Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás

Tehetséggondozó módszertani kiadvány

Suszter Balázs

Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás Gazdagítás alkalmazói ismeretek alkalmazásával

5

Tehetséggondozó módszertani kiadvány

5

Suszter Balázs

Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás Gazdagítás alkalmazói ismeretek alkalmazásával

1

Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ingyenes kiadványa. Felelős kiadó: Sárik Zoltán igazgató Szerző: Suszter Balázs Szerkesztő: Oros Csilla Szakmai lektor: Bondzsér Zita Nyelvi lektor: Vajda Zsófia Grafikai tervezés és nyomdai kivitelezés: Artiverzum Kép-Stúdió Kft. Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. Készült a TÁMOP-3.4.4/B-08/2/KMR-2009-0030 számú projekt keretében. MFPI, Budapest, 2011

Tehetséggondozás több szinten Dr. habil. Gyarmathy Éva, MTA Pszichológiai Kutatóintézet A digitális kor a gyerekek képességeit jelentősen megváltoztatta. A mai gyerekek agya sok, szimultán, főleg vizuális és auditív ingeren fejlődik. A digitális kor fő jellemzője, hogy tudás és készségek nélkül is hozzájuthat információhoz, tudáshoz bárki. A digitális bennszülöttekben ezért az az érzés alakul ki, hogy tudásuk van. A digitális bennszülöttek sem értenek jobban a technikai eszközökhöz, mint a digitális bevándorlók, de számukra a virtuális tudás is tudás. Erőfeszítés nélkül is képesek a rendelkezésre álló tudást használni. A kiemelkedőek azok lesznek, akik az információkat rendszerben tudják kezelni, és a tudást sajátjukká teszik. Nem véletlen, hogy két tehetséggondozó szakember is az informatika terén írt fejlesztő anyagot. Suszter Balázs és Gál Tamás egyaránt a mai kor lehetőségeinek minél magasabb szintű alkalmazásához segítik a gyerekeket. Módszereik, mint a további itt megjelenő szakértőké is, bár más-más területen, jelentős szabadságot adnak a tevékenységekre. Runda Margit, Somló Katalin és dr. Stankovics Éva fejlesztő anyagai is a gyerekek sokféle érdeklődéséhez és képességszintjéhez alkalmazkodó fejlesztő foglalkozásokat mutatnak be. A gyerekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően egyre magasabb szintre juthatnak. Az együttműködés során egymástól tanulnak, közben egymást kiegészítve használják képességeiket. A mai gyerekek idejük igen nagy részét az oktatási intézményekben töltik, ezért az ott tapasztaltak erőteljesen hatnak a gondolkodásukra. Ha azt élik meg, hogy nap mint nap tudatos tevékenység által fejlődnek, ez beépül az életszemléletükbe, és képességeiket a gyakorlás által maximalizálni tudják. Ehhez olyan környezetre van szükség, ahol megélhetik a hozzáértésüket. Az önbizalom ugyanis újabb tevékenységre sarkall, így tovább nő az erőfeszítésre való hajlam és a teljesítmény. A teljesítményeket a hozzáértés megélése készíti elő. Az iskolának az a gyakorlata, hogy korán, még kiforratlan képességek szintjén máris teljesítményeket vár el, a későbbi kiemelkedő teljesítményeket veszélyezteti. A szabad próbálkozás, az anyag rendszerbe helyezése, majd a magasabb szinten történő használata kell, hogy megalapozza a teljesítményeket. A tanításnak többet kell adnia, mint amennyit elvár. A sokféle képességet megmozgató tevékenységek sok tanuló számára jelentenek sikert. A mindennapi foglalkozásoknak ugyanúgy, mint a szakköröknek, gazdagító programoknak legfontosabb feladata, hogy megmutassa a gyerekeknek, adottságaik kiemelkedő képességek kifejlesztésére hajlamosítják őket, és ezért érdemes erőfeszítést tenniük. Az önmagába vetett hite sarkallja az embert a kitartó munkára, és a tehetségesek azok, akikben ez a hit hatalmas belső energiával szabadul fel. A tehetségeseket nem válogatni kell, hanem mindenkinek lehetőséget adni a legnagyobb fejlődésre. A tehetségesek azok, akik ezzel a lehetőséggel a legnagyobb mértékben élni akarnak. Gyarmathy Éva

2

3

Tartalom Bevezetés.............................................................................................................................. 7 Az elektronikus tanulás.................................................................................................. 8 A számítógép szerepe................................................................................................. 8 E-learning...................................................................................................................... 8 Távoktatás...................................................................................................................... 9 Konnektivizmus........................................................................................................... 9 Blended learning (változatos tanulás)................................................................ 10 WEB 2.0 (nyitott háló)............................................................................................. 10 Digitális hovatartozás............................................................................................... 10 Tanári szerep................................................................................................................11 Aggodalmak..................................................................................................................11 Jövőkép......................................................................................................................... 12 A tehetséggondozás különböző formái..................................................................... 14 Gyorsítás....................................................................................................................... 14 Gazdagítás, dúsítás.................................................................................................... 15 Öndifferenciáló módszerek.................................................................................... 16 Mozgással tanulás........................................................................................................... 17 Vizuális élmény................................................................................................................ 18 Személyes élmények......................................................................................................22 Renzulli gazdagító triád modellje.........................................................................24 Önálló kutatás.............................................................................................................25 Az informatika oktatásának jellemzői......................................................................27 Informatikai megoldások........................................................................................27 Tananyagok aktualitása...........................................................................................27 Informatikatanítás iskolánkban................................................................................28 Technikai megvalósulás..........................................................................................28 Tartalmi megvalósulás.............................................................................................29 Tehetségfejlesztő program.....................................................................................30 Informatika és szorobán.......................................................................................... 31 Informatika és fizika.................................................................................................32

4

Tananyagfejlesztő rendszer.........................................................................................34 A keretrendszer..........................................................................................................34 Használhatóság..........................................................................................................34 Az Ilias rendszer.........................................................................................................34 Technikai háttér..............................................................................................................34 Felhasználókezelés.........................................................................................................34 Jogosultságok kezelése.................................................................................................. 35 Kurzusok felépítése........................................................................................................36 Tananyagok felépítése................................................................................................... 37 Gyakorlatok beküldése.................................................................................................. 37 Tesztek................................................................................................................................38 Tankönyv helyett.............................................................................................................38 Más tantárgyak.................................................................................................................39 Egy tehetséggondozó projekt leírása......................................................................... 41 A projektmódszer....................................................................................................... 41 A projekt célja:............................................................................................................ 41 A projektben részt vevő tanulók............................................................................42 Szervezési feltételek.................................................................................................42 A projekt anyaga.........................................................................................................43 Tanári résztvétel........................................................................................................44 Várható kérdések.......................................................................................................44 Kiegészítő források...................................................................................................44 Variációs lehetőségek...............................................................................................44 Az első foglalkozás terve..........................................................................................44 A második és harmadik foglalkozás terve..........................................................45 A negyedik foglalkozás terve..................................................................................46 Óravázlat............................................................................................................................47 Összegzés........................................................................................................................... 55 Irodalomjegyzék.............................................................................................................. 57

5

Bevezetés Egyedül ballagok éjben, sötétben. Mécset gyújt valaki a messzeségben. Falusi házában kanócot éget, mely alig fényli be a szoba-mélyet. Félhomályban tesz-vesz a mécs gazdája,

épp csak semminél több pislogó lángja. De a vándoroknak vezérlő fény-jel, mérföldekre látszik, ha vak az éjjel. Csillogása jelzi falum irányát, mint hatalmas máglya, az éjszakán át. (Weöres Sándor: Greco példázata a géniuszról)

Vigyáznunk kell tehetségeinkre, hiszen ha a géniuszok mécsest gyújtva adnak vezérlő fény-jelet, akkor ifjú ígéreteink „csak” a szikrát próbálgatják. Hadd próbálgassák! *** A tanítást célszerű tanár és diák közötti interakciós folyamatnak tekinteni, nem csupán egyszerű ismeretközlésnek. Ebben az esetben teljesítményben, képességben vagy tanulási stílusban eltérő gyerekek tanítása, az adaptív tanítás is jobban érvényesülhet. Köny-nyebb így a hiányosságokat korrigálni, a kompenzáló tanítással pedig a gyengeségeket az erősségekre támaszkodva felszámolni. A tehetséges tanulóknak pedig, akik nagyobbfelelősséget tanúsítanak saját tanulásukban, érdemesebb több szabadságot biztosítani, hogy az érdeklődésüknek megfelelő témákban jobban elmélyülhes-senek.1

1

6

Informatikaórákon megfigyeltem, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a gyerekek tempójában. Ez gyakran sebességükből adódik, de alaposabban szemlélve kiderül, hogy sokszor inkább megoldási stratégiáik különbségéből. Nem elhanyagolható tényező, hogy aki sok időt tölt otthon a számítógép előtt, az gyakorlottabb, de nem feltétlenül teljesít jobban egy probléma megoldásában. Pedig az a tantárgy egyik fontos alapja. Mindezek miatt nem találom elég haté-kony módszernek, ha a teljes tanulócsoport együtt halad. Egy olyan rendszert építettünk ki iskolánkban a saját ütemű tanuláshoz, amely különösebb anyagi ráfordítás és technikai nehézség nélkül üzembe helyezhető, működtethető. Olyan, ami átjárható, így alkalmas lehet más tanárok, tantárgyak és iskolák bevonásával egy komplex tartalomkezelő rendszer és segítő hálózat kialakításához akár már általános iskolákban is.

Tóth László (2002): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 225-261.

7

Az elektronikus tanulás Mekkora létjogosultsága van általános iskolában a tananyagfejlesztő rendszerrel segített tehetséggondozásnak? Ennek megválaszolásához szükséges bizonyos fogalmak pontos meghatározása.

A számítógép szerepe A számítógépek számítási sebességükkel és adattárolási kapacitásukkal magasan felülmúlják az embert, de az adatok értelmezésében, az alkalmazkodásban, a változás képességében, a kulturális értékek közti finom különbségek észlelésében elmarad az embertől. Összességében elmondható, hogy nem tud öntudatra ébredni. A fő kérdés, hogy mennyire okosan tudjuk felhasználni a számítógépes technológiát.2 Kovács Ilma ötletesen szemlélteti a technológia szó jelentését: egy kő önmagában egy eszköz, ami akkor válik technikai eszközzé, amikor diót törünk vele. A technológia pedig a diótörés „eszméje”, tudása. A számítógép önmagában egy eszköz, ami akkor válik információs és kommunikációs technológiává, ha felhasználásával informálni és kommunikálni tudunk. Tehát a felhasználási módot biztosító tudásról van szó.3

8

Ahhoz, hogy a tehetséggondozásban hatékonyan alkalmazott legyen a számítógépes környezet, „az eddigi produktum-központúságot a folyamat-központúságnak kell felváltania, a tények elsajátítása helyett pedig a cselekedtetésre és a megértésre kell a hangsúlyt helyezni. Ezek a célok pontosan megfelelnek a tehetségprogramok tervezői által hangoztatott céloknak. (…) a számítógéppel való munka már csak azért is megfelel a tehetséges tanulók igényeinek – és emiatt kívánatos is –, mert a legtöbb tehetséges tanuló perfekcionista, és nem akar hibázni. A számítógépek használatán keresztül viszont a tehetséges diákok megtanulnak zavartalanítani és hibákat korrigálni. Programozók mondják, hogy többet tanulnak a hibáikból, mint a sikereikből. Ez a gondolat a tehetséges tanulók számára is megszívlelendő.”4

