TANÉV VÉGI ÉRTÉKELŐ BESZÁMOLÓ

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA ÉS GYERMEKOTTHONA 7300 Komló, Tompa M. u. 14.

Tel.:72 481 217 (iskola), 72 483 245 (kollégium), E-mail: [email protected]

Fax: 72 481 277

TANÉV VÉGI ÉRTÉKELŐ BESZÁMOLÓ A KIEMELT FELADATOK ALAPJÁN

2002-2003

A BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK: Győrei Oszkárné iskolai igazgatóhelyettes Pappné Csutorás Zsuzsanna mb. kollégium- és gyermekotthon vezető Gyertyános László, Kollai Krisztina, Magyar Lászlóné munkaközösség-vezetők Jusztinné Surapka Borbála a korai fejlesztő csoport vezetője A BESZÁMOLÓT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Fazekasné Visnyei Irma igazgató Komló, 2003. június 25. Jóváhagyta az intézmény tantestülete 2003. 06. 30-án

2

TARTALOM I. 1. STATISZTIKAI ADATOK 2 I. 2. ÉRTÉKELÉS 5 II. TARTALMI ELEMZÉS-ÉRTÉKELÉS 6 II.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 6 II.2.A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK 11 II.3. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 12 II.4. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 14 II.5. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ FELADATOKBAN ELÉRT EREDMÉNYEK 16 18 III. MELLÉKLETEK

I.1. STATISZTIKAI ADATOK A.) ISKOLAI OKTATÁS (összehasonlító adatok 2002. tanév vége) 2002 157

2002-2003 év eleje év vége 142 141

Nem értékelt (hiányzás miatt): Osztályzás-értékelés Elégtelen osztályzatot kapott javító vizsgára: osztályozó vizsgára: osztályismétlésre (bukás):

6

7

1 7 0

1 7 1

Integrált oktatásban részesült:

2

2

A tanév során kimaradt felmentett:

0 0

1 1

Áthelyezési vizsgálaton vett részt: Áthelyezve súlyosabb típusú int.: enyhébb típusú int.: marad:

7 2 2 2

2 1 0 1

2836 nap 868 nap 18 nap/fő 6 nap/fő

2755 nap 738 nap 19 nap/fő 5 nap/fő

45 20 6

49 20 3

1. LÉTSZÁM

2. MULASZTÁS, HIÁNYZÁS Összes mulasztás Ebből igazolatlan Átlag mulasztás - ebből igazolatlan Felszólítások száma Feljelentések száma Intézkedések száma (önkormányzat)

Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

3 3. FELMENTÉSEK Tankötelezettség alól: Rendszeres isk. járás alól: Testnevelés alól: Egyéb (tanóra alól):

0 0 5 0

1 1 6 0

4. GYERMEKÉTKEZTETÉS Napközis Menzás

14 6

23 13

5. ISKOLAI LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS

34

44

6. EGYÉNI/KISCSOPORTOS GYÓGYTORNA 7. SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK

33 82

46 62

8. AZ ISKOLAI SPORT LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA

45

56

B.) KOLLÉGIUM-GYERMEKOTTHON 1. Létszámadatok KOLLÉGI UM 2002.szept. 01. 24 2003. június 14. 23 2003. június 16. 23 IDŐPONT

GYERMEKOTTHON 15 17 13

ÖSSZESEN 39 40 36

2. Hiányzások (kollégium-gyermekotthon) Csoport / létszám

Napok száma

Legtöbbet hiányzó

Fiú / 1

14 fő

172

Óbudai László 6.o

Fiú / 2/K

12 fő

163

Túrós Ferenc 7.o

2/GY 10 fő

125

Orsós Sándor 8.o

Lány/K-GY 12 fő

126

Zsibók Klaudia 4.o

9. TANULMÁNYI ADATOK A.) Iskola Ek/1 osztály: Kollai Krisztina Az osztályba járó tanulók oktatása iskolára felkészítő jellegű


4 2. osztály (Panduricsné Kemenes Olga) néma értő olvasás 54% hangos olvasás 70% írás 58% matematika 52 % környezetismeret 58 % 3./a. osztály(Erdész Csilla) hangos olvasás 62 % néma értő olvasás 62 % írás 70 % matematika 72 % term.és társ.ism. 66%

3./b. osztály ( Molnár Katalin ) hangos olvasás 70 % néma értő olvasás 62 % írás 68 % matematika 73 % term.és társ.ism. 64%

4./a. osztály (Péterné Kovacsics Petra) hangos olvasás 76 % néma értő olvasás 74 % nyelvtan 70 % matematika 58 % term.és társ.ism. 63 %

4./b. osztály( Frey Hajnalka ) hangos olvasás 68 % néma értő olvasás 74 % nyelvtan 60 % matematika 52 % term.és társ.ism. 58 %

5.osztály (Vidéki Andrea) néma értő olv. 77% nyelvtan 74% magyar irodalom 66% matematika 54% term.ism. 64% történelem 68% 6./a. osztály (Kerekes Sándor) magyar irodalom 46 % magyar nyelvtan 62 % természet 76 % matematika 56 % történelem 44 % földrajz 56%

6/b. osztály (Kovács Alexa) magyar irodalom 64 % magyar nyelvtan 68% természet 62 % matematika 60 % történelem 56 % földrajz 55%

7./a. osztály (Balogh József) anyanyelv, irodalom 56 % matematika 48 % történelem 64% földrajz 56% biol.,egészs. 68 %

7./b. osztály (Szemes János) anyanyelv, irodalom 61% matematika 50 % történelem 65 % földrajz 60 % biol.egészs. 64 %

8./a. osztály (Kopfné Kovács Lívia) anyanyelv, irodalom 62 % matematika 56 % tört.emb.és társ. 72% földünk, környezetünk 68% biológia,egészségtan 60 %.

