Taipan 2.02 használati utasítás
Bevezetés helyetti megjegyzések … Ez a használati utasítás a Taipan 2.02 szoftver rippel dolgozó operátorok számára készült. Írásakor feltételeztem bizonyos nyomdai és számítástechnikai alapismereteket, és az installálás és konfigurálás részleteire sem tértem ki. Bizonyos menüpontokról és beállítási lehetôségekrôl ezért (egyelôre) nem szólok vagy csak érintem ôket, mivel azok használata nem tartozik az operátorok mindennapi feladatai közé.
Göttler Dániel Agfa Hungária Kft. 1999. január
3
A Taipan 2.02 szoftver rip mûködésének alapelvei A rip Microsoft Windows NT 4.0 operációs rendszer alatt fut. Alapvetô feladata az eszközfüggetlen PostScript adatállományok eszközspecifikus, levilágításra közvetlenül alkalmas bitmap fájlokká való alakítása. Ezt olyan egyéb funkciók egészítik ki mint a bitmap levilágítás elôtti megtekintése (Preview), a bitmapek archíválásának lehetôsége (Backup) vagy a külön opcióként rendelhetô rippen történô alátöltés (In-Rip-Trapping) funkció.
A Taipan Rip felépítése A Taipan Ripek a következô programmodulokból állnak: • RipServer: ez a szoftver végzi a PostScript adatok értelmezését és raszterizálását • RipPilot: a RipServer felhasználói felülete amely TCP-IP protokollon keresztül kommunikál a RipServerrel. • PreviewServer: az elkészített, levilágításra kész bitmapek megtekintését lehetôvé tevô kiszolgáló. • PreviewPilot: a PreviewServer felhasználói felülete, amely a RipPilot-hoz hasonlóan TCP-IP protokollon keresztül kommunikál a PreviewPilot-tal. A rip szerverekre és a pilotokra (kiszolgálókra és kliensekre alapozott felépítésének két fontos következménye van a számunkra: Egyrészt a Servert mindig el kell indítanunk ahhoz, hogy a Pilot kapcsolatot teremthessen vele. Másrészt a Pilotok segítségével távoli eléréssel is figyelhetjük a rippelés, levilágítás folyamatát, illetve ellenôrizhetjük az elkészült bitmapeket. • Agfaset: Kiegészítô modulként használjuk a rip paramétereinek beállítására az Agfasetet amely szintén TCP-IP-n keresztül kommunikál a RipServer-rel.
A Taipan rip paraméterezése
A rip alapbeállításai Konfigurációs fájl
PostScript állomány bevezetô részében elhelyezett utasítások További PostScript kód
Maga a PostScript nyelven megírt állomány nem kötelezôen tartalmaz minden szükséges operátort arra vonatkozólag, hogy az adott PostScript kódot milyen paraméterekkel szükséges levilágítani: oldalméret, felbontás, rétegállás, pozitív-negatív, rácssûrûség, stb. Ezért minden ripszoftvert szükséges valamilyen módon paramétereznünk, hogy a PostScript fájlban nem szabályozott jellemzôk a rippelés folyamata során hogyan érvényesüljenek. A Taipan esetében ez három szinten valósul meg. Az alapelv az, hogy minden esetben az adott PostScript oldalt megelôzô beállítások fognak érvényesülni. A RipServer egy PostScript fájl feldolgozásakor elôször is a rip mindenkori alapbeállításait veszi figyelembe. Ezeket az jellemzôket módosíthatjuk az Agfaset segítségével. Ezután az adatállományt szállító csatorna által a adatállomány elé illesztett konfigurációs fájl (Printer Setup File) által hordozott beállításokat veszi figyelembe. Végül megkezdi a PostScript adatállomány feldolgozását, ám annak bevezetô részében (Prolog) is lehetnek a rip és a levilágító lehetôségeit kihasználó utasítások (Printer Specific Options). Az itt elhelyezett utasítások, mivel a az
4
Taipan 2.02
alapbeállításoknál és a bemeneti csatorna által a PostScript állomány elé fûzött beállítófájlnál késôbb kerülnek feldolgozásra, felülbírálják az elôzményeket. Például szinte minden PostScript fájlban van oldalméretet leíró információ. Ha egy állomány mégsem tartalmazna oldalméret információt, akkor a rippen alapbeállított oldalmérettel fog elkészülni a bitmap ami valószínüleg filmpazarláshoz vagy töredékes oldalhoz vezetne. Hasonló jelenség áll elô amikor a rip által generált PPD fájl segítségével írjuk meg a PostScript állományt és a rip-levilágító együttesre jellemzô funkciók (Printer Specific Options) között az alkalmazás nyomtatásvezérlô ablakában az alapbeállítástól (Printers Default) eltérô értéket állítunk be: ezek a PPD által a PostScript állományban rögzített utasítások értelmezôdnek legutoljára, tehát ezek fognak a fájl rippelésekor érvényesülni.