E-learning Az e-learning tágabb, az európai programdokumentumokban is használt értelmezése szerint „a korszerű multimédia technológiák és az internet alkalmazása az oktatás minőségének javítása érdekében, elősegítve a forrásokhoz való hozzáférést, információcserét és együttműködést.”5

Egy hazai, Zarka Dénestől származó meghatározás szerint az e-tanulás egy számítógépes hálózaton hozzáférhető nyitott képzési kurzus, amely magában foglalja a képzés szervezését, a szükséges kommunikációt és az oktatószoftvert egységes környezetben.6 A korszerű technológiák használata, az információcsere, a gyors kommunikáció általános iskolában is elvárható, megvalósulni látszó törekvés. Egy nyitott és egységes tanulási környezet kialakítása azonban egyelőre inkább egy átgondolásra váró feladat. Azt, hogy az általános iskolának is vannak ilyen irányú feladatai, megerősítve látom Szűcs András helyzetelemző tanulmányát olvasva, aki feladatainkat egy tágabb rendszerben vizsgálja: „Szükséges, hogy az elearning a különböző oktatási szektorokban, az alapfokú közoktatástól a felsőfokú tanulmányokon át a vállalati képzésekig átlépje azt a kritikus tömeget, amikor a technológiai előnyök gazdaságosan kihasználhatók.”7

Távoktatás Az e-learninget gyakran az elektronikus távoktatás szinonimájaként használják. A fenti meghatározások

alapján viszont azt egy tágabb fogalomnak érzem, amelynek része lehet a távoktatás is. A távoktatás, úgy gondolom, nagyon minimális mértékben felel meg az általános iskolás korosztály képzésére, inkább felnőttképzésben van létjogosultsága, hiszen „az ilyen módon érintett hallgatók motivációja erős, szűkebb szakterületek irányába igyekeznek orientálódni, ugyanakkor az ország különböző szegleteiben élnek. A távoktatás alkalmas médium egy potenciálisan jövedelmező hallgatóság elérésére, ráadásul oly módon, hogy az számukra is hatékony megoldásokat és kényelmet nyújt.”8 A pedagógiai célokat és a korosztály jellegzetességeit figyelembe véve intézményesített formában nem sok értelmét látom általános iskolában a távoktatásnak, viszont kiemelkedő képességű tanulók támogatására, mentorálására nagyszerű lehetőségnek gondolom.

Konnektivizmus „A hagyományos eLearning szemlélet lényegében a frontális oktatás virtuális megvalósítását tűzte ki célul. Mind technológiailag, mind oktatás-módszertanilag a poroszos információátadásra épülő szemléletet valósítja meg (…). A konnektivizmus

2

Tóth László (2000): A tehetségesek és gondozásuk. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 315-316.

6

SZŰCS András (2003): Az elektronikus távoktatás helyzete és problémái. Educatio, 2003(3). 378.

3

Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról. Holnap, Budapest. 50-2.

7

I. m. 388.

4

I. m. 319.

8


I. m. 388.

5

9

ezzel szemben a felülről lefelé építkező, tekintélyközpontú oktatási modellt a feje tetejére állítja: az új szemlélet középpontjában a tanuló áll, a tanár szerepe megváltozik, információátadóból egyfajta mentorrá lesz.”9 Tulajdonképpen az információs kor tanuláselméletének is nevezhetjük, ahol a tudást, a tanulást hálózati szinten szervezik meg. Mindezt elektronikus eszközökkel segítve, más tevékenységekbe beágyazva, élethosszig tartó tanulásként.10 Az általam ismertetett keretrendszer tananyagait ilyen szellemiségben építettük fel, ebből a nézőpontból a tanár valóban mentorként tevékenykedik.

Blended learning (változatos tanulás) A blended learning, a kevert vagy vegyes módszerű tanulás „olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) – hagyományos és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott és elektronikus tananyagok segítségével 9

magas színvo-nalú (hi-tech) infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja a tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését.”11

WEB 2.0 (nyitott háló) Egyre inkább terjed egy új kifejezés, amellyel általában azokat az eszközöket jelölik, amelyek egy lénye-gesen nyitottabb, együttműködőbb internetes jelenlétet biztosítanak a világhálót használóknak. Ezek a második generációs eszközök elsősorban a fórumok, blogok, közösségek által szerkesztett tudástárak, szótárak (wiki), tartalomfejlesztő és tananyagfejlesztő rendszerek. Ennek hatása számottevő: „… az internet térhódítása előtt soha, egyetlen popkultúra sem adott a tömegek kezébe hasonló lehetőséget a szabad véleménynyilvánításra, véleménycserére, publikálásra, írásban, szóban való gondolatnyilvánításra, mint amilyent az új Web 2.0 alkalmazások.”12

KULCSÁR Zsolt (2009): Hálózati tanulás. Oktatás-Informatika, 1(1), 12-13.

10

10

BESSENYEI ISTVÁN (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban: Az e-learning 2.0 és a konnektivizmus. http://www.ittk.hu/netis/ doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf (Letöltve: 2010. 11. 02.)

11

FORGÓ Sándor: A blended learning (vegyes típusú) tanulást támogató módszerek és hatékonyságuk vizsgálata az Eszterházy Károly Főiskolán. http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1202880.pdf (Letöltve: 2010. 11. 02.)

12

SZABADOS Sándor (2009): Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika, 1(1). 19

Digitális hovatartozás Tisztában kell lennünk azzal is,hogy az információs fejlődés két részre osztotta a társadalmat aszerint, hogy az illető már felnőttként ismerkedett meg az IKT (információs és kommunikációs technológia) világával, vagy beleszületett mindebbe. Rendkívül kifejezően az előző csoportot digitális bevándorlóknak, a hamarosan felnövő új generációt pedig digitális bennszü-lötteknek nevezték el.13 Ez azért fontos, mert tanítványaink kivétel nélkül digitális bennszülöttek, míg tanáraik még egy ideig bevándorlók lesznek. A digitális bennszülött kifejezés megalkotója, Marc „Prensky szerint (ők) hálózaton keresztül funkcionálnak a legjobban”14. Széles körben használják a nyitott háló technológiákat, számukra ezek nem csodálatos vagy kevésbé csodálatos újítások, hanem mindennapjaik szerves része. Ebből kiindulva és tapasztalataim alapján azt gondolom, a 10–14 éves korosztály könnyedén és természetesen tud használni egy komplett tananyagfejlesztő rendszert. A nagy kérdés, hogy a pedagógusok mennyire felkészültek, motiváltak

és elkötelezettek egy ilyen mértékű változtatáshoz. Úgy látom, saját iskolámból kiindulva, hogy ebben jelenleg nagy különbségek vannak a tanár személyéből és a tanított tantárgy jellegéből adódóan. Mindenképpen nagyobb módszertani támogatásra van szükségük.

Tanári szerep A tanár ideális helyzetben olyan segítő, facilitátor, aki egy folyamat eredményeként rávezeti tanítványait a megoldásra. „A tehetséggondozó egyszerre menedzser, edző, tanár és pszichológus. Feladata, hogy a tehetséget felismerje, támogassa, képezze, útját egyengesse. (…) A családokon kívül a legnagyobb lehetősége a tehetségek gondozására a tanítóknak, tanároknak van (…). Viselkedésükkel, személyiségükkel hatnak (…) a legtöbbet.”15

Aggodalmak A számítógép létjogosultságának megítélése a közoktatásban nem egyértelműen pozitív. Többször felvillantanak olyan rémképeket, miszerint a számítógéppel irányított tanítás megpróbálja átvenni a hagyományos oktatás helyét.

13

SZABADOS Sándor (2009): Digitális bennszülöttek. Oktatás-Informatika, 1(1). 20.

14

I. m. 21.

15

Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 233.

11

A fejezet eleji meghatározások alapján a távoktatást az e-learning részének tekintem, így az elektronikus tanulás ennél lényegesen szélesebb körű, nagyobb lehetőségeket tartalmazó oktatási forma. A fő kérdések, hogy kiknek, mikor, mit és hogyan tanítunk. Az általam ismertetett tanítási folyamat valamelyest kívül esik a fenti aggodalmakon, hiszen elsősorban az informatika tanításáról van szó, ahol kézenfekvő a számítógép használata. Legalábbis ez volt a kiindulópont. Olyan területeken kezdtem el órai keretek között használni az e-learninget, ahol ez az információátadást megkönynyítette, de nem szenvedett csorbát a személyes magyarázat sem. Ez azért van így, mert az összefüggéseket, a célokat személyesen beszéljük meg még az elején, a számítógépes segítséget a részletek kidolgozásához kapják, amelyet élőszóban is hasonlóan adhatnék csak át. A közoktatás lényegéből fakadóan az ismeretátadáskor egy légtérben vagyunk, így a személyességet egy pillanatig sem kell nélkülözniük, a folya-

16

12

matnak közös résztvevője a diák és a tanár is. Nagy előnye, hogy ahol ez a stratégia alkalmazható, egyéni ütemben, saját utakat keresve haladhat a tanuló, a felmerülő kérdéseire személyre szabottan kaphat választ. A legfontosabb szempontom egy hatékony tanulási folyamat kialakítása volt. Ebben a számítógépnek jóval nagyobb szerep jut, mintsem egyszerű szemléltetőeszköznek tekintsem. A tehetséggondozásban felbecsülhetetlen segítőtársunk, és jelenlegi formájában átlagos osztályok egyéni ütemű tanulásában is az. Teljesen felesleges azt gondolni, hogy mindent hálózati irányítással kell megoldanunk. Buda András találóan fejtegeti, hogy hiába tölt egy művész éveket a számítógép előtt tanulással, az utolsó lecke végén nem fogja tudni eljátszani a Négy évszakot. Erre nincs is szükség, szerencsére nem kell ennyire végletekben gondolkodni. Viszont el tudom képzelni, hogy a zeneóra után egy megfelelő keretrendszerrel zeneelméleti segítséget kapjon a növendék. Az elektronikus tanulásnak nem felváltania, hanem

segítenie, kiegészítenie kell a hagyományos oktatást. Semmi esetre sem mondanék le a gyerekek csillogó tekintetéről és a tudásátadás szépségéről, és nem is kell ezt tennem. Tapasztalatom szerint jól kiegészítheti egymást a kétféle tanulási stratégia, nem vernék éket közéjük. A tehetségesek pedig olyan lehetőségekhez juthatnak, amit nehéz elképzelni, ha kizárólagosan hagyományos oktatási rendszerben gondolkodunk.

Jövőkép Az oktatásban jelenleg inkább több, „kisebb léptékű, elszigetelt, kísérleti fázisban alkalmazott, projektalapú kezdeményezés”16 figyelhető meg. Jelenleg több elemében ilyennek gondolom a dolgozatomban bemutatni kívánt tananyagfejlesztő rendszerrel segített tehetséggondozásunkat is. Általános iskolában az egyetlen járható útnak a változatos tanulás módszere tűnik, amit Forgó Sándor (2004) tanulmányában látható alábbi ábra jól szemléltet:

Itt ötvöződnek a hagyományos tanulási formák, a CBT (Computer Based Training) vagyis a számítógéppel segített tanulás, a virtuális tanulás jellegzetességei. Fontos eleme viszont a személyes konzultáció is.