8./b. osztály (Faddi Anita) anyanyelv, irodalom 61 % matematika 66 % tört.emb.és társ. 68 % földünk, környezetünk 68% biológia,egészségtan 66 %


5 B.) A kollégium-gyermekotthon tanulmányi eredményei Kitűnő eredményt ért el Buzás István 7.a. Kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el Sallai László 4.a., Orsós Erika 8. o.,Ranczinger István 6.o. Osztályozó vizsgát tehetett 3 fő. sikeres volt 2 fő. Évismétlésre kötelezett 1 fő (4.o.) C.) A szakszolgálat adatai 1. Logopédiai ellátás Komló térsége: 45 fő Mázai óvoda: 5 fő Összesen 50 fő 2. Gyógytestnevelési ellátás Magyaregregy Szalatnak Bikal – Egyházaskozár Összesen 3. Korai fejlesztés és gondozás Komló és térsége Csoportos foglakozáson Egyéni fejlesztésben és gondozásban Összesen 4. Nevelési tanácsadás Igénybevevők száma: Alkalmak száma iskolaérettségi vizsgálat iskolai felvételre javasolt

előjegyzés: 16 fő előjegyzés: 6 fő 22 fő 31 16 56 103

12 fő 8 fő 20 fő 57 gyermek 98 alkalom 38 gyermek 19 gyermek

I. 2. ÉRTÉKELÉS A statisztikai adatokat figyelembe véve az előző tanévhez képest lényegesen csökkent a tanulói létszám. Az elmúlt év végéhez képest (végzős tanulókat nem számítva), szinte alig volt mozgás 5 tanuló ment el és 11 tanuló érkezett. Az alsó tagozaton az előző évekhez képest az osztályokban alacsonyabb létszámok vannak (átlagban 12 fő). Ilyen körülmények között sokkal hatékonyabban lehet dolgozni, ami alsó tagozaton nagyon fontos. A felső tagozaton (5.és 8.osztályban) még mindig magasabbak az osztálylétszámok (14 fő). Az 5.osztálynál a magasabb tanulólétszám továbbra is problémát jelent, de bontani nem tudjuk, ugyanez a helyzet a 2.osztálynál is. Ebben a tanévben, és ez természetesen a későbbi évekre is hatással lesz, ek/1.osztályunk előkészítő jelleggel indult. A későbbi áthelyezéseknél folyamatosan problémákat indukál majd. Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

6 Az előző évhez képest a hiányzások száma nem csökkent. 7 tanuló volt, aki rendszeresen hiányzott. A komlói gyerekjóléti szolgálattal rendszeresen tartottuk a kapcsolatot, de sajnos nem mindig sikerült megoldani a problémákat, két tanuló esetén átmeneti nevelésbe vétel volt az egyetlen megoldás. Egy tanuló kapott felmentést rendszeres iskolába járás alól (terhesség miatt), de év végén az egyikük sikeres osztályozó vizsgát tett A szakszolgálaton az előző évhez képest a gyógytestnevelésben, logopédiai ellátásban részesülők száma emelkedett. A szakszolgálati feladatok ellátása problémát jelent, mivel kevesen tudják felvállalni az „utazó pedagógus” szerepét, kevés képzett gyógytestnevelő és logopédus van Baranya megyében. A korai fejlesztés és gondozás ettől a tanévtől csoportos formában is megvalósult Természetesen ezek a gyerekek egyéni fejlesztésben, beszéd- és mozgásfejlesztésben is részesültek. 8 olyan gyerek volt, aki egészségügyi és egyéb állapota miatt csak egyéni fejlesztésben részesült. A csoportos fejlesztést egy gyógypedagógus végezte gyógypedagógiai asszisztens segítségével. II. TARTALMI ELEMZÉS-ÉRTÉKELÉS A tanév kiemelt feladatai voltak: 1. 2. 3. 4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos és a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatok és tevékenységek 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokkal kapcsolatos feladatok II. 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.1. A.) Iskola Intézményünkbe 141 tanuló járt, ebből 2 tanuló értelmében akadályozott és integráltan oktatott (közülük az egyik tanuló ebben a tanévben végzett). Ez a két tanuló osztályközösségben tanult egyéni fejlesztési terv alapján a csoportjukra megállapított követelményszintet kellett teljesíteniük. Az egyéni terveknek megfelelően folyt a beszédfejlesztésük és mozgásfejlesztésük is A tanévben csoportos korai fejlesztés indult, 12 gyerek vett részt, általában heti egy-két alkalommal, de volt, aki naponta. A csoportos foglalkozások mellett egyéni fejlesztésben, beszédfejlesztésben és mozgásfejlesztésben is részesültek. Volt 8 olyan kisgyerekek is, akik csak egyéni fejlesztésben részesültek. Mindenki egyéni fejlesztési terv szerint haladt. Év végén a korai fejlesztésben dolgozó gyógypedagógusok értékelték az elért eredményeket, ezt a szülő és a szakértői bizottság is megkapta.


7 A fejlesztés helyszínei: • Iskolai oktatás: 13 tanulócsoport és 2 napközis csoport működött ebben a tanévben. A 2. 5.és 6.évfolyamon kerettanterv szerint folyt az oktatás, a többi évfolyamon NAT szerint. •

Kirándulások, túrák, táborok: Ősszel egynapos tanulmányi kiránduláson vettek részt a tanulók. Az alsó tagozatosok a város közintézményeit látogatták meg, ahol tájékozódhattak az ott folyó munkáról, valamint ezzel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk. A felső tagozatosok a város környékére tettek tanulmányi kirándulást, szintén feladatmegoldásokkal. Júniusban ismét megrendeztük – immáron hagyományos – „zöld napok”-at. Az első napon az osztályok kirándultak, a 8. osztályosok Budapesten voltak. A második napon egészségvédő nap volt, témája egészségvédelem, balesetvédelem és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

•

Egyéni foglalkozások: osztályonként általában 4-5 tanuló szorult rendszeres egyéni megsegítésre, habilitációra, rehabilitációra. Minden gyerek számára egyéni fejlesztési terv készült, amely tartalmazta a tanuló állapotát, a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, eszközeit. Az év végi értékelés tartalmazza a tanuló új státuszát, hogy melyik területen hová jutott és melyek a további feladatok a következő tanévre. Ezt a tervet minden pedagógus folyamatosan figyelte, így nyomon követhető a tanulók fejlődése. Azok a tanulók, akiknél szükséges, logopédiai foglakozásokon és gyógytornán vettek részt. A logopédus és a gyógytornász folyamatosan tartotta a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal a jobb és hatékonyabb együttműködés és jobb megsegítés érdekében. Emellett minden osztálynak volt egy „habilitációs füzete”, amit a szaktanárok vezettek, amelyben a kollégista és gyermekotthonos tanulók részére egyes tantárgyakból a fejlesztési területeket jelölték meg és ezek alapján a nevelőtanárok jól tudták segíteni és speciális helyzetüknek megfelelően fejleszteni a tanulókat és a napközis nevelők is hatékonyan tudták segíteni az osztálytanítók munkáját, a személyiségfejlődést.

