SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv

2

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SZARKA JUDIT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

GRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SZARKA JUDIT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

K A P C S O L A T O K

2.

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők Arató Molnár Papp Rung

László Cecília Ágnes András

TARTALOM

K A P C S O L AT O K 2 .

5

ELSŐ LÁTÁSRA

46

E M I L É S A D E T E K T Í V E K – H A J DA N É S M A

82

B OT R Á N Y H Ő S Ö K ! – B OT R Á N Y H Ő S Ö K ?

113

ÉN ÉS MÁSOK

1. E L S Ő L Á T Á S R A

Augusztus 30. Megérkeztem Magyarországra. Nem tudom, örülök-e neki. Nagyon jó volt otthon anyáékkal, meg találkozni újra Chrissel, Jessicával, Kate-tel meg a többi barátommal. Sokat dumáltunk meg szórakoztunk. Szeretem Amerikát. De hiányzott Robi és Lili. A gáz Kornél nem. Jó lenne, ha anya meg apa meg Luca is ide költöznének, és velük laknék. Magyarország sem rossz, már megszoktam, hogy itt vagyok meg ide járok suliba, és itt is vannak barátaim.

1.

Már az előző tanévben is olvastatok részletet nápolyi gyerekeknek azon dolgozataiból, amelyeket tanítójuk, Marcello D’Orta gyűjtött össze. Mi a véleményetek, miről szól az a fogalmazás, amelynek az a címe: Beszélj a padszomszédodról?

a) Olvasd el az alábbi szöveget részenként, és írd mellé, mit gondolsz a főszereplőről! Énmellettem nem ül senki, mindenki más mellett ül, meramiér nekem minősitetlen a magaviseletem, a tantóbácsi széttültetett hogy nebeszéljek a padszomszédommal. De én azér akkor is látom a többieket, Giustinót, Mimmót, Pasqualét, Florát. Giustino többet beszél mind én, mégsincs széttültetve, szeretném tudni mér. Florának tetves a feje, nagyon is jól teszi, hogy nem ő a padszomszédom. Flora kár azér sirni hogy megmontam, ez az igazság. Mimmuccio pénteken mindig lóg az iskolából, azt is tudom mér, de nem mondhatom meg, mer külömben mindenki odarohanik. Pasquale rendes gyerek de nincs hangja. Antonio amikor katatekizmusra jön mindik hoz enni don Peppino meg lesziggya. Én mindenkiről tudok mindent, de nem igazság hogy egyedül vagyok. b) Változott a véleményed az egyes részek elolvasását követően? Miért?

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

2. Húzzátok alá a főszereplő érzéseit kifejező szavakat! harag szomorúság elkeseredés vágy bűntudat féltékenység

düh neheztelés féltés irigység ingerültség beletörődés

sóvárgás kín káröröm fájdalom bánat utálat

Ha elkészültetek, mondjátok el egymásnak a megoldásotokat a következő minta szerint: Szerintem a főszereplő ... volt, ezt igazolja a ... szövegrész is. 3. Közléseinkben gyakran fogalmazunk meg olyan állításokat, amelyek tartalma ellenőrizhetően igaz. Más állításaink viszont adott helyzethez, eseményhez, jelenséghez fűződő érzelmi viszonyulásunkat fejezik ki. a) Beszéljük meg az alábbi példát! A naplóban 14 fiú és 8 lány szerepel. Jobb lenne, ha többen lennének a lányok. A példa alapján megállapíthatjuk, hogy az első mondat tartalma a napló segítségével ellenőrizhető. A második állítás igazságtartalmát azonban nem tudjuk bizonyítani. Az első mondat tényt, a második véleményt közöl. b) Állapítsátok meg, hogy mely állítás tény és melyik vélemény! Petőfi Sándor írta a János vitézt. Petőfi a legjobb magyar költő. A János vitézt Petőfi írta, ezért jó elolvasni. Ha úgy döntöttetek, hogy az első kijelentés tény, igazatok van. Azért tény, mert az állításról egy Petőfi-kötet vagy az internet segítségével könnyen bebizonyítható, hogy igaz. A második állítással vannak, akik egyetértenek, vannak, akik nem. Az, hogy ki a legjobb magyar költő, ízlés, vélemény kérdése. Az állítást sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet. A harmadik mondat azért érdekes, mert a benne lévő állítások közül az első tény, a második azonban vélemény. c) Döntsétek el, mely állítások tények és melyek vélemények! Húzzátok alá egyenes vonallal a tényeket, hullámossal a véleményeket! Biciklizni nagyon jó. A témával foglalkozó kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a kerékpározás kimondottan egészséges. A kerékpározóknak ugyanis fejlettebb a keringési és légzőrendszerük. A növekvő terhelés hatására szervezetük fokozatosan erősödik. A kerékpározás az egyik legszebb

E L S Ő

L Á T Á S R A

sportág. A kerékpáros szíve kimutathatóan erősebb. Más kérdés, hogy a közúti baleseteket sokszor a felelőtlen „bringázók” okozzák. Helytelen az utakon száguldozni, „hősködni”.

Az első mondat vélemény. Ha valamiről azt mondjuk, jó, rossz, szép, szeretem, szörnyű stb., akkor érzelmi viszonyulásunkat fejezzük ki valamivel kapcsolatban. Tehát véleményt alkotunk. A második, harmadik és negyedik mondat tény. Azok igazságtartalma szakkönyvek, statisztikai adatok segítségével ellenőrizhető és bizonyítható. Az ötödik mondat újra vélemény, a hatodik ismét tény. A hetedik és nyolcadik állítás becslést (pl. sokszor) és érzelmi viszonyulást (pl. felelőtlen „bringázók”, helytelen) fejez ki: tehát mindkettő vélemény. d) A következő mondatok tényeket és véleményeket is tartalmaznak. Húzzátok alá a tényeket! A becslést vagy érzelmi viszonyulást kifejező véleményeket írjátok le! (1) Temesvári Andrea, az egykori sikeres teniszező közel húsz gyerek edzője. becslés: érzelmi viszonyulás: (2) Azok az igen alacsony színvonalú játékok, amelyeket a különböző magyar csatornák vetítenek, természetesen licencműsorok. Ugyanezek láthatók Európa számos országában, például az osztrák RTL-en vagy a német SAT1-en. becslés: érzelmi viszonyulás: Az előző feladatokban saját véleményetekkel kapcsoltatok össze tényeket. Bizonyára észrevettétek, hogy megoldásaitok eltérőek voltak. Ez abból következik, hogy más-más információról gondoltátok azt, hogy tény. Azaz megfogalmaztátok a véleményeteket. Állításaink egy része TÉNY. Tényeket a minket körülvevő világ megfigyelése vagy egy szöveg közlései alapján fogalmazunk meg. A tény egyéni meglátásainktól független, különböző források (osztálynapló, lexikonok, statisztikai adatok, érzékszerveink stb.) segítségével ellenőrizhető állítás. Arról a tényről, hogy a napszakok váltják egymást, nap mint nap magunk is megbizonyosodhatunk. Azt azonban, hogy hány hatodik osztályos tanuló jár ebben a tanévben általános iskolába, csak mások vizsgálódásai alapján lehet tényszerűen megállapítani. A VÉLEMÉNY a beszélő egy adott világdarabhoz vagy egy szöveg közléseihez fűződő érzelmi viszonyulását vagy becslést fejez ki.

7

8

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

4. Írjatok két állítást! Az állítás tartalmazzon tényeket és véleményeket is vegyesen.

Versenyezzetek! Ki tudja több állításról eldönteni, hogy melyik része közöl tényt, melyik véleményt? 5. Olvasmányaidban gyakran tapasztalhatod, hogy egy mondaton belül összekeverednek a tények és a vélemények. Fontos, hogy meg tudd különböztetni őket egymástól. A tényeket nem vitatjuk. A véleményekről eldönthetjük, hogy elfogadjuk vagy vitatjuk őket. a) Vizsgáld meg a Beszélj a padszomszédodról című szöveg részletét! Jelöld T betűvel a tényeket, V-vel a véleményeket!

„ „ „ „ „

énmellettem nem ül senki, mindenki más mellett ül, meramiér nekem minősitetlen a magaviseletem, a tantóbácsi széttültetett hogy nebeszéljek a padszomszédommal.

b) A kiemelt mondat utal olyan tényre is, amelyet nem mond ki az elbeszélő, mégis lehet rá következtetni. Írd le az állítást!

c) Melyik szereplő véleményét fejezi ki a „meramiér nekem minősitetlen a magaviseletem...” szövegrész? Válaszodat indokold is!

