Deákné Kecskés Mónika DLA posztdoktori dolgozata Posztdoktori ösztöndíj a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0 022 támogatási keretből
Deákné Kecskés Mónika, egyetemi adjunktus, DLA Roskovszky Pantaleon: a pesti ferencesek cantus magistere
Budapest. 2013.
Roskovszky Pantaleon: a pesti ferencesek cantus magistere Roskovszky Pantaleon OFM érdekes személyisége a 18. századi ferences zenetörténetnek. Működésének emlékét számos hazai és a pozsonyi Ferences Rendház Könyvtárában található műve fémjelzi. A Ferences rend zenei vonatkozású forrásainak vizsgálata hazánkban a XIX. század végén, XX. század első felében kezdődött el, majd a XX. század második felében vett új lendületet. Csomasz Tóth Kálmán, Papp Géza és Domokos Pál Péter1 kutatásai első sorban még a Kájoni-forráscsoportra2 terjedtek ki. A legújabb kutatások az 1990-es évektől kezdődően Ladislav Kačič,3 Muckenhaupt Erzsébet,4 Murányi Róbert Árpád,5 Papp Ágnes,6 és Richter Pál7 nevéhez fűződnek. Ennek a fejlődésnek köszönhető a Kájoni Kódex, s legújabban a szintén Kájoni nevéhez köthető Organo Missale8 tudományos kiadása. Roskovszky legalaposabb kutatója, Kačič kutatásai az életmű egészére vonatkozóan szolgáltak eredménnyel, ugyanakkor a szerző kapcsolatát, működését a pesti ferencesek templomában nem vizsgálta részletesen.
A szombathelyi Ferences Rendház „pesti’ forrásai Roskovszky pesti tartózkodásának vizsgálatához kutatásokat folytattam a szombathelyi Ferences Rendház Könyvtárában, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében. A szombathelyi könyvtár kutatása napjainkban komoly nehézségekbe ütközik. A gyűjtemény tekintélyes mennyiségű anyagot tartalmaz, amelyek a jelenlegi Magyar Ferences Rendtartomány Rendházaiból származnak. Állománya részint a könyvtár eredeti és állandóan bővülő anyagából, magánszemélyek hagyatékából származik. Témám szempontjából azért volt még érdekes, mivel az 1950-ben felszámolt egyes kolostori könyvtárak anyagát részint ide menekítették. A múlt század közepén történt események hatására – amelyek során a feloszlatott rendházak könyvtárainak jelentős részét állami közgyűjteményekbe szállították, vagy megsemmisítették – a ferences rendházak 18–19. századi könyvállományának jó része került ismeretlen helyre, avagy a mai napig rendszerezetlen. A könyvek Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. (Régi Magyar Dallamok Tára I.) Budapest 1958. Papp Géza: Kájoni János orgonakönyve. Magyar Zenei Szemle II. évf. 5. sz., 1–23. u.ő.: A magyar katolikus népének kezdetei. Budapest. 1942. u.ő.: Egy elveszettnek hitt kéziratos énekeskönyv. Magyar Zene XXIX.(1988), 379–394. Domokos Pál Péter: „ ... édes Hazámnak akartam szolgálni...”Kájoni János: Cantionale Catholicum. Budapest. 1979. 2 Bővebben RMKT 15/b (17. sz.): 110–167. 3 Ladislav Kačič: Missa franciscana der Marianischen Provinz im 17. und 18. Jahrhundert, in Studia Musicologica 33. Budapest. 1991. uő.: Figuralmusik der Franziskaner in Europa. repertoire und Aufführungspraxis, in Musik der Geistlichen Orden in Mitteleuropa zwischen Tridentinum und Josephinismus. Bratislava. 1997.; uő.: "Zborníky pre klávesové nástroje Pantaleona Roškovského" [Roskovszky Pantaleon billentyűs gyűjteményei], Musicologica Slovaca XII (1988) 145-211. 4 Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980–1985. Balassi Kiadó, Polis Könyvkiadó. Bp.– Kolozsvár, 1999. 5 Murányi Róbert Árpád: Thematisches Verzeichnis der kompositionen in den franziskaner Handschriften in Ungarn. Püski Kiadó, Bp. 1997. 6 Kájoni Kódex. Facsimile – Transcriptiones I–III. Musicalia Danubiana 14/A-B*, B**, Bucharest–Budapest. Kájoni kódex (1634–71). [Codex Kaioni (1634–71).] Budapest. 1994. 7 „Die ungarischen gedruckten Gesangbücher des 17. Jahrhunderts”, Cantus Catholici und das Kirchenlied des17. Jahrhunderts in Mitteleuropa, Konferenzbericht (Hrsg. Ladislav Kačic), Slavistický kabinet SAV, Bratislava 2003, 115–124. 8 Kájoni János: Organo missale. „Kájoni János: Organo=Missale” (ed. Richter Pál), A Csíksomlyói Ferences Könyvtár Kincsei 3, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda 2005, 600 pp. 1