•

Szakkörök, sportkörök: 7 szakkör és 7 különböző sportkör működött. Az iskola tanulóinak több mint 50%-a járt, valamilyen külön foglalkozásra.

A személyiségfejlődés ütemezése és folyamatként tekintése fontos azért, hogy a gyermekeink az alapkészségek birtokában képesek legyenek a továbbtanulásra és majd az önálló életvezetésre. 71 tantárgyi dicséret született, ami kiemelkedő eredménynek számít. Két tanuló kitűnő tanulmányi eredményt ért el. A személyiségformálás szempontjából fontos feladat a szokások-szokásrendek kialakítása. A tanulók mind az iskolában, mind a napköziben és a szakkörökön is kialakított rend szerint dolgoztak. Az órarendek, napirendek alakítása ezt a cél szolgálta. A pedagógusnak itt nagyon fontos szerepe volt abban, hogy felépítsen egy rendszert, amelyet következetesen betart és betartat a gyerekekkel. A rendszeresség, a szabályosság igényt, szükségletet alakít ki, ami fontos szerepet játszik a későbbi önálló életben. Sajnos ezen a téren nem nagyon számíthattunk a családi háttérre, a külső segítségre, ez is a pedagógus feladata maradt. Minden osztályban, napközis csoportban voltak olyan gyerekek, akiknél problémát jelentett az önállóság, a társakkal való kommunikáció kialakítása és fejlesztése. Ezek gyakran hátráltatták a munkát. Az önismeret kialakításának egyik fontos végállomása a 8. osztályosok pályaválasztása. Ebben az évben a tanulók szinte mindegyike reálisan mérte fel saját képességeit és megfelelő helyre adták be jelentkezésüket és valamennyien felvételt nyertek az általuk kiválasztott Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

8 iskolákba, tehát sorsuk stabil az elkövetkezendő években. Az integráltan oktatott és most végzett tanuló nem jelentkezett sehová sem, de a komlói Habilitas Kft.-ben helyezkedett el. Tanórán kívüli személyiségfejlesztő tevékenységek közül fontos szerepet játszik a tanulók kultúra iránti igényeinek kialakítása. A különböző tantárgyi órák keretén belül és azokon kívül is tanulóink rendszeresen látogatták városunkban megrendezett különböző kiállításokat, a városi múzeumot és könyvtárat. Évek óta rendszeresen részt vesznek tanulóink a színházban az ifjúsági hangversenyeken. Tavasszal az iskola valamennyi tanulója ingyenes színházi előadáson is részt vehetett. Idén a minőségfejlesztés keretén belül a Kodály Zoltán Általános Iskola kamarakórusa adott hangversenyt karácsony előtt tanulóinknak. Ezeken a rendezvényeken tanulóink érdeklődéséről, magatartásáról mindig jó véleménnyel voltak az ott lévő felnőttek. Az előző tanév végén került új helyre a könyvtár, sokkal tágasabb, így kultúrált körülmények között fogadhatta a tanulókat. Lehetőség volt arra is, hogy több gyerek az olvasóteremben leüljön és olvasgasson, vagy nézegesse a különböző könyveket, esetleg hangosan felolvasson társainak. Az összes kölcsönző (tanuló) száma a 2002/2003-as tanévben 80 fő volt, és a kölcsönzések száma 679. Ez sokkal magasabb, mint az előző tanév végén. Ebben a tanévben 40 tanuló kapott emléklapot rendszeres könyvtárlátogatásért. A pályázatnak, díjaknak, jutalmaknak köszönhetően nagyobb ütemben növekedett a könyvtári állomány. A könyvtári állomány bővítése legtöbb esetben az igényeknek megfelelően alakult. Természetesen nemcsak könyvekkel, hanem videofilmekkel, CD-kel és hangkazettákkal is. II.1.B.) Kollégium-gyermekotthon A kollégiumba kerülő gyerekek más – más társadalmi, gazdasági, szociális körülmények között élnek, de leginkább a legnehezebben fennmaradó családokból kerülnek ki. A családi nevelésből adódóan rendkívül eltérő érték- és szokásrenddel érkeznek. A foglalkozási formák során próbálja a kollégium is a szociális hátrányból eredő hiányosságokat csökkenteni, esélyegyenlőségüket biztosítani. A kollégiumi és gyermekotthoni nevelés általános célja, hogy sajátos eszközeivel elősegítse a diákok harmonikus és egészséges fejlődését, tanulásukat, és a sikeres életpályára való felkészülésüket. Arra törekszünk, hogy kikerülő gyermekeink megállják helyüket az életben, s képesek legyenek önálló életvezetésre. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégium külső és belső környezete biztosítsa a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták kényelmét, feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak. Igyekszünk megteremteni a nyugodt tanulás, a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a klubok működési feltételeit. A kollégium felszereltsége az év elején bővült. A gyerekek szobájába éjjeliszekrények kerültek a 2. emeleten. Minden csoportba tükrök kerültek, a téli szünetben megtörtént a kollégium teljes festése is. A szobákban folyamatos a kísérőfüggönyök felhelyezése, a szobák otthonossá tétele. A személyiségfejlesztést segítő kollégiumi foglalkozási formák A kötelező foglalkozások minden csoportban egységes időtartamban zajlanak Tanóra: napi 2 óra / heti 10 óra Célja és feladata a másnapi tanítási órákra történő eredményes felkészülés nevelőtanári vezetéssel, számonkéréssel. Legfontosabb feladat a helyes tanulási módszerek kialakítása. A Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