A PostScript rácsok kezelése A Taipan Rip szoftverek fontos része az u.n. screen filter. A screen filter feladata az, hogy az rip a PostScript fájlok raszterizálását a Ruling Map-ek alapján irányítsa. Minden Ruling Map a rendelkezésre álló PostScript rácsok egy készlete, amelyben minden rácstípusnak hivatkozási száma van. Ez általában a rácssûrûséggel azonos, de nem feltétlenül (pl. Kristályrács esetében sem). Az Screen Filter az aktuális Ruling Mapen keresi a PostScript állomány által a kért rácsot és amennyiben megtalálja rajta, alkalmazza. Ha nem találja meg, az érvényes Ruling Map-en Alternative Ruling-ként beállított rácsértéket fogja használni. Az aktuális Ruling Map-et a rip összes többi paraméteréhez hasonlóan meghatározzák: • az AgfaSettel megtett alapbeállítások: általánosan minden munkára, • a fájlt szállító csatorna (Hotfolder vagy Named Pipe) által a fájl elé fûzött konfigurációs fájl (Printer Setup File): az így érkezô munkákra, • illetve a PPD nyomtatóra jellemzô beállításainak (Printer Specific Options) segítségével nyomtatáskor a rip számára magában a PostScript fájlban adott utasítások: kimondottan csak arra az egy munkára érvényesek. Mindennek az a praktikus következménye van, hogy felhasználóinkban akik a PostScript állományokat készítik tudatosítanunk kell azt, hogy adott felbontások mellett milyen rácssûrûségek választhatóak (lásd: Függelék A).
A rip használata A RipServer elindítását követôen elindíthatjuk a RipPilot-ot a hálózat bármely munkaállomásán (PC & Mac). Miután létrejött a kapcsolat a Ripserver és a RipPilot között a RipPilot felületén követhetjük azt, hogy a RipServer éppen mit csinál. A rippelés, és ha a beállítások ill. a helyzet lehetôvé teszi (üzemkész csatlakozott levilágítóberendezés van jelen) a levilágítás is folyhat a RipPilot nélkül. PostScript adatállományok számos csatornán keresztül érkezhetnek feldolgozásra a rip-re: • Appletalk: Macintosh hálózaton mint PostScript nyomtató jelenik meg a rip
Az alkalmazás által a PostScript állományban igényelt rácstípus
Screen Filter
Ruling Map
Agfa Balanced a
Adobe aAccurate Standard PS
Raszterizáláskor ténylegesen használt rácstípus
5
használati utasítás
• Named Pipe: PC környezetben egy megosztott hálózati nyomtatóként látható. Definiálható hozzá konfigurációs fájl. • Hotfolder: a hálózaton bárhol elhelyezett kitüntetett könyvtár amelybôl a beérkezett PostScript fájlok a ripre kerülnek feldolgozásra. Szintén hozzárendelhetô konfigurációs fájl. • TCP-IP: többféle módon használható, például a RipPilot-on található Send File parancs is e csatornán keresztül juttatja el a PostScript állományt a RipServer-nek. A rip alapesetben a beérkezett PostScript állományokat feldolgozás után törli, kivéve, ha azok Send File utasítással kerültek rippelésre. Hotfoldereket szintén lehet úgy konfigurálni, hogy a PostScript állomány megmaradjon rippelés után is. Szintén alapesetben a kiszámitott (lerippelt) bittérképet a rip levilágításra küldi majd eldobja ôket. További lehetôségek a kijelölés megtekintésre (Preview), az arhíválás késôbbi levilágításra (Backup) illetve ezek kombinációi. Ezt szintén három szinten állíthatjuk be, mint bármely rippeléshez szükséges paramétert: • az AgfaSettel megtett alapbeállításokkal: általánosan minden munkára, • a fájlt szállító csatorna (Hotfolder vagy Named Pipe) által a fájl elé fûzött konfigurációs fájllal (Printer Setup File): az így érkezô munkákra, • illetve a PPD nyomtatóra jellemzô beállításainak (Printer Specific Options) segítségével nyomtatáskor a rip számára magában a PostScript fájlban adott utasítások: kimondottan csak arra az egy munkára érvényesen.
