Tagintézmény-vezetői pályázat

BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája

Tagintézmény-vezetői pályázat

Készítette: Hudacsek Lászlóné

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________

Személyes adatok védelme miatt az oldal törlésre került.

2


Személyes adatok védelme miatt az oldal törlésre került.

3


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ......................................................................................................... 5 1.1.

2.

3.

Iskolafilozófia – Pedagógiai-szakmai hitvallás ..................................................................................... 5

Helyzetkép ....................................................................................................... 7 2.1.

Az iskola bemutatása ........................................................................................................................... 7

2.2.

Az iskola és környezete......................................................................................................................... 8

2.3.

Humánerőforrás feltételek ................................................................................................................... 9 2.3.1 A nevelőtestület összetétele ...................................................................................................... 9 2.3.2 Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő, és technikai dolgozók .................................... 11

2.4.

Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................................... 12

2.5.

Együttműködés partnerekkel ............................................................................................................. 14 2.5.1 Együttműködés a BMSZC tagintézményeivel ........................................................................... 14 2.5.2 Külső partnerkapcsolatok ......................................................................................................... 16 2.5.3 Partnerkapcsolatok informatikai támogatása .......................................................................... 17

2.6.

Képzési kínálat bemutatása ............................................................................................................... 18 2.5.4 Köznevelés – Szakmacsoportos alapozó oktatás, ágazati képzés ............................................. 19 2.5.5 Szakképzés nappali tagozaton .................................................................................................. 21 2.5.6 Felnőttoktatás .......................................................................................................................... 23

2.7.

Tanulói közösség létszáma és összetétele .......................................................................................... 24

2.8.

Oktató-nevelő munka értékelése ....................................................................................................... 28 2.7.1 Kompetenciamérések eredményei........................................................................................... 28 2.7.2 Tanulmányi helyzet................................................................................................................... 30

2.9.

Innováció, pályázatok ........................................................................................................................ 35

Vezetői törekvéseim ...................................................................................... 38 3.1.

Az intézmény céljai és feladatai ......................................................................................................... 39

3.2.

Iskola-marketing tevékenység ........................................................................................................... 41

3.3.

Humánerőforrás-feltételek stabilitásának megteremtése, fejlesztése .............................................. 44

3.4.

Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének fejlesztése .............................................. 47

4.

Jövőkép.......................................................................................................... 50

5.

ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................... 55

Mellékletek ........................................................................................................... 57

4


1. BEVEZETÉS "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Szent-Györgyi Albert Az 1879-ben alapított Petrik Lajos Szakközépiskola a főváros egyik legnagyobb múltra visszatekintő szakképző intézménye. Névadónk a budapesti Felső Ipariskola kémiai technológia tanára és egyben első igazgatója volt. Életpályáját a tudomány, a képzőművészet, a természet kihívásai iránti nyitottság jellemezte. Egyszerre volt tanár, tudós, keramikus, műgyűjtő és természetjáró. Az általa képviselt sokoldalúság, az értékek befogadása és továbbadása az a cél, amelyre iskolánk múltja, jelene és jövője épül. Az eltelt több mint egy évszázad során az intézmény elismertséget vívott ki a főváros, és az ország középfokú iparoktatásában, szakképzési feladatainak megvalósításában. A magas szintű, biztos alapokon nyugvó szakmai tudás megszerzésére való törekvés, az új ismeretek és lehetőségek iránti nyitottság és az általános emberi értékek egységes, következetes képviselete jut kifejezésre hagyományainkban, szakmai hitvallásunkban. Neves elődeink által vallott és képviselt tradíciók megőrzése nemcsak célunk, hanem kötelességünk is. Ezen értékek megőrzésére tettem ígéretet, amikor 2012-ben beadtam intézményvezetői pályázatom. Vezetőként egy nehéz időszakban kellett kiállnom a próbatételeket. Az intézményrendszer változásai, a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele, az igazgatói jogkörök és hatáskörök átalakulása, a gazdasági erőforrások szűkülése, majd végül a szakképző centrumok megalakulása kihívások elé állították az iskolát. A megváltozott feltételek ellenére a kollégák bizalmára és támogatására alapozva sikerült megtartani elismertségünket. A képzéseink iránti növekvő érdeklődés, a javuló tanulmányi átlagok és a csökkenő lemorzsolódás közös érdemünk. Eddigi megbízatásom erősségeit, gyengeségeit elemezve és a jövő lehetőségeit mérlegelve döntöttem vezetői pályázatom ismételt benyújtásáról.

1.1.

Iskolafilozófia – Pedagógiai-szakmai hitvallás Iskolafilozófiánk a hagyományokat követve a szakmai igényesség és a partnerközpontúság elveire épül. Törekvéseinkben igazodunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum által képviselt

5

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ értékekhez, rugalmasan reagálunk a munkakörnyezet változásaira, miközben tudatos lépéseket teszünk az egyéni arculat megőrzésére. A partneri és munkaerő-piaci igények folyamatos monitorozásával, a fejlesztések iránti elkötelezettséggel törekszünk a kihívások megoldására. Oktatónevelő munkánk során figyelembe vesszük és beépítjük programunkba a szülők, a tanulók és a munkáltatók igényeit. Meghallgatjuk véleményüket, felvetéseiket, és készek vagyunk a problémáik megoldására. Szakmai küldetésünk továbbra is a „több lábon” állás elvén alapul. Célunk a rendelkezésre álló humánerőforrás és a korszerű infrastruktúra lehetőségeinek sokoldalú felhasználásával, több szakmacsoportban, magas színvonalon, a munkaerőpiac igényeihez és elvárásaihoz igazodva képezni, tovább képezni a jelen és a jövő szakembereit. A küldetés teljesítésének záloga az intézményvezetés és az alkalmazottak szoros együttműködésen alapuló team munka. 

Oktató nevelő munkánk arra ösztönöz, hogy tanítványaink érdeklődő, nyitott, együttműködni és beilleszkedni képes felnőttekké váljanak. Célunk, hogy tanulóink a használható szakmai ismeretek mellett elsajátítsák az önérvényesítés, önfejlesztés képességét is.



Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az átlagostól eltérő képességű, hátrányos helyzetű, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok fejlesztésére. Szakmailag megalapozott, egyénre szabott pedagógiai módszerekkel és az egyéni tanulási utak támogatásával gondoskodunk a rászorulók felzárkóztatásáról, a korai iskolaelhagyás megakadályozásáról.



Átláthatóság és kiszámíthatóság jellemzi munkánkat, amelyet az intézményi élet minden területére kiterjedő szabályozások működtetésével és a partnereink folyamatos tájékoztatásával realizálunk.



Precíz, hatékony, minőségi munkával törekszünk céljaink megvalósítására, melynek feltételeit tudatos tervezéssel és erőforrásaink optimális felhasználásával biztosítjuk.



Kiemelt figyelmet fordítunk meglévő eszközeink karbantartására, a taneszközök folyamatos fejlesztésére. A pedagógusok továbbképzésének, beiskolázásának támogatásával járulunk hozzá módszertani kultúránk bővítéséhez, az oktató-nevelő munkánk színvonalának emeléséhez.

6


2. HELYZETKÉP „Az, hogy az iskola – és benne a tanár – milyen volt, csak jó 10 évvel az iskola elvégzése után kezd kiderülni.” Németh László

2.1.

Az iskola bemutatása

A BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye. Az intézmény fő szakmai irányvonalát több mint egy évszázadon át a vegyészképzés jelentette. A Petrikben megvalósult képzések színvonala országos elismertséget ért el, az innen kikerült szakemberek mindig is keresettek voltak a munkaerőpiacon. A ’90-es évek alapvető átalakulást hoztak az iskola szakképzési rendszerében. A gazdaság és a társadalmi környezet változásaira reagálva a hagyományos vegyipari iskola „több lábra” állt a környezetvédelmi és informatikai technikusképzés és a kapcsolódó szakmacsoportos alapozó oktatás megszervezésével. A szakképzési paletta bővítése stabilitást, a partnerek növekvő érdeklődését váltotta ki. Az új évszázad a képzési kínálat színesítése mellett az intézményi struktúra és a szakképzési rendszer többszöri, alapvető átalakítását hozta. 

2004 – A főváros támogatásával környezetvédelmi szakmacsoportban elindítottuk a nyelvi előkészítő osztályt.



2005 – Saját kezdeményezésre bevezettük a vegyipari szakmacsoportos alapozásban a két tanítási nyelvű képzést.



2007 – Megtörtént az integráció az Irinyi János Szakközépiskolával, a Petrik Lajos Szakközépiskola tanulólétszáma elérte az 1200 főt.



2008 – A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Tervvel összhangban, kilenc iskola szakmai együttműködésével megalakult a Petrik TISZK.



2013 – Az állami fenntartásba került köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskolaigazgató jogköre átalakult, szűkült, hatásköre a tanítási-tanulási folyamat helyi szintű tervezésére, szervezésére, a nevelési célok, feladatok megvalósítására korlátozódott.



2015 – A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján létrejöttek a szakképzési centrumok. Iskolánk további 11 műszaki irányú szakképzést folytató fővárosi intézménnyel együtt

7

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye lett. A szervezeti változásokat az új Szakmai Alapdokumentum rögzíti.

2.2.

Az iskola és környezete

Iskola a fővárosban, Zuglóban, a Keleti pályaudvar közelében található. Tömegközlekedéssel minden irányból jól megközelíthető. A földrajzi elhelyezkedés pozitívan befolyásolja a beiskolázást. A vasúti és autóbusz pályaudvar közelsége fontos szempont a vidékről bejáró tanulók számára. Az intézmény két épületből, a múlt század elején épült „A” és az 1974-ben átadott „B” épületből áll. 2009 és 2010 az iskola megújulásának évei voltak. Az Európai Unió és a főváros támogatásával megvalósult az intézmény teljes infrastrukturális felújítása. A KMOP 4.1.1. projekt keretében közel egymilliárd

forint

értékű

épület

felújítási

munkákat

és

eszközbeszerzéseket sikerült végrehajtani. Olyan fejlesztésekre nyílt mód, amelyek a mai napig biztosítják a képzőhelyek eddiginél korszerűbb, akadálymentes és csúcstechnológiával felszerelt technikai hátterét. Minden szint lifttel is megközelíthető, és a speciálisan kialakított feljárók, vizesblokkok biztosítják, hogy a mozgásukban korlátozottak is teljes értékű diákéletet élhessenek a Petrik falai között. A vakok és gyengénlátók közlekedését vezetősáv segíti, az egyes emeleteken pedig Braille-írással készült tájékoztatótáblák jelzik az ott található helyiségeket, de az adott termek bejáratánál is letapogatható feliratok segítik tájékozódásukat. A felújított, szépen kialakított laborok, tantermek, az iskola minden tanulója és dolgozója számára kulturált, kényelmes környezetet biztosítanak a tanuláshoz és a munkához. Az épület és az eszközök állapotának megóvása és folyamatos karbantartása kulcsfontosságú feladatunk. A költségvetési források elapadása, a normatív finanszírozás megszűnése és a szakképzési hozzájárulás kivezetése komoly visszaesést jelentett a szakképző iskolák számára. Átmeneti stagnálás után, 2015 végén nyílt ismételten lehetőség a szakképzési infrastruktúra részbeni bővítésére, a kis értékű tárgyi eszközök pótlására és az informatikai háttér bővítésére. A mindennapos testnevelés bevezetése és a tanulói létszám emelkedése a sporttevékenységek infrastrukturális feltételeinek bővítését és korszerűsítését követeli. Új sportszerek beszerzése mellett egy konditerem felszerelése jelenthetné a hosszabb távú megoldást.

8


2.3.

Humánerőforrás feltételek

2.3.1 A nevelőtestület összetétele A sikeres intézmény működése a hivatásukat szerető, jól felkészült, innovációra nyitott pedagógusok munkáján alapszik. A Petrik Lajos Szakközépiskola nevelőtestületének összetétele még mindig stabilnak mondható, de a fluktuáció – elsősorban a külső folyamatok hatására – az elmúlt négy évben erősödött. A személyi összetétel módosulása a vonatkozó jogszabályok változásaira, a nyugdíjazásokra és a fiatalok gyermekvállalására vezethető vissza. 

2013 nyarán 7 fő öregségi nyugdíjkorhatárt elért kolléga kezdeményezte jogviszonyának megszüntetését. A munkatársak közül 4 fő a vegyipari szakmacsoport szakképző osztályaiban szakmai tárgyat tanító pedagógus, 1 fő nyelvtanár és 2 fő laboráns volt. Kiváló tudású, nagy tiszteletben álló, több évtizede a Petrikben tanító pedagógusok felmentése komoly nehézséget okozott a gyakorlati órák ellátásában, szakmai és nevelői tapasztalatuk pótlásában.



A köznevelési osztályok számának gyarapodása, a közismereti óraszámok növekedése új munkatársak felvételét tette szükségessé. Magyar-történelem, matematika és fizika szakos kollégákkal bővült a tantestület.



Pozitív változás tapasztalható az idegen nyelv oktatása területén. Sikerült stabilizálni a munkaközösséget, az álláshelyeket teljes állású, jól képzett szakemberek töltik be. Ez az állandóság az egyik eleme nyelvi tagozataink sikerességének.



Problémát jelent a humánerőforrás feltételek biztosítása a két tanítási nyelvű vegyészképzésben. A stabilitásának és az oktatás színvonalának növelése újabb, természettudományos és szakmai tárgyakat angolul tanítani tudó szaktanárok felvételét teszi szükségessé. Célunk az angol nyelvű tantárgyak – matematika, kémia, szakmai kémia – kiscsoportos oktatásának megoldása. Nehezíti a helyzetet, hogy évente csupán 1-1 fő szerez ilyen típusú diplomát a magyarországi egyetemeken, ezért a végzős hallgatók külső iskolai gyakorlatának megszervezésével törekszünk a fiatal kollégákat megnyerni és ezzel hosszabb távon biztosítani a szakos ellátottságot.



Jelentősen csökkent az informatikai szakképzés területén mutatkozó pedagógushiány. 2015-ben négy ambiciózus, fiatal, de már középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező munkatárs felvételére került sor.



A tanulói létszám növekedése, a szakmai struktúra bővítése, a ráépülések elindítása és a megfelelő

szakmai

színvonal

biztosítása

továbbra

továbbfoglalkoztatott nyugdíjas szakemberek alkalmazását.

9

is

szükségessé

teszi

óraadók,

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ 

A nevelőtestület összetételében történt változások ideálisabbá tették az életkori megoszlást. Az idősebb generáció a stabilitást és a szakmai tapasztalatot, a fiatalok a dinamizmust és a nyitottságot képviselik. Ezen értékek kiegészítik egymást és biztosítják a minőségi szakképzés emberi feltételeit.

A pedagógusok összlétszáma a tanulói létszám függvényében évről évre növekszik, a 2015-2016-os tanévben 115 fő. A szaktanárok, szakoktatók mellett könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus és pszichológus biztosítja a tanulók felkészítését. Teljes állású

Részmunkaidős

Végzettség szerint

Végzettség szerint

Óraadó

GYED/GYES

Mesterfokú

Alapfokú

Mesterfokú

Alapfokú

Informatika

16

4

1

1

2

2

Környezetvédelem

13

2

0

0

1

6

Közismeret

33

1

3

0

2

1

Vegyészet

27

2

3

0

4

2

Összesen:

89

9

7

1

9

11

Pedagógus mindösszesen:

115 fő 1. táblázat Nevelőtestület összetétele

A pedagógusok szakfeladat szerinti megoszlása nagyságrendileg azonos. A szakmai tárgyakat tanítók közel fele mérnöktanár végzettségű. A nevelőtestület jól képzett, szakmailag igényes, szakmája iránt elkötelezett.