9 tanulás tanítása során célul tűztük ki, hogy képesek legyenek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására, a rendszeres, folyamatos készülésre. A kollégiumi nevelés során az alapprogram keretében minden csoportban foglalkoztak a különböző tanulási módszerekkel, technikákkal, az eredményes tanulás feltételeivel. A délutáni tanulás során az alsó tagozatos gyerekeknél a feladat az üzenő-füzetbe beírt leckék elvégzése, a nagyobb gyerekeknél a másnapi órarend alapján történő felkészülés. Ez a mai napig problémát okoz egyes gyerekeknél, mert csak az írásbeli feladatok elvégzését tartják fontosnak. A kisebbek gyakrabban igénylik a nevelőtanári segítséget a feladatok elvégzése során, a nagyobb gyermekek egy része képessé vált az önálló tanulásra. Habilitáció: napi 1 óra / heti 5 óra A habilitációs foglalkozások egy része a kora délutáni, másik része a tanulás utáni időszakra tevődik, ami talán nem túl szerencsés időpont. Heti időtartama 5 óra, amely félórás bontásban jelenik meg az órarendben. A felzárkóztatási munka, illetve a hiányok pótlása, a tanulási nehézségek kezelése történik ezeken az órákon, és lehetővé válik differenciált fejlesztés is. Ilyenkor egy, ritkábban 2 gyermekkel foglalkozik a nevelőtanár, segítve az interperszonális kapcsolatuk erősödését. A nevelőtanárok az iskolai tanítókkal, tanárokkal a jól működő habilitációs füzetek alapján tartják a kapcsolatot, amelyben meg van határozva a fejlesztésre szoruló gyermek neve és a fejlesztendő terület. A foglalkozásokat igyekeznek játékossá, a gyerekek számára is érdekessé, vonzóvá tenni. A legkisebbeknél kiemelt cél a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, a beszédfejlesztés, a téri, időbeli tájékozódás alapozása, s a mozgás fejlesztése. A nagyobbaknál fő célkitűzés a tanulási képességek megerősítése, az önálló tanulás elősegítése, az önismeret, szabálytudat erősítése és a műveletek gyakorlása során az új helyzetekhez történő alkalmazkodás képességének kialakítása. A 7-8. osztályosoknál a fejlesztő munka során törekszenek arra, hogy a gyermek képes legyen megfelelő önfegyelemmel a céltudatos feladat- és munkavégzésre. Előtérbe kerül a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő, feloldó magatartás- és a kommunikációs képesség erősítése. Nevelési beszélgetés: napi 0,5 óra / heti 2 óra Az egész csoportra kiterjedő foglalkozási forma, naponta értékelik az iskolai és kollégiumi munkát, magatartást, kijelölik a további feladatokat. A csoportban dolgozó dajka és gondozónő is részt vesz ezeken a megbeszéléseken, így biztosítható az egységes követelményrendszer alapján történő munkavégzés. Séta: heti 1,5 óra Célja a szűkebb és tágabb környezet megismerése. Az önálló életre való felkészülés elősegítése. Feladatul tűztük ki a város közintézményeinek és a kulturális intézmények megismerését, rendszeres látogatását. Figyelemmel kísérték a nevelőtanárok a városi kiállításokat, és rendszeresen látogatták azokat. Kollégiumi nevelés : heti 1 óra Ebben a tanévben vezettük be a kollégiumi alapprogram szerint a kollégiumi nevelés foglalkozást, ennek során 7 nagy témakört dolgoznak fel, külön munkaterv alapján. -

Tanulásmódszertan,

-

önismeret, pályaválasztás,

-

művészet és információs kultúra,


10 -

környezeti nevelés,

-

életmód, életvitel, háztartási ismeretek,

-

egyén és közösség,

-

magyarság, nemzeti lét, európaiság.

A nevelőtanárok úgy látják, hogy az alapprogramban megjelentetett témakörökkel már az előző években is rendszeresen foglalkoztak. Az alapprogram mindezt szervezetten, rendszerezetten összefoglalja, pontos célokat, feladatokat jelöl ki, meghatározza az elérendő követelményeket. Egyéni foglalkozás : heti 1 óra Személyes törődést biztosító foglalkozási forma, ahol a problémákkal küzdő gyerekek feltárhatják gondjaikat. Nagy szerepe van a feszültségoldásban, konfliktuskezelésben. Csak a bizalomra épülő tanár-diák kapcsolat alapján működik. Választható foglalkozások: Játék foglalkozás, amely a nevelőtanár által szervezett, közös játéktevékenységet foglalja magában. Klub foglalkozások: jelen tanévben 7 klub működik a nevelőtanárok vezetésével. Fitness, Rejtvényfejtő, Ügyes Kezek, Tini klub, KRESZ klub, Írókéz klub, Sport klub A nevelőtanárok, nagyon fontosnak és eredményesnek ítélik meg ezeket foglalkozásokat a személyiségfejlesztő munkában. Külön kiemelik az egyéni és a habilitációs foglalkozások jelentőségét. A gyerekek is nagyon szeretik ezeket a formákat, hiszen ilyenkor valóban érzik a személyes törődést, amit a legnagyobbak is igényelnek. A kollégiumban és az iskolában működő DÖK ebben az évben is nagy szerepet vállalt a közösségformálásban. A tanév elején minden csoport és osztály képviselőt választott, a megbízatás egy évre szól. A választott képviselő bármikor visszahívható, s ez ebben az évben meg is történt az egyik csoportképviselővel. Tevékenységeikkel részt vesznek a kollégiumi és iskolai munka szervezésében, saját életük formálásában. Végzett munkájuk: - az SZMSZ felülvizsgálata, véleményezése, - a gyerekek érdekképviselete, - Étlap véleményezése havonta - szabadidős-programok, háziversenyek lebonyolítása, - a DÖK faliújság gondozása, programok megjelentetése, - a kollégiumi ügyeleti rend szervezése, - az iskolaújság szerkesztésében való részvétel, - az intézményvezetői pályázat véleményezése


