TÁJÉKOZTATÓ DOMBÓVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ DOMBÓVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dombóvár Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda

Dombóvár, 2011. január

DOMBÓVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE 2010.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

2. oldal

1. Bevezetés

3. oldal

2. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvíz

4. oldal

3. Levegőminőség

6. oldal

4. Zaj és rezgésterhelés

7. oldal

5. Táj és településvédelem, természeti értékek, védett területek

8. oldal

6. Hulladékgazdálkodás

10. oldal

7. Távhőfelhasználás

13. oldal

8. Környezetvédelmi bírságok

13. oldal

9. Programok és tervek

13. oldal

2


1. BEVEZETÉS Dombóvár Város Önkormányzata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e.) pontja előírásnak megfelelően évente értékeli a település környezeti állapotát és azt közzéteszi. A törvény kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei biztosításának. A közzététel a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdető tábláján kifüggesztéssel, illetve a helyi médiákon keresztül történik. A tájékoztató anyag elkészítéséhez felhasználtuk a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft, az Öko-Dombó Dombóvári Környezet és Hulladékgazdálkodási Kft, a Dalkia Energia Zrt. adatszolgáltatását. DOMBÓVÁR, MINT TELEPÜLÉS Dombóvár város Tolna megye délnyugati csücskében, mintegy 30 km-re – a 61-es úton –, Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól keletre fekszik. Baranya megye központjától, Pécstől mintegy 45 km-re északra található. Tolna megye harmadik legnagyobb városa, a megyeszékhely Szekszárdtól 65 km-re fekszik. A település a 61-es és a 611-es számú utakon keresztül közelíthető meg. Dombóvár fontos vasúti csomópont, itt válik szét a Budapest - Gyékényes és Budapest - Pécs villamosított vasútvonal. A város helyközi buszközlekedéssel is jól ellátott. Magyarország természetföldrajzi felosztása (MTA 1990) alapján Dombóvár Attalával, Dalmanddal, Döbröközzel, Gyulajjal, Kapospulával, Kurddal, Lápafővel, Nakkal, Váronggal együtt Dél-Külső-Somogyhoz tartozik. Ez a kistáj a Kapos bal parti vízgyűjtője, amelyre a széles, közel sík dombhátak és a közöttük észak-déli irányban húzódó, Dél felé kiszélesedő tágas völgyek a jellemzők. A területet behálózó csermelyek, patakok a Kapos folyóba torkollanak. A Kaposba folyó patakok közül a legjelentősebb a KisKonda-patak, ami a város területét kettészeli. Dombóvár éghajlata átmenet a Nyugat-Dunántúl és az Alföld éghajlata között. Hőmérsékleti különbség a Kapos völgy és a magasabb külsősomogyi pannontábla hőmérsékletjárásában mutatható ki. A fagyos napok száma kevesebb, mint az Alföldön, 90 körül mozog. A júliusi középhőmérséklet + 20-21 °C körül alakul. A napfénytartam is kedvező, átlaga 1950-2000 óra. Az évi átlagos csapadékmennyiség 32 év átlagában (1928-1960) 713 mm, amely egyenletes eloszlás esetén mezőgazdasági termelés számára elegendő. Dombóvár környékére a jó minőségű csernozjom talaj jellemző. Az alapkőzet mésztartalmú lösz. A talaj szerkezete morzsalékos és lefelé világosodik.