jelentős része került a ferencesek szombathelyi könyvtárába, amely a jelenlegi helyzetben kutathatatlan. A könyvtár állományának nagyságára jellemző, hogy a kolostor két szintjén helyezkedik el. 2012 nyarán elbocsátották a könyvtárost, ezért rendszerezése, állományának katalogizálása félbemaradt. Az antiquák a könyvtár második emeletén találhatók, ezeket a származási helyük – egy-egy adott ferences rendház – szerint rendszerezték, katalógusszámuk nincs. Jelentős magánkönyvtára van a rendházban élő P. Sill Aba OFM ferences zenetörténésznek, ez a könyvtár azonban rendszerezetlen és nem hozzáférhető. Egyéb, a kutatásom szempontjából értékes adatokat találtam a szombathelyi ferences rendház 18. századi leltárkönyvében (Inventarium conventus O.F.M. Sabariensis, 1756–1835). Az egyes házfőnökök feljegyeztették a kóruson található liturgikus vagy énekes könyveket. 1756-ból, P. Csák Gellért gvárdián alatt (1747–1750, 1755–58, 1765–1767) olvashatjuk a kórus leltári könyvei között: 1 graduale, 1 antifonale, körmenetre szóló 3 kis antifonale. Ezen kívül használtak még a kóruson hat énekeskönyvet (cantionalia) az orgonához. Témámat érintő forrásról említést a P. Nagy Dániel házfőnök működése alatti időből (1758–1761) olvastam: korális misék könyve, 1 darab. 1760-ból kifejezetten ez áll: a korális misék régi és megkezdett új könyve 2 darab. Vagyis a XVII. és XVIII. században a rendtagok nemcsak a breviárium egyes részeit énekelték nagyobb ünnepeken a rendi graduálékból és antifonálékból, hanem az egyes orgonisták a szentmisék közös részeit különféle szerzőktől összegyűjtötték, leírták és azokat orgonán játszották. Ugyancsak a litániák különféle dallamait összefoglalták és egy könyvben rögzítették. Az ünnepélyes szentmisékhez, amelyeket latinul adtak elő, motettákat gyűjtöttek, vagy az ügyesebb orgonisták maguk is szerkeszthettek hasonlókat. Az 1950-ig fennálló szombathelyi ferences könyvtárban három ilynemű kéziratos kottás könyvre hivatkozhatunk. 1673-ból származik P. Dubelovicz Valerian kéziratos könyve: Missale Choralisticum continens in se varii toni Missas et Antiphonas etc. Conventus Sabariensis, aláírva, mint orgonista 1673-ból. Még hozzáteszi, hogy a kolostor főnöke P Szombathelyi Benedek (1659, 1673–74, 1676– 77). Szép iniciálék díszítik. Ehhez hozzáfűzve található egy 1729-ből származó Requiem, amelyet a kolostor szerzetes-kántora játszott. A másik szombathelyi gyűjteményben harminc motetta és húsz szentekről szóló dallam található. Ezt kutatásom központi alakja: Roskovszky Pantaleon (1734–1789) írta és gyűjtötte össze. Szombathelyi gyűjteményének teljes címe: Cantica Dulcisona MarianoSeraphica seu XXX. Motettae et XX Ariae de Sanctis per Annum Quas in Ecclesiis Fratrum Minorum publico Usui Provinciae Marianae in Hungaria Exhibet P. Pantaleon Roskovszky Ordinis et Provinciae Ejusdem alumnus Professor, et Orgonaedus, Vox Cantans pro choro Ven. Conventus Posoniensis. (Alatta a ceruzás beírás: Sub organista Kleinmair m.p. die I. Octobr. 807. Mus: Cathedralis). A gyűjtemény két részre osztható. a kompilátor egyházi, avagy világi tematika szerint csoportosította a darabokat. A 2. fólión kezdődő bevezető után a 4–4v oldalakon találjuk az első rész tartalomjegyzékét. Ez 30 motettát közöl (az 5–69. oldalig) a főbb ünnepekre: De passione Domini, De
Resurrectione Domini, De Ascensione Domini, De spiritu Sancto, De SS. Sacramento (két motetta), Pro festo Dolorum BMV, De Beata MV vel Quovis Festo, Pro festis BMV (két motetta), Pro Fidelibus Defunctis, de Vanitatae Mundi. A 70. oldalon találjuk (71–88.o.) a következő rész indexét: Aria de SS. Sacramento (három ária), Communis, Spirituali, De beata Virgine (két ária), Pro omni tempore (tíz ária), In Natali Domini, In quadragesima, De Passione Domini, Aria de Requiem. A zenei szövet szóló-concerto egy énekszólamra, basso continuo kísérettel, amely felett számozást csak elvétve találunk. Hiába kerestem egy, a témám szempontjából fontos, másik forrást: Gerstenmaier Cecil tv (1738–1806) Lytanias a Venerabili Diffinitorio […] (1773) című munkáját. A kéziratról Szigeti Kilián emlékezik meg a szombathelyi ferencesekkel kapcsolatban.9 Ezek a források is bizonyítják, hogy a rendháznak a 18. században képzett kántorai és orgonistái voltak. A források száma a 18. század utolsó harmadában nőtt meg, amikor P. Kósa Jenő provinciális (1768–71, 1771–1780) elrendelte, hogy az általa jóváhagyott szentmisék és litániák dallamait le kellett írni minden rendi templom kórusának könyvébe (1769. nov. 26.). Ezek a könyvtípusok a szentmisék és litániák kezdősorait tartalmazzák. Hozzáírták annak a körmeneteken énekelt Pange linguának a dallamát, amelyet a nagyszombati katedrálisban énekeltek (a tartomány székhelye ebben az időben), valamint a Stella coeli leegyszerűsített énekét. A közölt szentmisék dallamát a nagyobb kolostorokban (ahol klerikusok vannak) a festumok alkalmával, a kisebb kolostorokban csak az elsőrendű ünnepeken kellett énekelni. Felelőssé teszi ezek megtanításáért a klerikusok magisztereit, a kórus-magisztereket és az orgonistákat. Amennyiben valamely klastromnak nem volt orgonistája, aki bevezetné a Pange lingua és a Stella coeli dallamába a kolostor tagjait és leírja a misék kezdetét, akkor a gvárdián felelőssége orgonistát kölcsönözni a szomszédos konventtől. A szomszéd konvent gvárdiánja köteles elereszteni egy hétre az orgonistát, hogy az megtaníthassa és lejegyezhesse a fent említett dallamokat. Szombathelyen nem mindig laktak klerikusok, de jelentős számú első rendi testvér élt itt együtt. A papi zsolozsma, a mise és a litánia éneklésére nagy gondot fordítottak. Igyekeztek képzett orgonistát és énekeseket alkalmazni. A kolostor számadáskönyvében olvashatjuk (1677. január 13-án), hogy Joakim (Horváth) vikárius és Kristóf atyát orgonálásra oktató vártemplom orgonistának a gondok 4 Forintot fizetett. A tartományi előírások (1659) a gregorián ének fontosságát hangsúlyozzák a figurális zenével szemben. A nagy ünnepeken azonban – amikor az atyáknak istentiszteleteken, miséken, gyóntatásban kellett helyt állniuk – megengedték a többszólamú,sőt a hangszerkíséretes éneket is. Ezek az ünnepek Szombathelyen Szent Ferenc (október 4.), Páduai Szent Antal (június 13.) és Porciunkula (augusztus. 2.), valamint Szent Erzsébet (a templom védőszentje) és a szentségimádás (január 2.) napjai voltak. A 17. század elejétől a 19. század elejéig rendszeresen találkozunk a számadáskönyvben énekesek és zenészek illetményével.
9
Szigeti 1961: 26-28.
1678. aug. 2-án kürtösöknek és dobosoknak (pro tubicinibus et tymp.), 1778. június 14-én: zenészeknek Szent Antal ünnepe alkalmából 4 Ft. 1785. január 3. (szentségimádás): zenészeknek 4 Ft. A klastromnak nem hiányzott az orgonista szerzetese sem. Ha valami okból nem akadt zenetudó rendtagja, akkor kisegítő kántorok, fiatal diákok, vagy a vártemplom (a későbbi székesegyház) orgonistája pótolta a hiányt. Pl.1706-ban az orgonista 6 Forintot kapott (rendi nem kaphatott fizetést). A kolostori templomban 1687-ben említettek először orgonát a számadáskönyvek. Ugyanezek 1731– 34-ben javításról tesznek említést. 1741/43-ban komolyabb átalakításra – talán új orgonára – szántak 150 Forintot.10 1783-ban új orgona került a templomba, amelyet 1906-ig használtak, amikor is értéktelen faanyagnak vélték és elégették. Ezt a hangszert feltehetően egy kőszegi mester készítettea számadáskönyv szerint.11 Az 1906-ban épült hangszert Mauracher Máté grazi építő készítette. Ebből az orgonából valók a Rieger-féle – ma is álló – hangszer Gamba és Traversflöte sípsora. Ezt 1938-ban váltotta a Rieger cég orgonája, míg a Peppert-féle hangszer Kisunyomba került.12 A kolostor orgonistáinak névsorát az adott időszakban (18. sz. 2. fele) a szombathelyi Püspöki Levéltárban fennmaradt, II. József korabeli kutatásokból, Jegyzőkönyvekből (Protocollum Consistoralia Sabar) és rendtartományi schematismusok alapján tudjuk rekonstruálni. Roskovszkyval egy időben orgonistaként működött Szombathelyen P. Zsák Quirin ( 1744–45, 1755), 1751-ben P. Horgas Makár gvárdián és fr. Altenburger Severus az orgonista (Protoc. conv. Sabar. OFM 1724–1764). 1773-ban fr. Gerstenmajer Cecil (Orgonakönyve a szombathelyi Városi Könyvtárban), 1779–81-ben P. Schmidt Kalliszt. Roskovszkyval egy időben működött még P. Gstetter Pius (1781–1794ig).13 Roskovszky, a pesti ferencesek cantus magistere A 18. században a pálosok és ferencesek sajátos zenei nyelvezetet alakítottak ki: kísérletet tettek a gregoriánnak a korstílussal való egyeztetésére. A ferenceseknél a 18. század elejétől kezdve egyre nagyobb igény mutatkozott a figurális zene iránt. A Mariánus Rendtartományban P. Marcus Repkovic (1694–1758) tevékenysége nyomán indult meg a többszólamú zene aktívabb művelése. Az 1769-es reformot követően P. Pantaleon Roskovszky és P. Gaudentius Dettelbach (1739–1818) foglalta össze az alaprepertoárt, melyet átdolgozásokkal és saját művekkel is bővítettek. P. Roskovszky Pantaleon (József) (1734. 03. 10. Ólubló (Stará Lubovńa)–1789. 03. 27. Pest) szlovák származású ferences orgonista és zeneszerző. Édesapja kántor volt, zenei alapjait tőle kaphatta. A későbbi Pantaleon frater podolini piaristák gimnáziumába járt, utána a nagyszombati jezsuita egyetemen tanult filozófiát. A rendbe már végzett filozófusként – philosophus absolutus – és sokoldalúan képzett zenészként – „cantor, organista, tubicien und fidicien” – kérte felvételét.14 A noviciatust a Dejte (Dechtice, nagyszombati járás) közelében épült Szent Katalin kolostorban töltötte. Teológiai tanulmányait 1757–1760 között Pesten, Budán és Pozsonyban végezte. 1759-ben szentelték Amennyiben új orgonára utaltak az adatok, azt a nagyszentmihányi Tausz mester készíthette. Nevét nem jegyezte fel, de vsz. Zotter János, kőszegi mester lehetett, aki barokk kori, kis pozitív orgonát épített. Az orgonákról bővebben Szigeti 1961: 30-31, 78, 95. 13 P. Sill Aba könyvtárából származik az ún. Szegedi Antiphonale, amelynek proveninenciája bizonytalan. Feltehetően nem ferences forrás, témánkat nem érinti. 14 Gajdoš 1970: 79-157. 10 11 12
pappá Nagyszombatban (ma: Trnava). Roskovszky magas zenei műveltséggel érkezett a rendbe, amelyet a liturgikus szolgálat igényeinek megfelelően tovább is fejlesztett. A Szent Katalin kolostorból származó feljegyzés szerint Pantaleon frater – pappá szentelése után: pater – énekesként és orgonistaként vett részt a közösség életében. 1761-től kezdődően pontosabban feljegyzések állnak rendelkezésünkre Roskovszky életútjáról. A ferenceseknél mindmáig az a szokás, hogy a rend tagjait ugyanazon provincia határain belül, az adott közösségek igényeinek megfelelően áthelyezték, a szerint, hol volt nagyobb szükség az egyes testvérek munkájára. Ennek köszönhetően Pantaleon páter több rendházban is tevékenykedett. Roškovský
szolgált
Érsekújváron
(1761–65)
Pozsonyban
(1760/61,
1765–69,
1771–73)
Nagyszombatban (1769–71, 1773–76, 1778–81,) illetve Pesten (1776–78, 1784–89). Nagyszombatban és Pesten a vikárius tisztséget is betöltötte. Idő közben a filozófia tudományában is tovább képezte magát: a lector candidatus fokozatig jutott. A pesti kolostor a Mariánus provinciába15 tartozott. P. Pantaleon dokumentálhatóan két alkalommal volt a pesti rendház lakója. Először 1776. augusztus–1778. márciusig tevékenykedett itt, ahol akkoriban 24 páter és 15–17 novícius élt. Beosztása: magister chori, orgonista, valamint gyóntató volt. Másodízben 1784 augusztusát követően egészen haláláig – 1789. március 27-ig – élt ugyanitt. Beosztása ismét orgonista és gyóntató, valamint az utolsó két évben a kolostor vikáriusa (az elöljáró helyettese). Az orgonista szolgálatot ekkor már nem egyedül látta el. A feljegyzések szerint a templomban egy másik ferences: Nicefor Pfuntner is ellátott hasonló feladatot.16 Magister chori minden nagyobb konventben működött, ahol a zsolozsmát énekelték. Ez a tisztség más feladatokkal is együtt járhatott. Elnevezése időszakonként és helyenként eltérő lehetett. Nevezhették magister, moderator, regens, praefectus chorinak. Előfordulásának gyakoriságát tekintve vicarius chori volt a tisztség legelterjedtebb elnevezése. A magister chorinak jártasnak kellett lennie az egyházi zene mellett a liturgikában is. Szintén követelmény volt, hogy gyakorlattal is rendelkezzen.17 Roskovszky nyelvismeretéről a rendbe lépéskor feljegyezték, hogy szlovák származású, magyarul csak közepesen tud, németül pedig gyengén. Nyelvtudásának korlátozott volta nem gátolta meg abban, hogy Pesten is működjön. Akkoriban Pest lakosságának jelentős része tartozott a szlovák nemzetiséghez. A pesti rendházban szintén több szlovák anyanyelvű szerzetes élt, nem egy közülük szlovák nyelvű prédikációkat is tartott. A ferences rendben a 18. század 2. felében a templomi zene és ének terén egyfajta reneszánsz vette kezdetét, amelyből komponistánk is kivette részét. Roskovszky zenei műveltségét feltehetően még szülőföldjéről, a Szepességből hozta.18 Ennek köszönhető, hogy Pantaleon neve mellett gyakran találkozunk a cantus magister, director chori és az organista kifejezésekkel. A kor ferencességének Ebbe a provinciába a szlovák kolostorok közül Pozsony, Nagyszombat, Malacka, Szent Katalin, Nyitra, Érsekújvár, Komárom és Szentantal tartozott. A provincia közigazgatási székhelye a pozsonyi kolostor volt. 16 Roskovszky Pesten a katonai kórházban is tevékenykedett, ahol elkapott egy fültőmirigy-gyulladással járó fertőzést, amelybe belehalt. 17 Bellucco: 43-45. 15
életében egyaránt jelen volt a liturgikus zene művelése és a kor világi zenéjének műfajai. Roskovszky hivatalos funkciói révén – a magister chori és az orgonista – a zenélés mindkét változatából kivette részét. A mindenkori orgonista feladata első sorban a néppel együtt végzett, nyilvános istentiszteleti formákhoz (mise és litánia) fűződött. Ő kísérte a nép és a jelenlévő szerzetesek énekét is.19 A cantus magister, vagy magister chori a szerzetesek énekét irányította a zsolozsma, és más liturgikus események alatt, amelyeken csak a klérus vett részt. Az ő feladata volt a jelöltek és novíciusok bevezetése a gregorián éneklésbe és a liturgikus ének más műfajaiba. A novíciusok emellett orgonálni és más hangszeren játszani is tanultak. Ezt a rendi előírások nagyon szigorúan vették. Roskovszky pedagógiai munkásságát fémjelzi Praxis authentica pulsandi organumi c. traktátusa. A mester M. Gugl Fundamenta partiture (1717) c. munkáját fordította le tanítványainak latin nyelvre és kiegészítette ezt Johann David Heinichen és Johann Joseph Fux zeneelméleti írásaiból vett részletekkel. Számos olyan rendelkezést ismerünk a Mariana provincia területéről, amelyek általánosan érvényesek voltak az egész rendtartományra, így Roskovszky működésére is hatással lehettek.20 Kivonat formájában, időrendi sorrendben idézem az alábbiakat: 1655: A klerikusoknak gyakorolniuk kell az éneklést és a prédikálást. Az ének gyakorlására minden délután fél-háromnegyed órát kell fordítani. 1662: A gvárdiánnak ügyelni kell rá, hogy a klerikusok és fiatalabb papok minden délután legalább egy órát gyakorolják a gregoriánt. Az énektanár legyen rátermett páter vagy frá ter. Ha ilyen nem lenne, lehet világi tanárt is alkalmazni. 1730: A rend tagjainak tilos figurális és hangszeres zenét művelni. A hangszerek közül egyedül az orgona használható. Kivételt képez a fejedelmek és prelátusok jelenléte és a jelentős rendi ünnepek. Ezekben az esetekben világi muzsikusok is alkalmazhatók. 1738: A vizitáció alatt megállapíttatott, hogy a provinciában egészen elhanyagolják a gregoriánt, és figurális zenével helyettesítik azt. Ezért újra hangsúlyozzák a gregorián gyakorlásának szükségességét, főleg azokban a kolostorokban, ahol klerikusok vannak. 1765: Ahol énekelt misék vannak, nem kell mindenféle művészi énekkel kérkedni, hanem csak olyan miseénekeket énekeljenek, melyeket minden énekes ismer. De az epistola után és az offertórium alatt énekelhetők egy-, és többszólamú betétek, hogy ne kelljen az orgonán mindenféle koncertet és szimfóniát játszani. 1769: Megfigyelhetjük, hogy némely magister és direktor chori szinte minden nap új, túl cifra miseénekeket és litániákat vezet be, ezért a klerikusok tanulóéveik alatt egy dallamot sem tanulnak meg rendesen. Ezt kiküszöbölendő, Pozsonyban bizottságot állítanak fel, mely megszabja a misén és litánián használható énekek pontos számát. Ezeket följegyzik, és ettől kezdve csak ezeket szabad énekelni. A bizottság tagjai: Kajetán Hruškovič, Bernard Lubič és Gabriel Krausz. 1770: A mise-, és litánia-énekek pontos számáról szóló rendeletet még nem mindenhol tartják be, bár néhány helyen már érezhető javulás. Ezért ismételten fölszólítják a magistereket, direktorokat és Az orgonista feladatairól bővebben ír egy ferences forrás, feltehetően a budai ferences J. Koller tollából: Chorus/seu/Missae Chorales/pro Conventu S. Francisci de Bajae. (Venetiis. 1750). Ms. Mus. IV 799. 20 Gajdoš: 140. 19
orgonistákat, hogy minél hamarabb másolják le ezeket az engedélyezett énekeket. Ha nem lenne a közelben minta, kérjenek kölcsön más kolostorokból. E rendelkezés betartásáért a kolostorok elöljárói felelősek. A habozókat meg kell büntetni. Erről november elejéig értesíteni kell a provinciálist. 1771: A novíciusok tanuljanak klavichordon játszani és tanuljanak olyan idegen nyelveket, melyekre az anyanyelvükön kívül szükségük lehet. 1773: Mivel provinciánkban kevés az orgonista, elrendeltetik, hogy az olyan kolostorokban, ahol novíciusok vannak, minél hamarabb szerezzenek be két-három klavichordot, hogy az arra rátermett novíciusok tanuljanak azokon játszani. A magisterek legalább fél órát tanítsák őket. 1778: Az ének és az orgona gyakorlását elhanyagolják. Ebben az elöljárók a vétkesek, sőt maguk a magisterek is elhanyagolják a tanítást. Az elöljáróság felszólítja az illetékeseket, hogy lelkiismeretesen teljesítsék a kötelességüket ezen a téren, ahogy régebben mindig is tették. A vétkeseket meg kell büntetni. A ferences rendházak lakói a világi zenélésben sem maradtak alul. Liturgikus zenéjükre éppen ezért lehettek hatással a korabeli világi zenei irányzatok, divatok. Erről tanúskodik a provinciális elöljáróság újabb figyelmeztetése a zenés mulatságok ellen, amelyet a nagyszombati káptalanban fogadtak el 1781-ben. „Hálátlan feladat még megemlíteni is a zene gyászos helyzetét azon időkben, melyeket élünk, és melyekben remény és kétely között hánykolódunk, mert nem tudjuk, mily sok szerencsétlenség érhet utol bennünket a jövőben. És némely elöljáró mégis, jóakaratát kimutatandó, vagy evő-, és ivótársai szolgálatait meghálálandó, a refektóriumban és a cellákban zenés mulatságokat vezet be, miközben a kóruson való zenélést elhanyagolja, és halódni hagyja. Ezért az elöljárók véssék eszükbe, hogy szigorúan felelősségre vonatnak minden zenélésért, még ha csak maguk a barátok játszanának is.21 Szerzőnk korában tehát tág tere volt a zenélésnek a ferences rendházakban és az általuk fenntartott templomokban. Ezek ismeretében érthető, miért annyira összetett Pantaleon testvér életműve. A szlovák zenetörténetírás eddigi ismeretei szerint Roskovszky rendje számára kilenc, szakrális és világi kompozíciókat tartalmazó kötetet szerkesztett. Szerzőnk egyházi és zeneelméleti művei mellett világi – adott esetben szóló hangszerre, orgonára, vagy csembalóra szánt – előadási darabokat, valamint egy vesperás-paródiát – egy farsangi kantátát – is találunk.22
21 22
Gajdoš: 11. Fordítás: Marosz Diana Vesperae Bachanales. (1771 k.) Kiadása: Kačič 1994.
Roskovszky kéziratai az Országos Széchenyi Könyvtár Zenei Gyűjteményében
Sorszám
Évszám
Cím
I-III
IV.
23
Megjegyzés
Tartalom Elveszett
1763-1769
V.
1763-1769
VI.
1763-1769
VII.
1763-1769
VIII.
1769
IX.
1763-1769
Jubilus Seraphicus, op.
offertóriumok, motetták, Mária-antifónák, misék és litániák
Lyturgia
16 ünnepi mise, Requiem,
franciscana
Te Deum
Hesperus
vesperások, litániák,
choralis
antifónák
Cymbalum
csembaló-, és orgona
jubilationis
kompozíciók,
Musaeum Pantaleonianum
Harmonia Seraphica
Emblematikusan ferences antifóna „pestis idejére.”
Feljegyzések 1757–1759-ből
csembalo-, és orgona kompozíciók
A forrás végén található Roskovszky Praxis authentica pulsandi organum traktátusa. Ebben található a Tantum ergo Fuxianum, amely Stadlmayr műve, amelyhez J.J. Fux írt generálbasszus kíséretet.
10 mise és egy Stella coeli extirpavit23
„op. IX et ultimum” megjelöléssel
A fennmaradó hat kötetben vegyesen találhatók Roskovszky saját és másoktól átvett darabjai. Szerzőnk saját műveit két nagy csoportra oszthatjuk. Az elsőbe azok tartoznak, amelyeket biztosan Pantaleon testvér szerzett. A másodikban számos olyan darabot találunk, amelyek provenienciája bizonytalan.24 Ms.mus. 756: Ad Chorum conventuum Pestinensis Ezek közül csak egyetlen kötetről állítható bizonyossággal, hogy Pesten használták. Az Ms. mus 756 kézirat címlapja elveszett, de Lavottánál25 még megtaláljuk a kötet címét, amely a pesti rendházra utal: Ad chorum Conventus Pestiensis. Más forrásban
Murányi
Fol.
Oldal
2037
1r
1
Cím Missa B:M:V in coelos assumpta
Szerző
(Murányi-féle katalógusszámmal)
Roskovszky
Ms. mus 5850
Pantaleon
K 1261
Roskovszky 2038
8v
16
Missa Annuntiationis B:M:V
Ms. mus. 751 Pantaleon K 2038 Francis. Prov. Marian. Hung.
2039
2040
14v
18r
28
35
Lytaniae Lauretanae
Tota pulchra 3 pars
Katzer, Engelbert Franciscano Provinciae Austriae Scti Bernardini
(Katzer, Engelbert)
Ms. mus. 752: Hesperus choralis K 3074 Ms. mus. 752: Hesperus choralis K 3075
2041
2042
2043
19v
21r
22v
38
41
44
Regina coeli 2. pars: Alleluia Motetto de Resurrectione Domini N.J. Christi Haec Dies quam fecit 4 pars
24 25
Bővebben: Kačic1994: 8. Lavotta: 153.
Ms. mus. 751
Regina coeli 2. pars: Alleluia
K 1186 Roskovszky Pantaleon Ord. M.S. F.
Roskovszky Pantaleon franciscano Prov. M.H.
Ms. mus. 751 K 1188
Ms. mus. 751 K 1125
A forrás a szerző három további kéziratából26 vett kompilációjának tűnik, a keletkezés időszaka így 1761 és 1789 közé esik. Roskovszky két Mária-misét, egy Lorettói litániát, két Regina coelit és a húsvéti graduale, a Haec dies szövegét dolgozta fel és gyűjtötte egy kötetbe. A forrás a szerző életművének azon darabjai közé tartozik, amelyet ő komponált. Idegen forrásból ezek a darabok nem ismertek.
Roskovszky Pantaleon OFM: Missa BVM Assumpta – Kyrie. MsMus 756: 1r.
A Missa B:M:V in coelos assumpta és a Missa Annuntiationis B:M:V két jelentős, dogmatikai ünnepre, Nagyboldogasszonyra (augusztus 15) és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepére (december 8) készült. A felirat alapján az ünnepek saját propriumtételeit várnánk. Szerzőnk e helyett Kyrie, Gloria,
26
Ms. Mus 5850 Lyturgia Franciscana (1761), Ms. Mus. 752: Hesperus choralis (1789), Ms. Mus.751 pars 2 Jubilus seraphicus (1761).
Sanctus és Agnus Dei tételekből álló ordinarium-sorozatot komponált korának bécsi stílusában. A darabok lejegyzésmódja és zenei nyelvezete egy, már létező, zenekari darab kivonatolásának tűnik két énekszólamra és basso continuora. A Kyrie mindkét esetben triós formában valósította meg. A Gloria szakaszolásában már nem ennyire következetes, mint ahogyan abban sem, a szöveg mely részét veszi külön tételnek az adott szakaszon belül. Abban azonban egység mutatkozik, hogy a barokk zeneesztétika kívánalmainak megfelelően a „Vivos et mortuos” és az (et expecto resurrectionem) mortuorum rész alatt elhagyja az orgonakíséretet. A Sanctus és a Benedictus – a Tridenti liturgia szertartásrendje értelmében – két külön tételként szerepel. Mindkét tétel ezen belül is két részre – Sanctus és Pleni sunt, valamint Benedictus és Hosanna – tagolódik. Az Agnus Dei mindkét esetben csupán egyetlen részből áll, amely az akklamációk mindhárom szövegét tartalmazza. A Lorettói Litániát szerzőnk minden forrásban a következő részekre bontja: Kyrie, Sancta Maria ora pro nobis, Mater inviolata, Virgo potens, Vas ni Signe devotio, Salus mi firmorum,Regina angelorum, Agnus Dei, Tota pulchra es, Tu advocata, Virgo prudentissima. A „Máriás” blokkot húsvéti tételek váltják fel. Előbb két kétrészes, orgona közjátékokkal megszakított, basso-continuo kíéretes Regina coeli, majd a húsvéti graduale, a Haec dies feldolgozása. Az Offertorium in Festo Resurrectionis D(omini).N(ostri).J(esu).Christi. Haec dies rövid kantáta, orgona közjátékokkal, szóló ariettákkal, szóló és kórus váltakozásával, valamint a verzus helyén ritmizálva énekelt recitatívóval. Ez a forrás egyetlen darabja, amely szárnazása bizonytalan lehet. Konklúzió Szerzőnk válogatása a jelen forrás esetébe nem lehetett véletlenszerű. Meglehetősen vegyes minőségű életművének legjobb darabjait gyűjthette össze a pesti ferencesek számára. A pesti ferencesek számára dedikált kézirat vonatkozásában két kérdés merülhet fel. Vajon milyen célra szánhatta a szerző ezt a gyűjteményt? Elhangozhattak-e a darabok liturgikus környezetben? Találunk-e utalást a korabeli tabulákban arra, miképpen kell énekelni a néppel végzett misét? Amennyiben a darabok csupán didaktikus célt szolgáltak, vajon tesznek-e erre utalást a korabeli forrásokban? A pesti kézirat minden darabja másolat egy korábbi kéziratból származik, tehát a kompozíciók elsődlegesen nem Pest számára készültek, az összeállítás azonban igen. A kutatást nehezítette, hogy a Roskovszky pesti tartózkodásának idejében készült
tabula nem
hozzáférhető. A forrás feltehetően elveszett, sem a hazai ferences könyvtárakban, sem pozsonyi ferences könyvtárban nem található meg. Kutatásaim a tények ismeretében a Magyar Országos Levéltárban található anyagra, valamint a Ferences Könyvtár és Levéltárban található, más provinciából származó tabulákra korlátozódhattak.
A Magyar Országos Levéltárban fennmaradt pesti ferences forrásokban27 kevés zenei jellegű feljegyzést találunk. A zenei vonatkozású bejegyzések az általam hozzáférhető forrásokban szinte kizárólagosan a zsolozsma együtt végzésének a módjára térnek ki.28 A Mariana rendtartomány tabuláit Pozsonyban őrzik. Roskovszky működési idejéből jelenleg csak a Pesti ferencesek számadáskönyve adhatott támpontot a kutatáshoz. A forrás egy hivatkozásból tudjuk, hogy a pesti ferencesek egy ferences szent – Páduai Szent Antal – ünnepének oktáváján, a processzióban fizetett zenészeket alkalmaztak.29A feljegyzés azonban nem részletezi azt sem, hogy hangszeres, avagy vokális előadókról volt-e szó. A szerző pozsonyi működésének idejéből fennmaradtak tanítványainak nevei.30 A pesti rendházban szerzőnk a magister chori funkciót is betöltötte. Bizonyíthatóan volt tehát a zenei élet koordinálására, tanításra vonatkozó feladata. Lehettek tehát olyan tanítványai, akik megszólaltathatták a darabjait, ugyanakkor a zenei értelemben jobban képzett ferences testvérek mellett szükség volt hivatásos muzsikusokra is. A Ms.mus. 756 darabjai éppúgy szolgálhatták a liturgiát, mint a szerzetes növendékek oktatását. Ennél többet azonban a hazánkban rendelkezésre álló források alapján, a szerző életében keletkezett tabula hiányában nem lehet megállapítani. A mellékelt átírások összeállításánál arra törekedtem, hogy minél átfogóbb képet adhassak szerzőnk saját tollából származó, és felvett egyházi műveinek legjaváról. A közeljövőben nyomtatásban is megjelenő válogatás gerincét a Ms. mus 756 Roskovszky által szerzett darabjai alkotják. Ennek köszönhetően került bele egy Nagyboldogasszony ünnepére szánt miseciklus31 mellett egy Engelbertus Katzer OFM által komponált litánia,32 valamint két, húsvéti motetta.33 Roskovszky szakrális munkásságáról csak akkor kaphatunk megfelelő képet, ha vesperás kompozícióit is megismerhetjük. A kiadványt ennek fényében a Hesperus Choralis vesperás-zsoltárainak első sorozata34 zárja le.
Az általam átvizsgált források: Magyar Országos Levéltár P 233 Ferences Rendtartomány (Pesti) 84.k. 28. tétel. A pozsonyi ferences kolostor pénztárkönyve 44.k. 7. tétel: Liber continens Sacra regia quotannis absolvendis 1795-1915 55.k. 12. tétel: Káptalani határozatok 1791-1836 56.k. 13. tétel: Rendfőnöki, egyházhatósági körlevelek 1791-1836 62.k. 16.tétel: Elhalt ferencesek névjegyzéke, általában a XVII-XVIII. századból 63.k. 17. tétel: Krónikás adatok 1741ig 64.k. 18. tétel: A pesti ferences kolostor leltára 1796-1853 28 55.k. 12. tétel: 30 §: Chorus nobis Ecclesiastico praecepto cantus, una cum meditatione viro Religioso vehementer necessaria preastitutis horis, ut hodie fieri absolet, inviolate,et momisse, quaantum numerus Patrum atque Conventuum admiserint, observetur isque in defectu plurium slatem a duobus, vel etiam uno in silentio persolvatur. Frates lajci (laici) vero conformiter instituto nostro ad chorum adeundum, sacrum audiendum, et sacerdoti ad aras operati ministrandum, nisi sponte una velino arbigantur. 29 84.k. 28. tétel: 434. „Pro musicis pro processionali Dominica infra octavam sancti Antonii Musica (…)” 3p. 30 Kačič 1994: 19. 31 Ms.mus. 756. 1r–7v Missa B.V.M. in coelos assumpta 32 Ms.mus. 756. 14v – 18v Lytaniae Lauretanae. 33 Ms.mus. 756. 19r – 21r: Regina coeli 2. pars: Alleluia; Ms.mus. 756. 22r – 44r Motetto de Resurrectione Domini N. J. Christi Haec Dies quam fecit 4 pars 34 Ms.mus. 752. 1–26. Vesperae Solemnes/per Totum Annum…. 27
BELLUCO
Belluco, Bartholomaeus: Legislatio Ordinis Fratrum Minorum de Musica Sacra. Roma. 1959.
BATIFFOL
Pierre Batiffol: L'Histoire du bréviaire romain. Paris, 1893.
GAJDOŠ
P. Vševlad Jozef Gajdoš, OFM: „Doplnky k životopisu a dielu Pantaléona Roškovského”in Musicologica Slovaca. 1970/2. 131 – 156
KAČIC
Ladislav KAČIC: Harmonia unisona – Franziskanische Bearbeitungen der Figuralmusik des 17. und 18. Jahrhunderts. In KAČIC, L., Plaude turba paupercula - Franziskanischer Geist in Musik, Literatur und Kunst (Konferenzbericht). Bratislava: Slavistický ústav Jána Stanislava SAV, 2005. p. 197-233. (R).
LAVOTTA
Lavotta Rezső:Zenei kéziratok II. kötet. Kéziratos zeneművek. Budapest.1940.
MURÁNYI
Murányi Róbert Árpád: Thematisches Verzeichnis der kompositionen in den franziskaner Handschriften in Ungarn. Püski Kiadó, Bp. 1997
RICHTER 2007
Richter Pál: Der Melodiebestand des Franziskanerordens im Karpatenbecken im 17. Jh. (A ferences rend dallamkészlete a 17. században a Kárpát-medencében), Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria (Magyar ferences források) 4, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest 200
SZIGETI 1961
Szigeti Kilián OSB Szombathely egyházi zenéjének története. Pannonhalma, 1961.
