Tamási kistérség
A kistérség a Dunántúli-dombság egyik részén, a Tolnai-hegyhát területén fekszik. A kedvezı természeti, tájképi adottsága miatt kiemelkedı szerepet játszik a térségben a turizmus. Több különlegességet is tartogat ez a táj. Ilyen a Németkér-Bikács között elterülı, hajdan futóhomokos területen egyedi látványt nyújtó árvalányhajas homokpuszta. A homokbuckák közötti lefolyástalan területek jégkorszaki maradványfajokat rejtenek, de gazdag a terület rovar-, kétéltő-, és madárvilága is, különösen a nedves réteken, a Kapos és a Sió mentén. A kistérség a Kapos vízgyőjtı területéhez tartozik, legnagyobb mellékvize a Koppány folyó, de meg kell említeni az északi részén húzódó Sió-csatornát is. A térség Kapos-Koppány menti dombvidékét a nagy kiterjedéső erdıségek teszik változatossá, ahol pedig a nagyvadak nyújtanak kivételes látnivalókat, ezek közül is kiemelkedik a nemzetközi hírő Gyulaji Rezervátum, melynek különlegessége a védett magyar tölgyes és a csak itt élı dámvad (világhírességét jórészt ennek köszönheti). A Gyulajtól Tamásiig húzódó erdıben nagyon jól taníthatók az erdık fafajtái, az erdıszintek, a növénytársulások. Szintén országos jelentıségő természetvédelmi terület a Pacsmagi-tavak, mely egy szerteágazó tórendszer, természetesen a hozzá tartozó különleges madárvilággal. A kistérség különlegesen izgalmas középkori hangulatot sugárzó mőemléke az Ozorai- és Simontornyai vár. Ajánlás: A kirándulást, természetet, középkori várakat és népi kultúrát, azon belül német nemzetiségit kedvelı, vagy megismerni akaró diákcsoportoknak és tanároknak ajánljuk a kistérség felkeresését.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Régió: Dél-Dunántúl Megye: Tolna
Kitekintı:
-
-
-
-
mezıgazdasági munkákba való bepillantás (földmővelés munkafolyamatai, mezıgazdasági gépek), ismerkedés a méhészettel, a méhek különleges, érdekes életével. téglagyári látogatás – a helyi téglagyárban még hagyományos technológiával dolgoznak, ahol egy gyárlátogatás keretében megismerkedhetnek a diákok ezzel, a lassan feledésbe merülı munkafolyamattal, a hotel üzemeltetıje vadászmester, aki segít bepillantást adni a vadászat fortélyaiba, ismereteibe egy szemléltetéssel gazdagított elıadáson keresztül, szemléltetéssel egybekötött elıadás a szılıtermelésrıl, borászatról, a környék bebarangolása lovas kocsival, hintóval, képzımővészeti foglalkozás, képzımővész segítségével.
A Landhotel teljes ellátást biztosít, de lehetıség van önálló bográcsozásra, grillezésre, szalonnasütésre. Üzemeltetı: Jahn Elemér Tevel, Ifjúság u. 514/1. Tel.: 06/74-404-883, 06/20-572-4651 Email:
[email protected], Honlap: www.landhoteltevel.tvn.hu
Kalaznó Érdemes a Hıgyésztıl 7 km-re, a 65-ös útról leágazva egy csodálatos természeti adottságokkal és néprajzi kincsekkel teli sváb zsákfaluban egy sétát tennünk. Murga Szintén kiemelkedı természeti és néprajzi (sváb) érdekességekkel találkozhatunk a Hıgyésztıl 9 kmre lévı szintén zsákfaluban. Itt született az evangélikus tanító gyermekeként Gömbös Gyula. Régi temetıje különleges hangulatot áraszt, érdemes felkeresni.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Nagyszerő szálláslehetıség van a kistérség délkeleti részéhez közeli Tevelen, a Landhotelban, (Hıgyésztıl 11 km) középiskolások számára (20-25 fı). A háziak változatos programlehetıségrıl gondoskodnak:
Tamási Kedvezı földrajzi fekvésének köszönhetıen ısidık óta lakott terület. Ide, a Koppány folyó menti dombvidékre mindig szívesen telepedtek le az emberek, mert a táj és a természet biztosította a megélhetésüket, biztonságukat. Már a 13. században állt itt feltehetıen egy magánvár (erre utal helyzete és tipikus formája), a Koppány folyó árterébıl meredeken kiemelkedı bokros erdıvel fedett dombon. Az egykori vár nehezen felismerhetı, helyén kilátótorony van, mely a faluból egy rövid sétával megközelíthetı. Ma már csak sáncainak maradványai láthatók a Várhegyen. A település két természeti értéket is rejteget, a Gyulaji erdıt és a Pacsmagi tavakat. Tamásit ma fıként az 1973-ban megnyitott termálfürdı miatt keresik fel sokan. A fürdıhöz tartozó 7 hektáros zöldterület és 7 különbözı mérető és hımérséklető medence az osztálykirándulásoknak is pihentetı programja lehet.
