TÁMOP Nyitónap

TÁMOP 3.1.4

Nyitónap A három hetet meghaladó projekt nyitónapjára 2010. április 12-én került sor. A szakiskolai bevont osztályok (9.A, 9.B, 9.C, 9.D) az aulában részletes tájékoztatást kaptak a projekt menetével és a megvalósítás folyamatával kapcsolatosan. Kérdéseiket, ötleteiket megvitattuk. A projekt fő célja a munkaerő-piaci esélyeket növelő, az egész életen át tartó tanulást megalapozó, annak feltételeit és motivációját megteremtő kompetencia alapú gyakorlat. A téma megbeszélése után minden tanuló egy kérdőívet kapott, amelyet kitöltöttek. A válaszok elemzése után pontosabb képet kaphattunk a tanulókat érintő problémákról, illetve azokról, hogy melyek azok a kompetenciaterületek – elsősorban életpálya-építés területén – amelyek fejlesztésre szorulnak.

1

TÁMOP 3.1.4

KÉRDŐÍV – A szakmai karrierépítés feltételei és lehetőségei Név:_______________________________ Szakmacsoport:______________________

1. Nem könnyű a jó szakmaválasztás. Számodra miért és mennyire fontos, hogy az érdeklődésednek megfelelő szakmát válaszd? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 2. Mire elég a szakmunkás-bizonyítvány? A választott szakma megszerzése után azonnal munkába szeretnél állni, vagy inkább a továbbtanulást választod? Miért? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 3. Ha pályakezdő lennél, milyen nehézségekbe ütköznél? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 4. Ha dolgoznál, számodra mennyire lenne fontos a szakmán belüli elismertséged? Miért? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 5. A választott szakmádnak megfelelően hány hónapos szakmai gyakorlat lenne szükséges ahhoz, hogy jó szakemberré válhass? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 2

TÁMOP 3.1.4

________________________________________________________________________________ 6. Hogyan, milyen módon tudnál jó szakmai gyakorlatot szerezni? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 7. Mire jó a karrieriroda? Ha az iskolában működne, élnél a lehetőséggel? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 8. Véleményed szerint közösségi oldalak (iwiw, facebook, stb) segítik-e a szakmai karrier építését, a munkához jutást? Ha igen, hogyan? ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 9. Az elmúlt néhány évben melyek voltak a „legmenőbb”, legkifizetődőbb szakmák? Sorolj fel legalább ötöt ezek közül! ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ 10. Az elkövetkezendő néhány évben várhatóan melyek lesznek a hiányszakmák? Legalább ötöt említs meg közülük! ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________

3

TÁMOP 3.1.4

A kérdések elméleti háttere és a kérdésekre adott válaszok elemzése A bevont tanulók számához képest a kitöltött kérdőívek száma alapján megállapítható, hogy a felmérés eredménye reprezentatív. 1. Nem könnyű a jó szakmaválasztás. Számodra miért és mennyire fontos, hogy az érdeklődésednek megfelelő szakmát válaszd? Nem meglepő, hogy napjaink gazdasági válságának egyik hatásaként megnőtt a munkanélküliség. Ezzel összefüggésben a szakma alapos megválasztásának szükségességére és a helyes választás nehézségére hívják fel a szakemberek a figyelmet: még divatosnak számító szakmák művelői is megjelentek az álláskeresők között. Hr-es szakemberek között gyakori téma egymás közt: kinél van, esetleg volt vagy lesz létszámstop, leépítés, egyéb megszorítások, korlátozások, s hogy mit is jelentenek ezek rövidebb-hosszabb távon. Jellemző, hogy azonos régióban, vagy gazdasági szektorba tartozó cégeknél is jelentősek a különbségek, s talán nem is csak az objektív feltételekben, kényszerekben keresendő a magyarázat. Elég komplex, néha egymásnak ellenfeszülő erő hatásában alakul most egy-egy álláshirdetésre jelentkezők összetétele. Megnőtt a munkát keresők száma, s köztük sokan vannak olyanok, akik akut helyzetben (munkanélküliként) keresnek. Gyakran igen komoly szakmai kompetenciával, referenciával, ajánlással. Az ajánlást mind inkább a jelenlegi vagy a legutolsó munkáltató adja, igazolva, hogy nem gyenge teljesítmény vagy csekély motiváció, személyes konfliktus áll a felmondás, a változtatás mögött. Tapasztalható, hogy a többség vagy igen rövid, vagy pont az ellenkezője, igen hosszú időt töltött el legutóbbi munkahelyén. A legegyszerűbb azt elküldeni, akinek még le sem járt a próbaideje, vagy csak nem rég járt le, "nem dolgozta be még magát eléggé" a szervezetbe, üzletbe... Nehezebb, bonyolultabb, de gyakran látványosabb költségmegtakarítást, s az átszerezéseknél "könnyebb megoldást" sejtet annak az elbocsátása, aki korban, vezetői szintben, s tapasztalati háttérben is magasabb szinten áll. Tény, hogy a munkaerőpiacon újra sokan vannak olyanok, akik felkészületlenül, igen nagy sokként élték meg a leépítést. S nemcsak a sokat emlegetett 50-esek, hanem a náluk sokkal

4

TÁMOP 3.1.4

fiatalabb, 8-10 éve a munkaerő piaci változások győzteseként emlegetett, most 35-45 közti, nyelveket jól beszélő korosztály. S a szakmai paletta is igen változatos. Meglepő, de egyre több az informatikus, fejlesztő, műszaki (mérnök és szakmunkás is) az álláskeresők közt. Lényegesen kevesebb a pályázók közt a "játszásiból keresők, a munkaerő piaci lehetőséget tesztelők" aránya. Mind többen vélekednek úgy: "Nem érdemes kockáztatni a biztosat a bizonytalanért". A projektbe bevont szakiskolai tanulók döntő többsége azt a választ adta a kérdésre, hogy számukra fontos, szeressék a szakmájukat és meg tudjanak belőle élni. Egy részük fontosnak tartotta a választott szakma egészségre gyakorolt hatását. Volt aki a továbbfejlődési lehetőségek alapján választana szakmát. A válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulók szinte minden esetben úgy tekintenek a választott szakmájukra, hogy azt egy életen át kívánják végezni. Ez elég elgondolkodtató, hogy egy későbbiekben bekövetkező munkahely elvesztés esetén egy esetlegesen szükségessé váló szakmaváltáshoz hogyan fognak hozzáállni. Az előzőek alapján javasolható, hogy a tanulók képzése során nagy hangsúlyt kell fektetni azon kompetencia területekre, amelyek az egy életen át tartó tanulás igényét alakítják ki. 2. Mire elég a szakmunkás-bizonyítvány? A választott szakma megszerzése után azonnal munkába szeretnél állni, vagy inkább a továbbtanulást választod? Miért? Nem találja helyét az oktatási rendszerben a szakképzés: kevesen választják, nem tudni, melyek a nívós iskolák, és bizonyos területeken még hiányoznak azok a kurzusok, amelyek kiválthatnák a fölösleges egyetemi tanulmányokat. Pedig egy jól megválasztott szakma rövidtávon biztosabb indulást jelenthet, mint némelyik diploma. Egy nyelvet beszélő, szakképesítéssel rendelkező fiatalember könnyebben megtalálhatja számítását a munkaerőpiacon, mint valaki, aki - bár egyetemre, főiskolára járt - nem rendelkezik használható nyelvtudással. - Rövidtávon szinte biztosan gyorsan el tud helyezkedni, aki szakképesítést szerez, hiszen a cégek lecsapnak a gyakorlati tudással bírókra,

5

TÁMOP 3.1.4

és ez a képzési forma éppen ebben erős. A hosszú távú karrierlehetőségek azonban behatároltak. A szakképzés államilag támogatott nappali alapképzéseibe - a növekvő érdeklődés ellenére az idén 40 százalékkal, mintegy ötezerrel kevesebben jelentkeztek, mint ahány helyet meghirdettek. A 12 500-as keretszámból utóbb csaknem ezer államilag finanszírozott helyet átcsoportosítottak,

így

több

hallgatót

vehettek

fel

agrár-,

gazdaságtudományi,

természettudományi, és műszaki képzésekre, valamint egészségügyi szakterületre. A szakemberek szerint az, aki úgy érzi, többet szeretne elérni a szakmájában, de ezt gátolja a diploma hiánya, később - általában munkahelyi támogatással - tovább tanul. A legtöbben azonban nem is gondolkodnak szakképesítésben, mert presztízse csökkent, ráadásul nem is tudható, melyek azok az iskolák, amelyek garanciát jelentenek a minőségre. Az új OKJ rendszerében e képzés keretében lehet tanulni a többi között ifjúságsegítőnek, csecsemőgondozónak,

mozgóképgyártó

szakasszisztensnek,

moderátornak,

általános

rendszergazdának, web-programozónak, vegyipari technológusnak, banki vagy értékpapírpiaci szakügyintézőnek, projektmenedszer-asszisztensnek, idegenforgalmi szakmenedzsernek, ménesgazdának, bortechnológusnak, vagy épp ökológiai gazdálkodónak. A szakemberek úgy látják, bár a szakképzés társadalmi presztízse valóban nagyon alacsony, jó néhány kis- és középvállalat keres megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatalt. A jelentkezés előtt érdemes megnézni az álláshirdetéseket, amelyekből tájékozódni lehet az aktuális munkaerő-piaci igényekről. Miközben számtalan érettségizett fiatal csak gyártósoron, három műszakban kap munkát, egy logisztikai tanfolyammal és tárgyalási szintű nyelvtudással vagy tb-ügyintézői végzettséggel könnyen jó álláshoz, előrelépési lehetőséghez lehet jutni. A szakképzettséggel rendelkező munkavállalók 1-2 éves gyakorlati tapasztalattal magasabb fizetést kaphatnak, mint a diplomások. A kérdésre adott válaszok alapján a tanulók két csoportra választhatók. Az egyikbe tartoznak azok, akik a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után dolgozni szeretnének és nem akarnak tovább tanulni. A másik csoportban azok találhatóak, akik tovább szeretnének tanulni. Ezek egy része közvetlenül a bizonyítvány megszerzése után, a másik részük munka közben kívánnak tovább tanulni vagy egy másik szakmát is elsajátítani.