13

A tehetséggondozás különböző formái Gyorsítás

„A gyorsítás nagy előnye, hogy (…) a kiugróan tehetséges tanulók a képességeiknek megfelelő ütemben haladhatnak, és nem kényszerülnek minduntalan leállásra, nem beszélve arról, hogy a rég megunt feladatok állandó gyakoroltatása nemcsak nekik, de az iskola számára is kárba veszett idő.”17 A tehetséggondozásnak ezt a módját arra használják, hogy „a gyorsabb fejlődésű, tehetséges gyerekek számára gyorsabb haladást biztosítsanak.”18 Egyik elterjedt módja a léptetés és a csoportos léptetés, ahol életkoruknál magasabb osztályban tanulnak a gyerekek. Gyarmathy Éva csoportosítása alapján áttekintek néhány Magyarországon kevésbé elterjedt, gyorsító eljárást, amelyek jól alkalmazhatók a tananyagfejlesztő rendszerrel segített tehetséggondozásban: ilyen a folyamatos haladás, ahol „a diák teljesítménye szerint kapja az újabb és újabb tananyagot. Amikor elkészült, akkor mehet tovább a tanulnivalókban.”19 Az önvezérelt tanulásnál a diák maga választja ki a tananyagot, és ő felelős a haladásért is. Ez érettebb gondolkodást és elkötelezettséget kíván. A tantervsűrítésnél a gyorsabban

14

haladó tanulók az ismétléseket, gyakorlásokat átugorva ez idő alatt más tevékenységekkel foglalkozhatnak. A levelező oktatásban a diákok különféle kurzusokat vehetnek fel e-learning formában. „Sok szempontból kedvez a tehetségeseknek az információs robbanás, a globalizáció, a világháló kialakulása, a nagyobb szabadság lehetősége. A tehetséggondozás feladata, hogy a tehetséges egyének igényeinek megfelelő megoldásokat megtalálja.”20 A gyorsítás e módjairól az a vélekedés, hogy elsősorban magántanulók esetében vagy kiscsoportos foglalkozásokon alkalmazhatók. Tapasztalatom szerint az ismertetett rendszerrel ezek részben vagy egészében akár órai keretek között is használhatók informatikaórákon. Az a megfigyelésem, hogy a gyakorlati részek feldolgozásakor egy átlagos képességű és létszámú osztályban lesz 1-3 olyan tanuló, akik annyival gyorsabban haladnak a többieknél, hogy egy félévvel megelőzik őket. Ilyen esetben kivétel nélkül nagyon pozitívan értékelik, hogy továbbléphetnek, gyorsabban haladhatnak a tananyaggal a többieknél. Természetesen az ilyen tanulók közül kerülnek ki azok a tehetségek, akik tehetségfejlesztő programunkban részt vesznek, és akik tanulmányi

versenyeken indulnak. Fontos, hogy így megvalósul az az alapelv, amelyet Wallace nyomán egyre többen vallanak: a legjobb tehetségazonosítási módszer a tehetséggondozás.21 A legkiemelkedőbb esetben folyamatos haladású gyorsításkor egy hatodik osztályos tanuló év végére addig jutott, hogy a nyolcadikosok programozási feladatait oldotta meg órakeretben, a többiekkel egy légtérben.

Gazdagítás, dúsítás „A gazdagítás fontos része a tanításnak, amely lehetőséget ad arra, hogy a mindenki számára kötelező tananyagon túl egyéni irányokba fejlődhessenek a tanulók. (…) A lényege, hogy szabadságot biztosít a tehetséges gyermek számára a feladat kiválasztása, megoldása és prezentációja terén.”22 A gazdagítást nemcsak tanításon kívüli tehetséggondozásra lehet használni, hanem a mindennapi tanításba is beépíthető. A gazdagítás ismét egy olyan terület, amely jól alkalmazható ebben a számítógépes rendszerben. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés és prezentációkészítés tanulásakor is jutott már oda tanulónk, hogy középszintű érettségi feladatokat oldott meg órai keretben.

Gazdagításkor az a megfigyelésem, hogy az elhivatott, érdeklődő gyerekek nagyon motiváltak, de ebben már nem mindenki vesz részt szívesen. Míg az egyértelmű motiváció mindenkinek, hogy gyorsabban végezhet a feladatokkal a többieknél, az már nem feltétlenül az, hogy további feladatokat oldjon meg ugyanabban a témakörben. Vagyis többet, mint a többiek. Azok a kevésbé érdeklődő, kevésbé motivált tanulók, akik bár gyorsabban és ügyesebben haladnak a többieknél, de többre nem vágynak, ilyenkor képesek „lelassítani”, felvenni a többiek tempóját, nehogy pluszfeladatokat kapjanak. Ők ezt büntetésként élik meg, ezért nem is szoktam erőltetni. Ilyenkor időkitöltőnek a szakköri anyagok közül választhatnak egy számukra érdekes témát kidolgozásra (animációk, 3D grafika és animáció, játékkészítés stb.), és ilyenkor kapnak lehetőséget egyéni érdeklődésük kibontakoztatására. Általuk kezdeményezett témában mélyedhetnek el, ahhoz kapnak lehetőséget és segítséget. Ilyen gazdagításként volt, aki lakberendező szoftverrel szobabelsőket tervezett, volt, aki zenés videót állított össze képekből a nyolcadikos búcsúztatóra. Az önvezérelt tanulást úgy próbálom megvalósítani az irodai

17

Tóth László (2000): A tehetségesek és gondozásuk. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 85.

20

I. m. 48.

18


21

Gyarmathy Éva (1996): Tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása. http://www.diszlexia.hu/PhDGyarmathy.pdf (Letöltve: 2010.

19

I. m. 47.

12. 15.)

20

I. m. 48.

22

Gyarmathy Éva (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest.

51.

15

alkalmazásoknál, hogy a témaköröket alap és haladó részekre bontottam. Az alapismereteket mindenkinek meg kell oldania minden témakörből (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutatókészítés, adatbázis-kezelés), viszont a megvalósítás sorrendjét maguk választhatják ki. Ehhez kapcsolódóan teljes osztálykeretben úgy gazdagítunk, hogy a megismert témák közül legalább egyet ki kell választania mindenkinek, amiben specializálódik. Vagyis megoldja ebben a témakörben a haladó feladatsort is.

Öndifferenciáló módszerek A szövegértés, a helyesírás elsajátítása nem kizárólag magyarórákon feladat, a logikai készségek fejlesztése sem csak matematikaórán, és a pszichomotoros készségfejlesztést sem csak testnevelés, rajz és énekórán kell előtérbe helyezni. Bármelyikre lehetőség van bármilyen órán, ez alól az informatika sem kivétel. „Az egyoldalú intellektuális fejlesztés kiegyenlítésére azokat az iskolai tantárgyakat, tevékenységi köröket nagyobb szerephez kellene juttatni, amelyek az utóbbi évtizedekben háttérbe szorultak. Ilyen például az ének-zene. (…)

Hasonló megerősítésre szorul a művészeti nevelés. Az aktív képzőművészetei tevékenység fejleszti a kreativitást és a kézügyességet, így alkalmas a kognitív, affektív és pszichomotoros területek integrálására. A klasszikus képzőművészeti tevékenységek (…) mellett sok ma még kihasználatlan lehetőség rejlik a digitális képalkotásban és a számítógépes tervezésben. (…) A pszichomotoros terület fejlesztésének terén ugyancsak számos megoldatlan feladatot említhetünk. Például az iskola a finommozgás koordinációja tekintetében szinte kizárólag csak a kézírásra helyez hangsúlyt. Nem nehéz megjósolni, hogy a ma iskolásai szövegek előállítására sokkal nagyobb mértékben fogják használni a számítógépek billentyűzetét, ennek ellenére a gépi írás készségeinek korai fejlesztésére nem fordítunk figyelmet.”23 „A kiemelkedő teljesítményekhez sokféle képesség magas szintű együttesére van szükség.”24 Ezt többszintű, többféle érzékelésre építő tanítással lehet elérni, amelynek elemei a vizuális élmény, a mozgással tanulás, a zenei megközelítés és a személyes élmények.25

Mozgással tanulás Ráhangolódásként a foglalkozások elején vagy választhatóan levezetésként az óra végén minden korosztályban öt percet gépírással töltünk. Nem lehet cél, hogy ennyi idő alatt valóban megtanulják a gépírást, de fejlődik a finommotorikájuk, a kéz-szem koordinációjuk, egy kis változatosságot jelent az óra menetében. A gyerekek visszajelzése alapján többségük szereti, sőt, ha megfeledkeznék róla, ők figyelmeztetnek, hogy gépírással kezdjünk. Sokan már eleve, minden felszólítás

nélkül kezdenek hozzá, és van, aki elmondása szerint otthon is gyakorol, mert célként megfogalmazta, hogy meg szeretné tanulni ennek a technikáját. Azokról, akik elutasítóak a feladattal kapcsolatban, kiderült, az a problémájuk, hogy nincs sikerélményük, mert nem fokozatosan akarják elsajátítani az ismereteket, hanem egyből a nehezebb leckékkel próbálkoznak. Azóta erre jobban odafigyelek, kezdetben én határozom meg a megoldandó leckéket, és ez a fajta elutasítás gyakorlatilag megszűnt.

Online gépíró program – www.manonet.org

23

16

Csapó Benő (2008): Az oktatás Magyarországon az ezredforduló körüli évtizedekben – fejlődési tendenciák és megoldásra váró problémák http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1154435.pdf (Letöltve: 2010. 12. 20.)

24


25

I. m. 67–69.

17

Vizuális élmény „A vizualitás a vezető információfelvevő rendszerünk. Nem csak a verbális anyag elsajátításában alkalmazható, és nem csak passzív befogadóként, de aktív megismerőként, alkotóként is használhatják a tanulásban a vizuális csatornát a diákok.”26 Minden évfolyamon hangsúlyos szerepet kapnak a grafikai alkalmazások. Leckeként a keretrendszerbe építetten sajátítják el a rajzprogramok lehetőségeit. A leckék kialakításakor segítséget kértem iskolánk akkori rajztanárától, aki a 18. kerület elismert művésztanára. Így az első tetszőleges témájú rajzoktól eljutunk a perspektivikus ábrázolásmódig, a színárnyalatok megfelelő használatáig.

Az általunk használt Paint program lehetőséget biztosít a kiemelkedő tehetségű gyerekeknek igazi műalkotások létrehozására. Így olyan gyerekek is sikerélményhez juthatnak, akik az informatika más területén nem képesek kimagasló teljesítményre. Sokszor ez az első kapocs a gyerekeknek a valódi és a virtuális világ között. A program rajzeszközei lehetőséget adnak arra is, hogy azok a tanulók is alkothassanak, látványos dolgokat hozzanak létre, akik a szabadkézi rajzolást egyébként elutasítják. Kísérletező kedvüknek köszönhetően szabályos alakzatok, különféle absztrakt ábrák, másolással, torzítással létrehozott érdekes alakzatok kerülnek a virtuális rajzlapra:

Szabadkézi rajz és mértani formák Paintben

Egyre nagyobb tradíciója van iskolánkban a házi Paint versenynek, amelyre minden informatikát tanuló gyereket benevezünk olyan formában, hogy az év eleji első ráhangoló órákon egy adott témakörben

kell grafikát készíteniük. A rajztanárok segítségével szakmai zsűri értékeli a műveket, honlapunkon pedig bárki szavazhat, így közönségdíjat is meghirdetünk.