11 II. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek II. 2. A.) Iskola Ennek a tanévnek az elején nagyon sok problémát okozott, hogy a tanév megkezdése után helyeztek át gyerekeket. Így megbomlott az addig kialakított rend. Az okozta a legnagyobb gondot, hogy év elején csak 2 első osztályos tanulót helyeztek át. Így csak első osztály előkészítő jelleggel indulhatott, ami meghatározó lesz a későbbi tanévekre is. Összesen 12 gyereket helyeztek át, a beilleszkedés viszonylag zökkenőmentesen történt. A magatartászavarokkal küszködő gyermekek csoportja sokkal több problémát okozott ebben az évben mindenki számára. Minden osztályban volt egy-egy ilyen gyerek. Fontos volt számukra a rendszeres beszélgetés, az önirányítás erősítése, az agresszió megfékezése. Az agresszív magatartás nem ritkán brutalitásig fajult. A megfékezés csak egységes munkával lehetséges. Nagy segítséget jelentett a nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológus. Rendszeresen terápiára jártak, segítette a pedagógusok munkáját tanácsaival. Sajnos ebben a tanévben olyan is előfordult, hogy egy ilyen gyerek teljesen tönkretette saját, az osztálya és tanárai munkáját is. A teljes önkontroll hiánya, a gátlástalanság, a szabályok tudatos áthágása volt tapasztalható nála. Az ő viselkedése később példa volt a többi hasonló magatartási zavarral, beilleszkedési problémával küzdő társa számára is. Csak egységesen és hatékony összefogással lehetett ezt a problémát kezelni, amire megfelelő technikákkal kellett a tantestületnek felvérteznie magát. A mindennapi életben is tapasztalható agresszivitás, az általános iskolában is jelentkezik, szükségessé tette az osztályfőnökök számára már a tanmenet készítésénél, az ilyen témák feldolgozását. Az egyéni foglalkozások, a szakkörök a különböző fejlesztő órák mind-mind lehetőséget adtak a rapid vagy a hosszantartó kezelésre. Ezekben az esetekben a szülői ház „hiánya” bújt meg, bár ugyanolyan gond lehetet a túlzott szeretet, a minden „megengedés” is. A családlátogatások alkalmából mód volt a családdal rendelkező problémás gyerekek ügyében a szülőket meggyőzni a hatékony együttműködés érdekében. II.2. B) Kollégium-gyermekotthon A kollégiumba és gyermekotthonba bekerülő gyerekek beilleszkedésének nagy része zökkenőmentesen zajlott. Néhány gyermeknél ez az időszak hosszabb időt vett igénybe. A szülőkkel való jó partnerkapcsolat fontossága is kiemelendő, mert közösen sikerült elérnünk, hogy egy kollégistánk, aki az év elején még gyakran elszökött, az év végére megtalálta helyét, és nagyon szép eredményeket ért el még az iskolai versenyeken is. A gyermekotthonba bekerülő gyerekeknél is jellemző a magasabb életkor, már nagy részük kialakult személyiségvonásokkal rendelkezik, s nehezebben fejleszthetők. A közösségfejlesztő munka során ez a pár gyermek viselkedése rányomta bélyegét a többiek magatartására is, hiszen a kisebb gyerekek követendő példát láthatnak benne. 2 neveltnél jelentett állandó problémát a rendszeres iskolába járás és a beilleszkedés. 1 esetben az átmeneti nevelésbe vétel sem vezetett eredményre. A másik gyermek átmeneti nevelésbe vétele jelenleg folyamatban van. Évek óta az idén fordult elő első alkalommal, hogy egy gondozottunkat átmenetileg 1 hónapra ki kellett emelni az osztályközösségből magatartása miatt. Ebben a tanévben jóval kevesebb Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

12 volt a probléma a lánycsoporttal. Rendszeresen visszaérkeztek, magatartásuk megfelelő volt az év folyamán. Sok segítséget kapunk a személyiségfejlesztő munkánkhoz az iskolai pszichológustól és a gyermekpszichiátertől is. Rendszeresen foglalkoztak a magatartászavaros gyermekekkel. Sajnos évről-évre nő az általuk kezelt gyerekek száma. II.3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység II.3.A.) Iskola A tehetségeket a meglévő képességek birtokában egyénileg lehet szakkörökön, sportkörökön és egyéni foglalkozásokon fejleszteni. Kísérleti jelleggel indult az angol szakkör, amelyre alsó tagozatos gyerekek jártak, de a második félévtől két felsős gyerek is csatlakozott a csoporthoz. Kezdetben problémát jelentett számukra az idegen szavak kiejtése, de a rendszeres gyakorlással ma már ez könnyebben megy. Viszonylag sok dolgot tudnak már, de még sok feladat vár rájuk, problémát jelentett, hogy csak kéthetente volt szakkör és csak a kicsiknek. Következő tanévben ezt mindenképp jó lenne bővíteni. Szintén ebben a tanévben indult az origami szakkör. A nagyon nagy türelmet igénylő feladatokat a gyerekek viszonylag könnyedén oldották meg, közben nagyon sokat fejlődött a pontosságra, tiszta precíz munkára való törekvés, a mikromotorikus mozgás, a türelem. A második félévtől emelkedett a létszám, így egy kicsit a szakkör profilja is átalakult, inkább „ügyes kezek” jelleget kapott. Következő tanévben az elkezdett tevékenységet folytatni szeretné a szakkörvezető, csak kicsit másképpen (jobb időpont egyeztetéssel, kevesebb tanulóval, csoportbontással). Az irodalmi színpad egy erős „maggal” rendelkezett, akik már évek óta lelkes tagjai ennek a csoportnak. Folyamatosan készültek az ünnepélyekre, valamint egy új műsorral lepték meg a társaikat és a pedagógusokat is. Májusban Dunaszekcsőn részt vettek egy területi versenyen (épek között), és a kiemelkedő 2. helyezést érték el, valamint különdíjakban is részesültek. Hosszú évek után ismét működött vöröskeresztes szakkör. Viszonylag kevés gyerek járt, de ezek a gyerekek nagyon lelkesek voltak, a késői időpont ellenére is, érdeklődve hallgatták az előadásokat, oldották meg a feladatokat. Városi versenyen vettek részt, ahol elismerésben részesültek. Rajz szakkör külön alsósok és felsősök részére volt. Így egy-egy alkalommal kevesebben vettek részt, de így hatékonyabban lehetett velük pályázatra készülni. Több pályázaton is jól szerepeltek, de kiemelkedő eredményt nem értek el. Problémát jelentett, hogy sokszor nagyon rövid határidőket szabtak és így nem lehetett készülni. A másik gond, hogy nem, vagy csak késve értesítettek az eredményekről. a fejlesztésben, a tehetséggondozásban ugyan ne, ez a fő cél, de az elismerés, az elért eredmény újabb erőfeszítésekre sarkall. Az aerobik csoport tagjainak létszáma folyamatosan bővült, a különböző rendezvényekre műsorral készültek. Már második éve részt vettek az ősszel Zánkán megrendezett „Százszorszép” fesztiválon, nem kis sikerrel. Idén tavasszal lehetőségük volt a komlói színházban is fellépni, ami élmény volt számukra.


13 A különböző sportkörök célja a mozgás megszerettetése. Emellett természetesen fontos, hogy a gyerekek megtanulják a szabályokat, mind a játék, mind a versenyzés szempontjából. A konfliktuskezelés szempontjából is fontos szintér a sport. A fizikai erőnlét fejlesztése lényeges elem. A tehetségesebb tanulók versenyeztetése és más iskolák tanulóival való összemérés jól segíti a gyerekek fejlődését. Mind a 7 sportkör elég magas tanulói létszámmal dolgozott. A különböző versenyeken idén is nagy létszámmal szerepeltek tanulóink. Több kiemelkedő eredményt értek el. 7 tanuló eljutott az országos atlétikai versenyre is, ahol 4 versenyszámban az első hat helyezett között voltak. Az iskolai tanulóinak elért eredményeit a mellékletben részletezzük. A napközi otthoni foglalkozások sokrétűek voltak, sok tevékenység közül a gyerekek mindig megtalálták a nekik leginkább megfelelő foglalkozást. Szép munkáikkal díszítették a termek falát. II. 3. B.) Kollégium-gyermekotthon A kollégista gyerekek igen nagy számban vesznek részt az iskolai szakkörökben, sportkörökben, kollégiumi klubokban. Gyermekeink szívesen járnak az iskolai könyvtárba is. A klubok kisebb része a tanulás előtti időszakra tevődik, a nagyobb része és az Esti kupa a tanórák utáni szabadidősávot töltik ki. A nevelőtanárok által vezetett klubok nagy része több éves tapasztalat alapján működik A klubok egy része tehetséggondozó, képességfejlesztő, iskolai tanulást is segítő, (írókéz, ügyes kezek, rejtvényfejtő klub), más részük elősegítik az egészséges életmódra nevelés és az önálló életvitel kialakításához kapcsolódó célkitűzések megvalósulását. (Fitness klub, Tini klub, Laci-konyha klub) Az ügyes kezek klub a kisebb lányok körében volt népszerű. Az év folyamán többféle technikával ismerkedtek meg (hímzés, kötés, makramé). Emellett gyakran használták a már hagyományos technikákat is: festés, rajzolás, színezés. A klub létszáma az év során 4-5 fő között mozgott. Jövő évben szeretnék az időpontot tanulás előtti időszakra tenni. A KRESZ – klub létszáma 9 fő volt az év során. Foglalkoztak a közlekedési alapismeretekkel, ismerkedtek a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályaival. Az év végét KRESZ – vetélkedővel zárták, amely nagyon sikeres volt a lányok körében is. Az írókéz klub létszáma 10 volt, főleg alsó tagozatos gyerekek vettek részt a foglalkozásokon. Foglalkoztak betűformálással, betűalkotással. Célul tűzték ki az íráskészség fejlesztését, a helyesírás gyakorlását is. A tanévet helyesírási vetélkedővel zárták. A sport és a rex–klub keretében nagy tömegeket mozgatott a hagyományos Esti Kupa rendezvénysorozata: 7 csapat, 23 gyerek vesz részt a mérkőzéseken. A teremfoci bajnokság célja a téli időszakban a mozgásigény kielégítése, az egyéni és csoportszellem fejlesztése, az önfegyelemre szoktatás a sport sajátos eszközeivel. Rendkívül népszerű a fiúk körében. A téli focit tavasszal felváltja a rex –bajnokság, ahol már a lányok is szép számmal indulnak. Az év végén az első helyezettek kerékpártúrán vettek részt. A tini-klub foglalkozásokat a 7 - 8.osztályos lányok látogatták. Elsődleges célul tűzték ki az egészségügyi ismeretek nyújtását, foglalkoztak az emberi test felépítésével, működésével. A tavaszi szünet után a 8. osztályos gyermekotthonos tanulók felkészítése történt a lakásváltozásra, ekkor a fiúk is bekapcsolódtak. A fitness–klub létszáma 12 fő, többnyire 7-8. osztályos tanulók vettek részt a foglalkozásokon. Célul tűzték ki a szabadidő hasznos eltöltését, az erő és állóképesség Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

14 fejlesztését. Szép sikereket értek el a Siklóson rendezett Országos Erőemelő versenyeken ősszel és a tavaszi időszakban is. Jövő tanévre a fiatalabb korosztály bevonását és az utánpótlás kinevelését tűzték ki célul. A népszerű Laci–konyhában 7 fő gyermekotthonos tanuló vett részt a foglalkozásokon, amelyet pénteken a délutáni órákban tartottak. Megismerkedtek a főzéshez szükséges alapanyagokkal, beszerzésük módjával, különböző konyhatechnikai eljárásokkal, az eszközök balesetmentes használatával. Jövő tanévben a reformkonyhával szeretnének megismerkedni, előtte a tanévet egy közös nem reform szalonnasütéssel zárták az Arborétumban. A rejtvényfejtő-klub játékos jellege miatt népszerűbb a kisebbek körében. Elsősorban a vizuális, egyszerű feladatok és a logikai jellegűek a szeretettek. Jövő évben a felsősök bevonásával a skandináv és a szókereső típusú rejtvények megoldásával is próbálkoznak. A klubok rendszerét a kollégák jelentősnek és sokoldalúnak tartják. A jövő tanév elején fel kell mérni a gyerekek jelentkezéseit az iskolai szakkörökbe, klubokba. Egy-egy gyerek 2-3 foglakozáson vegyen csak részt, így biztosítva azt, hogy a kollégiumi foglalkozásokon és a tanórán jelen legyenek. II. 4. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos és a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatok és tevékenységek II. 4. A.) Iskola A törvény a gyermeki jogok védelmét mindenki számára kötelezővé teszi, akik a gyerekek nevelésével, oktatásával foglalkozik. Ez különösen érvényes a pedagógusokra, hisz a gyerekek a napjuk egy részét az iskolában töltik. Gyakran az osztályfőnöküknek mondták el a problémáikat, egyrészt azért, mert otthon nem merték, vagy nem akarták, esetleg nem találtak rá megoldást. Nem ritka, hogy félelemből nem merték otthon elmondani, ilyenkor a pedagógusnak kellett megoldást találni. Minden esetben nehéz volt, hisz egy család életébe kellett „beleszólni”, ami nagy felelősséggel járt. Mindenki ismeri az idejáró gyerekek problémáit, még akkor is, ha nem ő az osztályfőnök. Ezen a téren nagy összefogás volt a pedagógusok között, mindenki igyekezett valamilyen módon segíteni. Gyakran nem volt könnyű egy-egy szülőt meggyőzni arról, hogy a gyerekének jobb lenne a napköziben, vagy kollégiumban. 2003. január 1-től a fogyatékos tanulók étkeztetése ingyenes, már több szülő is jelezte, hogy napközit, illetve menzát igényelne gyermeke számára. A kollégiumi ellátást még kevesebben igénylik, pedig azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több a szociálisan hátrányos, a veszélyeztetett helyzetű. A gyermekvédelmi felelős, akinek nincs órakedvezménye, folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályfőnök, a szülő, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal között. Mégis sokszor félévek teltek el úgy, hogy a gyerek ügyében nem történik semmi. Reméljük, hogy valamilyen szinten történik előre lépés. Ez a jövőben még fontosabb feladat lesz, hogy időben kerüljenek a gyerekek biztonságos közegbe. A gyermekjóléti szolgálattal ebben a tanévben együttműködési megállapodás is született, de sajnos ez papíron létezett, gyakorlatilag semmi javulást nem tapasztalható. A legnagyobb problémának azt tartjuk, hogy a szolgálat vezetése a pedagógusok képzését tartja fontosabbnak annál, hogy a gyermekek gondjaival foglalkozna. Így 7 tanuló nem volt értékelhető mulasztás miatt. Ezek valamennyien nyilvántartásba kerültek, és ügyükben a hivatalos lépéseket megtettünk. Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

