Tananyagfejlesztés hatékonyságának vizsgálata

         

            Tananyagfejlesztés hatékonyságának vizsgálata       

 

Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulás                                    Készítette:   Török Balázs PhD                       2010   

1   

 

Tartalomjegyzék 1 

Bevezetés ........................................................................................................................................ 3  1.1 

A tananyaghasználatra vonatkozó korábbi kutatási eredmények .......................................... 4 

2 

A Bakonyi SZASZET intézményeiben fellelhető tananyagok ........................................................... 6 

3 

Projekt során fejlesztett tananyagok ............................................................................................ 12 

4 

Tananyagfejlesztő műhely működésének feltételei ...................................................................... 17  4.1 

A tananyagfejlesztés tárgyi feltételei .................................................................................... 17 

4.2 

A tananyagfejlesztés humán feltételei .................................................................................. 20 

5 

Tananyagbeszerzés ........................................................................................................................ 27 

6 

Tapasztalatok összegzése, javaslattétel tananyagfejlesztő műhely kialakítására ......................... 33 

7 

Mellékletek .................................................................................................................................... 36 

8 

7.1 

Táblázatok ............................................................................................................................. 36 

7.2 

Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................... 48 

7.3 

A tananyagkészítésben részt vett tanárok kérdőíve ............................................................. 51 

7.4 

Tanári kérdőív ........................................................................................................................ 53 

7.5 

Tanulói kérdőív ...................................................................................................................... 56 

Irodalomjegyzék ............................................................................................................................ 60 

   

2   

1

Bevezetés

Az oktatási intézmények működésének leegyszerűsített modellje a tanuló, az oktató és a taneszközök  elkülönítésére  épül.  A  modell  bármennyire  is  leegyszerűsített,  egyértelműen  jelzi  a  taneszközök  és  ezen belül a tananyagok különleges fontosságát az oktatás megszervezése szempontjából. Érhető, ha  a  fejlesztéspolitikák  is  centrális  szerepet  szánnak  a  tananyagforrások  bővítésének,  így  a  Bakonyi  SZASZET‐ben  megvalósult  TÁMOP  keretben  támogatott  fejlesztések  egyik  meghatározó  eleme  lehetett az intézményekben oktatási célra rendelkezésre álló taneszközök, tananyagok bővítése.   Jelen  tanulmány  célja  a  tananyag  fejlesztési  folyamatok  megvalósulásának  vizsgálata  a  Bakonyi  SZASZET intézményeiben, valamint a fejlesztés eredményeinek bemutatása.     Az adatfelvételről  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásban megvalósuló tananyagfejlesztés és beszerzés vizsgálata  céljából többféle adatfelvételt folytattunk le egyidejűleg.   Kérdőív kitöltést szerveztünk a következő célcsoportoknak:    A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  pedagógusai.  Mintát  a  továbbképzést  szervezőktől  kapott 326 főre vonatkozó listából vettünk. (A továbbképzésen résztvevők listájában egy személy  többször  is  szerepelhetett.)  A  2011  novemberében  lebonyolított  adatfelvételen  97  pedagógus  válaszát rögzíthettük. (Mérőeszköz: Melléklet 7.4 fejezet)   A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  tanulói.  A  tanulókra  kiterjedő  vizsgálatot  ugyancsak  kérdőíves  adatfelvétellel  bonyolítottuk  le.  213  diák  válaszát  rögzíthettük  a  Reguly  Antal  Szakképző Iskola és Kollégium, a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, a Medgyaszay István  Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, a Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái, III.  Béla  Gimnázium,  Művészeti  Szakközépiskola  és  Alapfokú  Művészetoktatási  Intézményből.  (Mérőeszköz: Melléklet 7.5 fejezet)    A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  tananyagfejlesztésben  résztvevő  tanárai.  Rövid  kérdőívben szereztünk adatokat azoktól a pedagógusoktól, akik részt vettek vagy közreműködtek  a nagyobb terjedelmű tananyagok kidolgozásban. (Mérőeszköz: Melléklet 7.3 fejezet.)    Interjús beszélgetést folytattunk szervezésben irányító szerepet betöltő munkatárssal.     Az  adatfelvételek  eredményeként  előállott  adatbázisokat  a  tanulmánnyal  együtt  digitális  formában  átadjuk,  azonban  töröltük  belőle  azokat  a  rekordokat,  melyek  személyek  azonosítását  lehetővé  tennék.   Az  adatfelvételek  lefolytatásához  kapcsolódóan  megjegyezzük,  hogy  valamennyi  általunk  megkeresett  partner  kifejezte  készséges  együttműködési  szándékát,  beleértve  a  program  koordinátorait és menedzsmentjét is.     Felhasznált dokumentumok   A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulás Szakképzés‐fejlesztési terve 2010‐2015   A TÁMOP projekt menedzsmentje készségesen rendelkezésünkre bocsátotta a projekt  keretében elkésztett valamennyi tananyagot, a készítésben részt vevők listáját,  elérhetőségét.    Megkaptuk a tananyagbeszerzési terveket, megrendelési listákat.     Különösen fontos volt munkánk szempontjából a Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásban  használt modultérkép, melyet készségesen rendelkezésünkre bocsátott a projekt  menedzsmentje.      

3   

1.1 A tananyaghasználatra vonatkozó korábbi kutatási eredmények   A tankönyvek csökkenő szerepe  Az  oktatás  hagyományos  gyakorlatában  meghatározó  szerepet  játszanak  a  tankönyvek,  munkafüzetek.  A  szakiskolákra  kiterjedt  2009‐ben  lefolytatatott  kutatásunk  azonban  különös  jelenségre  hívta  fel  a  figyelmet.  A  szakiskolákban  egyre  inkább  csökkenő  szerepet  kaptak  a  tankönyvek az oktatás megszervezésében. A helyzet érzékeltetésére néhány gyakorló pedagógussal  készült interjúból idézünk:     „Mekkora jelentőséget tulajdonít a tankönyvnek a tanulók szakmai ismeretei szempontjából?  Az  ő  szempontjukból  szerintem  semmi.  Ha  dolgozatra  kell  készülni,  akkor  lehet,  hogy  előveszik,  de  egyébként  nem  tanulnak  belőle  óráról  órára.  Azt  tanulják  meg,  amit  kiollózok  belőle. Szerintem 15‐ből jó, ha 3 használja.”     A tankönyv szerepének gyengülését eredményező folyamatoknak többféle összetevője vált ismertté  a  kutatás  során.  Legfontosabbnak  talán  a  tanulók  attitűdjének  és  terhelhetőségének  megváltozását  említhetjük.  A  tankönyv  „eltűnése”,  ami  egyes  intézményekben  megfigyelhető  volt,  leginkább  a  tanulók szokásrendszerének átalakulására vezethető vissza.     „Az én tapasztalatom az, hogy a szakképzésben a gyerekek kb. 90%‐ban nem nagyon veszik  meg a tankönyveket.”    „Van például, hogy ingyen kapják a könyvet és azt mondják, hogy nem is veszik föl. Ez nagyon  érdekes,  rejtélyes  dolog.  Valamikor  régen  fölvették.  ….  ott  vannak  stószokban  ….  Nem  hajlandók valamiért fölvenni a tankönyvet. Ehhez vannak hozzászokva.”    „….  van  lehetőség,  hogy  bejöjjenek  a  könyvtárba,  kikölcsönözzék,  esetleg  megvegyék,  ha  szeretnék. Más iskolákban az a tapasztalatom, ahol nincs meg ez a lehetőség, hogy ott 10%‐ nak, ha van könyve.”    A  szakiskolai  fejlesztési  projekt  második  szakaszába  bevont  intézményekben  végzett  kutatásból  kitűnt, hogy az iskolák egy része kedvezőtlen helyzetben van. Az alacsony teljesítmény‐szükséglettel  rendelkező,  intellektuális  erőfeszítésekre  kevéssé  ösztönözhető  tanulók  nagy  arányú  jelenléte  megváltoztatja az iskolák lehetőségeit a tanulmányi elvárások érvényre juttatása terén.   A  tanulók  összetételének  változására  reagálva  a  tanárok  keresik  azokat  a  módszereket,  melyekkel  oktatási  feladataikat  az  adott  körülmények  között  a  legjobban  elláthatják.  A  2009‐es  kutatás  azt  mutatta, hogy az utóbbi években megerősödött a tanárok szerepvállalása a tananyagok készítése és  szerkesztése terén.     Az oktatók által készített tanulási források előtérbe kerülése  A  szakiskolai  oktatási  gyakorlat  megfigyelése  során  kitűnt,  hogy  az  oktatási  folyamatban  felértékelődött  a  pedagógus  tananyag  közvetítő  szerepe.  A  tanárok  egy  része  olyan  vázlatokat,  kivonatokat,  összefoglalásokat,  tételsorokat  készít,  amelyek  a  tanulók  tanulási  képességeinek  és  meglévő  tudásszintjének  megfelelően  prezentálják  a  tananyagot.  A  kutatás  azt  mutatta,  hogy  a  szakiskolai  tanulók  jelentős  részének  az  olvasási  és  szövegértési  képessége  lényegében  nem  teszi  lehetővé  a  forgalomban  lévő  tankönyvek  használatát,  ezért  a  tanárok  arra  kényszerülnek,  hogy  a  tananyagtartalmakat  diákjaik  olvasási  és  szövegértési  potenciálját  figyelembe  véve  az  adott  tanulócsoportra  adaptálják.  Az  intellektuális  teljesítményekre  kevésbé  képes  tanulócsoportok  esetében  megfigyeltük,  hogy  lényegében  kizárólag  a  tanár  által  előállított  jegyzetekre  hagyatkozva  tanulnak.  A  tanulók  az  oktató  szelektálása  révén  csökkentett  komplexitású  tananyagot  kapnak.  Az  ilyen  tanulócsoportokban  a  tanári  munkavégzés  lényegi  elemévé  válik  a  tananyag  rövidítése,  leegyszerűsítése.  4   

Az interjúk során érdekes ötletet vetett fel egy oktató:    „Tulajdonképpen  a  tananyag  összeállításnál  a  legtöbb  tanár  állandóan  jegyzeteket  készít,  gyűjt,  képeket  készít  vagy  szerez  be,  állít  össze  vizuális  tananyagokat  és  ezzel  szerintem  nagyon  sok  tanár  foglalkozik.  Szerintem  rengeteg  informális  és  kidolgozott  tananyag  van  felhalmozva  rendszertelenül,  rendezetlenül,  az  országban  az  egyes  tanároknál.  Azt  tudom,  hogy  vannak  olyan  pályázatok,  amelyek  pont  ilyen  tananyagfejlesztésekre  írnak  ki,  én  személy  szerint  egy  csomó  tananyagot  kifejlesztettem,  de  arra  nincs  időm,  hogy  ezzel  pályázzak, ezt beadjam, ezzel utazzak. Erre már nincs energiám jelenleg.„  „Összegyűjteném  az  oktató  tanárok  saját  jegyzeteit,  és  azokból  állítana  elő  egy  nem  olyan  nagy létszámú szerkesztő bizottság egy tankönyvet.”   A  felvetésben  a  tankönyvelemzés  szakirodalma  által  „alakítható”,  variálható  nyomtatott  tananyaghordozók”  típusa  jelent  meg  (Karlovitz  2001),  amely  megfelelően  illeszthető  a  digitális  tananyagfejlesztés  fő  irányaihoz  is.  Léteznek  olyan  nemzetközi  projektek,  melyek  a  tanárok  által  készített  tananyagok  közösségi  megosztásának  és  gondozásának  céljával  kerültek  kialakításra,  egyelőre azonban inkább a közoktatás területén (pl.: Calibrate projekt).  A  pedagógusok  tananyagkészítő  szerepkörének  bővülése  nem  csupán  arra  vezethető  vissza,  hogy  a  szakiskolai tanulók jobbára csak a tanár által készített jegyzetek alapján hajlandók (képesek) tanulni,  hanem  más  tényezőkre  is.  A  tanárok  tananyagkészítő  szerepének  bővülésében  fontos  tényezőként  említhetők meg a szakképzési rendszer átalakítására tett kormányzati erőfeszítések. Mivel az állami  szerepvállalás  csak  részben  támogatta  tananyagkészítéssel  a  modularizáció  bevezetését,  ezért  sok  helyen az oktatók kényszerültek arra, hogy tananyag szerkesztő tevékenységét végezzenek.  „Mindenképpen  érdemes  lenne  a  moduláris  rendszert  figyelembe  véve  új  tankönyveket  készíteni.  A  tanítást  segítő  digitális  anyagokkal  egészen  jól  állunk,  ezek  azonban  nem  helyettesíthetik az írott tankönyveket. Tankönyvekkel nem állunk jól, mert a szakképzésben  igen kicsi a példányszám. A piac nem reagál gyorsan ezekre a változásokra, mert pénzügyileg  nem éri meg. Szerintem az állam feladata volna, hogy besegítsen, hiszen az iskolai rendszerű  szakképzés a közoktatás része. Jó volna, ha az NSZFI katalizátor lehetne a több száz szükséges  tankönyv elkészítésének a folyamatában.” (Nagy László NSZFI igazgató)    Digitális technológiák  A  tankönyvekre  vonatkozó  kutatási  adatok  értelmezése  során  úgy  tűnik,  hogy  a  tankönyv  háttérbe  szorulásában  a  korszerű  digitális  technológiák  iskolai  megjelenése  is  fontos  szerepet  játszott.  Első  látásra  úgy  tűnhet,  hogy  a  korszerű  digitális  technológiák  mintegy  kiszorították  a  korszerűtlenebb  információ‐hordozókat,  így  a  tankönyveket  is,  valójában  azonban  mégsem  ez  a  helyzet.  A  kutatási  eredmények  inkább  arra  utaltak,  hogy  a  szakiskolák  pedagógusai  a  tanulók  bevonása,  megszólítása  érdekében  folytatott  küzdelmükben  akadtak  hasznos  eszközre  a  digitális  technikákban.  A  diákok  figyelmének  felkeltése  szempontjából  a  digitális  prezentációs  eszközök  valóban  új  lehetőségeket  teremtenek.  

5   

2

A Bakonyi SZASZET intézményeiben fellelhető tananyagok

A  Bakonyi  SZASZET‐ben  fellelhető  tananyagok  áttekintése  eltérő  megközelítésekben  lehetséges.  Az  egyes  szakmák,  a  szakmákhoz  tartozó  követelménymodulok,  a  definiált  tananyagegységek  és  tananyagelemek  figyelembevétele  alapján  egyaránt  készíthető  tananyag  regiszter.  Korábbi  kutatási  tapasztalataink jelezték, hogy a szakképzési modularizáció bevezetésének következtében az oktatók,  a  tanárok  egyre  inkább  tananyagelemekben  gondolkodnak.  Ha  a  Bakonyi  SZASZET‐ben  oktatható  (azonban nem feltétlenül oktatott) szakmák moduljaihoz és a modulok tananyagegységeihez tartozó  tananyagelemeket  számba  vesszük,  akkor  a  SZASZET  működéséhez  mintegy  2676  eltérő  tananyagelem rendelhető. (Melléklet 32. táblázat)   Az  egyes  tagintézményekben  oktatható  szakmák  áttekintése  alapján  a  legtöbb  tananyagegység  a  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumhoz (746) (36. táblázat) valamint a Faller Jenő Szakképző  Iskola  és  Kollégiumhoz  rendelhető  (738)  (33.  táblázat).  Hasonlóan  jelentős  potenciális  tananyagelemek  száma  az  Öveges  József  Szakképző  Iskola,  Gimnázium  és  Kollégiumban  (604)  (35.  táblázat), kevesebb a Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskoláiban (337) (37. táblázat) és még  ennél  is  kevesebb  a  Medgyaszay  István  Szakképző  Iskola,  Gimnázium  és  Kollégiumban  (132)  (34.  táblázat).    A  szakképzési  társulás  fejlesztési  célkitűzései  alapján  megfigyelhető,  hogy  „az  iskolák  igyekeztek  olyan  szakmai  képzéseket  indítani,  amelyek  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  adatai  szerint  is  keresettek  a  munkaerő‐piacon,  azaz  támogatott,  kiemelten  támogatott  régiós  hiányszakmák.”  Ebből  következően  a  tananyag  ellátottságot  célszerű  a  ténylegesen  oktatott  szakmák,  illetve  a  jövőre  való  tekintettel  a  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  2011/12  évre  vonatkozó besorolási rendszere alapján áttekinteni.   A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium által szolgáltatott adatokból az látható, hogy az oktatott  szakmákhoz  rendelhető  tananyagelemek  jelentős  része  az  iskolában  rendelkezésre  áll.  Az  oktatott  szakmákra  vetítve  601  tananyagelem  azonosítható,  melyekből  508  rendelkezésre  áll,  ami  84%‐os  készültségnek  tekinthető.  A  rendelkezésre  álló  tananyagelemek  mintegy  90%‐a  tankönyvrészlet  formájában elérhető, és csupán 10%‐uk tankönyv formájában adott. A helyzetből világosan látható,  hogy  a  pedagógusok  egyik  legfontosabb  feladatává  az  vált,  hogy  a  korábbi  tankönyvek  tematikai  keretei alapján alkalmazkodjanak a moduláris tananyag kezeléshez és használathoz.     1. táblázat  A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium tananyag ellátottsága az oktatott  szakmákban   Szakma/elágazás  megnevezése  Élelmiszer‐ és  vegyiáru‐eladó  Festő, mázoló és  tapétázó  Hegesztő  Kereskedő  Kőműves  Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  Női szabó  Ruházati eladó  Villanyszerelő  Végösszeg 