6

TÁMOP 3.1.4

A kérdés Miért? részére adott válaszokból kiderül, hogy sok esetben az anyag javaktól való függőség, az azokra történő ráutaltság fontos döntési szempont. 3. Ha pályakezdő lennél, milyen nehézségekbe ütköznél? „Az Ön előtt várakozók száma 15.” Nehéz olyan papírt kapni a gépből a regionális munkaügyi központok kirendeltségén (valószínűleg másutt is), amelyen kisebb szám áll, amennyiben a pályakezdők regisztrációját választjuk. A pályakezdők „felhozatala" is abszolút vegyes: közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyaránt küzdenek az első munkahely megszerzésének nehézségeivel. Döbbenetes adatokkal találkozhat az érdeklődő, és döbbenetes az is, amit tapasztal az, aki ebben a helyzetben van. „Az már nem is újdonság, hogy még a pályakezdő pozíciók betöltéséhez is többéves gyakorlat kell. De honnan szerezhetném ezt meg, ha egyszer nem alkalmaz senki, mert nincs tapasztalatom?" - teszik fel a költői kérdést. Az, hogy kinek a hibája a gyakorlat hiánya, természetesen vitatható. Hiszen attól, hogy esetleg az adott oktatási intézményben nincs kötelező gyakorlat, vagy kijátszható, attól még a céltudatos, a jövőre gondoló tanuló elmehetne gyakornoknak. Valljuk be, azért kevesen élnek ezzel az opcióval, arról nem is beszélve, hogy gyakornoki helyhez sem olyan egyszerű jutni, pláne, ha vidéken tanul az ember fia/lánya, ahol azért mindig korlátozottabbak a lehetőségek. A gyakorlat és annak léte vagy nemléte azonban csak egy azok közül az anomáliák közül, amelyekkel meg kell küzdenie a fiataloknak. „Vidéken egész egyszerűen semmilyen munka nincsen. Nem a szakmámba vágó, hanem semmilyen! Még a Tescóba sincs felvétel pénztárosnak! Ahhoz, hogy munkát találjak, Budapest, esetleg Győr felé kell tendálnom, viszont mióta lejárt a diákigazolványom, ez elég jelentős anyagi terhet jelent. Egy állásinterjúra felmenni, nekem tízezer forintba kerül legalább." mondja egy érintett. Ördögi kör. Arról nem is beszélve, hogy egy pályakezdő a munkaügyi központtól gyakorlatilag semmilyen segítségre nem számíthat. Segélyre nem jogosult, sőt, december 15-től a TB-jét is saját maga kell, hogy fizesse, ennek fényében sem meglepő, hogy virágzik a feketemunka, az alkalmi munkavállalás.

7

TÁMOP 3.1.4

Sokan úgy próbálják elodázni az álláskeresést, hogy továbbtanulnak. Kérdés, hogy két-három diplomával és/vagy szakmával, de ugyanúgy tapasztalat nélkül, a harminchoz közel, kinek fognak kelleni. És egyáltalán, ki finanszírozza a további tanulmányaikat? Ezek a problémák nagyban elősegítik, hogy a fiatalokban kialakuljon az úgynevezett életkezdési válság. Az iskolapadból tettre készen, energiával teli kikerülve megküzdeni azzal, hogy nem tud a társadalom számára hasznos lenni, elég nehéz, pláne egyedül, ha nincs a háttérben támogató család, vagy barátok. A témához hozzátartozik, hogy még ha van is munkája a fiatalnak, az, hogy saját otthont rendezzen be, a saját életét elkezdje építgetni, gyakorlatilag nagyon távolinak tűnik, hiszen a fizetések is olyan nyomott szinten vannak, hogy egy albérlet fenntartása is nehézségekbe ütközik, ha nem egyenesen lehetetlen. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a munkavállalók (tehát nem csak a pályakezdők) döntő többsége minimálbérért dolgozik. Ebből az összegből pedig vidéken sem lehet egyről a kettőre jutni. Az adott kérdésre a tanulók sokféle választ adtak. Elgondolkodtató, hogy egy jelentős számuk vagy nem adott a kérdésre választ vagy azt írta, nem tudja milyen nehézségekbe fog ütközni. Aki válaszoltak a kérdésre azok közel azonos számban jelölték meg a kezdeti tőke hiányát és a szakmai gyakorlat, tapasztalat hiányát. Voltak olyan tanulók, akik a szabályok és az adminisztrációs kötöttségek betartását nevezték meg a nehézségek között. A kompetenciák közül talán az életpálya-építés és a szociális kompetenciák fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt helyezni. 4. Ha dolgoznál, számodra mennyire lenne fontos a szakmán belüli elismertséged? Miért? A fiatalok számára a szakmájukon belüli elismertség és a hasznos munkavégzés fontosabb célok, mint a gazdagság, a rangsor végén pedig a hatalom és a hírnév szerepelnek. Az egyik piackutató felmérésében a 15-25 év közötti fiatalokat kérdezte internetezési-, fogyasztási-, vásárlási szokásaikról és attitűdjeiről. A kérdőív utolsó részében a célcsoport tagjai saját generációjukról mondhatták el véleményüket, valamint fény derült jövőbeli terveikre is. Bár azt eddig is sejtettük, hogy a mai középiskolás korúak a korábbi generációknál céltudatosabbak és jobban ki tudják használni a kínálkozó lehetőséget 8

TÁMOP 3.1.4

képességeik fejlesztésére, és jövőjük megalapozására, mégis talán meglepő, hogy a fiatalok számára nem az anyagi előnyök állnak első helyen, mikor karrier céljaikról kérdezzük őket. Abban ugyan feltehetően mindannyian egyetértenek, hogy a megfelelő egzisztenciális szint elengedhetetlen a boldoguláshoz, az olyan tényezők, mint a szakmai elismertség és munkájuk haszna többek számára bírnak kiemeltebb jelentőséggel. Az anyagi gazdagságot, a másokon való segítés is szorosan megközelíti; előbbi a fiúk/férfiak, utóbbi a lányok/nők körében dominánsabb. Az elkövetkező 10 év távlatát tekintve a célcsoport kétharmadának van elképzelése, terve a jövőre nézve, még ha nem is tartja azokat sziklaszilárdnak, meglepő ugyanakkor, hogy a fiatalabbak, 15-17 évesek, határozottabbak e téren, mint idősebb társaik. Úgy tűnik tehát, hogy a pályaválasztás előtt állók inkább tudnak előre tervezni, mint a pályájukon már elindult társaik. Érdekes, hogy az eddigi kérdésekre adott válaszokból az derült ki, meghatározó tényező a pénz szerepe a tanulók munkával kapcsolatos gondolkodásukban, erre a kérdésre adott válaszok között pedig egyetlen egy sem volt, amely az elismertséggel összekapcsolta volna a munka díjazását. Szinte minden válaszból az derült ki, hogy aki jól dolgozik, annak mindig lesz munkája. Nagyon fontos, hogy a Miért? kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, minden tanuló arra törekszik, hogy a későbbiekben mindig legyen munkahelye, biztosítva legyen a megélhetése. 5. A választott szakmádnak megfelelően hány hónapos szakmai gyakorlat lenne szükséges ahhoz, hogy jó szakemberré válhass? Az elméleti ismeretek hasznosíthatóságával és az önállóság alacsony mértékével a legelégedetlenebben a hazai munkaadók - derült ki a frissen végzettek kompetenciáira fókuszáló vizsgálatból. A munkavállalók kommunikációs készségével és idegen nyelvi kompetenciáival átlagosan elégedettek a munkaadók, legkevésbé a számítástechnikai ismeretekkel és az együttműködő készséggel van problémájuk a fiatal munkaerőt kereső cégeknek. Az újonnan felvett munkatársak kulcskompetenciáira fókuszáló felmérés, amelyet többségében hazai közép- és nagyvállalatok, multinacionális cégek képviselői, toborzási, kiválasztási munkatársai körében végeztek rámutatott, hogy a munkaadók a munkavállalók elméleti ismereteinek hasznosíthatóságával vannak a legkevésbé megelégedve, tehát az intézmények nem a munkavégzés során szükséges ismeretekre és feladatokra készítenek fel. 9

TÁMOP 3.1.4

A második fő probléma a fiatalok önállósága volt a szakemberek szerint, ami a napjainkban egyre fontosabb tudatossággal, proaktivitással éppen ellentétes hozzáállást feltételez. Mivel a legelégedettebbek a munkaadók? Nem meglepő, hogy az új munkavállalók számítástechnikai ismeretei után az együttműködő készséget értékelték a legmagasabb pontszámmal. A nagyvállalatok általában keresik a fiatal munkavállalókat, mert úgy gondolják, rugalmasságuknak, együttműködő készségüknek köszönhetően a vállalati kultúrához könnyedén lehet őket alakítani, így a lojalitás erősebb és a későbbi fluktuáció mértéke is kisebb lehet. Az eredmények alapján elmondható, hogy a fiatal álláskeresőknek a szakmai tudáson kívül a kulcskompetenciákra is érdemes hangsúlyt fektetniük. Az önállóságot, munkafegyelmet, gyakorlati tudást a tanulmányok alatti bármilyen munkavégzés, munkatapasztalat erősítheti (pl. diákmunka, szakmai gyakorlat, gyakornoki programok, közösségi tevékenység, diákversenyek, stb.), a rugalmasságot, nyitottságot pedig az élet bármely területén lehet gyakorolni, fejleszteni A kérdésre adott válaszoknak elég nagy volt a szórása. A tanulók egy része években (2-5) határozta meg a szakmai gyakorlat mértékét, míg voltak olyanok, akiknek 2-3, esetleg 5-10 hónapnyi szakmai gyakorlat is elegendő, hogy jó szakemberré váljon. 6. Hogyan, milyen módon tudnál jó szakmai gyakorlatot szerezni? Manapság az intézmények tanulóinak alapvető feladatának számít a gyakorlati hely szerzése. A probléma az, hogy az intézmények nem tudatosítják a tanulókkal magának a gyakorlati helynek a jelentőségét, hogy annak a jövőre nézve milyen haszna lehet. Minden intézménynek létre kéne hoznia egy olyan intézményi tárgyat, hogy "szakmai gyakorlat", amely a fent említett célokat figyelembe véve felkészíti a tanulókat a gyakorlati hely szerzésére. A „szakmai gyakorlat” néven bevezetendő tantárgyat a következő kérdéskörök szerint kellene felépíteni: Miért fontos a szakmai gyakorlat? A szakmai gyakorlat jelentőségére kell felhívni a figyelmet, illetve annak profitorientáltságára. Motiválni kell a tanulókat oly módon, hogy említik a szakmai gyakorlat előnyeit a jövőre nézve, úgy, mint a kapcsolatszerzést, a szakmai

10

TÁMOP 3.1.4

tapasztalatszerzést. Továbbá példaként olyan, a tanulók számára ismert személyeket is lehet említeni, akiket a szakmai gyakorlati helyük igazított el az életben. Hogyan szerezzünk helyeket szakmai gyakorlatra? Ebben az esetben a gyakorlati hely szerzésének módját kell megemlíteni. Vannak különféle technikák, amelyek segítségével hatékonyabb a keresgélés, például a cégeket profil szerint rendszerező honlapok alkalmazása, illetve adott cégprofil szerinti táblázatok készítése. Említést lehetne tenni az önéletrajzok készítéséről, illetve helyt kaphat a cégek telefonos megkeresési módja is, hogy például kit kérjünk a telefonhoz és milyen protokoll szerint járjunk el. Ezt a tantárgyat már az első évben be kéne vezetni a szakmai gyakorlatot kötelezővé tevő oktatási intézményekben, hiszen maga a szakmai gyakorlat már az első évet követően aktuálissá válik. A jelenlegi probléma abban rejlik, hogy az intézmények magukra hagyják a tanulókat és nem teszik világossá magának a szakmai gyakorlatnak az értelmét. Pedig talán ennek a gyakorlatnak van a legnagyobb szerepe a későbbi szakmai elhelyezkedésben. Alapvetően nem lehet minden intézményre ráhárítania felelősséget, hiszen mindegyik oktatási intézmény más tanítási metódus szerint jár el, illetve másra helyezi a hangsúlyt. A helyes nyilván az, ha a gyakorlatból merített példákkal próbálják a tanulókat felkészíteni és elgondolkodtatni, hogy miért is van értelme a szakmai gyakorlatnak. Bár amit ugye már eleve kötelezővé tesznek, annak van egy kényszerjellege is, ami meg is ölheti a lelkesedést. Talán ezt a kényszert kellene némiképp feloldani egy olyan haszon orientált szemlélettel, amely demonstrálja a szakmai gyakorlat által hozott profitot a jövőre nézve. A tanulók a válaszaikban sorra megemlítik az alábbiakat: jó szakoktató, megfelelő gyakorlati hely, jó szakember mellett tanulni. Egyesek azt válaszolták, hogy előtte megfelelő elméleti felkészülésre lenne szükségük. Mindezek azt mutatják, hogy nem csak a külsős gyakorlati helyeken, hanem az iskola keretein belül is meg kell teremteni annak a lehetőségét (szakoktatók, szaktantermek, tanműhelyek, stb.), hogy megfelelő szakmai gyakorlatot szerezzenek a tanulók. A válaszok alapján mindezekre igény mutatkozik. 7. Mire jó a karrieriroda? Ha az iskolában működne, élnél a lehetőséggel?

11

TÁMOP 3.1.4

A legtöbb intézmény működtet karrierirodát, de a diákok zöme nem él a lehetőségekkel. Bár a szakemberek számos csatornán keresztül próbálják megszólítani a tanulókat, csak egy szűk, céltudatos réteg veszi igénybe a változatos és hasznos szolgáltatásokat - egyénre szabott tréninget, életvezetési tanácsadást. A karrierirodák fontos, a munkaerőpiacon hasznosítható segítséget nyújtanak, a diákok jelentős része mégsem él a lehetőségekkel. Számos irodavezető panaszkodik arra, hogy csak egy szűk, lelkes réteg keresi fel őket, a többieket hiába próbálják különböző csatornákon keresztül elérni, passzivitásba és érdektelenségbe ütköznek. A karrierirodák látogatottságát és kihasználtságát tekintve más helyzetben vannak a több tízezer hallgatót oktató egyetemek és a néhány ezer fős magánintézmények. Előbbiekben elsősorban automatizált folyamatokkal, csoportos keretek között oldható meg diákok támogatása, utóbbiakban az egyéni, személyre szabott karrierfejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Egyes helyeken már az első évfolyamon megkezdik a felkészítést. Figyelik, mennyire kezdeményezők, kreatívak a tanulók, hogyan működnének alkalmazottként, vezetőként. Maguknak valók-e, vagy inkább csapatjátékosok, képesek-e delegálni a feladatokat, jól gazdálkodnak-e a rendelkezésükre álló idővel. Az eredménytől függően a diákok egyénre szabott tréningeket kapnak, így megfelelően felkészülnek, mire a gyakornoki év elkezdődik. A másodéveseket a szakmai gyakorlatra trenírozzák: segítenek nekik az önéletrajz és a motivációs levél megírásában, próbainterjúkat biztosítanak. A karrieriroda folyamatosan fejleszti vállalati kapcsolatait. A harmadik tanévet, összesen 11 hónapot, teljes munkaidőben minden IBS-hallgató a szakmai gyakorlati helyén tölti. Ez idő alatt a karrieriroda személyes konzulenst biztosít számukra, aki segít beépíteni a tananyagban szereplő, illetve a munkahelyen szerzett ismereteket. A szakmai gyakorlatról esettanulmány keretében beszámolót is készítenek a diákok. A negyedéveseket kifejezetten az állásszerzésben támogatják. A hallgató megtudhatja, hogyan pályázzon, milyen egy pszichológiai teszt, miért használják, mit mérnek vele, hogyan tudja a legjobb formáját hozni egy felvételi beszélgetésen. Állásbörzét, tréningeket tartunk a személyes hatékonyság, a kommunikáció fejlesztésére, prezentációs és tárgyalástechnikákat mutatunk a hallgatóknak, valamint vállalatlátogatásokat szervezünk. A cégek napján a diákok arról szerezhetnek információt, hogyan jelentkezzenek a kiszemelt munkahelyre, hogy működik ott a kiválasztási rendszer, milyen karriert futhatnak be, milyen képességeket, végzettséget várnak el az egyes szakterületeken. A szakmai gyakorlat letelte után a hallgatók több mint felét marasztalják a 12

TÁMOP 3.1.4

cégek. Újdonság, hogy a karrierkurzus e-learning formájában is végezhető, ami a kötetlen időbeosztás miatt egyre népszerűbb a diákok körében. Kevés kivételtől eltekintve a tanulók zöme hasznosnak találna egy karrieriroda működését a saját intézményében. Elmondásuk alapján az iroda már a szakma kiválasztásakor segítséget nyújthatna. További támogatást kérnének a szakmai gyakorlati hely keresésekor, elhelyezkedéskor

és

egyéb

fontos

információk

összegyűjtésében,

értelmezésében,

elemzésében. Iránymutatást kaphatnának a döntéseik meghozatala előtt. 8. Véleményed szerint közösségi oldalak (iwiw, facebook, stb.) segítik-e a szakmai karrier építését, a munkához jutást? Ha igen, hogyan? A munkaadók egyharmada a közösségi weboldalakon is igyekszik kapcsolatba lépni a meghirdetett állásokra jelentkezőkkel. A közösségi oldalak egyre inkább az alkalmazni kívánt tehetségek felkutatásának bevett eszközévé válnak - derül ki számos cégvezető megkérdezésekor. A munkaadók fele úgy nyilatkozott, hogy ha a jelentkező erős aktivitást mutat saját „online brandjének” kiépítésében, az növeli felvételének esélyeit. A cégek csaknem negyede rutinszerűen használja a Facebookot, a LinkedInt és a MySpace-t a munkaerő-felvétel során. A megkérdezettek tizenöt százaléka úgy vélekedik, hogy fontos új munkaerőt szalasztana el, ha nem élne a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségekkel. Ugyanakkor a fiatal álláskeresők nem ismerték még fel ennek a trendnek a jelentőségét. Egy másik kutatás, ami 18 és 24 év közötti fiatalt kérdezett meg, arra a következtetésre jutott, hogy csak egytizedük használja tudatosan ezeket az oldalakat a munkahely-keresés során. "Bár a hagyományos hálózatépítés és munkaerő-közvetítés továbbra is pótolhatatlan marad, a nethasználó álláskeresőknek törekednie kell rá, hogy előnybe kerüljenek versenytársaikhoz képest" – állítja egy szakember. Magyarországon a munkaadók valószínűleg még nem használják ki ennyire a közösségi oldalakat, tehát egyelőre fölösleges a fiataloknak rohamtempóban átalakítani a profiloldalukat (például) az iwiwen. Mégis érdemes lehet a jövőben egyre inkább figyelni erre is a karrierépítés során. A kérdésre válaszolók egy része szerint azért hasznosak a közösségi oldalak, mert a szakmával kapcsolatos ismereteket tudnak beszerezni. Mások szerint azért fontos, mert 13

TÁMOP 3.1.4

kapcsolatokat tudnak kiépíteni, ápolni. Nagyon elgondolkodtató viszont, hogy a szakemberek véleményével ellentétben, a válaszolók jelentős száma nem tartja hasznosnak a közösségi oldalak használatát. 9. Az elmúlt néhány évben melyek voltak a „legmenőbb”, legkifizetődőbb szakmák? Sorolj fel legalább ötöt ezek közül! Rendszergazda, pénzügyi elemző, könyvelő: egy cég jövő évi álláspiaci trendeket is vizsgáló felméréséből kiderül, mely szakmák lehetnek a legkifizetődőbbek 2010-ben, Amerikában. A kezdő fizetések a pénzügyi- és számviteli, valamint az IT-szektorban az előrejelzések szerint nem emelkednek majd, sőt, előfordulhat, hogy mérsékelten ugyan, de csökkenni fognak. A juttatások összességében nem térnek majd el jelentősen a 2009-es bérektől, néhány szektorban emelkedést prognosztizálnak. A munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó cég összeállított egy listát a legpiacképesebb szakmáról és a kezdő fizetésekről, amelyeket 2010ben a pályakezdőknek, illetve az 1-3 éves munkatapasztalattal bíróknak ajánlanak majd az egyes területeken. Könyvelő: Az 1-3 éves szakmai tapasztalattal bíró könyvelők kezdő fizetése a nagyvállalatoknál (melyeknek forgalma meghaladja az évi 250 millió dollárt), átlagosan 46 500 és 61 500 dollár körül alakul majd évente a várakozások szerint. Kintlévőség-kezelő szakember: Keresettek lesznek a szakemberek, akik felbecsülik a vállalatok pénzügyi helyzetét, adósságállományát, likviditását, nyomon követik a pénzáramok mozgását. A kis cégeknél dolgozó, kezdő munkavállalók fizetése becslések szerint 42 500 és 57 500 dollár körül alakul majd évente. Vezető pénzügyi elemző: A vállalatok pénzügyi helyzetének pontos ismerete, a költségvetés elkészítése, a pénzpiaci mozgások nyomon követése, a prognózisok felállítása jól jövedelmez a szakembereknek. Egy közepes vállalatnál, ahol az éves forgalom 25 és 250 millió dollár között alakul, az ebben a pozícióban dolgozó kezdők fizetése jövőre várhatóan 57 ezer és 74 ezer dollár között lesz. Rendszergazda: A vállalat számítógépes hálózatának felépítése, védelme és fejlesztése a jövőben is kulcsfontosságú lesz, éppen ezért továbbra is nagy a kereslet a jól képzett,

14

TÁMOP 3.1.4

tapasztalt szakemberekre. A rendszergazdák kezdő fizetése évi 54 500 és 80 250 dollár között alakul majd. Informatikai biztonsági szakértő: Az informatikai biztonsági feladatok ellátását végző kezdők éves fizetése 96 500 és 130 750 dollár között lesz jövőre, ami jelzi, hogy ez a terület különösen érzékeny, ezért a vállalat működése szempontjából a legjobb szakembereket keresik a cégek. Rendszermérnök: Az infrastruktúra megtervezése és kialakítása mellett (hálózat, hardver, stb.) a rendszer karbantartása is az e területen dolgozók munkakörébe tartozik. A kezdők éves fizetése 64 250 és 93 250 dollár lesz jövőre - legalábbis az előrejelzések szerint. Ügyfélszolgálati asszisztens: A vállalatok sikerének kulcsa az ügyfelekkel való zavartalan kapcsolattartás - legalábbis ez derül ki egy 2009-es felmérésből, melyben a cégvezetőket arról kérdezték, szerintük mi a dinamikus fejlődés kulcsa. A kezdők fizetése e munkakörben 22 750 és 30 750 dollár között alakul. Menedzser/asszisztens: A közép- és felsővezetőknek továbbra is szükségük lesz olyan, nagy teherbírású, jó szervezőkészséggel megáldott asszisztensekre, akik összefogják az egyes területeken dolgozó menedzsereket, koordinálják a vállalat ügyeit és tartják a kapcsolatot az egyes részlegek vezetőivel, igazgatóival. Az e munkakört betöltő kezdők fizetése jövőre 35 és 47 ezer dollár körül alakul Ünnepélyes keretek között kihirdették azon 30 cég listáját, melyek a legjobb választást jelenthetik a pályakezdőknek. A felmérés alapján a legjobb cégek közé tartozik, többek között az Audi, a Coca-Cola, az IKEA, a Magyar Telekom, a MOL, a Morgan Stanley, az OTP, a Pannon, a Richter, a Tesco és a Vodafone. A Figyelő különdíja alapján a leggyorsabb szakmai előremenetelt egy pályakezdő a General Motors Powertrain-nél érheti el, a legnagyobb figyelmet a továbbképzésekkel kapcsolatban a PricewaterhouseCoopers-nél kapja egy friss diplomás, míg a legtöbb energiát a diákok képességnek felszínre hozására – akár már az egyetemi évek alatt – a MOL fordítja. A válság következtében most még nehezebb munkát találni a friss diplomával rendelkező fiataloknak, mint korábban. Jóval kevesebb a nyitott pozíció, egy-egy meghirdetett állásra pedig több százan is jelentkeznek.

15

TÁMOP 3.1.4

A vizsgálat alapján tíz pályakezdő közül hat a vonzó fizetést jelölte meg, mint a számára egyik

legfontosabb

szempontot

munkahelyválasztás

során,

ezzel

tehát

a

fizetés

toronymagasan vezet – olyan tényezőket előzve meg, mint a szakmai fejlődés, vagy az emberközpontúság. A felmérésből az is kiderül, hogy az egyik legnépszerűbb és legvonzóbb iparág a pénzügyi szféra, mely jellemzően a magas fizetések, a szakmai fejlődés és a vonzó karrier ígéretét hordozza a felmérésben résztvevők szerint, ugyanakkor sokan kötik hozzá az emberközpontúság, valamint a kihívást jelentő feladatok hiányát. A másik legvonzóbb terület az IT szektor, amely esetében a magas fizetés mellett a pályakezdők kiemelték a kihívó, izgalmas munkavégzés és a szakmai fejlődés lehetőségét, de sokan vélték úgy, hogy az IT/telekom cégek karrier és csapatmunka terén is átlagon felüli lehetőségeket kínálnak. A szféra egyetlen említésre méltó negatívuma a fiatalok szerint az, hogy az itt megkövetelt munkamorál a magánélet kárára mehet. A kevésbé ismert és népszerű területek közé az energiaipar és a gyógyszeripar tartozik. Utóbbi annak ellenére nem tartozik a kedveltek közé, hogy a frissdiplomások szerint a gyógyszeripar szereplői kiemelkedően sikeres cégek, és szinte minden tekintetben az átlagosnál jobb lehetőségeket kínálnak. Összességében elmondható, hogy a pályakezdők által legismertebb területek azok, melyekkel nap, mint nap találkoznak (kereskedelem, pénzügyi szolgáltatók, IT/telekom, gyártás és kereskedelem, autóipar, élelmiszer- és dohányipar, FMCG szektor). Az ismertség pedig jellemzően előfeltétele a vonzóságnak. Milyen fizetést várnak a pályakezdők? A fizetéseket figyelembe véve a pályakezdők (legfeljebb két éves tapasztalattal rendelkezők) átlagosan bruttó 284 ezer forintot (nettó 178 ezer forintot) szeretnének keresni, ezzel szemben a cégek átlagosan bruttó 252.600 forintot (nettó 163.000 Ft) ajánlanak. A kezdő fizetések azonban végzettség, terület és a diplomát kiállító intézmények szerint is megoszlanak. A régiókat tekintve bruttó 138 és 220 ezer (nettó 100 és 150 ezer) forintos fizetésre számítanak a legtöbben, de az ország keleti részén például négyszer annyian számolnak bruttó 138 ezer forintnál kisebb alapbérrel, mint KözépMagyarországon, ahol mindössze 3 százaléknyian gondolnak erre. A felmérésből az is kiderül, hogy a cégek milyen elvárásokat támasztanak a pályakezdőkkel szemben. A kutatás azt mutatja, hogy nemcsak a rátermettség fontos, kell a papír is: komolyan számít a végzettség, a képesítés, nem mindegy tehát, hogy milyen diplomát tud felmutatni a 16