A RipPilot A RipPilot felülete a két fô ablakból áll: Interpreter View és Imaging View. Az Interpreter View a PostScript fájl értelmezésének fázisáról tájékoztat. A felsô eszközsor a menürendszer leggyakrabban használt utasításait tartalmazza:
• Send File gomb: fájlok kijelölése rippelésre • Connect/Disconnect gomb: a Pilot/Server kapcsolat megteremtése vagy megszüntetése. • Abort Job: az éppen feldolgozott fájl rippelésének leállítása • Reset Rip: a RipServer újraindítása. • Az ImagingWiev ablak megmutatása
A menürendszer egyéb utasításai A Job Logging menüben a rip által feldolgozott állományokról készült naplót tanulmányozhatjuk, kezelhetjük. Utasításai: • View Current Log: az aktuális naplóállomány tanulmányozása: Az oszlopok a következô információkat atrtalmazzák: • Zöld pipa: miden rendben, sárga felkiáltójel: figyelmeztetés (pl.
6
a rip nem találta a PostScript fájlban kért rácsot és alternative rulingot alkalmazott, stb.), piros stop tábla: a jobot eldobta a rip. • Job ID: munkakazonosító • Rip Start Time - Rip End Time: feldolgozás kezdete és vége • Document Name: a dokumentum alkalmazásbeli neve • Input Channel: érkezési csatorna (AppleTalk, TCP-IP, stb.) • Document Owner: a PostScript állományt készítô felhasználó neve • Document Size: a PostScript állomány mérete • Output Channel: kimeneti csatorna: Preview, Image, Backup. Az adott munkát kijelölve és kettôt kattintva rá láthatjuk a részletes naplót egy munkáról (Job Details), külön a rippelés és a levilágítás adatait. Alul a Messages (üzenetek) gombra kattintva kaphatjuk meg a rip üzeneteit. Az idézett példában jól láthatjuk a Screen Filter mûködését amint a kért rácsot a Ruling Map alapján helyettesíti be a rendelkezésre álló rácsok közül: esetünkben a kettô ugyanaz. Az üzenetek ablakban láthatjuk, hogy az adott munka miért kapott figyelmeztetést vagy miért szakadt meg a feldolgozása és milyen hibaüzenettel dobta el a rip. A menü további utasításai: • View Previous Log: egy régebbi naplóállomány tanulmányozása, • Start New Log: új napló kezdése, • Delete Previous Log: egy régebbi naplófájl törlése. Az Application menü a gyakran használt alkalmazásokra mutató linkeket tartalmazza: pl.: AgfaSet, PreviewPilot, stb.
Taipan 2.02
7
használati utasítás
A PostScript állomány adatai: cím (Title), készítô, munkaazonosító (Job ID).
A fájl érkezésének körülményei: csatorna, idô, beolvasott bájtok száma.
A kimenet fôbb paraméterei: • A csatlakoztatott levilágító típusa, • Közvetlenül levilágítóra dolgozik (Image) vagy csak elkészíti a levilágításra kész bitmapet (Preview v. Backup) • Az éppen feldolgozott színkivonat neve (Separation)
A rip aktuális állapotának adatai • Státusz: • Szürke pont: nincs kapcsolat • Zöld pont: a rip szabad, nem dolgozik • Piros pont: a rip foglalt, dolgozik. • Levilágítási felbontás (Resolution) • Állapotjelzô csík
A rip feldolgozás közbeni üzeneteit olvashatjuk az ablak alsó részén.
