SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv

1

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI,

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

A

M O D E R N S É G K E Z D E T E I A V I L Á G I R O DA LO M B A N

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők Maul Borbála Kucserka Zsófia Nagy Katalin

TARTALOM

A MODERNSÉG KEZDETEI A VILÁGIRODALOMBAN

5

V Á LTO Z Á S O K A L Í R Á B A N C H A R L E S B AU D E L A I R E

14

V Á LTO Z Á S O K A P R Ó Z Á B A N D O S Z TO J E V S Z K I J : B Ű N É S B Ű N H Ő D É S

26

A D R Á M A I AT L A N D R Á M A C S E H OV: H Á R O M N Ő V É R

1. V Á L T O Z Á S O K A L Í R Á B A N CH A R L ES

BAUDEL A IR E

Charles Baudelaire verseskötetének, A Romlás virágainak (1857) megjelenését az irodalomtörténet-írás többnyire a modern líra születésének jelképes pillanataként értékeli. A modulban azt szeretnénk bemutatni, hogy mennyiben kapcsolódik Baudelaire költészete a romantikus hagyományhoz, miben teljesíti azt ki, s hogy a kötet meghatározó versében, a Kapcsolatokban hogyan érvényesül a jelentés elbizonytalanításának poétikája. Manet, Edouard (1832–1883): Baudelaire (1869)

Baudelaire portréja és verssora egy pólón: „Egy ember, aki csak vizet iszik, valamit rejteget.”

1. Romantika és modernség Dolgozzatok párban a feladatokon! a) Az alábbi szövegrészletek segítenek felidézni a romantika esztétikai-poétikai jellemzőit. Olvassátok el a bekezdéseket! Értelmezzétek őket szóban, idézzétek fel tudásotokat a romantikus líráról! Megállapításaitokhoz társítsatok konkrét műveket a magyar és világirodalomból! • „Minden költészet megszakítja megszokott állapotunkat, a közönséges életet, majdnem úgy, mint az álom, hogy megújítson, s ezzel életérzésünket mindig frissen tartsa.” (Novalis: Töredékek) • „A fő cél ugyanis, amit e költeményekben kitűztem, az volt, hogy a mindennapi életből válaszszam ki az eseményeket és a helyzeteket (…); egyúttal pedig az, hogy a képzelettel kissé kiszínezzem azokat, miáltal az elme szokatlan megvilágításban látja a köznapi dolgokat; továbbá és mindenekelőtt pedig az, hogy ezeket az eseményeket és helyzeteket érdekessé tegyem oly módon, hogy felkutatom bennük – híven, bár nem hivalkodón – természetünk ősi törvényeit: főképpen ami azt a módot illeti, ahogyan felindult állapotban társítjuk a képzeteket.” (W. Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz) • A romantikus költők olyan lírai beszédmód megteremtésére törekedtek, amely nem ábrázolja a világot, hanem a művészi szellem belső tartalmaiból maga teremt világokat. Romantikus lírai alkotások:

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

1 2 .

É V F O L Y A M

b) A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a Francia Intézettel együttműködve 2007-ben Baudelaire-kiállítást rendezett A Romlás virágai kötet megjelenésének 150. évfordulója alkalmából. A kiállításhoz kapcsolódóan a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Francia Intézet és a PIM tárlatot is rendezett a kötet gondolatiságában született művekből, amelyen a fiatal művészek képei mellett az erre az alkalomra felkért neves képzőművészek munkái is láthatók voltak. (Hámori Anett A Romlás Virágai I–II. olajképe, melyet deszkára készített, elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének festészeti díját.) Az alábbiakban néhány, a tárlatra készült képet, illetve a műből készült Irodalmi hangoskönyv borítóját láthatjátok. A képek egyrészt segítenek felidézni az irodalmi modernségről tanultakat, másrészt segítségükkel előfeltevéseket fogalmazhattok meg a kötet verseinek témáját illetően. Készítsetek listát a témákról, motívumokról, hangulatokról! Hámori Anett: A Romlás Virágai

Fernaud Khnopff: A simogatások (vagy) A szfinx (1896)

Nagy Sára: A Romlás Virágai 2.

El Kazovszkij: Baudelaire útja

A modern líra témái, motívumai, hangulatai:

2. Romantikus vagy modern? A Romlás virágai kötet alábbi két versének azonos a témája: „a szépség”. Az első költemény inkább romantikusnak, a második inkább modernnek mondható.

V Á L T O Z Á S O K

A

L Í R Á B A N

a) Olvassátok el a verseket! b) A halmazábra kitöltésével igazoljátok az állítást: [Baudelaire-nél] „a költői önértelmezés, valamint a versek poétikai megoldásai számos romantikus párhuzamot mutatnak.” (Gintli Tibor)! TA L Á L KOZ Á S EG Y I SMER E T L ENN EL

HIMNUSZ A SZÉPSÉGHEZ

A kába utcazaj vad hangokat vetélt. Mély gyászban karcsu hölgy, arcán szent szenvedéssel suhant egyszerre el előttem, lusta kézzel emelve ringatón a fodrot és szegélyt.

Mennyeknek méhe szült, vagy bús gyehenna téged, óh, Szépség? A szemed egyként tud ontani égi s pokoli fényt, jótéteményt és vétket, s bízvást lehet a bor másának mondani.

Nemes, nagy, ideges, lába szobor. Előre görbedve, mint különc, ittam én, elbüvölt, a kába mézet és a gyilkoló gyönyört szeméből, mely fakó ég, s viharok szülője.

Szemedben őrzöd a napnyugtát és a hajnalt, illatos vagy, miként a felhős estelek, csókod varázsital és amfora az ajkad, melytől gyáva a hős és bátor a gyerek.

Egy villám... s újra éj! – Óh, illanó csoda, kinek tekintete lelkem újjászülötté igézte – az örök időn látlak-e többé?

Küldött fekete mély vagy ég csillagtetői? Szoknyád után a Sors kullog, mint hű kutyád; Szeszélyes kezeid Jó és Rossz magvetői, Mindent kormányozol s ajkad választ nem ád. (…)

Másutt – óh, messze majd! későn! talán soha... Mit sejtem, merre szállsz? Mit sejted, merre bolygok? Te, kivel – s tudtad ezt! – lehettem volna boldog! (Babits Mihály fordítása)

Ég küld-e vagy pokol, mindegy, minek is kérdem? Óh, Szépség, csodaszörny, rémítő, üde, szent! Csak szemed, mosolyod, lábad tárja elébem az imádott, soha nem ismert Végtelent! Légy Isten angyala, vagy a Sátán szirénje, mit bánom! Bársonyos tündérszemmel ha kelsz, úrnőm, egyetlenem, óh, illat, zene, fény te, enyhűl a rút világ s könnyűl a lomha perc! (Tóth Árpád fordítása)

A romantikus líra jellemzői

közös jegyek

A modern líra jellemzői

7

8


•

1 2 .

É V F O L Y A M

3. A szimbolizmus poétikájának lírai kifejezése a) Olvassátok el A Romlás virágai egyik programadó versét, a Kapcsolatok címűt! b) A szemponttáblázatok kitöltésével értelmezzétek a verset! Páronként egy szempontot válasszatok. Az utolsó szemponthoz rendelt feladatot minden tanulópár oldja meg.

