SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv

9

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI,

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

J Ó Z S E F

AT T I L A

Tanulói munkatankönyv

F e j l e s z t ő Pethőné Nagy Csilla

JÓZSEF AT TIL A József Attila (1905–1937) költészete a késő modern magyar líra kiemelkedő teljesítménye, hatása meghatározó a későbbi költőnemzedékekre, költeményeit ma is szeretik, olvassák. Életműve a 20. század alaptapasztalatainak, életérzésének és kérdéseinek világviszonylatban is fontos költői megnyilatkozása. A klasszikus és az avantgárd modernség, valamint az újnépiesség hagyományainak örököseként és a harmincas évek késő modern európai lírájának törekvéseivel összhangban alakította ki költői formanyelvét. Poétikája szakít a szecessziós-szimbolista versnyelvvel, a személyiség mélységeinek gyökeresen új megértésén alapul, és a belső-külső lét párhuzamára, illetve összefüggéseire építő poétikai elgondolás megfogalmazásához, a tárgyias költészethez vezet. A következő nyolc tanórás fejezetben József Attila költészetével foglalkozunk. Ez a költészet nem ismeretlen számotokra, hiszen tanulmányaitok során a költő több versével megismerkedtetek már. Így ezt a tudást is mozgósítva szerzünk újabb olvasói tapasztalatokat, és tekintjük át értelmezések sorával az életművet. A Tiszta szívvel újraértelmezésével és más, úgynevezett önéletrajzi szövegek elemzésével vizsgáljuk az én önkeresésének és önépítésének különféle módozatait. Olvassuk a harmincas évek elejének olyan meghatározó verseit, mint a Téli éjszaka, az Eszmélet és az Óda, választ keresünk arra a kérdésre, miben más, miben új ezeknek a műveknek a szemlélete és versnyelve, konstrukciója. Végül megismerkedünk a pályát lezáró év néhány kiemelkedően fontos költeményével és motívumával. Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezek végleges változatát a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok. 1. Tudásmozgósítás a) Készíts listát az általad ismert, olvasott József Attila-versekről!

b) Idézz fel ezek közül magadban néhányat, és olvasói tapasztalataid, illetve az eddig tanultak alapján próbáld meg jellemezni József Attila költészetét! (Nem kell összefüggő szöveget alkotnod.)

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

1 2 .

É V F O L Y A M

c) Készíts diagramot az alábbi szerzők életideje alapján! Charles Baudelaire (1821–1867) Walt Whitman (1819–1892) Thomas Stearns Eliot (1898–1965) Rainer Maria Rilke (1875–1926) Ady Endre (1877–1919) Babits Mihály (1883–1941) Kosztolányi Dezső (1885–1936) Kassák Lajos (1887–1967) József Attila (1905–1937)

1830

1840

1850

1860

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

d) Tegyél fel irodalom- és hatástörténeti kérdéseket, illetve fogalmazz meg előfeltevéseket József Attila életművével kapcsolatban az idődiagram és eddig szerzett olvasói tapasztalataid alapján!

J Ó Z S E F

A T T I L A - P Á L Y A K É P

e) Milyen tematikus, formai és poétikai hatásokat vesztek észre a korai József Attila-versek alábbi részleteiben? T E M AT IK US, F O R M A I É S / VAG Y P O É T IK A I H ATÁ S O K

VERSRÉSZLET (1) Az érc-oroszlán üstökét csóválva riadtan reng a halál-színpadon. A Halál lesi, tárt karokkal várja, hogy Úr legyen a sápadt arcokon. (A szolnoki hídon) (2) Lelked nyájas holdsugár az éjben, Ringatózik mély tenger ölében. Óh! előlem felhők takarják el! S ha várok rá... eltünik – a nap kel. (Hozzá!) (3) S akkor imádkoztam, követeltem, kértem És akkor sírtam szívből igazán S akkor bánó szívvel meggyóntam, megtértem, Mert akkor halt meg egy lány, egy leány. (Akkor) (4) Magyar vagyok én is, (rivallnak a kányák) Ilyen vagyok én és sose leszünk mások. Jaj, jaj, nem tudunk élni, nyavalyások. (Nem tudunk élni) (5) Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja – csolnakom ring, szállna az útra máris! Ó, hiszen vár engem a messzi szépség szűz kikötője! (Útrahívás) (6) A nap is ott kél ha meglóbálod fejed fölött a kalapácsot s az üllő megcsendül belé, akár a dalolók szive. (Kovács) (7) Nem sietünk, erősek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk törvény elé. Tanácsot állunk a dombon, gyönge fürjek, nyulak búnak meg nyugodtan lábainknál – Elmegy fölülünk a felleg, hogy észrevehessünk minden idegen repülőgépet. (Szocialisták)

7

8


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(8) A szívem ócska, istenes, remek Szelence s rajta nem fogott a rozsda. (Fohászkodó ének) (9) És meghalt akkor szegény ánygyikám S öregen magam láttam ott heverni És sírtam, igen, most másodikán, Mint kisgyerek, kit nagyon szoktak verni. (A multkor, szerda este…)

2. Újraolvasás–újraértelmezés a) Az alábbi két, összegző jellegű értelmezés József Attila Tiszta szívvel című verséről szól. Olvassátok el az idézeteket, és fogalmazzátok meg a saját szavaitokkal a két értelmezés közti hasonlóságot és különbséget! „A húszas évek derekától kezdve fokozódó mértékben nyer teret József Attila költészetében a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó örök típusára mintázódó szerepjátszása. Ennek a szerepnek első kiérlelt reprezentatív megformálása a Tiszta szívvel.” (Tverdota György) „A Tiszta szívvel programadó vers, meghatározó nemcsak József Attila önteremtésében, hanem az egész modern magyar költészet új lírai tematikájának megalapításában is. Nem beteljesít, hanem megnyit, megalapoz egy beszédmódot, egy bizonyos fajta költői gondolkodásmódot, olyat, amelyre már lehet egy új poétikát, a világ újfajta lírai feltérképezését építeni. Egyszerűen arról van szó, hogy a tagadás (…) egy olyan retorikai-poétikai teret nyit meg, amelyre többféle sorsfantázia (…) ráépülhet, belőle többféle világkép és énkép rakható ki.” (Bókay Antal)

b) Olvassátok újra a Tiszta szívvel című verset, majd értelmezzétek újra a táblázatban megadott két tételmondat és a kérdések segítségével!

J Ó Z S E F

1. A vers a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó örök típusára mintázódó szerepjátszása.


2. Az önismereti–önteremtő természetű vers a személyiség legmélyén megtalálható „üresség”-et állítja. Ez az üresség termékeny poétikai teret nyit a személyiség újraépítési módozatai számára.

MI A SZEREPE AZ ELSŐ VERSSZAKBAN A TAGADÓ SZERKEZETEKNEK, A FELSOROLÁSNAK, MIT JELENTHET

TISZTA SZÍVVEL

A SORSMETONÍMIA-SOR? Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A MÁSODIK VERSMONDAT, MILYEN JELENTÉSTÖBBLET KAPCSOLHATÓ IDŐHATÁROZÓI MÓDOSÍTÓJÁHOZ?

Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.

MI A SZEREPE, JELENTÉSE A HÚSZ ESZTENDŐ ELADÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLÍTÁSNAK?

HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A JÖVŐRE VONATKOZÓ SORSFANTÁZIA? Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. MI A TISZTA/GYÖNYÖRŰSZÉP SZÍV LEHETSÉGES ÉRTELME, Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. 1925. márc.

MIT JELÖL?

9

10


•

1 2 .

É V F O L Y A M

3. Új személyiség- és én-felfogás A) párosok Értelmezzétek röviden az alábbi idézeteket a Tiszta szívvel én-felfogásával összefüggésben! IDÉZET Nincsen apám, nincsen anyám, Az Isten is haragszik rám. Árva vagyok, mint a gólya, Kinek nincsen pártfogója. (népdalrészlet)

Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség (…) De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni (…)

(…) Nem hiába ágrul lettél szederfa alatt születtél S mint a röpke mag az ágrul, ugy szakadsz le majd anyádrul se apád, se anyád, se országod, se tanyád. (…) (Babits Mihály: Cigánydal – részlet)

(Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse… – részlet)

ÉRTELMEZÉS

A MIB EN A T I S Z TA S Z Í V V EL ÉN - FEL F O G Á S A K ÜLÖ N B ÖZ I K

J Ó Z S E F


B) párosok Értelmezzétek röviden az alábbi idézeteket a Tiszta szívvel én-felfogásával összefüggésben! IDÉZET (…) Bizony lelkem, Én az Életet elejtem, Én magamat már elrejtem. Ki nem »fejtem«: Megint rossz szó. Elfelejtem. Ezt és mindent. Nem feleltem Magamnak. (Ady Endre: Nem feleltem magamnak)

Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet.

Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás s mert kint nem tetszik semmi sem s mert győzni nem lehet a tömegen s ami szabály, mind nélkülem született: ideje volna végre már megszöknöm közületek. (…) Tengerbe, magunkba, vissza! Csak ott lehetünk szabadok! Nekünk többé semmit sem ad ami kint van, a Sok.

(Babits Mihály: Csak posta voltál)

(Szabó Lőrinc: Az Egy álmai)

Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? (…)

ÉRTELMEZÉS

A MIB EN A T I S Z TA S Z Í V V EL ÉN - FEL F O G Á S A K ÜLÖ N B ÖZ I K

11

12


•

1 2 .

É V F O L Y A M

4. Kortárs befogadás Olvasd el a József Attilától való szöveg-, illetve versrészletet, majd a két kritikarészletet! (1) „[E]z a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben »a kései korok számára«, Ignotus pedig »lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta« ezt a »gyönyörűszép« verset, ahogy a Nyugatba írta róla és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává.” (Curriculum vitae, 1937) (2) Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. (Születésnapomra, 1937)

(3) „Itt el kell mosolyodnom – van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét (…) Gyönyörű szép – s ez a vers nem lett, nem lehetett volna meg, ha előtte nincs népdal és expresszió, verses vers és szóval mondó vers. Íme, a verses vers visszatértét nem is kell kivárni, mert mire megjósoltam, már el is következett.” (Ignotus: Vers és verselés. Nyugat, 1926/18.) (4) „Az a gyanúm, hogy a dalnak ez az apátlan-anyátlan Kakuk Marcija szívesen elálldogál a tükör előtt – s elébb költötte meg József Attilát, a szappanfőző és kefés asszony gazdátlan árváját, mint az itt közölt költeményeket. (…) Találhat-e az ilyen költő megfelelőbb formát a dalnál? (…) Van is József Attilának néhány szép verse, amely közel kerül a népdalhoz. (…) többnyire azonban a groteszk és az intellektuálisan-játékos felé eltolt népdal az övé, egy sajátos szellemi berendezés számára profanizált népdal, amelynek az adekvát volta ellen mit sem bizonyít az a néhány gyönge, utánzat-ízű

J Ó Z S E F


szabadvers, amely a kötetbe bekerült (…) Ennyiből is nyilvánvaló, hogy ez a József Attila, aki e kötet elé faragtatott, nem idegen attól a József Attilától, aki a könyv kvalitásából bontakozik elénk. A póz egyirányú a tehetséggel, legföllebb a póz-választó sietséget kell kárhoztatnunk.” (Németh László: Nincsen anyám, se apám. József Attila versei. Nyugat, 1929. december 1.) a) Hogyan látja a költő saját versének a magyar irodalomban, illetve az életműben elfoglalt helyét, szerepét, megítélését? Miből derül ez ki?

b) Hogyan viszonyult a korabeli kritika a Tiszta szívvel című vershez, illetve a Nincsen apám, se anyám (1929) kötethez? ELISMERŐ ÉSZREVÉTELEK

KRITIZ ÁLÓ ÉSZREVÉTELEK

c) Milyen kapcsolat van a szerzői önértelmezés/önreflexió és a kritika irányai között?

d) Keress magyarázatot az értékelés különbségeire!