8
Az Imaging view ablak Az Imaging View ablak legfelsó részén az elôbbi ablakhoz hasonló eszközsort találunk:
• Abort Job: • Engine Details • Ugrás Interpreter View ablakra • Clear Messages: üzenetek törlése • Üzenetek megjelenítése egy külön ablakban • Help: súgó • Az ablak bôvebb és rövidebb nézete közötti váltás
A dokumentum adatai (lásd fent) valamint a kapcsolódó levilágító típusát és jelenlétét jelzô ikon. Esetünkben ez egy szemeteskuka amely a Null-Device nevû képzetes eszközt jelenti: ez akkor jelentkezik ha nincsen üzemkész levilágító a ripszámítógéphez csatlakoztatva. Ennek oka az is lehet pl. ha a RipServer indításakor a levilágítógép fogadókazettája nincs a helyén.
Bementi adatok: • Channel (csatorna): a levilágítandó bitmap származása • Time In: beérkezés ideje • Bytes Read: az eddig beolvasott adatmennyiség
Kimeneti adatok: • Separation: az éppen levilágítás alatt álló színkivonat neve • ...
Taipan 2.02
9
használati utasítás
A levilágító állapotát jelzô státuszsor: • Legfelül a levilágító neve olvasható • A levilágítógép aktuális állapotának adatai: • Szürke pont: nincs kapcsolat • Zöld pont: a levilágítógép szabad, nem dolgozik • Narancs pont: a levilágítógép kapcsolódik, de nem üzemkész: off-line állapotban van pl.: a kiadókazetta nincs a helyén. • Piros pont: a levilágítógép foglalt, dolgozik. • Resolution: felbontás • A levilágítás készültségét jelzô csík.
A levilágítás folyamán keletkezett üzeneteket az ablak legalsó részén követhetjük.
A Preview Pilot használata A PreviewPilot segítségével a bitmap-ekké feldolgozott, lerippelt állományokat megtekinthetjük, majd határozhatunk jövôbeni sorsukról: • Levilágítjuk (Image) • Arhíváljuk esetleges késôbbi levilágításra (Backup) • Eldobjuk (Delete) Mindehhez két alkalmazásra van szükségünk: egyrészt a lerippelt bitmapból nézôképet elôállító PreviewServer-re, majd pedig az ezt a hálózat bármely munkaállomásán (PC & Mac) számunkra megmutató PreviewPilotra. A PreviewPilot szintén kéri induláskor a kapcsolódó PreviewServer kiválasztását hiszen több PreviewServer is lehet a hálózaton. Ezután kiválaszthatjuk, hogy melyik jobot (munkát) akarjuk megnézni. A teljes egészében lerippelt munkákat csillag jelöli a listában: láthatjuk továbbá a munkaazonosítókat, továbbá azt, hogy melyik job hány oldalból áll. Ezt követôen a megfelelô oldalt választjuk ki. A képernyôn megjelenik a megnézni kívánt munka bittérképe. Felül a munka címét láthatjuk, alatta menüsort, eszközpalettát (Toolbox) valamint két ablakot fejlécükben az oldalszámmal: Az egyik áttekintô ablak (Overview), amelyben a teljes bittérképet látjuk folyamatosan. Ezen láthatjuk azt is, hogy az éppen aktív nézet az egész képnek melyik részére
10 esik. A többi bittérképet mutató ablak részletnagyításokat tartalmaz, amelyekbôl többet is kérhetünk: az eszközpaletta keret eszközével az áttekintô nézetén (Overview) egy területet kijelölünk, majd kettôt rákattintva új nézetet hozunk létre. Az eszközpalettán láthatunk továbbá egy kezet amelynek segítségével a kinagyított nézeteken belül nem csak a görgetôsávokkal közlekedhetünk, hanem hasonlóan egyéb DTP programokhoz a képet húzhatjuk-vonhatjuk. A nagyító eszközzel pedig a nézet nagyításán változtathatunk alapesetben növelve a nagyítást, alt billentyûvel pedig csökkenthetjük. A negyedik eszköz, a szögmérô segítségével igen erôs nagyítás mellett az egyes színkivonatok rácselforgatási értékeit ellenôrizhetjük. A mért rácsszöget az ablak alján láthatjuk (Angle):
A jobb egérgomb használatával meghatározhatjuk a kinagyított nézetekben azt, hogy az összes színkivonat, vagy csak bizonyosak legyenek láthatóak: a megmutatni kívánt színkivonatot egyszerûen ki és bekapcsolhatjuk.
Taipan 2.02
használati utasítás
11 Amennyiben a PreviewPilot Macintosh-on futó változatával dolgozunk, a kinagyított részlet ablakának alsó szélén levô háromszögre kattintva jelenik meg a fenti menü. A keret eszközt használjuk akkor is, ha a leendô film egy részének százalékban mért kitöltési arányait kívánjuk ellenôrizni a levilágítás elôtt. Jelöljünk ki egy területet a valamelyik nagyított nézetet tartalmazó ablakban a keret eszközzel , majd a Window menüben kapcsoljuk be az Ink Coverage (festék fedettség) ablakot:
Ellenôrizhetjük az egyes színkivonatok átlagos kitöltési arányait az adott területen, és még az összegzett értéket is láthatjuk amivel a színbontás ellenôrizhetô. A bitmap-en mért értékek eltérôek az alkalmazásban baûeállított értékektôl, ha az adott rippen vagy az adott munka esetében kalibrációt (transfer) alkalmazunk. Ez Accuset levilágítók esetében általánosan szükséges, Avantra levilágítógépknél azonban legtöbbször csak speciális esetekben. Például ha egy ofszetnyomtatásra elôkészített anyagot flexo eljárással kívánunk sokszorosítani, kompenzálnunk kell a lényegesen nagyobb ponttorzulást. Ez esetben a bittérkép egészére valamilyen „világosító” jellegû átviteli görbét kell hogy alkalmazzunk rippeléskor, így nem szükséges az oldal összes grafikai, képi elemét egyenként megváltoztatni, majd két példányban tárolni. További hasznos szolgálatot tesz a Window menü Job Info ablakának bekapcsolása. A munka néhány alapvetô adatának közlése mellett kiemelendô, hogy itt láthatjuk a születendô film méreteit, felbontását és színkivonatait. A PreviewPilot minden eszköze a lerippelt állomány ellenôrzését szolgálja, tehát azt, hogy végül döntsük el, hogy a fájlt levilágítjuk filmre (Image), eltesszük késôbbi levilágításra (Backup) vagy netán töröljük (Delete). Ehhez a File menü Approve (Jóváhagy) parancsát választjuk [CtrlP] és kijelöljük a szükséges mûveletet: akár csak az aktuális oldalra (All pages kikapcsolva), akár a munka minden oldalára (All pages). Az Image (levilágítás) és Backup (arhíválás) funkciók egymást nem zárják ki míg a
12 Delete (törlés) kapcsolónak csak önmgában van értelme, hiszen alapesetben levilágítást követôen a bitmap-et nem ôrzi meg a rip. Image utasítás választása után a RipPilot Imaging View ablakában követhetjük a levilágítás folyamatát. A Backup funkció használata esetén további választási lehetôségeink vannak. Ehhez elöljáróban ki kell térni arra, hogy mindezen mûveletek alatt (Preview, Image, Backup) maga a lerippelt bitmap állomány végig ugyanabban a könyvtárban (Raster Data) marad. Csupán az erre az állományra mutató utalás (link, alias vagy shortcut) helye változik az utalásoknak fenttartott könyvtár (Taipan\Raster Files) alkönyvtáraiban. A ‘To Be Previewed’ alkönyvtár által tartalmazott utalások jelennek meg számunkra a PreviewPilot megnyitás (Open) ablakában, így azokat a bitmap-eket fogjuk tudni csak megnézni és utána pl. elküldeni levilágításra, amelyekre van utalás (link) e könyvtárban. Ezek a linkek nulla kilobájt hosszúságú fájlok, és az áthelyezésre, másolásra abszolút érzékenyek: megsérülnek és elvesztik a kapcsolatot a valódi bitmap fájllal ha bántjuk ôket. A ‘Backed Up’ alkönyvtár tartalmát hasonlóan utalások adják, azután hogy a PreviewPilot Approve ablakában valamely munkára Backup utasítást adtunk illetve ha eleve Backup módban történt a PostScript fájl feldolgozása. A ‘Backed Up’ alkönyvtárban azonban a jobb egérgomb használatával mûveleteket is végezhetünk a lerippelt bitmap fájlokon: • Re-Image: Az anyagot leküldi a levilágítóra, és nem törli utána. • Preview: Megfelelô módon visszahelyezi az utalást a ‘To Be Previewed’ alkönyvtárba, így PreviewPilottal újra szemügyre vehetjük a munkát. • Delete: Törli az utalást és a hozzá tartozó lerippelt bitmap fájlt is: nem összetévesztendô a lenti, hagyományos Delete utasítással! A ‘Backed Up’ alkönyvtárban csak így töröljünk! Ezeknek az alkönyvtáraknak a szerkezete úgy alaklul, hogy minden munka kep egy könyvtárat, amelyen belül oldalszámokkal jelölt alkönyvtárakat találunk. Ezen alkönyvtárakon belül pedig az egyes színkivonatok bitmapfájljait találhatjuk meg. Ílymódon lehetségessé válik egy adott munkából csupán akár egyetlen színkivonat (újra) levilágítása: Irányítsuk Backup-ra az adott fájl feldolgozását illetve Preview-ra majd Approve-ablakban tegyük Backup állapotba a már elkészült bitmap fájlt. Ezt követôen pedig a ‘Backed Up’ alkönyvtárban kikereshetjük a szükséges színkivonatokat, majd job egérgomb használatával a Re-image utasítással levilágításra küldjük ôket.
AgfaSet Az AgfaSet nevû program szolgál a rip paramétereinek beállítására. Ezt mind a három fent említett szinten lehet értelmezni: • Általánosan minden munkára: ilyenkor egyszerûen az adott EDF-en (lásd mindjárt) beállítjuk az adott paramétert. • Adott bemeneti csatornára: ehhez konfigurációs fájlt (Printer Setup File) kell elôállítanunk az AgfaSettel: egyelôre nem tárgyaljuk. • Egyes munkánként: az AgfaSettel állíthatunk elô a Windows 98, NT és a Macintosh számára PPD (PostScript Printer Description) fájlt nyomtató installálásához: szintén nem mindennapi feladat. Az AgfaSet elindításakor kapcsolatot kíván teremteni a hálózaton valahol
Taipan 2.02
13
használati utasítás
elhelyezkedô RipServerrel, illetve ha több is van, akkor meg kell határozzuk, melyikkel akarunk dolgozni. Az Agfaset ablakában felül menü és eszközsort láthatunk és kezdetben egyetlen ablakot amely három részre tagolódik. A legfelsô (Connection Info) a kiválasztott RipServerre utal. A második (Plug-In Modules) a rip sajátságainak megfelelô (típus, verziószám, stb.) EDF-ek könyvtárszerû struktúráját mutatja. A harmadik szekció az u.n. Resource-ök kategóriáit vonultatja fel: operátorok számára általában nem releváns.
Amikor az Agfaset és a RipServer egymással kommunikál a RipServer foglalt állapotba kerül: hasonlóképpen mig a RipServer dolgozik az AgfaSet csak vár, hogy sorra kerüljön.
EDF-ek Az EDF-ek (Engine Description File) az adott levilágító típusra jellemzô konfigurációban állnak rendelkezésre minden egyes rip esetében. Minden egyes EDF-el a rip egy-egy paraméterét állíthatjuk be. Kétféleképpen nyithatjuk meg ôket: egyrészt kiválasztva és az ‘Open EDF’ gombot megnyomva másrészt egyszerûen kettôt rákattintva. Ilyenkor az AgfaSet beolvassa a RipServerrôl az aktuális beállításokat. Közös jellemzôik az EDF ablakoknak, hogy felül a kapcsolódó levilágítógép adataival indulnak (Info), alul pedig egy „Tedd alapbeállítássá” (Save as Default) kapcsolóval és – többi között – egy „Alkalmazd” (Apply) gombbal záródnak. Megnyomásával a RipServerre íródnak beállításaink, így az EDF következô megnyitásakor ismét az aktuális állapotot láthatjuk akkor is, ha más munkaállomásról fordulunk a RipServerrôl. A „Mentsd alapbeállításként” (Save as Default) kapcsolóval mellett tett alapbeállítások elmentôdnek és a rip indításakor mindig betöltôdnek egészen addig, ameddig más alapbeállításokat nem mentünk el. Az e kapcsoló nélkül tett beállítások viszont csupán a RipServer újraindításáig maradnak érvényben. A továbbiakban nem térek ki az összes EDF-re, csupán a mindennapi használatra szükségeseket tárgyalom. A legelsô EDF mindig a kapcsolódó levilágító nevét viseli és az arra jellemzô beállításokat engedi meg. A két alapvetô típus az Accuset levilágítókon az AccusetXXX.EDF illetve az Avantra levilágítók esetében az AvantraYY.EDF Mindkettôn megtaláljuk a Feed Default beállítást: ez annak a filmtovábbításnak a mértéke, amennyit az egyes munkák között a levilágítógép hagy. Levilágítógéphez kapcsolt hívógép esetén illetve lyukasztás (Punch) alkalmazásakor szükséges nagyobb értékez beállítani itt.
