TÁMOP

Felhívás a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosító számú „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek tehetségfejlesztése alprojekt keretében megvalósuló „Az Én Gyermekem is Tehetséges” Programsorozatra A Tehetséghidak Projektiroda a TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 azonosító számú „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt keretében Magyarországon működő tehetségpontok és civil szervezetek számára felhívást tesz közzé „Az Én Gyermekem is Tehetséges” programsorozatra. 1.) „Az Én Gyermekem is Tehetséges” Programsorozat célkitűzése A sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek illetve tehetségpontok vezetőinek és munkatársainak komplex, multikulturális érzékenyítése, valamint tapasztalatátadás, gyakorlatorientált módszertani műhelymunkák, nyári táborok és mini pilot projektek révén, a tehetségek felismerése és fejlesztése érdekében. 2.) Pályázók köre •

Tehetségpontok munkatársai

•

Olyan intézmények, szervezetek, civil szervezetek munkatársai, akik érintettek a sajátos nevelési igényű gyermekek tehetséggondozásában és szándékuk bekapcsolódni a tehetségsegítés hálózatába.

3.) „Az Én Gyermekem is Tehetséges” programsorozat célcsoportja: •

sajátos nevelési igényű 7-18 éves gyermekek (lásd a 11. számú mellékletet: Fogalomtár)

•

kettős különlegességű tehetséges gyermekek (A Tehetséghidak Program teret és lehetőséget biztosít új fogalmak bevezetésére, széles körben való elterjesztése. Ezért a célcsoport meghatározásnál bevezet egy új fogalmat, a „kettős különlegességű tehetség” fogalmát. Részletes leírás a 11. számú mellékletben olvasható.)

Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Tehetséghidak Program Cím: 1518 Budapest, 112 Pf. 146 Telefon: +36 (1) 361-4094, +36 (1) 688-4880 E-mail: [email protected] Honlap: www.tehetseghidak.hu

4.) Programsorozat tartalma Módszertani Műhelymunka 10 témakörben: Jelen felhívásunk első programelemében 10 különböző műhelymunkában való aktív részvételre lehet jelentkezni. A műhelymunkák keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek tehetség felismerése és fejlesztése terén mintaértékű jó gyakorlatok megismerésére ad lehetőséget a Tehetséghidak Program. A következő műhelymunkákra lehet jelentkezni a tehetségpontoknak, leendő tehetségpontoknak és civil szervezeteknek: 1. Gondolkodásfejlesztés

táblajátékokkal

módszertani

műhelymunka.

Helyszín:

Hejőkeresztúr 2. A természet megismerése kísérletezéssel - a hátrányos helyzetű, szunnyadó tehetségek kibontakoztatása a tapasztalati megismerés kreatív módszereivel módszertani műhelymunka. Helyszín: Zalabér 3. Tehetségsegítő coaching módszertani műhelymunka mentoroknak, szülőknek, pedagógusoknak. Helyszín: Budapest 4. Élményszerű tanulás sakkal módszertani műhelymunka. Helyszín: Budapest 5. Mozgáskotta Tehetséggondozó módszertani műhelymunka. Helyszín: Szolnok 6. Hogyan? Jobban! Tanulói gyakorlógyűjtemény a tanulási képességek fejlesztésére – módszertani műhelymunka. Helyszín: Salgótarján 7. Zenedráma Tehetséggondozó módszertani műhelymunka. Helyszín: Győrújbarát 8. Kíváncsi láda módszertani műhelymunka. Helyszín: Budapest 9. Zenebatyu Élményprogram módszertani műhelymunka. Helyszín: Budapest 10. A természetes és az épített környezetünk szemléletének alakítása kreatív gyakorlatokkal módszertani műhelymunka. Helyszín: Budapest A módszertani műhelymunkák egységesen 16 órásak lesznek és várhatóan két naposak. A pályázó szervezetek maximum kettő módszertani műhelymunkára pályázhatnak és egy módszertani műhelymunkára maximum 2 főt delegálhatnak. A módszertani műhelymunkák az adott módszertant bemutató szervezetnél, mint helyszínen kerülnek megszervezésre. A jelentkezési határidőt követően írásban értesítjük a résztvevőket a műhelymunkák dátumairól és pontos helyszíneiről. A 10 műhelymunka-terv közül csak azokat szervezzük meg, amelyekre minimum 15 jelentkezés érkezik. A módszertanai műhelymunkák egy oldalas koncepcióit a pályázati felhívás mellékletei tartalmazzák:1- 10 számú mellékletek.


A felhívás keretében megvalósuló módszertani műhelymunkák esetében a Tehetséghidak Program az alábbi költséget vállalja a vonatkozó pénzügyi és adminisztratív szabályozás feltételei szerint: •

pályázó szervezet által delegált résztvevő (k) szállás és étkezés költsége.

A Tehetséghidak Program pénzügyi és adminisztratív szabályozása értelmében a módszertani műhelymunkákon résztevők számára útiköltség nem számolható el. Intenzív nyári hetek: Jelen felhívásunk második programeleménél azon civil szervezetek, tehetségpontok munkatársai, akik részt vettek az első programfázisban, kötelezően delegálnak saját gondozotti körükből sajátos nevelési igényű gyermekeket a programsorozat keretében megvalósuló nyári táborok valamelyikébe. Ezekben a táborokban alkalom nyílik a műhelymunkák során megismert módszertanok további gyakorlati megvalósítására. A nyári táborok 2013. június 22-től korcsoport szerint indulnak, a részletes pályázati felhívást hírlevél formájában eljuttatjuk a tehetségpontok és a civil szervezetek részére, illetve a www.tehetseghidak.hu weboldalon is elérhető lesz. Az intenzív nyári héten korlátozott számban részt vehetnek a műhelymunkán részt vevő tehetséggondozók is. A következő nyári táborokra lehet delegálni gyermekeket: •

Kreatív természettudomány tábor

•

Stratégiai gondolkodás táblajátékokkal nyári tábor

•

Média – módszertani nyári tábor

•

Építész- módszertani nyári tábor

•

Agy-tréning módszertani nyári tábor

•

Mozgás-dráma módszertani tábor

Az intenzív nyári hetek megvalósítása során felmerülő költségeket a Tehetséghidak Program vállalja a vonatkozó pénzügyi és adminisztratív szabályozás feltételei szerint. Mini pilot projektek: 2013 szeptemberében részletes pályázati felhívást tesz közzé a Tehetséghidak Projektiroda azon civil szervezetek és tehetségpontok számára, amelyek az első programelem valamelyikén részt vettek. Mini pilot projekt tervekkel pályázhatnak majd a műhelymunkákon részt vett kollégák szervezetei, intézményei. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Tehetséghidak Program Cím: 1518 Budapest, 112 Pf. 146 Telefon: +36 (1) 361-4094, +36 (1) 688-4880 E-mail: [email protected] Honlap: www.tehetseghidak.hu

A legjobb – minimum 10 - projektterv kerül támogatásra, amelynek keretében maximum 2.000.000 Ft összeghatárig a nyújthatnak be a pályázó szervezetek projektterveket, a felmerülő költségek térítése érdekében. (szállás, étkezés, belépőjegy, külön busz, anyagköltség, terembérlet, munkadíj…stb) A részletes pályázati felhívást hírlevél formájában eljuttatjuk a tehetségpontok és a civil szervezetek részére, illetve www.tehetseghidak.hu weboldalon is elérhető lesz. 5.) Kiválasztási kritériumok A pályázó szervezetnek az alábbi kötelezettségeket kell vállalnia. •

Legalább egy, legfeljebb 4 munkatársát kell delegálnia a 2013. április és június között megvalósításra kerülő műhelymunkára. A műhelymunkák közül prioritási sorrend felállításával kell választani. A delegált munkatársak útiköltsége a delegáló szervezetet terheli.

•

A műhelymunkák részvevői vállalják, hogy sajátos nevelési igényű tanulókat delegálnak a 2013 június-augusztus között megvalósításra kerülő módszertani nyári táborokra.

•

A műhelymunkák részvevői vállalják, hogy sajátos nevelési igényű diákokat delegálnak a 2013 szeptemberében megszervezésre kerülő ECDL tanfolyamra.

A résztvevők kiválasztása során előnyt jelent, ha az intézmény vagy szervezet • Regisztrált tehetségpont. • Korábban is foglalkozott tehetséggondozással.


6.) Jelentkezés módja, határideje Az „Én Gyermekem is Tehetséges” programsorozat első elemére, a módszertani műhelymunkákra 2013. március

30.

éjfélig

várjuk

a

jelentkezéseket

a

Tehetséghidak

Projektiroda

által

biztosított

formanyomtatványon, az online pályázati rendszerben. (oper.tehetseg.hu) A Tehetséghidak Projektiroda által felkért Bíráló Bizottság döntését követően minden pályázó szervezetet kiértesítünk a döntés eredményéről 2013. április 10-ig.


1. számú melléklet Módszertani műhelymunka – Gondolkodásfejlesztés táblajátékkal Hejőkeresztúri IV Béla Általános Iskola, K. dr. Nagy Emese

A műhelymunka fő célkitűzése a pedagógusok figyelmének ráirányítsa arra, hogy a tehetséges gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet erősítése, a rendszeres megmérettetés és a versenyzés miként lehetséges a táblajátékok tanórai és tanórán kívüli alkalmazásán keresztül. A műhelymunka résztvevői megtanulják, hogy a táblajáték fontos eszköze a gyerekek intellektuális képességeink fejlesztése mellett olyan viselkedésformák kialakítására, mint amilyen a nyerő- és vesztő helyzetek, a kitartás, az elszántság, célorientáltság, a merészség, a kockázatvállalás és megfontoltság, a határozottság, a felelősségvállalás vagy a szabályok betartása. Kívánalom, hogy a műhelymunka végére a pedagógusok gyakorlatot szerezzenek abban, hogy a logikai- és táblás játékokat, mint a sajátos ismeretszerzés és logikus gondolkodás eszközét, hogyan alkalmazzák. A programot adó intézmény és módszertani jellemzői, a tehetséggondozást végző szakemberek A programot adó intézmény a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, amely több mint tíz éve foglalkozik a tanulók stratégiai gondolkodásfejlesztésével a táblajátékok segítségével. Az iskola pedagógusai magas szintű játékismerettel rendelkeznek, köztük négy fő kiemelt képzés tud nyújtani a mentorképzés terén. A programba válogatás nélkül kerülnek a diákok. A program hatéves kortól alkalmas a gondolkodás fejlesztésére. Főbb nevelési célok (erősítendő képességek, viselkedésformák): kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés; a szabályok szükségessége, betartása, megváltoztatása; a megegyezések kialakítása és betartása; fegyelmezettség, rendszeretet; kudarctűrés, türelem Főbb fejlesztendő szellemi és pszichikai képességek: lényeglátás-lényegkiemelés, rendszerszemlélet; összpontosítás, tartós figyelem; logikus gondolkodás; intuíció (sejtés), kreativitás A program átgondolt, széles elméleti alapon nyugvó, gyakorlatban kipróbált módszer, fő eszközként használható a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, a tehetség kibontakoztatására, az együttműködési normák kiépítésére, a felszín alatt megbúvó képességek fejlesztésére.


2. számú melléklet

Módszertani műhelymunka - A természet megismerése kísérletezéssel- a hátrányos helyzetű, szunnyadó tehetségek kibontakoztatása a tapasztalati megismerés kreatív módszereivel Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kiss Albert A műhelymunka célja: a természettudományi tantárgyakat tanító pedagógusok módszertani repertoárjának bővítése a hátrányos helyzetű, szunnyadó tehetségek kibontakoztatásához. A műhelymunka tematikája - A megfigyelés, tapasztalatrögzítés, mérés, kísérlet - tapasztalati megismerés - előtérbe helyezésének segítése a fejlesztő pedagógiai folyamatok tervezésekor, a kreatív pedagógiai klíma motiváló erejére építve. - Minták adása a szunnyadó tehetségek egyéni és csoportos alkotásra ösztönzéséhez a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon: a terepen, az épített környezetben, a tanteremben. - Az alkotás folyamatáról, az együttműködésről és az alkotásokról történő kommunikációt segítő tevékenységek rendszerének bemutatása. - A tapasztalati megismerés, az egyéni és csoportos alkotás, a kommunikáció reflektív önértékelését segítő mérés-értékelési módszerek megismertetése. A résztvevők megtapasztalják a megfigyelés, a tapasztalatrögzítés, a mérés, a kísérlet előtérbe helyezését a fejlesztő pedagógiai folyamatok tervezésekor; a szunnyadó tehetségek egyéni és csoportos alkotásra ösztönzését; az alkotás folyamatáról, az együttműködésről és az alkotásokról történő kommunikáció segítését; a reflektív önértékelést segítő mérés-értékelési módszerek rendszerének alkalmazását. A programot adó intézmény egy kisiskola, ahol a tanulók több mint fele hátrányos helyzetű (HH, HHH, BTM, SNI) tanuló. Az intézményben integráció is folyik, ezen belül romamentor-, és komplex tehetséggondozás program történik. A tapasztalati megismerés módszereit kidolgozó fejlesztő team vezetésével „Ember a természetben” címmel 3 napos országos pedagógiai műhelymunkát szervezett a tantestület. Az intézmény tehetséggondozása 2011-ben megkapta az akkreditált kiváló tehetségpont címet. A műhelymunka alapja az empirikus kutatással kidolgozott és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott „Alkottató természettudományi pedagógia”, amely hatékonyan alkalmazható a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, és a szunnyadó tehetségek kibontakoztatására.



Tehetségsegítő coaching módszertani műhelymunka mentoroknak, szülőknek, pedagógusoknak Balogh Edina, Kamasztér Alapítvány, Budapest Tehetségsegítő coaching a life coaching egy speciális területe, melyet a Kamasztér Alapítvány fejlesztett ki azon segítő foglalkozású szakemberek továbbképzésére, akik a tehetséges fiatalokat támogatják személyes fejlődésükben odafigyelésükkel, szaktudásukkal. A tehetségsegítő coaching, élsportolók körében használt mentális támogatási technikákat, kommunikációs és problémamegoldó technikákat valamint személyiségfejlesztő módszereket használ, ami az önismeret fejlesztésén keresztül segíti hozzá a tehetséges fiatalokat, céljaik gyorsabb és könnyebb eléréséhez, valamint ahhoz, hogy a bennük rejlő potenciált teljes mértékben megélni és kamatoztatni tudják. Tehát a tehetségsegítő coachinga tehetséges fiatalok egyéni sikerességének megteremtésével és az önmegvalósítás segítésével foglalkozik. A műhelymunka koncepciója: A tehetségsegítő coachingot úgy definiáljuk, mint a tanulást célzó beszélgetést, amely a problémamegoldást és fejlődést szolgálja. Konkrét módszereket használó készség, melyet a műhely során elsajátítanak a résztvevők. A tehetségsegítő coaching célja, hogy személyes fejlődés révén optimális szintre emelje az egyén teljesítményét. A műhelymunka során a tanultak gyakorlati használhatóságára törekszünk. A program teljes idejének kétharmadát gyakorlás teszi ki. Munkánk alapját a következő modellek alkotják: Gordon-féle kapcsolati modell, mely a kommunikáció-elméleti ismeretanyag alapját képezi, kiegészítve egyéb fejlesztői-segítői eszközökkel. Hatékony, jól alkalmazható eszköztár, mely a problémahelyzetek felismeréséhez és a konfliktushelyzetek megoldásához ad segítséget. Eric Berne személyiség modellje, melynek szemléletmódja, könnyen kezelhető eszköztára valamint használata megnöveli a csoporttagok önismeretét, kommunikációjuk hatékonyságát, tudatosságát és segítő munkájuk eredményességét. A műhelymunka eredményeképpen a résztvevő: jó önismeretével tudatosabb segítői személyiséggé válik; kézzelfogható és széleskörű módszertani eszköztárral rendelkezik, melynek segítségével biztonságosan és hatékonyan vezeti a segítői folyamatot. A részvételt mentoroknak, pedagógusoknak, nevelőknek, segítő foglalkozásúaknak, szülőknek illetve segítő családtagoknak ajánljuk.


4. számú melléklet Élményszerű tanulás sakkal - módszertani műhelymunka Lemhényi Dezső Általános Iskola, Budapest, Őryné Gombás Csilla

A műhelyrésztvevői, megtanulják: A sakktábla, a sakkbábok segítségével a gyerekek figyelmét hosszabb ideig ébren tartani, emlékezetüket tartósabbá tenni. A sakktábla bejárásával, játékos gyakorlatok segítségével könnyebbé, gyorsabbá tenni az olvasáshoz, íráshoz szükséges képességek fejlődését. Elősegíthetik a tananyag kudarcmentes elsajátításának folyamatát. Érdekesebbé, örömtelibbé tenni a tanulást. A gyerekek kíváncsiságára támaszkodva megtanítani őket a tanultak alkalmazására, tudásuk bővítésére, a felmerült problémák megoldására. A bábok tulajdonságait (érték, menet) felhasználva könnyebbé válhat a számolás. A megfogható, megszerethető bábok kedvenccé válhatnak, így könnyebben végezhető velük különböző játékos gyakorlat. Tulajdonságaik segítségével a tanulás élményszerű lesz. Minden tanórába beépíthető. A tanulók személyiségének jó irányú fejlődését a sokféle mozgásos játékkal elősegíthetik. Az ismeretek könnyebb elsajátítása érdekében a játékos, de a sakk szabályait betartó eszköz (sakkvár, sakk kártya, sakkpénz, sakkdominó, dobókocka) használatával a tananyag változatos gyakorlását elősegíthetik. Ezekkel az eszközökkel (játékokkal) a tananyag feldolgozása könnyebbé, gyorsabbá, érdekesebbén válhat. A játékok az osztályfokoknak, tananyagnak, az osztály összetételének megfelelően változtathatók. "A stratégiai-táblás játékoknak a tanításba történő beépítése a digitális korszak igénye. A gyerekek idegrendszere alkalmazkodik a környezethez, és a korábbinál gazdagabb és gyorsabb az információk feldolgozása, de kevésbé képes a mai korosztály a rendszerben való gondolkodásra. A vizuális-mozgásos és auditív ingerek megnövekedésével a verbális ingerek aránya csökkent. A nyelvi feldolgozás alacsonyabb szintje a logikai-elemző gondolkodást is gyengíti. A tanítás ezért sok tekintetben sikertelen, és növekszik a tanulási zavarokkal küzdők aránya. A sakk eredetileg tanítási, gondolkodásfejlesztési eszköz volt, de az évszázadok során a célja eltolódott, és inkább csak, mint játék, sport, kiemelkedő teljesítmény jelent meg, vagyis öncélúvá vált. Polgár Judit visszahelyezi a sakkot eredeti funkciójába, és taneszközként a tananyag átadását könnyíti meg a gondolkodásfejlesztés által.


5. számú mellékelt

Mozgáskotta Tehetséggondozó Módszertani Műhelymunka Magyar Mozgáskotta módszer a tehetséggondozás szolgálatában Pirók Mónika, Szolnok „Azt lehet élvezni, amit tudunk, vagy úgy gondoljuk, hogy tudni fogjuk” /Magyar Gábor/ A Magyar Gábor „Magyar Mozgáskotta Módszerét”, évek óta használom a bármilyen területen, a tehetség hajlam jegyeit mutató gyermekek megismerése, és gondozása céljából. A módszer több elemből álló, bővíthető, környezetbarát eszközkészlettel rendelkezik. Fejlesztő hatása rendszeres, minimum heti 1-2 óra aktív mozgás biztosítása esetén mutatkozik meg. Gyermekcsoport javasolt létszáma 8-12 fő, amely speciális fejlesztésre- és tehetséggondozásra kínál megoldási módokat. A tehetség hajlam jegyeit mutató gyermekek felismerésére- és megismerésére, a Dr. Gyarmathy Éva által kidolgozott, és az „Egyensúlyérzék és tehetség” alapkutatásaim során alkalmazott, jól bevált-, és könnyen elsajátítható módszereket, illetve Sally Goddard Blythe szempontjait használom. A rendszerezett megfigyelések, hatékony segítséget nyújtanak a gyermekek eltérő érdeklődéséhez és igényeihez igazított, intellektusuk működési szintjének megfelelő, csoportos- és önálló tevékenységeik, mozgásprogramjaik megtervezéséhez, gazdagításához. A Mozgáskotta módszer, az edző hatás mellett, a neurológiai harmonizációt segíti elő oly módon, hogy integrálja a sport, a zene, a matematika- logika, a környezetismeret, irodalmi ismeretekélmények, drámajátékok elemeit. A „mozgáskotta szimbólumokra” épülő tehetséggondozó projektek,- és / vagy egyéni kutatómunkák alapozzák meg, illetve biztosítják, a gyermekek érzelmiintellektuális- szociális bevonódását. A módszer kapukat nyit, inspiratívan hat a gyermekekre, felnőttekre egyaránt. Megfelelő alapozás után, a résztvevő tanulók, saját maguk is tervezhetnek mozgáspályákat,- azokat tetszés szerint variálhatják, nehezíthetik. Anélkül fejlődnek, hogy teljesítmény centrikussá tennénk a folyamatot. Alulteljesítő, és / vagy eltérő idegrendszerű tehetségesek gondozását eredményesen kiegészíthetjük a Mozgáskotta Módszer alkalmazásával. A gyermekek szeretik a Mozgáskottát: kihívásokat ad, elemekre bontja a mozgásos folyamatot. Egyéni ötleteket valósíthatnak meg, ellenőrizhetik önmagukat, a siker belátható. A szimbólumok és témák elsajátításában, számukra előnyös modalitásban- és tempóban haladhatnak. A konkrét és gyors visszajelzések, társas élmények által önbemérésre tehetnek szert. Jó szívvel ajánlom a módszert minden tehetséggondozás iránt érdeklődő,- és már elkötelezett kollégám számára.



Hogyan? Jobban! Tanulói gyakorlógyűjtemény a tanulási képességek fejlesztésére – módszertani műhelymunka Salgótarjáni Központi Általános Iskola, Lerchné Forgács Marianna Hogyan lehet egyszerre, egy időben fejleszteni az intelligenciát és a kreativitást? Hogyan tudom fejleszteni azokat a gyerekeket, akik jól tudnak olvasni, mégsem értik meg az olvasottakat? Mit csináljak az alulteljesítőkkel? Hogyan zárkóztassam fel a lemaradókat, miközben a tehetségeseket fejlesztenem kellene? Ezekkel a kérdésekkel nap, mint nap szembesülnek a tanítók. Differenciálással, különböző munkaformákkal, segédanyagok összegyűjtésével, alkalmazásával próbálnak megoldásokat találni. A Hogyan? Jobban! című tanulói gyakorlatgyűjtemény összeállításakor olyan feladatokat gyűjtöttünk össze, amelyek segítséget nyújthatnak az előbbiekben felsorolt problémák megoldásához, mivel általános és specifikus képességek fejlesztésére irányulnak. Mindennapos, „tréningszerű” használatával hozzásegíthetnek a különböző területeken tehetséget mutató tanulók korai felismeréséhez illetve tehetségük kibontakoztatásához. A matematika terén tehetségeseket nem csak a számok iránti vonzódásukról lehet felismerni, hanem a problémamegoldás folyamatának elemeiből is (pl: térbeli vizuális játékok, rejtvények iránti vonzódás). Az általános verbális gondolkodás magasabb szintje jelezheti a nyelvi tehetséget. A társas, vezetői képességek korai felfedezésére is lehetőség nyílik a program alkalmazása során. A tanulói gyakorlatgyűjtemény a biztos olvasástechnikával rendelkező tanulók számára készült. 175 feladatlapot tartalmaz, melyek öt témakörbe sorolhatók. A szókincsfejlesztés, a koncentráció, a figyelem tartósságának növelése, a gondolkodási – logikai és problémamegoldó – képességek fejlesztése, a lényegkiemelés módszerének lépésről lépésre való elsajátítása mellett, a feladatok próbára teszik a tanulók találékonyságát, kreativitását is. Mindezek mellett a szociális képességek, az empátia, a kapcsolatteremtő képesség és a tolerancia fejlesztése is hangsúlyos a program során. A tanév 35 hetének minden napjára kínálunk egy-egy feladatsort, érzékeltetve a folyamatos, rendszeres fejlesztés szükségességét, ugyanakkor biztosítva a felhasználó szabad választását a témakörök, a mennyiség és az időrend tekintetében egyaránt. A segédlet előnye, hogy „tantárgy semleges”, sőt életkori, évfolyambeli megkötöttség sincs. A gyakorlatok megoldása általában 10-15 percet igényel, így a feldolgozásukhoz nincs szükség külön tanítási óra beiktatására, rövidségük miatt bármilyen foglalkozás részeként alkalmazhatók. Tanórai, napközi, otthoni vagy éppen tehetséggondozó foglalkozások során egyaránt használhatók csoportos vagy egyéni fejlesztésre. A csoportban való feldolgozás előnye, hogy a specifikus fejlesztés mellett a személyiségfejlődést is befolyásolja: jobban figyelnek egymásra, javul önértékelésük, a gátlásos gyerekek megnyílnak. A feladatgyűjteményt gyakorló pedagógusként állítottuk össze, próbáltuk ki, több éve alkalmazzuk. A 2011/12-es tanévben egy kontroll mintás, követéses vizsgálat történt a program hatékonyságának Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Tehetséghidak Program Cím: 1518 Budapest, 112 Pf. 146 Telefon: +36 (1) 361-4094, +36 (1) 688-4880 E-mail: [email protected] Honlap: www.tehetseghidak.hu

vizsgálatára, melynek eredményei alapján objektív képet kaphattunk. Ez alapján megállapítható, hogy a szövegértés fejlődése szignifikánsan nagyobb volt a feladatgyűjteményt alkalmazó osztályokban, mint a kontroll csoportokban.

7. számú melléklet Zenedráma- tehetséggondozó módszertani műhelymunka Pedagógiai Szakszolgálat Győrújbarát, Fejes Tímea

A Zenedráma, mint módszer sajátos módon a tapasztaláson jött létre, született meg. Különböző területek, szakma, személyiség, problémakör találkozása. Több művészetterápiás módszereket alkalmazva tapasztaltuk meg, hogy a zenének, mesének, drámának milyen transzferhatása van a kognitív képességekre, a pszichológiai folyamatokra. A Zenedráma lehetőséget ad a tehetség felszínre kerülésére is. A módszer alappillérei a Kokas pedagógia, a meseterápia és a dráma. A Kokas pedagógia komplex esztétikai nevelés is egyben, mivel a zenét nem csak önkifejező mozgások által, hanem a vizualitás bármely eszközével is prezentálja. A mese szimbólumokkal dolgozik, olyan dimenziót nyit meg, ahol a képzelet, fantázia által működhetünk. A zenét és a mesét többször drámajátékban éljük meg. Ezeket az elemeket a foglalkozásokon egymással kombinálva alkalmazzuk, nem didaktikusan szétválasztva. A résztvevő észre sem veszi, hogy a foglalkozások alatt képességfejlesztés, személyiségfejlesztés vagy éppen tehetséggondozás zajlik. Fontosnak tartjuk a szülők bevonását és aktív részvételét a programba. A Zenedráma foglalkozások hetente egy alkalommal 90 percig tartanak. A csoportok összetétele kortól független. A módszer minden korban kitűnően alkalmazható, hiszen a zene, a mese és a játék minden korosztály fő tevékenységei közé tartozik, legyen szó akár az ismeretek elsajátításáról, akár azok alkalmazásáról, vagy kikapcsolódásról. A következő területek azok, melyre ez az indirekt módon való fejlesztés transzferhatással van. Önismeret fejlesztés, empátiás készség fejlesztése, beszéd, kommunikáció. Továbbá figyelem, emlékezet gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, komplex személyiségfejlesztő hatás, érzelmek kifejezése. Ezenkívül önkontroll, észlelés, játszva tanulás, szabálytudat, szocializációs folyamatok, társas kapcsolatok, társadalmi elvárások, nem tudatosuló tendenciák felszínre kerülése, mély önismeret, önmagunk és mások elfogadása, önbizalom fejlődése, kreativitás, figyelem tartóssága, szókincs, orientációs képességek fejlődése, valamint az életünk minden terét átszövő érzelmi intelligencia fejlesztése. A foglalkozások kettős-vezetésűek, mivel a módszer egyaránt hat a gyermekek személyiségfejlődésre, érzelmi intelligenciájára. Olyan feszültségek is felszínre kerülhetnek, amelyek levezetésére szükséges a pszichológus, és ez indokolttá teszi ezt a gondolkodásmódot. Így a két szakember egymás koterapeutája.


A zenedráma módszert szívesen ajánlom a kollégáknak, mert komplex módon hat a személyiségre és támogató légkört teremt a gyermek erős és gyenge oldalának fejlesztésére is.

8. számú melléklet Kíváncsi láda - módszertani műhelymunka II. kerületi Pedagógiai Intézet, Laczka Istvánné

„Nem vagyok különlegesebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.” (Einstein) A műhely résztvevői megismerik: A 4-10 éves gyermekek tehetségazonosítását, az érdeklődés feltérképezését szolgáló mérőeszközcsomagot – Kíváncsi Láda –, és egy hozzá kapcsolódó komplex tehetségfejlesztési programot. A mérőeszközök alkalmasak a kisgyermekek érdeklődésének célzott megfigyelésére. A kapott eredmények a gyermekek fejlesztésének alapjául szolgálnak, valamint segítenek a szülőknek és a pedagógusoknak nyújtott tanácsadásban is. A mérőeszköz-együttes könnyen használható, ugyanakkor az érdeklődés felmérésével a gyermekek képességeiről sokrétű információkat kapunk. A mérőeszközök egyaránt alkalmasak az átlagos és a kiemelkedő képességű gyermekek vizsgálatára. Lehetőséget adnak az érdeklődési, tevékenységi irányok, egymást kiegészítő területek és kiegyensúlyozatlanságok feltárására, a vezető érdeklődések és a gyenge pontok meghatározására. A tehetségfejlesztő foglalkozások célja a kreativitás fejlesztése, gondolkodni tanítás, személyiségfejlesztés annak érdekében, hogy a gyermekek a maximumot tudják kihozni magukból a tanulásban és más teljesítményükben. Nagy szerepet kapnak a stratégiai és egyéb fejlesztő játékok. Gardner többszörös intelligenciaelméletét figyelembe véve dolgoztuk ki programunkat. A program célja: A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő pedagógusok képesek legyenek a Kíváncsi Láda felhasználásával a 4-10 éves korosztály tevékenységközpontú tehetségazonosítására, az érdeklődés feltérképezésére, valamint a mindennapi kreativitásfejlesztésre.


9. számú melléklet Zenebatyu Élményprogram Módszertani műhelymunka Szellő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Budapest, Sőnfeld Mágyás

„A zene az kell, mert körülölel…” A zeneterápiás képzés elvégzése óta azon fáradozom, hogy minél több emberhez eljusson a zene. A test-lélek-szellem hármasából általában egy vagy két elemet „ölel át” a zene: a szolfézs tanulásakor az szellem, az aerobikon a test, a zenehallgatáskor a lélek emelkedik a harmóniák magasába, de együtt a három igen ritkán. A program célja ez a hármas együttes megmozgatása, és a duplafedelű alkotás élménye. Hogyan is történik mindez? Egy élményprogram alatt a gyerekek/felnőttek megismerkednek különböző hangszerek működési elvével azáltal, hogy legyártják az egyszerű másukat. Ezt követően önismereti zenés játékokon vesznek részt, melyben a közös zenealkotásé a főszerep. Eközben megismerkednek a hang, a hangerő, a hangszín, a hangérték/ritmus, és az összhang fogalmaival, mindezt tapasztalati úton, saját hangszerekkel. Gyakorlatias példákon, hétköznapi tárgyakon keresztül válik világossá az, ami a szolfézs órán csak elmélet; közös alkotás során készülnek hulladékból vagy hétköznapi tárgyakból nem csupán ritmus-, de dallamhangszerek is, melyek létrehozása után egy magasabb szintű alkotás készül: a közös zene, melyet együtt hozunk létre, és melyet sosem helyettesíthet egy szólista. Ebbe rejlik a zenélés közösségteremtő ereje. A zeneterápiás jellegű játékok – melyeket az általunk készített hangszerekkel, vagy hétköznapi tárgyakkal játszunk – aktivizáló, energetizáló hatásúak, a testre és lélekre ugyanolyan pozitív hatást gyakorolnak, mellőzve a szolfézson és énekórán tanult fogalmakat (szolmizációs hangok, ritmusok), az improvizáció, az önkifejezés, az egymásra hangolódás és az önmegvalósítás kerül előtérbe (bár ettől függetlenül tökéletesen használható az ének6szolfézs tanítás mellett). Az egyszerű hulladékokból (toalettpapír guriga, műanyag zacskó, szívószál, kartonpapír, műanyag-, és fémkupak, konzervdoboz, papírguriga stb.) készült hangszerek, és a (vonalzó, műanyag pohár, és bármi egyéb) közelebb hozzák a gyerekeket a zene és a ritmus világához, könnyebben elérik, hogy dalra fakadjanak, mely az önkifejezés és önmegvalósítás egyik leghatásosabb, legeredményesebb módja. A hangszerek közt található az egyszerű kasztanyetta és bongó mellett a bonyolultabb esőbot, xilofon, kazu, duda, furulya, gitár, csúszósíp és rengeteg érdekes, még névtelen hangszer… A műhely célja eszközt adni a pedagógusok kezébe, melyet a maguk szájíze szerint énekórán kottatanításhoz, napköziben koordináció fejlesztéshez, testnevelés órán jókedvű bemelegítéshez és koncentráció fejlesztéshez, vagy épp szabadidős program alatt a téri irányok fejlesztéséhez használhatnak. Gyógypedagógusoknak külön javasolt, akár beszédmegindítás, akár zenei tehetségek felfedezése a cél. A program fejlesztő hatásai: figyelem-koncentráció, finommotorika, nagymozgás, mozgáskoordináció, téri irányok gyakorlása, ritmusérzék fejlesztése, mely az íráskészség egyik alapja, a tapasztalati tanulás megismerése, a komfortzóna elhagyása, és egyben tágítása, kreativitás maximális megmozgatása, empátia, tolerancia, együttműködés, kommunikáció, szociális készségek Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Tehetséghidak Program Cím: 1518 Budapest, 112 Pf. 146 Telefon: +36 (1) 361-4094, +36 (1) 688-4880 E-mail: [email protected] Honlap: www.tehetseghidak.hu

fejlesztése, akusztikus percepció, mely a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése során a helyesírás „helyes hallás” gyakorlását segíti elő.

10. számú melléklet A természetes és az épített környezetünk szemléletének alakítása kreatív gyakorlatokkal – módszertani műhelymunka FUGA Budapesti Építészeti Központ, Kovács Ildikó

„A léleknek logosza van, önmagát növelő” – mondja Hérakleitosz. Az a velünk született, intuitív, megismerő, szabad erő (e nélkül nem tudnánk megtanulni egy nyelvet), amely tiszta öröm az embernek, úgy tűnik nagyon sérülékeny. Ha ez valamilyen módon akadályoztatva van, az ember szenved, megbetegszik, sőt a tiszta örömet adó elevenséget elvesztett félholt lesz. A kisgyerek alkotásai artisztikusak, örömmel alkot, a felnőttek ámulva nézik, lát még olyanokat, amit ők már nem. Azután az iskolában elindul valami, aminek a végén elkedvetlenedik a gyerek, és a felnőtt már sokszor teljesen lebénult alkotókedvvel rémülten tiltakozik, nem tud rajzolni, vagy más kifejezésmódot találni. A megismerésben haladunk az életünk során, de a kifejezése elakad. Pedig ennek a kettőnek harmóniában kellene lenni, ha szavainkban, munkáinkban, bármely tevékenységünkben nem tudjuk kifejezni magunkat az, megbetegít, hasonló, mintha be- és kilégzés ritmusát csak belégzéssel váltanánk fel. Mondhatjuk, a megismerő erő másik iránya teremtőerő, ezért ez a nagy erő, ha nem tud természetes irányának megfelelően hatni, ellenkező hatású lesz, romboló, amint azt a művészetterapeuták műveiben olvashatjuk. Gyakorlataink – elsősorban az 5-12 éves korosztály részére – a szemlélet alakítására annak jegyében történnek, hogy amint azt már az ókori görögök mondták: Csak arra lehet megtanítani valakit, amit tud – melyhez később Aquinói Szent Tamás hozzátette: de arra azonban meg kell tanítani. Mit is jelent ez? A belső, eredendően adott kreatív erőt ébreszteni, az intuitív megismerő képességet- mely szintén adott, hiszen e nélkül egy kisgyerek nem tudna megtanulni beszélni, mert a racionális magyarázatokat nem érti, e nélkül nem értené meg pl. azt, hogy „jó’, „ha”, ezeket semmilyen módon nem lehetne „megmagyarázni. Tehát a gyakorlatoknak ébresztő kellegűeknek és kreativitást fokozóknak kell lenniük. A kisgyerek mozgás során jut egyre mélyebbre a világ megismerésében, közben a térérzékelés, a mozgásérzék és még több érzékjellegű tapasztalás alakul, fejlődik. Ezért gyakorlataink során a mozgásban való átélést keressük. Ezeket még a kamaszkorig igen fontos figyelembe vennünk. Akkor fog később az elvont gondolkodásában elmélyülni, ha az első két szakaszban (~7éves korig a fogváltásig, és ~14 éves korig), a kamaszkorig intuícióra építő, művészetekkel áthatott tevékenységekben vesz aktívan részt. A képességek fejlesztése – és itt ez lenne a feladatunk – a beszédtanulási folyamattal szolidáris intuíciót igényel, nem megy ez racionális magyarázatokkal, sem a tények axiómaszerű bebeszélésével.


11.

számú melléklet Fogalomtár

Sajátos Nevelési Igényű gyermek (SNI) Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Kettős különlegességű tehetség meghatározása A kettős különlegességű tehetség A tehetség sajátos attitűd és személyiség, így önmagában is különlegesség és kisebbségi helyzet. Ehhez járulhat hozzá a különböző hátterű egyéb különlegesség, mint - szociokulturális helyzet, - etnikai-nemzetiségi helyzet, - neurológiai eltérések, - viselkedési és érzelmi sajátosságok, - érzékszervi-mozgásos eltérések. Mindezen sajátosságok szintén kisebbségi helyzetnek tekinthetők, és a többségi társadalomba való beilleszkedés nehézségei miatt gyakran vezetnek zavarokhoz, így - szociokulturális hátrány, - etnikai-nemzetiségi kisebbségi helyzet, - neurológiai alapú teljesítményzavarok, leggyakrabban tanulási zavar, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia diagnózissal, - viselkedési és érzelmi zavarok, leggyakrabban figyelem és hiperaktivitás zavar diagnózissal, - autizmus, Asperger szindróma diagnózissal, - érzékszervi-mozgásos zavarok, leggyakrabban vak és gyengén látó, siket, mozgáskorlátozottság diagnózissal. A kettős különlegesség kettős zavart is okozhat. Emiatt ennek a populációnak az ellátása különösen nagy szakmai gondosságot, odafigyelést kíván. A kisebbségi helyzet az integráció problémái miatt gyakran zavarokhoz vezet. Így sokszor maga a tehetség is zavart okoz, és ekként kerül azonosításra, és nem tehetségként. Ezért az átütő tehetség is gyakran a kettős különlegességűek közé kerül, legtöbbször viselkedészavarok címkével.


A kettős különlegességű tehetségek különösen felhívják a figyelmet a tehetségkiválogatásra épülő tehetséggondozás veszélyeire. A tehetségvesztés csökkentését és az esélyegyenlőség növelését az alábbi szempontok figyelembe vétele biztosítja. A tehetséggondozás: • fejlesztésre épül, amelynek része az alapmodalitások és a személyiség fejlesztése is a tehetség oldal erősítése mellett, • tehetségazonosítás helyett tehetség megismerés hangsúlyos, • módszertani sokféleségre épül. Gyarmathy Éva (2012) Egyenlő hozzáférés biztosítása az SNI-s, BTM-es, és alulteljesítő fiatalok esetében. In Szerk: H. Nagy Anna: Szakmai ajánlások a nemzeti tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. Magyar Géniusz Program, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Nevelési Tanácsadók Egyesülete http://geniuszportal.hu/sites/default/files/Nevtan_szakmai_ajanlasok.pdf. 21-24. Gyarmathy Éva (2012) Sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő tehetségek legfőbb érintett csoportjai In Szerk: H. Nagy Anna: Szakmai ajánlások a nemzeti tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. Magyar Géniusz Program, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Nevelési Tanácsadók Egyesülete http://geniuszportal.hu/sites/default/files/Nevtan_szakmai_ajanlasok.pdf. 25-28.


TÁMOP

Recommend Documents