TÁMOP 3.1.4

munkát kereső pályakezdő. Mégis meglepő módon országos átlagban a legfontosabb az úgynevezett személyközi kompetenciák megléte, mint például a kommunikációs rátermettség, a csapatmunkára való hajlam és az együttműködési képesség. Második helyen az idegen nyelvek magas szintű ismerete szerepel. A tapasztalatot viszont kevésbé várják el a cégek, ez országos és nemzetközi szinten is a fontossági sorrend végén található. Ez a sorrend azonban az egyes területeknél részben eltérő lehet. Míg a szolgáltatóközpontok az előbb említett személyközi kompetenciák mellett a nyelvtudást, az FMCG vállalatok a csapatmunkát, az információtechnológia területén mozgó cégek pedig elsősorban a jövőbeli potenciált nézik, addig a tanácsadóknak a végzettség a legfontosabb.

17

TÁMOP 3.1.4

TOP 30 lista - abc sorendben Vállalat

Iparág

Audi Hungária Motor Kft.

Autóipar és autóipari beszállítók

Bosch csoport

Autóipar és elektronika

Coca-Cola HBC Magyarország Kft.

Élelmiszer-/ dohány-/ FMCG

Deloitte Magyarország

Üzleti tanácsadás, könyvvitel, audit

dm Kft.

Kis- és nagykereskedelem (kereskedelmi láncok)

E.ON Hungária Zrt.

Villamos energia és gázszolgáltatás

ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport


Ericsson Magyarország Kft.

IT/Telekom (gyártás, fejlesztés, kereskedelem)

Ernst&Young Kft.


General Motors Powertrain Magyarország Kft. - Opel Szentgotthárd

Autóipar és autóipari beszállítók

Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.


Hewlett-Packard Magyarország Kft.


IKEA Lakberendezési Kft.


K&H Bank Zrt.

Pénzügy (bank és biztosítás)

Magyar Telekom Nyrt.

Telekommunikációs szolgáltatók

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Olaj / üzemanyag kereskedelem

Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft.

Szolgáltatóközpontok

Nestlé Hungária Kft.


OTP Bank Nyrt.


Pannon GSM Távközlési Zrt.


PricewaterhouseCoopers Kft.


Raiffeisen Bank Zrt.


Richter Gedeon Nyrt.

Gyógyszer (gyártás és kereskedelem)

SAP Hungary Kft.


Tesco-Global Áruházak Zrt.


Teva Gyógyszergyár Zrt.

Gyógyszer (gyártás és kereskedelem)

Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.


Unisys Magyarország Kft.


Vodafone Magyarország Zrt.


Vodafone Operációs Központ Magyarország Zrt.


A válaszadók döntő többsége az ún. hagyományos szakmákat adta válaszul: asztalos, kőműves, festő, villanyszerelő, stb. Egy-két olyan válasz volt, ahol magasabb képesítéssel rendelkező foglalkozások kerültek felsorolva, mint például, orvos, közgazdász, gépész, informatikus. 18

TÁMOP 3.1.4

10. Az elkövetkezendő néhány évben várhatóan melyek lesznek a hiányszakmák? Legalább ötöt említs meg közülük! Egyre kevesebb fiatal jelentkezik szakmunkástanulónak, a hiányszakmákban végzettek több mint fele pedig annak ellenére elhagyja a pályát, hogy munkájukra szükség lenne. Továbbra is nagy gondot jelent, hogy a gazdaság igénye és a szakképzés között komoly eltérések vannak, alig akad jelentkező például gépi-forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, villanyszerelő, mechatronikai műszerész, ács-állványozó, pék, egészségügyi, vagy akár textilipari szakmákra. A szakemberek szerint a problémát az is súlyosbítja, hogy a munkáltatók sok helyen a minimálbérhez közeli összeget kínálnak ezekben a szakmákban, amiből nem fedezhetőek a megélhetés költségei. A szakképzés prioritásait a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntései is alakíthatják, hiszen ezek a testületek dönthetnek arról, hogy egy-egy régióban mely képzéseket, mely szakmákat támogassanak kiemelten a szakképzési alapból. A kiemelten támogatott szakmák körében kellene elkölteni a decentralizált forrásokat, az új forráselosztás szerint ugyanis 2010-ben előre láthatólag 3,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra a munkaerő piaci alap képzési részében. Az utolsó kérdés alapján is megállapítható, kevés használható információval rendelkeznek a tanulók. A hiányszakmák megjelölésekor elvétve akadt, egy-egy olyan válasz, amelyek összhangba hozhatók a szakemberek következtetéseivel, prognózisukkal. Nagyon sokan olyan szakmákat is megjelöltek, amelyeknek már a képzésekor is látszik, hogy túlkínálat van (pl. pincér, szakács, bolti eladó, stb.).

19

TÁMOP Nyitónap

Recommend Documents