14 Itt láthatjuk mindkét esetben a Video Parameters elnevezéssel a rétegállással és negatív levilágítással kapcsolatban a levilágítógépen beéllított értékeket. Végül az Optimize Orientation kapcsoló bekapcsolásával azt érhetjük el, hogy a rip az éppen befûzött filmszélességnek megfelelôen az oldalt 90 fokkal elfordítja, ha úgy kevesebb film felhasználásával is le tudja világítani. A ‘Basic.EDF’ minden fajta levilágítóra érvényes alapvetô paramétereket tartalmaz. Ezek az alapértelmezett levilágítási felbontás, alapértelmezett oldalméret, a rétegállás és a ScreenFilter ki- illetve bekapcsolt állapota. Általában minden PostScript fájl tartalmaz oldalméretet, a valamely Agfa PPD segítségével megírtak pedig szinte minden esetben tartalmaznak felbontásértéket. A rétegállással kapcsolatos beállítást érdemes úgy megtenni, hogy a rippelt bitmap pozitív és olvasható legyen, így könnyen ellenôrizhetô a PreviewPilottal. Az ‘Engine Negative Print’ és ‘Engine Mirror Print’ kapcsolókkal azt érjük el, hogy közvetlenül levilágítás elôtt történik meg a kép negálása és tükrözése ami nem zavarja az ellenôrzést. A Screen Filtert pedig tartsuk bekapcsolva és használjuk az AgfaBalanced nevû Ruling Map-et, hiszen az ABS rácsok elônyeirôl nem mondhatunk le színes munkák esetén. Kizárólag akkor kapcsoljuk ki a Screen Filtert, ha 60 lpi-nél alacsonyabb rácssûrûséggel kívánunk dolgozni, hiszen ilyen rács nem áll rendelkezésre az Agfa Balanced típusú rácsok készletében. A ‘Composite Printing.EDF’ a ripen történô színbontás beállítására való. Bekapcsolt állapotban a beérkezô kompozit azaz színre nem bontott PostScript állományokat négy színre bontja. A Taipan önállóan csak négy színre képes bontani: a direkt színeket (spot colours) is négy színre bontja. Bizonyos alkalmazások nem tesznek a kompozit PostScript állományokba rátöltési (trapping) információkat, ezért a rippen történô alátöltés opció (InRip Trapping) alkalmazása válhat szükségessé. Az RGB és DuoTone képek szintén négy színre bomlanak és ez a CMYK színtér korlátai miatt meglepetésekhez vezethet. Az ‘In-Rip Overprint Control’ alatt a fekete szín alatti területek viselkedését szabályozhatjuk a ripen történô színbontás esetén. ‘Application’ – az alkalmazás beállításai érvényesülnek; ‘All black graphics overprint’ – minden fekete elem felülnyomja az alatta elterülô színeket: talán ez a legpraktikusabb beállítás; ‘Disable overprint control’ – minden felülnyomási beállítást figyelmen kívül hagy: ezt egyáltalán ne alkalmazzuk; végül ‘Costumized black graphics overprint’ beállításnál külön állíthatjuk be a kitöltések, vonalvastagságok és szövegek felülnyomását. Az Avantra levilágítógépek esetében ‘Ganging.EDF’ használatával biztosíthatjuk, hogy film teljes szélességét kihasználjuk keskenyebb oldalak esetén. Bekapcsolt állapota mellett az éppen soron következô oldal levilágításakor a rip ellenôrzi elfér-e ez az oldal az elôbb levilágított oldal mellé fér-e a filmen és ha igen, mellévilágítja. Ez különbözô fájlokból származó anyagok esetén is mûködik az ‘Across Job Ganging’ bekapcsolásával. A ganging funkcióval együtt ne használjuk az ‘Autocentering’ és az ‘Otimize orientation’ opciókat az Avantra.EDF-en, hiszen azok logikailag is ütik a ganging funkcionalitását így felemás eredményekre vezetnek. A ‘Preview&Backup.EDF’ segítségével azt állíthatjuk be, hogy a lerippelt bitmapek levilágításra (Image) vagy tárolásra kerüljenek megnézendô