E L S Ő

L Á T Á S R A

6. Bizonyára emlékeztek még a János vitéz 10. fejezetének 1. versszakára. a) Olvasd el újra az idézetet! „Ekképen jutottak át Lengyelországba, Lengyelek földéről pedig Indiába; Franciaország és India határos, De köztök az út nem nagyon mulatságos.” b) Miért fogadod el tényként a versszakban lévő állításokat? Véleményedet indokold is!

c) Olvasd el az alábbi újságcikket! Elfogadnád-e tényként az állításait? Véleményedet indokold is! A kétezer méteres sziklafalat még egyetlen hegymászó sem hódította meg a 15 fős kutatócsoport előtt. A csapat tagjai Lengyelországból indultak a közös expedícióra. Egy az indiai határhoz közeli lengyel faluban töltötték az éjszakát. Másnap hajnalban indultak tovább, és reggelijüket már Indiában költötték el. Az előzetes tervektől eltérően még aznap tovább utaztak a szomszédos Franciaországba.

d) A b) és c) feladatban leírt vélemények alapján alakítsátok ki a csoport közös véleményét! Miért fogadjátok el tényként a versszakban lévő állításokat?

9

10

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Miért nem fogadjátok el tényként az újságcikkben lévő állításokat?

Mielőtt kezünkbe veszünk egy könyvet vagy egy újságot, különböző elvárások fogalmazódnak meg bennünk. Ilyen elvárás lehet egy regény olvasása előtt például az, hogy legyen izgalmas vagy romantikus. Egy gyerekeknek szóló magazintól ugyanakkor azt várjuk el, hogy tartalmazzon érdekes és tényszerű információkat, sok színes képet stb. Elvárásaink előzetes ismereteink és olvasási tapasztalataink alapján fogalmazódnak meg. Egy mese, regény vagy elbeszélés olvasásakor elfogadjuk, hogy az irodalmi mű világa nem egyezik meg azzal a világgal, amelyben mi, olvasók (befogadók) élünk. Tudomásul vesszük, hogy az olvasásnak is vannak játékszabályai: a szövegnek önálló világa van, önálló szereplőkkel és önálló törvényekkel. Ezek ismeretében döntjük el adott szövegről vagy szövegrészről, hogy tényeket vagy véleményeket tartalmaz-e. Mások az elvárásaink a hétköznapi szövegekkel kapcsolatban. Egy televíziós hírműsortól joggal várjuk el, hogy pontos, lényeges és igaz információkat, azaz tényeket közöljön. 7. Vizsgáljuk meg más szempontból a tényeket és a véleményeket! a) Gyűjts igéket a táblázat megfelelő oszlopába az 1. feladat szövegéből! „Énmellettem nem ül senki, mindenki más mellett ül, meramiér nekem minősitetlen a magaviseletem, a tantóbácsi széttültetett hogy nebeszéljek a padszomszédommal. De én azér akkor is látom a többieket, Giustinót, Mimmót, Pasqualét, Florát. Giustino többet beszél mind én, mégsincs széttültetve, szeretném tudni mér. Florának tetves a feje, nagyon is jól teszi, hogy nem ő a padszomszédom. Flora kár azér sirni hogy megmontam, ez az igazság. Mimmuccio pénteken mindig lóg az iskolából, azt is tudom mér, de nem mondhatom meg, mer kü-

E L S Ő

L Á T Á S R A

lömben mindenki odarohanik. Pasquale rendes gyerek de nincs hangja. Antonio amikor katatekizmusra jön mindik hoz enni don Peppino meg lesziggya. Én mindenkiről tudok mindent, de nem igazság hogy egyedül vagyok.” VÉLEMÉNYT KIFEJEZŐ MONDATOKBAN SZEREPLŐ IGÉK

b) Mikor történhettek az események? X-eld be a helyes választ!

TÉNYT KIFEJEZŐ MONDATOKBAN SZEREPLŐ IGÉK

„ „ „

a történet elmesélése előtt a történet elmesélése közben a történet elmesélése után

c) Kiderül-e, ha csak a fenti igéket olvassátok el, hogy tényt állítunk velük vagy véleményt? Miért?

8. Készíts képregényeket! a) Rajzold le a mondatokat annyi képkockában, amennyivel ki tudod fejezni a jelentésüket! Minden mondatot külön lapra rajzolj! Énmellettem nem ül senki. Flora tetves volt. Don Peppino pénteken le fogja szidni Antoniót. b) Melyik mondatot volt a legkönnyebb lerajzolnod? Indokold is válaszodat!

11

12

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

c) Melyik mondatot volt a legnehezebb lerajzolnod? Indokold is válaszodat!

d) Melyik mondatot lehetne egyetlen képpel ábrázolni? Indokold is válaszodat!

9. Olvasd el az átalakított szöveget! Gyerekkoromban az iskolában nem ült mellettem senki. Nagyon rosszul éreztem magam, mert csak én ültem egyedül. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy minősíthetetlen volt a magatartásom. Állandóan beszélgettem a padszomszédommal az órákon. Ugyanakkor láttam a többieket – Giustinót, Mimmót, Pasqualét, Florát –, akik szintén sokat beszéltek, mégis volt padtársuk. Nagyon haragudtam rájuk, és mindenfélét kitaláltam róluk. Például azt, hogy Florának tetves a feje, Mimmuccio pedig péntekenként azért nem jár iskolába, mert lóg. a) Miben tér el ez a változat az eredetitől?

b) Mikor történhettek az események?

„ „ „

c) Változott-e a tények és vélemények aránya? Hogyan?

a történet elmesélése előtt a történet elmesélése közben a történet elmesélése után

E L S Ő

L Á T Á S R A

d) Könnyebb vagy nehezebb volt a tényeket megkülönböztetni a véleményektől? Miért?

e) X-eld be a tényeket!

„ „ „

Tegnap este színházban voltam. Holnap rossz idő lesz. Az újszülöttnek a Péter nevet adom.

„ „ „

Az újszülött a Péter nevet kapta. Ezt a fényképezőgépet nyertem a versenyen. Holnap szombat lesz.

10. Olvassátok el a történetet! Ma délután elmegyünk Gergővel a belvárosba. Először sétálunk egy nagyot a folyóparton. Utána beülünk a cukrászdába, és sajtrolót meg baracklevet rendelünk. Gyakran járunk ide, mert szeretjük a finom süteményeket. A cukrászdát Gergő fedezte fel még a nyár elején. Akkoriban sokat lógtunk a környéken. Más helyekre is jártunk, de egyik sem tetszett ennyire. Gergő apukája nyáron megtanított minket sakkozni. Gergő apukája nem szereti, ha a városban lógunk. Az utóbbi időben már mind a ketten megverjük őt sakkban. A) Írd át az eseményeket időrendben! Haladj a legrégebbitől napjainkig!

13

14

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

B) Keress a szövegből olyan mondatokat, amelyek a történet elbeszélésénél régebben történtek. Most keress olyanokat, amelyek a történettel egyidejű eseményekre vonatkoznak! Régebbi eseményeket, állapotokat stb. leíró mondatok:

A történet elbeszélésével egyidejű eseményeket, állapotokat stb. leíró mondatok:

11. A következő feladatok során Móra Ferenc elbeszélésével ismerkedhettek meg. Móra Ferenc író szegény családból származott. Apja foltozó szűcs volt, anyja kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. Móra Ferencet írni és olvasni az édesanyja tanította meg. Télen lakásuk ablaka volt a tábla, édesanyja ujja a palavessző. Mit gondoltok, miről szól az író A másik csaló című elbeszélése?

12. Az elbeszélést szakaszos feldolgozással ismerhetitek meg. a) Olvassátok el az első részletet!

MÓRA FERENC: A MÁSIK CSALÓ A másik csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami tudatlan ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, hanem a Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: – Mert én ezt a körtét akarom odagurítani annak a Péternek, akit keresek. A Pétereket a körte se szédítette meg. Pedig akkora körte volt, hogy négy Péter is beleharaphatott

E L S Ő

L Á T Á S R A

volna egyszerre az aprajából. De hát, akit nem annak hívnak, az nem nyújtogathatja az ujját. – Hát nem itt van az a bizonyos csaló Péter? – kérdezem a tanító úrtól. – Dehogynem – mosolyog a tanító úr –, csak nem jól tetszett föltenni a kérdést. – Pétörök, fölállni! Fölugrott hat gyerek, Pétör nevezetű valamennyi. – Melyik ezek közül most már az én Pétöröm? – Ez ni – mutatott rá a tanító úr a legrongyosabbra. – Mondd meg a nevedet, Pétör fiam, szép értelmesen. – Deák Pétör. b) Mit gondoltok a(z)...

