Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint‐csökkentő tározó területén ‐ KEOP 7.2.1.3./10‐11‐2011‐0003 azonosítójú projekt / j p j
Podmaniczky László (Szent István Egyetem) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Skutai Julianna (Szent István Egyetem) Skutai Julianna (Szent István Egyetem) Marticsek József Tóth Péter
I. Gazdálkodói fórum, I. Gazdálkodói fórum, 2012. április 24.
Gazdálkodói program szerepe Érintett terület: tározó és környezete (max. belvízi öblözet) A pályázat célja: tájgazdálkodási célú vízi infrastruktúra építése (összhangban az árvízi tározó építési projekttel) (összhangban az árvízi tározó építési projekttel) Kedvezményezett: vízitársulat (beruházó és üzemeltető) Támogatás: 100 % (állami és önkormányzati művek rekonstrukciója, építése) Gazdálkodói program: Î a gazdálkodók tájgazdálkodási igényeinek és lehetőségek meghatározása alapján készül el a műszaki terv kés ül el a műs aki terv Î eez alapján
Mit jelent a tájgazdálkodás ? Hagyományos gazdálkodás
Tájgazdálkodás
vízrendezés
belvízelvezetés
vízvisszatartás
talajadottságok l j d á k
talajok javítása l j kj í á (pl. meszezés)
agrár‐alkalmasság á lk l á szerinti művelés
táji elemek
nem jellemző
mozaikosság
Ráfordítás
Ï
Ð
Termelési feltételek
Ï
Ð egyéni haszon csökken
Környezeti feltételek
Ð
Ï társadalmi hasznosság nő
értékesíthető termény/termék
értékesíthető termény és/vagy „környezeti érték”
Haszonvétel
A KEOP pályázati kiírás szerint: p y „A táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célzó beavatkozásokhoz rendelt haszonvételeken és az ide kapcsolható ökológiai szolgáltatások ellentételezésén alapuló gazdasági tevékenység.”
Mit termel és ad el a „táj”‐gazdálkodó? állam (társadalom képviselője) 1. valamely környezeti érték előállítását „megrendeli” a gazdálkodótól (megrendelés)
2. előállítja a környezeti értéket, azaz „ökológiai , „ g szolgáltatást” nyújt
3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt y j
(szállítás)
(fizetés)
gazdálkodó Előállítható környezeti „termékek” (szolgáltatások): 9 talajpusztulás elleni védelem (globális környezeti probléma!) talajpusztulás elleni védelem (globális környezeti probléma!) 9 stratégiai jelentőségű vízkészletünk megőrzése (felesleges vizek tározása) 9 felszín alatti vizek pótlása (leszivárogtatás) 9 mikroklimatikus viszonyok javítása (éghajlatváltozás!) viszonyok javítása (éghajlatváltozás!) 9 tájkép javítása stb.
Hogyan valósítható meg a tájgazdálkodás? vízitársulat
gazdálkodó
Vízi infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése
mederbeli vízvisszatartás
területi vízvisszatartás területi vízvisszatartás
vízvisszatartás tározóban
agrár‐alkalmassághoz iga odó művelés igazodó művelés Környezetkímélő, tájfenntartó gazdálkodás tájfenntartó gazdálkodás
Forrás: KEOP projekt (100%‐os állami támogatás)
Forrás: agrár‐támogatás 2014‐től
A KEOP projekt támogatható tevékenységei a)
Ártéri tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer kiépítése Á • A víz továbbvezetését biztosító, a tározó töltését keresztező műtárgyak, létesítendő új csatornák, vízelvezető vápák kiépítése • Meglévő vízfolyások, erek rehabilitációja • Vízkormányzó és keresztező műtárgyak létesítése vagy rekonstrukciója • Halastavak vagy vizes élőhelyek kialakítása
b)) c) d)