13

14


•

1 2 .

É V F O L Y A M

5. Az én megalkotásának módozatai I. – név és önéletrajz a) Milyen verset ismertek, amelyben (címében vagy szövegében) a szerző saját neve szerepel?

b) Milyen, az irodalom természetével összefüggő kérdéseket vethet fel egy olyan szöveg, amelybe beleíródnak a szerző életének bizonyos tényei?

c) Olvassátok el mindkét költeményt, majd alakítsatok szakértői párokat egy-egy vers értelmezésére! d) Keressetek választ szakértői párban az alábbi kérdésekre! Meglátásaitokat rögzítsétek a gondolkodástérképen! • Mi lehet a vers műfaja? A cím és a szöveg milyen jellemzőiből lehet ezt állítani? • Miként válaszolja meg a vers a „Ki vagyok én?” kérdését? • Milyen, az ént (a személyiséget) jelölő retorikai eszközök alakítják ki az én pozícióját a szövegben? • Hogyan vonható meg a megalkotott életrajz mérlege a szövegben? Mik a veszteségek vagy nyereségek, a sikerek vagy kudarcok? Milyen az arányuk? • Mi jellemzi a szöveg időviszonyait, ha van idősíkváltás, mi a szerepe? • Hogyan kapcsolódik, kapcsolható vissza (párhuzamok, ellentétek) az alkotás a Tiszta szívvel c. vershez? e) Foglaljátok össze, mutassátok be szakértői vizsgálódásotok eredményét egy, a másik verset értelmező párosnak! Hallgassátok és beszéljétek meg az ő értelmezésüket is! A) párosok

JÓZSEF ATTILA Vidám és jó volt s tán konok, ha bántották vélt igazában. Szeretett enni s egyben másban istenhez is hasonlitott. Egy zsidó orvostól kapott kabátot és a rokonok

úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam. A görög-keleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot – országos volt a pusztulásban, no de hát ne búsuljatok. (1928)

J Ó Z S E F

önértelmezés

kommunikációs cél, műfaj


az én megalkotásának nyelvi eszközei

József Attila

~ vagy ↔ Tiszta szívvel

sikerek/kudarcok idő, idősíkok

B) párosok

NEMZETT JÓZSEF ÁRON Nemzett József Áron, szappanfőző, aki már a Nagy Óceánon szagos füveket kaszál.

Szerettem Lucámat2, de Luca nem szeretett. Bútoraim: árnyak. Barátaim nincsenek.

Megszült Pőcze Borcsa1, kit megettek a fenék, gyomrát, hasát sorba, százláb súroló kefék.

Bajom se lesz többé, lelkemmé lett mindahány, – élek mindörökké gazdátlan és ostobán. (1928)

1

József Attila szülei József Áron szappanfőző munkás és Pőcze Borbála. 1908-ban a családfő a legenda szerint Amerikába vándorolt ki, valójában Romániában új családot alapított. Az anya úri házaknál vállalt mosásból, takarításból, főzésből próbálta eltartani magát és gyermekeit. 1919 decemberében anyja rákban meghalt, József Attila 14 évesen teljesen árva lett.

2

Wallesz Luca a 19 éves József Attila szerelme, „múzsája” volt.

15

16


•

1 2 .

önértelmezés

kommunikációs cél, műfaj

É V F O L Y A M

az én megalkotásának nyelvi eszközei

Nemzett József Áron

~ vagy ↔ Tiszta szívvel

sikerek/kudarcok idő, idősíkok

6. Újraírások, párbeszédek – Házi feladat Írj 3-4 szempontot vizsgálva legalább 80, legfeljebb 100 soros összehasonlító értelmezést József Attila Születésnapomra című verse és egy, az alábbi versek közül választott mű összevetésével! Elemző értelmezésedben térj ki a szövegköztiség (intertextualitás) fajtáira és szerepére is. Munkádat, melyet tanárod az írásbeli érettségi vizsga szempontjai szerint értékel majd, a fejezet utolsó óráján kell beadnod.

JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse:

ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.

J Ó Z S E F


Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!

szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét:

Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog.

De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.

Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj –

Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért, a hont kivont

Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! 1937. ápr. 11.

TÓTH KRISZTINA PORHÓ

TÓTH KRISZTINA FUTRINKA UTCA

Harminckettő hogy telhetett? Hogy múltak el napok, hetek? Letelt, s hitelt

Harmincnyolc év, futó fonál. Az ember rojtokat talál – hanyag anyag –

nemigen ad már a jelen. Nem voltam benne még jelen, úgy múlt a múlt,

e földi, pöttyös kis ruhán mit hord és igazgat sután, kinek, minek,

annyi idő, hogy szinte sok. De ért már más is, mint e sokk: hold is, nap is

ha egyszer úgyis visszabont, feslik simából fordított, a Kéz, ha kész

pólyálta hűlő életem, s amit nem tettem, tervezem e lét felét

már érzi, úgyse lesz soha ha nem lesz léte otthona, akar, akár

17

18


•

1 2 .

É V F O L Y A M

leélve: őrzöm arcomat, s eleddig nem zuhant sokat csecsem becse,

a színpadon a kesztyűbáb játszani valami saját mesét, mi mást,

sőt, egy bocsom is van (de szép!), beszélni is kezd majd ez év telén talán,

füstölgő kéményt, házikót, Futrinka utcát, bármi volt, örök körök

de hogy mi történt, mire volt jó harminckét éven át a porhó, havam, hevem

után is fölvesz kis kötényt, hisz telefonált az imént Cicamica,

hová gomolygott nyomtalan, és ugyan hol, ha nyoma van, szivek, szavak

hogy Tádé meghűlt és beteg, úgyhogy van dolga rengeteg, legyen egyen-

mélyén mi ülepszik, mi lesz, így fog eltelni, élni ez? Vagy túl a túl

letesen befűtve a tökház, vigyázz, Mazsola, nehogy megfázz, halál ha lel

bonyolult léten, túl ezen egyszercsak majd megérkezem s ittlétemet átlátom ott?!

utat is hozzánk, nem vagyunk futó fonál csak, filc, magunk helyett. Helyet foglal középen, integet és onnan csókol Titeket Böbe baba!

Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában? – a kesztyűsbáb-sorozat 1962-ben indult…

J Ó Z S E F


ORBÁN OTTÓ SZÜLETÉSNAPOMRA

KOVÁCS ANDRÁS FERENC BÍRÁLÓIMHOZ. SZÜLETÉSNAPOMRA. PLÁGIUM!

Nem mondom meg, hány éves lettem, a tortabevonót is mind megettem: az ám, lazán!

Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj.

Mégis, ha tán felém jöttök, a Platánban lesz friss sütőtök, sonkástojás,

A mennybolt menten rámborul: nem éltem jól, sem jámborul, csupán bután.

veder szeder, meg a sok régi étek, húzd rá, cigány, ez égi ének, kódus kórus

Mint kínon égő ékezet, lobog világom: létezek! Enyém e fény!

az égi karban, de kihagyta ezt Madách, elvitte férfikorban asszony, meg a harács, adócsaló

Hallom: vagyok, mert nem vagyok, hisz bennem nem rág, nem ragyog serény erény…

sose lett, én is csak épp egy szegletet vettem itt, bordélyházit, meglehet: fura kura-

Azt mondják, arcom régi maszk: miért is vágok én grimaszt, ha kell, ha nem?

fi voltam, fektettem mindenféle nőket, Ábel meg majdnem engem ölt meg: fain Kain

Divatbölcs egy sem érti tán: helyettök lettem én vidám iszony. Bizony.

voltam, aztán meg Rómában Brutus, ugyanott vandál, majd De Sade-kultusz, Pius priusz,

Magamnak túl nehéz terű vagyok – nem vált meg vers, se bű, se báj. Sebaj.

Borgia, R. Iván, s később úgy alakul, hogy Havasalföldön Vlad Drakul harap halat, de inkább vadat atlaszi vállamba, és ott van egy faszi, mellette áll bamba Vazul s lazul,

19

20


•

1 2 .

É V F O L Y A M

mert neki már oly mindegy, vesztek-e, és drukkol nagyon, hogy Wales ebe agyon marjon, hogy legyen kuss, elég a szülinapi sirám, és valaki vessen véget ennek a zsivány énekének!

7. Az én megalkotásának módozatai II. – szerelem a) Írj a kettős pókhálóábrába néhány asszociációt, ami a gyöngy és a göröngy szóról eszedbe jut! b) Keress néhány jellemző sajátosságot, amiben a gyöngy és a göröngy hasonlíthat egymásra vagy különbözhet egymástól! Rögzítsd gondolataidat a kapcsolódó halmazábrába! c) Beszéld meg munkád eredményét csoportodban!

GYÖNGY

GÖRÖNGY

d) Olvasd el a verset, keress és írj le néhány kapcsolódást a pókhálóábrába és a halmazábrába írottakkal! Észrevételeidet beszéld meg csoportoddal!

J Ó Z S E F


GYÖNGY Gyöngy a csillag, ugy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vizcsepp, hűvösen. Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik, a bús földet diszitik. Kezed csillag énnekem, gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden. Göröngy, göröngy, elporlik, gyenge csillag lehullik, s egy gyöngy lesz az ég megint, egybefogva szíveink. (1928) e) Keressetek választ csoportmegbeszéléssel az alábbi kérdésekre: • Milyen azonosítások szervezik a vers képrendszerét? (Próbáljatok szemléltető ábrát készíteni képrendszeréről!)

• Hogyan formálódik meg a versben az én a te (a szerelem) segítségével?

21

22


•

1 2 .

É V F O L Y A M

• Milyen érzékelési mód kapcsolódik a versben a szerelemhez?

• A vers mely szavaival, hogyan bizonyítható, hogy az én megalkotásának kísérlete egyben meg is bontja, a töredékesség, az elmúlás jelentése felé mozdítja el a teljességet?

f) Válassz egy képet, és vesd össze a vers témájával, én- és szerelemfelfogásával!

(1) Aragorn és Arwen Peter Jackson A Gyűrűk ura c. fi lmjében

(2) Virók Csilla: Ég és Föld között

(3) Rómeó és Júlia Baz Luhrman fi lmadaptációjában

8. Az én megalkotásának módozatai III. – az én tárgyiasítása a) Készíts listát arról, hogy a hetes szám milyen nevezetes jelentéseit ismered!

J Ó Z S E F


b) Ismerkedj meg a verssel, majd értelmezzétek csoportban a kérdések segítségével!

A HETEDIK E világon ha ütsz tanyát, hétszer szűljön meg az anyád! Egyszer szűljön égő házban, egyszer jeges áradásban, egyszer bolondok házában, egyszer hajló, szép búzában, egyszer kongó kolostorban, egyszer disznók közt az ólban. Fölsír a hat, de mire mégy? A hetedik te magad légy!

Szerető után ha járnál, hét legyen, ki lány után jár. Egy, ki szivet ad szaváért, egy, ki megfizet magáért, egy, ki a merengőt adja, egy, ki a szoknyát kutatja, egy, ki tudja, hol a kapocs, egy, ki kendőcskére tapos, – dongják körül, mint húst a légy! A hetedik te magad légy.

Ellenség ha elődbe áll, hét legyen, kit előtalál. Egy, ki kezdi szabad napját, egy, ki végzi szolgálatját, egy, ki népet ingyen oktat, egy, kit úszni vízbe dobtak, egy, ki magva erdőségnek, egy, kit őse bőgve védett, csellel, gánccsal mind nem elég, – a hetedik te magad légy!

Ha költenél s van rá költség, azt a verset heten költsék. Egy, ki márványból rak falut, egy, ki mikor szűlték, aludt, egy, ki eget mér és bólint, egy, kit a szó nevén szólít, egy, ki lelkét üti nyélbe, egy, ki patkányt boncol élve. Kettő vitéz és tudós négy, – a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva, hét emberként szállj a sírba. Egy, kit tejes kebel ringat, egy, ki kemény mell után kap, egy, ki elvet üres edényt, egy, ki győzni segít szegényt, egy, ki dolgozik bomolva, egy, aki csak néz a Holdra: Világ sírköve alatt mégy! A hetedik te magad légy. (1932)

c) Milyen a vers beszédmódja? Mi a szerepe ennek a fajta lírai megszólalásnak általában és ebben a versben?

23

24


•

1 2 .

É V F O L Y A M

d) Milyen műfaji kód szerint olvasható a szöveg? Mi ennek a szerepe, következménye a jelentésképzésben?

e) Hogyan, milyen tartalmi logika szerint építkezik a vers a cím és a versszakok egymáshoz való viszonyát tekintve? Próbáljatok szemléltető ábrát készíteni erről!

f) Hogyan, milyen nyelvi megformálással építkezik maga egy-egy versszak?

g) Mi szabályos (rendezett, logikus, érthető) és mi szabálytalan (rendezetlen, logika nélküli, értelemmel felfoghatatlan) a versben? S Z A B Á LYO S

S Z A B Á LY TA L A N

J Ó Z S E F


h) Miért nem tudjuk működtetni a hétről mint szimbolikus számról való kulturális ismereteinket a vers jobb megértésének érdekében? Mit tudhat/érthet meg az olvasó a „hatokból” és mit a „hetedikről”? Mi marad „titok”?

i) Értelmezzétek az alábbi Eliot-idézettel összefüggésben A hetedik című verset! „A költészet nem a személyiség kifejezése, hanem a személyiség megszüntetése”

j) Miben különbözik a romantika vagy a klasszikus modernség költészetétől az, ahogyan A hetedik az ént megalkotja, ahogyan az énről, a személyességről/személyiségről szól, amit róla tud, amilyennek megtapasztalja? (Milyen értelemben témája a versnek a személyiség?)

k) Olvassátok el az alábbi két kritikarészletet! Vajon hogyan függ össze az én tárgyiasításának poétikája a kortárs befogadás értetlenségével? Mi lehet az oka az elutasításnak, leminősítésnek? „A hetedik a száraz tónak nedves partján3 féle népi vadmondások irányába siklik ki.” – Németh László 3

Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol. Hallgatja a süket ember, ki a vízben lubickol. Sej, haj denevér, bennünk van a kutyavér.

25

26


•

1 2 .

É V F O L Y A M

„Némely versének nem több művészi értelmét találom, mint, teszem fel, a ráolvasási rigmusoknak. (Ilyen például a Regős ének, A hetedik című vers és a Medvetánc is.)” – Füst Milán

9. Téli éjszaka – a tárgyias költészet kiteljesedése a) Mit gondoltok, miről szólhat, mi lehet a témája, milyen kérdésekre kereshet választ a vers, melynek címe: Téli éjszaka?

b) Milyen elvárásaitok vannak a cím és a megbeszélés alapján a vers nyelvi megalkotottságáról, szerkezetéről? Miért?

c) Szemrevételezzétek a vers nyomtatási képét, és gyűjtsétek össze szembetűnő vonásait! Mi mindent jelölhet, mi mindenre utalhat a nyomtatási kép?

d) Hallgassátok meg a verset, kövessétek nyomon a szöveget!

TÉLI ÉJSZAKA Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg.

J Ó Z S E F


Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát. Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival.

A hideg űrön holló repül át s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák.

Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival.

A városok fölött a tél még gőzölög. De villogó vágányokon, városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye.

A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz. S a szív a hang. Csengés emléke száll. Az elme hallja: Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja a pántos égbolt lógó ajtaját, melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma, csak dőlt a nyáron át. Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra.

Milyen vitrinben csillognak ily téli éjszakák? A fagyra tőrt emel az ág s a pusztaság fekete sóhaja lebben – – varjucsapat ing-leng a ködben. Téli éjszaka. Benne, mint külön kis téli éj, egy tehervonat a síkságra ér. Füstjében, tengve egy ölnyi végtelenbe, keringenek, kihúnynak csillagok. A teherkocsik fagyos tetején, mint kis egérke, surran át a fény, a téli éjszaka fénye.

A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye. A város peremén, mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép a lábára a tél... Hol a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa, mérem a téli éjszakát. Mint birtokát a tulajdonosa. 1933. jan.

27

28


•

1 2 .

É V F O L Y A M

e) Értelmezzétek a verset a csoportotok szempontjának megfelelően az alábbiak szerint! • Írjatok négy fontos, a kapott szempontot vizsgáló-kibontó kérdést, és osszátok el egymás között. • Keressetek idézeteket, amelyek „megválaszolják” a kérdéseiteket. • Értelmezzétek, magyarázzátok a kiemelt idézeteket. • Fogalmazzatok meg néhány összegző-következtető megállapítást, amit a többieknek is fontos megérteni és tudni. A) S Z E M É LY E S S É G KÉRDÉSEK

VÁ L A SZ I D É Z E T É S ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS)

KÖVETKEZ TETÉS

(1)

(2)

(3)

B) TÉR /IDŐ KÉRDÉSEK (1)

(2)

(3)


KÖVETKEZ TETÉS

J Ó Z S E F


C) TÁ JEL E MEK / K ÉPA L KOTÁ S KÉRDÉSEK


KÖVETKEZ TETÉS

(1)

(2)

(3)

D) EMBERI LÉT KÉRDÉSEK (1)

(2)

(3)


KÖVETKEZ TETÉS

29

30


•

1 2 .

É V F O L Y A M

E) L ÁTÁ S / H A L L Á S /MEG ÉR T É S KÉRDÉSEK


KÖVETKEZ TETÉS

(1)

(2)

(3)

f) Az alábbi részletet korábban már olvastátok és megbeszéltétek. Értelmezzétek most újra a Téli éjszakával összefüggésben! „Műalkotáson kívül egészet soha nem szemlélünk. Az ihlet tehát a szellemnek az a minősítő ereje, amely az anyagot végessé teszi. Ezek szerint a mű közvetlen egyetemesség, vagy szem előtt tartva, hogy belsejében kimeríthetetlen, határolt végtelenségnek is mondhatjuk.”

g) Hasonlítsátok össze Ady Endre Az eltévedt lovas és József Attila Téli éjszaka című versének látásmódját, a beszélő pozícióját és beszédmódját!

J Ó Z S E F

Az eltévedt lovas


Téli éjszaka

10. Eszmélet a) Végezzetek címmeditációt az Eszmélet verscímről láncszerűen! Az osztály minden tagja sorban mondjon egy asszociációt a címhez vagy az előtte mondottakhoz! Folytassátok addig, amíg mindenki szót kapott vagy ki nem fogytok az ötletből. b) Értelmezd a kettéosztott napló technikájával a versből neked jutott, számozott versszakot/darabot! Például a következő szempontokat is vizsgálhatod: • a számozott egység témája, kérdésfelvetése, lehetséges címe • az én és a világ természete, egymáshoz való viszonya • a lírai személyesség és nyelvi jelölése • képek, motívumok c) Beszélgessetek a kapott versszakról a kettős kör technikájával! • Mondd el a párodnak mindazt, amit a versszakkártyán rögzítettél. • Hallgasd meg, mit gondol ő saját versszakáról. • Ha van kérdésed, azt is tedd fel, vagy mondd el észrevételeidet az ő versszakával kapcsolatban. • 2-3 perc múlva ülj át egy másik székre, és kezdj újabb megbeszélésbe. Folytasd, amíg tanárod nem jelzi, hogy az idő letelt. d) Alkossatok hatfős csoportokat! Nyilakkal és a nyilakra írt magyarázó-szempontadó szavakkal, szószerkezetekkel teremtsetek minél több kapcsolatot az Eszmélet versszakai/darabjai között! e) Plakátoljátok ki munkátokat az osztályteremben, majd beszéljétek meg a többi csoport megoldásait is a vándorló csoportok technikájával: • Haladjatok a saját munkátoktól jobbra, mozogjatok együtt a többi csoporttal. • Álljatok meg a következő kifüggesztett ívnél, olvassátok el és beszéljétek meg, majd írjatok az ívre rövid észrevételeket, kérdéseket. • Adott jelre ismét vándoroljatok tovább jobbra, a következő csoport munkájához.

31

32


•

1 2 .

É V F O L Y A M

• Ismételjétek addig a folyamatot, ameddig a tanár által meghatározott idő le nem telik vagy vissza nem értek a saját ívetekhez. • Tekintsétek át a más csoportok által a saját ívetekre írt kérdéseket és megjegyzéseket, majd reflektáljatok rá: válaszoljatok a kérdésekre, védjétek meg vagy korrigáljátok saját álláspontotokat. 11. Házi feladat a) Olvasd újra a verset!

ESZMÉLET 1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek.

4 Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra.

2 Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban és úgy éreztem, ez a rend – egy szálló porszem el nem hibbant. Most homályként száll tagjaimban álmom s a vas világ a rend. Nappal hold kél bennem s ha kinn van az éj – egy nap süt idebent.

5 A teherpályaudvaron úgy lapultam a fa tövéhez, mint egy darab csönd; szürke gyom ért számhoz, nyers, különös-édes. Holtan lestem az őrt, mit érez, s a hallgatag vagónokon árnyát, mely ráugrott a fényes, harmatos szénre konokon.

3 Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha, e léha, locska lelkek közt ingyen keresek bizonyosabbat, mint a kocka. Nem dörgölődzik sült lapocka számhoz s szívemhez kisgyerek – ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret.

6 Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Sebed a világ – ég, hevül s te lelkedet érzed, a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad – úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ.

J Ó Z S E F


7 Én fölnéztem az est alól az egek fogaskerekére – csilló véletlen szálaiból törvényt szőtt a mult szövőszéke és megint fölnéztem az égre álmaim gőzei alól s láttam, a törvény szövedéke mindíg fölfeslik valahol.

10 Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor – ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek.

8 Fülelt a csend – egyet ütött. Fölkereshetnéd ifjúságod; nyirkos cementfalak között képzelhetsz egy kis szabadságot – gondoltam. S hát amint fölállok, a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek fönt, mint a rácsok a hallgatag cella fölött.

11 Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém – ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény.

9 Hallottam sírni a vasat, hallottam az esőt nevetni. Láttam, hogy a mult meghasadt s csak képzetet lehet feledni; s hogy nem tudok mást, mint szeretni, görnyedve terheim alatt – minek is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat!

12 Vasútnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem, hogy’ szállnak fényes ablakok a lengedező szösz-sötétben. Igy iramlanak örök éjben kivilágított nappalok s én állok minden fülke-fényben, én könyöklök és hallgatok. (1933–1934 tele)

b) Olvasd el az alábbi értelmezést jelöléstechnikával! Tégy √ jelet azokhoz az értelmezéselemekhez, amelyek tartalmi szempontból megegyeznek, hasonlítanak az órán megbeszéltekhez. Tegyél – jelet azokhoz, amelyek lényegesen különböznek az órai értelmezéstől, + jelet az új, órán nem tárgyalt észrevételekhez.

Az Eszmélet a késő modern magyar költészet egyik legfontosabb verse, illetve versciklusa, a József Attila-i szellemi magatartás összefoglalója. Olyan alkotás, amely a biztos támpontjaitól megfosztott modern ember újfajta személyiség- és világszemléletének tapasztalatából teszi fel a kor számos alapvető kérdését, és megfogalmaz több lehetséges magatartásformát, válaszlehetőséget. Poétikája a kései verseknél összetettebb és gazdagabb, értelmezési kísérletek sokasága jelzi kiemelkedő szerepét, összetett jelentéshálózatát, értelmezésének lezárhatatlanságát.

33

34


•

1 2 .

É V F O L Y A M

A szöveg tizenkét, számokkal elkülönített, egystrófás darabból áll. Géppapír változatán néhány darab címmel szerepelt, az első például a Hajnal, a hetedik A törvény címet kapta. A publikált változatban a szerző elállt a külön címektől, talán jelezve, hogy a darabok valamennyien közös címhez (jelentéshez) kapcsolódnak, mégis különállóak, sorozatjellegűek. A strófák egymással laza, mellérendelt kapcsolatban vannak, egységességüket elsősorban a versforma hozza létre (villoni balladaszerkezet változatát mutató versforma: 8 9 8 9 9 8 9 8 szótagszámmal és ababbaba rímképlettel). A forma is mutatja, hogy az egyes darabok belső szerkezetét ellentét alkotja. A cím többértelmű: jelentheti az öntudatnál levést, a dolgok és önmagunk észlelhetőségének tudatállapotát. Ha folyamatként értelmezzük, akkor magát az öntudatra, tudatos létre való ébredést, föleszmélést is jelentheti: a gyermeki létből való felnövést, a létezéssel, önmagunkkal és a világgal való szembesülést, a dolgok rendjének megértési igényét. Az eszmélés-föleszmélés egyszerre folyamatszerű és megszakított, a tudati tevékenység szakaszosságát, egyben az én és a világ osztottságának tapasztalatát a különféle beszédhelyzetek, a személyesség változatai is jelölik. A beszélő megszólalása hol személytelen (1, 4, 10), hol egyes szám első személyű (2, 3, 5, 7, 9, 12), hol egyes szám második személyű (6, 8). Az igeidők és az igemódok az egységek közt és az egységeken belül is váltakoznak. A vers beszélőjének szemléleti tárgya hol önmaga, hol a világ, hol mindkettő. A ciklus tehát a nyelvi magatartás felől is nyomatékosítja, hogy az értelemképzést, a biztos tájékozódási fogódzók keresését több nézőpontú és időben meg-megszakadó kísérletek soraként alkotja meg a szöveg. Az Eszmélet első darabja a beszélő látószögéből, de személytelenül, tárgyiasan írja le a pirkadatot. A leírás az emberi kultúra hajnalának mítoszvilágát és az egyéni léttörténet kezdeteinek gyermeki látásmódját egyaránt felidézheti. A hajnal mitikus, cselekvéssel („eloldja”) és szóval („tiszta, lágy szavára”) teremtő gesztusa a létezés éjjeléből alkotja újra a világot. A szétválasztás eredménye a fény és a nyüzsgő élet megjelenése. A hajnal személyes élménye rejlik a „semmi pára” vagy a „csilló könnyűség” névszói szerkezetekben, a levegő és a lebegés l-jeinek távoli összecsengése áttetszőséget, súlytalanságot sugall. Az egység alapmotívuma a sötétségből a világot láthatóvá, áttetszően érzékelhetővé tevő világosság, ami a további részek felől visszaolvasva az ébredés-eszmélés tudatállapotát is jelölheti. A fény–sötétség metaforikus jelentései a ciklus szinte valamennyi darabjában fellelhetők. A világ ébredését a második egységben egyidejűleg követi a lírai én eszmélése. A vers beszélője a tudattalan mélyrétegekből feltörő álmot saját belső rendjeként értelmezi és harmonikusnak tapasztalja. Az ébredéssel, az énen kívüli világba való belépéssel azonban felbomlik a létezés harmóniája, a világ két ellentétes létezőre (én–nem én) tagolódik. A kint és a bent, az én és a „vas világ” összeilleszthetetlen ellentétet alkot. A világ az éntől idegen: rideg, kemény és ellenséges. A ciklus további darabjai ennek az emberidegen világnak az értelmezésére tesznek kísérletet. Az értelmezés kereteit olyan kulcsfogalmak jelölik ki, mint a rend, a törvény, a determináltság, a szabadság, a rabság, a boldogság, a szenvedés és a szeretet. A világ nem tapasztalható sem egésznek („széthull darabokra”), sem rendezettnek („halom hasított fa”, „hever”). Az emberben nem az otthonosság, hanem a bezártság, korlátok közé szorítottság, szorongás érzetét kelti. Törvényei nem felelnek meg a beszélő belső törvényeinek („és megint fölnéztem az égre / álmaim gőzei alól”), véletlenszerűek („csilló véletlen szálaiból”), elavultak („múlt szövőszéke”) és szétfoszlóak („mindig fölfeslik valahol”). A létezés

J Ó Z S E F


szabad kiteljesíthetőségének kudarcra ítéltségét fejezi ki a csillagzat–rács (börtön) metafora, ami a késő modern líra egyik jellegzetes toposza. Az Eszmélet 3., 6., 9. és 10. darabja az „eszmélés-megértés” folyamatában kiküzdött magatartásminták szempontjából érdemel figyelmet (a véletlenszerűség helyett bizonyosság keresése; a lázadás elvetése, érzelemmentes magatartás kialakításának igénye; az öntudatlan, vegetáló boldogság elutasítása; az életnek a halál felől való szemlélése, távol maradva minden világformáló vagy önmegváltó szándéktól). Az észlelést, reflektálást és megértést a szöveg egészében érzékletesen fejezik ki az igék: láttam (négyszer fordul elő), éreztem, keresek, érzed, fölnéztem, megint fölnéztem, képzelhetsz, hallottam, el-elnézem. A ciklus záró darabja több szempontból is a nyitó egység kiegészítő ellentéte, azzal laza értelemben keretet formál. A személytelenség helyett itt közvetlen lírai megszólalással találkozunk, a hajnal helyett az éjszaka „szösz sötétje” uralkodik, a vonatok ablakaiból világló fény az ember által teremtett világhoz kapcsolódik. A lírai én attitűdje a szemlélődés és megértés („el-elnézem”, „állok”, „hallgatok”). Olyan szemléletforma, amely arról vall, hogy a vers beszélője a világ kaotikus és ellenséges valóságával szemben kialakította magában az élhető lét tudatos, felnőtt viselkedésformáját: a bizonyosságkeresés, az eszmélkedés le nem záruló, örök emberi magatartását. Ugyanakkor az utolsó két sor nyelvi megformáltsága értelmezési bizonytalanságot kelt. A nyomaték ugyanis vagy a személyes névmásra („én”), vagy az általános névmásra („minden”) tehető. E szerint nem dönthető el, hogy a vers beszélője önmagát látja-e a „fülke-fényben”, vagy a fény őt világítja meg, azaz egymást váltó képekben ismeri fel magát, vagy csak külső fényben ismerhet önmagára. Ez a többértelműség is a késő modernség jellemző nyelvi tapasztalata. c) Válassz ki néhány olyan értelmezéselemet, amelyik nem felel meg az órán kialakított interpretációnak, gyűjts érveket saját értelmezésetek mellett! ÉRTELMEZÉSELEM ISMER E TKÖZLŐ SZÖVEGBEN

ÓR AI F O LYA M AT B A N

ÉR V EK A S A J ÁT (Ó R A I) ÉRTELMEZÉS MELLETT

12. Műfaji kódok A vers címe Óda. A műfajkijelölő cím mellett a szöveg számmal jelölt 6. egysége újabb műfajt nevez meg: (Mellékdal). a) Írd a kettős pókhálóábrába, milyen, a szöveggel kapcsolatos elvárásokkal fogod elolvasni a költeményt!

35

36


ÓDA

•

1 2 .

É V F O L Y A M

DAL

b) Beszéld meg elvárásaidat pároddal! Írd be más színnel azokat az elvárásokat, amelyek neked most nem jutottak eszedbe, de a párodnak igen! c) Beszéljétek meg, szerintetek milyen szempontokból jelenthet váltást majd a 6. egység!

d) Mit gondoltok, mi a szerepe a második műfajkijelölésben a zárójelnek, illetve mire utalhat a szóösszetétel első tagja?

e) Hallgassátok meg a verset, kövessétek nyomon a szöveget! Beszéljétek meg, mi minden igazolódott előfeltevéseitekből, illetve mi újszerű, szokatlan a költeményben!

J Ó Z S E F


ÓDA 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz – idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét – homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és – amint elfut a Szinva-patak – ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. 2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak.

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng. 4 Óh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít? Miféle lélek és miféle fény s ámulatra méltó tünemény, hogy bejárhatom a semmiség ködén termékeny tested lankás tájait? S mint megnyílt értelembe az ige, alászállhatok rejtelmeibe!... Vérköreid, miként a rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem s méhednek áldott gyümölcse legyen. Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját – hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját s lombos tüdőd szép cserjéi saját dicsőségüket susogják! Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain! Hullámzó dombok emelkednek,

37

38


csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. 5 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált – Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba!...

•

1 2 .

É V F O L Y A M

(Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem.) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.) 1933. jún.

13. A szerelem mint a létnek adott értelem Értelmezzétek részletesebben az Ódát szakértői mozaikkal az alábbi lépésekben! • Osszátok el hatfős csoportotokban az Óda 6 számozott egységét: minden egységnek legyen a csoporton belül szakértője, gazdája. • A csoportok azonos szövegegységgel foglalkozó tagjai alkossanak szakértői csoportot, és értelmezzék saját számozott egységüket a tanári kalauz segítségével. • A szakértői megbeszéléssel párhuzamosan mindenki készítsen gondolkodásvázlatot. (Nem kell feltétlenül minden szöveghelyet kitölteni!) • Menjetek vissza alapcsoportjaitokba, és gondolkodásvázlatotok alapján foglaljátok össze kutatásotok-értelmezésetek eredményét. • Hallgassátok meg egymást a csoportban, készítsetek további jegyzeteket, kérdezzetek, tegyetek kiegészítő vagy vitatkozó megjegyzéseket.

J Ó Z S E F


(1) csoporttag – 1. szövegegység a) Hogyan alakítja ki az első rész a beszélő pozícióját? b) Mi a szerepe a szív metonímiának és a beszélő saját helyzetére reflektáló megjegyzésének? c) Hogyan függ össze a beszélő önreflexiója a megalkotott beszédhelyzettel? d) Mit néz és mit lát a beszélő? Milyen poétikai megoldással alkotja meg a rész a másikhoz fordulás, a megszólítás lehetőségét? e) Egyéb észrevétel:

39

40


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(2) csoporttag – 2. szövegegység a) Hogyan jellemezhető ennek a szövegrésznek a beszédhelyzete? b) Mit ad a szerelem, a „másik” (a te) az énnek? Mit jelent „a szív legmélyebb üregeiben / cseleit szövő, fondor magányt / s a mindenséget” szóra bírni? (Ha szükséges, nézzetek utána a fondor szó jelentésének.) c) Milyen azonosítás szervezi a második versmondat képrendszerét? d) Milyen széttartó elemei vannak, és mi a szerepük? e) Egyéb észrevétel:

J Ó Z S E F


(3) csoporttag – 3. szövegegység a) Mennyiben folytatja és mennyiben szakítja meg a 3. rész a másodikat? b) Mi a különbség a 3. rész első és második egységének hasonlatai közt? Miben más a két sorozat szerelemértelmezése? c) Hogyan építi tovább a vallomást a 3. egység harmadik része? d) Milyen széttartó, az én létének disszonanciáját sejtető elemek vannak ebben a részben? e) Egyéb észrevétel:

41

42


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(4) csoporttag – 4. szövegegység a) Milyen paradoxont tartalmaz a 4. rész dialógushelyzete? b) A te és a világ milyen azonosságaira épül a biológiai vízió? c) Hogyan hozható kapcsolatba a te és a világ, valamint az én és a világ viszonyrendszere a 2. rész vallomásával: „Óh mennyire szeretlek téged, / ki szóra bírtad egyaránt / a szív legmélyebb üregeiben / cseleit szövő, fondor magányt / s a mindenséget.” ? Hogyan csoportosíthatók a biológiai vízió képei? Miként mutatkozik benne rendezettnek a világ? d) Milyen intertextuális utalások hogyan erősítik meg a te által megélhető/várt teljességélményt? e) Egyéb észrevétel:

J Ó Z S E F


(5) csoporttag – 5. szövegegység a) Mit jelenthet az első versmondat hasonlata és a második állítása? b) Hogyan alakítja a beszédhelyzetet a szakasz második egységének metaforasora és felszólító módja? c) Hogyan pozícionálja a beszélőt és a beszéd lezárását a szakasz harmadik egysége? d) Mi a szerepe a zárójelnek a harmadik egységben? e) A harmóniateremtő kísérlet kudarcaként vagy a szerelmi vágy követelő-könyörgő indulataként értelmezhető az ötödik egység? Indokoljatok! f) Egyéb észrevétel:

43

44


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(6) csoporttag – 6. szövegegység a) Miért sajátos a mellékdalban megformált beszédhelyzet? b) Az emberi élet milyen helyzetei és szükségletei jelennek meg ebben a részben? c) Vajon mi a szerepük az ódarésszel összevetve? d) Mi minden teszi bizonytalanná a mellékdal idilljét? e) Egyéb észrevétel: ,

J Ó Z S E F


14. Az én idegensége a) Olvassátok el a verset!

KI-BE UGRÁL... Ki-be ugrál a két szemem, ugy érzem. Ha megbolondulok, ne bántsatok. Erős karokkal fogjatok le szépen; ha majd egész valómmal kancsitok – ne mutassatok öklöt, úgy se látom. A semmiből vissza ne rántsatok. Gondoljátok meg: Ezen a világon nincs senkim, semmim. S mit úgy hivtam: én, az sincsen. Utolsó morzsáit rágom, amig elkészül ez a költemény... Mint űrt a fényszóró, csupasz tekintet kutatja bennem: Mit vétettem én, hogy nem felelnek, akárhogyan intek, hogy nem szeret, ki jog szerint enyém. Ne higyjetek értetlen bűneimnek, míg föl nem ment az odvas televény. 1936. november–december

↔

↔

↔

↔

↔

↔

↔

↔

↔

↔

↔

↔

b) A vers meghatározó szervezőelve az ellentét. Gyűjtsetek a versszövegből szerintetek fontos ellentéteket!

45

46


•

1 2 .

É V F O L Y A M

c) Milyen sajátos, az ellentétnél összetettebb, dinamikusabb viszonyt/mozgást tartalmaznak az oppozíciók? Mi a szerepe ennek a mozgásnak a vers kérdésfelvetése szempontjából? Melyik a többit is meghatározó alapellentét? Milyen látószögeket létesít az alapellentét?

d) Hogyan „olvasható”, milyennek mutatkozik a külső perspektívából az én? Mi határozza meg a külső perspektívának a belsővel, az énnel való „kommunikációs stratégiáját”?

e) Az alábbi változatok József Attila verseinek Stoll Béla által szerkesztett kritikai kiadásából valók, és a vers keletkezéstörténetébe adnak betekintést. (A kritikai kiadás irodalmi vagy tudományos műnek, életműnek az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett, a hiteles szöveg mellett a változatokat is tartalmazó, a mű keletkezésére, ihletforrásaira, értelmezésére, utóéletére vonatkozó jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása. Feladata, hogy a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tegye a műve(ke)t a modern szövegkritika és szövegtan módszereivel. – Irodalmi fogalmak kisszótára, Korona Kiadó, 1998) Olvassátok el az alábbi változatokat, és fogalmazzátok meg, milyen jelentésváltozások, hangsúlyeltolódások mutatkoznak a végleges szövegben! VÁ LTOZ AT

J EL EN T É S VÁ LTOZ Á S

Ne higyjetek értetlen düheimnek ↓ Ne higyjetek értetlen bűneimnek VÁ LTOZ AT

J EL EN T É S VÁ LTOZ Á S

el nem rejt az odvas televény ↓ föl nem fal az odvas televény ↓ föl nem ment az odvas televény

J Ó Z S E F


f) Milyen jelentései lehetnek az „értetlen bűneimnek” szerkezetben a jelzői módosítónak? ÉRTETLEN

g) Értelmezzétek a „ne higyjetek” felszólítást! Kihez szól, szólhat, mit jelent, jelenthet?

h) Hogyan érthető a megbeszéltek fényében az én idegensége?

15. Házi feladat a) Olvasd el mind a négy verset, és olvasás közben versenként húzz alá 3-4 tetszőleges szövegrészt! Fűzz az aláhúzásokhoz értelmező-elemző megjegyzést a kettéosztott napló jobb oszlopába! 1. V E R S

KÉSEI SIRATÓ Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget.

É R T E L M E Z É S , M A G Y A R Á Z AT, REFLEXIÓ

47

48


•

1 2 .

É V F O L Y A M


1. V E R S Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekuszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál. Tőlem elvetted, kukacoknak adtad édes emlőd s magad. Vigasztaltad fiad és pirongattad s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. Levesem hütötted, fujtad, kavartad, mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem! Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad – félrevezettél engem. Ettelek volna meg!... Te vacsorádat hoztad el – kértem én? Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda fenekén? Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer! Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék! Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, ki csal és hiteget! Suttyomban elhagytad szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet. Cigány vagy! Amit adtál hizelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve – nem hallod, mama? Szólj rám! Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda. A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, észreveszi, hogy milyen ostoba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni. 1935/1936. december

J Ó Z S E F



2. VERS

GYERMEKKÉ TETTÉL Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert – a küszöbön feküdtem – magamba bujtam volna, nem lehet – alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. 1936. május

3. VERS

NEM EMEL FÖL Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerítnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben. Tudod, szivem mily kisgyerek –


49

50


•

1 2 .

É V F O L Y A M


3. VERS ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson. Kinek mindegy volt már a kín, hisz gondjaid magamra vettem, az árnyékvilág árkain most már te őrködj énfelettem. Intsd meg mind, kiket szeretek, hogy legyenek jobb szívvel hozzám. Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám. 1937. febr.–márc.


4. VERS

(KARÓVAL JÖTTÉL...) Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál? Mért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd? Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond. Szerettél? Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet. 1937. okt.

J Ó Z S E F


b) Olvasd el az alábbi elemző-ismertető tanulmányrészletet! Keress bejegyzéseid és a tanulmányrészlet közt minél több kapcsolatot! Ezeket rögzítsd kettéosztott naplód megfelelő helyén!

A BELSŐ TÁRGYAK POÉZISE A pszichoanalízis olyan tudomány és életgyakorlat, mely a saját személyünk természetével, megformálódásával foglalkozik. Freud felfedezte, hogy felnőtt énünk őrzi és sorsunk formálásban folytonosan használja alakulásunk legkorábbi emlékeit. Az én, az önmagam kialakulása a születés pillanatától kezdődik, az első hónapokban a kisgyerek összeolvad a mamával, őrzi, legalább fantáziában ragaszkodik az anyatesten belüli, korábban átélt tökéletes boldogsághoz. Önmagunk, egyéniségünk kialakulása e kapcsolat fokozatos felnyílása során történik meg: a kisgyermek felismeri azt, hogy az eddig kizárólagosnak hitt anyai szeretetet, törődést mások is birtokolják, az anyának „dolga van” a világban. A mama „másságának” tükrében persze felfedezi azt, hogy ő maga is így vagy úgy másokhoz is kapcsolódhat. Ezek az első kötődések egy belső struktúrát teremtenek meg, létrehozzák a társas világba illeszkedni tudó énünk érzékelhető egészének alaprajzát. Erre az alaprajzra építve lehet a világot felfedezni és az ént felépíteni. Az ezután kiképződő második énszerkezet már szavakhoz kapcsolódik, hiszen ekkor érkezünk meg a nyelvbe, a nyelv lehetőségébe és kényszerébe, mely nemcsak mint önkifejezés, hanem mint kötelezően előírt rendszer, feladat jelentkezik a gyerek számára. A mama személyén kívül ekkor lesz fontos egy más valaki, az, akire az anya figyel, akinek hatalma van a dolgok, a viselkedés felett. Ő a szimbolikus (és többnyire igazi) apa, a név, a nyelv, a rend birtokosa. A pszichoanalízis ezt az alapviszonyt – Szophoklész Oidipusz királya nyomán – ödipális háromszögnek nevezi. A gyerek–apa–anya hármas egy belső tér megteremtődése, nagyon is tárgyias eredetű, valós társas „ősviszony” tudattalan emléke, egy (Freud kifejezésével) „belső külvilág” megformálódása, mely aztán egész életünkben megszabja kapcsolatainkat, szereteteinket, gyűlöleteinket. József Attila a tárgyias történelmi világtér, az elkerülhetetlen forradalom világtörténelmi vetítővászonának megzavarodása után a saját tér és saját történelem ilyen belső tárgyiasságain, lelki képernyőjén próbálja kitölteni az én egykor odakint megtalált mélységeit. Az Eszmélet hetedik szakaszában az „egek fogaskerekére” másodszor feltekintő költő ezért, „álmai gőzei” miatt kényszerűen fedezi fel, hogy a „törvény szövedéke / mindig fölfeslik valahol”. József Attila 1934 utáni költészetében is találunk olyan verseket, amelyek a tárgyias költészet módszerével készülnek, ilyen A Dunánál vagy a Hazám. Ezt az alkotói periódust azonban már egy másfajta, új poétikai szemléletmód uralja, a belső tárgyak poézise. Már felszínes áttekintés nyomán is világos, hogy az időszak meghatározó énképe, alapmetaforája a gyermek. Óriási változás ez a Téli éjszaka mérnökéhez vagy akár az Eszmélet vasút mellett lakó, hallgatag felnőttjéhez képest. Az egyik lényeges különbség kettejük között az, hogy míg a tárgyias versek költői énje egyedül van, sőt olyan ember, aki egy

51

52


•

1 2 .

É V F O L Y A M

egyedüllétből tud világot és társakat találni, a gyermek mindig valakire, egy bizonyos felnőttre, felnőttekre vonatkoztatva létezik. Léte, élete lényege a bizonyosság vagy éppen bizonytalanság, az ölelés léte vagy hiánya, a rend lehetősége vagy feloldódás a káoszban: olyan élmények, amelyek elfelejthetetlenül ott lapulnak a felnőtt magabiztosság mögött. A kései József Attila-versekből egy olyan én-struktúra rajzolódik ki, melyben a felnőtt én és a gyermeki én egyszerre van jelen egyfajta belső hasadtságban, és a kettő közti konfliktus feloldása lenne a lényegi létfeladat. A felnőtt–gyermek viszonyban három eltérő tematikus versmodell formálódik meg, három eltérő módon strukturálható, történetesíthető, mondható el az én pozíciója. Ezek közül a legáltalánosabb a felnőtt–gyermek viszony. Az ilyen versek a költő életének utolsó hónapjaiban szaporodnak meg (Könnyű, fehér ruhában, Karóval jöttél...). A felnőtt és gyermek viszonyát, ezt a sajátos, széttöredezett belső teret gyakorta uralja a játék, az önteremtő szabad tevékenység lehetetlensége. A személyes létezés mélyén lakó bénultság az uralkodó negatív élmény. Jellemző, hogy az öngyilkosság is a gyermek játék-akciójaként jelenik meg: „Úgy tettél, mint a kisgyerek / ki becsöngetett s elszaladt”, írja Juhász Gyula halála alkalmából Te öngyilkos... című versének utolsó két sorában. A második gyermeklét-modell az apa–gyermek viszonyban formálódik, természetesen itt is egy belső apai hang és belső gyermeki reakció formájában. Az apafigurák gyakran az ijesztő vagy éppen megmentő isten képében jelennek meg (Nem emel föl, Bukj föl az árból), de van egészen kafkai apa, a vádló és a bíró, és van a versekben valós személyhez kapcsolódó, reális apafigura (Thomas Mann üdvözlése) is. Az apa–gyermek viszony meghatározó modalitása a bűnösség, a rend elérhetősége vagy éppen lehetetlensége. A harmadik és talán leggyakoribb gyermeklét-forma az anya–gyermek viszonyban alakul ki, egy olyan létben, amelyben a gyermek létezését a megértő, elfogadó anyai szeretet, ölelés teszi bizonyossá. Kísért a halott mama emléke (Kései sirató), és az Óda nagyszerű felnőtt szerelme után a szerelem itt már görcsösen kapaszkodó, ölelés nélkül élni nem tudó gyermeki viszonnyá válik (Gyermekké tettél). Az anya–gyermek verseknek is van egy uralkodó modalitása: a csalás, csalódás, a teljes, a tökéletes ölelés lehetetlenségének gyilkos felismerése. József Attila kései költészete már képtelen a Tiszta szívvel egykori magabiztos tagadásokra épülő énjét megtalálni, s ekkorra kétségessé vált az is, hogy az én önmagát a tárgyi világ egészének felmérésén, alakításán, egy új hatalmas rend történelmi tablóján keresztül teremtheti meg. 1936–1937-ben új poétikai bölcsességként felfedezi, hogy mindezeket átszűrik, transzformálják lelkünk szeretetből, gyűlöletből, teljességből és hiányból épülő formái, emlékei. Minden, még az öngyilkosság útja, logikája is e mindent megalapozó szeretet keresésével és lehetetlenségének felfedezésével függ össze. (Bókay Antal)

J Ó Z S E F


16. A kései versek én-konstrukciói a) A négy, otthon olvasott és megjegyzetelt verssel csoportmunkában fogunk foglalkozni úgy, hogy négy csoport alkot egy értelmezői kört, és mind a négy csoport mind a négy verssel foglalkozik a tanulási folyamat egy-egy fázisában. Ugyanakkor minden csoport minden fázisban más verssel dolgozik majd. b) Írjátok fel a csomagolópapírra annak a versnek a címét, amelyet tanárotok számotokra oszt ki az első feladatelemhez! c) Kettéosztott naplóitok és az olvasott tanulmányrészletből nyert tudás birtokában írjatok kérdéseket a nektek jutott vers részletesebb, mélyebb értelmezéséhez a csomagolópapír első negyedébe (erre 15 percetek van)! d) Adjátok tovább a csomagolópapírt az óramutató járásával megegyezően a következő csoportnak! e) A kapott csomagolópapíron egy másik verssel kapcsolatban találtok kérdéseket. Rangsoroljátok ezeket fontosság szerint, és kezdjétek el a szöveg értelmezésével-elemzésével megválaszolni! Közben folyamatosan rögzítsétek gondolkodásotok vázlatát a csomagolópapír második negyedébe! Dolgozzatok addig, míg az összes kérdésre választ nem találtok vagy a rendelkezésre álló 15 perc le nem telik! f) Adjátok tovább a csomagolópapírt az óramutató járásával megegyezően a következő csoportnak! g) Most a 3. vers van már nálatok. Olvassatok el mindent, ami eddig két csoport munkája eredményeként a papírra került! Saját színetekkel a harmadik negyedbe tegyetek vitatkozó, megerősítő, kiegészítő észrevételeket, válaszoljatok meg olyan kérdéseket, amelyekre az előző csoportnak nem maradt ideje vagy amelyeket nem tudtak érdemben megválaszolni (erre 15 percetek van)! h) Adjátok tovább a csomagolópapírt az óramutató járásával megegyezően a következő csoportnak! i) Tekintsétek át mindazt, ami eddig a csomagolópapírra került! Írjatok a negyedik negyedbe egy 8-10 mondatból álló, összegző kisesszét! Figyeljetek a szöveg megszerkesztésére (cím, tételmondat, kifejtés–bizonyítás–példázás–magyarázat, összegzés–következtetés)! Az írásra 15 percetek van. j) Tegyétek ki a csomagolópapírokat az osztályterembe, mindenki tekintsen át néhányat! Ha több értelmezői kör dolgozott párhuzamosan, akkor a másik csoportnégyes munkáit nézzétek meg! 17. Házi feladat – esszéírás Írj minimum 60, maximum 80 soros esszét „A kései József Attila-versek én-konstrukciói” címmel! Írásodat tanárod az érettségi írásbeli vizsgakövetelmények szerint értékeli. Az értékelési kritériumokat megnézheted a teremben kitűzött tájékoztatón vagy letöltheted az Oktatási Minisztérium honlapjáról.

53

54


•

1 2 .

É V F O L Y A M

18. Terápia vagy irodalmi kísérlet? a) Olvasd el a részleteket!

SZABAD-ÖTLETEK JEGYZÉKE KÉT ÜLÉSBEN4 – RÉSZLETEK Vasárnap este 3/4 9-kor Foglalat: Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívűl azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. Igy kivánja ő a szeretetet azért, hogy ne bántsák. Most ez a szerencsétlen bolond, nagy szerelmet táplál az analitikusával szemben pusztán azért, mert azt hiszi érzelmeiben, hogy az nem bántja. Nem veszi észre az analitikus gonoszságát, azt, hogy az csak heti 3 óra erejéig veszi őt emberszámba s azt is csak azért, mert kénytelen ennyire emberszámba venni a 40 pengőért, amelyre szüksége van s hogy még a havi 40 pengőért is csak azért foglalkozik vele, mikor foglalkozhatna mással is, mert ő egy mással is helyettesithető, tehát mindegy, hogy kivel foglalkozik s ezért foglalkozik vele. Viszont, ha az ő analitikusa nem is vesztene semmit, ha másik pácienssel cserélné föl őt, ő vesztene, ha analitikusát mással cserélné föl, mert elölről kellene kezdenie mindent – 2 évet vesztene. 36. máj. 22. Péntek, 12 előtt 8 perccel, Gyömrői és komplett reggeli után. Dögölj meg – pepita vászon – gondolkozom – coito ergo sum – ondolkozom tehát vagyv – Zagyva Laborc Nagyág a Tisza mellékfolyói – lányok Filiale leánynyelv – magyar nem francia – csődtömeg – mek mek mek három szabó legények pénz is lepény rudmászás Kosciusko – nem fog kiokosodni – buta dög – rohadt kurva (…) bal bála hála hala hal meghal meghallgat hallga csak hallga 4

József Attila pszichikai állapota miatt 1936-ban terápiára járt Gyömrői Edithez. Szerelmes lett pszichoanalitikusába, de a terapeuta – természetesen – orvos–beteg kapcsolatot tartott. A szöveg a terápiás folyamatban született, de Gyömrői Edit egy 1971-es interjúban cáfolta, hogy az ő kérésére íródott volna, állítása szerint nem is tudott róla, nem olvasta. A pszichoanalízis (görög eredetű szakkifejezés) a pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer (is), mely a lelki zavarokat az ún. „tudatalatti okok” feltárásával igyekszik gyógyítani (→ Freud). A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával (például önműködő írással).

J Ó Z S E F


a legény az anya szívét kivette és megette kisértetek levágta a fejét megszólal a halott anya megütötted magad, fiam? (…) én ettem meg a buktákat szamár kölök (…) jáf kár rák rokka rokkant rokkantak illetménye a te anyád nem hadiözvegy özv József Áronné özv József Attila sose lesz tele a füzet dobd a sutba égesd el (…) nem irom tovább nem birom tovább szart ér az egész nekem nem kell analizis én nőért nem dolgozok (…) Jött a Szász Zoltán, abbahagytam, nem folytatom, nem hiszek én semmiben 2 óra 21 perc Szász elment. Elolvastam, amit irtam, itt-ott, a durvaságok láttán szorongás fogott el; elszomorodtam. Most folytatom, mert talán mégis csak lehet belőlem valami – mégis csak érhetek valamit. 10 pengőt adok a füzet elolvasásáért akkor, ha olyasmit is látna benne, amit én nem veszek észre. borzasztó, hogy az ember egyedül van borzasztó, hogy van tudata csak ezért van egyedül vagy csak azt hiszi, hogy egyedül van (…) meg az is oly megalázó volt, hogy én vigyek le egy tyúkot legelni a térre és a többi fiúk röhögjenek ki és megalázó volt a menhelyi szalmakalap is – már messziről hirdette, hogy menhelyi a kabát is a kalapot kicsipkéztem nagyon megvertek, én nem tudtam mást hazudni, mint hogy nem én csipkéztem ki másodszor is kicsipkéztem a szélét, ismét nagyon megvertek pedig én igy akartam otthon lenni – (…)

55

56


•

1 2 .

É V F O L Y A M

itt a Laci (…) kinek is irom én ezt magamnak neki a pénzt adom (…) Itt volt a Nagy Lajos, elment, vizeltem, nem megyek már a fogorvoshoz, talán nincs is arzén a fogamban (…) a verésig minden rendben volt aztán lett beteg az anyám (…)

vasárnap d.u. 1/2 6-kor otthon – itthon most elolvastam az egész füzetet s az analizisre nézve ez a véleményem: A Gyömrői a hátam mögött ül én a díványon fekszem – neki objektivnek kell lennie, hogy én szubjektiv lehessek s igy juthassak el az objektivitáshoz (…) nyugodj meg, a gyógyulás abból áll, hogy rájön az ember, hogy becsapják, ha bizik s hogy a leggyalázatosabban éppen az csapja be az embert, akiben a legjobban bizott (…) 8 óra 20. (1936) b) Írd le néhány sorban a magad számára, mit gondolsz az olvasott szövegrészletekről! Például mi taszító, mi vonzó benne?

c) Értelmezd a saját szavaiddal a Szabad-ötletek jegyzékében szereplő állítást: „a verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt írok.”

d) Próbálj meg a szövegrészletek, eddigi tanulmányaid, olvasói tapasztalataid alapján érveket keresni az ellentétes állításokra! Például a következő szempontokat is végiggondolhatod az érveléshez:

J Ó Z S E F


• a Foglalat megírásaként rögzített idő, a Foglalat lehetséges kommunikációs szerepei • az írás idejének jelölése, az írásidővel egy időben való történésekre való utalás, illetve ezeknek a szerepe • a múlt és a jelen, valamint viszonyaik a szövegrészletekben • lehetséges dialógushelyzetek, ezekre való utalások • a gyermek én és a felnőtt én a Foglalatban és a szövegrészekben • a mamához és Gyömrőihez kapcsolódó szövegrészek lehetséges összefüggései • a szöveg szerveződésének jellegzetességei • a tudattalan és a tudatos viszonya • a sorsélmények ténylegessége és szubjektív, illetve fikciós jellege • a trágár nyelvhasználat lehetséges magyarázatai • lehetséges műfaji kódok a szövegrészletek alapján A SZ A B A D - ÖT L E T EK J EG Y Z ÉK E EG Y PSZICHÉS BETEGSÉG DOKUMENTUM A ( K Ó R T Ö R T É N E T I D O K U M E N T U M ).

A SZ A B A D - ÖT L E T EK J EG Y Z ÉK E IRO D A L M I A L K O TÁ S K É N T O LVA S H AT Ó .

A SZÖVEG M AG Á NSZÖVEG, A SZERZ Ő N E M S Z Á N H AT TA P U B L I K U S N A K , ( Ö N )T E R Á P I Á S C É L L A L Í R TA .

A S Z Ö V E G E T A S Z E R Z Ő A K Á R N Y I LVÁ N O S N A K , A Z U T Ó K O R S Z Á M Á R A O LVA S H AT Ó N A K I S S Z Á N H AT TA .

A S Z Ö V E G T É N Y S Z E R Ű, VA L Ó S Á G O S G Y ER MEK KOR I ÉS FEL NŐT TKOR I E L F O J T O T T É L M É N Y E K E T, L E L K I TÖR T ÉNÉSEK E T HOZ FEL SZÍNR E.

A SZÖV EG FI KC I Ó, A FA N TÁ Z I A – FA N TÁ Z I Á L Á S T E R M É K E .

57

58


A SZÖV EG (P SZI CHOA N A L I TIK US) N A PLÓ (ÖN T ER Á PI A).

A SZÖV EG EG Y FA J TA G YÓN Á S -VA LLOM Á S.

•

1 2 .

É V F O L Y A M

A SZÖV EG K ÉS ŐB B MEG ÍR H ATÓ V ER SEK KÖLTŐI N Y ER SA N YAG A .

A SZÖV EG A „T U DATA L AT T I EL BESZÉL É SE”, N Y ELV I R EPR E ZEN TÁCIÓJ A .

e) Olvasd el és reflektáld a visszaemlékezés-, illetve tanulmányrészleteket! TA NUL M Á N Y R É SZ L E T „Most nekiül és nem kel fel addig, amíg egyenletes, nyugodt betűivel tele nem írta a százhetven üres lapot. Mint Münchausen a mocsárból, maga akarja kirántani magát abból a poshadt, zavaros mocsárból, melyben fulladozik. Egyszerre akar leszámolni múlttal és jelennel.” (Németh Andor) „Mivel költészet és pszichoanalízis egyaránt a nyelv által működik, magától értetődik, hogy a hagyományos terápiás módszert tökéletesíteni vágyó páciens lírai eszközökkel hajtotta végre ön-élveboncolását. Kivonult a jelenből, megteremtve a maga külön bejáratú világát, mely régtől fogva ismerős volt számára, s ahol egészen más nyelven beszélnek, mint környezetében. (…) [E]gyénisége forrását, jelleme eredetét kereste, amelyhez a közös anyanyelv egy speciális rétege, az utcakölykök között elsajátított durva-primitív nyelvezet közvetítésével juthatott el.” (Valachi Anna) „A Szabad-ötletekben a visszavezetések mind létszerűek és nem törvények, és minden lét valamiféle tényleges materialitáshoz vezet. Ez a materialitás azonban – éppen a törvény érvénytelensége miatt – rendezetlen és fragmentált [töredékes, mozaikos], a végső sose végső, nem zár le, nem kerekít le, hanem nyitva hagy (…). Az idő ezért nagyon pontos és nagyon lényegtelen, a történelem egyetlen sajátossága, hogy telik. A személy materiális végpontja sem lehet többé a teljességre törekvő személy (…), önmagunkat nem megteremtjük, hanem ideiglenesen »ráallegorizáljuk« a világra. Egy valami marad belőlünk, önmagunk legmateriálisabb olvasata, a saját testünk. A személy, az élet voltaképpen nem más, mint a fájdalmak, vágyak, szükségletek testeként, saját testként való olvasata. (…) A Szabad-ötletek valóban nem vers, hanem kísérlet egy poszttárgyias (tárgyias utáni) költészet kialakítására.” (Bókay Antal)

ÉRTELMEZÉS, REFLEXIÓ

J Ó Z S E F

„Az alkotás nagy és kellemetlen szellemi erőfeszítést kíván tőle, helyette szívesebben produkál szabad asszociációkat. Ugyanennek a feszültségnek mélyebb és ijesztőbb dimenzióit tárja fel a Szabad-ötletek jegyzéke. A költő mindenekelőtt azt a fenyegető kijelentést teszi, hogy abbahagyja a versírást: »nem írok verset«. A Szabad-ötletek másik helyén egyenesen tagadja, hogy versei igazi énjét fejeznék ki. Valódi mivolta analitikus szövegeiben tárul föl: »a Rubin azt mondta: téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy / a verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt írok«. A Dunánál, mint látni fogjuk, bizonyos értelemben nem más, mint óriási szellemi erőfeszítés a »ki vagyok én?« kérdés megválaszolására. Végül pedig a versírást képmutatásnak, őrültségnek, szélhámosságnak minősíti: »nemsokára indulnom kell / mutatnom kell, hogy valaki vagyok / jönnek egymásután a kéziratokkal az őrültek / minek írnak, az öncsalás, szélhámosság«.” (Tverdota György) „Kétségtelen, hogy a Szabad-ötletek jegyzéke fegyelmezetlen szövegnek tűnik. Alapvető konstrukciós eljárása, amely a címben pontosan meg is van nevezve, az esetleges kapcsolatokra épül. Azt szokták ilyenkor mondani, hogy bárki tud ilyet írni, elég, ha elengedi magát. Csakhogy ez a szöveg az elengedést, a véletlenszerűt, a fegyelmezetlent formaelvvé teszi. Hogyan derül ez ki? Tematikusan közelítve a kérdéshez, az első bejegyzések az európai racionalitáseszmény emblematikus mondatát jelenítik meg hihetetlenül pontosan átcsavart formában: »coito ergo sum – ondolkozom tehát vagyv«. A szellemi létformát mint egzisztenciabizonyítékot jelölő descartes-i mondatból a g kivonásával a testi egyesülés, a szex, a szeretkezés válik egzisztenciabizonyítékká. A latin mondat elképesztően bravúros magyar fordítása szintén a g hiányával hasonló elbillenést hoz létre. (…) [A] latin mondat jelentésére figyelve az történik, hogy a racionálisan értelmezett fegyelmezettség testi, materiális fegyelmezettség kérdésévé válik. A Szabad-ötletek jegyzéke kezdeti sorai az európai racionalitáseszményt lebontó új nyelv fordulatát jelzik, s ez az új nyelv a huszadik század második felétől az irodalomban megkerülhetetlenné vált erotikus, a szavak materialitására épülő beszédmód. Ez a Szabad-ötletek tematikus kerete. Ebben a keretben a szöveg felépítése nem esetleges, véletlenszerű, hiszen csak a fogalmiság, a szavak jelentése felőli olvasás tekintetében az. A materialitás elve a racionalitás/testiség fordulat után az írás materialitását jeleníti meg a »tollhiba« artikulálása révén: »ondolkozom tehát vagyv – Zagyva, Laborc, Nagyág a Tisza mellékfolyói.« A »vagyv« a véletlent fölhasználó, a »Zagyva« révén tudatosító hiba: reflektált hiba. A kettős szövegmozgás további bravúros írói döntése, hogy nem a kézenfekvő »za-


59

60


•

1 2 .

É V F O L Y A M

varos, kusza, értelmetlen« jelentésű zagyva szót »asszociálja« a »vagyv«-ra, hanem egy jelentéses zagyvát, a Tisza egyik mellékfolyójának nevét. A »vagyv« tehát vállaltan a rontott, elhibázott »vagyok«. Mi a tétje egy ilyen reflektált hibának? [A] latinban az ige két ember aktusát fejezi ki (coitus egyedül nem lehetséges), a magyar »ondolkozom« viszont létrejöhet a másik ember nélkül – ezt ellensúlyozza József Attila a tollhibával. A mondat a másikra, a te-re kezd irányulni, hiszen kis híján azt olvassuk: »ondolkozom, tehát vagy«. Hogy mégsem ezt a Szabó Lőrinc-féle, a szerelmet hatalmi terminusokban artikuláló versbeszédre emlékeztető formát tartotta meg József Attila, fontos döntést jelez. A férfi aktivitását, hatalomra kényszerülő szociális determináltságát s az ebből fakadó magányát József Attila nem oldja föl azzal, hogy bevállalja ezt a zsarnoki férfiszerepet. A »vagyv« olyan hiba, amelyik lehetővé teszi számára, hogy a te és az én egzisztenciáját ugyanazon szó fejezze ki. Egy hibás szó. A te és az én egzisztenciáját egyszerre kifejező szó csak hibás lehet? Vagy elkezdődött valami a v-vel a »vagyunk« felé, csak nem lehetett kivárni? A kiindulópont hasonló, József Attila szövege viszont a kérdés nyitottságát, az idővel való küzdelmet és vereséget, az örökös elhalasztódásban lévő tiszta jövőt választja. (…)” (Selyem Zsuzsa)

19. Olvasd el az alábbi összefoglalót, és készíts belőle tömör, pontokba szedett vázlatot! Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922 végén Juhász Gyula ajánlásával lát napvilágot: „József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani és nagy fiatalsága olyan igéretekkel teljes, amelyeknek beváltása (…) őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.” Egyetemi hallgató Szegeden, amikor 1925 januárjában második kötete, a Nem én kiáltok megjelenik, ennek néhány provokatív hangú költeménye erős indulatokat kelt. A Tiszta szívvel című verse szembeállítja az egyetem dékánjával, Horger Antal nyelvészprofesszorral. A Szépség koldusa tematikájában és beszédmódjában Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula hatása jelentős, a Nem én kiáltok kötet eltávolodást jelez a nyugatos poétikától. Az expresszionisztikus versnyelv, a formabontás, a rímtelenség és a szabad vers erősödő jelenléte jelzi, hogy erőteljesebbé válik az avantgárd hatása. Költészetére hatást gyakorol megismerkedése Walt Whitman szabad verseivel, és már a kortárs kritika felfigyel a folklórelemeket szintetizáló verseire is. A korai versek témái, formái, motívumai érett költészetében is fel-feltűnnek, azzal szerves kapcsolódást mutatnak.

A hagyománykövetéssel összeegyeztetett modernség, a baloldali elkötelezettség mellett költői kísérlet jellemzi 1927–1929 közti költészetét. Bár ekkortájt a francia szürrealizmus hat képalkotására és versszerkesztésére, ez nem jelenti költészetében az értelem ellenőrzése nélküli szabad asszociációs versalkotásra való áttérést. Ebben a néhány évben József Attila a tiszta költészet megvalósításával kísérletezik: a költészetet a szellem öntörvényű funkciójaként értelmezi, lényegének az elmondhatatlant, a sűrítettséget, egyfajta misztikus tapasztalat közvetítését tekinti. Ekkor írt verseit a költészet öncélú szépségére való igény, a merész képalkotás, a kihagyás és a szabályos forma megtartása jellemzik (Gyöngy, Klárisok, Ringató, Tedd a kezed, Harmatocska). Töredékben maradt Ihlet és nemzet című tanulmánya arról vall, hogy a költő a műalkotást a világ megragadhatatlan teljessége helyett álló, önálló világként megtapasztalható univerzumnak fogja föl. A költő 1929-ben új kötettel jelentkezik, Szegeden lát napvilágot a Nincsen apám, se anyám. A húszas évek végén a szélsőbaloldali munkásmozgalom felé fordul, bekapcsolódik az illegális kommunista mozgalomba, a marxista filozófia és közgazdaságtan irányában tájékozódik. 1931-ben megjelenő Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetét az ügyészség elkobozza. 1930-ban a Toll című folyóiratba elutasító bírálatot ír Babits Az istenek halnak az ember él című kötetéről, 1931-ben kritikával illeti Móricz Zsigmond és Kassák Lajos alkotásait is. Rövid időre úgy véli, a tiszta költészetet össze tudja egyeztetni a magyar költészet váteszhagyományaival és a társadalmi forradalmat hirdető proletárművészettel. A ma irodalmi elváráshorizontja szerint ez a kísérlet idejétmúltnak bizonyult, az ekkor keletkezett József Attila-versek közt vannak poétikai szempontból kevésbé jelentősek, de a kudarcnak tekinthető költemény kevés. József Attila szellemi tájékozódásának új irányát jelzi 1931-től a freudi pszichoanalízissel való megismerkedés, melynek technikája, osztott személyiség-felfogása beépül esztétikájába. A pszichoanalízis lélekelemző módszerű gyógyító eljárás, melynek célja a viselkedés tudattalan jelentéseinek napvilágra hozatala. A pácienst arra ösztönzi, hogy szabad képzettársítással minden kritika és kontroll nélkül azt fejezze ki, ami épp eszébe jut. A tudattalan lelki működés feltárásának a neurózis gyógyításában fontos szerepet tulajdonít. A freudi módszer a pszichikum osztott szerkezetének elméletére épül. A költő alkotásmódjában a tudat mélyéről felszínre hozott rendezetlen, álomszerű, asszociatív emlék- és gondolattartalmak, képi és hangbenyomások a rendező (értelemképző) tudat és a nyelv által formálódnak műalkotássá. Az alkotásnak ezt a folyamatát – mely érett korszakának modern klasszicizmusát jellemzi – József Attila Freud nyomán „szublimációnak” nevezi.

Az 1932-ben megjelenő Külvárosi éj kötet több darabja és a válogatott verseit is tartalmazó 1934-es Medvetánc alkotásai mutatják, hogy a világnézeti elkötelezettséget egy világképi meghatározottságú, értelmező és rezignáltan belátó, a lírai ént is osztottnak mutató, tárgyias, összetett látásmód váltja fel. A gondolati óda (A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet), a tájköltészet (Ritkás erdő alatt, Holt vidék, Téli éjszaka, Falu) hagyományainak újraírásával, az önmegszólító verstípussal (Vigasz, Téli éjszaka, Eszmélet) válik József Attila a líra késő modern megújítójává. A formateremtés változatosságát mutatja a kötött és szabad versforma határán mozgó mesteri egyensúlyozás (Elégia, Téli éjszaka), a villoni versforma megjelenése (Eszmélet), az antikizáló hexameteres (Párbeszéd) vagy épp ősi magyaros (A hetedik) formák felhasználása. A megváltozott költői világkép összegzése, a József Attila-i költészet egyik legmeghatározóbb darabja az Eszmélet-ciklus, amely nemcsak világ és létértelmezés, hanem kísérlet egy olyan magatartásforma kimunkálására, amely élhetővé teszi a létet az ellenséges világban. Az 1934 őszétől kezdődő pályaszakaszban felerősödik a freudi pszichoanalízisből kölcsönzött szublimáció-esztétika. A tudat legmélyéről felhozott kaotikus élmények, lelki konfliktusokat okozó belső indíttatások a költeményekben fegyelmezett formákba, kifinomult képekbe, logikus rendbe szerveződnek. A pszichoanalízis hatására költészetének régi motívumai mélyülnek el és egészülnek ki a lírai én létválságát mutatókkal, melyek közül legerőteljesebbek az anya–nő–gyermek, az apa–isten, a bűn és a játék motívumai. A játékosság – a vágyott, teljes emberi élet részeként – a nyelv szintjén is mindvégig jelen van költészetében. Megszaporodnak a lírai én osztottságát mutató önmegszólító és a létösszegző igényű versek. A kései pályaszakaszt határozott történetszerűség hatja át: kevésbé érvényesek a „közösségi” és határozottban jelen levők a „belső történetek”. Azok a folyamatok, melyekben a személy önmagát, sorseseményeit értelmezi. A versekben található önéletrajzok, „személyes sorsfantáziák” mellett ide kapcsolható a hagyományos önéletrajz (Curriculum vitae) és az 1936-ban írt megdöbbentő és megrázó erejű „pszichoanalitikus önéletrajz”, a Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben. A közösségért való felelősség, a magyar költői hagyományokat folytató-megújító gondolatiság érzékelhető a Levegőt! és A Dunánál c. versekben vagy a Hazám szonett-ciklusban. 1936 februárjában Ignotus Pállal közös szerkesztésben indítja útra a Szép Szó című folyóiratot, és karácsony előtt jelenik meg utolsó verseskötete, a Nagyon fáj. (Tverdota György nyomán)

J Ó Z S E F

Vázlat:


63

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents