Támogassa munkánkat! Ajánlja fel adója 1%-át!
Köszönjük.
Adószámunk: 18296996-1-17
SIMONTORNYAI FÉNY-ERŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET (7081 Simontornya Petőfi u. 67.)
A Simontornyai Fény.-Erő Egyesület tevékenységének célja: Simontornya város hagyományőrző tevékenységének megóvása Közfeladat megnevezése: a helyi közművelődési tevékenység támogatása Városunk idősebb korosztályának szenior-tánc szervezése, csatlakozás. a szeniortáncmozgalomhoz , fogyatékkal élők kulturális rendezvényeinek segítése Közfeladat megnevezése: egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Általános iskola 1-4 osztályos tanulók tanulmányi ösztönzése, iskolán kívüli szabadidő rendezvények , játékos vetélkedők szervezése Főiskolára, egyetemre járó fiatalok anyagi támogatása Közfeladat megnevezése. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások Helyi felnőtt és ifjúsági sport klubok, szabadidősport támogatása Közfeladat megnevezése. Sport, ifjúság ügyek Lakókörnyezet tisztántartása, helyi önkormányzattal egyeztetve Közfeladat megnevezése. Környezet-egészségügy Határon túli magyarokkal kulturális baráti kapcsolatok kiépítése, ápolása
Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2014/2015-mikor mennyi járulékot kell fizetni ? Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai : A nyugdíj melletti munkavégzés szabályait foglaljuk össze röviden és érthetően az alábbiakban. Tekintettel arra, hogy más-más szabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjasokra, a korhatár előtti ellátásban részesülőkre, a társas vállalkozókra és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra, tisztában kell lennünk az adózási és a járulékfizetési szabályokkal. Itt foglaljuk össze a közszolgálati jogviszonyban levők nyugdíjfizetési szabályait is.
Öregségi nyugdíjas munkavégzési szabályai Öregségi nyugdíjasnak tekinthető az a személy, aki a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére.
Munkáltató költsége Személyi jövedelem adó Szociális hozzájárulási adó
Munkavállaló költsége (a munkáltató vonja le és fizeti be) 16 %
27 %
Nyugdíj járulék
10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
4%
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék Munkaerő piaci járulék Szakképzési hozzájárulás
1,5 %
ÖSSZESEN:
28,5 %
30 %
A munkáltató az általa foglalkoztatott 55 év feletti munkavállalók után (nyugdíjasok is lehetnek) a fizetendő szociális hozzájárulási adóból a bruttó
munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe. Az öregségi nyugdíjas munkavállaló a munkabére mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül felveheti. Korhatár előtti ellátás munkavégzési szabályai Ide tartoznak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülők (a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művész nyugdíj és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja). A nyugdíjtörvény szerint amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el a minimálbér – összegének 18 szorosát (2013-ban ez az összeg 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Amennyiben a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.
Munkáltató költsége Személyi jövedelem adó Szociális hozzájárulási adó
Munkavállaló költsége (a munkáltató vonja le és fizeti be) 16 %
27 %
Nyugdíj járulék
10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
4%
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék*
3%
Munkaerő piaci járulék*
1,5 %
Szakképzési hozzájárulás
1,5 %
ÖSSZESEN:
28,5 %
34,5 %
*
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjas nők esetében a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 % munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni. Ebben az esetben is érvényes, hogy a munkáltató az általa foglalkoztatott 55 év feletti munkavállalók után (nyugdíjasok is lehetnek) a fizetendő szociális hozzájárulási adóból a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe.
Közszolgálati jogviszony munkavégzési szabályai Az alábbi esetekben szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, amennyiben az illető személy
közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Egyéni és társas vállalkozók Amennyiben saját jogú nyugdíjas folytat vállalkozói tevékenységet (ide tartozik az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) ebben az esetben ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított. Ez esetben a társas vállalkozás a (kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után) 6.660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után – pl. öregségi nyugdíjas – nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni. Azok az egyéni és társas vállalkozók akiknek korábbi nyugdíját átminősítették korhatár előtti ellátássá, illetve szolgálati járandósággá, már nem minősülnek
saját jogú nyugdíjasnak (egészen addig amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Az az egyéni vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a járulékokat. FIGYELEM! Ez érintheti a mezőgazdasági őstermelőket is. Az utóbbi esetben a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Milyen járulékok fizetendőek munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas után? Ezen személyek után munkaadójuk 27 % társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 10 % nyugdíjjárulékot, és 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugellátás szünetelése alatt pedig 2 % egészségbiztosítás járulék fizetésére van szükség. A nyugdíj melletti munka az alábbiak szerint alakul, amennyiben munkaviszony áll fenn a munkaadó és a nyugdíjas között: 27 % TB- t fizet a munkaadó, munkaidejétől függetlenül, a levonások pedig az alábbiak szerint alakulnak, kivételt képezve az 1.5 %- os munkaerő piaci járulékot: - amennyiben jár a nyugdíj, 10% nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, és személyi jövedelemadó - amennyiben szünetel a nyugellátás, 10% nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2% egészségbiztosítási járulék és SZJA A nyugdíj szüneteltetésére akkor van szükség, amikor a nyugdíjas személy az adott évben a minimálbér tizennyolcszorosánál több bruttó fizetést kap. A nyugdíj melletti munkavégzés a következő, ha a nyugdíjas és a munkaadója közt megbízási szerződés van: - amennyiben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát a munkáltató 27 % EHO-t köteles fizetni, a mindenkor érvényes EHO- fizetési korhatár figyelembe vételével. Biztosítottként nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A munkavállalóra csupán a személyi jövedelemadó befizetése nehezedik. -amennyiben a megbízási díj eléri a minimálbér 30 százalékát, úgy a
munkáltatói TB 27%, a nyugdíjjárulék 10%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% és SZJA, ha a nyugellátás nem szünetel. Nyugdíj visszatartása esetében pedig munkáltatói TB 27%, a munkavállalói 10%, nyugdíjjárulék 4 %, természetbeni egészségügyi járulék 2% és személyi jövedelemadó.
Magyaros tepsis krumpli Hozzávalók:
1,5 kg krumpli 20 dkg füstölt sonka 3 gerezd fokhagyma 2 fej lilahagyma 1 nagy pohár tejföl 1 pár kolbász olaj só bors
A krumplit hámozd meg, és karikára vágd fel. A füstölt sonkát csíkokra, a kolbászt és a lilahagymát szeletekre vágd fel. A tepsi aljába önts pici olajat, majd tegyél rá egy sor krumplit. Sózd, borsozd, és szórd meg az áttört fokhagyma egy részével. Tegyél rá még egy réteg krumplit, szintén sózd, borsozd, aztán rakd rá a kolbászt és a sonkát. Tedd rá a lilahagyma felét, és kend meg tejföllel. A tetejét fedd be a maradék krumplival, sózd, borsozd meg, és tedd rá a megmaradt hagymaszeleteket. Pici olajjal locsold meg a tetejét, és alufóliával fedd be. Előmelegített sütőbe tedd be, és egészen addig párold a fólia alatt, míg a krumpli megpuhul. Ekkor vedd le, és picit pirítsd meg.
Fokhagymás tepsis krumpli
Hozzávalók:
2 kg krumpli 4 gerezd fokhagyma 1 dl olaj 1 evőkanál pirospaprika só bors
A krumplit hámozd meg, karikázd fel. Tedd bele egy tepsibe, és ízlésed szerint szórd meg sóval, borssal. Az olajban keverd ki a pirospaprikát csomómentesre, és locsold a krumplira. Szórd rá az áttört fokhagymát, majd előmelegített sütőben, időnkénti kevergetés mellett süsd meg.
Tejszínes tepsis krumpli
Hozzávalók:
1 kg krumpli 20 dkg trappista sajt 3 dl főzőtejszín 2 fej vöröshagyma 1 evőkanál liszt vaj só
A krumplit hámozd meg, majd vágd ketté. Sós vízben tedd fel főni. Ha megfőtt, szűrd le, és vágd kisebb kockákra. A tepsit kend ki vajjal, és tedd bele a krumplit. A hagymát darabold
fel, és szórd a krumplira. A tejszínt a liszttel keverd csomómentesre, és locsold a krumplira. A tetejére szórd rá a lereszelt sajtot, és előmelegített sütőben süsd meg.
Mediterrán tepsis krumpli
Hozzávalók:
1 kg krumpli 1 gerezd fokhagyma 15 dkg juhtúró 15 dkg feta sajt 3 paradicsom 2 dl natúr joghurt 1 evőkanál vaj olívaolaj
A krumplit hámozd meg, karikázd fel, majd egy olívaolajjal kikent tepsi alját rakd ki vele. Szeleteld rá a paradicsomot és a fokhagymát, és addig folytasd a rétegezést, míg a hozzávalók el nem fogynak. A tetejére morzsold rá a fetát, öntsd fel az egészet 1-2 dl vízzel, és előmelegített sütőben 30-40 perc alatt süsd meg. A joghurtot és a juhtúrót keverd össze, és tálaláskor locsold rá a krumplira. Kiemelt híreink a címlapról
Olajban sült szénhidrát cukorral: te milyen gyakran teszed a tányérra?
FEMINA hírlevél! Heti horoszkóp, nyereményjátékok, diéták, receptek, szépségápolás, sztárhírek és friss cikkek egy helyen. Iratkozz fel most! »
Letétbe helyezés: kizárólag papír alapon lehetséges, az Országos Bírósági Hivatal (Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 24.) részére kell megküldeni. A borítékra írják rá: „Beszámoló”. Közzététel: az Országos Bírósági Hivatal hivatalból közzéteszi a www.birosag.hu oldalon, továbbá ha a szervezet saját honlappal rendelkezik, a dokumentumokat ott is közzé kell tenni. A Civil törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) hatályba lépése óta több, adminisztratív egyszerűsítést eredményező változtatás történt. Ennek egyik eleme, hogy a civil szervezetek különböző kötelezettségeinek határideje egységessé vált. Az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság az alábbi figyelemfelhívást tette közzé a Kormány honlapján. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az alábbiakat egyaránt május 31-éig kell teljesíteni, amelyre alig egy hét maradt. A számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet a 2012. évről Egyszeres és kettős könyvvitelt vezető civil szervezeteknek egyaránt el kell készítenie a számviteli beszámolót, amelyhez közhasznú jogállástól függetlenül csatolni kell a közhasznúsági mellékletet. Ezen dokumentumokat el kell fogadnia a jóváhagyásra jogosult testületnek (általában egyesületnél a közgyűlés, alapítványnál a kuratórium). A civil szervezet képviseletére jogosult vezető tisztségviselő (pl.: elnök) által aláírt dokumentumokat– kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékkal együtt – május 31-ig letétbe kell helyezni és közzétenni. Letétbe helyezés: kizárólag papír alapon lehetséges, az Országos Bírósági Hivatal (Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 24.) részére kell megküldeni. A borítékra írják rá: „Beszámoló”. Közzététel: az Országos Bírósági Hivatal hivatalból közzéteszi a www.birosag.hu oldalon, továbbá ha a szervezet saját honlappal rendelkezik, a dokumentumokat ott is közzé kell tenni. További információ: http://birosag.hu/allampolgaroknak/tajekoztatocivil-szervezeteket-terhelobeszamoloikkal-kapcsolatosletetbe-helyezesi-es-kozzeteteli Nyomtatványok elérése: http://www.civil.info.hu/intezze-el Letétbe helyezés elmulasztásának jogkövetkezménye: Csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely a fent leírtak szerint letétbe helyezte beszámolóját. Letétbe helyezés: kizárólag papír alapon lehetséges, az Országos Bírósági Hivatal (Postacím: 1363 Budapest, Pf.:
24.) részére kell megküldeni. A borítékra írják rá: „Beszámoló”. Közzététel: az Országos Bírósági Hivatal hivatalból közzéteszi a www.birosag.hu oldalon, továbbá ha a szervezet saját honlappal rendelkezik, a dokumentumokat ott is közzé kell tenni. A számviteli törvény a beszámolási kötelezettségre, a beszámoló elkészítésére helyezi a hangsúlyt. Ennek szellemében a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesítened kell a Számviteli Tv. által megfogalmazott Számviteli Alapelveket. A megbízható és valós összkép kialakításához a Számviteli tv. a következő alapelveket nevesíti: Általános alapelv a vállalkozás folytatásának elve. Ezt az elvet kell folyamatosan a szemünk előtt tartanunk. Azt jelenti, hogy beszámoló összeállítása és a könyvvezetés során abból kell kiindulnod, hogy a vállalkozás a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, s nem várható a működés beszüntetése vagy jelentős csökkenése.
1 Általános alapelv 1. A vállalkozás folytatásának elve Általános számviteli alapelvnek tekintendő. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Lényegében nem is tekinthető számviteli alapelvnek, hanem a többi alapelv érvényesülésének feltételét jelenti.
II. Tartalmi elvek 2. Teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, és a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdasági események könyvelésének alapjait képező, a tárgyidőszakra vonatkozó bizonylatok hiánytalanul hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek.
3. Valódiság elve A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelésük meg kell hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
4. Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékvesztéseket és az értékcsökkenéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség.
5. Összemérés elve Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni,
függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek.
III. Tartalomra ható kiegészítő elvek 6. Tartalom elsődlegessége a formával szemben A beszámolóban és azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
7. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni, és a nyilvántartásokban azokat egyedileg értékelni. Az egyedi értékelés sajátosan érvényesül az olyan eszközök vonatkozásában, amelyek azonos paraméterekkel rendelkeznek, különböző időpontban szereztük be, csoportosan tartjuk nyilván. Értékelésük átlagos beszerzési áron, vagy FIFO módszerrel történik. Gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
8. Bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók.
9. Időbeli elhatárolás elve Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és a elszámolási időszak között megoszlik.
10. Lényegesség elve Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, felhasználó szervezet döntéseit.
11. Költség haszon összevetésének elve A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
IV. Formai elvek 12. Világosság elve A könyvvezetést, és a beszámolót áttekinthető, érthető a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
13. Folytonosság elve A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
14. Következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