FŐSZEREPLŐRŐL?

ÍRÓRÓL?

TANÍTÓRÓL?

HELYSZÍNRŐL?

Mi a...

PROBLÉMA?

CSALÁS?

c) Olvassatok tovább! Tegyetek a margóra jeleket a tanult módon! √ = az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteiddel vagy feltételezéseiddel – = az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteidnek, illetve eltérnek azoktól + = az olvasottak új információt tartalmaznak számodra ? = az olvasottakkal kapcsolatban kérdésed van * = az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszedbe Mintha a magam gyerekhangja csendült volna vissza negyven egynéhány omladék esztendő elejéről. Amúgy is formázza Pétör a magam kisiskolás korát. Éppen olyan tatárképű, éppen olyan

15

16

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

fésűt nem álló bozontú, no meg éppen olyan rongyoskás. Ha összemelegszünk, lehet hogy le is fényképeztetem, s kielégítem a képével azokat a jó lelkeket, akik ifjúkori ábrázatom után érdeklődnek. – Aztán, tudsz-e te olvasni valami szépet, Pétör? – Tudok. – No, akkor olvass! – De mit olvassak? – Hát az olvasókönyvedet. – Azám, ha vóna. – No, kérd el a szomszédodét, és nyisd föl akárhol – segíti ki a tanító úr. Pétör szót fogad, és éppen arra az olvasmányra nyit, amelyik a világháborúról szól. Borzasztó szép olvasmány, nyolc- és kilencéves gyermekek örömére szerkesztve, így kezdődik: Alig pergett le ezer év az idők rokkáján, a balsors nagy megpróbáltatásnak tette ki imádott hazánkat. I. Ferenc József uralkodása alatt kitört a vészteljes és végzetterhes világháború. Pétörnek tagadhatatlanul okozott némi gyötrelmet a vészteljes és végzetterhes mondat, amiből szemmel láthatóan csak az idők rókája tetszett neki, mert azt háromszor is elölről kezdte. De azért végigküzdötte emberül az egészet, csak egy kicsit beleizzadt. d) Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Állításaitokat bizonyítsátok a szöveg megfelelő részeivel! Miért emlékeztette Pétör az írót a saját gyerekkorára? Értette-e Pétör, amit olvas? e) Húzzátok alá azt a mondatot, amelynek a jelentése megegyezik a szövegrészlet jelentésével! „Alig pergett le ezer év az idők rokkáján…” Régen elromlott a rokka. Ezer éve dolgoznak a rokkán. Éppen hogy eltelt ezer év. A rokka öreg.

E L S Ő

L Á T Á S R A

f) Olvassátok tovább a történetet! – No, most csukd be a könyvet – vezényelt a tanító úr. – El tudnád-e mondani, amit olvastál, Pétör fiam? Nem Pétör fiam ijedt meg, hanem én. Megkaptam a tanító úr karját. – Kedves barátomuram, hiszen én se tudnám elmondani, de még tán az se, aki írta. Pedig megérdemelné a lapátra való, hogy kívülről meg kelljen neki tanulni a saját olvasmányát. Hanem majd mást kérdezek én ettől a híres Pétörtől. Azt mondd meg nekem, pajtás, tudod-e, ki volt az az első Ferenc József? – Igenis, tudom. – Mondjad, no! – A Ferenc Jóska. – Jól van, Pétör. Ugye, megvan a képe otthon nálatok? – Mög. Az édösapám apja, aki vót, annak az obsitlevelin. – Megállj, Pétör, látom, hogy ügyes gyerek vagy. Most még csak azt kérdezem tőled, hogy mért mondod Ferenc Jóskát első Ferenc Józsefnek? Pétör egyet szippant, és egyet nyel. Aztán még egyszer szippant, de most már nem nyel hozzá. Kivágja lelkesen, milyen elhatározásra jutott. Mégpedig teljes mondatban, ahogy a pedagógiai becsület kívánja: – Azért mondom Ferenc Jóskát első Ferenc Józsefnek, mert a legelső magyar embör a király. Pétör ezt fölszegzett fejjel mondja, az orra hegyén is látszik, hogy igen meg van elégedve magával, a tanító úr azonban kicsit zavartan mosolyog. – Igen, tetszik tudni, ez mint jelmondat, vastag betűkkel van nyomtatva az olvasókönyvben. A tanító úr azonban nem hagyja magát, se Pétört. Mindenáron ki akarja belőle szikráztatni a talentumot. Melyik a legelmeélesítőbb köszörűkő? Persze hogy a nyelvtan. Pétörnek tehát a nyelvek mezején kell valami káprázatosat termelni. – Mondj hamar valami időhatározó mondatot! Pétör fölnéz a feje fölé, ott nem talál semmit. Aztán az ablakra veti okos kis szemét, és ott megtalálja, amit keres. Az ablakot befogta a pára, nem lehet rajta kilátni, ennélfogva Pétör így határozza meg az időt: – Kutya hideg van odakint.

17

18

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

g) Válaszoljatok a kérdésekre! Ahol több megoldás van, ott a helyes válasz aláhúzásával, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírásával! Mit csinált a tanító úr, amikor vezényelt? • Karjával heves mozdulatokat tett. • Utasította Pétört. • Énekeltette az osztályt.

Ki a lapátra való? • a tanító úr • a tankönyvíró • Pétör

Ki volt Pétör édesapja apja, aki vót? • a nagyapja • a dédapja • az ükapja

Mi az az obsitlevél? • névtelen levél • személyigazolvány • a katonaságtól elbocsátó irat

Mi a tálentum szó jelentése? • középkori diák • tehetség • nagy értékű pénz Ki volt akkoriban Magyarország királya? Melyik tantárgy volt a legelmeélesítőbb köszörűkő1? h) Rajzoljatok egy elmeélesítő köszörűkövet!

1 A köszörûkõ homokkõbõl készített forgatható korong, amelyet szerszámok, kések, ollók élesítésére használnak.

E L S Ő

L Á T Á S R A

i) Olvassatok tovább! Ez olyan szabályos időhatározás, mintha az esőcsináló intézet adná, de azért a tanító úr nincs megelégedve, s neki a maga szempontjából igaza lehet. De nekem is igazam van a magam szempontjából, mikor odanyomom a nagy körtét a Pétör markába. Mert én csak arról akartam meggyőződni, hogy csakugyan létezik-e az a Pétör, akiről hallottam egy történetet, amelyik egészen olyan, mintha én találtam volna ki. És hogy ér-e ez a Pétör annyit, amennyit az a másik, a Palkó? Azt én nem bánom, hogy Pétör egyelőre másképp határozza meg az időt, mint az Akadémia nyelvtudományi osztálya. Beérem annyival is, hogy Pétör van, és Pétör nagyon értelmes gyerek, holott már harmadik esztendeje fúrja, faragja, gyalulja, csiszolja az eszét az ötaraszos emberek számára rendeltetett és szabatott tudomány. Igen, és Pétör még most se unta meg az iskolát, sőt minden reggel késedelem nélkül megjelenik benne. Pétör nagyon is szeret itt lenni, talán még jobban, mint otthon, és minden oka megvan rá, hogy telente így kedvelje a tudományok csarnokát. Először is, itt melegebb van, mint otthon. Másodszor, itt borzasztó sok gyerek van, és Pétör olyan, mint a bárány: nagyon szeret sokadmagával lenni. Harmadszor, itt úgy bánnak az emberrel, hogy az édes szülője se keresi annyira kedvét, mostanában még tejjel is megitatják, akár az úri gyerekeket. Szép kis csészékben adják a tejet, van rajta nefelejcsvirág is, s nagyon jó azt a kézbe fogni, mert olyan jó sütős, hogy a dermedt, vörös kis ujjacskák egyszerre fölengednek rajta. j) Miért szeretett Pétör jobban az iskolában, mint otthon? Húzzátok alá a szövegben a megfelelő kifejezéseket! k) Szerintetek miért csaló Pétör?

l) Olvassátok tovább az elbeszélést! No, Pétört mégis a tej keverte gyanúba, és juttatta olyan díszítő jelzőhöz, ami szokatlan a világtörténelemben, noha nyilván sok alakja megszolgálta a világtörténelemnek. Az egyszerű Pétörből a tej miatt lett Pétör, a csaló. A gyanú a tanító úrban ébredt föl, aki talán kelleténél szerelmesebb ugyan az időhatározókba és a többi neveléstudományi köszörűkövekbe, de azért aranyból van a szíve. A tanító úr, akinek mindenütt ott a szeme, azt vette észre, hogy Pétör és a tej közt zavaros a viszony. A többi gyerek, ahogy megkapja a részét az ingyentejből, elbánik vele mindjárt a helyszínén. Pétör azonban egy idő óta sajátságos stratégiát vett alkalmazásba. Tudniillik, amikor megkapja a teli csészét, akkor elvörösödik az örömtől, és orrcimpái reszketnek a gyönyörűségtől, ahogy szívja be a jó meleg párát. Szívja, szívja, de azonközben egyre visszavonulóban van az ajtó felé, s mire odaér, akkorra már fehérebb az arcocskája, mint a fal. Egyszerre aztán Pétör elvesz, s néha öt perc is beletelik, mire újra felbukkan kócos buksija a látóhatáron. Az ábrázata egyre vörösebb lesz, ahogy közelebb

19

20

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

kerül az asztalhoz, ami attól lehet, hogy roppant elszántsággal szopogatja ki a csészikéből az utolsó csöppeket. A tanító urat persze ilyen ravasz fondorlattal nem lehet megcsalni. A tanító úr megsejtette, hogy Pétör embör nem szereti a tejet, de mivel tudja, hogy az ilyesmit nem lehet nyilvánosságra hozni, hát titokban leeresztgeti a tejecskét az udvaron a csatornába. Mert bizonyos, hogy Pétör az emeletről az udvarra szökik le tejivás örvivel, elárulja a hideg arcocskája. m) Hogyan csalt Pétör?

n) Olvassátok tovább a történetet! Végre eljött a nap, mikor Pétör üzelmei teljes mivoltukban napvilágra kerültek. A tanító úr figyelte minden mozdulatát. Lassan somfordált a gyerek az ajtóig, de a lépcsőn már nyargalva ment lefelé, tenyerét a csésze szájára tapasztva. Mire a tanító úr utolérte, Pétör már ott térdelt a kapusarokban, s öntögette befelé a tejet egy nagykendőbe. Beható vizsgálat kiderítette, hogy a nagykendő alul két kis lábacskában, fölül pedig egy gémberedett kis arcocskában végződött. – Ki ez, Pétör? – kérdezte a tanító úr. Pétör – szégyen, nem szégyen – nagyon megijedt. Reszketett a szája széle. – Marika. – Húgod? – Az – mondta Pétör, és férfiasan sírásra fakadt. – Mindig el szokott kísérteni, oszt itt várja mög, még hozom a tejet. Már akkor sírt Marika is, és a tanító úr addig tiltotta kettőjüknek a sírást, míg az ő könnye is ki nem csordult. – Hány nap csaltál már meg, Pétör? – kérdezte a fiút. – Öt – mutatta Pétör az ujjain, mert szólni még nem tudott a sírástól. Öt nagy csatát nyert meg Pétör az éhes kis gyomra ellen. Ha én Isten volnék, nekem nagyobb örömem volna ebben a teremtésemben, mint a vészteljes és végzetterhes világháború összes nagy hadvezéreiben. Ne haragudjatok meg, emberek, hogy mikor úgy tele van a világ tökéletes nagy csalókkal, én erről a tökéletlen két kis csalóról írtam. De látjátok, arra gondoltam, ti is örülni fogtok neki, hogy vannak még olyan csalók is, akik nem magukért csalnak, csak magukat csalják meg a testvéreikért.

E L S Ő

L Á T Á S R A

o) Hogyan változott a véleményetek az első szakasz óta? Mit tudtatok meg a(z)...

FŐSZEREPLŐRŐL?

ÍRÓRÓL?

TANÍTÓRÓL?

HELYSZÍNRŐL?

Mi a valódi...

PROBLÉMA?

CSALÁS?

13. Vizsgáld meg az elbeszélés időviszonyait! Keress A másik csaló szövegében négy mondatot. Az első kettő a történet elbeszélésénél régebben történt eseményeket mutassa be! Kettő pedig arra az időre vonatkozzon, amikor az elbeszélő meglátogatta Pétöréket az iskolában! a) Régebbi eseményeket, állapotokat stb. leíró mondatok:

21

22

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) A történet elbeszélésével egyidejű eseményeket, állapotokat stb. leíró mondatok:

14. Az előző feladatban a történettel egyidejű, illetve annál régebbi eseményeket kerestetek ki. Alakítsátok át a kiválasztott mondatokat! a) Írjatok ki három-három igealakot a 13. feladat a) és b) mondataiból! Változtassátok meg az igéket úgy: (1) mintha a régebbi események a történet elbeszélésével egy időben vagy később, (2) a meséléssel egyidejűek pedig régebben történtek volna.

IGEALAKOK

A RÉGEBBI ESEMÉNYEK A TÖRTÉNET ELBESZÉLÉSÉVEL EGY IDŐBEN VAGY KÉSŐBB TÖRTÉNNEK

A MESÉLÉSSEL EGYIDEJŰ IGEALAKOK RÉGEBBEN TÖRTÉNTEK VOLNA

b) Hasonlítsátok össze az eredeti és a megváltoztatott igealakokat! Milyen összefüggéseket fedeztetek fel?

E L S Ő

L Á T Á S R A

Az előző feladatokban azt figyelhettétek meg, hogy az egyszerű állítást kifejező mondatokban az igealakok az IDŐ SZEMPONTJÁBÓL alapvetően kétfélék lehetnek: vagy régebbi eseményre, folyamatra, állapotra stb. vonatkoznak, vagy nem. A régebbi eseményeket MÚLT IDEJŰ igealakokkal fejezzük ki. A múlt idejű igealakok mindig rövid vagy hosszú -t-re (kért, futott) végződnek. A múlt idő toldalékát más toldalékok is követhetik egy szóalakon belül: például kértem, kértük, futottam, futottatok. A JELEN IDEJŰ igealakok által kifejezett időviszonyok azonban már nem ennyire egyszerűek, ugyanis nem csak a jelenben zajló eseményekre vonatkozhatnak. A jelen idejű igealakok többségükben akkor vonatkoznak a történés jelenbeli pillanatára, ha a mondat folyamatot (pl. olvasok) vagy állapotot mutat be (pl. Ülök az osztályban.). Abban az esetben azonban, amikor a mondat valamilyen eseményt ír le, a jelen idejű igealak JÖVŐBELI, még be nem követezett eseményre utal: Leszaladok a boltba. Leülök a székre.

Ezekben a mondatokban az igealakok azt fejezik ki, hogy a beszélő a közlést követően fog cselekedni. A jelen idejű igealak alkalmas SZOKÁSOK, FOLYAMATOK kifejezésére is. Ezeknek az igealakoknak nem tudjuk pontosan meghatározni az idejét, mert egyaránt utalhatnak múltbeli, jelen- vagy jövőbeli eseményekre is. Például: Jani iskolába jár. A jár ige folyamatot, szokást fejez ki. Az állítás – hogy Jani iskolába jár – akkor is igaz, ha Jani éppen most a homokozóban játszik. A jelen idő alkalmas ÁLTALÁNOS, IDŐHÖZ KONKRÉTAN NEM KÖTÖTT IGAZSÁGOK kifejezésére is, mint ahogy azt az ötödik osztályban a közmondásokkal és a törvényekkel kapcsolatban láthattátok. 15. Hogyan utalhatunk az események fajtájára? a) Írjatok egy-egy rövid mondatot mindkét oszlop szavaival külön-külön lapra! A mondat elé kerüljön fel a szócsoport száma is!

23

24

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Például: (1) A pihenés felfrissít. (2) Ha pihenek, felfrissülök. (1) futás olvasás vitatkozás vezetés

(2) futok olvasok vitatkozom vezetek

b) Az elkészült mondatokat tartalmazó papírokat dobjátok be az (1), illetve a (2) jelű dobozba! c) Minden csoport húzzon egy-egy lapot az (1) és a (2) jelű dobozból is! Mutassátok be egymásnak a mondatok tartalmát némajátékkal! Találjátok ki, mi lehetett a másik csoport eredeti mondata! d) Beszéljétek meg, mi a különbség az (1) és a (2) típusba tartozó szavak jelentése és alakja közt! Ötödik osztályban már volt szó arról, hogy a FŐNEVEK élőlények és dolgok fajtáit jelölik. A kutya főnév nem egy konkrét állatot, hanem állatok egy fajtáját jelöli. Az asztal szó nem egy konkrét bútordarabot, hanem egy bútorfajtát jelöl. Ha ESEMÉNYEKNEK, FOLYAMATOKNAK, ÁLLAPOTOKNAK A FAJTÁIRA AKARUNK UTALNI, azt leggyakrabban -ás/-és toldalékkal ellátott igékkel tehetjük meg. Például az olvasás szó egy bizonyos tevékenységet jelöl. Az igealakokkal szemben ezek az igékből létrehozott főnevek önmagukban nem utalnak az esemény bekövetkeztének idejére. Van néhány olyan ige is, amelyeknél a folyamatok, állapotok fajtáinak kifejezésére nem az -ás/és toldalékot használjuk. Például: félelem (és nem félés), hit (és nem hivés vagy hiszés) stb. 16. Írjatok 5–6 humoros vagy meghökkentő filmcímet a film típusának, származási helyének meghatározásával! A címekben mindig legyen ige! (1) Történészcsoport

A címek múltbeli eseményekre, állapotokra stb. utaljanak! Például: Elvesztettem a szüleimet! – amerikai vígjáték

E L S Ő

L Á T Á S R A

(2) Jelenkutató csoport

A címek utaljanak a jelen időre! Például: A haverommal bulizom – francia ifjúsági film

(3) Jóscsoport

A címek jövőbeli eseményekre, állapotokra stb. utaljanak! Például: A csajok majd megoldják – német krimi

(4) Filozófuscsoport

A címek általános, időtől független tényeket, véleményeket fogalmazzanak meg! Például: A nappal után az éjszaka jön – 184 részes eszkimó filmsorozat

25

26

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

17. A következő órán Jacqueline Wilson Tracy Beaker története című könyvéből olvasunk részleteket. a) Keress újságokban, interneten, könyvtárban, könyvesboltban az írónőről szóló információkat! Gyűjtsd össze magyar fordításban megjelent regényeinek a címét! Jacqueline Wilson:

Művei:

b) Ha olvastad valamelyik Wilson-regényt, készülj fel a könyv ismertetésére vagy egyik kedvenc részleted felolvasására! 18. Mit gondoltok, milyen témájú regényeket ír Jacqueline Wilson? Miben hasonlít és miben tér el az előző órákon megismert szövegektől? Írjátok le a Tracy Beaker története című könyv adatait! Az író neve: A mű címe: A kiadó neve: A kiadás éve: Hány oldalas a könyv? 19. Hol volt, hol nem volt... Így kezdődik Tracy Beaker története. a) Olvasd el a regény első részletét!

E L S Ő

L Á T Á S R A

JACQUELINE WILSON: TRACY BEAKER TÖRTÉNETE (részletek) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Tracy Beakernek hívtak. Ez egy kicsit hülyén hangzik, mint egy nyálas tündérmese eleje. Ki nem állhatom a meséket. Mind egyformák. Ha nagyon jó vagy, nagyon szép és hosszú aranyhajad van, akkor miután felsepertél egy kis hamut vagy egy ideig be voltál zárva valami pókhálós kastélyba, jön a királyfi, és boldogan éltek, míg meg nem haltok. Ez mind oké, ha valaki tényleg jó kislány és véletlenül még gyönyörű szép is. De ha rossz meg csúf, akkor abszolút semmi esélye sincs. Akkor hülye nevet kap, mint pl. Rumpelstilskin, és senki nem hívja meg a bálba, és még attól sem kap hálát, akinek éppen valami baromi nagy szívességet tett. Hát persze, hogy aztán elege lesz az ilyen bánásmódból, de amikor dühödten toporzékolni kezd, hát beszakad alatta a padló, és leesik a pincébe, vagy addig sikoltozik, amíg be nem zárják egy toronyba. Aztán meg eldobják a kulcsot. Annak idején én is épp eleget toporzékoltam és sikoltoztam. És egy csomószor be is zártak. Egyszer egy egész napra, sőt még éjszakára is. Ez még az első gyerekotthonban történt, ahol nem bírtam megnyugodni, mert annyira hiányzott az anyukám. Még egészen kicsi voltam, de azért bezártak. Nem füllentek, bár hajlamos vagyok rá. Később Peggy néni ilyenkor, ha meséltem ezekről a dolgokról, mindig azt mondta, hogy jövök a tündérmeséimmel. b) Melyik mesék jutnak eszedbe az első részlet alapján?

c) Hasonlítsátok össze a mese világát a gyermekotthonok világával! A közös részbe olyan kifejezéseket írjatok, amelyek mindkettőre jellemzőek!

27

28

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

d) Miért nem szereti Tracy a meséket?

e) Vessétek össze Tracy jellemvonásait a két szempont szerint! MILYENNEK MUTATJA BE MAGÁT TRACY?

f) Próbáld meg kitalálni, hogyan végződik a regény!

MILYENNEK LÁTOD TE ŐT?

E L S Ő

L Á T Á S R A

A) Olvassátok el az alábbi részletet! – Te egyedülálló vagy, Helen. És szerintem igazán megfelelő is. Akkor meg miért nem veszel magadhoz? Erre ő kezdett fészkelődni. – Izé, Tracy... Tudod, hogy van ez. Úgy értem, itt van az állásom. Rajtad kívül még sok gyerekkel kell foglalkoznom. – De ha magadhoz vennél, akkor leadhatnád a többieket, és nevelhetnél csak engem. A nevelőszülők fizetést kapnak. És fogadok, hogy értem még többet is fizetnének, mert nehéz gyerek vagyok, magatartási problémáim vannak meg minden. Mit szólsz hozzá, Helen? Jó móka volna. Becsszóra. – Igen, Tracy, biztos vagyok benne, hogy jó móka volna, de sajnálom, nem tudom vállalni – tiltakozott Helen, és át akart ölelni, de én teljes erőből ellöktem. – Csak vicceltem – vágtam oda. – Fúj, nem is bírnék veled élni. Buta vagy és unalmas, és csak úgy reng a hájad! Már a gondolattól is rosszul vagyok, hogy te lennél a nevelőanyukám. – Megértem, hogy haragszol rám, Tracy – válaszolta Helen. Igyekezett fegyelmezett és nyugodt maradni, de láttam, hogy azért megpróbálja behúzni a hasát. Azt mondtam, illetve kiabáltam, hogy egyáltalán nem haragszom, meg hogy egyáltalán nem érdekel, de közben csak csípte valami a szememet. Azért nem sírtam. Én soha nem sírok. A többiek néha azt hiszik, hogy igen, de az csak a szénanáthám. – Gondolom, most rám is mindenféle szörnyű átkokat szórsz majd – jegyezte meg Helen. – Már ki is találtam egy párat – válaszoltam. – Oké – mondta. – Mindig azt mondod, hogy oké. Oké, Tracy, én beleegyezem, ha te ezt akarod, én aztán nem rendezek jelenetet. Oké, Tracy, látom, hogy ott van a kezedben az az óriási fejsze, és mindjárt lecsapod a fejemet, de ha ezt akarod, oké, én ugyan nem izgatom magam, elvégre én vagyok a szuperhiggadt szociális gondozó. a) Vessétek össze Tracy jellemvonásait a két szempont szerint! MILYENNEK MUTATJA BE MAGÁT TRACY?

MILYENNEK LÁTOD TE ŐT?

29

30

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Kinek van igaza? MIT GONDOL HELEN ÖNMAGÁRÓL?

MIT GONDOL RÓLA TRACY?

c) Foglaljátok össze röviden a történetet Helen nézőpontjából!

B) Olvassátok el az alábbi részletet! – Figyelj, Tracy! Valamikor ma délután egy igazi írónő látogat el ide az otthonba. Talán adna neked néhány tippet. – Miért jön? – Cikket ír egy képes hetilapnak az állami gondozott gyerekekről. – Hát ez aztán rém unalmas! De csak tettem magam, mert belülről szinte bugyborékoltam. Egyáltalán nem bánnám, ha megírnák a történetemet valamelyik képes újságban. Egy könyv persze még jobb volna, de talán majd később. Csak persze vigyáznom kell, hogy miket irkál rólam, mert úgy járhatok, mint Helen az alaposan elbaltázott hirdetésével. Én voltam a Hét Gyermeke a helyi lapban. Ha hagyta volna, hogy én írjam meg a szöveget, tülekedtek volna az emberek, hogy örökbe fogadhassák azt az aranyos kis Tracy Beakert. Pontosan tudom, hogy hogy kellene bemutatnom magam.