Van teljes  Részben van  Összes  tananyag  tananyag‐ tananyag  elem  40  40

Tankönyv  van 

Tankönyv‐ részlet van 

  

40 

 

57 

57

 

 

57

72  112  77  49 

72 112 77 49

       

       

72 112 77 49

122  37  35  601 

122 37 22 588

        

    19  59 

122 37   526 6 

 

Faller  Jenő  Szakképző  Iskola  és  Kollégium  által  oktatott  szakmák  egy  része,  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  által  kiemelten  támogatott  szakmák  körébe  tartozik.  Az  iskolától  kapott  adatok  alapján  az  látható,  hogy  az  összesen  191  tananyagelem  90%‐a  (171)  rendelkezésre  áll  teljes  egészében.  (2.  táblázat)  A  tananyagok  ebben  az  esetben  is  főként  könyvrészletek formájában érhetők el, és csak a villanyszerelő szakma esetében adottak tankönyvek  formájában is.     2. táblázat  A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatható, a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten  támogatott szakmák tananyag ellátottsága   Szakma/elágazás  megnevezése 

Részben  Tankönyv  Tankönyv‐ Van  Összes  van  részlet  van  teljes  tananyag‐ van  tananyag tananyag elem  7           72 72   72  77 77   77  35 22 19     191 171   19  149 

Géplakatos  Hegesztő  Kőműves  Villanyszerelő  Végösszeg    A  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  által  támogatott  szakmák  egy  része  oktatható a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban. Az adatok szerint ezekben a szakmákban  meglehetősen  kedvező  a  tananyag  ellátottság,  hiszen  a  tananyagelemek  93%  elérhető  teljes  egészében, igaz, a többség itt is tankönyvrészlet formájában áll rendelkezésre. (3. táblázat) Egyedül  az „élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó” szakmához érhetők el a tananyagelemek tankönyv formában.     3. táblázat  A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatható, a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan támogatott  szakmák tananyag ellátottsága  Szakma/elágazás megnevezése 

Van  Részben  Tankönyv  Tankönyv‐ teljes  van  részlet  van  van  tananyag  tananyag  3            8        40  40   40    57  57     57 4       

Összes  tananyag‐ elem 

Bútor‐ és lakástextil‐eladó  Csecsemő‐ és gyermekruha‐készítő  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  Festő, mázoló és tapétázó  Kereskedelmi, háztartási és  vendéglátóipari gépszerelő  Kereskedő  113  113     113 Műszakicikk eladó  3        Női szabó  122  122     122 Porcelán‐ és edényáru‐eladó  3        Ruházati eladó  37  37     37 Vájár  4        Végösszeg  394  369    40  329     A  Medgyaszay  István  Szakképző  Iskola,  Gimnázium  és  Kollégiumtól  származó  adatok  alapján  a  korábbiaknál kedvezőtlenebb képet kaphatunk. A teljes tananyag ellátottsághoz 75 tananyagelemnek  kellene  rendelkezésre  állnia,  azonban  csupán  9  esetében  érhető  el  tananyag,  ráadásul  az  is  csak  részlegesen fedi le a megfelelő tananyagelemeket.   7   

  4. táblázat 

A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tananyag  ellátottsága az oktatott szakmákban  

Szakma/elágazás megnevezése 

Épület és építménybádogos  Tetőfedő  Végösszeg 

Összes  Van teljes  Részben  tananyag‐ tananyag  van  elem  tananyag  45   4  30 5  75   9 

  Ha  a  Medgyaszay  István  Szakképző  Iskola,  Gimnázium  és  Kollégiumban  oktatható  szakmák  közül  azokat válogatjuk ki, melyeket a Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kiemelten  támogatottnak  nyilvánított,  akkor  még  kedvezőtlenebb  a  helyzet  tananyag  ellátottság  szempontjából.  Az  oktatáshoz  szükséges  115  tananyagelem  vonatkozásában  mindössze  9  esetében  áll rendelkezésre valamiféle tananyag.     5. táblázat  Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható, a  Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan  kiemelten támogatott szakmák tananyag ellátottsága  Szakma/elágazás  megnevezése 

Összes tananyag‐ elem

Ács‐állványozó  Épület és építménybádogos  Tetőfedő  Végösszeg 

Van teljes  tananyag

Részben  van  tananyag       4  5    9 

40 45 30 115

  Az  Öveges  József  Szakképző  Iskola,  Gimnázium  és  Kollégium  tananyagelem  szükségletének  (260)  mintegy 64%‐a áll rendelkezésre, jellemzően tananyagrészletek – tankönyv részek ‐ formájában. (6.  táblázat) A legkedvezőtlenebb helyzet az „Informatikai rendszergazda/Informatikai hálózattelepítő és  –üzemeltető”  szakma  kapcsán  alakult  ki,  ahol  minden  bizonnyal  a  tartalmak  gyors  avulása  következtében  a  68  szükséges  tananyagelemhez  mindössze  egyetlen  esetben  áll  rendelkezésre  tananyag,  történetesen  az  is  részlegesen.    Az  adatok  érthetővé  teszik,  azt  a  gyakorlatot,  ami  a  tanárok tananyagszerkesztő aktivitásának bemutatásakor írunk le.      6. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tananyag ellátottsága  az oktatott szakmákban  Szakma/elágazás megnevezése 

Elektronikai technikus  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐ szerelő/Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐  és vízkészülék‐szerelő  Informatikai 

Van teljes  Részben van  Tankönyv  Tankönyv‐ Összes  tananyag‐ tananyag  tananyag  van  részlet  elem  van  33   30    30 52 37   37

52

47

 

47

68

1

 

1 8 

 

rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐üzemeltető  Villanyszerelő  55 52   52 Végösszeg  260   167    167   Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható szakmák közül kiválasztva  azokat,  melyeket  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  kiemelten  támogatandónak  minősített,  még  kedvezőtlenebb  tananyaghelyzetet  láthatunk.  A  200  tananyagelemből álló halmazból 116, azaz 58% mögé rendelhető valamilyen rész tananyag, többnyire  tankönyvrészlet.  (7.  táblázat)  A  jelek  szerint  a  legnagyobb  nehézség  az  „elektromechanikai  műszerész”  és  a  „mechatronikai  műszerész”  szakmák  indítása  esetén  lenne,  ezek  esetében  ugyanis  elenyésző a tananyagelemekhez rendelhető kész tananyagok száma. Hasonló nehézségekkel járna a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  által  támogatott  képzések  esetleges  indítása.  Ebben  a  vonatkozásban  a  tananyagelemekre  vonatkoztatott  tananyag  ellátottság  mértéke  alig 6%‐os. Ezt a statisztikát rontják az „informatikai rendszergazda/Informatikai hálózattelepítő és – üzemeltető” szakmai adatai is, mely az iskolában oktatott és a Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési  és Képzési Bizottság támogatta is a 2011/12 évre vonatkozóan.     7. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható, a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten  támogatott szakmák tananyag ellátottsága   Szakma/elágazás megnevezése 

Van  Részben  Tankönyv  Tankönyv‐ Összes  van  részlet  van  teljes  tananyag‐ van elem tananyag tananyag 28          33 30   30 52 37   37

Elektromechanikai műszerész  Elektronikai technikus  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  52 47   47 Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐ és  vízkészülék‐szerelő  Mechatronikai műszerész  35 2   2 Végösszeg  200   116    116     8. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható, a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan  támogatott szakmák tananyag ellátottsága   Szakma/elágazás megnevezése 

CAD‐CAM informatikus  Informatikai rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐üzemeltető  Informatikai rendszergazda/IT kereskedő  Informatikai rendszergazda/Webmester  Műszaki informatikai mérnökasszisztens  Végösszeg   

Részben  Tankönyv  Tankönyv‐ Van  Összes  van  részlet  van  tananyag‐ teljes  van  tananyag tananyag  elem  85   16     16  68 1    1  68 56 6 283

 

1  1    19 

        

1  1     19  9 

 

Az Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumban a tényleges oktatott szakmák esetében annyiban  kedvezőbb  a  helyzet,  hogy  a  rendelkezésre  álló  tananyag  jelentős  részben  teljesnek  tekinthető  –  legalábbis  az  adatszolgáltatók  jelzései  alapján.  Mint  a  korábbiakban  megfigyelhettük  a  tananyagelemek  tanítását  leginkább  csak  tananyagrészekkel  és  nem  teljes  tananyaggal  tudják  támogatni  az  iskolák.  A  Reguly  Antal  Szakképző  Iskola  és  Kollégiumban  azonban  tananyagelemek  mintegy 15%‐ához teljes tananyag áll rendelkezésre. A tananyag ellátottság egyébként 18%‐os.     9. táblázat  A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium tananyag ellátottsága az oktatott  szakmákban    Szakma/elágazás megnevezése 

Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  Gépi forgácsoló  Géplakatos  Megújuló energiaforrás energetikus  Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító  Panziós, falusi vendéglátó  Szakács  Végösszeg 

Összes  tananyag‐ elem 40 39 56 10 85 43 54 327

Van teljes  tananyag 

Részben van  tananyag 

1  6        43    50 

   4  4          8 

    Az  iskolák  oktatási  lehetőségeit  vizsgálva,  megnéztük,  hogy a Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  döntése  alapján  kiemelten  támogatott  képzések  oktatására  tananyagbázis  szempontjából  mennyire  állna  készen  a  Reguly  Antal  Szakképző  Iskola  és  Kollégium.  Úgy  látszott,  hogy  a  tananyagbázis  12%‐ban  áll  rendelkezésre  vagy  teljes,  vagy  legalább  részleges  formában.  Hasonló  a  helyzet  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  által  támogatottnak  minősített szakmák esetében is, ahol az adatközlők szerint 11%‐ban áll rendelkezésre tananyag.     10. táblázat  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatható, a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten  támogatott szakmák tananyag ellátottsága  Szakma/elágazás megnevezése 

Bútorasztalos  Gépgyártástechnológiai technikus  Gépi forgácsoló  Géplakatos  Létesítményi energetikus  Megújuló energiaforrás energetikus  Végösszeg 

Van  Összes  teljes  tananyag‐ elem tananyag  53    39 7  39 6  56   2   10   199 13 

Részben  van  tananyag     4  4  4      12 

       

10   

11. táblázat  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium oktatható, a Közép‐dunántúli Regionális  Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan támogatott szakmák tananyag  ellátottsága  Szakma/elágazás megnevezése  Burkoló  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  Erdészeti szakmunkás  Festő, mázoló és tapétázó   Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító  Női szabó   Panziós, falusi vendéglátó  Szakács  Végösszeg 

Összes  tananyag‐elem 46 40 86 6 85 8 43 54 368

Van teljes  tananyag     1          43    44 

    A  tananyagelemek  alapján  végzett  áttekintés  a  tananyagokra  vonatkozóan  azt  mutatta,  hogy  leginkább  az  oktatott  szakmák  terén  voltak  sikeresek  az  intézmények  a  tananyag  beszerzésben,  szerkesztésben  és  előállításban.  A  modularizáció  következtében  előállt  tananyag‐hiány  megszüntetése, jelentős erőfeszítést kíván az iskoláktól és a tananyagfejlesztőktől egyaránt.  

11   

3

Projekt során fejlesztett tananyagok

A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulásnál  megvalósult  TÁMOP  program  keretében  kifejlesztésre  került tananyagok eltérő terjedelműek. Terjedelem tekintetében a legjelentősebb az a tíz tananyag,  melyek  egy‐egy  tananyagegység  átfogó  feldolgozását  végezték  el.  (45.  táblázat)  A  tananyagok  elkészítésében  a  SZASZET  valamennyi  tagintézménye  részt  vett,  jellemzően  két‐két  tananyagegység  kidolgozásával  –  egyedül  a  Reguly  Antal  Szakképző  Iskola  és  Kollégiumban  készült  egyetlen  tananyagegység. Az elosztási elvek részletes ismerete nélkül is feltételezhetjük, hogy az intézmények  lényegében  egyenlő  részt  vállaltak  a  tananyagfejlesztés  munkájában,  így  ebben  a  vonatkozásban  valamennyi intézménynek megvolt a lehetősége a továbblépésre.   Az  elkészült  tananyagok  eltérőek  abban  a  tekintetben,  hogy  milyen  jellegű  oktatási  tevékenységet  szolgálnak  ki.  Két  tananyag  csak  elméleti  képzést  alapoz  meg,  egy  tananyag  csak  gyakorlati  jellegű  tevékenység  támogatására  született,  míg  a  maradék  hét  tananyag  elméleti  és  gyakorlati  tanórák  együttes  kiszolgálását  valósítja  meg.  A  tanórák  jelleg  szerinti  összesítése  azt  mutatja,  hogy  605  gyakorlati  óra,  496  elméleti  óra  és  220  elmélet  igényes  gyakorlati  órához  készült  tananyag.  Ha  az  elmélet  igényes  gyakorlati  órákat  az  elméleti  órákhoz  számítjuk,  akkor  azt  mondhatjuk,  hogy  716  elméleti és 605 gyakorlati órához készült tananyag. A tanóra típusokra vonatkozó összesítés alapján  némileg eltérő képet kapunk attól, amit a tananyagok tipizálása alapján adhatunk. A tankönyvkutatás  szakirodalmában  funkciódominancia  alapján  kialakított  tipizálás  a  következő  ötféle  tankönyvet  különbözteti meg (Karlovitz 2001):    1. Hagyományos (közlő) típusú tankönyvek  2. A tananyagot feldolgoztató, munkáltató tankönyvtípus  3. Programozott tankönyvek  4. Panorámatankönyvek  5. A modern technika eszközeivel élő tankönyvek    Az  elméleti  képzést  támogató  tankönyvek  jellemzően  a  hagyományos  (közlő)  típusú  tankönyvek  csoportjába  tartoznak,  míg  a  gyakorlati  képzést  kiszolgáló  tankönyvek  inkább  a  második  típusba  sorolhatók  (a  tananyagot  feldolgoztató,  munkáltató  tankönyvtípus).  A  tanóra  típusok  szerinti  fenti  áttekintés alapján azt feltételezhetnénk, hogy az elkészült tananyagok körülbelül fele‐fele arányban  sorolódnak  a  hagyományos  (közlő)  típusú  tankönyvek  és  a  tananyagot  feldolgoztató,  munkáltató  tankönyvtípus  kategóriájába.  Az  általunk  végzett  elemzés  azonban  azt  mutatta,  hogy  az  elkészült  tananyagok döntő többsége a hagyományos (közlő) típusú tankönyvek kategóriájába tartozik. Csupán  az  „alkalmazott  számítástechnika”  és  részben  a  „melegüzemi  gyakorlatok”  tananyagegységeket  feldolgozó  tankönyvek  sorolhatók  a  tananyagot  feldolgoztató,  munkáltató  tankönyvtípus  kategóriájába.  Fontosnak  tartjuk  megjegyezni  ugyanakkor,  hogy  az  elsősorban  elméleti  ismereteket  tartalmazó  és  ezért  a  hagyományos  (közlő)  típusú  tankönyvek  mindegyikére  jellemző  volt,  hogy  a  tárgyalt  témát  gazdag  feladatgyűjteménnyel  kiegészítve  prezentálta  a  tanulók  számára,  ami  segítséget  nyújt  a  tanuló  számára  a  tanulási  eredményesség  ellenőrzéséhez.  (Bár  a  feladatok  és  a  hozzájuk tartozó megoldó‐kulcsok meghatározóan fontos elemei a tankönyveknek, önmagukban nem  képesek a tankönyv jellegének megváltoztatására.) Mindenképpen elmozdulás figyelhető meg abba  az irányba, amit az egyik pedagógus a következő módon fogalmazott meg:     „Úgy gondolom, hogy más típusú tankönyvek kellenének. Cselekedtetőbbek kellenének. Ezen  azt értem, hogy a jelen tankönyvek is inkább elméleti alapúak. Az más kérdés, hogy a tanár  ezt fel tudja úgy dolgozni, vagy át tudja tenni egy más típusú, vagy tehát nem frontális órára,  meg  tudja  csinálni  egy  feladatlappal,  vagy  egy  más  típusú  órához  fel  tudja  használni  a  tankönyvet.  De  a  gyerek  nem  biztos,  hogy  tudja  használni  a  tankönyvet.”  (2009‐es  tankönyvkutatás)  12   

  A  tankönyvek  tipizálása  is  felhívja  a  figyelmet  arra,  hogy  az  információs  technológia  térnyerése  következtében  lehetőség  van  a  tankönyvi  tartalmak  tudásstruktúráját  új  eszközökkel  megjeleníteni.  (5.  típus:  A  modern  technika  eszközeivel  élő  tankönyvek)  A  hiperlinkek  alkalmazása  vagy  a  szövegszerkesztők  kereszthivatkozás  funkciója  lehetővé  teszi,  hogy  az  ismeretek  többféle  „bejárási  úton”  elérhetőek  legyenek.  A  dokumentumok  digitális  változata  hivatkozásokat  tartalmazhat  internetes  forrásokra,  meglévő  tananyagtartalmakra.  Az  elkészült  tananyagok  eltérő  mértékben  használták  ki  a  digitális  technológiákban  rejlő  hiperhivatkozási  és  kereszthivatkozási  lehetőségeket.  Hat  tananyagban  használták  a  szerzők  az  hiperhivatkozás  lehetőségeit,  tehát  internetes  forrásokra  vonatkozó  utalásokat  helyeztek  el  a  szövegben,  vagy  a  szöveg  végén.  Két  tananyagról  részben  mondható el, hogy élt a hiperhivatkozások lehetőségével, megint másik két tananyag pedig zártnak  bizonyult ebben a tekintetben, azaz nem vagy csak egészen elhanyagolható mértékben tartalmazott  külső  forrásokra  vonatkozó  utalásokat.  (13.  táblázat  „külső  hivatkozások  oszlop”)  A  szövegen  belüli  hivatkozások  –  kereszthivatkozások  –  technikai  lehetőségével  egy  tananyag  szerzői  éltek,  egy  másikban részben használták ki az ilyen irányú lehetőségeket, míg a maradék nyolc tananyagban nem  láttuk ennek jelét. (12. táblázat) (A kereszthivatkozások és mezők használatának vizsgálata bizonyos  mértékben  arra  utalt,  hogy  érdemes  lenne  a  szövegszerkesztés  néhány  olyan  alapfogását  megismertetni  a  szerzőkkel,  ami  megkönnyítené  munkájukat.  A  dokumentumok  egy  részében  a  tartalomjegyzékek  és  ábrajegyzékek  „kézzel”  készültek,  azaz  feltehetően  nem  használták  ki  a  szövegszerkesztőkben adott funkciókat.)     Az  elkészült  tananyagok  terjedelemben  eltérő  hosszúságúak,  ami  valószínűleg  a  tárgyalt  téma  jellegére vezethető vissza. A legrövidebb írás 119.213 karaktert tartalmaz, míg a legterjedelmesebb  326.292‐et, ami 2,7‐szeres arányra utal. (13. táblázat) A terjedelmet oldalszámok alapján vizsgálva azt  látjuk,  hogy  a  legterjedelmesebb  tananyag  244  oldalas,  míg  a  legrövidebb  136  oldal  terjedelmű.  Az  oldalszámokat  jelentős  mértékben  meghatározza  dokumentumban  előforduló  a  grafikák,  képek,  ábrák száma és mérete. Nem találtunk olyan dokumentumot, melyben a szerzők ne használták volna  ki  a  képekben  rejlő  szemléltetési  lehetőségeket.  Csupán  egyetlen  dokumentumban  figyeltük  meg,  hogy  az  ábrák  és  képek  többnyire  fekete‐fehérek,  így  a  dokumentum  színhasználat  tekintetében  eltért a ma elvárható színes megjelenéstől.   A  képek  minőségének  és  az  ábrák  vonalrajzának  vizsgálata  terén  már  eltérőbbek  voltak  a  dokumentumok. Képminőség tekintetében nyolc dokumentumot értékeltünk kiválóra, ami azt jelenti,  hogy  elenyésző  számban  akadt  a  nehezen  olvasható  (életlen  grafikájú)  kép  a  dokumentumban.  (A  képeken alkalmazott betűméreteket nem vizsgáltuk.) Egy olyan dokumentumot találtunk, amely kép  állományát  jónak  és  egyet,  amelynek  képeit  gyengének/közepesnek  minősítettük.  Egészében  véve  tehát a dokumentumok többsége kiválóan megfelel a megjelenítési elvárásoknak. Az ábrák vonalrajza  kiváló  minősítést  kapott  azoknál  a  tananyagoknál,  amelyekben  vektorgrafikus  rajzokat,  ábrákat  alkalmaztak.  Ahol  kép  formátumban  szúrták  be  a  szövegben  az  ábrákat,  ott  a  vonalrajzokat  esetenként  kevésbé  olvashatónak  tűntek.  Öt  tananyag  ábráit  minősíthettük  kiválónak,  három  tananyagban jó/kiváló szintűnek értékeltük az ábrákat, egy dokumentumban találtunk meglehetősen  eltérő minőségű ábrákat, ezért közepes/jó/kiváló minősítést egyaránt használni voltunk kénytelenek,  és egyetlen dokumentumban soroltuk a gyenge/közepes tartományba a szövegközi ábrákat.    Vizsgáltuk  a  tananyagokban  fellelhető  ábrák  mennyiségét  is  olyan  módon,  hogy  a  laptükörhöz  viszonyítva – azt 100%‐nak tekintve – megbecsültük1 az ábrák arányát. (13. táblázat)  A legmagasabb  arányt  a  „Héjazatok  és  fedések”  tananyagnál  találhattuk,  de  ehhez  közeli  értékeket  mutattak  a  „A  festői  munka  előkészítése”,  a  „Kommunális  és  lakóépületek,  ipartelepek  villamos  hálózata”,  a  „Geometriai  mérések”,  valamint  a  „Melegüzemi  gyakorlatok”  tananyagrészek  is.  Érdekes,  hogy  az  „Illusztrációs  feladatok  előkészítése”  tananyagban  20%  körülinek  becsültük  az  ábrák  arányát,  ami                                                               1

 A becslést megnehezítette, hogy a dokumentumokban szöveg‐gazdag és ábra‐gazdag részek követték  egymást, így becslésünk meglehetősen pontatlannak tekinthető.  

13   

nem  volt  meglepő  a  „Gondozási  ismeretek”  vagy  „Informatikai  ismeretek”  tananyagok  vonatkozásában.   A  tananyagokat  szakmai  szempontból  történő  értékelése  nem  volt  feladatunk,  azonban  a  dokumentumok  néhány  eleme  utalásként  volt  felfogható  a  szakmai  tartalmakra.  A  tananyagokban  megjelenített  irodalomjegyzékek  eltérő  kitekintési  lehetőséget  biztosítottak  az  érdeklődő  tanulók,  pedagógusok  számára.    Az  irodalomjegyzék  részletezettsége  alapján  egy  tananyagot  értékeltünk  kitűnőnek, hatot jónak, kettőt közepesnek és egyet elégségesnek.   A  dokumentumok  megszerkesztettségének  egyik  jellemzője  az  önálló  ábrajegyzék,  tárgymutató  és  fogalomtár.  (12.  táblázat)  Négy  tananyagban  találtunk  ábrajegyzéket,  két  tananyagban  részleges  jegyzéket  találtunk,  négy  dokumentumban  pedig  nem  kapott  helyet  az  ábrák  listája.  Tárgymutatót  csupán egyetlen dokumentumban találtunk – ott is részlegesnek mondható formában. A tájékozódási  lehetőségeket  bővítő  fogalomtárak  három  tananyagban  jelentek  meg  részlegesen,  a  többiben  ilyet  nem  találtunk.    Valamennyi  szerző  készített  viszont  megoldókulcsot  a  tananyagban  elhelyezett  feladatokhoz.    

14   

kereszthivatkozás 

fogalomtár 

megoldó kulcs 

tartalom szintek 

tárgymutató 

jó 

van 

nincs 

nincs 

van 

3 

nincs 

kitűnő 

részben 

van 

részben 

van 

4 

részben 

közepes 

van 

részben 

nincs 

van 

4 

nincs 

jó 

van 

nincs 

nincs 

van 

3 

nincs 

elégséges

nincs 

nincs 

nincs 

van 

3 

nincs 

jó 

részben 

nincs 

részben 

van 

3 

nincs 

közepes 

nincs 

nincs 

részben 

van 

3 

nincs 

Geometriai mérések 

jó 

nincs 

nincs 

nincs 

van 

3 

nincs 

Melegüzemi gyakorlatok 

jó 

van 

nincs 

nincs 

van 

3 

nincs 

Gondozási ismeretek 

jó 

nincs 

nincs 

nincs 

van 

3 

nincs 

Tananyagegység  

A festői munka előkészítése  Illusztrációs feladatok  előkészítése  Napkollektorok  Kommunális és lakóépületek,  ipartelepek villamos hálózata  Héjazatok és fedések  Informatikai ismeretek  Alkalmazott számítástechnika 

típus 

ábrajegyzék 

A projekt keretében készült hosszabb tananyagok jellemzői (II.) 

irodalomjegyzék  részletezettsége 

12. táblázat 

A tananyagot feldolgoztató, munkáltató  tankönyvtípus  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva.  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva.  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva.  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva.  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva.  A tananyagot feldolgoztató, munkáltató  tankönyvtípus  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva.  Részben hagyományos (közlő) típusú  tankönyv, feladatokkal gazdagítva. Részben  a tananyagot feldolgoztató, munkáltató  tankönyvtípus  Hagyományos (közlő) típusú tankönyv,  feladatokkal gazdagítva. 

    15   

13. táblázat  Tananyagegység  A festői munka előkészítése   Illusztrációs feladatok  előkészítése  Napkollektorok  Kommunális és lakóépületek,  ipartelepek villamos hálózata  Héjazatok és fedések  Informatikai ismeretek  Alkalmazott számítástechnika  Geometriai mérések  Melegüzemi gyakorlatok  Gondozási ismeretek 

 

karakter oldal  szám  230 799  201 

A projekt keretében készült hosszabb tananyagok jellemzői (III.)  külső  hivatkozások  van 

színek 

képek 

képminőség 

ábrák vonalrajza 

van 

van 

kiváló 

kiváló  jó/kiváló 

ábra  formázás  arány  ~40%  jó 

326 292 

205 

van 

van 

van 

kiváló 

~20% 

172 808 

139 

van 

van 

van 

kiváló 

166 977 

146 

részben 

alig 

van 

gyenge/közepes 

gyenge/közepes 

~40% 

közepes 

151 766  185 425  119 213  185 940  165 048  177 202 

136  146  143  185  244  166 

van  van  nincs  részben  van  nincs 

van  van  van  van  van  van 

van  van  van  van  van  van 

kiváló  kiváló  kiváló  kiváló  jó  kiváló 

kiváló  kiváló  jó/kiváló  kiváló  jó/kiváló  kiváló 

~50%  ~25%  ~35%  ~45%  ~45%  ~20% 

kitűnő  jó  jó  jó  kitűnő  közepes 

közepes/jó/kiváló  ~30% 

közepes  jó 

  A  tananyag‐fejlesztési  munkálatok  egészében  véve  rendkívül  kedvezően  hatottak  az  intézményekre.  Mint  a  későbbiekben  látni  fogjuk,  a  tanulók  77%‐a  fontosnak tartja, hogy a tanárok válogassanak össze tananyagokat diákjaiknak a tanuláshoz. Csupán 4,5%‐uk állította, hogy megfelelő tankönyvek és egyéb  kiadványok  léteznek,  így  nincs  szükség  a  tanárok  tananyag  szelektáló  munkájára.  Biztosra  vehető,  hogy  a  tananyagkészítés  annak  a  lehetőségét  is  megteremti, hogy a tanárok a saját diákjaik számára megfelelő válogatásokat, összeállításokat készítsenek, hiszen tananyagszerzőként minden részletében  ismerik  a  tananyagot.  További  előnye  a  helyben  készült  tananyagoknak,  hogy  azok  a  kipróbálás  és  használat  függvényében  módosíthatók,  míg  a  mások  szerzői jogával védett tananyagok esetében ez nem ilyen egyszerű, általában nem is áll rendelkezésre a tananyag digitális változata. Összességében tehát  rendkívül kedvező fejlesztő hatást gyakorolt vagy gyakorolhat a jövőben az iskolákra a tananyagkészítés.    

16   

4

Tananyagfejlesztő műhely működésének feltételei 4.1 A tananyagfejlesztés tárgyi feltételei

  Az  információs  és  kommunikációs  technológiák  terjedésének  következtében  az  oktatók  tananyagfejlesztő  munkája  is  egyre  inkább  eszköz  és  technológia  igényes.  A  kérdőíves  adatfelvétel  során  információkat  gyűjtöttünk  a  tanároktól  arra  vonatkozóan,  hogy  miként  ítélik  meg  az  iskolai  munkafeltételeket  a  tananyag  készítési  lehetőségek  szempontjából.  A  kérdőív  rövidsége  miatt  a  csupán  a  következő  szempontok  alapján  alkothattunk  képet  a  tananyagkészítést támogató iskolai infrastruktúráról:    fénymásolási, nyomtatási lehetőségek   az internet kapcsolat sebessége   számítógép használati lehetőségek   szakkönyv ellátottság   digitális tananyag ellátottság a    moduláris tananyagszerkezetre vonatkozó információk   digitális rögzítő‐eszközök (szkenner, videokamera stb)    Az  eredmények  azt  mutatták,  hogy  a  tanárok  leginkább  az  iskolai  számítógép‐használati  lehetőségekkel  elégedettek:  SZASZET  szinten  az  azt  jelenti,  hogy  a  négyes  osztályzathoz  közeli  (3,8)  eredmény  született.  (14.  táblázat)  A  kedvező  eredmény  azonban  iskolánként  eltérő részadatok alapján keletkezett. Míg az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és  Kollégium,  valamint  a  Várkerti  Általános  Iskola,  Szakiskola  és  Tagiskolái  4,6  átlagos  értéket  produkáltak,  addig  a  Faller  Jenő  Szakképző  Iskola  és  Kollégium  és  III.  Béla  Gimnázium,  Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyaránt 3,4‐es átlagra  pozícionálták magukat. Ez utóbbi két intézmény átlag eredményeinek a hátterében 10 olyan  válaszadó  is  található,  akik  kettesre,  azaz  „még  megfelelőre”  értékelték  a  számítógép‐ használati lehetőségeket.    SZASZET szinten hasonlóan kedvező, négyes közeli osztályzatnak tekinthető a fénymásolási,  nyomtatási lehetőségek vonatkozásában elért 3,7‐es átlag érték. Különösen kedvezőnek tűnt  a helyzet a Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskoláinál, ahol 4,4‐es átlagot jeleztek a  tanárok. Kedvezőtlenebb irányban távolodott el az átlagtól a Faller Jenő Szakképző Iskola és  Kollégium  eredménye,  ahol  a  fénymásolási  és  nyomtatási  lehetőségeket  inkább  a  közepes  (3,2) közelébe pozícionálták a válaszadó tanárok.    Az  internet  alapvető  információközvetítő  eszköz  a  tananyagkészítésben  érdekelt  pedagógusok  számára,  ezért  nagy  fontossága  lehet  a  kapcsolat  sávszélességének,  azaz  a  sebességnek.  A  SZASZET  szinten  elért  3,6‐es  átlagérték  jónak  mondható,  bár  figyelemre  méltó, hogy a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium és a III. Béla Gimnázium, Művészeti  Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átlagai inkább a közepeshez állnak  közelebb. Az adatok szórási is azt  mutatja, hogy a 87 válaszadó között 9 személy volt, akik  szerint  az  internet  kapcsolatot  vagy  elégtelenre  (2  fő)  vagy  még  megfelelőre  (7  fő)  értékelték. (Melléklet 39. táblázat)   Az  iskolai  szakkönyv  ellátottság  értékelésének  3,6  átlagos  hátterében  ugyancsak  eltérő  helyzetben lévő iskolákat találunk. Míg a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és  Kollégium,  valamint  a  Várkerti  Általános  Iskola,  Szakiskola  és  Tagiskolái  4,1  és  4,0  átlag  értéket  mutatnak,  addig  a  III.  Béla  Gimnázium,  Művészeti  Szakközépiskola  és  Alapfokú  17   

Művészetoktatási  Intézmény  2,7‐es  átlaga,  illetve  az  Öveges  József  Szakképző  Iskola,  Gimnázium és Kollégium 3,3‐es átlaga egyaránt 0,3 tizednyi távolságot mutatnak a közepes  értéktől.   A  szakkönyvek  mellett  a  digitális  tananyagok  is  fontos  szerepet  játszanak  a  tanítási  és  tananyag  szerkesztési  munkák  szempontjából.  SZASZET  szinten  ebben  a  vonatkozásban  mutatkozott  legalacsonyabb  elégedettség  a  tanárok  részéről  (2,9).  Egyedül  a  Várkerti  Általános  Iskola,  Szakiskola  és  Tagiskolái  tanárai  jeleztek  vissza  4‐es  átlag  feletti  értéket,  azonban  feltételezésünk  szerint  ennek  a  kedvező  adatnak  egyik  oka  az,  hogy  a  digitális  tartalmakon  alapuló  tananyagkészítésnek  a  többi  iskolához  viszonyítva  szűkebb  gyakorlata  alakulhatott  ki  a  Várkerti  Általános  Iskola,  Szakiskola  és  Tagiskoláiban.  Hármas  átlag  feletti  értéket is csupán egy iskola az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium ért  el  (3,6).  A  tanári  válaszok  alapján  a  digitális  tananyag  ellátottság  tekintetében  a  legkritikusabb  helyzetet  a  III.  Béla  Gimnázium,  Művészeti  Szakközépiskola  és  Alapfokú  Művészetoktatási Intézményben felételezhetünk, ahol az átlagérték 1,8‐nak adódott. A jelek  szerint  a  digitális  tananyagok  beszerzése  az  egyik  fontos  feltétele  annak,  hogy  az  oktatók  megfelelő feltételekkel rendelkezzenek a tananyagszerkesztő munkájukhoz.     A  digitális  rögzítő‐eszközök  (szkenner,  videokamera)  vonatkozásában  adott  tanári  visszajelzések  lényegében  közepesre,  3,2‐re  értékelték  a  SZASZET  infrastruktúráját.  (14.  táblázat)  (Más  vizsgált  szempontokhoz  viszonyítva  az  eredmények  kevéssé  szórtak.)  Az  adatok számunkra azt üzenik, hogy a tanárok eredményesen használnák az említett digitális  eszközöket  tananyagaik  elkészítéséhez,  ha  az  eszközök  rendelkezésükre  állnának.  (Korábbi  kutatásaink  során  valóban  azt  tapasztaltuk,  hogy  a  tanárok  egy  része  a  gyakorlati  órán  a  tanulók  által  készített  produktumokat  lefényképezi,  és  az  elméleti  órákon  emlékeztetőül,  illetve motivációt erősítő céllal felhasználja azokat.)   A  moduláris  tananyagszerkezetre  vonatkozó  információk  megfelelősége  vonatkozásában  a  SZASZET pedagógusai valamivel a közepes eredménynél jobbra értékelték a helyzetet (3,3).  Az adatok alapján indokoltnak látszanak a pedagógus továbbképzések során a modularizáció  témakörében tartott továbbképzések.      Tananyag ellátottság   A  tanárok  értékelése  a  munkájukhoz  szükséges  tananyag  ellátottságra  vonatkozóan  összefügg  a  modularizáció  bevezetésével.  Az  elemi  tananyag  egységek  az  új  moduláris  konstrukcióban  néhány  tekintetben  eltérnek  a  korábbi  tananyag  felosztásoktól,  ezért  a  korábbi  tananyagbontásra  épülő  tankönyvek  oktatási  felhasználása  nehézkessé  vált.  Vélhetőleg  ennek  a  hatását  láthatjuk  abban,  hogy  SZASZET  szinten  jellemzően  3,5  körüli  értékeket kaptak a tananyagok a vizsgálat szempontok mentén. (15. táblázat)  A tanárok leginkább a tananyagok formai megjelenésével elégedettek, három iskolában is 4‐ es  közeli  értékeket  adtak  a  tanárok  ebből  a  szempontból.  (Faller  Jenő  Szakképző  Iskola  és  Kollégium, Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Várkerti Általános Iskola, Szakiskola  és  Tagiskolái)  A  III.  Béla  Gimnázium,  Művészeti  Szakközépiskola  és  Alapfokú  Művészetoktatási  Intézmény  tanárai  a  tananyagok  formai  megjelenés  terén  is  valamivel  kritikusabbnak  bizonyultak,  mint  más  iskolák  tanárai:  a  tananyag  tartalom  részletezettsége  (3,0) és érthetősége (3,1) mentén is közepes körüli értékeket adtak.       

18   

14. táblázat  Az iskolai munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából   (a pedagógusok által ötfokú skálán adott osztályzatok átlag értékei)  

Faller Jenő Szakképző Iskola és  Kollégium   III. Béla Gimnázium és Művészeti  Szakközépiskola és AMI   Medgyaszay István Szakképző Iskola,  Gimnázium és Kollégium   Öveges József Szakképző Iskola,  Gimnázium és Kollégium   Reguly Antal Szakképző Iskola és  Kollégium   Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és  Tagiskolái   SZASZET átlag 

fénymásolási, nyomtatási lehetőségek

az internet kapcsolat sebessége

számítógép használati lehetőségek

szakkönyv ellátottság

digitális tananyag ellátottság

a moduláris tananyagszerkezetre vonatkozó információk

digitális rögzítőeszközök (szkenner, videokamera stb)

3,2 

3,2 

3,4 

3,7 

2,8 

3,2 

3,1 

3,8 

3,4 

3,4 

2,7 

1,9 

3,1 

3,6 

3,8 

3,5 

3,7 

4,1 

2,5 

3,1 

2,9 

4,0 

4,6 

4,6 

3,3 

3,6 

2,9 

3,4 

4,1 

3,9 

3,9 

3,5 

2,8 

3,5 

2,9 

4,4 

4,1 

4,6 

4,0 

4,1 

4,4 

4,3 

3,7 

3,6 

3,8 

3,6 

2,9 

3,3 

3,2 

Válaszadók száma változónként 87 és 91 között. Az egyes iskolák válaszadóinak számát lásd a Melléklet 38. táblázatát és a következőket. 

  15. táblázat 

A tanárok értékelése az oktatómunkájukhoz jelenleg rendelkezésre álló tananyagokról  (a pedagógusok által ötfokú skálán adott osztályzatok átlag értékei)    

  Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium   III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola és AMI   Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium   Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium   Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium   Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái   Teljes átlag 

 a tartalom  korszerűsége   3,6  3,2  3,1  3,4  3,6  3,6  3,5 

a tartalom  részletezettsége 3,5  3,0  3,4  3,4  3,8  3,6  3,5 

a tartalom  érthetősége 3,6  3,1  3,6  3,5  3,7  3,6  3,5 

a formai  megjelenés  3,8  3,0  3,6  3,4  3,8  3,8  3,6  19 

 

A  pedagógusok  véleményeit  és  igényeit  figyelembe  véve  a  tananyagfejlesztés  minimális  tárgyi feltételeinek a következők tekinthetők:    számítógépes munkaállomás szövegszerkesztővel felszerelve    internet kapcsolattal rendelkező számítógép   tárhely (hordozható vagy hálózati)    szkennelési és nyomtatási lehetőségek    szakirodalom könyv és digitális anyagok formájában     A  tananyagfejlesztés  során  felhasznált  technológiák  optimális  esetben  lényegesen  több  elvárásnak  kell  megfelelnie.  Megjegyzendő,  hogy  a  technológiák  beszerzése  csak  akkor  indokolt,  ha  megfelelő  IKT‐használati  kompetenciával  rendelkező  kollégák  állnak  rendelkezésre. Az optimálisnak tekinthető eszközrendszer:    nagy felbontású digitális fényképezőgép    digitális video kamera    szkenner    fénymásoló   színes nyomtató    szoftverek: kiadványszerkesztő, képszerkesztő, video szerkesztő.   Az tananyagfejlesztés következő lépésének tekinthető, ha a tananyagok olyan formátumban  állnak elő, melyek e‐learning keretrendszerekben alkalmazhatók. Az ilyen jellegű tananyagok  – szükség esetén ‐ kinyomtathatók könyv vagy jegyzet formájában is, azonban felhasználásuk  elsősorban  elektronikus  formában  történhet.  A  tananyagfejlesztés  ilyen  módozatainak  kimunkálása hosszas előkészítő munkát igényel. A fejlesztés előtt tisztázni kell a szabványok  alkalmazásának kérdését, ha ugyanis a tananyagok nem szabványosított formában készülnek  el,  nem  tölthetők  át  más  keretrendszerekbe,  idővel  konvertálhatatlanok  lesznek,  majd  elvesznek. A digitális tananyagokra fordított munka csak a kompatibilitás biztosítása esetén  térül meg hosszú távon is.   A  vizsgálatunk  alapján  úgy  látjuk,  hogy  a  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  intézményeiben  dolgozó  pedagógusok  közül  jó  néhányan  képesek  lennének  e‐learning  keretrendszerbe szánt tananyagokat létrehozni. A fejlesztést azonban csak akkor érdemes az  e‐learning keretrendszerekre alapozni, ha ennek megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek az  intézmények  és  jelentős  számban  vannak  olyan  tanárok,  akik  képesek  kihasználni  az  e‐ learning  nyújtotta  lehetőségeket.  Pilot  jelleggel  lehetséges  ingyenes  internetes  szolgáltatásokra  alapozottan  e‐learning  elemeket  tartalmazó  tanulási  folyamatokat  szervezni.    

4.2 A tananyagfejlesztés humán feltételei   A  pedagógusok  tananyag  fejlesztési  tevékenységét  jelentős  mértékben  meghatározza  a  rendelkezésre  álló  tananyagok  mennyisége  és  minősége.  A  tanárok  megkérdezése  alapján  azt  találtuk,  hogy  közel  kétharmaduk  úgy  látja,  sokféle  tananyagforrás  közül  válogathat,  ha  anyagokat  keres  munkájához.  (1.  diagram)  A  válaszadók  közel  egy  negyede  (27%)  szerint  csak  néhány  tananyagforrás  érhető  el,  ha  tanításhoz  keres  tartalmakat.  Azoknak  a  tanároknak  az  aránya,  akik  lényegében egyetlen tananyagforrásra utaltan kénytelenek tanítani 5%, míg a megkérdezettek 7%‐a  állította, hogy megfelelő tananyagforrás hiányában nekik maguknak kell összeállítani a tananyagot. A  tananyag  fejlesztési  célkitűzések  megfogalmazása  szempontjából  tehát  fontos,  hogy  a  tanárok  kb.  7%‐a olyan kényszerhelyzetben dolgozik, amelyben sürgető kényszer a tananyag elkészítése. Amikor  20   

a  tananyagfejlesztés  humán  erőforrásainak  számbavételét  végezi  a  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás,  célszerű  kiemelten  kezelni  a  tanárok  fent  említett  csoportját.  (Megjegyezzük,  hogy  feltehetően azok között a tanárok között is vannak „kényszerhelyzetben” lévők, akik elismerték, hogy  „lényegében  egyetlen  tananyagforrás  adott”  nem  áll  módjukban  válogatni.  Összességében  tehát  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  szintjén  10‐15%  körülire  tehetjük  azoknak  az  arányát,  akik  esetében a saját tananyag kifejlesztése megfontolandó cél/kényszer.)          1. diagram  A pedagógusok tananyagforrás választási lehetőségei (válaszadók %) 

csak néhány tananyagforrásból válogathatok

27

lényegében egyetlen tananyagforrás adott, nem igazán lehet választani

5

61 7

megfelelő tananyagforrás híján, nekünk kell összeállítani a tananyagot sokféle tananyagforrás közül válogathatok

 

Válaszadók: 84 fő 

    A  tananyagforrások  iskolai  felhasználása  számos  tényezőtől  függ,  így  például  a  diákok  befogadóképességétől,  a  tananyagforrások  elérhetőségétől,  de  talán  leginkább  a  munkájukat  jelentős  módszertani  szabadsággal  végző  tanároktól.  Tudunk  arról,  hogy  egyes  iskolákban  a  szaktanároknak  nem  áll  módjukban    megválasztani  azokat  a  tankönyveket,  melyeket  oktatómunkájukban felhasználhatnak, mert a tankönyv‐választás kérdésében az iskolavezetés vagy a  megfelelő  munkaközösségek  döntenek,  azonban  az  intézmények  többségében  a  tanárnak  szabadságában  áll  eldönteni,  melyik  tankönyvet  használja  munkája  során.  Mint  a  korábbiakból  is  láthattuk, jelentős azoknak a tanároknak az aránya, akik többféle tananyagforrás áttekintése alapján  szervezhetik meg munkájukat. (1. diagram)   A  tanárok  jelenlegi  tananyagforrás  használati  gyakorlatában  továbbra  is  a  tankönyvek  töltik  be  a  legfontosabb szerepet. (16. táblázat) Oktatómunkája során a tanárok több mint kétharmada (71,8%)  használ  rendszeresen  tankönyvet,  további  23,5%‐a  esetenként  használja  azt,  és  mindössze  4,7%  állította,  hogy  nem  használ  tankönyvet.  Ezek  körébe  tartozhatnak  azok,  akik  egy  másik  kérdésükre  jelezték: mivel nincs elérhető tananyag az oktatómunkájukhoz, maguk kényszerülnek elkészíteni azt.  A tankönyveket követő másik legfontosabb tananyagforrás a jegyzet. A tanárok közel fele használja  rendszeresen  tananyagforrásként  a  tanulók  számára  –  az  órán  vagy  előzetesen  –  elkészített  jegyzeteket.  (A  témával  kapcsolatosan  a  korábbiakban  elmondtuk,  hogy  a  szakiskolai  oktatásban  megfigyelhető gyakorlattá vált a tankönyvek mellőzésével, és a tanári jegyzetek alapján megvalósuló  tanulásirányítás.  A  jelenség  elsősorban  a  tanulók  kognitív  képességeire,  tanulási  attitűdjére  vezethető vissza.) A tanárok válaszai azt mutatják, hogy az internetes források egyenrangúvá váltak a  könyvekkel,  közel  ugyanolyan  arányban  (48%  és  45%)  használják  rendszeresen  mindkét  forrást  a  21   

tanárok.  A  saját  készítésű  digitális  tananyag  –  jellemzően  prezentáció,  ábra,  dolgozat  –  a  tanárok  közel egyharmada számára rendszeres tananyagforrás, de azoknak az aránya is meglehetősen magas  (45%),  akik  esetenként  használják  saját  készítésű  digitális  anyagaikat.  Mivel  a  digitális  írástudás  erősen  meghatározott  az  életkori  és  nemi  hovatartozás  jellemzőitől,  ezért  érthető,  hogy  a  tanárok  körülbelül egynegyed része (22,4%) nem él ezzel a lehetőséggel.     16. táblázat  Különböző tananyagforrások felhasználása az oktatásban   (Válaszadók %)    rendszeresen  esetenként  nem  össz.  Válaszadók  használja  használja  használja  %  száma  tankönyv  71,8  23,5  4,7  100,0  85  jegyzet  51,8  39,8  8,4  100,0  83  internetes forrás  48,8  48,8  2,4  100,0  84  egyéb könyv  45,2  52,4  2,4  100,0  84  saját készítésű digitális tananyag  32,9  44,7  22,4  100,0  85  fénymásolt anyag  32,1  59,5  8,3  100,0  84  CD/DVD  27,1  63,5  9,4  100,0  85  hangzóanyag  11,7  39,0  49,4  100,0  77  film  3,7  77,8  18,5  100,0  81    A  fénymásolt  anyagok  esetenkénti  alkalmazása  a  tanárok  60%‐át  jellemzi,  akik  pedig  rendszeresen  készítenek  ilyen  anyagokat  diákjaiknak,  azok  aránya  egyharmad.  A  CD/DVD  mint  tananyaghordozó  kb.  50%‐ban  elterjedt,  ami  valószínűleg  az  interneten  elérhető  források  bőségének  köszönhető.  A  hangzóanyagok  elsősorban  a  nyelvoktatásban  nélkülözhetetlenek,  ennek  megfelelően  a  rendszeres  használóik a válaszadók 12%‐át tették ki, bár jelentős a hangzóanyagot esetenként használók aránya  is: 39%. A XX. század első évtizedében az oktatás forradalmasítását várták a filmtől, azonban annak  rendszeres használta a tanárok mindössze 3,7%‐t jellemzi. A filmet mint tananyagforrást esetenként  használó tanárok aránya azonban itt a legmagasabb, 78%‐uk él ezzel a demonstrációs lehetőséggel.   A  tananyagforrások  áttekintése  alapján  összegzően  megállapíthatjuk,  hogy  a  források  körében  jelentős a tanárok által menedzselt tananyagforrások szerepe. Ide tartoznak az internetes források, a  jegyzetek,  a  saját  készítésű  digitális  tananyagok,  és  a  fénymásolt  anyagok.  A  kapott  adatok  tehát  megerősítik  azt  a  fejlesztési  politikát,  mely  a  tanárok  tananyag  menedzsment  képességeinek  fejlesztésére  épít.  (A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  fejlesztési  programjában  a  tananyag  használat  diverzifikálása  és  a  tananyag  készítés/szerkesztés  korszerűsítése  részben  a  továbbképzéseken  keresztül  vált  megoldottá.)  A  tanárok  tananyag  menedzselő  képességeinek  fejlesztése azért is válik különösen fontos kompetenciává, mert  a tapasztalataik szerint a  tankönyvi  vagy  egyéb  formában  elérhető  tananyagok  kedvező  irányú  változása  körülbelül  a  kínálat  egyharmadát  jellemzik.  (17.  táblázat,  18.  táblázat,  19.  táblázat)  A  tananyagok  tartalmi  változásait  a  tanárok  37%‐a  értékelte  kedvezőnek,  de  akadt  a  tanárok  közt  olyan  is  (7%),  aki  szerint  a  tartalmi  változások  kedvezőtlen  irányúak.  A  minőségi  változások  tekintetében  már  csak  28%  értékeli  a  tananyag  módosulását  kedvezőnek,  és  magasabb  azok  aránya  is,  akik  elégedetlenek  (11%).  A  tananyagban tárgyalt témák kifejtettsége vonatkozásában a kedvező változást érzékelők a válaszadók  egynegyede, ebben a vonatkozásban voltak a legtöbben, akik nem láttak változást (69%).     17. táblázat  A pedagógus szaktárgyában a tananyagok tartalmi változása az elmúlt három évben    a változás inkább kedvező  a változás inkább kedvezőtlen  nincs változás  Összeg 

Válaszok megoszlása 37% 7% 56% 100%

Válaszok  31  6  47  84  22 

 

    18. táblázat 

A pedagógus szaktárgyában a tananyagok minőségi változása az elmúlt három  évben 

  a változás inkább kedvező  a változás inkább kedvezőtlen  nincs változás  Összeg 

Válaszok megoszlása Válaszok  28% 23  11% 9  61% 50  100% 82 

    19. táblázat 

A pedagógus szaktárgyában a témáinak kifejtettségét érintő változások a  tananyagokban az elmúlt három évben 

  a változás inkább kedvező  a változás inkább kedvezőtlen  nincs változás  Összeg 

Válaszok megoszlása  Válaszok  24%  20  7%  6  69%  57  100%  83 

    A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulás fejlesztési tervében egyértelműen megfogalmazásra került  az  „IKT  tananyag‐fejlesztések”  célkitűzése,  valamint  a  „Pedagógusok  IKT  továbbképzése,  az  IKT  oktatásban  történő  használatára”.  Megfogalmazódott  mindezek  mellett  olyan  kísérleti  projektek  indításának  a  felvetése  is,  melyek  lehetővé  tennék,  hogy  valamely  kiválasztott  tantárgyban  „az  oktatás csak az IKT kompetenciák fejlesztésén keresztül történjen.” (Pethő 2010.) A fejlesztési célok   alapján  világossá  vált,  hogy  a  tanárok  tananyag‐felhasználó  és  tananyag  készítő/szerkesztő  szerepének bővülése az IKT‐eszközök használatával kell, hogy együtt járjon. Ebben a vonatkozásban  felvethető  olyan  projektek  gondolata,  melyben  a  tanulók  vagy  a  tanulók  egy  bizonyos  része  is  tananyag szerkesztő/készítő szerepet kaphatna. A tanárok több mint négyötöd része (84%) állította,  hogy ilyen irányú együttműködést elképzelhetőnek tart diákjaival. (20. táblázat)    20. táblázat  Elképzelhetőnek tartja‐e, hogy digitális tananyagok készítésébe tanulókat is  bevonjanak?    igen  nem  Összes 