BAUDELAIRE: KAPCSOLATOK Templom a természet: élő oszlopai időnkint szavakat mormolnak összesúgva; Jelképek erdején át visz az ember útja, s a vendéget szemük barátként figyeli. Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén, mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül a szín és a hang s az illat. Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok, oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák, – s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok, melyek a végtelen kapuit nyitogatják, mint az ámbra1, mosusz2, tömjén3 és benzoé4: test s lélek mámora zeng bennük ég felé. (Szabó Lőrinc fordítása) A) Versforma – verszene SZEMPONT

MEGOLDÁS/PÉLDÁK

ÉRTELMEZÉS

SOROK SZÁMA, TAGOLÁSA

SOROK SZÓTAGSZÁMA, RÍMELÉSE

1

arab egy cetfajnak illatszer készítésére használatos, viasszerű váladéka

2

szanszkrit pézsma

3

egy meleg égövi fa kérgéből kivont, templomi füstölőszerül használt gyanta

4

arab → lat több trópusi fának, a benzoefaféléknek barnavörös, törékeny, kellemes, balzsamos illatú gyantája, melyet főleg az illatszergyártásban és a festékiparban használnak


A

L Í R Á B A N

VERSELÉS

ALLITERÁCIÓK, HANGUTÁNZÁS, HANGULATFESTÉS

B) Beszédhelyzet – hangvétel SZEMPONT

PÉLDÁK, ÉRTELMEZÉS

A LÍRAI ÉN HELYZETE

A BESZÉLÉSRE, HANGRA UTALÓ ELEMEK „EREDETE” A „VENDÉG” – A KÖLTŐ? – FELADATA

A BESZÉLŐ HANGNEME

C) Szóképek MEG H ATÁ ROZÓ SZÓ K ÉP EK FA J TÁ J A METAFORA

MEGSZEMÉLYESÍTÉS

SZINESZTÉZIA

PÉLDÁK, ÉRTELMEZÉS

9

10


•

1 2 .

É V F O L Y A M

D) Többféle értelmezési lehetőség EGYIK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉG

MÁSIK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉG

Hogyan értelmezhető a versbeli „titkos és mély egység” és „végtelen” fogalma a következő szöveghelyek kiemelésével: • Kapcsolatok • „Templom a természet” • „élő oszlopai/ időnkint szavakat mormolnak összesúgva” • „a vendéget szemük barátként figyeli” • „a távoli visszhangok egyberingnak/ valami titkos és mély egység tengerén” • „test s lélek mámora zeng bennük ég felé”

Hogyan értelmezhető a versbeli „titkos és mély egység” és „végtelen” fogalma a következő szöveghelyek kiemelésével: • „Jelképek erdején” (az eredeti francia szövegben „erdőin”) • „valami titkos és mély egység tengerén, mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, / egymásba csendül a szín és a hang s az illat” • „Vannak (…) friss szagok, (…) s mások (…)” És az utolsó előtti sor illatanyag-felsorolása („tömjén és benzoé”) is folytatható lenne, tehát a felsorolásoknak (amelyek soha nem keltik a teljesség képzetét, hiszen mindig van valami, ami kimaradt belőlük) nagy szerep jut a versben.

4. Szimbolista poétika más lírai művekben Olvassátok el a következő versrészleteket! Teremtsetek kapcsolatot a szövegek és a Baudelaire-vers között! Megállapításaitokat rögzítsétek is néhány mondatban! • (…) Zenét minékünk, muzsikát! Legyen a vers egy meg nem álló lélek, mindig új vágyba szálló, mely új egekbe ugrik át. Egy jó kaland legyen dalom, hajnalban, az ideges szélben mentákra üljön észrevétlen... (…) (Paul Verlaine: Költészettan – Kosztolányi Dezső fordítása)


A

L Í R Á B A N

• A szó alkímiája Végül, ó boldogság, ó, értelem, elhárítottam az égről az azúrt, mely feketeségből támadt, s éltem, arany szikrája a természet fényes tüzének. Örömömben a lehetőségig téveteg és hóbortos kifejezést vettem föl: Megvan, újra éltet! Mi? – az örökélet. Tenger s nap ölén egy lángba forr. Halhatatlan lelkem, álld a szavadat, bár az éj kietlen, s tűzben ég a nap. Jó az embereknek mértékét levetned, törtessen a had! Szállsz te már, magad... (Arthur Rimbaud: Delíriumok – Rónay György fordítása)

5. Baudelaire alábbi versében az örök, „romolhatatlan szerelemről” vall. Olvasd el a verset! Szerinted a megjelenített Ő Isten vagy a szeretett nő? Érvelj állításod mellett!

BAUDELAIRE: HIMNUSZ Aki legdrágább, aki legszebb, aki fény bennem, ragyogó, az örök bálványnak, a szentnek: üdvözlet, örökkévaló! Ugy árad szét az életemben, mint sóval átjárt levegő, ő az öröklét vágya bennem, kiolthatatlan szomjam ő. Örökfriss illatpárna, melytől édesűl egy drága szoba, felejtett tömjénkupa, melyből fűszer száll egész éjszaka:

11

12


•

1 2 .

É V F O L Y A M

hogy fejezzelek ki szavakban, romolhatatlan szerelem, öröklétemben láthatatlan pihenő gazdag ámbra-szem?! Aki legdrágább, aki legszebb, aki fény bennem, ragyogó, az örök bálványnak, a szentnek: üdvözlet, örökkévaló! (Szabó Lőrinc fordítása)

A modern líra alkotásaiban a megnyilatkozó lírai én a romantikus individualizmushoz képest lényegesen absztraktabb karakterű, a versbeszéd elvontabbá válik, a léthez való általános viszonyulást viszi színre. Általános tendencia, hogy a személyesség egyre erőteljesebben nyelvi természetűvé válik. A lírai beszédmód egyre tudatosabban távolodik a mimetikusságtól, a referencialitástól. A realitás minimumával működő lírai nyelv pedig már nem megnevez, hanem sejtet, mintegy köröz, körülír. Nem a metafora, az allegória, a szimbólum középpontba helyezése az újszerű, hanem hogy a költői képek (a jelölők) a jelöltre vonatkozó ráutaló funkciójukban jelennek meg. A jelölt pedig közelebbről meghatározhatatlannak, azonosíthatatlannak mutatkozik. A vers technikai, formai megalkotottságára kerül a hangsúly. Poétikatörténeti szempontból egyértelmű, hogy a modern költészet legjelentősebb megalapítója CHARLES BAUDELAIRE (1821–1867). Költeményeinek értelmezése bizonyára hozzásegített annak megtapasztalásához, hogy mai szemmel „célszerűnek látszik Baudelaire lírájának irodalomtörténeti helyét a romantika és a szimbolizmus között kijelölni, költői beszédmódjának modernségét pedig nem valamely radikális poétikai újítás megjelenéseként, hanem inkább korábbi kezdeményezések kiteljesedéseként felfogni”. (Gintli Tibor) Verseivel jelenik meg a költészetben a nagyvárosi tematika, a modern élet mesterséges környezete, a mámor, a szenvedély, a bűn, az emberi lélek mélységeinek könyörtelen megvilágítása. Baudelaire – mint azt művészi tematikájú írásai is bizonyítják – a szigorú kimunkáltság, a formai pontosság híve volt, részben ez indokolhatja vonzódását az olyan szigorúan kötött versformához, mint a szonett. Ezzel a műgonddal is összefügghet, hogy költői életműve