Egy feladat két megoldás - perspektivikus ábrázolás Paintben Közönségdíjas alkotás a honlapunkon 26

18


19

A keretrendszer leckéi között szerepel egy festőprogram használata is. Az ArtRage nevű szoftverrel festeni, zsírkrétával rajzolni, színeket keverni stb. lehet. Ez azért izgalmas, mert nincs lehetőség szabályos alakzatok rajzolására, zárt területek kitöltésére, valóban a szabadkézi festést szimulálja. A hagyományos rajzprogramokhoz szokott gyerekek eleinte ezen meglepődnek, de erről a programról van a legtöbb visszajelzésem: ezt az ingyenesen, bár korlátozot-

Komplex feladat megoldása három grafikai program együttes használatával

20

tan használható szoftvert töltik le otthoni használatra leggyakrabban. Ezzel a tananyagegységgel szoktuk először igazán előtérbe helyezni a folyamat-központúságot a látásmódjukban, hiszen a megoldásához három különböző szoftvert kell használniuk, nem elegendő egy program használata és ismerete: az alakzatokat a festőprogrammal készítik és mentik el. A LogoMotion nevű programmal, amely a HEFOP pályázat által támogatott, tanulási célra ingyenesen hozzáférhető Imagine Logo keretrendszer része, áttetszővé kell tenniük a képek hátterét. Harmadik fázisként a Paint programban készített háttérképbe kell illeszteniük a korábban megrajzolt és áttetsző hátterűvé alakított alakzataikat. Bemutatók készítésekor olyan lecke szerepel az Ilias elnevezésű keretrendszerünkben, amely egy elméleti tananyagrészt dolgoz fel gazdagon illusztrálva, tulajdonképpen gondolattérképként. Ezáltal megtanulják elméleti ismereteiket számítógéppel segítetten vizualizálni, és segítséget kapnak az ismeretek bevéséséhez is. Az illusztrációként használt képeket nekik kell kiválasztaniuk, így a bemutatókat jobban magukénak érezhetik.

Gondolattérképként használható PPT

Természetismeret-, földrajz-, német- és irodalomórákon kollégáim lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek otthon készített prezentációik ismertetésére kiselőadás formájában. Többet már az iskolai honlapunkon is publikáltunk közülük. Ezekben a bemutatókban fel szokták használni a gyerekek informatikaórákon szerzett ismereteiket. Kollégáimmal összehangoltuk a feladatainkat, számítunk egymás munkájára, folyamatosan tájékozódom az elkészült alkotásokról, véleményezem azokat. Nem értékelem őket, hanem a továbblépés lehetőségeiről egyeztetünk a tanulókkal. Iskolánk a Comenius program keretében több iskolával áll kapcsolatban elsősorban a német és angol nyelv használatának elmélyítése céljából. Gyerekeink feladatul kapták,

hogy készítsenek plakátot, majd osszák meg partneriskoláinkkal a látványt. Kolléganőm segítséget kért egy számítógéppel készített plakát összeállításához. Kézenfekvő megoldásnak tűnt a keretrendszerben készíteni hozzá ismertető leckéket, amiket otthon dolgozhattak fel a gyerekek. Programként a GIMP fotószerkesztő szoftvert választottam, amely remek ingyenes alternatívája a fizetős képmanipuláló óriásprogramoknak. A rendszer működőképességét igazolja, hogy az elkészült plakátok a mai napig megtekinthetők projekthonlapunkon. A leckén kívül a vállalkozó kedvű gyerekek további segítséget nem kértek, és jó volt látni, hogy a programot önállóan próbálgatva, újabb lehetőségeit is felfedezték. A lecke azóta az egyik választható gazdagító „modul” lett.

21

Fotószerkesztővel készített plakát

Személyes élmények A személyes élmények másként, jobban kódolódnak, előny lehet, ha a diákok maguk gyűjthetnek információkat.27 Ezt mindenképp érdemes kihasználni. Úgy oldjuk meg informatikaórákon, hogy a keretrendszerben a bemutató- és honlapkészítés tananyagoknak van egy olyan része, ahol saját hobbit, érdeklődési kört – vagyis egy témát, aminek ők a szakértői – mutathatnak be a többieknek. A számítógépes munka után a vállalkozó kedvűek élőszóban ismertetik szakterületüket.

27

22

Egy évfolyamon, kísérleti jelleggel blogot szerkesztett minden tanuló. Az informatikaóráról feljegyzéseket készítenek, amelyek azután bárhonnan elérhetőek, ahol internetkapcsolat van. Ez a módszer nem zárja ki, hogy igény esetén valaki valóságos füzetet is vezessen, de akár teljes egészében kiválthatja azt. Nem klasszikus füzetvezetésre gondolok, inkább az ötletek, a tanulók számára hasznos, új ismeretek feljegyzésére. Emlékeztetőnek is használható. Amennyiben elméleti tananyagot, tanulnivalót kell lejegyezni, akkor a tanulók

27 GYARMATHY ÉVA (2007): A tehetség - Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest. 69.

választhatnak a hagyományos füzet vagy a blog írása között. Az óra, foglalkozás alatt bármikor van rá lehetőségük, hogy számukra fontos információkat feljegyezzenek. Az elkészített munkákról képernyőképet készíthetnek, így azokat is publikálhatják. A blog bevezetésekor nagyon körültekintően kellett eljárnom, hiszen ez a fajta publikáció számos veszély forrása is lehet, és szélsőséges esetben kellemetlen támadásoknak, megjegyzéseknek teheti ki a szerzőjét. Fontosnak tartom, hogy ezekről a veszélyekről és a személyes adataik védelméről külön beszéljünk, mielőtt hozzákezdünk a regisztrációhoz. Éppen ezért egy olyan szolgáltatást választottam, ami az ingyenességén túl lehetőséget biztosít a zártkörűségre. A Blogger (www.blogger.com) alkalmazással megvalósítható, hogy csak azok olvashatják az írásokat, akik a blog szerzőjétől személyre szóló meghívót kapnak. Az alkalmazás regisztrációja feltételezi, hogy a gyerekek saját levelezési fiókkal rendelkeznek. Ebben a korábbi évekhez képest olyan ugrásszerű változás történt, hogy míg évekig erre külön órát kellett szerveznem,

addig a 2009/2010-es tanévben a hetedik évfolyamosok 100%-a rendelkezett saját elektronikus címmel, amit teljes biztonsággal használ is. Saját ízlésük szerint alakították ki a megjelenést a stílussablonok segítségével, elvégezték a további szükséges beállításokat, és megírták első bejegyzésüket az első óráról, amire megjegyzésben azonnal reagáltam is. Tudomásom van arról, hogy a tanultak hatására többen saját, személyes blogot készítettek, örömmel láttam, hogy a megbeszélt biztonsági kérdésekre nagy hangsúlyt fektettek. A legkomplexebb felhasználási terület pedig az, hogy három felsős osztály osztályhonlapját is tanulóink készítették, és azóta is szerkesztenek, frissítenek. Közülük kettő egy blog átalakításával és továbbfejlesztésével született.

23

Tanulói blog

Renzulli gazdagító triád modellje Ez a modell azért használható nagyon jól, mert első két szintje minden tanulónál alkalmazható, a harmadikban pedig a kiemelkedő képességűek, akik számára az első kettő is nagyon fejlesztő hatású, valódi feladatot oldhatnak meg. Ezek a szintek önmagukban is kifejtik hatásukat, de egymásra építve mindhármat bejárva az önálló alkotáshoz vezető utat járhatják végig a diákok.28 Az alábbi 3 összetevőre épül a modell: 1. általános explorációs program – elsődleges célja a tehetséges ta28

24

nulók érdeklődésének feltárása és szélesítése 2. csoportos fejlesztési gyakorlatok – az ismeretekkel való hatékony bánásmód elsajátítása 3. valódi feladatok egyéni vagy kiscsoportos megoldása – komplex, kihívást jelentő feladatok, amelyek lehetőséget adnak adatok gyűjtésére, eddigi eredmények tanulmányozására és saját megoldások keresésére A Renzulli-féle triász alkalmas tehetséggondozó informatika-szakkörökhöz. Elsőként az explorációra, vagyis az érdeklődési körök kialakítására van szükség: a tanulók széles


kínálatból választhatnak, „belekóstolhatnak” többféle tevékenységbe, majd menet közben kiderülhet, miben szeretnének jobban elmélyülni. A jelenleg felkínált témakörök: • Játékkészítés programozása GameMaker szoftverrel (mászkálós, labirintusos, repülős, ugrálós) • Mesekészítés (saját vagy ismert történet Imagine Logóval) • Grafikai alkalmazások (tájképek, alakok, „festmények”, plakátok Paint, ArtRage, LogoMotion, GIMP programokkal) • Animációk (LogoMotion) • 3D grafika és animáció (Anim8or programmal, Sweet Home 3D-vel) • Honlapszerkesztés (Kompozerrel) • Programozás (Imagine Logóval) • Bemutatókészítés (Power Pointtal) • Irodai alkalmazások (Worddel, Excellel) Miután kiderült az érdeklődési kör, saját választásként tréning jelleggel alaposabban megismerkedhet egy területtel, készségszintre fejlesztheti az ehhez szükséges tudását. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a legjobbak az alkotói munkáig is eljussanak, ami azt jelenti, hogy saját problémákat fogalmaznak meg, amelyekből bemutatható alkotást készítenek. Ez már a tréning szintjén is cél, de az igazi sikert egy saját 29

ötlet megvalósítása jelentheti. Az informatika nagyon alkalmas arra, hogy egy kész „termék”, prezentálható alkotás szülessen: grafika, animáció, irodai munkák, honlapok, bemutatók, programok stb. A szakkörök végén ezt nagyon gyakran megéljük. A legnagyobb sikernek azt tekintem, és ez sem ritka, hogy egy honlapot szerkesztő tanuló összeáll egy játékot készítő barátjával, és közös felületet hoznak létre: a honlapra feltöltik a játékokat is. Ezt én sohasem ajánlom fel, mert nagyon jó érzés látni a gyerekek lelkesedését, hogy milyen jó ötlet jutott eszükbe. Ettől nem akarom megfosztani őket, tehát ez mindig saját kezdeményezésük.

Önálló kutatás Az individualizált oktatás egyik formája az önálló kutatás. Ennek legfőbb jellemzői Clark szerint:29 • A tanulók bizonyos fokú felelősséggel tartoznak a saját tanulásuk iránt. • Némi gyakorlás után önállóan is tudnak tanulni. • Jogukban áll saját tempójukban, saját tanulási stílusuk szerint és saját képességszintjüknek megfelelően haladni. • Súlyozni tudják az ismereteket.

Tóth László (2000): A tehetségesek és gondozásuk. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 53.

25

Az informatika oktatásának jellemzői • Módjuk van szelektálni a különböző anyagok között. Ha mindenki ugyanazt tanulja, akkor az nem individuális tanulás. Minél több anyag közül lehet szelektálni, annál szélesebb az egyes tanulók számára rendelkezésre álló tanulási lehetőségek skálája. • Önmagukhoz képest nyújtott teljesítményük alapján kell értékelni. • Cél, hogy fejlessze az önbecsülésüket. Már az, hogy érdeklődési területüknek megfelelő feladaton dolgozhatnak, ahol alkalmuk van képességeiket megcsillogtatni, jelentős előrelépés az önbecsülés növelésében. Tanárokat kérdeztek, milyen tevékenységeket érdemes a természettudományi tárgyak iránt fogékony tanulókkal végeztetni. Tapasztalataikat 10 pontban foglalták össze, ebből válogatok:30 • mértékadó forrásokból tájékozódás • hipotézisek vizsgálata kísérletekkel • releváns adatok kiválasztása • adatokból érvényes következtetések levonása • problémamegoldó eljárások megismerése, gyakorlása 30

26

• ötlettermelés • új összefüggések megállapítása Erre nagyon izgalmas lehetőség adódik, ha önálló megfigyeléseket, kutatásokat folytatva adatokat gyűjtenek, és ezeket az adatokat a tanult táblázatkezelő programmal rögzítik. Az adatgyűjtés után következhet az adatok összefüggéseinek feltárása, az eredmények értelmezése, diagramon ábrázolása. Ezt eddigi gyakorlatomban a területi táblázatkezelő verseny pályamunkájának elkészítéséhez használtam fel. Itt lehetőség van önálló kutatásra, a munka eredménye egy „publikáció”, amit a versenyen kell a tanulóknak megvédeniük egy szakmai zsűri előtt. Tervezzük, hogy az érdeklődő gyerekeknek további lehetőséget biztosítunk ilyen önálló kutatásra a versenyen kívül is. Iskolánk rendezi a Bókay Árpád Országos Biológiaversenyt, ahol gyakran kapnak a gyerekek különféle megfigyelési szempontokhoz köthető adatgyűjtési feladatot (hőmérsékleti változások, az osztály tanulóinak hiányzása influenza-időszakban, növények növekedése…). Egy ilyen feladatnál remek lehetőség adódik a tantárgyak közti integrációra és az individualizált tanulásra is.