Válaszadók 73 14 87

Arány (%) 84 16 100

    A  tanárok  tananyagkészítő  aktivitását  munkaidő  ráfordítás  alapján  vizsgálva  olyan  eredményeket  kaptunk,  ami  egybevágott  korábbi  adatainkkal.  Mint  korábban  kimutattuk,  a  tananyagforrások  körében jelentős arányban vannak olyanok, melyek a tanárok szerkesztő munkája révén jöttek létre.  A  tanárok  munkaidő  felhasználását  vizsgálva  azt  találtuk,  hogy  sokan  vannak  körükben,  akiknek  jelentős  a  tananyagkészítésre  fordított  munkaidejük.  (2.  diagram)  A  válaszadók  éves  munkaidejét  figyelembe  véve  88%‐uk  valamennyi  időt  tananyagkészítésre  fordít.  Összesen  17‐en  állították,  hogy  éves  munkaidejükből  5%‐nál  kevesebbet  fordítanak  tananyagkészítésre,  ami  a  válaszadók  egyötöd  részét teszi ki. (Lsd.: 2. diagram 2. és 3. oszlopok.) 10 állították továbbá, hogy éves munkaidejük 5‐ 10%‐át fordítják tananyagkészítésre, de legtöbben azok voltak, akik szerint éves munkaidejük 10‐20  vagy akár 20‐30 százalékát is tananyagkészítésre fordítják. (Lsd.: 2. diagram 5. és 6. oszlopok.) E két  23   

csoport  a  válaszadók  41%‐át  tették  ki.  Meglepő  eredménynek  tűnt,  hogy  néhány  tanár  az  éves  munkaidejének  több  mint  40%‐ot  fordít  tananyagkészítésre.  Bár  az  önbevalláson  kérdőív  adatai  –  különösen  az  ilyen  hosszú  időszakra  vonatkozó  becslések  esetén  biztosan  torzítanak  –  az  adatok  mindenképpen jelentős tanári aktivitást mutatnak a tananyagkészítés területén.     2. diagram  A tanárok által éves viszonylatban tananyagok összeállítására fordított idő  (munkaidő százaléka)   20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 0

0< >1

1< >5

5< >10

10< >20 20< > 30 30< >40

40<

  Válaszadók: 84 fő 

    A  tanulókra  vonatkozó  adatgyűjtés  alapján  képet  kaphattunk  a  digitális  tananyagok  iskolai  felhasználásának  gyakoriságáról.  A  vizsgálat  idején  a  tanulók  közel  egyötöde  nyilatkozta  azt,  hogy  napi  rendszerességgel  használnak  digitális  tananyagokat  az  iskolában.  Ezt  az  adatot  más  iskolák  gyakorlatával összevetve meglehetősen kedvezőnek mondhatjuk. Nem sokkal marad el az egyötödös  aránytól  a  heti  rendszerességgel  digitális  anyagokat  használók  aránya.  A  jelenlegi  hazai  viszonyok  között  tehát  úgy  látszik,  hogy  a  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  intézményeiben  nagy  gyakorisággal  alkalmazzák  az  oktatásban  a  digitális  tananyagokat,  ami  indokolttá  teszi  ilyen  tananyaghordozók további beszerzését.     21. táblázat  Milyen gyakran használtok az iskolában digitális tananyagot?    naponta  hetente  hetente többször  ritkábban  Végösszeg 

Válasz (fő)  37  31  50  78  196 

Arány (%)  19  16  26  40  100 

  A  tananyagbeszerzés  orientálásának  céljával  vizsgáltuk  azt  is,  hogy  a  tanulók  milyen  jellegű  tananyagforrásokból tanulnak a legszívesebben. A gyűjtött adatok szerint – mint azt más kutatásaink  is megerősítették – az órán készített jegyzetek segítik leginkább a diákok tanulását. 38%, illetve 40%‐ uk  állította,  hogy  az  órai  jegyzetek  nagyon  sokat  vagy  sokat  segítenek  a  tanulásukban.  Kiemelten  fontos információnak tartjuk, hogy a diákok második helyen az internetes forrásokat említették meg,  mint  használható  tananyagforrásokat.  Nem  tudhatjuk  pontosan,  hogy  milyen  tartalmakat,  milyen  minőségű tananyagokat keresnek és találnak a diákok az interneten, de az világosan látszik, hogy az  24   

internet az órai jegyzetekkel azonos tananyagforrássá vált a tanulni szándékozó diákok számára. Ez a  tény különleges jelentőséget ad a digitális tananyagok beszerzéséhez kapcsolódó célkitűzéseknek, és  felhívja  a  figyelmet  a  digitális  tananyagok,  internetes  források  iskolai  menedzselésének  és/vagy  előállításának  fontosságára  is.  Úgyszintén  a  tanárok  által  előállított  (vagy  bemutatott)  digitális  tananyagok  jelentőségét  hangsúlyozza  az  is,  hogy  a  diákok  az  órai  prezentációkat  a  harmadik  legjobban használható tananyagforrásként tartják számon.   A  tanulói  válaszoknak  a  tananyag  beszerzési  stratégia  számára  fontos  üzenete,  hogy  a  pedagógiai  támogatás  nélkül  prezentált  tananyagforrások,  mint  például  az  oktatófilmek,  CD‐k,  DVD‐k,  kevésbé  jelentenek  tanulási  segítséget  a  diákok  számára,  mint  a  pedagógiai  támogatással  együtt  biztosított  tartalmak.  Mindössze  10%  körüli  volt  azoknak  az  aránya,  akik  szerint  a  nagyon  sokat  segítenek  az  oktatófilmek vagy egyéb CD/DVD alapú tananyagforrások.     22. táblázat  Az alábbi tanulási források mennyire segítenek a tanulásban? (%)   

nagyon  sokat  segíten ek  38  36  21 

sokat  segíten ek 

valamely keveset  nem  est  segíten segíten segítenek  ek  ek 

összes  Válaszad (%)  ók (fő) 

órán készített jegyzet  40  15  3  5  100  196  internetes forrás  37  18  3  6  100  192  órai prezentációk   29  29  10  11  100  193  (kivetített)  a tanártól kapott  15  47  22  8  7  100  195  fénymásolt anyagok  oktatófilm  10  25  31  14  20  100  185  CD/DVD  9  19  29  16  27  100  185  tankönyvek  6  29  38  16  10  100  191  szakkönyv  5  28  42  10  14  100  181      Az intézményi szinten megszervezett tananyagkészítésről megkérdezett tanulók válaszaiból az derült,  hogy  körülbelül  egyötöd  részük  szívesen  részt  venne  digitális  tananyagok  összeállításában.  Ha  elfogadjuk azt az alapelvet, hogy tananyagok konstruálásának jelentős tanulási hozadéka lehet, akkor  célszerűnek  látszik  a  tananyagkészítés  programjába  –  megfelelő  szinten  –  tanulókat  bevonni  és   aktivizálni. A tanulók visszajelzéséből az is kitűnik, hogy mintegy 50%‐uk megfelelő előkészítéssel és  bevonható  lenne  ilyen  jellegű  munkába.  Akik  egyértelműen  elzárkóztak  ettől  a  lehetőségtől,  azok  aránya egyharmadra tehető.     23. táblázat  A tanulók részvételi kedve digitális tananyagok összeállításában     igen  nem  talán rá lehetne beszélni  Végösszeg 

Összeg  39  68  91  198 

Arány (%)  19,7  34,3  46,0  100,0 

  A  tanárok  növekvő  tananyagszerkesztő  feladatköre  reális  iskolai  elvárásokra  épül.  A  megkérdezett  tanulóknak  közel  a  fele  állította  nagyon  fontosnak,  hogy  a  tanárok  állítsanak  össze  tananyagokat  a  tanulóik számára, mert azokból lehet a legjobban tanulni. Csaknem egyharmad volt azok aránya, akik  ha nem is nagyon fontosnak, de fontosnak mondták ugyanezt. Csupán 18%‐ban voltak, akik szerint  néhány  esetben  van  szerepe  annak,  hogy  a  tanár  állítsa  össze  a  tananyagokat.  Akik  meglévő  25   

tananyagforrásokra  hagyatkozva  képesek  tanulni,  ezért  nem  fontos  számukra  a  tanár  tananyag  prezentáló segítsége, azok aránya mindössze 4.5%‐ra tehető a tanulók körében.     24. táblázat  Szerinted mennyire fontos, hogy a tanárok kiválogassák a tananyagokat a diákjaik  számára?     fontos, mert a tananyagok többsége nem használható önmagában  nagyon fontos, mert a tanár által összeállított anyagokból lehet a legjobban  tanulni  néhány esetben fontos, mert nem mindenről van megfelelő tananyag  nem fontos, vannak jó minőségű kész tananyagok, tankönyvek   Végösszeg       

Összeg  61  94 

Arány (%)  30,7  47,2 

35  9  199 

17,6  4,5  100,0 

26   

5

Tananyagbeszerzés

A szakképzési intézmények korszerű tananyagszükségletét és ezzel a tananyagbeszerzési programok  indokoltságát számos a szakképzésre vonatkozó kutatás eredménye alátámasztotta. A modularizáció  bevezetése  valamint  a  kompetencia  alapú  oktatásszervezés  együttes  érvényre  jutása  új  módon  elosztott és  új módszerekkel kidolgozott tananyagok alkalmazását kívánja meg.  Mit a  korábbiakban  bemutattuk, az oktatás hagyományos feladatköre az utóbbi években számos pedagógusnál jelentős  mértékű tananyag szerkesztési munkával bővült. Az adataink alapján megkockáztatjuk azt a feltevést,  hogy  bizonyos  szakterületeken  a  megfelelő  tananyagok  beszerzése  kiemelten  fontos  célként  kezelendő.  Megfelelő  tananyagok  híján  elavult  tananyagokból  kénytelenek  oktatni  a  tanárok.  A  megfelelő minőségű tananyagok pótlása jelentős lekötöttséget jelen az erre vállalkozó pedagógusok  számára. A 84 válaszadó körében 5 olyan pedagógus akadt, aki állítása szerint éves munkaidejének  több  mint  50%‐át  tananyagkészítésre  fordítja.  Néhány  területen  tehát  sürgetően  fontos  feladatnak  tekinthető megfelelő, korszerű tananyagok beszerzése.   A  tananyagbeszerzés  indokoltságát  alátámasztja  a  meglévő  tananyagok  áttekintése  is.  A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulásban  jelenleg  folyó  képzések  részleges  áttekintése  is  egyértelművé  teszi,  hogy  jelentős  tananyag  szükséglet  mutatható  ki  az  intézményeknél.  (25.  táblázat)  A  képzések  modultérkép  alapján  történő  áttekintése  1376  tananyagelemet  tesz  azonosíthatóvá,  azonban  a  ténylegesen  rendelkezésre  álló  tananyagok  száma  csupán  826‐ra  tehető.  Ebben  a  számban  benne  található  az  a  184  tananyagelem  is,  melyekhez  csak  részben  állnak  rendelkezésre  megfelelő  tananyagok.       25. táblázat  Beiskolázott tanulókkal rendelkező szakmák tananyag ellátottsága  Szakma/elágazás megnevezése 

Alkalmazott grafikus  Díszítő festő  Elektronikai technikus  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  Épület és építménybádogos  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐ szerelő/Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐  és vízkészülék‐szerelő  Festő, mázoló és tapétázó  Gépi forgácsoló  Géplakatos  Hegesztő  Informatikai  rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐üzemeltető  Irodai asszisztens  Kereskedő  Kőműves 

Összes  Van teljes  Részben van  Tankönyv  Tankönyv‐ tananyag‐ tananyag  tananyag  van  részlet  elem  van  64          45     33 30   30 80 41 40    45 4     52 37   37

52

47

57 39 56 72 68

57 6

1 112 77

1 112 77

4 4

72 1

 

47

         

57     72 1

1     

  112 77 27 

 

Központifűtés‐ és csőhálózat‐ 49 49   49 szerelő  Megújuló energiaforrás  10     energetikus  Mezőgazdasági gépszerelő,  85     gépjavító  Női szabó  122 122   122 Panziós, falusi vendéglátó  43 43     Ruházati eladó  37 37   37 Szakács  54     Számítógép‐szerelő, ‐karbantartó  1 1 1    Szociális gondozó és ápoló  1 1 1    Szőlőtermesztő  1 1 1    Tetőfedő  30 5     Villanyszerelő  90 22 52 19  52 Végösszeg  1376 642 184 63  693   A  Bakonyi  SZASZET  tananyag  beszerzési  stratégiáját  alapvetően  meghatározzák  az  intézmény  fejlesztési  koncepciójában  megfogalmazottak.  Eszerint  az  intézmény  elsősorban  azokon  a  képzési  területeken  kíván  működni,  melyeknek  magas  munkapiaci  relevanciája  feltételezhető.  Ebben  a  tekintetben  –  financiális  okokból  is  ‐‐  iránymutatónak  számítanak  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  határozatai,  melyek  a  szakképesítéseket  a  kiemelten  támogatott,  a  támogatott  vagy  a  nem  támogatott  kategóriákba  sorolják.  Ha  a  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás fejlesztési perspektívájának figyelembe vételével – azaz a SZASZET‐ben oktatható és az ún.  kiemelten  támogatott  képzések  listája  alapján  ‐‐  tekintjük  át  az  intézmény  tananyag  ellátottságát,  még  inkább  kedvezőtlen  képet  kapunk.  (26.  táblázat)  A  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  által  kiemelten  támogatott  szakképesítések  oktatása  a  Bakonyi  Szakképzés‐ szervezési  Társulásnál  mintegy  955  tananyagelemhez  szükséges  tananyag  meglétét  igényelné,  azonban  ennek  csupán  mintegy  kétötöd  része  áll  rendelkezésre  (392).  (Ráadásul  ezek  egy  része  csupán rész‐tananyagnak tekinthető.)      26. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásban  oktatható és 2010‐2011‐ben  kiemelten támogatott képzések tananyag ellátottsága   Szakma/elágazás megnevezése 

Ács‐állványozó  Ápolási asszisztens     Bútorasztalos  Elektromechanikai műszerész  Épület és építménybádogos  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Központifűtés‐  és csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐ és  vízkészülék‐szerelő  Erdészeti szakmunkás  Gépgyártástechnológiai technikus  Gépi forgácsoló  Géplakatos 

Összes  tananyag‐ elem  46  45  53  43  45  52 

Van  tananyag 

Részben van  Tankönyv  Tankönyv‐ tananyag  van  részlet van 

  45         

4        4  37 

  45         

          37 

52 

 

47 

 

47 

86  39  39  63 

  7  6   

  4  4  4 

       

        28 

 

Hegesztő  72  72      72  Kőműves  153  77      77  Létesítményi energetikus  2          Mechatronikai műszerész  35    2    2  Megújuló energiaforrás energetikus  10          Tetőfedő  30    5      Villanyszerelő  90  22  52  19  52  Végösszeg  955  229  163  64  287      Megjegyzendő,  hogy  lényegesen  jobb  ‐  bár  korántsem  ideális  ‐  a  helyzet  a  Bakonyi  Szakképzés‐ szervezési  Társulásnál  ténylegesen  oktatott  és  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság által 2010/11‐ben kiemelten támogatott képzések tananyag ellátottsága tekintetében. (27.  táblázat)  Az  adatok  azt  mutatják,  hogy  a  szükséges  523  tananyagelemből  mintegy  330  rendelkezik  valamiféle  tananyagforrással,  amit  63%‐nak  felel  meg.  Ugyanez  az  arány  56%‐nak  adódik,  ha  a  támogatott  (és  nem  a  kiemelten  támogatott)  képzéseket  vetítjük  a  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulásnál  ténylegesen  oktatott  képzésekre.  (28.  táblázat)  Tananyagforrások  tekintetében  nem  tér  el lényegesen a helyzet a 2011/12‐es évre vonatkozóan sem. A Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  által  kiemelten  támogatott  képzések  esetében  61%‐ban  rendelkezik  tananyagokkal a Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulás (Melléklet 43. táblázat), míg a támogatott (de  nem kiemelten támogatott) szakképesítések tekintetében 53%‐osnak adódik a tananyag ellátottság.  (Melléklet 44. táblázat)    27. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2010/11‐ben kiemelten támogatott  képzések tananyag ellátottsága   Szakma/elágazás megnevezése 

Épület és építménybádogos  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐ szerelő/Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐ és  vízkészülék‐szerelő  Gépi forgácsoló  Géplakatos  Hegesztő  Kőműves  Megújuló energiaforrás  energetikus  Tetőfedő  Villanyszerelő  Végösszeg     

Összes  tananyag‐ elem  45  52 

Van  tananyag 

Részben van  tananyag 

Tankönyv  van 

Tankönyv‐ részlet van 

   

4  37 

   

  37 

52 

 

47 

 

47 

39  56  72  77  10 

6    72  77   

4  4       

         

    72  77   

30  90  523 

  22  177 

5  52  153 

  19  19 

  52  285 

29   

28. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és 2010/11‐ban a  Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által támogatott képzések tananyag  ellátottsága   Szakma/elágazás  megnevezése 

Összes  tananyag ‐elem  64  45  33  80  57  68 

Van  tananyag 

Részben van  tananyag 

Tankönyv  van 

Tankönyv‐ részlet van 

Alkalmazott grafikus          Díszítő festő          Elektronikai technikus    30    30  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  41    40    Festő, mázoló és tapétázó  57      57    1    1  Informatikai  rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐ üzemeltető  Irodai asszisztens  1  1    1    Kereskedő  112  112      112  Mezőgazdasági gépszerelő,  85          gépjavító  Női szabó  122  122      122  Panziós, falusi vendéglátó  43  43        Ruházati eladó  37  37      37  Szakács  54          Számítógép‐szerelő, ‐ 1  1    1    karbantartó  Szociális gondozó és ápoló  1  1    1    Szőlőtermesztő  1  1    1    Végösszeg  804  416  31  44  359      A  tananyagok  beszerzésének  értékelése  során  célszerű  figyelembe  venni  azok  jellegét  is.   Emlékeztetünk  arra,  hogy  vizsgálatunkban  kimutattuk,  a  tanárok  a  digitális  tananyagforrással  való  ellátottsággal  voltak  a  leginkább  elégedetlenek,  akkor,  amikor  a  tananyagkészítéshez  rendelkezésre  álló iskolai munkafeltételeikről kérdeztük őket. (15. táblázat) Ez az adat fontossá teszi, hogy az iskolák  meglévő digitális tananyagbázisukat jelentős mértékben bővíthessék.    A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  által  eszközölt  beszerzések  az  általunk  feltárt  oktatói  elvárásoknak megfelelően jelentős részben tartalmaz digitális tananyagokat. (25)    A  tananyagbeszerzések  értékeléséhez  kapcsolódóan  megjegyezzük,  hogy  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  azon  határozatai,  melyek  feladata  világosan  elkülöníthetővé tenni a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott szakképesítéseket  relatíve későn születtek meg. A Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2008‐es és  azt megelőző döntéseinek vizsgálata azt mutatta, hogy a bizottság viszonylagosan sok szakképesítést  hagyott  a  nem  jelölt  kategóriában  és  keveset  sorolt  be  a  csökkentendő  kategóriába.  Az  Oktatási  Hivatal  által  készített  elemzés  azt  mutatja,  hogy  három  magyarországi  régió  képzési  bizottsága  kevésbé  volt  képes  a  szakképesítések  differenciálására,  mint  a  többi  régiós  bizottság.  Ennek  jele  a  Közép‐dunántúli  Regionális  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  esetében,  hogy  mindössze  egyetlen  szakképesítést  jelölt  csökkentendőnek  (az  országos  átlag  39  volt),  és  292  szakképesítést  hagyott  jelöletlenül, szemben az országos 233‐as átlaggal. (29. táblázat)    30   

29. táblázat 

A Közép‐duná ántúli Regionnális Fejleszttési és Képzé ési Bizottság  döntései országos  összeevetésben (2 2008) 

    omány  áttekintése  azt  mutatja,  ho ogy  az  intézmények  feelismerték  a  digitális  A  megreendelési  állo tananyaggok  jelentősségét  az  okttatásban.  A  megrendelé ési  állományyban  jelentőős  számban  található  digitális  formában keezelhető tananyag. (Lásdd a megrendelési állomány (1. lista) 114‐38. eleme eit.) Mint  jelen  kuttatás  kimutaatta,  a  tanulásszervezés  sikere  szem mpontjából  nagy  jelentőssége  van  a  digitálisan  d kezelhettő és megoszztható tananyagoknak. (222. táblázat)   Műfaj  teekintetében  a  megrende elési  állomáány  képzési  programokat,  szerzői  kééziratokat,  gyakorlati  g taneszkö özcsomagokaat,  kisfilm meket,  okktatóprogram mokat,  bemutatókat  b   és  in nternetes  tananyaggelemeket taartalmaz. Feltételezhetőő, hogy a válo ogatás sokfélesége előnyyére válik nemcsak az  oktatóm munkának, haanem a tanan nyagkészítő m műhely továábbi tevékenységének is.    A  megreendelési  állo omány  szakkképesítés  szeerinti  áttekintése  azt  je elzi,  hogy  a  Bakonyi  Sza akképzés‐ szervezéési  Társulás  figyelembe  f vette  v az  Közzép‐dunántú úli  Regionáliss  Fejlesztési  és  Képzési  Bizottság  határozaatainak irányymutatását a a szakképesíttéseknek tám mogatott vag gy kiemelten  támogatott jellegére  vonatkozóan. Közép‐‐dunántúli Regionális Fejjlesztési és K Képzési Bizottság 20/20100. határozata például  tartalmaazza  a  gépéészet  szakm macsoporton  belül  a  gé épi  forgácso oló,  géplakaatos  szakkép pesítések  kiemelteen  támogato ott  besorolássát.  (46.  tábblázat)  Ennek  megfelelően  a  megreendelési  állományban  számos –– a jelzett szzakképesítésekhez tartozzó – tananyagot találhatu unk. (A gépéészet vonatko ozásában  például aa megrendellési állományy 18‐26‐ig teerjedő tananyyag címei.) (1. lista) A meegrendelési állomány  áttekintéése  egyérteelművé  tette e,  hogy  a  B Bakonyi  Szaakképzés‐szervezési  Társsulás  által  eszközölt  tananyaggbeszerzések  megfelelően  illeszked nek  a  Közép p‐dunántúli  Regionális  FFejlesztési  éss  Képzési  Bizottsággok  határozzataihoz.  A  Bakonyi  Szaakképzés‐sze ervezési  Tárrsulás  ezzel  követi  a  fejlesztési  f tervében n megfogalm mazottakat, m miszerint a B Bakonyi SZASSZET célja, „h hogy biztosíttsa a Közép‐d dunántúli  Regionális  Fejlesztéssi  és  Képzési  Bizottság  ddöntései  áltaal  kijelölt  sza akképzési  iráányok  és  beiiskolázási  arányok”” érvényre ju utását.     1.. lista    Megrende elés állomán ny2    1. 2. 3.

Energetikus I.(Energetikai a alapfogalmak  és alapozó ism meretek)  akterületi ismeeretek az energetikusok szá ámára,)  Energetikus II.(Villamos sza Vízenergia, Geeotermikus energia,  Megújuló eneergiaforrások hasznosítása ((Napenergia,SSzélenergia, V Hőszivattyú, FFűtés, Hőérzet, Komfortérzzet, Biomasszaa, Biodízel, Bio oetanol, Biogááz). 

                                                             2

 Szakisko ola tankönyvreendelésre von natkozó vizsgáálatunkból tud djuk, hogy a m megrendelése k szinte soha nem  teljesülheetnek teljes eggészében, me ert a forgalmazzók és a beszáállítók listái so ok esetben avuult adatokat  tartalmazznak.  

31   

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Aranykalászos gazda szakma tananyaga és hozzá kapcsolódó képzési programja (240 órára) valamint  órarend (240 órára)  Fakitermelő szakma tananyaga és hozzá kapcsolódó képzési program (240 órára) valamint órarend  (240 órára)  Motorfűrész‐kezelő szakma tananyaga és a hozzá kapcsolódó képzési programja (180 órára) valamint  órarend (180 órára)   Hegesztő Volfrámelektródás hegesztő (720 óra) tananyaga   Kőműves (1300 óra)tananyaga   Multimédia‐fejlesztő (648 óra) tananyaga   Panziós, falusi vendéglátó (450 óra)tananyaga   Élemiszer és vegyi áru‐eladó (552 óra)tananyaga   Létesítményi energetikus tananyaga   Megújuló energiaforrás energetikus tananyaga  Billentyűkalauz – gépírásoktató digitális tananyag  CNC ismeretek, kisfilmek digitális tananyag  CNC oktatóprogramok digitális tananyag  Daruk biztonságos üzemeltetése digitális tananyag  Fémforgácsolás digitális tananyag  Fémforgácsoló bemutatók digitális tananyag  Fémforgácsoló kisfilmek 1. digitális tananyag   Fémforgácsoló kisfilmek 2. digitális tananyag  Forgácsolás digitális tananyag  Gépelemek digitális tananyag  Gépészet csomag digitális tananyag  Gépi forgácsolás műveletei, CNC szerszámgépek digitális tananyag  Gépipari alapismeretek digitális tananyag   Kalória kalkulátor digitális tananyag  Kereskedelem, közg.tan, fuvarozáslogisztika, marketing digitális tananyag  Magyarország természeti kincsei digitális tananyag  Munkavédelem ‐ Interaktív tananyag  Munkavédelmi ismeretek I. digitális tananyag  Munkavédelmi ismeretek II. digitális tananyag  Munkavédelmi ismeretek III. digitális tananyag  Munkavédelmi ismeretek IV. digitális tananyag  Ruhaipari anyagismeret digitális tananyag  Targoncák biztonságos üzemeltetése digitális tananyag  Ügyvitel 1.2 digitális tananyag  Dyslex 2005 Interaktív digitális tananyag   MK–6344‐0 Gyakorlati taneszközcsomag 1. – Gépészet  MK–6345‐7 Gyakorlati taneszközcsomag 2. – Elektrotechnika–elektronika  MK–6346‐4 Gyakorlati taneszközcsomag 3. – Közlekedés  MK–6347‐1 Gyakorlati taneszközcsomag 4. – Faipar + Munkavédelem  MK–6348‐8 Gyakorlati taneszközcsomag 5. – Ruhaipar + Munkavédelem  MK‐6212‐2 Elektrotechnikai ismeretek (CD)  MK‐6118‐0 Élelmiszerismeret I‐II. (CD)  MK‐6117‐2 Ételkészítési ismeretek (CD)  MK‐6127‐X Gépipari szakrajz ‐ multimédiás elemek (CD)  MK‐6213‐9 Gépjárműszerkezetek és gépjármű‐technikai alapismeretek (CD)  MK‐6160‐6 Műszaki rajz a villamos szakképesítések számára (CD)  + FVM VKSZI tanyagelemei: 

32   

6

Tapasztalatok összegzése, javaslattétel tananyagfejlesztő műhely kialakítására

A  tananyagfejlesztő  műhely  koncepciója  alapvetően  meghatározott  attól,  hogy  az  abban  dolgozó  pedagógusok  milyen  mértékben  végzik  munkájukat  közösen.  Lehetséges  olyan  műhely  kialakítása,  amely fő funkciója, hogy infrastrukturális támogatást nyújtson a tanároknak a fejlesztő munkájukhoz.  Ebben  az  esetben  a  műhelyhez  tartozó  tanárok  a  legkorszerűbb  idegen  nyelvű  tankönyveket  érhetnék  el  az  általuk  gondozott  témákhoz,  megfelelő  hardverekkel  és  szoftverekkel  felszerelt  munkaállomásokon  dolgozhatnának.  A  tananyagfejlesztő  műhelyek  másik  változatának  fő  jellegzetessége,  hogy  team  munkára  alapozva  alkotják  produktumaikat.  Ebben  az  esetben  bár  az  egyes  tananyagrészek  néhány  ember  munkáján  alapulnak,  a  szövegek  értékelése,  átnézése,  véleményezése során azok átalakulnak, így végül bizonyos értelemben egy szakmai közösség legjobb  tudásának  megfelelő  formában  jelenhetnek  meg.  A  team  munkában  végzett  tevékenység  sajátossága, hogy a feleknek gyakran kell egymással egyeztetniük, munkájukat időben egymáshoz kell  illeszteniük, ami lényegesen más készségeket igényel, mint az egyedül végzett munka. Tény, hogy a  team  munkában  végzett  tananyagfejlesztésekben  a  munka  összehangolása  és  az  eredmények  összefésülése jelentős többlet feladatokat jelent.    A kutatási adatok azt jelezték, hogy Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásban tananyagfejlesztésen  dolgozó  tanárok  egyelőre  inkább  egyedül  vagy  párban  szeretnek  dolgozni3.  Lehetséges,  hogy  ez  a  tananyag  fejlesztési  modell  a  leginkább  megfelelő  a  tanárok  számára,  azonban  az  sem  kizárt,  hogy  érdemes lenne az intenzívebb team munkára alapozott fejlesztéssel kísérletezni.   A  tanulói  válaszokat  figyelembe  véve,  kedvező,  hogy  a  tananyagfejlesztő  műhely  a  tanulók  bevonására és aktivitására is építve tervezheti munkáját. Mint a korábbiakban bemutattuk a tanulók  kétharmad  része  bevonható  lenne  tananyagkészítésbe,  ami  megfelelő  módszertan  esetén  jelentős  oktatási és képzési haszonnal járna. (23. táblázat)   A  tananyagkészítés  minimális  humán  erőforrása  a  szakmailag  megfelelően  tájékozott  pedagógus,  akinek  bizonyos  informatikai  és  megfelelő  nyelvhasználati  ismeretei  vannak.    A  tananyagfejlesztés  szempontjából optimális pedagógus fő jellemzője, hogy képes a tananyagokat a tanulók szintjének és  érdeklődésének megfelelő formába átalakítani. Az egyes intézmények, szakirányok, tanulócsoportok  között  jelentős  különbségek  figyelhetők  meg,  azonban  mint  a  korábbiakban  láttuk,  tanulók  négyötöde fontosnak tartja, hogy a tanáraik által összeállított tananyagokból tanulhassanak. A hazai  oktatási  rendszerre  valóban  jellemző,  hogy  a  tankönyvek  erős  –  olykor  túlzottan  erős  –  kognitív  képességeket  feltételeznek  a  diákok  részéről.    A  korábbiakban  is  említett    2009‐es  kutatásunkban  összevetett  négy  különböző,  „Elektrotechnika”  címet  viselő  tankönyv  vizsgálata  egyértelműen  kimutatta,  a  hazai  tankönyvek  egyoldalúan  elméleti  jellegét4.  A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás munkatársai által a projekt keretében kifejlesztett  tananyagok a hagyományos tankönyvek  felépítését  követik.  (Igaz,  jelentős  mennyiségű  kérdéssel,  feladattal.)  A  tananyagfejlesztő  műhely  létrehozásakor  szükséges  tisztázni  azt  a  kérdést,  hogy  milyen  műfajokban  kívánnak  tananyagokat  fejleszteni.  Lehetségesnek  tartjuk,  hogy  a  tanulói  igények  felmérése  alapján  kialakítható  lesz  olyan  platform, mely a tananyagok közlése során figyelembe veszi a tanulói szokásokat is.   Kedvező  lehetőséget  sejtet,  hogy  a  továbbképzések  némelyikén  lehetséges  volt  olyan  speciális  tudások  megszerzésére,  melyek  korszerűbb  tananyagok  fejlesztését  teszik  lehetővé.  (Pl.  a  Flash  animáció készítését is lehetőség volt megtanulni a tanároknak).   Mint  minden  munkában,  a  tanárok  munkáját  és  időfelhasználását  is  az  elvégzendő  feladatok  mennyisége  határozza  meg.  A  tananyagkészítés  olyan  projekt,  ami  nem  végezhető  eredményesen                                                               3

 Volt példa három fő együttműködésére is.    Dr. Jurisits József ‐ Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika, Műszaki Könyvkiadó 2000; 7. kiadás  Gergely István: Elektrotechnika; General Press Kiadó, 2009; 4. javított kiadás  Kerékgyártó László: Elektrotechnika; Tankönyvmester Kiadó, 2008; 8. kiadás  Hübsher, Klaue, Pflüger, Appelt: Elektrotechnika; Westermann ESZT – Budapest; 1996; 2. kiadás; Eredeti: 1988.  4

33   

megfelelő mennyiségű felhasználható idő híján. Ráadásul, ha a tananyagkészítésre fordított idő más  feladatoktól  vonja  el  a  tanárok  idejét,  méltányos,  hogy  valamiféle  ellentételezést  kapjanak  munkájukért.  Ismerünk  olyan  szakképzési  intézményt,  ahol  a  tanárok  számára  évente  tananyag  készítési pályázatot írnak ki. A díjaknak ösztönző szerepe van, így mára kialakult, hogy a tanárok 3‐4  évente valamilyen digitális tananyag elkészítésével is fejlesztik kompetenciáikat.      A  kutatásban  kerestük  a  választ  arra,  hogy  egy  optimális  feltételekkel  működő  tananyagkészítő  műhely  milyen  felszereltséggel  kell  rendelkezzen,  milyen  háttértámogatást  kell  nyújtson  a  tananyagkészítők  számára.  A  TÁMOP  program  során  tananyagkészítésre  vállalkozó  tanárok  megkérdezése  alapján  azt  kaptuk,  hogy  leginkább  a  szakkönyveket  tartják  fontosnak  munkájuk  szempontjából. A szakkönyvek mellett az interneten elérhető tananyagforrások számítanak második  legfontosabb eszköznek a tananyagfejlesztéshez. (Az egyéb internetes források az utolsó előtti helyre  sorolódtak,  tehát  a  tananyagkészítők  elsősorban  tananyagokat  hasznosítanak.)  Nagy  jelentőséget  tulajdoníthatunk annak a ténynek, hogy a tanárok harmadik helyre sorolták a tanulói visszajelzéseket.                              A tanulók ugyanis nem csupán a résztvevőként vonhatók be a tananyagfejlesztésbe, hanem mint az  elkészült  produktumok  felhasználói.  Tapasztalataink  szerint  a  tankönyvírás  folyamatában  jelenleg  nem  lényegi  komponens,  hogy  a  tankönyvi  szövegek  milyen  mértékben  érthetőek  az  egyes  tanulói  csoportok  számára.  Ennek  a  következményei  megmutatkoznak  a  tankönyvek  olykor  túlzottan  elméleti  jelleggében.  A  tanulói  kontroll,  a  tananyagok  tanulói  minősítése  megítélésünk  szerint  az  egyik  legfontosabb  értéke  lehet  a  helyi  tananyagkészítő  műhelyeknek.  A  tanulók  visszajelzései  alapján  megformált  tananyagok  eredményesebben  használhatók  az  oktatásban,  mint  a  tanulói  visszajelzések nélkül készült uniformizált szövegek.   A tananyagfejlesztési források felhasználása azt is megmutatta, hogy a tanárok különbözően látják az  egyes források fontosságát. Volt olyan, akik első helyen említette a „kollégák tanácsát, véleményét”  és volt aki ugyanezeket az információ forrásokat az utolsó helyre sorolta fontosság szerint.       30. táblázat  Tananyag fejlesztési források fontossági sorrendje   Források

válaszok (fontossági sorrend) Összes pont

szakkönyvek

1 

1 

4 

2 

1 

9 

internetes tananyagforrások

4 

2 

3 

1 

3 

13 

tanulói visszajelzések

4 

4 

2 

3 

4 

17 

folyóiratok, szaklapok

6 

3 

5 

7 

2 

23 

kollégák tanácsa, véleménye

5 

5 

1 

4 

8 

23 

külföldi tankönyvek

 

