52-8/2015/222
Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a TÁMOP-6.1.5-14-2015-0006 számú „Lendületben a megye”- Komplex emberi erőforrás fejlesztési program a dinamikus Heves megyéért! című, projekt előrehaladásáról
Tisztelt Közgyűlés! Az Új Széchenyi Terv keretében került meghirdetésre a TÁMOP-6.1.5/14 kódszámú, a „Területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatása” című pályázati felhívás, melyhez kapcsolódóan a Heves Megyei Közgyűlés 2014. december 15-i és 2015. február 16-i ülésén a pályázatban történő részvételt támogató döntést hozott. A pályázati kiírásnak megfelelően a pályázat benyújtója, egyben a Konzorciumvezető a Heves Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában és irányítása alatt álló Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nkft. volt, a pályázatban a Heves Megyei Önkormányzat és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú NKft. konzorciumi partnerként vett részt. A benyújtott pályázat 2015. áprilisában hozott támogatói döntésnek megfelelően támogatásban részesült, melynek eredményeként 2015. május 7-én Támogatási szerződéskötésre került sor. A projekt összköltsége: 884.829.807 Ft volt. A projekt elszámolható összköltségének Támogatási szerződés szerinti megoszlása alapján a Heves Megyei Önkormányzat 37.208.237 Ft, a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 49.647.960 Ft támogatásban részesül. A projekt indokoltsága: Heves megyében jelentős társadalmi egyenlőtlenség figyelhető meg a lakosság egészségét illetően, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségi állapota kedvezőtlen. A lakosság korösszetétele, a munkanélküliség, az elszegényedés összefüggésben áll a lakosok egészségi és lelki állapotának romlásával. A lakosság egészségi állapotának fejlesztése társadalmi összefogást igényel. Jelen projekt keretében elvégzett komplex beavatkozási program hozzájárul az egyének életminőségének és munkaerő-piaci versenyképességének javításához. A megye lakosságának munkaképességét alapvetően meghatározza a testi és lelki egészség állapota. A kedvezőtlen egészségi mutatók hátterében meghatározó módon
pszicho-szociális és kulturális tényezők, valamint az egészségtelen életmód állnak. Az életmód nem csupán egyéni elhatározás kérdése, az egészséges életvitelnek külső, társadalmi-gazdasági környezeti feltételei is meghatározóan befolyásoló tényezői. Az emberek megoldatlan lelki problémái, a munkahelyi és családi konfliktusok, a munkanélküliségből, szociális problémákból fakadó lelki gondok, a gyermekek és fiatalkorúak magatartásproblémái, beilleszkedési zavarai, az öngyilkosságok, és öngyilkossági kísérletek magas száma, a lakosok önértékelési válsága indokolja, hogy egyedi, komplex beavatkozással kiemelten foglalkozzunk a lakosság mentális állapotával. Az egyének tudatos egészségmegőrzés iránti felelőssége, az öngondoskodás képessége, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása, az emberek együttműködő-készsége, szociális érzékenysége mind hozzájárul az életminőség javításához, az egészségben eltöltött életévek, illetve munkaidő növeléséhez. A fizikai és lelki egészség meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban egyre inkább felértékelődik a versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezőjeként is. A program területi alapú megközelítéssel, Heves megye speciális adottságaihoz és igényeihez igazodó eszközökkel, ugyanakkor komplex módon fejlesztette a megye emberi erőforrását. A projekt szakmai tartalma az alábbi témaköröket érintette: Szociális, társadalmi, illetve a munkaerő egészségállapotát mérő megalapozó kutatások elvégzése, a társadalmi és gazdasági fejlődést akadályozó lelki és fizikai problémák beazonosítását célzó előkészítő tanulmányok elkészítése. A területi felzárkózást komplex módon megközelítő humán kutatások, elemzések készítése. Új képzési programok kidolgozása az alapvető életkészségek, a lelki-fizikai egészség fejlesztését célzó módszertanok rendszerbe integrálásával, a lakosság lelki és fizikai egészségét fejlesztő új módszerek alkalmazása az egyéni fejlesztésben, a közösségi - óvodai, iskolai, munkahelyi, szociális - fejlesztő programokban. A programba bevontak egészségi állapotának felmérése. Az életvezetési készségek fejlesztését támogató, különböző célcsoportszegmensekre specializált életvezetési, életmód-fejlesztési módszertani ajánlások megfogalmazása. Az életvezetési készségek fejlesztését, az életmód javítását támogató, a kor igényeinek megfelelő, innovatív: online információs, online képzési, online tanácsadó és online állapot nyomon-követő rendszer kifejlesztése és bevezetése. Egészséges munkaerő program a. Az életvezetési készségek fejlesztését támogató képzési programok integrálása az egészségfejlesztési és képzési rendszerbe képzők képzése programok útján. b. A leghátrányosabb helyzetű lakosságot integráló célcsoport-szegmensek számára speciális fejlesztő foglalkozások az életvezetési készségek fejlesztése érdekében.
A gazdasági versenyképesség növelésének igényével a vállalatok, a helyi önkormányzatok, a szociális gazdaság aktív részvétele a fejlesztési programokban. Nem fertőző krónikus betegségek szűrése, korai felismerése. Egészségtudatosság javítása az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakításával és az egészségtudatos életmód támogatásával. A gyerekek egészséges életmódját támogató rendezvények, programok, családi életvitelt támogató foglalkozások megvalósítása.
szabadidős
Szemléletmód-váltás segítése kommunikációs eszközökkel. A projekt célcsoportját jelentette: a megye teljes lakossága, ezen belül o az alap-, középfokú oktatási intézmények tanulói és felnőttképzésben részt vevők, o regisztrált munkanélküliek, o a családok, a helyi közösségek, a helyi társadalom, o civil és más nonprofit, illetve forprofit szervezetek, valamint közintézmények alkalmazottai. A projekt eredményei: bővülő lehetőségek az egészséges életvitelhez szükséges tudás megszerzéséhez, minta értékű közösségi egészségfejlesztést célzó módszertani modellek, komplex egészségállapot-monitoring rendszer működése, programokban való részvétel és szemléletformálás útján a lakosság munkaképességének javulása, 20 darab partnerségi együttműködési megállapodás megkötése, 500 fő életvezetési tanácsadásba bevont résztvevő, 10.000 fő programba bevont célcsoport tag, 2.000 fő közösségi programokba bevont résztvevő. A Heves Megyei Önkormányzat a Hivatala révén a pályázati útmutató C1. Támogatható tevékenységek köre pontban szereplő, a projekt szakmai megvalósításával kapcsolatos támogatható tevékenységek közül a „2.2.3 cél: Leszakadó térségek célzott bevonása az egészségfejlesztési és munkaerő-piaci programokba” teljesüléséhez kapcsolódóan „A szociális gazdaság fejlesztését támogató, a lakosság lelki és fizikai egészségét fejlesztő új módszerek alkalmazása az egyéni fejlesztésben, a közösségi (óvodai, iskolai, munkahelyi, szociális, lakóhelyi) fejlesztő programokban” vett részt az alábbiakban részletezettek szerint: Új módszerek kidolgozására került sor a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása érdekében. Az új módszerek kidolgozásához kapcsolódóan első lépésként helyzetelemzés készült, melyben Heves megye társadalmi, gazdasági és szociális helyzetének áttekintése került sor. Ezt követően a megye egyes intézményeinek bevonásával partnertalálkozók keretében a megyei „jó gyakorlatok” összegyűjtése és elemzése következett megfelelő alapot biztosítva ezzel az új módszerek kidolgozásának. A készülő megyei helyzetelemzéssel párhuzamosan, szakértő igénybe vételével lakossági és intézményi kérdőíves felmérésre került sor, melynek eredményeként kerültek kidolgozásra az új módszerek.
Új módszerek bemutatása
Új módszerek ajánlásával igyekeztünk a feltárt információs és kommunikációs űrt kitölteni, amelyek rövid, bevezető definiálása az alábbi logikai kapcsolódások mentén került összeállításra.