Állandó vízfelületek kialakítása kotrással, partrendezéssel ,p Tájrendezés a kialakított műtárgyak, anyagnyerő‐helyek tájba illesztése A tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges eszközök beszerzése fenntartásához szükséges eszközök beszerzése Monitoring rendszerek kiépítése
e)
A vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás elvi sémája Vízvisszatartásra használt „vízjárta” területek: vízpótlás/vízcsere
Vízpótlást, vízcserét biztosító vízfolyások, csatornák
Időszakos elárasztású mélyfekvésű területek Leüríthetőség! −szántóról 2 hét alatt −gyepről 4 hét alatt gyepről 4 hét alatt
A tájgazdálkodási egységek lehatárolása A) Területek agrár‐alkalmasságának vizsgálata B) Vízvisszatartásra alkalmas területek lehatárolása B) Vízvisszatartásra alkalmas területek lehatárolása − Időszakosan elárasztható területek: szabályozott mértékű vízborítással vízbevezetés és a leürítés is előírt időre megoldható), tehát pl. erdő, gyümölcsös, gyep gazdálkodás folytatható, mert a vízborítás feltételezhetően nem tesz jelentős kárt a vegetációban − Vízjárta területek: műszaki infrastruktúra a levezetést nem tudja biztosítani, esetleg vízvisszatartást. Itt alapvetően cél, hogy az egyébként magától kialakuló „nádas, egyéb magas vízállású természetes terület” legyen elfogadható gazdálkodási forma − Állandó árasztású területek: a) alapvetően anyagnyerőhelyek b) de időszakosan elárasztható területeken is megoldható (ha van állandóan rendelkezésre álló bevezethető víz a főcsatornákon k keresztül) ül)
Jelenlegi területhasználat és agrár‐alkalmasság:
a) Jelenlegi )J l l i területhasználat
b) Szántó alkalmasság
Erdő‐alkalmasság
1‐10 évenkénti gyakoriságú belvíz elöntések
tervezett
tervezett
Tájgazdálkodási formák választásának lehetőségei
2. lépés
Tájgazdálkodási formák Választható gazdálkodási forma (művelési ág) 1 szelíd szántó 1. szelíd szántó 2. gyep 3. gyümölcsös 4. ligeterdő (keményfás, puhafás) 5. vizes élőhely, halastó, tó 6. nádas
A gazdálkodó által választott/választható táj‐ A gazdálkodó által választott/választható táj gazdálkodási forma a következőképpen alakítható ki: 1. választ egy vízgazdálkodási formát (az időszakos árasztás és a vízjárta terület választásához árasztás és a vízjárta terület választásához alapvetően „közösségi” döntés szükséges), kivéve ha egy gazdálkodóé az egész vízvisszatartásban érintett terület) 2. Gazdálkodási forma (művelési ág megválasztása), ezt már meghatározza, hogy milyen vízgazdálkodási formát választott/választottak a gazdálkodó(k) Példa: b‐4 = időszakos árasztásos + ligeterdő
1. lépés
Választható vízgazdálkodási forma a) árasztás b) Időszakos c) Állandó d) vízjárta nélküli árasztás vízborítás 9 9 (?!) 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
Jelenlegi helyzet megtartása Jelenlegi helyzet megtartása Változások: → minimális korlátozások előírása (tápanyag‐ kivitelre vonatkozóan) Célja: → árvízi tározás során (10‐15 évente) a Tisza tápanyagterhelésének elkerülése → a területen visszatartott vizek megfelelő a területen visszatartott vizek megfelelő minőségének biztosítása (felszíni tározás, leszivárgás a felszín alatti vizekbe) Korlátozás ellentételezése: → kompenzáció, 5 évig fizethető (az átállás elősegítésére) → zonális „alapprogram” vállalása
Zöld‐pont rendszer elvi sémája a) Szántó
Pont
b) Gyep, legelő
Pont
c) Ligeterdő
Pont
1. szint: Választott vízgazdálkodási forma a) Együttműködők száma ) gy
0‐15
0‐15
0‐15