15 49 felszólítást és 20 feljelentést küldtünk, ami mindössze 6 tanuló ügyében történt. A többieknél csak elvétve fordult elő kisebb hiányzás. Az osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős és a napközis nevelők is családlátogatást tettek, a problémás esetekben többször is meglátogatták a családot. Az új gyerekeknél, valamint a problémás esetekben ez kötelező. Ezekről a látogatásokról feljegyzések készültek a fejlődési lapokban, és szükség esetén (pl. rendőrségi ügy) támpontok lesznek a véleményekhez. A szülői értekezletek alkalmából sajnos nagyon kevés szülő érdeklődött a gyereke iránt, és ott is inkább azok a szülők jelentek meg, akik gyermekével kevés volt a probléma. A gyerekek érdekében (pl. tetvesség, rühesség) gyakran igénybe vettük az iskolaorvos, iskolai védőnő, valamint a komlói ÁNTSZ segítségét. Ebben a tanévben szociális hátrányok miatt 1 tanuló részére volt szükséges az iskolai könyvtárból a tankönyvek ingyenes kikölcsönzése. Ez a probléma szerencsére megoldódott, mivel a következő tanévtől a gyerekek tankönyvei ingyenesek. Továbbra is gond lesz néhányuknál a tanszerek, a tisztasági szerek beszerzése. Ebben az ügyben is lépéseket tettünk a komlói népjóléti irodához és remélhetőleg sikerül megoldást találni. II.4.B.) Kollégium-gyermekotthon A kollégiumi gyermekvédelem legfőbb célja a prevenció. Igyekeztünk jó kapcsolatot kialakítani a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat iskolai koordinátorával, aki rendszeresen a kollégiumban is érdeklődik a gondozásba vett gyerekek helyzetéről, az átmeneti nevelésbe vettek szülői kapcsolattartásáról. Úgy tűnik, amikor a védelembe vétel már megtörtént, a szolgálat is jobban odafigyel a védelembe vett gyermekre. A problémás gyermekről a gyermekjóléti szolgálatnak írásban adunk tájékoztatást. Jelentjük az iskolai, kollégiumi hiányzásokat, illetve a gyermekek otthoni gondozásával, nevelésével kapcsolatos észrevételeinket. A veszélyeztetett tanulók névsorában 14 gyermekünk szerepel, ebből 8 fő kollégista, 6 fő gyermekotthonos. A gyermekjóléti szolgálat által gondozásba 3 új gyerek került ebben az évben. 2 fő esetében javasoltuk az átmeneti nevelésbe vétel elindítását folyamatos hiányzások miatt. 1 fő decemberben bekerült a gyermekotthonba, a másik gyermek ügyét a nyáron intézik. Az átmeneti neveltek szüleivel is igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. Rendszeresen látogatnak a gyermekotthonba, s ilyenkor megbeszéljük az otthoni problémákat is. A kapcsolattartások során kiemelt feladatnak tartja a gyámjuk a meglévő családi kapcsolatok ápolását, erősítését, ami néhány gyereknél a szülői látogatásokban, más gondozottaknál a hazautazásban nyilvánul meg. Jelenleg 4 gyerek látogatható, de ebből 3-nak szüleivel évek óta nincs kapcsolata. A tanévben 3 szülő fordult a gyámhivatalhoz, és kérte az éves felülvizsgálat során az átmeneti nevelés megszüntetését. 2 esetben a családba történő visszahelyezését nem javasoltuk. 1 lánygyermek édesapja is kérte a gyermek családba történő visszahelyezését, hivatkozva arra, hogy az átmeneti nevelésbe vétel okai már nem állnak fenn. A családgondozó az otthoni körülményeket alkalmasnak találta a gyermek fogadására, így javaslatot tettünk a megszüntetésre a tanév végével, amit a gyámhivatal elfogadott és 2003. június 14. napjával megszüntette a gyermek az átmeneti nevelését. Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

