TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézésér!l A hivatal illetékességi területe:
Fejér megye
Az intézett hatósági ügy megnevezése: Kisajátítás Kisajátítási eljárás Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben (továbbiakban: Tv.) meghatározott közérdek. célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Az ingatlannak egy része is kisajátítható. A kisajátítási eljárás lefolytatására az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatal jogosult. A kisajátítási eljárásban ügyfél:
• a kisajátítást kér!, • az állam, illetve az önkormányzat tulajdonszerzésével járó, harmadik személy által indított eljárásban az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, illetve a kisajátítással tulajdont szerz! önkormányzat, • a kártalanításra jogosult tulajdonos, vagyonkezel!, • mindaz az ingatlan-nyilvántartásból, valamint a földhasználati nyilvántartásból kit.n! egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de - a 6. § (6) bekezdés szerint az elidegenítési tilalom hatálya alá nem tartozó széljegyzettként feltüntetett jogszerz!t is, • mindazon egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti.
2
Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen vagy személye nem állapítható meg egyértelm.en, a hivatal megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot vagy eseti gondnokot rendel ki. A kisajátítási eljárás megindítása és lefolytatása Az ügyfeleket az eljárás megindításáról - a kérelem beérkezését!l számított nyolc napon belül - postai úton értesíti a hivatal. A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlan tulajdonjogával a kisajátítási eljárás id!tartama alatt csak a kisajátítást kér! javára vagy más részére a kisajátítást kér! hozzájárulásával rendelkezhet; err!l a tulajdonost a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatja a hivatal. A kisajátítási eljárás kizárólag kérelemre folytatható le. A kérelmet - a kisajátítási hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon ingatlanonként kell benyújtani. Kisajátítást kér! lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Tv. 2. §-ban meghatározott közérdek. célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kér!ként való eljárásra kötelez. A kisajátítást kér!nek a kérelemhez mellékelnie kell: • azokat a dokumentumokat, amellyel – vételi ajánlat, tértivevény, a tulajdonos vételi ajánlattal összefüggésben tett nyilatkozata, – bizonyítja, hogy az ingatlan tulajdonjogát adásvétel útján nem tudta megszerezi, • ha a közérdek. cél megvalósítása a tulajdon korlátozásával nem lehetséges, az ezt igazoló dokumentumokat, ill. a hatóság elutasító döntését,
3 •
a kisajátítási tervet Részleges kisajátítás esetén 2 db eredeti és 1 db másolati példány, kett(s záradékkal (földhivatali és építésügyi záradékkal) ellátott kisajátítási tervet, melynek elemei: kisajátítási változási vázrajz, kisajátítási változási vázrajzhoz tartozó területkimutatás, a kisajátítási átnézeti térkép (ha a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint), a jogosultak listája a jogosultak listája: - a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme - az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve-, - az ingatlan felett a kisajátítást követ!en tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlannyilvántartásba történ! bejegyzéséhez - jogszabály alapján - a tulajdonosi joggyakorló egyidej. bejegyzése is szükséges. Teljes, építmény létesítésére irányuló kisajátítás esetén 1 db eredeti példány, építésügyi záradékkal ellátott kisajátítási tervet, melynek elemei: hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép vagy – ha a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint – a kisajátítási átnézeti térkép, a jogosultak listája Amennyiben a kisajátítást kér! rendelkezésére áll az adott ingatlanra vonatkozóan a kisajátítás céljára megadott joger!s építési engedély, akkor nem kell építésügyi záradék. Teljes, építmény létesítésére nem irányuló kisajátítás esetén 1 db eredeti példány, záradék nélküli kisajátítási tervet, melynek elemei: hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép, a jogosultak listája 2014. január 1-jéig benyújtott kisajátítási kérelem esetén a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv 5 példányban
• a kisajátítást kér! bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevér!l, lakáscímér!l (székhelyér!l), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követ!en megváltoztak, • a kisajátítást kér! nyilatkozatát – kivéve az 5. § szerinti és a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdek.ségér!l és fejlesztésér!l szóló 2003. évi CXXVIII. törvény szerinti kisajátítást – arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, • a kisajátítás céljának megfelel!en a 7. § szerinti dokumentumokat, • kisajátítást kér! harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt, nem engedélyköteles tevékenység esetén létesít! okiratát;
4
• a telki szolgalom, egyéb szolgalom, vezetékjog és más használati jog jogosultjainak nyilatkozatait a jog fenntartásáról, vagy a megszüntetéshez való hozzájárulásról, ennek hiányában annak igazolását, hogy a kisajátítást kér! a jogosultat a nyilatkozat beszerzése érdekében megkereste. A kisajátítást kér! köteles a Tv. 2-5. § szerinti szempontok mérlegeléséhez szükséges adatokról a hivatalt tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a kisajátítást kér! nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyz!i Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szerepl! adatokat, a hatóság az adatokat hivatalból szerzi be. Ha a szükséges adatokat a cégnyilvántartás tartalmazza és ezen adatok a cégnyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a kisajátítási hatóság azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. A kisajátítási hatóság az ügyfelek teljes körének a felmérése érdekében az ügyfelek adatait hivatalból szerzi be az ingatlannyilvántartást vezet! szervt!l, valamint - a földhasználati nyilvántartással érintett ingatlan esetében - a földhasználati nyilvántartást vezet! szervt!l. Ha a kisajátítást kér! harmadik személy a kérelemhez a létesít! okiratát nem csatolja, a hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a kisajátítást kér! harmadik személyr!l nyilvántartást vezet! szervet. Ha a szükséges adatokat a cégnyilvántartás tartalmazza és ezen az adatok a cégnyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a kisajátítási hatóság azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. A Tv. 2-5. §-ai részletezik a kisajátítási célokat és feltételeket. A kisajátítási eljárás illetékmentes.
5
A kérelem elbírálása, ügyintézési határid( A kérelem beérkezését követ!en a hivatal a kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, és annak elutasításáról, vagy pedig a szakért! kirendelésér!l, valamint a kisajátítási tárgyalás kit.zésér!l rendelkezik. Amennyiben a kérelmez! a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a hivatal megfelel! határid! megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történ! figyelmeztetés mellett – nyolc napon belül hiánypótlási felhívást ad ki. A kisajátítási kérelem hiányainak pótlására a kisajátítást kér! csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határid! nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határid! eredménytelen elteltét követ!en a kisajátítási hatóság a hiányok ezt követ! pótlásáig terjed! id!t, de legfeljebb 30 nap id!tartamot alapul véve a kisajátítást kér!t - ha mulasztását nem igazolta - eljárási bírsággal sújtja. Az eljárási bírság mértéke naponta 10 000 forint. Az eljárási bírság kiszabását követ!en a kisajátítási hatóság - ha a hiányok pótlása megtörtént - folytatja az eljárást, ellenkez! esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint megszüntetheti az eljárást vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A kisajátítási hatóság a kisajátítási kérelem beérkezését!l számított nyolc napon belül a kisajátítással érintett tulajdonosok nevét és lakcímét, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó végzésével - részleges kisajátítás esetén a kisajátítási tervet is mellékelve - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kisajátítási eljárás megindítása tényének és az elidegenítési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történ! feljegyzése, valamint az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzett személynek és ingatlannyilvántartási jogel!djének neve (cégneve) és lakcíme (székhelye) közlése érdekében. A kisajátítási hatóság végzése és annak melléklete ingatlannyilvántartási feljegyzésre alkalmas okirat, valamint az ingatlanügyi hatóság ezen okirat alapján teljesíti a név- és lakcímadatok szolgáltatását is.
6
A tárgyalás kit.zésével egyidej.leg a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakért!t rendel ki a hivatal, végzéssel, valamint tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az ingatlant milyen közérdek. célra kérték kisajátítani, a kisajátítási terv hol és mikor tekinthet! meg. Az ügyfelek nem kötelesek részt venni a tárgyaláson. A szakért! azonban köteles megjelenni, !t a tárgyalásra a hivatal megidézi. A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre el!zetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A hivatal és az ügyfelek is kérhetik a szakért!i vélemény kiegészítését. Nagyszámú ügyfél esetén a hivatal hatósági közvetít!t vehet igénybe. Ha a kisajátítási terv záradéka a kisajátítási eljárás folyamán lejár, a kisajátítási hatóság a tervet újrazáradékolás céljából az erre hatáskörrel rendelkez! szervnek megküldi és ezt követ!en eljárását az újrazáradékolásig felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztésére indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél kérelmet nyújthat be. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. § (3) bekezdése) A hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelmez! az érdemi határozat joger!re emelkedése el!tt visszavonta a kérelmét. (Ket. 31. § (1) bekezdés c) pontja) A hivatal a kisajátítás kérdésében határozattal dönt. A határozatot a kérelem megérkezését követ! naptól számított 45 napon belül kell meghozni és gondoskodni a határozat közlésér!l. Az ügyintézési határid!t kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal lehet meghosszabbítani.