Római katolikus Rozália-kápolna A Kálvária dombon szép, mőemlék védelem alatt lévı kápolna áll. Az egyhajós kápolna nyugati homlokzata elıtt lévı torony osztópárkánya felett olvashatjuk az építési és felújítási évszámot, az 1542-ben emelt gótikus kápolna szentélyének 18. századi bıvítésével alakult ki mai formája, a torony 1896-ban épült, felújítása 1974-ben volt. A kápolnában ma is tartanak szentmiséket. A kápolna kertben lévı kı Szent Vendel-szobor a 19. század elsı felében készült. Kápolna u. (Tamási fıútjával párhuzamos út vezet oda, tábla jelöli) Tel: 06/74-471-637 E-mail:
[email protected] Plébánia: Szabadság u. 25. Látogatható: elızetes egyeztetés alapján
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: város (népesség: 9551 fı)
Római katolikus templom A középkori eredető alapokra épült a jelenlegi templom, 1735 és 1745 között barokk stílusban. A homlokzatát fülkeszobrok díszítik: Szent István, Szent Lırinc, Szent László. A templom belsejében található rokokó fıoltár, 1776-ból való. A déli bejáratnál található szenteltvíz tartó egy középkori oszlopfıbıl készült. Szabadság u. 25. Tel: 06/74-471-637 E-mail: hegejani
[email protected]
Gyulaji erdı A terület legismertebb természetvédelmi értéke a Gyulaji erdı, - több mint 31 ezer hektár -, ahol az erdészet mellett magas színvonalú vadgazdálkodást is folytatnak. Itt él a világ legnagyobb dámvad populációja. A terület engedéllyel látogatható, tekintettel az itt folyó vadászatra. Kezelıje a Gyulaji Erdészeti és Vadászati Zrt. Tel.: 06/74-573-940 Honlap: www.gyulajrt.hu
Vadaspark A Gyulaji erdınek ez a 20 hektáros területe folyamatosan látogatható, ahol megismerkedhetünk e híres erdı vegetációjával, az állatsimogatóban pedig néhány állattal, de ha csendesen járunk, a szabadon lévı állatok is megfigyelhetık a leskunyhókból. Megközelíthetıségben segít a több helyen elhelyezett irányító tábla. Tel.: 06/74-471-959
TAMÁSI KISTÉRSÉG
A templommal szemben, a hegyoldalon érdemes megnézni a 18. századi Kálvária szoborcsoportot, bár a mészkıbıl készült alkotást gyorsan pusztítja az idı. A kápolna körüli nyugalmas környezet alkalmas a megpihenésre, beszélgetésre, több témában is, egyházi és mővészettörténeti ismereteken túl arról is, hogy mi okozza, hogy a mészkıbıl készült alkotásokat ilyen gyorsan pusztítja az idı.
Kezelıje: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Tamási Galéria A Könnyő László és családja által adományozott mővekbıl (Mednyánszky, Borsos, Vasarely, Dali és Renoir, stb) rendezett állandó kiállítást is érdemes megtekinteni a képzımővészet iránt érdeklıdı osztályközösségekkel. Kultúrák Háza – földszint Szabadság u. 29/2. telefon és fax: 06-74-471-105 e-mail:
[email protected] Nyitva tartás: Keddtıl vasárnapig: 14-18 óráig. Csoportos látogatókat a nyitva tartási idın kívül is fogadnak.