3


A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT LEÍRÁSA 2. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, ÍVÓVÍZ Felszíni vizek: Dombóvár a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyó közepes vízhozama a településnél 4,4 m3/s. A folyót a XIX. század második felében kezdődött folyószabályozási munkálatok során jórészt mesterséges mederbe terelték. A Kaposba torkolló mellékvízfolyások egyike a Kis-Konda-patak, melynek közepes vízhozama 1-3 m3/s között változik. Dombóvár és térsége természetes eredetű állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a völgytalpakon a tőzegbányászat során keletkezett mélyedésekben, az észak-déli irányú vízfolyások felduzzasztásával mesterséges eredetű tavakat hoztak létre. A Kis-Kondapatak völgyének Északi részén több egységből álló Kiskondai-halastavak (26 db) sorakoznak, amelyek déli folytatásában vannak a Tüskeihorgásztavak (2 db). Tovább, dél felé, már a város belterületén található a Szállásréti (Kórházi)-tó. A mai tórendszer az 1960-as évek elejétől az 1980-as évek közepéig, fokozatsan alakult ki. Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a Városi Horgászegyesület által üzemeltetett Tüskeihorgásztavon 2010-ben lágyiszap csökkentést végeztetett a tulajdonos a gödöllői székhelyű Iszapfaló Kft-vel. Felszín alatti vizek: Talajvíz: A talajvíz mélységét a csapadékviszonyok mellett a domborzati viszonyok határozzák meg. Felső szintje a löszplatókon 8-10 méter, a lejtőkön 4-8 méter, a völgytalpakon 2-4 méter mélyen húzódik. Rétegvíz: A rétegvizek a felső-pannon homokos rétegekben helyezkednek el, melyeket vízzáró agyagrétegek tagolnak. A vízadó rétegek a következő mélységszintekben találhatók: 70-85 méter, 100-110 méter, 120-140 méter, 170-180 méter, 230-240 méter és 260-275 méter. A középsőtriász dolomitrétegekben feltárt 54o-os nátrium-hidrogénkarbonátos hévízre Gunaras-fürdő épült ki. Dombóvár város ivóvízellátását és jelentősebb események 2010. évben

szennyvíztisztítását

érintő

2010-ben a hosszú távú vízbázis fejlesztési program keretében 2 db új mélyfúrású kút létesült a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. saját beruházásában, a IV/7. jelű kút a IV. sz. vízműtelepen, másik az N-6 jelű kút V. sz. vízműtelepen üzemelő víztisztító technológia nyersvíz oldali kiszolgálásához kapcsolódóan. A IV/7. kút a IV. sz. telep víztisztító kapacitásának kihasználását javítja, az N-6 jelű kút kedvező vízminőségi tulajdonságai (a telepre üzemelő kutaknál alacsonyabb ammóniumiontartalom) befolyásolják az V. sz. telepen üzemelő technológiát, ugyanis a töréspont eléréséhez kevesebb klórt kell adagolni. Ennek köszönhetően az V. sz. vízműtelepről kiadott víz AOX koncentrációja tartósan 50μg/l alatt van.

4


2010. I. félévben saját ivó-és szennyvizeink mikroszkópos biológiai vizsgálatának elvégzéséhez szükséges eszközöket szereztünk be (megfelelő minőségű mikroszkóp, minta-előkészítés eszközei). Ennek jelentősége az új ivóvíz minőségi előírásokban megszigorodott biológiai határértékek betarthatóságánál, valamint a szennyvíztisztító telepek működésének ellenőrzésénél van. A vizsgálatok elemzését szakképzett, és víz mikrobiológiai gyakorlattal rendelkező szakember végzi. A májusi árvíz új, eddig nem tapasztalt feladatokat állított az üzemeltető elé: az egyidőben megáradt Kapos folyó és a Baranya csatorna a Kapos völgyéből származó egyéb vizekkel együtt elöntötte a IV. sz. vízműtelepet, amely a város egyik fő vízműve. Az elárasztás miatt a telepet és az ott üzemelő tisztítástechnológiát több hónapra le kellett állítani. Árvízvédelmi intézkedésekkel sikerült megóvni a létesítményeket és telepen lévő nagy értékű technológiai berendezéseket, gépeket a károsodástól. Dombóvár város és a csatolt települések (Kapospula, Kaposszekcső, Csikóstőttős) vízellátását az V. sz. vízműtelepről kellett biztosítani. Ezt a feladatot fokozott felügyelettel és az V. sz. vízműtelep működési rendjének megváltoztatásával sikerült megoldani. Külön feladatot jelentett az árvíz levonulása után a IV. sz. vízműtelep újraindítása. A telepre üzemelő kutak fertőtlenítését, a műtárgyak tisztítását és a szűrők fertőtlenítését különös alapossággal kellett elvégezni. Az ellenőrző mérések elvégzése, negatív bakteriológiai és mikrobiológiai eredmény birtokában, hatósági jóváhagyást követően a vízműtelepet sikerült újból üzembe állítani. Folytatódott a városban a vízmérők rádiós távleolvasási rendszerének kiépítése. Gunaras után a kertvárosi körzetbe és egyes társasházakba beépített speciális, vízmérő órákra szerelhető rádióadóval kedvező tapasztalatokra tettünk szert. Új fogyasztóhelyek rendszerbe kapcsolása kizárólag az új típusú, rádiófej fogadására alkalmas mérőkkel történik. Ezenkívül számosan (főleg közületi ügyfelek) éltek a cégünk által felkínált lehetőséggel, és önként lecseréltették a meglévő vízórájukat, modern rádiófejes órára. A rádióadók néhány másodpercenként jeleket bocsátanak ki, amiket az ingatlanok előtt elhaladó gépkocsiba épített vevőegység fogadni tud. Ennek köszönhetően 2010-ben áttérhetünk az eddigi évenkénti egyszeri helyett gyakoribb leolvasásra úgy, hogy a fogyasztót nem kell zavarni az ingatlanra való beengedésért. E rendszer nagymértékű biztonságot nyújt a fogyasztóknak a belső csőtörések időben történő észlelésében. A szolgáltatás biztonság fejlesztése érdekében 4 db mobil áramfejlesztő beszerzése történt meg, melyek az egyre gyakrabban jelentkező energiaszolgáltatói áramkimaradások esetén is lehetővé teszik akár a legnagyobb dombóvári vízműtelep vagy a szennyvíztisztító telep ideiglenes villamos energia ellátását és szükséges esetén a környező településeken is bevethetőek. 5