Informatikai megoldások

Tananyagok aktualitása

Hangzatos szlogenként sokszor elhangzik, hogy nem tankönyvet, programot tanítunk, hanem témákat (pl. nem Wordöt, hanem szövegszerkesztést) – ennek ellenére érdemes egy konkrét programon keresztül alaposan bemutatni az adott területet, utána megnézve ugyanannak a feladatnak egy (vagy több) eltérő megoldását. Így aztán könnyebb áttérni egy másik alkalmazásra. Az informatikában egyébként fokozottan jellemző, hogy ugyanahhoz a megoldáshoz több, akár 3-4 módon is eljuthatunk. Tehetséggondozás szempontjából különleges jelentőséggel bír, hogy gyakorlati alkalmazáskor szinte kivétel nélkül egy látványosan bemutatható önálló alkotás születik.

További egyéni jellemzője, hogy bizonyos tananyagrészek a használt programok avulása miatt más tantárgyakhoz képest igen korán kikopnak. A konkrét tanítanivalók dinamikusan változnak. Gyakorlatban tapasztalható, hogy a tankönyveknek nehéz ezzel lépést tartaniuk. Ebből a szempontból jelentős szerep hárulhat egy gyorsabban és könnyebben frissíthető közvetlen (online) tananyagra.

I. m. 139.

27

Informatikatanítás iskolánkban Technikai megvalósulás Informatika tanításakor (kifejezetten a gyakorlati órák vonatkozásában) nem találtam elég hatékonynak, hogy az egész csoport (osztály) egyszerre hallgatta a magyarázatot, egyszerre haladtunk. Iskolánkban egy nagy informatikaterem van, ahol 24 számítógép található. Csoportbontás csak akkor lehetséges, ha ennél nagyobb létszámú az osztály. Így nem ritka, hogy egy ideális kis létszámú csoport helyett teljes osztályok tanítását kell hatékonyan megoldanunk. A jelenlegi megoldást az ILIAS

e-learning keretrendszer használata jelenti. „Az ILIAS (Integriertes Lern-, Informations- und Arbeitskooperations System = Integrált Oktatási, Információs és Csoportmunka Rendszer) rendszert a Kölni Egyetem 1997 óta fejleszti a VIRTUS projekt keretében. (…) A magyar nyelvű változatot a Gábor Dénes Főiskola gondozza. Az ILIAS a webről ingyenesen letölthető (freeware) nyílt forráskódú szoftver. Több LCMS összehasonlító értékelése, tesztelése is azt mutatja, hogy az ILIAS-t szolgáltatásai a piacon kapható legjobb keretrendszerekkel is egyenértékűvé teszik.”31

Ilias felület 31

28

A technikai megvalósítást nem részletezve az ILIAS alkalmas az eddigi anyagok átültetésére kisebb módosításokkal, továbbá az ezzel elkészült leckék könnyen importálhatóak egy másik ILIAS rendszerre. Elegendő egy példányban elkészíteni a tananyagokat, a helyi hálózaton futó program minden további nélkül publikálható az interneten. A tanulók év eleji regisztrációjával fejlődésük folya matosan nyomon követhetővé válik. Szerepeket (évfolyam, osztályok) rendelhetünk hozzájuk, és így irányítható a haladásuk csoportszinten és egyénileg is. Megoldásaikat ezen keresztül küldhetik be, amelyeket a tanár értékelhet, osztályozhat, véleményezhet. Könnyen készíthetők elmélyülést, gyakorlást vagy akár számonkérést segítő tesztek. Kialakíthatók fogalomtárak, amelyek összekapcsolhatók a feldolgozott anyagrészekkel hivatkozások segítségével. Hátránya, ami minden számítógépen vezérelt tanításnak az, hogy egy feladat megoldásakor váltogatni kell a lecke és a megvalósításra váró feladatot támogató program között. Ez a kényelmetlenség az „ára” a felsorolt előnyöknek. Úgy gondolom, találtam egy hosszú távú megoldást az egyéni ütemű tanuláshoz, amely különösebb anyagi ráfordítás és technikai nehézségek nélkül üzembe helyezhető,

működtethető. Átjárható, így alkalmas lehet más tanárok, tantárgyak és iskolák bevonásával egy komplex tartalomkezelő rendszer és segítő hálózat kialakításához. Ez azonban még várat magára.

Tartalmi megvalósulás Először a szakköri anyagok kerültek feldolgozásra, mivel itt nehezebb feladatokat oldottak meg a gyerekek, akik motiváltak és elkötelezettek voltak az informatikával szemben. Itt hamarabb jelent meg igényként, hogy azonos csoportban lévők más feladatokkal foglalkozzanak, hiszen van, aki honlapot szeretne szerkeszteni, van, aki játékot készíteni, így ez könynyen kivitelezhető egy időben és térben, megvalósul az öndifferenciálás. Jelenleg hét nagyobb témakörhöz kapcsolódó több mint 10 kurzus közül választhatnak a gyerekek. Előfordulhat, hogy egy időben ennyiféle foglalkozás zajlik a teremben. A legnagyobb megerősítést a visszajelzéseken túl az jelenti, hogy évek óta rendkívül nagy létszámmal folynak ezek a szakkörök, és a többség negyedikes korától hatodikos-hetedikes koráig rendszeres résztvevője a félévente induló foglalkozásoknak. Ez csak akkor lehetséges, ha egy jól működő szervezethez kapcsolódhatnak.

http://blog.ilias.hu/ (Letöltve: 2010. 09. 17.)

29

Ezután a különböző tehetséggondozó versenyekre készülőknek fejlesztettem gyakorló feladatokat. Náluk jelentkezett igényként az online elérés, hiszen ők jelentős szabad időt áldoznak a felkészülésre, így viszont saját ütemterv szerint dolgozhatnak. Náluk nincs nagy szerepe a folyamatos ellenőrzésnek, a megoldásaikat önállóan küldik meg. Mivel a tehetségeseknek jó módszerek általában jók az átlagos képességűeknek is, fokozatosan dolgozom ki a tanórai anyagok menetét is ezzel a módszerrel. Itt figyelembe kell venni, hogy az anyagok mindenki számára érthetők és jól használhatók legyenek, hiszen a kevésbé motivált gyerekeknek is boldogulniuk kell. Mióta így dolgozunk, sokkal könnyebb a tehetségeket is azonosítani, és tulajdonképpen a folyamatos fejlesztés is megvalósul. Eleinte a szövegértés fejlesztését is célul tűztem ki, hiszen csak figyelmes olvasás után lehetett megoldani a feladatokat. Ahogy általánosan használhatóvá vált a rendszer, fokozatosan tértem át a képi megjelenítésre. Nagyon sokaknak nehézséget okozott a magyarázó szövegek olvasása, értelmezése. Többen a rengeteg mondattól elrettentek, és kevésbé szívesen kezdtek hozzá

30

vagy eleve feladták a feladat megoldását. Ezért jelenleg azokat a képernyőképeket, melyeket a lépések során látniuk kell, „lefényképezem”, és csak rövidebb, egyértelmű utasításokat használok. Így a képi szövegértés fejlesztését tudom vállalni informatikaórákon. Bár pontról pontra végigvezetem a gyerekeket a megoldás menetén, sosem érzem magam „feleslegesnek” az órákon, mert megannyi váratlan helyzet előfordulhat, sok gyerek igényli a tanári visszajelzéseket, azonnali értékelést. Igyekszem úgy felépíteni a leckéket, hogy azok elméletileg önállóan is feldolgozhatók legyenek, ez tapasztalatom szerint csak az osztály egy részének szokott sikerülni. A többiek a legváratlanabb, előre nem látható helyeken akadnak el, amikor is segítséget várnak. Akik viszont szeretnek egyedül dolgozni, így megtehetik.

Tehetségfejlesztő program Tanítói ajánlásra és szülőkkel egyeztetve kerülnek az egyik tehetségfejlesztő programunkba harmadik-negyedik osztályos tanulók. Itt kis létszámú csoportban sajátítják el a gyerekek a Logo programozási nyelv alapjait. A legtehetségesebbek és legkitartóbbak nagyon komolyan

elmélyülnek a programozás rejtelmeiben, és egy igen elismert országos versenyen mérhetik össze tudásukat évről évre. Ez egy olyan interaktív környezet, melyben mindenféle magolás nélkül számos új ismeret birtokába juthatnak a gyerekek. A Logo mindent tud, amit bármelyik magas szintű programozási nyelv, de ennél többet is. A teknőc a billentyűzeten keresztül utasítható különféle feladatok elvégzésére. Tud előre hátra menni, adott szöggel balra vagy jobbra fordulni, a hasára erősített toll segítségével bármilyen színű vonalat rajzolni a képernyőre. A diákok azáltal, hogy parancsot adnak a teknőcnek, azonnal ellenőrizhetik a gondolkodásuk, cselekedeteik következményeit. Megfigyelhetik az utasításaik hatását, könnyen módosíthatják a végeredményt. A teknőcgrafikán kívül alapvető programozási műveletek megtanulására is alkalmas: elágazások, feltételek, rekurziók készítésére, eljárások alkotására, változók definiálására, listaműveletek elvégzésére. Valódi problémák megoldására ad lehetőséget: arányosan változtatható lakásalaprajzokat, rovásírás „ábécét” készíthetnek, egy kancsóban lévő egységnyi folyadékot tölthetnek ki a térfogatok

meghatározásával megfelelő számú pohárba, tízes számrendszerű számot kettes számrendszerbe átváltó programot írhatnak. És ezeket mind látványosan, színes grafikákkal megoldva. Egészen elképesztő, lélegzetelállító ábrák megrajzolására van lehetőség, de ha mégsem sikerül az, amit elterveztek, akkor sem hibaüzenet az eredmény, hanem egy újabb, talán még érdekesebb forma. Vagyis itt nem lehet elrontani a dolgokat, minden kis módosítás újabb kísérletezésre teremt lehetőséget. Egyszóval minden képessége megvan ahhoz, hogy tehetségfejlesztő programunk alapját képezze.

