TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

ÁROP 1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt

Műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése, szabványok ismertetése TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A hegesztés jogi szabályozásának egyszerűsítése az ÁROP 1.1.3-2008-0002 projekt keretében

A projekt az Európai Únió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu

Műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése, szabványok megismertetése ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Projektismertető A projekt az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében valósul(t) meg. Szorosan kapcsolódik a jogalkotás minőségének javítására, a deregulációra, az innovációbarát jogi környezet kialakítására, a jogalkalmazás könnyítésére és a vállalkozások hatékonyságának növelésére irányuló kormányzati tevékenységekhez. A projekt célja: a műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése „üzletre hangolva”, azaz a gazdaság szereplői számára olyan világos és átlátható szabályozás kialakítása, amellyel a költségek csökkennek, az önszabályozás szerepe kiszélesedik, és egyszerűbbé válik a jogkövető magatartás megvalósítása. Háttér és a beavatkozás indokoltsága: a műszaki tartalmú jogszabályok egy része hivatkozással vagy szabványszövegek beemelésével kötelezővé tesz szabványokat. Ez a kereskedelem műszaki akadályát képezi, akadályozza az áruk szabad mozgását, gátolja a műszaki fejlődést, megbontja az EU műszaki szabályozási mechanizmusával való összhangot. Megoldásra váró problémák: a műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése, a vállalakozások önszabályozását lehetővé tevő szabványok érvényesülésének növelése és az EU műszaki szabályozási mechanizmusával összhangban a rugalmasabb műszaki szabályozás megteremtése. A projekt fő elemei: a jogszabályok azonosítása és elemzése, az átfedések és ellentmondások felmérése, a javasolt jogszabálytervezetek kidolgozása és előzetes szakmai egyeztetése, a jogszabályok követését támogató szabványok kidolgozása, tájékoztató kampányok szervezése és kiadványok készítése. Várható eredmények: csökkennek a műszaki szabályozással kapcsolatos állami feladatok, az adminisztráció és a költségek. Nő a szereplők mozgástere, kevésbé költséges és időigényes lesz a jogkövetés, ezáltal javul a jogkövető magatartás, nő a gazdaság versenyképessége, csökkenek a kereskedelem műszaki akadályai. A projekt jellegéből adódóan, közvetlenül vagy közvetve a társadalom minden csoportjára kihat.

Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Közreműködő szervezet: VÁTI Kht. Kedvezményezett: Magyar Szabványügyi Testület (MSZT)

2/20 A nyomtatott tájékoztató kiadványt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) készítette a pályázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének részeként.

A hegesztés jogi szabályozásának egyszerűsítése A hegesztéssel kapcsolatos jogszabályok Magyarországon a következő, közvetlenül a hegesztési tevékenységet szabályozó jogszabályok hatályosak: –

a hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet,

–

az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet és

–

a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet.

A hegesztés jogi szabályozását indokolja, hogy a hegesztés veszélyes tevékenység, amely során számos veszélyforrással (áramütés, égés, robbanás, leesés) és egészségkárosító hatással (hegesztési füst, ívfény, hőhatás) kell számolni, különösen kézi hegesztés esetén. A hegesztőgépek és -berendezések biztonságos kialakításával nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni minden veszélyforrást. A Hegesztési Biztonsági Szabályzat célja a munkavállalók biztonságának biztosítása a hegesztési tevékenység során. Ugyanakkor a hegesztés további jogi szabályozását teszi szükségessé, hogy a hegesztett kötések minőségét nem lehet teljes körűen megítélni a kötés roncsolásos vizsgálata nélkül, ezért a követelményeknek folyamatosan, megbízhatóan megfelelő hegesztett kötések gyártásához indokolt, hogy a hegesztési tevékenységet a gyártó minőségirányítási rendszerben szabályozza, felügyelje, és ezáltal a visszakereshetőség, nyomonkövethetőség lehetővé válljon. A különféle berendezések és szerkezetek kialakítása és sorozatszáma miatt sok esetben a gazdaságosan alkalmazható gyártási eljárás a kézi hegesztés. Minden termék minőségét a legnagyobb mértékben az emberi tényező, a munkaerő befolyásolja. Különösen igaz ez a kézi hegesztésre, ahol a hegesztett kötés minőségét döntően meghatározza, hogy a hegesztő, miközben kézzel vezeti a hegesztőpisztolyt vagy az elektróda fogót, milyen mértékben képes végrehajtani a szóban és írásban kapott utasításokat. A szakképzett hegesztő e képességének gyártást megelőző és rendszeresen ismétlődő felmérése, minősítése és tanúsítása alapvető a követelményeknek megfelelő kötések hegesztéséhez. A hegesztési eljárásokat elterjedten alkalmazzák különféle termékek előállítására. A hegesztett berendezések és szerkezetek között vannak nagy igénybevételnek kitett, veszélyes anyagokat tartalmazó, nagy hőmérsékleten és nyomáson üzemelő, robbanásveszélyes és egyéb veszélyekkel járó berendezések, amelyek hegesztett kötésének esetleges eltéréséből eredő meghibásodása jelentősen veszélyeztetheti a közérdeket, az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet biztonságát. A személyek és a javak biztonságát fokozottan veszélyeztető berendezések/szerkezetek hegesztését indokolt jogi eszközökkel is szabályozni. Ezeknek a veszélyes berendezéseknek a hegesztést végző szervezet alkalmasságára a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet, a hegesztők minősítésére pedig a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet hatályos. Az ÁROP 1.1.3-2008-0002 projekt végrehajtása során a jogszabályok egyszerűsítésének szempontjai A projekt végrehajtásának, a jogszabályok egyszerűsítésének alapját a következő joganyagok képezték: A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényt is módosító 2001. évi CXII. törvény kimondja, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása 2002. január 1-jétől önkéntes, továbbá, 3/20 A nyomtatott tájékoztató kiadványt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) készítette a pályázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének részeként.