0‐15
0‐15
2. szint: Agrár‐alkalmasság szerinti művelés Agrár‐alkalmasságnak meg‐ felelő művelési ág (igen/nem)
0‐15
3. szint: Egyéni környezeti teljesítmény I. Tápanyag gazdálkodás
‐10‐0‐10
I. Legeltetés (módja, állatfajta, sűrűség)
II. Növényvédelmi kezelések
‐10‐0‐10
II. Rétgazdálkodás (módja, megoszlása)
III. Talajvédelem (pl. téli talajborítottság)
0‐10
III. Kaszálás (módja, eszköze szénakészítés) eszköze, szénakészítés)
IV. Növényállomány
0‐10
IV. Növényállomány
V. Energetika
0‐5
V. Tápanyag, növény‐ védelmi kezelések, egyéb , gy
VI. Természetes terek és jellemzők
0‐15
VI. Természetes terek és jellemzők
VII. Vízgazdálkodás
IV. Növényállomány
VI. Természetes terek és jellemzők
‐10‐0‐10 VII. Vízgazdálkodás
Összesen Mindösszesen
III. Erdőgazdasági műveletek jellege
Összesen Max. 100
Összesen Max. 100
Max. 100
A tájgazdálkodás elvi sémája
Jelmagyarázat: gyep, legelő művelés s ántó mű elés szántó művelés gyep, legelő alkalmasság vízvisszatartásra alkalmas terület
Gazdálkodók / elért pontszám 1. szint: választott vízgazdálkodási forma
15
15
0
5
2. szint: agrár‐alkalmasság
15
0
0
15
gy y 3. szint: egyéni környezeti teljesítémény
50
70
50
70
Elért összpontszám:
80
85
50
90
Zöld‐pont rendszer előnyei 9 ösztönzi az együttműködést igénylő tájgazdálkodási megoldásokat 9 képes a területi sajátosságokat figyelembe venni képes a területi sajátosságokat figyelembe venni 9 rugalmas (egyedi teljesítmények elismerése): mivel az adott üzem által elért összpontszám számos komponensből tevődik össze és több tényezőtől függ, összpontszám számos komponensből tevődik össze és több tényezőtől függ, lehetséges ugyanazon pontszám elérése két eltérő módon gazdálkodó üzem esetében is
Finanszírozási rendszer, működtetés Finanszírozási lehetőségek a tájgazdálkodási mintaterületeken megvalósítandó k d ő földh kedvező földhasználati módok elősegítésére ál ti ód k lő íté é −
A vizsgált területek mintaterületi jelleggel kísérleti területek lehetnének, amelynek célja új” finanszírozási lehetőségek kipróbálása, tesztelése a tájgazdálkodás hazai célja „új finanszírozási lehetőségek kipróbálása tesztelése a tájgazdálkodás hazai meghonosítása érdekében
−
VTT zonális célprogram (elkülönítés a jelenlegi és várhatóan jövőben is működő pl. VTT zonális célprogram (elkülönítés a jelenlegi és várhatóan jövőben is működő pl AKG, EKV célprogramoktól)
−
Programiroda működtetése: Programiroda működtetése: • pénzek elosztása‐kifizetések kezelése, • zöld‐pont mérés, • szaktanácsadás stb.
−
Alternatív finanszírozási mechanizmusok (adókedvezmény, védjegy, zöld‐pont gy g rendszer) és ezek együttes alkalmazásának lehetőségei
Az I. forduló ütemterve Megvalósíthatósági tanulmány Mérföldkövek
műszaki változatok
május 30.
9
köztes MT (véleményezésre: EK‐nak)
dokumentáció
fórum 2.
+ 45 nap ( ljá á ) (eljárás) határozat
átdolgozott MT
vízjogi íj i engedélyezés
dokumentáció elkészítése vízjogi eng. terv +60 nap (eljárás) határozat
szeptember 30. október 30.
geodézia
MT‐hez, vízjogi engedélyes tervhez szükséges szükséges felmérések
fórumok 1.
július 15. július 30.
Előzetes kö környezeti i hatástanulmány (EKHT)
Program‐ P tervezet (módszertan, területi elemzés)
április 15. április 30.
gazdálkodói program
Költség‐ haszon elemzés (CBA)
MT véglegesítés
EK= Energiaközpont Nonprofit Kft. (projektirányító közreműködő szervezet)
Köszönjük a figyelmet!