Informatika és szorobán Iskolánk alsó tagozatán minden évfolyamon van olyan osztály, ahol szorobánnal segített matematikaoktatás zajlik nagy sikerrel. A szorobán sem csodaszer, de a tehetségfejlesztésben nagy szerepe lehet, hiszen használatakor mindkét agyfélteke egyszerre dolgozik. A szorobános fejszámolással gyorsan fejlődik a gyerekek vizuális memóriája, jobb lesz a tanulók forma-, szám- és szövegemlékezete, fejlődik gondolkodásuk, a vizuális és verbális memóriájuk (csukott szemű „vak szorobánozás”).32

31

Már ennek a legegyszerűbb példának is vannak fizikai kapcsolódásai, de ami még fontosabb, hogy megtanulják az animációkészítés, majd később a programozás technikai fortélyait, amit a későbbiekben jól hasznosíthatnak interaktív bemutatók készítéséhez. Jelenleg nyolcadik osztályban gazdagító feladatként oldhatják meg az egyik legalapvetőbb fizikai törvényszerűséget szemléltető bemutató programozását: Az animációknak az az előnye, hogy olyan változtatható értékekkel kí-

sérletezhetnek a gyerekek, amelyekre tantermi körülmények között nincsen lehetőség, és olyan adathalmaz birtokába juthatnak, amelyek már bizonyos következtetések levonására alkalmasak. Bátran kipróbálhatják például, hogy egy autó sebességének növelésével hogyan változik a megtett út menynyisége, láthatják, hogy ez milyen viszonyban van az idővel. Következmények nélkül növelhetik egy áramkörben a feszültséget, megtalálhatják azt a kritikus pontot, ahol kiég az izzószál.

Saját fejlesztésű szorobán gyakorló a www.bokay.hu/szoroban honlapunkon

Sajnos felső tagozatban ez megszakad, nincsen folytatása. Készítettünk és a keretrendszerben hozzáférhetővé tettünk egy szorobán gyakorlót, amely ezt a hiányt próbálja enyhíteni. A „szorobános osztályokban” lehetőség nyílik az informatikaórák elején egy kis ráhangolódásra, „agytornára”, ami alkalmas lehet arra, hogy készségszinten tartsa megszerzett tudásukat. A különböző számítási feladatokhoz is használhatják, így nem csak számológéppel számolnak feladatmegoldáskor.

Informatika és fizika Az informatika tantárggyal való ismerkedés szakaszában látványos és sikerélményhez juttató témakör az animációkészítés. Az alábbi kép az Ilias rendszeren lévő tananyagunk egy kis részletét láttatja, betekintést engedve a munkamódszerbe is:

32

32

Barbarics Zsuzsanna (2011): A szorobánoktatás elméleti kérdései, gyakorlati megvalósítása iskolánk matematika tanításának rendszerében. http://www.bokay.hu/files/szoroban.pdf (Letöltve: 2011. 03. 02.). 6.

33

Tananyagfejlesztő rendszer A keretrendszer A keretrendszer az elektronikus tanulás egyik fontos, technológiai összetevője. Biztosítania kell, hogy a tanulók hozzáférhessenek a pedagógiai forrásokhoz, és saját ritmusuknak megfelelően képezhessék magukat. Fontos eleme a kommunikációs tér, ahol közösen dolgozhatnak, illetve segítséget kérhetnek a tutortól. Az oktatónak pedig lehetősége van a kurzusokat online módon feltölteni.33

Használhatóság A technológiai háttér mellett kiemelten fontos a pedagógiai alkotóelem is, ami biztosítja a tartalmakat.34 Alkalmas osztálytermi keretben különböző önállóan feldolgozható anyagrészek elsajátításához, ahol rendelkezésre áll tanári segítségnyújtás, és biztosított az egymástól független tempójú haladás. Továbbá alkalmas akár egyfajta mentori tevékenységre is, ahol az útmutatások alapján kiemelkedő képességű tanulók önállóan, idejüket szabadon beosztva haladhatnak, dolgozhatnak fel különböző problémákat. Mindehhez mentoruktól akár távoli eléréssel (elektronikus levél, rendszeren

34

33

Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról. Holnap, Budapest. 69.

34

I. m. 68.

belüli üzenet, „tutor” megjegyzések) kaphatnak instrukciókat, visszajelzéseket, útmutatásokat. Általános alkalmazhatóság: • gyakorlati ismeretek elsajátítása • tesztekkel gyors visszajelzés • tetszőleges hozzáférés, felidézés • bármilyen ismeretanyag elmélyítése (mechanikus) Tehetségfejlesztés szempontjából: • egyéni haladás • öndifferenciálás • gazdagítás • gyorsítás • kreativitás • motiváció Nagy előny, hogy a fejlesztés után a tesztelés gyakorlatilag azonnal megtörténik. Így gyors és közvetlen visszajelzésem van a célkorosztálytól.

bárki regisztrációt kezdeményezhessen, de mivel egy jól körülhatárolható felhasználói csoport számára készült a rendszerünk, így ez nem megengedett. Csak az lehet tag, akit az adminisztrátor felvesz. Nagyon fontos, hogy minél fiatalabban hozzászokjanak a tanulók a hálózati viselkedés normáihoz, ezért erős jelszót állítunk be nekik, nagy hangsúlyt fektetünk a be- és kijelentkezésekre, mentésekre, feladatküldésekre.

Jogosultságok kezelése A rendszer alkalmas arra, hogy egyénenként beállítható legyen, kinek milyen jogosultsága van, mely kurzusokhoz, tesztekhez férhet hozzá.

Az Ilias rendszer Technikai háttér • Saját webszerver üzemeltetése • Internetről letöltött keretrendszer telepítése • Adatbázis telepítése (MySQL) Felhasználókezelés A tanulókat regisztrálni kell a rendszerbe, ahol többek között bejelentkezési azonosítót és jelszót kapnak. Technikailag megoldható lenne, hogy

Az adminisztrátor szerepeket, esetünkben osztályokat rendelhet a tanulókhoz:

35

Kurzusok felépítése A kurzusok azok a nagyobb tanegységek, melyek tartalmazzák a tananyagokat, a gyakorlatok beküldéséhez alkalmazható blokkokat, a témához kapcsolódó teszteket, fórumokat, fogalomtárakat, kérdőíveket többek között. A kurzusoknál lehet beállítani a jogosultságokat is, vagyis ez az a legkisebb tanegység, amelynél meghatározható, ki férhet hozzá, ki használhatja.

Tananyagok felépítése Az osztott ablak egyik részén látható (ha úgy állítjuk be) a tartalomjegyzék, ahol követhető az adott lecke logikai felépítése, a másik részén pedig a kiválasztott címhez tartozó konkrét tananyag.

Gyakorlatok beküldése Az állandó visszajelzés érdekében bizonyos fázisokhoz érve a megoldásokat el kell a tanulóknak küldeniük. Ehhez közvetlenül fűzhet megjegyzést és értékelést a tanár.

36

37

Tesztek Szintén nagyon fontos részei a rendszernek a számonkéréshez és gyakorláshoz is jól alkalmazható tesztek, melyeket a tanár saját maga állíthat össze. Tananyagba építve azonnali visszajelzést kaphat a felhasználó, kérdéssorként külön is futtatható. Az eredményekről pontos és részletes kimutatást kaphatunk, láthatók a válaszok is, nem csak a pontszám. Így könnyen kiemelhetők a válaszadó erősségei, és javíthatók a hibái.

Más tantárgyak Az egyik legfőbb kérdés, ami foglalkoztat, hogy az általam használt technikák és módszerek mennyire specifikusak, mennyire hely-, idő-, személy- és tantárgyfüggők. Úgy gondolom, hogy a kezdeti lépések után, a fénymásolatokat, honlapokat hátrahagyva a saját keretrendszert lecserélve egyre inkább függetlenedik ezektől a tényezőktől, de még távol van az ideálistól. Éppen ezért fontosnak tartottam más tantárgy esetében is „élesben” kipróbálni a rendszer használhatóságát. Bárki is kapcsolódna a programhoz, tisztában kell lennie, mire használható és mire nem. Úgy gondolom, bármilyen ismeretanyag elmélyítésére alkalmas lehet tantárgytól függetlenül. Nem feltétlenül javaslom új anyag feldolgozásához, de már megtanított egységek saját ütemű átgondolásához mindenképpen, valamint mechanikus feladatok begyakorlásához is. Irodalom tantárgyból az időmértékes verselést választottam témaként. Igyekeztem minél kevesebb informatikai háttérismeretet felhasználni, így az oktatásban is széles körben elterjedt bemutatóból indultam ki. Egy korábban készített PPT diát használtam fel:

Tankönyv helyett Amennyiben komplex rendszerben gondolkodunk, lehetőség van elméleti anyagrészek feldolgozására is, ami természetesen a multimédiás lehetőségeket is kiaknázhatja (kép, videó, interaktív feladat, teszt).

Saját fejlesztésű interaktív tananyag az Ilias-on

38

39

Egy tehetséggondozó projekt leírása Egy ingyenesen használható úgynevezett képlopó program segítségével képeket készítettem a diákról, a képernyőről. Az Ilias segítségével szövegből, tesztekből és képekből felépítettem a leckét:

Ma már nem szorul bizonyításra, hogy mennyire fontos a gyerekek együttműködési képességeit is fejleszteni. „Nagyobb szerephez kellene juttatni a csoportos tevékenységeket. A tanórai csoportmunkától kezdve a kooperatív tanulás sokféle módszerén keresztül a csoportprojektekig számos olyan módszernek kellene az iskolai munkában nagyobb teret kapnia, amely fejleszti a szervezés és együttműködés készségeit. A modern társadalmakban az egyik legfontosabb készségrendszer a team-munkára való alkalmasság, a különböző csoport-szerepek elfogadása, a feladatmegosztás, a közös tudás hatékony használata.”35 Hetedik osztályos korukra eljutnak a gyerekek oda, hogy van annyi technikai ismeretük, amennyi az alábbiakban ismertetett projekt megvalósításához szükséges.

A nyolcadik osztályosok felvételi előkészítőre jelentkezett, ezért megfelelően motivált csoportja szervezett körülmények között, mégis saját ütemben haladva érdeklődőn és gyorsan ismerkedett meg a feladatokkal. Kevert módon a feladatokat monitorról olvasva, a teszteket a monitorra, az elemzéseket a füzetbe írva végezték önállóan a gyakorlatokat. Többször előfordult, hogy kevésbé értett részeknél egymásnak segítettek. Ezt én támogatom, hiszen ezzel mindkét fél jól jár: az is, akinek magyaráznak, és az is, aki magyaráz. Így hozzám azok a kérdések jutnak el, amelyek általános problémát jelentenek, és a módszernek köszönhetően összességében több időm marad azokkal a tanulókkal foglalkozni, akiknek komolyabb lemaradásuk van. A gyorsabban haladóknak nem kell ezt végigvárniuk, saját tempójuk szerint dolgozhatnak.

A projektmódszer A projekt szó jelentése: hosszú távú tervezet. „A pedagógiai projekt valamely összetett, gyakran a mindennapi életből származó téma, a téma feldolgozásához kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet, az eredmények megtervezése és az eredmények bemutatása.”36.

A tehetséggondozó projektek anynyiban többek, hogy nagyobb kihívást jelentenek, magasabb szintű ismeretekre, önállóságra és kreativitásra van a megoldásukhoz szükség. A tehetségeseknek lehetőségük van jobban elmélyülni egy témában. „A mindennapi oktatásban olyan tehetséggondozó projektekre van szükség, amelyek amellett, hogy az átlagos képességű gyerekek számára megfelelő feladatot jelentenek, lehetőséget adnak a tehetség megmutatkozására és fejlődésére is. Ezek a projektek tartalmaznak olyan elemeket, amelyek valamely területen magasabb szintű képességeket, kreativitást, kitartást és önállóságot kívánnak.”37 Három fontos összetevője van a tehetséggondozó anyagnak: intellektuális kihívás, kreativitás, társas készségek fejlesztése. Ezeket a szempontokat vettem figyelembe az alábbi projekt összeállításakor.

A projekt célja: Egy meghatározott témával kapcsolatosan saját feladatot választanak a tanulók. A feladat megvalósításához a korábbi évek alatt elsajátított gyakorlati ismereteket kell alkalmazniuk. Cél, hogy a feladat

35

40

Csapó Benő (2008): Az oktatás Magyarországon az ezredforduló körüli évtizedekben – fejlődési tendenciák és megoldásra váró problémák http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1154435.pdf (Letöltve: 2010. 12. 20.)