Tamási termálfürdı Az egész évben nyitva lévı termálfürdı bel- és kültéri medencékkel, és kifejezetten gyermek medencékkel is rendelkezik. A parkos része aktív kikapcsolódásra, sportolásra is lehetıséget ad. A fürdı közelében kilátót, erdei tanösvényt, és kerékpárutat is találunk. A fürdı este 19 óráig látogatható. Hársfa u. 3. Tel: +36 74/471-151
[email protected]
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület Országos jelentıségő természetvédelmi terület, nemzetközi hírő vízimadár élıhely, mely Tamásitól 10 km-re délkeletre a Koppány folyó völgyében található. Ennek a viszonylag érintetlen vízi élıhelynek a megközelítése nem egyszerő, a 65-ös úttól 4 km-es földút vezet ide, ami csak száraz idıben járható. A terület a Koppány patak vízgyőjtıjéhez tartozik. A Pacsmagi-halastavak helyén 1932-ig fıként répát termesztettek, ekkor kubikusokkal a löszre agyagos földet hordattak, s körgátas rendszert alakítottak ki, s a területet a Koppány folyó feltöltötte vízzel. A mesterségesen kialakított halastavak ideális élıhelyet biztosítanak a fokozottan védett vidrának, továbbá, mivel 50 km-es körzetben nem található hasonló adottságú terület, így vonzzák az erre átvonuló madarakat, például a tavaszi jégolvadás után récék ezrei érkeznek erre a tájra. A látvány érdekessége, és a megközelítés nehézségei miatt fıként elmélyült szemlélıdésre, szakmai táborok érdeklıdésére tarthat számot ez a terület.
Hársfa u. 1. Szállásfoglalás a 06/20-236-7433-as, valamint 06-74-471-738-as telefonszámon lehetséges. E-mail címünk:
[email protected],
[email protected]
Tamási Lovasnapok Hagyományos, augusztus 20-hoz kapcsolódó rendezvény, lovasbemutatóval, versenyekkel és egyéb kísérı programokkal.
látványos
Helyszín: lóversenypálya, bıvebb információ: www.tamasi.hu 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve nemzetiségekkel, nemzetiségi kitelepítésekkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Muskátli Étterem Miklósvár u. 10. Tel: 74/471-881 Összes férıhely: 200 fı
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Tamási kemping Közvetlen a termálfürdı mellett található kempingben, épületben való elszállásolásra, és sátorozásra is van lehetıség. Étkeztetés megoldható, de van kijelölt grillezı, bográcsozó hely is.
Hőgyész A település a Hegyhát központjának számít, szinte Tolna megye közepén helyezkedik el. A községet átszeli a 65-ös fıút, a megye székhelyétıl, Szekszárdtól 35 km-re fekszik, autóbusszal jól megközelíthetı, közös vasútállomása van Szakály községgel. A település neve finnugor eredető, jelentése: menyét, hermelin. Az Árpád-korban a „hölgyészek”, a hermelin vadászok lakták. Az elsı írásos emlék 1277-bıl származik. Ezt a települést sem kímélte a történelem forgataga, a török idıkben elnéptelenedett, majd Mercy gróf 1722-1746 között a németországi Fuldából kézmőves svábokat telepített ide. A kézmővesek szaktudására építve 1733-ban elkezdte munkáját a LINI-FABRIKA Textilgyár és Kékfestı Üzem, mely Magyarország egyik legrégebbi ipari emlékének számít. A mezıgazdaság mellett a textilipar sokáig meghatározó volt a településen, jelenleg is Hıgyészen mőködik az ország egyik legjelentısebb frottír üzeme (VISZ Frottír). 1946-ban a sváb családok többségét kitelepítették és közel azonos számban bukovinai székely és felvidéki magyarokat telepítettek be a helyükre. A németek és a székelyek érkezésének állít emléket a mentıállomás mellett található sváb hajó és Székely-kapu. A betelepítéskitelepítés és az új haza keresés összekapcsolódó tragédiájának és az együttélésnek emlékeztetıje. A községet nagyon szép természeti környezet veszi körül, melyben több védett értéket is megtalálunk, mint például a vadrezervátumos tölgy- és akácerdı, vagy a település központjában a természetvédelmi ıspark.