7 

8 

5 

5 

25 

egyéb internetes források

2 

8 

6 

6 

6 

28 

továbbképzések

3 

6 

7 

8 

7 

31 

A tanárok a nyolc forrást fontossági sorba rendezték, azok pozíciójából számítottunk pontértéket 

  A tananyagkészítés feladatának ellátása speciális kompetenciákat igényel, illetve meglévő pedagógiai  kompetenciák  továbbfejlesztését.  A  jövőbeli  tananyagkészítő  műhely  működése  szempontjából  lényegesnek tartjuk, hogy a tanárok a legfontosabb készségeknek az információ kezelési ismereteket,  a szakmai újdonságok iránti érdeklődés készségét és a szelekciós képességet tartották. (31. táblázat)  E  három  kompetencia  alapján  leírhatók  a  tananyagkészítő  tanár  legfontosabb  tulajdonságai,  illetve  átgondolható,  hogy  milyen  képzések,  technológiai  fejlesztések  támogatnák  leginkább  munkájában.  Feltételezzük, hogy az IKT‐ismeretek terén meglévő kompetenciákat időnként szükséges megújítania  az alkotó munkát végző tanároknak, hiszen gyors tempóban alakulnak át azok médiumok, melyek a  tananyag  közvetítésre,  vagy  az  oktatást  kiszolgáló  kommunikációra  lehetőséget  biztosítanak.  Az  34   

információ  megosztást  lehetővé  tévő  rendszerek  hatással  lehetnek  az  információ  tárolás  optimális  formájára is. Itt is megjegyezzük, hogy a tanárok meglévő ismereteik és egyéni kompetenciáik alapján  más  fontossági  sorrendet  adhattak  a  listaszerű  összegzésben  élre  került  ismereteknek,  kompetenciáknak.  Az  információ  kezelési  ismeretek  két  pedagógus  esetében  is  az  ötödik  helyre  sorolódtak.       31. táblázat  Ismeretek és kompetenciák fontossága a tananyagkészítők válaszai alapján   Ismeret/kompetencia

válaszok (fontossági sorrend) Összes pont

információ kezelési ismeretek

2 

2 

2 

5 

5 

1 

10 

érdeklődés a szakmai újdonságok iránt szelekciós képesség

4  3 

1  3 

3  4 

7  4 

3  2 

3  6 

11  14 

szakmai szerepkörök ismerete szövegszerkesztői ismeretek

1  6 

6  4 

1  7 

6  1 

1  7 

7  4 

15  21 

együttműködés képessége

5 

7 

6 

3 

4 

8 

24 

nyelvi, fogalmazási képességek

8 

8 

5 

8 

6 

2 

24 

képszerkesztési ismeretek

7 

5 

8 

2 

8 

9 

29 

9  9  9  9  5  32  idegen nyelv tudás   Bizonyos szempontból kedvezőtlennek tűnik, hogy az idegen nyelvtudás az utolsó helyre sorolódott a  tananyagkészítők szempontjából. Azt feltételezzük, hogy idegen nyelvű tankönyvek megismerése  sokféle stilisztikai és tartalmai elemmel gazdagíthatná a tananyagkészítés munkáját.  

35   

7

Mellékletek 7.1 Táblázatok

  32. táblázat 

A SZASZET‐ben az oktatható szakmák lehetséges tananyagelemei és a meglévő  tananyagok  

Szakma/elágazás megnevezése 

Ács‐állványozó  Alkalmazott grafikus  Általános festő  Ápolási asszisztens     Automatikai műszerész  Automatikai technikus  Bányászati gépkezelő  Bányászati robbantómester  Burkoló  Bútor‐ és lakástextil‐eladó  Bútorasztalos  CAD‐CAM informatikus  CNC‐forgácsoló   Csecsemő‐ és gyermekruha‐készítő  Díszítő festő  Dísznövénykertész  Elektromechanikai műszerész  Elektronikai technikus  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  Építményszigetelő  Építőanyag‐ipari technikus  Épület és építménybádogos  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Központifűtés‐  és csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐ és  vízkészülék‐szerelő  Erdészeti szakmunkás  Erősáramú berendezések  felülvizsgálója (villanyszerelő szakma  ráépülése)  Férfiszabó  Festő, mázoló és tapétázó  Festő, mázoló és tapétázó   Gépgyártástechnológiai technikus  Gépi forgácsoló  Géplakatos  Gyümölcstermesztő   Hegesztő 

Összes  tananyag‐ elem  46 64 4 45 44 1 6 8 46 3 53 85 4 8 45 7 43 33 80 5 3 45 52

Van  tananyag   

45

41

Részben van  tananyag  4                      16            30        4  37 

Tankönyv  Tankönyv‐ van  részlet  van               45                                  16                       30 40                  37

52

47 

 

47

86 2

   

   

   

8 57 6 39 39 63 4 72

      4  4  4     

               

  57           72

57 7 6

72

36   

Informatikai  rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐üzemeltető  Informatikai rendszergazda/IT  kereskedő  Informatikai  rendszergazda/Webmester  Ipari informatikai technikus  Irodai asszisztens  Kazánkezelő (2‐12 tonna között)  Képgrafikus  Kereskedelmi bolthálózat szervező  Kereskedelmi, háztartási és  vendéglátóipari gépszerelő  Kereskedő  Kereskedő, boltvezető   Kőbányász, ásványelőkészítő  Kőműves  Központifűtés‐ és csőhálózat‐szerelő  Közúti közlekedésüzemviteli ellátó  Külfejtéses bányaművelő  Külszíni bányaipari technikus  Létesítményi energetikus  Mechatronikai műszerész  Mechatronikai technikus  Megújuló energiaforrás energetikus  Mélyművelési bányaipari technikus  Mezőgazdasági erő‐ és  munkagépkezelő   Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító  Műszaki informatikai  mérnökasszisztens  Műszakicikk eladó  Nagyfeszültségű FAM szerelő  Női szabó  Női szabó   Nyomástartóedény‐gépész   Panziós, falusi vendéglátó  Porcelán‐ és edényáru‐eladó  Ruhaipari technikus  Ruházati eladó  Szakács  Szállítmányozási ügyintéző  Számítástechnikai  szoftverüzemeltető  Számítógép‐szerelő, ‐karbantartó  Szárazépítő  Szociális gondozó és ápoló  Szőlőtermesztő  Tetőfedő  Textilipari technikus 

68

1 

 

1

68

1 

 

1

56

1 

 

1

  18         

  30         

           

                  2         

                           

113     77 49         2        

85 6

   

   

   

3 1 122 8 1 43 3 9 37 54 48 3

                       

                       

    122           37      

8      18  5   

12    56  43     

      7    

6 67 5 6 1 4 113 2 8 153 49 51 8 7 2 35 1 10 7 4

34 5 74 102 30 9

34

113

77 49

122

43

37

12 74 84

37   

Vájár  Villamos hálózat és alállomás  üzemeltető  (villanyszerelő szakma  ráépülése)  Villámvédelmi felülvizsgáló  Villanyszerelő  Vízkútfúró  Vízvezeték‐ és vízkészülék‐szerelő  Zöldségtermesztő   Végösszeg   

4 3

1 90 2 6 4 2676

22

895

   

   

   

  52        256 

  19        245 

  52       721

A táblázat nem teljes mértékben kibontott. A nem oktatott szakmák esetében a tananyagelemek  meghatározása pontatlan lehetett.          

  33. táblázat 

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban az oktatható szakmák lehetséges  tananyagelemei és a meglévő tananyagok 

Szakma/elágazás megnevezése 

Bányászati gépkezelő  Bányászati robbantómester  Bútor‐ és lakástextil‐eladó  Csecsemő‐ és gyermekruha‐ készítő  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  Erősáramú berendezések  felülvizsgálója (villanyszerelő  szakma ráépülése)  Férfiszabó  Festő, mázoló és tapétázó  Géplakatos  Hegesztő  Ipari informatikai technikus  Kazánkezelő (2‐12 tonna  között)  Kereskedelmi bolthálózat  szervező  Kereskedelmi, háztartási és  vendéglátóipari gépszerelő  Kereskedő  Kereskedő, boltvezető   Kőbányász, ásványelőkészítő  Kőműves  Központifűtés‐ és csőhálózat‐ szerelő  Külfejtéses bányaművelő  Külszíni bányaipari technikus 

Van teljes  Részben van  Tankönyv  Tankönyv‐ Összes  tananyag  van  részlet van  tananyag‐ tananyag  elem  6           8      3      8      40  1 

40   

   

           

  57   72    

1 

 

 

4 

 

 

         

113     77 49

   

   

8  57  7  72  6  5 

113  2  8  77  49  8  7 

40

57 72

113

77 49

38   

Mélyművelési bányaipari  technikus  Műszakicikk eladó  Nagyfeszültségű FAM szerelő  Női szabó  Nyomástartóedény‐gépész   Porcelán‐ és edényáru‐eladó  Ruhaipari technikus  Ruházati eladó  Szárazépítő  Textilipari technikus  Vájár  Villamos hálózat és alállomás  üzemeltető  (villanyszerelő  szakma ráépülése)  Villámvédelmi felülvizsgáló  Villanyszerelő  Vízkútfúró  Vízvezeték‐ és vízkészülék‐ szerelő  Végösszeg 

7 

 

 

3  1  122  1  3  9  37  5  9  4  3 

                     

    122       37        

  19     

       

59 

527

122

37

1  35  2  6 

22

738 

589

 

   

34. táblázat 

A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban az oktatható  szakmák lehetséges tananyagelemei és a meglévő tananyagok 

Szakma/elágazás  megnevezése  Ács‐állványozó  Építményszigetelő  Építőanyag‐ipari  technikus  Épület és  építménybádogos  Számítástechnikai  szoftverüzemeltető  Tetőfedő  Végösszeg 

Összes  Van teljes  tananyag tananyag  ‐elem  46  5  3 

Részben van  tananyag   

45 

Tankönyv  van  4

      

     

4

 

 

 

 

    

   

3  30  132 

 

Tankönyv‐ részlet van 

5 13

     

35. táblázat 

Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban az oktatható  szakmák lehetséges tananyagelemei és a meglévő tananyagok 

Szakma/elágazás megnevezése 

Automatikai műszerész  Automatikai technikus  CAD‐CAM informatikus  CNC‐forgácsoló  

Összes  Van teljes  Részben van  Tanköny Tankönyv‐ tananyag tananyag  tananyag  v van  részlet  ‐elem  van  44          1     85 16   16 4     39 

 

Elektromechanikai műszerész  Elektronikai technikus  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐ szerelő/Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐  és vízkészülék‐szerelő  Erősáramú berendezések  felülvizsgálója (villanyszerelő  szakma ráépülése)  Informatikai  rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐üzemeltető  Informatikai rendszergazda/IT  kereskedő  Informatikai  rendszergazda/Webmester  Mechatronikai műszerész  Mechatronikai technikus  Műszaki informatikai  mérnökasszisztens  Villanyszerelő  Végösszeg   

43 33 52

30 37

     

  30 37

52

47

 

47

 

 

1

68

1

 

1

68

1

 

1

56

1

 

1

35 1 6

2

     

2    

55 604

52 187

    

52 187

 

   

36. táblázat 

Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumban az oktatható szakmák lehetséges  tananyagelemei és a meglévő tananyagok 

Szakma/elágazás  megnevezése  Burkoló  Bútorasztalos  Élelmiszer‐ és vegyiáru‐ eladó  Erdészeti szakmunkás  Festő, mázoló és  tapétázó   Gépgyártástechnológiai  technikus  Gépi forgácsoló  Géplakatos  Kőműves  Közúti  közlekedésüzemviteli  ellátó  Létesítményi energetikus  Megújuló energiaforrás  energetikus 

Összes  Van teljes  Részben van  tananyag‐ tananyag  tananyag  elem  46    53  40  1

Tankönyv  van   

86  6 

Tankönyv‐ részlet van        

        

   

     

39 

7

4

 

  

39  56  76  51 

6

4 4

       

           

   

     

2  10 

40   

Mezőgazdasági erő‐ és  munkagépkezelő   Mezőgazdasági  gépszerelő, gépjavító  Női szabó   Panziós, falusi  vendéglátó  Szakács  Szállítmányozási  ügyintéző  Végösszeg 

4 

 

  

85 

 

  

   

     

   

     

  

  

8  43 

43

54  48  746 

57

12

     

37. táblázat 

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskoláiban az oktatható szakmák  lehetséges tananyagelemei és a meglévő tananyagok  

Szakma/elágazás  megnevezése  Ápolási asszisztens     Dísznövénykertész  Gyümölcstermesztő   Irodai asszisztens  Számítógép‐szerelő, ‐ karbantartó  Szociális gondozó és  ápoló  Szőlőtermesztő  Zöldségtermesztő   Végösszeg 

Összes  Van teljes  Részben van  Tankönyv  Tankönyv‐ tananyag‐elem  tananyag  tananyag  van  részlet van  45 45    45    7       4       67 34  18 30    34 12  8 12    74

74 

102 4 337

84    249 

18 44

56 

 

43    186 

7   7

       

38. táblázat 

Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából ‐ fénymásolási,  nyomtatási lehetőségek 

Mely iskolában oktat? 

2 (még  megfelelő)  8

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium  III. Béla Gimnázium és Művészeti  Szakközépiskola és AMI  Medgyaszay István Szakképző Iskola,  Gimnázium és Kollégium  Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és  1 Kollégium  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium  Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és  Tagiskolái  Válaszadók összes  9 Jelmagyarázat:    1 (elégtelen)  2 (még megfelelő)   

12 5

4  (jó)  8 3

4  3 

Válaszadók Összes  32 11

5

5

3 

13

2

1

4 

8

3

5 5

5  4 

13 9

3 (közepes) 

27 3 (közepes) 

4 (jó) 

5 (kitűnő) 

27  23  5 (kitűnő) 

86

41   

   

39. táblázat 

Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából ‐ az internet  kapcsolat sebessége 

   

Értékelés (osztályzat)

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium  III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola és AMI Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és  Kollégium  Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium  Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Válaszadók összes  Jelmagyarázat:    1 (elégtelen)  2 (még megfelelő)       

40. táblázat 

1 

2 

3 

4 

5 

1 1

5 1 1

18 3 3

6 5 8

3  1  1 

1 3 1 29

1 8 6 34 4 (jó) 

2 7 3 (közepes) 

  Válaszadók Összes  32  11  14 

6  8  2  13  2  9  15  87  5 (kitűnő) 

Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából ‐‐    számítógép‐használati lehetőségek 

  Iskola 

Értékelés (osztályzat)  2 3 4 5 

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium  8 III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola és AMI 2 Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium  1 Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Válaszadók összes  11 Jelmagyarázat:    1 (elégtelen)  2 (még megfelelő)  3 (közepes)       

41. táblázat 

  Válasz  összes  8 10 6  32  4 4 1  11  4 10   14  3 5  8  3 5 4  13  4 5  9  19 36 21  87  4 (jó)  5 (kitűnő) 

Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából –   szakkönyv ellátottság 

  Iskola  Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium  III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola  és AMI  Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium  és Kollégium  Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és  Kollégium 

Értékelés (osztályzat) 1 

 

2  3 

4 

5 

1  10 

18 

3 

1 

4  3 

3 

 

 

 

1 

1  4 

11  3 

Válasz  összes  32  11 

  2 

14  8 

 

42   

Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium  Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Válaszadók összes     

42. táblázat 

iskola 

1 

1  5  1  1  8  24 

6  4  45 

1  3  9 

13  9  87 

A tanárok tananyagforrás választási lehetőségei 

lényegében  megfelelő  egyetlen  tananyagforrás  sokféle  csak néhány  tananyagforrás  híján, nekünk  tananyagforrás  tananyagforrásból  adott, nem  kell  közül  válogathatok  igazán lehet  összeállítani a  válogathatok  választani  tananyagot  11 2   19