36


37


41

elkészítéséhez ők válasszanak arra alkalmas szoftvert, és annak segítségével egy „terméket” állítsanak elő, amelyet aztán a csoport publikál valamilyen formában. Tanulási képességek: A projekt elején az azonos témában dolgozó tanulók megállapodnak a feladatokról, itt az együttműködési készségük fejlesztése a cél. tanulástervezés és szervezés, irányított tanulásban való részvétel, együttműködés a társakkal Gondolkodási képességek fejlesztése: problémamegoldó, heurisztikus-kreatív, távoli asszociáció, eredetiség, rugalmasság, megértés, értékelés-bírálat, választás-döntés Esztétikus, pontos munkára nevelés Szociális képességek: problémaérzékenység, önérvényesítés Mivel maguknak választanak feladatot, és a megvalósításhoz eszközt is, a projekt alkalmas az öndifferenciálásra.

A projektben részt vevő tanulók Átlagos és tehetséges 7. évfolyamos tanulók, akik csoportbontásban tanulják az informatikát. 13-14 fős tanulócsoportokat alakítottunk ki év elején, a projektben 4-5 fős csoportban dolgoznak. A saját feladatukat

42

önállóan végzik, természetesen kooperálhatnak közben, segíthetnek egymásnak. A tervezésben és a publikálásban a csoport együtt dolgozik.

Szervezési feltételek A projekt időtartamát 4 alkalomra terveztem. Hetente egy 45 perces óra áll rendelkezésünkre. A helyszín az informatikaterem, ahol középen tanulói asztalok vannak csoportmunkához elrendezve, a számítógépek pedig a terem falainál. Így jól elkülöníthető a számítógépes munka a csoportmegbeszélésektől. Az asztalok elrendezése segíti a projekt elején és végén az egyeztetést, a tervek elkészítését. A számítógépek ilyen módon elrendezve lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy minden pillanatban egyidejűleg láthassa, mi történik a számítógépes munka során. A csoport tagjai a szerver számítógép egy közösen használható tárhelyére menthetik a munkáikat, így megnézhetik a többiek haladását, nyomon követhetik egymás munkáit. Az órai munkában segítségünkre van egy tanterem-felügyeleti szoftver (Sanako Study 500), amellyel a diákok közvetlenül

jelezhetik, ha problémájuk van, és a képernyőátvitel használatával személyre szabott segítséget kaphatnak azonnal a tanártól. Lehetőség van a programmal is kialakítani a csoportokat, így megoldható, hogy csak az adott csoporttal kommunikáljon a tanár. Beállítható csoporton belüli közvetlen kommunikációs (chat) csatorna, így egy csoport tagjai megvitathatják számítógépen is egymással és a tanárral az elképzeléseiket.

A projekt anyaga A csoportok a felkínált témák közül választanak egyet, ami mindenkinek megfelel, vagy ők javasolnak egy őket érdeklő témát, amit szintén választhatnak tanári jóváhagyás után. Témajavaslatok: a kutya, háziállatok, vadállatok, a könyv, közlekedés, technikai újdonságok, filmek stb. A feladat: a téma minél sokoldalúbb bemutatása. Tervezéskor ötletroham. Megvalósíthatósági terv készítése, feladatvállalás, a végén publikálás.

A számítástechnika-terem elrendezése

43

Tanári résztvétel

Kiegészítő források

Az első foglalkozás terve

A projekt ismertetése frontális keretek között történik, majd a csoportok kialakítása után mindaddig külső szemlélő a pedagógus, amíg a megbeszélés szervezett keretek között zajlik, és egymást nem zavarják. A tanári szerep innentől kezdve segítői, akkor kell bekapcsolódni, ha ezt a gyerekek igénylik, ha kérdésük van, ha elakadnak.

A megoldáshoz felhasználhatják az internetet, lehetőségük van az iskolai könyvtár dokumentumait is igénybe venni. Alkalom adódik arra, hogy a gyerekek megismerhessék (gyakorolhassák) a források felhasználásának módját, egyszerű hivatkozásokat készíthetnek. Mivel több héten keresztül tartó foglalkozásról van szó, további gyűjtőmunkát is végezhetnek szabad idejükben.

Kialakítjuk a csoportokat, témát választanak. Először ötletekben, problémákban kell gondolkodniuk, és nem megvalósíthatóságban és programokban. Ötletroham formájában minden eszükbe jutó elképzelést felírnak egy papírra, majd kiválasztják azokat, amelyeket szeretnének megvalósítani. A többi javaslatot is megőrzik egy későbbi megvalósítás reményében (pl. bemutatni a kutyák fajtáit, az állattartást, mese vagy vers írása kutyákról, képek, rajzok, kutyák filmeken, kutyák rokonai, higiénia stb.) Ezután a megvalósíthatóság megbeszélése következik közösen. Feljegyzik, hogy melyik feladatot milyen szoftverrel lehetne a leghatékonyabban elkészíteni, erről is feljegyzéseket készítenek. Előfordulhat, hogy valamelyik ötletről kiderül, hogy nem vagy csak nehezen megvalósítható, korábbi elvetett ötletről pedig az, hogy mégis használható. Ekkor van lehetőség a módosításra (pl. rajz készítése rajzolóprogrammal: Paint vagy ArtRage, mese írása szövegszerkesztővel: Word, kép – képmanipulálóval: Gimp, internetről anyag gyűjtése –

Várható kérdések A feladat ismertetése után várhatóak a megvalósításra vonatkozó kérdések. Hogy jobban elképzelhető legyen, érdemes példákkal szemléltetni a feladatot. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy nem ugyanazt kell elkészíteniük, amit a példában látnak, hanem egyedi, eredeti megoldásoknak kell saját ötleteik alapján születniük. A továbbiakban a kérdéseknek nagy szerepük lesz, hiszen egy adott, általuk választott feladat megoldásához fognak a tanulók megfogalmazni olyan kérdéseket, amelyek a továbblépéshez szükségesek. Ez olyan plusz motivációt jelenthet, amit egy pontosan körülhatárolt feladat esetén nem biztos, hogy elérhetünk.

44

Variációs lehetőségek Először olyan témát választhatnak a tanulók, amely érzelmileg közel áll hozzájuk, de a későbbiekben bármilyen tananyaghoz köthető projekt is készíthető így. Amennyiben egy konkrét szoftvert szeretnék megismertetni a tanulókkal, az is lehetséges, hogy különböző témákat kell ugyanazzal a programmal megoldaniuk, és ezt rendezhetik közös publikációba.

Internet Explorer, bemutató – bemutatókészítővel: PowerPoint, képfelismerő játék készítése programnyelvvel: Imagine Logo). Mindenki vállal feladatot (többet is lehet), amit szintén dokumentálnak, és abban mélyed el, amit választott, ehhez kérhet technikai és tartalmi segítséget a tanártól vagy a társaitól – öndifferenciálás. Már az első alkalommal elkezdik a konkrét megvalósítást, mentenek a közös tárhelyre, megnézik egymás elmentett munkáit.

45

Óravázlat A második és harmadik foglalkozás terve Ezeken a foglalkozásokon történik a tényleges munka. Lesz, akinek kevésbé összetett, gyorsabban elkészíthető feladata van, lesz, akinek talán ez a két alkalom sem lesz elegendő. Ezért vállalhatnak több feladatot, és érdemes megengedni az otthoni munkát is, amennyiben technikailag megvalósítható. A tanár ekkor tud a leghatékonyabban segíteni az adott szoftver megismertetésében, hiszen az itt elhangzó kérdések mögött tényleges megismerési vágy húzódik. Úgy gondolom, ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, szükséges a használt szoftver alapszintű ismerete, amit mindenki elsajátított a korábbi hónapokban. Ekkor viszont már különböző kérdéseket tesznek fel, amikre csak ők kapnak választ, vagyis elindulhat egyfajta specializáció.

A tanárnak érdemes feljegyeznie a felmerült kérdéseket, és az általános problémákat beépíteni a későbbi tananyagokba. (Pl. így merült fel tanulói kérdésként korábban, hogy hogyan lehet áttetsző hátterű képeket készíteni a bemutatóhoz, mert azzal sokkal látványosabb hatást lehet elérni. Ezután ennek a megvalósítása bekerült az Online Tanító tananyagába, így a későbbiekben ez már mindenki általános tudásához fog tartozni, és újabb speciális problémák felfedezésére „marad hely”.)

Tanítási tervezet Osztály: 5. osztály Tantárgy: informatika Témakör: A programozás alapjai – bevezető foglalkozás Tananyag: Robot irányítása utasításokkal, teknőcgrafika Az óra menete Az óra feladatai, közlések, utasítások Robot technológia: Feladat: 1 tanulót az adott pontból kell a célpontba irányítaniuk:

Módszer, eszköz, munkaforma

mozgással tanulás

A negyedik foglalkozás terve Az utolsó alkalommal mindenki bemutatja a termékét. Erre lehetőség lehet kivetítőn vagy megosztott képernyőn a tanulói monitorokon. Véleményezhetik egymás munkáját, majd egy közös felületen publikálják a saját csoportjuk megoldásait. Ez történhet honlapon, bemutatón, Word dokumentumon.

Közös előzetes megbeszélés: Hogyan működik egy robot? (várható válasz: utasításokat hajt végre) Tetszőleges utasítások lehetnek? (v.v.: olyanok, amelyeket ismer, utasításkészlet) Ki kell dolgoznunk egy utasításkészletet, amelyet a robot ismerni fog.

46

47

Szabályok: • csak ezeket az utasításokat fogja érteni a robot • csak pontos, kifogástalanul megfogalmazott utasításokat ért • olyan utasításokat, amelyek általános érvényűek (máskor, más környezetben is felhasználhatjuk) • igyekezzünk a legkevesebb számú szükséges utasítást alkotni Melyek legyenek az utasítások? Amit elfogadunk, felírjuk a táblára.

Útvesztő feladat: A tanulóknak az alábbi feladatlapot kell megoldaniuk. A vadásznak egy mocsáron keresztül vezet az útja. A mocsárban cölöpöket vertek le, amelyekre lépve biztonságos az út. A vadász utasításai: E – előre lép, J – jobbra fordul, B – balra fordul. Rajzold be a vadász útját, ha a nyíllal jelzett helyen áll a mocsár szélén! Add meg, hogy beleesik-e valahol a vízbe!

/a túl specifikus utasítás nem fogadható el (pl. menj el addig a székig), meg kell beszélni, miért nem jó a feladathoz nem szükségesek sem, pl. ugorj törekedni kell a legrövidebb alakra, így a menj előre helyett elég az előre elfogadható utasítások: előre, hátra, jobbra, balra/ Az utasítások formátumának elfogadása. Pl. lehet rövidíteni, és kell hozzájuk értéket rendelni (v.v.: e 2, h 3, j 90, b 45) Irányítási feladat: Egy diákot irányítanak felváltva ketten (figyelni kell a másikat: pontos utasítás kiadása) A többiek egyik csoportja jegyzeteli a kiadott utasításokat, a másik csoportja lerajzolja a haladási útvonalat.