hogy „műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesüljenek”. A törvény módosításával összefüggésben a 2283/2001. (X. 5.) Korm. határozat felhívta az érintett minisztereket, hogy intézkedjenek az általuk korábban jogszabállyal kötelezővé tett szabványok kötelező jellegének megszüntetéséről, továbbá gondoskodjanak arról, hogy az általuk kibocsátott jogszabályokban nemzeti szabványokra csak a közösségi irányelvekben alkalmazott módon hivatkozzanak. A jogszabályoknak az idézett rendelkezések szerint átalakított szövegjavaslatai várhatóan rövidebbek lesznek, hiszen a részletes műszaki követelmények szabványokba kerülnek át, ugyanakkor a szabványhivatkozások a közösségi irányelvekben alkalmazott hivatkozásoknak megfelelő átalakításával megszűnik a szabványok kötelező jellege és elhárulnak a belső piaci szabad áramlást akadályozó, eltérő műszaki követelmények. A jogszabályok változtatás nélkül hosszabb ideig korszerűek maradnak, ehhez csak a részletes követelményeket és megoldásokat tartalmazó szabványváltozásokat kell követni. Ez a megoldás azt is lehetővé teszi, hogy a szabályozás megfeleljen a közösségi elvárásoknak. A projekt keretében a jogszabályok átvizsgálásának legfontosabb szempontja az volt, hogy meg felelnek-e a fenti, hatályos rendelkezéseknek. Ellenőrizni kellett a szabványhivatkozások megfogalmazását és a kötelező jellegűeket módosítani kellett. A szabványból átvett idézetek vagy szabvány jellegű, részletes műszaki követelmények törlését, és helyette szabványhivatkozást, szükség esetén szabványkidolgozást, -visszavonást vagy -módosítást kellett javasolni. E szempontok mellett meg kellett vizsgálni, hogy más, európai vagy tiszta magyar jogszabályokkal nincs-e ellentmondás, párhuzamosság. Az e szempontok szerinti elemzések alapján készültek el a jogszabályok szövegjavaslatai, amelyeket a műszaki bizottságok egyeztettek. Hegesztési Biztonsági Szabályzat A Hegesztési Biztonsági Szabályzat előzetes elemzése megállapította, hogy ez a rendelet nem tartalmaz szabványidézeteket és -hivatkozásokat sem, de tartalmaz munkahelyi biztonsági vagy munkavédelmi szabályokba illő előírásokat, amiket nem kötelező hatályú joganyagban kell előírni. A munkabiztonságra és az egészségvédelemre vonatkozó szabályok teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket, valamint eljárásokat indokolatlan a hegesztésre vonatkozóan külön jogszabályban előírni. A hegesztésre is hatályos a munkavédelmi törvény, amelynek alapján az illetékes hatóság ellenőrzi is a hegesztő munkahelyeket, és amely előírja a munkahelyeken kockázatelemzés végzését és az azon alapuló munkahelyi munkavédelmi szabályzat elkészítését. A munkavédelmi törvény hátránya, hogy általánosságban hivatkozza meg a vonatkozó szabványokat, így elképzelhető, hogy nem alkalmazzák a hegesztés munkabiztonságára, egészségvédelmére és az egyéni védőfelszerelésekre vonatkozó szabványokat, amelyek a biztonságos munkavégzés érdekében megtett intézkedések megfelelőségértékelésének alapját képezhetik. A vonatkozó MSZ EN kibocsátói jelű szabványokra való hivatkozással elérhető lenne a hegesztők munkakörülményeinek az európai szabványok szerinti műszaki színvonalra emelése. A biztonság megteremtése tekintetében legfontosabb szerepe a gyártóknak van, hiszen a munkahelyen ismerik a fellépő kockázatokat, így ott lehet és kell megtenni a szükséges intézkedéseket. A munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is az a társadalmi cél, hogy sérülések, balesetek és egészségkárosító hatások miatt ne legyen kieső munkaidő. A gyártók a gépeik, berendezéseik használati útmutatói


alapján állítják össze munkabiztonsági szabályaikat. A Hegesztési Biztonsági Szabályzat műszaki és munkabiztonsági jellegű előírásaiból kiindulva lehet készíteni az általánosan elismert, jó gyakorlatot tartalmazó útmutatót, ami nemzeti szabványként a munkahelyi munkavédelmi szabályzat elkészítéséhez segédletként alkalmazható. A projekt kereteinek szűkössége miatt a Hegesztési Biztonsági Szabályzat előzetes elemzése után végül kimaradt az egyszerűsített jogszabályok köréből és nem született szövegjavaslat. Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmassága Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendeletet több alkalommal módosították, így különösen 2004-ben. A jogszabály elemzésének és felülvizsgálatának eredményeként a következők állapíthatóak meg első sorban szabvány- és műszaki tartalmú normaalkotási szempontból. A 2008. évi deregulációs folyamat során egyes részek hatályon kívül kerültek, ám a kormányzati szerkezetátalakítás miatti elavult szövegét érdemben nem tekintették át, ezért máig is nem létező minisztérium, és nem létező minisztériumi belső szervezeti egység van benne megnevezve. A rendelet évszám nélküli szabványhivatkozásokat tartalmazz, amelyek szövegkörnyezete lehetőséget ad arra, hogy a szabvány alkalmazását kötelezőnek tekintsék. A szabványhivatkozások között több olyan szabvány is van – pl. MSZ EN 729 –, amely már érvénytelen. A hegesztési tevékenység szabályozott szakma a Magyar Köztársaságban. A rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az ömlesztőhegesztést és az ezzel összefüggő egyéb tevékenységet csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiállított, a hegesztett szerkezetek gyártására való alkalmasságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezet végezhet a rendeletben meghatározott szakterületeken. A rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a gyártó akkor alkalmas a hegesztett szerkezetek gyártására, ha a) a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott minőségügyi követelményeknek választása szerint eleget tesz, b) a hegesztést végző gyártókra vonatkozó kiegészítő követelményeket a rendelet 2. számú melléklete szerint teljesíti, és c) a külön jogszabály szerint meghatározható, a Magyar Hegesztőminősítő Testülettel egyeztetett többletkövetelményeknek megfelelő minősített hegesztőket, forrasztókat, hegesztőgép-kezelőket foglalkoztat. A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet hatásköre a rendelet 1. melléklete szerint kiterjed a következő szerkezetek gyártását, javítását, átalakítását és szerelését végző szervezetekre: 1) nyomástartó edények, berendezések és csővezetékeik, 2) szállítható nyomástartó berendezések, 3) ipari csővezeték, 4) éghető folyadékok és olvadékok föld feletti, földbe süllyesztett tároló tartályai, létesítményei.


Annak ellenére, hogy ezekre a szakterületekre hatályosak közösségi irányelveket bevezető jogszabályok is, a felülvizsgálat végül arra a következtetésre vezetett, hogy mindkét szabályozási megoldásra szükség van. Szükséges a hegesztett szerkezetek gyártását végző vállalkozások (hegesztésre való) alkalmasságának szabályozása. Másfelől ezeknek az esetenként hegesztéssel előállított a termékeknek, berendezéseknek a biztonságosságára vonatkozóan külön szabályozások szükségesek. Ezek a jogszabályok: a 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet, a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet, a 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet, amelyek tartalmazzák az érintett berendezések gyártására vonatkozó követelményeket. Az esetükben a gyártást törölni kell és csak a szerelést, javítást, karbantartást kell a rendeletben megtartani. A rendelet elemzése megállapította, hogy a hatályát és egyes előírásait újra kell fogalmazni és a rendeletet módosított tartalommal kell közzé tenni. A hegesztett szerkezeteket gyártó, szerelő, javító, átalakító szervezetek üzleti környezetének javítását eredményezi a rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek egyszerűsítése, ami a kijelölt szervezet általi tanúsítvány alapján a nyilvántartásba vételre korlátozható. A hegesztett szerkezetet gyártókkal szemben a vonatkozó (jellemzően MSZ EN ISO) szabványok elégséges követelményeket tartalmaznak. A hegesztők minősítése A hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet megalkotása óta 2004-ben került módosításra. A 2008. évi deregulációs folyamat viszont hatályon kívül helyezte a miniszteri rendelet megalkotására felhatalmazó 18/1996. (I. 31.) Korm. rendeletet, amely így 2008. május 16. óta nem hatályos. Ám a miniszteri rendelet érdemben változatlan tartalommal hatályos, annak ellenére, hogy a kormányzati szerkezetátalakítás miatt máig is nem létező minisztériumi és egyéb hatósági elnevezések vannak benne megjelölve. A rendelet a hegesztők minősítését szabályozza, és a hatályt úgy határozza meg, hogy akkor kell a rendeletnek megfelelően minősíteni a hegesztőket, ha azt megrendelő vagy jogszabály előírja. Mivel a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet előírja a gyártók számára minősített hegesztők foglalkoztatását, ezért a két rendelet hatálya közel azonosnak tekinthető. A hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet létrehozza a hegesztők minősítésére a Magyar Hegesztőminősítő Testületet (MHT), meghatározza annak tagságát, feladatait és a hegesztőket vizsgáztató vizsgabiztosokkal szemben támasztott követelményeket. Az MHT a magyar hegesztés minőségének fenntartására és fejlesztésére is hatást gyakorló, fontos szervezet, amelyet operatív tevékenységében az ily módon talán még jelentősebb, egyetlen kijelölt szervezet, a rendeletben is megnevezett Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés (MHtE) segít. Az MHT, valamint az MHtE gyakorlatilag integrálja az egész magyar hegesztőszakmát, képviseltetik magukat az Európai Hegesztési Szövetségben, amely részt vesz európai szabványok kidolgozásában. A rendelet 3. § (2) bekezdése általánosan hivatkozik szabványokra, rendeletekre és szabályzatokra. A rendeletekre és szabályzatokra való hivatkozás félrevezető, hiszen a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről szóló 15/1998. (IKK 8.) IKIM Közlemény kivételével a 2. lábjegyzetben felsorolt jogszabályok egyike sem szabályozza a hegesztők minősítését. A 15/1998 (IKK. 8.) IKIM Közleményben pedig a hegesztők minősítésére vonatkozó szöveg az MSZ EN 13067:2003 „Műanyaghegesztők. A hegesztők minősítővizsgája. Hegesztett, hőre lágyuló műanyag szerkezetek” szabvány szövegét ismétli meg, ami a szabványosításról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes, hiszen sérti a szabványok önkéntes alkalmazásának elvét és a nemzeti szabványok szerzői jogi védelmét. 6/20 A nyomtatott tájékoztató kiadványt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) készítette a pályázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének részeként.