Mővelıdési Ház - Kerámia fal Itt található talán az ország egyik legnagyobb kerámia fala G. Staindl Katalin Munkácsy-díjas keramikus-szobrász Múzsák címő munkája. - Székelykör kiállítása A Székelykör győjteménye az épület emeletén található. Az apró szobában a bukovinai székelyek története eredeti fényképek és a kiállított tárgyak segítségével elevenedik meg, „Székely Sziget” címmel. 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. telefon: 74/488-161, 20/275-7685
[email protected]
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: nagyközség (népesség: 3078 fı)
Nyitva tartás: Elızetes bejelentéshez kötött 7191 Hıgyész, Fı u. 1-3. (az iskola udvarán lévı épület) telefon: 74/489-983, 20/410-8558 – vezetı: Homoródi Károlyné e-mail:
[email protected] – web: www.hoegyesz.de
Hermelines kút A hermelines nıt ábrázoló kút – mely ma egyik találkahelye a településen lakóknak – utal a névadó prémes állatkára, és a hermelinvadászokra. A község nevének tanúsága szerint az udvar hermelinprém szükségletét ez a település volt köteles kielégíteni. A királyi, hercegi udvarok külön hermelinvadászokat „hıgyészeket” tartottak. A kerámia díszkút a Garányi házaspár munkája. Fıt tér
Gróf Apponyi Kastély A 18. századi barokk épület ma kastélyszállóként mőködik – nem látogatható. Megmaradt parkjában – melynek egy része szabadon látogatható – több különlegesen szép platánfa is tanúskodik az elmúlt idıkrıl.
Liechtenstein-kastély (Jószágkormányzói lak) Az Apponyi-kastély szomszédságában található épületet az 1720-as években Mercy gróf építette. Az 1773-as összeírásban prefektusi háznak, 1818-ban kancelláriai épületnek, 1867-ben tiszttartói laknak nevezik. 150 évig az Apponyi-család birtokolta, azonban az elsıszülött Apponyi-leánynak Liechtenstein Frigyessel kötött házassága révén a hıgyészi birtok a Liechtenstein családra szállt. Sajnos a birtokokhoz tartozó gazdasági épületsor jelenleg teljesen elhanyagolt állapotban van.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Német Nemzetiségi Győjtemény Schwäbische Sammlung Hedjeß A Hıgyészen élı németek múltját, emlékét ırzı kiállítás.
Fı út Tel: 74/488-378
Állandó programok: Gróf Apponyi Antal Zenei Hetek (július-augusztus), Szent István-napi Vigasság (augusztus 20.), Hıgyészi Búcsú, Szüreti Felvonulás (szeptember), a hıgyészi Szarvasgombász búcsú (szeptember közepén, Kossuth tér 13. mobil: 30/9477-953, 70/3101-457)
6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, ipartörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve nemzetiségekkel, nemzetiségi kitelepítésekkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Kitekintı: Hıgyészrıl Gyönk felé menet (10 km-re) érdemes egy pillanatra megállni Szakadát községben, ahol az út mellett gyönyörő szép Szent Flórián szobrokat láthatunk.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Szent Kereszt Felmagasztalása - római katolikus templom Gróf Apponyi Antal építtette 1798-99 között, késı barokk, illetve klasszicista stílusban. A templom falait belülrıl céhek zászlai díszítik. A templom elıtt pécsi márványból készült Világ Királynéja szobor áll.
Gyönk A Tolna megye középsı részén fekvı település történetét a honfoglalás idıszakától a középkorig viszonylag homály fedi. Egy régészeti lelet alapján feltételezhetı csak (román-kori bronzból készült Jézus-ábrázolás), hogy az Árpád-kor elején már a katolikus hitre tért község volt. A török térhódítása idején a lakosság nagy része kénytelen elhagyni a falut a harcok és a nagymérvő pusztítás miatt. Ezen a területen több település – közöttük Gyönk is – elnéptelenedett. A 18. században feltehetıen elıször magyarok, majd németek érkeztek ide, (bár még ma is vitatott a nemzetiségek érkezési sorrendje). A betelepítés pontos idejérıl hiteles információk nem maradtak fenn. A falu szerkezete alapján nagyjából azért nyomon követhetı a betelepülés története. A település északi részén az un. „magyar faluban” laktak az 1713-ból Veszprém megyébıl ide hívott magyar családok. A Doppel Gassén telepedtek le az 1722-bıl Kismányokból érkezı református németek. Az evangélikus németek házai a Lutrisch Gassén álltak. A betelepültek nagy része iparos volt, kisebb részük foglalkozott csak kizárólag földmőveléssel. Gyönknek az 1800-as évek elején már jól szervezett alsófokú iskolája volt, 1812-tıl pedig középfokú oktatási intézménye, ahova más településekrıl is jártak a tanulók, nem tettek különbséget a vallások között, egyetlen kötelezı dolog volt, a német nyelv használata. A helyi iskola tanulója volt Tolnai Lajos író, a kritikai realista irodalom magyar képviselıje. 1848-ban vásártartási jogot kapott a település, 1871-ben nagyközségi rangot. A háború után a német lakosság 80 %-át érintette a kitelepítés, ezzel jelentısen megváltozott a falu élete, és gazdasági szerkezete, mert nagyon sok háziipar megszőnt, és jobban elıtérbe került a földmővelés.