A

L Í R Á B A N

viszonylag kis terjedelmű, egyetlen verseskötete, A Romlás virágai (Les Fleurs du Mal) megjelenésének évében mindössze 100 verset tartalmazott. A második kiadásban már 135 vers olvasható, a harmadik, végleges kötetben – melyet barátai jelentettek meg halála után – pedig 157 költemény szerepel. „Baudelaire nem csupán a jelentés elbizonytalanításának poétikájával hatott a modernség költőire, hanem kötetkompozíciójával is. A Romlás virágai esetében – a gondosan megtervezett cikluskompozíciónak köszönhetően – az egyes költeményeken túl a kötet egésze is műalkotásként funkcionál: saját szerkezettel rendelkezve önálló jelentés hordozójává válik.” (Gintli Tibor) Ezzel a verseskötet megszerkesztésének új elveit hozza létre a líratörténetben. A Romlás virágai Magyarországon óriási hatással volt a kialakuló modern költészetre, először azonban csak 1923-ban jelent meg teljes terjedelmében, Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában, ami a 20. századi magyar fordításirodalom egyik legfontosabb teljesítményének tekinthető. Baudelaire másfél évtizedig fordította E. A. Poe prózai munkáit, s a Poe-fordításokat 1860-ig öt kötetben publikálta. 1869-ben jelent meg befejezetlen prózavers-gyűjteménye, A fájó Párizs. Baudelaire után Arthur Rimbaud (1854–1891), Paul Verlaine (1844–1896) és Stéphane Mallarmé (1842–1898) teljesítette ki a francia lírában a szimbolista programot.

13

2. V Á L T O Z Á S O K A P R Ó Z Á B A N D OSZ TOJE VSZK IJ:

BŰN

ÉS

BŰNHŐDÉS

Fjodor Mihajlovics DOSZTOJEVSZKIJ (1821–1881) a 19. század egyik legjelentősebb prózaírója. Regényei alapjaiban újították meg az elbeszélői hagyományt, és óriási hatással voltak a későbbi, 20. századi prózatörténet alakulására. Egyik legismertebb és legolvasottabb regénye, a Bűn és bűnhődés 1866-ban jelent meg. A következő három tanórán ezt a művét fogjuk értelmezni, és rajta keresztül kísérletet teszünk a dosztojevszkiji regénypoétika megértésére. 1. Kérdéseim Gondold végig, hogy milyen kérdések foglalkoztattak a regény olvasása közben! Melyek azok a témák, problémák, amelyekről szívesen hallanál, szívesen beszélgetnél? Írj fel legalább három kérdést!

2. Pletykajáték – szereplői szólamok Képzeljétek el, hogy a regény világában tegnap derült ki Raszkolnyikov gyilkossága! Vajon a regény szereplői közül ki mit érez? Hogyan gondolkodnak? Kinek mi a véleménye? Húzzatok szerepkártyákat, majd képzeljétek el, hogy találkoztok Péterváron! Beszéljétek meg a történteket szerepeteknek megfelelően! Törekedjetek arra, hogy a regény szövegéből megismert és megértett nézeteket, személyiségeket minél árnyaltabban vigyétek színre! 3. Saját (olvasói) szólam a) Írj folyamatosan 3 percig arról, hogy te magad hogyan vélekedtél olvasás közben, illetve hogyan vélekedsz most Raszkolnyikov gyilkosságáról!


A

P R Ó Z Á B A N

b) Beszéljétek meg saját véleményeteket csoportotokban (ha van kedvetek, fel is olvashatjátok írásaitokat)! 4. Szerzői szólam Mit gondolhat vajon a regény szerzője/elbeszélője Raszkolnyikov gyilkosságáról? Készítsetek kettéosztott naplót! A bal oldalra írjatok fel minden olyan állítást, véleményt, vélekedést, amelyet a kérdéssel kapcsolatban a szerzőnek tulajdonítotok! A jobb oldalra kerüljenek az indoklások, érvek: a regény szövege alapján miért gondolhatjátok ezeket? A SZER ZŐ VÉLEMÉNYE SZERINTÜNK

INDOKL ÁS, ÉRVEK

5. A polifonikus regény és a dialogikusság Az alábbiakban Mihail Bahtyin Dosztojevszkij poétikájának problémái című könyvéből olvashattok részleteket.

15

16


•

1 2 .

É V F O L Y A M

a) Olvasd végig figyelmesen a részleteket, és használd a jelöléstechnikát a szöveg olvasása közben (√, +, – , ?, *)! b) Beszéljétek meg az olvasottakat: próbáljátok meg tisztázni a problémás vagy nehezen érthető részeket!

„Dosztojevszkij (…) a művészi forma egyik legnagyobb megújítója volt. Meggyőződésünk, hogy a művészeti gondolkodás általa megteremtett típusa, amelyet mi feltételesen POLIFONIKUSnak nevezünk, a világirodalomban tökéletesen új jelenség. Jóllehet ez a művészi gondolkodástípus Dosztojevszkij regényeiben testesült meg, jelentősége meszsze túllépi a regényírás határait (…) Dosztojevszkij egy új, művészileg kifejezett világmodellt alkotott.” „Dosztojevszkij regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló, egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága, a teljes értékű szólamok igazi, gazdag polifóniája. Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes, objektív világban, valamely egységes szerzői tudat fényében, hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze (…).” „Dosztojevszkij a polifonikus regény megteremtője. (…) Műveiben föltűnik egy olyan hőstípus, amelynek szólama úgy szerveződik, ahogy a szokványos regényformában általában a szerzői szólam fölépül. A hős szavai, akár önmagára, akár a világra vonatkoznak, ugyanúgy teljes érvényűek, ahogy rendszerint a szerző szavai.” „Különböző szólamok, amelyek különféleképpen variálnak egy témát. Épp ez a többszólamúság, melyben föltárul az élet változatossága és az emberi élmények sokrétűsége. (…) Dosztojevszkij számára az életben minden dialógus, vagyis dialogikus ellentét.” „(…) a hőssel szemben elfoglalt írói pozíciója Dosztojevszkij polifonikus regényében teljes komolysággal megvalósított és végigvitt dialogikus pozíció, amely mindig a hős önállóságát, belső szabadságát, lezáratlanságát és minden irányú nyitottságát nyomatékosítja. (…) ez a dialógus (…) soha nem a múltban játszódik, hanem mindig itt és most (…). Nem egy már lezárult dialógus gyorsírói jegyzőkönyvéről van tehát szó, melyen a szerző maga túljutott már, és csak felülről, valamilyen magasabb és megoldást adó helyzetből tekint vissza rá.(…) A szerző – regényének konstrukciója révén – nem a hősről, hanem a hőssel folytat párbeszédet.”

6. Átírás – a szerző/elbeszélő szólamának „kihangosítása” Alább a Bűn és bűnhődés szövegéből olvashattok egy részletet. A részlet a regény végéről való: Raszkolnyikov búcsúzik Dunyától, mielőtt elmenne Szonyához a keresztért. Olvassátok el figyelmesen a részletet, majd a kipontozott helyeken egészítsétek ki olyan elbeszélői kommentárokkal, amelyek értékelik a szereplőket vagy nézeteiket, és polifonikusból (dialogikusból) monologikussá teszik a szöveget!