1. ábra Nevelőtestület végzettség szerinti megoszlása

A tantestület 91%-a rendelkezik mesterfokú végzettséggel, kilenc kolléga szakmai végzettsége pedagógiai képesítés hiányában nem felel meg a Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásainak.

10

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ Az

iskolavezetés

kiemelt

figyelmet

fordít

a

szakképzésben

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatott, de tanári végzettséggel nem rendelkező informatikus, vegyész- és környezetmérnök kollégák beiskolázásának szorgalmazására. Ennek eredményeként jelenleg 4 fő folytat pedagógiai tanulmányokat az iskolai alapfeladatainak színvonalas és jogszerű ellátása érdekében. Normatív támogatás hiányában az intézmény nem tudja anyagilag támogatni képzésüket, ami nagy anyagi terhet jelent a fiatal, alacsony jövedelmű kollégák számára. A tantestület nyitottságát, szakmai elkötelezettségét mutatja a pedagógus előmeneteli rendszerben minősítési eljárásra, pilot programokban való részvételre jelentkezettek magas száma és aránya.

2. ábra Nevelőtestület pedagógus fokozatok szerinti megoszlása

A pedagógusok körében magas a tudományos-módszertani továbbképzéseken való részvétel iránti igény. Rendszeresen bekapcsolódnak a munkatársak a szakmai szervezetek által szervezett műhelymunkákba, képviselik az iskolát szakmai konferenciákon, ankétokon. Jelenleg hat fő vesz részt szakvizsgát adó egyetemi képzésen, és hat fő folytat szakirányú és egyéb felsőfokú tanulmányokat. A folyamatos fejlődés igényével kiemelt figyelmet fordítunk a horizontális tanulás/tudásátadás megvalósítására, a helyi továbbképzések, szakmai műhelymunkák szervezésére.

2.3.2 Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő, és technikai dolgozók A tanulási-tanítási folyamat támogatását, adminisztratív és informatikai hátterének biztosítását szolgáló munkatársak helyzetét az elmúlt évek jogszabályi módosulásai kedvezőtlenül érintették. Az anyagi megbecsülés hiánya az utóbbi években a munkatársak elkeseredését váltotta ki. Romlott a kollégák közérzete, nőtt a bizonytalanság, ezért közülük többen pályamódosítók lettek vagy más munkahelyen próbálják elképzeléseiket megvalósítani. A hatékonyan működő Koordinációs iroda feloszlott, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és pedagógiai asszisztens álláshelyek betöltését jogszabályi előírásokra hivatkozva a fenntartó nem támogatta. Hiányuk komoly veszteséget jelent az osztályfőnököknek és a diákoknak egyaránt.

11


3. ábra NOKS létszáma és feladatai

Szintén jelentős átalakulás jellemzi a technikai dolgozók állományát. A centrum megalakulását követően a gazdasági szervezet munkatársai elkerültek a Petrik állományából. A feladatok szakszerű ellátása munkaügyi ügyintéző és takarító munkatársak felvételét indokolná. Csupán az erkölcsi megbecsülés már nem jelent elég motivációt az alkalmazottaknak. Az objektív értékelés, a minőségi munka anyagi elismerése és a munkahelyi komfortérzet növelése lehetnek az ellensúlyok.

2.4.

Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézményrendszer változásai, a szakképzés átszervezése a szervezeti struktúra többszöri korrekcióját

tette

szükségessé.

A

köznevelési

intézmények

irányítása

és

vezetése

az

Intézményfenntartó Központ létrehozásával, majd a szakképzési centrumok megalakulásával új tartalmat kapott. A főigazgató által vezetett szakképzési centrum a jogszabályi környezethez igazodva kijelöli a szakképzési folyamat irányát, a megvalósítás feladatait, tevékenységeit, és gondoskodik az erőforrások – személyi, dologi, működési – biztosításáról. A tagintézmény-vezető feladata és hatásköre a tanítási-tanulási folyamat helyi szintű tervezésére, szervezésére és a nevelési célok, feladatok megvalósítására irányul. A jól működő intézmény egy tervezetten felépített szervezet, melynek motorja a felkészült, a változásokat folyamatosan követő, azokra azonnal reagálni képes iskolamenedzsment.

12


4. ábra Iskolamenedzsment feladatai

Előrelátóan tervezni, a megvalósítás lépéseit átgondoltan összehangolni, a folyamatokat következetesen ellenőrizni és az ellenőrzés tapasztalatait visszacsatolva még hatékonyabb működére ösztönözni szükséges az eredményes, sikeres működéshez. A szűkebb értelemben vett iskolavezetés az intézményvezető, helyettesei és a gyakorlati oktatásvezető. A menedzsment a velük operatívan együttműködő témavezetőkkel, munkaközösségvezetőkkel és területi koordinátorokkal bővül. Ők képeznek hidat a tantestület irányába, biztosítva a folyamatos, többoldalú kommunikációt és az oktató-nevelő munka magas szintű koordinációját. Az operatív megvalósításban a cél- és feladatorientált team munka kap egyre nagyobb jelentőséget a témavezetők irányításával. Az iskolavezetés a tanári innováció ösztönözésére érvényesíti a minőségi alapú, differenciált feladatvállalás elvét. Egyes tevékenységek ellátását feladat megbízás keretében, az adott területen jártasságot szerzett kollégák végzik. Kiválasztásuk szakmai szempontok szerint történik. Ilyen terület pl. a nemzetközi projektek gondozása, önértékelési és PR feladatok ellátása. Az intézményvezetés szakmai kérdésekben a munkaközösségek, a diákokat közvetlenül érintő esetekben a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával hozza meg döntéseit.

13


5. ábra Petrik Lajos Szakközépiskola szervezeti felépítése

Az iskolában kilenc, jól szervezett, a feladatát felelősséggel végző munkaközösség működik. A munkaközösség véleményt nyilvánít tartalmi és módszertani kérdésekben, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában. Munkájának szakmai irányítását a választott munkaközösség-vezető végzi. A pedagógusok szakmai közösségei önálló munkaterv szerint dolgoznak, amelyet az intézményi célok figyelembe vételével határoznak meg. A munkaközösségek mellett alapvető feladatok hárulnak a tematikus teamek munkatársaira is. A szűk menedzsment hetente, a kibővített vezetőség, az iskolatanács havonta program- és feladategyeztető megbeszélést tart. Az iskolában működő szakmai közösségek vezetői, képviselői itt számolnak be munkájukról, eredményeikről, problémáikról. Az iskolatanács ülései minden esetben nyilvánosak.

2.5.

Együttműködés partnerekkel

2.5.1 Együttműködés a BMSZC tagintézményeivel A szakképzési intézményrendszer megújítása, a BMSZC megalakulása a szakképző intézmények közötti együttműködés új szintjeit, formáit és csatornáit hozta létre. A centrum 12 tagintézménye 10 ágazatban folytat érettségire felkészítő képzést és érettségi utána szakképzést.

14


6. ábra BMSZC tagintézményei

A tagintézmény a centrum szakképzési feladatellátását önállóan végző szervezeti egysége. Az együttműködés tartalmi megújítása új szemléletet követel a vezetőtől. A korábbi versenytársaknak, szorosan együttműködő partnerként kell dolgozni a közös célok megvalósításáért. A képzési programok összehangolása, a szakmák népszerűsítése, a beiskolázási stratégiák egyeztetése a centrum sikeres beiskolázásának feltétele. Tagintézmény-vezetőként szakmai célom a konszenzusom alapuló együttműködés fenntartása és lehetséges bővítése. A vezetői szinten kialakított kommunikáció az együttműködés első szintje. Újabb szintek létrehozása a következő időszak feladata lesz. A közös munka alapja a korábbi szakmai kapcsolatokra alapozott, a projektmegvalósítás során alkalmazott módszerek felélesztése lehet.

7. ábra Az együttműködés lehetőségei és formái* *Az ábrán a piros szín az együttműködés már létező formáit jelöli

15


2.5.2 Külső partnerkapcsolatok Az iskola főbb külső partnerei a szülők, a partnervállalatok, a szakmai szervezetek, a szakszolgálatok, az oktatás állami szervei (pl. Oktatási Hivatal, POK, Kormányhivatal, NSZFH) és a felsőoktatás képviselői. A szülők igényei, és a munkáltatók elvárásai jelentik a beiskolázás és a képzési kínálat alakításának alapját, az ő elégedettségük elérése működésünk kiemelt célja. 

A szülőkkel való kapcsolattartásunkban a nyitott iskola elvét valljuk. A szülői szervezet aktívan részt vesz a diákok nagyobb közösségeit érintő döntések véleményezésében, igény szerint betekintést kap az iskola mindennapi életébe. Javaslataikat, elvárásaikat beépítjük a tanév munkatervébe. A hagyományos kapcsolati csatornák – szülői értekezletek, fogadó órák, esetmegbeszélések – működtetése mellett egyre fontosabb szerepet kap az elektronikus kommunikáció. Új lehetőséget kínálnak azok a közös szabadidős tevékenységek, ahol a diákok, szülők, pedagógusok a közös alkotás élményében osztozva erősítik a család és az iskola kapcsolatát. Két alkalommal rendeztünk adventi vásárt, ebben az évben pedig új kezdeményezésként a különböző kultúrák szokásainak, ételeinek bemutatásába vonjuk be a szülőket.



Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatot ápol a partnervállalatokkal. A kölcsönös együttműködés alapját a munkaerőpiac képzési igényei és a munkavállalókkal kapcsolatos elvárásai alkotják. A vállalatok gyakorlóhelyet biztosítanak a nappali tagozatos szakképzésben résztvevő tanulók összefüggő szakmai gyakorlatához és célirányos állásmegkereséssel segítik végzős diákjaink elhelyezkedését. Ugyanakkor az iskola a vállalati igényekhez igazodó esti rendszerű felnőttoktatási és tanfolyami kínálattal biztosítja a dolgozók képzését, továbbképzését. A kötelező nyári gyakorlat kiterjesztése az ágazati képzésre új kapcsolatok kiépítését teszi szükségessé a gazdasági élet szereplőivel. A korábbi kapcsolatrendszerünk a vegyipari és informatikai nagyvállatokra – gyógyszergyárak, Microsoft stb. - épült. Az utóbbi években szükségessé vált a nyitás a kis- és középvállalatok irányába. Ezen a téren új stratégiák kialakítása szükséges, mert sok esetben hiányzik a partnerek nyitottsága a duális képzésben való részvételhez.



Élő kapcsolatot tartunk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával

és

a

Pedagógiai

Oktatási

Központtal.

Kollégáink

szakmai

fejlesztőként,

szaktanácsadóként, szakértőként vesznek részt a szervezetek munkájában. Jó szakmai együttműködést ápolunk a szakmai szervezetekkel (IVSZ, Magyar Kémikusok Egyesülete). Évek óta részt vállalunk országos versenyek szervezésében, döntőjének megrendezésében (Curie

16

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ Környezetvédelmi

Emlékverseny,

Irinyi

János

Országos

Középiskolai

Kémiaverseny,

Környezetvédelmi OSZTV). 

A Kormányhivatal felkérésére tíz éve vizsgaközpontként veszünk részt öt tantárgy emelet szintű érettségi vizsgáinak lebonyolításában. Nemcsak a helyszínt biztosítjuk, hanem a kollégák javításvezetőként, javító- és kérdező tanárként is bekapcsolódnak a feladat megoldásába.



A felsőoktatási intézmények (BME, Óbudai Egyetem, ELTE, Pannon Egyetem) felkérésére gyakorlóiskolai feladatokat is ellátunk. Az oktatási igazgatóhelyettes koordinálásával, a mentor szakvizsgával rendelkező kollégák szakmai támogatásával csoportos hospitáláson, csoportos és egyéni gyakorlaton vesznek részt a tanár szakos hallgatók. Az ELTE felkérésére ebben a tanévben újabb humán szakos kollégák kapcsolódtak be a vezető tanári programba.

2.5.3 Partnerkapcsolatok informatikai támogatása A menedzsment-működés, a partneri kapcsolatok, az információáramlás informatikai támogatása a kommunikáció új csatornáit és formáit teremtette meg. Gyorsítja, megkönnyíti, költséghatékonnyá teszi a működést, a kapcsolattartást, ugyanakkor környezetbarát megoldás is. A funkciók többsége a Vezetői Információs Rendszer (VIR) része, és a Petrik TISZK honlapjáról is elérhető. Felhasználás lehetősége,

Eszköz

• Weboldal • www.petrik.hu • Facebook oldal

• a partneri kommunikáció fő • • • •

• Iskolai levelező rendszer (mail.petriktiszk.hu)

• Elektronikus osztálynapló (enaplo.petriktiszk.hu)

Eredmény

területei

• •

• • • • •

eszköze hírek, információk közzététele intézményi dokumentumok elérése e-ellenőrző elérése napi információk, helyettesítések közzététele belső kommunikáció eszköze napi hírek, információk áramlása elektronikus nyilvántartás: tanulói adatok, osztályzatok határozatok, feljegyzések adat-export statisztikák, kimutatások készítése

17

• partnerek hatékonyabb tájékoztatása • információáramlás felgyorsítása • vélemények közzététele, cseréje

• az intézményi

• • • • •

információáramlás fő eszközévé vált javult a kommunikáció pontosabb naplóvezetés tanulói mulasztások naprakész kezelése gyors adatszolgáltatás egységes protokoll alkalmazása


• Elektronikus ellenőrző

• szülői-tanulói információs

• a szülő rendszeresen nyomon

rendszer • információk személyre szabott elérhetősége

• On-line csoportok

követheti gyermeke előmenetelét, csökkent a félév zárása előtti szülői reklamációk száma

• tanulócsoportok, szaktanárok

• információáramlás

közötti kommunikáció

• Google drive

felgyorsítása

• on-line kérdőívek,

alkalmazások

• adatszolgáltatások, információ

feladatlapok készítése

• Elektronikus

kérések egyszerűsítése, gyorsítása

• nappali szakképző

jelentkezési rendszer

évfolyamokra és felnőttoktatásra jelentkezés • nyilvántartások, kimutatások készítése

• felhasználóbarát működés • egyszerű, átlátható folyamat • környezetbarát megoldás

2. táblázat Partnerkapcsolatok IT támogatása

2.6.

Képzési kínálat bemutatása

A köznevelési- és szakképzési rendszer reformjának, a TISZK-ek felszámolásának következménye iskolánk

képzési

struktúrájának

átalakulása,

a

közoktatás

és

szakképzés

arányának

megváltoztatása lett. Az intézmények újra lehetőséget kaptak a szakképző évfolyamok elindítására, ami a TISZK súlyponti iskolájában a beszámítással érkező jelentkezők számának fokozatos csökkenéséhez vezetett. Különösen aggasztóvá vált a helyzet az info rmatika szakmacsoportban, ahol fenntartói döntés értelmében 2012-ig nem indíthattunk alapozó osztályt. A saját tanulóbázis kiépítése érdekében kérelmeztük az ágazati képzésbe belépő informatikus osztály indítását, majd a meglévő infrastrukturális

kapacitás

optimális

kihasználásának biztosítására a felvehető tanulók számának növelését. Évfolyam

2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016

Nyelvi előkészítő

2

2

2

1

1

9.

1

2

4

5

5

10.

3

3

2

4

5

11.

3

3

3

2

4

12.

3

3

3

3

2

13.

2

2

2

2

2

Összesen:

14

13

14

16

19

3. táblázat Közoktatási osztályok számának alakulása

18

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ Az előző négy éves ciklusban az informatika képzés újraindítása mellett, alapvető változást jelentett a környezetvédelmi oktatás nyelvi előkészítő osztályának megszüntetése. A Fenntartó döntésének hatására némileg csökkent a szak iránti érdeklődés. A nappali tagozatos szakképzésben átlagos 15 osztályban folyik az oktatás. A partneriskolák az érettségi utáni szakképzésének újraindítása a beszámítással 14. évfolyamra jelentkezők számának csökkenésében érzékelhető. A kieső osztályokat a ráépülések elindításával pótoltuk.

Szakmacsoport

Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016

vegyipar

környezetvédelem

informatika

1/13.

3

1

2

1,5

2

2/14.

3

4

3

3

3

1/15.

0

0

0

1

1

1/13.

2

2

1

0,5

1

2/14.

2

3

3

2

2

1/15.

0

0

0

0

1

1/13.

2

2

2

2

3

2/14.

3

5

5

3

3

Összesen:

15

17

16

13

16

4. táblázat Nappali tagozatos szakképző osztályok számának alakulása

2.5.4 Köznevelés – Szakmacsoportos alapozó oktatás, ágazati képzés A köznevelési szakaszban a tanulók érettségire való felkészítése és az érettségi utáni szakképzés elméleti és gyakorlati megalapozása történik. A szakmacsoportos alapozó oktatást felváltó ágazati képzés keretében az ágazati szakmai érettségire, a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a felsőfokú továbbtanulásra készítjük fel diákjainkat.

19


8. ábra Köznevelés képzési struktúrája

A közoktatási osztályok erősségét, egyedi arculatát, a magas színvonalú természettudományos, szakmai alapozó és nyelvi képzés összekapcsolása jelenti. 

A két tanítási nyelvű vegyészképzés egyedi színfoltot jelent nem csak a főváros, de az egész régió szakképzésében. A diákok a kémia és szakmai kémia mellett angolul tanulják a matematika és a célnyelvi civilizáció tantárgyakat. Magas szintű nyelvtudás birt okában többségük az érettségi bizonyítvánnyal együtt a felsőfokú nyelvvizsgát is megszerzi.



A hagyományos rendszerű, négy évfolyamos vegyész osztály indításával biztosítjuk az átjárhatóságot a nyelvi a képzést túl nehéznek tartó, gyengébben teljesítő diáko k számára.



Az ágazati képzés tartalmát, követelményeit a helyi szakmai tantervünkben határoztuk meg, amelyet a pedagógiai programunk tartalmaz. Összeállításakor figyelembe vettük az érettségi vizsgakövetelményeket, az ágazati oktatás kerettanterveit, valamint az OKJ szakképesítések központi programjait.



A vegyész ágazati képzés alapozó tantárgyai a szakmai kémia, vegyipari ismeretek, fizikai kémia, műszaki ismeretek. A laboratóriumi gyakorlatok olyan kompetenciák kialakítását teszik lehetővé, amelyek a megszerezhető vegyipari szakképesítések mindegyikére jellemzőek.



A környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazatban az elméleti alapozást a környezetvédelmi-, vízgazdálkodási-, környezettechnikai alapismeretek, a természetvédelem és a műszaki ábrázolás főbb ismereteinek elsajátítása jelenti. A laboratóriumi gyakorlatok a képzés gyakorlatorientáltságát erősítik.

20


Az informatika szakos diákok az alapképzés során az adatbázis- és szoftverfejlesztés, az információtechnológia és a hálózati ismeretek elméleti és gyakorlati alapjait sajátítják el.



Felmenő rendszerben megtörtént az ágazati képzésben résztvevő diákok összefüggő szakmai gyakorlatának bevezetése. Törekvésünk, hogy a nyári összefüggő gyakorlatát minél több diák töltse külső gyakorlati képzőhelyen, megismerve azt az üzemi, laboratóriumi környezetet, ahol alkalmazhatja a tanulmányok során iskolai környezetben elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket. A feladat megvalósítását nagyban akadályozza, hogy előképzettség hiányában a vállalatok csak kis számban fogadnak a 9-10. évfolyamos diákokat. A gyakorlatok iskolai megszervezése és megtartása rendkívüli többletfeladatot jelent a szakmai tanárok számára.



Az ágazati képzésben részt vevő tanulóknak a négy év alatt elsajátított, az ágazatra jellemző elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában lehetőségük van beszámítással a szakképzés 5/13. évfolyamára bekapcsolódni.



A középfokú oktatás közvetlen kimenetét jelenleg a közép- és emelt szintű érettségi vizsga jelenti.



Az egyes szakmacsoportokban az emelt óraszámú természettudományos tantárgyak (kémia, biológia, fizika, informatika) tananyagukkal eleve biztosítják, hogy a tanulók választásuk szerint emelt szinten tehessenek érettségi vizsgát, ha azt a szakirányú továbbtanulásuk megkívánja.

2.5.5 Szakképzés nappali tagozaton A 2012-2015 között újabb változások bevezetésére került sor a szakképzés rendszerében: 

Megváltoztak a szakképesítések, a megszűnő szakképesítések helyére új szakképesítések kerültek.



Megszűntek az elágazások, helyüket új, vagy tartalmában átszervezett szakképesítések vették át.



Megjelentek

az

új

típusú,

érettségi

végzettséghez

kötött

szakképesítésre

épülő

szakképesítés-ráépülések. 

A modulos szakmai vizsgát komplex szakmai vizsga váltotta fel.



Ingyenessé vált a második szakma megszerzésére irányuló képzés.

Nemcsak a szakképesítések megnevezése, de a kapcsolódó tananyagtartalmak is jelentősen átalakultak. Az új szakképzési kerettantervekhez és vizsgakövetelményekhez igazodva

21

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ módosítottuk intézményünk szakmai programját, az óraterveket és a helyi tantervet. A komplex vizsga bevezetése a vizsgafelkészítés alkalmazott módszertanának felülvizsgálatát tette szükségessé. Szakképesítés megnevezése

OKJ szám

Vegyipari emelt szintű szakképesítések

•

Vegyipari technikus

54 524 02

•

Laboratóriumi technikus

54 524 01

Vegyipari emelt szintű szakképesítés-ráépülések

•

Gyógyszeripari laboratóriumi technikus

55 524 02

•

Műszeres analitikus

55 524 03

Környezetvédelmi emelt szintű szakképesítések

•

54 850 01

Környezetvédelmi technikus

Környezetvédelmi emelt szintű szakképesítés-ráépülések

•

Hulladékgazdálkodó szaktechnikus

55 850 01

•

Települési környezetvédelmi szaktechnikus

55 850 04

•

Környezetvédelmi mérés szaktechnikus

55 850 02

•

Természetvédelmi szaktechnikus

55 850 05

Informatikai emelt szintű szakképesítések

•

Informatikai rendszergazda

54 481 04

•

Szoftverfejlesztő

54 213 05

5. táblázat Szakképesítések nappali és esti tagozaton

A szakmai kínálatot az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéssel és a BMSZC szakmai stratégiájával összhangban, a célcsoportok, a szakmai partnerek és a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan igazodva alakítjuk ki. Szakképzési rendszerünk nyitott, középiskolai érettségivel bárki jelentkezhet képzéseinkre. 

A jelenleg oktatott szakmák az OKJ szerinti, érettségihez kötött, emelt szintű alap szakképesítések és ráépülések.



A szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik a tanulók felkészítése a szakmai vizsgára. A gyakorlati képzés a szakma jellegének megfelelően az iskola laboratóriumaiban kialakított korszerű mérőhelyeken, modern eszközökkel felszerelt informatikai szaktantermekben folyik. A 2/14. évfolyamra való

22

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ belépés feltétele a 160 órás összefüggő nyári gyakorlat teljesítése, amelyet a diákok együttműködési megállapodás keretében, külső gyakorlóhelyen végeznek. 

A vegyész tanulóink többsége partnervállalatainknál, a budapesti gyógyszergyárakban teljesíti a nyári gyakorlatot. Az informatikusok gyakorlatait a szakképzéseink iránt ténylegesen érdeklődést mutató kis- és középvállalatok bevonásával tudjuk megszervezni. A legnagyobb gondot a környezetvédelmi képzésben tanulók elhelyezése jelenti. Ezen a területen a gazdálkodó szervezetek együttműködési hajlandósága rendkívül alacsony. A diákok

többségének

szaktanáraink

bevonásával

nonprofit

szervezeteknél,

nemzeti

parkokban keresünk elhelyezést, továbbá környezetvédelmi külső mérések, belső gyakorlatok szervezésével biztosítjuk a követelmények teljesítését. 

A munkaerő-piaci igények és az egyéni elképzelések figyelembe vételével hirdettük meg a szakképesítés-ráépüléseket a vegyipari és környezetvédelmi területen.



A szakmai kompetenciák fejlesztése mellett a személyes, társas, digitális és munkavállalói kompetenciák megerősítésével, szakmai idegen nyelvek tanításával segítjük a szakképzett pályakezdők munkába állási esélyeit.



Szorgalmazzuk és támogatjuk a szakképesítés megszerzése utáni szakirányú felsőfokú továbbtanulást, és biztosítjuk ennek feltételeit.

2.5.6 Felnőttoktatás A nappali tagozatos oktatás mellett fontos feladat hárul az egyre bővülő esti rendszerű felnőttoktatásra. A második szakképesítés ingyenessé tétele az érdeklődés növekedését váltotta ki. Szakmacsoport

vegyipar

környezetvédelem

informatika

Évfolyam 2011-2012

2012-2013

2013-2014

2014-2015

2015-2016

1/13.

2

2

2

2

2

2/14.

2

2

2

2

2

1/15.

0

0

0

0

1

1/13.

0

0

0

0

0

2/14.

0

0

0

0

0

1/15.

0

0

0

0

1

1/13.

0

0

0

1

1

2/14.

0

0

0

0

1

Összesen:

4

4

4

5

8

6. táblázat Felnőttoktatás osztályainak száma

23


Felnőttoktatás keretében a vegyipari és informatika szakmacsoportban ajánljuk kétéves képzéseinket az érdeklődőknek. A felnőttek munkarendjéhez igazodva heti három alkalommal hétköznap délután zajlik az oktatás.



Igen népszerűek az esti tagozatú szakképesítés-ráépülések, amelyeket a vegyipar mellett a környezetvédelem területén is elindítottunk.

2.7.

Tanulói közösség létszáma és összetétele

A tanulói létszám 2012 óta átmeneti, kisebb ingadozással folyamatosan emelkedik, jelenleg 1312 diák jár a Petrikbe, ami a férőhelyek teljes kihasználását jelenti. 1350

1312

1300 1250 1200 1150 1100 1050

1149 1108

tanulói létszám

1098

1000 950

9. ábra Tanulói létszám alakulása

A létszám növekedése a képzés szakmai színvonalának, a befogadó légkörnek és a következetesen tervezett iskolamarketing tevékenységnek köszönhető. 1400 1200 1000 800

228 119

144

212

525

458

414

490 szakképzés esti

600

szakképzés nappali

400 200

464

496

594

523

közoktatás

0

10. ábra Tanulók megoszlása képzéstípusonként

24

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ Az érettségire felkészítő ágazati képzésben és az érettségi utáni nappali tagozatos szakképzésben résztvevők aránya nagyságrendileg állandó. A közoktatásban résztvevő diákok számának emelkedése az informatika képzés újraélesztésével magyarázható. A kedvezőtlenül alakuló demográfia-mutatók, a gyermeklétszám csökkenése és a gimnáziumok elszívó hatásának ellenére a kilencedik évfolyamra jelentkezők száma lineárisan emelkedik, mind a négy tagozaton túljelentkezés van. Jelentkezések száma

Tagozat

2012

2013

2016

két tanítási nyelvű vegyész (5 éves)

108

111

132

vegyész (4 éves)

153

159

208

NYEK környezetvédő (5 éves)

131

149

0

környezetvédő (4 éves)

0

0

170

informatikus (4 éves)

137

209

367

Összesen:

529

628

877

7. táblázat Jelentkezések 9. évfolyamra

Sikerként könyvelhető el, hogy az iskolánk iránti érdeklődés töretlen az általános iskolások körében. A jelentkezők körében végzett felmérés szerint a diákok kétharmada tanára vagy ismerőse által szerzett információt képzéseinkről. A szülők intézményünk iránti elégedettségét mutatja a testvér- és rokongyermekek jelentkezése. A gyógyszergyártás, a laboratóriumok és az IT szektor által kínált biztos életpálya lehetősége a tükröződik vissza szakirányok népszerűségében. Kisebb az érdeklődés a környezetvédelem iránt, ahol a szakirányú elhelyezkedés esélyei bizonytalanabbak. A 2016. évi adatok alapján a jelentkezők 46%-a rendelkezik 4,00 feletti átlageredménnyel, a központi írásbelin elért pontszámok viszont az előmeneteltől függetlenül nagy szórást mutatnak. Az általános iskolai előtanulmányok bizonytalanságai és a vizsgadrukk sok diáknál alulteljesítéshez vezetett. A legjobb eredményű diákok a két tanítási nyelvű vegyész osztályba jelentkeznek, átlaguk 4,3. Vegyész területen a jelentkezők többsége „biztos választónak” tekinthető, ők azok, akik tényleg a mi iskolánkba szeretnének járni, tényleg vegyészek akarnak lenni. Nem csak „biztonsági tartalékként” jelölik meg iskolánkat, arra az esetre, ha valamely jobb gimnáziumba nem nyernek felvételt. Szintén

25

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ ezt támasztja alá, hogy a jelentkezők többsége legalább két tagozatot megjelöl, jellemzően a két tanítási nyelvű és a hagyományos négy éves vegyészképzést. Az informatika tagozat iránt a legnagyobb az érdeklődés, de az ide jelentkező diákok átlagosan még két-három iskolát megjelölnek a BMSZC hasonló profilú tagintézményei közül. Rájuk jellemző leginkább, hogy elsődlegesen szakmát választanak és a biztos bejutás reményében választanak több intézményt. A szakképző évfolyamok tanulói létszáma növekvő tendenciát mutat. Különösen figyelemre méltó a felnőttoktatás népszerűségének emelkedése. Az érettségi utáni szakképzés iránti kereslet bővítését, illetve a felnőttoktatás kereteinek kiszélesítését célzó állami intézkedések pozitív hatása már 2015 nyarán érezhető volt. Annak ellenére nőtt a szakképesítések megszerzésére irányuló képzések tanulói létszáma, hogy több fővárosi szakközépiskola újra indította technikus osztályait. Ez különösen igaz az informatika szakmacsoportban, ahol a legnagyobb a „konkurencia”. Szembetűnő a gimnáziumokból, más profilú szakképző iskolákból érkezők számának emelkedése. 2012-2013

2013-2014

2014-2015

2015-2016

Szakmacsoport I/13. 2/14.

esti

I/13. 2/14.

esti

I/13. 2/14.

esti

I/13. 2/14. 1/15.

vegyipar

64

121

119

58

92

144

53

115

180

63

117

157

környezetvédelem

63

101

-

32

85

-

18

66

-

30

66

16

informatika

58

118

-

58

133

-

69

93

32

98

100

71

185

340

119

148

310

144

140

274

212

191

283

244

Összesen:

644 fő

602 fő

626 fő

718 fő

8. táblázat Tanuló létszám a szakképzésben

A szakképző évfolyamok beiskolázási adatainak elemzéséből megállapítható, hogy a tanulói összlétszám optimális, a szakmai gyakorlóhelyek ideális kihasználtságát biztosítja. Szembetűnő azonban az egyes szakmacsoportok és évfolyamok közötti belső átrendeződés. Iskolánknak hosszú távon stabilitást biztosító „több lábon” állás, rövidtávon érzékenyen reagál az oktatáspolitikai döntések hatásaira. A TISZK rendszer kialakítását követően 2008 és 2012 között kilencedik évfolyamon nem kaptunk fenntartói engedélyt informatikus osztály indítására, így felmenő rendszerben elveszítettük az informatikai szakképzés helyi bázisát. A beiskolázásunk eredményessége a társiskolákkal való együttműködés függvénye lett. Ennek ellensúlyozására új célcsoportok megszólításával növeltük a kétéves képzésbe és a felnőttoktatásba bekapcsolódó hallgatók arányát.

26

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ A vegyészképzés belépési mutatói stabilak, az utóbbi két tanévben emelkedtek. A képzés helyi utánpótlása biztosított, az érettségiző diákjaink 70-75 százaléka még abban az esetben is itt marad, ha felvételt nyer a szakirányú felsőoktatásba. A tanulóink mindegyike él a beszámítás lehetőségével. A szakképesítést szerzett diákok körében nagyon népszerűek a ráépülések, mert a szaktechnikusi végzettség birtokában nagyobb elhelyezkedési eséllyel lépnek ki a munkapiacra. Évről évre növekszik mind nappali, mind esti tagozaton a felsőoktatásból a szakképzésbe visszatérők száma. A környezetvédelmi képzés helyzete az utóbbi években kedvezőtlenül alakul. Az ágazatban jelentkező elhelyezkedési nehézségek az érettségi megszerzését követően sokakat pályamódosításra sarkallnak. Az alapozó ágazati képzésben egy-egy osztályunk végez, így elsősorban a más iskolákból érkező diákok megnyerésével biztosíthatjuk a képzés folytonosságát. A diákok motiváltsága, elhivatottsága nem kielégítő. További nehézséget jelent, hogy a hagyományosan környezetvédelmi képzést folytató intézmények

különböző

szakképzési

centrumokhoz

kerültek,

így

a

szakképzés

további

szétaprózódásával kell számolni. A szakképzési centrumok megalakulása a beiskolázási stratégiák átdolgozását, az együttműködés új alapokra helyezését teszi szükségessé. A tanulók szakképzésben tartása közös érdekünk, hiszen az érettségit követő nagyarányú iskolaelhagyás a szakközépiskola létét kérdőjelezi meg. Az egyetemek elszívó hatása erős, ugyanakkor a munkapiac egyértelmű igényt fogalmaz meg a középfokú végzettségű szakemberek iránt. A tanulási-tanítási folyamat meghatározó eleme a tanulói közösség összetétele. A tanulócsoportok mind képességek, mind a tanuláshoz való hozzáállásuk tekintetében erősen heterogén képet mutatnak. Szorgalom és motiváltság szempontjából kiemelkednek a két tanítási nyelvű osztályok diákjai. Többségük a támogató szülői háttér birtokában, egymást ösztönözve küzd a kitűzött célok megvalósításáért. A gyengébben teljesítőket sok esetben társaik biztatása mozdítja el a holtpontról. Az érettségire felkészítő szakasz négy évfolyamos osztályai és a szakképző évfolyamok átlagos képet mutatnak. Több esetben hiányzik a tanulókból a kellő motiváltság, önértékelésük, önérvényesítő képességük fejlesztésre szorul. A diákok eltérő családi környezetből érkeznek, a jó anyagi körülmények között élő, értelmiségi családoktól kezdve, a leszakadó, a napi megélhetésért keményen küzdőig, a szeretően támogatótól a gyermekét magára hagyóig. A csonka családban élők aránya magas. A szülők iskolához való hozzáállása változó, nagyobb részben támogató. Tanulóink kétharmada érkezik a fővárosból. A vidéki diákok többsége Pest megyéből bejáró, a kollégisták száma viszonylag alacsony.

27

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ A tanulók közül 3 % hátrányos helyzetű, de az osztályfőnökök visszajelzései alapján ennél lényegesen szélesebb a veszélyeztetettek köre. A sajátos nevelési igényű, tartósan beteg, fogyatékkal élő, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő diákok száma 6,5 % feletti. A technikusképzésben látás-, hallás- és mozgássérült tanulókat is fogadunk, akik számára egyéni támogatással biztosítjuk a felkészülés lehetőségét. A kezdeti nehézségeket követően a kollégák és a diáktársak nyitottságának köszönhetően egyre jobb eredményeket érünk el az inkluzív nevelés területén.

2.8.

Oktató-nevelő munka értékelése

A tanulmányi munka összehasonlító elemzését előző pályázatomhoz hasonlóan három forrásra alapoztam: Bemenet Folyamat Kimenet

Országos kompetencia- és nyelvi mérések, helyi mérések eredményei. A tanulmányi eredményességi mutatók alakulása, és az ezt meghatározó körülmények, egyéb adatok – pl. hiányzási statisztika, stb. – vizsgálata. Érettségi vizsgák, szakmai vizsgák eredményei.

Az iskolai eredményességének alapkövét a tanulni akaró, a választott szakiránya iránt elkötelezett diákok jelentik. A beiskolázás sikeressége meghatározza a tanulási-tanítási folyamat későbbi hatékonyságát. A Petrik tanulóinak összetétele mind képességek, mind motiválhatóság szempontjából heterogén, de a szakközépiskolai átlagnál kedvezőbb képet mutat.

2.7.1 Kompetenciamérések eredményei A kilencedik évfolyamra többségében jó eredményű tanulókat tudunk felvenni. Különösen igaz ez a két tanítási nyelvű osztályokra, ahol a belépő tanulók általános iskolai eredményeinek átlaga eléri, sőt meg is haladja a 4,5-et. A többi osztály nagyobb szórást mutat, a jó tanulók mellett mindenütt találunk kevésbé szorgalmas, alacsonyabb képességszintű diákokat. Ezeket a megállapításokat az országos kompetenciamérések eredményei is alátámasztják. Mérési terület

Képzési forma

Matematika Szövegértés

Átlageredmény

Szakközépiskola

2011 1712

2012 1770

2013 1748

2014 1747

2015 1771

Szakközépiskola

1713

1682

1671

1684

1721

9. táblázat Kompetenciamérések eredményei

28


A mérési eredmények képet adnak arról, hogy diákok birtokában vannak-e azoknak a képességnek, amelyek nélkülözhetetlenek további fejlődésükhöz, képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni. Diákjaink átlageredményei szignifikánsan magasabbak az országos mutatóknál.

11. ábra Kompetencia eredmények

A 2015. évi országos mérés eredményei igazolják, hogy iskolánk diákjai mind matematika, mind szövegértés terén a szakközépiskolások élvonalába tartoznak. 

A két tanítási nyelvű osztály diákjainak szövegértési és matematikai kompetenciái egyaránt átlag felettiek. Alapszinten csak néhány diák teljesített. A többi osztályban is vannak magas szinten (67. képességszint) teljesítő diákok, a különbség az alacsonyabb képességszintű gyerek számában mérhető le. A tanulók többségénél kimutatható a fejlődés, tanulmányi előmenetelük egy-egy kivételtől eltekintve összhangban van a mérési eredményekkel.



Az alapszintet el nem érő tanulók aránya az országos szakközépiskolai átlagnál lényegesen alacsonyabb. A mérési eredmények elemzését követően az alapszinten és az alatta (4-3. képességszint) teljesítők fejlesztésére intézkedési tervet készítenek a munkaközösségek, meghatározva a fejlesztés területeit, módszereit és ütemezését. Kiemelt figyelmet fordítunk a

29

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ magas képességszintet (6-7.) elérő, de az iskolai tanulmányok során gyengébben teljesítő diákok fejlesztésére is. Kevésbé kedvező a technikus évfolyamokra belépő diákok összetétele. A felsőoktatás elszívó hatása erősen érezhető, a tanulók többsége közepes érettségi átlaggal jelentkezik. Különösen jellemző ez a kétéves szakképzés első évfolyamán. Egy-egy tanulócsoporton belül a határozott célkitűzéssel rendelkező diákok mellett megtalálhatók az útjukat kereső, kevésbé lelkes hallgatók is. Az osztályok húzóerejét a felsőoktatási felvételire készülő diákok adják.

2.7.2 Tanulmányi helyzet Az iskola tanulmányi átlaga erős közepes, a növekvő tanulólétszám ellenére évről évre javul. 2012-2013 év vége

2013-2014 év vége

2014-2015 év vége

közoktatás szakképzés közoktatás szakképzés közoktatás szakképzés 3,6

Tanulmányi átlag 3,81

3,75 3,37

3,93

34%

4,00 feletti tanulók 41%

3,59

3,97

36% 26%

45%

7%

Tanulói bukások

3,85 3,73 39% 26%

44%

5%

34% 7%

4%

9,30%

1,42%

8%

2,29%

10,71%

Igazolt mulasztás

71 óra/fő

100 óra/fő

74 óra/fő

93 óra/fő

97 óra/fő

85 óra/fő

Igazolatlan mulasztás

1 óra/fő

11 óra/fő

1 óra/fő

11 óra/fő

1 óra/fő

12 óra/fő

10. táblázat Nevelő-oktató munka eredményei

A közoktatási osztályok évfolyamátlaga közelíti a 4,00-et, a szakképző évfolyamokon egyenletesen emelkedik. A lemorzsolódás iskolai szinten 5%-ra csökkent. A bukások száma viszonylag alacsony. A 4,00 felett teljesítők aránya 5%-kal emelkedett.

30


Érettségire felkészítő szakasz

12. ábra Közoktatási évfolyamok tanulmányi átlageredményei

A tanulmányi eredményesség a 9-13. évfolyamon 2012-től kezdődően meredeken emelkedik. A bukások száma alacsony, a lemorzsolódás elenyésző, évente egy-két tanuló távozik, elsősorban családi indokok miatt. Az elért eredmény a szakközépiskolák viszonylatában kiemelkedő. A sikerek a diákok és tanárok közös munkáján alapszik.

13. ábra Osztályátlagok alakulása 2015-2016-os tanév

A tanulók teljesítménye egyenletes, csak egy-egy tanulócsoportban születnek relatívan gyenge eredmények. Kisebb törést a 11. D informatikus és a 13. C környezetvédő osztályban észlelhettünk. 2015-ben az osztályátlag mindenhol meghaladta a 3,5-et. 

A két tanítási nyelvű (KNY és A jelű) osztályok tanulmányi eredményei az iskolai átlagnál jobbak. A diákok többsége 4,00 felett teljesít, erős húzóerőt képezve a kicsit gyengébben tanulók irányába. Könnyen lelkesíthetők, erősen kötődnek a szakmához és az iskolához. Jellemzően

31

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ szeretnek tanulni, tudatosan építik jövőjüket. A tanulók 30-35%-a az angol nyelv mellett még egy tantárgyból – általában kémiából vagy biológiából – tesz emelt szintű érettségi vizsgát. Leterheltségük nagy, motivációjuk fenntartása csak sok-sok figyelemmel, változatos tanítási és értékelési módszerek alkalmazásával érhető el. 

A „hagyományos” négy évfolyamos képzésben résztvevők tanulmányi eredménye kicsit gyengébb, ami a jó és jeles átlagot elérők alacsonyabb számával magyarázható. Az ágazatok között nagyobb eltérés nem mutatható ki, egy-egy osztály átlagtól eltérő, gyengébb teljesítménye a csoport összetételére vezethető vissza. A bukások száma és a lemorzsolódás itt is alacsony. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását egyéni tanulási utak kijelölésével, korrepetálások szervezésével biztosítjuk.



Az órai késésektől, mulasztásoktól eltekintve a fegyelmi helyzete jó, nagyobb fegyelmi vétségek nem történnek. Évente 1-1 fegyelmi esetre kerül sor. A kialakuló konfliktusokat esetmegbeszélésekkel igyekszünk feloldani.

A középiskolai képzés kimenetét az érettségi vizsga jelenti. A rendes érettségi vizsgát tevő tanulók tantárgyi átlageredményei meghaladják mind az országos, mind a szakközépiskolai átlagokat. A vizsgázók többsége választott tantárgyként a szakirányához kapcsolódóan biológiából és kémiából vizsgázott. A diákok 58%-a tett legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát. A legtöbben angol nyelvből vizsgáztak, de emelkedett a kémiát vagy biológiát választók száma is. Tantárgy

Petrik átlaga

Országos átlag

Szakközépiskolai átlag

magyar

3,6

3,6

3,1

matematika

3,3

2,9

2,5

történelem

3,8

3,5

3,1

angol

3,9

3,8

3,2

biológia

3,8

3,6

3,2

kémia

3,6

3,8

3,4

11. táblázat Rendes érettségizők vizsgaeredményei 2015-ben

A vizsgaeredmények összhangban vannak az év végi eredményekkel, igazolva evvel a szakmai megalapozottságot és a tanulmányi munka értékelésének objektivitását.

32


Szakképző évfolyamok

14. ábra Szakképző évfolyamok tanulmányi átlageredményei

A szakképzés átlaga elmarad a közoktatástól, de jelentős, folyamatos emelkedést mutat. A 20142015-ös tanévben meghaladta a 3,7-et. Javult az átlagteljesítmény, a jó rendű tanulók aránya három tanév alatt 8%-kal emelkedett. A három szakmacsoport átlageredménye évről évre közelíti egymást, de évfolyamonként és osztályonként igen nagy a szórás. A legjobban teljesítő vegyész osztály év végi eredménye 4,25 volt, míg a leggyengébb környezetvédő és informatikus csoport a 3,5-et sem érte el. Bár az átlagteljesítmény erős közepes, több területen preventív és/vagy fejlesztő intézkedések megtétele indokolt. A bukások száma átmeneti csökkenés után 2015-ben ismét elérte a 7%-ot. A lemorzsolódás és a bukások számának növekedése összefüggésben van a felnőttoktatás bővülésével. Az esti tagozat első évfolyamán az iskolai átlagnál gyengébb az eredmény, több a bukás és magasabb a lemorzsolódás. Egyesek átmeneti megoldásként választják a képzésnek ezt a formáját, és nem fordítanak kellő időt a tanulásra. Magas a hiányzások aránya és a kieső tananyagot később nem tudják, vagy nem akarják pótolni. Más esetekben az egész napos munka mellett nem marad a hallgatónak ideje a felkészülésre. A kollégák konzultációs órák felajánlásával nyújtanak segítséget. A beszámítást kérő, de előképzettségük, felkészültségük alapján hiányosságokat mutató diákok célirányos

vizsgafelkészülését

felzárkóztató

foglalkozások

szervezésével,

szintcsoportok

kialakításával, új módszerek, munkaformák alkalmazásával segítjük. Sok a tanulási nehézséggel küzdő és SNI tanuló. Az ő haladásuk lassabb, az első kudarcok többeket meghátrálásra késztetnek. Fejlesztő pedagógus bevonásával, egyénre szabott módszerek alkalmazásával, korrepetálás lehetőségének felkínálásával segítjük felkészítésüket. Eredményt azonban csak akkor tudunk elérni, ha a diák maga is nyitott az együttműködésre. Általános, évek óta megoldatlan probléma az igazolt és igazolatlan mulasztások kezelése. Sok esetben kerül nehéz helyzetbe az osztályfőnök, amikor mérlegelni kell, hogy a hiányzás diák

33

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ hanyagságára vagy éppen arra vezethető vissza, hogy az iskola mellett dolgozni kényszerül. A tanuló kimarad az oktatásból, és az elmaradást nem, vagy csak hiányosan tudja pótolni. Nehezíti a diákok felkészülését, hogy tankönyvek nem állnak rendelkezésre. Ezt a hiányt a digitális tananyagtár bővítésével, tanulási segédletek kiadásával próbálják a kollégák pótolni. A TÁMOP 2.2.3 projekt keretében elkészült szakmai anyagokat újabb területek fejlesztései egészítik ki. A szakképzés kimenetét jelentő szakmai vizsga eredménye közepes átlagot mutat. A 2014-2015-ös tanév május-júniusi vizsgaidőszakában a vizsgázók 81%-szerzett szakképesítést. Az egyes szakmacsoportok eredményei nagyobb szórást mutatnak, mint az év végi teljesítmények. A komplex vizsga bevezetésével romlott az eredményesség. Több vizsgázónál egy-egy vizsgarész gyengébb megoldása vezetett a teljes vizsga sikertelenségéhez.

év vége 3,8

3,9

vegyészet

szakmai vizsga

3,7

3,2

környezetvédelem

3,7

3,2

informatika

15. ábra Év végi eredmények és a szakmai vizsgák eredményei 2015 A gyengébb tanulók mellett mindhárom szakmacsoportban megtaláljuk a tehetségeseket is, akik nem elégszenek meg az tanórán megszerezhető tudással, annál többet akarnak. Az ő eredményeiket mutatja a felsőoktatásba felvételt nyert tanulók száma és a szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmények. Iskolánk tanulóinak körében magas a felsőoktatásba jelentkezők száma. Ebben a tanévben az érettségiző diákok közel 60 %-a nyújtott be egyetemi jelentkezést. 

A felkészítés alaposságát igazolja, hogy a szakirányban továbbtanulni jelentkezők többsége felvételt nyer az első vagy második helyen megjelölt intézménybe.



A felvett tanulók többsége évhalasztást kér a felsőoktatási intézménytől, hogy beszámítással elvégezhesse a szakképző évfolyamot.



A szakképző évfolyamok tanulóinak 15-20%-a tesz ismétlő vagy szintemelő érettségi vizsgát, hogy a szakképesítés megszerzésért járó többletpontok beszámításával bebiztosítsa továbbtanulását.

34

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ Az országos tanulmányi és sportversenyeken iskolánk tanulói hagyományosan szép eredményeket érnek el. A szakmai versenyek (OSZTV és SZÉTV, Irinyi verseny, Curie verseny, Mikola verseny) döntősei, dobogósai között mindig találunk petrikes diákokat. A legkiválóbban a vegyészek teljesítenek, de évről évre javul a környezetvédők helyezése is. 2015-ben mindkét szakmacsoportban iskolánk diákjai hozták el az első helyezést a legrangosabb megmérettetésekről. Szinte minden évben egy-két tanulónk eljut valamely tantárgyi OKTV-verseny döntőjéig. Tekintettel arra, hogy ezeken a versenyeken a nagynevű gimnáziumok tanulóival kell összemérni tudásukat, már maga a döntőbe jutás is szép eredménynek számít. Az

intézményt

az

oktató-nevelő

munka

eredményessége

minősíti.

A

tanulmányi

és

vizsgaeredmények, a továbbtanulási arányok számokban mérhetők. A jó eredményt sikerként, a gyengébbet sikertelenségként könyveljük el. Munkánk tényleges hatékonysága csak évekkel később, az egyes életpályák alakulásának nyomon követésével mérhető le igazán. A visszajelzések pozitívak, azt mutatják, hogy a Petrikből kikerült diákok többsége megtalálja számításait, boldogulását az életben. Ennek meggyőző bizonyítéka, amikor évek elteltével a nyitott napok látogatói között régi, ismerős arcokat köszönnek ránk. Szülőként térnek vissza az alma materbe, hogy gyermekeiket ugyanott indítsák útjukra, ahol annak idején az ő pályájuk kezdődött.

2.9.

Innováció, pályázatok

A Petrik vezetése és nevelőtestülete nagymértékű nyitottságot mutat a fejlesztések iránt, soha nem elégszik meg a meglévővel, új megoldások, módszerek és lehetőségek után kutat. A hagyományokat követve úttörő szerepet vállal a szakképzési rendszer átalakításában, az új eszközök, eljárások, szolgáltatások fejlesztésében, kipróbálásában. Az innovációban való részvétel az iskola elismertségét, versenyképességének növekedését eredményezte. A 2011-ben lezárult uniós fejlesztések (KMOP 4.1.1 és TÁMOP 2.2.3) keretében nem csak az oktatásra használt épületek, eszközök és berendezések újultak meg, de sikerült minőségi előrelépést elérni a humánerőforrások terén is. A fejlesztések egymást erősítették, és az oktatás minden területén komoly előrelépést hoztak. A köznevelési rendszer átalakítása átmenetileg megtörte a lendületet. A közép-magyarországi régió területén lényegesen csökkent az uniós pályázati lehetőségek száma, a kiírt TÁMOP projektek

35

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ elsősorban a hátrányos helyzetű diákok oktatását felvállaló iskoláknak kedveznek. Azok az iskolák, amelyek eddig az első sorokban haladtak, lecsúsztak a lehetőségekről. 2011-2012-ben két, nagy lehetőséget kínáló TÁMOP - pályázat kidolgozásával próbálkoztunk támogatást nyerni további fejlesztések megvalósításához. A kollégák közös munkájának eredményeként összeállítottuk két, az intézményi innovációt és a tehetséggondozást szolgáló pályamunkát. (Innovatív iskolák, Iskola tehetséggondozás). Bár mindkét pályázatunkat befogadta az ügynökség, nem kerültünk be a nyertes iskolák körébe. Az innováció az előrelépés alapja. Nehéz helyzetekben a vezetőnek gondolkodni, majd tervezni és cselekedni kell. Megragadni az ötletet, felismerni a lehetőségeket és olyan támogató légkört teremteni, amely a kollégákat is lelkes hozzáállásra ösztönzi. Az elmúlt évek reformjai közepette ennek a lelkesedésnek a fenntartása jelentette a legnagyobb vezetői feladatot számomra. A béremelés ellenére az óraszámok emelkedése, az adminisztrációs terhek növekedése, a túlóra és helyettesítési díjak megszűnése visszatérő feszültséget szült a nevelőtestületben. A pedagógusok terheinek növekedése, az anyagi ösztönzők háttérbe szorulása új motivációs stratégiák kialakítását tette szükségessé. A nyitott, támogató vezetői hozzáállás, a pozitív megerősítés, és az arányos feladatmegosztásra való törekvés segített a feszültségek levezetésében, a problémák kommunikálásában, megoldásában. Mindehhez szükséges volt azoknak a kollégáknak a támogatása, munkája, akik bíztak benne, hogy az iskolavezetés rugalmas hozzáállásával képes megtalálni az adott nehézségek helyes megoldását. Be kellett látnunk, hogy a jövőben, az elért pozíciónk megőrzésére, a kialakított infrastrukturális erőforrások

fenntartására

és

humánerőforrás

tartalékaink

hatékony

fejlesztésére

összpontosítani. A változásokra reagálva az innováció új irányát és lehetőségeit kellett feltárnunk.

16. ábra Innováció lehetőségei

36

kell


A szakigazgatási szervek felkérésére a nagy fejlesztői gyakorlattal rendelkező szaktanáraink folyamatosan

részt

vesznek

a

tantervek,

központi

programok,

vizsgakövetelmények

kidolgozásában. Tevékenységük révén lehetőséget kapunk az iskolánkban oktatott szakmák tananyagtartalmának kialakítására, beépítve a partneri igények és elvárások mellett a napi szaktanári tapasztalatokat. 

A szakmai képzés nem rendelkezik a tanulók számára elérhető, jól használható tankönyvekkel. A tanítási-tanulási folyamat támogatására a TÁMOP 2.2.3 projekt keretében elkészült 32 tananyagcsomag csak részben fedte le a hiányterületeket. A fejlesztést az adott területen legnagyobb szakmai jártassággal rendelkező kollégáink végezték. 2012-ben folytattuk a szakképzést támogató tananyag-fejlesztési program megvalósítását, elsősorban az érettségi utáni technikusképzés igényeihez igazodva. Bár az elkészült tananyagok, tanulási segédletek mindegyike elérhető az iskola weblapjáról, a könnyen áttekinthető struktúra kialakításával még adósok vagyunk, ez a következő időszak feladata lesz. A megvalósítását informatika szakos kollégáink bevonásával tervezzük. A szakmai érettségi bevezetése, az ágazati képzés óraszámainak emelkedése további elodázhatatlan fejlesztéseket indukál.



2012 óta négy, átlagosan 20 000 Euro költségvetésű projekt megvalósításában vettünk részt a Tempus Közalapítvány által meghirdetett Egész Életen Át Tartó Tanulás Program Leonardo da Vinci Partnerségek és Comenius alprogramok keretében. A közös fejlesztések keretében több európai iskolával sikerült szoros együttműködést kialakítanunk. Egy-egy projekt 20-40 diák bevonására nyújt lehetőséget. Az érdeklődő diákok elmélyednek a természettudományok világában és közben fejlesztik angol nyelvtudásukat.



Pályázati tevékenységünk elismeréseként a Let’s Play Chemistry projektünk 2013-ban a Tempus Közalapítvány Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjat nyerte el.



A kialakult kapcsolatoknak köszönhetően az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programot felváltó Erasmus+ program keretében két projektben partnerintézményként, egyben főpályázóként veszünk részt. Új színfoltot jelent a matematikaoktatás korszerű módszereinek és tananyagainak kidolgozását és megosztását szolgáló fejlesztés. Saját nyertes pályázatunk a két tanítási nyelvű képzésben idegen nyelven oktató pedagógusok szakmai, nyelvi továbbképzését szolgája. A program keretében 12 kolléga angliai tanulmányútjára nyílik lehetőség. A pályázatok megvalósítására tematikus csoportokat hoztunk létre projektkoordinátor irányításával.



A nemzetközi projektek mellett évről évre sikeresen pályázunk az „Útravaló ösztöndíjprogram” „Út a tudományhoz alprogram” megvalósítására. A pályázati anyag összeállítója és a nyertes projekt megvalósításának koordinátora a környezetvédelmi munkaközösség vezetője. A pályázat

37

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ megvalósításában a természettudományok iránt elkötelezett, tanulmányaikat ezen a tudományterületen folytatni kívánó tehetséges, 11. és 12. évfolyamos diákok vesznek részt. Az átlagosan 650 000 Ft költségvetésű projektekben szakmai munkát végző diákok ösztöndíjban részesülnek. A projekt költségvetése a mérésekhez szükséges eszközök, berendezések, vegyszerek beszerzésének fedezetét is biztosítja. 

Az „Út a tudományhoz alprogram” keretében végzett többéves sikeres pályázati munkásságunk elismeréseként 2015-ben iskolánk meghívást kapott az EMMI és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által szervezett szakmai találkozóra, ahol „Földön, vízen, levegőben, avagy környezeti nevelés a Petrikben” címmel tartottak sikeres előadást diákjaink, növelve evvel iskolánk elismertségét a természettudományos képzést folytató intézmények körében.

3. VEZETŐI TÖREKVÉSEIM "A sikeresek azok, akik lehetőséget kaptak. És azok, akiknek van erejük és lélekjelenlétük ahhoz, hogy megragadják a kínálkozó lehetőségeket." Malcolm Gladwell Az iskola, mint köznevelési intézmény alaptevékenységként szolgáltat, nevel és oktat. A szolgáltatás minőségéért az iskola igazgatója a felelős. 2012-ben elképzelésekkel telve, de az előttünk álló változások bizonytalanságai közepette nyújtottam be vezetői pályázatom. A tervezett céljaim megvalósítását több esetben felülírták az oktatáspolitika reformjai. Az önálló intézmény a KLIK szervezeti egységévé, majd a BMSZC tagintézményévé alakult, az öt évre tervezett vezetői ciklus pedig négy évre rövidült. A változások közepette arra törekedtem, hogy a külső, sokszor kedvezőtlen folyamatok a lehető legkevésbé érintsék az iskola falai között zajló szakmai munkát. Büszkeséggel tölt el, hogy a küzdelem nem volt eredménytelen. A Petrik népszerűsége a partnerek körében töretlen, tanulóink száma évről évre emelkedik, a tanulmányi eredmények javulnak, a lemorzsolódás számottevően csökkent. A nehézségek ellenére megőriztük hírnevünk és arculatunk. Ezek az eredmények a kollégák együttműködésén, támogató hozzáállásán alapulnak. A sikeres együttműködés elengedhetetlen feltétele a szakmai elkötelezettség, az egymás iránti tisztelet és kölcsönös bizalom. Amikor pályázatom benyújtása mellett döntöttem, számba vettem a vezetőként eltöltött éveim pozitív és negatív tapasztalatait, sikereit és kudarcait, az előttünk álló hónapok újabb változásainak várható hatásait. Az elemzéshez felhasználtam az oktató-nevelő munka számszerűsíthető eredményeit, a beiskolázás tevékenységének mutatóit, a megvalósult programok és rendezvények dokumentumait, továbbá figyelembe vettem munkatársaim, a diákok és a szülők észrevételeit. Az

38

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ intézményi kulcsfolyamatok mentén haladva értékeltem vezetői programom eddigi megvalósulását, és a szakmai önértékelés ezen eredményeit felhasználva fogalmazom meg a következő öt év törekvéseit, céljait és feladatait. Biztató, hogy a BMSZC stratégiai céljai és elképzelései a korábbinál nagyobb szakmai és gazdasági stabilitást ígérnek a tagintézményeknek. A szakgimnáziumi rendszer szeptemberi bevezetése azonban újabb kihívást hordoz magában. A Petrik hagyományainak megőrzése mellett ezen változások menedzselését vállalom fel, amikor benyújtom pályázatom. Vezetői programom célja a minőség- és partnerközpontú, innovatív iskola jogszerű és hatékony működtetése. Tagintézmény-vezetőként nemcsak hagyományos értelemben vezetni, de menedzselni is szeretném az intézményt. Képviselni az iskola érdekeit, feltárni, mozgósítani és hatékonyan felhasználni mindazokat az erőforrásokat, amelyekre támaszkodva növelni lehet a nevelés és oktatás eredményességét. A sikeres iskola ismert, elismert és mindig igyekszik egy lépéssel a többiek előtt járni. A siker elérése tudatos, előretekintő tervezést, következetes szervezést, ösztönző vezetést, folyamatos ellenőrzést, elemzést és visszacsatolást igényel. A szakképzési intézményrendszer átalakítását követően a centrum, mint szakképző iskola és a tagintézmények céljai és feladatai szorosan egymásra épülnek. A tagintézmény fő tevékenysége a szakképzés alapfeladatainak ellátása, vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása. Az intézményi célok megfogalmazásakor igazodtam az iskola hagyományos értékrendjéhez, a hatályos jogszabályi és fenntartói elvárásokhoz, továbbá a szűkebb és tágabb partneri környezet igényeihez.

3.1.

Az intézmény céljai és feladatai

Vezetői programomban az alábbi sikerkritériumok mentén haladva határoztam meg főbb céljainkat és feladatainkat.

39


17. ábra Sikerkritériumok

Általános célok 

Az iskola hagyományainak, önálló arculatának megőrzése.



Elért eredményeink, kialakított értékeink megtartása, megerősítése.



A tanulás-tanítás minőségének, hatékonyságának és eredményességének növelése.



A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő szakmai és személyes kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése.



Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a felnőttoktatás, felnőttképzés bővítése.

Részcélok és feladatok 

A tanulók képességeinek kibontakoztatását támogató, nyitott és befogadó környezet biztosítása.



A korai iskolaelhagyás megakadályozása, a tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése, egyéni tanulási utak kialakítása.



Kiemelkedő képességű diákok tehetségének fejlesztése.



A szakmailag igényes nevelő-oktató munka emberi erőforrásainak biztosítása.



A pedagógusok továbbképzésének támogatása, a szakmai tudás és a módszertani kultúra bővítése.



A tanári munka motiválása, következetes értékelése, megbecsülése.



Változásokra nyitott, innovatív szemlélet fenntartása.



Folyamatos megújulásra ösztönző, kiegyensúlyozott, befogadó, biztonságos munkahelyi környezet és légkör megteremtése.



A magas színvonalú szakképzés infrastrukturális feltételeit biztosító eszközpark karbantartása, fejlesztése.



Tervezett PR marketing stratégia érvényesítése, a szakmák népszerűsítése.

40


Korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat működtetése.

Az új feltételek között az általános célok változatlanok maradtak, de a megvalósítást támogató vezetői feladatok új hangsúlyokat kapnak. A vezetés fókuszába a már meglévő anyagi- és humánerőforrás-kapacitás hatékonyabb felhasználása került. Az emberi erőforrások megteremtése, megtartása és motiválása az igazgató feladata. Ha nincs diák, nincs jól felkészült tanár és nem biztosított a támogató környezet, eredmény sem várható. Nehéz helyzetekben az innovatív vezető gondolkodik, tervez és cselekszik, mindig nyitott az ötletek iránt, felismeri a lehetőségeket, olyan támogató légkört teremt, amely kollégáit is hasonló hozzáállásra ösztönzi. Vezetői programomban kiemelten három terület bemutatására fókuszálok: 

A szakmák népszerűsítését, a szakképzés tanulói létszámának növelését célzó iskola-marketing tevékenység megújítása.



Humánerőforrás feltételek stabilitásának megteremtése, fejlesztése.



Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének fejlesztése.

3.2. A

beiskolázás

Iskola-marketing tevékenység az

iskola

működésének

kulcsfolyamata.

Sikeressége

a

tanulás-tanítás

eredményességének alapját jelenti. A kihívások előtt álló intézmények a környezet hatásai alól nem vonhatják ki magukat. A demográfiai, társadalmi és oktatáspolitikai változások következtében új feltételekkel, új problémákkal szembesülünk. A változásokra gyorsan és rugalmasan kell reagálnunk. A szakmaszerkezeti döntésekhez igazodva, erősségeinket és arculatunkat megőrizve, az új esélyek kiaknázására kell törekednünk. A beiskolázás sikeressége a vezető felelőssége, de megvalósítása csapatmunkát igényel. A szakképző centrumok megalakulása, a szakgimnáziumi rendszer tervezett bevezetése az iskolamarketing tevékenységünk felülvizsgálatát, kiegészítését teszi szükségessé. A centrum célkitűzéseihez igazodva, annak előnyeit és lehetőségeit megragadva kell továbbhaladnunk versenyképességünk megőrzéséért. Az intézményi stratégia a partneri és munkaerő-piaci igények folyamatos monitorozására épül. A beiskolázás új eljárásainak bevezetése az iskola PR marketing tervéhez igazodva a szakmák népszerűsítését, a szakképzés tanulói létszámának növelését célzó lépések megtervezésére irányul.

41

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ A kijelölt célok tükrében néhány területen tovább kell lépnünk, időszerűvé vált a kialakult partnerhálózat bővítése, az alkalmazott módszerek és üzenetek felülvizsgálata.

18. ábra Beiskolázás célcsoportjai

A szakképzés alapja az ágazati képzés sikeres beiskolázása. A kilencedik osztályba felvett tanulók jelentik a szakmai képzés biztos utánpótlását. Minél nagyobb az érdeklődés iskolánk iránt, annál nagyobb az esély a jó képességű, motivált diákok felvételére. A csökkenő gyermeklétszám, és a gimnáziumok elszívó hatása rontja a szakközépiskolai/szakgimnáziumi beiskolázás perspektíváit. A rokon ágazatokban képzést folytató szakképző iskolák versenye erősödik. Informatika szakmacsoportban számtalan iskola közül választhatnak a régió diákjai, a környezetvédelem és a vegyészet területén sokkal szűkebbek a lehetőségek. Két tanítási nyelvű vegyészképzést egyedül mi hirdetünk a térségben, ami növeli az esélyeinket. 

Megújuló beiskolázási programunk a felső tagozat alsóbb évfolyamaira fókuszál, nagyobb hangsúlyt helyezve a pályaválasztás korai támogatására. A fővárosi iskolák mellett nagyobb figyelmet fordítunk a Pest megyei települések általános iskoláinak megszólítására. A Petrik földrajzi elhelyezkedése, a pályaudvarok közelsége az agglomeráció irányába való terjeszkedésre inspirál.



A kisdiákok érdeklődésének felkeltése élményszerű, látványos programok szervezésével lehetséges. A hagyományosan népszerű „kémia show” mellett interaktív környezetvédelmi és informatikai bemutatók szervezését, továbbá a korosztály figyelmét felkeltő pályázatok kiírását tervezzük. Az előkészítést az általános iskolák szaktanáraival való együttműködésre építjük. Kiválasztásuk a korábbi felvételi időszakokban kialakított adatbázis alapján történik.

A szakképzés helyi bázisát az érettségire felkészítő szakasz diákjai jelentik, akik beszámítással, egy év alatt juthatnak szakképesítéshez. Átmeneti nehézséget jelent, hogy míg a centrum informatikai képzést folytató tagintézményeinek mindegyike elindítja technikus osztályait, a

42

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ korábbi fenntartói döntések értelmében a Petriknek évfolyamonként csak egy felmenő informatikus osztálya van, így a szakképzés nem rendelkezik stabil utánpótlással. A várható kieső osztályokat a kétéves szakképzés megerősítésével és a ráépülések elindításával tervezzük pótolni. Helyi beiskolázási programunkat a centrumszintű rendezvények kiegészítéseként szervezzük. 

A kétéves nappali tagozatú szakképzés megerősítését a gimnáziumban érettségizett, de a felsőoktatásba felvételt nem nyert diákokra és a felsőoktatásból lemorzsolódókra alapozzuk. Képzéseinket a szakmákat bemutató pályaválasztási rendezvényeken való megjelenés és az oktatási hirdetések közzététele mellett, a gimnáziumok és a szakirányú felsőoktatási intézmények célirányos megszólításával (DM kampány) tervezzük népszerűsíteni. „Nyitott laborok” keretében megismerkedhetnek az érdeklődők a képzés céljaival, tartalmával és az elhelyezkedés perspektíváival. A középiskolákkal való kapcsolatfelvételbe, a tájékoztató anyagok eljuttatásába kollégáink mellett a más középiskolákból érkezett diákjaink bevonását is tervezzük.



A jogszabályi változásokkal és a fenntartói törekvésekkel összhangban tovább kívánjuk bővíteni a felnőttoktatás kereteit. A már meglévő osztályaink mellett a környezetvédelmi képzés és az informatikai ráépülések elindítását tervezzük. A szakmájukban magasabb szinten továbbtanulók mellett, kiemelt célcsoportot jelentenek a szakképesítéssel nem rendelkező, és az elhelyezkedni nem tudó fiatal felnőttek. Számukra a munkapiaci esélyeket növelő alternatívát kínálunk a szakképesítés megszerzésével.



A legnehezebb feladatot a felnőttképzés megerősítés jelenti. A feltételek adottak, a szükséges infrastruktúra biztosított, a tanárok szívesen vállalnak órákat. A kollégák számára kedvező lehetőség ez a „kereset-kiegészítés”, ugyanakkor az iskolai is bevételhez juthat a tanfolyamok elindításával. A legnagyobb nehézséget a célcsoportok megszólítása és a relatíve magas képzési költség jelenti. A képzések meghirdetésében, megszervezésében számítunk a centrum szakmai támogatására. A nehézségek ellenére a jövőben kiemelt szerepet kell szánnunk a terület fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására.

A nyitott napok, börzék, szakmai tájékoztatók, bemutatók mellett az üzenetek továbbításában alapszerepet kapnak az internet kínálta lehetőségek: 

naprakész, informatív weblap működtetése;



közzététel az iskola közösségi oldalán;



internetes megjelenések (cikkek, hírek eredményeinkről) ingyenes hírportálokon;



DM levélkampány (email);

43


sajtómegjelenés szakmai lapokban, helyi sajtóban;



e-jelentkezés működtetése.

Rövid távú terveink között szerepel az elektronikus pályakövetési rendszer bevezetése. A tanulói adatbázisok felhasználásával, on-line kérdőívek segítségével tervezzük a megbízható visszajelzés rendszerének kialakítását. Nevelő-oktató munkánk eredményeinek visszacsatolása értékes információkat szolgáltat a képzésszerkezet kialakításához, a tanulás-tanítás hatékonyságának fejlesztéséhez. A marketing stratégia sikeres megvalósítása az intézményvezetés irányításával és a nevelőtestület aktív együttműködésével lehetséges. A feladatok koordinálását végző PR csoport összetételét olyan tettre kész, ötletekkel teli fiatalokat bevonásával tervezem kiegészíteni, akik azonosulnak iskolánk céljaival, és hajlandóak is tenni azért, hogy megőrizzük előkelő helyünket a főváros szakképzésében.

3.3.

Humánerőforrás-feltételek stabilitásának megteremtése,

fejlesztése A humánerőforrás-feltételek prognosztizálható változásai a munkaerő-tervezés stratégiájának módosítását teszik szükségessé. Olyan működőképes HR-stratégia kidolgozására törekszem, amely a szakmai színvonal megőrzése mellett egzisztenciális biztonságot és hosszú távú perspektívát kínál a munkatársaknak. A tervezés alapját az erősségek elemzése mellett a meglévő és várható problémák, feladatok feltárása képezi: 

A közismereti munkaközösségek állandóságot, stabilitást mutatnak. Minden kolléga rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges végzettséggel. Az enyhe fluktuáció a fiatal anyukák gyermekvállalásával és a globális óraszámok növekedésével magyarázható.



A korábbi években komoly gondot jelentett az „álláshelyek” átmeneti befagyasztása, a munkaerő-felvétel bürokratikus eljárásrendje. Lehetetlen helyzetet teremtett, hogy a megüresedett álláshelyeket csak augusztus végén lehetett meghirdetni, így nem maradt idő a jelöltek kipróbálására. A tanítás zavartalansága érdekében a felvétel fő szempontja az állás betöltése volt. A jelentkező kollégák több esetben nem voltak tisztában a rájuk váró feladatokkal. A szakképzési centrum biztosította stabil háttér lehetővé teszi az előre tervezés visszaállítását.



A következő öt évben várható nyugdíjazások veszélyeztetik a vegyészeti és környezetvédelmi szakképzés színvonalának fenntartását. A versenyszféra elszívó hatása miatt nehéz a kieső, nagy tapasztalattal rendelkező kollégák helyére a szakma és a tanári hivatás iránt egyaránt elkötelezett

44

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ fiatal szakembereket találni. Szakmai képzésünk színvonalának megőrzése a változás folyamatának előretekintő tervezését követeli. 

A nevelőtestület stabilitására való

törekvés a kiválasztott

kollégák mentorálásának

megszervezését, és olyan munkakörnyezet megteremtését kívánja, amelyben a kolléga érzi pedagógiai munkájának támogatását, a továbbfejlődés lehetőségét és szükségességét. A szakmai folytonosság biztosítása a helyi tudásmegosztás gyakorlatának kialakítását teszi szükségessé. 

A tanulói létszám növekedése, a képzési kínálat bővítése a kollégák továbbképzésének támogatását igényli. A tantárgyfelosztás elkészítése során nagyobb figyelmet kell fordítanunk az átláthatóságra, a terhelés egyenletes elosztására.

A tervezett HR-stratégia alapját az alábbi pillérekre kívánom építeni: 

Az álláshelyek betöltéséhez új protokoll bevezetése.



Szakmai mentorprogram működtetése.



A kollégák szakmai fejlődésének támogatása.

A tervezett célok megvalósításban számítok a mesterpedagógus és mentortanár kollégák szakmai tanácsaira, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban nagy tapasztalattal rendelkező kollégák aktív részvételére. A program keretében az alábbi intézkedések, és tevékenységek bevezetését tervezem. 

Olyan pedagógus felvételi eljárásrend bevezetésére törekszem, amely segíti az adott álláshelyre pályázó kolléga képességeinek, attitűdjeinek és szakmai előképzettségének megismerését. A pályázó hospitálás, elméleti tantárgyak esetében próbatanítás keretében személyesen ismerheti meg a rá váró feladatokhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat. A szerzett tapasztalatok alapján a jelentkező maga is lemérheti felkészültségét és eldöntheti, érez-e kellő motivációt a munka elvállalásához. A szerzett benyomásokra és a jelentkezők objektív kritériumok szerinti értékelésére alapozva elérhetőnek tartom, hogy a legfelkészültebb jelöltek kerüljenek kiválasztására.



A tanári „mentor-műhelyek” kialakítása a szakmai képzés munkaerő-feltételeinek biztosítását szolgálja. Célja egyrészt a vegyész és a környezetvédelmi szakterületen nyugdíjazás előtt álló, nagy tapasztalatú pedagógusok tudásának szakmai közösségen belüli megosztása, másrészt a szakképzésben elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító pályakezdő kollégák szakmai fejlődésének és beilleszkedésének támogatása, szakmatudatosságának erősítése. Az „utódok” felkészítése a magas színvonalú szakképzés kulcskérdése. A tankönyvekből megtanulható ismeretek a tanítás alapját, az átadott módszerek, eljárások pedig a sikerekhez elengedhetetlen részleteket jelentik. A folytonosság megteremtése a

45

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ több

évtizedes

tapasztalattal

rendelkező

és

a

pályájuk

elején

járó

kollégák

együttműködését, csapatmunkáját feltételezi. A reflektív szemlélet kialakításának és a folyamatos fejlődésre való törekvés ösztönzésének leghatékonyabb módszere a személyes példaadás, a gyakorlatban megosztott tudás megtapasztalása lehet. 

Az élethosszig tartó tanulásra nyitott tantestület komoly vesztesége a továbbképzést támogató normatív támogatás megszűnése. Az iskolavezetés anyagi források hiányában csak a képzéseken való részvételben és a vizsgafelkészülés biztosításában tudja kollégáit támogatni. A kialakult helyzet a helyi lehetőségek jobb kihasználására ösztönzi a vezetést. A horizontális tudásátadás/tanulás

gyakorlatának

elmélyítése

szerves

részét

képezi

intézményünk

továbbképzési stratégiájának. A fejlesztés bázisát szakmai műhelyek létrehozásával tervezem megteremteni, amelyek működését a magas szintű szaktudással rendelkező, innovációra nyitott kollégák részvételére alapozom. 

A tanártámogató rendszer működtetése a tanulási-tanítási folyamat korszerű, költséghatékony és bármikor elérhető támogatását jelenti. Az elektronikus felületen a tanári munka szabályozói, alapdokumentumai, tantervei, tanmenetei, és a digitális tananyagtár anyagai érhetők el. A TÁMOP 2.2.3 projekt keretében megkezdett fejlesztés a tervezettnél lassabban halad, a szakmai anyagok feltöltése és ágazatonként, témák szerinti rendszerezése halaszthatatlan feladat. A dokumentumtár egy olyan központi elérésű tematikus rendszer, amely használatával a pályakezdő (és nem pályakezdő) kollégák tanórai felkészülése, szakmai fejlődése támogatható. Használatával a szakmai és módszertani segédletek, továbbképzési anyagok, továbbá a mentorprogram keretében kipróbált és bevezetett jó gyakorlatokat megosztása is lehetővé válik.



A szakgimnáziumi képzés bevezetésével az óratervek módosulnak a szakmai óraszámok növekedésével párhuzamosan, számolni kell egyes természettudományos és közismereti tantárgyak óraszámainak csökkenésével. A várható feladatok megoldása a korábbiaknál is nagyobb rugalmasságot, együttműködési hajlandóságot követel.

Az emberi erőforrások tervezése, fejlesztése a tanulási-tanítási folyamat eredményességének és hatékonyságának alapja. Ha a kollégák érzik, hogy fontosak és elismerik munkájukat még nehéz helyzetekben is képesek tenni a közös célok megvalósításáért. Egy száz fő feletti testületben a személyes odafigyelés folyamatos fenntartása szinte lehetetlen. Mindig és minden helyzetben nem tudok ott lenni, ahol szükség lenne rám, de vezetőtársaimmal arra törekszünk, hogy a lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott és nyugodt hátteret teremtve biztosítsuk a minőségi munka szakmai és emberi feltételeit.

46


3.4.

Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének

fejlesztése A tanulás-tanítás az intézményi működés kulcsfolyamata. Az iskola sikeres működéséhez az elért eredmények megtartása, a gyengeségek kijavítása és a lehetőségek megragadása szükséges. Célom a változó követelményekre rugalmasan reagáló, gyakorlatcentrikus és a mindennapokban is alkalmazható tudásátadás feltételeit biztosító tanulási környezet fenntartása, a PDCA logikára épülő folyamatos fejlesztése.

19. ábra Tanulási-tanítási folyamat erőforrásai

Jó eredményeket csak motivált tanulókkal és motivált pedagógusokkal érhetünk el. A szakképzésbe belépő diákokat meg kell tartanunk és minél jobb teljesítmény elérésére kell ösztönöznünk. A lemaradókat felzárkóztatni, a tehetségeket fejleszteni csak egyénre szabott módszerekkel, a feladatokat arányosan megosztva lehet. Az ösztönző nevelési-oktatási módszerek és „jó gyakorlatok” kidolgozásának, adaptálásának erőforrásait a jól felkészült, szakmailag és módszertanilag megújulni képes szaktanárok jelentik. Lelkesedésük fenntartása összetett vezetői feladat. Ehhez nélkülözhetetlennek tartom: 

a reális, világos és előremutató célok megfogalmazását;



a feladatok és elvárások pontos meghatározását;



a rendszeres pozitív megerősítést;



folyamatba épített értékelést, visszacsatolást;



következetes, objektív értékelési rendszer működtetését;



az információáramlás csatornáinak biztosítását;



nyitott vezetői hozzáállást;



a tanulást-tanítást támogató légkör és környezet kialakítását.

47

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ A fejlesztési irányokat a nevelő-oktató munka feltáró elemzésére építetve, a tanulmányi statisztikák, mérési eredmények és a személyes benyomások felhasználásával határoztam meg. A tanulás-tanítás folyamatának olyan területeire fókuszáltam, ahol szükséges és lehetséges az innovatív szemléletű beavatkozás, és amelyek közvetlenül befolyásolják az oktatás-nevelés napi tevékenységeit. 

A fejlesztési stratégia kiindulópontját a tanulási-tanítási folyamat következetes, folyamatba épített elemzése, az értékelés és visszajelzés kultúrájának megújítása jelenti. Az e-napló adataira épülő elektronikus monitoring rendszer segítségével naprakész, objektív információk állíthatók elő a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiről, a tanári és tanulói munkáról. Az adatok felhasználásával átfogó képet kaphatunk a diákok tanulmányi eredményeiről, mulasztásaikról, a kollégák által alkalmazott értékelési módokról, az értékelés gyakoriságáról. A teljesítmények nyomon követése, a problémák feltárása, a kockázatok elemzése megoldási javaslatok kidolgozására, jobb teljesítményre ösztönöz. Az új értékelési és visszajelzési eljárás kiegészíti a vezetői ellenőrzés és értékelés hagyományos módszereit.

20. ábra: Tanítás-tanulás színvonalának növelése, eredmények megosztása



A veszélyek, kockázatok időben történő feltárása lehetőséget ad az azonnali beavatkozásra. A vizsgálati eredményeket a munkaközösségek műhelymunka keretében tanulócsoportokra és egyénekre lebontva elemezhetik. A megállapítások visszacsatolását követően megtörténhet a beavatkozási pontok kijelölése, a folyamatok optimalizálása, és a tanulmányi gondokkal küzdő diákok fejlesztésére, támogatására irányuló intézkedési tervek összeállítása. A tanulási teljesítmény javítása, a hiányzások, bukások számának és a tanulók lemorzsolódásnak csökkentése egyéni tanulási utak kijelölésével, egyénre szabott fejlesztési terven alapuló felzárkóztató oktatási formák alkalmazásával érhető el. A monitoring értékelések elkészítését

48

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ negyedéves ciklusonként tervezem. Az eljárás elfogadtatását műhelymunkák szervezésével szeretném felgyorsítani. Célom, hogy a kollégák ne adminisztratív tehernek, hanem a továbblépés eszközének tekintsék a fejlesztési terv elkészítését és megvalósítását. 

A visszajelzések inspiráló hatását a tanári munka minőségének javítására is szeretném felhasználni. Az e-napló információira támaszkodva megállapítható, hogy a kollégák értékelési módszertana bár bővült, de még mindig nem eléggé változatos, továbbra is az írásbeli számonkérés (témazáró, röpdolgozat) a domináns. Ezt támasztják alá az óralátogatások tapasztalatai is. Nem terjedtek el széles körben a tanulókat motiváló, az élményszerű megtapasztalásra,

csoporttevékenységekre

alapozott

munkaformák,

a

változatos

projekttevékenységek. A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatására a továbbképzés iskolánkban még kihasználatlan lehetőségét, a „jó gyakorlatok” multiplikálását szorgalmazom. A horizontális tudásátadás/tanulás rendszerének tervezése szerves részét képezi intézményünk továbbképzési stratégiájának. 

A modern világ kihívásai a tanítási kultúra megváltoztatását, az elemző, értelmező tanulási módszerek elterjesztését igénylik. Ki kell fejlesztenünk a tanulókban a tudományos ismeretek önálló megszerzésének, mélyebb megértésének, újszerű helyzetekben, problémák megoldásában való alkalmazásának képességét. Ezek az elvárások a tanulás-tanítás IKT támogatásának, a lehetőségek szélesebb körű kihasználásának hosszú távú tervezését teszik szükségessé.



A középiskolába belépő új generáció módszertani kihívás elé állítja a pedagógusokat. Az IKT-ra alapozott módszerek órai meghonosítása megvalósult, az új feladat az on-line ismeretszerzés lehetőségeinek beépítése a tanórába, a tanulók felkészülésébe. Az internet világa az ismeretszerzés új tárházát nyitotta meg a gyerekek előtt ennek minden előnyével és hátrányával. A megszerezhető információk közötti eligazodás, a forráskritika elsajátítása, az összefüggések feltárása a szaktanárok iránymutatását igényli.

A diákok személyes és társas kompetenciának, személyiségének fejlesztése a nevelő-oktató munka leglényegesebb feladata. Csak az tud elfogadni másokat, aki magát is képes elfogadni. Csak az tud sikereket elérni, aki képes megteremteti személyiségének belső harmóniáját. A tudás nem elég a boldoguláshoz. Az élet felelős, döntésképes, csapatban dolgozni tudó, kreatív fiatalokat kíván. A pedagógus nemcsak tudást ad át, hanem értékátadással, példamutatással is hozzájárul diákjainak személyiségfejlődéséhez. Ebben a példaadásban az igazgatónak kell élenjárni következetességével, igényességével, hitelességével, pontosságával és támogató magatartásával.

49


4. JÖVŐKÉP „A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk az, hogy nem teszünk semmit, mert azt hisszük, hogy csak keveset tehetünk.” Sydney Smith Vezetői programomban felvázoltam az intézményi folyamatok hatékony és eredményes napi működtetésének tervezett céljait, feladatait és a megvalósítás lépéseit. A jövőre vonatkozó terveim az alábbi szempontok figyelembevételével alakítottam ki: 

A centrumszintű együttműködés lehetőségei.



A szakgimnáziumi képzés bevezetésének várható hatásai.



Iskolánk rövid- és középtávú szakmai céljai és feladatai.

A BMSZC létrehozása megteremtette a szakképzés helyi keretét és megkezdődött ennek tartalommal való feltöltése. Az új lehetőségek hatékony kiaknázása új szemléletet kíván, új feladatot állít a tagintézmények vezetői elé. Egy év rövid idő, az építkezést hosszabb távra kell tervezni. A várható feladatok a korábbiaknál is nagyobb rugalmasságot, együttműködési hajlandóságot követelnek az iskolavezetéstől. Nem elég tagintézményi szinten tervezni, a beiskolázás eredményessége és az erőforrások optimális felhasználásának érdekében stratégiai terveinket összhangba kell hozni a centrum és a tagiskolák elképzeléseivel. Meg kell találni az egyensúlyt a centrum közös érdekeinek képviselete és a tagintézmény önálló arculatának megőrzésére való törekvés között. A szakmai munka magas színvonalának fenntartása és az iskola megtartó erejének erősítése nyitottságot, módszertani megújulást, az új eljárások, megoldások befogadását követeli. A vezetés feladata a tervezés és a motiválás. A célok és a várható eredmények felvázolásával, az elérés útvonalának kijelölésével a lelkesedés fenntartására és az elképzelések kitartó megvalósítására kell ösztönöznünk kollégáinkat és általuk a diákságot. Meg kell ragadnunk, és a tanulás-tanítás folyamatának fejlesztésére kell fordítanunk a 12 tagintézmény együttműködésének eddig kihasználatlan lehetőségeit. A tagiskolák vezetői közötti kommunikáció egyre hatékonyabban működik, de a tanári és tanulói oldalon még vannak feltárásra váró tartalékok. Az infrastrukturális és az emberi erőforrások hasznosítása mellett, a diákélet több területén látok lehetőséget a kooperációra. A korábbi projekttapasztalataim segítik a kölcsönös kommunikáció formáinak, csatornáinak és eszközeinek kialakítását. 

A szakmai tapasztalatcsere, a „jó gyakorlatok” és a tudás megosztása a módszertani és értékelési kultúra színesítését, a napi nevelő-oktató munka megújítását szolgálja. Az együttműködés

50

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ kibővítését szakmai fórumok, műhelymunkák, és az eredmények disszeminációjának helyet adó iskolai rendezvények szervezésével tartom megvalósíthatónak. 

Az új szakmai kerettantervek és az ágazati szakmai érettségi bevezetése nagy feladat elé állít minden iskolát. A helyi szakmai tantervek kidolgozásában az azonos ágazatban képző intézmények csapatmunkája az adott keretek közötti legjobb megoldás kialakítását eredményezheti. A tantervfejlesztésben, a szakmai és vizsgakövetelmények összeállításában résztvevő kollégák első kézből származó információkkal segíthetik a többi intézmény szakmai közösségeit.



A BMSZC tagintézményei között több, a két tanítási nyelvű képzésben nagy múlttal rendelkező iskolát találunk. A jogszabályok 2018-tól akkor teszik lehetővé a nyelvi képzés indítását, ha három egymást követő év viszonylatában a végzős diákok 90%-a középfokú nyelvvizsgát szerez. A jelen eredmények ismeretében a mérce nagyon magasra került. A minőségi beiskolázást biztosító két tanítási nyelvű osztályok indítása az iskolák és az egész centrum számára létkérdés. A tanulók felkészítésében minden eddiginél fontosabb a legjobb módszerek alkalmazása. A nyelvi munkaközösségek tagjai hospitálásokkal, a horizontális tudásátadás kereteinek kiszélesítésével megteremthetik a lehetőséget arra a leghatékonyabb eljárások adaptálására.



A szakmai idegen nyelv ágazati bevezetése és az a tény, hogy 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási bemenet feltétele lesz, még inkább alátámasztja a nyelvészek szakmai közösségeinek csapatmunkáját.



A már kialakult hagyományokat folytatva, a bevont iskolák körének kiszélesítésével a diákok nagyobb csoportjait tudnánk mozgósítani tanulmányi, művészeti és sportversenyeken való részvételre. A Budapest Műszaki Diákkonferencia és a Komplex Verseny meghirdetését a többi budapesti centrum diákjaira is szeretném kiterjeszteni. A többi területen interaktív, a tanulmányi versenyek megszokott struktúrájától eltérő tartalmú megmérettetések lehetnek népszerűek a gyerekek körében.



A centrumszintű események meghirdetését a BMSZC weboldalán való közzététel mellett a hagyományos

reklámmódszerek

alkalmazása,

személyes

tájékoztatók

szervezése,

figyelemfelkeltő plakátok kihelyezése teheti sikeressé. A kezdeti szakaszban a kollégák azonosulása és támogató hozzáállása nélkülözhetetlen feltétel. A szakgimnáziumok kialakításából eredő változások felmenő rendszerben a szakmai képzés egészét érintik, de közvetlen hatásai elsődlegesen az ágazati képzésben lesznek érezhetőek. A jogszabályok elfogadásra kerültek, az irányvonalak követhetők, de a kapcsolódó szakmai tartalmak pontos ismeretének hiányában sok a nyitott kérdés:

51


Milyen átalakulásokat hoz a szakgimnáziumi képzés bevezetése, hogyan változnak az óratervek, kerettantervek?



Hogyan reagálnak közvetlen partnereink a reformra, milyen hatása lesz a beiskolázásra?



Milyen eredménnyel lesznek teljesíthetők az emelt szintű ágazati szakmai érettségi követelményei?



Változik-e az összefüggő nyári gyakorlatok rendszere?



Hogyan illeszthető be a két tanítási nyelvű képzés az új struktúrába?



A módosított szakmai kerettantervek bevezetése, az óratervek változásai milyen hatással lesznek a meglévő humánerőforrás feltételekre?

Ebben a helyzetben részletes jövőképet alkotni hiteltelen lenne. Tervezett alternatívákat, szándékokat lehet csak megfogalmazni a rendelkezésre álló információk birtokában, olyan verziókat, amelyek felkészítenek a változások azonnali menedzselésére. 

A szakgimnáziumi képzés bevezetésének célja a szakképzés népszerűbbé tétele.

Alapvető

módosulás, hogy az érettségivel szakmát is kapnak a diákok, majd egy évvel később, a technikusi minősítés megszerzését követően, két szakképesítés birtokában nagyobb eséllyel léphetnek ki a munkaerőpiacra. Az érettségivel megszerezhető szakképesítés beépítése a tantervbe az óratervek átalakítását eredményezi. A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása folyamatban van, a részletes tartalmak még nem ismeretesek, de a szakmai óraszámok növekedésével párhuzamosan a választható érettségi tárgyak visszaszorulása prognosztizálható. A változásokra reagálni csak a teljes tartalom ismeretében lehetséges, de munkacsoportok létrehozásával előre fel kell készülnünk az iskola helyi tantervének módosítására. 

A szakgimnáziumi kerettantervek bevezetése a partnerek – szülők, általános iskolák – alapos tájékoztatásának hiányában átmeneti visszaesést hozhat a beiskolázás eredményeiben. A korai szakmaválasztás, a természettudományos óraszámok csökkenése a biztos jövőképpel nem rendelkező kisdiákok egy részét a gimnáziumok irányába terelheti. A jobb képességű, tanulmányi előmenetelű diákok szülei iskolaválasztáskor előtérbe helyezik a felsőoktatási továbbtanulás szempontjait. Érvekkel kell meggyőznünk őket, hogy a szakmai óraszámok növekedése a korábbinál nagyobb biztosítékot jelent a szakirányú továbbtanulás sikeréhez. A biztató munkába állási esélyek felvázolása elsősorban a vegyészek és az informatikusok esetében lehet eredményes.



A szakközépiskola érettségire felkészítő feladata az ágazati szakmai érettségi vizsga bevezetésével bővül. A változások már a 2017-ben érettségiző évfolyamot érintik. A közelmúltban ismertté váltak a vizsgakövetelmények, de az előkészületekkel késésben

52

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ vagyunk. A feladatunk tanítványaink célirányos felkészítése, amelyet fakultációs órák, egyéb foglalkozások beállításával tudunk segíteni. Fontos, hogy a diákokban ne keltsen aggodalmat, hogy emelt szinten kell számot adni tudásukról. A vizsgakövetelmények részletes ismertetésével kell meggyőznünk őket, hogy a négy év alatt megszerzett tudásuk birtokában biztos eséllyel vághatnak neki a megmérettetésnek. A továbbtanulni szándékozó tanulók számára meggyőző érv lehet a tantárgy felvételi tárgyként történő elismerése. 

Az új szakképzési koncepció megkérdőjelezi a két tanítási nyelvű képzés jelenlegi formáinak változatlan fenntartását. A Petrikben oktatott szakmacsoportok munkaerő-piaci elvárásai a szakmai felkészültség mellett a szakmai idegen nyelv alkalmazóképes tudását is igénylik. A két tanítási nyelvű oktatás fenntartásának kérdése ágazati képzésünk fő profilját, egyediségét érinti. Feladatunk, hogy eredményeinkkel igazolni tudjuk, hogy e képzési formáknak továbbra is helye van a középfokú szakképzésben.



Az összefüggő nyári gyakorlatok megszervezése szinte megoldhatatlan feladatot jelent az iskolának. Vállalati találkozók szervezésével hiába próbáltuk partnereinket nyitottabbá tenni a tanulók foglalkoztatására, a megoldást nem sikerült megtalálnunk. A cégek fogadókészsége ellenére, a külső gyakorlóhelyek száma lényegesen alacsonyabb, mint a tanulói létszám. A vegyészet területén az objektív szabályozások, informatikai területen a szakmai tudás hiánya, a környezetvédelmi ágazatban pedig a munkahelyek szűkössége miatt a 9-10. évfolyamos tanítványaink csekély hányada tud csak külső gyakorlóhelyet találni. A gyakorlat iskolai megszervezése rendkívüli terhet ró a szakmai tárgyakat tanító pedagógusokra, ugyanakkor a diákok számára sem motiváló ez a megoldás. Megállapítható, hogy ilyen feltételek közepette a gyakorlat

nem

tudja

teljesíteni

eredeti

célját. Két

év

tapasztalatainak

birtokában

elkerülhetetlennek tartom a jelenlegi rendszer módosítását. 

A bevezetésre váró reformok nem fogják érintetlenül hagyni a nevelőtestületet. A szakmai óraszámok növekedése, és a választható érettségi tárgyak óraszámainak csökkenése a feladatelosztások átszervezését, az emberi erőforrások átcsoportosítását, továbbképzését teszik szükségessé. Ebből adódóan főként az informatika területén kell nagyobb szakemberhiánnyal számolnunk. A versenyszféra elszívó hatása itt a legerősebb, de a vegyészet esetében sem kedvező a helyzet. A már elkészült szakmai dokumentumok ismeretében arra törekedve kell majd módosítani erőforrástervünket, hogy minden területen biztosítani tudjuk a szakos ellátást. Nagyobb motivációt jelenthet a kollégák számára a szakképzési pedagógusi életpályamodell tervezett bevezetése.

Iskolánk beiskolázási eredményei jók, a tanulólétszám magas, érettségizett diákjaink 70 %-a marad a szakképzésben és szerez technikusi végzettséget. A szakmapolitikai irányelvek figyelembevételével a

53

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ közoktatás, a nappali szakképzés és a felnőttoktatás létszámának és arányának tudatos tervezésével, az erőforrások optimalizálására, az egyenletes kihasználtság megteremtésére törekszünk. A TISZK rendszer megszűnése, a szakképzési feladatok elosztásának módosulása a szakmaszerkezet megőrzése mellett a kétéves szakképzés megerősítését és új szakképesítések indításának felvállalását teszi szükségessé. A TISZK súlyponti iskolájaként éveken keresztül ránk hárult a partneriskolák diákjainak érettségi utáni szakképzése. A rendszer igazolta, hogy a tanulók erősen kötődnek iskolájukhoz, a tehetségesebbek inkább mentek a felsőoktatásba, minthogy máshol szerezzenek technikusi végzettséget. 2016 őszétől a BMSZC minden iskolája indít érettségire épülő szakképző osztályt, aminek pillanatnyi hatása kedvezőtlenül érintheti informatikai beiskolázásunkat. Érzékeny veszteséget jelenthet az is, hogy a környezetvédelmi szakképzésünk utánpótlását eddig biztosító szakközépiskolák – Semmelweis, Öveges –, más centrumokhoz tartoznak, és szintén tervezik a technikusképzés elindítását. Döntésük a képzés szétaprózódásához vezethet. Fontosnak tartom a szakmaszerkezet centrumok közötti összehangolásának kezdeményezését. Hogyan tudjuk a kieső diákokat pótolni, a meglévő erőforrások optimális kihasználását biztosítani? 

A szakgimnáziumi képzés emelkedő szakmai óraszámai növelik a laborok, szaktantermek kihasználtságát, órát biztosítanak a szaktanárok számára.



A tanulói és szülői igényekre alapozva a két tanítási nyelvű képzés elindítása az informatika ágazatban hosszabb távon eredményezné a szak folyamatos utánpótlását. A nyelvi képzés fontos szempont az iskolaválasztás során. Az erőforrásaink részben biztosítottak, nem csak matematikából, de informatikából is rendelkezünk angol nyelven oktatni tudó pedagógussal.



Saját tanulóinak megtartása és a kétéves szakképzés megerősítése stabil bázist biztosít a szakképzés számára. A gimnáziumokból és a felsőoktatásból érkező diákok többsége jó elméleti alapokkal rendelkezik és tapasztalataink szerint nagyobb nehézségek nélkül képesek a kimeneti követelmények teljesítésére.



A végzős diákok körében a szakképesítés-ráépülések iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A vegyipari és a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportok mellett informatikai területen is tervezzük a ráépülések elindítását. A féléves időtartamú környezetvédelmi és informatikai képzéseket keresztfélévben, felváltva nappali és esti tagozaton szeretnénk indítani, egy tanév alatt két szaktechnikusi végzettség megszerzését kínálva a hallgatóknak.



Az informatikai rendszergazda szakképesítésnek nincs ráépülése, ezért a tanulókat a második, szoftverfejlesztő – szakma megszerzésére, majd az erre alapozó szaktechnikusi továbbtanulásra ösztönözzük.

54


Vegyipari szakmacsoportban éves váltásban, hol nappali, hol esti tagozaton indítjuk ugyanazt a szakképesítést. A meglévő infrastruktúra optimális kihasználása érdekében már ebben az évben meghirdetjük a drog és toxikológiai technikus ráépülést is.



A szakmapolitikai irányelvekkel és a fenntartói elvárásokkal összhangban kiemelt feladatunk az esti rendszerű felnőttoktatás létszámának emelése. Esti tagozaton nem a képzési paletta bővítése, hanem a tanulói létszám növelése és a felvételt nyert diákok megtartása a cél. Az alap szakképesítések mellett, a ráépülések tervezett meghirdetésével lehetséges az optimális létszám kialakítása. A nappali rendszerű szakképzés és az esti tagozatú felnőttoktatás tervezett összehangolásával biztosítani kívánjuk a lehetőséget arra, hogy a középfokú végzettséggel elhelyezkedni szándékozó diákok több végzettség birtokában lépjenek ki a munka világába.



A képzések indításának összehangolása a tagiskolák kooperációját igényli. Számolni kell avval, hogy a felsőoktatás pontszámhirdetését követően megnövekvő érdeklődés megoszlik majd a tagiskolák között, ezért a tanulók átcsoportosítása válhat szükségessé. A megállapodások során arra kell törekednünk, hogy az intézmények adottságait és erőforrásait a legoptimálisabban sikerüljön kihasználni.



A képzési struktúra módosítása, az új szakképesítések oktatásának felvállalása egyik oldalról biztonságot, másik oldalról feladatot jelent. A kollégák terheinek növekedését az óraszámok csökkentésével, az egyéni érdekeltség megteremtésével, a szakirányú felkészülés támogatásával lehet megakadályozni.



A ráépülés-szakképesítések felvállalása, a gyakorlati képzés kielégítő színvonalának biztosítása a meglévő eszközpark számszerű és minőségi bővítését teszi szükségessé. A fejlesztések, beruházások szakmai specifikációját összeállítottuk, megvalósítását a főigazgatóság jóváhagyása szerint ütemezzük.



Erőforrásaink jobb kihasználása a felnőttképzés bővítését igényli. A felnőttképzés indításának helyi feltételei adottak, a centrum szakszerű támogatást nyújt a tanfolyamok elindításához. A folyamatban lévő vegyipari technikus képzés mellett rövid, megfizethető, modern ismereteket nyújtó képzések megszervezését tervezzük informatikai és környezetvédelmi területen.

5. ÖSSZEGZÉS Pedagógusi pályám több mint 25 éve köt a Petrikhez. Itt váltam szaktanárrá, munkaközösségvezetővé, igazgatóhelyettessé, majd 2012-től az iskola vezetőjévé. A megszerzett tapasztalataim és az elsajátított ismereteim birtokában döntöttem vezetői pályázatom ismételt benyújtásáról. Hiszem, hogy

a

megkezdett

úton

továbbhaladva,

55

vezetőtársaim

támogatásával

és

kollégáim

Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné __________________________________________________________________________________ együttműködésével van esély a közösen elért eredmények megtartására és a további fejlődésre. Megválasztásom esetén arra fogok törekedni, hogy minél hatékonyabban érvényesítsem az iskola érdekeit, és biztosítsam a tanulás-tanítás hatékonyságának feltételeit. Ennek érdekében a következő célok megvalósítását vállalom: 

Az iskola közös értékeken alapuló jövőképének képviselete.



A minőségi tanulás-tanítás fejlesztése.



A képességek kibontakoztatását leginkább támogató tanulási környezet kialakítása.



A tanulók és a munkatársak legjobb eredmények elérése való ösztönzése.



A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása.



A változásokra nyitott szemlélet fenntartása, a hatékony változáskezelés elméletének és gyakorlatának alkalmazása.



A megosztott vezetés elveire épülő csapatmunka megteremtése.



A közös célok elérése nyitott, elfogadó, pozitív vezetői hozzáállás képviselete.



A BMSZC tagintézményeivel konszenzuson alapuló együttműködés kialakítása, a meglévő „jó gyakorlatok” megosztásának ösztönzése.

Egy ilyen nagy múltú intézményben, vezetőnek lenni nem csak érdem, de nagy-nagy felelősség is. Az örökséget óvni, a tradíciókat követni, a hagyományokat ápolni kell. Reagálni kell az egymást követő változásokra, igazodni kell a szakmai és partneri elvárásokhoz. Élni a lehetőségekkel, fejleszteni, újítani és eközben olyan nyugodt, stabil munkahelyi légkört teremteni, amely elengedhetetlen feltétele az eredményes intézményi működésnek. Ennek felelősségét vállalom, amikor igazgatói pályázatom ismételten benyújtom. Bizakodva tekintek a jövőbe és remélem, hogy a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (továbbiakban BMSZC) tagintézményének vezetőjeként lehetőséget kapok szakmai terveim megvalósítására, a minőségi szakképzés fenntartása, az iskola színvonalának és versenyképességének a megőrzésére.

56


Mellékletek A pályázathoz csatolt dokumentumok: 

Szakmai gyakorlatot igazoló szakmai önéletrajz;



Az álláshely betöltéséhez szükséges képesítés meglétét igazoló okmányok másolata;



Hatósági erkölcsi bizonyítvány;



Munkáltatói igazolás.

57


Az álláshely betöltéséhez szükséges képesítés meglétét igazoló okmányok Felsőoktatásban szerzett végzettséget igazoló oklevelek: 

orosz-történelem szakos általános iskolai tanár - Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar



történelem

szakos

középiskolai

tanár

-

Eötvös

Loránd

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar 

állampolgári ismeretek és készségek szakirányú szakképzettség - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar



pedagógus szakvizsga - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar



közoktatás vezetői és pedagógus szakvizsga - Budapesti Corvinus Egyetem

Igazolás pilot programban keretében megszervezett próbaminősítési eljárás alapján elért eredményről: 

„A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása” című pilotban vezető profilú tevékenységben való részvétel igazolása és mesterpedagógus próbaminősítési eljárás eredménye.

Akkreditált továbbképzések tanúsítványi 

„Minőségirányítási rendszerek bevezetésének folyamata az iskolában” akkreditált pedagógus továbbképzés - Expanzió Humán Tanácsadó Kft.



„Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató - történelem” akkreditált pedagógustovábbképzés - SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.



Pályázati szakértő akkreditált továbbképzés – EuZert Kft.



„Intézményvezetők

felkészítése

az

intézményi

önértékeléshez,

a

tanfelügyeleti

ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására” akkreditált pedagógus továbbképzési-program – Oktatási Hivatal

58

Tagintézmény-vezetői pályázat

Recommend Documents