Evangélikus templom Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma, s talán a legszebb is. Az eredeti templom 1781 és 1784 között épült - egy imaház helyén -, ehhez 1833-ban tornyot építettek, ennek hatására a templom megsüllyedt. Így az egyre növekvı gyülekezet új templom építése mellett döntött, mely neogót stílusban a 19. század végére készült el.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: nagyközség (népesség: 2034 fı)
A tájházat, az egykor zsúptetıs, 1800-as évek közepén épült vertfalu épületben rendezték be, Lakner Aladár evangélikus esperes és családjának 20 éven át győjtött tárgyi emlékeivel. A győjtemény a gyönki és környékbeli protestáns németség használati tárgyait mutatja be. Uniós pályázaton elnyert pénz segítségével teremtették meg a lehetıséget az értékes tárgyak korszerő bemutatásához. A tárgyak többsége a 19. század népi kultúráját idézi. Az „idıutazásban” segít Szegletes János gondnok élvezetes ismertetıje a tárgyak használatának bemutatásával. Szinte minden olyan tárgy megtalálható, ami a 30-as években az itt élı németek lakásában volt. A nagyon gazdag kiállítási anyag egyik különlegessége a gyöngyös sapka győjtemény. A tájház nemcsak egy adott kor bemutatásának a helyszíne, hanem különbözı programokat is kínál, kézmőves foglalkozást, bepillantást a fafaragás mesterségébe (a tájház gondnoka fafaragó), az agyagozás alapjaiba. Az udvara alkalmas a népi gyermekjátékok felelevenítésére, játszására. Rossz idı esetén a fedett melléképületben lehet tartani a foglalkozásokat. Az udvaron található szabadkéményes kemencében – ha a diákcsoport hoz magával nyersanyagot – a gondnok segítségével fızhetnek, vagy süthetnek szalonnát az udvaron, vagy lehet ebédet rendelni a helyi iskola konyhájáról. A tájház látogatása egész napos programot kínál, elızetes egyeztetés és megbeszélés alapján, de a gondnok segít a település megismerésében is. Táncsics u. 448. A kiállítás elızetes bejelentés után látogatható. A tájház gondnoka Szegletes János, tel.: 74/448-543, lakása: Petıfi S. u. 311/1.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Tájház
Rákóczi út 157. Érdeklıdni lehet Kiss Józsefnénél, Petıfi út 313 alatt vagy telefonon a 74/ 448 580 számon. Elızetes bejelentés alapján látogatható. A győjtemény megtekintését fıként középiskolásoknak ajánljuk.
6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, ipartörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve nemzetiségekkel, nemzetiségi kitelepítésekkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Kiss József német nemzetiségi magángyőjteménye Kiss József német nemzetiségi magángyőjteménye felújított és részben újjáépített parasztházban kapott helyet. A tárgyak Tolna megye egykor németek lakta falvaiból származnak, egy részüket a kitelepített németek ajánlották fel a múzeum számára. Fıként a módos gazdák életmódjába és használati tárgyaiba kapunk bepillantást.