A szabványhivatkozás szövegkörnyezete nem teszi kötelezővé a szabványok alkalmazását, ennek ellenére indokolt a szöveget úgy módosítani, hogy a szabványosításról szóló törvény rendelkezése egyértelműen érvényesüljön. Az általános hivatkozás mellett a rendelet 1. lábjegyzetében évszám nélkül és pontatlanul vannak felsorolva szabványok, olyanok is, amelyek a rendelet követelményeinek teljesítéséhez közvetlenül nem szükségesek. A lábjegyzetben felsorolt szabványok alkalmazásának értelmezése tisztázatlan maradt, nem tudható, hogy a szabványok csak példaként vannak felsorolva, vagy kötelező az alkalmazásuk, illetve esetleg nem is tartoznak a rendelet szövegéhez. A felülvizsgálat eredményeként a rendelet teljes körű újraszabályozására készült javaslat. A szövegjavaslatban pontosabban meg kellett határozni a kijelölt szervezetté válás, valamint a minősített hegesztők vizsgáztatására jogosult vizsgabiztossá válás feltételeit. Pótolni kellett továbbá azt a szakmai és kodifikációs űrt, amit a 18/1996. (I. 31.) Korm. rendelet 2008-as hatályon kívül helyezése okozott. A belső piaci szolgáltatások irányelve Az európai uniós elvárásokat is szem előtt tartva, szükséges volt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvével összefüggésben vizsgálni a két hegesztési rendeletet, mert a 6/1996. számú a hegesztők minősítésére hatályos IKM rendelet alapján kiadott minősítési bizonyítványhoz (személyzettanúsításhoz), a 3/1998. IKIM rendelet pedig a gyártó számára harmadik fél által kiadott tanúsítványhoz köti a hegesztési tevékenység gyakorlását. A Magyar Köztársaság, a többi uniós tagállamhoz hasonlóan legkésőbb 2009. december 28-ig köteles gondoskodni arról, hogy kötelező erejű nemzeti rendelkezések biztosítsák a szolgáltatók és a szolgáltatások igénybe vevői számára a szolgáltatási irányelvben biztosított jogokra való támaszkodást. A szolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak a hegesztési munkát végző vállalkozások is, így első megközelítésre érvényesülnie kellene esetükben a szolgáltatási irányelv számos könnyítésének. A tagállamoknak azonban több és egyenként mérlegelendő körülmény – így például a közérdek, az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet biztonsága védelmének – okából is módjuk van bizonyos kötöttségek fenntartására. Az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet megóvása érdekében elfogadott és megengedett, akár kötelező hatósági értékelésen alapuló bizonyítványon, valamint hatósági ellenőrzésen keresztül megvalósuló szigorú állami kontroll további fenntartása, akár a 6/1996. IKM. rendelet szerinti minősítés és személyzettanúsítás, valamint a 3/1996. rendelet szerinti rendszertanúsítvány. A szolgáltatási irányelvtől való eltérésre megfelelő és elegendő szakmai okot szolgáltat azon veszélyes tevékenység mibenléte, amit a hegesztett szerkezeteket gyártó, szerelő, javító szervezetek, illetve a minősített hegesztők végeznek. A minősített hegesztőkkel kapcsolatban azt is vizsgálni kellett a szolgáltatási irányelvvel összefüggésben, hogy vajon indokolt-e eltérni az irányelv azon előírásától, miszerint a vállalkozásoknál foglalkoztatott minősített hegesztők számára a minősítést általában korlátlan időtartamra kell megadni. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy e vonatkozásban is irányadó az irányelv eltérési lehetősége, hiszen a közérdek védelme érdekében követeli meg a jogszabály a felkészültség, az alkalmasság igazolását, de a felkészültséget és az alkalmasságot biztosító képességek, feltételek megváltozhatnak. Indokolt tehát a tanúsítványok érvényességi


idejének előírása (ezt a vonatkozó szabványok tartalmazzák), és a felkészültség rendszeres ellenőrzése és igazolása. A kötelező minősítéshez és tanúsításhoz szorosan hozzátartozik az átláthatóság, a minősítéssel rendelkezők listájának megismerhetősége, vagyis a jogosítottak listájának meg kell jelennie a MHT (illetve az MHtE) honlapján, továbbá a tárgykör szerinti hivatalos lapban. Erre egyfelől a tevékenységet jogszerűen végzők egymásról megbízható tudomásszerzése érdekében van szükség, másfelől mind a hatóságok, mind a jogkövető vállalkozások érdekében annak figyelemmel kísérése okából, hogy gyorsan és hatékonyan ki lehessen szűrni a piacról a tevékenységet illegálisan végzőket. Feltehető, hogy nem vethet fel adatvédelmi aggályt ezen személyek adatainak a fenti módon való nyilvánosságra hozatala, ellenkezőleg, a jogbiztonságot szolgálja, hogy a hegesztő erre irányuló, külön „engedélye” nélkül a róla, mint a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység jogszerű végzésére felhatalmazást kapott hegesztőről szóló adatok a honlapon megjelenítésre kerüljenek.

Eredmények Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmassága Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet korszerűsítése végett a szövegében lévő, már nem létező minisztériumi, és minisztériumi belső szervezeti egységek elnevezései helyett a jelenleg érvényes elnevezések kerültek, pl. a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. A rendelet és más hasonló tárgyú (közösségi irányelveket bevezető) jogszabályok közötti összhangot biztosítja a rendelet hatályának módosítása az 1. számú mellékletből az említett jogszabályok (8/2003. (II. 19.) GKM rendelet, a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet, a 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet hatálya alá eső tevékenységek törlésével. A hegesztett szerkezeteket gyártó, szerelő, javító, átalakító szervezetek üzleti környezetének javítását eredményezi a rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek egyszerűsítése, ami a kijelölt szervezet általi tanúsítvány alapján a nyilvántartásba vételre korlátozható. A hegesztett szerkezetet gyártókra vonatkozóan egy lehetséges, elismert megoldásként hivatkozott szabványok – amikkel egyenértékű megoldást nyújtó más szabványok is alkalmazhatók – elégséges követelményeket tartalmaznak. Az érvénytelen szabványhivatkozások úgy lettek kijavítva az érvényes szabványokra (pl. MSZ EN 729 helyett MSZ EN ISO 3834), hogy a szabványhivatkozás szövegkörnyezete megfelel a szabványosítási törvénynek, és a szövegtervezetben csak általános hivatkozás szerepel, a vonatkozó szabványokat évszámos hivatkozással a negyedik melléklet tartalmazza. A szövegtervezet könnyen módosítható oly módon, hogy a szabványhivatkozásokat az MSZT vagy az MKEH honlapja és hivatalos lap tartalmazza. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy szabványváltozások esetén a rendelet korszerű maradjon a szövegének megváltoztatása nélkül is, ugyanakkor az rendelet hatálya alá eső gyártók a kijelölt honlapon mindig megtalálják a rendelet követelményeinek teljesítésére megoldást nyújtó, érvényes szabványok listáját. A rendelet olyan korszerű európai és nemzetközi szabványokat bevezető nemzeti szabványokra hivatkozik, amelyeket a piaci követelmények vagy más jogszabályok miatt egyébként is alkalmaznak a hegesztést végző szervezetek. A hivatkozott 8/20 A nyomtatott tájékoztató kiadványt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) készítette a pályázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének részeként.

szabványok magyar nyelvű, érvényes kiadása jelenleg rendelkezésre áll, törekedni kell arra, hogy ez a kedvező helyzet fennmaradjon. A rendelet szerint a gyártó maga választhat az 1. számú táblázatban szereplő minőségirányítási követelmények közül. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az egyéb jogszabályi követelmények és a piaci elvárások alapján már alkalmazott szabványokat válasszák. Ilyen vállalkozóbarát módon a rendelet többletkövetelményt nem állít a gyártók elé, de alkalmas arra, hogy felkészületlen vállalkozások a hatálya alá tartozó tevékenységet ne végezhessenek. A hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet A hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet korszerűsítését szolgálja, hogy a már nem létező minisztériumok és szervezetek elnevezései helyett a szövegjavaslatban az érvényes elnevezések szerepelnek. A rendelet teljes körű újraszabályázására készült szövegjavaslatban pontosabban meg vannak határozva a kijelölt szervezetté (lásd a szövegjavaslat 2. § (1) pontját) válás, valamint a minősített hegesztők vizsgáztatására jogosult vizsgabiztossá válás feltételei (lásd a szövegjavaslat 3. számú mellékletét). Sikerült pótolni azt a szakmai és kodifikációs űrt, amit a 18/1996. (I. 31.) Korm. rendelet 2008-as hatályon kívül helyezése okozott. A szövegjavaslatban a szabványhivatkozás szövege a szabványosítási törvénynek megfelelő lett. A szövegjavaslat rendelkező részében általános hivatkozás szerepel, de a 4. melléklete évszámos hivatkozással tartalmazza a hegesztők minősítésére, a hegesztési felügyeletre és a személyeket tanúsító szervezetekre vonatkozó, érvényes szabványokat. A közvetlenül a hegesztőminősítéshez nem tartozó szabványok törölve lettek a hivatkozásból. A hivatkozások között szerepel viszont a vasúti sínek aluminotermikus hegesztőinek minősítésére vonatkozó MSZ EN 14730-2:2007 is, így lehetőséget teremtve ezen a területen minősítési bizonyítványok kiadására. Erre ugyanis jogosult szervezet hiányában jelenleg nincs lehetőség. A 4. mellékletben megadott hivatkozást meg lehet adni az MSZT honlapján vagy hivatalos lapban, ami lehetővé teszi, hogy miközben a hivatkozott szabványok listája szükség szerint változik, a szövegjavaslat változatlanul korszerű maradjon. A rendelet követelményeinek teljesítéséhez szükségesek, hogy a 4. mellékletben felsorolt szabványok magyar nyelven a jövőben is rendelkezésre álljanak.


Javaslat a rendelet szövegtervezetére A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ………………………… NFGM rendelete egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző vállalkozások alkalmasságának igazolásáról A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak az 1. számú mellékletben felsorolt berendezések, edények, tartályok – ideértve azok részegységeit, alkatrészeit is – és csővezetékek (a továbbiakban: hegesztett szerkezet) gyártóművi, illetve helyszíni gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző vállalkozások (a továbbiakban: gyártók). (2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a hegesztett csöveket és a külön jogszabályban meghatározott hegesztett szerkezetet gyártó vállalkozás. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó hegesztett szerkezet szerelésekor, átalakításakor, javításakor az ömlesztőhegesztést és az ezzel összefüggő egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: hatóság) által kiállított, a hegesztett szerkezetek gyártására való alkalmasságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező gyártó végezhet. (2) A gyártó akkor alkalmas a hegesztett szerkezetek gyártására, ha a) az 1. számú mellékletben meghatározott minőségügyi követelményeknek választása szerint eleget tesz, b) a hegesztésekkel kapcsolatos kiegészítő követelményeket a rendelet 2. számú melléklete szerint teljesíti, és c) a külön jogszabály szerint meghatározható, a vonatkozó szabványoknak és a Magyar Hegesztőminősítő Testület által meghatározott többletkövetelményeknek megfelelően minősített hegesztőket, forrasztókat, hegesztőgép-kezelőket foglalkoztat. (3) A (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítését az iparügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium hivatalos lapjában közzétett szervezetek igazolják. (4) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a iparügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztériumhoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) A hatóság az 1. § (1) bekezdés szerinti gyártó részére az alkalmasságot igazoló hatósági bizonyítványt a 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti szervezet tanúsítása alapján adja ki. A bizonyítványon fel kell tüntetni a (bizonyítvány) kiadásához alapot adó dokumentumok azonosító jelét, a tanúsítást végző szervezet nevét és (azonosításra alkalmas) adatait. (2) A hatósági bizonyítvány a kibocsátás napjától számított három évig érvényes. (3) A gyártó akkor kezdheti meg e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységét, ha kézhez vette a


hatóság által kiállított, e rendelet szerinti tevékenységre alkalmasságát igazoló bizonyítványát. (4) A bizonyítvány érvényességének időtartama alatt a hatóság ellenőrizheti a gyártó alkalmasságát. A hatóság indokolt esetben – ha a vállalkozás nem felel meg a 2. § (2) bekezdés a-c) pontjában körülírt feltételeknek – a bizonyítványt visszavonja. (5) A hatósági eljárás díját külön jogszabály tartalmazza. 4. § A hatóság köteles a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező gyártók és a hatóság által visszavont bizonyítványok jegyzékét a saját honlapján, valamint a külön jogszabályban meghatározott helyen félévenként közzétenni. 5. § (1) E rendeletben hivatkozott, a 4. számú mellékletben megadott szabványokat a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdésében foglalt értelmezés szerint kell alkalmazni. (2) Ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység feltételei megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesülnek az e rendeletben meghatározott azon követelmények, amelyekre a szabványok vonatkoznak. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépése után kezdeményezett eljárások során kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet. (3) E rendelet hatálybalépése napját követő napon hatályát veszti e rendelet 6. §-ának (2) bekezdése. (4) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén az információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter


1. számú melléklet az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző vállalkozások alkalmasságának igazolásáról szóló rendelet szövegtervezetéhez A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó hatóság hatáskörébe tartozó hegesztett szerkezetek megnevezése és a gyártókkal szemben támasztott minőségirányítási követelmények

Minőségirányítási követelmények

Hegesztett szerkezet megnevezése

A vállalkozás által végzett tevékenység

Nyomástartó berendezések, rendszerek, létesítmények

javítás, átalakítás

Szállítható nyomástartó berendezések

javítás, átalakítás

Töltőlétesítmények

gyártás, szerelés, javítás, átalakítás

Éghető folyadékok és olvadékok föld feletti, földbe süllyesztett tároló tartályai, létesítményei

gyártás, szerelés, javítás, átalakítás

A vonatkozó szabványok szerinti teljes körű minőségirányítási rendszer

A vonatkozó szabvány szerinti általános minőségirányítás

X

X

X

—

X

X

X

X


2. számú melléklet az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző vállalkozások alkalmasságának igazolásáról szóló rendelet szövegtervezetéhez A gyártóra vonatkozó kiegészítő követelmények

1. A hegesztéstechnológia megfelelőségét a minősítési jegyzőkönyve (WPQR) alapján a rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervezet tanúsítja. A tanúsított hegesztéstechnológia alapján a hegesztési utasítást (WPS) a gyártó készíti el. 2. A gyártó hegesztési felelőse a vonatkozó szabvány szerinti követelmények kielégítésén túl – független legyen a hegesztést végző szervezeti egységtől, – rendelkezzen megfelelő szakirányú képesítéssel, –

legalább kétéves szakmai gyakorlata legyen.

3. Ha a gyártónak az általános követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszere van, akkor működtessen – dokumentációs rendszert a hegesztési utasítások, a hegesztéstechnológia minősítésének jegyzőkönyveire (WPQR), a hegesztők, forrasztók, valamint gépkezelők minősítési bizonyítványai kezelésére, karbantartására, és – a tevékenységi folyamat során megfelelő azonosítási, nyomonkövethetőségi rendszert a teljes körű minőségirányítási rendszerre vonatkozó szabvány szerint. 4. A hegesztési hozaganyagok minősége legalább a vonatkozó szabvány szerinti minőségazonossági bizonyítvánnyal legyen igazolva.


3. számú melléklet az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző vállalkozások alkalmasságának igazolásáról szóló rendelet szövegtervezetéhez A kijelölt szervezetre vonatkozó követelmények

I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek: 1. Műszaki egyetemi (főiskolai) végzettség (oklevél). 2. Hegesztési szakirányú képzettség, amely lehet: – okl. hegesztőmérnök, – okleveles hegesztő szakmérnök, – hegesztési tudományos fokozat, – IWE-, EWE-hegesztőmérnök. 3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat. II. Tárgyi feltétel: – a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó, jogszerűen beszerzett szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal; – a szervezetnek legyen belső szabályzata az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére; – a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással; – a szervezet legyen tagja a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnek, és vegyen részt a szakterülethez tartozó szabványosításban.


4. számú melléklet az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző vállalkozások alkalmasságának igazolásáról szóló rendelet szövegtervezetéhez A rendeletben hivatkozott szabványok, amelyek teljesítését úgy kell tekinteni, hogy a rendeletben meghatározott azon követelmények is teljesülnek, amelyekre a szabványok vonatkoznak MSZ EN 10204:2005

Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai

MSZ EN ISO 3834-2:2006

Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei. 2. rész: Teljes körű minőségirányítási követelmények (ISO 3834-2:2005)

MSZ EN ISO 3834-3:2006

Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei. 3. rész: Általános minőségirányítási követelmények (ISO 3834-3:2005)

MSZ EN ISO 9001:2009

Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2008)

MSZ EN ISO 14731:2007

Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség (ISO 14731:2006)

MSZ EN ISO/IEC 17021:2007 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények (ISO/IEC 17021:2006)


Javaslat a rendelet szövegtervezetére A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter …………………………… rendelete a hegesztők minősítéséről A 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § A gyártónak a hegesztési munkát szakképzett, és – abban az esetben, ha jogszabály előírja vagy a megrendelő kiköti, az e rendelet szerint minősített fém- és műanyaghegesztővel, -forrasztóval, fémszóróval (a továbbiakban: hegesztők) kell elvégeztetnie. 2. § (1) A hegesztők minősítését a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kijelölt szervezetnél* kell kezdeményezni. A kijelölés feltétele a vonatkozó szabvány szerinti hegesztő minősítésre és személyzettanúsításra való felkészültségének bizonyítása, az akkreditálási dokumentumok bemutatása és folyamatos érvényességének bizonyítása a Magyar Hegesztőminősítő Testület (a továbbiakban: MHT) számára. A kijelölésre az MHT is tehet javaslatot. (2) A minősítési rendszert az 1. számú mellékletben felsorolt – általában a minősített hegesztőket alkalmazó, valamint a hegesztők képzésével és vizsgáztatásával foglalkozó – szervezetek képviselőiből álló MHT határozza meg. Az MHT az 1. számú mellékletben meghatározott szervezeteken kívül – a Szervezeti és Működési Szabályzatában leírt eljárási rend szerint – más szervezet delegáltját is befogadhatja. (3) Az MHT munkáját Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi; feladatait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Az MHT tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ. 3. § (1) A hegesztők minősítését az MHT által felhatalmazott vizsgabiztos végzi a (2) bekezdésben meghatározott szakmai követelmények ismeretének számonkérése alapján. (2) A minősítés szakmai követelményeit a 4. számú mellékletben megadott nemzeti szabványok tartalmazzák. Az e szabványok szerinti követelmények teljesítését úgy kell tekinteni, hogy teljesülnek az e rendeletben meghatározott azon követelmények, amelyekre a szabványok vonatkoznak. A minősített hegesztők munkájával rendeletek és szabályzatok1 állnak szoros kapcsolatban. (3) A minősítési bizonyítványokat a 2. § (1) bekezdés szerinti kijelölt szervezet adja ki. (4) A minősítés költségei a minősítést kérőt terhelik. (5) A minősített hegesztők csak e rendelet szerinti minősítési bizonyítvány kézhez vétele után kezdhetik meg e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet a Magyar Köztársaság területén. (6) A minősített hegesztőkről az MHT nyilvántartást vezet, amelyet a kijelölt szervezet honlapján és az NFGM hivatalos lapjában közzétesz, és gondoskodik a nyilvántartás naprakészségéről. (7) A minősítés érvényességi területe és érvényességi ideje a vonatkozó szabvány szerinti legyen. 4. § (1) A vizsgabiztosokra vonatkozó követelményeket a rendelet 3. számú melléklete


tartalmazza. (3) A vizsgabiztosok felhatalmazása legfeljebb 3 évig érvényes és meghosszabbítható. Az MHT ennél rövidebb időtartamot is meghatározhat, beleértve a felülvizsgálat és a hosszabbítás követelményeit is. (4) A vizsgabiztosokról az MHT nyilvántartást vezet, amelyet a kijelölt szervezet honlapján közzétesz és gondoskodik a nyilvántartás naprakészségéről. 5. § Az MHT-be tagot delegáló szervezetek saját területükön az általuk képviselt szakma specifikumaira vonatkozó – az elméleti vizsga részét képező – többletkövetelményekre jogosultak javaslatot tenni, ha arra a területre vonatkozóan nincs érvényes szabvány. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, a rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelethatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a hegesztők minősítéséről szóló 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet. (3) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, q 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

*Jelenleg a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgáló Egyesülés. 1

Rendeletek és szabályzatok 3/1998. (I. 12.) IKIM r. egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról 11/1994. (III. 23.) IKIM r. az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályáról 63/2004. (IV. 27.) GKM r. nyomástartó és töltő berendezések hatósági felügyeletéről 5/1982. OBF utasítással kiadott Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat (ÁBSZ) hatálya alá tartozó bányászati hegesztett szerkezetek 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet mellékletei, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 15/1998. (IKK 8.) IKIM Közlemény a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről


1. számú melléklet a hegesztők minősítéséről szóló rendelet szövegtervezetéhez A Magyar Hegesztőminősítő Testület tagjait delegáló szervezetek legalább az alábbiak:

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

1 fő

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

3 fő

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

1 fő

Oktatási Minisztérium

1 fő

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

1 fő

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

1 fő

Országos Atomenergia Hivatal

1 fő

Nemzeti Akkreditáló Testület

1 fő

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

1 fő

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

1 fő

Ipartestületek Országos Szövetsége

1 fő

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

1 fő

Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés

3 fő

Gépipari Tudományos Egyesület

1 fő

Vasas Szakszervezeti Szövetség

1 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

2 fő

Miskolci Egyetem

2 fő

Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar

1 fő

Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.

1 fő

Magyar Államvasutak Rt.

1 fő

Paksi Atomerőmű Rt.

1 fő


2. számú melléklet a hegesztők minősítéséről szóló rendelet szövegtervezetéhez A Magyar Hegesztőminősítő Testület (MHT) feladatai különösen [2. § (3) bekezdés]: – – – –

– – – –

a pártatlanság, a tisztességes versenyhelyzet fenntartásának elősegítése, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására való törekvés; a jogszabály szerint kijelölt tanúsító szervezetek által kiadott minősítési bizonyítványok hozzáadott értékének növelése, valamint egységes külföldi elfogadtatása; hegesztők minősítési rendszerének kialakítása a vonatkozó szabványok tartalmán túlmenően; a hegesztésben érdekelt jogalkotó és jogalkalmazó hatóságok, a termékeket előállítók, valamint érdekképviseletek szakmai érdekeinek megkülönböztetés nélküli összehangolása; vizsgabiztosok képzésének és továbbképzésének felügyelete, valamint minősítésre való felhatalmazása; a minősítéssel kapcsolatos dokumentációk (tananyag, teszt- és vizsgakérdés stb.) jóváhagyása; a magyar és a külföldi minősítések kölcsönös elfogadása érdekében az előkészített kétés többoldalú nemzetközi megállapodások jóváhagyása, a végrehajtás felügyelete. Az MHT-t az operatív feladatok végzésében a minősítések szervezésének és lefolytatásának feltételeivel bíró Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés segíti. 3. számú melléklet a hegesztők minősítéséről szóló rendelet szövegtervezetéhez A vizsgabiztosokkal szemben támasztott követelmények

Az alábbi képzettségi és jártassági követelmények egyidejű teljesítése szükséges a vizsgabiztosi felhatalmazásához: 1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél). 2. Hegesztési szakirányú végzettség, amely lehet: – okl. hegesztőmérnök, – IWE-, EWE-hegesztőmérnök – okleveles hegesztő szakmérnök, – hegesztési tudományos fokozat. 3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat. 4. Szabványismereti és kapcsolódó anyagvizsgálati és ellenőrzési tapasztalatok, beleértve a hegesztési felügyeletre vonatkozó szabvány szerinti követelményeket is. 19/20 A nyomtatott tájékoztató kiadványt a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) készítette a pályázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének részeként.

4. számú melléklet a hegesztők minősítéséről szóló rendelet szövegtervezetéhez A rendeletben hivatkozott szabványok, amelyek teljesítését úgy kell tekinteni, hogy a rendeletben meghatározott azon követelmények is teljesülnek, amelyekre a szabványok vonatkoznak

MSZ EN 287-1:2007

Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 1. rész: Acélok

MSZ EN 1418:2000

Hegesztési személyzet. Hegesztőgép-kezelők és ellenálláshegesztőgép-beállítók minősítése fémek teljesen gépesített és automatikus hegesztésére

MSZ EN 13067:2003

Műanyaghegesztők. A hegesztők minősítővizsgája. Hegesztett, hőre lágyuló műanyag szerkezetek

MSZ EN 13133:2002

Keményforrasztás. Keményforrasztók minősítése

MSZ EN 14730-2:2007

Vasúti alkalmazások. Vágányfektetés. A sínek aluminotermikus hegesztése. 2. rész: Aluminotermikus hegesztők minősítése, kivitelezők jóváhagyása és a hegesztések átvétele

MSZ EN ISO 14731:2007

Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség (ISO 14731:2006)

MSZ EN ISO 9606-2:2005

Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 2. rész: Alumínium és ötvözetei (ISO 9606-2:2004)

MSZ EN ISO 9606-3:2001

Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 3. rész: Réz és rézötvözetek (ISO 9606-3:1999)

MSZ EN ISO 9606-4:2001

Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 4. rész: Nikkel és nikkelötvözetek (ISO 9606-4:1999)

MSZ EN ISO 9606-5:2000

Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 5. rész: Titán és titánötvözetek, cirkónium és cirkóniumötvözetek (ISO 9606-5:2000)

MSZ EN ISO 15618-1:2002 A hegesztők minősítése víz alatti hegesztésre. 1. rész: Hegesztőbúvárok túlnyomásos nedves hegesztésre (ISO 15618-1:2001) MSZ EN ISO 15618-2:2002 A hegesztők minősítése víz alatti hegesztésre. 2. rész: Hegesztőbúvárok és hegesztőgép-kezelők túlnyomásos száraz hegesztésre (ISO 15618-2:2001) MSZ EN ISO/IEC 17024:2003 Megfelelőségértékelés. Személyek tanúsítását végző testületek általános követelményei (ISO/IEC 17024:2003)


TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

Recommend Documents