A

P R Ó Z Á B A N

„Vagy két percig hallgattak mind a ketten. Raszkolnyikov lehorgasztott fejjel ült, szemét a földre szegezve. Dunya az asztalnál állt, vele szemközt, és gyötrődve nézte. Most hirtelen ő is felállt.

– Késő van, húgom, itt az ideje – mondta. – Megyek, most rögtön jelentkezem. De nem tudom, miért jelentkezem. Dunya arcán nagy könnycseppek gördültek végig. – Sírsz, Dunya, de tudnál-e kezet szorítani velem? – Kételkedtél benne? Szorosan magához ölelte a bátyját. – Hát nem mosod le a bűnöd felét már azzal, hogy vállalod a szenvedést? – kiáltott fel, és ölelte, csókolta. – Bűn? Micsoda bűn? – csattant fel Raszkolnyikov egyszerre szinte dühödten. – Mert megöltem egy ocsmány, kártékony férget, egy vén uzsorásasszonyt, aki senkinek a világon nem kellett, akinek a megöléséért negyven bűnt meg kell bocsátani, aki a szegények vérét szítta, hát ez bűn? Nem is törődöm vele, eszemben sincs lemosni! Mind ezt szegezik nekem: bűn! bűn! Csak most látom világosan, milyen ostoba kishitűség ez, most, amikor már eltökéltem, hogy magamra veszem fölöslegesen a szégyent! Hitvány és tehetetlen vagyok, azért szántam rá magamat! Meg talán azért is, mert akkor jobban járok, ahogy az a... Porfirij... ajánlotta!

– Rogya, Rogya, hogy beszélhetsz így?! Hiszen vért ontottál! – kiáltotta kétségbeesetten Dunya. – Mint a többi mind! – kapott a szavába valósággal nekivadulva Raszkolnyikov. – Vért ontanak és ontottak, mióta a világ világ, ömlött, mint a zuhatag, mint a pezsgő, és aki ontotta, azt megkoszorúzták a Capitoliumon, és később az emberiség jótevőjének nevezték. Láss a mélyére, Dunya, nyisd ki a szemedet! Én is jót akartam az embereknek, száz jót, ezer jót tehettem volna e helyett az egy ostobaság helyett, sőt nem is volt ostobaság, csak ügyetlenség, hiszen az elgondolás egyáltalán nem volt olyan ostoba, mint ahogy most látszik, a kudarc után! (Ami nem sikerült, azt mindig ostobaságnak látjuk!) Ezzel az ostobasággal csak a függetlenségemet, az első lépéseimet akartam biztosítani, megszerezni az eszközöket, és akkor mindent kiegyenlített volna az aránylag óriási haszon... Csakhogy én már az első lépést se bírtam, mert hitvány vagyok. Ez az! De mégsem fogom a ti szemetekkel nézni: ha sikerül, babérkoszorút tesznek a fejemre, de így csapdában vagyok!

– Jaj, Rogya, nem, nem így van. Hogy mondhatod ezt. – Jó, jó, a forma nem az igazi, nem a legesztétikusabb. De nem fér a fejembe, mért tiszteletre méltóbb forma bombákkal, szabályos ostrommal pusztítani az embereket? Az esztétikai aggály az

17

18


•

1 2 .

É V F O L Y A M

erőtlenség jele. Soha még ilyen tisztán nem láttam, mint most, soha kevésbé nem értettem, miért bűn, amit tettem. Sose volt még ilyen sziklaszilárd a meggyőződésem. Még a pirosság is elöntötte sápadt, beesett arcát. De utolsó kifakadása után véletlenül találkozott a tekintetük, és annyi, de annyi fájdalmat látott a húga szemében, hogy akaratlanul észre tért. Érezte, hogy ezt a két szegény teremtést mégis boldogtalanná tette. Mégis ő tette boldogtalanná.”

7. Polifónia A polifónia a zenében: önálló dallamvezetésű szólamokon alapuló többszólamúság. a) Készítsetek csoportban játékos polifonikus „hangzást”! Több megoldás is elképzelhető: • Keressetek különböző dalokat, amelyeket mindannyian ismertek, és énekeljétek őket egyszerre vagy felváltva (pl. egy sor az egyik dalból, majd a következőből, stb.). • Keressetek különböző verseket, és szavaljátok őket egyszerre vagy felváltva (pl. egy versszak/sor az egyikből, majd a másikból; vagy: egyikőtök az egyik verset mondja, miközben a másikat másvalaki). • Ti magatok is kitalálhattok egyéb módot polifonikus hangzás elérésére (például különböző tárgyakat „ütős hangszerként” használva). Ügyeljetek arra, hogy minden csoporttagnak legyen meg a saját, önálló szólama! b) Adjátok elő „polifóniátokat” – és hallgassátok meg a többiekét! 8. Beszélő nevek A Bűn és bűnhődés fontosabb szereplőinek nevében egy-egy jelentéssel teli szó rejlik. Szerintetek melyik szereplőnek mit jelenthet a neve? a) Párosítsátok a neveket a jelentésekkel (húzzátok össze az összetartozókat)! (1) Raszkolnyikov

lekvár

(2) Szonya

ész, értelem

(3) Razumihin

szakadár

(4) Marmeladov

tócsa, pocsolya

(5) Luzsin

bölcsesség

b) Indokoljátok meg választásaitokat! Szerintetek miért épp ez lehet a jelentése az adott szereplő nevének? (1):


A

P R Ó Z Á B A N

(2):

(3):

(4):

(5):

9. Műfajok A Bűn és bűnhődés szövegében több műfaji kód együttes jelenléte figyelhető meg. Hasonlítsátok össze az egyes műfajok jellemzőit a regény szövegével! Gyűjtsétek össze az egyes műfajok sajátosságait, majd vessétek össze Dosztojevszkij regényével! Melyek a közös vonások, és mikben tér el a regény a műfaji mintáktól? Az összehasonlítás eredményeit rögzítsétek a halmazábrákon! a) detektívregény

b) tézisregény

19

20


•

1 2 .

É V F O L Y A M

c) lélektani regény

10. Biblia a) Gyűjtsétek össze a regény és a Biblia közti intertextuális utalásokat, viszonyokat!

b) Készítsetek fürtábrát csomagolópapírra a szövegközi viszonyok értelmezéséhez! 11. A cím értelmezése a) Gyűjtsétek össze (vázlatpontokban), mi minden járul hozzá, hogy Raszkolnyikov elkövesse a gyilkosságot!


A

P R Ó Z Á B A N

b) Gyűjtsétek össze (vázlatpontokban), mi minden járul hozzá, hogy Raszkolnyikov beismerje a gyilkosságot!

c) Mi Raszkolnyikov valódi büntetése?

d) A regény eredeti, orosz címe szó szerinti fordításban Bűn és büntetés lenne. Melyik a találóbb cím szerintetek? Miért? (Indokoljatok!)

12. Regénytérkép Tanárotoktól megkapjátok a regény főbb eseményeit összefoglaló eseménykártyákat (a rajtuk lévő szám a regénybeli sorrendet jelöli). a) Ragasszátok fel a kapott eseménykártyákat egy nagy méretű csomagolópapírra! Az eseménykártyákat szabadon elrendezhetitek. b) Színes filcekkel, illetve a kártyák elrendezésének módjával jelöljétek az egyes események közti viszonyokat! A különböző viszonyokat (pl. ok-okozati, analóg, azonos helyen játszódó stb.) jelöljétek más színnel vagy más-más jelöléssel!

