SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI ÜZLETSZABÁLYZAT

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI ÜZLETSZABÁLYZAT

HATÁLYOS: 2015.február 1. NAPJÁTÓL 1

Tartalomjegyzék

Bevezető rendelkezések .......................................................................................................................... 4 I. Általános rendelkezése ......................................................................................................................... 6 1. Felek, az üzletszabály nyílvánossága. ................................................................................................. 6 2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájákoztatása .................................................... 7 3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete ............................................................................... 9 4. Írásbeliség ......................................................................................................................................... 9 5. Ellenérték ........................................................................................................................................ 10 6. A Takarékszövetkezet felelőssége .................................................................................................. 11 7. Üzeleti titok, banktitok és bankinformáció ..................................................................................... 11 7.1. Üzeleti titok ............................................................................................................................... 11 7.2. Banktitok.................................................................................................................................... 12 7.3. Titoktartási kötelezettség ........................................................................................................... 12 7.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség ................................................................................. 12 7.5. A központi hitelinformációs rendszer ........................................................................................ 12 7.5.1. A KHR nyílvántartásai............................................................................................................ 13 7.5.2. A KHR által nyílvántartott adatok felhasználása .................................................................... 13 7.5.3. Adatátadás a KHR-be ............................................................................................................. 14 7.5.4. Adatátadás természetes személyek esetén .............................................................................. 14 7.5.5. Adatátadás vállalkozások esetén ............................................................................................. 17 7.5.6. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök...................................................... 19 7.5.7. A természetes személy (fogyasztó) fizetési számláról való ingyenes készpénzfelvételéhez kapcsolódó nyilatkozatainak nyílvántartása ....................................................................................... 20 7.5.7.1. A központi Nyílvántartás célja............................................................................................. 20 7.5.7.2. A takarékszövetkezet által a Központi Nyílvántartás részére átadott adatok ...................... 21 7.5.7.3. A KHR által a nyilatkozatadat-szolgáltatók részére átadott adatok ..................................... 22 7.5.7.4. A nyilatkozattevő Ügyfél által kérhető adatszolgáltatások .................................................. 22 8. Információnyújtás ........................................................................................................................... 23 9. Közreműködő igénybevétele .......................................................................................................... 23 10. A megbízások általános szabályai ................................................................................................ 24 11. Ügyfél átvilágítása ........................................................................................................................ 24 11.1. Ügyfél azonosítás ..................................................................................................................... 25 11.2. Az ügyfél kötelezettsége .......................................................................................................... 27 11.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása .................................................. 28 12. A jognyilatkozatok kézbesítésének szabályai .............................................................................. 29 II. Betétgyűjtés ...................................................................................................................................... 29 1. Betételhelyezés ............................................................................................................................... 30 1.1. Betétvédelem ............................................................................................................................. 30

2

1.2. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki........................................................................... 34 2. Betétek okmányai ........................................................................................................................... 34 3. Rendelkezési jogosultság a betét felett ........................................................................................... 35 4. A betétek lekötése ........................................................................................................................... 36 5. A betétek kamatai ........................................................................................................................... 36 6. A kamat jóváírásának időpontja ..................................................................................................... 38 7. A kamat mértékének megváltoztatása ............................................................................................ 39 8. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai .................................................................... 39 8.1. Kamatozó könyves takarékbetét ................................................................................................ 39 8.2. Takaréklevél .............................................................................................................................. 40 8.3. Lakáscélú betétek ....................................................................................................................... 40 8.4. Takarékszelvény ........................................................................................................................ 41 8.5. Értékpapírszerű egyéb betétek ................................................................................................... 41 8.6. Takarékszámla betétek ............................................................................................................... 42 8.7. Egyéb betétek ............................................................................................................................. 42 8.8. Tartós befektetési betétszámla ................................................................................................... 42 8.8.1. Fogalmak ................................................................................................................................ 42 8.8.2. Számlanyitásra jogosultak ...................................................................................................... 43 8.8.3. Számlanyitás ........................................................................................................................... 44 8.8.4. Betétgyűjtés a felhalmozási időszakban ................................................................................. 44 8.8.5. Lekötési időszak ..................................................................................................................... 44 8.8.6. A tartós Befektetési Betétszámla adózása a hatályos 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja.) szerint .......................................................................................................... 46 8.8.9. Számlakivonat ......................................................................................................................... 46 8.8.10. A Betétek biztosításával kapcsolatos előírások .................................................................... 46 8.8.11. Kamatszámítás, díjak ............................................................................................................ 46 8.8.12. Egyéb rendelkezések............................................................................................................. 47 8.9. A betétszámlák megszűnésének módaja, költsége ..................................................................... 47 III. Hitel és pénzkölcsön nyújtása ......................................................................................................... 48 1.1. Hitelnyújtás ................................................................................................................................ 48 1.2. Pénzkölcsön nyújtása ................................................................................................................. 49 2. A hitelezés általános szabályai ....................................................................................................... 49 2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás .............................................................................................. 50 2.2. Kölcsönigénylés ......................................................................................................................... 50 2.3. A kölcsönigény befogadása ....................................................................................................... 50 2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés................................................ 51 2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés) .............................................................. 51 2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése, esetleges módosítása .............................. 51 2.7. Kölcsönfolyósítás....................................................................................................................... 52 2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése ............................................................ 52 2.9. A szerződés megszűnése ............................................................................................................ 53 2.10. Szerződésszegés ....................................................................................................................... 54 3. A Biztosítékok ................................................................................................................................ 54 3.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok ....................................................................... 54 3.2. A jogi biztosítékok köre............................................................................................................. 56 3.3. A hitel fedezete ......................................................................................................................... 57 3.3.1. Kifizető kezesség (Ptk. 6:416.§.) ............................................................................................ 57

3

3.3.2. Adós, adóstárs jövedelme ....................................................................................................... 57 3.3.3. Zálogjog (Ptk. 5:86.§.) ............................................................................................................ 57 3.3.4. Óvadék (Ptk. 5:95.§.) .............................................................................................................. 64 3.3.5. Garancia (Ptk. 6:431.§.) .......................................................................................................... 66 3.3.6. Beszedési megbízásra felhatalmazás ...................................................................................... 66 3.4. A fedezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések ......................................................................... 66 3.4.1. A fedezetek biztosítása ........................................................................................................... 66 3.4.2. Elidegenítési és terhelési tilalom kikötése (Ptk. 5:31.§.) ........................................................ 66 3.4.3. Opciós jog kikötésének, valamint követelés engedményezésének tilalma (Ptk. 6:99.§.) ....... 67 4. A fogyaztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai ................................................................... 67 4.1. A fogyaztói hitelezéssel kapcsolatos fogalmak ......................................................................... 67 4.2. A hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt a Takarékszövetkezet ............................................. 67 4.3. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció .................................................................... 71 4.4. A hitelszerződést megelőző felvilágosítás és tájékoztatás ......................................................... 72 4.4.1. Az előzetes felvilágosítás szabályai ........................................................................................ 72 4.4.2. Előzetes tájékoztatás - mintatáblázat ...................................................................................... 74 4.4.3. A hitelbiztosíték nyújtójával szemben fenálló tájékoztatási kötelezettség ............................. 74 4.4.4. Formanyomtatvány szerinti előzetes tájékoztatás ................................................................... 74 4.4.5. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai ......................................................... 79 4.5. Hitelképesség vizsgálat .............................................................................................................. 79 4.6. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma .................................................................................... 80 4.7. A nyújtott hitelek után a Takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (kamat, díj, költség) lehet .................................................................................................................................................... 83 4.8. Az egyes szerződési feltételek és azok változása ...................................................................... 83 4.8.1. A kamatfeltételek .................................................................................................................... 83 4.8.2. Kamaton kívüli egyéb díjak és költésgek ............................................................................... 85 4.8.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás .......................................................................................... 86 4.8.4. Az egyoldalú szerződésmódosítás gyakorlása ........................................................................ 87 4.8.5. Az adós számára -a hátrányos kamatmódosításhoz kapcsolodó-biztosított felmondási jog ... 87 4.8.6. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretszerződés egyoldalú hitelezői módosításának eltérő szabályai ....................................................................................................................................... 4.9. A teljes hiteldíj mutató (THM) .................................................................................................... 90 4.9.1. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni ............................ 93 4.9.2. Deviza alapú hitel esetén ........................................................................................................ 93 4.9.3. Jelzáloghitelek esetén a képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni ............... 94 4.9.4. A THM-re vonatkozó kereskedelmi kommunikáció .............................................................. 94 4.9.5. A szerződés felmondása esetén felszámítható költségek ....................................................... 98 4.10. A kölcsönök törlesztése ........................................................................................................... 99 4.10.1. Kivonat, kölcsön elszámolás ................................................................................................. 99 4.10.2. Eltörlesztés ......................................................................................................................... 100 4.11. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) .............................................................. 102 4.12. A jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása .................................................................. 103 4.13. A szerződés megszűnése ........................................................................................................ 104 4.14. A takarékszövetkezet részéről történő felmondást megelőző írásbeli felszólítás, felmondás elküldése ........................................................................................................................................... 104 4.15. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése ......................................................... 105 4.16. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások ..................... 109 5. A Takarékszövetkezet által nyújtott egyes fogyasztási típusú kölcsönök .................................... 110

4

5.1. Fizetési számlához kapcsolódó hitel ........................................................................................ 110 5.2. Jelzáloghitelezés ...................................................................................................................... 111 5.5. Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások 5.6. A Takarékszövetkezet által nyújtott (piaci kamatozású) lakáscélú hitelek feltételei ............... 123 5.7. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom .......................................................................... 123 6. Elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződési kikötései és következményi ................................................................................................................................. 124 6.1. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával (forintosítás) és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések .................................................................. 126 6.3. A 2015. február 1-én fennálló, elszámolással nem érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések .................................................................................................................. 130 7. Vállalkozói hitelezés ..................................................................................................................... 131 7.1. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámolt ellenérték (díj, költség) lehet ... 132 7.2. A felek személye ...................................................................................................................... 136 7.3. A faktoring tárgya: ................................................................................................................. 137 7.4. Szerződéskötés ......................................................................................................................... 136 7.5. A kölcsönök törlesztése ............................................................................................................ 136 7.6. A kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosítása ............................................................ 137 8. Faktoringdíj ............................................................................................................................. 1398 8.1.Általános szabályok ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.38 8.2. A felek személye .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.40 8.3. A faktoring tárgya .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.40 8.4. Ellenérték ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.40 IV. Pénzforgalmi szolgáltatások...................................................................................................... 144 1. Pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.44 2.A bankszámla (mint fizetési számla) megnyitása ...................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.47 3.A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása ..................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.49 3.1.Természetes személy számlatulajdonos ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2. Jogi személy számlatulajdonos .............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.49 3.3. Egyéb szervezet ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.51 3.4.A rendlekezési jog bejelentésének egyéb szabályai ................................................................... 151 3.5.A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása ........................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.51 3.6. A takarékszövetkezet kötelességei a rendelkezési jog vizsgálatánál ........................................ 153 4. Tájékoztatás ..................................................................................................................................... 153 4.1. Álatlános tájékoztatási kötelezettség .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.53 4.2. Az ügyfél előzetes tájékoztatása ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.54 5. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés megkötésének módja, időtartalma, megszűnése, módosítása, jogviták rendezése ................................................................................... 157 5.1. Szerződés megszűnése ........................................................................................................ 20157 5.2. Szerződés módosítása ............................................................................................................... 159 6.Fizetési megbízások és teljesítésük .................................................................................................. 161

5

6.1.Fizetési módok .......................................................................................................................... 161 6.2. Értéknap ................................................................................................................................... 162 6.3. A fizetési megbízásátvételének és befogadásának időpontja, ................................................. 162 7. A fizetési műávelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyások és a jóváhagyás visszavonásának módja ............................................................................................................................................... 170 8. A takarékszövetkezet felelősége ................................................................................................. 171 8.1.A takarékszövetkezet helyebítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de nem hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése .............................................................................. 171 8.2. A takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyottfizetési művelet teljesítése esetén......... 171 8.3. A takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért veló felelősége, és a visszafizetés feltétele ............................................................................................................................................ 171 9.Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések .............................................................................. 172 10. A takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultsága .............................................. 172 11. A fizetésimegbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén .......................................... 173 12. Jogviták rendezése ......................................................................................................................... 175 14.Devizaszámla vezetése ................................................................................................................... 175 14.1. Általános szabályok ................................................................................................................. 176 14.2.Számla nyitás ............................................................................................................................. 177 14.3. Rendelkezés a számla felett ...................................................................................................... 177 14.4. A megbízások teljesítése .......................................................................................................... 177 14.5. Pénztár szolgálat ....................................................................................................................... 178 14.6. Jutalékok, díjak költségek ........................................................................................................ 178 15. Tele-eSMS – TeleInfo szolgáltatás ............................................................................................... 178 16. Internet Bank ................................................................................................................................. 179 V. Pénzváltás – Valutaforgalmazás ..................................................................................................... 181 1. A valutaforgalmazás során használt fogalmak ................................................................................ 181 2. A valutaforgalmazás általános feltételei .......................................................................................... 182 VI. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység) ........................................................ 183 VII. Bankkártya szolgáltatás ............................................................................................................... 184 1. Alapfogalmak .................................................................................................................................. 184 2. A bankkártya ................................................................................................................................... 184 3. Bankkártya Igénylés és Szerződéskötés .......................................................................................... 188 4. Bankkártya Szerződés módosítása .................................................................................................. 189 5. Bankkártya Szerződés megszűnése ................................................................................................. 189 6. A bankkártya rendelkezésre bocsátása ............................................................................................ 190 7. Bankkártya érvényessége ................................................................................................................ 191 8. Bankkártya és a hozzátartozó PIN kód használata, őrzése .............................................................. 191 9. Bankkártya használata ..................................................................................................................... 191 10. Készpénzfelvétel bankjegykiadó autómatából .............................................................................. 192 11. Készpénzfizetés bankkártyával ATM terminálon keresztül .......................................................... 192 12. Kézpénzfelvétel a bankpénztári, illetve postai elektronikus kártyaolvasó terminálon keresztül .. 193 13. Termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése ATM terminálon keresztül és kereskedelmi elfogadóhelynél ............................................................................................................. 193 14. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek ............................................................................................ 194

6

15. A bankkártya megújítása ............................................................................................................... 195 16. A bankkártya letiltása, a Számlatulajdonos, Kártyabírtokos bejelentési kötelezettsége ............... 196 17. Bankkártya pótlása ........................................................................................................................ 197 18. A bankkártya visszaszolgáltatása .................................................................................................. 197 19. Segítségnyújtás, reklamáció .......................................................................................................... 198 20. Felelősségviselés ........................................................................................................................... 200 21. Egyéb rendelkezések ..................................................................................................................... 202 VIII. Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatás ....................................................................... 202 IX. Biztosítási Ügynöki tevékenység .................................................................................................. 203 1. A szolgáltatási igénybevevők köre .................................................................................................. 204 2. Széf bérleti szerződés ...................................................................................................................... 204 3. A széfben elhelyezhető tárgyak ....................................................................................................... 205 4. Bérlet időtartalma, megszűnése ....................................................................................................... 205 5. Bérleti díj ........................................................................................................................................ 206 6. A széf feletti rendelkezés módja ..................................................................................................... 207 7. A széfkulcsok kiadása ..................................................................................................................... 208 8. A széfrekesz kiniytása, érték elhelyezés ......................................................................................... 208 9. A széfbérlet megszűnése ................................................................................................................. 208 X. Garancia és kezesség vállalása ....................................................................................................... 209 1. Ügyfélkör ........................................................................................................................................ 209 2. Garancia, kezesség fogalma és általános szabályai ......................................................................... 209 3. Garancia, kezesség beváltása .......................................................................................................... 211 4. A garanciavállalásért felszámítandó díjak ....................................................................................... 212 5. A Központi hitelinformációs Rendszerre vonatkozó szabályok...................................................... 212 XI. Kiszervezett tevékenység .............................................................................................................. 212 XII. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, elhárítása érdekében a Takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítása ................................................. 214 XIII. Záró rendelkezések ..................................................................................................................... 215

Mellékletek

7

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Az Üzletszabályzat célja: A szabályozás célja, hogy meghatározza a Takarékszövetkezet és az Ügyfelei között létrejövő

jogügyletek általános feltételeit. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a Takarékszövetkezet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, az Ügyfél másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg. Fogyasztói szerződés esetében az általános szerződési feltétel alkalmazóját, a Takarékszövetkezetet terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a Takarékszövetkezet lehetővé tette, hogy az Ügyfél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényegére - ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik előzetes tájékoztatást kapjon és azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell az Ügyfelet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadja. Az Üzletszabályzat tárgya:

Jelen Üzletszabályzat tartalmazza a Takarékszövetkezet részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket. Tevékenységi engedélyek száma és kelte: Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F, kelt: 1997. október 28.

formázott: Behúzás: Első sor: 0 cm, Mintázat: Üres

Hitel és pénzkölcsön nyújtása - ideértve a faktorálást, ide nem értve a forfetírozást devizában, valutában Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/7. kelt: 1997. október 28., PSZÁF I-2286/2004. kelt: 2004. október 15., PSZÁF. E-I-1/2007. kelt: 2007. január 9.


formázott: Mintázat: Üres

Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F. kelt: 1997. október 28.

formázott: Behúzás: Első sor: 0 cm, Mintázat: Üres formázott: Behúzás: Első sor: 0 cm, Mintázat: Üres

Váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F. kelt: 1997. október 28. formázott: Mintázat: Üres

Széfszolgáltatás Engedélyszám: ÁPTF 944/1997/F. kelte: 1997. október 28.


Kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása


8

Engedélyszám: PSZÁF. I-504/2000. kelte: 2000. június 8. formázott: Mintázat: Üres

Pénzváltási tevékenység Engedélyszám: Magyar nemzeti Bank II/E-805.457/2. kelt: 1998. szeptember 24. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) forintban és devizában, valutában Engedélyszám: ÁPTF 1274/1998. kelt:1998.06.30. Függő biztosításközvetítés: biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő – ezen belül egyes biztosítási ügynöki tevékenység. Engedélyszám: PSZÁF I.1447/2003, kelt: 2003.október 22. Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység. Engedélyszám: PSZÁF E-I-428/2008. kelt: 2008.04.30 Készpénzt helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, pénzügyi szolgáltatási tevékenység, takarékkártya és nemzetközi használatú bankkártya forgalmazása, az MTB ZRT ügynökeként. Engedélyszám: PSZÁF I-1280/2001, kelt: 2001.07.13 BSZT szerinti függő ügynöki tevékenység Nyilvántartásba vétel :2014.12.08 Engedélyszám: 188700-2/2014 MNB ikt.sz. Az Üzletszabályzat hatálya:

Az Üzletszabályzat rendelkezései mind a Takarékszövetkezetre, mind az Ügyfeleire nézve kötelezőek. Irányadó jogszabályok: A Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatban foglalt jogait és kötelezettségeit mindenkor a hatályos jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezéseinek keretei között gyakorolja és teljesíti, az Üzletszabályzat bármely rendelkezése ennek megfelelően értelmezendő. A takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jog alkalmazandó. Az Üzletszabályzat alkalmazásában irányadó fontosabb jogszabályok: - a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) A Takarékszövetkezet az alábbi magatartási kódexeknek vetette magát alá: - A Takarékszövetkezet a 2009. szeptember 6-án kelt „A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartás kódex” - rendelkezéseinek alá vetette magát. A fenti magatartási kódex elérhető a takarékszövetkezet www.borotaitksz.hu. honlapján. (A magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat 9

vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Felek, az üzletszabályzat nyilvánossága Az üzletszabályzat alkalmazásában Felek: az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. Ügyfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amely /aki a Takarékszövetkezet pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatását igénybe veszi, illetve amely/ aki ilyen szolgáltatás nyújtását kéri a Takarékszövetkezettől. Fogyasztó - a Hpt alkalmazásában: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. - a Ptk alkalmazásában: az önálló foglalkozásán és gazdaság tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy Vállalkozás - a Hpt alkalmazásában: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó; - a Ptk alkalmazásában: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei üzleti kapcsolatára, a közöttük létrejövő jogviszony tartalmára a vonatkozó jogszabályok keretei között létrejött egyedi szerződések irányadóak. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél között létrejött egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben mindenekelőtt az egyes pénzügyi szolgáltatásokra / ügyletekre vonatkozó Üzletszabályzat rendelkezései (ideértve a vonatkozó hirdetményeket is), az ebben nem szabályozott kérdésekben – az ügylet jellegétől függően – a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Ha az általános szerződési feltételek és az egyedi szerződés tartalma egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Az Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása Az Üzletszabályzatok és azok módosításai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti. 10

A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. Amennyiben a Takarékszövetkezet valamely szolgáltatását megszünteti, az ezen szolgáltatásra az Ügyféllel kötött szerződést 30 napos felmondási idővel jogosult megszüntetni. A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzé teszi - elektronikus szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, a honlapján is elérhetővé teszi - Üzletszabályzatait, szerződési feltételeit, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét, valamint ezek módosításait. Az ügyfél kívánságára a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatait és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. 2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. A takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. Az Ügyfél 5 munkanapon belül köteles értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén - jogi státuszát érintő változás történt (pl: elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott). Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből, vagy elmulasztásából adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul tartozik értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott kézbesítési címre küldi. A tájékoztatás történhet papíron vagy tartós adathordozón, illetve elektronikus úton is. Tartós adathordozónak minősül: az olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

11

A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni, kivéve azokat az iratokat, jognyilatkozatokat, amelyek kézbesítéshez joghatás fűződik. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. Az olyan iratokat, amelyek kézbesítése megtörténtét hitelt érdemlően kell igazolni tértivevénnyel vagy ajánlott küldeményként kell a címzettnek megküldeni. A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. (A szokásos postai idő mértékére vonatkozóan a Magyar Posta Hirdetményeiben foglalt határidők az irányadóak.) A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. Folyamatos szerződések esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljeskörű írásbeli kimutatást /kivonatot/ köteles küldeni az Ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 (hatvan) napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 (kilencven) napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni. A takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétes ügyfelei részére a nála elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. 3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. 12

Az Ügyfél a takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetője vagy annak megbízottja ilyenként bemutat. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni az erre rendszeresített űrlapon bejelentett aláírás minta alapján. és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást nem teljesíti. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. 4. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek átadni. A telefaxon érkező megbízást, közleményt teljes értékű írásbeli bejelentésként kell kezelni. A telefonon, táviratban érkező megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítésig függőben tartja. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefonkapcsolatban vagy a táviratban előforduló tévedés, félreértés következménye, hacsak a tévedés nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést. 5. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet, a Takarékszövetkezet pedig az Ügyfél által a nála elhelyezett pénzeszköz után - ha a Szerződés így rendelkezik - kamatot (a továbbiakban együtt: ellenérték) fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés, általános szerződési feltételek, Hirdetmények tartalmazzák. 11.6.A banki szolgáltatás teljesítése során a Takarékszövetkezet jogosult - erre vonatkozó megállapodás alapján - az ellenértéken felül az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit (postaköltségek, sürgősségi díjak, tranzakciós díj, ügyvédi díj, hitelbírálati díj, biztosíték átértékelési díj, szakértői díjak, értékbecslés díja, illetékek, közjegyzői, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.), illetve díjait az Ügyfélre terhelni. A megbízás teljesítése során a Takarékszövetkezet által igénybevett közreműködő bankok által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik.

13

Formázott: felsorolás és számozás

A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes. A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a jelen Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell számítani. A díjat, kamatot, költséget, illetve egyéb szerződéses feltételt a Takarékszövetkezet - az egyedi szerződésekben, általános szerződési feltételekben egyértelműen meghatározott feltételek szerint jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Ha a takarékszövetkezet a szerződéseiben kikötötte a A kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben, postai úton, vagy elektronikus úton köteles közzétenni a jogszabályban meghatározott módon és időben. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni a takarékszövetkezet részére. 11.7.Az Ügyfelet terhelik mindazon igazolt költségek, amelyek az Ügyfél nem szerződésszerű magatartásából származnak vagy a Takarékszövetkezetet az Ügyféllel fennálló jogviszonnyal kapcsolatosan terhelik beleértve az Ügyfél elleni esetleges eljárások költségeit is. 12.1.A Felek jogosultak az egymással szemben fennálló lejárt követeléseiket – egymáshoz intézett nyilatkozattal – beszámítani. A beszámításra vonatkozó nyilatkozatnak minősül a Takarékszövetkezet által az Ügyfél fizetési számlájáról megküldött kivonat, amely tartalmazza a beszámított összeget, és igazolja a beszámítás tényét. 6. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. 7. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 14



7.1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy egyéb adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette. a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó

minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez  a jogosulttól független fejlesztéssel vagy  jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. A takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A takarékszövetkezet vezető állású személyei, tisztségviselői, megbízottjai és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 7.2. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi. A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok. 7.3. Titoktartási kötelezettség

15

A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (Hpt) meghatározott körön kívül az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a takarékszövetkezetnek vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 7.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, - törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, - a takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Az üzleti titok és a banktitok megtartása alól jogszabály felmentést adhat. 7.5. A központi hitelinformációs rendszer A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók (takarékszövetkezet) biztonságának érdekében. A KHR-ről külön törvény rendelkezik (jelenleg: 2011. évi CXXII. tv, a továbbiakban KHRtv). KHR-ben rögzített adatok banktitoknak minősülnek és ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak. Nem jelenti a banktitok sérelmét a pénzügyi szolgáltatást végző pénzügyi intézmény (takarékszövetkezet), valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről - a KHR.tv szerinti - a KHR-be, illetve e rendszerből referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott adatszolgáltatás. Mindenkinek joga van a KHR-ben róla nyilvántartott adatokat megismerni bármely pénzügyi intézmény (ideértve a takarékszövetkezetet is) útján. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, korlátozás nélkül bárki megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A kérelem eredményéről szoros törvényi határidők alapján az Ügyfél levélben, vagy kérése esetén e-mailben kap hivatalos tájékoztatást. (A takarékszövetkezet a kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul /legkésőbb 2 munkanapon belül/ továbbítja, amely 3 napon belül a kért adatokat zárt módon 16

visszaküldi. A takarékszövetkezet a kért adatokat a kézhezvételt követően zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul /legkésőbb 2 munkanapon belül/ eljuttatja a kérelmezőnek.) Az Ügyfél a KHR.tv-ben meghatározott nyilatkozatát a takarékszövetkezet bármely fiókjában is megteheti írásban. Az ügyféllel való írásbeli kommunikáció, tájékoztatás formái: - személyes találkozáskor történő írásbeli dokumentumátadás, - postai úton való közlés - a KHR-ben nyilvántartott előzetes hozzájárulása esetén elektronikus kommunikáció. 7.5.1. A KHR nyilvántartásai A KHR nyilvántart valamennyi olyan természetes személyt, illetve vállalkozást, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás a rá vonatkozó KHRtv alapján kezeli. A KHR nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A takarékszövetkezet a KHR-be való adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltatónak minősül. 7.5.2. A KHR által nyilvántartott adatok felhasználása A KHR-ben nyilvántartott adatok kizárólag a Hpt szerinti pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy az ügyfél részére saját adatairól való tájékoztatás megadásának céljára használhatók fel. A szerződéskötést megelőzően a takarékszövetkezet köteles ismertetni természetes személy Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha – a KHR-ben lévő információra is tekintettel – megfelelő adósnak tartja. 7.5.3. Adatátadás a KHR-be A takarékszövetkezet az Ügyfél adatainak egy részét a szerződés megkötése után, más részét bizonyos események bekövetkeztekor adja át a KHR-nek. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: pénzügyi szolgáltatási szerződés, befektetési hitelszerződés, értékpapír kölcsönzési szerződés, hallgatói hitelszerződés. A pénzügyi szolgáltatások körében az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: - hitel és pénzkölcsön nyújtása; 17

-

-

pénzügyi lízing; olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

Tájékoztatás az adatátadásról: Amennyiben a takarékszövetkezet Ügyfeléről adatot ad át a KHR részére, erről az átadást követő legfeljebb 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja. Az Ügyfél kérésére a tájékoztatás e-mailben is teljesíthető. A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a szerződés fennállása alatti rendszeres havi adatátadásra (havonta fennálló tőketartozás összegéről és pénzneméről). 7.5.4. Adatátadás természetes személyek esetén A KHR törvény 2.§.(1). bek. g) pontja alapján az egyéni vállalkozó nem minősül a KHRben nyilvántartott természetes személynek. A takarékszövetkezet az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során – az MNB honlapján közzétett mintatájékoztató alapján - tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt - a KHR-re irányadó szabályokról, - a nyilvántartás céljáról, - a nyilvántartott személyt megillető jogokról, - arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, - arról, hogy adatai a szerződéskötést követően átadásra kerülnek, valamint a törvényben meghatározott esetekben átadásra kerülhetnek. Az írásbeli tájékoztató átvételét, illetve megtörténtét a szerződéskötéskor az ügyfél aláírásával igazolja. Az adatok átadását megelőzően a takarékszövetkezet köteles beszerezni az Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez. (kivéve a B. pont szerinti adatok átvételét.) A hozzájáruló nyilatkozat az Ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére vonatkozik. Ha az ügyfél ezen nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat és hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben az időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az Ügyfél nem járul hozzá adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez, úgy a KHR-től az A/ d) pont szerinti, valamint a B. pont szerinti adatok vehetők át a KHR-ből. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. Az Ügyfél - a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása alatt - a takarékszövetkezet útján írásban kérheti, hogy az A/ a-b) pont szerinti adatait a szerződés megszűnését követő legfeljebb 5 évig a kezelje még a KHR. Az Ügyfél e kérését írásban

18

bármikor visszavonhatja - a szerződéses jogviszony megszűnéséig a takarékszövetkezet útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül. A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: a) az azonosító adatok: - név, - születési név, - születési idő, hely, - anyja születési neve, - személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, - lakcím, - levelezési cím, - elektronikus levelezési cím. b) a szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - ügyféli minőség (adós, adóstárs) - a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. c) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatátszolgáltatás alapján): - a havonta fennálló tőketartozás összege és pénzneme, esetleges előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme d) a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: (amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatainak a KHR-ből történő lekérdezéséhez) - a nyilatkozat kelte (hely, dátum), - a referenciaadat-szolgáltató (pl: pénzügyi intézmény) azonosító adatai, - az ügyfél a) pont szerinti azonosító adatai és a b) pont szerinti szerződésének adatai, - a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHRből. B) Egyes eseményekhez kapcsolódó adatátadás Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére (az ügyfél külön hozzájárulása nélkül) átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása 19

Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén külön-külön kell figyelembe venni. (A minimálbér aktuális összegéről a takarékszövetkezetnél érdeklődhet, illetve tájékozódhat a Nemzeti Adó-és Vámhivatal weboldalán: http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/minimalber.html ) Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - ügyféli minőség (adós, adóstárs) - a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatátadás tervezett végrehajtását megelőzően 30 (naptári) nappal a Takarékszövetkezet írásban tájékoztatja Ügyfelét arról, hogy a fenti adatai fognak bekerülni a KHR-be, ha nem rendezi mulasztását. A tartozás rendezésére a figyelmeztetést követően is van lehetőség. b) Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során - valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve - hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - az igénylés elutasításának időpontja, indoka, - okirati bizonyítékok, - jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. c) Kártyavisszaélések nyilvántartása Az ügyféllel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény. 313/C. §20

ában vagy a Btk 374. § (5) bekezdésében és 393. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos alábbi adatok: - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), - a letiltás időpontja, - a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, - a jogosulatlan felhasználások száma, - az okozott kár összege, - a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A B. pontbeli adatok az adatátadástól számított 5 évig maradnak a KHR-ben, és ezen időszak alatt hozzájárulás nélkül is felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához. Hitelmulasztás esetén a tartozás teljesítésétől számított 1 évig maradnak az adatok a KHR-ben. 7.5.5. Adatátadás vállalkozások esetén A takarékszövetkezet a vállalkozást a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja az alábbiakról: - az adatátadás céljáról, - a szerződéskötést követően átadásra kerülő adatok köréről, - arról, hogy adatai a törvényben meghatározott esetben bekerülnek a KHR-be, - arról, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: a) az azonosító adatok: - cégnév, név, - székhely, - cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, - adószám. b) az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - a szerződés megszűnésének módja, - a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. c) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatátszolgáltatás alapján): - a havonta fennálló tőketartozás összege és pénzneme, 21

-

esetleges előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme

A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHRből. B) Egyes eseményekhez kapcsolódó adatátadás Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az Ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - a szerződés megszűnésének módja, - a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatkezelés időtartama: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megszűnésének időpontja, ha azonban a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított öt év b) Szerződésszegés nyilvántartása - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés esetén: Az Ügyfél készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: az adatátadástól számított öt év 22

c) Sorban állás nyilvántartása Az Ügyfél fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a pénzforgalmi számlával kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: - a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), - a sorba állított követelések összege és devizaneme, - a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, - perre utaló megjegyzés. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás fő szabály szerint az adatkezelés oka megszűnésétől számított öt évig kezeli az adatokat, ezt követően véglegesen és vissza nem állítható módon törli azokat. Törölni kell az adatot akkor is, ha azok jogellenesen kerültek a KHR-be, illetve ha az adatszolgáltató nem állapítható meg. Az adatkezelés időtartama: a követelések sorba állítása megszűnését követő öt év 7.5.6. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök Kifogás A KHR-ben nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-be való átadása, kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A kifogás a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz vagy a kifogásolt adatot átadó takarékszövetkezethez nyújható be írásban. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás, illetve a takarékszövetkezet köteles a kifogást a kézhezvételét követő 5 munkanapon kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül tájékoztatni. A kifogásnak való helyt adás esetén a változást a KHR-ben haladéktalanul átvezetik. Peres eljárás Az ügyfél, mint a KHR-ben nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat a kifogás kivizsgálásáról szóló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál. A keresetlevelet a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell benyújtani vagy ajánlott levélben postára adni. A KHR a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor a referenciaadatokat haladéktalanul, legkésőbb két munkanapon belül zárolni kell (az adattovábbítás lehetetlen). A referenciaadat zárolását, a zárolás megszűntetését, a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően a KHR-ben haladéktalanul végrehatják. 23

A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi 7.5.7. A természetes személy (fogyasztó) fizetési számláról készpénzfelvételéhez kapcsolódó nyilatkozatainak nyilvántartása

való

ingyenes

A pénzforgalomról szóló jogszabály (2009. évi XXXV. törvény 36/A§.) alapján a fogyasztó jogosult a fizetési számlájáról legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített készpénzkifizetés vagy Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel együttes összegének százötvenezer forintot meg nem haladó részét a pénzforgalmi szolgáltatótól díjtól és költségtől mentesen igénybe venni. Erről a fogyasztó a fizetési számláját vezető takarékszövetkezetnek írásban, az erre rendszeresített formában nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének tényét, valamint a nyilatkozatadatokat az egyes fizetési számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartása rögzíti. A nyilvántartás a központi hitelinformációs rendszert (KHR) is kezelő pénzügyi vállalkozás által működtetett Központi Nyilvántartás vezeti. E tevékenység felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el. Fogalmak: nyilatkozattevő: a fogyasztó, aki a nyilatkozatot, illetve visszavonó rendelkezést tett, akkor is, ha nevében meghatalmazott járt el, nyilatkozat: a nyilatkozattevő által tett nyilatkozat (7.5.7.2. pont szerint) visszavonó rendelkezés: a fogyasztó által tett nyilatkozat visszavonó rendelkezés vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölttől eltérő fizetési számla megjelölése nyilatkozatadat-szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a nyilatkozattevőnek azt a fizetési számláját vezeti, amelynek tekintetében a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett - a takarékszövetkezet nyilatkozatadat: a 7.5.7.2. pont szerinti adatok. 7.5.7.1. A Központi Nyilvántartás célja, hogy az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű gyakorlásának biztosítása érdekében megállapítható legyen az, hogy a nyilatkozattevő tett-e nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést, eltérő időkben és nyilatkozatadat-szolgáltatóknál tett nyilatkozatok esetében pedig annak megállapíthatósága, hogy mely nyilatkozata jogosítja őt a fenti törvény a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra (ingyenes készpénz felvételre). A központi nyilvántartásban szereplő adatokat csak erre a célra lehet felhasználni. A nyilvántartásnak történő folyamatos adatszolgáltatást megelőzően legkésőbb 2014. november 21-ig minden nyilatkozatadat-szolgáltató adatot szolgáltat a KHR részére a 2013. december 1-jét követően a nyilatkozattevők által tett nyilatkozatokról. Ezt követően a KHR 2014. november 30-ig elvégzi ezen adatok konszolidálását. Ezen nyilatkozatok tekintetében, ha egy nyilatkozattevőnek valamilyen oknál fogva egyidejűleg több nyilatkozata van érvényben, KHR az időben korábban tett nyilatkozatot tekinti hatályosnak és ennek megfelelően értesíti az érintett nyilatkozatadat-szolgáltatókat. 7.5.7.2. A takarékszövetkezet által a Központi Nyilvántartás részére átadott adatok A már megtett nyilatkozatokról vagy visszavonó rendelkezésekről a takarékszövetkezet az előző bekezdésben foglalt határidőig, illetve a 2014. december 1-től az újonnan befogadott nyilatkozatokról azok megtételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a következő adatokat adja át Központi Nyilvántartás kezelőjének: 1. a nyilatkozatadat-szolgáltató Takarékszövetkezet nevét, rövidített nevét és a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát, 24

2. a nyilatkozattevő Ügyfél, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét), 3. azt a naptári napot, amelyen a nyilatkozattevő a nyilatkozatot vagy a visszavonó rendelkezést megtette, 4. azt, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett, továbbá az érvényes nyilatkozatok esetében a 2) pont szerinti adatokban történt esetleges változásokat. Ha a nyilatkozattevő nem szerepel a Központi Nyilvántartásban, vagy ha szerepel a Központi Nyilvántartásban, de a nyilatkozatához visszavonó rendelkezés is tartozik, akkor a Központi Nyilvántartást kezelője a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a takarékszövetkezet részére visszaigazolja a nyilatkozat nyilvántartásba vételét. A nyilatkozat hatályba lépése a 2009. évi LXXXV. törvényben foglalt határidők figyelembe vételével történik. A tárgyhónap 20. napjáig tett nyilatkozat vagy visszavonó nyilatkozat a következő hónaptól érvényes. Ha a nyilatkozattevő korábban tett hatályos nyilatkozata szerepel a Központi Nyilvántartásban, a KHR a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a Központi Nyilvántartásban szereplő nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató takarékszövetkezetet értesíti a nyilatkozattevő érvényben lévő nyilatkozatának hatályvesztéséről. Ezzel egyidejűleg a KHR az új nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató Takarékszövetkezet részére visszaigazolja a nyilatkozat nyilvántartásba vételét. Az új nyilatkozat hatályba lépése és a korábban adott nyilatkozat hatályvesztése ez esetben is a fentiekben hivatkozott törvényben foglalt határidők figyelembe vételével történik. A Takarékszövetkezet a Központi Nyilvántartástól fogadott, a hatályvesztésről szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül az Ügyféllel kötött megállapodás alapján más, tartós adathordozón - értesíti a nyilatkozattevő Ügyfelet arról, hogy a visszavonásra vonatkozó szabályok szerinti időpont után már nem jogosult a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra. 7.5.7.3. A KHR által a nyilatkozatadat-szolgáltatók részére átadott adatok A KHR a nyilatkozatadatokat - a nyilatkozatadat-szolgáltató/takarékszövetkezet kérésére kizárólag annak a nyilatkozatadat-szolgáltatónak adhatja át, amely a kért nyilatkozatadatokat felé továbbította. A nyilatkozatadat-szolgáltató ez esetben sem értesülhet a 7.5.7.2./1.) pont szerinti adatról, amennyiben az egy tőle különböző nyilatkozatadat-szolgáltatóra vonatkozik. A KHR a nyilatkozatadatokat azok törléséig kezeli. A nyilatkozatadatokat haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül törli - a fizetési számla megszűnéséről való tudomásszerzést követően, - a visszavonó rendelkezést követően, amennyiben a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot, a nyilatkozattevő kérésére, - a nyilatkozattevő elhalálozása esetén az arról való tudomásszerzést követően. A fenti események valamelyikének bekövetkezéséről való tudomásszerzést követően a nyilatkozatadat-szolgáltató/ takarékszövetkezet haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül értesíti a KHR-t.

25

Amennyiben a nyilatkozattevő külön nem rendelkezik, a nyilatkozatadatokat a KHR a visszavonó rendelkezés dátumától számított 5 év elteltével automatikusan törli, ha a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot. A KHR a nyilatkozatadat-szolgáltató kilétének vizsgálatát követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül törli a nyilatkozatadatokat, ha a nyilatkozatadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg. 7.5.7.4. A nyilatkozattevő Ügyfél által kérhető adatszolgáltatások A nyilatkozattevő Ügyfél  a nyilatkozatadat-szolgáltatónál/Takarékszövetkezetnél személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül, költség és díjmentesen megismerheti. A kért adatokat a nyilatkozatadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-nek haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a nyilatkozatadat-szolgáltatónak. A nyilatkozatadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.  a KHR-től közvetlenül is igényelhet írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) tájékoztatást a róla kezelt nyilatkozatadatokról. A nyilatkozattevő Ügyfél - a fenti módokon - kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint – ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn – törlését. 7.5.7.5. Ügyfélvédelem és jogorvoslat - A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a Központi Nyilvántartás céljának, az abban kezelt adatok tartalmának, a Központi Nyilvántartás működésének és szabályainak ismertetését, ideértve a nyilatkozattevőt megillető jogokról, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a Központi Nyilvántartásban szereplő adatokat csak a jogszabályban - 7.5.7.1. pontban - meghatározott célra lehet felhasználni. - A takarékszövetkezet a nyilatkozat, illetve a visszavonó rendelkezés megtételekor írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül tájékoztatja a fogyasztót, hogy nyilatkozatadatai átadásra kerülnek. - A takarékszövetkezetnél a nyilatkozattevő személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. - A takarékszövetkezet a nyilatkozattevő tájékoztatás iránti kérelmét a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak (KHR-nek) haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a takarékszövetkezetnek. A takarékszövetkezet az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek. 26

- A nyilatkozattevő írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) a KHR-től is tájékoztatást igényelhet a róla kezelt nyilatkozatadatokról. - A nyilatkozattevő a nyilatkozatadat-szolgáltatónál a KHR-nél kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint - ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn - a törlését.

8. Információnyújtás Hitelreferencia-szolgáltatásnak minősül az ügyfélről való banktitkot nem sértő díjazás ellenében történő bankinformáció nyújtás, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet a fentieken kívül, az alapinformáción felül bankinformációt az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott.A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal. 9. Közreműködő igénybevétele A Takarékszövetkezet termékeit és szolgáltatásait saját ügyfélszolgálati helyein kívül, megbízási szerződés alapján, más erre jogosult közvetítőkön (ügynökökön) keresztül is elérhetővé teheti ügyfelei számára. A Takarékszövetkezet az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Közreműködő lehet a Takarékszövetkezet által a pénzügyi szolgáltatások ellátására igénybevett természetes vagy jogi személy (pl. bankügynök, stb). A közreműködő mind a takarékszövetkezet, mind az Ügyfél vonatkozásában köteles a banktitkot, üzleti titkot megtartani. Amennyiben a titoktartási kötelezettség alól a jogszabályok felmentést adnak, az ebből eredő következményekért a Takarékszövetkezet nem felelős. 10. A megbízások általános szabályai A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet más módon értesíteni kell. A Takarékszövetkezet nem felel a megbízó által tévesen megadott adatok helyességéért.

27

11. Ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden a takarékszövetkezet által végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében el kell végezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos (jelenleg: 2007. évi CXXXVI. törvény) jogszabály alapján. A nemzetközi pénzátutalások esetén - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján alkalmazni kell a takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében („pénzmosási” szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatókra nézve. A takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni. A takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /pénzváltásnál: ötszázezer/ forintot. Az ügyfél köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A takarékszövetkezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet. Tényleges tulajdonos:

28

- az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Ptk. 8:2.§ (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, - az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2.§(2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, - a fenti két pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, - az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, - alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. 11.1. Ügyfél azonosítás Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: természetes személy: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén: - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; - cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi

29

személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a takarékszövetkezet munkatársa köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a takarékszövetkezet jogosult a fenti okiratok ellenőrzésén túlmenően - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a vonatkozó belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet az alábbi adatokat köteles nyilvántartani, illetve rögzíteni: Természetes személy: - családi név és utónév (születési név), - lakcím - születési hely és idő - állampolgárság - az azonosító okmány típusa és száma - külföldi: magyarországi tartózkodási hely Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet: - név, rövidített név - székhely, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzítheti: Természetes személy: - születési helyét, idejét, - anyja nevét; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet: - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.

30

A takarékszövetkezet az ügyfél azonosítás (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető. A takarékszövetkezet - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. 11.2. Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfélt az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 11.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosásról szóló jogszabály és a tárgybani belső szabályzata rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatási ügyletkötések során. Ha a takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. 12. A jognyilatkozatok kézbesítésének szabályai Az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezetnek írásban 5 (öt) munkanapon belül bejelenteni, amennyiben személyi/szervezeti adataiban, lakcímében, elérhetőségeiben vagy munkaviszonyában változás következik be. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet a közöttük létrejött jogviszonnyal kapcsolatos hatályos jognyilatkozatot a szerződésben rögzített vagy egyéb módon egymás részére igazolhatóan írásban utoljára megadott címre, kézbesítési címre megküldve tehetnek. 31

A postai úton megküldött jognyilatkozatot, ha azt a másik fél átvette – abban az időpontban tekintendő kézbesítettnek, amely időpont a tértivevényen szerepel, ennek hiányában a postai tudakozvány alapján megállapítható időpontban. Ügyfél és a Takarékszövetkezet a jognyilatkozatot abban az esetben is hatályosan megtett jognyilatkozatnak tekinti a postai feladástól számított 5. munkanapon, ha annak átvételét a másik fél megtagadja, vagy a küldemény „nem kereste”, vagy „a címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza. A címváltozás közlésének elmaradása esetén az eredeti címre küldött jognyilatkozat tekintendő továbbra is megtett hatályos jognyilatkozatnak. Amennyiben a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg, vagy a kézbesítés bármilyen okból eredménytelen, úgy a postai feladástól számított 5. munkanapon az értesítést kézbesítettnek tekintendő, függetlenül attól, hogy a címzett arról értesült-e, vagy sem. Amennyiben a kölcsönszerződésben több adós szerepel, úgy a takarékszövetkezet bármelyik adós felé megtett jognyilatkozata valamennyi adóssal szemben megtett, hatályos jognyilatkozatnak tekintendő. Az ügyfél által utoljára szabályosan bejelentett címre személyesen (futár útján) megküldött jognyilatkozat kézbesítettnek tekintendő, amennyiben a futárral megküldött iratot a címzett vagy képviselője, meghatalmazottja átvette. Meghatalmazottnak tekinthető minden olyan személy, aki a címzett (munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony alapján) alkalmazásában áll vagy a címzett hozzátartozója. Amennyiben az Ügyfél a faxszámát akár a szerződésben rögzítve akár külön írásban bejelentve a Takarékszövetkezet tudomására hozza, hatályos jognyilatkozatnak tekintendő a faxon – az egymás részére írásban bejelentett faxszámra – megküldött jognyilatkozat is, amennyiben a fax elküldését a faxkészülék visszaigazolta. A faxon megküldött jognyilatkozat kétség esetén akkor tekintendő megküldöttnek, ha a feladó fax visszajelzéssel igazolja a kézbesítést a visszaigazoláson (activity report) feltüntetett időpontban. Amennyiben az Ügyfél (akár a szerződésben rögzítve, akár külön írásban bejelentve) a Takarékszövetkezet tudomására hozza elektronikus postafiókjának (e-mail) címét, úgy hozzájárulhat ahhoz, hogy (azon időpontig, amíg írásban igazolhatóan nem kéri a bejelentett e-mail címének módosítását vagy törlését) a Takarékszövetkezet – a szerződés azonnali vagy rendkívüli hatályú felmondását kivéve – az e-mail címére megküldje a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait. Az ügyfél E-mail címére elküldött jognyilatkozat az elküldést követő munkanapon tekintendő az ügyféllel közöltnek. Az ügyfél köteles arról gondoskodni, hogy az elektronikus elérhetősége az üzenetet fogadni tudja. Az ügyfél köteles az e-mail-t visszaigazolni, azonban ha az ügyfél ezt nem teszi meg vagy egyéb okból (pl. nem létező email cím, telített e-mail fiók) nem kerül kézbesítésre az üzenet, ettől függetlenül a kézbesítési vélelem beáll Amennyiben valamelyik fél egyidejűleg a jognyilatkozatot a fent meghatározottak szerint a másik félnek többféle módon is megküldi, úgy a jognyilatkozatot abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az első - jelen üzletszabályzatban, vagy szerződésben meghatározott - szabályszerű kézbesítés megtörtént.

32

II. BETÉTGYŰJTÉS Betét (Hpt. 6.§.(1). bek. 8. pontja szerint) A Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti betétszerződés vagy takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a bankfizetésszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Ptk. 533.§.:A takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Ptk. 6:390. §: Betétszerződés (1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni. (2) Határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejáratkor vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni. (3) A betétes a betét összegének visszafizetését a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is jogosult kérni. A betétes felszólítása hiányában a bank a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére. (4) A lejáratkor fel nem vett betétösszeg átalakul határozatlan idejű betétté. (5) Határozatlan időtartamú betét esetén a bank a betét összegét a betétes rendelkezése szerint, késedelem nélkül köteles visszafizetni. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése (Hpt. 6.§.(1). bek. 9. pont) : pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezik, mely szerint takarékbetét: a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg. 1. Betételhelyezés Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek, melyet a Takarékszövetkezet köteles elfogadni azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni, illetőleg nyereménybetétek esetén a sorsolás eredményétől függő nyereményt nyújtani. A betételhelyezés írásbeli szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. A természetes személyeknek bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100.- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. 33

A takarékbetét-szerződésben a betétestől különböző, de takarékbetét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet köteles azonosítani / átvilágítani a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály és belső szabályzata szerint. Azonosítás hiányában takarékbetétet nem lehet elfogadni, illetve a kedvezményezett megjelölése nem fogadható el. A takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet - 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint - 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. - az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére, - az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően 1.1 Betétvédelem Betétvédelemben részesülnek a névre szólóan elhelyezett betétek. A betétbiztosítás feltételeiről a takarékszövetkezet az ügyfeleit tájékoztatja Hirdetmény útján. A betétbiztosítás szempontjából betétnek minősül a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír is (Hpt. 281.§.2.sz. melléklet IV/1.pont). A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Amennyiben a betétre a törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki, azt ilyen értelmű záradékkal kell ellátni. Betétvédelemben akkor részesül bármely betét, ha a betétes azonosítható, illetve a betét névre szólóan kerül elhelyezésre. A betétes nevén kívül legalább két azonosító adatot kell nyilvántartani a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében, melyek a következők: Természetes személynél: - Megnevezés (név) - Születési dátum - Személyi igazolvány

Jogi személynél: - Megnevezés - Adószám - Pénzforgalmi számla

Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott (forint/deviza) betétből, valamint azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet azért vonja vissza, mert a tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette, vagy nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet (Hpt. 30. § (1) bekezdés b) c) pontja szerinti esetek), először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként.

Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét az MNB visszavonta (Hpt 33.(1). bek alapján), vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. 34

A betétes ezen kártalanítási összeghatárt meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. Az MNB akkor vonja vissza a hitelintézet működési engedélyét a Hpt 33.§(1) bek szerint, ha - fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, - a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet. A kártalanítás értékhatárát a törvény euróban állapítja meg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik. a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítva. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az OBA a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után - a három időpont közül a legkorábbiban - (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal. Az OBA a befagyott tőkeösszeg után a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás kezdő időpontjáig, a kártalanítási összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a kártalanítás összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. A kártalanítás kezdőidőpontja: - a betétek befagyása vagy - az MNB-nek a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozatának közlése (takarékszövetkezet végelszámolása miatti működési engedély visszavonása) vagy - felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az OBA kérésére az MNB engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a takarékszövetkezet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 5 munkanapon belül a kifizetést teljesíteni. -

Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

35

-

Hitelintézetek egyesülése esetén a kártalanítási összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei legfeljebb öt évig, a lakás-takarékpénztári betétek megszűnésükig.

-

Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

-

Közösségi betétek esetén a kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

-

A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás 100 ezer euroig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.

-

Az egyéni vállalkozó által elhelyezett betétek - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősülnek.

-

A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan nyitott számlák - amelyeket a takarékszövetkezet nem a Hpt-ben meghatározott letéti szolgáltatás keretében vezet - az elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a Hpt. 213. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok (a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói) fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás.

-

Az OBA által biztosított betétek esetében a Takarékszövetkezet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a Takarékszövetkezettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a kártalanítási összegből Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

-

A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. Ha az OBA tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.

36

Fedezetül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható A betétes a fentiek szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. Hitelintézetek egyesülése esetén a kártalanítási összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig. Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. Közösségi betétek esetén a kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni. A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás 100 ezer euro összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Az OBA által biztosított betétek esetében a takarékszövetkezet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a takarékszövetkezettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A takarékszövetkezet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBÁ-val közölni. A takarékszövetkezet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akk or az OBA a biztosított betéti összegből a takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek a takarékszövetkezetnél fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha a takarékszövetkezetnek az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a takarékszövetkezet engedélyét a PSZÁF a Hpt. 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza. Fedezetül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

1.2. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet (takarékszövetkezet) vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább 5 %-os tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet /vállalkozás által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. 37

o) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint p) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, q) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. 2. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes, vagy kedvezményezett megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betéti okiraton fel kell tüntetni a betétes, kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint a betét biztosítottságára vonatkozó utalást és betétbiztosításhoz szükséges további azonosító adatokat. A takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet, illetve az általuk meghatalmazott személyt köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerint azonosítani és az azonosítás adatait a betét, illetve a betét-szerződés megszűnését követő legalább 8 évig megőrizni. Azonosítás hiányában a takarékszövetkezet takarékbetétet, illetve kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. Az azonosítás az I. fejezet 11. pontjában foglaltak szerint és az ott feltüntetett adatokkal történik. 3. Rendelkezési jogosultság a betét felett: A névre szólóan elhelyezett betétek elhelyezhetők fenntartás nélkül vagy fenntartással. A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket, valamint a betét biztosításra vonatkozó feltételeket.  A névre szólóan fenntartás nélkül elhelyezett betétet a hitelintézet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett – , illetve meghatalmazottja részére fizeti vissza.  A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett - , illetve meghatalmazottja részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja. (A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.) Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki.

38

Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Meghatalmazás: A takarékbetét felett a betétes vagy a kedvezményezett meghatalmazott útján is rendelkezhet. A meghatalmazás lehet általános (a meghatalmazó valamennyi jogügyletére kiterjedő) vagy eseti (egy esetre, ügyletre kiterjedő). A meghatalmazásra a Ptk képviseletre és meghatalmazásra vonatkozó szabályait kel alkalmazni. A nem névre szólóan megnyitott takarékbetétek feletti rendelkezés, azok névre szólóvá alakítása: - A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezi. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be, a betétes által a takarékbetétszerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfélátvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes. - A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor. - A takarékszövetkezet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetétszerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét. A nevesítést követően a betétokirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. 4. A betétek lekötése Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. A betéti számla pozitív egyenlege látra szóló betétnek minősül. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, amelynek megszegése a kamatra való jogosultság teljes, vagy részleges elvesztésével jár, vagyis amennyiben a betétes a lekötési idő előtt kívánja a betétet felvenni azt megteheti, azonban a lekötési idő előtt felvett betétekre a kikötött kamat nem jár. A takarékszövetkezet nem ír elő olyan minimális időtartamot, amíg a betétet nem lehet kivenni.

39

A lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékéről a Takarékszövetkezet Hirdetménye rendelkezik. A betétek kamatozásának feltételeit, illetve a lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékért a Takarékszövetkezet Hirdetményei tartalmazzák. 5. A betétek kamatai A kamatszámítás módja, képlete: Kamat = tőke x kamatláb x napok száma év végéig 365 x 100 Az évi napok száma 365. Egyéb betétek, számláról lekötött betétnél: ezeket ki lehet húzni, mert minden betét 365 napos Kamat = tőke x kamatláb x napok száma év végéig 360 x 100s Az évi napok száma 360.

A kamatozás kezdő és utolsó napja: A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A takaréklevél-betét az elhelyezés hónapjának első napjától a megszűnést megelőző hónap utolsó napjáig kamatozik (havi kamatozás). A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal napilap és üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetménye útján teszi közzé. Az egységesített betéti kamatláb-mutató: A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló jogszabály (41/1997.(III.5.) sz. kormányrendelet/2010. június 11-től: (jelenleg: a 82/2010.(III.25.) Kormányrendelet) alapján a hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes általa kinált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítani, illetve közzé kell tenni. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén az EBKM-et ki kell kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. A betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban és kereskedelmi kommunikációban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a hitelintézet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) - ide nem

40

értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangzania. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke, illetve összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értékét is meg kell adni. Ha a takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (kár a takarékszövetkezet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikációnak legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmaznia kell. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmaznia kell. Ha a takarékszövetkezet olyan összetett szolgáltatást kínál, ahol a betét mellett befektetési jegyet is kötelező vásárolni, a kereskedelmi kommunikációnak vagy a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak a betétrészre vonatkozó EBKM értékét követően tartalmaznia kell - megegyező megjelenítésben - az alábbi szöveget: „Az ajánlat másik elemét képező befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Az alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra.” Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni:

ahol n = kamatfizetések száma r = az EBKM értéke t i = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap.

ahol n= kamatfizetések száma 41

r= az EBKM értéke ti= a betét elhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+b,v)i= az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:

ahol n = a betétbefizetések száma, Bi = az i-edik betétbefizetés összege, t = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, i r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, K = a j-edik kifizetés összege. j 6. A kamat jóváírásának időpontja: A kamatozás megelőlegezett kamatjóváírással történik. A betét utáni kamat - teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december 31-én esedékes, - minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd a takarékbetétkönyvben. Az évi napok száma 365. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). A lekötött betéteknél minden egyes betételhelyezésnek el kell tölteni a lekötési időt. Kifizetés esetén mindig a legrégebbi befizetésből történik a felvét. Lekötési időt elfekvő betét a - lekötési időnek megfelelő kamat %-kal - tovább kamatozik. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő Hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. 7. A kamat mértékének megváltoztatása: A Takarékszövetkezet jogosult a betéti kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítását a hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek napilapban közzé kell tenni és az üzlethelyiségeiben Hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Betéti

kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára - külön pontban egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A

42

szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését 15 (tizenöt) nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni. Ha a Betétes Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő - ha a szerződés másként nem rendelkezik - 30 nap, az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetén 90 nap. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. A felmondási idő lejártáig a takarékszövetkezet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni. A Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt és Hirdetményében közzétett levonásokat eszközölhet. A takarékbetét kamatát - a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékű - kamatadó és eho terheli. Az adóköteles kamat utáni adót a Takarékszövetkezet állapítja meg és fizeti be az adóhatósághoz. A mindenkori kamatok mértékét a Hirdetmény tartalmazza. 8. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai 8.1. Kamatozó könyves takarékbetét Könyves takarékbetétet bármilyen összegben minden természetes személy elhelyezhet. A Takarékszövetkezet a betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki. A betétbe betétet elhelyezni, kivétet eszközölni - lekötési időt ki nem töltött betétnél a kamat veszteség figyelembevételével - bármikor lehet. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő szerint - lekötési idő meghatározása nélkül (látra szóló) - előre meghatározott lekötési időre. (A lekötési időket a Hirdetmények, illetve az aktuális betéti konstrukciók tartalmazzák) A takarékbetét csak névre szólóan helyezhető el, rendelkezés szerint lehet fenntartással vagy fenntartás nélkül. Fenntartásos betétkönyvet két vagy több személy is nyithat, de rendelkezni kell a betétkönyvből való kifizetés esetére, hogy a betéttulajdonosok együttesen vagy külön-külön jogosultak a betét felett. A fenntartásos betét tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetét tulajdonos hagyatékához; a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek. Takarékbetétkönyvben forgalmazás csak a betétkönyv egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén - a betét összegét és a betétest megillető kamatot a betétkönyv bevonása ellenében lehet kifizetni. 8.2. Takaréklevél 43

A takaréklevél betétek lehetnek fix összegűek, előnyomottak vagy biankóbetétek. A takarékszövetkezet fix összegű takarékleveleket bocsát ki. A fix összegű takaréklevél-betétek címletei: 5.000. Ft 10.000. Ft 20.000. Ft 50.000. Ft 100.000. Ft A takaréklevél esetén kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A takaréklevélre elhelyezett összeghez - mivel az fix címletű - újabb összeget hozzátenni, vagy abból elvenni a felváltás esetét kivéve nem lehet. A nagyobb címletű takaréklevél kisebb címletűre jogfolytonosan felváltható. A felváltott takaréklevél az eredeti elhelyezés időpontjától kamatozik. A felváltott takaréklevél ellenértékének egy része készpénzben is kifizethető. Az év ugyanazon hónapjában megnyitott kisebb címletű takaréklevelek magasabb címletűre jogfolytonosan beválthatók. A takaréklevél kamatát külön felvenni nem lehet, azt a betétösszeg, illetve felváltás esetén a részösszeg felvételével egyidejűleg fizeti ki a Takarékszövetkezet. 8.3. Lakáscélú betétek A lakáscélú megtakarításokról a 90/1987. PM rendelet szól, ami 1997.I.1-től hatályát vesztette, de rendelkezéseit a már megkötött ilyen célú betétszerződésekre alkalmazni kell. Lakáscélú megtakarítás olyan takarékossági megállapodás, amelyben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére minden hónapban - 5 éven keresztül - 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. Az elhelyezett betét és kamata felett - a megállapodás időtartama alatt - a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejáratával, amennyiben a kedvezményezett nagykorú a kedvezményezett, a kedvezményezett nagykorúságáig a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartam lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Lakáscélú betétből részösszeget kivenni nem lehet. A betételhelyező fontos okból (pl: betegség) a megállapodásban vállalt befizetéseket szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik. A Takarékszövetkezet a lakáscélú betétek után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizet. A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről a jóváírt kamatról és az év végi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A lakáscélú betét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A kamatszámítás képlete megegyezik a betéti kamatszámítás általános képletével. A megállapodás időtartamát és a 60 befizetést elért betétszámlán "számlazárás" történik, ami során a befizetések után - azok időpontjától - + kamatjóváírás történik. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható. A lakáscélú betétek - az 1996. évi CXII tv. szerint - államilag és OBA által garantáltak. 44

8.4. Takarékszelvény A takarékszelvény névre szóló betéti okirat. Takarékszelvény csak 100-zal maradék nélkül osztható összeg lehet. Lejárata 3 hónap, lejárat után nem kamatozik. A lejáratkor esedékes kamatot a 91. napon vagy utána lehet a tőkével együtt kifizetni. Havonta emelkedő mértékű kamatozású, havonta kamatos-kamattal kamatozik. Havonta emelkedő mértékű kamatozású, havonta kamatos kamattal kamatozik. Kamatszámításnál minden hónap 30 napos. A takarékszelvényt felváltható, belőle részkifizetés történhet (100-zal maradéktalanul osztható összegben). A takarékszelvény után a Hirdetményben közzétett kamatot fizet a Takarékszövetkezet. A takarékszelvény fix kamatozású. 8.5. Értékpapírszerű egyéb betétek Az értékpapírszerű formában kiállított betéti okiratokra is jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A takarékszövetkezet által forgalmazott egyes konstrukciókat és általános szerződési feltételeiket a Hirdetmények tartalmazzák. (Pl: Matrac betétjegy, betétjegy, kamatjegy, stb) Az értékpapírszerű formában kiállított betét takarékbetétnek minősül. Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés. 8.6. Takarékszámla betétek A Takarék számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik – tetszőleges összegű, gyakoriságú, és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénz, jóváírás, stb.) történő rugalmas megtakarításra. Megtakarítási célokat szolgáló konstrukció, mely bankszámla nélkül is működhet, (OBA által biztosított.) A számla csak megtakarítási célra nyitható, fizetési megbízások teljesítésére nem szolgál (kivéve a természetes személyek számlabetéteit) A megtakarítói kör devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek. A Takarék számlabetét két névre is nyitható. A betéttulajdonos/ok határozza/zák meg a számlabetét felett rendelkező személyek körét. Az elhelyezhető minimum összeget a takarékszövetkezet hirdetménye tartalmazza. A számla költségmentes, részösszeg a betétből bármikor felvehető, a lejárat előtti kivét kamatát a mindenkori Hirdetmény tartalmazza. Lekötési időtartam 1, 2, 3, 4, 6, 12 hónapos lehet. A kamat a lekötési időn belül fix, melyet a mindenkori Hirdetmény tartalmaz, elszámolása mindig a lekötés lejártakor történik. 8.7. Egyéb betétek A Bankszámla szerződés pozitív egyenlegére a jelen fejezet betéti szabályai megfelelően alkalmazandók. A részletes szabályokat a Pénzforgalmi szolgáltatások fejezet tartalmazza. 8.8. Tartós befektetési betétszámla A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B.§. szerinti tartós befektetés betéti formában történő elhelyezéséhez Tartós Befektetési Betétszámla vezetésére 45

számlaszerződés megkötése szükséges, amely biztosítja a számlatulajdonos részére a számlán lekötött betétek hozama utáni kedvezményes adózást. 8.8.1. Fogalmak: Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés: a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos között létrejött keretszerződés, amely alapján a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos nevére egy Tartós Befektetési Betét főszámlát és egy Tartós befektetési elszámolási számlát, együtt „Tartós befektetési betétszámlát” nyit és vezet. A szerződés tekintetében a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXII. törvény (Szja) 67/B.§ szerint, a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazza. Tartós Befektetési Betétszámla: a Takarékszövetkezet által a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés alapján a Számlatulajdonos nevére nyitott Tartós Befektetési Betét főszámla és Tartós befektetési elszámolási számla együttesen pénzforgalmi rendelkezések teljesítésére nem alkalmas, forintban vezetett „Tartós befektetési betétszámlá”-nak minősülnek. A Tartós befektetési betét főszámlán a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos által a felhalmozási időszakban elhelyezett és a lekötési időszakban lekötött pénzösszeget és a lekötési hozamot (betéti kamatokat) nyilvántartja, amelyről a Számlatulajdonos a a Takarékszövetkezet hatályos Hirdetménye szerint betétlekötéseket kezdeményezhet. A Tartós befektetési elszámolási számlán történik a számlavezetési és tranzakciós költség terhelése, illetve amennyiben a Tartós befektetési betét főszámla megszűnik, az összegyűlt pénzösszeg az elszámolási számlára kerül átvezetése, ahonnan felvehető. Számlatulajdonos: A Takarékszövetkezettel Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződést kötő, magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, aki a Tartós Befektetési Betétszámla tulajdonosa. A Tartós Befektetési Betétszámlának kizárólag egy tulajdonosa lehet. Felhalmozási időszak: a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés megkötésének időpontjával megegyező naptári év (adóév) (január 1.- december 31.), amely időszakon belül a Számlatulajdonos gyűjtheti (elhelyezheti) megtakarításait, és amelynek utolsó napját követő év első napjától kezdődik a lekötési időszak (három- és kétéves időszak). Lekötési időszak: az Szja törvény alapján a felhalmozási évet követő három- és kétéves lekötési periódus, amely időszakban a Tartós Befektetési Betét főszámlára a felhalmozási évben történt befizetéseket (jóváírásokat) a Takarékszövetkezet tartós befektetésként tartja nyilván. Lekötés hozama: a betétet elhelyező Számlatulajdonost a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés alapján a Tartós Befektetési Betétszámlára befizetett (elhelyezett) pénzösszeget meghaladó része. A Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott betétekre fizetett lekötési hozam (betéti kamat) alapján a Számlatulajdonosnak jövedelme keletkezik. Lekötött pénzösszeg: a Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződés alapján a felhalmozási időszakban (naptári év január 1.- december 31.) a Számlatulajdonos által a Tartós Befektetési Betétszámlára egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a kamataival együtt a Számlatulajdonos a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a 46

lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további kettő naptári évben (továbbiakban: kétéves lekötési időszak; a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak) a Számlatulajdonos által vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a Takarékszövetkezet által Tartós Befektetési Betétszerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. 8.8.2. Számlanyitásra jogosultak: -

-

Minden magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18. éves) csak a törvényes képviselő hozzájárulásával. Minden magánszemély adott naptári éven belül ugyanazon hitelintézetnél csak egy tartós befektetési számlát köthet, de az adott szolgáltatónál a következő naptári évben is nyithat. Ezen felül a magánszemélynek több hitelintézetnél is lehet tartós befektetési számlája. TBSZ nyitására tehát minden évben van lehetőség! A tartós befektetési számlát minimum 25.000,- Ft elhelyezésével lehet megnyitni. A számlára kizárólag forintot lehet elhelyezni, és a számlán csak forint alapú befektetésekre lehet megbízást adni. A számlának az adózási törvények miatt csak egy tulajdonosa lehet, meghatalmazottat, kedvezményezettet megjelölhet.

8.8.3. Számlanyitás Tartós Befektetési Betétszámla Keretszerződés megkötését a Számlatulajdonos személyesen kezdeményezheti. A szerződéskötéskor a Számlatulajdonost azonosítja a takarékszövetkezet. A számlatulajdonosnak lehetősége van a Tartós Befektetési Betétszámla feletti rendelkezést írásban megadni (eseti vagy állandó meghatalmazás). Magyar adóazonosító jellel rendelkező, korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves, valamint a cselekvőképesség korlátozása alatt álló gondnokolt) személy számlanyitásához a törvényes képviselő (valamely szülő vagy gyám, gondnok) személyes megjelenése és azonosítása szükséges. A szülői minőség igazolására a kiskorú születési anyakönyvi kivonatának, a gyámi minőség igazolására a jogerős gyámrendelő határozat eredeti vagy hiteles másolatának bemutatása szolgál. A kiskorú számlatulajdonos a számla felett önállóan rendelkezhet. A számla megszüntetésekor, amennyiben a számlatulajdonos nem tölti be a 18. életévét, a megszüntetéshez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. A természetes személynek a Takarékszövetkezetnél a Tartós Befektetési betét főszámlával egyidejűleg megkötött Tartós befektetési elszámolási számlával kell rendelkeznie. A Tartós Befektetési Betétszámla keretszerződést és az Általános Szerződési Feltételeket a Takarékszövetkezet számlanyitáskor a Számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja. A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betétszámla felett más személy részére rendelkezési jogot biztosíthat, mely kizárólag a Tartós Befektetési Betétszámlán elhelyezett pénzeszközök ismételt elhelyezésére, lekötésére terjed ki. A meghatalmazott nem rendelkezhet a számla megszüntetéséről, törvényben meghatározott, és a Takarékszövetkezet által kért nyilatkozatok aláírásáról.

47

A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott követelésre Halál esetére szóló Kedvezményezettet jelölhet meg. A Számlatulajdonos egy naptári éven belül forint bankbetét elhelyezése céljából kizárólag egy Tartós Befektetési Betét keretszerződést köthet. Amennyiben a Számlatulajdonos a felhalmozási időszakban megszünteti a Tartós Befektetési Betétszerződést, úgy az adott naptári évben újabb Tartós Befektetési Betétszerződést bankbetét elhelyezésére a Takarékszövetkezetnél nem köthet. A Tartós Befektetési Betétszámla Keretszerződés akkor lép hatályba, amikor a Tartós Befektetési Betétszámlán minimum 25 ezer forint nyitóösszeg jóváírásra került. 8.8.4. Betétgyűjtés a felhalmozási időszakban A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betétszerződés alapján legkésőbb a felhalmozási időszak (adóév) utolsó napjáig (naptári év december 31-ig) helyezhet el forintban pénzösszegeket. A Takarékszövetkezet a felhalmozási időszakban a Tartós Befektetési Betétszámlára befizetett, le nem kötött betéti egyenleg után a mindenkor hatályos Hirdetmény szerinti mértékű kamatot írja jóvá a Betétszámlán tárgyév december 31.-én. A Tartós Befektetési Betét főszámlára befizetett pénzösszegből a felhalmozási időszakban részösszeget felvenni nem lehet. Amennyiben a Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betét főszámlán elhelyezett pénzösszeget fel kívánja venni, a Tartós Befektetési Betét keretszerződés megszűnik, és a teljes pénzösszeg átvezetődik a Tartós befektetési elszámolási számlára, ahonnan kifizetésre kerül. A Számlatulajdonos a Tartós Befektetési Betét főszámlán felhalmozott összeget a felhalmozási időszakban betétlekötési megbízással lekötheti, a Takarékszövetkezet Hirdetményében közzétett betéttípusok közül választva. 8.8.5. Lekötési időszak A tartós befektetési számlának három periódusa van: - A nyitás éve, amely gyűjtőév, felhalmozási időszak (0. év). Az adott éven belül a számla bármely napon megnyitható, a naptári év minden esetben adott év december 31.-ig tart. - Ezt követi egy 3 éves lekötési periódus. A gyűjtőévben (0. évben) befizetett összeg a 3. év elteltével kedvezményes adózással (10%) vehető fel teljes mértékben, vagy akár csak egy része is. - Ezt követheti további 2 év, amikor is a gyűjtőévet követő 5. év elteltével adómentesen hozzáférhető a teljes összeg. A gyűjtőévet/ felhalmozási időszakot követő 5. év leteltével lehetőség nyílik arra is, hogy a TBSZ-en elhelyezett befektetésére vonatkozó kedvezményes adózás további 3, illetve 5 évre fennmaradjon. Ebben az esetben a gyűjtőévet követő 5. év elteltével elért növekmény teljes összege tőkésedik és csak az ezt követő hozamokra, nyereségre kell a 20, 10, illetve 0%-os adókulcsokat alkalmazni. A Számlatulajdonos a lekötési időszakokban (három- és kétéves időszak) a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott lekötött pénzösszeget betétlekötési megbízás adásával lekötheti a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye szerinti feltételekkel 48

A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott, külön betétlekötési megbízással le nem kötött, mindenkori betéti egyenleg után a Hirdetmény szerinti kamatot írja jóvá tárgyév december 31.-én. A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betét főszámlán nyilvántartott betétek után fizetendő betéti kamatot (lekötési hozam) a Hirdetmény szerinti esedékességkor a Tartós Befektetési Betétszámlán írja jóvá adólevonás nélkül. A Tartós Befektetési Betét főszámlán jóváírt kamat a betét tőkeösszegét növeli, tőkésedik. A hároméves lekötési időszak és a kétéves lekötési időszak utolsó napját megelőzően a Tartós Befektetési Betétszámláról részösszeg felvétele nem lehetséges, kizárólag a teljes lekötött pénzösszeg kivonása kezdeményezhető a Tartós befektetési elszámolási számlára átvezetéssel. Az ötéves lekötési időszak utolsó napján a Tartós Befektetési Szerződés megszűnik, amennyiben a Számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak lejártának napjával a Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott lekötött pénzösszeg és lekötési hozam (kamat) felvételéről dönt. Amennyiben a Számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak utolsó napjáig a Takarékszövetkezet felé írásban nem nyilatkozik a Tartós Befektetési Betétszámlán kezelt pénzösszeg felvételéről, úgy a Tartós Befektetési Betétszerződés nem szűnik meg, az ötéves lekötési időszak utolsó napjával újabb ötéves lekötési időszakra meghosszabbodik. A Tartós Befektetési Betétszámlán az ötéves lekötési időszak utolsó napját követően ismételten lekötött pénzösszeg befizetésnek minősül, mely esetben a három- és kétéves lekötési időszak külön felhalmozási időszak nélkül indul ismételten az előző ötéves lekötési időszak lejártát követő első naptári naptól. 8.8.6. A Tartós Befektetési Betétszámla adózása a hatályos 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja.) szerint Az adózás mértéke, ha a Számlatulajdonos a befizetés évét követő:  3. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény kedvezően adózik (10%-os adókulcs)  5. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény nem adózik (0%os adókulcs)  A számlanyitás évét követő 3. év vége előtti kivét esetén kedvezményes adózás nem vehető igénybe, a növekmény után 20%-os adót kell fizetni. A Tartós Befektetési Betétszámlán elhelyezett eszközök esetében nincs sem kamatadó, sem árfolyamnyereség utáni adó, sem pedig osztalékadó. A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adó mértéke 0%. Amennyiben adókötelezettség keletkezik, a Számlatulajdonosnak (adózónak) kell az adott évre vonatkozó adóbevallásában megállapítani, bevallani és megfizetni az adót, a Takarékszövetkezet adót nem von le, az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-ig küld igazolást a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak. 8.8.9. Számlakivonat

49

A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betétszámláról számlakivonatot évente állít elő és bocsát a Számlatulajdonos rendelkezésére. A Számlatulajdonos írásban nyilatkozhat, hogy a számlakivonatot postázva kéri, vagy a postázás visszatartását kéri. 8.8.10. A Betétek biztosításával kapcsolatos előírások A Tartós Befektetési Betétszámlán nyilvántartott pénzösszeg kamataival együtt az OBA által biztosított. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (a továbbiakban: Hp t) 100. §ában felsoroltak kivételével.

8.8.11. Kamatszámítás, díjak A Takarékszövetkezet a Tartós Befektetési Betétszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden év december 31-én ír jóvá. Lekötött betét alszámlák esetén a kamat jóváírása a Betétlekötési megbízásban rögzített esedékességkor történik. Kamat az alábbi módon kerül kiszámításra: Tartós Befektetési Betétszámla napi záró egyenleg×kamat mérték (%) 36.500 A Takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta az aktuális Hirdetményben közzétett díjat számítja fel, melyet a Tartós Befektetési elszámolási számlán havonta terhel. 8.8.12. Egyéb rendelkezések A Számlatulajdonos a Tartós befektetési elszámolási számláját, amely a Tartós Befektetési Betét főszámla kapcsolódik a Tartós Befektetési Keretszerződés hatálya alatt nem szüntetheti meg. A Tartós Befektetési Betétszámla az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) értelmében végrehajtás alá vonható. 8.9. A betétszámlák megszűntetésének módja, költsége: A takarékszövetkezetnél nyitott betétszámlák megszűntetése az ügyféllel megkötött szerződés rendelkezései szerint történik. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén amennyiben a szerződés erről nem rendelkezik, úgy bármelyik fél indokolás nélkül jogosult a betétszámlát 30 napos felmondási idővel, a másik félhez írásban címzett jognyilatkozattal felmondani. Költsége: a mindenkori Hirdetmény szerint

50

III. HITEL ÉS PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA (ideértve a faktoringot is) 1.1.Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. Hitelszerződés alapján a Takarékszövetkezet, mint hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. 1.2. Pénzkölcsön nyújtása: a)

a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni, b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi,

b) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, c) önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység (a jelzálog hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerint) d) zálogkölcsön nyújtása e) csoportfinanszírozás (anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete) g) A hitelképesség vizsgálata, hitel és kölcsönszerződések előkészítése, a folyósított kölcsönök nyilvántartása, figyelemmel kísérése, ellenőrzése behatása is hitel –és pénzkölcsön nyújtásnak minősül. A Takarékszövetkezet a HUF (forint alapú) hitel/kölcsönnyújtáson kívül - felügyeleti engedély alapján részben a Takarékszövetkezeti Bank Nyrt ügynökeként, részben saját jogon - jogosult deviza alapú kölcsön/hitelműveletek végzésére. A deviza alapú hitel esetén a kölcsöntartozás nyilvántartása devizában, a törlesztése forintban történik. A kölcsönök folyósításának pénzneme: euro (EUR) vagy svájci frank (CHF). A takarékszövetkezet 2010.01.01 napjától nem nyújt deviza alapú hiteleket, illetve ilyen hitel nyújtásra irányuló hitelkérelmet nem fogad be. 2. A hitelezés általános szabályai A Takarékszövetkezet hitelműveletet hitelszerződés, vagy hitelezésre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez.

51

Hitelt csak kérelemre - egyedi bírálat alapján a jelen, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén nyújthat a Takarékszövetkezet. A hitelezési folyamat részei: 1. az ügyfél előzetes tájékoztatása, 2. kölcsönigénylés, 3. a kölcsön igény átvétele/befogadása, 4. a kölcsön engedélyezésre való előkészítése, 5. fedezetértékelés, 6. kölcsönbírálat, engedélyezés vagy elutasítás, 7. szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is) 8. kölcsönfolyósítás ( – kölcsönszámla megnyitása) 9. a hitel célszerinti felhasználásának ellenőrzése, 10. szerződésszerű teljesítés esetén a hitel megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele. 2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás: A takarékszövetkezet a hiteligénylő ügyfeleknek minden szükséges tájékoztatást megad annak érdekében, hogy az ügyfél - a lehetséges variációk közül - a számára legjobban megfelelő hiteltípust válassza. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valótlan adatok közlése a hitel/kölcsön felmondását vonhatja maga után, ami a későbbiekben a hitelezésből történő kizárást eredményezheti. A fogyasztó tájékoztatásának alkalmasnak kell lenni arra, hogy a fogyasztónak minősülő adós felmérhesse, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Takarékszövetkezet a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. A Takarékszövetkezet jogosult a fogyasztónak minősülő ügyfél esetén - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 7.5. pont) 2.2. Kölcsönigénylés: Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Ha az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A hitelkérelem összeállításához a takarékszövetkezet segítséget ad. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. 2.3. A kölcsönigény befogadása: A kölcsön igény akkor számít befogadottnak, amikor a takarékszövetkezet által meghatározott és az ügyféllel ismertetett, a hiteligény elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum, adat a takarékszövetkezet rendelkezésére áll és nem áll fenn az ügyfél hitelezését kizáró ok (pl: csőd, felszámolási eljárás, cégbejegyzés hiánya, folyamatban lévő peres eljárás, KHRben szereplés, köztartozás, stb). Amennyiben szükséges, a takarékszövetkezet hiánypótlásra kéri fel az ügyfelet. 52

2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés: A befogadott hitelkérelmek alapján azok részletes tartalmi vizsgálatára és értékelésére kerül sor. A takarékszövetkezet fedezet nélkül nem nyújthat kölcsönt. A kölcsön elbírálásának és folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állása. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. 2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés): A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a hitelezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései, valamint a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az ügyfélminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen összegű havi törlesztő részlet fizetésére képes illetve, hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja tovább az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A meghozott döntés tartalmazza a kölcsön konkrét összegét, futamidejét, törlesztési feltételit, egyéb kondícióit, a biztosítékokat. A kölcsönigény engedélyezéséről illetve elutasításáról az ügyfelet a legrövidebb időn belül értesíteni kell. 2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése, esetleges módosítása: A kölcsönt igénylő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellék kötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. A szerződéskötést megelőzően az ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. A szerződés érvényesen létrejön egyszerű magánokirati formába foglalva, kivételes esetben a döntéshozó fórum határozata alapján a szerződést közokiratba (kétoldalú szerződés vagy egyoldalú tartozáselismerő okirat) kell foglalni. A hitel, illetve kölcsönszerződések főbb tartalmi elemei: - a hitel típusa, elnevezése, - a szerződő felek neve, levelezési címe, egyéb adatai - a hitel futamideje, lejárata, - a hitel összege és lehívásának, folyósításának feltételei, - a hitelért az ügyfél által fizetendő ellenszolgáltatás (kamat, jutalék, díj, költség, stb) és módosításának szabályai, - a törlesztési feltételek, - a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származó kötelezettségek, - a biztosítékok és a biztosítás meghatározása, - a felek felmondási jogának lehetősége, feltételei, módja és jogkövetkezményei, - az ügyfél előtörlesztéshez való jogát, feltételeit, - egyéb a felek által lényegesnek tartott, illetve jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemek, rendelkezések.

53

A kölcsön/hitel szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. A takarékszövetkezet a hitel/kölcsönszerződés biztosítékaként megköti az ügyféllel a szükséges biztosítéki szerződéseket a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A szerződéseket a takarékszövetkezet részéről két, a hitelszerződések aláírására feljogosított képviselőnek kell aláírnia. A szerződés módosítása A szerződő felek a kölcsönszerződés közös megegyezéssel a szerződés futamideje alatt jogosultak módosítani. Kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a Hpt-ben és a fogyasztói kölcsönökről szóló jogszabályokban meghatározott módon előzetesen hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. 2.7. Kölcsönfolyósítás A kölcsön folyósítására a kölcsön -és biztosítéki szerződések megkötését követően és a folyósítás feltételéül előírtak teljesülése esetén kerülhet sor. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel, - átutalással (az adós által megjelölt számlára) - bankszámlára átvezetéssel, - egyéb módon. A folyósítás történhet egy összegben és több részletben. 2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése: Az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, amennyiben ilyen cél meghatározásra került a szerződésben.. A kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását és az adós fizetőképességét a takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt bármikor jogosult ellenőrizni. Az adós a hitelcél teljes vagy részleges megvalósulását a szerződésben meghatározott módon tartozik igazolni. A takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében vizsgálja és rendszeresen figyelemmel kíséri - különösen az adós adatszolgáltatására tekintettel - a hitel céljának megfelelő felhasználását és a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós nem szerződésszerű magatartása esetén fel kell szólítani őt a szerződésszerű teljesítésre, illetve tárgyalásokat kell folytatni. Szükség esetén indokolt lehet újabb fedezetek bevonása is. 54

Amennyiben a hitel visszafizetése veszélyeztetve van, a kölcsön felmondása mellett az adóssal szemben bírósági eljárást kell kezdeményezni. Amennyiben az adósnak átmeneti fizetési gondja van, alapos vizsgálat után sor kerülhet a hitel halasztására vagy prolongálására. 2.9. A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés a kölcsön és járulékainak maradéktalan, szerződésszerinti visszafizetésével. Az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitel/kölcsönszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is megszüntetni. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti. A kölcsön visszafizetése esetén a takarékszövetkezettel megkötött biztosítéki szerződések is megszűnnek, illetve ezek megszűntetéséről a felek intézkednek. 2.10. Szerződésszegés: A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. A takarékszövetkezet a kölcsönszerződést a Ptk. 525. §. szerinti, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél

tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben. (lásd: I. fejezet 7.5. pont)

A takarékszövetkezet a hitel - illetve kölcsönszerződést a szerződésben meghatározott, valamint a Ptk. 6:382.§ és a 6:387.§. szerinti esetekben - az adós szerződésszegése esetén jogosult rendkívüli felmondással megszűntetni, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet részéről történő felmondás okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülnek különösen az Ügyfél alábbi magatartásai: - a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása fizetési felszólítás ellenére (késedelem) - az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja, - a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel, - az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, - valótlan információk közlése, adatok eltitkolása vagy a takarékszövetkezet más módon való megtévesztése, amennyiben ez a kölcsönnyújtás feltételeit befolyásolhatta volna, - az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette a takarékszövetkezetet (amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta) az Adós a takarékszövetkezetet megtévesztette és a

-

-

megtévesztés befolyásolta a kölcsön engedélyezését vagy elutasítását, illetve a kölcsönszerződés megkötését vagy annak tartalmát, bankszámla szerződés felmondásáról, valamint a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül más hitelintézetnél bankszámla-nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése, a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós felszólítás ellenére nem egészíti ki, ha a biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentős mértékben csökkent

55

-

és az Adós felszólítás ellenére sem állítja helyre a biztosíték értékét, illetve a biztosítékot nem egészíti ki, az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, az adós hitelképtelenné válik,

-

az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be (pl: fizetésképtelenség, hitelképtelenség) és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot. Ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes, felszólítás hiányában is felmondható a szerződés.

-

az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot figyelmeztetés ellenére - megakadályoz, az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a

-

kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, a szerződésben meghatározott más súlyos szerződésszegés magvalósítása.

A rendkívüli felmondás következménye, hogy az Adós által még meg nem fizetett teljes tartozás (kölcsön és a felmondásig esedékes hiteldíja) egy összegben lejárttá, esedékessé válik, melyet Adós a felmondásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül egy összegben tartozik a Takarékszövetkezetnek megfizetni. 3. A Biztosítékok A takarékszövetkezet a hitelezés előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról, illetve kiegészítéséről a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni. 3.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok  A Takarékszövetkezet erre irányuló szerződési kikötés esetén az Ügyfél bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére jogosult követelését beszámítással érvényesíteni.  Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak, jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet.  A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: 56

A takarékszövetkezet lejárt követelését a kielégítési joga megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján érvényesíti. Közvetlen érvényesítésre opció, óvadék, engedményezés, beszedési megbízás esetén van mód. Egyéb esetekben bírósági eljárás útján történik az igényérvényesítés: Zálogszerződés esetén peres úton kell a takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a bíróság a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, s ennek alapján a takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. A kielégítés történhet a zálogtárgy közös értékesítésében való megállapodással, illetve ezzel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízás. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Következmény: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél felé el kell számolni.  A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a vagyonbiztosítási szerződésben a biztosítási összegre/visszavásárlási értékre, mint az Ügyfélt megillető követelésre a Takarékszövetkezettel engedményezni. jelzálogszerződést kötni és azt a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni, valamint a biztosító társaságot az elzálogosításról értesíteni.  Az Ügyfél a vagyonbiztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél költségére a díjat befizeti és a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.  Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a vagyonbiztosítási kötvényt, illetve másolatát részére átadni. A Takarékszövetkezet a konkrét szerződésben az is előírhatja, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat közvetlenül a Takarékszövetkezetnek utalja át, s egyben bízza meg azzal, hogy a biztosítási díjat a Takarékszövetkezet fizesse a biztosító társaságnak.  Az Ügyfél a Takarékszövetkezet a rá engedményezett a javára elzálogosított és esedékessé váló biztosítási összeg /visszavásárlási érték követelése fizetési helyeként a takarékszövetkezetnél, mint Zálogjogosultnál vezetett elkülönített számlát / óvadéki betétszámlát köteles megjelölni.  A biztosítéki vagyontárgy /követelés /jog értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés az eredeti biztosíték (fedezet) helyébe lép vagy annak kiegészítésére szolgál.

57

 Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is.  A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek elege tesz-e.  Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Üzletfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen.  A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges.  A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli. 3.2. A jogi biztosítékok köre: A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét is figyelembe véve - hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi biztosítékot alkalmazhatja: - készfizető kezesség - adós, adóstárs jövedelme - zálogjog: jelzálogjog (ingó, ingatlan, követelés, jog) - óvadék - beszedési megbízásra felhatalmazás - hitelintézet, egyéb szervek által vállalt bankgarancia, bankkezesség A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként, értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:  saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő részjegyet, szövetkezeti részesedést,  a takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,  a takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel/takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.  olyan biztosítékot, amit az ügyfél, vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat,

58

A takarékszövetkezet meghatározza azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyeket fedezetként elfogad, továbbá azt, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ha egy értékpapír árfolyama jelentősen csökken a Takarékszövetkezet jogosult további fedezetet kérni, vagy a fedezetlenné vált hányadot azonnali hatállyal felmondani.

3.3. A hitel fedezete lehet: 3.3.1.Készfizető kezesség (Ptk. 6:416.§ ) Az adósnak a takarékszövetkezettel szemben fennálló követelése megfizetéséért harmadik személy, (ideértve más hitelintézetet is ) kezességet vállalhat. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, illetve nem illeti meg a sortartás kifogása, vagyis a készfizető kezes az adóssal egy sorban, az adós teljes tartozásának megfizetéséért vállal kötelezettséget. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemelegesen felelnek. A kezességvállalás kiterjed: a kezességgel biztosított szerződésből eredően a Takarékszövetkezetnek a kötelezettel (adóssal) szemben (a Takarékszövetkezet nyilvántartásai szerint kimutatott) mindenkor fennálló és a jövőben esedékessé váló vagy keletkező kölcsön és járulékai követelésére, beleértve a késedelmes vagy lejárt kölcsönkövetelést és járulékait, valamint a biztosított szerződés megszegésének jogkövetkezményeivel összefüggésben keletkező költségeket és díjakat, továbbá a Takarékszövetkezet követelésének érvényesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket is. A kezes a biztosított szerződés kötelezettje (adósa) elleni fizetési meghagyás, per-és végrehajtási eljárás költségeiért akkor felel, ha a Takarékszövetkezet a kezest a perindítás előtt a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. A Takarékszövetkezet köteles: - adós nem teljesítése, késedelme esetén a kezest fizetésre írásban felszólítani, - a biztosított szerződés lejárati idején belül engedélyezett fizetési haladékról a kezest írásban értesíteni, - a biztosított szerződés lejárati idejének meghosszabbításáról (a szerződés módosításáról) a kezest írásban értesíteni, - amennyiben tudomást szerez róla, az adós helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezesnek az adóssal szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja, a kezest késedelem nélkül értesíteni, - a kezes teljesítését követően késedelem nélkül, de legfeljebb 5 munkanapon belül átadni a kezesnek minden olyan nála lévő, és/vagy általa kiállított okiratot, és megadni minden olyan tájékoztatást, amely a kezesnek az adóssal szembeni igényérvényesítéséhez szükséges, - késedelem nélkül írásban tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt. A kezes köteles:

59

-

-

a Takarékszövetkezet felszólítására késedelem nélkül, de legfeljebb a fizetési felszólításban megjelölt határidőig fizetést teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről az adóst késedelem nélkül értesíteni. a Takarékszövetkezet erre vonatkozó értesítésének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban nyilatkozni arról, hogy hozzájárul-e a biztosított szerződés módosításához.

A kezes jogosult: - a követelésébe beszámítani a saját és az adós ellenköveteléseit, és érvényesíteni az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket az adós érvényesíthet a Takarékszövetkezettel szemben. Beszámítani, csak a Takarékszövetkezettel szemben fennálló lejárt pénzkövetelést lehet, a Takarékszövetkezethez intézett írásbeli jognyilatkozattal. A kezes köteles igazolni beszámításának jogalapját és összegszerűségét. Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a Takarékszövetkezet köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni - a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és - a kötelezett/adós helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a Takarékszövetkezet előtt ismert különleges kockázatokról. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek/adósnak a Takarékszövetkezettel szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet kezességet vállalhat. A bank-kezesség mindig készfizető kezesség. Amennyiben a kezes a Takarékszövetkezetet kielégíti, követelése keletkezik a biztosított szerződés adósával szemben, a követelés adós által nyújtott egyéb biztosítékai fennmaradnak és a továbbiakban a ezes követelését biztosítják. 3.3.2. Adós, adóstárs jövedelme Az adós, adóstárs jövedelme elsősorban a lakossági típusú hitelek esetében vehető figyelembe. A biztosíték alapja az egy háztartásban élő kötelezett/ek munkáltatója által igazolt havi nettó jövedelem, amely alapján fedezetként figyelembe vehető az adós, adóstárs egy évre számított nettó alapbérének 33 %-a. Fogyasztó esetén a hitelezhetőségi limit felmérése alapján a limitbe beleférő törlesztés. ( 2010. jun. ll.-től) 3.3.3. Zálogjog (Ptk. 5:86.§)

60

A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, mint zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít. A zálogjog létrejön, ha  a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot és  a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel  a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy  a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges. A zálogszerződés A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg. A zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges. Zálogjog tárgya A zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Kézizálogjog tárgya ingó dolog lehet. Közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada, több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada, továbbá osztható követelés meghatározott része kivételével dolog vagy jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani. Ha a zálogtárgy jog vagy követelés és e törvény eltérően nem rendelkezik vagy a zálogtárgy természetéből más nem következik, a zálogtárgy tulajdonjogán a jogot vagy a követelést, a zálogtárgy tulajdonosán a jogosultat kell érteni. Kézizálogjog esetén a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, és köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A feleknek a zálogtárgy birtoklásával, használatával és hasznosításával kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a visszterhes letét szabályai az irányadóak, azzal, hogy a zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt nem jogosult a zálogtárgyat visszakövetelni. Jelzálogjog: a jelzálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. A zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A zálogtárgy meghatározható - fajta és mennyiség szerint vagy - más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással - még nem létező vagyontárgyként, vagy olyan vagyontárgyként., amely felett a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog A körülírással meghatározott zálogtárgy Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog

61

megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére került sor. Zálogjog több zálogtárgyon (Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a megfelelő nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Nem kell az egyetemlegességre külön utalni, ha valamennyi zálogtárgy tekintetében ugyanaz a zálogkötelezett, és a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba van bejegyezve. Egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A zálogjoggal biztosított követelés A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon - az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a biztosított követelés azonosítására alkalmas más hasonló módon - kell meghatározni. A meghatározás magában foglalhat olyan követelést is, amely még nem jött létre. Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható. Ha a zálogjogot nem pénzkövetelés biztosítására alapították, a zálogjog a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési igényt vagy egyéb pénzkövetelést biztosítja. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés biztosítására zálogjog nem alapítható. A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A követelés átruházója köteles a zálogtárgyat vagy a jelzálogjog átszállásának a bejegyzéséhez szükséges engedélyt az új zálogjogosult részére kiadni. A zálogjogot a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni. A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles - kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti hatalmat; - jelzálogjog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást; illetve - a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról, vagy az erről szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni. - a zálogjogosult kérésére az elzálogosított követelés érvényesítéséhez szükséges okiratokat átadni. A zálogszerződést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat. Amennyiben a zálog tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, úgy ezen személyek is szerződős felek.

A zálogjog nyilvántartásba való bejegyzése A jelzálogjogot a) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba; b) ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés teljes bizonyító erejű - rangsorcsere esetén ügyvéd által ellenjegyzett - magánokiratba foglalása szükséges.

Ingó dolgon, jogon és követelésen zálogjog alapításához a zálogszerződés közokiratba foglalása szükséges. 62

Fogyasztói zálogszerződés Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: - zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg; - a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. A zálogtárggyal való helytállás terjedelme A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál, kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. A felek meghatározhatják azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép. Ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett az eredeti zálogtárgy helyett megfelelő új zálogtárgyat vagy a zálogtárgy értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adott, az új zálogtárgy az eredeti helyébe vagy mellé lép. Az elzálogosított követelés teljesítéseként szolgáltatott, illetve az elzálogosított követelést biztosító zálogjog, kezesség vagy más biztosíték alapján befolyt pénz vagy más vagyontárgy az eredeti zálogtárgy helyébe lép. A zálogtárgy állaga és használata A zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti. - Ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat. - Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett - a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. Az elzálogosított követelés kötelezettjének jogai és kötelezettségei Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való - az elzálogosított követelés és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó - írásbeli értesítését követően a 63

zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása. A kötelezett a zálogjogosulttal szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek a zálogkötelezettel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. A teljesítési utasítás Az elzálogosított követelés kötelezettje mindaddig a zálogkötelezett részére köteles teljesíteni, amíg olyan teljesítési utasítást nem kap, amely meghatározza a zálogjogosult személyét, székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. A teljesítési utasítás akkor váltja ki ezt a joghatást, ha az utasítás az elzálogosításról szóló értesítésbe van foglalva, egyébként a zálogkötelezettől származik, vagy ha a zálogjogosult a zálogszerződéssel vagy más hitelt érdemlő módon igazolja a követelés elzálogosítását. Ha az elzálogosításról szóló értesítés megjelölte a zálogjogosultat, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag a zálogjogosult adhat. A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után küldhet teljesítési utasítást. A hitelbiztosítéki nyilvántartás A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan többek között tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat. A nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. A nyilvántartásba való bejegyzésre, a bejegyzés módosítására és törlésére a zálogjogosultnak, illetve a zálogkötelezettnek jogszabályban meghatározott, elektronikus formanyomtatvány kitöltése útján, a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes honlapján tett nyilatkozata alapján, a nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül kerül sor. Nyilatkozattételre a hitelbiztosítéki nyilvántartás felhasználóiként nyilvántartásba vett személyek jogosultak elektronikus személyazonosítását követően. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett tehet. A zálogjog érvényesítése A zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. A fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás útján történhet. A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a zálogjogosult választása szerint  a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése;  a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése; vagy  az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése - óvadék esetén közvetlen kielégítési jog gyakorlása útján történik. Fogyasztói zálogszerződés esetén a zálogjogosult a) csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílása után írásban eltérő értékesítési módban állapodtak meg; és

64

b) nem szerezheti meg - az óvadék kivételével - a kielégítés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát. A közvetlen igényérvényesítésre a Ptk szabályai az irányadóak. A zálogjog megszűnik, ha  a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és a zálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek vagy ha a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból;  a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy jog megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe;  a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított;  a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik;  a zálogjoggal biztosított követelés elévül;  a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására. A zálogjog fennmarad a zálogjoggal biztosított követelés biztosítékául, ha ugyanaz a személy lesz a zálogkötelezett és a zálogjogosult. A fenti esetekben a zálogjog akkor is megszűnik, ha korábban annak átruházására került sor. A zálogjogosult kötelezettsége a zálogjog megszűntekor Ha a zálogjoggal biztosított követelés megszűnt vagy elévült, és nem áll fenn olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, a zálogjogosult köteles késedelem nélkül - a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni; - a zálogjog törléséhez hozzájárulni; és - a zálogkötelezett számlavezetőjét vagy azt a harmadik személyt, aki mint zálogtartó a zálogtárgy birtokában van vagy akinek a számláján a zálogtárgyat a zálogjogosult javára jóváírták, a zálogjog megszűntéről írásban értesíteni. Az Ingatlan fedezetekről általában: Ingatlanfedezetként - jelzálogszerződéssel - elfogadható: - lakásingatlan - üdülő, hétvégi ház - garázs, műhely - mezőgazdasági ingatlan, építési telek - kereskedelmi ingatlan - üzlet, gazdasági épület A tulajdonjogot legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű, eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak, haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek a kölcsönszerződést alá kell írnia, illetve a biztosítéki szerződést vele kell megkötni. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés, illetve a fedezet alapítására irányuló szerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jogosultságnak - a jelzálogjognak a

65

kölcsönösszeg és járulékai erejéig - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. A bejegyzés illetékköteles, melynek megfizetése a hiteligénylőt terheli. Ingóságok közül zálogként elfogadhatók: gépjárművek, műszaki cikkek, egyéb forgalomképes vagyontárgyak stb. Kézizálogjog kikötést a takarékszövetkezet nem alkalmaz. Zálogfedezetként elfogadható jog, követelés Az adóst, ügyfelet harmadik személlyel megkötött szerződés alapján megillető követelés, mely érvényesen létrejött, felette a zálogkötelezett szabadon rendelkezik és nem került faktorálásra. Követelésként elzálogosítható az adós által a részére nyújtott kölcsön fedezetét képező fedezeti vagyontárgya megkötött vagyonbiztosítási szerződés alapján az adóst a biztosító társasággal szemben megillető követelés (kártalanítás, biztosítási összeg, visszavásárlási érték). A követelésre megkötött jelzálogszerződést közokiratba kell foglalni és a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni. Az Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. 3.3.4. Óvadék (Ptk. 5:95.) Követelés biztosítására óvadéki szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Az óvadék tárgya lehet készpénz, bankszámla-követelés, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz és hitelkövetelés. Az óvadék

olyan dologi biztosíték - speciális zálogjog -, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Óvadék - pénzen és értékpapíron kézizálogjogként - dematerializált értékpapíron kézizálogjogként - fizetésiszámla-követelésen - jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon alapítható. Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása történhet  a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy  a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel. Ez esetben a számlavezető a fennálló zálogjogot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni. Ha az óvadék tárgya jogszabályban meghatározott vagyontárgy, az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a 66

jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján Az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírással, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is, hitelkövetelés esetén a követelést tanúsító, illetve érvényesítéséhez szükséges okiratok rendelkezésre bocsátásával. Ha az óvadék tárgya hitelkövetelés, és azt a jogosult kielégítési jogának megnyílta előtt a kötelezettnek teljesítik, a kötel ezett kiegészítő biztosíték nyújtására köteles. Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen azt a követelést kell érteni, amely hitelintézettel kötött kölcsönszerződésből származik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy joglemondó nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Hitelkövetelés vagy pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. Hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelkövetelés óvadékba adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai szerint értesítsék. Amennyiben a Takarékszövetkezet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal,a számlán kezelt pénzeszközzel, hitelköveteléssel történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál.

Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, perigény- és tehermentességéért. Óvadékot nemcsak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is (pl: kezes) felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet köteles gondosan őrizni, és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába - az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. A jogosult közvetlen kielégítés joga Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, az óvadék jogosultja (zálogjogosult) a kielégítési joga megnyílásakor a kötelezetthez (zálogkötelezetthez) címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre. Az óvadék jogosultja (zálogjogosult) a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a kötelezettel (zálogkötelezettel) írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a kötelezett (zálogkötelezett) részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi értékén kell figyelembe venni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti vagy tulajdonába veszi, azt követelésébe beszámítja. , úgy az óvadék tárgya a beszámított követelést és annak érvényesítésével kapcsolatos költségeket meghaladó mértékben az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti meg, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Takarékszövetkezet elszámo l. 3.3.5. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra (Ptk. 375. §. ) Az opciós szerződés alapján a dolog tulajdonosa vételi jogot engedélyez, amely alapján a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az opció szólhat határozatlan vagy határozott időre. A határozatlan időre kikötött opció 6 hónap elteltével megszűnik. A határozott idejű opció kikötése 5 évre szólhat. Nem lehet opció tárgya az olyan ingatlan, amelynek tulajdonjogát a takarékszövetkezet, mint jogi személy nem szerezheti meg pl: külterületi termőföld, még vevőkijelölés kikötése esetén sem fogyasztóval kötött biztosítéki célú vételi jog kikötése esetén a vételi jog kötelezettje által lakott lakóingatlan. Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a takarékszövetkezet által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti

67

vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja (a takarékszövetkezet) a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a felek közötti elszámolás körében a kötelezett javá ra történő figyelembevételére. A vételi jog jogosultja (a takarékszövetkezet) a követelése, annak járulékai és az általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles. Ezen rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a takarékszövetkezet a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi, illetve a vételi joggal biztosítot t követelést másra átruházza (engedményezi). Ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben a takarékszövetkezet biztosítja a fogyasztó ügyfélnek, hogy mielőtt a takarékszövetkezet élne vételi jogával, a szerződésben meghatározott, de legalább 90 napot biztosít az adósnak arra , hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. Fogyasztóval kötendő, ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a takarékszövetkezet külön kockázatfeltáró nyilatkozatban feltárja a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. A nyilatkozat tartalmazza a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosított -e az ügyfélnek haladék, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát. 3.3.6. Engedményezés (Ptk. 328-331.) Az engedményezéssel az adós másokkal szemben fennálló követelését a takarékszövetkezetre átruházhatja.

3.3.5. Garancia (Ptk. 6:431.§.) Az adósnak a takarékszövetkezettel szemben fennálló követelése tartozásának megfizetéséért harmadik más személy, hitelintézet (garantőr) garanciát vállalhat. A garanciaszerződés, és ez alapján a garantőr által kiadott garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. Fogyasztó által vállalt garancia Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes. 3.3.8. Kezesség (Ptk. 272-276.) Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet, egyéb szervezet kezességet vállalhat. A készfizető kezesség.

bankkezesség mindig

3.3.6. Beszedési megbízásra felhatalmazás A fizetési számlával rendelkező adós – akár szerződésben, akár külön felhatalmazó levélben – felhatalmazást adhat a takarékszövetkezetnek arra, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén, illetve lejárt követelés beszedése céljából a számláját vezető hitelintézethez beszedési megbízást nyújtson be. A számlavezető hitelintézet a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével köteles a megbízást teljesíteni. 3.4. A fedezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések: 3.4.1. A fedezetek biztosítása A Takarékszövetkezet előírhatja vagyon vagy életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is. A biztosítási szerződésben a takarékszövetkezet kedvezményezetti minőségét ki kell kötni.

3.4.2. Elidegenítési és terhelési tilalom kikötése (Ptk.5:31.§) A biztosítékul szolgáló dologgal való - a dolog tulajdonosát megillető - rendelkezési jog korlátozható vagy kizárható. Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra

68

vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Az Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása és megszűnése: Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára szerződéssel elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére alapítható. Ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a jogosult hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza. Ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. 3.4.3. Opciós jog kikötésének, valamint követelés engedményezésének tilalma (Ptk. 6:99.§) A Ptk (2013. évi V. törvény) hatályba lépését követően 2014. március 15. napjától semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. A korábban hatályos jogszabályok alapján megkötött és jelenleg hatályos opciós szerződésekre, valamint engedményezési a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok az irányadóak. 4. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai A felelős hitelezés mind a takarékszövetkezet, mint hitelező, mind az ügyfél részéről kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A felelős hitelezés során a takarékszövetkezet olyan fogyasztó magatartását veszi alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Ennek érdekében a takarékszövetkezet tájékoztatásával elősegíti a felelős fogyasztói döntést. A szerződést kötő feleket Ptk 6:62. §-a szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli. 4.1. A fogyasztói hitelezéssel kapcsolatos fogalmak

69

-

fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A takarékszövetkezet kötelezettséget vállalt - a fogyasztókat érintően - az I. fejezetben megjelölt magatartási kódexek rendelkezéseinek és elveinek betartására,

-

hitelező: olyan jogalany, aki vagy amely önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt,

-

hitelközvetítő: olyan - a hitelezőtől eltérő - jogalany, aki önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége keretében, ellenszolgáltatás ellenében, ideértve bármilyen díjat, jutalékot vagy költséget a) a fogyasztónak hitelt ajánl, vagy b) a hitelszerződés megkötése érdekében a fogyasztónak segítséget nyújt, vagy c) a hitelező nevében a fogyasztóval hitelszerződést köt,

-

hitel: a hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás,

-

hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő

-

értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít, Ptk. 6:382.§: Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. Ptk 6:383.§: Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

-

jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel, vagy kölcsön

-

lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

-

lakóingatlan: a) lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel, az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, 70

épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese, valamint b) minden olyan egyéb ingatlan, ami legalább 2011. január 1-jétől a hiteladós bejelentett lakóhelye -

fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a hitelező a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

-

kapcsolt hitelszerződés: olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy - a hitelnyújtástól eltérő - szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha a) a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy b) harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették,

-

fogyasztó által fizetendő teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja,

-

hitel teljes összege: a hitelnek a hitelszerződésben meghatározott teljes összege vagy felső összeghatára,

-

hitel teljes díja: a hitelező takarékszövetkezet által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet,

-

teljes hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve,

-

hiteltúllépés: fizetési számlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a hitelező a hitelkeret-szerződés szerinti összegét meghaladó összegben, vagy ilyen szerződés hiányában bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

-

előtörlesztés: a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése,

-

hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg,

-

rögzített hitelkamat: a hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került,

-

változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.

71

-

referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,

-

kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható, tőlük független, valamint általuk el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám,

-

kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész,

-

kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató.

-

kamatperiódus: a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni,

-

tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését

-

Fhtv: a fogyasztóknak nyújtott kölcsönről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvénnyel - a továbbiakban: Módtv. - módosítva)

4.2. A hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt a takarékszövetkezet -

lehetővé teszi ügyfelei számára a saját eltérő feltételű termékek közötti összehasonlítást

-

javasolja ügyfeleinek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg háztartásuk teljes teherviselő képességét, igény szerint segítséget nyújt a teherviselő képesség felméréséhez

-

felhívja az ügyfelek figyelmét a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program)

-

személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást szóbeli magyarázattal is kiegészíti

-

nem tekinti az ügyfelek életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának

-

a hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződik arról – ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) milyen adatokkal van nyilvántartva és felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a KHR negatív adatbázisában való szereplés várhatóan a hiteligény elutasításával jár, ezért javasolja az ügyfélnek, hogy éljen az ingyenes adatlekérés lehetőségével. 72

-

a szerződéskötést megelőzően a takarékszövetkezet köteles ismertetni Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha – a KHR-ben lévő információra is tekintettel – megfelelő adósnak tartja.

-

ügyel arra, hogy amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése, úgy erre csak a pozitív hitelbírálat közlését követően kerüljön sor (feleslegesen nem)

-

amennyiben a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél fizeti, úgy lehetőséget biztosít az értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részének megismerésére egy példánya, vagy kivonata átadásával

-

az ügyféltájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozat egy aláírt példányát átadja az ügyfélnek

-

legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetősége a szerződés díjmentes felmondására

-

lehetőséget biztosít a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére

-

felhívja a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra, hogy a takarékszövetkezet által a jövőben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt

-

a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat a hitelezés minden folyamatában érvényesíti, panaszkezelési szabályzatát nyilvánosságra hozza és tájékoztatja ügyfeleit a vitás kérdések rendezésének szabályairól, az igénybe vehető fórumokról az ügyfélpanaszok benyújtásának és elbírálásnak rendjéről.

A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei A természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A takarékszövetkezet nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével. A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a természetes személy, illetve háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A takarékszövetkezet gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják. 4.3. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a takarékszövetkezetnek a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal teszi közzé minden esetben meg kell adni. 73

Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: - a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), - a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, - a hitel teljes összege, - a hitel futamideje, - a teljes hiteldíj mutató, - termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint - a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege. Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a takarékszövetkezet ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt. 4.4. A hitelszerződést megelőző felvilágosítás és tájékoztatás A takarékszövetkezet az Fhtv által előírt előzetes tájékoztatási kötelezettségének szóban, írásban (papíron) vagy más tartós adathordozón tesz eleget azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné. A felvilágosítás során a Takarékszövetkezet a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. A felvilágosítás (aktív kitanítási kötelezettség) kiterjed a hiteltermék legfontosabb jellemzőire, a hitelnek fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, ideértve a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni. 4.4.1. Az előzetes szóbeli felvilágosítás szabályai: (a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szóló 56/2014. (XII. 31.) NGM rendelete alapján) A takarékszövetkezet, mint hitelező köteles olyan előzetes felvilágosítást nyújtani a fogyasztónak, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel az igényeinek vonatkozó tájékoztatásra. A felvilágosítást tömör és informatív módon úgy kell nyújtani, hogy az a fogyasztó számára érthető és áttekinthető legyen, reprezentatív példákkal ábrázolt módon kell bemutatni, hogy a hitelfelvétel törlesztése a jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest

74

milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. Ha a fogyasztói Ügyfél arról tájékoztatja a Takarékszövetkezetet, hogy hitelszerződés megkötése érdekében igénybe kívánja venni szolgáltatását, az általa megadott tájékoztatás alapján – az Ügyfél igényeinek, lehetőségeinek és szükségleteinek felmérését követően – Takarékszövetkezet szóbeli tájékoztatást ad o az igényelhető hitel lehetséges összegéről, o a kamatozás módjáról (fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött, vagy kamat periódusokban rögzített) és a kamat módosításának lehetőségéről, o a reprezentatívnak tekinthető teljes hiteldíj mutatóról, o a törlesztőrészletek összegéről és a törlesztés gyakoriságáról, o a hitel választható futamidejéről. A fogyasztó lehetőségeinek felmérése érdekében - a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.(IX. 10.)MNB rendelet hatálya alatt álló hitelszerződés (lásd: 4.11. pont) ajánlása esetén - az előzetes tájékoztatást megelőzően a Takarékszövetkezet szóbeli tájékoztatást ad az MNB rendelet vonatkozó főbb követelményeiről, így különösen - a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóról (JTM), - a havi nettó jövedelem igazolásának módjáról, - a havi adósságszolgálat számításának módjáról, - ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett vagy gépjármű vásárlására nyújtandó hitelnél a kitettség értékére vonatkozó előírásról. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés ajánlása esetén a szóbeli tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy - milyen gyakran változhat a referencia-kamatláb, - a kamat és ennek megfelelően a fizetendő törlesztőrészlet a kamatfelár változásának hiányában is módosulhat, amely nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, - a törlesztőrészlet hitelszerződés szerinti számítása függvényében – így különösen az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet számítási módszere alkalmazása esetén – a kamat módosítása nincs egyenes arányban a törlesztőrészlet változásával. Kamatperiódusokban rögzített hitelszerződés ajánlása esetén a szóbeli tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a törlesztőrészlet hitelszerződés szerinti számítása függvényében – így különösen az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet számítási módszere alkalmazása esetén – a kamat kamatperiódus lejártához kapcsolódó módosítása nincs egyenes arányban a törlesztőrészlet változásával. Deviza alapú hitelszerződés esetén a szóbeli tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, így a kamat változatlansága esetén is a törlesztőrészlet annyi százalékkal változhat (növekedhet vagy csökkenhet), amennyivel az adott deviza Fhtv. 21/B. §-a szerint meghatározott árfolyama változik A Takarékszövetkezet szóbeli tájékoztatásában kitér arra, hogy a fogyasztónak a hitelszerződés megkötésekor felelősen kell eljárnia, felelős döntést kell hoznia. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet fel hívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy o az Ügyfél kizárólag alaposan áttanulmányozott és megértett hitelszerződést írjon alá,

75

o az Ügyfél pénzügyi teljesítőképességének romlása, így különösen a rendszeres jövedelmének csökkenése vagy más rendkívüli kiadás felmerülése nem mentesíti a hitelszerződésben foglaltak teljesítése alól, o fizetési nehézség esetén az Ügyfél mielőbb tájékoztassa a Takarékszövetkezetet annak érdekében, hogy a hitelszerződés felmondásának megelőzése érdekében lehetőség legyen a közös megoldás keresésére, o a lejárt tartozás esetén a szerződésben meghatározott késedelmi kamat kerül felszámításra, o a nem szerződésszerű teljesítés esetén a Takarékszövetkezet a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, amellyel a teljes tartozás lejárttá és egy összegben esedékessé válik, valamint a Takarékszövetkezet a tartozás meg nem fizetése esetén a biztosítékok érvényesítésére jogosult, o a Takarékszövetkezet által felmondott hitelszerződésből eredő tartozások érvényesítésének költségei is az Ügyfelet terhelik, valamint – ha a biztosíték nem elegendő a tartozás rendezésére – az Ügyfél jövedelmére, más vagyontárgyára is végrehajtás foganatosítható. Az Ügyfél fogyasztó aláírásával igazolja, hogy megkapta a szóbeli tájékoztatást. 4.4.2. Előzetes tájékoztatás - mintatáblázat: A Takarékszövetkezet a felelős fogyasztói döntés meghozatala érdekében írásban vagy más tartós adathordozón a fogyasztói Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Ügyfél által előnyben részesített hitelszerződés törlesztőrészlete változásának lehetséges hatásait bemutató minta táblázatot „A törlesztőrészletek rendszeres jövedelemhez viszonyított arányának várható változása a rendszeres jövedelem, valamint a kamat változásának függvényében” címmel. (A minta táblázatot a Takarékszövetkezet a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szóló 56/2014.(XII.31.) NGM rendelet alapján tölti ki.) 4.4.3. A hitelbiztosíték nyújtójával szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség: A Takarékszövetkezet az Adós hitelkérelméhez kapcsolódó hitelbiztosíték nyújtóját kellő időben, de még azt megelőzően, hogy azt bármilyen kötelezettség terhelné, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztó által igényelt hitelszerződéshez kapcsolódóan az alábbiakról: - a hitel típusáról, - a hitelező takarékszövetkezet /hitelközvetítő nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, - a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, - a hitel futamidejéről, - a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, - az előtörlesztéshez való jogról, és annak az Fhtv.24. §-a szerinti esetleges költségeiről, - a fizetés elmulasztásának lehetséges következményeiről. 4.4.4. Formanyomtatvány szerinti előzetes tájékoztatás: A hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott fogyasztói döntés érdekében az előzetes szóbeli és írásbeli felvilágosítás mellett, kellő időben, de azt megelőzően, hogy az Ügyfelelt bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, a Takarékszövetkezet az Ügyfél által előzetesen megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében az Fhtv-ben előírt formanyomtatvány kitöltésével, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad az Ügyfélnek. 76

A fogyasztó a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az előzetes felvilágosítást valamint a formanyomtatványban foglalt tájékoztatást megkapta. A takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatás adatain kívül kizárólag a formanyomtatványtól elkülönítetten adhat tájékoztatást. 4.4.4.1. A hitelszerződés megkötését megelőző előzetes, formanyomtatványban Takarékszövetkezet az alábbi adatokról tájékoztatja a fogyasztói Ügyfelet:

a

A 4.3. pont szerinti előzetes felvilágosítás mellett a Takarékszövetkezet kellő időben, de azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, köteles a fogyasztót az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermék tekintetében - az erre rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával - papíron vagy más tartós adathordozón a következő adatokról tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, és a Takarékszövetkezet az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet.) 4. a hitel futamidejéről, 5. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 6. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, (mennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy a hitelkamat módosításának gyakoriságáráról, feltételeire és eljárási szabályairól ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 7. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 8. a fogyasztó által a szerződéskötéskor ismert feltételek alapján fizetendő teljes összegről, (Ha a 7-8. pont vonatkozásában a fogyasztó a takarékszövetkezetet által rendelkezésére bocsátott adatok alapján megjelöli az általa előnyben részesített hitel jellemzőiről,

77

takarékszövetkezet a teljes hiteldíj mutatóról és a fogyasztó által fizetendő teljes összegről ezek alapulvételével nyújt tájékoztatást. 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegéről, a törlesztő részletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről,. Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem - a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint - tőkeképzésre fordítják, a takarékszövetkezet köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni a fogyasztót, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 10. a fizetési/bankszámlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 11. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről, 12. adott esetben a közjegyzői díjról, 13. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 14. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 16. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 17. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 18. az előtörlesztéshez való jogról, és annak esetleges költségeiről, 19. arról, hogy amennyiben a takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, úgy fogyasztót haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja 20. ha a takarékszövetkezet a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a fogyasztóval szerződést kíván kötni arról, hogy a fogyasztó – díj-, költségés egyéb fizetési kötelezettségmentesen – kérheti a hitelszerződés tervezetének (mintaszerződés) rendelkezésére bocsátását. 21. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról. 22. Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem - a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint - tőkeképzésre fordítják, a takarékszövetkezet köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni a fogyasztót,

78

hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizeté sét, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak.9 ponthoz

4.4.4.2. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztói Ügyfelet (formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, és a Takarékszövetkezet az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot vette figyelembe, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét a tájékoztatás során köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj mutatót eredményezhet.) 4. a hitel futamidejéről, 5. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, (mennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy a hitelkamat módosításának gyakoriságáráról, feltételeire és eljárási szabályairól ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 6. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 7. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 8. arról, hogy amennyiben a takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, úgy fogyasztót haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja, 9. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról, 10. a hitel felmondásának feltételeiről és módjáról, 11. olyan fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján a kölcsönt a takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni arról, hogy a takarékszövetkezet bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 12. olyan fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni a szerződés megkötését követően felmerülő hitelkamaton kívüli minden egyéb 79

ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és ezek módosításának feltételeiről. A fogyasztó a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az előzetes felvilágosítást valamint a formanyomtatványban foglalt tájékoztatást megkapta. A takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatás adatain kívül kizárólag a formanyomtatványtól elkülönítetten adhat tájékoztatást. 4.4.4.3. Jelzáloghitel esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztói Ügyfelet (formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni („két lépcsős tájékoztatás”): a) Az általános tájékoztatás formanyomtatványa tartalmazza az alábbiakat: A takarékszövetkezet, mint hitelező / hitelközvetítő neve (cégneve) és címe (székhelye), A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok: - felhasználási célok (amelyre a hitel fordítható), - a jelzáloghitel biztosítékai, - a takarékszövetkezet által kínált jelzáloghitelek típusai, - a rögzített és a változó kamatozású hitelek közötti különbségek rövid ismertetése, ideértve a fogyasztót érintő hatásokat, - alkalmazása esetén kamatfelár, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutató, - a kamatozás típusai: rögzített, változó és ezek kombinációi, - egy tipikus jelzáloghitel fogyasztót terhelő költsége, - a jelzáloghitelhez kapcsolódó költségek listája, (pl: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetítői költségek), - a takarékszövetkezet által kínált törlesztési lehetőségek, beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztés gyakoriságát, - az előtörlesztés lehetősége és annak feltételei, - szükséges-e a fedezetül szolgáló ingatlan értékelése, ha igen, ki végzi el, - a lakáshitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre és egyéb állami támogatásra vonatkozó általános tájékoztatás, illetve tájékoztatás arról, hogy hol lehet további felvilágosítást kapni, - adott esetben a hitelbírálat időtartama. b) A személyre szóló tájékoztatás jogszabály szerinti formanyomtatványa - a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva, konkrét hitelösszegre és futamidőre - tartalmazza az alábbiakat: - a bevezetőben: a takarékszövetkezet tájékoztató ajánlata, mely nem jelent egyik fél részéről sem kötelezettségvállalást - a takarékszövetkezet, mint hitelező / hitelközvetítő neve (cégneve) és címe (székhelye), - a termék leírás, - a kamatozás feltételei (típus a rögzített kamatperiódus időtartama,) - a THM mértéke - a hitel összege és devizaneme - a futamidő, - a törlesztése száma és gyakorisága, (annuitásos törlesztés,stb) 80

-

egyéb egyszeri költségek, egyéb rendszeres költségek, az előtörlesztés lehetősége és feltételei, díja, a panaszkezelés elérhetősége, törlesztési táblázat, kötelező számlavezetés feltétele, kamattörlesztéses, befektetéssel kombinált hitel esetén: türelmi idő, kamatfizetések gyakorisága, befektetési formák jellemzői

A tájékoztatást a hitelbírálat elvégzését megelőzően kell átadni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről/ügyintézőről a név és telefonszám megadásával. 4.4.5. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai: - Amennyiben a takarékszövetkezet hitelközvetítőként jár el úgy az előzetes tájékoztatással egyidejűleg köteles tájékoztatni a fogyasztói Ügyfelet, hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár el. A hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztót tájékoztatni a részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről. - Ha a szerződés megkötése az Ügyfél kérése alapján a távértékesítés keretében történik amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé – úgy a takarékszövetkezet a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást megadni. - A jelzáloghitel szerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek az elektronikus utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak. - Jelzáloghitel esetén az előzetes tájékoztatási kötelezettség előírt szabályain túl a jelzálogkölcsönszerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. - Ha a Takarékszövetkezet a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani. - ez nem előzetes A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség: Hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - módosítása esetén a takarékszövetkezet a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztő részletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztő részletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Takarékszövetkezet a fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.

4.5. Hitelképesség vizsgálat

81

A felelős hitelezés követelménye alapján a takarékszövetkezet minden esetben köteles a fogyasztó hitelképességét vizsgálni és értékelni. Az értékelés alapjául szolgáló információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás (KHR adatlekérdezés) igénybevételén alapulhatnak. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait kormányrendelet (jelenleg: a 361/2009.(XII.30.) Korm.r.) alapján a takarékszövetkezet belső szabályzata tartalmazza. állapítja meg. A hitelképesség értékelésének követelménye nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt terheli a takarékszövetkezetet, hanem ennek olyan módosítása esetén is, amikor a hitelösszeget a felek megnövelik. Ez esetben Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a takarékszövetkezet köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni. Ha a takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja. A takarékszövetkezet belső szabályzatában rögzíti: - a hitelezhetőségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre ( fogyasztó) vagy a természetes személy ( fogyasztó) háztartására terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is; - a fogyasztóknak adott hiteleknél a hitelezhetőségi limit kiszámítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját; - a megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleiről; - a természetes személy meglévő hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetőségi limit kiszámításakor; - a hitelezhetőségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál. 4.6. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma A Takarékszövetkezet az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni. A hitel/kölcsönszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni. 4.6.1. A hitelszerződés tartalmazza a következőket: 1. a szerződő felek, adós egyéb kötelezettek és a hitelező takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát, 3. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejét, 5. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát 82

6. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 7. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 8. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget, 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, a hitelszerződésbe a egyértelműen és tömören bele kell foglalni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 10. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 11. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét, 12. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 13. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - és módosításuk feltételeit, 14. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeit, 16. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget, 17. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, 18. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, továbbá azt, hogy a fogyasztó elállása esetén a takarékszövetkezet a visszafizetésig járó szerződésszerinti kamaton kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód, valamint hogy a fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. 19. kapcsolt hitelszerződések esetén azt a tényt, hogy - a fogyasztó jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja, - a fogyasztót megilleti a törlesztés visszatartásának joga, ha a) az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék

83

rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi, és b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget, A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a takarékszövetkezetet. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót. A kapcsolt hitelszerződés esetén a hitelező és az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója előzetesen megállapodik a késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő, határidőben nem rendezett fogyasztói követelésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, és a hitelezőnek a törlesztés visszatartása miatt kieső kamatbevételének megtérítéséről. 20. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 21. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, 22. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli 4.6.2. A Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmazza a következőket: 1. a hitelező takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát, 3. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejét, 5. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 6. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 7. a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, 8. olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 9. az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint 10. a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit. Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza a fent meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Ha a tartalmi kellék hiánya a szerződés

létrejöttét nem érinti, a Takarékszövetkezet a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasztónak a szerződés kellékhiányából származó kárát. A hitel/kölcsönszerződés fennállása alatt a takarékszövetkezetnek a fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania.

84

Jelzáloghitel esetén a hitelező évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek.áttéve: 4. 10. ponthoz

4.7. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (kamat, díj, költség) lehet: - ügyleti kamat - hitelfolyósítási díj - rendelkezésre tartási jutalék, - késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat A hitelfolyósítási díj célja a hitel folyósításával közvetlenül összefüggő, a szerződésben meghatározott költségek megtérítése a takarékszövetkezet részére, melynek mértéke nem lehet magasabb a folyósított hitelösszeg 1 %-ánál, és nem haladhatja meg a 200.000.-Ft-ot. A rendelkezésre tartási díj a hitelkeret rendelkezésre tartásával összefüggésben számítható fel, melynek mértéke nem lehet magasabb - hitelkeret összegét alapul véve - a százalékban meghatározott ügyleti kamat 50 %-ánál A deviza alapú kölcsönszerződések esetén az ügyleti kamat mértéke kamatperióduson belül fix. A kamat mértékét a Takarékszövetkezet jogosult kamatperiódusonként felülvizsgálni és megváltoztatni. A felszámított kamatok, költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a kölcsönszerződések tételesen tartalmazzák a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye alapján. 4.8. Az egyes szerződési feltételek és azok változása 4.8.1. A kamatfeltételek: - A takarékszövetkezet fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. - Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. - A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a teljes hiteldíj nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

értve a hitelek érintett mutató

85

- Az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára. a) A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a hitelszerződésben meghatározott - fix kamatozással, vagy - a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és a hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. b) A 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, - a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, - legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy - fix kamatozással nyújtható. A hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. A kamatperiódus alatt a kamat mértékét a Takarékszövetkezet nem jogosult az Adós számára hátrányosan, egyoldalúan megváltoztatni, arra csak a kamatperiódus fordulónapján van lehetőség. c) Referencia-kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. A referencia-kamatláb változásáról - mely nem minősül a Takarékszövetkezet részéről történő egyoldalú, az Adós számára hátrányos szerződésmódosítnak - a Takarékszövetkezet az Adóst rendszeresen honlapján/ és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményben tájékoztatja. d) Késedelmi kamat: A fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Takarékszövetkezet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre az Fhtv alapján meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. (a jegybanki alapkamat 24 %-kal növelt mértéke). A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A referencia-kamat alkalmazása esetén a referencia kamatláb az alábbi lehet: Forinthitelnél: 86

-

a mindenkori jegybanki alapkamat, ???1,3,6,12 havi BUBOR, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

svájci frank, euro alapú hitelnél: ezt töröljük !!! - ???1,3,6 havi CHF LIBOR 4.8.2. Kamaton kívüli egyéb díjak és költségek A takarékszövetkezet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. A takarékszövetkezet a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében az Fhtv szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki. A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg. - Felszólítás /felmondás díja - kezes letiltás díja - Prolongáció - Zárlati költség - Posta költség,levelezési díj - Hitelbírálati díj - Folyósítási jutalék - Átutalási díjak - Fedezet felülvizsgálati díj, - Egyenlegközlés díja, - Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségek az Fhtv szerint - Értékbecslési díj - Fedezetek rendszeres felülvizsgálatának díja,hitelbiztosítéki érték felülvizsgálatának díja - Ingatlan-nyilvántartási díj - helyszíni szemle díja - Közjegyzői díj - hatósági megkeresésre törlesztési kimutatás díja - fizetési meghagyások és vh illetékek - hitelkiváltás díja - szerződésmódosítási díj - igazolás kiadása a fennálló tartozásról - Takarnetes lekérdezési díjak - bankinformáció díja - fedezet kiengedés díja 87

- rendkívüli ügyintézési díj -tartozás átvállalás díja -KHR lekérdezés díja -fedezet változási díj -ügyintézési díj -hitelbiztosítéki érték megállapításának díja -hitelkeret beállítási díja -átütemezés díja -konstrukció módosítási díja 4.8.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás: Az Adós számára hátrányosan kizárólag a kölcsönszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan a kölcsönszerződésben foglaltak szerint. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. A szerződésmódosítás feltételeit a hitelszerződésben külön rögzíteni kell és azt a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott módon jogosult gyakorolni. Semmis az a szerződési kikötés, amely nem felel meg az egyoldalú módosításra vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható. Ha a kölcsönszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarékszövetkezet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként az Adós javára érvényesíti. A kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az Adós számára kedvezőtlen módosítást referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után - a hitelkamatot legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, - a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. A Takarékszövetkezet az általa alkalmazni kívánt kamatváltoztatási mutatót, a kamatfelárváltoztatási mutatót, valamint a referencia kamatlábat köteles az MNB-nek bejelenteni. A kamatváltoztatási mutató a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó viszonyszám, amely a Takarékszövetkezet üzleti körén kívül álló és általa előre nem látható, tőle független, általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást fejez ki. A kamatváltoztatási mutatóra a Takarékszövetkezetnek nincs semmilyen ráhatása. Az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia88

kamatlábat a hitelszerződésben kell meghatározni és az - ideértve annak bármely összetevőjét is - a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. A kamatváltoztatási mutató: = ??? A kamatfelár-változtatási mutató: = ??? -

-

-

Ha a takarékszövetkezet a kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja. Ha a takarékszövetkezet a kamat, illetve kamatfelár módosítása során a Magyar Nemzeti Bank által közzé nem tett kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatót, vagy referencia-kamatlábat kíván alkalmazni, úgy ezt - annak bemutatásával (magyarázatával) - a Magyar Nemzeti Banknak köteles előzetesen bejelenteni. Ha a bejelentett kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb az Fhtv-ben foglalt követelményeknek megfelel, azt a Magyar Nemzeti Bank a honlapján a bejelentéstől számított 30 napon belül közzéteszi, ellenkező esetben a közzétételt a felügyeleti jogkörében hozott határozatával elutasítja. A kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat az alkalmazásának feltételeivel együtt, közérthető magyarázattal ellátva kell bejelenteni, és annak közzétételéről is ilyen módon kell gondoskodni.

4.8.4. Az egyoldalú szerződésmódosítás gyakorlása: Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. A kölcsön kamatfeltételeinek módosítása esetén a Takarékszövetkezet a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni az Adóst írásban, postai úton - az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, - a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal kell az Adóssal írásban, postai úton közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és tájékoztatást a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 4.8.5. Adós számára – a hátrányos kamatmódosításhoz kapcsolódó – biztosított felmondási jog: Ha a kölcsönszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban az Adósra nézve hátrányosan változik, Adós a kölcsönszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult.

89

A felmondást Adósnak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal írásban kell közölnie a Hitelezővel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy Adós a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelező részére teljesítse. A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a fogyasztó a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Takarékszövetkezetnek visszafizeti. A hiteldíj, a hitelek kamata, kezelési költsége(előző pontban) A takarékszövetkezet – az alábbi kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Kivételek: - hitelkártya-szerződéshez vagy - fizetési számlához kapcsolódó, vagy - a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint - a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A THM mértéke szempontjából az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

4.8.6. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretszerződés egyoldalú hitelezői módosításának eltérő szabályai: Ezen szerződésekre az Fhtv egyoldalú kamatmódosításra előírt szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: A Takarékszövetkezet jogosult a hitelkeretszerződés alapján felszámított kamatot, díjat vagy költséget a szerződés fennállása alatt az alábbi esetekben egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül is módosítani a módosításra okot adó alább felsorolt objektív körülmények esetén, (melyeket a Hitelező „Árazási elveiben” rögzített. (Egyéb szerződési feltétel egyoldalúan nem módosítható az Adós számára kedvezőtlenül.) felülvizsgálandó a szerződésben foglaltak szerint!!!! - ezt meg kellene határozni !!! a./ a jogi szabályozói környezet változása - a Hitelező – hitelezési jogviszonyait szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, - a Hitelező - hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintőtevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása, - kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. b./ a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása - a Hitelező forrásköltségeinek változása, - Magyarország hitelbesorolásának változása, - az országkockázati felár változása (credit default swap), - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, 90

- a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása, - a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, - refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltoztatása, - a Hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatainak változása. c./ az Adós, vagy az ügylet kockázatának megváltozása - Az Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján–különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra – ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá, - A Hitelező a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. - A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. - A Hitelező vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon ügyfélnél, aki szerződési kötelezettségeit folyamatosan teljesítette a hitel futamideje alatt nem esett fizetési késedelembe. A Hitelező vállalja, hogy a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emel. A Hitelező vállalja, hogy a fentiek szerinti esetekben vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, melyet nyilvánosságra hoz. Az egyoldalú, az Adós számára kedvezőtlen kamat/díj/költség módosítást - referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményében teszi közzé a Hitelező. A módosításról a hatályba lépését legalább hatvan nappal megelőzően a Hitelező az Adóst (a módosítás oka, ok-okozati feltételek egyidejű közlésével) – a referencia kamatlábhoz kötött kamat módosítása kivételével – postai úton értesíti. A hitelkeret-szerződés feltételeinek egyoldalú hitelezői módosítása esetén – referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – Adós a szerződést írásban, 30 napos határidővel költség- és díjmentesen felmondhatja. A felmondás akkor érvényes, ha Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitel díját a felmondási határidő leteltéig a Hitelezőnek visszafizeti.

91

Ha az Adós a módosítás hatálybalépéséig írásban a szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Hitelező az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamatláb változásáról a Hitelező az Adóst rendszeresen honlapján/ és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményiben tájékoztatja. A jelen szerződést a Hitelező nem módosíthatja egyoldalúan új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes díjak szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felsőhatára egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható. A Hitelező az Adós számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a jelen szerződés feltételeit. 4.9. A teljes hiteldíj mutató (THM) A THM az ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál a 83/2010.(III.25.) Kormányrendelet alapján A THM számításánál figyelembe kell venni: a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a takarékszövetkezet számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a takarékszövetkezet előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (Ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a takarékszövetlezetnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges.) d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, f) a biztosítás és garancia díját a (kivéve: jelzáloghitelnél) g) zárlati költséget h.) fedezet felülvizsgálat díját A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint 92

f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a hitelszerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az alábbi feltételek figyelembevételével kell kiszámítani. A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, ca) a hitel futamidejét az első lehívás időpontjától számított egy évnek, a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt történő teljesítésnek kell tekinteni, cb) - ha a fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit egy éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; E tekintetben a határozatlan idejű hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) olyan hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a hitelszerződésben 93

meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et úgy kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás esetén a minimumösszeg - a hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et úgy kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) ha a törlesztés időpontja vagy összege a hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et úgy kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor, ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat. j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a takarékszövetkezet egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor.

94

4.9.1. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:

Ck: D: l m: m’: tk:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, X: a THM értéke. A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. sl:

4.9.2. Deviza alapú hitel esetén a törlesztés a mindenkori napi MNB közép árfolyamon történik, kivétel: azok a nem hátralékos jelzálog szerződésű fogyasztói hitelek, amelyek törlesztése rögzített árfolyamon történik 2015.január 1-től. 4.9.3. Jelzáloghitelek esetén a képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a takarékszövetkezet a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. A jelzáloghitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni.

95

Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel, és lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló hitel esetén a THM értékének meghatározásakor a fogyasztó által a lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak teljesített befizetéseket is figyelembe kell venni az alábbiak szerint: - A lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak történő fizetéseket a fogyasztó szerződése szerinti gyakorisággal kell figyelembe venni azzal, hogy azok esedékességének napjaként a hitelezőnek járó törlesztés esedékességének napját kell tekinteni. - Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a lakás-takarékpénztártól történő hitelfelvétellel nem kell számolni és a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díjnak a megtakarítási részre eső összegét kell figyelembe venni. Lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsön esetén a THM meghatározásakor számolni kell a lakás-takarékpénztári lakáskölcsön felvételével, és - ha ilyen díj az áthidaló kölcsön nyújtásával kapcsolatban felmerül - a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díj teljes összegét kell figyelembe venni. - Befektetési egységhez kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a befektetés várható hozamát nullának kell tekinteni. - Életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén, ha az életbiztosítási szerződés indexálást tartalmaz, az indexált díjat kell figyelembe venni a THM meghatározásakor. 4.9.4. A THM-re vonatkozó kereskedelmi kommunikáció Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell a fenti feltételeket, de az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. Egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó. Ha a takarékszövetkezet az adott hitelt nem nyújtja a fenti feltételekkel és a takarékszövetkezet által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor a fenti feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező - összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. 96

A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy - a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, - a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát a deviza alapú kölcsönöknél - a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát változó kamatozású kölcsönöknél. 4.9.5. A szerződés felmondása esetén felszámítható költségek A kölcsönszerződés takarékszövetkezet részéről történő felmondása esetén felszámíthatók az Ügyfélnek a szerződés nem teljesítéséből eredő igényérvényesítési költségek - mint például a felszólítás és felmondás díjai, posta költség, a fizetési meghagyás, bírósági és végrehajtási eljárás költségei, jogi képviseleti költségek. A fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. Deviza alapú fogyasztói lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés esetén ha a szerződés a felmondás bekövetkezésekor fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző bekezdés szerinti tilalmat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő 90. (kilencvenedik) napot követően a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. Ha a szerződés deviza alapú, és a szerződés annak felmondása esetére a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, akkor a felmondást követő kilencvenedik napot követően a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget vagy díjat nem számíthat fel. 4.10. A kölcsönök törlesztése A fogyasztói/lakossági hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós, adóstárs, kezes nettó jövedelme - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). 97

A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés. Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelezési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére az esedékességet követő meghatározott időtartamon belül. A felszólítások (adósok, kezesek, dologi adósok) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. A takarékszövetkezet ezen eljárása során a „Magatartási kódex” normái szerint jár el. Deviza alapú fogyasztói hitelszerződés esetén a kölcsön folyósításakor a kölcsön, valamint a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének kiszámítása a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által megállapított és közzétett hivatalos, devizaárfolyam alapján történik. Az átváltással összefüggésben költség és díj nem számítható fel. Az esedékes törlesztő részletek 30 nap, ügynöki hiteleknél 20 nap haladékkal megfizethetők. A haladék leteltét követően teljesített törlesztés esetén, az esedékesség időpontjától késedelmi kamat kerül felszámításra. 4.10.1. Kivonat, kölcsön elszámolás A hitel/kölcsönszerződés fennállása alatt a takarékszövetkezet az Adós kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen bocsát a fogyasztó rendelkezésére. Jelzáloghitel esetén a hitelező évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. A törlesztési táblázat kiállításától függetlenül, amennyiben a kölcsön futamideje a 12 (tizenkét) hónapot meghaladja, a Takarékszövetkezet évente, az ügyleti év lezárását követően írásban tájékoztatja az Adóst a lezárt ügyleti évben felszámított kamatok összegéről, a jóváírások összegéről és elszámolásáról, továbbá a fennálló kölcsöntartozás, az érvényes kamatmértékek valamint a kölcsön lejáratáig hátralévő futamidő alapján kiszámított, a következő ügyleti évtől esedékes havi törlesztő részlet összegéről. Az első ügyleti év a kölcsön folyósításával kezdődik.

98

Amennyiben az Adós 8 napon belül írásban nem emel kifogást az elszámolás ellen, úgy azt a felek kölcsönösen elfogadottnak tekintik. A takarékszövetkezet a fogyasztót a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén köteles rendszeresen papíron vagy más tartós adathordozón az alábbiakról tájékoztatni: - arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, - a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, - a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, - a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, - a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, - a hitelkamatról, - a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint - a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén. A tájékoztatás a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 24. §ának (2) bekezdése szerinti utólagos tájékoztatás formájában történik, amelynek gyakoriságáról a felek a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződésben állapodnak meg. 4.10.2. Előtörlesztés: A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a takarékszövetkezet csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. A takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. A költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 %-át, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet. Ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet, úgy a költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél %-át, Nem jár költségtérítés - a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén. - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt - ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a 200.000.- forintot. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 %-át. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos 2 %-ot meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. 99

A fenti költségen felül a takarékszövetkezet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. Nem jár költségtérítés - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt - a fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. Lakás célú jelzáloghitel előtörlesztése esetén felszámítható hitelezői költségek - a 2010. évi XCVI. törvény - Módosító tv - (az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról) rendelkezései szerint:

- az érvényesített költségek mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. - nem illeti meg a Takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépésétől számított 15. napot követően teljesített előtörlesztésekre is alkalmazni kell.

Az előtörlesztés joga megilleti a fogyasztói kezest és zálogkötelezettet is. Az előtörlesztéssel kapcsolatos előzetes hitelezői tájékoztatást - ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik - a hitelszerződéssel, fogyasztói kezességi szerződéssel és fogyasztói zálogszerződéssel kapcsolatban a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek is meg kall adni. 4.11. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ( JTM) A JTM a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.(IX.10.) MNB rendeletben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződések esetén 2014. január 1-től számított mutatószám, amely a fogyasztó ügyfélnek a hitelnyújtást követően fennálló havi adósságszolgálata és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosa azzal, hogy adóstársak esetén valamennyi adóstárs havi adósságszolgálata és igazolt havi nettó jövedelme összesítve értendő. Nem kell alkalmazni a JTM meghatározást: - az értékpapír vagy betét teljes fedezete mellett nyújtott hitelre - a kétszázezer forintot meg nem haladó összegű hitelre, amennyiben az ügyfél a hitelkérelem elbírálásakor nem rendelkezik hiteltartozással olyan, a rendelet hatálybalépését követően igényelt hitelből eredően, amelynek eredeti hitelösszege nem haladta meg a kétszázezer forintot, - a fogyasztó fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévő hitelei módosítására, átütemezésére, amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik, és az új hitel

100

-

-

-

-

- a) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más devizahitel, - b) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel, - c) svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel; a fennálló hitellel vagy felmondott hitelügyletből eredő, esedékessé vált tartozással rendelkező fogyasztó fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál, vagy azzal összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely hitelnyújtónál történő új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez; a kézizálog fedezetű hitelre; az állami kezességvállalással, garanciavállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre; a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény szerinti szerződésmódosításra és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésre; a hallgatói hitelrendszerről szóló Korm. rendelet szerinti hallgatói hitelre; azon hitelre, amely esetében az ügyfél helyébe - annak halálát követően - örököse lép; azon hitelre, amely esetében a hitelszerződés az ügyfelek személyében az előző bekezdésen kívüli okból beálló változás miatt módosul, amennyiben az eredeti ügyfelek közül legalább egy továbbra is ügyfél marad, és a hiteltartozás összege nem növekszik, az olyan, ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, amelynél a szerződés alapján fennálló hitel tőkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének esedékessége a fogyasztó halálát, illetve a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerű használatának felhagyását vagy értékesítését követően áll be.

A Takarékszövetkezet a havi adósságszolgálatba az ügyfél összes - akár az ügyfél nyilatkozata, akár azon hitelinformációs rendszer lekérdezése alapján, amelyhez a Takarékszövetkezet csatlakozott vagy amelynek tagja - ismert, ugyanazon vagy bármely más hitelnyújtóval szemben fennálló hiteltartozása után fizetendő rendszeres havi törlesztőrészletet beszámítja. Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a Takarékszövetkezet az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) számításának módja:

Amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint négyszázezer forint, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg a) forinthitel nyújtása esetén az 50%-ot, b) euróhitel, euró alapú hitel nyújtása esetén a 25%-ot, c) a b) pontban szabályozottól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén a 10%-ot. Amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a négyszázezer forintot, a JTM hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg 101

a) forinthitel nyújtása esetén a 60%-ot, b) euróhitel, euró alapú hitel nyújtása esetén a 30%-ot, c) a b) pontban szabályozottól eltérő pénznemben meghatározott devizahitel nyújtása esetén a 15%-ot. A takarékszövetkezet a JTM megállapításához az ügyféltől az alábbi adatokat, dokumentumokat kéri: -nyilatkozat az ügyféltől,utolsó havi bankszámla kivonat 4.12. A jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása - a 2010. évi XCVI. törvény - Módosító tv - (az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról) rendelkezései szerint:

-

-

Jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításért a takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben az Adós a lakáscélú jelzálog-hitelszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, úgy a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani.

Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépéstől számított 15. napot követően kezdeményezett futamidő meghosszabbításokra kell alkalmazni.

4.13. A szerződés megszűnése Teljesítés: A szerződés megszűnhet a szerződésszerű teljesítéssel, vagyis a hitel és járulékai Adós részéről való maradéktalan visszafizetésével. Felmondás: A fogyasztó a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis. Ha a határozatlan idejű hitelszerződés a takarékszövetkezet rendes felmondási jogát lehetővé teszi, a takarékszövetkezet a határozatlan idejű hitelszerződést rendes felmondással legalább két hónapos felmondási idővel felmondhatja. A határozatlan idejű hitelszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a hitelező jogosult a fogyasztó lehívási jogát - a takarékszövetkezeten kívül álló, a szerződésben meghatározott indok esetén - letiltani. Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a hitelező részére teljesítse. 102

A takarékszövetkezet az adós szerződésszegése esetén a szerződésben kikötött feltételekkel jogosult a kölcsönt azonnali, rendkívüli hatállyal felmondani (lásd: ált szabályok) Elállás: A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. Az elállásról (felmondásról) a fogyasztónak az erre vonatkozó nyilatkozatát 14 napon belül postára kell adni vagy egyéb igazolható módon takarékszövetkezetnek el kell küldeni. A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. 4.14. A takarékszövetkezet részéről történő felmondást megelőző írásbeli felszólítás, felmondás elküldése A fogyasztóval megkötött kölcsönszerződés felmondását megelőzően a takarékszövetkezet az adós(ok)nak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személyeknek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja (a személyes adósnak nem minősülő) zálogkötelezett(ek)nek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét - a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, - a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint - a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és - a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. A szerződés felmondását a takarékszövetkezet a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a takarékszövetkezetet terheli.

A takarékszövetkezet a hitelszerződés felmondását a fogyasztó adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi, melynek igazolása a takarékszövetkezetet terheli. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a takarékszövetkezet az írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a fogyasztó adósnak bemutatni az adós által a szerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de az adós külön kérésére havi bontásban is - teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. Ha a szerződés deviza alapú, és a szerződés annak felmondása esetére a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, akkor a felmondást követő kilencvenedik napot követően a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget vagy díjat nem számíthat fel.

103

4.15. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése Fogalmak: Gyűjtőszámlahitel: Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlethányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön; Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálybalépésének napját követően (2014. december 06.) nem kezdeményezhető. Devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs és a takarékszövetkezet között létrejött olyan kölcsönszerződés, amelynél a) a kölcsöntartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és c) a kölcsön fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog, vagy állami készfizető kezesség, Fedezeti ingatlan: lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás biztosítására jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan, ha a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás megfizetése tekintetében több mint 90 napos késedelem áll fenn; Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese; Rögzített árfolyam: a devizakölcsön törlesztése körében a takarékszövetkezet által a forinttal szemben alkalmazott átváltási árfolyam; A Takarékszövetkezet a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR árfolyamot alkalmaz. Fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a takarékszövetkezet és a hiteladós között létrejött olyan - futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;

104

4.15.1. Gyűjtőszámlahitel igénylése A takarékszövetkezet gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a hiteladóssal, ha annak megkötését a hiteladós írásban kezdeményezi és megfelel a vonatkozó jogszabályban (a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény) foglalt feltételeknek. A szerződésről közjegyző által készített tartozás elismerő nyilatkozatot kell tenni. A gyűjtőszámla hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg az alapul szolgáló deviza kölcsönszerződést is módosítják a szerződő felek költség és díjmentesen. A devizakölcsön szerződésnek a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződéssel nem érintett pontjai továbbra is változatlan tartalommal érvényesek a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt is, azt követően pedig teljes egészében az eredeti tartalommal érvényes. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés az egyes fogyasztói

kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálybalépésének napját követően (2014. december 06.) nem kezdeményezhető. 4.15.2. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka a) kezdő időpontja a hiteladós forinthitelre (gyűjtőszámlahitel) vonatkozó közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatának a takarékszövetkezet részére történő átadása - ha nem kerül sor közjegyzői okiratba foglalására, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés megkötését - időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésének soron következő második törlesztési esedékességi napja, b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap, vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő – a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – tartozása megfizetésével 180 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 181. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és gyűjtőszámla hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a takarékszövetkezet felmondja, a felmondás napja. 9.9.3. A gyűjtőszámlahitel feltételei: A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós írásban kezdeményezheti, ha legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a következő feltételeknek: o a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, o a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban. A takarékszövetkezet köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön.

4.15.3. A gyűjtőszámlahitel lényege Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a takarékszövetkezet a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlethányad finanszírozására a hitelező által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy állami kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt kölcsönt folyósít. A takarékszövetkezet a devizakölcsön forintban történő törlesztésére a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogszabályban meghatározott rögzített átváltási árfolyamot alkalmaz. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: 105

a) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a takarékszövetkezet a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a takarékszövetkezet által alkalmazott törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja, b) a takarékszövetkezet a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahiteltartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg, c) a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg ca) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét, cb) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a takarékszövetkezet által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét, d) a hitelbírálat során, valamint a szerződésszerű teljesítése esetén az ügyleti kamaton kívül egyéb járulék és díj jogcímén fizetési kötelezettséget a takarékszövetkezet a hiteladóssal szemben nem érvényesíthet, e) amennyiben a hiteladósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő időpontjában a devizakölcsönből eredően 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozása áll fenn, e tartozás teljes összegének - a kezdő időpontban érvényes hitelezői törlesztési árfolyam alkalmazásával megállapított - forint ellenértékét a hiteladós a kezdő időpontban a gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással megfizeti, f) a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből fa) a mentesített követelésrészt, valamint fb) a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét a takarékszövetkezet a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni. A közszférában dolgozó a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatát illetően kormányrendeletben meghatározott módon kamattámogatásra jogosult. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés írásban módosult a következők szerint: - hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztési kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított kölcsönből fizeti, - amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a takarékszövetkezet által alkalmazott tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a hiteladós akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztési kötelezettségét azzal, hogy a többletbefizetést a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolni, - amennyiben a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nem áll fenn, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni, - a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegés esetén a takarékszövetkezetet megillető felmondási jog a 106

devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés takarékszövetkezet általi felmondását is megalapozza. Az állami készfizető kezességgel biztosított kölcsön részhez kapcsolódó gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás arányos fedezetének megteremtése érdekében a Magyar Állam készfizető kezességet vállal a gyűjtőszámlahitelre. A kezességvállalás mértéke - a devizakölcsön fedezeteként ténylegesen érvényesített kezességgel együttesen - nem haladhatja meg a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a Magyar Államot eredetileg terhelő legmagasabb összeget. Futamidő: A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön végső lejárata. A takarékszövetkezet a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. (Az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg.) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott (törvényben nem szabályozott) feltételeket, valamint az alapul szolgáló devizakölcsön-szerződést a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatják, amely az állami kezességvállalás érvényességét nem érinti. A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult - a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig - egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését a takarékszövetkezetnél kezdeményezni. A kezdeményezés esetén a takarékszövetkezet a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti. Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A takarékszövetkezet a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor. A devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a takarékszövetkezet akkor köteles kiadni a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását maradéktalanul megfizette. A takarékszövetkezet a devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel. 4.16. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások

107

A takarékszövetkezet az ésszerűség és a takarékszövetkezet üzletpolitikájának lehetőségein belül alternatív megoldásokat biztosít a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. Lehetővé teszi a hitelek átütemezését, vagy a törlesztési időszak meghosszabbítását, vagy egyéb módon segíti a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleket és az érintett ügyfélkört – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatja az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. A végrehajtási eljárás előtti és alatti felelős hitelezői magatartás elvei A követeléskezelés során a takarékszövetkezet az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően jár el, a méltányosság szem előtt tartásával. Az ügyfél szerződésszegése esetén írásbeli fizetési felszólításban felhívja az ügyfél figyelmét  a teljes fennálló tartozás összegére,  a fizetendő ügyleti és késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő,  a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.),  az ingatlanfedezet lehetséges elvesztésére, illetve az ügyfél mulasztásának várható jogkövetkezményeire. A takarékszövetkezet az első kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén minden, általában elvárható lépést megtesz, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljön, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél együttműködési hajlandósága esetén kialakítja a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a megelőző intézkedések ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem kerülhető el, úgy a takarékszövetkezet követelését peres eljárás vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti, majd végrehajtási eljárásra kerül sor. A takarékszövetkezet a végrehajtás során együttműködik az adóssal helyzetének rendezése érdekében, ennek során lehetőség szerint együttműködik a helyi önkormányzatokkal is. A takarékszövetkezet alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az a takarékszövetkezet által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként nem vehet részt. Az ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítja az ügyfélnek, hogy mielőtt a takarékszövetkezet élne vételi joggal, legalább 90 napot biztosít az adósnak arra, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. A fedezet értékesítését követően ésszerű határidőn belül elszámol az adóssal a befolyt vételárral.

A takarékszövetkezet az adós szociális helyzetére való tekintettel a következő esetekben enged el követelést: - a kisösszegű 200.000.- Ft alatti követelést - a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan vételár és a követelés összege közti különbözet - követelés fejében átvett eszköz (amennyiben az adósnak más behajtható vagyona nincs) 5. A Takarékszövetkezet által nyújtott egyes fogyasztási típusú kölcsönök: 108

5.1. Fizetési számlához kapcsolódó hitel A takarékszövetkezet által hitelbírálat alapján a Számlatulajdonos igénye írásbeli kérelmére alapján külön szerződésben foglalt feltételek szerint folyamatosan megújítható hitelkeret a bankszámlán. Az Ügyfél az engedélyezett hitelkeret terhére - a lejáratai időn belül - egy összegben vagy részletekben kölcsönt vehet igénybe. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A számlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. A számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet a havi zárlat időpontjában számolja fel. A hitelfolyósítás feltételei: - a bankszámla-keretszerződés legalább 3 hónapja fennálljon - a korábbi bankszámlahitel igénybe vételénél a számla fedezetlensége esetén az ügyfél a tartozását az első írásbeli felszólításra rendezte, - a takarékszövetkezetnek nincs tudomása olyan tényről, mely az ügyfelet hitelképtelennek minősíti (pl. nincs lejárt hiteltartozása, a takarékszövetkezet a kérelem benyújtását megelőzően nem mondta fel fedezetlenség miatt a bankszámlához tartozó szerződést stb.). - a szerződés megkötését megelőzően legalább három hónapon keresztül a számlára rendszeres jóváírás (munkabér, nyugdíj, más bankszámláról, illetve hitelintézettől átutalás) érkezik A hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos adós fizetőképességétől függ, melynek összegét az egyedi hitel-keretszerződések tartalmazzák. A szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A takarékszövetkezet a hitelkeret összegét és a Számlatulajdonos hitelképességét – az ügyfélminősítéssel összefüggésben – évente (legkésőbb szeptember 30-ig) felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően a takarékszövetkezet jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben rendszeres átutalás/befizetés nem érkezik a számlára, illetve az igénybevett kölcsön lejáratkor való visszafizetését veszélyeztetve látja. A hitelkeret összege kizárólag új hiteligénylés, illetve ez alapján új szerződés megkötése alapján növelhető, illetve csökkenthető. Ez esetben a korábbi hitelkeret-szerződést a számlatulajdonosnak a szerződésben foglaltak szerint meg kell szűntetnie. A számlára érkező rendszeres jóváírások csökkenése esetén a takarékszövetkezet javaslatot tesz a számlatulajdonosnak új hitelkeret-szerződés megkötésére - a hitelkeret csökkentése céljából - azonban nem minden esetben indokolt a hitelkeret csökkentésének. A fizetési számla nyitására vonatkozó keretszerződés megkötése során a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó jogosult a hiteltúllépésre. Megállapodás esetén a takarékszövetkezet a fogyasztót köteles rendszeresen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, a vonatkozó 109

referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól. Ha a hiteltúllépés időtartama az egy hónapot meghaladja, a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni az alábbiakról: - a hiteltúllépés tényéről, - a hiteltúllépés összegéről, - a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, kamatfelárról, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatóról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, - a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hiteltúllépés egy hónapot meghaladó voltából származik. 5.2. Jelzáloghitelezés A takarékszövetkezet fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújt. Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő. 5.5. Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások Lakáshitel: a fogyasztónak lakáscélú ingatlan megvásárlására/építésére vagy a már birtokában lévő lakáscélú ingatlan átalakítására nyújtott hitelek, amelynek biztosítéka vagy ingatlan jelzálog vagy valamely uniós tagállamban e célra általánosan használt hitelfedezet.

lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel A fogyasztónak nyújtandó általános információk keretében a lakás célú hitelekre vonatkozó előzetes tájékoztatónak tartalmaznia kell (vagy mellékelni kell) a következő információkat: -

a hitelező /hitelközvetítő neve, címe 110

-

a hitel célja a biztosíték formája a rendelkezésre álló lakáshitelek típusainak leírása a fix és változó kamatozású termékek közötti különbségek rövid leírásával, beleértve a fogyasztót érintő hatásokat a kamatláb típusai (fix, változó, fix és változó kombináció) a tipikus lakáshitel fogyasztóra háruló költségeinek feltüntetése a járulékos költségek jegyzéke (pl: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetői ktg-k, stb.) a törzstőke hitelezőnek való törlesztésének különféle lehetőségei (ideértve a törlesztő részletek számát, gyakoriságát, összegét) van-e lehetőség a lejárat előtti visszafizetésre amennyiben igen, úgy ennek feltételei szükséges-e a tulajdon értékbecslésre, amennyiben igen, azt kinek kell elvégezni a lakáshitelek kamataira vonatkozó adókedvezményre, vagy más közpénzből nyújtott támogatással kapcsolatos információ, illetve az információ nyújtás helye ahol szükséges: a mérlegelési időszak tartalma

A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet tartalmazza, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított 106/1988.(XII.26.) MT sz. és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. 2009. október 1. napjától a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásának szabályait a 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet tartalmazza. A Takarékszövetkezet az előbbi rendeletekben és az üzletpolitikájában szabályozott feltételekkel - közvetíti a lakáscélú támogatásokat, - lakásépítéshez, lakás- és lakóingatlan-vásárláshoz, továbbá egyéb építési célokra saját feltételei, illetve Hirdetményében foglaltak szerint kölcsönt nyújt. Lakásépítési kedvezmény és kölcsönök - egyedi bírálat alapján - a későbbiekben meghatározott előfeltételek és indokoltság fennállása esetén nyújthatók. A támogatást igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit. A kölcsön és a támogatások iránti igényeket az e célra szolgáló nyomtatványokon lehet kérelmezni, melyekhez mellékelni kell az igénybevételre való jogosultság elbírálásához szükséges iratokat. A támogatásokat és a kölcsönt egy hitelintézettől kell igényelni. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A támogatások igénybevételének jogszerűségét a Magyar Államkincstár és az adóhatóság ellenőrzi. Ha a támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan vagy szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított támogatás késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését.

111

A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. A) Nyújtható hitelek, támogatások feltétele a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet szerint A Takarékszövetkezet a bevezetőben említett jogszabályokban foglalt feltételek szerint nyújtja a lakáscélú támogatásokat: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

lakásépítési kedvezmény, fiatalok otthonteremtő támogatása, akadálymentesítési támogatás, jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, kiegészítő kamattámogatás, kamattámogatás lakóház felújítására és viziközmű létesítésére, kamattámogatás települési önkormányzatok részére, kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez, települési önkormányzatok támogatása a Kormányrendeletben meghatározott célok érdekében

Az a -c. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. 2009. július 1-jén vagy azt követően a) a lakásépítési kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) kiegészítő kamattámogatásra, e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti állami támogatás nem nyújtható. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása. Támogatott személy: - a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, - a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, - a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el;

112

A közvetlen támogatások közös feltételei: Közvetlen támogatást új lakás építéséhez, vásárláshoz, lakás bővítéséhez, szövetkezet tulajdonában lévő, új lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, valamint a Kormányrendelet által meghatározott használt lakás vásárlásához a lakáscélú jogszabályban nagykorú támogatott, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésben vett kiskorú támogatott vehet igénybe. A méltányolható lakásigény mértékét a Kormányrendelet 3. §-a határozza meg. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Kormányrendelet mellékletében szereplő építési átlagköltséget nem haladja meg. A támogatások igénybevételének további feltétele, hogy az igénylő a rendelkezésre álló saját anyagi eszközeit a vételár, az építési költség kiegyenlítésére felhasználja. A takarékszövetkezet az igénylőtől, amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásért - kivéve a megelőlegező kölcsönt és az akadálymentesítési támogatást - a támogatás összegének 1,5%át, de legfeljebb 30 ez forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén, amennyiben az igénylő lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a takarékszövetkezet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének legfeljebb 3%-ának megfelelő összegű bírálati díjat kérhet, melyen felül az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel. A/ 1. Lakásépítési kedvezmény Állami támogatásként lakásépítési kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és felépített, megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermekeke és más eltartott családtagja után az építési költség, vételár megfizetéséhez. Megelőlegező kölcsön: a fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti a kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését. A kedvezmény nyújtható: 1. új lakás felépítésére, (családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítésének kivételével) 2. az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására, 3. olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50 %-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül - bármely építtető esetében, illetőleg - két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is 4. a 3 vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeiknek több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítésére, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50 %-os arányú tulajdonában állt, továbbá ha az értékesített lakás eladási 113

árának a lakáscélú támogatásokról szóló Kormányrendeletben meghatározott tételekkel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és az együtt költöző eltartott gyermekeke tulajdoni hányada nem lehet kevesebb mint az értékesített lakásban volt. A lakásépítési kedvezmény összege: A lakásépítési kedvezmény összegét a mindenkori lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg. A kedvezmény összege a lakásépítési költség (eladási ár) 70 %-át nem haladja meg. A/2. Fiatalok otthonteremtési támogatása Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt lakás, legalább komfortos vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott értéket (Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot). A támogatás összegét a mindenkori lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át. A támogatást a kölcsönből még fennálló tartozás törlesztésére lehet fordítani. A/3. Akadálymentesítési támogatás mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet] 1. számú mellékletében meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy; akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson; A mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. A támogatás iránti kérelmet a takarékszövetkezethez kell benyújtani. Az akadálymentesítési támogatás a) akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ba) ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, bb) ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy 114

Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a takarékszövetkezet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját A/.4. Kamattámogatások Kiegészítő kamattámogatás: Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió Ft-ot meg nem haladó összegű – telekár nélkül számított – általános forgalmi adót tartalmazó építési költség vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha egyikük - a lakáscélú jogszabály szerint - támogatott vagy gyermekét nevelő támogatott személy. valamint a Gazdasági Minisztérium engedélyével rendelkező külföldi. Az építési költség, vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb 15 millió Ft összegű hitelintézeti vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel kölcsön kamatainak megtérítéséhez az állam 20 évig kamattámogatást nyújt. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni. Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, magánszemély, egyéni vállalkozó természetes személy részére értékesítés vagy bérbeadás céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet és szerződésben vállalja, hogy a lakást értékesíti vagy legalább 20 évre bérbe adja, illetve a bérlet időtartama alatt értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - áfá-t is tartalmazó eladási ára, bérbeadás esetén építési költsége nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú építési teleknek nem minősülő telekingatlanát lakótelekké alakítja és vállalja, hogy a ráépített ingatlannal együtt 5 éven belül értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás A felújítási alapképzés előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti és társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez (12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 16. §. (1) bek szerinti esetben) hitelintézettől felvett kölcsön törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke: a törlesztés első 5 évében a kamat 70 %-a, a második 5 évben a kamat 35 %-a. Kamattámogatás települési önkormányzatok részére A települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez igénybe vett hitelintézeti kölcsön kamatainak 70 %-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja a kormányrendeletben meghatározott bevétel-kiadás viszonyának függvényében.

115

A közvetlen támogatásokat és a kamattámogatást az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja a folyósító hitelintézet igazolása alapján. A jogosultság személyi feltételeinek meglétét az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja. Ha az igazolás az igénylő által megadott valótlan adatokat tartalmaz, az igénylő a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk 232. §-a szerinti kamataival együtt köteles visszafizetni. A/5. A települési önkormányzatok és az egyházak támogatása Támogatás kizárólag azon pályázó részére és olyan pályázat alapján nyújtható, amely megfelel a jogszabályban és a pályázati kiírásban szereplő követelményeknek. Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházak, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás. A támogatással létrehozott, az önkormányzati tulajdonú bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idősek otthonára a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba. A tilalom az illetékes miniszter vagy megbízottja által kiadott törlési engedély alapján törölhető. A támogatás felhasználható: 1. A bérlakásállomány növelésére 2. Lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására 3. Városrehabilitációs Programra 4. Közművesített építési telkek kialakítására 5. Lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére, felújításáraa 6. Egycsatornás Gyűjtő Kémények (Termofor Kémények) Felújítási Programja keretében 7. Lakbértámogatásra A támogatások jogszerűségének ellenőrzése A támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső összege eredő törlesztési kötelezettség teljesítését a Magyar Államkincstár hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének - visszatérítése iránt. A késedelmi pótlék mértéke a Ptk. szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja az illetékes. A közvetlen támogatásokat és a kamattámogatást az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja a folyósító Takarékszövetkezet/hitelintézet igazolása alapján. A Kincstár a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább háromhavi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi kamat mértéke a Ptk. szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja az illetékes. B) A 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet szerint nyújtható kamattámogatások 116

Állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz. A kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár ellenőrzi. A kamattámogatás igénybevétele feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet/takarékszövetkezet köteles ellenőrizni. A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet/Takarékszövetkezet havi elszámolása alapján. Kamattámogatást vehet igénybe a jogszabályi feltételek igazolása esetén a) a fiatal és a többgyermekes támogatott személy - Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, - egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, b) a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. Támogatott személy: aki a kormányrendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a kamattámogatás nyújtására szerződést köt, vagy a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik és ezt a takarékszövetkezet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják. Támogatást igényelhet: - a magyar állampolgár, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, - a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, - a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy - menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható. A rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön mindenkori összegét a jogszabály határozza meg.

117

A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. A kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig időtartamra, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vá llalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértékét a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései szerint az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam százalékában (a jogszabály hatályba lépése idején: a 110%-a, növelve 3 százalékponttal) határozza meg. A kamattámogatás konkrét mértékét a rendelet határozza meg. A hitelintézet /takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A hitelintézet/ takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez/ takarékszövetkezethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadható meg. C) 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szerinti lakásépítési támogatás A központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén 2008. július 1-én vagy azt követően kiadott - építési engedéllyel rendelkező új összkomfortos lakás építéséhez, vagy - a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új lakás vásárlásához, amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot. A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is. Támogatott személy: - a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a 118

-

-

polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.

Lakásépítési támogatást igényelhet a) a fenti bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző aa) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy ab) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti, vagy b) a fenti bekezdés szerinti személyekből álló fiatal házaspár - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb két születendő gyermekvállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez. A lakásépítési támogatás összegét - új lakás építése esetében a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően folyósítva, - új lakás vásárlása esetén egy összegben kell folyósítani. A támogatás igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét, a vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, melyet a támogatást folyósító takarékszövetkezet kérelmez. A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolását takarékszövetkezet végzi. A támogatás mértékét és annak részleteit a jogszabály tartalmazza. D) 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti otthonteremtési kamattámogatás Az otthonteremtési kamattámogatás folyósítására és elszámolására a takarékszövetkezet a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel és az Államkincstárral való szerződéskötést követően jogosult. A központi költségvetésből egy alkalommal otthonteremtési kamattámogatást igényelhet az a támogatott, aki a korm.rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a takarékszövetkezettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt,

119

vagy a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a takarékszövetkezet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják. A támogatást igényelheti minden 18. életévét betöltött cselekvőképes természetes személy, aki támogatott személynek minősül. Támogatott személy: aki a korm.rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a takarékszövetkezettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt, vagy a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a hitelintézet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják; Otthonteremtési kamattámogatást igényelhet - a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, - a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, - a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy - menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő a) új lakás építéséhez, vásárlásához, b) használt lakásvásárlásához, korszerűsítéséhez, valamint legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez, c) késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához, d) a hátralékos adós által kisebb lakás vásárlásához vagy e) lakóingatlan fedezetű késedelmes deviza jelzáloghitel kiváltására, f) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. Nem nyújtható a támogatás o a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, o a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és o lejárt tőketartozás esetén. 120

A kamattámogatás lehet: - Kamattámogatás új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez - Kamattámogatás késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához - A hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatás - Devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetéséhez igénybe vehető kamattámogatás - A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás 5.6. A takarékszövetkezet által nyújtott (piaci kamatozású) lakáscélú hitelek feltételei A takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú jelzálogkölcsönöket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés céljára. Lakóingatlan vásárlás: Az általános hitelezési irányelvekben foglaltakon kívül lehetőség szerint 30 % saját erő, adásvételi szerződés, tulajdoni lap bemutatása mellett. A futamidő: maximum 20 év A lakás célra takarékoskodó (ifjúsági és otthonteremtő betétes) ügyfelek részére folyósítandó lakás célú hitel A hitel összege: a megtakarítás összegének 120 %-a. A hitel célja lehet: lakásépítés és–vásárlás, tatarozás (valamint áruvásárlás: berendezési tárgyak, háztartási gépek vásárlása)

5.7. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom Az építkezés idejére, valamint a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 10 év elteltéig a lakásépítési kedvezményre és a fiatalok otthonteremtési támogatására, továbbá a megelőlegező kölcsön esetlegesen visszafizetendő összege biztosítékaként a Magyar Állam javára az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó takarékszövetkezet javára a Magyar Államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A bejegyzést a takarékszövetkezet kezdeményezi. (Lakáscélú kölcsönök esetében a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése illetékmentes.) A kedvezményes lakáscélú hitelezés részletes szabályait a vonatkozó szabályzatok rendelkezései tartalmazzák részleteiben. 6. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó speciális szabályok 6.1. Elszámolással érintett fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződési kikötései és következményei 121

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) rendelkezései szerint a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel a fogyasztó Ügyféllel el kell számolni, valamint az érintett fogyasztói kölcsönszerződéseket módosítani szükséges a kölcsön devizaneme és a kamatszabályai tekintetében az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően. A szerződéses kikötések semmisége miatti elszámolásról és a szerződések törvény erejénél fogva történő módosításáról egyidejűleg és együttesen kell tájékoztatni az érintett Ügyfeleket. Az elszámolási kötelezettség a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés alapján terheli a Takarékszövetkezetet: - a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében akkor á, ha a takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, - a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében, ha a fogyasztó igazolja, hogy a Takarékszövetkezet engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény érvényesíti. - Ha a kölcsönszerződésben az Ügyfél személyében változás következett be, a Takarékszövetkezetet az elszámolási kötelezettség az elszámolás időpontjában vele szerződéses viszonyban álló Ügyféllel szemben. A szerződésmódosítás a 2004. május 1. és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény hatálybalépése (2014. július 26.) között kötött, - 2015. február 1-jén még meg nem szűnt, a Takarékszövetkezet és a fogyasztó Ügyfél között létrejött hitel- és kölcsönszerződésre és - a törvény hatálybalépésekor még fennálló, a Takarékszövetkezet által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, Takarékszövetkezet által késedelmes követelésként még nyilvántartott tartozásra terjed ki, amely kapcsán a Takarékszövetkezetet - az elszámolási törvény alapján elszámolási kötelezettség terheli (kivéve a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és az állami kamattámogatással nyújtott forintalapú lakáscélú fogyasztói kölcsönszerződéseket. A kölcsönszerződés a törvény erejénél fogva módosul, a módosulás az elszámolás fordulónapjára visszamenőleg áll be. A fordulónap: deviza, deviza alapú kölcsönszerződések esetén: 2015. február 1. forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén 2015. június 30. Az elszámolás megküldésének időpontja: - A deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a Takarékszövetkezetnek az elszámolást 2015. március 1. napja és 2015. április 30. napja között kell a fogyasztó Ügyfél részére megküldenie. 122

-

-

-

A forint alapú, továbbá deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, esetén a Takarékszövetkezetnek az elszámolást 2015. augusztus 1. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell a fogyasztó Ügyfél részére megküldenie. Ha a Takarékszövetkezet vagy az MNB által a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap. Végtörlesztéssel érintett kölcsönszerződés esetén a Takarékszövetkezetnek 2015. november 30-áig kell megküldenie az elszámolást. Ha a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolta az Ügyfél lakóingatlanát 2016. február 28. napjáig kell az elszámolást a Nemzeti Eszközkezelőnek megküldenie.

Az elszámolást az Adósnak (Adóstársnak) tértivevényes levélben kell megküldeni az Ügyfél bejelentett lakcímére. A kezes, zálogkötelezett részére kérésük esetén az elszámolást részükre is meg kell küldeni. A Takarékszövetkezet a törvény szerinti elszámolásról értesítő levelet küld az Ügyfélnek, valamint tájékoztatást a törvény szerinti módosuló kölcsönszerződés és a kapcsolódó biztosítéki szerződés, jelzálogszerződés módosított rendelkezéseiről. A tájékoztatás tartalmazza: a) amennyiben az elszámolás alapján a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, az Ügyfelet megillető összeg kifizetéséhez szükséges teendőket, b) a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés engedményezése esetén az elszámolás követeléskezeléssel összefüggő eltérő szabályait, c) gyűjtőszámlahitellel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén az elszámolás gyűjtő eltérő szabályait, d) áthidaló kölcsönnel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén az elszámolás eltérő szabályait, e) amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött más szerződésből eredő, lejárt követelést érvényesít az elszámolás alapján fennálló Ügyfél követelésbe történő beszámítás útján, úgy annak tényét, összegét és jogi alapját, f) hiteltörténeti kimutatást, g) egyéb szükséges információkat. A Takarékszövetkezet a tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó - a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014.(XII.17.) MNB rendelet - jogszabályban meghatározott módon és tartalommal tesz eleget. Az értesítés tartalmazza: - az elszámolás eredményeképpen megállapított, tisztességtelenül felszámított összeget - a tisztességtelenül felszámított összegből mekkora összeg kerül jóváírásra, beszámításra a kölcsönbe, illetve mekkora a kifizetésre kerülő összeg, - a beszámított összegek részletezését és az így módosult tőketartozás összegét,

123

-

-

-

-

a végtörlesztés következtében megszűnt kölcsönszerződés esetén arra vonatkozó információt, hogy az Ügyfél visszatérítésre jogosult-e, hiteltörténeti kimutatást a kizárólag kamatmódosulással érintett szerződéseknél: (A forintosítás szabályai alá a deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződések tartoznak, ezért a szerződés devizaneme nem módosul.) Az elszámolást követően a fogyasztói kölcsönszerződések esetében a kamatperiódusok referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok időtartama az alábbi szabályok szerint módosul: amennyiben a fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja: - a 16 évet, akkor öt év, - a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, - a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. a forintosítással is érintett szerződéseknél: o a deviza alapú kölcsönszerződés forintra átszámítását o az alkalmazott árfolyamot o amennyiben a fogyasztó nem kíván élni a forintosítás lehetőségével, úgy ezt írásban kezdeményezheti (adós-adóstárs együttesen) a jogszabály szerinti feltételeknek való megfelelés esetén, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészlet meghatározásához szükséges dokumentumok felsorolását. a felmondási lehetőséget: amennyiben az Ügyfél nem kíván élni a forintosítás és kamatmódosítás lehetőségével, a kölcsönszerződést a szerződés módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követő 60 napon belül felmondhatja, ebben az esetben a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a fennálló összes tartozást. Ez történhet saját, illetve más pénzintézet általi hitelkiváltásból is. a forintosítás külön költséggel nem járhat, a felülvizsgálat, jogorvoslat szabályait: Panasz az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjeszthető elő, az akadályoztatás tényét igazolni kell. Ha a panasz előterjesztésére határidőben nem kerül sor, akkor azt a törvény előírása szerint úgy kell tekinteni, hogy az elszámolásban foglaltakat a fogyasztó elfogadja. A panaszra indokolással ellátott takarékszövetkezeti álláspont a panasz kézhezvételét követően 60 napon belül kerül megküldésre. Ebben a levélben ad részletes tájékoztatást a Takarékszövetkezet arra az esetre, ha a választ nem fogadja el és a panaszban foglaltakat továbbra is fenntartja az Ügyfél. A Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárása kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a panaszbeadványra kapott válasszal az Ügyfél nem ért egyet vagy 60 napon belül nem kap rá választ. Ebben az esetben kifogás pontos indoklása szükséges.

Egyoldalú kamatemelés, költségemelés, díjemelés tilalma, és a felmondás speciális szabályai az elszámolással érintett kölcsönszerződések esetén A Takarékszövetkezet a fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkésőbb 2016. április 30. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre. A fogyasztói kölcsönszerződést a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt a Takarékszövetkezet az elszámolás fogyasztó részére való megküldését követő

124

hatállyal mondhatja fel, illetve az Ügyféllel szembeni hátralékos követelése ilyen hatállyal válhat egy összegben esedékessé. A felmondás az elszámolás megküldését követő napon, de legkésőbb 2016. december 31. napján és abban az esetben válik hatályossá, ha az Ügyféllel szemben az elszámolás eredményeként is fennállnak a felmondás, illetve a részletekben történő teljesítés jogának elvesztése alapjául szolgáló törvényes, illetve szerződéses feltételek. 6.2. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával (forintosítás) és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések Takarékszövetkezet a fogyasztói kölcsönszerződés törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét - az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt küldi meg az Ügyfélnek, melyhez mellékelni kell: a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről készített, az MNB elnökének rendeletében meghatározott összefoglalót, b) a fordulónaptól hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot, c) az Ügyfél felmondási jogára vonatkozó figyelemfelhívást, d) a forintosítás és a kamatszabályok mellőzésének kezdeményezése lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást és ehhez szükséges feltételek fennállására, igazolására történő figyelemfelhívást. A törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződések esetén a kamatperiódusok referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok - időtartama, ha a fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja - a 16 évet, akkor öt év, - a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, - a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. Az első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap. Ha a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja az év adott hónapjában hiányzik, akkor a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a hónap utolsó napja. Az utolsó kamatperiódus, kamatfelár-periódus időtartama a fenti időtartamnál rövidebb is lehet. A kölcsönszerződés fordulónapot követő módosítására az Fhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés kamata - a kamatperiódusok alatt rögzített kamat, akkor a kamat, - referencia-kamatlábhoz kötött kamat, akkor a kamatfelár mértékének Fhtv. szerinti, a fogyasztó hátrányára történő módosítására első ízben csak 2015. 02.01-ét követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor. Az a díj, jutalék és költség, amely e csak 2015. 02.01. előtt érvényesen került a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad.

125

A tételesen meghatározott díjat, jutalékot és költséget a Takarékszövetkezet jogosult évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal - első alkalommal 2016. április 1. napjával -, legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megemelni. A törvény szerinti szerződésmódosulással összefüggésben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. A devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések forintosítása: A Takarékszövetkezet az elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást - ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is - a fordulónappal az adott devizanem - 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy - 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani. A forintra átváltás esetén a Takarékszövetkezet csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhat. Az alkalmazható referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR. A referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja - ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap, - minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelár-periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg. A kamatfelár az eredeti kamatfelár, azzal, hogy a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és b) nem haladhatja meg - lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 4,5 %-ot vagy - nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 6,5 %-ot. Ha a jelzálogkölcsön-szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a b) pont szerinti kamatfelárak mértékét az eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni. A törvény szerinti szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb. Az Ügyfél (adóstársak együttesen) a jelzálogkölcsön-szerződés módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követő harminc napon belül a Takarékszövetkezetnél írásban - az MNB elnökének rendeletében meghatározott tartalommal és formában - kezdeményezheti a forintra átváltás és a módosuló kamatszabályok alkalmazásának mellőzését, melynek feltételei: - az Ügyfél igazolja, hogy a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben - amely jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő -, vagy

126

- a JTM alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni, valamint mellékeli az ennek igazolásához szükséges, a Takarékszövetkezet által megjelölt iratokat, vagy - a jelzálogkölcsön-szerződés hátralévő futamideje legkésőbb 2020. december 31. napján lejár, vagy - a törvény alapján a forintra átváltás esetén számítható induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat, - és árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén az Ügyfél fogyasztó a Takarékszövetkezetnek írásban nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a Takarékszövetkezet a fordulónaptól kezdődően nem biztosítja az általa alkalmazott törlesztési árfolyam és az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam közötti különbség forintösszegét az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással. Ha a deviza vagy devizaalapú jelzálogkölcsön-szerződés e törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja. Felmondás esetén a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetni a Takarékszövetkezet részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozást. Ha az Ügyfél a felmondáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a Takarékszövetkezettel vagy másik pénzügyi intézménnyel új fogyasztói jelzálogkölcsönszerződést köt, a) a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a felmondással érintett pénzügyi intézmény az Ügyfél terhére semmilyen díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel, b) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés biztosítékául szolgáló jelzálogjog - az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből legfeljebb a felmondott kölcsönből eredő fizetési kötelezettség teljesítésére fordított összeg erejéig - az eredeti fogyasztói jelzálogkölcsönszerződés alapján bejegyzett jelzálogjog ranghelyén áll fenn, és c) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek, ha ca) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú, cb) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcélja megegyezik az eredeti fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés hitelcéljával, és cc) az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés kölcsönösszege nem haladja meg a felmondott kölcsönből eredő fizetési kötelezettség összegét. A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződés és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól alkalmazható induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat. A takarékszövetkezet által felmondott - késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított - deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a Takarékszövetkezet 2015. február 1. napjával a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át.

127

Az átváltásról és a tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről az Ügyfelet az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja a Takarékszövetkezet. Ha az Ügyfél a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a Takarékszövetkezetnél írásban kezdeményezi, a takarékszövetkezet köteles a forintra átváltott követelést a fenti árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani. Az árfolyamgáttal és a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet. Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeretszerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre a 2015. 02.01-én napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fordulónaptól a gyűjtőszámlahitel - az árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével - nem növekedhet. A pénzügyi intézménynek a fordulónaptól hátralévő futamidőt úgy kell megállapítania, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 %-át, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet. Az Ügyfél az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a forintra váltást követő időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják. 6.3. A 2015. február 1-én fennálló, elszámolással kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések

nem

érintett

fogyasztói

A Takarékszövetkezet általános szerződési feltételei, illetve az ezt magukba foglaló üzletszabályzat 2015. február 1. napjával kezdődő hatállyal az Fhtv módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezéseinek megfelelően módosulnak a felek erre irányuló további jogcselekménye nélkül és a törvénymódosítás a Módtv. hatálybalépésekor fennálló fogyasztói kölcsönszerződések részévé válnak. A szerződések ilyen módon megváltozott tartalmáról a fogyasztót a Takarékszövetkezet egyedileg tájékoztatja, legkésőbb 2015. december 31-ig. A módosítás során sem a fix kamatozású, sem pedig a referencia-kamatlábhoz kötött és kamatfelárral növelt hitelek kamat meghatározási módja és a meghatározott kamat feltételei nem változhatnak.

128

Ha a hitel hátralévő futamideje a 3 évet meghaladja, a Takarékszövetkezet valamely - az MNB honlapján közzétett - kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatóval, valamint a kamatperiódusok meghatározásával módosíthatja a szerződési feltételeket. A korábban a kölcsönszerződés részévé vált, tételesen meghatározott költségeken és díjakon kívül újabb költségek vagy díjak nem állapíthatók meg. Azok a költségek és díjak, amelyek a Módtv. hatálybalépése előtt kerültek a fogyasztói kölcsönszerződésekben megállapításra, a szerződések részei maradnak, azonban egyoldalú módosításukra a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A tételesen meghatározott költségek és díjak tekintetében a Takarékszövetkezet - a módosításról szóló tájékoztatással egyidejűleg a szerződés részévé teheti az alábbi Módtv 17/E. § (1)-(3) bekezdése szerinti rendelkezéseket: - A fogyasztó terhére csak olyan költség állapítható meg és módosítható - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. - A kamaton kívül díj fizetése - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthető ki, és e díj legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelhető. - Költség annak felmerülésekor, a díj pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosítható. 6.4. A 2004. május 1. napja után kötött, meg nem szűnt fogyasztói kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell az Fhtv 2015. február 1-től hatályos rendelkezéseit (a fogyasztói kölcsönszerződések 4.8. pont szerinti szerződési feltételei, azok módosítása és a tájékoztatási kötelezettség, stb)

7. Vállalkozói hitelezés Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők: a Ptk. szerinti gazdálkodó szervek, illetve vállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások), ideértve a mikrovállalkozókat is. (Fogalom meghatározások az I. fejezetben) A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatói, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói hitelkérelmet csak olyan vállalkozó nyújthat be, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik. Vállalkozói hiteligény esetén célszerű előírni az adósnak a takarékszövetkezetnél való számlavezetést. A vállalkozói hitelezésre a hitelezés általános szabályai megfelelően irányadóak (III/2. pont) az alábbiak figyelembevételével. 129

7.1. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (díj, költség) lehet: - változó mértékű ügyleti kamat, - kezelési költség, - hitel befogadási / hitelbírálati díj, - rendelkezésre tartási jutalék, - késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat - garancia díj A kölcsönökért felszámítható egyéb díjak és költségek: Mindenkori " Hirdetményben " meghatározott: - Felszólítás /felmondás díja - kezes letiltás díja - Prolongáció - Zárlati költség - Posta költség,levelezési díj - Folyósítási jutalék - Átutalási díjak - Egyenlegközlés díja, - Értékbecslési díj - Fedezetek rendszeres felülvizsgálatának díja,hitelbiztosítéki érték felülvizsgálatának díja - Ingatlan-nyilvántartási díj - helyszíni szemle díja - Közjegyzői díj - hatósági megkeresésre törlesztési kimutatás díja - fizetési meghagyások és vh illetékek - hitelkiváltás díja - szerződésmódosítási díj - igazolás kiadása a fennálló tartozásról - Takarnetes lekérdezési díjak - bankinformáció díja - fedezet kiengedés díja - rendkívüli ügyintézési díj -tartozás átvállalás díja -KHR lekérdezés díja -fedezet változási díj -ügyintézési díj -hitelbiztosítéki érték megállapításának díja -hitelkeret beállítási díja -átütemezés díja -konstrukció módosítási díja - garancia díj

130

A felszámított kamatok, kezelési költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza, melyek felszámításra kerülnek a hitel folyósításakor. A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A kezelési költség lehet: egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, - évi egyszeri kezelési költség, mely az év elején fennálló tartozás után számolható fel 365 napra, - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100 - évi egyszeri kezelési költség, mely a folyósított összeg után számolható fel 365 napra. 7.2. Kölcsönkérelem A kölcsönigénylés nyomtatványon.

írásban

történik

a

takarékszövetkezetnél

rendelkezésre

álló

7.3. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél, az adóminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. Rövid lejáratú hitelek - pl: bankszámla hitel-keretszerződés, forgóeszköz-hitel: a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. A bírálat a) a kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek b) rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok c) felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll. A hosszú lejáratú hitelek – pl: beruházási hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év. 131

A bírálat során - a fenti szempontokon túl - vizsgálni szükséges: - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az adós a hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet: opció (bank)garancia, (bank)kezesség készfizető kezesség jelzálogjog óvadék engedményezés közraktárjegy garanciavállalás stb. (lásd: jelen fejezet Biztosítékok köre alcímét) A hitelbírálat során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. A hitelbírálat a vonatkozó szabályzatban meghatározott hatáskörök figyelembevételével történik. A takarékszövetkezet éven belüli és éven túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára őstermelők részére. A takarékszövetkezet részt vesz állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés folyamata az általános hitelezési irányelvek alapján történik. 7.4. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a kölcsön és a biztosítéki szerződések megkötése, írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a - a felek meghatározását - a kölcsön összegét és felhasználási célját - a kölcsön folyósításának feltételeit - a lejáratot, törlesztési feltételeket - a hitel díját - kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat, - a szerződés egyoldalú hitelezői módosításának feltételeit és okait - az adós adatszolgáltatási kötelezettségét - a kölcsön felhasználásának ellenőrzését - a kölcsön visszafizetésének biztosítékait - egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket. Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel - átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. 132

Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását ellenőrizni kell. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről rendelkező jogszabályok alapján kerül a számlán jóváírásra. A Takarékszövetkezet az alábbi vállalkozói hiteleket nyújtja: - bankszámla hitel - forgóeszköz hitel (rövid és hosszú lejáratú) - beruházási, fejlesztési hitelek - mezőgazdasági hitelek, ide értve a támogatott hiteleket is. 7.5. A kölcsönök törlesztése A vállalkozói hiteleket a szerződésben foglaltak szerint, általában negyedéves vagy havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - az egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés. Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelezési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére az esedékességet követő meghatározott időtartamon belül. A felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. Az ügyfél a szerződés megszűntetése érdekében élhet a határidő előtti teljesítés, törlesztésjogával. A hitel részleges vagy teljes előtörlesztésre vonatkozó lehetőséget és feltételeit, költségét a kölcsönszerződés tartalmazza. 7.6. A kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosítása 133

Kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés – egyértelműen meghatározott feltételek, körülmények esetére – ezt lehetővé teszi. A Takarékszövetkezet egyoldalúan jogosult a vállalkozói kölcsönszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, az alábbi költségelemekre kihatással lévő feltételek bekövetkezése esetén: ezek is felülvizsgálandók !!! és a vállalkozói szerződésekbe is a felülvizsgált kerül be !!!! a./ a jogi szabályozói környezet változása - a Hitelező tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabályi, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre nézve kötelező egyéb szabályozók megváltozása - a Hitelező közteher fizetési kötelezettségének megváltozása - a lakáscélú állami kamattámogatások változása és / vagy megszűnése ?? - kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása?? b./ -

a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása a Hitelező forrásköltségeinek megváltozása lekötött ügyfélbetétek változása, stb.) a tőke és pénzpiaci kamatlábak változása a bankközi hitelkamatok változása az éven túli lejáratú állampapírok hozamának változása?? Magyarország hitelbesorolásának változása?? Országkockázati felár változása??

c./ a z ügyfél, vagy az ügylet kockázatának megváltozása - az Ügyfélért vállalt kockázat tényezőinek – a Takarékszövetkezet megítélése szerinti – változása, ideértve az Ügyfél hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett legalább 10 %-os változást - a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása?? - az ügyfél banki minősítésének változása - az ügylet bank által számított kockázatának változása - az Ügyfél késedelmes teljesítése Az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal Hirdetményben teszi közzé a takarékszövetkezet. A Hirdetményben történő tájékoztatás során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik, illetve tájékoztatást kell adni a módosítás okairól. Amennyiben az adós a közölt változásokat nem fogadja el, köteles az eredeti ügyleti kamattal a teljes tartozását a változás hatályba lépésének napjáig visszafizetni, ellenkező esetben a takarékszövetkezet a Hirdetményben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű hiteldíjat jogosult felszámítani. A szerződést a Takarékszövetkezet nem módosíthatja egyoldalúan új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felső határa egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható.

134

Az ügyfél hirdetményben való tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat, díj, vagy költségelem milyen mértékben változik. Az Adós számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

8. Faktoring (A tevékenység végzését a PSZÁF az I-2286/2004. számú határozatával engedélyezte.) 8.1. Általános szabályok: A faktorálás követelések átruházása ellenérték fejében engedményezés útján. A faktoring tevékenység a pénzkölcsön speciális fajtája, követelésnek – a kötelezett ( adós) kockázatának átvállalásával, vagy anélkül történő – megvásárlása megszerzése, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A faktoring tevékenység végzése forintban történik. A követelések engedményezése (megvásárlása) tételes vagy keretjellegű lehet. A Faktoring szerződés Faktoring szerződés alapján a faktor (takarékszövetkezet) meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. Nyilvántartásba-vételi kötelezettség A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A szerződés felmondása A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha o az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; o az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; o az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása A szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

135

A faktoring tevékenységre a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, mely szerint: A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. (semmis) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre; felelősségét egyébként kizárta. (Megjegyzés: A kivételként megjelölt követelés megvásárlását a takarékszövetkezet kizárja a faktoring köréből.)

A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. A teljesítési utasítás akkor vált ki a joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt. 8.2. A felek személye: Az engedményező, az engedményes és a kötelezett, a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősülő, valamint külföldi tulajdonban lévő Magyarországon bejegyzett telephellyel, székhellyel rendelkező a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások lehetnek. Engedményező: A takarékszövetkezet azon ügyfelei – deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások – amelyek / akik a takarékszövetkezetnél pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznek, illetve ilyen számla nyitására vállalnak kötelezettséget és tevékenységi köre üzletszerű termékértékesítés illetve szolgáltatás nyújtása. A követelés eladója (mint termékértékesítést végző, szolgáltatást nyújtó, szállító) – a jogviszony jogosultja.

136

Az engedményező minden esetben készfizető kezességet vállal a kötelezett teljesítéséért. Az engedményező a faktorral szemben készfizető kezesként felel az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig.

Kötelezett: Az engedményezővel üzleti kapcsolatban álló deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások. Az átruházott követelés kötelezettje (mint vevő) – a jogviszony kötelezettje. Törekedni kell arra, hogy a kötelezett is rendelkezzék a Takarékszövetkezetnél bankszámlával, de ez nem feltétele a faktorálásnak. Engedményes: A követelés megvásárlója (a takarékszövetkezet) – a jogviszony jogosultjának helyébe lépő faktor. 8.3. A faktoring tárgya: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata nem haladja meg az egy évet. Ezen ügylet általában bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt, pénzkövetelésre szóló engedményezés (egyéb járulékok, mint pl. kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb. nem vásárolhatók meg). A Takarékszövetkezetet a követelések átvételétől kezdődően nemcsak annak a joga illeti meg, hogy a kötelezettől a fizetést követelje, hanem a továbbiakban mindazok a jogok is megilletik, amelyek az alap ügyletet képező jogügyletből az átadás időpontjáig az engedményezőt megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével kapcsolatos jogok is. Csak olyan követelések vásárolhatók meg, amelyek igazoltan tényleges szolgáltatás nyújtásokon, illetve termékértékesítéseken alapulnak. A faktorálandó követelés konkrét tárgyát és terjedelmét a faktoring szerződés tartalmazza. Nem lehet a faktoring tárgya: Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő követelés. Elévült követelés. (A gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje öt év.) Lejárt követelés (ha a számlafizetés esedékessége már lejárt, és a kiegyenlítés nem történt meg. Olyan számla követelés, amelynek fizetési módja váltó, vagy a kötelezett által az engedményezőnek adott, a kötelezett bankjában lévő számlájára vonatkozó azonnali inkasszóban valósul meg (kivételt képez ez alól a Takarékszövetkezetnél vezetett számlára vonatkozó azonnali beszedési megbízási jog). Olyan ügyféltől származó követelés, amelyben az ügyfélnek a kötelezettel szemben kötelezettsége áll fenn, illetve a kötelezett beszámítási lehetőség érvényesítésével élhet. 137

-

A felszámolás, csőd, végelszámolás alatt álló ügyfél követelése, illetve az ügyfélnek felszámolás csőd vagy végelszámolás alatt álló kötelezettjével szembeni követelés. Kifejezetten bizonytalan követelés. Amelynek engedményezését a jogszabály kizárja.

A megvásárolható követelés paraméterei: Az engedményező és kötelezett között létrejött valós jogügyletből származik. Nem lehet kifejezetten bizonytalan követelés. A követelés fizetési határideje maximum egy év. A kötelezett képes a követelés teljesítésére. Per – teher és igénymentes. Behajtható és végrehajtható. A számla bruttó értékének max 80%-a. /kivéve állammal szembeni követelés/. A faktoring szerződés az alábbiakat tartalmazza: o a szerződő felek megnevezését, azonosításához szükséges adatokat, o a szerződés tárgyát (a faktorálandó követelés megnevezését, összegét), o a díjakat, kamatokat (kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt lehetővé teszi) o a szerződés teljesítésének feltételeit, a főkövetelés, díjak, költségek megfizetésének esedékességeit, o a szerződés megszűnésének, felmondásának feltételeit, o a szerződés biztosítékait, o egyéb a felek által lényegesnek tartott és a jogszabályok által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, rendelkezéseket. Biztosítékok: A faktoring ügyletre az engedményező készfizető kezességvállalásán felül a kockázati döntés szerint további fedezeteket is be lehet kell vonni. A takarékszövetkezet az ügylet megkötése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, továbbá azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A takarékszövetkezet követelése tekintetében - függetlenül az ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességétől - jogosult megkövetelni, hogy az ügyfél nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A biztosítékok köre: - jelzálogjog (ingó, ingatlan) - vagyont terhelő zálogjog - keretbiztosítéki zálogjog - óvadék - vételi jog (opció) - felhatalmazás beszedési megbízásra - készfizető kezesség - (bank)garancia, (bank)kezesség - egyéb biztosíték – eseti döntéstől függően 8.4. Ellenérték: 138

Faktorálás esetén a Takarékszövetkezet a faktorálandó követelésnek a faktoring díjjal csökkentett összegét fizeti meg az engedményezőnek Faktoring díj: a faktorálandó követelés alapulvételével a faktoring hozamkamatlábnak megfelelő, a futamidő függvényében megállapított faktoring diszkontkamatlábbal számított érték. A faktorálandó követelés az engedményezőnek a kötelezettel szemben fennálló követelésről kibocsátott számla bruttó értékének maximum 80%-a./ Kivételt képez az állammal szembeni követelés megvásárlása./ A követelés lejárata: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata a követelésről kiállított számla keltétől számított egy évet nem haladhatja meg. Faktorálási költségek Faktoringdíj (ügyleti kamat): A faktoringdíj a faktorálandó követelés értékéből kerül levonásba. Kiszámítása: kxnxi C

=

36 500

k: faktorálandó követelés bruttó értékének 80%-a /kivétel állammal szembeni/ n: kamatnapok száma (a követelés megvásárlásának - faktorálás - napjától a követelés esedékességének napját megelőző naptári napig terjedő időszak, naptári napokban.) i: faktoring diszkontkamatláb %-ban c: faktoringdíj r: faktoring hozamkamatláb % A faktoring diszkontkamatláb % meghatározása: i= 365xr 36500 + (rxn) Bírálati díj: A faktorálandó követelés értéke után a benyújtáskor, illetve a szerződés megkötésekor fizeti meg az Engedményező. A faktorálási költségek mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetményben, kondíciós listában teszi közzé. A felszámítható díjak és költségek mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A faktoring szerződésben meghatározott kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, a vállalkozó ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a 139

szerződés ezt a takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

140

IV. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK A jelen Üzletszabályzat a pénzforgalomi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft) és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet (Pft vhr), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló szóló 1996. évi CXII. 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) keretei között tartalmazza a takarékszövetkezetnél a pénzforgalomra vonatkozó szabályokat. 1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak Pénzforgalmi szolgáltatás: - a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, illetve a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, - a készpénzátutalás, - az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, azért az alábbi esetekben a pénzforgalmi szabályokat nem kell alkalmazni: - készpénzzel - bankjeggyel és érmével - történő fizetési művelet (a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélkül) - a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet, - a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, - jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, - cash-back szolgáltatás (fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte), - a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, - a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet,

141

- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet, - értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet, - a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, - az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, - az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, - a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, - az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, - a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek. Keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó dokumentumok – Ügyfélszerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Kondíciós Listák, Hirdetmények, Díjszabások – és szerződések összességét jelenti, olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla, mint bankszámla megnyitását is. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. A keretszerződés érvényes létrejön a felek aláírásával (egyszerű magánokirat). Fizetési számla/bankszámla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató/takarékszövetkezet egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. A takarékszövetkezet, mint hitelintézet által vezetett fizetési számla bankszámla. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott – ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számláját is -, 142

továbbá az a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra. A pénzforgalmi számla mellett – a számlatulajdonos kérésére a számlavezető takarékszövetkezet meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat, melyek a pénzforgalmi számlával együttesen egységes fizetési számlának tekintendők. A Számlatulajdonos részére szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében, magasabb hozam elérése céljából lekötött betétszámla, mint fizetési számla nyitható. Bankszámlaszerződést kötő felek: a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató, illetve számlavezető és a számlatulajdonos. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított személy. Fizetési művelet: valamely fizetési mód szerinti fizetési megbízás lebonyolítása Fizetési megbízás: az arra jogosult által fizetési művelet teljesítésére adott megbízás, továbbá a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. Terhelési nap: az a nap, amikor a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését, mint a CD vagy DVD lemez, flopy, e-mail. Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére, mint a telefon, telefax. Banki munkanap: A fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges időtartam szempontjából banki munkanapnak az a nap tekintendő, amelyen a takarékszövetkezet fizetési művelet teljesítése céljából nyitva van. Ha a takarékszövetkezet a pénzforgalmi műveletet olyan napon végzi, amely ténylegesen pihenőnap vagy munkaszüneti nap, akkor a megbízás teljesítése azon a munkanapon kezdődik, amelyen az Elszámolóház szolgáltatást végez. 143

Munkanap záró időpontja: a takarékszövetkezet által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást átveszi vagy jóváírást teljesít. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. 2. A Bankszámla (mint fizetési számla) megnyitása A bankszámlaszerződéssel a takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél /számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A hitelintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja.

A bankszámlaszerződéssel a takarékszövetkezet a vele szerződő Számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében fizetési számlát nyit és vezet. A szolgáltatás igénybevételéért a számlatulajdonos díjat köteles fizetni. A Takarékszövetkezet a bankszámlán kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket, teljesíti a szabályszerű fizetési megbízásokat, a számlatulajdonostól vagy javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadja és látraszóló betétként kezeli, számlakivonattal értesíti a számlatulajdonost számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről. A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg. A takarékszövetkezet a bankszámlanyitást a pénzforgalomról szóló jogszabályok alapján az alább meghatározott igazoló okmányok bemutatásához, illetve a számlatulajdonos vagy a nevében eljárni jogosult azonosításához és a Hirdetményében meghatározott mértékű számlanyitási díj befizetéséhez köti. A bankszámlát a takarékszövetkezet az egyedi pénzforgalmi jelzőszám /nemzetközi pénzforgalmi jelzőszám (IBAN), és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve alapján tartja nyilván. A pénzforgalmi jelzőszámot a Pft.vhr szabályai szerint alakítja ki. Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet az annak nyitására jogszabály erejénél fogva kötelezett ügyfelek, illetve azon az egyéb ügyfelek részére nyit, akik szabad akaratukból pénzforgalmi számla nyitásáról rendelkeznek. Pénzforgalmi számlának nem minősülő bankszámlát takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, illetve azon ügyfelek részére nyit, akik ilyen szerződés megkötésére tesznek ajánlatot (a természetes személy nem rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalma lebonyolítására szolgál). A bankszámla nyitásához szükséges okiratok: Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet akkor nyithat, ha  jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett vállalkozás a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, 144





a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtása során a cégbíróságtól kapott elektronikus tanúsítványt vagy annak hiteles papír alapú másolatát, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vételről szóló igazolás vagy az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta.

A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett részére a takarékszövetkezet azt követően nyit számlát, ha a leendő számlatulajdonos - a jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta és a takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte, illetve a természetes személy a személyazonosságot igazoló érvényes okiratokat bemutatta és a takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte. A számlatulajdonos, illetve a nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy köteles a takarékszövetkezet nyilatkozni a mikrovállalkozási minősítés elbírálásához szükséges foglalkoztatotti létszámra, árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó adatokról. A fentieken kívül a takarékszövetkezet elvégzi a bankszámla tulajdonos nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy ügyfél-átvilágítását/azonosítását (a szükséges adatok közlésével, adatlap kitöltésével és az alapul szolgáló dokumentumok bemutatásával, tulajdonosi nyilatkozattal). Az ügyfél a számlanyitáskor köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra a személyre vonatkozóan, akinek a nevében, javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). A nyilatkozat hiányában a takarékszövetkezet a szerződéskötést, ügyleti megbízás teljesítését megtagadhatja. A takarékszövetkezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett számlatulajdonos igazolási kötelezettsége elmulasztásának következményei: - A pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet azonnali hatállyal megszünteti, ha a nyilvántartásba még be nem jegyzett számlatulajdonos a pénzforgalmi számla megnyitását követő 90 (kilencven) napon belül a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 (harminc) napnál nem régebbi okirattal (cégkivonat) nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel. - A nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte. - A nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az az előzőekben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet. 145

3. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása A bankszámla feletti rendelkezés a bankszámla szerződésben meghatározott módon (írásban, elektronikusan, stb.) történhet. Az aláírás a felek megállapodása szerint meghatározott módon elektronikus kódolással helyettesíthető, ha a felek elektronikus adatátviteli kapcsolatban állnak egymással. A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (vezető) - a takarékszövetkezet által rendszeresített módon - írásban jelenti be a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. 3.1. Természetes személy számlatulajdonos a bankszámla felett - a bankszámlaszerződésben meghatározott módon - önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet, illetve erre más személyt feljogosíthat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos a rendelkezésre bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A bankszámla felett természetes személy számlatulajdonos a bankszámlaszerződésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló bankszámla felett a Számlatulajdonosok külön - külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló bankszámla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. Természetes személy a bankszámlájára halál esetére szóló rendelkezést adhat, mely esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, hanem a számlatulajdonos halála időpontjában fennálló számlaegyenleg általa megnevezett kedvezményezettre száll át. A volt számlatulajdonos által adott meghatalmazások, és a rendelkezésre jogosultak számla feletti rendelkezési joga megszűnik a halál időpontjában. A bejelentés módja: A Számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy a bankszámla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módjára vonatkozó 146

egyéb kikötéseket az erre a célra szolgáló és a takarékszövetkezet által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon (a továbbiakban: aláírásbejelentő kartonon) kötelesek bejelenteni. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt a számlatulajdonos, illetve képviselője, a meghatalmazottja köteles az azonosító adataiban bekövetkezett bármely változásról öt munkanapon belül értesíteni a takarékszövetkezetet. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából származó károk kockázatát a számlatulajdonos viseli. A rendelkezésre bejelentett személyekben történt változásokat (pl: új személyek bejelentését, stb) a számlatulajdonos a bejelentésre vonatkozó szabályok szerint köteles megtenni. 3.2. Jogi személy számlatulajdonos Jogi személy pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez cégszerű aláírás, vagyis a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy bankszámlája feletti rendelkezéséhez az szükséges, hogy a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. az illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, társasági szerződéssel vagy egyéb létesítő okirattal) igazolja. A bejelentés módja: - A vezető bejelentési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, illetve egységes szerkezetbe foglalt, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az új képviselő nevét tartalmazó társasági szerződéssel, alapszabállyal, alapító okirattal, stb.) igazolja. - A takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. - A takarékszövetkezet nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. - Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. - Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. - Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. - Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. - Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a takarékszövetkezet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet

147

3.3. Egyéb szervezet Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. A bejelentés módjára a jogi személyeknél leírtak megfelelően irányadóak. 3.4. A rendelkezési jog bejelentésének egyéb szabályai -

Amennyiben a Számlatulajdonosnak több bankszámlája és/vagy pénzforgalmi számlája, lekötött betétszámlája van, és az aláírásbejelentő kartonon bejelentett, rendelkezni jogosult személyek az egyes számlák esetében eltérnek, úgy a számlatulajdonos köteles megjelölni azt az aláírásbejelentő kartont, amelyen azok a természetes személyek szerepelnek, akik az új, megnyitásra kerülő bankszámla felett is rendelkezhetnek.

-

A bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás lehet állandó (a visszavonásig érvényes) vagy eseti (egy alkalomra szóló) is, mely a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazást a számlatulajdonos közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles megadni oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a meghatalmazó és meghatalmazott személyazonosságának a megállapításához szükséges adatokat és a rendelkezési jog tartalmát.

-

A bankszámla feletti rendelkezési joggal meghatalmazott személyek rendelkezési jogosultságát a takarékszövetkezet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az aláírási jogban beállott változást (módosítást, törlést) a számlatulajdonos a takarékszövetkezettel írásban nem közli.

-

A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható.

-

Az elektronikus banki szolgáltatást igénybe vevő számlatulajdonos a keretszerződés/bankszámlaszerződés aláírásával egyidejűleg az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az ügyfélterminál minden egyes felhasználójára vonatkozóan megadott adatok mellett köteles rendelkezni az elektronikus aláírásra jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. Az aláírásbejelentő kartont a számlavezető kirendeltség ez esetben is bekéri a számlatulajdonostól.

3.5. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása -

A számlatulajdonos a fizetési számlája felett szabadon rendelkezik, kivéve a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközöket, melyek az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel.

-

A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a takarékszövetkezet jogszabályi felhatalmazás alapján terhelheti meg a bankszámlát fizetési számlák közötti fizetéssel – nevezetesen: hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalással, valamint ha 2009. november 1. előtt a bírósági végrehajtás általános feltételei már fennálltak, a

148

pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult a kötelezett fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett (fizető fél) erre vonatkozó felhatalmazása hiányában, ha annak feltételei fennállnak – végrehajtás keretében, amelyről

előzetesen nem értesíthető a kötelezett számlatulajdonos. = átutalási végzés (bírósági intézkedés): Pénzkövetelés behajtása céljából a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére a pénzforgalmi szolgáltatónál (takarékszövetkezetnél) kezelt, adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt számlára. = hatósági átutalás (végrehajtói intézkedés bírósági -, közigazgatási -, adó végrehajtási eljárásban): A végrehajtó a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt hatósági átutalási megbízással intézkedik a végrehajtói letéti számla javára. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni. Hatósági átutalás és átutalási végzés esetén a takarékszövetkezet a számlán rendelkezésre álló fedezetet elkülöníti. = pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtása: a behajtás feltételei: a) ha a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik, b) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ának megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és c) a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. -

A számlavezető takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett esedékes, lejárt követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt. A beszámításról a Számlavezető az ok megjelölésével utólag soron következő esedékes bankszámlakivonattal együtt tájékoztatja a Számlatulajdonost.

-

A számlavezető takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési 149

műveleteinek helyesbítésére. A takarékszövetkezet joga és kötelessége, hogy a saját tévedésén alapuló jóváírás vagy terhelés esetén a téves bejegyzést az elévülési időn belül, a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden egyéb, a számlát érintő fizetési megbízást – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint az egyéb szerződési viszonyból származó zárolást megelőzően – helyesbíteni. A helyesbítésről a takarékszövetkezet az ok megjelölésével utólag soron következő esedékes bankszámlakivonattal együtt tájékoztatja a számlatulajdonost. A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés /ÁSZF alapján. A számlavezető törvényes zálogjoga alapján a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául törvényes zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett. Ennek alapján a Számlavezető jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a fizetési számla egyenlegét. A zálogjog a jelen szerződés megkötésével, a zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül jön létre. 3.6. A takarékszövetkezet kötelességei a rendelkezési jog vizsgálatánál A takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa. A takarékszövetkezet a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személy azonosítását a vonatkozó jogszabályok alapján elvégzi és a jogszabályok által előírt adatokat rögzíti. A rendelkezésre jogosult személytől csak azután fogad el rendelkezést, ha azonosítása már megtörtént. A rendelkezési jog gyakorlása során a takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás (ideértve az elektronikus kódot is) megegyezik-e a rendelkezésre jogosult hitelintézetnél bejelentett aláírásával (elektronikus kódjával). 4. Tájékoztatás 4.1. Általános tájékoztatási kötelezettség A tájékoztatás fajtája lehet = előzetes tájékoztatás (szerződéskötés, fizetési megbízás előtt) = fizetési megbízáshoz kötött utólagos tájékoztatás a fizető fél és a kedvezményezett részére. A takarékszövetkezet csak azokról a díjakról, költségekről egyéb fizetési kötelezettségről tud előzetes tájékoztatást adni az ügyfélnek, amelyekről információja van. A takarékszövetkezet a Pft-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért az fogyasztó terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, egyébként a tájékoztatási kötelezettség körében a takarékszövetkezet jogosult a Hirdetményben meghatározott költségtérítést felszámítani. 150

A felek a keret-szerződésben kiköthetik, hogy a takarékszövetkezet az ügyfél kérésére a Pftben (24.§. és 27.§) kötelezően meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatást nyújt, amelyért költségarányos (a tájékoztatás nyújtás tényleges és közvetlenül felmerülő), Hirdetményben meghatározott ellenértékre jogosult. A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat,egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. 4.2. Az ügyfél előzetes tájékoztatása 4.2.1. A keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettség A takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz amennyiben a keretszerződést megkötését megelőző tájékoztatást a keretszerződés részévé teszi és az ügyfélnek a bankszámlaszerződést, ÁSZF-t /Üzletszabályzatot, Hirdetményeket, Díjszabásokat, formanyomtatványokat átadja. A tájékoztatás tartalma megegyezik a szerződés kötelező tartalmi elemeivel. A takarékszövetkezetnek a fizető felet kérésére a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatatja a teljesítés időtartamáról és a tételesen fizetendő fizetési kötelezettségéről (díjról, költségről a Díjszabás alapján). A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat,egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. A tájékoztatás formája lehet papír alapú vagy teljesíthető tartós adathordozón. A papír alapú tájékoztatást a takarékszövetkezeti ügyintéző adja át az ügyfélnek, illetve az a takarékszövetkezet ügyféltermeiben az ügyfelek rendelkezésére áll. Ha a keretszerződés megkötése az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a takarékszövetkezet a keretszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást megadni. 151

A takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt - az ügyfél kérésére - bármikor köteles a szerződési feltételeket és az előzetes tájékoztatási kötelezettség szerinti adatokat papíron vagy tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A pénzforgalmi keretszerződésekre a magyar jog szabályai az irányadóak. 4.2.2. A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatás A takarékszövetkezet - a fizető fél kérésére - a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles tájékoztatást adni: - a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és - tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési kötelezettségről. A Takarékszövetkezet az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményeiben, Díjszabásban a fizetési megbízások teljesítésének feltételeiről, díjáról közérthető módon, írásban adja meg előzetes tájékoztatását. 4.2.3. Az ügyfél utólagos tájékoztatása (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) A takarékszövetkezet köteles utólagos, a fizetési megbízásokhoz kötött tájékoztatást adni a fizető fél és a kedvezményezett részére. A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a takarékszövetkezet bankszámlakivonatot készít minden olyan banki munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. A nem pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a takarékszövetkezet a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal bankszámlakivonatot készít, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. Ha a meghatározott időszakban, illetőleg a hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a legközelebbi terheléssel, illetőleg jóváírással érintett időszakban készül bankszámlakivonat. Ha a bankszámlán kizárólag költségterhelés, illetve kamatjóváírás miatt történt terhelés, illetve jóváírás, a takarékszövetkezet évente egyszer tájékoztatja - a naptári év végét követő hó 15. napjáig - a számlatulajdonost bankszámlakivonattal. Ha a számlatulajdonos úgy rendelkezik, hogy nem kéri a bankszámlakivonat részére történő továbbítását, hanem azt a takarékszövetkezetnél veszi át, a takarékszövetkezet a bankszámlakivonatot úgy kezeli, hogy az bármely banki munkanapon kérésre haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátható legyen. A felek szerződésben kiköthetik, hogy a takarékszövetkezet az ügyfél kérésére a Pft-ben kötelezően meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatást nyújt, amelyért költségarányos (a tájékoztatás nyújtás tényleges és közvetlenül felmerülő), Hirdetményben

152

meghatározott ellenértékre jogosult. Az ellenérték a takarékszövetkezet tájékoztatása nyújtásának tényleges és közvetlenül felmerülő költségeinek felel meg. 4.2.4. A fizető fél utólagos tájékoztatása: A takarékszövetkezet, mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően a fizető fél részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja az alábbi adatokat olyan módon, hogy azokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse - a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, - a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, - tételesen a fizető fél által a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint - a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról. 4.2.5. A kedvezményezett utólagos tájékoztatása: A takarékszövetkezet, mint a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítését követően legalább havonta egy alkalommal a következő adatokról köteles a kedvezményezettet tájékoztatni az alábbi adatok átadásával vagy rendelkezésre bocsátásával olyan módon, hogy azokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse a fizetési művelet és a fizető fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetővé tevő hivatkozásról, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkról, a fizetési műveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben meghatározott összegéről, tételesen a kedvezményezett által a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint a fizetési számlán történő jóváírás értéknapjáról. A fogyasztó (fizető, kedvezményezett) fél kérelmére a takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal bankszámla kivonattal eleget tesz utólagos tájékoztatási kötelezettségének papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen (postai úton vagy személyes átadással) 4.2.6. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja: A takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének írásban Hirdetmény (ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben/ügyféltermeiben) útján vagy postai úton tesz eleget, illetve közleményeit a honlapján teszi közzé. Az ügyfél által használt azon eszközök műszaki követelményei: 153

legalább számítógépes levelező rendszer működtetése. A részletfeltételeket a Számlatulajdonossal a kapcsolattartás módját is magában foglaló külön szerződés tartalmazza részletesen. A takarékszövetkezet a számlatulajdonost magyar nyelven az általa megadott címre postai úton továbbított ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja vagy az elkészített ügyfélforgalmi értesítőt a Számlatulajdonos külön nyilatkozatára – annak személyes átvételig – visszatartja („visszatartott levelezés”). A takarékszövetkezet a számlatulajdonosnak szóló írásbeli értesítéseket és okmányokat a Számlatulajdonos által e célra megadott címre postai úton küldi meg. A takarékszövetkezet - a pénzforgalmi jogszabályokban előírt kivételekkel - általában nem köteles a Számlatulajdonosnak szóló iratokat ajánlott, tértivevényes, illetve értékküldeményként postára adni. A takarékszövetkezet a számlatulajdonos kérésére és költségére másolatot ad az általa küldött értesítésről. Amennyiben az ügyfél részére a változás bejelentési kötelezettsége elmulasztása miatt nem kézbesíthetők a keretszerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, úgy azokat közöltnek kell tekinteni a küldemény tértivevényes feladását követő .ötödik napon. A számláról megküldött kimutatást - a bankszámlaszerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban nem emelt kifogást. Az ügyfél saját költségére a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást legkésőbb 90 napon belül el kell készíteni és az ügyfélnek írásban megküldeni. 4.2.7. Egyéb tájékoztatás A takarékszövetkezet bármikor köteles a fizető fél részére lehetővé tenni, hogy bankszámlájának aktuális egyenlegét bankkártya birtoklása esetén a Számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (pl: ATM- Internetbank, telefonos szolgáltatás, stb) ellenőrizhesse. 5. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés megkötésének módja, időtartama, megszűnése, módosítása, jogviták rendezése A keretszerződést írásban kell megkötni - papíron/tartós adathordozón. A felek a szerződés időtartamát, illetve megszűnésének időpontját az egyedi bankszámlaszerződésben határozzák meg. A szerződés létrejöhet meghatározott vagy határozatlan időtartamra. 5.1. A szerződés megszűnése A felek a szerződés megszűnéséről a keretszerződésben rendelkezhetnek. 5.1.1. Az ügyfél felmondása Amennyiben a szerződésben felmondási idő nincs kikötve az ügyfél a keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja. Felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő egy hónapnál hosszabb nem lehet. 154

Ha a keretszerződés határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, a keretszerződést az ügyfél az első év elteltével díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja, ezen kívül - minden más esetben pl: határozatlan vagy egy évet meg nem haladó időtartamú szerződés egy éven belül - az ügyfél felmondásakor a takarékszövetkezet az ügyféltől ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. E tekintetben a takarékszövetkezetnek az ügyfél felé elszámolási kötelezettsége áll fenn. 5.1.2. A takarékszövetkezet felmondása: A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a határozatlan idejű keretszerződést a takarékszövetkezet felmondhatja és a számlát megszűnteti. A felmondási idő két hónapnál rövidebb nem lehet kivéve, ha az ügyfél a keretszerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. Ez esetben a takarékszövetkezet a felmondási időt a felmondó levélben meghatározza. Súlyos szerződésszegésnek minősül az Ügyfél/Számlatulajdonos részéről az olyan magatartás tanúsítása, amely lehetetlenné teszi a Takarékszövetkezet számára a jogviszony további fenntartását. Ilyen lehet különösen = az ügyfél részéről a takarékszövetkezet bizalomvesztésére okot adó magatartás tanúsítása, vagy mulasztása vagy a takarékszövetkezet jó hírnevének sérelmére elkövetett magatartása, = ha a számlavezetéssel kapcsolatos, illetve a Hirdetmény szerinti bankköltségek fedezetére az esedékesség időpontjában a számlán nincs fedezet és az ügyfél a költséghátralékot a takarékszövetkezet felszólításának kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem rendezi. A takarékszövetkezet ez esetben az ügyfélnek megküldött felszólító levelet a feladás napjától számított ötödik napon kézhez vettnek tekinti. A szerződési kötelezettség ismétlődő megszegésének minősül az egyéb, nem súlyos szerződésszegő magatartások legalább háromszori elkövetése függetlenül attól, hogy az ügyfelet a takarékszövetkezet felszólított-e vagy sem a szerződésszegés megszűntetésére. A határozott időre kötött keretszerződés lejárata előtti felmondásának feltételeiről (módjáról és felmondási idejéről) a felek az egyedi szerződésükben megállapodhatnak. A felek a keretszerződés felmondása, megszűnése esetén kötelesek egymással elszámolni. A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a takarékszövetkezet kizárólag a keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Azon időszakra, amelyre nézve az ügyfél ténylegesen már nem vett igénybe szolgáltatást már nem számítható fel díj és emiatt a teljes időszakra felszámítandó díjat arányosítani kell. Az elszámolás a felmondással egyidejűleg, vagy ha a felek a keretszerződésben felmondási időt kötöttek ki, a felmondási idő utolsó napjáig történik. A takarékszövetkezet a keretszerződés felmondása esetén a bankszámla/számlák, valamint a kapcsolódó elkülönített számlák egyenlegét, valamint a megszolgált kamat összegét a számlavezetési díj, illetve az aktuális Hirdetményben rögzített jutalékok, díjak és költségek kiegyenlítését követően a Számlatulajdonos kérése szerint készpénzben kifizeti, vagy átutalási megbízással a Számlatulajdonos által írásban közölt fizetési számlára átutalja. A 155

takarékszövetkezet a számlán fennálló esetleges hiteltartozást a kapcsolódó szerződésben foglaltak szerint rendezi. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a takarékszövetkezet a hatósági átutalási megbízás adóját, az átutalási végzés kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni köteles. 5.2. A szerződés módosítása A takarékszövetkezet jogosult a bankszámlaszerződésben, az annak elválaszthatatlan mellékletét képező jelen Általános Szerződési Feltételekben, a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjében és a Hirdetményében, Díjszabásban meghatározott kamatot, díjat vagy költséget, illetve árfolyamot - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - egyoldalúan módosítani. A szerződés módosítását a takarékszövetkezet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. (A határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.) A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a takarékszövetkezet köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt a takarékszövetkezetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult a keretszerződés azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására. A tájékoztatást a takarékszövetkezet írásban – akár az egyenlegértesítővel egyidejűleg – (postai vagy elektronikus úton, vagy tartós adathordozón) teszi meg. Kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. A számlavezetéshez kapcsolódó egyoldalú kamatmódosítás joga az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolható ide betehető valamilyen ok-lista ez egy általános oklista-ebből mi maradhat???megszűrendő, hogy melyik valós ok

a.) a jogi, szabályozói környezet változása: - ***a takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érin jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszüövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, - a takarékszövetkezet közteher (pl.adó) fizetési kötelezettségének megváltozása, 156

b.) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, így különösen, de nem kizárólagosan:: - *a takarékszövetkezet pénzpiaci forrásköltségeinek változása, - **a takarékszövetkezet működési költségeinek változása - a tőke és pénzpiaci kamatlábak változása - a bankközi kamatlábak /hitelkamatok változása - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása - a Takarékszövetkezet kockázati kamatfelárának változása - a a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása - fogyasztói árindex változása c.) az ügyfél vagy az ügylet kockázatának megváltozása - az ügylet Takarékszövetkezet által számított kockázatának változása - az ügyfél késedelmes teljesítése - az ügyfél minősítésének változása de jónak tartom a bankkártya fejezet 14.5. pontjában foglaltakat is:??? A Takarékszövetkezetnek jogában áll a kamatok, jutalékok, díjak és költségek mértékét – a jogszabályi változásokra, a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben igénybevett külső szolgáltatók áremelésére, a működési költségek és a számlavezetés üzletági kockázatok növekedésére tekintettel - egyoldalúan módosítani. Kivétel – azonnali szerződésmódosítás a takarékszövetkezet jogosult a kamatlábat vagy átváltási árfolyamot módosítani értesítés nélkül és azonnal (automatikusan), ha a változás a takarékszövetkezet által alkalmazott referencia-kamatlábon és referencia-árfolyamon alapul. Ez esetben a takarékszövetkezet legkésőbb a hatálybalépés napján ügyféltermeiben hirdetményben tájékoztatja a Számlatulajdonosokat a szerződés módosításáról. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a takarékszövetkezetet tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Ez esetben a takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a kamatlábak és átváltási árfolyamok módosulásáról legkésőbb a hatályba lépés időpontjában az ügyféltérben kifüggesztett aktuális Hirdetmény formájában, illetve honlapján tájékoztatja. Kamatláb változtatás: a takarékszövetkezet a kamatláb változásáról az ügyfelet írásban/tartós adathordozón) köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződésben úgy állapodtak meg, hogy a takarékszövetkezet a tájékoztatást az ügyfél részére meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. Kizárt a szerződés egyoldalú módosítása: - új díj vagy költség bevezetésével - az egyes díjak szerződésben meghatározott, ügyfél számára történő kedvezőtlen számítási módjának, konkrét összegének vagy felső határának megváltoztatásával 6. A fizetési megbízások és teljesítésük 6.1. Fizetési módok A számlatulajdonos pénzforgalmi számlájával kapcsolatban - ha a fizetési módot jogszabály kötelezően nem írja elő - a következő fizetési módok alkalmazhatók: 157

Fizetési /bankszámlák közötti fizetési módok: aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 3. rendszeres átutalás, 4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés - a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, - váltóbeszedés, - csekkbeszedés, - csoportos beszedés, - határidős beszedés - okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés - fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív) Fizetési/bankszámlákhoz kötődő készpénzfizetési módok: - készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása - készpénzbefizetés fizetési számlára - készpénzkifizetés fizetési számláról A fizetési megbízásokat a számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (általában írásban vagy elektronikus úton) kell a takarékszövetkezethez eljuttatni. A fizetési megbízások adatait, a megbízások érkezésének időpontját a takarékszövetkezet rögzíti és tárolja. Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő kifizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. A számlatulajdonosnak a fizetési megbízásokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon, az egyes fizetési módok esetében a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban rögzített, a teljesítéshez szükséges adattartalom feltüntetése mellett kell megadnia. A takarékszövetkezet - ingyenesen - a nyomtatványokat a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja, és csak az e nyomtatványokon adott megbízásokat fogadja el teljesítésre. 6.2. Értéknap A hatályos pénzforgalmi jogszabályok, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesülésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás kedvezményezettjének fizetési számláján jóváírják. A takarékszövetkezet biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő négy órán belül jóváírásra kerüljön, ha

158

- a fizetési megbízás átutalás teljesítésére szól, ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást, - a fizetési megbízást a fizető fél nem papír alapon nyújtja be, és - a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszer közvetlen tagja. A teljesítési határidő hat óra, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetett módon csatlakozik. A takarékszövetkezet nem alkalmazhat korábbi terhelési értéknapot a fizető fél bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegével a számlatulajdonos számláját megterhelte. A takarékszövetkezet nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása a takarékszövetkezeten belül történik, a terhelés és a jóváírás azonos értéknappal teljesül. A takarékszövetkezet a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett számlatulajdonos ügyfele bankszámláján, hogy azzal azonnal tudjon rendelkezni. A forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetében a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója úgy határozza meg a munkanap záró időpontját, hogy az még azon a munkanapon biztosítsa a fenti követelmény teljesülését, amelyen a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató részére vezetett számlán jóváírták. A bankkártyával történő fizetés akkor teljesül, amikor annak szabályszerű használatát elfogadják. Az Értéknapokat tartalmazza.

a

takarékszövetkezet

teljesítési

rendre

vonatkozó

Hirdetménye

Ha a takarékszövetkezet saját számláján való jóváírás nem munkanapon történt, a fizetési művelet összegét a következő munkanapon haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja. A takarékszövetkezet fő szabály szerint a nála befizetett készpénz összegét a számlatulajdonos bankszámláján az ügyfél azonnali rendelkezési jogának biztosítása mellett aznapi értéknappal haladéktalanul jóváírja, ha a készpénzbefizetés a) forintban, b) fogyasztónak vagy mikrovállalkozásnak minősülő számlatulajdonos javára a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik. A bankszámlára történő készpénzbefizetés vagy a bankszámláról történő készpénzkifizetés akkor teljesül, amikor a készpénzt a kifizető Takarékszövetkezet pénztáránál vagy a Postán be- vagy kifizetik, illetve a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a Posta biztosítja. A készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a jogosult számára a készpénz a készpénzátutalásban megjelölt helyen rendelkezésre áll. A készpénzfizetés belföldi postautalvánnyal akkor teljesül, amikor a belföldi postautalványon feladott összeget a Posta a jogosult átvevő részére kifizeti vagy az átvétel lehetőségét biztosítja.

159

Amennyiben a fizetési megbízás a hatályos pénzforgalmi jogszabályok előírásaiba ütközik, és a takarékszövetkezet ezt észleli, akkor a fizetési megbízás teljesítését megtagadja. (visszautasítás). 6.3. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja 6.3.1. A fizetési megbízás átvétele A teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizetési megbízás a takarékszövetkezethez beérkezett. (A fizető fél nem munkanapon beérkezett fizetési megbízását a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni). - Az átvétel a beérkezés sorrendjében történik - A fizetési megbízások teljesítése az átvétel sorrendjében történik. Az átvétel sorrendjére a takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. - A készpénzfizetési megbízásokat – a kötelezően sorba állított fizetési megbízások kivételével – a takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül az egyéb átvett, számlavezető rendszerben rögzített tételekre. - A fizetési megbízás sorbaállítása esetén az átvétel időpontja az az időpont, amikor a teljesítéshez (részteljesítéshez) szükséges fedezet a bankszámlán rendelkezésre áll. - Az átutalási végzés átvételének időpontja az az időpont, amikor az átutalási végzés alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az átutalási kötelezettsége beáll. (az átutalási végzésen alapuló kifizetésre és az átutalási végzésben megjelölt pénzösszeg visszatartására is alkalmazandó) - A forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési műveletre a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési meg bízást befogadta. A papír alapon kezdeményezett fizetési megbízások átvétele munkanapon belül a beérkezés sorrendjében történik. A fizetési megbízás adatait és a beérkezésének időpontját (év, hó, nap, óra, perc) a takarékszövetkezet a fizetési megbízáson/megbízásban rögzíti és tárolja. A takarékszövetkezet a Keretszerződés alapján vállalja, hogy a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer – a továbbiakban: VIBER – alkalmazásával a forint átutalási megbízás átvételét követően haladéktalanul - rövid határidő mellett - teljesíti a belföldi bankközi átutalásokat a részére személyesen átadott vagy telefaxon a címére megküldött átutalási megbízások alapján. A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton vagy közvetlen benyújtással, valamint a Keretszerződésben rögzített külön megállapodás alapján juttathatják el a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet - külön szerződés alapján - elektronikus úton is befogad fizetési megbízásokat. A takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a telefaxon befogadott fizetési megbízások, illetve a készpénzfelvételi utalványok valódiságáért, valamint a számlatulajdonos által elindított, de a takarékszövetkezethez meg nem érkezett megbízásokért. Az ezekből származó kár kizárólag a számlatulajdonost terheli.

160

A takarékszövetkezet nem teljesíti a technikai okok miatt olvashatatlan megbízásokat, illetve készpénzfelvételi utalványokat, azonban vállalja, hogy a hibás fogadásról telefonon megkísérli értesíteni a számlatulajdonost, továbbá ezen fizetési megbízások (átutalási megbízások és/vagy névre szóló készpénzfelvételi utalványok) nem teljesítéséről a beérkezés napján Értesítőlevél formájában, illetve a készpénzfelvételi utalványok esetében személyesen is tájékoztatja a számlatulajdonost. A takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, bel- vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételes bizonylatokra vonatkozóan a takarékszövetkezet közvetítői szerepet végez, tehát a Posta Elszámoló Központjától érkező tételes bizonylatokat felülvizsgálat nélkül továbbítja a számlatulajdonos részére. A befizető a pénzforgalmi számlán jóvá nem írt postai befizetésekre vonatkozó érdeklődéssel a postahelyen és a Posta Elszámoló Központon kívül a takarékszövetkezethez is fordulhat. 6.3.2. A fizetési megbízás befogadása: A takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítési határidejét – a Számlatulajdonos/Kedvezményezett által megjelölt későbbi időpont (teljesítési dátum), vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítja. A fizetési megbízás befogadásának időpontja: a) átutalás esetén az az időpont, amikor a takarékszövetkezet az átutalási megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat - így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette, és a pénzügyi fedezet, részteljesítés esetén az első részfizetés pénzügyi fedezete rendelkezésre áll; b) hatósági átutalási megbízás, átutalási végzés ba) az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette. bb) a kedvezményezett által a pénzforgalmi szolgáltatója útján kezdeményezett hatósági átutalási megbízás esetén a befogadási időpont a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a hatósági átutalás megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat – így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette. c) beszedés esetén ca) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat ideértve a rendelkezésre jogosult azonosítását is -, okirat birtokában átvette, cb) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat, okirat birtokában átvette; d) készpénzfizetés esetén 161

da) pénztári befizetésnél az az időpont, amikor a takarékszövetkezet a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában a fizető féltől a készpénzt átvette, db) befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatán végzett befizetésnél az az időpont, amikor a takarékszövetkezet a befizetés összegszerűségét ellenőrizte, mely időpont legfeljebb három munkanappal haladhatja meg a tényleges befizetés napját, dc) kifizetésnél az az időpont, amikor a fizetési megbízást a takarékszövetkezet a kifizetéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette, és a fizetési megbízás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Befogadásra kerülnek a takarékszövetkezethez személyesen benyújtott, a postai úton feladott, illetve a – külön szerződés alapján, az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően – telefaxon vagy elektronikus úton érkezett megbízások. A telefaxon és az elektronikus úton továbbított fizetési megbízás szabályaira a bankszámla keretszerződésben, illetve egyéb külön szerződésben foglalt rendelkezések az irányadók. A takarékszövetkezet szóban, telefonon közölt, illetve e-mail üzenet formájában továbbított megbízást nem fogad el. A fizetési megbízások átvételének, befogadásának és teljesítésének rendjét, határidejét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. 6.3.3. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje A fizetési megbízás teljesítésének előfeltétele, hogy a számlatulajdonos pénzforgalmi számláján legyen számlaegyenleg. Amennyiben az egyszerű és a csoportos átutalási megbízás fedezete nem áll teljes egészében rendelkezésre a fizetésre kötelezett bankszámláján, akkor a takarékszövetkezet részteljesítést nem végez. Csoportos beszedési megbízás kizárólag elektronikusan nyújtható be, melyet a takarékszövetkezet külön szerződés alapján fogad be és dolgoz fel. A Számlatulajdonos a csoportos beszedési állományok benyújtására vonatkozó megállapodásban vállalja, hogy a csoportos beszedési megbízásokat a megjelölt terhelési napot legalább öt munkanappal megelőzően nyújtja be a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része) erejéig teljesíti. A fizető fél és a takarékszövetkezet eltérő tartalmú megállapodása hiányában a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti/nem teljesíti ( ügyféllel történő megállapodás) lásd: ÁSZF, bankszámlaszerződésben foglaltak szerint a takarékszövetkezet. -

A takarékszövetkezet - a tárgynapi teljesítésre befogadott - a fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat egy bankműveleti munkanap alatt végzi el. Amennyiben a számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap feltüntetésével nyújtja be, úgy a takarékszövetkezet vállalja, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett teljesítési napon teljesíti a fizetési megbízást.

-

A fizetési megbízások közül a takarékszövetkezet először - a számlatulajdonos rendelkezése és az általa meghatározott sorrendre tekintet nélkül - a hatályos 162

pénzforgalmi jogszabályokban foglaltak alapján benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés megbízásokat teljesíti. -

A számlatulajdonos és a takarékszövetkezet között létrejött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján keletkező banki követeléseket a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve – a vonatkozó szerződésben rögzített hozzájáruló ügyfélnyilatkozat alapján – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett megbízások előtt teljesíti.

-

A számlatulajdonos külön, eseti rendelkezése nélkül, de a számlatulajdonos Keretszerződésben rögzített felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve megterhelheti a Számlatulajdonos nála vezetett bankszámláját a számlavezetési tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonossal szemben - a pénzforgalmi szolgáltatói tevékenysége körében keletkezett esedékes követelését - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban felsorolt előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat megelőzően teljesíti.

-

A takarékszövetkezet a téves bejegyzésének helyesbítését nem tekinti fizetési műveletnek. A téves számlavezetői bejegyzésből eredő bármely irányú eltérés a bankszámla egyenlegében nem eredményezhet a számlatulajdonos vagyonában beálló változást. Ennek megfelelően a takarékszövetkezet joga és kötelessége a saját tévedésén alapuló jóváírás vagy terhelés esetén a téves bejegyzést az elévülési időn belül, a számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden egyéb, a számlát érintő fizetési megbízást – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint az egyéb szerződési viszonyból származó zárolást megelőzően – helyesbíteni. A helyesbítésről a takarékszövetkezet az ok megjelölésével utólag tájékoztatja a Számlatulajdonost.

-

A takarékszövetkezet a törvényes zálogjoga alapján jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a számlatulajdonos fizetési számla egyenlegét.

A pénzforgalmi számlához kötődő készpénzfizetési megbízásokat, a csoportos beszedési megbízás teljesítéseket, valamint a Számlatulajdonosnak a Felhatalmazó levélben rögzített ez irányú rendelkezésének megfelelően a felhatalmazó levél alapján kezdeményezett beszedési megbízás teljesítéseket a számlán kötelezően sorba állított hatósági átutalás és az átutalási végzés teljesítését követően a szükséges fedezet megléte esetén a takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül a takarékszövetkezet nyilvántartásában rögzített egyéb ügyfélmegbízásokra. 6.3.4. A fizetési megbízások visszautasítása A takarékszövetkezet visszautasítja a fizetési megbízás teljesítését - ha az a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, kivéve ha a nem felelő adattartalommal kiállított fizetési megbízást a takarékszövetkezet a fizetési megbízást benyújtó saját ügyfele számára teljesítheti, ha a fizetési megbízás 163

-

kiállítására (adattartalmára) vonatkozó szabályoknak való megfelelést a takarékszövetkezet a fizetési megbízás visszautasítása nélkül is biztosítani tudja fedezet hiánya miatt a jogszabály vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorba állított fizetési megbízást a sorba állítás időtartamának eredménytelen elteltét követően . Ha a takarékszövetkezet a részére egy másik pénzforgalmi szolgáltató által elektronikus úton továbbított fizetési megbízás teljesítését az azon szereplő, a jóváírást vagy terhelést azonosító adatok hibája, hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudja elvégezni, erről a visszautasítás okának közlésével legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon a) belföldi forint fizetési forgalomban a fizetési megbízás teljesítésének b) visszautasításával, b) egyéb fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával vagy más módon értesíti a fizetési megbízást részére továbbító pénzforgalmi szolgáltatót.

A takarékszövetkezet visszautasíthatja: - a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. A fizetési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a takarékszövetkezet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - értesíti a számlatulajdonost a visszautasítás tényéről, továbbá - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - lehetőség szerint annak okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról. A megindokolt visszautasítás esetén a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos, Hirdetményben meghatározott díj számítható fel. A takarékszövetkezet az értesítést a) haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon, b) terhelési nap megjelölése esetén a terhelés napját követő munkanapon, c) a sorbaállítás időtartamának lejárta esetén legkésőbb a sorbaállítás utolsó napját követő munkanapon

az ÁSZF-ben meghatározott módon küldi meg vagy teszi elérhetővé az ügyfél számára. A jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek. Beszedési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a visszautasítással kapcsolatosa értesítéseknek a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján, a beszedési megbízás hozzá történt beérkezésével azonos módon tesz eleget. 6.3.5. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban 164

harmincöt nap, csoportos beszedési megbízást legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra sorba állítja a takarékszövetkezet. A sorba állítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg. A takarékszövetkezet a beszedési megbízásoknak a fizető fél számláján való sorba állításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorba állítás utolsó napját tartalmazza. A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése - ideértve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére történő átutalás teljesítését is - megelőzi az egyéb fizetési műveletek teljesítését. Az átutalás teljesítése szempontjából a Számlatulajdonos részére vezetett valamennyi fizetési számla (bankszámla, a számlatulajdonos szabad rendelkezésű elkülönített számlái, valamint lekötött betét számlái) pénznemtől függetlenül egy fizetési számlának minősül. A sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően a takarékszövetkezethez beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni kell. 6.3.6. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek Készpénz felvétel A takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalványfüzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. A Számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, a takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján készpénzt vehet fel a takarékszövetkezet pénztáránál. A takarékszövetkezet a készpénzfelvételi utalványt – átvételi elismervény ellenében – a nála bejelentett módon aláírt meghatalmazásban szereplő személynek adja ki. A készpénzfelvételi utalványt jól olvashatóan, tintával, golyóstollal vagy írógéppel kell kitölteni. A felvenni kívánt összeget számmal és betűvel azonosan kell megjelölni, a kiállítás hónapját betűvel kell feltüntetni, s ezt követően a készpénzfelvételi utalványt a takarékszövetkezetnél bejelentett módon alá kell írni. Ha a készpénzfelvételi utalvány előlapján a kibocsátó Számlatulajdonos nem nevez meg készpénzfelvétellel megbízott személyt, úgy a kiszolgáló pénztár az utalvány összegét a bemutató személynek fizeti ki. A személyazonosságot minden esetben igazolni kell. A beváltott készpénzfelvételi utalvány alapján a takarékszövetkezet a kifizetett összeggel a kibocsátó Számlatulajdonos - készpénzfelvételi utalványon megjelölt – pénzforgalmi számláját megterheli. Ha a kellő időben bemutatott készpénzfelvételi utalvány összegének kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján nem áll rendelkezésre, a takarékszövetkezet az utalványt a benyújtó részére - a hátlapon szereplő pénzátvételi igazolást törölve - teljesítetlenül visszaadja. Készpénzfelvétel esetében a takarékszövetkezet nem alkalmaz részteljesítést.

165

Készpénz befizetés A készpénz befizetése a takarékszövetkezetnél és a számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történik. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában befizetett összegeket a takarékszövetkezet a fedezeti összeg fogadását követően haladéktalanul jóváírja a Számlatulajdonos bankszámláján. Fogyasztó ingyenes készpénzfelvétele A Takarékszövetkezet az arra jogosult fogyasztó számlatulajdonos részére biztosítja a fizetési számláról az adott naptári hónapban első két alkalommal, de összesen legfeljebb 150.000,- Ft összeghatárig forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő díjtól és költségtől mentes készpénzfelvételt. Ha a fizetési számláról adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel összege együttesen a százötvenezer forintot meghaladja, a Takarékszövetkezet a készpénzfelvételnek a százötvenezer forintot meghaladó összege után számíthat fel díjat vagy költséget. Ha a Takarékszövetkezet az ingyenes készpénzfelvételt egészben vagy részben a fogyasztó számlatulajdonos részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti, a fogyasztó legalább az adott hónapban a fizetési számlára érkező munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bér -, a szociális ellátás - különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzellátás és háztartási munka ellenértéke, a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, anyasági támogatás - és ösztöndíj erejéig - de legfeljebb százötvenezer forintig - jogosult az ingyenes készpénzfelvételt igénybe venni. A Takarékszövetkezet az ingyenes készpénzfelvételt azon fogyasztó számlatulajdonos számára biztosítja, aki: a) a 16. életévét betöltötte, b) Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és c) a Takarékszövetkezet pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségében írásbeli, vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatban a fogyasztó számlatulajdonos: - megjelöli a fizetési számlát, amelynél a Takarékszövetkezet által az ingyenes készpénzfelvételt igénybe kívánja venni, - kizárólag olyan fizetési számla jelölhető meg, amelynek tulajdonosa a fogyasztó, - megjelöli a személyazonosító adatait. Egy fizetési számlához kizárólag egy nyilatkozat tehető. Ha a fogyasztó több pénzforgalmi szolgáltatónál rendelkezik fizetési számlával, egyidejűleg csak egy - a választása szerinti - pénzforgalmi szolgáltatónál igényelheti az ingyenes készpénzfelvételt. Ha a fogyasztó az adott naptári hónap 20-áig megteszi a nyilatkozatot, az ingyenes készpénzfelvételre a következő naptári hónaptól jogosult.

166

A nyilatkozat visszavonható a fogyasztó számlatulajdonos által a takarékszövetkezet pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségében leadott írásbeli vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül megtett - visszavonó rendelkezéssel vagy - a korábbi nyilatkozatában megjelölttől eltérő fizetési számlát megjelölő nyilatkozattal. A Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján fizetési számláról történő készpénzfelvétel fizetési műveleti értékhatárának felső mértéke műveletenként hetvenötezer forintnál alacsonyabb összeg nem lehet. 7. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja A fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet által történt átvételét követően a számlatulajdonos nem vonhatja vissza, kivéve a számlatulajdonos írásbeli kérelme alapján a teljesítési rendről szóló Hirdetményben meghatározott időpontig, amennyiben a takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítéséről még írásbeli igazolást nem állított ki. Kivételek: - a számlatulajdonos által terhelési nap megadásával kezdeményezett átutalási megbízások, valamint a számlatulajdonos pénzforgalmi számlája terhére fogadott csoportos beszedési megbízások a terhelési napot megelőző banki munkanap végéig külön indoklás nélkül visszavonhat - a fizetési megbízás kedvezményezettje által közvetlenül vagy számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül benyújtott fizetési megbízás visszavonását a teljesítés napján kizárólag a Kedvezményezett, az általa kiállított írásbeli hozzájáruló nyilatkozat takarékszövetkezethez történő benyújtásával kezdeményezheti - beszedés megbízást a fizető fél a terhelést megelőző napig vonhatja vissza A Fizetési megbízások teljesítését - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével - a takarékszövetkezet akkor hajthatja végre, ha a számlatulajdonos, mint fizető fél azt előzetesen jóváhagyta. A fizetési megbízás jóváhagyása, több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyása a számlatulajdonos előzetes nyilatkozata alapján történik. Előzetes jóváhagyásának minősül a fizetési megbízás benyújtásának és bejelentett módon történő aláírásának vagy egyedi azonosító kód használatának együttes megtörténte. 8. A takarékszövetkezet felelőssége 8.1. A takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése A Számlatulajdonos ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő tizenharmadik hónapnak a bankszámla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a takarékszövetkezetnél a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja. 167

A takarékszövetkezet a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. 8.2. A takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és c) megtéríteni a fizető fél kárát. 8.3. A takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele Amennyiben a takarékszövetkezet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, úgy köteles visszatéríteni a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a takarékszövetkezetnek a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie. A feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet terheli, a takarékszövetkezet nem köteles, hanem jogosult a feltételek vizsgálatára. A fenti fizetési művelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. A takarékszövetkezet a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. A visszatérítés elutasítása esetén a takarékszövetkezet egyidejűleg tájékoztatja a fizető felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról.

9. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta forgalmi jutalékot és díjat számít fel, és más szervek által a Számlavezető helynek felszámított tényleges költségeket (pl. postai készpénz-forgalom költségeit) a Számlatulajdonosra áthárítja. A Számlatulajdonos pénzforgalmi számláinak vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számításának a módja: tartozik forgalom×jutalék (‰) 1.000

168

A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet teljes összege, bármiféle levonás - így különösen jutalék, díj vagy költség - nélkül a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által igénybe vett közvetítő pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre bocsátásra kerüljön. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet hozzá vagy az általa igénybe vett közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóhoz beérkezett összege bármiféle levonás - így különösen jutalék, díj vagy költség - nélkül a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátásra kerüljön. A takarékszövetkezet a kamatok mértékéről, a jutalékokról és a díjakról az általa közzétett aktuális Hirdetményben ad tájékoztatást. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet arra, hogy a jutalékok és a díjak összegével bankszámláját, illetve - amennyiben a Számlatulajdonos nem rendelkezik bankszámlával, akkor - a betétszámláját külön rendelkezése nélkül megterhelje.Amennyiben - fedezethiány miatt - takarékszövetkezet a bankszámlát, illetve a betétszámlát nem tudja megterhelni, a késedelem idejére a Számlatulajdonos a mindenkori évi 6% mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. A takarékszövetkezet a bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül havonta ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a Betéti Keretszerződésben rögzített esedékességkor történik. A kamat az alábbi módon kerül kiszámításra: pénzforgalmi számla napi záró egyenleg×kamat mérték (%) 36.500 10. A takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultsága (a fizetéssel kapcsolatos csalások visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából) és ennek szabályai A takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfélről a rendelkezésére álló banktitoknak minősülő adatokról – olyan tényről, információról, megoldásról vagy adatról, amely ügyfél személyére, személyes adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik - harmadik személy részére (jogszabályokban meghatározott esetek kivételével) az ügyfél meghatalmazása, illetve rendelkezése esetén és kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben meghatározott keretek között ad felvilágosítást. A takarékszövetkezet jogosult a szerződéses jogviszony szerinti elszámolás biztosítása, illetve kockázatelemzési és értékelési célokra nyilvántartani, feldolgozni és kezelni a számlatulajdonos által rendelkezésére bocsátott személyével, illetve működésével kapcsolatos adatokat. Jogosult továbbá a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából

169

– pénzmosás megelőzése, felügyeleti és hatásági adatszolgáltatások teljesítése teljesítése, stb. céljából azokat továbbítani. A Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való adattovábbítás A takarékszövetkezet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítja a számlatulajdonos személyes adatait, valamint a keretszerződésben vállalt kötelezettségre és az attól való eltérésre vonatkozó adatokat a KHR-ről szóló 2011. évi CXXII. törvény rendelkezései szerint. A KHR-rel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a takarékszövetkezet külön tájékoztatásban tesz eleget. A Takarékszövetkezet - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatokat a pénzforgalmi bankszámla megnyitását, illetve megszűnését követő 8 napon belül elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságnak - (a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével) a pénzforgalmi bankszámlák nyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal Az adatkezelés tekintetében a takarékszövetkezet biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően. A díjmentes készpénz felvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartását (a továbbiakban Központi Nyilvántartás) a KHR, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban Pft.) 62/C. § és az MNB által (a Pft. – 2014. 10. 01-től hatályos – 62/D. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva) kiadott működési engedély alapján hozta létre és működteti. 11. A fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett a vele szemben folyó csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt csak egyetlen pénzforgalmi számlával rendelkezhet és fizetési forgalmát azon köteles lebonyolítani. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a takarékszövetkezetnek bejelenteni: - azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők - a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását. A "Csődtörvény"-ben meghatározott követelések érvényesítése érdekében a hatósági átutalás és az átutalási végzés megbízást a takarékszövetkezet a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni és teljesíteni. A takarékszövetkezet köteles a csődeljárás alatt álló Számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejáratát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott, 170

értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat - a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés kivételével - teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek ellenjegyzés céljából. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos esetében a fizetési haladék tartama alatt a takarékszövetkezet - a Számlatulajdonos által legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a bejelentett fizetési megbízási értékhatárt meghaladó összegű - fizetési megbízást kizárólag a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jóváhagyásával teljesít. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a takarékszövetkezetnek haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító, vagy megszüntető jogerős bírósági végzést. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételét követő 8 (nyolc) napon belül köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek bejelenteni. A takarékszövetkezet az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonossal, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szervvel (szervekkel) szemben az adósságrendezési eljárás tartama alatt benyújtott beszedési megbízásokat teljesítés előtt köteles ellenjegyzés céljából megküldeni a pénzügyi gondnoknak. A takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla megterhelésére vonatkozó fizetési megbízást csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével rendelkező megbízások alapján teljesít. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató részére haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló bírósági végzést. A takarékszövetkezet a felszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól csak a felszámolótól fogad el. A takarékszövetkezet a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól a Számlatulajdonos nevét „felszámolás alatt”, illetve a pénzforgalmi bankszámla elnevezését "f.a." toldattal látja el. A számla felett a felszámoló, illetőleg az - igazolt felszámolók által bejelentett - aláírók a Számlatulajdonos "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhetnek. A takarékszövetkezet a végelszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a végelszámolás közzétételéről szóló értesítés takarékszövetkezet általi kézhezvételét követően csak a végelszámolótól, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosulttól fogad el. A takarékszövetkezet a végelszámolás kezdő időpontjáról a jelen bekezdés szerinti értesülése időpontjában a pénzforgalmi számla elnevezését "v.a." toldattal látja el. A számla felett a végelszámoló, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosult a Számlatulajdonos "végelszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhet. Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése esetén, az ideiglenes vagyonfelügyelő vonatkozó jogszabály szerinti tevékenységének megkezdésével egyidejűleg a Számlatulajdonos köteles a Számlavezető helynek bejelenteni az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását, aki a vonatkozó jogszabályban meghatározott hozzájárulását a fizetési megbízásra rávezetett, a jelen bekezdés szerint bejelentett aláírásával („ellenjegyzem” szöveg feltüntetése mellett) gyakorolhatja.

171

12. Jogviták rendezése A Takarékszövetkezet a felek közötti esetleges jogviták peren kívüli rendezésére törekszik. Amennyiben a felek a jogviták rendezése érdekében nem tudnak megegyezni, úgy a takarékszövetkezet az ügyféllel/számlatulajdonossal szembeni jogviták rendezése érdekében fizetési meghagyásos vagy peres eljárásban érvényesíti követelését a magyar jog szabályai szerint. Felek a keretszerződésben a jogviták elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságok közül kiköthetnek kizárólagos illetékességű bíróságot is a Polgári Perrendtartásról szóló 1953. III. törvény 41. §-a alapján (alávetéses bírósági illetékesség) 14. Devizaszámla vezetés A Takarékszövetkezet részére a PSZÁF E-N-I-1116/2010. számú határozatával engedélyezte a saját jogú deviza számlavezetést az arra kijelölt kirendeltségeiben. A deviza számlavezetésre a Bankszámlákra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók az alábbi eltérésekkel. 14.1. Általános szabályok Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - devizaküldföldiek belföldön és külföldön, - devizakülföldiek belföldön devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetők. A takarékszövetkezet az alábbi devizanemekben vezet devizaszámlát: CHF,EUR,NOK,USD,SEK,GBP Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés); Devizabelföldi: - az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek deviza belföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy deviza belföldiségét vélelmezni kell. - a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató); kivételek: a vámszabad területi társaság, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-nak 28. pontja alá tartozó társaság; Devizakülföldi: - a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, 172

- a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, - a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete - a vámszabad területi társaság, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, - továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság; A devizaszámlák vezetésére a devizakorlátozásokról megszüntetéséről 2001. évi XCIII. törvény, a Ptk. bankszámla-szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, természetes személyek devizaszámlája esetében a takarékbetétre vonatkozó rendelkezéseket is kell alkalmazni. (Az alapfogalmakra a valutaforgalmazásról szóló fejezet rendelkezései irányadóak.) A bankszámlán elhelyezett pénzösszegek OBA biztosítottságára az általános szabályok irányadóak. Az 500.000.- Ft-ot elérő vagy meghaladó számlaügylet /pénzváltási tranzakció esetén a takarékszövetkezet köteles az ügyfelet azonosítani és ügyleti bizonylaton az azonosító adatait a pénzmosásról szóló jogszabályban meghatározott adatokat feltüntetni. 14.2. Számlanyitás A kijelölt takarékszövetkezeti kirendeltségekben devizaszámlát nyithatnak természetes és jogi személyek és egyéb szervezetek. A devizaszámla kamatozó és csak névre szóló lehet. Devizaszámla a jegyzett devizák körében nyitható, a jegyzett devizákat a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A számlanyitás feltételei és a bankszámlakivonatok készítésének rendje megegyezik a Ftszámláknál szabályozottakkal. 14.3. Rendelkezés a számla felett A devizakülföldiek devizaszámlája feletti rendelkezésre a számlatulajdonos és az általa meghatalmazott devizabelföldiek jogosultak. Meghatalmazás devizabelföldi részére korlátozás nélkül adható. Devizabelföldi devizaszámlája feletti rendelkezésre a számla tulajdonos és az általa meghatalmazott devizabelföldiek és a Ptk szerinti közeli hozzátartozó devizakülföldiek jogosultak. A devizabelföldi és devizakülföldi ügyfelek deviza- és forintszámlájuk terhére is indíthatnak vagy fogadhatnak deviza-átutalást, illetve kezdeményezhetnek valuta vagy forint kifizetést 14.4. A megbízások teljesítése A Takarékszövetkezet a devizaszámla egyenlege erejéig teljesíti az Ügyfél fizetési megbízásait. Deviza-átutalási megbízást a számlatulajdonos személyesen vagy elektronikus úton adhat.

173

Tárgynapi feldolgozásra a számlavezető helyhez 10 óráig beadott átutalási megbízások vehetők át. Ezen időpont után benyújtott megbízások a következő napon kerülnek feldolgozásra. Amennyiben a Számlatulajdonos a megbízást értéknappal tölti ki, úgy a Takarékszövetkezet a megadott értéknapon dolgozza fel a megbízást. Amennyiben az alaki - és az aláírásvizsgálat megtörtént és az megfelel a jogszabályoknak, akkor a megbízás fedezetét zárolni kell az ügyfél devizaszámláján. A fedezetet az ügyfél biztosíthatja forint- vagy devizaszámláján ill. hitelkerete terhére. Az olyan átutalási megbízásokat, amelyek összege meghaladja a terhelendő számla egyenlegét, a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos egyidejű értesítése mellett visszaküldi ill. visszaadja. A Takarékszövetkezet fedezetlen átutalási megbízás esetén részteljesítést nem végez. Ilyen esetben a Takarékszövetkezet kéri a Számlatulajdonos ismételt rendelkezését. Jóváírások: A Számlatulajdonos javára átutalt devizát - amennyiben a devizaszámlán történő jóváírás jogszabályi feltételei fennállnak - Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak a beérkezett összeg devizanemével megegyező devizában vezetett Bankszámláján írja jóvá. Amennyiben a Számlatulajdonos javára olyan deviza nemben érkezik átutalás, amelyben a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos részére Bankszámlát nem vezet, úgy Takarékszövetkezet - a Számlatulajdonos előzetes, eltérő, írásbeli rendelkezése hiányában - a beérkezett pénzösszeget forintra konvertálja és Számlatulajdonos forint Bankszámláján írja jóvá. Amennyiben Számlatulajdonos részére a Takarékszövetkezet több forint Bankszámlát vezet, úgy Számlatulajdonos rendelkezhet arról, hogy a Takarékszövetkezet a forintra konvertált összeget melyik számláján írja jóvá, ennek hiányában a Takarékszövetkezet maga dönti el, hogy Számlatulajdonos melyik forint Bankszámlájára teljesíti a jóváírást. Elszámolási bizonylat: A számlatulajdonosok részére a devizaszámla terhére/javára indított/érkezett tranzakciók teljes körű adattartalmáról elszámolási bizonylatot készül minden olyan esetben, amikor a devizaszámlán devizaforgalommal kapcsolatos jóváírás/terhelés történik. Betétlekötés: A devizaszámlán lévő összegekből devizabetét köthető le a forint számlákra vonatkozó szabályok szerint. A kamatszámítás módja megegyezik a forintbetéteknél alkalmazottakkal. 14.5. Pénztár szolgálat A Takarékszövetkezet Ügyfelei forint illetve devizaszámláját érintően valutaforgalmazást végez a valutaváltás és –forgalmazás szabályai szerint. 14.6. Jutalékok, díjak költségek A Takarékszövetkezet a számlaműveletekkel kapcsolatos jutalékokat és költségeket a számla devizanemében számítja fel/vonja le. Amennyiben az adott devizaszámla erre nem nyújt fedezetet, az Ügyfél további számláiról - konverzióval - szedi be a takarékszövetkezet és erről levélben értesíti az ügyfelet. (Fedezetlenség esetén történő felszólítási ill. számlamegszüntetési eljárás megegyezik a Ft-számlák esetében szabályozottal.) Az ügyletek költségeit, jutalékait, valamint a számlavezetés költségeit a mindenkori Hirdetmény tartalmazza. Az alkalmazott kondíciók eltérnek a devizabelföldi társas

174

vállalkozások illetve a devizabelföldi természetes és jogi személyek, egyéni vállalkozók és devizakülföldi ügyfelek vonatkozásában. Az ügyfélnek a deviza-átutalási megbízás benyújtásakor nyilatkozni kell, hogy a külföldi bankköltséget vállalja, vagy sem. (A bankköltség az aktuális Hirdetményben szereplő díjtétel.) A deviza átutalási jutalékok és költségek Ft ellenértékei a teljesítéssel egyidejűleg kerülnek terhelésre. A deviza számlavezetéssel kapcsolatban egyebekben a forint számlavezetés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

15. Tele-eSMS - TeleInfo szolgáltatás A takarékszövetkezet a lakossági vagy pénzforgalmi bankszámlával rendelkező ügyfelei részére külön szerződés alapján, díjfizetés ellenében Tele-SMS és Tele-Info szolgáltatást nyújt. Az ügyfél a szolgáltatás igénybevételéhez az ügyfélazonosító kódot kap a szerződéskötéskor. A szolgáltatások díját a takarékszövetkezet mindenkori Hirdetménye tartalmazza. Tele-Info szolgáltatás: A nap 24 órájában az ügyfelek rendelkezésére álló, DTMF üzemmódú telefonokkal és GSM üzemmódú telefonokkal igénybe vehető automatizált banki szolgáltatás. Az ügyfél a nyomógombos telefon által vezérelve, egy gépi hang által felolvasott, számjegyek alapján megtudhatja számlájának egyenlegét, a hozzá tartozó még felhasználható hitelkeretét és a teljes felhasználható egyenleget, vagy pénzforgalmi és betét típusú számláinak összesített egyenlegét, a nap 24 órájában. Tele-SMS szolgáltatás: A nap 24 órájában az ügyfelek rendelkezésére álló, igénybe vehető automatizált banki szolgáltatás üzenetküldés formájában. A szolgáltatást igénybe vevő Szerződő fél a mobil telefonjára érkező tájékoztató jellegű SMS üzeneten keresztül értesülhet a számláját érintő tranzakciókról. Az üzenet: automatikus módon, SMS formában a szerződő fél által megjelölt mobil telefonszámra megküldött banki információ. Az automatikus üzenetküldés: a takarékszövetkezet számlavezető számítástechnikai rendszere által meghatározott rendszerességgel generált üzenet, amely a Szerződő fél által megadott mobil telefonszámra megküldésre kerül. A Tele-SMS és Tele-info szolgáltatások igénybevétele esetén a telefonhálózat működése során, a továbbított - egyébként banktitoknak minősülő - adatok jogosulatlan harmadik személyek birtokába kerülhetnek. Az ügyfél a szerződés aláírásával vállalja az ebből eredő károkért való felelősséget és lemond arról, hogy e tekintetben a Takarékszövetkezettel szemben igényt érvényesítsen. A Takarékszövetkezettel az e-banking szolgáltatás működésével kapcsolatban olyan mértékig vállal felelősséget, amilyen mértékben a szolgáltatás igénybevételekor, az annak lebonyolításában közreműködő szolgáltatók saját rendszerükkel kapcsolatban felelősséget vállalják.

175

A szolgáltatás megszüntetése: Az ügyfél a jogosult a Szerződést rendes felmondással, azonnali hatállyal, vagy jövőbeli időpont kitűzésével írásban felmondani. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződő féllel az e-banking szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződést a szolgáltatás nem rendeltetésszerű használata esetén azonnali hatállyal – indoklás nélkül – írásban megszüntetni.

16. Internet Bank Az Internet Banki szolgáltatás a Takarékszövetkezet által a számlatulajdonos Ügyfelek részére nyújtott kiegészítő szolgáltatás, olyan elektronikus pénzforgalmi rendszer, melyet web-böngésző segítségével a Takarékszövetkezet Internetes honlapján (www.borotaitksz.hu) lehet igénybe venni. Az Internet Banking elektronikus pénzforgalmi rendszerrel a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között elektronikus megbízást, valamint a Takarékszövetkezet által a bankszámlá(k)ra vonatkozóan nyújtott egyéb információs szolgáltatások (számlainformáció, számlán végzett tranzakciókra vonatkozóinformáció, egyéb banki információ) teljesítését, elektronikus adatátvitellel lehet megvalósítani nyitva tartási időn belüli személyes megjelenés, illetve nyomtatványok használata nélkül. Az Ügyfél a szolgáltatásért a szerződésben meghatározott típusú és mértékű díjtételeket köteles megfizetni a Takarékszövetkezet részére. A díj megfizetése oly módon történik, hogy a Takarékszövetkezet az Ügyfélszerződésben megjelölt pénzforgalmi bankszámláját megterheli az esedékesség napján. Az Internet Banking használatáért felszámított díjak nem foglalják magukban az elektronikus megbízások, valamint az egyéb szolgáltatások után felszámított forgalmi jutalékokat, amelyeket a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetményei tartalmaznak. Az Ügyfelek/ Felhasználók az Internet Banking rendszert „csoport” név, személyre szóló „Felhasználó név”, valamint személyes, titkos „Bejelentkezési jelszó” alkalmazásával vehetik igénybe. Az Internet Banking rendszeren keresztül beadott elektronikus megbízások azonnal feldolgozásra kerülnek a Takarékszövetkezet számlavezető rendszerében. A beadott megbízásokat teljesítése előtt a számlatulajdonos Ügyfél a Takarékszövetkezetnél benyújtott írásbeli kérése alapján a megbízás módosítható. A már teljesült megbízások módosítása nem lehetséges. A teljesült megbízások korrekciója az Ügyfél és a másik fél feladata. Az Ügyfél a rendelkezésére bocsátott biztonsági kódokat vagy az Internet Banking rendszer használatához szükséges egyéb titkos azonosító adatot köteles megőrizni, illetve köteles gondoskodni arról, hogy ezek harmadik személy tudomására ne jussanak, és ahhoz jogosulatlan harmadik személy hozzá ne férjen. Az Internet Banki szerződés megszűnik, ha a felek azt - közös megegyezéssel meghatározott határnapon megszüntetik; - a Takarékszövetkezet vagy az Ügyfél harminc napos felmondási határidővel, a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül, rendes felmondás útján felmondja; - az Ügyfél a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi és emiatt a Takarékszövetkezet azt azonnali hatállyal felmondja; - az Ügyfél valamennyi Bankszámlája bármely okból megszűnik, a megszűnés időpontjában azonnal; - a Takarékszövetkezet vagy az Ügyfél jogutód nélkül megszűnik; 176

- az Ügyféllel szemben megindított csődeljárás keretében a Takarékszövetkezethez bejelentésre kerül az értékhatár, amelyet meghaladó pénzügyi rendelkezések csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával fogadhatóak el. A szerződés megszűnésének időpontjától a Takarékszövetkezet az Internet Banking rendszer használatának lehetőségét megszünteti. A Takarékszövetkezet jogosult visszautasítani azon Elektronikus Megbízásokat, amelyek a IB-Szerződés megszűnésének időpontjáig nem teljesíthetőek. Az Internet Banking rendszer részletes használatát és Takarékszövetkezet honlapján elérhető Felhasználói Kézikönyv és szerződés, illetve Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. A Takarékszövetkezet az Internet Bank Általános Szerződési tartalmazó Hirdetményeket a Honlapján közzéteszi, illetve takarékszövetkezet kirendeltségiben is.

technikai feltételeit a az ügyféllel megkötendő Feltételeit, a díjtételeit azok hozzáférhetők a

177

V. PÉNZVÁLTÁS - VALUTAFORGALMAZÁS A Takarékszövetkezet részére a Magyar Nemzeti Bank II. É 805457/2 sz. határozatában engedélyezte a pénzváltási tevékenység végzését. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetőeszköz ellenében, valamint külföldi fizetőeszközök adásvétele külföldi fizetőeszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. 1. A valutaforgalmazás során használt fogalmak: Devizabelföldi: - az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek deviza belföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy deviza belföldiségét vélelmezni kell. - a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató); kivételek: a vámszabad területi társaság, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-nak 28. pontja alá tartozó társaság; Devizakülföldi: - a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, - a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, - a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete - a vámszabad területi társaság, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, - továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság; Valuta: Külföldi pénz. Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés); 178

Fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz; Konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta); 2. A valutaforgalmazás általános feltételei: A pénzváltási tevékenység keretein belül a Takarékszövetkezet az alábbi tevékenységeket végzi:  Konvertibilis fizetőeszköz megvásárlása deviza belföldi és devizakülföldi személytől forint ellenében, illetve forint számlán való jóváírás ellenében  Konvertibilis fizetőeszköz devizakülföldi személy részére történő eladása (forintmaradvány visszaváltása és visszatérített áfa átváltása jogcímén)  Külföldi fizetőeszköz devizabelföldi és devizakülföldi részére más külföldi fizetőeszközre történő átváltása (konverzió). Az 500.000.- Ft-ot elérő vagy meghaladó pénzváltási tranzakció esetén a takarékszövetkezet köteles az ügyfelet azonosítani és az ügyleti bizonylaton az azonosító adatai közül nevét és azonosító okmányának típusát, számát, jogi személy esetén az elnevezést, székhelyét, azonosító okmányának számát (típusát) feltüntetni. A pénzváltási tevékenység végzése az MNB. hivatalos devizaárfolyama alapján a Takarékszövetkezet által jegyzett valutaárfolyamok alkalmazásával történik. Valuta eladása esetén valuta eladási, valuta megvásárlása esetén valuta vételi árfolyam kerül alkalmazásra. Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni. Ha az ügyfél által átváltani kívánt valuta vagy csekk összege a Takarékszövetkezet által előre meghatározott összeghatárt meghaladja, a takarékszövetkezet a közzétett vételi árfolyamhoz képest magasabb, illetve eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. A Takarékszövetkezet devizabelföldi ügyfelétől a Hirdetményben - Kondíciós listában meghatározott mértékű jutalék felszámítása mellett átveszi a forgalomba nem hozható bankjegyet. A Takarékszövetkezet ügyfeleit megfelelő tájékoztatással látja el, amely a pénzváltással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra vonatkozik. A Takarékszövetkezet a pénzváltási tevékenységét a vonatkozó ügyviteli szabályainak megfelelően bizonylatolja. A bizonylat egy példányát az Ügyfélnek átadja. A valuta forgalmazás részletes szabályait a takarékszövetkezet külön belső szabályzata tartalmazza.

179

VI. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS KÖZVETÍTÉSE (ügynöki tevékenység)

A takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatás közvetítésére megbízottként más hitelintézettel, pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel mint megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján jogosult felügyeleti engedély alapján. Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; A takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatás közvetítésére, mint ügynök (megbízott) más hitelintézettel, pénzügyi intézménnyel, mint megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján jogosult a felügyeleti hatósági engedélye, illetve a felügyeleti szerve részére való bejelentés alapján. A takarékszövetkezet ügynöki tevékenységét a megbízási szerződésben meghatározott körben és felelősséggel látja el oly módon, hogy az általa az ügyfelekkel megkötött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések kötelezettje a Megbízó lesz. A takarékszövetkezet, mint ügynök eljárásáért a megbízó úgy felel, mintha saját maga járt volna el. A takarékszövetkezet és az ügyfelek közötti jogviszony tartalmára nézve a közöttük létrejött szerződés rendelkezései, valamint a közvetített szolgáltatásra vonatkozó Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A takarékszövetkezet az általa végzett ügynöki tevékenység keretében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó szerződéseket a saját cégnevét használva, ügynöki minőségének feltüntetésével köti meg. A Takarékszövetkezet által végzett ügynöki tevékenységek felsorolása: Bankkártya szolgáltatás (VII. fejezet)

180

VII. BANKKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS (mint ügynöki tevékenység) Bankkártya szolgáltatást, mint ügynöki tevékenységet a takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) megbízásából végzi. 1. Alapfogalmak: Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. a) a csekk, b) az elektronikus pénzeszköz, c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a negyvenötezer forintot. Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.

az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása. Kártyatulajdonos: 181

A kártyát kibocsátó Bank, amely a nemzetközi kártyatársaság elsődleges tagságát megszerezte. Kártyaigénylő: az a személy, aki/amely az integrációs Takarékszövetkezet bankkártya szolgáltatásait igénybe kívánja venni, és a kártya alapjául szolgáló bankszámla tekintetében önálló rendelkezési jogosultsággal bíró jogalany. Kártyabirtokos: az a személy, akinek a nevére a kártyát kiállították, és aki a Számlatulajdonos megbízása alapján kizárólagosan jogosult a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára. Olyan jogalany, aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad. Kártyakibocsátó: Az a Hitelintézet, amely a számlatulajdonossal kötött szerződésben kötelezettséget vállal, hogy az elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) használatát a kártyabirtokos számára biztosítja. A Bank Integrációs logoval jelölt, GBC-s és nemzetközi logos bankkártyák kibocsátója, amely a GIRO Bankkártya Zrt.-n keresztül biztosítja az Integráció részére a nemzetközi kártyatársaságok hálózatához történő csatlakozást, a belföldi/külföldi kártyatranzakciók lebonyolítását, illetve elszámolását. A Takarékbank Zrt. csúcsbanki funkciójából adódóan képviseli a Számlavezető Helyeket, és a nevükben eljár a nemzetközi kártyatársaságokkal szemben. Bankkártya: A Bank (vagy a Takarékszövetkezet) által kibocsátott - saját emblémával és/vagy nemzetközi emblémával - készpénzkímélő fizetési eszközként használható plasztik lap, amely hordozza a Kibocsátójára, a Kártyaforgalmazóra, a Kártyabirtokosra és a kártya alapjául szolgáló számlára vonatkozó adatokat. A bankkártya olyan távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz, amellyel birtokosa rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségről. Bankkártya szerződés: A Számlatulajdonos, a Kártyabirtokos és a Kártyakibocsátó Bank – vagy annak ügynökeként eljáró Kártyaforgalmazó Takarékszövetkezet (mint Számlavezető Hely) - által megkötött egyedi szerződés, amely a Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek rendelkezései alapján jött létre. A Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan része a Bankkártya Igénylőlap és annak Mellékletei, a hatályos Hirdetmény, a vállalkozói bankkártyához kapcsolódó Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek, valamint minden egyéb, a Bankkártya Szerződésben elválaszthatatlan részként meghatározott dokumentum. Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek: A Takarékbank Zrt. és az Integrációs Számlavezető Helyek Bankkártya Üzletági Feltételeit szabályozó dokumentum, illetve az Üzletszabályzat jelen fejezete, amely tartalmazza a bankkártya leírását, a bankkártya szolgáltatással kapcsolatos fogalmak és eljárások meghatározását, a szerződéssel összefüggő eljárásokat, a bankkártya használatának és biztonságban tartásának és letiltásának szabályait, a Bankkártya Szerződés alanyainak jogviszonyában irányadó rendelkezéseket, valamint a bankkártya kibocsátására, használatára, érvényességére, megújítására, pótlására, és visszaszolgáltatására vonatkozó előírásokat. 182

A Bankkártya Üzletszabályzat és a Vállalkozói/ Lakossági Bankkártyák Általános Szerződési Feltételei a Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Hirdetmény: A Takarékszövetkezet valamennyi ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett, Takarékszövetkezet által kiadott hivatalos közlemény, amely a Bankkártyaszerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Takarékszövetkezet hirdetményben teszi közzé a szerződéssel illetve a kártyával kapcsolatos a., feltételeket, b., díjak és költségek, kamatok mértékét (kondíciós lista) c., egyéb információkat és d., módosításokat. Kártyaszámla: A Takarékszövetkezetnél vezetett azon számla /vagy alszámla/, amely a kártyával lebonyolított tranzakciók elszámolására szolgál. Számlatulajdonos: A kártyatranzakciók alapjául szolgáló számla tulajdonosa. Takarékkártya: Az Integráció és a GBC emblémával (lógó) ellátott bankkártya termék, amelynél a kártyahasználat fedezete forintban áll rendelkezésre, és amellyel fizetést teljesíteni csak belföldön, forintban lehet. PIN (Personal Identification Number) kód: A kártyához tartozó, kizárólag a Kártyabirtokos által ismert 4 karakteres személyi azonosító szám, amely egyes tranzakciók tekintetében lehetővé teszi a kártya elektronikus berendezésekben történő használatát. A PIN a kártyabirtokos személyi aláírása, titkos jelszava, amellyel azonosítja önmagát a bankkártya szolgáltatások igénybevételekor. Kártyabizonylat: Az elfogadóhely által a kártyatranzakcióról kiállított bizonylat, amely a kártya és az elfogadó adatait, valamint a tranzakcióra vonatkozó adatokat tartalmazza. Hitelesítés: olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ellenőrizze a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is. Logo: Az a közös jel, embléma, amely a bankkártyákon és a kártyát elfogadó helyeken szerepel és tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy melyek azon a helyek, ahol a kártya felhasználható. GBC: A GIRO Bankkártya T.-t jelöli, mely társaság a tagbankokkal kötött együttműködési megállapodás és szolgáltatói szerződés keretében végzi az ATM és POS felügyeletet, ellátja a kártyatranzakciók autorizációját, és az elszámoló központi funkciókat. Autorizáció: A kártyakibocsátó ill. a nevében eljáró engedélyezési központ által a tranzakciós kérésre adott engedély /felhatalmazás/.

183

Elfogadóhely: Mindazon hely (ATM, bankpénztár, kereskedelmi elfogadóhely), ahol az integráció és /vagy GBC lógó feltüntetésre került és a kártya felhasználható. Kereskedelmi elfogadóhely : A Bankkal, Takarékszövetkezettel vagy más hitelintézettel szerződéses viszonyban álló kereskedelmi, illetve szoláltatói egység, ahol a kártya elfogadás módjára vonatkozó szerződés alapján, a Kártyabirtokos a kártya segítségével pénzbeli ellenszolgáltatást egyenlíthet ki. ATM (Automated Teller Machine): Bankkártyával, PIN kód megadásával működtethető pénztári funkciókat ellátó automata, amely alkalmas készpénzfelvételre, (készpénzbefizetésre) és a egyenleglekérdezésre. POS (Point of Sale Terminál): A kereskedőknél vagy egyéb elfogadóhelyeken felszerelt, a kártyával lebonyolítandó tranzakciót lehetővé tevő elektronikus berendezés. Imprinter: Kártyalehúzó gép, amelyet a kártya elfogadásakor, a kártyán található dombornyomott felületet fölhasználva, a kártyabizonylat kiállítására használnak. Limit: Meghatározott időszakon belül a tranzakciók összegére és/vagy számára vonatkozó megkötés, melyet a kártya kibocsátója vagy forgalmazója határoz meg. Floor limit: Az az összeghatár, amely felett a kártyát kereskedelmi elfogadóhelyen fizetésre elfogadni csak előzetes fedezetvizsgálat (engedély kérés) alapján lehet. Tiltólista: Forgalomból kizárt kártyákról készült jegyzék. 2. A bankkártya A bankkártyák kibocsátója és tulajdonosa a Bank. A bankkártya forgalmazója a Bank, valamint a takarékszövetkezet, mint számlavezető hely, amely a bankkártya kibocsátásban a Bank ügynökeként vesz részt, és a számlatulajdonos bankszámláját vezeti. Bankkártya Típusok: - A MasterCard Business - A MasterCard Electronic Business - Gazdakártya MasterCard Electronic Business típusú bankkártya. - Széchenyi Kártya - Kölyökkártya - Cirrus/Maestro és a Cirrus/Maestro ifjúsági bankkártya - MasterCard Standard - VISA bankkártya

184

A Bank által kibocsátott és a Takarékszövetkezet által forgalmazott Bankkártyák leírását az ÁSZF tartalmazza. 3. Bankkártya Igénylés és Szerződéskötés A bankkártya és az elektronikus pénzeszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek ezek elfogadására a takarékszövetkezettel, illetve a kibocsátóval szerződést kötöttek. A Kártyaigénylőnek a Takarékszövetkezet által rendelkezésére bocsátott kártya igénylőlapot és Bankkártya szerződést kell aláírva Takarékszövetkezethez benyújtania. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos által megfelelően kitöltött és aláírt Bankkártya Igénylőlap és mellékletei, valamint a Bankkártya Szerződés szerződéskötési ajánlatnak, írásbeli kérelemnek minősül. Bankkártya szerződést csak Számlatulajdonos, illetve a számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa köthet. A számla feletti együttes rendelkezési joggal bíró társtulajdonosok külön-külön nem köthetnek szerződést. A számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa aláírása nélkül a másik társtulajdonos által kötött szerződés érvénytelen. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos a Bankkártya Igénylőlap aláírásával hozzájárul, hogy az általa közölt adatokat a takarékszövetkezet ellenőrizze. A bankkártya megszemélyesítése csak a Kártyabirtokos személyi azonosító okmányában szereplő nevére történhet. Az önálló rendelkezési joggal bíró Számlatulajdonos saját számlája terhére az általa felhatalmazott személy részére társkártya kibocsátását kérheti. A Számlatulajdonos a számlája felett - a takarékszövetkezet által jóváhagyott limit erejéig - rendelkezési jogot ad a társkártya birtokos(ok)nak. A Takarékszövetkezet a szerződést megkötheti, ha a kártyaigénylő megfelel a hirdetményben közzétett feltételeknek, és pénzügyi helyzetét a Takarékszövetkezet megfelelőnek ítéli. A Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződés aláírását indokolás nélkül megtagadni. Erről a Számlatulajdonost a Bankkártya Szerződés és a Bankkártya Igénylőlap benyújtásától számított 15 napon belül értesíti. A szerződés a Takarékszövetkezet által történő aláírás időpontjában lép hatályba. A Takarékszövetkezet az általa aláírt szerződés egy példányát megküldi a Kártyaigénylőnek. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos a bankkártya rendelkezésre bocsátása tekintetében a Bankkal áll szerződéses viszonyban, függetlenül attól, hogy a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláját a takarékszövetkezet vezeti. A bankkártyán a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt neve van feltüntetve. A Számlatulajdonos valamint a Kártyabirtokos vállalja, hogy a Bankkártya Igénylőlapon megadott bármely adat változásáról haladéktalanul, írásban értesíti a takarékszövetkezetet. A bejelentés elmulasztásából származó károk a Számlatulajdonost illetve a Kártyabirtokost terhelik. A megkötött Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan része a Bankkártya Igénylőlap, a hatályos Hirdetmény, a Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek, és

185

minden egyéb, a Bankkártya Szerződésben elválaszthatatlan részként meghatározott dokumentum. A szerződés tartalmazhatja: - a bankkártya használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőségét, - az ügyfél bejelentési kötelezettségét a bankkártya birtokából való kikerülése, ellopása, jogosulatlan, jóvá nem hagyott használata esetén és a bankkártya biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeket, - a takarékszövetkezet zárolási lehetőségét, ha a felek erről megállapodtak, - a fizető felet terhelő, a jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában meghatározott felelősségi szabályokat, - a takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultságát a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a bankkártyával történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítésének szabályait. 4. Bankkártya Szerződés módosítása A Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződésben, a Hirdetményben, valamint az Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat egyoldalúan módosítani. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítás a 14.5. valamint a 14.6. pontban meghatározott feltételek, körülmények bekövetkezése folytán válik szükségessé, a takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződés, a Hirdetmény, valamint az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek egyes feltételeit akár az ügyfél számára kedvezőtlenebbül is megváltoztatni. A Bankkártya szerződésben meghatározott díjat vagy költséget érintő az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a Bank a hatályba lépés napját megelőzően legalább két hónappal közzéteszi a Számlavezetett Takarékszövetkezeti Hirdetményben, valamint az ügyfelet a módosításról és az ebből adódó változásokról legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően postai úton, vagy más a Bankkártya Szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti. Ha az ügyfél a módosítás hatályba lépéséig írásban a Bankkártya Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. A felmondási idő lejártáig a Bankkártya Szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn. Amennyiben a módosítás hatályba lépésének időpontjáig felmondó nyilatkozat nem érkezik, a módosítás az ügyfél részéről elfogadottnak minősül, azaz két hónap leteltével automatikusan hatályba lép. A Bank jogosult arra, hogy a Bankkártya Igénylőlapon meghatározott, a kártyához tartozó megállapított időszaki limitet legalább évente felülvizsgálja és a Számlatulajdonos hitelképességének negatív változása esetén egyoldalúan módosítsa. 5. Bankkártya Szerződés megszűnése A Bankkártya Szerződés megszűnik a) közös megegyezéssel a Szerződő felek által meghatározott időpontban, b) felmondással, a felmondási idő lejártával, c) a számlára vonatkozó szerződés megszűnésével egyidejűleg, d) a szerződő fél halálával, / a szerződő szervezet megszűnésével, illetve a takarékszövetkezet erről való hivatalos tudomásszerzésével egyidejűleg,

186

e) a Kártyabirtokos pénzforgalmi bankszámla feletti rendelkezési jogának megszűnésével, illetve a Számlatulajdonos /Kártyabirtokos számla feletti önálló rendelkezési jogosultságának korlátozottá válásával, illetve megszűnésével A Bankkártya Szerződés felmondására bármelyik Szerződő fél a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal jogosult - az ügyfél 30 napos felmondási idővel, indokolás nélkül, - a Bank két hónapnál rövidebb felmondási idővel nem mondhat fel., kivéve a súlyos vagy ismételt szerződésszegés esetén azonnali hatállyal, ha a Kártyabirtokos, a Számlatulajdonos nem tartja be a Bankkártya Szerződésben foglaltakat. A Bankkártya Szerződés megszűnése esetén a Számlatulajdonos köteles a bankkártyával kapcsolatos esedékes fizetési kötelezettségeit kiegyenlíteni, és egyúttal fedezetet biztosítani a takarékszövetkezet számára a megszűnés napjáig keletkezett és később elszámolásra kerülő (már végrehajtott, de még el nem számolt tranzakciókból eredő) kifizetésekre, és az azokhoz kapcsolódó bankköltségekre. A Bankkártya Szerződés felmondása, megszűnése esetén a Takarékszövetkezet kizárólag a Szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Bankkártya Szerződés megszűnésekor a Takarékszövetkezet a bankkártya éves díj időarányos, hónapokra bontott részét visszatéríti az ügyfélnek. A Bankkártya Szerződés megszűnésével egyidejűleg a Kártyabirtokos köteles a bankkártyáját a számlavezető Takarékszövetkezetnél leadni. 6. A bankkártya rendelkezésre bocsátása A Takarékszövetkezet a Bankkártya Szerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban értesíti a Kártyabirtokost, hogy a kártyát személyesen átveheti, miután fényképes, aláírást tartalmazó személyi okmánnyal igazolta magát. Amennyiben a Kártyabirtokos e kötelezettségének nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a bankkártya átadását megtagadja. A Kártyabirtokos a személyes átvételkor köteles a kártyán szereplő adatokat ellenőrizni, majd az adatok helyessége esetén, a bankkártyát a kijelölt helyen aláírni. Amennyiben a kártya átvétele az értesítés keltezésének napjától számított 30 napon belül nem történik meg, a Takarékszövetkezet minden további megkezdett hónap után letéti díjat számíthat fel. A letéti díj összegét a hatályos Hirdetmény tartalmazza. Az át nem vett kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződést azonnali hatállyal felmondani. A kártyához 4 karakteres személyi azonosító kód (a továbbiakban: PIN kód) tartozik, melyet a Takarékszövetkezet lezárt, sértetlen borítékban ad át a Kártyabirtokosnak. A Takarékszövetkezet a kibocsátás során gondoskodik arról, hogy a PIN kódot, vagy a bankkártya használatához szükséges más hasonló azonosító adatot a Kártyabirtokoson kívül senki más ne ismerhessen meg. A bankkártya a Bank tulajdona, azt a Kártyabirtokos saját kockázatára, rendeltetésének megfelelően a Bankkártya Szerződésben meghatározott feltételek betartásával – amely feltételeket a Takarékszövetkezet legkésőbb a Bankkártya Szerződés aláírásakor megismertet a Kártyabirtokossal - használhatja. 187

7. A bankkártya érvényessége A bankkártya a rajta feltüntetett érvényességi időszak utolsó napjának 24. órájáig érvényes. A társkártya lejárati ideje független a főkártya érvényességi idejétől, de a lakossági bankszámlaszerződés megszűntetésének időpontjában a főkártyát és a társkártyát - a rajta feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – egyaránt lejártnak kell tekinteni.

A Számlatulajdonos által igényelt bankkártyák lejárati ideje független egymástól, de a bankszámlaszerződés megszűntetésének időpontjában a kapcsolódó bankkártyákat - a rajtuk feltüntetett érvényességi időtől függetlenül - lejártnak kell tekinteni. Bankkártya Szerződés megszűnéséről a Számlatulajdonos köteles a Kártyabirtokosokat értesíteni. Ennek elmulasztásából eredő kár a Számlatulajdonost terheli. 8.A bankkártya és a hozzátartozó PIN kód használata, őrzése A Kártyabirtokos köteles a PIN kódot titkosan kezelni, ennek megszegéséből eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. A bankkártyát kizárólag a Kártyabirtokos használhatja, azt másra nem ruházhatja át, letétbe nem helyezheti. A PIN kódot tartalmazó borítékot lehetőség szerint a kód megjegyzése után azonnal meg kell semmisíteni. Amennyiben a PIN kódot tartalmazó borítékot a Kártyabirtokos nem semmisíti meg, köteles azt a bankkártyától teljesen elkülönítve tárolni. A Kártyabirtokos súlyosan gondatlan magatartásának minősül, ha a PIN kód illetéktelen személy tudomására jut. A Kártyabirtokos köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a bankkártya illetve a PIN adataihoz senki ne férhessen hozzá. Amennyiben illetéktelen személy tudomására jutnak a fenti adatok, a Kártyabirtokos köteles haladéktalanul jelenteni, és a bankkártyát letiltatni a jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 16. pontjában foglaltak szerint. 9. A bankkártya használata 9.1. Bankkártyával készpénzfelvételre, illetve termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére a kártya alapjául szolgáló számlaegyenleg erejéig, de legfeljebb a Bankkártya Szerződésben meghatározott limit mértékéig van lehetőség. 9.2. A Takarékszövetkezet a bankkártya használatával kapcsolatban hozzá benyújtott fizetési igényeket teljesíti és a kártya alapjául szolgáló bankszámlára terheli, a beérkező jóváírási tételeket pedig jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 9.3. A bankkártya útján adott fizetési megbízás, illetve fizetési művelet visszavonhatatlan, kivéve, ha a megbízással, illetve a fizetési művelettel egyidejűleg az összeg nem került meghatározásra. 9.4. A Takarékszövetkezet fizetési igényt csak abban az esetben utasít vissza, ha az ügyfél személyazonosságában kétely merül fel, ha a kártyát letiltották, ha a kártya érvényessége lejárt, ha a terhelésre a kártya alapjául szolgáló bankszámlán nincs 188

fedezet, és ha a kereskedelmi elfogadóhely részére előzetes fedezetvizsgálatot előírt, de ez nem történt meg. 9.5. A Számlatulajdonos köteles a kártya alapjául szolgáló bankszámlán folyamatosan biztosítani a kártyával lebonyolított tranzakciók elszámolásához szükséges fedezetet. 9.6. A Takarékszövetkezet biztosítja a Számlatulajdonos részére a bankkártyán tárolt vagy rendelkezésre bocsátott pénzösszeg nagyságának ellenőrzését, mely történhet ATM-en illetve telefonos ügyfélszolgálaton keresztül.

10.

Készpénzfelvétel bankjegykiadó automatából

A bankkártyával készpénz vehető fel belföldön és külföldön bankjegykiadó automatából (ATM), a Takarékszövetkezet által meghatározott összeg erejéig. Az ATM bizonylat formájában tájékoztatást ad a tranzakció összegéről és az Integráció tulajdonában lévő, valamint a GBC elszámolási körbe tartozó ATM esetén a rendelkezésre álló számlaegyenlegről, emellett napló formájában - a tranzakció igazolására szolgáló elektronikus adattal megegyezően - rögzít minden műveletet, amely ellenkező tényállás bizonyításáig hitelesen igazolja a műveletek és a tranzakciók megtörténtét és a tranzakciók összegét. A kártyával történő készpénzfelvétel összege a tranzakció elfogadó bank által elszámolásra történő benyújtásának értéknapjával kerül a Számlatulajdonos bankszámláján terhelésre. Bankjegykiadó automata használata esetén a 3. hibás PIN megadása után az automata a tranzakciót visszautasítja, és a bankkártyát visszaadja vagy bevonja. Visszaadás esetén az ügyfél a bankkártyát csak másnap 00:00 órától használhatja. Bevonás esetén az ügyfél a (36)/(06)/(1) 202-37-77/620-628-as melléken, vagy a (36)/(06)/(1) 212-02-02-es telefonszámon, illetve belföldről a (06)/(40) 100-100-as telefonszám felhívásával azonnal értesítheti a Hitelintézetet.

11.

Készpénzbefizetés bankkártyával ATM terminálon keresztül

A bankkártyával készpénz csak az Integráció által üzemeltetett és erre alkalmas (depozit funkcióval rendelkező) ATM-eken keresztül fizethető be a Számlatulajdonos bankszámlájára. Készpénz befizetési tranzakció a kártya és a PIN kód használatával, és kizárólag az ATM által kiadott boríték felhasználásával vihető véghez. Az ATM-be befizetéskor elhelyezett borítékokat a Takarékszövetkezet alkalmazottaiból álló bizottság bontja fel. Az ATM terminálon keresztül történő befizetéseknél a Takarékszövetkezet az utólagos, bizottságilag ellenőrzött összeget írja jóvá a bankszámlán abban az esetben is, ha az nem egyezik a Kártyabirtokos által megadott összeggel. A befizetett összeg a tranzakció napjától számított 3 banki munkanapon belül kerül jóváírásra a befizetés napját követő nap dátumával. A befizetett összeg kamatozásának kezdete a befizetést követő nap.

189

12.

Készpénzfelvétel a bankpénztári, illetve postai elektronikus kártyaolvasó terminálon keresztül

Készpénzfelvétel a bankpénztári, illetve a postahivatali elektronikus kártyaolvasó terminálon (a továbbiakban: POS) a kártya és a PIN kód használatával, az adott elfogadó bank vagy Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Posta) által meghatározott módon történik. A tranzakcióról készült bizonylatot a Kártyabirtokos köteles ellenőrizni és aláírni. A bankfiók, illetve a Posta ügyintézője jogosult a Kártyabirtokostól személyazonosságának igazolása céljából erre alkalmas hivatalos okmányt kérni, és a személyazonossággal kapcsolatos kétely felmerülése esetén jogosult a kártyát visszatartani. A PIN kód - az elfogadóhely által meghatározott számú - helytelen megadása esetén is jogosult az ügyintéző a kártyát visszatartani.

13.

Termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése ATM terminálon keresztül és kereskedelmi elfogadóhelynél

13.1. A bankkártya segítségével termékek és szolgáltatások ellenértéke kiegyenlíthető: a) ATM terminálon keresztül, azon termék/szolgáltatás amelynek lehetőségét az ATM üzemeltetője biztosítja, b) személyesen a kereskedelmi elfogadóhelyen POS terminálon keresztül, vagy, mechanikus kártyaolvasó (a továbbiakban: imprinter) használatával, illetve c) MasterCard Business valamint Széchenyi Kártya esetén, a kártyaszám megadásával az Interneten, telefonon, faxon vagy postai úton történő megrendeléskor. Az Internetes használatot a kibocsátó bank korlátozhatja, a bankkártya használatát egyes kereskedő típusoknál letilthatja. Az Interneten keresztüli szerencsejáték a bankkártyával nem engedélyezett. 13.2. Amennyiben a kártyával történő fizetés személyesen történik, akkor a tranzakció a bankkártya használatával, a kártyatársasági szabályok által meghatározott módon történik. 13.3. A bankkártyával a Kártyabirtokos csak a ténylegesen megtörtént vásárlások és szolgáltatások ellenértékét fizetheti meg. 13.4. A kereskedelmi elfogadóhelyen kártyával vásárolt áruval, illetve elvégzett szolgáltatással kapcsolatos reklamáció elfogadása esetén az ellenérték visszatérítését az elfogadóhely és a Kártyabirtokos egymás között rendezi. 13.5. MasterCard Business illetve Széchenyi Kártyával telefonon, postai úton vagy Interneten történő megrendelés esetén a tranzakció a bankkártya számának és lejárati idejének megadásával hajtható végre. A kereskedelmi elfogadóhely kérhet még további, a bankkártyán szereplő adatokat, mint a kártyán szereplő név, illetve a CVV2 kód. 13.6. A külföldről megrendelt terméket, illetve szolgáltatást a vonatkozó vám és egyéb jogszabályok, valamint a kereskedelmi elfogadóhely által meghatározott szabályok szerint lehet igénybe venni, illetőleg visszamondani.

190

13.7. A bankkártyával történő fizetés a kereskedelmi kártyaelfogadó helyen a kártyatársaságok által meghatározott szabályok szerint történik. Amennyiben a bankkártya nem kér PIN kódot a tranzakció során, a kereskedő által kiállított bizonylatot a Kártyabirtokosnak aláírásával kell elismernie, és annak egyeznie kell a kártyán található aláírási panelen szereplő aláírással. Abban az esetben amikor a tranzakció PIN kód megadásával történik, a kiállított bizonylatot az ügyfélnek nem kell aláírnia, nem szerepel rajta aláíró sáv. 13.8. Az elfogadóhely kérésére a Kártyabirtokos köteles a személyazonosság igazolására szolgáló okmányt ellenőrzés céljából bemutatni. További kétség esetén az elfogadóhely jogosult a bankkártya visszatartására. 13.9. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a bankkártyával vásárolt termékekért és igénybevett szolgáltatásokért, illetve az ezekkel kapcsolatos károkért (beleértve az Internetes számítógépes csalást is) így nem részese a Kártyabirtokos és az elfogadóhely között esetlegesen felmerülő jogvitáknak, de köteles a felek közötti jogvitákhoz kapcsolódóan - a banktitok betartásával - a szükséges tájékoztatást, illetve adatot megadni. 13.10. A Kártyabirokos és a Számlatulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a Kártyabirtokos a bankkártyát csak a bankszámlán fedezetül rendelkezésre tartott összeg erejéig használja. 13.11. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos bankszámláját a GBC-től, illetve a MasterCard-tól kapott tranzakciós adatok, alapján terheli meg. Az elfogadó banknak ATM tranzakció esetén 7 nap, POS tranzakció valamint papíralapú tranzakció esetén 30 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a tranzakciót a kibocsátó felé. Az Integrációs és GBC elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelése a tranzakciót követő banki munkanapon történik. A MasterCard elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelésére azon a banki munkanapon kerül sor, amikor az elfogadó banktól beérkezett a Takarékbank Zrt.-hez a tranzakció elszámolásra. 13.12. A Takarékszövetkezet a külföldön végzett tranzakciók elszámolásánál alkalmazott – a 14.7. pont szerint meghatározott - árfolyamról és konverziós költség mértékéről az ügyféltérben kifüggesztett hatályos Hirdetményben ad tájékoztatást.

14.

Kamatok, jutalékok, díjak, költségek

14.1. A Kártyabirtokosnak nyújtott bankkártya szolgáltatásokért a Takarékszövetkezet kamatokat, jutalékokat, díjakat és költségeket jogosult felszámítani, és azokkal a kártya alapjául szolgáló számlát automatikusan megterhelni. 14.2 A bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlára vonatkozó kamatszámítás módja: a számla napi záróegyenlege × a kamat mérték (%) 100 x 365 14.3. A felszámítható kamatok, jutalékok, díjak, költségek: 191

-

Tranzakcióhoz nem kapcsolódó, időszakosan jelentkező díjak Egyes eseményekhez kapcsolódó díjak Tranzakciókhoz kapcsolódó díjak Közvetített szolgáltatás díjának továbbterhelése

14.4. A bankkártya szolgáltatásokkal összefüggő kamatok, jutalékok, díjak és költségek részletes felsorolását, illetve mértékét a hatályos Hirdetmény tartalmazza. 14.5. A Banknak jogában áll a kamatok, jutalékok, díjak és költségek mértékét – a jogszabályi változásokra, a bankkártya szolgáltatással összefüggésben igénybevett külső szolgáltatók áremelésére, a működési költségek és a bankkártya üzletági kockázatok növekedésére tekintettel - egyoldalúan módosítani. A Bank a módosítás hatályba lépése előtt legalább 2 hónappal előre közzéteszi az új díjakat, illetve költségeket tartalmazó Hirdetményt. 14.6. A bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlaösszegre felszámított kamatláb változása a módosítást közzétevő Hirdetményben megjelölt napon lép hatályba. Az évi 0,7 százalékpontos vagy azt meghaladó mértékű kamatláb-módosításról a Bank/Takarékszövetkezet a legközelebbi számlakivonaton tájékoztatja a Számlatulajdonost. 14.7. A külföldön végzett tranzakciók elszámolása a tranzakció feldolgozásának napján érvényes, a Nemzetközi Kártyatársaságok által alkalmazott feldolgozási árfolyamon kerül átszámításra elszámolási devizanemre, majd az elszámolási devizanemről a Bank külkereskedelmi deviza eladási árfolyamán történik a forintra való átszámítás. 14.8. A Bank a bankkártya szolgáltatásai, szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez más személyek, szolgáltatók közreműködését is igénybe veheti. A Hitelintézet a saját nevében igénybevett/megvásárolt, de a Számlatulajdonos/ Kártyabirtokos részére megrendelt és továbbértékesített szolgáltatások (közvetített szolgáltatás) ellenértékét jogosult a megrendelő Számlatulajdonos felé továbbszámlázni. 14.9. A Bank/Takarékszövetkezet a bankkártyával végrehajtott fizetési műveletekről havonta értesíti a Számlatulajdonost a postai úton kézbesített bankszámlakivonattal, mely tartalmazza a fizetési műveletek összegét és időpontját, a tranzakcióknál felszámolt díjakat és jutalékot, valamint – külföldi pénznemben meghatározott tranzakciók esetén – a külföldi pénznemben meghatározott értéket, illetve a forintra történő átváltási árfolyamot.

15.

A bankkártya megújítása

A Takarékszövetkezet a kártya lejáratának napját megelőző 30 nappal a Bankkártya Szerződés alapján automatikusan megújítja, ha - a Számlatulajdonos pénzügyi megítélése nem változott és - a kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos részéről eltérő tartalmú írásos nyilatkozat nem érkezett. Az új kártyát a Kártyabirtokos személyesen, a lejárt kártya egyidejű visszaszolgáltatásával veheti át. 192

16.

A bankkártya letiltása, a Számlatulajdonos, Kártyabirtokos bejelentési kötelezettsége

16.1. A kártya letiltása - a hatályos Hirdetményben közölt letiltási díj felszámítása mellett - a Számlatulajdonos, a Kártyabirtokos illetőleg a Takarékszövetkezet rendelkezése alapján történik. 16.2. Bankkártyája elvesztését, ellopását, elrablását, illetve, ha a bankkártya adatai, vagy a hozzátartozó PIN kód jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, vagy ha a Számlatulajdonos olyan műveletet fedezett fel a bankszámlakivonaton, amelyet nem kíván elismerni, illetve ha a Kártyabirtokos pénzforgalmi bankszámla feletti rendelkezési joga megszűnt, az erre vonatkozó tényt - a bankkártya letiltása érdekében a Kártyabirtokos illetve a Számlatulajdonos köteles azonnal telefonon vagy személyesen bejelenteni: - a forgalmazó takarékszövetkezet bármely egységében, munkaidő alatt telefonon, személyesen, vagy írásban, vagy - a Takarékbank Zrt. központi ügyfélszolgálatán 0-24 óráig, a (36)/(06)/(1) 212-0202es, illetve a belföldről hívható (06)/(40) 100-100 as telefonszámon Kártyalopás, elrablás, illetve visszaélés gyanúja esetén a Kártyabirtokosnak illetve a Számlatulajdonosnak haladéktalanul feljelentést kell tennie a Rendőrségen, és a feljelentés másolatát el kell juttatnia a Takarékszövetkezethez. A bankkártya letiltása, valamint a költség- és kockázatvállalás vonatkozásában a letiltás időpontjában Magyarországon érvényes helyi időt kell irányadó időnek tekinteni. A bejelentés akkor minősül megtettnek, ha azt a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos tette, megadta a szükséges adatokat (Számlatulajdonos szervezet neve, kártya fajtája, kártya száma, Kártyabirtokos neve, anyja neve, Kártyabirtokos születési ideje, levelezési címe, személyazonosító okmányának száma). A Kártyabirtokos és a Számlatulajdonos súlyosan gondatlan magatartásának minősül, ha a Kártyabirtokos és a Számlatulajdonos nem tesz eleget a bankkártya letiltására vonatkozó, azonnali bejelentési kötelezettségének. A bejelentésekről a Bank/Takarékszövetkezet hangfelvételt készít, valamint nyilvántartást vezet, melyet 18 hónapig megőriz. A Bank/Takarékszövetkezet a bejelentések tényéről, tartalmáról és időpontjáról a Kártyabirtokos illetve a Számlatulajdonos kérésére, - ugyanarra a bejelentésre vonatkozóan egy alkalommal térítésmentesen igazolást ad ki, egy éven belüli bejelentésre vonatkozóan az igény bejelentésétől számított 15, egy évnél régebbi bejelentésre vonatkozóan 30 munkanapon belül. 16.3. Tekintettel arra, hogy a bejelentő személy személyazonosságának ellenőrzésére a telefonos letiltás esetén csak korlátozottan van lehetőség, a Bankot/ Takarékszövetkezetet nem terheli felelősség a letiltás következményeiért, ha az illetéktelen személytől érkezik. 16.4. A letiltással kapcsolatosan a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost terhelő kötelezettségek elmulasztásából, vagy az illetéktelen letiltásból illetve a letiltással kapcsolatos visszaélésből eredő, a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost ért károkért a Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 16.5. A Bank jogosult letiltani a kártyát, ha 193

- a kártya elvesztéséről, ellopásáról, elrablásáról illetve hamisításáról tudomást szerez és a kártyát a Kártyabirtokos, Számlatulajdonos nem tiltotta le, - ha a Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződésbe foglaltakba, illetve jogszabályba ütközően használja a bankkártyát,

- a Bankkártya Szerződés megszűnt és a kártya nem került visszaszolgáltatásra. 16.6. A kártya Banki letiltása esetén, a Takarékszövetkezet köteles a Kártyabirtokost a letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően haladéktalanul értesíteni a letiltás tényéről és annak okairól, a Kártyabirtokos által a bankkártya igénylőlapon megadott telefonszámon, illetve – annak érdekében, hogy az értesítést a Kártyabirtokos írásban is kézhez kapja – ezzel egyidejűleg gondoskodik az értesítés részére postai úton történő eljuttatásáról. legkésőbb a következő munkanapon. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget az értesítés elmaradásából eredő károkért, amennyiben a Kártyabirtokos az általa megadott telefonszámon vagy értesítési címen nem elérhető.

16.7. Letiltott kártya státusza nem változtatható meg, a letiltott kártya helyett pót-, illetve új kártyát kell igényelni. 16.8. Telefonos letiltás esetén az ügyfél az ügyintéző kérésére nyilatkozik arról, hogy igénylie a bankkártya pótlását. Amennyiben igényli, a kártya legyártásra kerül, az igénylés írásban történő megerősítésére pedig akkor kerül sor, amikor az ügyfél átveszi az új kártyát a Takarékszövetkezetnél. 16.9. A Bank jogosult felfüggeszteni a kártya használatát, ha a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos nem tartja be a Bankkártya Szerződésben foglaltakat.

17.

A bankkártya pótlása

A Kártyabirtokos írásban pótkártyát igényelhet, ha a kártya a lejárati időn belül rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált (technikai csere). A pótkártya érvényességi ideje megegyezik az eredeti kártya érvényességi idejével. Amennyiben a Kártyabirtokos neve megváltozik, és ezt személyazonosító okmányában is érvényesítteti, írásban névváltozás miatti technikai cserét kérhet. A pótkártya érvényességi ideje megegyezik az eredeti kártya érvényességi idejével. A Kártyabirtokos szóban/írásban kérheti ellopott/elveszett/elrabolt bankkártyájának pótlását, az ellopott/elveszett/elrabolt bankkártya lejárati idején belül. Ebben az esetben a bankkártya új kártyaszámmal és PIN kóddal kerül kibocsátásra. A pótkártya érvényességi ideje 2 év, Széchenyi Kártya pótlása esetén a pótkártya érvényességi ideje 1 év. A pótkártya átvételének feltételei megegyeznek a 6. pontban leírtakkal. A kártya pótlása a hatályos Hirdetményben közzétett pótkártya díj felszámítása mellett történik.

18.

A bankkártya visszaszolgáltatása

A Kártyabirtokos köteles a birtokában lévő kártyát a Bank részére haladéktalanul visszaszolgáltatni, ha 194

a) a bankkártya letiltásra került b) a Bank új, illetve pótkártyát bocsát rendelkezésére c) a kártya alapjául szolgáló pénzforgalmi bankszámla és/vagy Bankkártya Szerződés megszűnik d) a Bank erre felszólítja. A bankkártya a Takarékbank Zrt. kizárólagos tulajdona. Amennyiben a bankkártyát a Kártyabirtokos nem szolgáltatja vissza, a Bank jogosult a bankkártyát - a hatályos Hirdetményben közzétett letiltási díj felszámítása mellett - letiltani. A visszaadás elmulasztásából és esetleges további jogtalan használatból eredő károkért a felelősség a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost terheli.

19.

Segítségnyújtás, reklamáció

19.1. A Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződés hatályba lépésétől kezdődően a bankkártya szolgáltatásokkal kapcsolatos információ-, illetve segítségkérés céljából elsősorban a számlavezető Hitelintézethez fordulhat. Segítségkérésre igénybe vehető a Takarékbank Zrt. Bankkártya Back Office Osztály által 0-24 óráig üzemeltetett ügyfélszolgálat is, a (36)/(06)(1) 202-37-77/620-628-as melléken. Amennyiben a Kártyabirtokos reklamációt kíván bejelenteni, azt munkaidőben a számlavezető Takarékszövetkezetnél, munkaidőn kívül, a Takarékbank Zrt. által 0-24 óráig üzemeltetett (36)/(06)/(1) 2120202-es telefonszámon teheti meg. 19.2 A Számlatulajdonos, illetőleg a Kártyabirtokos a bankszámlakivonat, terhelési értesítő valamint az egyes tranzakciókról készült bizonylatok alapján a tranzakciók elszámolásával kapcsolatos reklamációt jelenthet be a számlavezető Takarékszövetkezetnél az erre rendszeresített nyomtatványon írásban. A Takarékszövetkezet a reklamáció kivizsgálásához az eredeti bizonylatok és egyéb dokumentumok bemutatását is kérheti. A kért dokumentumok benyújtásának elmulasztásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.3 A reklamáció bejelentésének határideje a kérdéses tranzakciót feltüntető bankszámlakivonat, illetve terhelési értesítő kiállításától számított 40 nap. A Számlatulajdonos köteles a Takarékszövetkezetet haladéktalanul értesíteni abban az esetben, ha a bankszámlakivonatot a megelőző elszámolási időszak zárónapját követő hónap 20. napjáig nem kapja kézhez. 19.4 Amennyiben a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos a reklamációt a 19.3. pontban meghatározott határidőben nem jelenti be, a polgári jog szabályai szerint az elévülési időn belül érvényesítheti igényét, de a reklamáció időbeni bejelentésének elmulasztásából eredő kárért a Bank/ Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.5. Az Integráció által üzemeltett pénzkiadó automaták működésével, használatával kapcsolatos reklamációk a 19.1. pont szerinti helyeken jelezhetők. A Takarékszövetkezet a reklamációt kivizsgálja és lehetőségei szerint támogatást nyújt a tranzakció lebonyolításához. A Bank/Takarékszövetkezet az automata helytelen használatából eredő kárért nem vállal felelősséget.

195

19.6. A kártyával fizetett termékekért, szolgáltatásokért a Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.7. Amennyiben a reklamáció a Bank/Takarékszövetkezet saját hatáskörében elintézhető, a Hitelintézet 15 napon belül értesíti a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost a panaszával kapcsolatban megtett intézkedésekről és döntésről. A Takarékszövetkezet a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos megalapozott reklamációja esetén, a reklamáció kivizsgálását követően írja jóvá a kifogásolt összeget a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláján. 19.8. Amennyiben a reklamáció elbírálása a Bank/Takarékszövetkezet, illetve az Integráció hatáskörén kívül esik, vagyis arra a Nemzetközi Kártyatársaságok által meghatározott szabályok vonatkoznak, a Bank a nemzetközi szabályokban előírt határidőn belül bírálja el a reklamációt és - alaptalan kifogás esetén elutasítja azt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül írásban értesíti; - megalapozott vagy részben jogos kifogás esetén a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost megillető összeget – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – a reklamációs eljárás lezárását követően megtéríti; - amennyiben a reklamáció elintézése más hitelintézet hatáskörébe tartozik, a Hitelintézet regisztrálja a panaszt, és azt azonnal továbbítja az illetékes Hitelintézethez. A reklamáció elintézése a Nemzetközi Kártyatársaságok által kötelezően előírt szabályok és határidők alapján történik. A panasz elintézéséről a Takarékszövetkezet haladéktalanul, írásban értesíti a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost. 19.9. A reklamáció elutasítása esetén, amennyiben a Nemzetközi Kártyatársaság szabályai szerint a Bank lehetségesnek tartja, a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos kérelme alapján a Bank a Nemzetközi Kártyatársaságnál, illetve annak tagbankjánál külön eljárást kezdeményezhet. 19.10

A külön eljárás iránti kérelmet a számlavezető Takarékszövetkezetnél nyomtatvány kitöltésével az eljárás indokoltságát alátámasztó információk megadásával lehet megtenni.

19.11 A kérelem előterjesztésének határideje a reklamáció elutasítását tartalmazó értesítés kézhezvételének időpontjától számított 15 nap. 19.12 A Nemzetközi Kártyatársaságnál kérelemre indult eljárás költsége a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost terheli. 19.13. A reklamációval összefüggő költségekre vonatkozó rendelkezéseket a hatályos Hirdetmény tartalmazza. 19.14. A Takarékszövetkezet a hibás tranzakciókra, tranzakciós költségekre, jóváírásokra vonatkozó reklamációkkal csak a vitatott tranzakció bizonylatainak az elfogadóhellyel szerződésben álló, a pénztárat működtető, illetve készpénzkiadó automatát üzemeltető Takarékszövetkezettől a Takarékbank Zrt-hez történő megérkezését követően tud érdemben foglalkozni. 196

20.

Felelősségviselés

20.1. A Számlatulajdonos illetve a Kártyabirtokos szerződésszegéséből, mulasztásából eredő károkért a Bank nem tartozik felelősséggel. Amennyiben a Kártyabirtokost ért kárral kapcsolatos felelősségvállalásról van szó, úgy a felelős a Bank. A Kártyabirtokost ért minden olyan kárért, amelyért való felelősségét a Bank nem zárta ki, a Takarékbank Zrt. áll helyt. 20.2. A titkos személyi azonosító szám (PIN kód) más személy (nem a Kártyabirtokos) általi használatával véghezvitt tranzakciókért kizárólag a Kártyabirtokos felel. 20.3. A jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 16. pontjában írt bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt a Kártyabirtokos legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott bankkártyával történtek, vagy a bankkártya jogosulatlan használatából erednek, kivéve ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód nélkül használtak, vagy a kibocsátó nem gondoskodott arról, hogy a Kártyabirtokos a bejelentési kötelezettségét bármikor megtehesse. A kibocsátó mentesül a fenti bekezdésben meghatározott felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a bankkártya használatára, a személyes biztonsági elemek biztonságban tartására vonatkozó szabályok vagy a bejelentési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. A bejelentést követően a kibocsátó viseli a kárt - legfeljebb 15 millió forint erejéig – az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek. 20.4. A bankkártya jogosulatlan személy általi használatából eredő olyan kifizetést, amely a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, illetőleg a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó távértékesítési ügyletekkel kapcsolatos, a Kártyabirtokos kérésére törölni kell, és az ilyen megbízásból eredően kifizetett összeget a kibocsátó köteles az ügyfél részére jóváírni vagy részére visszafizetni. Az ügyfél a kérelem iránti jogáról nem mondhat le. 20.5. Kizárólag a Kártyabirtokost és a Számlatulajdonost terheli felelősség, ha a bankkártyát a Kártyabirtokos nem rendeltetésszerűen használja, illetve a visszaszolgáltatandó kártyát nem adja le, és ebből eredően kár keletkezik. Csalárd eljárásnak, illetve a használatra vonatkozó kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésének minősülnek például az alábbiak: - a bankkártyával történő tranzakciót a PIN kód hibátlan megadásával hajtották végre; - az ügyfél az általa el nem ismert bankkártya tranzakcióról kapott sms-értesítés után 197

-

nem tette meg a bejelentést a Hitelintézet felé; az ügyfél más személy részére átadta azon kódokat/azonosítókat, melyek lehetővé tették a kártya használatát

20.6. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos(ok) egymás közötti jogviszonya a Bank felé hatálytalan, az ebből eredő jogviták vonatkozásában a Bank nem felelős a Kártyabirtokos(ok) által a Számlatulajdonosnak okozott károkért a Hitelintézet nem vállal felelősséget. 20.7. Hamis vagy hamisított kártyával véghezvitt tranzakciókért a bank nem vállal felelősséget.

21.

Egyéb rendelkezések

21.1. A Kártyabirtokos az egyes tranzakciókról készült bizonylatot, valamint a kártya használatával kapcsolatos valamennyi dokumentumot a saját érdekében köteles megőrizni, és szükség esetén a Bank/Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. Ellenkező esetben az esetleges reklamációt a meglévő, illetve a Takarékszövetkezet a birtokában lévő dokumentumok alapján bírálja el. 21.2. A Számlatulajdonos illetve a Kártyabirtokos kártyára vonatkozó adataiban, illetve a Bankkártya Szerződéssel összefüggő valamennyi lényeges körülményben történt változást köteles a számlavezető Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. 21.3. A Számlatulajdonos kérésére a bankszámla legkorábban a bankszámlához kapcsolódó valamennyi kártya visszaszolgáltatását követő 60 nap elteltével szüntethető meg. 21.4. A bankszámla titkos adatairól a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos hozzájárulása nélkül csak a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben meghatározott esetekben ad felvilágosítást harmadik személy részére. Ez alól kivételt jelent a tiltólista elfogadóhelyek és kifizetőhelyek részére történő közzététele a Takarékszövetkezet által, illetőleg részükre az egyes tranzakciók végrehajtásával kapcsolatosan a szükséges fedezet meglétéről vagy hiányáról történő információszolgáltatás. 21.5. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a Bankkártya Szerződést megszegő Számlatulajdonosról és Kártyabirtokosról a Takarékszövetkezet információt szolgáltat az illetékes szerveknek. 21.6. A banküzemi tevékenység biztonságának emelése céljából a Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos hozzájárul a Bankkártya Szerződésben szereplő, szerződési valamint személyes adataiknak a központi hitelinformációs rendszerbe történő felvételéhez. A Takarékszövetkezet az adatokat a KHR-ről szóló mindenkor hatályos törvényben (2011. évi CXXII. tv.) meghatározott esetekben és tartalommal küldi meg a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A központi hitelinformációs rendszer nyilvántartja azon bankkártya birtokos természetes személyek azonosító adatait, akikkel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 198

A központi hitelinformációs rendszer nyilvántartja azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre, b) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, c) ha vele szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény. 313/C. §-ában vagy a Btk 374. § (5) bekezdésében és 393. §-ában meghatározott bűncselekmény (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés) elkövetését állapítja meg. 21.7. A Bankkártya Szerződésben, a Bankkártya Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. 2013. évi CCXXXVII. törvény, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, a pénzforgalomra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok, a Büntető Törvénykönyv, valamint a Bank Általános Üzletszabályzata vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Bankkártya ügynöki tevékenység végzésének részletes szabályait a Megbízó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt hatályos - Üzletszabályzat és ÁSZF Lakossági betéti bankkártyához - Üzleti kártya üzlettszabályzat és ÁSZF tartalmazzák, melyek jelen üzletszabályzat 1. sz. mellékletei.

VIII. BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS (ügynöki tevékenység) A Takarékszövetkezet, mint megbízott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg.: 01-10-041206), mint befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet (befektetési vállalkozás) megbízása alapján a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt). 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet - függő ügynökként - végez a Hpt. 7.§.(3).c). pontjában foglalt felhatalmazás alapján. I. A takarékszövetkezet az alább meghatározott ügylettípusok végzésére jogosult a „függő ügynöki „kirendeltségein: a) értékpapír- és ügyfélszámla nyitása, megszüntetése b) nyugdíj-előtakarékossági számla nyitása, megszüntetése c) rendelkezés alapján történő pénz- és értékpapír átvezetés d) rendelkezés alapján történő pénz- és értékpapír zárolás, zárolás-feloldás e) fizikai értékpapír bevételezés és kiadás f) értékpapír-transzferrel kapcsolatos megbízás felvétele g) pénztári készpénz be- és kifizetés 199

h) i) j) k) l) m) n) o) p)

banki átutalás indítás és érkeztetés pénzelszámolás a Bankkal nettó elszámolás alapján értékpapír-elszámolás a Bankkal tőzsdén kívüli (OTC), azonnali sajátszámlás kötvénykereskedelem Kamatozó Kincstárjegy jegyzési megbízásának felvétele (külön Nyilatkozat alapján) Takarékinvest kötvények jegyzési megbízásainak felvétele tőzsdén kívüli (OTC) befektetési jegy kereskedelem megbízásra tőzsdei, azonnali megbízás felvétele a BÉT-en szereplő részvényekre egyéb jegyzés/nyilvános értékesítés lebonyolításában való közreműködés eseti szerződés alapján

II. Az „akviráló függő ügynöki” Kirendeltségekben a fent meghatározott ügylettípusokhoz kapcsolódó, az ügyfél és meghatalmazottja által aláírt szerződések, dokumentumok átvételére és a megbízások felvételére, illetve azok továbbítására jogosult a „függő ügynöki” kirendeltségek részére. Az ügynöki tevékenységek végzésének részletes szabályait a Megbízó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt hatályos „Befektetési és Kiegészítő Szolgáltatásokról szóló Üzletszabályzata” tartalmazza, mely jelen üzletszabályzat 2 sz. melléklete

IX. BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG A takarékszövetkezet biztosítási ügynöki – biztosítás közvetítői tevékenységét a Hpt. 7.§. (3) bek b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján folytathat a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályok (2003. évi LX. törvény2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit)) feltételeinek betartásával. A takarékszövetkezet a biztosítási ügynöki tevékenységet függő biztosításközvetítőként látja el biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján. Függő biztosításközvetítői tevékenység: Egy biztosító termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Függő biztosításközvetítőnek minősül az a tevékenység is, amelyet a főtevékenységhez kapcsolódó termékre, szolgáltatásra vonatkozóan, kiegészítő tevékenységként végez a takarékszövetkezet, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. Az ügynöki tevékenység végzésének részletes szabályait és feltételeit a biztosítóval megkötött megállapodások, valamint a biztosító által a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, honlapon közzétett Üzletszabályzatok és Általános Szerződési feltételek tartalmazzák.

200

IX. SZÉFSZOLGÁLTATÁS Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki. A Takarékszövetkezet Jánoshalmi Kirendeltségén végez széfszolgáltatást. A széfrekeszek őrzéséről az elhelyezésükre szolgáló páncélteremben a bankbiztonsági követelmények betartásával a Takarékszövetkezet gondoskodik. A széfszolgáltatás igénybevételére a Takarékszövetkezet az Ügyféllel széfbérleti szerződést köt. 1. A szolgáltatást igénybevevők köre A szolgáltatást igénybe veheti bármely nagykorú természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a takarékszövetkezettel bérleti szerződést köt. Egy széfrekeszt egyidejűleg legfeljebb két természetes személy bérelhet. A bérleti szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a bérlőtársakra egyaránt vonatkoznak, azok egyetemlegesek. 2. Széf bérleti szerződés A szolgáltatás igénybevételekor a Takarékszövetkezet és az Ügyfél széfbérleti szerződést kötnek. A széfbérlet a szerződésben megjelölt garanciális kategóriákra jön létre. A szerződés az aláírásának időpontjában hatályos és esedékes bérleti díj tényleges befizetésének napján lép hatályba. A szerződés megkötésének feltétele: természetes személynél: érvényes személyi igazolvány jogi személynél: cégszerűen aláírt aláírás bejelentő nyomtatvány kitöltése, mely a cég képviseletére jogosult személy azonosítását szolgálja, társasági szerződés, alapító okirat, aláírási címpéldány. A szerződés tartalmazza a következőket: - a felek megnevezését és adatait - a széfben elhelyezhető tárgyak körét - a bérlet időtartamát - a bérleti díj mértékét és a díjfizetés esedékességét, a garanciális kategóriákat - a széf feletti rendelkezés módját - a felek jogait és kötelezettségeit - a bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket - a felek felelősségének szabályait

201

A bérlő választja ki, hogy mely garanciális kategóriájú széfet bérel. A garanciális kategóriának a takarékszövetkezeti felelősségvállalása és a bérleti díj összege szempontjából van jelentősége. Garanciális kategóriák: I. II. III.

Értékhatár (Ft): 1 millió 2 millió 3 millió

3. A széfben elhelyezhető tárgyak A széfrekeszeket a széfbérlők különféle tárgyak, értéktárgyak, okmányok, iratok elhelyezésére, megőrzésére vehetik igénybe. A bérlő a széf tartalmát és a széfben elhelyezett dolog értékét nem közli a bérbeadóval, azt a bérbeadó a tilalmak megsértésének gyanúja esetén kívül nem vizsgálhatja. Tilos a széfrekeszben elhelyezni az alábbi tárgyakat: maró, gyúlékony, robbanó vagy más tűzveszélyes anyagok, illetve olyan tárgyak, amelyek tüzet, robbanást vagy egyéb kárt idézhetnek elő, illetve amelyek birtoklását jogszabály tiltja. A tilalmi rendelkezések megszegésének alapos gyanúja esetén a Bérbeadó jogosuét a széf tartalmát a Bérlő jelenlétében ellenőrizni. A tilalmak megszegése esetén a Bérbeadó jogosult a széfrekesz bérletét azonnali hatállyal megszüntetni. A bérlő ez esetben nem jogosult az előre befizetett bérleti díj visszatérítésére. A Bérlő teljes anyagi felelősséggel tartozik mindazokért a károkért, amelyek a tilalmak megszegéséből keletkeznek. 4. Bérlet időtartama, megszűnése A szerződés megköthető határozott vagy határozatlan időre. A bérleti időtartamának számítása naptári hónaponként történik. Minden megkezdett hónap egy teljes hónapnak számít. A határozott időre megkötött szerződés az ott meghatározott időpontban minden külön értesítés nélkül lejár. A Bérlő a szerződést a lejárati idő előtt bármikor jogosult azonnali hatállyal is megszüntetni. A szerződés a lejáratkor meghosszabbítható. A meghosszabbítás a (naptári hónapvégén vagy a határozott időtartam elteltekor) a szerződés időtartamának módosításával és a következő díjfizetési időszakra járó bérleti díj megfizetésével történik. A határozatlan időre megkötött szerződést bármelyik fél jogosult indoklás nélkül felmondással a felmondással érintett tárgyhó utolsó napjára megszüntetni. A felmondási idő a Bérbeadó esetén 15 nap, a Bérlő esetén a szerződés azonnali hatályú felmondással bármikor megszűntethető.

202

A Takarékszövetkezet azonnali hatállyal megszüntetheti a bérleti szerződést, ha a széf bérlője megszegi a tilalmi rendelkezéseket, illetve egyéb szerződésszegést követ el (pl: bérleti díj nem fizetése, stb) Felmondás esetén a Bérlő a már befizetett bérleti díj visszatérítésére nem jogosult. Amennyiben a széfbérletből kevesebb mint egy hónap van hátra, lehetőség szerint fel kell venni a kapcsolatot a Bérlővel, hogy kívánja-e a bérletet meghosszabbítani. Amennyiben igen, a bérleti díj befizetését követően a hosszabbítás tényét rögzíteni kell a nyilvántartásokban. Ha az ügyfél nem kívánja meghosszabbítani a bérletet, ellenőrizni kell, hogy a széfrekesz valamennyi tartozéka hibátlan-e. A kulcs átadásáról bizonylatot kell kiállítani. A megszűnés tényét rögzíteni kell. 5. A bérleti díj A bérleti díj felszámítása havonta minden megkezdett naptári hónapra történik és díjfizetési időszakonként (havonta) előre fizetendő. Minden megkezdett naptári hónapra teljes havi bérleti díj jár. A bérleti díjat díjfizetési időszakonként (havonta) előre a Takarékszövetkezet számlája alapján kell megfizetni. A fizetés történhet készpénzzel a takarékszövetkezet pénztárába, vagy átutalással a bérbeadó számlájára. A széf-bérleti díjat a bérlő az alábbiak szerint köteles megfizetni: - Határozott időtartamú bérlet esetén a szerződés kötéssel egyidejűleg legalább egy naptári hónapra, ezt követően havonta előre, illetve a bérlet teljes időtartamára járó díj összegét. - Határozatlan időtartamú bérlet esetén a szerződés aláírásával egyidejűleg a tárgyhóra esedékes bérleti díj összegét, ezt követően havonta előre. A havonta esedékes bérleti díj befizetésének határideje minden naptári hónap első munkanapja. A határozott időtartamú széfbérlet meghosszabbításának feltétele a szerződés módosítása és a következő díjfizetési időszakra járó bérleti díj megfizetése. A Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos bérleti díjat Hirdetményben teszi közzé, módosítás esetén a módosítás hatálybalépését megelőzően legkésőbb 15 nappal korábban a takarékszövetkezet ügyféltermeiben, illetve honlapján a módosítás okának feltüntetésével. Az egyoldalú, az ügyfél - akár fogyasztó akár vállalkozó - számára kedvezőtlen hitelezői módosításra az alábbi okok bekövetkezése esetén lehetséges: A Takarékszövetkezetnek jogában áll a kamatok, jutalékok, díjak és költségek mértékét – a Takarékszövetkezet széfszolgáltatással összefüggésben igénybevett külső szolgáltatók áremelésére, a működési költségek és a széf üzletági kockázatok növekedésére tekintettel egyoldalúan módosítani. Amennyiben a Bérlő a módosítást nem fogadja el jogosult a változás hatályba lépésének napjáig a szerződést felmondással megszűntetni a tárgyhó utolsó napjára, ellenkező esetben a módosított mértékű bérleti díj hatályos.

203

Amennyiben a Bérlőnek díjfizetési hátraléka van és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem nem tesz eleget, úgy az általa bérelt széf kinyitásához csak a hátralékos bérleti díj befizetése után kap engedélyt. Díjfizetési hátralék esetén a Takarékszövetkezet az esedékesség napjától számított 15 napon belül írásban felszólítja az elmaradt bérleti díj 8 napon belüli megfizetésre. Amennyiben a bérlő ennek nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a szerződést azonnali hatállyal felmondással - jogosult megszüntetni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet a bérlőt felszólítja a széf haladéktalan, de legkésőbb 8 napon belül történő kiürítésére és az elmaradt díjak, felmerült költségek, esetleges károk megfizetésére. Ha a felszólításnak a bérlő nem tesz eleget, a széfet a Takarékszövetkezet 12 havi eredménytelen várakozás után a széfet a bérbeadó alkalmazottaiból álló bizottság jelenlétében felnyitja (feltöri ) és az abban talált értéket leltár szerint felelős őrzésbe, „nyílt letétbe” veszi a Bérlő költségére. 6. A széf feletti rendelkezés módja: A szerződés megkötésekor az Ügyfél megjelöli a széf felnyitására jogosultak személyét (bérlő vagy meghatalmazott). A bérlőnek bérlőtárs bejelentése esetén rendelkeznie kell a szerződésben a széfrekesz nyitása feletti rendelkezés módjáról.

Bérlőtársak esetén tisztázni szükséges a széf feletti rendelkezés módját, amely lehet: - Együttes: a két bérlő csak együttesen nyithatja ki, - Külön-külön: bármelyik bérlő kinyithatja a széfet, - Bérlőtársak által meghatalmazott harmadik személy is jogosult a kinyitásra. Amennyiben a bérlő meghatalmazottat kíván bejelenteni, úgy a szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy ezt követően teheti meg. A meghatalmazás lehet állandó vagy eseti jellegű. A Bérlő a széfrekesz nyitására egyidejűleg csak egy harmadik személyt jogosult állandó jelleggel maghatalmazottként bejelenteni. A Bérlő közjegyző által hitelesített, vagy a takarékszövetkezet által erre a célra rendszeresített „Meghatalmazás” nyomtatványon két Takarékszövetkezeti alkalmazott tanúzásával ellátott írásos meghatalmazást tekinti érvényesnek. Az állandó meghatalmazás addig érvényes, amíg annak visszavonásáról nem értesíti a bérlő a Takarékszövetkezetet. A Bérlő(társ), meghatalmazott köteles a bérleti szerződés megkötésekor, illetve a maghatalmazás időpontjában az aláírás-mintáját a széfrekesz nyilvántartó kartonon megadni és a rekesz esetenkénti nyitásakor ezt a kartont a rendelkezési jogosultságnak megfelelően aláírni. A takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a meghatalmazáson lévő aláírások valódiságáért, ha az aláírás nem az ügyintéző jelenlétében történt. A széfnek a bejelentett meghatalmazott személy által történő nyitásából eredő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli. A bérlő nem jogosult a széf albérletbe adására vagy a bérleti jog átruházására. 7. A széfkulcsok kiadása A széfrekesz kettős zárral működik. Az egyik zár kulcsa a Bérlőé (bérlőtársaké), a másik zár kulcsát a Takarékszövetkezet őrzi. A széf kizárólag a két kulcs együttes működtetésével nyitható illetőleg zárható. Bérlő (Bérlőtárs) a birtokában lévő kulcsról nem készíthet másolatot. A széfek ügyfél-kulcsát a bérleti szerződés megkötésének időpontjában esedékes

204

bérleti díj tényleges befizetése és a kulcs átvételének írásbeli elismerése esetén adja ki a Takarékszövetkezet a Bérlőnek. A Bérlő köteles a széfrekesz ügyfélkulcsát gondosan megőrizni. A kulcs(ok) elvesztésével, illetve jogtalan felhasználásával okozott minden kárért felelősséggel tartozik. Amennyiben a Bérlő a kulcso(ka)t elveszti, köteles ezt a körülményt a Bérbeadónál haladéktalanul bejelenteni. A kulcs elvesztése esetén a széf felnyitásával (feltörésével), az új zár felszerelésével, valamint az új kulcs készítésével járó összes költségek a Bérlőt ( bérlőtársakat ) terhelik és kötelesek ezeket a széf felnyitása előtt megfizetni. Bérlőtársak esetében csak együttes megjelenéskor lehet a széfet a fenti módon felnyittatni. 8. A széfrekesz kinyitása, érték elhelyezés A bérleti szerződés megkötését és a díjak megfizetését követően az ügyintéző a kiválasztott széf mindkét kulcsával együtt az ügyfelet a széfterembe kíséri. Bemutatja a széf nyitásának menetét, átadja a kulcsokat, majd az általános széfnyitás menetének megfelelően magára hagyja az ügyfelet és az előtérben várakozik. Ha az ügyfél végzett, az ügyintéző ellenőrzi a széfrekesz helyes záródását, az ügyfelet az ügyféltérbe visszavezeti. 9. A széfbérlet megszűnése A széfbérlet bármely okból való megszűnése esetén a bérlő köteles a széfrekeszt kiüríteni és a részére kiadott ügyfélkulcsokat a Takarékszövetkezet részére visszaadni és a még esedékes díjakat megfizetni. Amennyiben a bérlőnek bérleti díj hátraléka van, a bérlet megszűntetésével köteles kiegyenlíteni. Amennyiben a Bérlő ezen kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a Takarékszövetkezetnek jogában áll a széfrekeszt bizottságilag felnyitni és a rekesz tartalmát a Bérlő veszélyére és költségére letétbe helyezni. A széfrekesz kényszer-nyitása miatt keletkezett kár és eljárás összes költsége a Bérlőt terheli és annak összegét köteles a Takarékszövetkezetnek megtéríteni. A széf tartalmának „nyílt letétként” való 5 évi eredménytelen őrzése után a Takarékszövetkezet jogosult a letétként kezelt vagyontárgyakat értékesíteni és annak ellenértékéből saját felmerült költségeit fedezni. A fennmaradó összeget a Bérlő nevén külön számlán kezeli. 10. A takarékszövetkezet és a bérlő felelőssége A takarékszövetkezet köteles gondoskodni a széfben elhelyezett tárgyak őrzéséről. Amennyiben azokban külső, elháríthatatlan okok miatt kár keletkezik, úgy a takarékszövetkezet a garanciális kategóriáknak megfelelő összeghatárig anyagi felelősséggel tartozik. Ezen felül az bérlő nem jogosult kártalanításra. A kár nagyságát a bérlőnek kell bizonyítania. Amennyiben a Bérlő a széf használatával összefüggésben kárt okoz köteles azt a Takarékszövetkezetnek megtéríteni pl: A kulcs elvesztése esetén a széf felnyitásával ( feltörésével ), az új zár felszerelésével, valamint az új kulcs készítésével járó összes költségek a bérlőt ( bérlőtársakat ) terhelik és kötelesek ezeket a széf felnyitása előtt megfizetni.

205

X. GARANCIA ÉS KEZESSÉG VÁLLALÁSA A takarékszövetkezet az PSZÁF. 1504/2000. számú határozatában foglalt engedély alapján jogosult a Hpt. 3. §. (1) f) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenység végzésére. 1. Ügyfélkör: A garanciát, kezességet a Takarékszövetkezet számlavezetési körébe tartozó ügyfelei részére, határozott időre nyújt. Nem vállalható bankkezesség, bankgarancia az olyan ügyfélért, aki/amely - csőd,- felszámolási,- végelszámolási eljárás alatt áll, - félévnél régebben lejárt hitelszerződésből vagy bankgarancia, bankkezességi szerződésből eredő tartozása áll fenn, - 60 napon túli lejárt adó,- vám,- társadalombiztosítási tartozása van, - hitelét a takarékszövetkezet garancia – vagy kezességvállalásán kívül más fedezet nem biztosítja. 2. Garancia, kezesség fogalma és általános szabályai Garancia: A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. Bankgarancia:

a Takarékszövetkezet, mint hitelintézet garantőr által az ügyfele megbízásából harmadik személy, a jogosult javára vállalt megbízási szerződés alapján vállalt garancia. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött szerződés alapján kötelezettséget vállalhat arra, hogy a bankgarancia levélben meghatározott feltételek – így különösen bizonyos események beállta, vagy elmaradása illetve okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr takarékszövetkezet olyan kötelezettségvállalása, amely alapján az ügyfele megbízásából a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak (3. személynek) - meghatározott összeg erejéig fizetést teljesíteni. A megbízó a garanciavállalásért díjfizetésre köteles, illetve megfelelő mértékű fedezetet köteles nyújtani. A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. (járulékosság hiánya) 206

A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr késedelem nélkül köteles - a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy - a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni. A garancia-vállalásra az ügyfél írásbeli kérelme alapján és kockázatvállalási bírálatot követően a Takarékszövetkezet, mint garantőr megbízott és az ügyfél, mint megbízó megbízási szerződést kötnek. A szerződésben a Takarékszövetkezet vállalja, hogy meghatározott feltételek teljesülését követően garancia-nyilatkozatot ad ki a szerződésben megjelölt 3. személy, a jogosult javára. A garancia nyilatkozatban a Takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy - a jogosult és a megbízó közötti alapjogviszony vizsgálata nélkül - a jogosult szabályszerűen benyújtott, első írásbeli igénybejelentésére (lehívására), annak kézhezvételétől számított 8 banki munkanapon belül a szerződésben rögzített összeg erejéig fizetést teljesít, ha a jogosult a lehívásban bejelenti, hogy a megbízó az alapjogviszonyban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesítette. A lehívott összegekkel a garancia mértéke automatikusan csökken. A szerződésben meghatározzák a felek a garanciavállalás kezdő és lejárati időpontját, a jogosult igény bejelentésének formai és tartalmi kellékeit. Kezességvállalás: Kezességvállalás a takarékszövetkezet részéről kizárólag a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt által folyósított kölcsönök hiteladósai részére történik. /Jelenleg 1 db ügynöki devizahitel van,amelynek kezességvállalásáért díjat nem számítunk fel./ Kezességvállalással a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A szerződést írásba kell foglalni. A kezesség járulékos jellegű, a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.

A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Bankkezesség: a takarékszövetkezet, mint hitelintézet által szerződésben vállalt kezesség. A bankkezesség készfizető kezesség, ha a felek ebben állapodnak meg, vagyis a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása.

Kártalanító kezesség

207

Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. A kezességvállalásra az ügyfél írásbeli kérelme alapján és kockázatvállalási bírálatot követően a Takarékszövetkezet, mint kezességvállalással megbízott és az ügyfél, mint megbízó megbízási szerződést kötnek arra az esetre, ha a takarékszövetkezet ügyfele a 3. személy (jogosult) felé fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a takarékszövetkezet, mint kezes fog helyette teljesíteni. A megbízó a kezességvállalásért díjfizetésre köteles, illetve megfelelő mértékű fedezetet köteles nyújtani. 3. Garancia, kezesség beváltása A kedvezményezettől (jogosulttól), illetve a kedvezményezett (jogosult) bankjától garancia, kezességvállalás esetén a Takarékszövetkezet kizárólag levélben fogad el garancia összeg kifizetésére, garancia, illetve a kezesség beváltására vonatkozó felszólítást. A garancia levelet nyilatkozatot kibocsátó Takarékszövetkezet a garancia beváltás jogosságát, a formai követelményeknek való megfelelését megvizsgálja, és ezt követően gondoskodik a garancia összeg átutalásáról. Ha a takarékszövetkezet, mint kezes a kedvezményezettet (jogosultat) kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a takarékszövetkezetre. A garancia /kezesség jogosult általi beváltása, illetve a takarékszövetkezet helytállása esetén a jogosultnak kifizetett összeg olyan kölcsönnek minősül, amely a folyósítás (garancia/kezesség beváltás) napján járt le a megbízóval, mint adóssal szemben. A Megbízó Ügyfél helyett a garancia - kezességvállalás alapján a Takarékszövetkezet által kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetés napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes Hirdetmény szerinti ügyleti kamatát, valamint késedelmi kamatot, kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. Az ügyleti kamat mértéke a mindenkori Hirdetmény szerint az adott ügyfél vonatkozásában a futamidő figyelembevételével a vállalkozóknak adható beruházási és forgóeszköz hitel felszámítható kamatmértékével azonos. 4. A garanciavállalásért és a kezesség vállalástért felszámítandó díjak A díjak a vállalt kockázat összegét alapul véve százalékos formában kerülnek meghatározásra, melyek mindenkori mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A díjszámítási időszaka a kockázatvállalás tervezett időtartamával egyezik meg. A megbízó által a lejárat előtt felbontott vagy felmondott szerződés vagy a megbízó hibájából bekövetkezett szerződésszegés miatti megbízotti felmondás esetén a már megfizetett garancia díj nem követelhető vissza.

208

Az ügyfél (megbízó) a helyette a garancia - kezességvállalás alapján kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes Hirdetmény szerint számított díjon felül kamatot, késedelmi kamatot, egyszeri kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. A garancia és kezesség vállalás esetén fizetendő díjak: az alap összeg évi 3%-a 5. A Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó szabályok A Takarékszövetkezet jogosult - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint a bankgarancia/kezességvállalás adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a vonatkozó törvény által meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 8.5. pont) A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon - természetes személy azonosító adatait, aki a bankgarancia/bankkezesség vállalási szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint - azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a takarékszövetkezettel bankgarancia vagy bankkezesség vállalásra irányuló jogviszonyt létesítettek.

209

XI. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉG Kiszervezésnek minősül, ha a takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt. 1. A takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó adatkezelését - a mindenkori pénzforgalmi rendelkezések figyelembevételével – kiszervezte a kiszervező által biztosított adatátviteli rendszer igénybevételével a következők szerint: a) a takarékszövetkezet által indított, illetve a takarékszövetkezet részére címzett zsíró - és klíring üzenetek (BZSR, UGIRO, Integrációs Klíring) kezelése, közvetítése, adatforgalmának technikai lebonyolítása b) KHR-hez kapcsolódó adatszolgáltatás lebonyolítása A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft (1122 Budapest, Pethényi út 9.), 2. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi szolgáltatások keretén belül kiszervezte az Internet Banki szolgáltatás adatforgalmának technikai lebonyolítását, melyek a kiszervezett tevékenységet végző által kifejlesztett szoftverrendszer igénybevételével, a szolgáltatások végzése során kezelt ügyfélprogram tranzakcióinak kezelésében, tárolásában valósulnak meg. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft (1122 Budapest, Pethényi út 9.), 3. A Takarékszövetkezet az EuroBank szoftver-rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások (jogszabálykövetés, felhasználói támogatás, karbantartás, szoftverhibák elhárítása, szoftverfejlesztés) biztosítását kiszervezte. A kiszervezett tevékenységet végző: Tak-Invest KFT 1148. Budapest, Fogarasi út. 64. Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 4. A Takarékszövetkezet kiszervezte a Telefonos Panaszkezelési Ügyfélszolgálatát a kiszervező által biztosított technikai és személyi háttér, üzemeltetés biztosításával. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (székhely: 1125 Budapest Fogaskerekű u. 4-6. ) Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 5. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység: SMS továbbítás A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (székhely: 1125 Budapest Fogaskerekű u. 4-6.) Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 210

6. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység: kivonatok központi nyomtatása A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (székhely: 1125 Budapest Fogaskerekű u. 4-6) Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű. 7. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység: Border rendszer használata. A kiszervezett tevékenységet végző: HW STÚDIÓ KFT 6000 Kecskemét, Kőhíd. u. 6. Kiszervezés időtartama: Határozatlan idejű. 8. A Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység az EUROBANK rendszer központi üzemeltetése. A kiszervezett tevékenységet végzi: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. ( székhely: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Kiszervezés időtartama: határozatlan idejű.

211

XII. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMATÓ VESZTESÉG MÉRSÉKLÉSE, ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A TAKARÉKSZÖVETKEZET TULAJDONÁBA KERÜLT INGATLANFEDEZET HASZNOSÍTÁSA A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) 7.§.(3) bek. i.) pontjában foglalt törvényi felhatalmazás alapján a Takarékszövetkezet az alábbi pénzügyi szolgáltatásokon kívüli tevékenység üzletszerű végzésére jogosult: „Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység. E tevékenységet a Takarékszövetkezet kizárólag ingatlanok vonatkozásában végzi. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása céljából (jellemzően hitel-tulajdonrész csereügylet kapcsán) a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok kezelésére, hasznosítására az alábbi szabályok az irányadóak. Hitel-tulajdonrész csereügylet esetén a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlan kezelése magában foglalja -

az állagmegóvási tevékenységet az állag rendszeres ellenőrzésének tevékenységét az állagmegóvás érdekében a szükséges kivitelezői munkálatok megrendelése, elvégeztetése, ellenőrzése, a számlák pénzügyi felülvizsgálata a vagyonbiztosításra előírt rendelkezések, szerződési feltételek betartásának ellenőrzését a hasznosítás céljából történő hirdetési tevékenységet a hasznosítással kapcsolatos megbeszélések, tárgyalások folytatását ügyfelekkel a hasznosításra vonatkozó határozott idejű (max: 6 éves) szerződések előkészítését és megkötését (általában bérleti szerződés keretében) a hasznosítási szerződések betartásának ellenérzését, ezek megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételét a hasznosítás megszűnése esetén az ingatlan visszavételét és a rendeltetésszerű használaton kívüli értékcsökkenés, károk megtérítésére irányuló igényérvényesítést (megállapodás útján vagy peres úton)

A fenti módon a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok 3 éven belüli elidegenítése érdekében mindent meg kell tenni. A hasznosítási szerződések: az eset sajátosságainak megfelelően a Polgári törvénykönyvben nevesített szerződéstípusok. A hasznosítás kérdésében meghozott döntést követően a kijelölt ügyféllel a szükséges szerződést meg kell kötni és gondoskodni kell a szerződésnek a szükséges nyilvántartásokba való bejelentéséről. A hasznosítási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia (szerződési feltételek): 212

-

-

-

a felek neve, azonosító adatai a hasznosítandó ingatlan pontos megjelölése a hasznosítás időtartamának meghatározása (max: 6 év) a hasznosításért/használatért járó díj meghatározása, fizetésének módja, esedékessége, egyéb feltételei, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei: a takarékszövetkezet részéről azonnali hatályú felmondási jog, az ingatlan kiürítésének kötelezettsége, esetleges károk megfizetése stb. meghatározandó, hogy az ingatlan fenntartásával, állagmegóvásával, felújításával járó költségek viselésére melyik szerződő fél köteles, a költségek beszámításának feltételei az ingatlan használatával járó közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség meghatározása a hasznosítás lejártát követően a takarékszövetkezettel szerződő fél elhelyezésre, csere ingatlanra nem tarthat igényt, a lejáratot követő legkésőbb egy hónapon belül az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiürítve, tisztán a takarékszövetkezet részére át kell adni felek egyéb jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.

213

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Üzletszabályzat a Takarékbank Zrt hozzájárulásával lép hatályba. A szabályzatot a Borotai Takarékszövetkezet Igazgatósága a …./201... számú határozatával elfogadta a 2015.01.29-én megtartott ülésén. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a korábban hatályos és többször módosított (2010. április 14-én a 1-12./2010. számú igazgatósági határozattal megállapított) Üzletszabályzat hatályát veszti. A Takarékbank Zrt hozzájáruló határozatszáma és kelte: Borota, 2014. …… ................................................. Radnai István igazgatóság elnöke

Melléketek:

1. Bankkártya Ügynöki tevékenység Üzletszabályzata - természetes személy és vállalkozás www.borotaitksz.hu /bankkártyák 2. Befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység Üzletszabályzata www.borotaitksz.hu /befektetések

214

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI ÜZLETSZABÁLYZAT

Recommend Documents