Energiamegtakarítási és üzembiztonsági fejlesztést egyaránt jelent a budapesti Enqua Kft. és dániai partnereinek bevonásával zajló projekt, melynek keretében beszerzésre kerültek egyes szivattyúk energiatakarékos üzemeltetését szolgáló frekvenciaváltók. A beruházás a korábbiaknál alacsonyabb mértékű villamos energia felhasználást és ezáltal kevesebb CO2 kibocsátást eredményezett. 2010. évben a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. segítségével elkészült a Dombóvár környéki puszták és kistérség további, országos vízminőség-javító programban érintett településeinek vízminőség-javításának előkészítő munkáira vonatkozó első fordulós pályázati dokumentáció, melyet 2010. október elején nyújtott be az erre a célra alakult társulás. A pályázatot a Közreműködő Szervezet befogadta, támogatási döntés 2011. első negyedévében várható. A Dombóvár térségi szennyvízkezelésének kiépítése elnevezésű projekt szennyvízcsatorna bővítését ill. építését jelenti Dombóvár és Attala településen, valamint a dombóvári szennyvíztisztító telep korszerűsítését teszi lehetővé, így kiemelt környezetvédelmi jelentőséggel bír. Az előkészítő munkálatokhoz kapcsolódó projektmenedzsment feladatokat a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. és a Kapos ITK Kht. által létrehozott konzorcium látta el. A fejlesztés megvalósítása tárgyában készített második fordulós pályázatot a kiíró döntése értelmében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság összesen nettó 2,474 milliárd Ft támogatásban részesíti, így a beruházás 2011-ben elkezdődhet. 2010. évi tényadatok: Dombóváron 2010-ben értékesített ivóvíz mennyiség: 727.867 m3 Dombóváron mennyisége: 615.916 m3

2010-ben

csatornán

elvezetett,

számlázott

szennyvíz

(forrás: Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.)

3. LEVEGŐMINŐSÉG A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaságvédelem felmérésénél figyelembe kell vennünk, a termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. A településen belül nincs

6


jelentős légszennyezést kibocsátó pontforrás. A pontforrások légszennyező hatása főként lokális, vagy nem szennyező. Jelentős a közúti közlekedésből származó légszennyezés. Főként a 61. sz. és a 611. sz. főút mentén néhány 10 méter széles sávban nagymértékű a forgalom okozta káros emisszió. Légszennyező forrásként megemlíthető továbbá a felületi poremisszió, mely elsősorban mezőgazdasági területekről és növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak) származik. A város belterületein az Önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik. A parlagfű szennyezettség visszaszorítására lakossági, hivatali illetve más hatóság megkeresésére 19 db hatósági eljárás indult 2010. év folyamán. Szociális kaszálás 5 helyszínen volt a városban. Közérdekű védekezésre 2010-ben nem volt szükség. Célként fogalmazódik meg minden évben a kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése, a fűtési energiaigény csökkentésével kis szennyezőanyag-kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásával. A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldásokat előnyben kell részesíteni. A megújuló energiaforrások használatának akadályait meg kell szüntetni, fokozatosan ki kell építeni elősegítésének rendszerét. Környezeti levegőminőség (immisszió): A településen immissziós mérőállomás nem működik. Kihelyezett immisszió mérő pont amely a nitrogén oxidokat (NO2 ) napi egy méréssel méri 2 helyen található a városban (Kórház utca 39., Bezerédj utca 14.). Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján a mért adatok a légszennyezettségi indexbe integrálva az 1-től 5-ig terjedő skálán az első kiváló minőségbe sorolhatók. A légszennyező források alapján becsülhető, hogy tartósan nem fordul elő határértéket meghaladó légszennyezettség, egyik szennyezőanyag esetében sem.

4. ZAJ ÉS REZGÉSTERHELÉS A zaj és rezgésterhelés elsősorban a 61. és a 611. számú főút mentén keletkezik. Az átmenő forgalom igen nagy, időszakosan kiemelkedő, mely a főút közvetlen közelében található építményeket, illetve a benne élők egészségét hosszú távon jelentősen károsíthatja. Hiányoznak a várost elkerülő gyorsforgalmi utak, valamint a várost elkerülő utak, melyek elvezetnék az átmenő forgalmat a város területéről, továbbá melyek által a legnagyobb terhelést jelentő nehézgépjármű forgalom kitiltásra kerülhet. Kereskedelmi, vendéglátási, településüzemeltetési zajterhelés időszakosan tapasztalható. A város közigazgatási területén a zajvédelmi szabályozást Dombóvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének a zajt okozó

7


tevékenységek engedélyezéséről szóló 39/2005. (VI. 08.) rendelete határozza meg. 2010. évben zajvédelmi ügyben szabálysértési eljárás nem volt.

számú

Zajvédelmi követelmények: A megengedett zajés rezgésterhelési határértékeket a 27/2008.(III.22.)KvVM-EüM. rendelet határozza meg. A település belterületének besorolása egységesen " Laza beépítésű lakó- és intézményterület.", melyre az ipari és szolgáltató létesítményekből származó zajterhelés megengedett mértéke:

-

nappal (06-22): 55 dB (A)

-

éjjel (22-06): 45 dB (A)

Közlekedési eredetű zajterhelés megengedett mértéke az összekötő utak és települési utak menti (csak új létesítményekre, vagy megváltozott terület-felhasználás esetére kötelező érvényű) területekre: -

nappal (06-22): 65 dB (A)

-

éjjel (22-06): 55 dB (A)

5. TÁJ ÉS TELEPÜLÉSVÉDELEM, VÉDETT TERÜLETEK

TERMÉSZETI

ÉRTÉKEK,

Az Önkormányzat 2010. évben is szerződést kötött a Agrokemi Bt.-vel a városban található vadgesztenyefák vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni védekezésre. A permetezést a városban 2 alkalommal végezte el a szolgáltató. 2010. évben a városban a földi és légi kémiai szúnyoggyérítést az RSZ-Coop Kft. végezte, szerződés alapján négy alkalommal. A KEOP-7.3.1.2 Élőhelyvédelem, és –helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése pályázati konstrukcióban a KisKonda-patak völgyében közel 58.000.000 Forintból valósul meg egy komplex élőhelyhelyreállítás. A kettőfordulós pályázat második fordulós dokumentációja 2010. augusztusában lett benyújtva a Közreműködő Szervezet (KvVMFI) részére. A pályázati döntésről várhatóan 2011 első negyedévében értesül a projektgazda Dombóvár Város Önkormányzata. A program bemutatása A fejlesztés célja egy olyan minta értékű modell kialakítása, mely lehetővé teszi a Konda-patak völgye természetvédelmi területen található patak menti vizes élőhelyek helyreállítását és ezzel a regionális jelentőségű ökológiai folyosó zavarmentes működésének biztosítását.