7
Az ügyintézési határid(be nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének id!tartama, - a jogsegélyeljárás id!tartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történ! beszerzéséhez szükséges id!, - a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed! id!, - a szakhatóság eljárásának id!tartama, - az eljárás felfüggesztésének id!tartama, - a bizonyítékok ismertetésének id!tartama, - a hatóság m.ködését legalább egy teljes napra ellehetetlenít! üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény id!tartama, - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges id!, - a szakért!i vélemény elkészítésének id!tartama, - a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjed! id!tartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történ! közlés id!tartama. (Ket. 33. § (3) bekezdés) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határid!t az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvev!jének fel nem róható okból túllépi, köteles az általános tétel. eljárási illetéknek megfelel! összeget, ha pedig az ügyintézés id!tartama meghaladja az irányadó ügyintézési határid! kétszeresét, akkor az általános tétel. eljárási illeték kétszeresét megfizetni a központi költségvetésnek.(Ket. 33/A. § (2) bekezdés)
8
A kártalanítás A kártalanítás – a Tv. 13-14. §-ban foglalt kivételekkel - pénzben történik. A Tv. 13. §-a alapján csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kér! megegyezik. A Tv. 14. §-a értelmében ha a kisajátított épületben lév! lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos vagy használó használja, részére - legkés!bb a tárgyaláson el!terjesztett kérelmére - a kisajátítást kér! köteles megfelel! cserelakást, illetve cserehelyiséget biztosítani. A kártalanítás megfizetésére a kisajátítással tulajdont szerz! kisajátítást kér! állam, illetve helyi önkormányzat, a Tv. 36. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a kisajátítást kér! harmadik személy köteles. A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni, a kifizetés a kártalanításra jogosult pénzforgalmi számláját vezet! pénzforgalmi szolgáltató útján történik. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítást fizetési számláról történ! készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni. A kisajátítást kér! a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezet! pénzforgalmi szolgáltató a számlát a kártalanítás összegével megterheli. A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat joger!re emelkedésével esedékes, ett!l az id!ponttól kezd!d!en jár a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is. A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerz!dés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyez!en adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót. A kártalanítás összegét úgy kell tekintetni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a kisajátítás keretében történ! tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.
9
Jogorvoslat A kisajátítási határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az ügyfél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlését!l számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. A bíróság a kisajátítási határozatot megváltoztathatja, kivéve, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kér! kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysért!; ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi. Joger!s határozattal lezárt kisajátítási ügyben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. A kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthet! meg. Az ingatlan birtokbocsátása A tulajdonos, valamint az ingatlant használó legkés!bb a közigazgatási eljárás során tartott tárgyaláson nyilatkozik arról, hogy az ingatlant - a 29. §-ban foglalt végs! határid!re figyelemmel - mennyi id!n belül képes birtokba bocsátani. A kisajátítást kér!nek a kártalanítást, valamint megtérítést – kamatokkal együtt – a kisajátítási határozat joger!re emelkedését követ! 30 napon belül kell megfizetni és az azt követ! 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.(Tv. 29. § (2) bekezdés) Visszavásárlási jog A kisajátított ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel. A kisajátítást kér!nek az ingatlant a kisajátítási határozatban meghatározott határid!n belül a kisajátítás céljára fel kell használnia, és a kisajátítási cél szerinti használatot a kisajátítási határozatban el!írt id!tartamig biztosítania kell. Amennyiben a kisajátítás célja a
10
határozatban meghatározott id!tartamon belül nem valósul meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg. Az ingatlan korábbi tulajdonosának jogutód nélküli megsz.nése esetén, vagy ha a korábbi tulajdonos (vagy annak jogutódja, örököse) a visszavásárlási jogról lemond, a visszavásárlási jog az állam, illetve az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlóját illeti meg. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hivatal az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. § (2) bekezdése) A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. E végzés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg. (Ket. 40. § (4), 96. § bekezdései)
Alkalmazandó jogszabályok: • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Tv.) • a kisajátítási terv elkészítésér!l, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseir!l szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (Korm.rendelet) • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