Össz 

Faller Jenő Szakképző Iskola  és Kollégium  III. Béla Gimnázium és  5 1  5 Művészeti Szakközépiskola  és AMI  Medgyaszay István  3 3  8 Szakképző Iskola, Gimnázium  és Kollégium  Öveges József Szakképző  1 1  6 Iskola, Gimnázium és  Kollégium  Reguly Antal Szakképző  2 2 1  6 Iskola és Kollégium  Várkerti Általános Iskola,  1   7 Szakiskola és Tagiskolái  Összes  23 4 6  51 További két fő jelezte, hogy folyóirat és internet a forrás, illetve, hogy az osztályfőnök által összeválogatott  anyagokból válogathat.     43. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2011/12‐re kiemelten támogatott képzések tananyag  ellátottsága   Van  Részben  Tankönyv  Tankönyv‐ Szakma/elágazás megnevezése  Összes  van  van  részlet  tananyag‐ tananyag  tananyag  van  elem  Elektronikai technikus  33 30 30  Épület és építménybádogos 45 4   Épületgépészeti csőhálózat‐ és  52 37 37  berendezés‐szerelő/Központifűtés‐ és  csőhálózat‐szerelő  Épületgépészeti csőhálózat‐ és  52 47 47  berendezés‐szerelő/Vízvezeték‐ és  vízkészülék‐szerelő  Gépi forgácsoló  39 6 4   Géplakatos  56 4   Hegesztő  72 72 72  Kőműves  77 77 77  Megújuló energiaforrás energetikus  10   Tetőfedő  30 5   Villanyszerelő  35 22 19    Végösszeg  501 177 131 19  263     

32 11

14

8

11 8 84

43   

44. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2011/12‐re támogatott képzések tananyag ellátottsága   Szakma/elágazás megnevezése  Összes  Van  Részben van  Tankönyv  Tankönyv‐ tananyag tananyag  tananyag  van  részlet van  ‐elem  Alkalmazott grafikus  64    Díszítő festő  45    Élelmiszer‐ és vegyiáru‐eladó  80  41 40    Festő, mázoló és tapétázó 57  57 57  Informatikai  68  1 1  rendszergazda/Informatikai  hálózattelepítő és ‐üzemeltető  Kereskedő  112  112 112  Mezőgazdasági gépszerelő,  85    gépjavító  Női szabó  122  122 122  Panziós, falusi vendéglátó 43  43   Ruházati eladó  37  37 37  Szakács  54    Számítógép‐szerelő, ‐karbantartó  1  1 1    Szőlőtermesztő  1  1 1    Végösszeg  769  414 1 42  329     

44   

45. táblázat 

A projekt keretében készült hosszabb tananyagok jellemzői (I.)  Óraszám 

Iskola 

szakma 

modulcím 

tananyagegység 

III. Béla Gimnázium, Művészeti  Szki és AMI 

Díszítő festő 

Festés 

A festői munka előkészítése  

III. Béla Gimnázium, Művészeti  Szki és AMI 

Alkalmazott grafikus 

Faller Jenő Szakképző Iskola és  Kollégium 

Energiahasznosító  berendezés szerelője  

Faller Jenő Szakképző Iskola és  Kollégium 

Villanyszerelő 

Medgyaszay István Szakképző  Iskola, Gimnázium és Kg. 

Tetőfedő,  

Öveges József Szakképző Iskola,  Gimnázium és Kg. 

CAD‐CAM  informatikus 

Informatikai  ismeretek  

Informatikai ismeretek 

Öveges József Szakképző Iskola,  Gimnázium és Kg.  

Elektronikai technikus 

Alkalmazott  számítástechnika 

Reguly Antal Szakképző Iskola  és Kollégium 

Gépi forgácsoló  

Reguly Antal Szakképző Iskola  és Kollégium 

Géplakatos 

Számítógép  alkalmazása az  elektronikában  Általános  anyagvizsgálatok és  geometriai mérések  Géplakatos feladatok 

Várkerti Általános Iskola,  Szakiskola és Tagiskolái 

szociális gondozó és  ápoló  

Grafikai illusztrálás 

Energiahasznosító  berendezés szerelő  feladatok  Kisfeszültségű  villamos szerelések  Tetőfedő feladatok I. 

A sajátos  szükségletek  felmérésének  feladatai az  idősellátásban 

Illusztrációs feladatok  előkészítése  Napkollektorok 

Kommunális és  lakóépületek, ipartelepek  villamos hálózata  Héjazatok és fedések 

Geometriai mérések 

Melegüzemi gyakorlatok 

OKJ 

modul 

54 211  08 0010  54 02  54 211  09 0010  54 01  31 582  09 0010  31 01  33 522  04 1000  00 00  31 582  17 0000  00 00  54 481  01 1000  00 00  54 523  01 0000  00 00  31 521  09 1000  00 00  31 521  10 1000  00 00 

042/  1016  ‐06  045/  1031‐  06  095/  0105‐  06  161/  0899  ‐06  208/  0497  ‐06  164/  1155  ‐06  148/  0919  ‐06  110/  0225  ‐06  112/  0346  ‐06 

33 762  01 0010  33 02 

025/  1865  ‐06 

tananyag  egység 

elmélet

elmélet igényes gyakorlat

042/1.0/  1016‐06 

31 

045/1.0/  1031‐06 

62 

095/1.0/  0105‐06 

36 

161/3.0/  0899‐06 

0 

208/4.0/  0497‐06 

94 

164/1.0/  1155‐06 

69 

148/1.0/  0919‐06 

64 

112 

110/2.0/  0225‐06 

36 

108 

112/1.0/  0346‐06 

12 

025/3.0/  1865‐06 

92 

 

 

 

 

 

 

 

gyakorlat

90 

0 

216 

128 

0 

75 

 

  72 

Gondozási ismeretek   

24 

  45   

46. táblázat 

Közép‐du unántúli Regionállis Fejlesztési és K Képzési Bizottság 20/2010. határozata alapján a szaakképesítések be esorolása  

Forrás: http://www w.oh.gov.hu/regio onalis‐fejlesztesi//hatarozatok/szakkkepzes‐iranyai      

 

4 46   

    47. táb blázat 

Kö özép‐dunánttúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 200/2010. hatá ározata  

 

                     

 

47   

48. táblázat 

A Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által megjelölt hiány‐ szakképesítések 

2006  1.   Hegesztő 

3. 

 Ács,  állványozó   Kőműves 

  

  

 31 521 11  0000 00 00   33 582 01  1000 00 00   31 582 15  1000 00 00    

  

  

  

2. 

2008  1.   Hegesztő  2. 

 Ács, állványozó 

3. 

 Kőműves 

4. 

 Gépi forgácsoló 

5. 

 31 521 11  0000 00 00   33 582 01  1000 00 00   31 582 15  1000 00 00   31 521 09  1000 00 00  31 582 09  0000 00 00 

Épületgépészeti   csőhálózat‐ és   berendezés‐ szerelő  Forrás: http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakkepzesi‐iranyok/hiany‐szakkepesitesek     

7.2 Táblázatok jegyzéke     1. táblázat  A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium tananyag ellátottsága az oktatott  szakmákban  6  2. táblázat  A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatható, a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten támogatott  szakmák tananyag ellátottsága ............................................................................................................... 7  3. táblázat  A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatható, a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan támogatott szakmák  tananyag ellátottsága .............................................................................................................................. 7  4. táblázat  A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tananyag ellátottsága  az oktatott szakmákban .......................................................................................................................... 8  5. táblázat  Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható, a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten  támogatott szakmák tananyag ellátottsága ............................................................................................ 8  6. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tananyag ellátottsága az  oktatott szakmákban ............................................................................................................................... 8  7. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható, a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten  támogatott szakmák tananyag ellátottsága ............................................................................................ 9  8. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban oktatható, a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan támogatott  szakmák tananyag ellátottsága ............................................................................................................... 9  9. táblázat  A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium tananyag ellátottsága az oktatott  szakmákban  10  10. táblázat  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumban oktatható, a Közép‐dunántúli  Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan kiemelten támogatott  szakmák tananyag ellátottsága ............................................................................................................. 10 

48   

11. táblázat  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium oktatható, a Közép‐dunántúli Regionális  Fejlesztési és Képzési Bizottság által a 2011/12‐es évre vonatkozóan támogatott szakmák tananyag  ellátottsága  11  12. táblázat  A projekt keretében készült hosszabb tananyagok jellemzői (II.) ................................. 15  13. táblázat   A projekt keretében készült hosszabb tananyagok jellemzői (III.) ............................... 16  14. táblázat  Az iskolai munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából  (a  pedagógusok által ötfokú skálán adott osztályzatok átlag értékei) ...................................................... 19  15. táblázat  A tanárok értékelése az oktatómunkájukhoz jelenleg rendelkezésre álló tananyagokról  (a pedagógusok által ötfokú skálán adott osztályzatok átlag értékei) .................................................. 19  16. táblázat  Különböző tananyagforrások felhasználása az oktatásban  (Válaszadók %) .............. 22  17. táblázat  A pedagógus szaktárgyában a tananyagok tartalmi változása az elmúlt három évben 22  18. táblázat  A pedagógus szaktárgyában a tananyagok minőségi változása az elmúlt három évben   23  19. táblázat  A pedagógus szaktárgyában a témáinak kifejtettségét érintő változások a  tananyagokban az elmúlt három évben ................................................................................................ 23  20. táblázat  Elképzelhetőnek tartja‐e, hogy digitális tananyagok készítésébe tanulókat is  bevonjanak?  23  21. táblázat  Milyen gyakran használtok az iskolában digitális tananyagot? ..................................... 24  22. táblázat  Az alábbi tanulási források mennyire segítenek a tanulásban? (%) .............................. 25  23. táblázat  A tanulók részvételi kedve digitális tananyagok összeállításában ................................ 25  24. táblázat  Szerinted mennyire fontos, hogy a tanárok kiválogassák a tananyagokat a diákjaik  számára?  26  25. táblázat  Beiskolázott tanulókkal rendelkező szakmák tananyag ellátottsága ............................ 27  26. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásban  oktatható és 2010‐2011‐ben kiemelten  támogatott képzések tananyag ellátottsága ......................................................................................... 28  27. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2010/11‐ben kiemelten támogatott  képzések tananyag ellátottsága ............................................................................................................ 29  28. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és 2010/11‐ban a  Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által támogatott képzések tananyag  ellátottsága  30  29. táblázat  A Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései országos  összevetésben (2008) ............................................................................................................................ 31  30. táblázat  Tananyag fejlesztési források fontossági sorrendje ...................................................... 34  31. táblázat  Ismeretek és kompetenciák fontossága a tananyagkészítők válaszai alapján .............. 35  32. táblázat  A SZASZET‐ben az oktatható szakmák lehetséges tananyagelemei és a meglévő  tananyagok  36  33. táblázat  Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban az oktatható szakmák lehetséges  tananyagelemei és a meglévő tananyagok ........................................................................................... 38  34. táblázat  A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban az oktatható  szakmák lehetséges tananyagelemei és a meglévő tananyagok .......................................................... 39  35. táblázat  Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban az oktatható szakmák  lehetséges tananyagelemei és a meglévő tananyagok ......................................................................... 39  36. táblázat  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumban az oktatható szakmák lehetséges  tananyagelemei és a meglévő tananyagok ........................................................................................... 40  37. táblázat  Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskoláiban az oktatható szakmák lehetséges  tananyagelemei és a meglévő tananyagok ........................................................................................... 41  38. táblázat  Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából ‐ fénymásolási,  nyomtatási lehetőségek ........................................................................................................................ 41  39. táblázat  Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából ‐ az internet kapcsolat  sebessége  42  49   

40. táblázat  Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából ‐‐   számítógép‐ használati lehetőségek .......................................................................................................................... 42  41. táblázat  Munkafeltételek megítélése a tananyagkészítés szempontjából –  szakkönyv  ellátottság  42  42. táblázat  A tanárok tananyagforrás választási lehetőségei .......................................................... 43  43. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2011/12‐re kiemelten támogatott  képzések tananyag ellátottsága ........................................................................................................... 43  44. táblázat  A Bakonyi Szakképzés‐szervezési Társulásnál ténylegesen oktatott és a Közép‐ dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2011/12‐re támogatott képzések  tananyag ellátottsága ........................................................................................................................... 44  45. táblázat  A projekt keretében készült hosszabb tananyagok jellemzői (I.) .................................. 45  46. táblázat  Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 20/2010. határozata  alapján a szakképesítések besorolása ................................................................................................... 46  47. táblázat  Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 20/2010. határozata ...... 47  48. táblázat  A Közép‐dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által megjelölt hiány‐ szakképesítések ..................................................................................................................................... 48         

50   

7.3 A tananyagkészítésben részt vett tanárok kérdőíve   Intézménynév  Irszám Település   Utca házszám    Kedves XY!   Legjobb tudomásunk szerint a Bakonyi SZASZET‐ben megvalósuló TÁMOP program keretében Ön volt  szíves  részt  venni  a  „XXXXYYYY”  című  tananyagegység  kidolgozásának  munkálataiban.  A  tananyagfejlesztés  hatékonyságának  vizsgálata  céljával  szeretnénk  néhány  kérdést  feltenni  Önnek.  Kérjük, szánjon néhány percet az alábbi kérdések megválaszolására. Válaszait írja az e‐mailbe, majd a  levelet  küldje  vissza  a  feladónak  (Török  Balázs  [email protected]),  lehetőleg  3  napon  belül!  Ha  bármilyen  segítségre  lenne  szüksége,  például  MS  Word‐dokumentumban  igényelné  a  kérdőívet,  kérem jelezze Török Balázsnak e‐mailben: [email protected] vagy telefonon: 30‐235‐77‐66.      Előre is  köszönjük segítségét!     Ön szerint mennyire fontosak az alábbi források a sikeres tananyagkészítéshez?   Rendezze fontossági sorrendbe úgy, hogy a legfontosabbat az 1‐es számmal jelöli, a második  legfontosabbat 2‐es számmal és így tovább.   Fontossági  Források  sorrend  szakkönyvek    külföldi tankönyvek    folyóiratok, szaklapok      internetes tananyagforrások    egyéb internetes források    továbbképzések    kollégák tanácsa, véleménye    tanulói visszajelzések    egyéb, éspedig:       Ön szerint mely ismeretek, kompetenciák fontosak a sikeres tananyagkészítéshez?   Rendezze fontossági sorrendbe úgy, hogy a legfontosabbat 1‐es számmal jelöli a „Fontosság”  oszlopban, a második legfontosabbat 2‐es számmal és így tovább.   Ismeret/kompetencia  Fontosság   információ kezelési ismeretek     szakmai szerepkörök ismerete    szelekciós képesség    szövegszerkesztői ismeretek    érdeklődés a szakmai újdonságok iránt    képszerkesztési ismeretek    együttműködés képessége    nyelvi, fogalmazási képességek    idegen nyelv tudás     51   

    Készített‐e a korábbiakban tananyagot?  Ha igen, milyen jellegű tananyagokat  készített?    Hogyan vélekedik a tananyagkészítéshez  rendelkezésre álló munkafeltételekről?   Mi hátráltatta, mi segítette a munkáját?      Adódott‐e olyan helyzet, hogy bizonyos  forrásokhoz (pl. szakirodalomhoz) nem  jutott hozzá?       Elégendő időt kapott‐e a tananyag  elkészítésére?      Milyen eszközöket használt a  tananyagkészítéshez? (pl. informatikai  eszközök)       Hiányzott‐e a munkája során valamilyen  eszköz?       Hogyan tervezi a diákok számára  hozzáférhetővé tenni a tananyagot?    Bevont‐e diákokat a munkába vagy a  tananyag kipróbálásába?    Megítélése szerint miben más az Ön  által készített tananyag, mint a témában  elérhető más tananyagok?     Lektori vélemény alapján volt‐e szükség  a tananyag átdolgozására? Ha igen,  miben?     Köszönjük segítségét!    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

52   

7.4 Tanári k kérdőív  

   

 

53   

 

 

 

54   

 

55   

 

 

7.5 Tanulói kérdőív  

56   

 

 

57   

 

 

58   

 

59   

8

Irodalomjegyzék

  Szepesi  Gábor  Miklós  ‐  Tartsayné  Németh  Nóra  ‐  Török  Balázs:  A  szakiskolai  tankönyvhasználat  (A  Szakiskolai  fejlesztési  programban  részt  vevő  70  intézmény  által  a  szakmai tantárgyak oktatása során használt tankönyvek, segédletek, digitális tananyagok és  segédanyagok elemzése, és javaslattétel a projektalapú tanítási‐tanulási folyamathoz) 2009.     Török Balázs: Tankönyv‐használat a szakiskolákban; Szakképzési Szemle, 2010/3 (39 p.)    Karlovitz János: Tankönyvtípusok, tankönyvmodellek; in: Új Pedagógiai Szemle, 2001/1  http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001‐01‐tm‐karlovitz‐tankonyvtipusok    Pethő  Balázs:  A  Bakonyi  Szakképzés‐szervezési  Társulás  Szakképzés‐fejlesztési  terve  2010‐ 2015; Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató.    Oktatási  Hivatal:  A  REGIONÁLIS  FEJLESZTÉSI  ÉS  KÉPZÉSI  BIZOTTSÁGOK  HATÁROZATAINAK  FELDOLGOZÁSA  A  SZAKKÉPZÉS  IRÁNYAIRÓL  ÉS  ARÁNYAIRÓL;  http://www.oh.gov.hu/szakkepzes        

60