48

A feladatlap az Országos Logo verseny 2009/2010-es 1. fordulójában szerepelt (forrás: http://logo.inf. elte.hu)

ötletroham, szabályalkotás Sokszögek Szigetelő szalaggal a földre „rajzolunk” egy négyzetet és egy téglalapot. Feladat (páros munka):

Kiválasztják az egyik alakzatot, és egyikük körbejárja, a másik tanuló leírja az utasításokat.

páros munka mindenkinek pontosan meghatározott feladata van, ami szükséges a megoldáshoz

49

A leírt utasításokat áttekinthető formába kell hozni, és észre kell venni az ismétlődést:

2. feladat

e 2 j 90 e 2 j 90 e 2 j 90 e 2 j 90 e 2 j 90 e 4 j 90 e 2 j 90 e 4 j 90 Ismétlés utasítás: ism 4[e 2 j 90] ism 2[e 2 j 90 e 4 j 90] Választás Az alábbi ábrák közül válaszd ki az egyiket, és írd meg azt a kódot, amivel megrajzolható! Ha van kedved, mindkettőt megcsinálhatod. Ráhangoló feladatok számítógépen 1. feladat

Interaktív feladat az irányokkal és nevezetes szögekkel

mozgással tanulás logikus gondolkodás kódolás formalizálás

3/1. feladat

öndifferenciálás (az első ábra nem tartalmaz új elemet, de több lépésből készíthető el, a második ábra gondolkodtatóbb – rá kell jönni, hogy 120 fokos külső szöget kell használni – de kevesebb lépésből megoldható A játékos feladatok Imagine Logo programmal készültek (saját fejlesztés), a keretrendszerben férhető hozzá A Logo grafika tanegység Alakzatok derékszöggel fejezetének első leckéi

50

Teknőc (robot) irányítása

négyzetrajzoló feladat paraméter alkalmazása gyakorlatban (eltérő oldalhosszúság)

3/2. feladat

A megoldásoknál megfigyelési szempont, hogy ki az, aki pontosan kiszámolja a növekvő négyzetek oldalhosszát, és ki az, aki szemmértékkel határozza meg (az is elfogadható megoldás, sikerélményt jelent, de a számítás figyelemre méltó)

51

Imagine Logo Indítsd el az Imagine Logo nevű programot! Egyszerű utasítások Előre halad a teknőc A megoldáshoz kreatív ötletre van szükség, nézőpontváltásra, hiszen az alkalmazás nem tud töltött négyzetet rajzolni.

Ismerkedés a programmal Pontosan meghatározott lépéseket kell a tanulóknak az Online Tanító alapján végrehajtaniuk. Erre azért van szükség, hogy megismerjék egy konkrét alkalmazás lehetőségeit, szabályait.

52

Az eddig tanultak segítségével irányítsd a tekit vissza a kezdőpontba! A képernyő törlésére írd be: törölkép Az alábbi ábrán láthatod az eddig tanult utasításokat:

További feladatok Válassz az alábbi számok és betűk közül! Készítsd el a kiválasztottakat!

Kontrollfeladat az eddigiek alkalmazására – akinek sikerül viszszairányítania a teknőst a kezdőpontba, az tudja alkalmazni a tanultakat. Ha eltévesztik, akkor is rajzol a teknős. Ez azért jó, mert ebben az esetben is alkottak valamit (talán valami látványos, érdekes ábrát), és nem hibaüzenetet kapnak, másrészt ez segít a „hiba” kiderítésében

53

Összegzés Öndifferenciálás, elmélyítés, gazdagítás az M és az Y betűknél nem csak 90 fokos elfordulások vannak (45 és 135 is). Jelzés lehet, ha valaki ezek közül is választ.

Az egyéni ütemű, hálózattal és keretrendszerrel támogatott tanulást, mint módszert, több éves tanítási tapasztalat alapján jó lehetőségnek tartom informatikaórákon a gyakorlati feladatok megoldására. Példákkal szemléltettem, hogy hol nagyobb, hol kisebb mértékben elméleti ismeretek feldolgozására, sőt más tantárgyak tanítására is alkalmas. Komoly segítséget jelent ebben a 2010/2011-es tanévtől használt Ilias keretrendszer. A tanítási-tanulási folyamatra mint komplex rendszerre kell tekintenünk, és ebben egy jól használható módszerről van szó. Igaz rá, ami minden stratégiára, hogy nem ez az egyedül üdvözítő, kizárólagosan használható forma. Meg kell találni a helyét és az idejét a célok figyelembevételével. Amikor az együtt haladás inkább kerékkötője a feladatmegoldásnak, akkor mindenképpen érdemes ilyen módon „felszabadítani” a tanulócsoportot. A pedagógus ilyenkor is elengedhetetlen része, irányítója a folyamatoknak, hiszen ez a korosztály még segítségre szorul az önálló tanulásban. Ugyanaz a lecke az egyik csoport nagy részének könnyen befogadható, míg esetleg a párhuzamos csoportnak komoly nehézséget jelent. Ilyenkor a pedagógusnak lehetősége van beavatkozni és más módszerekkel 38

54

segítséget nyújtani, hiszen egy időben, egy légtérben vannak a szereplők. Hiszem, hogy ezen nem is kell változtatni, szó sincsen egy elidegenített, virtuális távoktatásról. Nagyon is eleven, alkotó légkör uralkodhat itt, ahol mindenkinek megvan a saját ütemére szabott, jól körülhatárolt feladata. Nem kell a gyerekeknek attól tartaniuk, hogy lemaradtak a többiekhez képest, nem kell másokra várniuk. A pedagógusnak itt is nagy felelőssége és szerepe van, hiszen sokszor a gyerekek még nem érzik a hangsúlyokat, arányokat, ilyenkor az irányító szerep előtérbe kerül. Jó terep lehet az önálló tanulás gyakorlására. Ahhoz, hogy valaki képes legyen elektronikus tanulással tanulni, rendelkeznie kell az önállóság és az önirányítás egy bizonyos fokával, e nélkül nem fog boldogulni. Ez nagyon szorosan összefügg a tanulási motivációval is. Kovács Ilma az idő- és gazdasági tényezőket figyelembe véve arra a következtetésre jut, hogy mindenkit meg lehet tanítani arra, hogy képes legyen önállóan tanulni, de nem biztos, hogy érdemes.38 Tehát tanítható a folyamat, de időigényes, ezáltal költséges vállalkozás. Ezért nagy felelősségünknek érzem, hogy az általános iskolás tanulók ebbe is betekintést nyerhessenek.


55

Irodalomjegyzék Az új technológiák térhódításával megengedhetjük a tanulóknak, hogy egyéni ritmusban dolgozzanak, hogy maguk alkossák meg saját tudásukat saját kezdeményezésre a rendelkezésre bocsátott eszközökkel, hogy ellenőrizzék munkájukat, különféle megközelítéseket javasoljanak önállóságuk fejlesztésének érdekében. Ez az interakció lehetővé teszi, hogy aktív szerepet vállaljanak saját ismereteik megalkotásában.39 Amennyiben a gyerekek egy feladat, egy projekt részfeladatait oldják meg, akkor a csoport tagjaiként szerepelnek, és a végén elkészíthetik közös alkotásukat. Könnyen lehet differenciálni, és ami még jobb, öndifferenciálásra lehetőséget adni. Nem jelent nehézséget osztálykeretben gyorsítani, gazdagítani, dúsítani sem. A tehetséggondozásban éppen ezért kiemelkedő szerepe lehet, mégsem kell az iskolát, az osztályt „sarkaiból kifordítani”. Első ránézésre azok a leckék, ahol pontos utasítások alapján kell végighaladniuk a gyerekeknek bizonyos feladatokon, nem biztosítanak túl nagy lehetőséget a kreativitás kibontakoztatására. Úgy látom, hogy ha ténylegesen folyamatról beszélünk, akkor ezek a leckék csak az egyik, bár nagyon fontos részei az egésznek.

56

39

I. m. 61.

40


Amivel a meglévő analógiák alapján elmélyíthetik ismereteiket, biztos tudáshoz juthatnak, majd újabb megoldásokat alkothatnak, problémákat, kérdéseket vethetnek fel. Aztán a megtanult módszerekkel vagy ezek ismeretében más utak keresésével, képesek lesznek az adott területen önállóan újat alkotni. Felkészíthetjük őket egy olyan szemléletmódra, mellyel tudni fognak olyan alkalmazásokat is használni a jövőben, amelyek ma még nem is léteznek. Ezáltal bármikor tovább tudják képezni magukat, be tudnak illeszkedni a munka világába. Elvárható, hogy gyorsabb és hatékonyabb tanulást eredményezzen ez a módszer, az időmegtakarításnak minőségi javuláshoz kell vezetnie. Biztosítania kell a tanulónak, hogy saját ritmusának megfelelően dolgozhasson. Egy olyan eszközt kapnak a tanulási folyamat résztvevői a kezükbe, amely ráneveli az egyént az egyre önállóbb munkavégzésre.40 A felfedezés örömét sem szabad tőlük elvenni, még a leckékben szereplő tudást sem kaphatják meg teljesen készen, előre csomagoltan. Így aztán igazán kreatív megoldások, és ami szintén fontos, kreatív kérdések születnek és születtek is már szép számmal a tanulók részéről.

Abonyi-Tóth Andor – Holler János – Rozgonyi-Borus Ferenc (2007): Képzeld el! Imagine az általános iskolától az emelt szintű érettségiig: Algoritmusok, játékok. Abax, Szeged Abonyi-Tóth Andor – Holler János – Rozgonyi-Borus Ferenc (2007): Képzeld el! Imagine az általános iskolától az emelt szintű érettségiig: Teknőcgrafika, multimédia, játékok. Abax, Szeged Balogh László (2000): Tehetség és iskola. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen Barbarics Zsuzsanna (2011): A szorobánoktatás elméleti kérdései, gyakorlati megvalósítása iskolánk matematika tanításának rendszerében. http://www.bokay.hu/files/szoroban.pdf (Letöltve: 2011. 03. 02.) Bessenyei István (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban: Az e-learning 2.0 és a konnektivizmus. http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_ hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf (Letöltve: 2010. 11. 02.) Csapó Benő (2008): Az oktatás Magyarországon az ezredforduló körüli évtizedekben – fejlődési tendenciák és megoldásra váró problémák http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1154435.pdf (Letöltve: 2010. 12. 20.) Csíkszentmihályi Mihály (2010): Flow – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Czeizel Endre, Dr. (2004): Sors és tehetség. Urbis, Budapest Forgó Sándor (2004): A blended learning (vegyes típusú) tanulást támogató módszerek és hatékonyságuk vizsgálata az Eszterházy Károly Főiskolán. Agria Media Kiadvány, Eger 187–200. Fülöp Márta Marianna (2009): Tehetséggondozó projekt készítése és használata alulteljesítő tehetségeseknek az informatika segítségével. Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete, Budapest Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv: Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Alexandra, Pécs

57

Gyarmathy Éva (2007): A tehetség – Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Kiadó, Budapest Gyarmathy Éva (2007): A tehetség – Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról. Holnap, Budapest Kulcsár Zsolt (2009): Hálózati tanulás. Oktatás-Informatika, 1(1), 4–13. Landau, Erika (1997): Bátorság a tehetséghez. Calibra, Budapest Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes (1999): Gyermeklélektan. Medicina, Budapest Polónyi István (2003): A válasz az e-learning. de mi volt a kérdés? Educatio, 2003(3), 418-429. Rónai Orsolya – Vöröss Veronika (2008): Lógós ecsetvonások. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Budapest Shepherd, Clive (2009): Változás és lehetőség. Válaszút előtt a tanulás és fejlesztés. Oktatás-Informatika, 1(1), 14–18. Szűcs András (2003): Az elektronikus távoktatás helyzete és problémái. Educatio, 2003(3), 377–388. Tóth László (2002): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen Tóth László (2000): A tehetségesek tanítása. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Tóth László, Dr. (2006): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus, Debrecen

58

Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás

Recommend Documents