KÖZSZOLGÁLTATÁSI INFORMÁCIÓS KEREKESZTAL ÉLETREHÍVÁSA
Szervezeti viszonylatban 1.) megyei, 2.) járási, 3.) települési vagy 4.) intézményi feladat- és hatáskörrel felruházott, illetve 5.) tematikus Közszolgáltatási Információs Kerekasztal létrehozása. A grémium – függően területi vagy szakmai hatáskörétől döntően szociális szakértői, önkormányzati, civil és intézményi, intézményfenntartói, egyházi valamint jogi és gazdasági ismeretekkel felvértezett tagokból áll, akik meghatározzák a testület saját hatáskörének és feladatkörének megfelelő programmegvalósítás alapvetéseit, pénzügyi, jogi és szervezeti feltételeit, a fenntartható működtetés sarokköveit a következő stratégiai lépések mentén. A Közszolgáltatási Információs Kerekasztal stratégiai feladatai
Meghatározza saját testületi működésének személyi összetételét, a tagok feladatköreit, a testület feladat- és hatáskörét, célkitűzéseit, szervezeti felépítését, kapcsolattartási csatornáit, üléstervét. Meghatározza és folyamatosan aktualizálja a Közszolgáltatási Információs Fórum napirendjét alkotó közszolgáltatási ismeretbővítésre indokolt konkrét szakmai tématerületeket. (pl. hagyatéki eljárás, e-banking, kultúraközvetítés, stb.) Kijelöli a Közszolgáltatási Támogatók képzésében résztvevő, teljes vagy kapcsolható munkakörökben dolgozó személyek körét. (intézményi ápoló, kulturális közfoglalkoztatott, oktatási intézmény gyakornoka, stb.) Azonosítja és felkéri a Közszolgáltatási Információs Fórumon képzést, ismeretátadást biztosító közszolgáltatás szakértőjét előadás, képzés megtartására. (pl. okmányirodai köztisztviselő, banki ügyfélfogadó, kormányablak munkatársa, stb) Megszervezi, előkészíti és lebonyolítja a saját Közszolgáltatási Információs Fórumának üléseit. Feltárja az egyedi – saját hatásköréhez és feladatköréhez illeszkedő - működtetési modelleket a Közszolgáltatási Támogatók munkavégzésének, a Közszolgáltatási Információs Fórum lebonyolításának és a Speciális Közszolgáltatási Kiadványok kiadói finanszírozására (pl. önkéntesség, részmunkaidő, közfoglalkoztatás, megbízási szerződéses stb.) Kiaknázza a Közszolgáltatási Támogatók munkavégzését, a Közszolgáltatási Információs Fórum lebonyolítását és a Speciális Közszolgáltatási Kiadványok finanszírozását fedező pénzügyi forrásszerzés lehetőségeit (saját forrás, céltámogatás, kormányzati forrás, európai uniós operatív program: EFOP-forrás, önkormányzati támogatás, szociális alapok, adománygyűjtés, stb)
A Közszolgáltatási Információs Kerekasztal céljai
Hatáskörében feltárt védett tulajdonságú személyek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése Közszolgáltatási Információs Fórum keretein képzési programok megvalósítása a Közszolgáltatási Támogatók számára Speciális Közszolgáltatási Kiadványok összeállítása, kiadása és terjesztése A Közszolgáltatási Támogatók munkavégzéséhez, a Közszolgáltatási Információs Fórum lebonyolításához és a Speciális Közszolgáltatási Kiadványok
finanszírozásához szükséges működési feltételrendszer megteremtése. Partneri együttműködésben a célokhoz rendelhető elfogadó és támogató közeg megteremtése a szociális szféra, közigazgatás, önkormányzati igazgatás, vállalkozói szféra, oktatás, egészségügy, informatika, kommunikáció, ellátó területek, kultúra, művelődés, szabadidő, sport tématerületek korrelációjában Tevékenységi körében szoros együttműködés kialakítása az állami, önkormányzati és civil szolgáltatókkal, piaci szolgáltatókkal és érdekvédelmi szervezetekkel Ágazatok, szervezetek, szolgáltatások közötti együttműködés elősegítése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés segítése Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény betartatásának elősegítése Az esélyegyenlőségi célcsoportok, védett tulajdonsággal rendelkező csoportok esetében a program elsődleges célkitűzésén túli egyéb érdekeinek érvényesítése. A társadalmi szolidaritás és egymás iránti szociális érzékenység növelése. A társadalmi szemléletmód-váltás elősegítése. Kapcsolódó szakpolitikai és társadalmi kommunikáció hatékony elősegítése. A védett tulajdonságú személyeket alkotó és esélyegyenlőségi célcsoportok felé irányuló rendszeres és folyamatos egyéb információs és tájékoztató tevékenység biztosítása. A szakpolitikai döntéshozatalt segítő, előkészítő tevékenységben való részvétel, javaslattételi jogosítványok és képviselet biztosítása, a nyitott véleményalkotás lehetőségének megteremtése, az esélyegyenlőség horizontális elvének érvényesítése. Az esélyegyenlőség és a közszolgáltatás területén aktívan a hatékonyan működő szervezetek, személyek munkájának elismerése, - „díj” - alapítása és adományozása KÖZSZOLGÁLTATÁSI TÁMOGATÓ SZEMÉLYEK SZOLGÁLATA
Azon személyek köre, akik önkormányzat, szociális intézmény, intézményfenntartó szerv munkavállalójaként, oktatási intézményi gyakornokaként vagy civil szervezet kötelékében teljes munkaidőben vagy a feladathoz ésszerűen kapcsolható munkakörben, részmunkaidőben vagy önkéntes alapon a védett tulajdonságú személyek számára a közszolgáltatások elérhetőségét személyesen elősegítik, támogatják. Az új módszerek alappillére a Közszolgáltatási Támogatók rendszerének létrehozása, annak előkészítése, illetve a működés megalapozása, melyek a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének előmozdításában játszanak szerepet. A Közszolgáltatási Támogatók a védett csoportba sorolt személyek és családjaik, személyi segítőik valamint a helyi közszolgáltató intézmények számára nyújtanak támogatást az önálló életvitelt segítő, hozzáférhető köszolgátatási alapinformációk, eszközök és technikák megismerésében, a speciális kommunikációs segédeszközök használatában, valamint a közszolgáltatások tárgyi környezetének adaptálási, akadálymentesítési lehetőségeiben. A módszertant alkalmazó, a programban szerepet vállaló önkormányzatok, intézmények és civil szervetek a hatékony működés elérése érdekében a helyi szinten működő közszolgáltatókkal, a mindennapos alapvető- vagy komfortszolgáltatások eléréséhez szükséges ügyintézés piaci szereplőivel szorosan együttműködve alakítják ki tanácsadói, támogatói szolgálatukat. A Közszolgáltatási Támogató szerepkör – de nem feltétlenül munkakör - szükségességét a vizsgált, védett tulajdonságú személy és a sztenderdizált fogyasztói társadalom normáinak és gyakorlatainak speciális összefüggésrendszere és kölcsönhatása indokolja. Az egyén problémája, - függetlenül attól, hogy milyen eredetű - hat a társadalom egészére, valamint közvetett vagy közvetlen módon fakadhat a sztenderdizált, vagy éppen a többségi társadalmi anomáliákból is. A Közszolgáltatási Támogató feladata a védett tulajdonságú személy emberi méltóságának tiszteletben tartásának biztosítása mellett az állampolgári viszonylatban is meghatározható, valamint komfortfogyasztói szükséglethez igazodó közszolgáltatások naprakész és magas szintű ismerete, a
közvetlen és akadálymentes információs elérhetőség biztosítása, a gyakorlatias tájékoztatás képessége, a személyes és közvetlen tanácsadás lehetősége, a védett tulajdonsággal összefüggő szociális kompetenciák birtoklása, preventív információk átadása. A Közszolgáltatási Támogató előképzettsége és képzése által egy naprakész információs és gyakorlati tudással és kapcsolatrendszerrel rendelkező, adott esetben a súlyosan, halmozottan sérült, kommunikációs képességeiben is akadályozott személy kommunikációjának közvetítésére egyaránt képes szerepkörben teremthet hidat speciális igények, ügyek, körülmények kezelésére és megoldására. Ennek megfelelően a képzésre gyakorlati szemléletű, empatikus, rugalmas, nyitott szemléletű személy alkalmas, aki vállalja, hogy a közszolgáltatások eléréséhez közvetlen segítséget nyújt információval, támogatással, javaslatokkal, kapcsolattartással a közigazgatási, a kereskedelmi szolgáltatási, de az állami, önkormányzati, egyházi, civil szervezetek rendszerében egyaránt. A Közszolgáltatási Támogatók képzésének célja, hogy a résztvevő képes legyen felismerni és megoldani a kommunikációs képességeiben vagy információellátottságában akadályozott személy szükségleteit, megtalálja a védett tulajdonságú személy életkörülményeiből és személyiségéből adódó kívánatos megoldási módokat. Érzékenyen reagáljon a kapcsolatteremtési kísérletekre, s érzékenyen meg tudja különböztetni azokat a helyzeteket, amelyekben a háttérben kell maradnia. Empatikusan tudjon ráérezni a támogatást kérő igényeire, érdekeire és tudjon azokhoz rugalmasan alkalmazkodni. Az alapképzés egységei
A védett tulajdonságú csoportok, mint komplex társadalmi fogalom A normál emberi kommunikáció és sérülésének következményei A kommunikációs nehézségek enyhítése A segítő szakmák jellemzői, a segítés lélektana A közszolgáltatási támogató szerepe, feladatai a gyakorlatban a szociális ellátások során
A csoportos szakmai képzés módszertípusai, a képzés módja
frontális ismeretátadás gyakorlati feladatok filmnézés és elemzés
A Közszolgáltatási Támogatók képzése elsősorban szociális intézményi ellátásban dolgozókat érint, gondozók, ápolók, gondozói, segítői tevékenységben résztvevő szakemberek bevonásával; fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek bentlakást nyújtó ellátása, támogató szolgálat, valamint, gyermekotthon, gyermekjóléti szolgáltatás, területi gyermekvédelmi szakszolgálat területén dolgozó szakembereknek szól.
KÖZSZOLGÁLTATÁSI INFORMÁCIÓS FÓRUM LÉTREHOZÁSA
A programban résztvevő Közszolgáltatási Támogatók közös, csoportos képzésére, ismeretbővítésére és kapcsolatépítésére szolgáló rendszeres szakmai rendezvény. A programban résztvevő 1.) megyei, 2.) járási, 3.) települési vagy 4.) intézményi vagy 5.) tematikus feladat- és hatáskörben tevékenykedő Közszolgáltatási Támogatók közös, csoportos képzésére, ismeretbővítésére és kapcsolatépítésére szolgáló rendszeres szakmai rendezvény, work-shop, melyen a Közszolgáltatási Információs Kerekasztal által meghatározott témákban és felkért előadók részvételével képzés, ismeretátadás zajlik.
SPECIÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSI KIADVÁNYOK
A Közszolgáltatási Támogatók mindennapi munkáját segítő, a támogatandó személy részére ingyenesen átadható ismeretterjesztő kiadványok. A Közszolgáltatási Támogatók mindennapi munkáját segítő, a támogatandó személy részére ingyenesen átadható ismeretterjesztő kiadványok adott közszolgáltatás szabályrendszerét, elérhetőségét és praktikus, érthető információit tartalmazza. A kiadvány tématerületeit a Közszolgáltatási Információs Kerekasztal határozza meg. A kiadvány formai és tartalmi tulajdonságai igazodnak a támogatandó célcsoport szükségleteihez (pl. idős olvasónak nagy betűméret). A védett tulajdonságú személyeknek önálló életvezetésükhöz bizonyos esetekben speciális információkra, illetve speciálisan megfogalmazott információkra van szükségük. Szükségszerű megteremteni a feltételeit, elősegíteni olyan kiadványok (nyomtatott, elektronikus vagy más technikával készült) elkészítését és terjesztését, amelyek a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségeiről, konkrét ügymenetekről (fizikai és kommunikációs akadálymentességről) adnak tájékoztatást. Elő kell segíteni – a honlapok akadálymentesítésével is – az információk hozzáférését Braille-formátumban vagy elektronikusan, szintetizált beszéddel, jelnyelven vagy feliratozással, könnyen érthető formában vagy piktogramokkal. Bővíteni szükséges mindazon információszolgáltató, tanácsadó, közvetítő szolgálatokat és tréningeket, amelyek révén a vizsgált célcsoport tagjai tájékozódhatnak az általuk igénybe vehető szolgáltatások köréről, s amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az igényeiket érvényesíthessék. A közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését a legmodernebb információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával segítettük, felszámolva ezáltal a védett tulajdonságú személyek digitális írástudatlanságát.
A Heves Megyei Önkormányzathoz kapcsolódó projektelem részeként egy szakértő is kiválasztásra került a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó „új módszerek” egyes megyei intézményekben történő bevezetésére. A szakértői feladatok 2015. májusában kezdődtek kérdőíves felméréssel, amely a témához kapcsolódó ismereteket és elvárásokat kívánta feltárni. A kérdőíves felmérések egyrészt a lakosság körében, másrészt a bevont szociális intézményekben készültek. A kérdőívek kiértékelését követően és az új módszerek megismerése után került sor a módszerek bemutatására két előadás keretében. Ezt követően rövid oktatás után lehetett az új módszereket öt heves megyei szervezetnél bevezetni, majd néhány hetet követően a bevezetett módszerekkel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésére és az egyes módszerek továbbgondolására, alkalmazásához kapcsolódó észrevételek megfogalmazására került sor. Erről egy összefoglaló beszámoló is készült, amely a továbbiakban alapul szolgálhat ezen módszerek intézményi, önkormányzati hosszú távú alkalmazása során. A Heves Megyei Önkormányzat projektelemének megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatásának személyi feltételeit az Önkormányzat Hivatala biztosította. A Konzorciumvezető Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség NKft. feladata a projekt teljes körű menedzsmentjének biztosítása volt. A projekt menedzsment feladtok ellátása során az alábbi tevékenységek elvégzésére került sor: a projekthez kapcsolódó monitoring feladatok ellátása, változások nyomonkövetése, az egyes projektelemek teljesítése és a hozzájuk kapcsolódó kifizetések rögzítése, a kifizetési kérelmek és előrehaladási jelentések elkészítése és benyújtása a Közreműködő Szervezet felé. Az Ügynökség feladata volt továbbá a projekt szakmai vezetőjének biztosítása, aki a projekt
szakmai megvalósítását követte nyomon, kiemelt figyelmet fordítva indikátorainak teljesítésére, így a projekt szakmai sikerének biztosítására.
a
projekt
A Konzorciumvezető feladata volt továbbá a „3.2.1 cél: Egészséges életmódot népszerűsítő kampánya” teljesüléséhez a projekt kommunikációjához kapcsolódó megyei szintű újság, az Egészségtükör kiadása. A Heves megyei terjesztéssel fél éven át megjelenő ingyenes kiadványban bemutatásra kerültek a projekt keretén belül megvalósuló programok, az egyes tevékenységekre résztvevők toborzására került sor, a lapban egészséggel kapcsolatos interjúk valamint egészség témakörben folytatott beszélgetések jelentek meg. Fontosnak tartottuk, hogy a lakosság számára hiteles helyi szakemberek, véleményvezérek is bemutatásra kerüljenek a helyi újságban. A projekt teljes körű, minden projektelemet érintő bemutatását tartalmazó dokumentum jelen előterjesztés mellékletét képezi. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék.
Eger, 2015. november 18. Szabó Róbert
Törvényességi szempontból ellenőriztem:
Dr. Barta Viktor
1
1. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
A projekt céljainak bemutatása Alapvető cél A „Lendületben a megye”- Komplex emberi erőforrás fejlesztési program a dinamikus Heves megyéért! projekt megvalósításával célunk az volt, hogy területi alapú megközelítéssel, Heves megye speciális adottságaihoz és igényeihez igazodó eszközökkel, ugyanakkor komplex módon fejlesszük az emberi erőforrást. Kiemelt cél az volt, hogy a gazdaságfejlesztési kulcsfolyamatok fejlesztéséhez a társadalmi kohézió fejlesztése társuljon, illetve fizikailag és mentálisan egészséges munkaerő álljon rendelkezésre. Ennek érdekében komplex társadalmi felzárkóztatásra, az érintett csoportok társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére volt szükség. A megyei területi gazdaságfejlesztési programokat összehangolt foglalkoztatási intézkedésekkel, a felzárkózást elősegítő életvezetéssel, képzésekkel, az önszerveződés és a közösségi szemlélet ösztönzésével támogattuk. A fentiek alapján a szakmai programokat a következő célok/alcélok szerint csoportosíthatjuk: 1. alcél: Az társadalomért
alapvető
életvezetési
készségek
fejlesztése
az
egészséges
A megye lakosságának egészségi állapota mind a magyar, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A születéskor várható élettartam messze elmarad az európai uniós átlagtól, az országos arányokkal nagyjából megegyezik. Egészségünket nagyban befolyásolja lelki állapotunk is, így a stressz, életkörülményekből fakadó problémák (alacsony jövedelem, munkanélküliség, munkahelyi stressz, túlhajszoltság) alapvetően rontják fizikai állapotunkat, továbbá ezen állapotunk gyakorta társul káros szenvedélyek használatával, így például dohányzással, rendszeres alkoholfogyasztással, drogok használatával. A lakosok alkalmazkodó-készsége, belső motivációja, öngondoskodási képessége befolyásolja munkaerő-piaci lehetőségeiket és életminőségüket. Fontos cél volt ezen kulcsterületek komplex fejlesztése, mert hozzájárul a munkaerő munkaerő-piaci érvényesüléséhez és jó egészségállapotához egyaránt. Ezen készségek fejlesztése összességében hozzájárul a térség gazdasági versenyképességéhez és erősíti a társadalmi kohéziót. Mindezt célszerű az egészséges társadalom megalapozása érdekében az oktatás szintjén, iskolákban is elkezdeni, s nem csak munkahelyi szinteken.
2
1.1 specifikus cél: Életvezetési készségek fejlesztése az egészségállapot javítása céljából Operatív célok: 1.1.1 cél: Célcsoport-specifikus prevenciós csoport-foglalkozások 1.1.2 cél: Szerfogyasztási és viselkedési függőségekkel kapcsolatos programok 1.1.3 cél: Helyes táplálkozást és mozgást terjesztő foglalkozások 1.1.4 cél: Preventív szemléletmód elterjesztése a munkahelyeken 1.2 specifikus cél: Életvezetési modell elterjesztése egy egészséges társadalom megalapozása érdekében Operatív célok: 1.2.1 cél: Életvezetési és társas kompetenciák fejlesztése az alapfokú oktatásban 1.2.2 cél: Alapvető életkészségek fejlesztését szolgáló szabadidős programok (gyermek-szülő, család-karrier) 2. alcél: A lakosság munkaerő-piaci alkalmazkodó-képességének javítása mentális és lelki fejlesztő módszerek segítségével A legsúlyosabb munkanélküliséggel sújtott térségekben egyes települések szegregációs spirálba kerültek, a tartósan munkanélkülivé vált, alacsonyan képzett és sok esetben hátrányosan megkülönböztetett emberek lakhatási körülményei és egészségi állapota rosszabb a többségi társadalom tagjaira jellemző átlagnál. A többségi és kisebbségi társadalom tagjai közötti szakadék mélyül, a kirekesztés fokozódik, az integráció egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért javulás csak hosszú távon, az oktatás és foglalkoztatás biztosításától remélhető. Ezen prioritás keretei közt a humán erőforrások fejlesztése állt a középpontban. A lakosok alkalmazkodó-készsége, belső motivációja, öngondoskodási képessége befolyásolja munkaerő-piaci lehetőségeiket és életminőségüket. Fontos cél volt ezen kulcsterületek komplex fejlesztése, mert hozzájárul a munkaerő munkaerő-piaci érvényesüléséhez és jó egészségállapotához egyaránt. Ezen készségek fejlesztése összességében hozzájárul a térség gazdasági versenyképességéhez és erősíti a társadalmi kohéziót. 2.1 specifikus cél: A lakosság munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztése Operatív célok: 2.1.1 cél: Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése mentális és lelki fejlesztő módszerek segítségével 2.1.2 cél: A szociális és társas kompetenciák fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása céljából 2.1.3 cél: Önmenedzselési készségek fejlesztése, önfoglalkoztatóvá válás elősegítése céljából
life
long
learning
az
3
2.2 specifikus cél: A leszakadó térségek társadalmi integrációjának elősegítése Operatív célok: 2.2.1 cél: A leghátrányosabb helyzetű lakosság bevonása mentorálással (mentorálás és mentorrendszer) 2.2.2 cél: Életvezetési és munkaerő-piaci készségeket fejlesztő felzárkóztató műhelyek 2.2.3 cél: Leszakadó térségek célzott bevonása az egészségfejlesztési és munkaerőpiaci programokba 3. alcél: Életvezetési és munkaerő-piaci szolgáltatásbővítéssel és szemléletformálással
tudásbázis
fejlesztése
A komplex területi felzárkózáshoz elengedhetetlen a felzárkózást támogató szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése a fent említett problémák érdekében. E cél érdekében fejlesztettük ki a megyei egyéni egészség állapot monitoring rendszert, valamint az alapvető életkészségek, lelki-fizikai egészség fejlesztését célzó képzési rendszert. 3.1 specifikus cél: Innovatív egészségfejlesztési és munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése Operatív célok: 3.1.1 cél: Komplex, megyei egyéni egészségi állapot monitoring és nyomon követő rendszer 3.1.2 cél: Interaktív egészségfejlesztési és munkaerő-piaci tudásanyag kidolgozása és elterjesztése (e-learning) 3.2 specifikus cél: Lakossági szemlélet-módváltás Operatív célok: 3.2.1 cél: Egészséges életmódot népszerűsítő kampány 3.2.2 cél: Közösségi rendezvények
2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete
4
2.1 A projekt közvetlen célcsoportjai A térségi lakosságon felül a projekt specifikált célcsoportjai: 1. Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulói A célcsoport aktuális helyzete, jellemzői: A projekt kiemelt célcsoportját jelenti a fiatal generáció, akik esetében a komplex életvezetési és életmód ismeretek és készségek megfelelő mélységű tudatosítása alapvető feltétele a társadalmi szerepvállalás kiteljesedésének. Heves megyében a többrétegű társadalmi problémák különösen érzékenyen érintik a gyermekeket, fiatalkorúakat. A hátrányos helyzetből való kilábalást nehezíti a fiatalok számára, hogy a környezetükben élő felnőttektől, családjuktól nem látnak megfelelő mintát a helyes életvezetésre, így nem rendelkeznek megfelelő információval és eszközrendszerrel a társadalmi felzárkózáshoz elengedhetetlen lelki és fizikai egészség megteremtésére. Ahhoz, hogy a fiatal generáció tagjai valóban sikeresek lehessenek életük során, szükségük van jellembeli érettségre, életvezetési és interperszonális kompetenciák elsajátítására és kiegyensúlyozott gyakorlására is. Jelen célcsoport tekintetében a program elsődleges színtere az iskolai környezet, ugyanakkor a célcsoport tagjait a lakóhelyi színtérre, ezen belül is családra, mint közösségre tervezett tevékenységek kapcsán is elértünk. A célcsoporttal kapcsolatban elért eredmények: A nevelési, képzési rendszer keretein belül lehetőség volt célzott képzési tartalmak kidolgozására és ezáltal a célcsoport ismereteinek hatékony bővítésére, mélyítésére. Emellett a projektben fejlesztett, közvetlenül a pedagógusokat célzó modell értékű komplex óvodai-iskolai programokhoz kötődően a kollektíva az iskolai élet mindennapjaiban adja tovább diákjainak azokat az alapelveket, melyeknek gyakorlása tartósan eredményessé tudja őket tenni magán- és szakmai életükben egyaránt. A komplex életvezetési program segítségével a fiatalok elsajátíthatták azokat a jellembeli és életvezetési kompetenciákat, melyek – a magas szintű tanulmányi előmenetelt elősegítve és kiegészítve – maximalizálhatják személyes tehetségük kibontakoztatását, és biztosíthatják felnőttkori eredményességüket.
2. Regisztrált munkanélküliek A célcsoport aktuális helyzete, jellemzői:
5
Programjainkban alapvetően Heves megye társadalmi és gazdasági hátrányoktól sújtott teljes lakosságának komplex humánerőforrás-fejlesztését, egészségi és lelki állapotának javítását, ezen keresztül pedig társadalmi felzárkóztatását segítettük. A munkanélküli réteg számára elsődleges fontosságú a munkavállalási képesség javítása, melynek keretében a gazdaság elvárásaihoz való alkalmazkodóképesség meghatározó jelentőségű és közvetlenül eredményezi a célcsoport munkaerő-piaci versenyképességének, elhelyezkedési esélyeinek javulását. A munkanélküliek segítésére nem speciális programokat dolgoztunk ki, hanem az általános életvezetési, öngondoskodási készségek javításán, a lelki egészség támogatásán és az egészségmagatartás pozitív befolyásolásán keresztül javítottuk helyzetüket és elhelyezkedési esélyeiket. A célcsoporttal kapcsolatban elért eredmények: Az egyén szintjén az lelki és fizikai egészség magasabb szintje, a tanulási motivációk javulása együttesen növeli az elhelyezkedési esélyeket. A komplex humánerőforrás fejlesztési programok megvalósítása által a bevont munkanélküli célcsoport-tagok képessé válhattak nagyobb egyéni felelősségvállalásra a saját maguk és saját életük iránt, amely magába foglalja az előrelépést a tanulás, a jobb életvitel és életminőség, illetve munkavállalás terén. Amennyiben a térségben megnő az egészséges, munkaképes lakosság száma és aránya, ezzel egyenes arányban nő a térség gazdasági potenciálja, amely – szintén hosszabb távon – új beruházásokat vonz, így új munkalehetőségeket teremt. Kis lépésekkel elindul egy olyan gazdasági fejlődési spirál, melynek következtében a hátrányos helyzetű térségek hátrányos helyzetű munkavállalói fokozatosan aktív munkaerő-piaci szereplővé, értékteremtő és adófizető polgárrá válhatnak. 3. A családok, a helyi közösségek, a helyi társadalom A célcsoport aktuális helyzete, jellemzői: A programban Heves megye társadalmi és gazdasági hátrányoktól sújtott teljes lakosságának komplex humánerőforrás-fejlesztését, egészségi és lelki állapotának javítását, ezen keresztül pedig társadalmi felzárkóztatását segítettük. A célcsoporton belül le tudjuk határolni azon szegmenseket, amelyeket a jellemzőikhez igazított módszerekkel tudtunk elérni. Kiemelt célcsoport-szegmenseink: családok (első szociális színtér) helyi közösségek (lakóhelyi színtér) helyi társadalom
Elért eredmények a célcsoportra nézve:
6
A fejlesztések jelentős hányadát közösségekre alapoztuk, hiszen közösségben, közösségi tevékenységekben való részvétel fokozatosan felgyorsítja a célcsoport társadalmi, gazdasági, valamint kulturális (re)integrációját. E folyamat erősíti az elért pozitív eredményeket, hatásukat megsokszorozza elsősorban az egyén, továbbiakban a közösség szintjén. A lakosság és az egyes közösségek komplex fejlesztése válik lehetővé, a résztvevők olyan korszerű és sokrétű, elméleti és gyakorlati ismeretekhez jutottak hozzá, mely által javult a lelki és fizikai egészségük, ami hosszú távon az életminőség jelentős javulását, illetve a társadalmi felzárkózás folyamatát segíti. Az önálló életvitel kialakítása érdekében a projekt kitért az életviteli kompetenciák fejlesztésére is. A részcélok teljesülése eredményeképpen a résztvevők körében erősödött az öngondoskodásra, egyéni felelősségvállalása való képesség, csökkent a leszakadás mértéke és hatása, mérséklődött az attitűdbeli eltérés a hátrányos helyzetben lévők és a társadalmilag-gazdaságilag aktív életvitelt folytatók között. Ennek következtében javult a hátrányos helyzetben lévők iránti tolerancia, csökkent az etnikai vagy szociális helyzet alapján történő negatív megkülönböztetés mértéke. Az egyén szintjén a lelki és a fizikai egészség magasabb szintje, a tanulási motivációk javulása együttesen növelheti az elhelyezkedési esélyeket. A komplex humánerőforrás fejlesztési programok megvalósítása által a bevont hátrányos helyzetű célcsoporttagok képessé válnak nagyobb egyéni felelősségvállalásra a saját maguk és saját életük iránt, amely magába foglalja az előrelépést a tanulás, a jobb életvitel és életminőség, illetve munkavállalás terén. A hátrányos helyzetű lakosság legalább 30%-os elérését a programok lebonyolítási helyszíneinek megválasztásával biztosítottuk. 4. Civil és más nonprofit, illetve for profit szervezetek, valamint közintézmények alkalmazottai
A projekt a társadalmi élet több színterén, komplex módon, változatos módszerek és eszközök alkalmazásával valósította meg Heves megye emberi erőforrásának fejlesztését. A projekt fontos részét képezte a képzési rendszer fejlesztése, mely akkor lehet teljes, ha a képzők módszertani felkészítése és képzése is megvalósul az új tudásanyagokhoz kapcsolódóan. Az egészségügyi és szociális intézményrendszerhez köthető programelemek kapcsán is kiemelt jelentősége volt a fejlesztett tartalmak dolgozókkal való megismertetésének, ami a projekt eredményeinek fenntarthatóságát, a gyakorlatba hosszútávon történő beépülését biztosította. A célcsoport másik fontos szegmense a munkavállalói minőségben megszólított alkalmazottak köre, akikhez a munkaerő egészségfejlesztésének tevékenységeit kapcsoltuk.
7
Elért eredmények a célcsoportra nézve: A gazdálkodó szervezetek számára mérhető előnyökkel járt a munkáltatók egészségnevelése, fejlesztése, tekintve, hogy olyan munkaerő-piaci versenyképességet biztosító tanácsadó szolgáltatásokat fejlesztettünk ki, amelyek a munkavállalók eredményességének, gazdasági teljesítményének javítását szolgálják, ezáltal fokozzák a területi versenyképességet, hozzájárulnak a vállalat (munkaadó) piaci pozíciójának erősítéséhez. A célcsoport tekintetében biztosítjuk, hogy a bevont személyek legalább 30%-a a hátrányos helyzetű személyek közül kerüljön ki.
2.2. Közvetett célcsoportok 1. A projektben közvetlenül résztvevő pedagógusok által oktatott tanulók Az eredményes iskola kultúra kialakítása kapcsán megvalósuló komplex fejlesztési folyamat eredményeképpen már a projekt megvalósításának időszakában részesültek a pozitív hatásokból a tanulók. 2. Szervezetfejlesztési tevékenységgel érintett szervezetek dolgozói A projekt megvalósítása során szervezetek belső fejlesztése is megvalósult, melynek eredményei közvetett módon érvényesülnek az érintett szervezetek alkalmazottai körében. 3. A programban közvetlenül résztvevő személyek családtagjai Az egyének bevonása során a mennyiségi szempont helyett elsődlegesen a tudásszint és készségek elmélyítését tartottuk szem előtt a humánerőforrás hatékony fejlesztése érdekében. Ehhez kapcsolódva azonban számítunk az életvezetési készségek jó mintáinak elterjedésére a közvetlenül bevonásra nem kerülő családtagok és felnövekvő generációk tekintetében. 3. A program szakmai tevékenységeinek részletes bemutatása
Az előzőekben ismertetésre került a fő cél, a három alcél és azokon belül a specifikus célok. Jelen pontban az operatív célokat tüntetjük fel, melyekhez közvetlenül köthetőek a megvalósult tevékenységek. Célcsoport-specifikus prevenciós csoportfoglalkozások Egészséges életmód tanácsadás A tanácsadás célja a családok (rajtuk keresztül a teljes lakosság) támogatása az egészséges életmódjuk elérése érdekében.
Témák:
8
a családi élettel kapcsolatos negatív jelenségekkel szembeni prevenció (káros szenvedélyek), illetve megoldás elősegítése. az egészségfejlesztésre való nagyobb hangsúly fektetése, figyelembe véve a térség hátrányos helyzetét
Csoportos tanácsadás a család lelki egészsége érdekében Cél a következő családi alapértékek erősítése:
az egészség, az erkölcs, a tisztesség, az akarat szabadsága, mely nem sérti mások szabadságát. nélkülözhetetlen a közösségi lét, a tisztelet, a természet és állat szeretet, a tudatos – környezettudatos – gondolkodás és cselekvés, az egyszerű, takarékos életvitel.
A családi nevelés tanácsadás keretén belül a fenti értékek kialakítására és megőrzésére tanítják a résztvevőket úgy, hogy önállóságra és rendszerességre nevelje a család tagjait. Boldogság program Számos vizsgálat bebizonyította, hogy azok az emberek, akik pontosan meghatározott célt tűznek ki maguk elé és törekednek annak elérésére, kiegyensúlyozottabban és boldogabb lelki világgal élik meg mindennapjaikat. A Boldogságprogram célja, hogy tudományos alapokra támaszkodva segítse azon boldogságfokozó technikák elsajátítását, melyek elősegítik a pozitív életszemlélet kialakítását, önbizalom, optimizmus növelését, depressziós tünetek csökkentését, belső jólét és harmónia megtalálását annak érdekében, hogy kitűzött céljaikat elérjék.
9
10
Szerfogyasztási és viselkedési függőségekkel kapcsolatos programok Drog, alkohol és dohányzás fogyasztás megelőzése és visszaszorítása csoportos foglalkozás Régóta nagy probléma hazánkban a mértéktelen, rendszeres alkoholfogyasztás elterjedése, ezzel pedig gyakorta összefügg a dohányzás is. Az utóbbi évtizedekben pedig felütötte a fejét a drogfogyasztás problémája és ez megyénkben is problémát jelent. A hátrányos helyzetű emberek körében ezen egészségkárosító tevékenységek pedig halmozottan jelentkeznek. Fontosnak tartottuk e téren, hogy a pedagógusok új szemléletet kapjanak, hogy hogyan tudjanak a drog, alkohol és dohányzás megelőzésében és/vagy leszoktatási folyamatában segítséggel lenni. A csoportos foglalkozás keretén belül a résztvevők egy újfajta szemlélet módot kaptak, ami a napi munkájukat nagymértékben segíteni fogja. Viselkedési addikciók megelőzése és visszaszorítása csoportos foglalkozás A viselkedési addikciók egyre nagyobb arányban jelennek meg, főleg a hátrányos helyzetű lakosság körében. A kényszerbetegségek, étkezési zavarok, munkamánia, kényszervásárlás, játékszenvedély, médiafüggőség, szex és szerelem addikciók, társ- és kapcsolatfüggőség megelőzése, felismerése és visszaszorítása fontos feladat. Mivel ezen addikciók a fiatalok és a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket nagymértékben érintik, valamint alapvetően a teljes lakosság körében jelentkező probléma, ezért pedagógusoknak is új szemléletet kívántunk adni, ezzel is segítve munkájukat.
Helyes táplálkozást és mozgást terjesztő foglalkozások
Egészséges étrendi tanácsadás, főzőiskola A főzőiskola keretein belül a cél volt annak a szemléletmód váltásnak az elterjesztése, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán az egészséges alapanyagokra koncentrál, és az is fontos, hogy az ételeket minél praktikusabb módon készítsük el, hogy a tápanyag veszteség a lehető legkisebb legyen. A program keretében a résztvevők megoszthatták egymással az egészséges főzési praktikáikat, közös főzések alkalmával elsajáthítattak új technikákat.
11
12
Főzőklub a 60 felettieknek Az idősek aktivizálása, közösségben tartása fontos feladat, hiszen sokan egyedül élnek, elszigetelten, mely lelkileg nagyon megterhelő, így kihat az egészségre is. A főzőklub célja az volt, hogy az idős embereket kimozdítsa, és új praktikákat tanítson meg nekik, amivel egészségesebben tudnak főzni. A közösségben tartás mellett cél volt a szemléletmód váltás elterjesztése, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán az egészséges alapanyagokra koncentrál, hogy az is fontos, az ételeket minél praktikusabb módon készítsük el, hogy a tápanyag veszteség a lehető legkisebb legyen. A program keretében a résztvevők megoszthatták egymással az egészséges főzési praktikáikat, közös főzések alkalmával elsajátíthatták az új technikákat.
13
Együtt mozogni jó! - testmozgással az egészséges életért Az együtt mozogni jó program célja a mozgás, sportolás öntevékenységi igényének kialakítása, a rendszeres testmozgás elérése volt a résztvevők mindennapjaiban. A szenior és aktív nők részére táncos testmozgást megszerettető foglalkozásokat szerveztünk.
Preventív szemléletmód elterjesztése munkahelyeken
Munkahelyi családi egészségnap Ahhoz, hogy a családi harmónia kialakuljon, fennmaradjon fontos, hogy a párok megismerjék, mivel foglalkozik a másik, és a gyermekek is tudják, hogy mivel foglalkoznak a szülők, milyen helyen és kikkel dolgoznak. A munkahelyi közösség összeszokott, de tágabb, összetartó közösség alakítható ki a családok bevonásával. Ennek érdekében munkahelyi családi egészségnapokat szerveztünk, ahol a résztvevők egészségügyi szűréseken, tájékoztatókon, sport vetélkedőn vehettek részt. A gyermekek számára játszóház és különböző sport játékokat biztosítottunk.
14
15
Életvezetési és társas kompetenciák fejlesztése alapfokú oktatásban
Eredményes iskolai kultúra tájékoztató fórum Célunk volt a megyei iskolák tájékoztatása arról, hogy az oktatásban szemléletmód váltás szükséges. Alapvető probléma, hogy a gyerekek tudása relatíve magas, miközben az alkalmazkodó képessége alacsony. Ezért a kognitív képességek fejlesztésére van szükség, illetve a gyakorlatban alkalmazható ismeretekre, a logikai összefüggések felismertetésére. Ez egy újszerű gondolkodásmódot igényel. Szervezetfejlesztés és módszertana Azon alapvető probléma mentén, miszerint a gyerekek tudása magas, de alkalmazkodó képességük alacsony, ezért a kognitív képességek fejlesztésére kell koncentrálni, szervezetfejlesztésre van szükség az iskolákban, hogy valós képet kapjunk arról, hogy a pedagógusok hogyan dolgoznak, milyen a szervezeti struktúra és a pedagógusok befogadóképessége megfelelő-e ahhoz, hogy az eredményes iskolai kultúra bevezetésre kerüljön az adott iskolában. Ahhoz, hogy az új szemléletmód bevezethető legyen, szükség van arra, hogy tudjuk, hogy a pedagógusok hogyan dolgoznak, mennyire befogadóak. Át kell alakítani a gondolkodás- és lehet, hogy - a működésmódjukat. Ebben segít egy olyan tanácsadó, aki mindenkivel személyesen foglalkozik. A szervezetfejlesztő két bevont iskolában - Szilvásváradi Általános Iskola és Tinódi Sebestyén Tagiskola, Eger -interjúztatta a pedagógusokat, felmérte a hozzáállásukat, befogadó készségüket. A pedagógusokkal egyenként beszélt, interjúztatta őket, kérdőívet készített az iskola működésével kapcsolatban, felmérte a kompetenciáikat és a szervezettel is összességében, hogy az hogyan lesz alkalmas ezen életvezetési modell elsajátítására, adaptációjára, majd multiplikálásra. A szervezetfejlesztő az összegyűjtött információk alapján kidolgozta az iskolákra személyre szabottan, hogy az iskolai kultúra modell program hogyan válik bevezethetővé az iskolákban, fenntartható módon. Módszertani előkészítő feladatok alapvető életkészségek és a lelki-fizikai egészség fejlesztését célzó témakörben Új módszerek kerültek kidolgozásra és bevezetésree a felzárkózást elősegítő programokba, képzőket képetünk az iskolai közösségek részére.
16
Pedagógus továbbképzés - Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével: Életvezetési és társas kompetenciák fejlesztése pedagógusképzés A gyakorlatorientált pedagógusképzés. Az oktatás-neveléssel foglalkozó intézmények számára komplex fejlesztési folyamatot biztosítottunk. Az egyes intézmények munkatársai a folyamat során ezen alapelveket saját egyedi igényeiknek és céljaiknak megfelelően integrálták a már meglévő iskolai munkájukba. Pedagógus továbbképzés - Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével: Életvezetési kompetencia oktatás módszertani képzése A gyakorlatorientált pedagógusképzés. Az oktatás-neveléssel foglalkozó intézmények számára komplex fejlesztési folyamatot biztosítottunk. Ennek középpontjában egy olyan kutatásokra épülő – mind nemzetközi, mind hazai résztvevők elismerését kiváltó – szemléletmód- és attitűdformáló program állt, mely hatékony módon képes fejleszteni mind az intraperszonális, mind az interperszonális intelligenciát. Az egyes intézmények munkatársai a folyamat során ezen alapelveket saját egyedi igényeiknek és céljaiknak megfelelően integrálták a már meglévő iskolai munkájukba. Pedagógus továbbképzés - Iskolai multiplikátorok, témavezetők képzése Gyakorlatorientált pedagógusképzés. Cél az iskolai multiplikátorok, témavezetők képzése az eredményes iskolai kultúra kialakítása érdekében, a képzéseken tanultak elsajátításának elősegítése, terjesztése érdekében minden iskolában szükséges témavezetőket képezni az életvezetés iskolája program hosszútávú fenntarthatósága érdekében. A témavezetők feladata a program fenntartása, terjesztése, új dolgozók bevezetése a programba. Ezen készségek elsajátítását szolgálja e képzés. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével: Konzultáció, szupervízió, mentoring az alsó tagozatban A konzultáció, szupervízió, mentoring az alsó tagozatban 2 iskolában 3 hónapon keresztül mindösszesen 24 alkalommal valósult meg után követéssel. Továbbá szupervízió valósult meg az életvezetés iskolája program fenntartása, hosszú távú hatásának biztosítása érdekében. A program keretében esetmegbeszélések, tapasztalatcsere történt.
17
Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével: Konzultáció, szupervízió, mentoring a felső tagozatban A konzultáció, szupervízió, mentoring a felső tagozatban 2 iskolában 3 hónapon keresztül 24 alkalommal valósult meg után követéssel. Továbbá szupervízió valósul meg az életvezetés iskolája program fenntartása, hosszú távú hatásának biztosítása érdekében. A program keretében esetmegbeszélések, tapasztalatcsere történt.
Modell program után követése Az eredményes iskolai kultúra modell kialakítása közben szakértő válaszolt az iskolai pedagógusok kérdésére, online formában. E-mailes után követést kaptak a képzések elvégzése közben és után.
Jó gyakorlatok bemutatása videó A 2 iskolában a modell bevezetése és a jó gyakorlat után követése után videofilm készült a modell értékű, eredményes iskolai kultúra kialakításáról.
Alapvető életkészségek fejlesztését szolgáló szabadidős programok
Gyermekek életmód tábora Cél egy új típusú életmód tábor bevezetése volt a gyerekek számára. Az életmód táborban a gyerekek fejleszthették életkészségeiket játékos feladatokon keresztül, továbbá megtanulhatták a mindennapi egészséges élethez szükséges tudást, valamint játszva, próbára tehették kreativitásukat, fizikai és lelki erejüket. 3 alkalommal valósult meg Mátraderecskén a tábor, melyek 4 naposak voltak.
18
19
Szülői készségek fejlesztése tanácsadás A szülő képességek fejlesztését célzó tanácsadás célja a jól kvalifikált szülő kialakítása volt.. A szülői készségek megléte segíti a szülőt abban, hogy gyermekét megfelelően nevelje, és képességeinek megfelelően fejlessze: öntudatosság, érzelmi elérhetőség, életrevaló életstílus, tudatos, ügyes kommunikáció és a határok kiegyensúlyozott kezelése. A tevékenység keretében további kiemelt terület a terhesség, szülés, csecsemőgondozás, kisgyermekek gondozása, nevelése, korai fejlesztése játékosan. Elengedhetetlen az egészséges életmód kialakítását szem előtt tartva a kismama egészséges étrendje, az egészséges élet biztosítása újszülött és kisgyermek korban és segítség nyújtás az információszegényebb területek terén: szülés, szoptatás, hordozás, korai fejlesztés, leggyakoribb fejlődési rendellenességek és azok kezelése, allergiák és azok kezelése, stb. A fentiek mellett a kismamák lelki nyugalma érdekében fontos a változásokra való mentális felkészítés.
20
Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése mentális, lelki fejlesztő módszerek segítségével
Család és karrier Karrier és család - a legtöbb ember felteszi magának a kérdést, hogy hol az egyensúly. Kell-e választani? Nem lehet, hogy a munkában és a párkapcsolatban is egyaránt sikeresek kiegyensúlyozottak legyünk? A kiegyensúlyozott és boldog élethez nélkülözhetetlen, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A csoportos foglalkozás keretein belül az előbb jelzett dilemmára igyeksztünk választ adni a munkahelyi közösségek bevonásával.
Szociális, társas kompetenciák fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása végett
A szociális szövetkezetben rejlő lehetőségek kiaknázását segítő tanácsadás A hátrányos helyzetű térségekben, ahol sok a munkanélküli, számukra kiutat jelent, ha szociális szövetkezet hoznak létre. A szociális gazdaságok az egyéni érdekkel szemben
21
a közösségi érdeket hangsúlyozzák. Az alá-fölérendeltséggel szemben, az egyenrangú kapcsolatokat helyezik előtérbe. A piac globális hatásával szemben, a helyi közösségek fenntarthatóságát tartják értéknek. Az egyén számára az egyéni kibontakozás lehetőségét nyújtják. Olyan közös érdekeltségű tevékenységet folytatnak, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz elérhetővé tagjai számára. Fontos volt a célcsoport tagok tájékoztatása e lehetőségről, hogy az egészségiparhoz kapcsolódóan szociális szövetkezetekbe tömörülve is meg tudják találni a megélhetésük forrását.
Önmenedzselési készségek fejlesztése, life long learning az önfoglalkoztatóvá válás elősegítése céljából
Önmenedzselés - life long learning csoportos tanácsadás Cél a következő területekkel kapcsolatos információk átadása volt: önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú, pályaválasztás. Továbbá hangsúlyt helyeztünk az önmotiváció, munkahelyi beilleszkedés, rugalmasság, együttműködés, karrierépítés, előrelépés, élethosszig való tanulás területeire.
22
Emellett bemutatásra került a tagoknak, hogy az egyszerű ötletekből hogyan lehet vállalkozás (pl. start-up) cégek, illetve megtanulhatták, hogy a szociális szövetkezetet hogyan kell átalakítani ahhoz, hogy sikeres vállalkozás legyen. Prevenciós célunk a tevékenységen belüli programokkal: tartós munkanélküliség megszüntetése, az alkalmazkodó készség erősítése.
23
Egészséges ételek előállítása képzés A képzés keretén belül a résztvevők ismereteket szereztek az alapanyagokról, táplálkozási szokásokról, jogszabályi előírásokról és vállalkozási formák lehetőségeiről. A helyi lehetőségeket figyelembe véve megtanulhatták, hogy hogyan kell előállítani egészséges ételeket, milyen technológiák vannak, és amennyiben lehetőségük van, hogyan tudják ez a tudást felhasználva saját vállalkozásukat, szociális szövetkezetüket kialakítani és belépni ezzel a gazdasági szférába.
24
Leghátrányosabb helyzetű lakosság bevonása mentorálással
A leghátrányosabb helyzetű lakosság bevonása mentorálással A program során a célcsoport tagok segítésére mentorok kerültek bevonásra, akiknek feladatai az alábbiak voltak: A családok motivációjának felkeltése a programban való részvételre, a programba bevonás és programban tartás. A családok helyzetének megismerése, a családhoz illeszkedő megoldási és fejlődési lehetőségek beazonosítása. Anamnézisek felvétele és a fejlesztési tervek elkészítése. A program során a családok részvételének, eredményességének és kudarcainak folyamatos nyomon követése. A családok támogatása a fejlődésben és az integrációban, az egyes programokra vonatkozó kérdések megválaszolása. A hiányzások kiváltó okainak kezelése. A problémák megoldásában való segítségnyújtás. Az állampolgári és ügyintézési képességek fejlesztése, a jogok és kötelezettségek megismerése.
25
A szociális ellátások megismerése – milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe és ezeknek mi a feltétele, kihez fordulhatnak segítségért, hogyan szerezzenek információt.
Életvezetési és munkaerő-piaci készségeket fejlesztő felzárkóztató műhelyek
Hátrányos helyzetű emberek alapvető életkészségeinek fejlesztését támogató tanácsadás A hátrányos helyzetűek körében az általános életkészségek fejlesztése alapvetően szükséges, hogy egészséges és lelki-fizikai értelemben vett boldog életet élhessen az ember. A tanácsadás fő célja az volt, hogy a célcsoport tagjai legyenek szorgalmasak, növekedjen tanulási hajlandóságuk, a megvalósításhoz pedig bátorságuk és kitartásuk legyen. A kulcskompetenciák kölcsönösen függnek egymástól, és a hangsúly minden esetben a kritikus gondolkodáson, a kreativitáson, a kezdeményezőkészségen, a problémamegoldáson, a kockázatértékelésen, a döntéshozatalon és az érzelmek konstruktív kezelésén van. Az egyén fejlesztése az alkalmazkodó képességének fejlesztésében segíti őt, majd segítséget kap, hogy a családi életében is az egészséges életmódot meghatározó szokásokat tudjon kialakítani.
26
Leszakadó térségek célzott bevonása egészségfejlesztési és munkaerő-piaci programokba
Új módszerek kidolgozása a megyei fejlesztő programokba Cél az új módszerek kidolgozása volt, amely a szociális gazdaságot támogatja és a lakosság lelki és fizikai egészségtét fejleszti a felzárkóztatást elősegítő programokba. Célcsoport: a megye hátrányos helyzetű lakossága 1. lépés: tudásbázis létrehozása - felmérésekkel alátámasztott, friss adatok a térség szociális, gazdasági és társadalmi helyzetéről 2. lépés: egyeztetések, műhelyfoglalkozások, partnerségi találkozók szervezése a helyi szervezetekkel a megye felzárkóztatását segítő stratégiájának és a gazdaságélénkítő programjának kidolgozása érdekében, a lakosság lelki és fizikai egészégére fókuszálva 3. lépés: jó gyakorlatok gyűjtése a megye több helyszínéről, ahol új módszerek bevezetésével kapcsolatban voltak már kezdeményezések 4. lépés: a tapasztalatok alapján megyei új módszerek kidolgozása a lakosság lelki és fizikai egészségének fejlesztésére, felzárkóztató program ötletek kidolgozása
27
Komplex, megyei egyéni egészségi állapot monitoring és nyomon követő rendszer
Web alapú egészségi állapot kockázatbecslő és tanácsadó rendszer adaptálása On-line kockázatbecslő és tanácsadó rendszer, amely a betegségteher zöméért felelős betegségek kockázatait elemzi, és a becsült kockázat alapján specifikus egészségfejlesztési tanácsokat ad. Főbb szolgáltatások: kérdőív kitöltése, kockázatbecslés, eredménytáblázat, tanácsadás, egészségterv, tudástár, médiatár.
28
Interaktív egészségfejlesztési és munkaerő-piaci tudásanyag kidolgozása és terjesztése (e-learning)
A térség tudásbázisát javító módszertani előkészítő feladatok Cél a térség tudásbázisának fejlesztése volt, bővítése szükséges az alapvető életkészségek, lelki-fizikai egészség fejlesztését célzó, munkaerő-piaci igényekhez igazított módszertanok kidolgozásával. A program kertében az alábbi témakörökben dolgoztunk ki módszertanokat: 1. Jól kvalifikált szülő születik. Családi szerepek. Az anya-szerep. Az apa-szerep. Kisbaba születik - új család születik. Családmenedzsment: mitől leszünk jól működő család? Altémák: szülő-gyermek partneri viszony, gazdasági pénzügyi tudatosság, harmonikus társas kapcsolatok, agressziómentes, építő családi környezet. 2. Közösségfejlesztés. Kooperációval a helyi társadalmak fejlődéséért. A társadalmi egyenlőség kialakulásának elősegítése helyi közösségeken keresztül. Az állampolgári kompetenciák és a társadalmi felelősségvállalás. A helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezetek, önszerveződő, önsegítő csoportok elindítása, fejlesztése. A piacgazdaság globalizált érdekeit képviselő szemlélettel szemben a helyi közösségi érdekeket képviselő, a helyi szükségletekre választ adó formális és informális szervezetek, egyesületek, klubok létrehozása, az önkormányzatokkal való együttműködése. 3. Önmenedzselés - life long learning. A sikeres élet összetevői, Énhatékonyság. A személyes kompetenciák fejlesztése. Karrierépítés. A tanulás tanulása: a tanulási kompetenciák fejlesztése. Élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. Sikeres indulás a munkaerőpiacon: Pályaorientáció, önéletrajz, állásinterjú, beilleszkedés 4. Tinédzserek testi egészsége. Egészséges életmód kialakítása – táplálkozás, lelki és fizikai egészség összhangja a különböző életszakaszokban. 5. Amikor elszabadul a szenvedély... A szenvedélybetegségek kialakulása és kezelése. Drog, alkohol és dohányzás. Viselkedési addikciók. 6. Mentálhigiénés képzés. Hogyan birkózzunk meg a változásokkal? Változásmenedzsment, rugalmasság, stressz kezelés, konfliktusmegoldás, hatékony kommunikáció, pozitív életszemlélet. Időmenedzsment. Stressz kezelés és a kiégés megelőzése.
29
E-learning tananyagfejlesztés Tananyagfejlesztés, e-learning képzési program kidolgozása további cél programjaink keretében. A feladat tartalmazta: az oktatási anyag e-learning módszertan szerinti megírása, fejezetekre, leckékre osztását. Interaktív kisalkalmazások, videók, animációk, folyamatábrák, képek/képsorozatok, hangok elkészítését. Tesztek, ellenőrző kérdések összeállítását, feladatok összeállítását 6 témakörben. Kompetenciafejlesztés e-learning tananyagokhoz kapcsolódóan Az e-learning tananyagok fejlesztéséhez kapcsolódóan cél a foglalkozás megszervezése volt, hogy az e-learning módszertani és informatikai háttérismereteket megtanulhassák a résztvevők. A felkészítő foglalkozások elsősorban iskolai, munkahelyi, szociális és egészségügyi szakemberek számára készültek.
Egészséges életmódot népszerűsítő kampány
Egészség Tükör - Egészségkampány (újság) A projekt megvalósítása alatt a havi terjesztésű újságban egészségkampány történt 6 hónapon keresztül. A kiadványban bemutatásra kerülnek a programok, az egyes résztevékenységekre résztvevők toborzása, interjúk és egészség témakörben folytatott beszélgetések bemutatása, melynek folyományaként a lakosság egészségtudata várhatóan nőni fog. Fontosnak tartottuk, hogy a helyi szakemberek, véleményvezérek megjelenjenek a helyi újságban, hiszen ők hitelesek a helyi lakosság előtt is.
Egészséges életmódot népszerűsítő közösségi programok
Sportnap A Sportnap célja az egészségtudatos életmód terjesztése volt. A program alkalmával a résztvevők kipróbálhatták a különböző mozgási formákat. A nap folyamán különböző vetélkedők, versenyek, valamint közös sporttevékenységek garantálták a jó hangulatot. A széles választékpalettán mindenki megtalálhatta a neki legmegfelelőbb sportolási lehetőséget. A program a helyi igényeknek megfelelően kerül kialakításra és megvalósításra.
30
31
Családi egészségnap A család, mint közösség, kiemelt jelentőséggel bír. A család az az egység, ahol az élet kezdődik és a szeretet sosem ér véget. Ennek az egységnek a kialakítása és fenntartása nehéz feladat, amelyben segíteni próbált az ingyenes családi egészségnap, ahol a résztvevők egészségügyi szűréseken, tájékoztatókon, sport vetélkedőn vehettek részt. A gyermekek számára játszóházat és különböző sport játékokat biztosítottunk. A nap közben folyamatos előadások, táncbemutatók szórakoztatták a résztvevőket. 18 alkalommal rendeztünk családi egészségnapokat.
32
33
Iskolai egészségnap Az egészségformálást, az egészségtudatosság átadását a lehető legjobb már gyermekkorban elkezdeni, így iskolai egészségnapokat szerveztünk a gyermekek, fiatalok szemléletformálása végett. Az egészségnapon az iskolában különböző versenyek és vetélkedők kerültek megszervezésre: labdarúgó, kosárlabda, röplabda és kézilabda mérkőzések, futóverseny, egészséges életmód vetélkedő továbbá egészséges ételek főzőversenye.
34
Kirándulás, túra A kirándulás igazán hasznos időtöltés és kiváló kikapcsolódás az egész család számára. A természet közelsége, meghittsége kellemes feltöltődést nyújt, segít a stressztől, fáradtságtól való megszabadulásban. Kirándulást, illetve túrát 3 alkalommal szerveztünk.
35
Szűrőnap aktív korúak számára A program keretén belül lehetőség nyílt az aktív korúak szűrésére, hogy kockázatbecslés után, az esetleges betegségeket időben fel tudják fedezni a szakemberek, és tanácsot tudjanak adni a klienseknek, hogy milyen módon kellene az életmódjukat megváltoztatni ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek. Szűrések területei:
vérnyomásmérés, artéria merevség vizsgálat, koleszterinszint mérés, hiperlipidémia (vérzsír) szintmérés, vércukorszint mérés, magasság mérés, testsúlymérés, bőrredő mérés (testzsír tömeg mérés), BMI számítás, derék-csípő arány vizsgálat, cél testsúly meghatározás, koronária rizikós besorolás, táplálkozással kapcsolatos tanácsadás
A szűréseken részvevő kliensek egyéni egészségfejlesztési tervet kaptak. A szűréseket 12 alkalommal szerveztük.
36
37
4. A programok az alábbi helyszíneken valósultak meg:
5. Indikátorok A projekt az elvárt indikátorokkal mértük az eredményességet, melyek a következők: Partnerségi együttműködések száma (db) A projekt előkészítésébe, illetve megvalósításába és fenntartásába be kívánjuk vonni a Heves megye szempontjából meghatározó piaci és közszféra szereplőket a térség felzárkóztatásához szükséges komplex felzárkóztatási struktúra fejlesztés érdekében. A tervezés során azon munkáltatókkal (vállalkozások, helyi önkormányzatok, szociális szövetkezetek), terveztünk, akikkel a projektben rögzített célok megvalósítás érdekében partnerségi megállapodás megkötésére került sor a projekt megvalósítás során. A program épít a meglévő gazdasági és szakképzési programokra és célul tűzte
38
ki az egészséges munkaerő biztosítását, ennek érdekében szükséges a munkaerő-piaci meghatározó szereplőinek bevonása. Vállalt együttműködések száma: 20 db Teljesült: 20 db Életvezetési tanácsadásban résztvevők száma (fő) A mutató számításakor az egyéni életvezetési tanácsadásban résztvevő gyerekeket, személyeket vettük számba. Az életvezetési tanácsadásban részesülők esetében a tanácsadási eseményről tanácsadási napló készült, mely alkalmas a tevékenység mennyiségének és alapvető tartalmi elemeinek beazonosítására. Az életviteli tanácsadásban résztvevők egyúttal bevont célcsoport tagok is, így az itt szereplő mutatóban szereplő résztvevők a következő „bevont célcsoport tagok száma” mutató értékében is megjelentek. Vállalt érték: 500 fő Teljesült: 1.500 fő A projektbe bevont célcsoporttagok száma (fő) A mutató számításakor a követező tevékenységekbe bevont célcsoporttagok kerülnek számításba vételre: Egyéni egészségfejlesztési tervek száma Mentorálásban, képzésben, tanácsadásban, életviteli tanácsadásban résztvevők, melybe beleszámítjuk az életkészségek fejlesztését célzó csoportos foglalkozásokon résztvevők számát is Gyermeknevelési, mentálhigiéniás, családterápiás tanácsadáson részt vettek száma Mentorált, lelki támogatásban részesítettek számai. Munkához juttatott személyek. Az indikátormutató számítása során amennyiben egy adott program több alkalomból épül fel, akkor egy résztvevőt csak egyszer számítunk bele az indikátor értékébe, független attól, hogy a sorozatból hány alkalmon vett részt. Vállalt: 10.000 Teljesült: 10.000 Közösségi programokban résztvevők száma (fő) Az indikátor számításakor a következő programokon részt vetteket vesszük figyelembe: Egészségmegőrzéshez kapcsolódó sportfoglalkozásokon, sportprogramokon, sportnapokon résztvevők száma.
39
Életvezetési technikák fejlesztését, családi életvitelt támogató foglalkozásokon, családi napokon, települési és munkahelyi egészségnapokon és egyéb rendezvényeken résztvevők száma. Egyéb közösségi programokon – táborokban, kirándulásokon résztvevők száma.
Vállalt : 2.000 Teljesült: 5.500 A projekt tevékenységei során elsődlegesen a felnőtt lakosság került bevonásra. A gyerekek, mint közvetetten elérendő célcsoport jelennek meg az életviteli kompetenciák fejlesztését célzó oktatásra felkészítő pedagógusképzés, a függőségek kialakulásának megelőzését célzó pedagógusképzés, a szülői készségek fejlesztése, egészséges táplálkozási és ételkészítés ismeretek oktatása, a családi nevelés tanácsadás során fejlesztett készségeken keresztül. Ezek a tevékenységek mind támogatták a családok életviteli készségeinek fejlődését, egészségtudatosságuk növekedését, a gyerekek nevelésében az óvodás kortól résztvevő pedagógusokon keresztül a szocializációjukat, kognitív készségeik fejlődését. A közösségi tevékenységeket elsősorban családi programokként szerveztük, melyek során a felnőttek/szülők és gyermekek együttes részvétele segíti a közös élményen alapuló szemléletváltás kialakulását, a családi és közösségi kapcsolatok erősítését, pozitív életviteli minták megismerését.
40