16 A gyermekvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy sem az iskolában, sem a kollégiumban nincs függetlenített gyermekvédelmi szakember vagy szociális munkás, családgondozó. Mivel az a réteg, ahonnan a gyermekek intézményünk bármely részébe kerülnek a szociálisan hátrányos, elkerülhetetlen lesz megfelelő képzettségű kolléga foglalkoztatása. II. 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok II.5.A.) Iskola Mivel intézményünkbe tanulásban akadályozott tanulók járnak, ezért mindegyiknél más és más téren vannak tanulási problémák. Így nagyon fontos szerepe volt az órákon a differenciált oktatásnak, ahol lehetőség volt a gyengébbek felzárkózatására és a jobb képességűek továbbfejlesztésére. Azokon az évfolyamokon, ahol kerettanterv szerint haladtak a habilitációs és rehabilitációs órák nagyobb száma miatt több lehetőség volt a felzárkóztatásra is. Rendszeres logopédiai ellátásban, valamint gyógytornai kezelésben részesültek a rászorulók. Ezzel is kompenzálva hátrányaikat, nagyon nagy szerepe van a gyerekek fejlődése és fejlesztése szempontjából. A külön foglalkozások, egyéni fejlesztések, a differenciált munka, mind-mind a hátrányok leküzdését szolgálták. Megoldás az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, hiszen az év eleji állapot-és tudásfelmérés (diagnosztizálás) után a terv elkészülte és folyamatos, szakszerű végig vitele hozzájárul a felzárkóztatáshoz. A diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia prevenciójával és kezelésével kapcsolatos programok és feladatok rutinként épültek be nemcsak az alsós, de a felsős pedagógusok és a nevelőtanárok munkájába is. A kooperatív tanulás, mint egy sajátos módszer lehetőséget nyújtana a további fejlesztéshez. A következő tanévtől fel kell készülni a profilváltásra, az un. „tanulás-klinikai” feladatok megoldására. Minden kollégának specializáltnak kell lennie valamiben, amivel a tanulási, magatartása, viselkedési és egyéb hátrányok kezelésében a legeredményesebb. II.5.B.) Kollégium-gyermekotthon A kollégiumi munka során a tanulási problémákkal küzdő gyerekek felzárkóztatása a tanórákon, illetve a habilitációs foglalkozásokon történt. Itt lehetővé vált a differenciált fejlesztésük is. A nevelőtanárok a habilitációs foglakozásokon egyéni segítségadással érték el, hogy a sokat hiányzott tanulók is bepótolják elmaradásukat, és eredményesen befejezhessék a tanévet. Ekkor történt meg az osztályozó vizsgára való felkészítés is. II. 5. C.) Korai fejlesztés A tanév során 20 kisgyerek korai fejlesztését láttuk el. A szeptemberben kialakított munkarend használhatónak bizonyult, igyekeztünk azt szigorúan be is tartani és tartatni. A gyerekek is hamar hozzászoktak a rendszerességhez, a csoportos fejlesztés során egymást is figyelmeztették a napirend betartására. A szervezés segítette a közösség fejlődését, még annak ellenére is, hogy legtöbben nem napi rendszerességgel voltak jelen. Figyelmeztették egymást az előzőleg megbeszélt és Az intézmény részt vesz az Oktatási Minisztérium által támogatott COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési programban.

17 folyamatosan felidézett szabályok betartására, figyelnek egymás játékára, munkájára. Mozgásos játékok során is úgy alakultak a feladatok, hogy együttműködve lehessen végrehajtani őket. A közös játékok adtak alkalmat a kapcsolattartás kommunikációs formáinak megtanulására, a meglévő módszerek körének szélesítésére. Az adekvát játékhasználat alapjait elsajátították, így az eszközökkel való játék, – mint módszer – a fejlesztés alapjává válhatott. A csoportos foglalkozások rendszeressé váltak a második félév során még játékosabb formában, még több hely- és helyzetváltoztatást igénylő feladatot felhasználva kezdeményezve ezeket az együttléteket. Ennek hatására a magatartási problémák száma jelentősen csökkent, a gyerekek motivációs szintje és ezzel terhelhetősége folyamatosan nőtt, hatékonyabbá váltak az egyéni foglalkozások is a képességfejlesztés terén. Tovább bővült a felhasznált módszerek köre, a pszichomotoros fejlesztéshez bevezettük a „Varázsutca” programot. Sajnos a gyerekeknél tapasztalt fejlődés ellenére túl magas volt idén a foglalkoztató iskolába történt áthelyezés, melyek többségét – főként az év közbeni áthelyezést – indokolatlannak, bár törvényesnek tartjuk. A sikereket az általános iskolába helyezések és az iskolai pályafutásukat nálunk kezdők sora adja. Megoldatlan véleményünk szerint egyelőre az állami gondozottak problémája, megfelelő intézményes forma hiányában a gyerekek súlyosabb fogyatékosokat foglalkoztató intézménybe kerülnek, mint azt állapotuk indokolttá tenné. Javaslataink a fenntartó előtt meghallgatásra találtak, alapító okiratunkban az engedélyezett óvoda szeptemberi indulását úgy tűnik a gyakorlatban ellehetetlenítették anyagi nehézségek, mégsem mondunk le az óvoda indításáról. A partner intézmények – óvodák, családsegítő szolgálat – többször jelezték érdeklődésüket munkánkkal kapcsolatban, nyílt napon az óvónők városi munkaközössége látogatott meg. Megkezdődhetett az információcsere és a közös munka egy-egy konkrét eset kapcsán. Még mindig igen sok a hiányos és téves információ ezzel a fejlesztési formával és az intézményünkben folyó munkával kapcsolatban, ezért feladatunk, hogy további együttműködési formákat találjunk az érintettekkel. Problémát jelentett, hogy a pedagógiai asszisztens nem mindig lehet napi rendszerességgel jelen a csoportban, ezeken a napokon az egyéni fejlesztést el kell hagyni, és nehézséget jelentett az ápolási feladatok ellátása és a differenciált foglalkoztatás is. A jövő tanévtől az előzetes terveket módosítva nem munkaközösségként, hanem team–munkában próbáljuk egységesebbé és mégis sokszínűbbé tenni a megkezdett folyamatot.


18

MELLÉKLETEK

AZ ALSÓTAGOZATOS MUNKAKÖZÖSSÉG BESZÁMOLÓJA A FELSŐTAGOZATOS MUNKAKÖZÖSSÉG BESZÁMOLÓJA A NEVELŐTANÁRI MUNKAKÖZÖSSÉG BESZÁMOLÓJA A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS ÉRTÉKELÉSE AZ TANÉV KIEMELKEDŐ DIÁK-EREDMÉNYEI JEGYZŐKÖNYV (MÁSOLAT) JELENLÉTI ÍV (MÁSOLAT)


TANÉV VÉGI ÉRTÉKELŐ BESZÁMOLÓ

Recommend Documents