8


A tervezési terület az elmúlt évtizedek alatt elveszítette természetközeli állapotát, a helyi védelem alatt álló területen az elmúlt évtizedben jelentős mennyiségű hulladék halmozódott fel. A hulladék jelenléte mellett további gondot jelent az invazív növények fokozott térhódítása is, mely a terület degradációjának egyértelmű indikátora. A korábbi, természetvédelmi szempontból elhibázottnak tekinthető vízrendezési munkák is a Kondapatak völgyének kedvezőtlen biológiai állapotát erősítik. A projekt célja a degradált élőhely természeti állapotának javítása, mind a vegetációszerkezet, mind pedig a terület biotikus viszonyait kedvezőtlenül befolyásoló műtárgyak átalakításával. A fejlesztés főbb elemei a következők: A Kis-konda patak renaturalizációja a patak menti vizes élőhelyek vízellátottságának javítása érdekében A program keretében a vízszint szabályozása történik meg, olyan mértékben, hogy a patakot környező területek vízellátottsága a jelenlegi mértéknél magasabb legyen, ezzel segítve elő a vizes élőhelyek növényzetének és állatvilágának visszatérését, erősödését. Fafajcsere az ültetvényszerű erdőállományokban A tevékenység célja, hogy a területen található ültetvényszerű faállomány kiirtásával és új fafajok telepítésével egy természetszerű erdő kerüljön kialakításra. Ez várhatóan mintegy 33600 db új fa ültetését jelenti. Az invazív növényfajokkal „szennyezett” területek helyreállítása A fejlesztési területen kiirtásra, illetve visszaszorításra kerülnek a megtelepedő és tömegesen elszaporodó idegenhonos növényfajok. A végleges visszaszorítás új, természetes növényfajok telepítésével, az invazív növények életterének elfoglalásával lehetséges. A tájba nem illő épített elemek felszámolása, tájbaillesztése A tevékenység kapcsán azok a tájba nem illő, funkcióját vesztett, balesetveszélyes épített elemek kerülnek eltávolításra, melyek zavarják, illetve nem illeszkednek a helyreállított élőhely működéséhez. Illegális hulladéklerakatok felszámolása A területen igen jelentős mennyiségű építési és lakossági hulladék került felhalmozásra, melyek összegyűjtése és elszállítása nélkülözhetetlen eleme az élőhely-rekonstrukciónak.

9


6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzéséről, hulladék lerakásról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeiről szóló hatályos rendeletek előírják a települési önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzését. A városban keletkezett lakossági hulladékgyűjtést és szállítást az ÖKODOMBÓ Dombóvári Környezet és Hulladékgazdálkodási Kft. végzi 2007. január 1-től, 10 éves szerződés alapján. A szállítást besorolási övezetektől függően heti egy vagy kettő alkalommal, megfelelő céljárművekkel végzi a cég, a szilárd hulladékot a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. lerakójában helyezi el. A város különböző pontjain 27 db hulladékgyűjtő sziget működik. A gyűjtőszigeteken lehetőség van műanyag, papír és üveg hulladékok elhelyezésére. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés családi házas övezetekben havi egy alkalommal valósul meg. Külön napon kerül begyűjtésre a zöldhulladék és a szelektív hulladékok. Dombóvár Város Önkormányzata évente egy alkalommal, május hónapban, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 34/2002.(XII.12.) számú önkormányzati rendelet alapján lomtalanítást végeztet a város közigazgatási területén. A városban keletkező lakossági folyékony hulladékot a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. kezeli. A Kft. által közölt adatok a Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvíz fejezetben olvashatók. Az egyes veszélyes és nem veszélyes hulladékok elhelyezésére (teljes lista lásd a fejezet végén) lehetőség van a lakosság számára az Önkormányzat tulajdonában lévő az ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet és Hulladékgazdálkodási Kft. által üzemeltetett Erzsébet utcai hulladékudvarban. Dombóvár Város Önkormányzata már korábban csatlakozott a MecsekDráva Hulladékgazdálkodási programhoz.Az egykori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2010. év elején kiírt " illegális hulladéklerakások felszámolása 2010" témájú pályázatra benyújtott és nyertes pályázatban a város közigazgatási területén 3 helyszínen kerül felszámolásra illegális hulladéklerakás. A pályázat keretében a város oktatási intézményei által kijelölt csapatok környezettudatos versenyen vesznek részt. A program lebonyolításának ideje 2011. tavasza.

10


2010. évi tényadatok: Dombóváron 2010-ben begyűjtött és ártalmatlanított hulladékmennyiség: hulladékfajta Kommunális hulladék Zöld hulladék Inert Lom Üveg Műanyag papír összesen

(Mértékegység) kg 5.929.960 242.460 145.960 630.737 7.800 54.280 9.940 7.021.137

(forrás: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet és Hulladékgazdálkodási Kft.)

Az Erzsébet utcai hulladékudvarra az alábbi hulladékok szállíthatóak be: Hulladék fajtája papír és karton lom

EWC kódja 20 01 01, 15 01 01 20 03 07

Beszállítható hulladék mennyisége mennyiségi korlát nélkül mennyiségi korlát nélkül

építési törmelékek: -

-

beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció, vagy azok keveréke föld és kövek gipsz alapú építőanyag kevert építési és bontási hulladékok talaj és kövek

17 17 17 17

01 01 01 01

01 02 03 07

mennyiségi korlát nélkül

17 05 04 17 08 02 17 09 04 20 02 02


üveg csomagolási 15 01 07 hulladék 20 01 02 üveg


üvegek: -

11

Egyéb


műanyagok: -

-

műanyag csomagolási hulladékok műanyagok

15 01 02 20 01 39


fémhulladékok: - fém csomagolási hulladékok - fémek - vasfémek - nem- vas fémek

zöldhulladékok, nyesedék: -

15 01 04 20 01 40 16 01 17 16 01 18

mennyiségi korlát nélkül 200 kg, vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék

20 02 01


20 01 36


biológiailag lebomló hulladékok

háztartási gépek: - kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések veszélyes hulladékok: -

növényvédő szerek 20 gyógyszerek 20 elemek és 20 akkumulátorok 20

01 01 01 01

19 31 32 33

Gumiabroncsok: termékként tovább 16 01 03 nem használható gumiabroncsok

12

Egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg. 200 kg, vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék


7. TÁVHŐFELHASZNÁLÁS Dombóvár város területén a távhőszolgáltatást a Dalkia Energia Zrt. végzi. A városban 2010. évben a távhőfelhasználók (közel 2000 lakás és mintegy 200 vállalkozás és közület) által felhasznált hőmennyiség: 82.459 GJ. (forrás: Dalkia Energia Zrt. Dombóvári Távhő kirendeltség.)

8. KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGBEVÉTELEK A 2010. évben befolyt 463.118 -Ft volt.

környezetvédelmi

bírságbevételek

összege:

9. PROGRAMOK ÉS TERVEK A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint a település Környezetvédelmi Programmal és a Hulladékgazdálkodási Tervvel rendelkezik. A Környezetvédelmi program kistérségi szintű tervezése 2010. januárjában fejeződött be és még abban a hónapban elfogadásra került az elkészült dokumentáció. A Dombóvár város helyi hulladékgazdálkodási terve 2009. áprilisában készült el. A terv felülvizsgálata 2011-ben lesz esedékes. Ekkor lesz összhangba hozva az időközben elkészült és jóváhagyott II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel. 2010-ben elkészült Dombóvár város fenntarthatósági terve. A fenntarthatósági terv nem tanúsított belső dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéseket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. A fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezeti tevékenységbe történő integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítése azok megvalósítására. 2010. negyedik negyedévében elkészült Dombóvár város Környezet védelméről szóló rendelet tervezete. A rendelet tervezetet a Képviselőtestület elfogadta, majd a dokumentációt jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére küldtük meg véleményezésre. A vélemények és esetleges társadalmi észrevételek átvezetését követően a rendelet hatályba lépése 2011-ben várható. DOMBÓVÁR, 2011. JANUÁR 20. Szabó Loránd polgármester

13


14

TÁJÉKOZTATÓ DOMBÓVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

Recommend Documents