Simontornya A környék már az ısidıkben lakott volt. A honfoglalás után ezt a területet az Árpád család birtokolta, és besenyıket telepített ide. Így alakult ki a Sió két oldalán és Sárvíz mocsarának szigetén a „Menend”, illetve a „Sziget” nevő község, ezektıl északnyugatra a „Bord” nevő település. E három faluból alakult ki késıbb Simontornya, miután az 1270-73-as években Simon alországbíró vártornyot építtetett, miután a király engedélyt adott arra, hogy Igartól 5000 lépésre fekvı szigeten várat emeljen. Simon halála után egészen a török idıkig gyakran cserélt gazdát a terület, volt a Laczkffyaké, a Garaiaké és Beatrix királynéé is. A település igazán akkor indult fejlıdésnek, amikor a Laczkffyak vásártartási jogot szereztek a királytól, s ekkor mezıvárosi rangra (a városias fejlıdés útján elindult település) emelkedett. 1553-ban a török elfoglalta a várat, késıbbiekben, a kuruc szabadságharc idején fontos „kuruc fészeknek” számított. Többször visszaverték a császári csapatok támadását, mégis 1709-ben kénytelenek voltak feladni a várat a túlerıvel szemben. Ezt követıen német tulajdonba került a terület, ekkor több német kézmővest költöztettek be, de ık hamar elmagyarosodtak. A mezıváros fejlıdését nagyrészt befolyásolta az 1780-ban ide telepített bıripar. A Morvaországból ide hívott iparos, Fried Salamon tímármester által elkezdett munka idıvel bırgyárrá szélesedett, mely az 1990-es évek végéig mőködött.
Vár Simontornya legérdekesebb látnivalója. A lakótorony alapjait Simon alországbíró építtette a 13. század második felében. Késıbbi birtokosai többször átformálták a várat (Laczkffy, Ozorai Pipo, és a Garaiak). Legjelentısebb átalakítás 1508-ban volt, amikor reneszánsz várkastéllyá alakították. A törökök erıdítési munkálatokat végeztek, majd mikor a törököktıl visszafoglalták egy ideig a kurucok használták. A hagyomány szerint Vak Bottyán legkedvesebb vára volt, ide vonult vissza pihenni, amikor ideje engedte. 1709-ben az osztrákok nehéz,
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: város (népesség: 4507 fı)
Vármúzeum Vár tér 10.
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K - Szo. 10-16; IV.1-IX.30.: K-V 10-13, 14-17 Telefon:+36 (74) 486-354 Fax:+36 (74) 486-354 Email:
[email protected],
[email protected] Honlap: http://www.museum.hu/simontornya/varmuzeum , http://wmmm.hu/ Jegyárak: Felnıtt belépı: 500 Ft Diák-nyugdíjas belépı: 300 Ft Tárlatvezetés: 4.000 Ft/csoport 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. évf. ember és társadalom (történelem), mővészettörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, középkori vártörténettel foglalkozó szakkörök,
Tulipán étterem és panzió Nagyszerő konyhája miatt az éttermét ajánljuk, a panzióban csak 9 fıt tudnak elhelyezni. 7081. Simontornya, Petıfi u. 38. Telefonszám és fax: 06-74/487-491, 06-74/586-029, 06-30/261-19-11 Email:
[email protected]
TAMÁSI KISTÉRSÉG
hosszú ostrom után elfoglalták, és 1717-ig megszállva tartották. A kuruc harcok után kezdıdött el a vár értékeinek a pusztulása, az akkori tulajdonos a Styrum-Lymburg család még egy ideig használta, amíg 1749-ben a városban nem építettek maguknak kastélyt, ami jobban megfelelt a kor igényeinek. Az 1970-es évek elején felújították a várat, de az évszázadok során kialakult sokféle arculatból a teljesség igényével egyiket sem állították helyre, de szépen dominál több helyen a reneszánsz formavilág. A várban hangulatos látványt nyújt a belsı udvar, ahonnan jól látszik a reneszánsz loggiás palotaszárny, a lakótornyon pedig a reneszánsz ablakkeretek. A földszinti termekben állandó kiállítás mutatja be a vár történetét. További állandó kiállítás a „Nemesi ısgalériák Tolna megyében”, „Bazsonyi Arany festımővész kiállítása. Az északi szárny védıépületében az egykori lovagterem maradványai láthatók. Itt van elhelyezve a kıtár és a helyreállítás menetét szemléltetı kiállítás. Az idıszaki kiállítások fıként kortárs képzımővészek bemutatkozásához adnak teret.
Ozora Ez a középkori eredető község, - mely hét dombra épült, mint Róma, - a Sió partján található. Kedvezı fekvése miatt már az ıskor embere is szívesen lakta ezt a tájat, hisz az erdık vadjai és a környék vízi világa biztosította a megélhetését. Ásatások során elıkerült legrégebbi leletei a kıkorból, a bronzkorból származnak. A település az 1848. október 7-i ozorai diadallal vált híressé, ahol a népfelkelık és a tolnai nemzetırség gyızedelmeskedik Jellasics tartalék hadosztálya fölött, így vált fontos részévé a magyar történelemnek. A magyar honvédség itt aratta elsı gyızelmét, amikor Görgey Artúr és Perczel Mór (a vár alatti téren egy fa dombormő állít emléket a hadvezérnek) elıtt az ellenséges sereg letette a fegyvert. Ozora két híres költı életében is fontos szerepet játszott, Petıfi Sándor itt állt elıször színpadra, mint vándorszínész (ezt az eseményt kanadai magyarok által készíttetett emléktábla idézi fel), Illyés Gyula diákkorától kezdve több hónapot töltött Ozorán, melyet „álmai városának” nevez, itt írta a Puszták népe egyes fejezeteit is. A gyönyörően karbantartott, hangulatosan kialakított virágos város 1994-ben a Virágos városok és falvak országos pályázatán elsı helyezést ért el, majd 1995-ben nemzetközi versenyen Európa díjat kapott. A faluban a csodálatos növények mellett népi fafaragásokban is gyönyörködhetünk (kapuk, emlékoszlopok, padok, játszótér, stb.), melyek többsége helyi fafaragó táborokban készült, illetve helyi mesterek munkái. A környezı dombokról gyönyörő kilátás nyílik, tiszta idıben akár a Balatonig is elláthatunk. A település nagyszerő hely a tudatos környezetformálásról, saját környezetünk alakításáról való beszélgetéshez.
Pipo Vár A korai reneszánsz építészet elsı magyarországi épülete ez a vár. Többször átépítették a 15. század óta, jelenleg a nemrég befejezıdött rekonstrukció után, ismét az eredeti hangulat fogadja a látogatókat. A várkastélyt Zsigmond király törökverı lovagja Philippo Scolari építtette, akit a magyarok ozorai Pipo-ként emlegetnek. A munkálatokhoz szülıföldjérıl, Itáliából hozatott mestereket. Ez a
TAMÁSI KISTÉRSÉG
Közigazgatási rangja: község (népesség: 7086 fı)
Szabadág tér 12. http://pipovarkastely.mlap.hu Tel: 74/498-652, 06 20 243 3447 E-mail:
[email protected] Nyitva tartás: Hétfı kivételével minden nap 10h - 18h. A kiállítások 15 fıs csoportokban tárlatvezetéssel látogathatóak
Római katolikus templom A vár alatt egy kicsi dombon találjuk ezt az egyhajós templomot, melynek toronysisakján 1877-es, de a kıkeretes ajtó zárókövén 1749-es évszámot olvashatunk. A templom berendezése a 18. század második felében készült, felszentelését az iratok 1740-re teszik. A templom körüli szépen parkosított részben érdemes sétát tenni és megnézni az 1865ben készült Mária a gyermekkel szobrot, és a templomkertben a kıkeresztet a korpusszal. Szabadság tér 14. Tel: 06/74-498-195 A templom rendszerint zárva van, bejelentésre látogatható.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
legendás hadvezér a magyar Zsigmond király védelmének szentelte életét. 18 gyıztes hadjáratot vezetett a török ellen, s udvarában vált férfivá a szintén híres törökverı, Hunyadi János. Késıbb a törökök ezt a várat is elfoglalták, és az egyik pasa szállásának rendezték be. A 19. században megyei börtön volt, késıbb magtárnak használták. Az épület rekonstruálása és helyreállítása után ma a várkastélyban múzeum található. A reneszánsz élménykastély kiállítási anyaga bepillantást ad az adott kor hangulatába, megismerhetjük többek között a Zsigmond-kori fegyvereket, a reneszánsz konyha és háztartás eszközeit, ebédlıjét, Pipo hitvesének, Ozorai Borbálának hálószobáját, stb. A kor bemutatását különbözı programok segítik. A vár négy termében megrendezett Illyés Gyula emlékkiállítás segít megismerkedni a költı életével és munkásságával.
TAMÁSI KISTÉRSÉG
6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem), 8. 12. évf. magyar nyelv és irodalom társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve középkori vártörténettel, illetve 19-20. századi irodalommal, színháztörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.