Taipan 2.02
használati utasítás
15 munkák között (Preview) vagy a késôbb levilágítandó archivált állományok között (Backup). ‘Image with Page Buffering’ esetén a bitmap levilágítás elôtt egy átmeneti tárolóban várakozik: folyamatos munka esetén ez egyenletessé teheti a levilágítógép leterheltségét, de viszonyleg kevesebb munka esetén csupán lassít. Az egyes kombinációk ha Preview is szerepel bennük azt jelentik, hogy a PreviewPilot Approve ablakában az adott funkció (Image és/vagy Backup) már elôre ki van jelölve. Ezen természetesen ott a helyszínen is változtathatunk. ‘Image, Backup’ esetén pedig a levilágított bitmap nem törlôdik és a ‘Taipan\Raster Files\Backed up’ könyvtárban megtalálhatjuk a rá utaló linket. A ‘Screen Filter.EDF’ tartalmazza a Screen Filter rácsozással kapcsolatos beállításait. Az elsô ‘Use PSE Screen Filter’ a Screen Filter ki- és bekapcsolására szolgál. ‘Screen Filter Flush Job’ bekapcsolt állapota esetén megszakad az olyan anyag feldolgozása, amely az aktuális Ruling Map-en nem szereplô rácsra hivatkozik. ‘Halftone Linked Transfer’ az egyes rácsokhoz rendelhetô átviteli görbék használatára vonatkozik. Accuset levilágítok esetén feltétlenül szükséges. ‘Ruling Map’ az aktuális Ruling Map beállítás. A ‘Rulig Definition’ mezô ‘Application’ állásában elsôsorban az a PostScript fájlban kért rácssûrûség értékkel dolgozik a Screen Filter. ‘Alternative’ állásban az aktuális Rulig Map-en beállított ‘Alternative Ruling’ értekkel fog a rip dolgozni, bármit is kér az alkalmazás. Hasonlóképpen mûködnek ‘Spot Shape’ (Pontalak: kör vagy elliptikus) illetve az ‘Angle Settings’ (Rácselforgatási szögek) mezôk azzal a különbséggel, hogy ezek esetében a alternatív értéket itt helyben adjuk meg, nem a Ruling Map-en. A ‘Page Border.EDF’ segítségével a lenti paraméterek alapján vágó- és illesztôjelekkkel láthatjuk el az oldalakat amennyiben azokat az alkalmazásból a PostScript fájl írásakor nem tették ki. Le kell azonban mondanunk a kifutó objektumokalkalmazásáról: maga PostScript fájl nem tartalmaz több információt. A funkciót külön állíthatjuk be színrebontott (Enabled for B&W) és kompozit (Enabled for Composite Color) fájlok esetében. Kompozit munkafolyamat esetén is inkább javasolható az alkalmazás vágójeleinek használata és a ‘Print Separation Names’ kapcsoló amellyel az egyes színkivonatok neveit írathatjuk fel a film szélére kompozit fájlok esetén. A ‘Flat Optimizer.EDF’ használatával egy nagyobb filmfelületre rippeltethetjük a több oldalt tartalmazó PostScript fájl oldalait. Ismételten alkalmazhatjuk a funkciót külön a színrebontott és a kompozit anyagokra. Az elôzôként tárgyalt ‘Page Border.EDF’ regisztrációs beállításait az oldalt megnagyobbító ‘Enlarge’ paraméter 0-ra vételével akár nélkülözhetjük is. A teljes filmméret beállítását vehetjük az aktuális fimszélességre, az összes (szabvány és általunk definiált) oldalméret (Predefined Size) közül vagy akár megadhatjuk ezen a panelen is (Custom Size). A ‘Flat Optimizer.EDF’ használatával nem csak filmet takaríthatunk meg (mint a ganging funkció esetében) hanem idôt is, hiszen ekkor a levilágító a teljes dob(szélesség)et egyszerre világítja le és nem áll vissza minden oldal levilágításának megkezdésekor a nullpozícióba. Tehát így teljes mértékben kihasználhatjuk a levilágítógép teljesítményét csupán arra kell ügyelnünk, hogy külön PostScript fájlokból a rip nem képes egy teljes dobnyi filmet összeállítani.
