SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓKÖNYV

SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓKÖNYV

SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLATOK A KÖZÉPSZINTÛ ÉRETTSÉGIN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM FELVÉTELI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT© FELVÉTELI, ÉRETTSÉGI ÉS NYELVVIZSGA SZAKKIADVÁNYOK SZERKESZTÕSÉGE© BUDAPEST, PF. 544, TEL.: 06/1 473-0769 [email protected] SZERKESZTETTE: MAGYAR SZILÁRD LEKTORÁLTA: MÁRTON JÁNOS A FELADATSOROKAT ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK: HERMANN VERONIKA JAGASICS GERGÕ MAGYAR SZILÁRD MEZEI PÉTER POROGI DORKA KIADJA A DFT-HUNGÁRIA KÖNYVKIADÓ 1053 BUDAPEST, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 5.

A KÖNYV RÉSZLETEINEK UTÁNKÖZLÉSE KIZÁRÓLAG A KIADÓ ÍRÁSOS BELEEGYEZÉSÉVEL LEHETSÉGES

TEL.: 06/1 266-7601, [email protected] WWW.KONYVONLINE.HU KIADÓVEZETÕ: VARGA MIKLÓS SZAKMAI VEZETÕ: KATONA RENÁTA ÜGYVEZETÕ: DR. CSIKESZ TAMÁS

BORÍTÓ: TÓTH JUDIT TÖRDELTE: GYURKÓ NOÉMI

KÉSZÜLT A DEBRECENI KAPITÁLIS NYOMDÁBAN A NYOMTATÁSÉRT FELEL: KAPUSI JÓZSEF 4002 DEBRECEN, BALMAZÚJVÁROSI ÚT. 14. TEL.: 06/52 452-099 ISBN 963 9473 97 9 KIADÁS ÉVE: 2006 A KÉZIRAT LEZÁRÁSÁNAK IDÕPONTJA: 2006. JANUÁR

www.konyvonline.hu

TARTALOMJEGYZÉK Szerkesztõi elõszó Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Szövegértési feladatsor Megoldás 1. Megoldás 2. Megoldás 3. Megoldás 4. Megoldás 5. Megoldás 6. Megoldás 7. Megoldás 8. Megoldás 9. Megoldás 10. Megoldás 11. Megoldás 12. Megoldás 13. Megoldás 14. Megoldás 15. Megoldás 16. Megoldás 17. Megoldás 18. Megoldás 19. Megoldás 20. Megoldás 21. Megoldás 22. Megoldás 23. Megoldás 24. Megoldás 25. Megoldás 26. Megoldás 27. Megoldás 28. Megoldás 29. Megoldás 30.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

5 6 8 10 13 16 19 22 25 27 30 33 36 39 42 45 48 50 52 54 57 59 61 64 67 69 71 74 77 80 83 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 106 108 110 111 113 114 115 117 119 121 123 125 126 128 129 131 133 135 137 139

Könyvünk elé

A 2005-ben élesben is bemutatkozott kétszintû érettségi alapján megismerhettük az új rendszer pozitív és negatív tulajdonságait, hogy mely szempontokból lett a Nagy Megmérettetés nehezebb vagy könnyebb. Nehezebb lett, hiszen egy rendkívül komplex elvárásrendszernek kell megfelelni, viszont kedvezõbb is abból a szempontból, hogy a vizsgázó maga választhatja ki, milyen mélységben szeretne foglalkozni egy adott területtel: emelt vagy középszinten. A magyar nyelv és irodalmi középszint egyik komoly pontszámokat érõ része a szövegértési feladatsor, mely a megoldó forráshasználati, szövegelemzési és logikai kompetenciáit méri. Jól meggondolva azonban a szövegértés mint képesség nemcsak az érettségi vizsgán fontos, hanem az élet minden területén, hiszen az olvasottak tartalmának gyors és pontos átlátása az intelligens és mûvelt ember fontos jellemzõje még vizuális forradalomba rohanó világunkban is. Mindezek szellemében kívánok sikeres és hasznos munkát mindenkinek, aki képességei pallérozásának vágyával kézbe veszi kiadványunkat! Magyar Szilárd

szerkesztõ

EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE

1. FELADAT

1. FELADAT Összeállította: Hermann Veronika

Papp Sándor: Környezet és jövõkép (részlet) Az új évezred küszöbén különösen nagy a csábítás arra, hogy a jövõt kutatva jóslatokba bocsátkozzunk: hogyan alakul az emberiség, s benne a kisebb közösségek, a nemzet, az ország sorsa. Azonban feltûnõ lehet, hogy míg korábban a jóslatok – ideológiai alapállástól szinte függetlenül – a biztos jövõt vázolták fel (determinisztikus kép), mára a jövõképek egyre több eleme csupán valószínûsíthetõ (sztochasztikus), sõt, egyre gyakoribb a kiszámíthatatlan tényezõkre történõ utalás (kaotikus folyamatok). A gondolkodók, akik korábban rendíthetetlenül hitték, hogy jóslataik helyesek, és megvalósításukhoz kikövezett út vezet, napjainkban inkább csak „töprengõk”, akik tétován vizsgálódnak a lehetséges alternatívák között. A kérdést különösképpen aktuálissá teszik a világban lezajló globalizációs folyamatok, amelyek kapcsán egyértelmûen megállapítható, hogy a politikai, közigazgatási területállamok fokozódó mértékben adják át a helyüket a gazdasági, kulturális és környezeti/ökológiai régióknak. Világosan felismerhetõ viszont az is, hogy bár a globalizációs tendenciák elkerülhetetlennek látszanak – hacsak az euro-amerikai univerzalizmus nem ütközik más, öntudatosodó civilizációk/kultúrák törekvéseivel –, ám számos tekintetben nem minõsülnek pozitívnak, másként fogalmazva lassan kitapinthatóvá válnak a globalizáció korlátai és határai is. Egy találó megállapítás szerint a Föld kétharmadát víz fedi, a fennmaradó egyharmadot pedig a gazdaság borítja el. Korunkat, a 20. század végét bátran nevezhetjük a gazdaságba ágyazott társadalmak korának, hiszen napjaink emberének látómezejébõl szinte minden egyéb kiszorul, ami nem az anyagi célokkal függ össze. A jövõ szempontjából meghatározó oktatási rendszerek csaknem egyetlen valós feladata – minden, látszólag jóval szélesebb feladatrendszer ellenére – olyan ismeretek közlése, amelyek bizonyos javak elõállításával és a lehetséges szolgáltatások sokféleségével függenek össze. Meghökkentõ megállapítás lehet, de a gazdasági-technológiai rendszerek körül kialakult mítosz, amely szerint az „omnipotens” gazdaság az emberiség minden problémája megoldásának kulcsa, napjainkban szinte azt a kizárólagosságot élvezi, mint a 20. század korábbi szakaszában a faj- vagy osztálymítosz. A gazdaság több tekintetben „szakralizálódott”, egy-egy gazdasági akciót, pénzügyi manõvert, technológiai tökéletesítést, a tõzsdeindex rezdülését csaknem áhítatos hit és figyelem kíséri. Ha valamire ma azt mondják, hogy gazdaságtalan, az lesújtóbb vélemény, mint ha valakirõl azt állítják, hogy csúnya vagy erkölcstelen, ami egyértelmûen utal az etikai és esztétikai értékek másodlagos voltára. Jövõképben gondolkodva azt mondhatjuk, hogy az ideológiai alapozású jóslatok mindig szigorúan egyféle utat vázolnak fel a vagy-vagy kizárólagosságával, hiszen idegen tõlük az isis gondolkodásmód. A rendszerszemléletû, pragmatikus közelítés viszont alternatívákat vázol fel a „ha-akkor” kérdés/feltevés-válasz logika mentén. Az alternatívák egyike feltétlenül abból indul ki, hogy az éppen aktuális tendenciák folytatódnak, hiszen lineáris logikánk alapja az a hit, hogy a jövõ valamiképpen a múltra fog hasonlítani. A hazai távlatokra vonatkozó lehetséges jóslatok kapcsán elkerülhetetlen annak figyelembevétele, hogy az ország belátható idõn belül tagjává válik az európai intézményrendszernek. Nem elhanyagolható annak a szempontnak szem elõtt tartása, hogy ez a lépés a nemzetre nézve nem jelent egyidejû és automatikus csatlakozást. A taggá válás ily módon néhány alapelv betartását kikerülhetetlenül szükségessé teszi. A legfontosabbak: (a) a fenntarthatóság globális elve, tehát annak tudomásulvétele, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi rövid távú hasznot 6

EGÉSZ ÉVES ÉS INTENZÍV ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELÕKÉSZÍTÕ ÉVFOLYAMOK


1. FELADAT

a jövõ költségeivel nem finanszírozhatjuk; (b) a nagyregionális (EU) és a nemzeti szempontok összhangba hozása, azaz a feltételezhetõ (várható) harmonizáció és gazdasági növekedés egyben a jólét környezeti elemeinek javulását is kell, hogy szolgálja; (c) a helyi és regionális szinteken zajló elemzések és döntések – a szubszidiaritás elve alapján – kiemelkedõ szerephez jutnak. Forrás: Természet Világa, 2000. május ***

1. Mi a különbség a determinisztikus, sztochasztikus és kaotikus jövõkép között? 3 pont

2. Milyen stílusjegyek jellemzik a szöveget? Ezek melyik stílusrétegre utalnak? 4 pont

3. „A Föld kétharmadát víz fedi, a fennmaradó egyharmadot pedig a gazdaság borítja el.” A szöveg alapján hogyan értelmezné ezt a mondatot? 6 pont 4. Érveljen egy baráti vitában a globalizáció mellett vagy ellen! Álláspontját néhány mondatban fejtse ki! 8 pont 5. Mi a lineáris kohézió? Mik az eszközei? Keressen a szövegben legalább 5 példát rá! 6 pont

6. Hogyan állítható szembe a „vagy-vagy” és az „is-is” gondolkodásmód a jövõkép szempontjából? Mi a lineáris logika? 6 pont 7. Összegezze a szöveg tartalmát néhány mondatban!

4 pont

8. Mennyire érvényesül a szerzõ saját álláspontja a szövegben? Miért?

3 pont

DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) 473-0769, [email protected], www.dft.hu

7


2. FELADAT

2. FELADAT Összeállította: Hermann Veronika

Szekér Endre: „Életre-halálra olvasni…” „Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék” (Márai Sándor)

Márai Sándor otthon, Magyarországon, majd a kényszerû számûzetés éveiben külföldön, távol Kassától és Budától, a Mikó utca gesztenyefáitól anyanyelvébe fogódzva – mindig csak olvasott. Neki kedvesebb volt talán az írásnál, az alkotásnál is az olvasás. Egész életét befonta, „megalapozta”, alakította, formálta az olvasás minden körülmények között. Õ írt és olvasott éjjel és nappal, békében és háborúban, egészségesen és betegen, fiatalon és öregen, mindig könyvek között élt, hajóládáiból a távoli San Diegóban is régi könyveit vette elõ, a megjelent új könyveket lapozgatta, korábbi olvasmányait ízlelgette, legtöbbször talán Arany János és Krúdy Gyula mûveit olvasgatta életének hosszú évtizedei alatt. A könyv, az olvasás neki többet jelentett mindennél, a kor emberpróbáló eseményeinél stb. Egyszer pl. 1944-ben ezt írta naplójában: „Éjjel Shakespeare szonettjeit olvasom. Mennyivel több ez, mint egy világháború! S e szonettek túl is éltek egynéhány világháborút.” Az olvasásról többször vall pl. a Füveskönyvben, az Ég és földben vagy naplóiban. „Erõvel” kell olvasni, „néha nagyobb erõvel olvasni, mint amilyen erõvel az írás készült, melyet olvasol”. S aztán így folytatja: „áhítattal”, „szenvedéllyel”, „figyelemmel” és „kérlelhetetlenül” kell olvasni. Meglepõ az, hogy Márai, az író, és Márai, az olvasó olykor „megütközik”, véleményét átformálja, ellentétbe állítja. Azt gondolná az ember, hogy Márai az író „szûkszavúságára”, mûvének szigorú megrostálására gondol (például késõbb naplói kiadásakor is). De õ az olvasó helyére ül le a fotelbe, az õ nézõpontját emeli ki: „az író fecseghet; de te olvass szûkszavúan. Minden szót egymásután, elõre és hátra hallgatózva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sûrûbe vezetnek…” A könyv sûrûjébe érve figyelmezteti az író az olvasót, barátként szólítja meg õt, hogy vigyázzon, el ne tévedjen, az útjelzéseket figyelje. Hiszen a könyverdõben is eltévedhetünk, nem vesszük észre a „titkos jeladásokat”, útkanyarokat, útkeresztezõdéseket. S most talán az író is ott lapul az olvasásra tanító mester háta mögött: „fitymálva” sohasem szabad olvasni. Nem szabad „lebecsülnünk” az írást, nem lehet csak úgy „mellékesen” olvasni: hiszen egy „isteni lakomára” hívtak minket vendégül. Ez a könyv, ez az olvasás, és mi, olvasók ne csak a villa hegyével turkáljunk a finom falatokban, drága ételekben. „Elegánsan”, „nagylelkûen” kell olvasnunk. Értékelni kell a könyvet, talán elõször hunyjunk szemet a hibák felett, és a szép, az élményt adó fejezeteket vegyük észre elõször. S minden olvasás „életrehalálra” megy: „mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb”. Így kell kézbe vennünk minden könyvet, így kell válogatni, értékelni, megbecsülni, megérteni, baráti társként olvasni. Mert mindenkor nagy felelõsség ez, az olvasás emberi mivoltunk nagy ajándéka. Forrás: Tiszatáj, 2005. július

***

8



2. FELADAT

1. Mi a cím és szöveg kapcsolata? Fejtse ki néhány mondatban, illik-e a cím a szöveghez! 4 pont

2. Hogyan értelmezné a címben szereplõ „életre-halálra olvasni” kifejezést?

5 pont

3. Mire utalnak a következõ, a szövegben szereplõ olvasási módok: „áhítattal”, „szenvedéllyel”, „erõvel”, „kérlelhetetlenül”? 4 pont 4. Írja le néhány mondatban a legnagyobb olvasmányélményét, indokolja, hogy miért erre esett a választása! 6 pont 5. Mi a szerepük a szövegben a Márai Sándortól vett idézeteknek, a rá való hivatkozásoknak? 6 pont 6. Fejtse ki bõvebben véleményét arról, hogy a modernizálódó világ és a technikai vívmányok módosították-e az emberek könyvhöz, olvasáshoz való viszonyát, és ha igen, miben és mennyiben! 8 pont 7. Soroljon fel Márai Sándortól még legalább két mûvet a szövegben szereplõkön kívül! 1 pont

8. Mi a lineáris kohézió? Mik az eszközei? Keressen a szövegben legalább 5 példát rá! 6 pont


9


3. FELADAT

3. FELADAT Összeállította: Jagasics Gergõ

Nagy Gábor: A KÍNAI HADSEREG MODERNIZÁLÁSA A kétfejû sárkány Az elsõ orosz–kínai hadgyakorlat egyszerre jelzi, hogy van élet az amerikai szövetségi rendszeren kívül is, és azt, hogy Peking próbálgatja lázas ütemben korszerûsített hadserege teljesítõképességét. A fókusz továbbra is Tajvan, ám a Pentagon már regionális katonai hatalmi törekvéseket is lát. Békemisszió 2005 – szokásos nagyhatalmi eufemizmussal ezt a nevet viseli Oroszország és Kína elsõ, e héten véget érõ közös hadgyakorlata, amelynek deklarált célja „a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelemre” való felkészülés, ám a Vlagyivosztokban kezdõdött és a Sárga-tenger vidékén záruló katonai mûveletek mögött egészen mást sejt az egészet távolról figyelõ Egyesült Államok. Washingtonban sokan úgy vélik, ez egyrészt fejlett orosz fegyverek „marketingbemutatója” a potenciális kínai vevõnek – erre utal a nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat is hordozni képes TU–95-ös és TU–22M-es bombázók részvétele –, másrészt Peking részérõl annak demonstrálása, hogy a hidegháború megnyerése után szuperhatalomként egyedül maradt Egyesült Államok sem lesz mindig rivális nélkül, legalábbis a csendes-óceáni térségben. Ugyanerre figyelmeztetett a Pentagon múlt hónapban nyilvánosságra hozott jelentése a kínai katonai képességekrõl. A washingtoni kongresszus számára minden évben elkészülõ összesítés az idén négy hónapot csúszott, a bennfentesek szerint azért, mert a hadügyminisztérium héjái és a külügy galambjai között elhúzódtak az egyeztetések a nyelvezetrõl. Ami végül mégis az utóbbi évek legélesebbje lett, megállapítva, hogy a kínai hadsereg gyors ütemû korszerûsítése nyomán fölborulhat a katonai egyensúly a régióban. Hasonlóképp vélekedett a jelentés nyilvánosságra hozatala elõtt néhány héttel egy szingapúri regionális biztonsági értekezleten Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is, aki a rakétaeszközök, a légierõ és a haditengerészet kiemelt fejlesztését említette, és úgy vélte, a kínai fegyverkezés sokkal lendületesebb, mint ahogyan azt Peking elismeri. Rutinszerûen hárommal beszorozzák az amerikai stratégiai elemzõk azt az összeget, amit Kína katonai költségvetésként nyilvánosságra hoz, mondván, ez a pénz – az idén 30 milliárd dollárnak megfelelõ jüan – csak a hadsereg fenntartását fedezi, a fejlesztéseket és eszközbeszerzéseket gyakran más költségvetési fejezetben rejtik el. Peking az utóbbi másfél évtizedben egy kivételével minden évben tíz százalék fölött növelte katonai kiadásait. Az elsõ Öböl-háború idején az irakiak gyors összeomlását figyelve ugyanis fölismerték, hogy a nagy néphadseregek fölött eljárt az idõ, a jövõ a harctéri elektronikáé és a katonai csúcstechnológiáé. A kínai hadsereg 2,3 millió fõvel még mindig a világ legnagyobb fegyveres ereje – a létszámot ugyan 2005 végéig 200 ezerrel csökkentik –, ám Peking saját erõbõl, illetve fõleg orosz és izraeli forrásokból évek óta minõségi fejlesztést végez. A hangsúlyváltást az is jelzi, hogy tavaly szeptemberben a Kínai Kommunista Párt katonai bizottságába elõször került be a légierõ, a haditengerészet, valamint a ballisztikus rakétaegység parancsnoka. Az új hangsúlyok mellé a régi vesszõparipa társul: elrettentéssel megakadályozni, hogy a Peking által renegát tartománynak tekintett Tajvan fölrúgja az 1949 óta tartó status quót, és kimondja formális függetlenségét. Kína az idén márciusban törvénybe foglalta a katonai fellépést erre az esetre (HVG, 2005. március 19.), és felkészültsége is nagyot változott azóta, hogy az 1990es évek elején amerikai stratégák még azzal viccelõdtek: a kínai hadsereg legfeljebb akkor száll partra Tajvanon, ha katonái átússzák a szigetet a szárazföldtõl elválasztó 160 kilométeres szorost. 10



3. FELADAT

Peking idõközben a partraszállást segítõ eszközökre tett szert – csak 2002 és 2004 között 23, a katonák mellett nehézfegyverzetet, illetve harckocsikat szállító hajót épített és állított hadrendbe –, és több száz rakétával rakta tele a Tajvannal szembeni partszakaszát. Légierejét és haditengerészetét is azt szem elõtt tartva fejleszti, hogy az alkalmas legyen egy ilyen hadmûvelet támogatására. Oroszországból a közelmúltban két Szovremennij osztályú torpedóromboló érkezett – és további hatra van megrendelés –, amelyek Sunburn rakétája képes akár atomtöltetet is célba juttatni, és a vízfelszín fölött a hangsebesség két és félszeresével száguldva a radarokat is el tudja kerülni. Orosz eredetûek a Kilo osztályú, dízelmeghajtású tengeralattjárók is, amelyekrõl kétszáz kilométer fölötti hatótávolságú rakéták indíthatók hadihajók elpusztítására. Ráadásul egyes hírszerzési jelentések szerint már zajlik az elsõ kínai repülõgép-hordozó hajó építése is, márpedig ez az a hadieszköz, amely az USA elsöprõ tengeri fölényét biztosítja. A kínai légierõ zöme ugyan NATO-mércével továbbra is elavultnak tekinthetõ, a modernizáció itt is zajlik. Peking az oroszoktól 250 Szu–27-es, illetve Szu–30-as vadászgépet vásárolt, és rövidesen csatasorba állhat a hazai fejlesztésû F–10-es, amely egy izraeli prototípus tervei alapján készült. Kína azzal is megbirkózott, hogy amerikai nyomásra Izrael öt éve visszalépett attól, hogy egymilliárd dollár fejében Phalcon légi radarrendszert szállítson, így saját erõbõl készítette el felderítõrendszerét, amelyet egy orosz gyártmányú IL–76-os szállító repülõgépre szerelt. Emellett négyet vásárolt a Beriev A50-esbõl is, amely a légi felderítést és katonai gépek irányítását végzõ amerikai AWACS-ok orosz megfelelõje. Mindez azonban még nem borítja föl a Tajvani-szorosban az erõviszonyokat, amelyeket Peking legutóbb 1996-ban tesztelt, amikor rakétakísérleteit a szigeten zajló elnökválasztásra idõzítette, és ezzel a Tajpej megvédéséért egy 1979-es törvényben – George W. Bush amerikai elnök által is megismételt – katonai felelõsséget vállaló USA flottafelvonulását provokálta ki. Ahhoz viszont – figyelmeztetnek amerikai stratégák – már bõven elegendõ, hogy egy esetleges invázió bekövetkeztekor addig késleltetni tudják az amerikaiakat, amíg el nem foglalják Tajvant. Washingtonban ekkor már – folytatódik a gondolatmenet – a sziget sokkal nagyobb erõket kívánó visszafoglalásáról kellene dönteni, és a háttérben ott vannak Kína 2007-ig várhatóan hadrendbe álló, mobil interkontinentális ballisztikus rakétái, amelyek egy esetleges amerikai csapás elõl elmenekíthetõek, és az USA területének nagy részét elérhetik nukleáris robbanófejeikkel. Néhány hete a kínai nemzetvédelmi egyetem dékánja azt találta mondani, hogy ha Tajvan védelmében az USA megtámadná Kínát, akkor nukleáris ellencsapással számolhat. Peking gyorsan a tábornok magánvéleményének minõsítette a megjegyzést, ám a fõtisztnek haja szála sem görbült, amibõl amerikai elemzõk azt olvasták ki, a nem túl jól csomagolt figyelmeztetés a kínai vezetés hallgatólagos jóváhagyásával született. Forrás: www.hvg.hu

***


11


3. FELADAT

1. Mi a neve az orosz–kínai hadgyakorlatnak? Mi a célja? Mit gondol róla az USA? 4 pont

2. Írjon vázlatot arról, hogyan fejlesztette Kína az utóbbi idõben a hadseregét! Vázlata 6 pont legalább 6 pontból álljon! 3. Mikor és hogyan fenyegette meg Kína utoljára Tajvant? Mi volt erre az USA válasza? 5 pont

4. Mivel viccelõdnek az amerikai elemzõk? Miért van okuk mégis félni?

4 pont

5. Igaz vagy hamis? A kínai hadseregbõl hamarosan leszerelnek százezer katonát. Kínáé a világ legnagyobb hadserege. A kínai légierõ mára a legfejlettebb a világon. A Pentagon jelentése az idén három hónapot csúszott. Kína rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

5 pont

6. Helyettesítse rokon értelmû kifejezésekkel az alábbi szavakat! Status quo: Eufemizmus: Deklarált: Rivális: Renegát: Invázió:

6 pont

7. Adja meg a következõ földrajzi nevek -i képzõs alakját! Csendes-óceán: Tajvani-szoros: Amerikai Egyesült Államok:

3 pont

8. Mit takarnak az alábbi metaforák? Héják: Galambok: Vesszõparipa:

3 pont

9. A cikk ismeretében értelmezze a címet!

4 pont

12



4. FELADAT


Izsák Norbert: Az Isten-gén nyomában HINNI KELL Létezhet-e olyan gén, amely meghatározza, hívõ lesz-e felnõttkorában az ember? Egy amerikai egyetem friss ikerkutatásai ezt erõsíthetik meg, ám a szakma jó része még kételkedik az Isten-gén létében. A fiatal felnõttek istenhitét vagy éppen ateizmusát elsõsorban nem a neveltetésük, hanem a génjeik határozzák meg – ekképpen summázható Laura Koenig amerikai pszichológus a Journal of Personality lélekgyógyász szaklap múlt havi számában publikált tanulmányának lényege. Koenig állítása szerint eredményei nem légbõl kapottak: 271 ikerpártól – csupa 30as éveit taposó férfitól – megkérdezték, milyen gyakran járnak vallási összejövetelekre, imádkoznak, beszélgetnek istenes dolgokról, valamint azt is, mennyit foglalkoztak lelkiekkel a gyermekkorukban. Kiderült, hogy az egypetéjû ikrek nem csupán gyermek-, hanem felnõttkorukban is azonos mértékben voltak vallásosak, a kétpetéjû ikreknél viszont nagyjából 40 százalékkal kevesebb volt a felnõttkori azonosság. Koenigék szerint az egypetéjû ikrek hasonló vallásossága génkészletük azonosságára vezethetõ vissza, míg az egymástól genetikailag eltérõ kétpetéjû ikrek – bár nyilván egyforma neveltetésben részesültek –, amint kikerülnek az otthoni környezetbõl, géneltéréseik hatására már másként lesznek hívõk. Így jutottak arra a következtetésre, hogy nemcsak az ikreknél, hanem az egész társadalomban a gének határozhatják meg a saját lábra állt fiatalok istenhitét. Koenig publikációja annyira friss, hogy a szakma még nem tudott rá érdemben reagálni, annyi azonban szinte bizonyos, hogy az amerikai pszichológus bele sem vágott volna a maga kutatásába, ha nem vált ki nemzetközi érdeklõdést és némi botrányt Dean Hamernek, az USA Országos Rákkutató Intézete genetikai struktúrával foglalkozó részlegvezetõjének tavaly megjelent könyve, Az Isten-gén (The God Gene). A szerzõ, aki 1993-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megtalálni vélte a férfi homoszexualitásért felelõs DNS-szekvenciát (kísérleteit – jóllehet a tudomány valóban genetikai kódoltságot sejt a homoszexualitás mögött – szakembereknek nem sikerült ugyanolyan eredménnyel megismételniük), ezúttal is bombasztikus bejelentést tett: a VMAT2 nevû gén döntheti el, ateista vagy istenhívõ lesz-e az ember. Erre úgy bukkant rá, hogy 1998-ban folytatta Robert Cloninger amerikai pszichiáter kutatásait, aki úgy vélte, a lelki élmények iránt nyitott emberekben hasonló vonások jelennek meg, például képesek objektív bizonyítás nélkül is elfogadni dolgokat. Ezt vizsgálva Hamer rábukkant a 10-es kromoszómán lévõ VMAT2-re, amelynek csak kétféle változata létezik – ami eltér, az pusztán a DNS-lánc egyetlen apró alkotóeleme, egy nukleotid. Akikben az egyik irányba billen ez a „kapcsoló”, azok általában kevésbé „hiszékenyek”, míg a másik VMAT2-változatot magukban hordozó emberek, úgy tûnt, hajlamosabbak a hitre. Keresztény egyházi vezetõk rögtön tiltakoztak, mondván, nem az agy elektromos impulzusai adnak lelki megvilágosodást, hanem a Szentlélek. Arra hivatkozva is többen elutasították Hamer állításait, hogy a protestáns többségû USA-ban különösen sok olyan intellektuális keresztény él, aki nem meditál, sõt kifejezett ellenérzésekkel viseltetik a természetfeletti élményekkel szemben, mégis hisz Istenben. De a génsebészettel foglalkozó szakemberek is szkeptikusak: Falus András genetika- és immunológiaprofesszor a HVG-nek elmondta: azért is tartja tudománytalannak Hamer felvetését, mert nagyon valószínûtlen, hogy lennének a DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) 473-0769, [email protected], www.dft.hu

13


4. FELADAT

magatartásért vagy a világnézetért felelõs gének. Falus szerint már a magas vérnyomás vagy a hízásra való hajlam kialakulásához sem egy gén megléte szükséges, hanem több tucatnak az együttmûködése, egy-egy magatartásbeli vonást pedig az határoz meg, hogy az ember nagyjából 25 ezer génje közül legalább ezernyi gén hogyan befolyásolja sok milliárd lehetõség közül az aktuálisan mûködõ idegsejthálózatot. Azt persze õ sem tagadja, hogy a Hamer által nevesített gén egy elem lehet a természetfeletti iránti vonzalom mértékét is meghatározó idegrendszeri mûködésben, ám durva leegyszerûsítésnek tartja az Isten-génrõl való beszédet. Nemcsak a genetikusok, hanem a pszichiáterek is tamáskodnak. Tringer László pszichiáter professzor egyenesen „szamárságnak” tartja ilyen gén feltételezését. Méghozzá azért, mert – amint azt a HVG-nek kifejtette – „az eddigi tudományos ismeretek szerint az értékválasztás nem befolyásolható genetikailag”, hiszen „az élet során akár többször is változhat, a szülõk, barátok vagy példaképek hatására”. Ennek igazolására azt említi, hogy ha az istenhitet a gének komolyan befolyásolnák, akkor nem válhatnának hívõvé olyan, nem vallásos hátterû gyerekek, akiket a magasabb színvonalú oktatás reményében írattak be egyházi iskolába. Annyit azonban õ is elismer, hogy az intelligenciától is függhet a fogékonyság az Istenhez hasonló elvont fogalmak befogadására – magát az intelligenciát viszont valóban befolyásolják a gének. A sok kritika hatására végül Hamer is kissé visszakozni kényszerült. Elismerte, félrevezetõ lehet könyvének címe, és úgy nyilatkozott: „A vallás az emberek által tanult kulturális jelenség, viszont aminek inkább genetikai okai vannak, az a spiritualitásra való fogékonyság.” Ezt a fogékonyságot már Hamer elõtt is kutatták, de az istenhitért felelõs biológiai tényezõket két évtizede még nem a génekben, hanem az agy egyes régióiban igyekeztek megtalálni (HVG, 2001. június 9.). E tekintetben – a Hamer által is hivatkozott – Michael Persinger kanadai neuropszichológus volt az úttörõ, aki agykutatásaival megteremtette az idõközben lassan önálló diszciplínává érõ neuroteológia alapjait. Kísérleteirõl 1987-ben Az istenhit neuropszichológiai alapjai címû mûvében számolt be. Ezek során enyhe mágnesességgel mesterségesen izgatta önkéntes alanyai jobb halántéklebenyét, így próbált vallásos élményt stimulálni az illetõkben. Ez részben sikerült is neki. A zsidó-keresztény hátterû emberek Isten, míg az ateista, netán ufóhívõ önkéntesek földönkívüliek jelenlétérõl számoltak be. (Persinger kísérleteinek hatására aztán néhány éve leleményes vállalkozók pár száz dollárért elektromágneses fejfedõket dobtak a piacra, isteni találkozókat ígérve az erre fogékonyaknak.) A Neuroscience Letters címû neurológiai szaklap néhány hónapja megjelent számában Pehr Granqvist svéd pszichológus viszont megkérdõjelezi Persinger eredményeit. Méghozzá azért, mert szerinte Persinger 1980-as évekbeli kísérletének résztvevõi – módszertani hibák miatt – tudat alatt igyekeztek megfelelni a természetfeletti élményekben reménykedõ kutatók elvárásainak. Granqvist nem ragadt le a kritikánál, hanem munkatársaival maga is aktív agymágnesezésbe kezdett. Azt tapasztalták, hogy sem az elektromágneses mezõ, sem annak hiánya nem okozott semmiféle vallásos élményt az embereknél. Viszont az is igaz, hogy azok a résztvevõk, akik a kísérlet után kitöltöttek egy, a természetfölötti élményeket firtató kérdõívet, a kérdések hatására rengeteg ilyen tapasztalatról számoltak be – megint csak függetlenül attól, be volt-e kapcsolva a mágneses mezõ. Amibõl akár az is következhet, hogy az efféle kísérletek tudományosságának elfogadásához legalább annyi hit kell, mint ahhoz, hogy valaki ne kételkedjék a Mindenható létezésében. Forrás: www.hvg.hu

***

14



1. Kik jártak az Isten-gén nyomában?

4. FELADAT

5 pont

2. Értelmezze a címet!

3 pont

3. Mit jelölnek a szövegben a következõ évszámok? 1987: 1993: 2005:

3 pont

4. Hogyan találta meg Hamer az új gént? Mit szolgál ez a gén?

4 pont

5. Milyen csoportok tiltakoztak, hogyan próbálták megcáfolni Hamert?

6 pont

6. Igaz vagy hamis? Falus András „szamárságnak” tartja az isten-gén létezését. Az embernek körülbelül 25 ezer génje van. Laura Koenig csak egypetéjû ikreket kérdezett meg kísérlete során. Persinger, az amerikai neuropszichológus alapozta meg a neuroteológiát. Tringer szerint az intelligenciától függhet az Isten iránti fogékonyság.

5 pont

7. Helyettesítse rokon értelmû kifejezéssel az alábbi szavakat! Diszciplína: Publikáció: Summázható: Szkeptikus:

4 pont

8. Mit tudunk meg Persinger kísérletérõl? Kik és hogyan használták ki ezt? 9. Fejtse ki, mi Falus véleménye a génrõl!


6 pont 4 pont

15


5. FELADAT


Izsák Norbert: Cromwell, a vitatott ALAPÍTÓ ATYA Több életrajz született róla, mint például Napóleonról, ennek ellenére mind a mai napig igencsak ellentmondóak az értékelések Cromwellrõl. Ezekrõl is megemlékezik a minap megjelent elsõ magyar Cromwell-monográfia. Háromszor kergette szét az angol parlamentet, mégis a londoni Országház tövében kapott szobrot Oliver Cromwell: immár évszázada karddal és bibliával a kezében õrködik ott. Egyesek kis, netán közepes Hitlert, mások szinte szentként tisztelt, csodálatra méltó államférfit látnak az elszegényedett nemesbõl Anglia korlátlan urává elõlépett katonazseniben. Sokan zsigeri szocialistának tartják, de akadnak olyan kritikusai is, akik szerint az afgán tálibokéhoz hasonlóan durva törvényeket életbe léptetõ, fundamentalista vallási fanatikus volt. Így vagy úgy, az 1599-ben született és ifjúkorában jelentéktelen méretû birtokát maroknyi béresével együtt izzadva mûvelõ Cromwellt semmi nem predesztinálta késõbbi fényes karrierjére. Még az sem, hogy 21 évesen oltár elé vezethette a kor egyik leggazdagabb londoni prém- és bõrkereskedõjének nála egy évvel idõsebb leányát. Ahhoz persze ez is elég volt, hogy kései kritikusai Machiavellit idézõ gátlástalansággal vádolják meg a majdani lord protectort (az ország fõvédnökét), akinek azt is a rovására írják, hogy az ifjú Cromwell rövid úton diliházba csukatta nagybátyját – tudható meg Szántó György Tibor nemrégiben megjelent, elsõ magyar Cromwell-monográfiájából –, hogy ekképpen idõ elõtt juthasson hozzá örökségéhez. Ha netán tényleg õrült volt a nagybátyja, latolgatják mások, az unokaöcs is örökölhetett néhány hibás gént a felmenõitõl. Újkori angol legendák szerint már a gyermek Cromwell is angyalokkal társalkodott, mi több, magával Istennel is közvetlenül értekezett. Jóllehet ezt sokan mítoszként tartják számon, tény, hogy Cromwell egész életén végigkövethetõ a neurózis és a depresszió, amit csak fokozott súlyos hipochondriája. Az viszont nem mítosz, hogy 1636 környékén hirtelen megtért addigi léha életébõl, és vakbuzgó protestáns lett. Ettõl kezdve nemcsak puritán életvitelével tûnt ki, hanem engesztelhetetlen katolikusgyûlöletével is. Magától értetõdött, hogy Cambridge parlamenti képviselõjeként Cromwell az akkoriban végletesen egymás ellen forduló két erõ, az egyre újabb adókat bevezetõ, a szólásszabadságot korlátozó I. (Stuart) Károly és a parlament csörtéjében a protestáns kisegyházaknak vallásszabadságot ígérõ parlament csapataiban találta magát. Nem kis részben azért, mert a király 1641-ben a katolikus spanyoloktól, mi több, a kor Angliájában Antikrisztusként elkönyvelt pápától kért segítséget a parlament ellenében. Ez persze csak még inkább feltüzelte a hamarosan egyre több, a mellvértjük okán vasbordájúaknak nevezett harcosnak parancsoló hadvezért. A katonatársai által angol Mózesnek tekintett Cromwell sajátos rekrutálási újítást bevezetve, az Antikrisztus elleni küzdelemre protestáns gyülekezetekben toborozta hittársait, akikkel aztán zsoltárokat énekelve rontott rá a királyi csapatok képében testet öltött ördögre. Az égiek mindvégig ki is álltak mellette: Cromwell egyetlen ütközetet sem vesztett. Ezt nyilván azzal is kiérdemelte a katolikusvérontással Krisztus visszatértét siettetni igyekvõ puritán ezredes, hogy olyan katonai zsebbibliát hozott forgalomba, amelyben a megalkuvás nélküli harcra felszólító ószövetségi idézetek domináltak. Jelenkori szövegírókat is megszégyenítõ marketingötlettel a könyvecske e szavakkal 16



5. FELADAT

reklámozta magát a címlapján: kapóra jön ütközet elõtt, ütközet közben és ütközet után. A vérgõzös csaták sem csökkentették Cromwell ájtatosságát. Fontosabb döntések elõtt a kemény katona állítólag hosszú órákat töltött önmarcangoló imádkozással. Még akkor is hosszasan kutatta Isten akaratát az addigra Anglia elsõ számú vezetõjévé avanzsált Cromwell, amikor a bíróság 1649 januárjában halálra ítélte a parlamenti erõk fogságába esett I. Károlyt. Mire azonban égi választ kaphatott volna kérdésére, már megjött a hír: a bakó elvégezte dolgát, a király fej, az ország pedig legitim uralkodó nélkül maradt. És maradt az intõ példa is a késõbbi uralkodóknak, akiknek netán megfordult a fejében, hogy megnyirbálják a parlament jogkörét. Ezért tekinthetik sokan Cromwellt a modern parlamentarizmus megteremtõjének. De a hazának ezek után is szüksége volt a puritán katonatisztre. Hol a lázongó katolikus íreket, hol pedig az elhunyt király fia, a késõbbi II. Károly mellett kiálló presbiteriánus skótokat kellett megregulázni. Londonban eközben a parlamentpárti Cromwellnek egyre jobban meggyûlt a baja a képviselõházzal. A honatyákat többnyire az foglalkoztatta, hogyan tudnák elkerülni a macerásnak gondolt választási procedúrákat, és bebetonozni a hatalmukat. Afféle muszáj-Herkulesként Cromwell az 1650-es években többször is szétkergette katonáival az utólagos értékelések szerint erre valóban rászolgáló képviselõket. Nem tûrhette például, hogy az 1653. július 4-én összeült parlamentben szép számmal helyet foglaló vallási fanatikusok legelébb is a papok fizetésemelésérõl kívántak rendelkezni, majd életbe léptették volna a mózesi törvényeket, hogy munkájuk koronájaként antik zsidó mintára megalakuljon az országot irányító hetventagú testület, a Szanhedrin. Ez még Cromwellnek is sok volt, jóllehet õ is feltétel nélkül hitt abban, hogy Angliában épül fel Isten szemmel látható országa, az új Sion, ezért még azzal is siettetni vélte Krisztus eljövetelét, hogy – fittyet hányva az Államtanács ellenkezésére – nagy csoport zsidót fogadott be. Csoda-e hát, hogy sokakban felmerült a kérdés, nem zsidó vér csörgedezik-e Cromwell ereiben, s nem a keresztyén Anglia romlására próbálja-e felhasználni újonnan megszerzett hatalmát. Mindeközben a hálás zsidóság legképzettebb elméiben az is megfogalmazódott, hogy az angol hadúr a megígért Messiás. Napjaink történészei jóval prózaibban értékelik a többnyire katonaszentként lefestett ezredest. Jobbára azt hangsúlyozzák: újra és újra visszadobta a parlamentnek a hatalmat, ám az, mintegy bumerángként, mindannyiszor ismét az õ kezébe került. Mégis, a jóindulatú diktátor, a parlament többszöri könyörgése ellenére, élete végéig következetesen visszautasította a királyi koronát, pedig az õt uralkodóként tisztelõ európai királyok is elfogadták volna az angol trónon. Forrás: www.hvg.hu ***

1. A második és a harmadik bekezdés alapján írja le, mit tudhatunk meg Cromwellrõl! 5 pont

2. Miért csukatta diliházba nagybátyját? Õ maga milyen betegségekben szenvedett? 4 pont

3. Ki az „angol Mózes”, miért nevezik így, mi kötheti össze a bibliai Mózessel? 3 pont

4. Pár mondatban írja le, milyen harc folyt a hatalomért! Kitõl kért segítséget Károly? 3 pont

5. Kit idéz a „muszáj-Herkules” kifejezés? 6. Kik a vasbordájúak? Milyen új eljárást vezetett be Cromwell? DFT-BUDAPEST, TEL.: 06 (1) 473-0769, [email protected], www.dft.hu

1 pont 3 pont

17


5. FELADAT

7. Értelmezze a zsebbiblián található mondatot: „Kapóra jön ütközet elõtt, ütközet 3 pont közben és ütközet után”. 8. Igaz vagy hamis? I. (Stuart) Károlyt lefejezték. Az európai uralkodók nem fogadták volna el Cromwellt Anglia királyának. Cromwell 22 éves volt, amikor megházasodott. Az elsõ magyar Cromwell-monográfiát Szántó György János írta. Cromwellt sokan Messiásként tisztelték.

5 pont

9. Fejtse ki, mit csinált Cromwell az 1650-es években!

5 pont

10. Milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötõszó? „Sokan zsigeri szocialistának tartják, de akadnak olyan kritikusai is, akik szerint az afgán tálibokéhoz hasonlóan durva törvényeket életbe léptetõ fundamentalista vallási fanatikus volt.” „A honatyákat többnyire az foglalkoztatta, hogyan tudnák elkerülni a macerásnak gondolt választási procedúrákat, és bebetonozni a hatalmukat.” „Ettõl kezdve nemcsak puritán életvitelével tûnt ki, hanem engesztelhetetlen katolikusgyûlöletével is.” 3 pont 11. Helyettesítse rokon értelmû kifejezéssel az alábbi szavakat! Fanatikus: Puritán: Megnyirbál: Mítosz: Hipochondria:

18

5 pont



1. MEGOLDÁS

1. MEGOLDÁS Összeállította: Hermann Veronika

Papp Sándor: Környezet és jövõkép 1. Mi a különbség a determinisztikus, sztochasztikus és kaotikus jövõkép között? A determinisztikus jövõkép a biztos jövõt vázolja fel, ideológiai alapállástól szinte függetlenül, a sztochisztikus jövõképben egyre több elem csak valószínûsíthetõ, a kaotikus pedig kiszámíthatatlan tényezõkre utal. Napjainkban ez a jellemzõbb. 3 pont 2. Milyen stílusjegyek jellemzik a szöveget? Ezek melyik stílusrétegre utalnak? A szöveget világosság, egyértelmûség, következetesség jellemzi, mellõzi a stíluseszközöket, alakzatokat. Hosszabb, alárendelõ összetett mondatokból áll, illetve magyarázó és következtetõ mellérendelõ mondatokból, amelyek általában kijelentõ tartalmúak. Szakszavakat, szakkifejezéseket is tartalmaz. Ezek a jegyek a tudományos/szakmai stílusréteg jellemzõi. 4 pont 3. „A Föld kétharmadát víz fedi, a fennmaradó egyharmadot pedig a gazdaság borítja el.” A szöveg alapján hogyan értelmezné ezt a mondatot? A szerzõ korunkat gazdaságba ágyazott társadalmak korának nevezi, mert minden emberi életteret (szárazföldet) a gazdaság ural. Ez a mondat a megváltozott világképre és értékrendszerre hívja fel a figyelmet. Az erkölcs és esztétikum helyett az anyagiasság vált uralkodóvá az élet minden területén. 6 pont 4. Érveljen egy baráti vitában a globalizáció mellett vagy ellen! Álláspontját néhány mondatban fejtse ki! Mellett: A globalizáció megszünteti a társadalmi egyenlõtlenségeket, lehetõvé teszi a kevésbé tehetõs vagy fejlett országok számára, hogy a gazdasági és politikai közösségek révén hamarabb felzárkózzanak a fejlettebb országokhoz, a szabad piac gyorsabb és nagyobb mennyiségû árucserét eredményez, szabadon lehet az országok között átjárni, ösztöndíjjal bárhol lehet tanulni egységes és egyenlõ feltételek között stb. Ellen: Megszünteti az egyes országok saját kultúráját, identitását, a nagyobb és fejlettebb országok magukba olvaszthatják a kisebbeket mind gazdaságilag, mind kulturálisan, válogatás nélkül beengednek mindent a piacra, a nemzeti nyelv károsodik a folyamatos idegen hatások miatt, megszûnnek a régi értékek, és érték nélküli, egységesülõ szemlélet lép a helyére stb. (Ennél a feladatnál sokféle érvet fel lehet sorolni, a pontozás ennek függvényében történik.) 8 pont

5. Mi a lineáris kohézió? Mik az eszközei? Keressen a szövegben legalább 5 példát rá! A lineáris kohézió a szövegben a folytonos elõrehaladást biztosító tényezõ, a kisebb elemek összefüggése. Ennek alkotóelemei a grammatikai (v. nyelvtani) kapcsolóelemek, a rámutató szók és a nyelvtani viszonyítóelemek, az igeragozás, a birtokos jelek, az egyéb toldalékok, a kötõszók. A lineáris kohézió logikai kapcsolat a mondatok között. 6 pont Minden helyes példa a szövegbõl elfogadható, akár toldalék, akár rámutató szó, akár kötõszó.

86



1. MEGOLDÁS

6. Hogyan állítható szembe a „vagy-vagy” és az „is-is” gondolkodásmód a jövõkép szempontjából? Mi a lineáris logika? A „vagy-vagy” gondolkodásmód egyoldalú, kizárólagos, csak egy lehetõség bekövetkezését engedi meg, az „is-is” ezzel szemben nyitottabb, több lehetõséget is figyelembe vesz, tehát egyértelmûen az utóbbi lenne a pozitívabb. A lineáris logika kifejezés arra utal, hogy a jövõ a múltból következik, és a tendenciák változatlanok maradnak. 6 pont 7. Összegezze a szöveg tartalmát néhány mondatban! A szöveg a jövõ esélyeirõl szól, a globalizáció és az egyéb gazdasági folyamatok szempontjából. A harmadik és a negyedik bekezdésben az új, gazdaságközpontú világképet mutatja be, amely már az erkölcsi és esztétikai erõkön és törvényeken is túlmutat. Elõször általánosságban az emberiség jövõjérõl van szó, majd a hazai jövõnkrõl, amit az Európai Közösséghez való csatlakozás tesz különösen aktuálissá. 4 pont Bármilyen jó és helyes összegzés elfogadható. 8. Mennyire érvényesül a szerzõ saját álláspontja a szövegben? Miért? A szerzõ saját álláspontja alig, csak nagyon ritkán érvényesül. Mivel ez tudományos értekezés, inkább a pontosságra és a világosságra törekedett, tényeket és adatokat vonultat fel a témával kapcsolatban. Nem a saját véleményét fejezi ki, hanem tendenciákról, általános mutatókról ír. 3 pont


87


2. MEGOLDÁS

2. MEGOLDÁS Összeállította: Hermann Veronika

Szekér Endre: „Életre-halálra olvasni…” 1. Mi a cím és szöveg kapcsolata? Fejtse ki néhány mondatban, illik-e a cím a szöveghez! A cím a globális kohézió eszköze. A címválasztás azért indokolt, mert egy olyan emberrõl szól a tanulmány, akinek az olvasás és az írás nemcsak a hivatása, hanem tényleg az élete is volt. Ezen kívül tömören összefoglalja a tartalmát is. 4 pont 2. Hogyan értelmezné a címben szereplõ „életre-halálra olvasni” kifejezést? Ha valaki hivatásszerûen, szenvedélyesen ír-olvas, annak ez az élete, ezt minden fölé helyezi. Vagy más hasonló tartalmú megfogalmazás. 5 pont 3. Mire utalnak a következõ, a szövegben szereplõ olvasási módok: „áhítattal”, „szenvedéllyel”, „erõvel”, „kérlelhetetlenül”? Az „áhítattal” való olvasás a könyvek tiszteletére és szeretetére utal, a szenvedélyesség az elkötelezettségre, az erõvel a kitartásra hívja fel a figyelmünket, a kérlelhetetlenség ugyanerre, illetve arra, hogy az ember az olvasás által megõrizheti a méltóságát és a függetlenségét. 4 pont

4. Írja le néhány mondatban a legnagyobb olvasmányélményét, indokolja, hogy miért erre esett a választása! Bármilyen megoldás elfogadható, kivéve, ha valaki teljesen helytelenül, értelmetlenül vagy helyzethez nem illõen ír valamirõl, vagy ha úgy tûnik, hogy nem is olvasta az adott mûvet. 6 pont

5. Mi a szerepük a szövegben a Márai Sándortól vett idézeteknek, a rá való hivatkozásoknak? Az idézetek, utalások, hivatkozások személyesebbé teszik a hangvételt, megerõsítik az olvasót az álláspont helyességérõl, mivel egy hiteles, tehetséges, nagyra becsült írótól származnak. Az idézeteket tekinthetjük a tanulmány írójának retorikai eszközeként is. 6 pont 6. Fejtse ki bõvebben véleményét arról, hogy a modernizálódó világ és a technikai vívmányok módosították-e az emberek könyvhöz, olvasáshoz való viszonyát, és ha igen, miben és mennyiben! Pl. a technika fejlõdésével, a számítógépes kultúra és a kábeltévék elterjedésével csökkent az olvasási kedv, még az amúgy sokat olvasó emberek is gyakrabban választanak valami egyszerûbb, szellemileg kevésbé megterhelõ kikapcsolódást, a könyvek egyre drágulnak, az internet már olcsóbb, mint egy rendes könyv, könyveket és olvasást népszerûsítõ játékok és felhívások is a televízión keresztül jutnak el az emberekhez, ami nem biztos, hogy növeli az olvasási kedvet stb. 8 pont Minden helyes érv vagy indok elfogadható.

88



2. MEGOLDÁS

7. Soroljon fel Márai Sándortól még legalább két mûvet a szövegben szereplõkön kívül! Bármelyik két prózai vagy lírai mû elfogadható, pl. A gyertyák csonkig égnek, Kassai polgárok, Mennybõl az angyal, Válás Budán vagy egyéb. 1 pont 8. Mi a lineáris kohézió? Mik az eszközei? Keressen a szövegben legalább 5 példát rá! A lineáris kohézió a szövegben a folytonos elõrehaladást biztosító tényezõ, a kisebb elemek összefüggése. Ennek alkotóelemei a grammatikai (vagy nyelvtani) kapcsolóelemek, a rámutató szók és a nyelvtani viszonyító elemek, az igeragozás, a birtokos jelek, az egyéb toldalékok, a kötõszók. A lineáris kohézió logikai kapcsolat a mondatok között. 6 pont Minden helyes példa a szövegbõl elfogadható, akár toldalék, akár rámutató szó, akár kötõszó.


89


3. MEGOLDÁS

3. MEGOLDÁS Összeállította: Jagasics Gergõ

Nagy Gábor: A KÍNAI HADSEREG MODERNIZÁLÁSA A kétfejû sárkány 1. Mi a neve az orosz–kínai hadgyakorlatnak? Mi a célja? Mit gondol róla az USA? – Békemisszió 2005, – „a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelemre” való felkészülés, – Washingtonban sokan úgy vélik, ez egyrészt fejlett orosz fegyverek „marketingbemutatója” a potenciális kínai vevõnek, másrészt Peking részérõl annak demonstrálása, hogy a hidegháború megnyerése után szuperhatalomként egyedül maradt Egyesült Államok sem lesz mindig rivális nélkül, legalábbis a csendes-óceáni térségben. 4 pont 2. Írjon vázlatot arról, hogyan fejlesztette Kína az utóbbi idõben a hadseregét! Vázlata legalább 6 pontból álljon! – rakétaeszközök – légierõ – haditengerészet – Peking az utóbbi másfél évtizedben egy kivételével minden évben tíz százalék fölött növelte katonai kiadásait – harctéri elektronika – katonai csúcstechnológia 6 pont 3. Mikor és hogyan fenyegette meg Kína utoljára Tajvant? Mi volt erre az USA válasza? – törvénybe foglalta a katonai fellépést – több száz rakétával rakta tele a Tajvannal szembeni partszakaszát – 1996: Peking a rakétakísérleteit a szigeten zajló elnökválasztásra idõzítette 5 pont – USA: flottafelvonulás 4. Mivel viccelõdnek az amerikai elemzõk? Miért van okuk mégis félni? – Az 1990-es évek elején amerikai stratégák még azzal viccelõdtek: a kínai hadsereg legfeljebb akkor száll partra Tajvanon, ha katonái átússzák a szigetet a szárazföldtõl elválasztó 160 kilométeres szorost. – Ha Tajvan védelmében az USA megtámadná Kínát, akkor nukleáris ellencsapással számolhat. – Egy esetleges invázió bekövetkeztekor a kínaiak addig késleltetni tudják az amerikaiakat, amíg el nem foglalják Tajvant. 4 pont 5. Igaz vagy hamis? A kínai hadseregbõl hamarosan leszerelnek százezer katonát. HAMIS Kínáé a világ legnagyobb hadserege. IGAZ A kínai légierõ mára a legfejlettebb a világon. HAMIS A Pentagon jelentése az idén három hónapot csúszott. HAMIS Kína rendelkezik nukleáris fegyverekkel. IGAZ

90

5 pont



3. MEGOLDÁS

6. Helyettesítse rokon értelmû kifejezésekkel az alábbi szavakat! Status quo: jelenlegi helyzet Eufemizmus: szépítés Deklarált: kimondott, leírt Rivális: ellenfél Renegát: hittagadó, hitehagyott, áruló Invázió: elözönlés, megszállás nagy erõkkel

6 pont

7. Adja meg a következõ földrajzi nevek -i képzõs alakját! Csendes-óceán: csendes-óceáni Tajvani-szoros: tajvani-szorosbeli Amerikai Egyesült Államok: amerikai egyesült államokbeli

3 pont

8. Mit takarnak az alábbi metaforák? Héják: A Hadügyminisztérium dolgozói Galambok: A külügyesek (e kettõ az erõszak és a békés megoldás ellentétére utal) A héják általában a keményvonalasok, az erõszak, a katonai megoldások hívei, a galambok pedig a mérsékeltek, a tárgyalásos megoldások pártolói. 3 pont Vesszõparipa: Rögeszme, a szokásos téma 9. A cikk ismeretében értelmezze a címet! – Sárkány: Kína jelképe. – Kétfejû: utalhat a Tajvannal való megosztottságra (utalás a hétfejû sárkányra). – Utalhat a fejlõdésre. – Utalhat arra, hogy két célja van a kormánynak (Tajvan, USA). Bármilyen logikus és helyes saját vélemény elfogadható.


4 pont

91


4. MEGOLDÁS


Izsák Norbert: Az Isten-gén nyomában HINNI KELL 1. Kik jártak az „Isten-gén” nyomában? – Dean Hamer – Laura Koenig – Robert Cloninger – Michael Persinger – Pehr Granqvist 2. Értelmezze a címet! A következõkben kellhet hinni: – Hinni, hogy van ilyen gén. – Hinni, hogy van Isten. – Hinni a gén hatásaiban. – Hinni a kutatóknak. 3. Mit jelölnek a szövegben a következõ évszámok? 1987: Persinger beszámol kísérleteirõl. 1993: Hamer megtalálni vélte a homoszexualitásért felelõs gént. 2005: Laura Koenig cikke. 4. Hogyan találta meg Hamer az új gént? Mit szolgál ez a gén? – Folytatta Cloninger kutatásait 1998-ban. – VMAT2 a gén neve. – Kétféle változata létezik. – Eldönti, ki lesz hívõ és ki nem.

5 pont

3 pont

3 pont

4 pont

5. Milyen csoportok tiltakoztak, hogyan próbálták megcáfolni Hamert? – Keresztény egyházi vezetõk: a Szentlélek adja a megvilágosodást. – Falus András: valószínûtlen, hogy lennének ilyen gének. – Tringer László: „szamárság”, nem vallásos hátterû gyerekek nem válhatnának hívõvé. – pszichiáterek, 4 pont – genetikusok. 6. Igaz vagy hamis? Falus András „szamárságnak” tartja az Isten-gén létezését. HAMIS Az embernek körülbelül 25 ezer génje van. IGAZ Laura Koenig csak egypetéjû ikreket kérdezett meg kísérlete során. HAMIS Persinger, az amerikai neuropszichológus alapozta meg a neuroteológiát. IGAZ Tringer szerint az intelligenciától függhet az Isten iránti fogékonyság. IGAZ

92

5 pont



7. Helyettesítse rokon értelmû kifejezéssel az alábbi szavakat! Diszciplína: elv, tan, tudományág Publikáció: megjelentetés, közzététel, ill. a közzétett írás Summázható: összegezhetõ Szkeptikus: kétkedõ

4. MEGOLDÁS

4 pont

8. Mit tudunk meg Persinger kísérletérõl? Kik és hogyan használták ki ezt? – enyhe mágnesesség az alany jobb halántéklebenyére, így próbálva vallásos élményt stimulálni; – részsikert ért el; – Isten és földönkívüliek jelenléte a beszámolókban; – leleményes vállalkozók: – elektromágneses fejfedõk – pár száz dollár 6 pont – isteni találkozók 9. Fejtse ki, mi Falus véleménye a génrõl! – tudománytalan Hamer feltevése; – valószínûtlen, hogy lennének a magatartásért vagy a világnézetért felelõs gének; – már a magas vérnyomáshoz vagy a hízásra való hajlamhoz is több gén együttes mûködése kell; – magatartás: hogyan befolyásolja a 25 ezer gén az idegsejthálózatot; – de a gén egy elem lehet az idegrendszeri mûködésben, mely meghatározza a természetfeletti iránti fogékonyságot. 3 pont


93


5. MEGOLDÁS


Izsák Norbert: Cromwell, a vitatott ALAPÍTÓ ATYA

1. A második és a harmadik bekezdés alapján írja le, mit tudhatunk meg Cromwellrõl! – Háromszor kergette szét az angol parlamentet, mégis a londoni Országház tövében kapott szobrot Oliver Cromwell. – Egyesek kis, netán közepes Hitlert látnak benne. – Mások szinte szentként tisztelik. – Anglia korlátlan ura. – Sokan zsigeri szocialistának tartják, de akadnak olyan kritikusai is, akik szerint az afgán tálibokéhoz hasonlóan durva törvényeket életbe léptetõ, fundamentalista vallási fanatikus volt. – 1599-ben született. – Jelentéktelen méretû birtoka volt. – 21 évesen oltár elé vezethette a kor egyik leggazdagabb londoni prém- és bõrkereskedõjének nála egy évvel idõsebb leányát. 5 pont – Az ifjú Cromwell rövid úton diliházba csukatta nagybátyját. 2. Miért csukatta diliházba nagybátyját? Õ maga milyen betegségekben szenvedett? – Lehet, hogy tényleg õrült volt a nagybátyja. – Oka, hogy ekképpen idõ elõtt juthasson hozzá örökségéhez. – Cromwell is örökölhetett néhány hibás gént. – Újkori angol legendák szerint már a gyermek Cromwell is angyalokkal társalkodott, mi több, magával Istennel is közvetlenül értekezett. – Cromwell egész életén végigkövethetõ a neurózis és a depresszió, amit csak fokozott súlyos hipochondriája. 4 pont 3. Ki az „angol Mózes”, miért nevezik így, mi kötheti össze a bibliai Mózessel? – Cromwell – Az Antikrisztus elleni küzdelemre protestáns gyülekezetekben toborozta hittársait. – Kapocs: a vezér, aki a Kánaánba vezeti népét. 3 pont 4. Pár mondatban írja le, milyen harc folyt a hatalomért! Kitõl kért segítséget Károly? – Véres harcok, Károly = ördög… – A király 1641-ben a katolikus spanyoloktól, mi több, a kor Angliájában Antikrisztusként elkönyvelt pápától kért segítséget a parlament ellenében. 3 pont 5. Kit idéz a „muszáj-Herkules” kifejezés? Ady Endrét

1 pont

6. Kik a vasbordájúak? Milyen új eljárást vezetett be Cromwell? – Cromwell hadserege (a mellvért miatt) – sajátos rekrutálási újítás (Antikrisztus ellen) – zsoltárokat énekelve rontott rá a királyi csapatok képében testet öltött ördögre

3 pont

94



5. MEGOLDÁS

7. Értelmezze a zsebbiblián található mondatot: „Kapóra jön ütközet elõtt, ütközet közben és ütközet után” – Saját vélemény – Elõtte: imádkozni – Utána: hálát adni 3 pont – Közben: erõt ad (meg az ütéseket is felfoghatja) 8. Igaz vagy hamis? I. (Stuart) Károlyt lefejezték. IGAZ Az európai uralkodók nem fogadták volna el Cromwellt Anglia királyának. HAMIS Cromwell 22 éves volt, amikor megházasodott. HAMIS Az elsõ magyar Cromwell-monográfiát Szántó György János írta. IGAZ 5 pont Cromwellt sokan Messiásként tisztelték. IGAZ 9. Fejtse ki, mit csinált Cromwell az 1650-es években! – Többször is szétkergette katonáival az utólagos értékelések szerint erre valóban rászolgáló képviselõket. – Nem tûrhette például, hogy az 1653. július 4-én összeült parlamentben szép számmal helyet foglaló vallási fanatikusok legelébb is a papok fizetésemelésérõl kívántak rendelkezni, majd életbe léptették volna a mózesi törvényeket, hogy munkájuk koronájaként antik zsidó mintára megalakuljon az országot irányító hetventagú testület, a Szanhedrin. – Nagy csoport zsidót fogadott be. – Feltétel nélkül hitt abban, hogy Angliában épül fel Isten szemmel látható országa, az új Sion. 5 pont

10. Milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötõszó? „Sokan zsigeri szocialistának tartják, de akadnak olyan kritikusai is, akik szerint az afgán tálibokéhoz hasonlóan durva törvényeket életbe léptetõ, fundamentalista vallási fanatikus volt.” ellentétes „A honatyákat többnyire az foglalkoztatta, hogyan tudnák elkerülni a macerásnak gondolt választási procedúrákat, és bebetonozni a hatalmukat.” Mellérendelés, kapcsolatos „Ettõl kezdve nemcsak puritán életvitelével tûnt ki, hanem engesztelhetetlen katolikusgyûlöletével is.” ellentétes 11. Helyettesítse rokon értelmû kifejezéssel az alábbi szavakat! Fanatikus: vakbuzgó Puritán: tiszta, szigorú erkölcsû, angol vallási csoport Megnyirbál: korlátoz, csökkent Mítosz: monda Hipochondria: színlelt, képzelt betegség


3 pont

5 pont

95

SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓKÖNYV

Recommend Documents