21

22


•

1 2 .

É V F O L Y A M

13. A befejezés értelmezése Az alábbi két idézetben két irodalmár értelmezi Dosztojevszkij regényzárlatait. Olvassátok el az idézeteket, majd válaszoljatok a kérdésekre! „[Dosztojevszkij] nem szerette befejezni a kéziratokat. (…) Amíg a műben több sík és több szólam feleselt, amíg az emberek vitatkoztak benne, soha nem csüggesztette el a megoldás hiánya. A regény befejezése viszont úgy riasztotta Dosztojevszkijt, mint az új Bábel tornyának összeomlása.” (Sklovszkij) „Dosztojevszkij regényeiben valóban sajátos konfliktus figyelhető meg a hősök és a dialógus belső befejezetlensége és az egyes regények külső (többnyire kompozicionálisan és a szüzsében [történetben] jelentkező) befejezettsége között. (…) Dosztojevszkij minden regényének konvencionálisan irodalmi, konvencionálisan monologikus a befejezése (különösen jellegzetes ebből a szempontból a Bűn és bűnhődés). Lényegében egyedül a Karamazov testvéreknek van teljesen polifonikus befejezése – a regény éppen ezért a megszokott, monologikus szempont felől nézve befejezetlen hatást kelt.” (Bahtyin) Miért lehet idegen vajon Dosztojevszkij regényszerkezetétől a lezárás?

Mit jelenthet, mire utalhat a Bűn és bűnhődés esetében a „konvencionálisan irodalmi és konvencionálisan monologikus” befejezés?

Monologikus (azaz lezárt, kerek, elrendezett, megnyugtató; minden a helyére kerül) vagy polifonikus (vitára, továbbgondolásra inspiráló, eldöntetlen) szerintetek a Bűn és bűnhődés vége? Gyűjtsetek érveket mindkét értelmezés mellett!


A BŰN ÉS BŰNHŐDÉS BEFEJEZÉSE MONOLOGIKUS/KONVENCIONÁLIS A N I R O D A L M I , M E R T…

A

P R Ó Z Á B A N

A BŰN ÉS BŰNHŐDÉS BEFEJEZÉSE P O L IF O N I K US / L E Z Á R AT L A N, TOVÁ B B G O N D O L Á SR A K É S Z T E T Ő , M E R T…

14. Az elmélet sorsa a) Foglaljátok össze röviden, vázlatszerűen Raszkolnyikov elméletét!

b) Mely szereplők részéről éri kritika ezt az elméletet, és milyen pontokon?

23

24


•

1 2 .

É V F O L Y A M

c) Raszkolnyikov elbukik, amikor elméletét tettével akarja igazolni. De elbukik-e vajon maga az elmélet is vele együtt? Miért igen, miért nem? Gyűjtsetek érveket! R A SZKOLNYIKOV EL MÉLETÉT MEG C Á F O L J A M A G A A R E G É N Y, M E R T…

R A SZKOLNYIKOV EL MÉLETÉT NEM C Á F O L J A M E G A R E G É N Y, M E R T…

15. Kérdések – újra a) Nézd át az 1. feladat során felírt kérdéseidet újra! Van köztük olyan, ami nem került elő a regény megbeszélése közben? b) Beszélgessetek csoportodban eredeti és eddig nem megnyugtatóan tisztázott kérdéseitekről! A megbeszélés során alkalmazzátok a tollak középen technikát, hogy mindenki szóhoz jusson! 16. Esszé Írj rövid esszét az alábbi témák egyikéről! Olyan esszétémát válassz, amelyet nem a te csoportod dolgozott ki! • A befejezés problematikussága a polifonikus regényben • A Biblia mint intertextus – a Bűn és bűnhődés értelmezési lehetősége a Bibliához való viszonyában Tanárod a következő szempontok alapján fogja értékelni esszédet: • Teszel-e olyan elemző, értekező állításokat, melyek azt bizonyítják, hogy tanultál az elmúlt órákon? (igen/nem) • Összefüggő, logikus-e a gondolatmeneted? (igen/nem) • Szöveged felépítése (tételmondat, érvelés/értelmezés, összegzés) és nyelvi, stiláris megfogalmazása megfelel-e az értekező próza szabályainak? (igen/nem) • Kellőképpen birtokában vagy-e a regény szövegismeretének? (igen/nem)


A

P R Ó Z Á B A N

17. Dosztojevszkij és a modern regény Olvasd el az alábbi szöveget, és készíts hozzá elérési útvonalat!

Dosztojevszkij a modern irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője. Az orosz irodalom „aranykorában”, Tolsztojjal egy időben élt és alkotott. Regényeinek (melyeknek cselekménye gyakran merít a populáris irodalom sémáiból) egyik központi kérdése a modern, 19. századi ember szellemi válsága. Szövegeinek elbeszélésmódját az jellemzi, hogy háttérbe szorul a hagyományos mindentudó elbeszélő értékelő funkciója, helyette a szereplők beszélnek, a szereplői tudatokba nyerünk bepillantást. A történettel szemben megnő a (belső) monológok és a szereplők közti dialógusok szerepe – a valódi események sokszor maguk a beszélgetések lesznek. Regényeinek poétikai felépítését M. Bahtyin polifonikusnak nevezte: ez a szereplői szólamok olyan gazdag polifóniáját jelenti, amelyet nem ural az elbeszélő egyértelműsítő (monologikus) szólama. Regényeiben az egyes szereplői szólamok folyamatos dialógust folytatnak – ebbe kell a sikeres olvasásnak bekapcsolódnia. Fontosabb regényei: Bűn és bűnhődés (1866), A félkegyelmű (1868), A Karamazov-testvérek (1880).

25

3. A D R Á M A I A T L A N D R Á M A CSEHOV:

HÁ ROM

NŐVÉR

Anton Pavlovics CSEHOV (1860–1904) orosz író a novella műfajának megújítójaként és a „drámaiatlan dráma” megteremtőjeként vált a modern irodalom meghatározó képviselőjévé. Alkotásainak korszerűségét és sokoldalúságát újabb és újabb értelmezéseken alapuló színházi produkciók és egyéb művészi feldolgozások bizonyítják világszerte. A csehovi drámák hőseinek döntésképtelensége, feloldhatatlan vívódása – vagyis a jelenről való lemondásuk – nemcsak saját drámabeli életüknek, hanem a hagyományos drámaformának a megvalósulását is ellehetetleníti. A drámai műnem ilyen értelmű megújításának egyik megjelenési formája a Csehov által alkalmazott párhuzamos monológokra épülő párbeszédtechnika is. Az író sajátos humora, mindent átszövő iróniája a kritikus távolságtartás eszköze. Tömör és pontos dialógusai, árnyalatokban és összefüggésekben gazdag ábrázolásmódja sajátos atmoszférát kölcsönöznek írásainak. A következő két tanórás modulban Csehov Három nővér című művével foglalkozunk. Korábbi drámatapasztalataitokra és az ezekkel kapcsolatban szerzett ismereteitekre támaszkodva különböző – a dráma formavilágára és a benne megjelenő értéktartalmakra vonatkozó – szempontok alapján vizsgáljuk a művet, hogy megismerhessük a „drámaiatlan dráma” sajátosságait és viszonyát a drámahagyományhoz. Ezután a különböző szempontok – illetőleg a segítségükkel feltárt jellemzők – között keresünk érintkezési pontokat, hogy a mű világát bonyolult összefüggésrendszerében ismerhessétek meg. Végül két újabb szempont alkalmazásával (szimbolika és műfaj) árnyaljuk tovább a képet. Munkátok értékelése egy saját értekezés elkészítésével történik, amit a modul befejezését követő órán kell majd beadnotok. 1. Élőképek a) Mutassátok be három-három élőképben a következő drámákat! A) Szophoklész: Antigoné B) Shakespeare: Rómeó és Júlia C) Shakespeare: Hamlet D) Csehov: Három nővér b) Az élőképek alapján gyűjtsétek össze, milyen különbségeket tudtok azonosítani a korábban olvasott drámák és a Három nővér között! ↔ ↔ ↔ ↔ ↔

A

D R Á M A I A T L A N

D R Á M A

2. Szövegvizsgálat drámaelemzési szempontok alapján Válaszolj a kérdésekre, és ahol lehet, indokolj a szövegből! A) jelű tanulók: CSELEKMÉNY – HELY – IDŐ a) CSELEKMÉNY • Foglald össze néhány szóban és írd a táblázatba az egyes felvonások fontosabb cselekményelemeit! • A „–” fejléces rovatokba írd be az összes megnevezett cselekményelem számát, a „+” fejléces rovatokba pedig azoknak a cselekményelemeknek a számát, amelyek ezek közül a szereplők céljainak megvalósulását is szolgálják! CSELEKMÉNYELEMEK

–

+

I. FELVONÁS

II. FELVONÁS

III. FELVONÁS

IV. FELVONÁS

• Egyetlen mondatban fogalmazd meg, hogyan értékeled a két utolsó rovatban található számok egymáshoz viszonyított arányát korábbi drámatapasztalataidhoz képest!

• Válassz ki egy szereplőt, és rendelj hozzá olyan „fiktív” cselekményelemeket, amelyek alapvetően megváltoztatnák a sorsát! SZEREPLŐ

1. C S E L E K M É N Y E L E M

2. CSELEKMÉNYELEM

27

28


•

1 2 .

É V F O L Y A M

b) HELY • Hol játszódik a dráma?

• Írd be a táblázatba az egyes felvonások színhelyeire utaló rendezői utasításokat, és velük párhuzamosan gyűjts a drámából idézeteket, amelyek a családba érkező Natasa változó pozícióira utalnak a ház terének birtoklásában! SZ Í N H ELY EK R E VO N AT KOZÓ R END E ZŐ I U TA SÍ TÁ S O K

N ATA S A POZÍCIÓJA

I. FELVONÁS

II. FELVONÁS

III. FELVONÁS

IV. FELVONÁS

• Hasonlítsd össze és értékeld a két oszlopban megjelenített térváltozásokat!

• A helyszínen kívül milyen hely kap központi szerepet a drámában? Milyen értékviszonyban van ez a dráma valós terével? Milyen idősíkok kapcsolódnak hozzá? H ELY

V ISZON YA A H ELY S Z Í N H E Z

JELLEMZŐ IDŐSÍKOK

A


D R Á M A

c) IDŐ • Mennyi idő telik el az egyes felvonások között? I . É S I I . F E LV O NÁ S KÖZÖT T

I I . É S I I I . F E LV O NÁ S KÖZÖT T

I I I . É S I V. F E LV O NÁ S KÖZÖT T

ELTELT IDŐ

• Milyen évszakban kezdődik és milyen évszakban fejeződik be a dráma cselekménye? Hogyan értékeled ezt? ZÁRÓ ÉVSZAK

KEZDETI ÉVSZAK

ÉRTÉKELÉS

B) jelű tanulók: JELLEMEK a) „VÁGYAK ÉS VAGYOK” Írd be a táblázatba a felsorolt szereplők főbb vágyait, valamint hogy mit tettek/tesznek azok megvalósításáért! Állításaidat idézetekkel igazold, és értékeld a cselekvések sikerességét! (Előfordulhat, hogy több vágyat vagy a vágyat és a cselekvést is ugyanazzal az idézettel tudod igazolni.) (1) Olga

VÁG Y

1.

2.

3.

IDÉZET

CSELEKVÉS

I D É Z E T VAG Y CSELEKMÉNYELEM MEGJELÖLÉSE

CSELEK VÉS ÉRTÉKELÉSE INDOKLÁSSAL

29

30


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(2) Mása

VÁG Y

IDÉZET

CSELEKVÉS



IDÉZET

CSELEKVÉS



IDÉZET

CSELEKVÉS



1.

2.

3.

(3) Irina

VÁG Y

1.

2.

3.

(4) Andrej

VÁG Y

1.

2.

3.

A


D R Á M A

(5) Natasa

VÁG Y

IDÉZET

CSELEKVÉS



1.

2.

3.

b) VISZONYRENDSZER • A fenti táblázat alapján egyetlen mondatban fogalmazd meg, mi a különbség a Prozorov testvérek és Natasa valósághoz való viszonya között! • Egy újabb mondatban írd le, hogy a táblázatban ez hol érhető tetten!

• Töltsd ki az alábbi keretmátrixot, amely azt kívánja megjeleníteni, hogyan segítik egymást a szereplők céljaik elérésében! OLGA

OLGA

–

MÁSA

–

MÁSA

–

IRINA

ANDREJ

KULIGIN

VERSINYIN

31

32


•

1 2 .

É V F O L Y A M

IRINA

–

–

–

ANDREJ

–

–

–

–

KULIGIN

–

–

–

–

–

Néhány mondatban foglald össze és értékeld a tapasztaltakat!

C) jelű tanulók: TÁRSADALOM – CSALÁD – EGYÉN a) TÁRSADALMI SZEREPEK • Sorolj fel néhány területet, amelyen a Prozorov testvérek élete kötődik a nemesi, illetve a polgári léthez és értékekhez! Nemesi: Polgári: • Jellemezd idézetekkel a szereplőknek a megadott társadalmi szerepükhöz való viszonyát! A megjegyzés rovatba jegyezd fel azokat a tényeket, amelyek ellentmondanak az idézetben szereplő véleménynek!

A

TÁ R S A DA L MI SZEREP

IDÉZET


D R Á M A

MEGJEGYZÉS

1. OLGA

tanár és igazgatónő

MÁSA

feleség

IRINA

dolgozó a sürgönyhivatalban

ANDREJ

tollnok az elöljáróságon

2.

1. KULIGIN

férj és tanár

CSEBUTIKIN

orvos

2.

b) CSALÁDI MEGHATÁROZOTTSÁG Csehov több drámája is apa nélküli családokat mutat be. Jellemezd az apa hatását gyermekei életére a szövegből vett adatokkal vagy idézetekkel! A második oszlopban azokat az eseményeket jelöld, amelyek még az apa életében – talán az ő hatására? – következtek be, és a gyerekek későbbi életét meghatározták. A harmadik oszlopba keress idézeteket, melyek az apa szerepéről vallanak! A Z A PA ÉL E T ÉBEN HOZOT T DÖNTÉSEK

OLGA

A GYEREKEK VÉLEMÉNYEI, U TA L Á S A I

33

34


•

1 2 .

É V F O L Y A M

MÁSA

IRINA

ANDREJ

D) jelű tanulók: DRÁMAI TETTVÁLTÁS, MŰNEMIDENTITÁS a) SZERKEZET Olvasd el a következő ismertetőt a dráma szerkezeti elemeiről, és írd le, hogy a sorsfordulaton kívül melyik található meg Csehov drámájában! Válaszodat indokold! „Az első szerkezeti elem, az expozíció bemutatja a szereplőket, a helyet és az időt, tájékoztat a tudni szükséges előzményekről, a szereplők kapcsolatáról, korábbi eseményekről. Az ötfelvonásos műveknek az egész első felvonását betölti. A bonyodalom a cselekmény kifejlődése, a szereplők kapcsolatrendszerének részletes kibontása, a konfliktus lényegének megmutatkozása. A konfliktus a hősök összeütközése egymással és önmagukkal. A bonyodalom a dráma legterjedelmesebb része, a cselekmény menetét a tetőfokig viszi el, előkészíti a válságot. A válság (krízis) a bonyodalomban kibontakozott cselekmény csúcspontja. A konfliktus kiélezetten mutatkozik meg, a hősöknek szembesülniük kell tetteikkel, eszméikkel. Itt kapcsolódnak össze a cselekményszálak, zárul a bonyodalom, s innen vezet az út a lezárás felé. A sorsfordulat (peripeteia) késleltető jellegű, a retardáció eszköze: a katasztrófa közeledtével a hősök még egyszer megpróbálják megoldani az eddig megoldhatatlannak mutatkozó drámai helyzetet. A katasztrófa a megoldás, a konfliktus lezárása.” (Fazekas projekt – Kulturális enciklopédia) 1. expozíció:

2. bonyodalom:

A


D R Á M A

3. válság:

4. megoldás:

b) KONFLIKTUS ÉS AKCIÓK A következő táblázatban a Prozorov testvérek ellen ható erőket foglaltuk össze. Töltsd ki a táblázatot, majd az első oszlopban x-szel jelöld azt az ellenerőt, amelyet a legmeghatározóbbnak találsz a testvérek sikertelenségében!

ELLENERŐ

A SZEREPLŐK FŐ VÁG YA I T ÉRINTI

AKTÍV

PA SSZÍ V

N Y Í LT S Z E M B E H E LY E ZKEDÉS A TEST VÉREK RÉSZÉRŐL

NATASA

PROVINCIÁLIS KÖRNYEZET CSALÁD

SAJÁT SZEMÉLYISÉG

c) DIKCIÓ • Az igazi dialógusok a konfliktus kibontakozásának megnyilvánulásai. Itt azonban nem a drámai tettektől elválaszthatatlan és azokkal egyenértékű elemek, hanem valójában a hősök párbeszédnek álcázott monológjai. Keress a szövegből olyan dialógusokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szereplők „elbeszélnek egymás mellett”, mert nem is figyelnek a másikra, meg sem értik szavai tartalmát:

szándékosan félreértik a másikat:

szándékosan azért beszélnek valakihez, mert tudják, hogy nem hallja:

35

36


•

1 2 .

É V F O L Y A M

• Ez utóbbi dialógust a szakirodalom a „süketek párbeszéde” néven tartja nyilván. Miért pont a süket Ferapontnak beszél Andrej? Szokott-e beszélni másnak is?

• Szerinted a fenti változatok közül melyik áll legközelebb a klasszikus értelemben vett monológhoz és miért?

3. Alkossatok szakértői csoportokat az azonos feladatokon dolgozókból, és egyeztessétek, beszéljétek meg kutatásotok eredményét! Főbb meglátásaitokat rögzítsétek összegző érvénnyel csomagolópapíron! 4. Kapcsolódási pontok Térjetek vissza alapcsoportjaitokba, és a vándorló csoportok technikájával tekintsétek meg sorban a posztereket! Keressetek minél több lehetséges kapcsolódást eddig érvényesített szempontjaitok között! Gondolkodásotok eredményét rögzítsétek az alábbi keretmátrixban! CSELEKMÉNY – H ELY – I D Ő

CSELEKMÉNY – HELY – IDŐ

JELLEMEK

JELLEMEK

–

–

–

TÁ R S A DA LOM – CSALÁD – EGYÉN

DR ÁMAI T E T T VÁ LTÁ S

A


D R Á M A

TÁRSADALOM – CSALÁD

–

–

– EGYÉN

–

5. A dráma szimbolikája és műfaji kérdései Páronként egy alpontot dolgozzatok ki! A) A DRÁMA SZIMBOLIKÁJA a) Készítsetek pókhálóábrát a tűznek mint toposznak a jelentéseiről, majd töltsétek ki a táblázatot!

tűz

MEGJELENÉSE A DR ÁMÁBAN (I D É Z E T/A DAT )

A DR ÁMA K APCSOLÓDÓ ELEMEI

ÉRTELMEZÉS

37

38


•

1 2 .

É V F O L Y A M

b) Készítsetek pókhálóábrát a kártyának mint toposznak a jelentéseiről, majd töltsétek ki a táblázatot!

kártya


A DR ÁMA K APCSOLÓDÓ ELEMEI

ÉRTELMEZÉS

c) Készítsetek pókhálóábrát az álarcnak mint toposznak a jelentéseiről, majd töltsétek ki a táblázatot!

álarc

A


K APCSOLÓDÓ ELEMEK /FOGALMAK


D R Á M A

ÉRTELMEZÉS

d) Készítsetek pókhálóábrát a madárnak mint toposznak a jelentéseiről, majd töltsétek ki a táblázatot!

madár



ÉRTELMEZÉS

39

40


•

1 2 .

É V F O L Y A M

e) Készítsetek pókhálóábrát az órának mint jelképnek a jelentéseiről, majd töltsétek ki a táblázatot!

óra



ÉRTELMEZÉS

f) Olvassátok el a megadott orosz szavak jelentését, és töltsétek ki a táblázatot! JELENTÉS ’PROZOR|LIVIJ’

jövőbelátó

’TUZ’

ász

’VERSINA’

csúcs, orom, tető

’SZOLJONIJ”

sós

SZEREPLŐ

ÖSSZEFÜGGÉS

A


D R Á M A

B) A DRÁMA MŰFAJI KÉRDÉSEI a) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és írjátok be a táblázatba, hogy a humor milyen fajtája érvényesül bennük! (1) szöveg: FEDOTYIK IRINA

(Irinának) Vettem magának színes ceruzákat a Moszkva utcában Pizsikovnál. Meg ezt a kis kést... Maga hozzászokott, hogy úgy bánjon velem, mint egy kislánnyal, pedig én már felnőttem... (Elveszi a ceruzákat és a kést, örömmel.) Jaj, de édes!

(2) szöveg: MÁSA KULIGIN

(villájával kocogtatja a tányért) Ürítem poharam... Eh, micsoda élet, az ördög vinné el! Mása, magaviselet kettes alá.

(3) szöveg: CSEBUTIKIN Maga az előbb azt mondta, báró, hogy az életünket nagynak nevezik majd, de az emberek akkor is kicsik... (feláll) Nézze csak, én milyen kicsike vagyok. Legfeljebb vigasztalhatom magam azzal, hogy az életem magasabb rendű, érthető dolog. (kintről hegedűszó) (4) szöveg: NATASA

SZOLJONIJ

(Szoljonijnak) A csecsemők nagyszerűen megértenek mindent. „Hát szia, Bobik – mondom neki –, szia, te édes!” Erre rám néz, olyan egészen különösen. Maga azt hiszi, hogy csak az anya beszél belőlem, pedig nem, nem, esküszöm magának! Ez egy rendkívüli gyermek. Ha ez a gyerek az enyém volna, megsütném serpenyőben és megenném. HUMO R FA J TÁ J A

(1) SZÖVEG

(2) SZÖVEG

INDOKLÁS

41

42


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(3) SZÖVEG

(4) SZÖVEG

b) A belső hangok technikájával a jelölt helyeken fogalmazzátok meg a beszélő érzéseit, gondolatait! (1) szöveg: TUZENBACH Ki tudja? Az is lehet, hogy az életünket nagyra értékelik majd, és tisztelettel emlékeznek meg rólunk. Manapság nincs kínzás, nincs kivégzés, nincs háború, mégis mennyi a szenvedés! SZOLJONIJ

(vékony hangon) Pi, pi, pi...

A bárót ne kásával etesd, csak adj neki filozofálnivalót. TUZENBACH Vaszilij Vasziljics, hagyjon engem békén, kérem. (átül máshová) Most már tényleg unalmas. SZOLJONIJ

(vékony hangon) Pi, pi, pi...

(2) szöveg: MÁSA

Tram-tam-tam...

VERSINYIN

Tam-tam...

MÁSA

Tra-ra-ra...

VERSINYIN

Tra-ta-ta... ( Nevet.)

Hasonlítsátok össze a „halandzsa” szerepét a két részben, majd következtessetek ezekből Csehovnak a nyelvről, valamint a dialógus és a kommunikáció lehetőségéről alkotott véleményére!

A


HAL A NDZ SA SZER EPE

D R Á M A

CSEHOV ÜZENETE A DIALÓGUSRÓL

(1) SZÖVEG

(2) SZÖVEG

c) Olvassátok el a két alábbi szöveget és töltsétek ki a táblázatot! (1) szöveg: IRINA

Két hete is vesztett, decemberben is vesztett. Bár gyorsan eljátszana mindent, akkor talán itt hagynánk ezt a várost. Istenem, Moszkvát látom álmomban minden éjjel, már olyan vagyok, mint egy elmebeteg. (Nevet.) Júniusban költözünk, addig még... február, március, április, május... majdnem fél év!

(2) szöveg: VERSINYIN

Igen. Elfelejtenek. De hát mit lehet tenni, ez a sorsunk. Mindaz, amit valaha komolynak, fontosnak, jelentősnek hittünk – eljön az idő –, feledésbe megy vagy lényegtelenné válik. (szünet) És érdekes, hogy mi egyáltalán nem tudhatjuk, mit fognak majd nagynak és fontosnak tartani, és mit szánalmasnak, nevetségesnek. Vajon Kopernikusz vagy mondjuk Kolumbusz felfedezései nem tűntek-e eleinte fölöslegesnek és röhejesnek, miközben más csudabogarak bármilyen marhaságát szent igazságnak tekintették. Lehetséges, hogy a mi életünket, amelyben egész jól megvagyunk, idővel majd különösnek, elviselhetetlennek, értelmetlennek, tisztátalannak, sőt, talán bűnösnek ítélik...

TÉMA (1) SZÖVEG

EREDETILEG MILY EN M Ű N E M H E Z TA R TOZ IK ?

KÖVETKEZ TETÉSEK

43

44


•

1 2 .

É V F O L Y A M

(2) SZÖVEG

d) Egészítsétek ki az alábbi táblázatot!

SZOLJONIJ JELLEME

A PÁ R B A J MOTÍVUMAI

TR AGIK US? KOMIKUS? GROTESZK? ABSZURD?

„Huszonöt év múlva maga hál istennek nem lesz már sehol. Még két-három év és megüti a guta, vagy én eresztek golyót a fejébe rosszkedvemben, angyalom.” (Szoljonij Tuzenbachnak)

e) Töltsétek ki az alábbi táblázatot, amelynek első oszlopába a szereplők nagy költőkre, írókra vonatkozó utalásait írtuk! H A L LOT TA M RÓL A „Gogolnál mondják: unalmas élni ezen a világon, uraim!” (Mása)

„Bevallottam nektek, és ezután hallgatni fogok... Olyan leszek, mint Gogol őrültje... hallgatok... hallgatok...” (Mása)

TUDOM RÓL A

MIÉRT HUMOROS?

A


D R Á M A

„Balzac Bergyicsevben nősült.” (Csebutikin)

„Ne mérgelődj, Aleko, felejtsd el, felejtsd el az álmaidat...” (Szoljonij)

„…az én karakterem olyan, mint Lermontové.” (Szoljonij) „Szoljonij Lermontovnak képzeli magát, ráadásul verseket is ír. Tréfa ide, tréfa oda, ez már a harmadik párbaja.” (Csebutikin)

6. Válassz ki a 4. feladat keretmátrixából egy szempontpárt, és írj a kérdésről másfélkétoldalas esszét! 7. Olvasd el az alábbi értelmező szöveget, és példázd állításait olvasói-elemzői tapasztalatod segítségével!

Csehov drámáiban az emberek a lemondás jegyében élnek. Mindenekelőtt a jelenről és a kommunikációról való lemondás jellemzi őket: lemondásuk a valóságos találkozás boldogságáról. Ez a rezignáció, melyben sóvárgás és irónia egy középutas tartássá egyesül, egyúttal meghatározza a formát és vele Csehov helyét is a modern dráma fejlődéstörténetében. A jelenről való lemondás az emlékekben és az utópiában való életet jelenti, míg a találkozásról való lemondás a magányt. A Három nővér – talán a legtökéletesebb Csehov-dráma – kizárólag magányos, emlékeiktől megrészegült, jövőről álmodozó embereket ábrázol. Jelenüket a múlt és a jövő nyomja el, voltaképpen csak közbülső idő, a számkivetettség ideje, melyben az egyetlen cél, visszajutni az elveszett hazába. (…)

45

46


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Felmerül a kérdés, hogy ez a következetes lemondás az életről az emlékek és vágyakozás javára, a saját sorsnak ez az éveken át tartó analízise miként engedi létrejönni még ama drámai formát, melyben egykor az „itt és most” melletti reneszánsz hitvallás az emberek közötti kapcsolatok drámájává kristályosodott ki. A cselekményről és a dialógusról való lemondás – a dráma két legfontosabb formakategóriájának elhagyása –, tehát magáról a drámai formáról való lemondás, úgy látszik, szükségképpen megfelel ama kettős lemondásnak, mely Csehov hőseit jellemzi. Ez a lemondás azonban csupán kezdeteiben érhető tetten. Ahogyan a Csehov-drámák hősei, bár lelkileg távol vannak, tovább élik társadalmi életüket, ahogyan nem vonják le a magányukból és sóvárgásaikból adódó végső következtetéseket, hanem ragaszkodnak a világ és az én – a most és az egykor – közötti lebegéshez, úgy a formai megoldás sem mond le egészen a drámához szükséges kategóriákról. Ezeket a kategóriákat csak úgy nagyjából, hangsúlytalanul őrzi meg, ami megengedi, hogy a tulajdonképpeni tartalom negatíve, tehát szabálytól eltérően váljék formává. (Peter Szondi)

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents