Tagintézmény-vezetői pályázat. Motivációs levél

Tagintézmény-vezetői pályázat

Motivációs levél Gyermekkorom óta vonzottak a műszaki élettel kapcsolatos dolgok, a mai napig, ha időm engedi, szívesen barkácsolok, illetve végzek a ház körül mindenféle karbantartással kapcsolatos tevékenységet. Ennek megfelelően iskolai tanulmányaim az általános iskola elvégzése után végig a műszaki tanulmányokra irányultak, eleinte a gépészet, majd emellett később az informatika témaköre érdekelt. A felsőfokú tanulmányok elvégzése után kedvet éreztem ahhoz, hogy a megszerzett tudást átadhassam, s noha még nem volt pedagógiai végzettségem, a műszaki tanári pályát választottam. Ennek eredményeképpen több mint 20 éve pályakezdőként kerültem a Gépipariba. Nemes egyszerűséggel nevezzük csak Gépiparinak az iskolát, hisz annak neve az idők során sokszor és sokfélére változott, de a környéken élők számára csak „Gépipari” marad. Kapcsolatom az iskolával még mélyebben gyökeredzik, hisz középiskolai tanulmányaim során is az intézmény padsorait koptattam, s mivel édesapám óraadó mérnöktanárként is tanított az iskolában, már egész fiatal koromban megfordultam a falai közt. Eddigi pályafutásom során végig szakmai oktatással foglalkoztam, a középiskola mellett szaktanfolyamokon, illetve óraadóként a felsőoktatásban is tanítottam. A tanítási folyamatot azonban soha nem a tudás egyszerű átadásaként értelmeztem, hanem nevelésként is. Véleményem szerint ez utóbbi különösen fontos egy középiskolai környezetben a tanulók változó életkori sajátosságai miatt. Különösen fontosnak tartom e tekintetben az osztályfőnöki tevékenységet, amit már a kezdetektől fogva végeztem. Az osztályfőnöki munkán keresztül lehet igazán megismerni a tanulókat. A tanórai munka mellett mindig is fontosnak tartottam, és szívesen végeztem egyéb tevékenységeket is. Ezek egy részét a munkaközösség-vezetői megbízatásommal kapcsolatos teendők tették ki, mint pl. informatika versenyek szervezése, az informatika munkaközösség munkájának koordinálása. Másrészt szívesen vállaltam szerepet olyan tevékenységekben is, melyek az iskola dolgozóinak, tanárainak közösségét voltak hivatottak fejleszteni; pl. karácsonyi ünnepség vagy nőnapi megemlékezés szervezése. Úgy gondolom, hogy a kedvező légkör megteremtése rendkívül fontos egy munkahelyen, mindenki sokkal szívesebben és hatékonyabban végzi a feladatát. -1-


Tavaly nyáron váratlanul kaptam meg igazgatói megbízatásomat, amely eddigi munkámhoz képest jelentős változást hozott. Egyrészt a kevesebb óraszám miatt távolabb kerültem a tanítástól, hisz a kötelező óraszámon drasztikusan csökkent. Ezt negatív hatásként éltem meg, hisz mint említettem, szeretek tanítani. Másrészt pozitív hatásként értékeltem, hogy így többet tehetek az iskoláért, az iskolai életért, az itt tanuló diákokért és kollégáimért. Teljesen más jellegű tevékenység az eddigiekhez képest - meg kell mondanom, eleinte ijesztően más volt – ugyanakkor kihívás is, amelyben lehetőségem van egy szakmailag elismert intézmény vezetésére. Kihívás, különösen jelenleg, amikor az oktatás, nevelés, szakképzés terén folyamatosan változik minden. Ennek ellenére kell biztosítani azt, hogy ebből a tanulók a lehető legkevesebbet vegyék észre, és a lehető legtöbb tudást adhassuk át nekik a lehető legjobb munkaerő-piaci esélyekkel. Kihívás egy olyan intézmény vezetése, amelynek tradíciói köteleznek a több évtized alatt kiharcolt hírnév és elismertség további öregbítésére. Eddigi pályám során soha nem fordítottam hátat a kihívásoknak, emiatt is adom be nem egészen egy tanévnyi megbízatás után intézményvezetői pályázatomat.

-2-


Szakmai helyzetelemzésre épülő vezetői program


Tartalomjegyzék 1

A közelmúlt története ......................................................................................................... 1

2

A jelenlegi helyzet ............................................................................................................... 4

3

2.1

Szakképzési centrum.................................................................................................... 4

2.2

Tanulók és tanulmányi helyzet .................................................................................... 4

2.3

Az iskola dolgozói, szervezeti struktúra ....................................................................... 7

2.4

Célok............................................................................................................................. 9

2.5

Infrastruktúra, eszközellátottság ................................................................................. 9

Vezetői program ................................................................................................................ 13 3.1

Helyzetünk a Szakképzési Centrumon belül .............................................................. 15

3.2

Beiskolázás ................................................................................................................. 16

3.3

Szakképzés ................................................................................................................. 18

3.4

Közismereti képzés .................................................................................................... 25

3.5

Testnevelés és diáksport ............................................................................................ 28

3.6

Nevelési célok, módszerek ......................................................................................... 29

3.7

Pedagógusok .............................................................................................................. 31

3.8

Az iskoalépület és a helyiségek .................................................................................. 32

3.9

Iskolai programok ...................................................................................................... 33

3.10 Az iskola működése .................................................................................................... 34 3.11 Iskolai alapítvány........................................................................................................ 37 3.12 Szülői munkaközösség ............................................................................................... 38 3.13 Diákönkormányzat ..................................................................................................... 39 4

Összegzés .......................................................................................................................... 40


1

A közelmúlt története

Az iskola több mint 65 éves múltra tekint vissza, 1950-ben alapították. A kezdetektől az 1992/93-as tanévig kizárólag a gépészettel, gépiparral kapcsolatos oktatás folyt az intézményben, mindig az adott kornak megfelelő oktatási szerkezettel és az iskola sok-sok elnevezésével. A megalakítása után a rendszerváltásig az Állami Vas-Fém-Gépipari Gimnázium, Kohó- és Gépipari Technikum, Gépipari Technikum és Latinka Sándor Szakközépiskola neveket viselte, és vált a megye gépipari oktatásának meghatározó részévé. Az intézmény jelenlegi helyzetének bemutatásához és a jövőbeni tervek felvázolásához igazából az iskola „újkori” története fontos. 1991-től az iskola neve: Szombathelyi Gépipari Műszaki Szakközépiskola. A 90-es évek elején a rendszerváltás után az országban a gépipar jelentősen visszaesett, ezáltal csökkent a területre való beiskolázás jelentősége is. Az akkori iskolavezetés kiváló döntése volt, hogy egy viszonylag új területre, az akkoriban rohamos fejlődésnek indult informatikára is kiterjesztette az iskola képzési programját. Ennek eredményeként az 1993/94-es tanévtől, világbanki finanszírozás keretében, 2 osztályban indult be az informatika képzés. Egészen a 2012/13-as tanévig – egy tanév kivételével - két osztály gépészet-fémtechnika és két osztály informatika-számítástechnika szakra iskoláztunk be tanulókat. Az egyetlen kivétel a 2011/12-es tanév volt, amikor a jelentkezők számának csökkenése miatt csak az egyik informatika-számítástechnika osztályt sikerült elindítanunk. A megváltozott képzési profilnak megfelelően 1997-ben az iskola új neve Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola lett. Ezen időszakban a tanulóinknak lehetősége volt az érettségi vizsga utáni szakképesítés megszerzésére is. Az évek során a gazdaság pillanatnyi igényeinek megfelelően mind a gépész, mind az informatika szakon többféle szakképesítést is indítottunk. Az informatika szak „folytatásaként” a műszaki számítástechnikai technikus, rendszerinformatikus és informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető szakképesítéseket, míg a gépész szak kimeneteként a gépipari számítástechnikai technikus és gépgyártás-technológiai technikus szakot indítottuk. A szakképző évfolyamokon a gépész szakot illetően 2 év volt a képzési idő, az informatika szakon általában beszámítással 1 év. A fenti időszakot egyéb kezdeményezések is jellemezték. Többek közt nyelvi előkészítő évfolyamokat indítottunk, illetve az egyik gépész osztályban osztrák-magyar közös tananyagú képzést is folytattunk.

-1-


Jogosan felvetődhet a kérdés, hogy miért volt ennyi változás az adott időszakban. Ha az ország szakközépiskoláinak és szakiskoláinak a rendszerváltást követő 10-15 évét nézzünk, szinte mindenhol a folyamatos változás volt jellemző a képzési palettát illetően. A magyarázat egyszerű. Rendkívül dinamikusan változott az ipari környezet az országban, mindenki olyan képzésekkel próbálkozott, amelynek segítségével a lehető legtöbb gyermeket tudta beültetni az osztálytermeibe, olyan szakképesítéseket nyújtva nekik, amelynek segítségével jól el tudnak majd helyezkedni. A demográfiai változások következtében, a csökkenő beiskolázható gyermeklétszám miatt minden iskola a túlélésre játszott és játszik még most is. Ezzel kapcsolatban érdekes volt megfigyelni a változó trendeket. A 90-es években az informatika szakjainkat többszörös túljelentkezés jellemezte, nagyon jó átlageredménnyel vettük fel ide a tanulókat, az osztályátlagok nem egyszer 4-es (!) felett voltak. Ezzel egy időben a gépipar említett leépülésével csökkent a gépészet szakjainkra jelentkezők száma, az oda jelentkező tanulók szerényebb tanulmányi eredménnyel és képességekkel rendelkeztek. A 2000-es évek elején a gépipar beindulásával és a régiónkba települt gépipari cégeknek köszönhetően megfordult a helyzet, csökkent az érdeklődés az informatika szakok iránt, ugyanakkor többen és jobb eredményekkel jelentkeztek a gépész szakjainkra. 2007-ben Szombathely Megyei Jogú Város közgyűlése határozatot hozott a Péterfy Sándor Középiskolai Kollégium mint önálló intézmény megszüntetéséről, a kollégiumot iskolánkhoz csatolták. Az iskola neve is ennek megfelelően változott: Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium. 2011-ben Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzatának, fenntartóként hozott döntése alapján a városban működő három műszaki szakképzést folytató iskola összevonásra került. Iskolánk a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményeként folytatta tevékenységét. Az összevonás ténye a képzéseink struktúráját nem érintette, szakjainkat a 2012/13-as tanévig változatlan formában indítottuk. Az iskola új neve Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskolája lett. Az előzőleg az iskolához csatolt kollégium immár nem a tagintézményhez, hanem a Szakképző Iskolához tartozott. 2013. január 1-jétől iskolánk fenntartója az ország többi középiskolájához hasonlóan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot lett.

-2-


A 2013/2014-es tanévben a megváltozott OKJ-nek (Országos Képzési Jegyzék) megfelelően iskolánk új ágazati képzéseket indított: Gépészet ágazat

Gépgyártás-technológiai technikus (OKJ: 54 521 03) évfolyamonként 2 osztály

Informatika ágazat CAD-CAM informatikus (OKJ: 54 481 01) évfolyamonként 1 osztály Távközlési ágazat

Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető (OKJ: 54 481 03) évfolyamonként 1 osztály

Az ágazati képzések jelenleg a 11. évfolyamon tartanak, e képzésekre járó tanulók jövőre fognak érettségi vizsgát tenni. Nekik már kötelező jelleggel az ágazatuknak megfelelő szakmai tárgyból is érettségi vizsgát kell tenniük. Az ágazati képzés központi programjainak megfelelően a tanulók az érettségi után egyetlen tanév alatt középfokú szakképesítést szerezhetnek. 2015 nyarán a Nemzetgazdasági Minisztérium az országban 44 szakképzési centrumot hozott létre, valamennyi szakközépiskola és szakiskola egy-egy centrum tagintézményévé vált. A 2011-ben összevont három szakképző iskolát szétválasztották, intézményünk a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye lett. Fenntartónk azóta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szakképzési centrumok létrehozásának egyik célja a profiltisztítás. Ez azonban iskolánkat nem érinti, mivel a gépgyártás-technológiai technikus és infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető képzést a megyében csak mi indítjuk. A CAD-CAM informatikus képzéssel pedig Szombathelyen vagyunk egyediek. A Szakképzési Centrumhoz való csatlakozással az iskola neve ismét változott: Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskolája

-3-


2 2.1

A jelenlegi helyzet

Szakképzési centrum

A Szombathelyi Műszaki Szakképző Centrumhoz jelenleg nyolc tanintézmény tartozik. Iskolánk a centrum egyedüli tagintézménye, amely nappali képzés keretében kizárólag szakközépiskolai osztályokat indít a 9. évfolyamon, valamennyi osztályunk a 12. évfolyamon érettségi vizsgát tesz. Tanulólétszám tekintetében is speciális a helyzetünk, hisz a centrum legnagyobb tagintézménye vagyunk a jelenlegi 606 tanulóval. Az iskolát többlépcsős vezetői hierarchia irányítja. A centrum élén a Főigazgató áll, munkáját a szakmai főigazgató-helyettes és gazdasági főigazgató-helyettes segíti. A tagintézmények élén a tagintézmény-vezető áll, munkáját két helyettese segíti. Kezdetben voltak fennakadások az információk áramlása, a teendők leosztása terén, az új szervezeti működés bonyolultabb formája miatt, ezek azonban már az első félévben rendeződtek, a vezetés mind a centrum, mind az iskola szintjén stabillá vált. Nyilván minden induló struktúrának vannak gyermekbetegségei, amelyek jó esetben hamar megoldódnak. A problémák egy részének forrása például az volt, hogy a centrumok megalakulása után nem az iskolák – mint tagintézmények – rendelkeznek külön-külön OM azonosítóval, hanem a centrumnak van egyetlen OM azonosítója. Ez főként a központi adminisztrációs rendszerekben (pl. KIR) okozott bonyodalmat. Meg kell jegyeznem, hogy iskolánknak ez nem volt teljesen új helyzet, hisz az előző években is tagintézményként működött hasonló, csak kisebb összetételű (három iskola) felállásban. 2.2 Tanulók és tanulmányi helyzet Az iskola jelenlegi tanulólétszáma 606 fő 20 osztályban. A jelenlegi képzési struktúra meglehetősen bonyolult a szakképzés változásának átmeneti időszaka miatt. Hat évfolyamon folyik a képzés, melynek struktúrája az alábbi táblázat szerint foglalható össze:

-4-


Osztályok

Tanulólétszám

Gépgyártás-technológiai technikus

Gépészet ágazati képzés

9-11. évfolyam A és D osztályok 4 osztály

189

Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető

Távközlés ágazati képzés

9-11. évfolyam B osztályok 4 osztály

86

9-11. évfolyam C osztályok 4 osztály

93

12.A és D osztályok

61

12.B osztály

30

12/13.C osztály

23

13.B osztály

32

13.A és 14 A, D osztályok 3 osztály

92

Jelleg

Gépészet-fémtechnika szak Informatika-számítástechnika szak Informatika-számítástechnika szak, nyelvi előkészítő osztály Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető képzés

Gépgyártás-technológiai technikus képzés

Kifutó gépészeti képzés Kifutó informatikai képzés Moduláris kifutó informatikai képzés 1 év beszámítással Komplex rendszerű képzés – 2 év

Szakképző évfolyamok

CAD-CAM informatikus

Informatika ágazati képzés

Érettségi előtti osztályok

Szak

Összesen:

20 osztály

606 fő

Az átlagos osztálylétszám 30,3 fő, amely jónak tűnik, de az osztályonkénti megoszlása sajnos inhomogén. A legtöbb tanuló a 13.A osztályba jár (38 fő), a legkevesebb tanuló (21 fő) a 11.B osztályba. A tanulók nemek szerinti megoszlása: 587 fiú és 19 leány. A lány tanulók elsősorban az informatika osztályokba járnak. A beiskolázás jellemzően a megyeszékhelyről, illetve a megyéből történik az alábbi megoszlásban: Helyi tanuló 197

Vidéken lakó tanuló Naponta bejáró

Kollégiumban lakó

311

98

-5-


Az iskola 19 tanulója rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesül. 16 SNI-s és 9 BTM-es tanulónk van. Beiskolázási problémánk - mint említettem - szerencsére még csak egyszer volt, bár egy-egy évben az informatika szak indítása eléggé a határon mozgott. Emiatt is indítottuk be ágazati képzés keretében a CAD-CAM informatika szakot, amely a 2013/14-es tanévtől való indulása óta a legkeresettebb szakunk. A CAD-CAM informatika szak egyfajta átmenet az informatika és a gépészet között, informatikával indul, és a 13. évfolyamon gépészethez közeli tartalommal, gépészeti és technológiai tervezéssel zár. Úgy látjuk, hogy az iskola megyeszerte vonzó az általános iskolás diákok számára. A tavalyi évben az iskola tanulóinak év végi átlageredménye 3,32 lett. A legjobban teljesítő osztály a 11.A lett 3,69-es átlageredménnyel, leggyengébben a 9.B osztály szerepelt 2,89-es átlageredménnyel. 7 tanuló végzett kitűnő eredménnyel, viszont sajnos 61 tanuló eredményét a szaktanárok és a tantestület nem ítélte elegendőnek, így ők az augusztusi pótvizsgán kellett, hogy bizonyítsanak. Az idei tanév első félévi eredménye kismértékű javulást mutat, a tanulmányi átlag 3,39 lett. A tavalyi évben csak három osztály tett érettségi vizsgát, mivel e három osztály beiskolázásakor, a 2011/2012. tanévben negyedik osztályként nyelvi előkészítő évfolyamot indítottunk, amely csak ebben a tanévben tesz rendes érettségi vizsgát. A három osztály érettségi átlageredménye 3.43 lett, az egyetlen informatika osztály 3.68, a gépész osztályok 3.16 és 3.37-es átlagokat produkáltak. A 13. és 14. évfolyam végén szervezett szakmai vizsgák átlaga 3,44 lett (Informatika szakmacsoport két osztálya: 3,38, gépész szakmacsoport két osztálya 3,5). Az iskola tanulói az országos kompetencia mérés eredményét tekintve rendszeresen jóval az országos és országos szakközépiskolai átlag felett teljesítenek, és az utolsó három év adatait tekintve teljesítményük még emelkedő tendenciát is mutat:

szövegértés

matematika

szövegértés

matematika

2015

matematika

Iskolánk eredménye Országos átlag Szakközépiskolai országos átlag

2014

szövegértés

2013

1632 1620 1607

1700 1640 1625

1654 1597 1581

1756 1631 1615

1649 1601 1585

1772 1645 1633

-6-


Iskolánk eredménye

Országos átlag

Szakközépiskolai országos átlag

1800 1750 1700 1650

1600 1550 1500 1450 szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika 2013

2014

2015

2.3 Az iskola dolgozói, szervezeti struktúra Az iskola dolgozói létszáma 62 fő: 

47 főállású pedagógus és szakoktató (ebből 1 fő jelenleg GYED-en);



15 főállású oktatást segítő és technikai dolgozó (ebből 1 fő jelenleg tartósan táppénzen);



1 fő határozott időre szóló szerződéses munkaviszonnyal a táppénzen lévő dolgozónk helyettesítésére.

A tantárgyfelosztásunk minden évben szükségessé teszi, főleg a kisebb óraszámban tanított tárgyak esetén, hogy óraadókat is foglakoztassunk. Az idei évben 11 külsős óraadót foglalkoztatunk, illetve a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum más tagiskolájából 4 pedagógus tanít nálunk kisebb-nagyobb óraszámban. Mint említettem, 2015. június 30-ig iskolánk a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményeként működött. A tagintézmény munkáját a tagintézmény-vezető irányította, munkáját 1 helyettes segítette. A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumhoz való csatlakozás után a vezetési struktúra megváltozott: a tagintézmény élén a

-7-


tagintézmény-vezető áll, munkáját két helyettese segíti. Ebben az új vezetési struktúrában kaptam 2015. július 1-jétől tagintézmény-vezetői megbízást. Az iskola főállású pedagógusainak többsége (40 fő) egyetemi végzettséggel (esetenként több szakkal is) rendelkezik. A pedagógus és szakoktató munkakörben foglalkoztatottak átlagéletkora 47 év. A tantestületen belül véleményem szerint jó munkaköri légkör uralkodik. Természetesen szakmailag alakulnak ki csoportok, akik a napi munkájuk során előforduló szakmai és pedagógiai problémákat általában megbeszélik, de más jellegű tantárgyakat tanító kollégák is rendszeresen érintkeznek egymással. Az iskola hivatalos (pl. ünnepségek) rendezvényein szinte kivétel nélkül mindenki, a nem hivatalos (pl. karácsonyi ünnepség) rendezvényein a tantestület nagy része képviselteti magát, illetve azok szervezéséből is többen kiveszik részüket. A tantestület többségének a diákokkal való viszonya is egyértelműen jó. A diákok visszajelzéseiből a jó kapcsolat és szakmai felkészültség szűrhető le. Az iskolában 6 szakmai munkaközösség működik: 

idegen nyelvi



humán



gépészeti



informatika-villamosság



természettudományi



osztályfőnöki

Több pedagógus több munkaközösségnek is tagja. Az osztályfőnöki munkaközösségbe nyilván szakterülettől függetlenül minden osztályfőnök kolléga beletartozik, de egyéb átfedések is vannak. Pl. egy-egy, a szakoktatásban tevékenykedő kolléga a gépészeti és informatika-villamosság munkaközösségnek is tagja. Az intézményben folyó oktató-nevelő munkát 15 nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársunk segíti az alábbiak szerint: 

1 fő iskolatitkár



1 fő gazdasági ügyintéző



1 fő műszaki vezető



2 fő portás



1 fő gondnok (jelenleg tartósan táppénzen) -8-




3 fő karbantartó



5 fő takarító (1 fő jelenleg tartósan táppénzen, helyettesítésére 1 fő határozott idejű munkaszerződéssel)



1 fő rendszergazda / oktatástechnológus

2.4 Célok Az iskola pedagógiai programjában a szakközépiskolai jellegnek megfelelően hangsúlyos szerep jut az alábbiaknak: 

Az általános iskolában megszerzett ismeretek további szélesítése, elmélyítése, az általános műveltség megfelelő mélységű elsajátítása



Középfokú érettségi vizsgára és a szakmai képzésre való felkészítés



Igény esetén emelt szintű érettségire való felkészítés



Az eltérő családi hátterű, anyagi helyzetű és motivációjú tanulókhoz igazodó differenciált oktatási alapelvelveknek érvényre kell jutnia. Fontos szerep jut a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának

A nevelési célok: Az iskola elvégzése után a tanuló képes legyen a szakképzettségének megfelelő munkakör betöltésére, illetve ezen túl rendelkezzen alapvető emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, tudja alkalmazni a mindennapi életben megkövetelt magatartásformákat. Ezen túl minél szélesebb körben rendelkezzen általános műveltségi ismeretekkel. 2.5 Infrastruktúra, eszközellátottság Az iskola jelenleg két épülettel (épületrésszel) rendelkezik:  Iskolaépület: A főépület 1950-ben épült, 1990-ben új épületszárnyat, majd 1993-ban egy tornacsarnokot építettek hozzá.  Műhelyépület, melyet 1953-ban építettek Az elméleti oktatásra az alábbi helyiségek állnak rendelkezésre:  20 db általános célú tanterem (18 db az iskolaépületben, 2 db a műhelyépületben), ebből 2 db kisebb létszámú osztály számára vagy csoportbontásra alkalmas  4 db nyelvi terem (3 db az iskolaépületben, 1 db a műhelyépületben)  1 db előadóterem a műhelyépületben a nagyobb létszámú csoportok elhelyezésére, rendezvények megtartására  1 db fizika szaktanterem az iskolaépületben

-9-


E helyiségekben folyik a közismereti képzések nagy része. Az informatika szakok 1993-as indításáig a gyakorlati órák kivétel nélkül a műhelyépületben kerültek lebonyolításra. Az informatika szak indításával ez megváltozott, mivel az első informatika szaktantermek az iskolaépület új épületszárnyának emeletén kaptak helyet. A gyakorlati képzésre használt szaktantermek, laborok az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Szakterem / labor

TeremLeírás / megjegyzések szám

Informatika szaktanterem Közismereti és ágazati informatikai képzésre mind a gépész, mind az informatika szakon

6

Mindegyikben 18 db tanulói számítógép, 1db tanári számítógép, projektor, interaktív tábla található. Valamennyi számítógép az iskolai számítógéphálózatra van csatlakoztatva, internet elérés jogosultság függvényében lehetséges. Két teremben speciális számítógép-hálózati oktatóeszközök is elhelyezésre kerültek, ezeket az általános képzés mellett speciális számítógéphálózati órákra is lehet használni.

Gépészeti tervezőlabor Gépész szakos tanulók részére

2

Mindegyikben 18 db tanulói számítógép, 1 db tanári számítógép, projektor, interaktív tábla található. Az iskolai számítógép-hálózatra csatlakoztatva, internet elérés jogosultság függvényében lehetséges. CAD tervezőrendszerek és CAM technológiai tervezőrend-szerek oktatása.

Nyelvi szaktanterem

3

Egyikben 18 db tanulói számítógép, 1 db tanári számítógép, projektor, interaktív tábla található. Az iskolai számítógép-hálózatra csatlakoztatva, internet elérés jogosultság függvényében lehetséges. A másik három szaktanteremben tanári számítógép projektorral és interaktív táblával. Speciális nyelvi környezet, szemléltető táblák, oktató-eszközök.

Fizika szaktanterem Általános közismereti fizika képzésre

1

A szaktanterem felszereltsége alkalmas a fizika érettségihez szükséges valamennyi kísérlet elvégzésére.

- 10 -


Elektronika labor Informatika szakos tanulók részére

3

Laboronként 16 munkahely. Tápegységek, kéziszerszámok, digitális multiméterek, függvénygenerátorok, oszcilloszkópok, logikai analizátorok, analóg és digitális oktatató panelek.

CNC gépműhely Gépész szakos tanulók részére

1

18 db CNC gép, ebből 6 db maró, 2 db szikraforgácsoló és 10 db eszterga.

CNC szaktanterem Gépész szakos tanulók részére

1

13 számítógép, amelyeken a MTS CNC szimulációs program fut. Siemens és NCT programok szimulációja.

Esztergaműhely Gépész szakos tanulók részére

1

8 db egyetemes eszterga, 1 db síkköszörű, 1 db csúcsköszörű.

Vegyesforgácsoló műhely Gépész szakos tanulók részére

1

4 db marógép, sugárfúrógép, vésőgép és szerszámköszörű.

Lakatosműhely Gépész szakos tanulók részére

2

Műhelyenként 12 munkahely a kézi fémmegmunkáláshoz szükséges eszközökkel és szerszámokkal.

Hegesztőműhely Gépész szakos tanulók részére

1

4 lánghegesztő munkahely 4 db ívhegesztő munkahely CO és AWI technológia.

Hidraulika labor Gépész szakmacsoportos tanulók részére

1

2 db kétoldalas Festo didactic oktatófal – 4 munkahely.

Pneumatika labor Gépész szakmacsoportos tanulók részére

1

6 db Festo kétoldalas munkaállomás, szerelőfal Mitsubishi oktatórobot 4 munkahellyel.

Anyagvizsgáló labor Gépész szakmacsoportos tanulók részére

1

1 db szakítógép, 1 db ütve hajlító, 4 db keménységmérő gép (Brinell, Rockwell és Vickers keménységmérés)

Mechanikai hosszmérő labor Gépész szakmacsoportos tanulók részére

1

Hagyományos mérőeszközökkel és HNS-SPC mérőszoftver sorozatmérés és minőségbiztosítási célokkal.

Rajzterem

2

Hagyományos rajzoktatás és csoportbontás számára.

- 11 -


A szakmai tárgyakat és néhány közismereti tárgyat a tanulók csoportbontásban tanulják. A csoportok egyrészt a kisebb tanulócsoporttal való hatékonyabb foglalkozás, másrészt a laborok és szaktantermek befogadóképességének határa miatt lettek kialakítva. Nem vagyunk a képesség alapján bontott csoportok hívei, a csoportbontás általában névsor alapján történik. Az informatika és nyelvi szaktantermekben, illetve néhány osztályteremben is interaktív tábla (összesen 13 db) áll rendelkezésre. Az interaktív táblákat nemcsak az informatika szakos kollégák, hanem közismereti tárgyakat tanító kollégák egy része is szívesen használja. Az iskola valamennyi számítógépe hálózatba van kötve. Minden tanulónak saját hozzáférése van a hálózathoz, és ha erre jogosultságot kap, az internethez is. Az iskola egész területe WiFi hálózattal van lefedve, amit a kollégák az osztályterembe vitt laptopokkal elérhetnek. A diákok alapesetben nem férnek hozzá a WiFi hálózathoz, de szükség esetén ez bármikor engedélyezhető. A testnevelésórák és a sporttevékenység tekintetében iskolánk nem panaszkodhat. Az 1993-ban épült nagyméretű sportcsarnok szükség esetén egy időben akár több osztály testnevelés óráját is képes kiszolgálni. Emellett konditerem, valamint szabadtéri foci- és kosárlabdapálya áll a testnevelésórák és a szabadidős sporttevékenység rendelkezésére. Szükség is van erre, mivel a mindennapos testnevelés következtében jelentősen növekedett az utóbbi években a testnevelésórák száma.

- 12 -


„Az igazán jó vezetőt az dicséri, ha élete végén az emberek azt hiszik, hogy ők maguk egyedül vitték véghez azt a bizonyos dolgot.”

3 Vezetői program

Lao-ce kínai filozófus

2015. július 1. óta vagyok az iskola megbízott igazgatója, azaz még nincs egy tanéves tapasztalatom sem, és be kell vallanom, még mindig csak tanulom a vezetői beosztással kapcsolatos teendőket. Ezt megelőzően hosszú időn keresztül informatika munkaközösségvezetőként tevékenykedtem az iskolában. A munkaközösség munkájának koordinálásán és az informatika szakmai vizsga lebonyolításán túl nem sok rálátásom volt az iskola vezetésével kapcsolatos szerteágazó tevékenységi körre. Emiatt az elmúlt hónapok során rengeteg új ismerettel, tapasztalattal lettem gazdagabb. Úgy gondolom, hogy egy jól működő szakközépiskolához az alábbiak szükségesek: 

A szakképzés terén a lehető legtöbbet nyújtsa az iskolába járó diákoknak, korszerű eszközökkel a kor követelményeinek megfelelő korszerű ismereteket sajátítsák el. Minél több szakmai versenyen érjenek el sikereket, és minél könnyebben tovább tudjanak tanulni, vagy el tudjanak helyezkedni az iskola befejezése után.



Fontosnak tartom, hogy a közismereti területen is a lehető legtöbbet nyújtsuk, hogy tanulóink az élet bármely helyzetében megállják majd a helyüket, s széleskörű általános műveltséggel rendelkezzenek. Az, hogy szakközépiskolában tanulnak, ne zárja ki őket a természettudományos, történelmi, nyelvi vagy irodalmi versenyekről, területekről.



Olyan iskolát kell működtetnünk, ahol a tanulók jól érzik magukat, mind diáktársaikkal, mind tanárikkal együtt tudnak működni az iskolai és iskolán kívüli programokban, s minél színesebb programok álljanak rendelkezésükre.



Végül, de nem utolsósorban az iskola munkahelyként is jól funkcionáljon, kedvező munkahelyi légkört kell kialakítani, ahol minden kolléga, minden pedagógus jól érzi magát, szívesen tölti idejét az iskolában. Ennek egyik sarkalatos pontja a jó eszközellátottság is.

Megbízatásom óta a fenti célok vezérelnek, és pályázatom kedvező elbírálása esetén a továbbiakban is azon fogok dolgozni, hogy mindezt megvalósítsam. Meglátásom szerint az

- 13 -


előttem igazgatói, intézményvezetői posztot betöltő elődeimet is hasonló elvek vezérelték, ugyanis az intézményt igazán komoly problémák nélkül vehettem át, ezért Őket köszönet illeti. Mivel a pályázati kiírás szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket tartalmazó tagintézmény-vezetői programot kér, ezen a vonalon fogom felvázolni elképzeléseimet. Az intézmény általam fontosnak tartott részterületeinek jelenlegi helyzetét és a várható jogszabályi változásokból eredő változásait elemezve vázolom fel jövőbeli törekvéseimet, gondolataimat. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a lehetőségeket a szakképzési centrum lehetőségeihez kell igazítani mind a szervezeti, mind az oktatáspolitikai, mind gazdasági lehetőségek tekintetében. E megkötések ellenére úgy gondolom, hogy sok tekintetben érdemes kihasználni a fenntartóváltás következtében kialakulni látszó kedvezőbb gazdasági helyzet adta lehetőségeket.

- 14 -


3.1 Helyzetünk a Szakképzési Centrumon belül Mint említettem, a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum egyetlen olyan iskolája vagyunk, ahol kizárólag szakközépiskolai osztályok beiskolázása folyik 9. évfolyamon, szakiskolai képzésünk nincs. Úgy gondolom, e képzési formán, amennyiben lehetőségünk lesz rá, a jövőben sem kívánunk változtatni. Tanulóink többsége az érettségi vizsga után a szakképző évfolyamokon (1 vagy 2 tanév alatt) középfokú (emelt szintű) szakmai vizsgát tesz. Iskolánk eredményei mind az érettségi, mind a szakmai vizsgák illetve a kompetencia mérések tekintetében is önmagukért beszélnek. Ehhez nagymértékben hozzájárul a felkészült, képzett, magas színvonalon tanító nevelőtestületünk. Városunkban egyre több gimnázium működik, jelenleg 5, de híreket hallunk további gimnáziumi képzések indításának szándékáról is. A gimnázium elvégzése után a tanulóknak nincs sok más alternatívájuk, általában továbbtanulnak. A fenti gondolatok alapján szeretném, hogy akár a gimnáziumokba igyekvő általános iskolás tanulókat is megszólítva iskolánk szakképzési alternatívát kínáljon számukra, természetesen a realitás talaján maradva. A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumban véleményem szerint ezt mi tudjuk megtenni a legjobb eséllyel. Ki kell használnunk, hogy iskolánk vonzó továbbtanulási cél, megyeszerte ismert és elismert intézmény, ezt a szintet legalább tartanunk kell, de a lehetőségekhez mérten akár még javítani is lehetne rajta. Tudatosítanunk kell az általános iskolai tanulókban, hogy tőlünk is jó esélyük van a továbbtanulásra, főként a műszaki irányban, mint ahogy azt a jelenlegi továbbtanulási statisztikánk is mutatja. E témában mindig hangoztatom, amit már több felsőoktatási intézmény szakmai tanáraitól hallottam, miszerint a gimnáziumi tanulóknak addig van előnyük a műszaki felsőoktatásban, ameddig a matematika tart, a műszaki tárgyaknál viszont már a nálunk végzett tanulók a jobbak. Különösen jó kapcsolatunk van a Nyugat-magyarországi Egyetemen indult duális gépészmérnök képzéssel főként azért, mert a tavalyi tanévre és a jelentkezések alapján a következőre is a mi iskolánk adta, adja a legtöbb hallgatót, ami szintén a fenti gondolatmenetet látszik alátámasztani. Emellett a Széchenyi István, az Óbudai és a Műszaki Egyetem is gyakori továbbtanulási cél tanulóink számára. Az informatika szakirány is hasonló lehetőséget ad a továbbtanulásra, különösen annak fényében, hogy a hírek szerint

- 15 -


Szombathelyen a gépészmérnök képzés mellett a műszaki informatikai képzést is el kívánják indítani. Úgy gondolom, hogy a fent vázolt lehetőségek kihasználásához a centrum vezetőségének támogatása is kell. Támogatást kell kérni arra, hogy mindig olyan szakképesítéseket tudjunk indítani, amely a lehető legjobb továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeket biztosítja. Jelenleg a gépgyártás-technológiai technikus (2 osztály) és CAD-CAM informatikus (1 osztály) szakképesítésünk van jó helyzetben, túljelentkezés van ezekre a szakokra, emiatt a jobb képességű tanulókat tudjuk felvenni. Az infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető szakunk (1 osztály) már sajnos nincs ilyen jó helyzetben, az utóbbi években éppen csak el tudtuk indítani ezt az osztályt. Komolyan el kell gondolkodni azon, hogy milyen alternatíva indítható helyette, ha ez a tendencia folytatódik. Ebben mindenképpen várom a centrum vezetőségének támogatását a beiskolázási keretszámok iskolánk számára kedvező megállapításával. A problémát itt az okozza, hogy ha még egy CAD-CAM informatikus osztályt akarunk indítani, akkor az informatika ágazat keretszámát az iskolánkra vonatkozóan meg kell növelni, hisz az infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető szak a távközlési ágazatba tartozik. 3.2 Beiskolázás Napjainkban minden oktatási intézményt a beiskolázható gyermeklétszám csökkenésének réme fenyegeti. Minden középiskola egyre újabb és újabb módszereket vet be annak érdekében, hogy minél több tanulót ültethessen be a 9. osztályokba. Emiatt a beiskolázási tevékenységet én is rendkívül fontosnak tartom. Ahhoz, hogy iskolánkba minél több általános iskolás tanuló jöjjön, véleményem szerint két dolog kell: 

Az előző pontban leírtak szerint olyan szakokat kell indítani, melyek vonzóak az általános iskolások számára, a szakképesítés megszerzése után jó esélyük van igény esetén a továbbtanulásra illetve az elhelyezkedésre. Folyamatosan monitoroznunk kell a munkaerő-piaci igényeket, és ennek megfelelően dönteni az indítandó szakok jellegéről.



Szintén fontos, hogy megfelelő beiskolázási tevékenységet kell folytatnunk. o Meg kell szólítanunk az általános iskola 7. és 8. osztályába járó tanulókat és szüleiket. Az idei tanévben vezetői szinten képviseltük az iskolát az általános iskolák szülői értekezletein. Sok helyen voltunk, de nem mindenhova hívtak meg

- 16 -


bennünket. A jelentkezések alapján statisztikát készítettem, amelyből kiderült, hogy vannak olyan általános iskolák, amelyekben nem hívtak bennünket, de mégis több tanulójuk jelentkezett hozzánk. Úgy gondolom, hogy ezekbe az iskolákba a jövőben el kell menni tájékoztatót tartani, hogy iskolánk által nyújtott alternatívát ismertessük. Ebben kérni a fogom a nevelőtestület segítségét is, hogy minél több helyre eljussunk, nem csak a beiskolázási tájékoztatókra, hanem osztályfőnöki órákra is. Biztos vagyok benne, hogy több olyan kollégám is van, akinek lenne affinitása egy-egy általános iskolás osztályfőnöki óra meglátogatására. Ebben esetleg csak az gátolja, hogy nem tudja, mit is kell mondani egy beiskolázási tájékoztatón. Ez könnyen megoldható egy-egy szeptember folyamán tartott megbeszéléssel, ahol áttekintjük a szükséges ismereteket. o Fontos az iskolai nyílt nap minél színvonalasabb megszervezése is. Jelenleg folyik a szakmák éjszakája rendezvény szervezése iskolánkban, amelynek ötletei közül néhányat fel fogunk használni a jövő évi nyílt napon is. Ne csak bemutató, ismertető jelleggel legyenek előadások, hanem a tanulók ki is tudjanak próbálni néhány dolgot az iskolában (pl. egy CAD-es tervezőrendszerben, vagy a mérőlaborban). Úgy gondolom, hogy a nyílt nap szervezésére több időt kell fordítanunk. o Érdekes és követendő ötletnek tartom néhány iskola azon kezdeményezését, amikor egyfajta szakköri vagy (pót)nyílt napi keretek közt általános iskolai csoportoknak ad lehetőséget arra, hogy az iskolában működő egy-egy óra keretében kipróbálhassanak egyszerű szakképzéssel kapcsolatos tevékenységeket. Pl. tartunk nekik egy CAD-es órát, vagy a műhelyben elkészíthetnek valamit. Természetesen ennek részleteit ki kell dolgoznunk, mind a humánerőforrás, mind a munkavédelem, mind a felhasznált anyagok tekintetében. o További lehetőség, hogy saját diákjainkat is – természetesen önkéntes alapon – be lehetne vonni a beiskolázási tevékenységbe. Általános iskolai osztályfőnöki órán népszerűsítenék az iskola műszaki oktatását és az iskolai életet. o Őszintén meg kell hogy mondjam, a képzési vásárnak nem látom nagy hozadékát a beiskolázási programmal kapcsoltban, de ha a jövő évben is megrendezésre kerül, ott is interaktívabb, színesebb programmal, bemutatókkal fogunk megjelenni. - 17 -


Továbbra is támogatni fogom – a nem titkoltan beiskolázási tevékenységhez kapcsolódó – általános iskolásoknak rendezett versenyeket (informatika, nyelvi verseny, stb.) és ezekre a lehetőségekhez mértem anyagi forrásokat is próbálunk biztosítani. A beiskolázási tevékenység fontos részének tartom, hogy az iskola folyamatosan forogjon a város és a megye közéletében. Minden fontosabb rendezvény lehetőleg jelenjen meg valamely médiában, mutassuk meg, hogy az iskolában milyen programokat lehet elérni. 3.3 Szakképzés A szakképzés az elmúlt években, évtizedben folyamatos változáson ment keresztül. Többször változott az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések köre, azok tartalmi jellemzője, valamint a képzés és vizsgáztatás módja. Gondoljunk itt csak az éppen megszokott moduláris jellegű szakképesítésekre és a hozzájuk tartozó moduláris vizsgáztatásra, máris jött a komplex rendszer. Iskolánkban jelenleg e két rendszer párhuzamosan fut az alábbiak szerint: 

Az informatika kimenetünk – informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (OKJ: 54 481 03 0010 54 01) - az érettségi után 1 év alatt (13. évfolyam) ér el a szakmai vizsgához, mivel a 9-12.évfolyam szakmai tárgyainak egy részét beszámítjuk. A képzés moduláris szakmai vizsgával ér véget. A beszámítás miatt a szakképző évfolyamra beiskolázott tanulók köre az iskola informatika szakáról kerül ki. Külsős vagy más szakról jelentkező tanuló esetén különbözeti vizsgával tud a képzésbe bekapcsolódni.



A gépész kimenetünk – gépgyártás-technológiai technikus (OKJ: 54 521 03) - 2 éves (13. és 14. évfolyam), komplex szakmai vizsgával ér véget, és bárki bekapcsolódhat a képzésbe, aki érettségi vizsgával rendelkezik.

Közben felfutó rendszerben, gépész, informatika és távközlési ágazatban a 11. évfolyamon tart az ágazati képzés. Az itt tanuló diákok érettségi után egy év alatt komplex rendszerű szakképesítést szerezhetnek, illetve ágazati érettségi vizsgát tehetnek az ágazatuknak megfelelő szaktárgyból. 2015 szeptemberében a szakképzési centrumokban felnőttoktatási képzések indultak levelező vagy esti munkarendben. Iskolánkban a CAD-CAM informatikus és a CNC gépkezelő képzéseket sikerült elindítani. A szakképzéssel kapcsolatban jelenleg is folyamatos változások zajlanak. A Magyar Közlöny 2016. január 22-i számában (2016/5) megjelentek az új ágazati érettségi vizsgák

- 18 -


általános követelményei, melyekből kiderül, hogy a vizsgák csak emelt szinten lesznek elérhetők 2017-től. Szintén a Magyar Közlönyben, a 2016. február 25-i számban (2016/24) jelent meg a módosított OKJ, amelynek változásai részben a felnőttoktatás miatt történtek, pl. a képzés munkarendjével és óraszámaival kapcsolatosan. Végül az tanév végéhez közeledve majd újabb változásokat fogunk tapasztalni. Májusjúnius folyamán fognak megjelenni először véleményezésre, majd véglegesítve a szakgimnáziumi kerettantervek, melyek 9-12 évfolyamon a szakképzési óraszámok növekedését és a közismereti óraszámok csökkenését fogják eredményezni. Ember legyen a talpán, aki követni képes e sok változást. Egy szakképzést folytató intézményben úgy gondolom, hogy a vezetőség feladata és felelőssége a szinte folyamatos változások követése és továbbadása a szakmai képzésben tevékenykedő kollégáknak, a kollégák tájékoztatása. Emiatt a következő tanévtől az egyes szakirányoknak megfelelő munkaközösségekkel (gépészet, informatika-villamosság) rendszeres megbeszéléseket fogok kezdeményezni. E megbeszéléseken tanév közben többször áttekintjük, hogy az egyes területeken, osztályokban hol tartanak a tervezett tananyaggal, milyen problémák merülnek fel, és mi az, ami esetleges változtatásra szorul. A munkaközösség-vezetőn kívül szükséges lesz az iskolavezetés egy tagjának részvétele is. Fontos feladat hárul a szakmai tárgyakat tanító tanárokra, hogy minden tanmenetet az adott osztályra pillanatnyilag érvényes kerettantervek szerint dolgozzanak ki, ne a megszokások érvényesüljenek. Régen elmúltak azok az idők, amikor mindenki azt tanított, amit akart. Ennek ellenőrzése azonban a vezetőség feladata kell hogy legyen. Például az idei tanévben az ágazati képzés a 11. évfolyamra ért, emiatt a 11. évfolyam szakmai tárgyainak tanmeneteit nem lehetett a tavalyi évről adaptálni, azokat az ágazati kerettantervek szerint szeptemberben ki kellett dolgozni. Senki nem vitatja, hogy ez sokkal több munkával jár, mintha a tavalyi tanmeneteket elővennénk, és esetleg a tapasztalatok miatt apróbb változtatásokkal adnánk le újra. Ráadásul a jövő tanévben az ágazati képzés felér a 12. évfolyamra, ott majd ki kell dolgoznunk az ágazati szakmai képzés kerettanterveit, de a 2016 júniusában megjelenő szakgimnáziumi kerettantervek miatt lehet az egészet újra elkezdeni a 9. évfolyamon felmenő rendszerben. A leírtak alapján látható, miért kell szorgalmazni a rendszeres szakmai megbeszéléseket és a közös munkát egymás segítésére. A gépész munkaközösségben az idei évben indult útjára az a kezdeményezés, hogy egymás óráit meglátogatva mindenki tapasztalatot - 19 -


szerezzen, egy másfajta tanítási stílust is megismerhessen, esetleg a kollégát hasznos tanácsokkal lássa el. Ezt a kezdeményezést mindenképpen hasznosnak tartom, és a jövőben is szorgalmazni fogom. A szakmai tapasztalatok szerzése és megosztása mellett közösségfejlesztő, emberi kapcsolatokat kialakító, elmélyítő szerepe sem elhanyagolható. A másik szakmai munkaközösségben (informatika-villamosság) szintén fontosnak tartom, és már kezdeményeztem is az óralátogatások bevezetését. Az említett szakgimnáziumi kerettantervek a szakképzéssel kapcsolatos óraszám növekedésével fognak együtt járni. Pontos számokat még nem ismerünk, különböző híreket hallunk arról, hogy 9-12. évfolyamon 525 óra, de más források szerint akár 600-700 órával több szakmai óra fog szerepelni a közismereti órák rovására. Az első esetben ez heti 3,75 órát jelent, az utóbbi esetben viszont már heti 5 órát. Négy osztályra vetítve ez évfolyamonként heti 15 vagy 20 plusz szakmai óra, a négy évfolyamra már 60 illetve 80 óra. Ekkora óraszám növekedéshez újabb szakoktatók, mérnöktanárok felvételére lesz szükség. Ezt a jelenlegi helyzetben nagyon nagy problémának látom, hisz szinte lehetetlen műszaki tanárokat felvenni, nem tudunk versenyezni a versenyszféra által kínált bérekkel. Három megoldási lehetőséget látok s fogok követni: 

Egyrészt időben kell elkezdeni, és folyamatosan kell keresni azokat a szakembereket, akik kedvet éreznek a tanításhoz, akár nyugdíjas tanárokat is (ha lesz lehetőség ez utóbbiak foglalkoztatására)



A potenciális jelentkezőknek már az elején lehetőséget kell adni, hogy a felnőttoktatásban plusz órákkal plusz jövedelemhez jussanak.



Ha nem tudunk felvenni megfelelő számú szaktanárt, akkor a megnövekedett óraszám miatti túlórákat a jelenleg foglalkoztatott szaktanároknak ki kell fizetni.

Mint említettem, 2015 szeptemberétől jelent meg új képzési formaként a felnőttoktatás, amelynek keretében a még szakképesítéssel nem rendelkezők, vagy csak egy szakképesítéssel rendelkezők iskolázhatók be. Felnőttoktatás keretében a három nappali tagozaton is indított szakunkat és két másikat tudunk indítani az alábbiak szerint: 

CAD-CAM informatika szak – OKJ: 54 481 01



Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető – OKJ: 54 481 03



Gépgyártás-technológiai technikus – OKJ: 54 521 03

- 20 -




CNC gépkezelő – OKJ: 35 521 01



Szerszámkészítő – OKJ: 34 521 10

Ez utóbbi képzés új momentum a palettánkon, iskolánk szakközépiskolai jellege miatt nappali oktatás keretében nem indíthatjuk, de felnőttoktatás keretében igen. Képzési programjának kidolgozására pár hete kért fel bennünket a centrum vezetősége. A felnőttoktatást mindenképpen támogatandó kezdeményezésnek tartom, és a jövőben is indítani fogjuk az iskolában. Mint említettem, ez egyrészt munkalehetőséget ad a kollégák számára, másrészt olyan eszközigénnyel élhetünk, melyeket az egyéb képzések során is fel tudunk majd használni. Itt is követni fogjuk a már említett elvet, miszerint folyamatosan vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló eszközök segítségével milyen képzések indíthatók felnőttoktatás keretében. A felnőttek oktatásával kapcsolatban viszont egy javaslattal fogok élni a centrum vezetősége felé, miszerint képzési szerződést kellene kötni a tanulókkal. A megengedett 50%-os hiányzási határt tartva legyen valami tét, hogy a beiratkozott tanulók el is végezzék azt, amire beiratkoztak. Ennek hiányában lesznek olyan képzések, melyek a vizsgáig megszűnnek, ellehetetlenülnek a lemorzsolódás miatt.

A szakképzés területén úgy gondolom, hogy annál jobb egy iskola, minél szélesebb spektrumát nyújtja az egy tanuló által megszerezhető képesítéseknek. Főként akkor, ha máshol nem vagy sokkal költségesebben megszerezhető szakképesítések körét kínáljuk a tanulóinknak. Ezek a képesítések a tanórák keretében vagy azon kívül, ingyenesen vagy kedvezményes áron szerezhetők meg. Ilyen képesítések pl.: 

Hálózati akadémia program keretében CISCO Discovery 1 – 4 és CISCO R&S 1-4 képesítés megszerzése. Tanulóinknak ingyenes, a program díját a centrum fizeti



AutoDesk nemzetközi 2D és 3D vizsga – kedvezményes tandíjjal



Targonca gépkezelő OKJ-s vizsga – kedvezményes tandíjjal



CNC gépkezelő a végzett gépgyártás-technológiai technikus tanulóinknak felnőttoktatás keretében, ingyenesen

Évről évre igény van e képzések indítására, emiatt ezeket az érdeklődő tanulóknak a jövőben is el fogjuk indítani.

- 21 -


Iskolánkban mind a gépész, mind az informatika szakirány meglehetősen eszközigényes. Különösen a gépészeti képzéseknél van szükség drága forgácsoló gépekre, berendezésekre, szerszámokra, illetve ezen a területen az anyagigény sem elhanyagolható. Informatika területen az alapképzéshez „csak” számítógépekre és néhány egyéb eszközre van szükség, de az érettségit követő szakképzésben már itt is költségesebb eszközök, berendezések beszerzése válik szükségessé. A centrumok megalakulása előtt a szakképzés rendkívül forráshiányossá vált, nehéz vagy szinte lehetetlen volt anyag és eszközök beszerzése. Úgy látom, hogy a jelenlegi fenntartó a Nemzetgazdasági Minisztérium felismerte, hogy a megfelelő források biztosítása nélkül lehetetlen a képzések megfelelő szintű lebonyolítása. A tanév során az eszköz és anyagbeszerzések elkezdődtek, a továbbiakban is folyamatosan fogjuk benyújtani az igényléseket az alábbiak figyelembe vételével: 

A pillanatnyi anyagigényt, vagy meghibásodásból eredő eszköz- és alkatrész igényt évközi igénylés keretében lehetőleg azonnal kell beszereznünk.



A szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a kerettantervek alapján előre kell terveznünk, figyelnünk kell, hogy az aktuális képzéseinknek milyen eszközigényei vannak Ezeket az igényeket lehetőleg a következő évi költségvetésben kell mindig beterveznünk, figyelembe véve azt, hogy a költségvetés naptári évre, és nem tanévre szól.



Ki kell használni az esetleges pályázati lehetőségeket, illetve figyelni kell, hogy a fenntartó által milyen fejlesztési lehetőségek nyílnak meg.

A fentiek kihasználására jelenleg is vannak beadott igényeink: 

Egyrészt a 2016-os év költségvetésében adtunk le eszközigényt, amely mind a gépész, mind az informatika szakjaink eszköz- és anyagellátását lesz hivatott javítani. Szerszámok, informatikai eszközök és berendezések beszerzését kértük.



2016 februárjában a fenntartónk az alábbi 3 területen mérte fel a fejlesztési igényeinket: o képzéssel kapcsolatos fejlesztések, o operatív működéssel kapcsolatos fejlesztések és o épület felújítással kapcsolatos fejlesztések.

- 22 -


A szakképzéshez köthető fejlesztések területén többek közt szerszámgépek, tervezőrendszer szoftverek, hálózatépítő és hálózati eszközök, számítógépek beszerzésére vonatkozó igényeket adtunk be, és várjuk ezek kedvező elbírálását. Az operatív működéshez köthető fejlesztés keretein belül pedig az iskola WiFi hálózatának fejlesztését tűztük ki célul. Épületfelújítással kapcsolatos fejlesztési igényünkről a későbbiekben fogok írni. 

Kezdeményeztük a tanműhelyben az elmúlt években meghibásodott forgácsoló gépek javítását. Elég komplex folyamatról van szó, mivel minden gép más és más gyártótól származik, más és más a felépítésük, rendeltetésük. Az árajánlatokat több helyről kell beszerezni.

Bízom benne, hogy mindhárom említett projekt tekintetében hamarosan megkezdhetjük a beszerzéseket, javításokat.

Úgy gondolom, hogy a szakmai órákat tartó kollégák jó munkát végeznek. Ezt támasztja alá, hogy a munkába álló tanulóinkról kedvező visszajelzések érkeznek a cégek, gazdálkodó szervezetek részéről. Többször előfordul, hogy évközben érkezik megkeresés cégek részéről, hogy a nálunk végzett tanulókat foglalkoztatnák a tanév végével. A gépész szakokon egyértelműen látványosabb ez a folyamat, mert a környezetünkbe tartozó cégek nagyobb csoportokban tudják foglalkoztatni a tanulókat. Informatikusokból egy-egy céghez nem kell sok ember, viszont ők több helyre kellenek. Nem hiába halljuk évek óta, hogy országos szinten informatikushiány van. Úgy gondolom, hogy ezt a szakmai szintet a továbbiakban is kell és tudjuk is tartani. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az iskoláról kialakult kedvező kép csorbát szenvedjen, főleg nem a szakmai oktatás területén. A városban, illetve a megyében működő kis és közepes cégekkel, nagyvállalatokkal jó kapcsolatot kell ápolnunk. Végső soron e cégek, vállalatok képezik azt a munkaerő-piaci bázist, ahova szakembereket képezünk. Más jellegű szakembereket, mint egy szakképző iskola. A nálunk végzett tanulók emelt szintű középfokú szakképesítéssel bonyolultabb műveletek elvégzésére is alkalmazhatók, és mint említettem, ezt a visszajelzések alapján a munkahelyeken fel is ismerik. Nem egy nálunk végzett tanuló jelenleg is vezetői, középvezetői státuszt tölt be.

- 23 -


A szakmai munka jó színvonalát az is bizonyítja, hogy tanulóink a szakmai versenyeken évről évre jó eredményeket érnek el. A teljesség igénye nélkül felsorolva ezeket: az OSZTV, SZÉTV, Charles Babbage CAD versenyeken vagy a megyei III. Béla informatika versenyen. Az idei évben is az OSZTV, SZÉTV és CAD verseny döntőibe jutottak tanulóink, a döntők április hónapban kerülnek megrendezésre. Az Óbudai Egyetem szakmai versenyén az 1. és 4. helyet szereztük meg csapatversenyben, a III. Béla informatika versenyen csapatunk 3. helyezést ért el.

Fontos szerep jut az ágazati képzés keretében a nyári szakmai gyakorlatoknak. Ezek egy része a szakmai tárgyakat tanító kollégáknak is bőven ad feladatot az iskolában. A 9. évfolyamos tanulók zöme az iskolában tölti 2 hetes gyakorlatát. A 2 hetes gyakorlatok június végéig általában lezajlanak, ez nem is jelent problémát. A probléma a 10. évfolyamos osztályoktól jelentkezik, ugyanis míg a gépész tanulókat 10-11. évfolyamon kivétel nélkül külső munkahelyek fogadják gyakorlaton, addig az informatikus tanulók jelentős része 3, illetve 4 hét gyakorlatra az iskolában marad. Ez azt jelenti, hogy az informatika szakos kollégáknak gyakorlatilag a nyár közepéig gyakorlatokat kell tartaniuk. Ez egyrészt egyenlőtlen leterheltséget eredményez a nevelőtestületen belül, másrészt, ha egy időben, június közepén akarjuk indítani valamennyi csoportot, nem biztos, hogy megoldható, hisz nincs annyi informatika szakos tanár. A probléma, mint említettem, annak eredménye, hogy egy-egy céghez informatikusból nem kellenek nagy tömegek, csak egy-egy tanuló. Ezt a problémát meg kell oldanunk: 

A kisebb cégeket is meg kell megszólítanunk, ahova esetleg csak egy-egy tanulót tudunk elhelyezni, de ha sok ilyen céget megszólítunk, akkor végső soron a diákok többségének nyári gyakorlatát meg tudjuk oldani.



A félreértések elkerülése végett tudatosítanunk kell, hogy a tanulók elhelyezése az iskola feladata, és nem a szülőké vagy a tanulóé, viszont a segítségüket elfogadhatjuk. Tudatosítanunk kell, hogy a tanuló érdeke is a külső helyszínen való gyakorlat, hisz ott egy cég működését, magát a szakmát valós körülmények közt ismerheti meg. Ez a későbbi elhelyezkedés szempontjából is előnyös lehet számára.

Mivel a gyakorlat többszereplős, a megoldást is több szereplő közreműködésével tudom elképzelni: vezetőség, szaktanárok, tanuló, szülő és esetleg a „történet” legnagyobb szereplője, a Kereskedelmi és Iparkamara. - 24 -


A fentiek elősegítésére e tanév utolsó szülői értekezletén kezdeményeztem a szülők szélesebb körű tájékoztatását a nyári gyakorlatok szervezéséről. A következő tanévekben már a tanév elején el kell kezdeni a nyári gyakorlatok szervezését, a lehetőségekről a szülőket már az első szülői értekezleten tájékoztatnunk kell valamennyi évfolyamon. 3.4 Közismereti képzés Mint említettem egy jól működő szakközépiskolában a szaktárgyak mellett a közismereti és természettudományos tárgyakat is nagyon fontosnak tartom. Egyrészt hozzájárulnak a tanulók általános műveltségének kialakításához, másrészt alapot adnak a szakmai tárgyaink elsajátításához (pl. fizika, kémia), vagy napjaink munkaerő-piaci igényei miatt van rájuk szükség (pl. nyelvoktatás). A szakmai tárgyak a közismereti tárgyakkal összhangban érhetik el céljukat, vagyis elsajátításukkal tanulóink a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. A közismereti tárgyak nagy részét a hozzánk beiratkozott tanulók általános iskolában már tanulták. Mivel a tanulók tanulmányi eredményeik alapján jutnak be iskolánkba, feltételezhetnénk, hogy közel azonos képességgel és tudással jönnek hozzánk, de ez közel nem igaz. A tanulók sok általános iskolában tanultak eddig, és mint ismeretes iskola és iskola közt is nagy különbségek lehetnek. Nagyon inhomogén tudással érkeznek, és képességbeli különbségeik is jelentősek. Emiatt a közismereti tárgyakat tanítók nincsenek könnyű helyzetben. Két dolgot tartok fontosnak ezzel kapcsolatban: 

Azokból a tárgyakból, amelyeknél van értelme, bemeneti méréseket kell tartani a 9. évfolyam elején, amelynek kétféle hozadéka lehet: o Egyrészt egy későbbi mérés során következtetni tudunk a hozzáadott értékre, s ezzel összefüggésben a hatékonyságra, o Másrészt a 9. évfolyamos tanulók jelenlegi kompetenciáiról nyerünk hasznos információkat, amely alapján lehetőségünk lesz idejében differenciálni. A természettudományos munkaközösség matematikából már régóta végzi ezeket a bemeneti méréseket, más tárgyakból való bevezetése is megfontolandó.



A másik fontos dolgunk a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Meg kell oldanunk, hogy a gyengébb képességű, több figyelmet igénylő tanulók is megközelíthessék a csoport átlagát. Másrészt lehetőséget kell biztosítani, hogy a kiemelkedő képességű tanulók lehetőséget kapjanak pl. versenyeken való szereplésre. Egy csoporton belül e két dolgot egyszerre megvalósítani nem egyszerű feladat plusz órák nélkül.

- 25 -


Úgy gondolom, hogy iskolánk a közismereti képzés terén is sokat ad a tanulónknak Ezt bizonyítja: 

A szakmai versenyek mellett tanulóink a közismereti tárgyakból szervezett versenyeken is szép eredményeket érnek el. Csak az idei tanévet tekintve: o Szerethető Matematika (SzEMA) 1. helyezés. o Irinyi János kémia versenyen országos döntőre megyünk áprilisban. o Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedő megyei 3. és országos 8. helyezés. o Horváth Boldizsár SZKI többfordulós történelem vetélkedő döntőjébe jutott 7 tanulónk. o Implom József Helyesírási Verseny megyei 6. helyezés. o Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium megyei előadói verseny 2. és 3. helyezés. o Megyei német verseny 3. helyezés



Az országos kompetenciaméréseken évről évre az országos szakközépiskolai átlag felett teljesítünk matematika és szövegértés területén.

Természetesen továbbra is támogatom, hogy a közismereti tárgyakból szervezett versenyeken tanulóink minél nagyobb számban induljanak. A centrum részéről az év elején olyan útmutatást kaptunk, hogy anyagilag csak a közlönyben megjelent versenyeket támogatják. Ennek ellenére megfelelő indokokkal sikerült már támogatást szerezni (pl. utazási költség, nevezési díj) más versenyekre is, s reméljük erre a jövőben is lehetőségünk lesz. Végső esetben az iskolai alapítványtól kérünk majd támogatást.

Némileg árnyalja a képet, hogy várhatóan a 2016 szeptemberétől, felmenő rendszerben bevezetendő szakgimnáziumi kerettantervek csökkenteni fogják a közismereti tárgyak egy részének óraszámát. A hírek szerint az ágazatnak megfelelő tárgyak óraszáma nem változik (pl. matematika, fizika), viszont az ágazaton kívüli tárgyak (pl. földrajz, biológia) óraszámai csökkenni fognak. Pontos információval még nem rendelkezünk, de remélhetőleg marad némi szabad órasávunk arra, hogy az általános műveltséget adó tárgyakat is megtartsuk. Szerencsére a kollégák többsége több szakkal rendelkezik, ez lehetőséget ad majd arra, hogy mindenkinek biztosítsuk a szükséges óraszámot.

- 26 -


A nyelvi képzéseink területén is jó a helyzet, Tanulóink jelenleg német vagy angol nyelvet tanulhatnak céljaik elérése érdekében. A nyelv választhatóságát a jövőben is meg kívánjuk tartani. Tanulóink közül többen tesznek eredményes érettségi vizsgát idegen nyelvből emelt szinten. A nyelvtanítás tekintetében egy új momentum is megjelent a fenntartó tervei közt. A szakképzési centrumok a felnőttoktatáshoz hasonlóan nyelvi képzéseket indíthatnának esti munkarend szerint. A kezdeményezés tudomásom szerint még csak tervezési szinten létezik, de remélem, meg is valósul. E képzéseken nyelvtanárainknak lehetősége lenne főállású foglalkoztatás mellett szerződéses munkaviszonyban órákat tartani. Ha a kezdeményezés a megvalósítási stádiumba ér, minél előbb lépni fogunk, hogy minél több nyelvi képzést meg tudjunk szerezni. Természetesen akkor, ha a kollégáknak igénye lesz a plusz órák tartására. Ezt előzetesen fel fogjuk mérni. A szakgimnáziumi kerettantervek - a hírek szerint - a nyelvi képzések tekintetében is várhatóan némi óraszám csökkenést, illetve tartalombeli változást fognak előidézni. Ha lehetőségünk lesz rá, akkor meg fogjuk tartani a heti 5 óra nyelvet, de sajnos a hírek másról szólnak. Az eddigiekhez képest viszont változást fog hozni, hogy egy minimális óraszámban szakmai idegen nyelvet kell tanítani. Ehhez viszont forrásokat kell keresnünk, hogy a nyelvtanárokat erre időben készítsék fel, például továbbképzések keretében.

Eszközökre nemcsak a szakmai képzés területén van szükség, hanem a közismereti képzésben is. Annak ellenére, hogy iskolánk jelenlegi vezetésében nincs közismereti oktatást végző, én is és helyetteseim is műszaki területen (informatika-gépészet) tevékenykedünk, fontosnak tartjuk, hogy a közismereti tárgyak megfelelő színvonalú tanításához szükséges eszközöket is beszerezzük a lehetőségekhez mérten. E tanévben is többször említettem a munkaközösség-vezetőknek, kollégáknak, hogy ha valamilyen eszközre szükségük van – természetesen a realitás talaján maradva – azt jelezzék a vezetőség számára, a szükséges eszköz igénylését elindítjuk. Jelenleg fizikai kísérleti eszközökre, német szakmai nyelvkönyvekre és CD lejátszós magnó beszerzésére kértünk árajánlatot. E beszerzésekre a továbbiakban is lehetőség lesz, célszerű munkaközösségi szinten kialakítani az igényeket.

- 27 -


3.5 Testnevelés és diáksport Mint említettem, a mindennapos testnevelés megnövekedett óraszáma miatt szerencsés helyzetben vagyunk a sportlétesítményeink tekintetében. A sportcsarnok, a szabadtéri pályák, a sportfelszerelések lehetővé teszik az órák megtartását. A szabadtéri pályák szerepét a téli időszakban a korcsolyapálya és az uszoda veszi át. A mindennapos testnevelést a szakgimnáziumi kerettantervek sem fogják megváltoztatni, marad a heti 5 testnevelés óra. A testnevelésórák lebonyolításához biztosítanunk kell a folyamatosan elhasználódó sporteszközök és az új igényeknek megfelelő eszközök beszerzését. Nagy szerep jut az eszközbeszerzésben a 2015 évvégén megalakított Gépipari DSE-nek (Diáksport Egyesület) A Gépipari DSE működésének költségeit a diákok által fizetett tagdíjból fedezi, működése mindenképpen kívánatos, támogatandó az iskola szempontjából. Sporteszközök beszerzésén túl a versenyeztetés költségeinek egy részét is magára vállalja, illetve támogatja azok iskolai lebonyolítását. Az iskolában jelenleg több sportkör is működik a testnevelő kollégák vezetésével: labdarúgás, kosárlabda és tenisz. Az iskolai sport eredményességét többek közt a versenyeken elért eredményekkel is lehet jellemezni. Ha csak az idei tanévet nézzük, már sok-sok eredményt tudunk felmutatni: 

Röplabda diákolimpia: megyei 1. hely, országos elődöntő 4. hely.



Kosárlabda diákolimpia: városi 2. hely, megyei 3. hely.



Amatőr kosárlabda diákolimpia: megyei 1. hely, országos döntő 2. hely



Labdarúgás futsal diákolimpia városi csoport 1. hely, megyei döntő 5. hely



Atlétika: súlylökés, diszkoszvetés, távolugrás, hármasugrás versenyszámokból országos érem várható

A közeljövő fejlesztési tervei közt szerepel az iskola atlétikai lehetőségeinek kiterjesztése, amelynek keretében futópálya és teniszpálya kerül majd kiépítésre. Ezen kívül felújításra és kiépítésre kerül a távolugró gödör, valamint a súlylökő pálya. E projekt tekintetében a DSE erőforrásai és pályázati pénzek kerülnek felhasználásra, de az összeg egy részét a fenntartótól is igényelni fogjuk. Úgy gondolom, hogy a fenti eredmények tükrében az anyagi ráfordítások nem hiábavalók.

- 28 -


3.6 Nevelési célok, módszerek A tanítás mellett megkerülhetetlen feladatunk tanulóink nevelése is. Különösen felelősségteljes feladat ez napjaink rohanó világában, amikor otthon a családi körben nem biztos, hogy annyi idő jut a gyermekek nevelésére, mint régebben. A társadalom elvárása, hogy az iskolában is megfelelő nevelésben részesüljenek a tanulók. Abban nyilván egyetértünk, hogy ebben a pedagógus felelőssége és szakértelme a meghatározó, hogy minden tanulót a neki megfelelő módon szólítson meg. Tudatosítsuk bennük, hogy mi nem ellenük, hanem velük vagyunk. Iskolánkban a gyermekek életkora miatt ez nehéz feladat, hisz ebben a korosztályban a dac és az irányítás elleni lázadás korszakát élik meg. Mire kell, hogy nevelje a tanulókat az iskola? Nem egyszerű rá válaszolni. Nézzünk néhány területet, amelyre szerintem az iskolai nevelésnek mindenképpen ki kell terjednie: 

Társas kapcsolatok: Az iskolában nyilván ehhez adottak legjobban a feltételek, hisz a tanuló vele egykorú társaival kapcsolatokat, közösségeket alakíthat ki. Ha ez nem megy, akkor a pedagógusnak ez egyfajta visszajelzés, hogy valami gond lehet. A közösség kiváló táptalaja a konfliktusok kialakulásának, ezek megfelelő kezelését is itt sajátíthatja el a tanuló. Nem vagyunk egyformák, a diákok sem azok, próbáljunk meg elfogadni mindenkit, még ha nagyon mások is, mint mi.



Céltudat: Sajnos sokat és sokszor látom manapság, hogy a tanulóknak nincs céljuk, jelenleg itt tanulnak, és nem foglalkoznak vele, hogy mi lesz később, milyen irányba menjenek tovább. Felsőoktatás, munka világa, stb. Egy tapasztalt pedagógus nem feltétlenül azt mondja meg, hogy „mi legyél fiam”, hanem feltár többféle alternatívát, és megtanít közülük választani.



Erkölcs: Meg kell mutatnunk a tanulóknak, hogy milyen az a viselkedési norma, amely a társadalom számára elvárható. Hogyan kell viselkedni az egyes élethelyzetekben, meddig lehet elmenni, mi helyes és mi nem.



Tanulás tanítása: Nevelési célok közé sorolom ezt is, hisz a tanulók egy része úgy kerül be hozzánk, hogy nem képességbeli hiányosságai vannak, hanem egyszerűen nem tud tanulni.



Környezetünk védelme és tisztántartása

Sorolhatnánk még hosszasan a célokat, de a fentiek alapján is érzékelhető, hogy nagyon komplex a nevelési folyamat. Én úgy gondolom, hogy egy jó iskola a tudás átadása mellett az életre is megtanít. Én egy ilyen iskolát szeretnék. Az iskolai nevelésben fontos szerep jut - 29 -


valamennyi tanárnak, szakoktatónak, de legnagyobb részben az osztályfőnököknek. Az osztályfőnök személye, magatartása alapvetően meghatározhatja egy-egy osztályban a tanulók és a közösségek viselkedését, a tanuláshoz való hozzáállását. Szerintem az osztályfőnök felelőssége az osztály, a vezetőség felelőssége az osztályfőnök. Úgy gondolom, hogy egy osztályfőnöknek kell, hogy legyen néhány olyan jellemvonása, amely alapvetően alkalmassá teszi őt az osztályfőnökségre: 

határozott kiállás már a kezdetektől fogva,



nyitottság



jó konfliktuskezelés és problémamegoldás,



jó szervezőkészség,



kritikai érzék, akár saját magával szemben is,



a másság megfelelő kezelése.

Az iskolában dolgozó pedagógusok emberek, azaz természetesen nem egyformák, mindenkinek más az erőssége és más a gyengesége. Emiatt az osztályfőnöki munka hatékonyabbá tételét én az osztályfőnökök közötti rendszeres tapasztalatcserében látom. A következő tanévekben rendszeres osztályfőnöki megbeszéléseket fogunk tartani, ahol lehetőségünk lesz megbeszélni a problémákat. E megbeszélések lehetőséget adnak majd arra, hogy egy-egy kérdésben, egy-egy helyzetben közös stratégiát alakítsunk ki, egységesen tudjunk fellépni, illetve hatékonyan tudjunk megoldani bizonyos konfliktushelyzeteket. Osztályfőnökségem alatt nekem is voltak nehezen megoldható gondjaim egy-egy osztállyal, egy-egy tanulóval, jó volt ilyen esetben megbeszélni a problémákat valakivel. Az osztályfőnökségre sem terem az ember, azt is tanulni kell. A tanulók nevelésének egyik fontos mozzanata a jól megtartott osztályfőnöki óra. Hiába a jól megtervezett tanmenet, jó osztályfőnöki órát nehéz tartani, nehéz a tanulókat lekötni, nehéz olyan témát találni, amely minden tanulót érdekel. Emiatt több osztályfőnöki órát meg lehetne tartani külsős előadó segítségével. E tanévben igazgatóként több megkeresést kaptam különböző szervezetektől, akik osztályfőnöki óra keretében tájékoztatókat tartanának a tanulóinknak az őket érdeklő témákban, legutóbb pl. a külföldi munkavállalással, illetve a nyári és évközi diákmunkákkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy sokkal színesebben tudjuk alakítani az osztályfőnöki órákat, ha élünk ezekkel a lehetőségekkel, és beengedjük az előadókat az órákra. Sajnos eddigi tapasztalatom, hogy

- 30 -


nem sokan élnek e lehetőségekkel az osztályfőnökök közül annak ellenére, hogy több ilyen jellegű levelet küldtem szét e tanévben. Vannak azonban olyan témák is – pl. 9-10. évfolyamon a védőnői felvilágosító órák vagy a rendőrnő által tartott előadások – melyek több év óta jól működnek. Az iskolában az egyes osztályok tanításának, nevelésének kérdésében úgy gondolom, hogy elő lehetne venni az elméleti tankönyvekben gyakran szereplő, de a gyakorlatban ritkán alkalmazott módszert: az osztályban tanító pedagógusok munkaközösségi megbeszélésének összehívását is. Véleményem szerint erre főleg problémásabb osztályok esetében lenne nagy szükség. Amennyiben ilyen igény felmerül egy-egy osztály esetében, támogatni fogom a kezdeményezést.

A nevelési folyamat egyik lényeges és egyre nagyobb számban jelentkező problémája az SNI-s és BTM-es tanulók kérdése. Egyre több helyen hallom a kérdéseket, hogy az utóbbi időben hogyan szaporodhattak el ennyire az ilyen esetek. Kényes kérdés, többen többfélét válaszolnak rá. Van, aki azt mondja, hogy a szakértői bizottságok könnyebben adnak ma ilyen-olyan véleményt, amely alapján az SNI-s tanulók mentesülnek bizonyos számonkérési formák és tananyagok alól. Mások azt mondják, hogy a vizsgálati módszerek fejlődtek, ezáltal több gyermek kiszűrhető. Akár egyik, akár a másik feltevés igaz az iskolának és a szaktanároknak nincs mérlegelési lehetősége. Felelőssége viszont annál inkább, hisz egyrészt meg kell oldani, hogy az SNI-s és BTM-es tanulók is megkapják azt a képesítést, amiért idejöttek, másrészt bármilyen is a sérülés jellege és foka, el kell fogadtatni őket a közösséggel. Néhány tanuló esetében az idei tanévben is voltak problémák a kötelező felzárkóztató órákról való igazolatlan hiányzás miatt. Fel kellett hívnunk a figyelmüket arra, hogy a szakértői vélemény következményeként nemcsak előnyök, hanem kötelességek is adódnak. 3.7 Pedagógusok Teljesen mindegy, hogy valaki szakmai vagy közismeretei tárgyakat tanít, osztályfőnök, munkaközösség-vezető vagy igazgató, mind pedagógusok vagyunk. A pedagógiai tevékenységhez szerintem szervesen hozzátartozik a kompetenciák és ismeretek folyamatos fejlesztése. Nem az elmúlt időszak minősítéssel kapcsolatos kompetenciáira gondolok, azokkal ugyanis alapvetően nem értek egyet. Arra gondolok, hogy egy pedagógusnak

- 31 -


folyamatosan fejlesztenie kell önmagát. Be kell fogadnia az új ismereteket, képesnek kell lennie a megújulásra az aktuális társadalmi igények elvárásainak megfelelően. Az önfejlesztés egyik lehetősége a szakmai és pedagógiai továbbképzéseken való részvétel. Lehetőséget kell teremtenünk a továbbképzéseken való részvételre. Főként az anyagi források megteremtése tűnik nehéznek, azonban az éves továbbképzési terveinkkel ehhez hozzá fogunk járulni a jövőben is. A centrum főként azokat a továbbképzéseket fogja támogatni, amelyek kötelezőek, azonban úgy látom lesz, lehetőség az önkéntes képzések legalábbis részbeni támogatására is. Ehhez a továbbképzési igényeket le kell adni. Az ingyenes továbbképzéseken való részvétel tekintetében könnyebb a helyzetünk, ez ugyanis „csak” helyettesítést igényel. Úgy gondolom, ezt támogatás nélkül is meg tudjuk oldani. Évek óta hangoztatom, nagyon fontos lenne a tantestület digitális kompetenciáinak fejlesztése. A többség jól boldogul a számítógéppel. Egyre több anyagot kérünk a kollégáktól digitális formában. Legutóbb például a félévi statisztikát. A digitális kompetenciák fejlesztését, informatikai iskola lévén, meg tudnánk oldani házon belül, akár források nélkül is. Úgy gondolom, hogy az érdeklődő kollégáknak a jövőben ezt meg is fogjuk tenni. Rengeteg, a napi munka során előforduló feladatot sokkal egyszerűbben is el lehetne végezni, mint ahogy azt most tesszük.

A pedagógusok és a technikai dolgozók tekintetében a jó munkahelyi légkör megteremtését szintén fontos feladatnak tekintem. Nagy szerepe van ebben az iskolai rendezvényeknek, pl. karácsonyi ünnepség, pedagógusnap, év végi ebéd. Szintén vitathatatlan csapatépítő szerepe van a tantestületi kirándulásoknak. A jövőben ezeket a rendezvényeket, kirándulásokat minden tanévben meg fogjuk szervezni, reményeim szerint minél több kollégát tudunk ezekre megnyerni. 3.8 Az iskoalépület és a helyiségek Az iskolaépület tekintetében is vannak terveim az alábbiak szerint: 

Az ablakcsere folytatása az első, második szinten, valamint az új épületszárnyban. Az erre vonatkozó fejlesztési tervet a fenntartónak már beadtuk.

- 32 -




A T19-es terem és a műhely északi részének utólagos szigetelése, valamint a vizesedésből adódó vakolathibák helyreállítása. A felmérés megtörtént, az idei év költségvetésében benne van.



A műhely mögötti vasraktár megszüntetése (szintén a vizesedés miatt), a vasanyag áthelyezése a lemezgarázsokba.



Az iskola rosszabb állapotban lévő termeinek tisztasági festése. Ez első lépésként az új épületszárnyat fogja érinteni a számítástechnikával és a tornatermi folyosó termeivel, helyiségeivel együtt. Természetesen a munkálatok a nyári időszakban fognak folyni.



Az iskola rossz állapotban lévő tábláinak felújítása.



Távolabbi tervek közt szerepel a vegyes forgácsoló kiterjesztése a 15-ös teremre.

3.9 Iskolai programok Mint említettem, fontos dolognak tartom a tanítás és a nevelés mellett egy iskolában azt is, hogy a tanulók jól érezzék magukat, és szívesen jöjjenek, vegyenek részt az iskolai programokon. Tanulóink az utóbbi időkben egyre színesebb programok közül válogathattak. A kulturális programok mellett a szabadidős és sporttal kapcsolatos elfoglaltságokat is megtalálhatták. A teljesség igénye nélkül az idei tanévben az alábbi programok álltak, állnak rendelkezésre: 

Kirándulás Güssing-be. A Jekill és Hyde című musical megtekintése német nyelven, majd városnézés.



Iskolai gólyaavató.



Kirándulás Grazba. A nemzetközi repülőtár meglátogatása, városnézés.



Kirándulás Budapestre. Az Erkel Színházban a West Side Story című musical megtekintése.



Agatha Christie születésének 125. évfordulója, illetve Woody Allen születésének 80. évfordulója alkalmából készített kiállítás az iskolában.



Barna Imre író, műfordító, az Európa Könyvkiadó főmunkatársának előadása az iskolában.



Kirándulás Budapestre. A Várkert Bazár és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításainak meglátogatása, majd a Játékszínben Agatha Christie „És már senki sem” című darabjának megtekintése.



Iskolai sítáborok kezdő és haladó síelők számára.

- 33 -




Sokszínű Fizika interaktív bemutató az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szervezésében, és többek közt a Budapest Műszaki Egyetem oktatói és hallgatói közreműködésével.



Budapesti kirándulás az Elektrotechnikai Múzeumba, és IMAX mozi látogatás keretében a Hubble űrteleszkóppal kapcsolatos film megtekintése 3D-ben.



Iskolamozi keretében megtekintjük a Saul fia című Oscar-díjas filmet.

A programok szervezését néhány lelkes kolléga végzi – meg kell mondjam – nagyon jó színvonalon. A programok közül néhány önköltséges, de volt olyan is, amelyet az iskola alapítványa támogatott, sőt pályázat útján is nyertünk támogatást rendezvényre. A minél színesebb programok szervezését a továbbiakban is támogatni fogom, és a lehetőségekhez mértem anyagi forrásokat is próbálunk szerezni ezekre. A tanulók többsége szívesen vesz részt e programokon egy-egy marandó élménnyel gazdagodva. Kiváló lehetőség, hogy e programokra a média képviselőit is meghívjuk, hogy az iskola neve folyamatosan jelen legyen a megye és a város közéletében. Továbbra is hiányolom az iskolában a megfelelő színvonalú, érdekes programokat kínáló diáknapokat. Ennek szervezésében a diákság mellett természetesen várjuk a kollégák segítségét is. Az iskolai programok tekintetében természetesen a szakmai programoknak is helyet kell kapniuk. Tanulóinknak minél több üzemlátogatást kell szervezni, ahol szakmájukat tekintve minél szélesebb körben megismerhetik a valós ipari körülményeket. 3.10

Az iskola működése

Az iskola napi működésében világos rendszert kell kialakítanunk, amelyben mindenki kiveszi a részét, és mindenki tudja, mi a feladata. Én a közel azonos munkamegosztásnak vagyok híve, lehetőség szerint mindenki vegye ki részét a feladatokból. Az iskola hétköznapi működését a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) hivatott leírni. A szervezeti és működési szabályzat a centrumokban a tanév során került aláírásra. A centrum SzMSz elsősorban a szervezeti (vezetői és döntési) struktúrát írja le a centrum és a tagintézmények szintjén, illetve néhány általános útmutatást ad a tagintézmények működősére vonatkozóan. A konkrétumokat azonban az egyes tagintézmények belső működési rendje határozza meg. Ezzel kapcsolatban az SzMSz is így fogalmaz: „Az általános munkarend a centrum székhelyén, illetve tagintézményiben eltérő módon is kialakítható”.

- 34 -


Iskolánkban a tanórák az év elején elfogadott tantárgyfelosztás és az elkészített órarend szerint kerülnek megtartásra. A tanórákkal, tanórán kívüli működéssel valamint az anyag- és eszközbeszerzéssel kapcsolatos napi döntéseket az iskola vezetősége hozza meg. Heti szinten vezetőségi megbeszéléseket tartunk, ahol az aktuális teendőket vitatjuk meg. Esetenként a gyakorlati oktatásvezető is részt vesz a megbeszéléseken. Ezt a szokást a jövőben is megtartjuk, úgy ítéljük meg, hogy hasznosan telnek a megbeszélések. A napi munka során a vezetőség tagjai a kialakult szokásoknak és az előre megbeszélt munkamegosztásnak megfelelően végzik a feladatukat. Úgy gondolom, hogy mindkét helyettesem tisztában van feladataival, a feladataiknak megfelelő jogszabályokat ismerik, munkájukat magas szinten végzik. Nem feltétlenül heti szinten, de a jövőben mindenképpen fontosnak tartom, hogy a munkaközösségeket is bevonjuk bizonyos döntésekbe. Ezt a munkaközösség-vezetőkkel való rendszeres konzultáció segítségével képzelem el.

Az iskola napi életével kapcsolatban két dolog van, amiben minél előbb megoldást kell találnunk: 

Az egyik a dohányzás kérdése. Itt főleg a 18 év alatti tanulók ellenőrzésére gondolok, a felsőbb évesek nem nagyon szankcionálhatók ez ügyben.



A másik a folyosóügyelet megoldása. Sajnos az eddigi tapasztalatok a folyosóügyeletesi rendszerrel kapcsolatban nem túl kedvezőek. Meg kell vizsgálni a tanulói folyosóügyeletes lehetőségét. Ez utóbbi akár a hetesi teendőkkel összekapcsolva az osztályterem előtti folyosórész ellenőrzését foglalná magába.

Kívánatosnak tartom, hogy a minőségbiztosítással kapcsolatosan is történjenek lépések az iskolában. Szeretném a jövőben a partneri elégedettségmérés régebben már használt kérdőíveit újra alkalmazni az iskolában. A szülői és tanulói elégedettségmérés segítségével fontos visszajelzéseket kaphatunk az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatban, amelyek alapján a szükséges változtatásokat meg tudjuk tenni. Ennek elsősorban a szervezési oldalát kell tisztázni, a technikai lebonyolítás már nem okozhat problémát, hisz jelenleg olyan elektronikus kérdőív rendszerek állnak rendelkezésre, melyek a válaszok gyűjtését és kiértékelését rendkívül egyszerűvé teszik.

- 35 -


A minőségbiztosítás másik fontos területe a belső ellenőrzés hatékony működtetése. A belső ellenőrzés két fontos mozzanatának tartom az órák vezetőség és munkaközösségvezető által való látogatását, illetve a dokumentumok ellenőrzését. Ezeket a jövőben alkalmazni is kell az iskolában. Dokumentumellenőrzés alatt itt nem az önértékelés komplex dokumentumellenőrzését értem, hanem az osztálynapló és a tanmenetek ellenőrzését. A belső ellenőrzések eredményét megfelelő dokumentálás mellett a pedagógus önértékelések során fel is lehet használni.

A következő tanévben a napi működéssel kapcsolatban jelentős változás áll be, mert szándékaim szerint bevezetjük a digitális osztálynaplót. Erre évek óta jelentős és egyre növekvő igény van a szülők részéről. Legutóbb a szülői munkaközösség ülésén hangzott el több osztály részéről. Fontos megjegyezni, hogy ennek azért távolabbra mutató eszközigénye is van. Fokozatosan biztosítani kell, hogy minél több számítógép (laptop, asztali gép) álljon a tantestület rendelkezésére, hogy a napló üzemeltetésével kapcsolatos adminisztrációt mindenki el tudja végezni. Ezt fogja támogatni a WiFi hálózatra beadott fejlesztési igény is. Az elektronikus napló bevezetésében mindenképpen továbbképzéseket fogunk szervezni a jövő tanév előtt, amelyben az informatika szakos kollégáknak nagy szerepük lesz.

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések szervezésében a humán munkaközösség tagjai eddig is hatékonyan vették ki a részüket, segítségükre a továbbiakban is számítunk. Az idei tanévben pl. a március 15-ei ünnepség a tornateremben került megrendezésre. Jó ötlet volt, hogy a megemlékezést projektorral támogatott vetítéssel színesítették. Ezzel kapcsolatban terveim közt szerepel egy nagy teljesítményű projektor és egy nagyméretű vetítővászon beszerzése, amelyek segítségével az ünnepségek és egyéb tornatermi rendezvények jobb minőségi keretek közt szervezhetők meg. Az iskola nagyobb volumenű rendezvényeinek (szalagavató, ballagás) megrendezését tekintve csoportmunkában gondolkodom. A szalagavató az idén már több kolléga együttes munkájával jött létre, a csoport nagyon jól vizsgázott, színvonalas rendezvényt sikerült megrendezni. A ballagás szervezésére is a csoport tagjait kértem fel.

- 36 -


A taneszközök beszerzéséhez a fenntartóváltás miatt és jobb finanszírozás érdekében is szükség lesz a pályázatok minél szelesebb körben történő figyelésére. Azokon a pályázatokon, amelyeken lehetőségünk van, el kell indulni, függetlenül attól, hogy szakmai, közismereti tárgyakhoz vagy sporthoz szükséges eszközökről, esetleg rendezvényekről van szó. Természetesen ezt a centrum vezetőségével is egyeztetni kell, mert előfordulhat, hogy egy-egy pályázaton maga a centrum kíván indulni valamennyi tagintézményével. A pályázatfigyelést munkaközösségi szinten tartom leghatékonyabbnak egy-egy megbízott kolléga segítségével.

A közeljövő fontos feladata lesz a WEB oldalak megújítása mind tartalom, mind szerkezet és megjelenés tekintetében. Továbbra is azt vallom, hogy egy embernek ez nagy falat, a napi munka mellett nem biztos, hogy időben belefér. Kezdeményezések már történtek a megújításra, de ezt koordinálni kell. A lapok megújítása tekintetében a számítástechnikusra (oktatástechnológus) és egy tanulókból álló csapatra fogok támaszkodni. Az informatika szakos tanulóknak képesnek kell lenniük egy iskolai weblap irányítás melletti megtervezésére és

elkészítésére.

A

napi

karbantartást

az

egyéb

iskolai

teendője

mellett

a

számítástechnikusunk már el tudná végezni. A weblapok megújítása után a szülőkben tudatosítanunk kell, hogy az aktuális információkat (szülői értekezlet, nyári gyakorlat, stb.) a lapjainkon találják meg. 3.11

Iskolai alapítvány

2006 májusában – az akkor még önálló intézményben – hozták létre az „Esélyt a Gépiparisoknak” alapítványt, mely az iskolában folyó oktató-nevelő munka, illetve rászoruló tanulók támogatását tűzte ki célul. Az alapítvány főként a támogatásul címezhető személyi jövedelemadó 1%-ból végzi tevékenységeit, melyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: 

Támogatja a szociálisan rászoruló tanulókat.



Támogatja a tanulók kulturális és szakmai rendezvényeken való részvételét.



Helyi kulturális és szakmai rendezvényeket támogat.



Tanulmányi kirándulásokat támogat.



A kiemelkedő munkát végző tanulókat évfolyamonként díjazza.



Külföldi kapcsolatokat ápol.

- 37 -


Az alapítvány működését rendkívül hasznosnak tartom az iskola szempontjából. Az idei tanévben is szükség volt a segítségére, amikor egy-egy, a centrum által nem támogatott verseny költségeit fizette ki. Szintén számítunk az alapítvány segítségére az idei évben is megrendezésre kerülő, általános iskolásoknak meghirdetett informatika verseny díjazásában, illetve a jövőben is. Az alapítvány segítségéért cserébe elvárható a vezetőségtől és a nevelőtestülettől, hogy népszerűsítse az alapítványt, amelynek eredményeként több pénz tud összegyűlni a felajánlott 1% adóból. A népszerűsítés elsősorban a szülői értekezleteken valósítható meg, de bármely más fórumon is szívesen vesszük a segítséget. 3.12

Szülői munkaközösség

A szülői munkaközösséget a 9-12. évfolyamokból osztályonként 2-2 szülő alkotja. A 9. évfolyamos osztályok első szülői értekezletén az osztály tanulóinak szülei választják meg maguk közül a tagokat. Általában az osztályonként delegált tagok a 12. évfolyamig maradnak a munkaközösségben, ritkán van szükség új tag megválasztására. A szülői munkaközösség értekezleteit a szülői értekezletek előtt tartja. A szülői munkaközösség saját tagjai közül választja ki az elnököt. A magam részéről a szülői munkaközösség munkáját fontosnak tartom, és az eddigiekhez képest kicsit magasabb szintre is fejleszteném. Ennek érdekében e tanévben két alkalommal is meglátogattam a munkaközösség ülését, és javaslatot tettem a kapcsolattartás hatékonyabb formájára. Úgy gondolom, hogy a munkaközösség egyik legfontosabb feladata, hogy az iskolába járó összes tanuló szülei és az iskolavezetés között biztosítsa a megfelelő információáramlást. Bármilyen felmerülő problémát hatékonyabban tudunk ezáltal kezelni. Az iskolavezetés a terveket a szülői munkaközösség ülésein elmondja, az SZM-tagok azt tolmácsolják valamennyi szülőnek, és az esetleges visszajelzéseket közvetítik az iskolavezetésnek. E terv egyelőre még kezdeti stádiumban van, de úgy látom, működni fog. Megvalósítására egy, az SZM-szülők által használt közös e-mail címet hoztunk létre. Ezen a csatornán kaptam az idei évben visszajelzéseket az utolsó szülői értekezleten megrendezett drogprevenciós előadásra vonatkozóan. Szintén ezen a csatornán érkezett visszajelzés, hogy a szülők egy része tájékoztatást kér a nyári gyakorlat menetével, szervezésével kapcsolatban. Úgy látom tehát, működik a dolog, remélem, hamarosan ez stabil kommunikációs csatorna lesz.

- 38 -


Szerintem az iskola akkor működik jól, ha a tanulók mellett a szülők is elégedettek, a szülőket a szülői munkaközösségen keresztül kell bevonni az iskola életébe, minél több őket érintő dologba bátran szóljanak bele. 3.13

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat tagjait (osztályonként 2 tanuló) az osztályok választják meg a 9. évfolyamon. Általában havonta tartanak összejöveteleket, ahol az aktuális teendőket vitatják meg. A diákönkormányzat nálunk is, mint minden iskolában a diákok érdekképviseletét hivatott ellátni. Én a diákönkormányzat működését az SZM működéséhez hasonlóan képzelem el, meg kell nyitni a megfelelő csatornákat ahhoz, hogy a tanulók elmondhassák véleményüket az iskolában folyó dolgokkal kapcsolatosan. A kommunikáció jellege itt természetesen lehet közvetlenebb, hisz a szülőkkel ellentétben a diákokkal nap mint nap találkozunk. Alapesetben a diákönkormányzatot patronáló pedagógus kolléga vállalná a közvetítő szerepet, de néhány fontosabb, diákokat érintő kérdésben akár a vezetőségből is tájékoztathatná valaki a diákönkormányzatot annak ülésén, és meghallgathatná a részükről felmerülő problémákat. Én szívesen vállalom ezt a feladatot. Eddigi pedagógusi pályafutásom alapján nyugodtan állíthatom, hogy sokszor a diákok voltak a legőszintébb szócsövei az iskolában folyó folyamatoknak. Szívesen venném azonban, ha az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában is tevékenyen vennék ki részüket a diákönkormányzati tagok, és ezáltal a diákság is.

- 39 -


4

Összegzés

Vezetői programomban az elképzelésemnek megfelelő többféle törekvésemet, tervemet vázoltam fel, amely véleményem szerint az iskola működését jobbá teheti. Ebből kiderül, melyek azok a területek, amelyeket különösen fontosnak tartok, és fejlesztését, fenntartását támogatni fogom, amennyiben erre bizalmat kapok. Azért szeretnék dolgozni, hogy az iskola hírnevét megtartsuk, illetve fokozzuk elismertségét. Úgy gondolom azonban, hogy egy iskola életében sokszor viszonylag gyorsan vagy azonnal kell dönteni egy-egy váratlanul felmerülő helyzetben, amely lehetséges, hogy az intézmény életét alapvetően meghatározza. A váratlan helyzetekre nem lehet intézményvezetői pályázatot írni. Engem a kollégák eddig is olyan embernek ismerhettek meg, aki nem szeret egyedül dönteni az iskolát érintő helyzetekben, minél szélesebb körben akarom bevonni helyetteseimet, a munkaközösség-vezetőket és a pedagógusokat. Nem azért, mert nincsenek határozott elképzeléseim, hanem mert így tartom demokratikusnak. Azt megígérhetem, hogy ez a jövőben is így lesz minden fontos kérdésben. Vannak olyan kérdések, melyek még szélesebb körű konszenzust igényelnek. Az ilyen döntésekbe bizony a szülőket és a diákságot is be kell vonnunk azok fórumain, a szülői munkaközösségen és a diákönkormányzaton keresztül. Nyitott vagyok minden olyan fejlesztő jellegű kezdeményezésre, amely az iskola és az ott dolgozók, tanulók érdekeit szolgálja, és határozottan tiltakozni fogok minden olyan minket érintő intézkedés ellen, amely ezzel ellentétes. Úgy gondolom, hogy az oktatásnak-nevelésnek anyagi korlátja nem lehet, ehhez minden lehetséges eszközzel meg kell teremteni az anyagi erőforrásokat. Mindegy, hogy ez egy fenntartói támogatás, egy centrum részéről támogatott igény, egy pályázat vagy esetleg egyéb forrás. Minden lehetőséget ki kell és ki is fogunk használni, nemcsak a szakképzés, hanem az iskola egyéb területein is. Szeretném, ha iskolánkra igazi csapatmunka és csapatszellem lenne jellemző. Ha el akarunk érni valamit, azt csak közösen tudjuk.

„Egy olyan hegyet, mint az Everest, nem úgy mászik meg az ember, hogy saját feje szerint lohol előre, vagy hogy mindenáron verseng a bajtársaival. Lassan, gondosan, elővigyázatosan, önzetlen csapatmunkával lehet csak nagy hegyeket mászni.” James Ramsey Ullman amerikai író és hegymászó

- 40 -

Tagintézmény-vezetői pályázat. Motivációs levél

Recommend Documents