E L S Ő

L Á T Á S R A

TRACY BEAKER Van hely a szívetekben ennek az aranyos kis Tracy lánynak? Aki ragyogóan okos és gyönyörű. Ennek a kislánynak szeretetteljes otthonra van szüksége. Nagyon gazdag szülők előnyben, a kis Tracyt ugyanis rengeteg játékkal, ajándékkal és házi kedvenccel kell kárpótolni tragikus múltjáért.

De hát Helen reménytelen, fogalma sincs semmiről. Még csak azt sem engedte meg, hogy kicsípjem magam a fényképezkedéshez. – Azt akarjuk, hogy természetesen nézzél ki, Tracy – mondogatta. Hát, a végén túlságosan is természetesen néztem ki. A hajam szétáll a képen, és vicsorgok, mert az az ostoba fényképész úgy bánt velem, mint valami dedóssal, folyton azt hajtogatta, hogy nézd, ott röpül a kismadár. És hogy Helen miket írt rólam!

Tracy élénk, egészséges kislány, aki jó néhány éve állami gondozásban van. Ezért aztán van néhány magatartási problémája. Szeretetteljes, de szigorú bánásmódra van szüksége egy olyan nevelőcsaládban, ahova hosszabb távra befogadnák.

a) Milyen alapellentétre lehet következtetni a két hirdetés kapcsán? Soroljatok fel három példát!

31

32

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Írjátok le, hogy Helen hirdetése milyen ki nem mondott (burkolt) információt tartalmaz!

c) Írjatok egy olyan hirdetést, amely tényeket tartalmaz Tracyről!

d) Vessétek össze Tracy jellemvonásait a két szempont szerint! MILYENNEK MUTATJA BE MAGÁT TRACY?

MILYENNEK LÁTOD TE ŐT?

E L S Ő

L Á T Á S R A

C) Olvassátok el az alábbi részletet! – Te is megpróbálkozol? – kérdezte, de úgy, mint akit tök hidegen hagy a dolog. Én meg megvontam a vállam, mintha engem sem érdekelne. Aztán lassan közelebb óvakodtam. Kinyújtottam a kezem a tollért. – Ez Tracy! – ütötte bele Jenny a nagy orrát a dologba. – Az, aki író akar lenni. Éreztem, hogy újra égni kezd az arcom. – Micsoda? Ő? – szólalt meg Justine. – Ez egy rossz vicc! – Na de Justine! – utasította rendre Jenny. – Tracy igenis rengeteget írt az Életem története könyvébe. – Igen, de csupa marhaságot – és Justine a pulóverem alá markolt, ahol a biztonság kedvéért ezt a könyvet tartom. Én meg odacsaptam, de nem voltam elég gyors, elmarta a könyvet, mielőtt elkaphattam volna. – Add ide! – kiáltottam. – De mondom, hogy marhaság, figyeljetek csak! – És Justine kinyitotta a könyvet, és hülye, magas gyerekhangon olvasni kezdett. „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Tracy Beakernek hívtak, és ez hülyén hangzik, ami nem is csoda, mert én is hülye vagyok és éjjel bepisilek, és jajjj!” Nem emlékszem pontosan, hogy mi történt ezután. De a könyvemet visszaszereztem. Igaz, Justine orra ettől csodálatos vérvörös szökőkúttá változott. És ennek most örülök, örülök, örülök! Azt akartam, hogy az egész testéből dőljön a vér, de Jenny elkapott, kiabálva hívta Mike-ot, és bevonszoltak a dühöngőbe. Dühöngtem is! Torkom szakadtából üvöltöttem. Akkor is tovább ordítottam, amikor Jenny bejött, és megpróbált megnyugtatni. Aztán Jenny elment, és valaki más jött be a szobába. Először nem is tudtam, hogy ki, mert ha ordítok, hunyorítok is, és nem látok rendesen. Aztán megláttam a farmert meg a pólót meg a kócos hajat, és tudtam, hogy Hogyishívják Cam az, és ettől az egész testem lángba borult, mintha én lennék a fiatalabbik Jeanne d’Arc. Szóval ott voltam, és tomboltam, ő meg csak állt és figyelt. Az nem zavart, ha az olyanok látnak ilyenkor, mint Jenny vagy Helen. Már megszokták. Minden állami gondozott gyerek ordítozik néha. Megjegyzem, én nem csak néha. Ám most, hogy ott állt Cam, tényleg úgy éreztem magam, mint egy dühöngő őrült. A kiabálást mégsem hagytam abba. Nem lett volna semmi értelme. Elvégre már meglátott. Meg hallott is. Meg sem próbált lecsendesíteni, egy szót sem szólt. Csak állt. És valami borzalmas arcot vágott. Nem bírtam elviselni. Mintha sajnált volna. a) Vessétek össze Tracy jellemvonásait a két szempont szerint! MILYENNEK MUTATJA BE MAGÁT TRACY?

MILYENNEK LÁTOD TE ŐT?

33

34

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Írjátok le, hogy képzelitek el a dühöngőt!

c) Vajon miért ilyen ellenségesek Tracyvel a gyerekek?

d) Foglaljátok össze röviden a történteket Cam, az írónő nézőpontjából!

E L S Ő

L Á T Á S R A

D) Olvassátok el az alábbi részletet! Aztán az egész otthont körbejártam a Smarties csokival. Mindenkinek adtam egy darabot. Még Louise-nak és az új lánynak is. Együtt voltak odafönn, az új lány ruháit próbálgatták. Justine meg lent, az ablaknál. Az apukája nem jött. Egy újabb ragtapasz volt az arcán, és szipogott. Ránéztem. A szívem vadul vert. Odamentem hozzá. Reménykedve megfordult, biztos azt hitte, Louise vagyok. Pedig lehet, hogy Louise-nak már új legjobb barátnője van. Ő már csak ilyen. Justine ugrott egyet, amikor meglátta, hogy én vagyok az. – Mit akarsz tőlem, Tracy Beaker? – kérdezte, és közben a szemét törölgette. – Hoztam neked valamit, Justine – mondtam. Azt hittem, egy darab csokit fogok adni neki. De aztán valahogy a mikiegeres tollamat adtam oda neki. Hát az biztos, hogy én komplett eszement őrült vagyok! Remélem, Cam tud szerezni egy másik tollat. Jövő szombaton. Amikor találkozunk. Amikor majd elmondja, hogy alaposan megfontolta a dolgot, és a nevelőanyukám akar lenni. a) Próbáljátok meg kitalálni, mi történhetett az előző részekben!

35

36

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Vessétek össze Tracy jellemvonásait a két szempont szerint! MILYENNEK MUTATJA BE MAGÁT TRACY?

MILYENNEK LÁTOD TE ŐT?

20. Készíts könyvismertetést Tracy Beaker történetéről! a) Írd le a könyv adatait! b) Ismertesd röviden, tényszerűen a könyv tartalmát! c) Fogalmazd meg a könyvről alkotott véleményedet! d) Írd le, kinek ajánlod és miért!

E L S Ő

21. Szerinted miért változott meg Tracy? a) Adj tanácsot Tracynek, hogyan változtathatna viselkedésén! Folytasd a sort a minta alapján! Legyél kedvesebb!

b) Egészítsd ki többféleképpen a megkezdett mondatokat! Szerette volna, hogy

Azt akarta, hogy

Fontosnak tartotta, hogy

L Á T Á S R A

37

38

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

22. Hasonlítsd össze az előző feladat a) és a b) pontjába leírt igealakokat! Hasonlóságok:

Különbségek:

Az előzőekben már felfedeztük, hogy ha az igékkel azt fejezzük ki, hogy az esemény végbemegy vagy azt, hogy már végbement, akkor jelen vagy múlt idejű igealakokat használunk – például úszik és úszott. Ezeket KIJELENTŐ MÓDÚ igealakoknak nevezzük. Az igealakok egy másik fajtája a KÖTŐ-FELSZÓLÍTÓ MÓD. Például a kijelentő módú úszik ige kötő-felszólító módú alakja az ússzon. Kötő-felszólító módot használunk például felszólításokban (Pista, szaladj le a boltba!) – innen az elnevezésben a „felszólító” kifejezés. Kötő-felszólító módot használunk akkor is, amikor a mondatban leírt esemény bekövetkeztét feltételezzük, lehetségesnek tartjuk, javasoljuk, megköveteljük vagy tiltjuk. Például: Megengedem, hogy elmenj moziba. Szeretném, hogy elolvasd a könyvet. A kötő-felszólító módú igealak vagy egyidejű (Fontos, hogy a gyerekek sok tejet igyanak.), vagy jövőbeli eseményekre utal (Menj el bevásárolni! Szeretném, hogy délután bevásárolj.). Több idegen nyelvben a felszólító és a kötőmódú igealak eltér egymástól. Van olyan nyelv is, amelyben a kötőmódnak van múlt idejű alakja is. 23. Olvasd el az idézett szöveget, és húzd alá benne az igealakokat! – Figyelj, Tracy! Valamikor ma délután egy igazi írónő látogat el ide az otthonba. Talán adna neked néhány tippet. – Miért jön? – Cikket ír egy képes hetilapnak az állami gondozott gyerekekről. – Hát ez aztán rém unalmas! De csak tettem magam, mert belülről szinte bugyborékoltam. Egyáltalán nem bánnám, ha megírnák a történetemet valamelyik képes újságban. Egy könyv persze még jobb volna, de talán majd később. Csak persze vigyáznom kell, hogy miket irkál rólam, mert úgy járhatok, mint Helen az alaposan elbaltázott hirdetésével. Én voltam a Hét Gyermeke a helyi lapban. Ha hagyta volna, hogy én írjam meg a szöveget, tülekedtek volna az emberek, hogy örökbe fogadhassák azt az aranyos kis Tracy Beakert. Pontosan tudom, hogy hogy kellene bemutatnom magam.

E L S Ő

L Á T Á S R A

a) Csoportosítsd az igéket! A se nem kijelentő, se nem kötő-felszólító módú alakokat írd a harmadik oszlopba! KIJELENTŐ MÓD

KÖTŐ-FELSZÓLÍTÓ MÓD

b) Hasonlítsd össze a harmadik oszlopba írt igealakokat a minta szerint! úszna: úsz(ik)+n+a úszott volna: úsz(ik) + o + tt + volna

c) Mi a közös a fenti igealakokban?

39

40

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

A c) feladatban vizsgált igék FELTÉTELES MÓDÚ IGEALAKOK. Az előző példánál maradva az úszik ige feltételes módú alakja jelen időben az úszna, múlt időben pedig az úszott volna. A feltételes módú igealak a nevét onnan kapta, hogy a mondatban gyakran olyan állítást fejez ki, amely csak bizonyos feltételek esetén igaz. Például: Sétálnék egy nagyot (ha nem lenne ilyen rossz idő). Elindult volna (ha nem eresztett volna le a kereke). Akárcsak a kijelentő módú alakoknál, a feltételes mód jelen ideje is a jövőre utal abban az esetben, ha az ige eseményt fejez ki. Például: Ha elvinnél nyaralni, kipróbálnám a szörfödet. d) Írd be a harmadik oszlopba a most megismert igemód nevét! 24. Vizsgáljuk meg a feltételes mondatokat! a) Jelezd V betűvel, ha valódi, E betűvel, ha elképzelt helyzetet ír le a mondat!

„ „ „ „ „ „

Ha lenne kutyám, akkor sétáltatnám. Szívesen eteti a nyulait. Az egereivel gyakran játszott. Ha lett volna teknőse, akkor nem unatkozott volna otthon. A kislány, ha van macskája, gyakran sétál vele. Ha meglátogatnánk a nagyit, akkor sokat beszélgetnék vele.

b) Gyűjtsd ki a mondatokból azokat az igéket, amelyek elképzelt helyzetekre utalnak! Mi a közös bennük?

E L S Ő

L Á T Á S R A

A feltételes módú igealakok gyakran szerepelnek olyan mondatokban, amelyek ha ..., akkor ... szerkezetűek. Például: HA lenne egy kutyám, AKKOR sétáltatnám. Ezeket a mondatokat FELTÉTELES MONDATOKnak nevezzük. A példamondat első részében lévő igealak (Ha LENNE

egy kutyám, ...) a beszélőtől független feltételt tartalmaz, olyan valamit, ami a valóságban nem történt meg, nincs úgy: vagyis a valóságban a beszélőnek nincs kutyája. A feltételes mondatok múlt idejű alakja kizárja az első részben megfogalmazott feltétel megvalósulását. Például: Ha LETT VOLNA kutyám, SÉTÁLTATTAM VOLNA . Ennek a mondatnak az igazságtartalma nem is bizonyítható, ugyanakkor nem is cáfolható, éppen azért, mert az első részben leírt feltétel nem teljesült, azaz a valóságban nem volt olyan helyzet, hogy a beszélőnek lett volna kutyája. 25. Segítenek-e az igék a tények és vélemények megkülönböztetésében? a) Olvassátok el a tudósítást! „Soha nem látott kiterjedésű könyvhét lesz a mostani” – fogalmazott Tamás Vince, a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének vezetője egy múlt heti sajtótájékoztatón. A június 8. és 12. között zajló kortárs magyar irodalom ünnepének nevezett programmal párhuzamosan szervezik meg az 5. Gyermekkönyvnapokat is. Az idei év célja, hogy a rengeteg programmal – az eddigieknél is több vidéki helyszínen – újra tömegeket vonjanak be az ünnepi könyvhét rendezvényeibe. A megnyitót követően az érdeklődők percek alatt elárasztották a Vörösmarty tér és a környező utcák 160 könyves pavilonjának 232 hazai és külföldi könyvforgalmazóját. A kiadók nagy kedvezményekkel várták az olvasókat. Az elkövetkező napokban más helyszíneken is szerveznek programokat a könyvfesztivál apropóján: koncerteket, felolvasásokat, közönségtalálkozókat. Az ünnepi könyvhét gondolata 1927-ben született a neves zsurnaliszta és művészettörténész Supka Géza ötletéből. Első alkalommal két évvel később rendeztek könyvfesztivált a budapesti Vörösmarty téren. Az idén 77. életévébe lépett sorozat példa nélküli Európában és a világon is. A szervezők szeretnék, ha a könyvfesztivál az elkövetkezendő évtizedekben is hasonló jeles ünnep maradhatna Magyarországon. b) Gyűjtsétek ki a tényeket és véleményeket közlő állításokból az igéket! TÉNYEKET KÖZLŐ ÁLLÍTÁSOKBAN LÉVŐ IGEALAKOK

VÉLEMÉNY T KÖZLŐ ÁLLÍTÁSOKBAN LÉVŐ IGEALAKOK

41

42

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

c) Fogalmazzatok meg szabályt a tény- és véleményállítások és az igeidők, igemódok kapcsolatáról!

Annak, hogy egy mondat TÉNYT fejez ki, több jele is lehet. A tényeket minden esetben jelen vagy múlt időben és kijelentő módban fogalmazzuk meg. Például: Sándor sportol. Sándor sportolt. Tény kifejezéséhez sosem használunk jövő időre utaló alakokat vagy kötő-felszólító, illetve feltételes módú igét. VÉLEMÉNYünket is kifejezhetjük jelen vagy múlt idejű, kijelentő módú állítással. Ezekben az

esetekben, ha állításunk igazolható, akkor tényt, ha ízlésünket vagy érzelmi viszonyulásunkat fejezzük ki, akkor véleményt közöltünk. Az azonban biztos, hogy a jövő idejű vagy nem kijelentő módú igealakokkal mindig véleményt fejezünk ki. Például: Sándor úszni fog. Sándor ússzon! A véleményeket gyakran olyan mondatokkal vagy módosítókkal vezetjük be, amelyek bizonytalanságot fejeznek ki. Például: SZERINTEM jó ez a ruha. ÚGY GONDOLOM, most már aludnod kellene. A kommunikációban félreértést okozhat, ha véleményünket tényként közöljük. Az Ez a festmény hamisítvány. mondat akkor tény, ha egy szakértő mondja, és bizonytani tudja az állítást. Azonban ugyanez a mondat egy múzeumi látogató szájából vélemény, feltételezés lehet csak. Véleményalkotáskor célszerű használni a szerintem, véleményem szerint, úgy gondolom stb. kifejezéseket. Ennek megfelelően a példamondat véleményként így hangzik: Szerintem ez a kép hamisítvány.

E L S Ő

26. Hogyan múlatják a képek az időt? a) Nézzétek meg az alábbi képeket! Mely események történtek előbb, és melyek később?

L Á T Á S R A

43

44

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Alkossatok minden képről egy állítást! A mondatban lévő ige múlt idejű legyen!

c) Alkossatok minden képről egy állítást! A mondatban lévő ige jelen idejű legyen!

d) Alkossatok minden képről egy állítást! A mondatban lévő ige kötő-felszólító módú legyen!

e) Alkossatok minden képről egy feltételes mondatot!

27. A Beszélj a padszomszédodról című fogalmazás, A másik csaló című elbeszélés és a Tracy Beaker története című regény között számos különbség van. Ugyanakkor bőségesen találhatunk bennük közös vonásokat is. Keressétek meg a hasonlóságokat és az eltéréseket!

Mi a titok szerepe a történetben?

Mi a humor forrása?

Melyek a főszereplők hasonló jellemvonásai?

Melyek a főszereplők hasonló érzései?

Milyen viselkedési elvárásoknak nem felel meg a főhős?

Milyen szabályokat nem tart be a főhős?

A főszereplő sorsának alakulása

A főhős környezetében lévő szereplők (– = negatív, + = pozitív személyek)

Mi volt a főhősről az első benyomásotok, és mit gondoltok róla most?

Mikor játszódhat a történet?

Hol játszódik, és mi jellemzi a helyszínt?

SZEMPONTOK

BESZÉLJ A PADSZOMSZÉDODRÓL

A MÁSIK CSALÓ

TRACY BEAKER TÖRTÉNETE

E L S Ő L Á T Á S R A

45

2. EMIL ÉS A DETEKTÍVEK – HAJDAN ÉS MA

Kedves Anyu és Apu, elkezdődött a suli. Robi mellett ülök, ami jó. Kornél nem örült neki, hogy jöttem, azt mondta, hogy amíg nem voltam itt, övé volt egyedül a számítógép. Kornél hülye. Márta néni azt mondta, hogy örül, hogy ebben az évben is ide járok, mert nagyon érdekeseket fogunk tanulni. Ti tudjátok, ki az a walesi bárdok? Meg Toldi Miklós? Azt mondta, megyünk majd kirándulni is, Egerbe, és megnézzük a panoptikust vagy micsodát. Nem tudom, mi az, kérdeztem Robitól, hogy minek megyünk Egerbe szemüvegeshez, amikor itt is van, de ő csak nevetett, és azt mondta, majd meglátom. Bibliát is fogunk olvasni, meg mítoszokat. A mítosz állítólag olyan, mint a mese, csak mégsem. Döme azt mondta, a Bibliában van egy történet rólam, és meghalok benne. Valami K betűs másik megöl. Szerintem hazudik. Dani szerint fogunk tanulni vicceseket, valamilyen rímhányót emlegetett. Ez tényleg viccesen hangzik, nem tudom, hogy lehet rímeket hányni. Év végén meg detektíveset fogunk játszani, mint az Emil és a detektívekben. Még soha nem játszottam ilyet, tetszik, lehet, hogy farsangkor detektívnek is öltözöm. Hiányoztok, gyertek gyorsan ide! Ábel

1.

Utazás egyedül – Pénz és címek nélkül egy nagyvárosban Rendezzetek kölcsönös interjút!

a) Egészítsétek ki az alábbi három témakörben megfogalmazott kérdéseket további hasonlókkal! b) Főleg a (2) és a (3) téma esetében kell még jó néhány kérdést összeírnotok. c) Tegyétek fel egymásnak az alábbi kérdéseket úgy, hogy először az egyikőtök meséljen a másiknak, azután megfordítva, azaz cseréljetek szerepet!!

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

(1) Mikor utaztál életedben először egyedül helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszközön? Honnan és hová? Meséld el padtársadnak, milyen érzés volt! Hozzátartozóid izgultak-e, ellenőrizték-e megérkezésedet? Hogyan fogadott, aki várt?

(2) Mit tennél, ha egy lakóhelyedtől távol eső magyarországi nagyvárosban, ahol most jársz először, megérkezésed után hirtelen észrevennéd, hogy útiköltséged és költőpénzed eltűnt, a buszon vagy a vonaton feltehetően ellopták? A városban lakik ugyan rokonod, de nem tudod a telefonszámát és a pontos lakcímét, mert a szám és a cím is az eltűnt tárcában volt.

(3) Van-e a ti környéketeken olyan csapat vagy banda, mint amilyen a Pál utcai fiúké volt?

47

48

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

2. Emil Tischbein Berlinbe utazik a nagymamájához vakációzni. Amikor a fiú elszunyókál a vonaton, egy Grundeis („Síkjég”) néven bemutatkozó útitársa ellopja az összes pénzét. A 140 márkát Emil mamája igen nehezen kereste meg, és fiával a Berlinben élő nagymamának küldte, illetve Emil hazaútját fedezte volna. A regény elbeszélője, mielőtt elkezdené a cselekmény bonyolítását, a történet elmesélését, ismerteti azokat az elemeket, építőköveket, amelyekből regényét felépíti majd. A könyvben az első fejezet előtt a helyszínekről és a szereplőkről készített rajzok s alattuk rövid ismertetők találhatók. Az alábbi, a könyvből kiemelt ismertető Gusztávról, egy berlini fiúról szól. „Neve Gusztáv. Tornában első az osztályban. Miről nevezetes még? Jó szíve van és egy autódudája. A környék minden gyereke ismeri, és úgy tekinti, mintha az elnökük volna. Ha végigvágtat az udvarokon, s közben a dudáját nyomogatja, valamennyi gyerek félbehagyja azt, amivel épp foglalatoskodik, levágtat a lépcsőn, s megkérdi, hogy mi történt. Gusztáv ilyenkor rendszerint két futballcsapatot állít össze, s az élre állva a játszótérre vonul a fiúkkal. De van úgy, hogy a duda más célra is szolgál. Így például az Emillel való dologban is.” a) A Pál utcai fiúk című regény melyik szereplőjéhez hasonlítanád a jellemzés alapján Gusztávot? Mi bennük, helyzetükben a közös? b) Szerinted egy ilyen Gusztáv milyen szerepet játszhat az Emil ellopott pénze után folytatott nyomozásban? c) Írd le négy-öt sorban, hogyan képzeled el Gusztáv és Emil első találkozását? (Ha már olvastad a regényt, akkor se a valódi találkozást írd le, hanem egy másik, számodra szintén elképzelhető változatot!)

d) Csoportoddal válasszátok ki a legjobb változatot, és készüljetek föl az előadására! 3. A detektívek gyűlése és haditerve a) Alkossatok ötfős csoportokat! A) csoport: tagjai azok, akik frissen olvasták a regényt; B) csoport: tagjai azok, akik nagyon régen olvasták vagy még csak most kezdtek hozzá, esetleg csak a filmet látták; C) csoport: tagjai azok, akik – akár olvasták a könyvet, akár nem – kedvet éreznek egy ilyen típusú történet modernizálására, a 2000-es évekbe helyezésére. A filmet egyszerűen leírni, lemásolni tilos!

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

b) Olvassátok el Gusztáv és Emil találkozásának a regényben leírt változatát! E pillanatban egy autóduda szólalt meg közvetlenül Emil mögött. A fiú rémülten félreugrott. Hátrafordulva egy gyereket pillantott meg, aki nyilvánvalóan kinevette. – El ne ess, komám! – mondta a gyerek. – Ki dudált a hátam mögött? – kérdezte Emil. – Hát ki dudált volna? Természetesen én. Úgy látszik, nem vagy ismerős a környéken, különben tudnád, hogy ki vagyok. Engem itt személy szerint úgy ismernek, akár egy válogatott futballistát. A duda pedig a nadrágzsebemben van. – Én vidéki vagyok – mondta Emil. – Most jövök a pályaudvarról. – A pályaudvarról? Azért viseled ezt a hülye ruhát? – Vond vissza! – mondta Emil. – Különben úgy kupán váglak, hogy tetszhalottnak néznek. – Eriggy már – mondta a dudás gyerek jóindulatúan –, szállj le a bakról! Ilyen előkelő időben az ember ne verekedjék! De ha mindenáron akarsz... – Halasszuk el máskorra – ajánlotta Emil. – Most nincs időm ilyesmire. – S azzal a kávéház terasza felé pillantott, vajon a keménykalapos nem szedte-e még fel a sátorfáját. – Nincs időd? Becslésem szerint rengeteg időd van. Itt állsz egy kofferrel és egy köteg spenóttal egy újságosbódé mögött, s bújócskát játszol mélyen tisztelt árnyékoddal. Legalább tíz-húsz méter fölös időd van becslésem szerint. – Nincs – mondta Emil. – Egy tolvajt figyelek. – Micsoda? A fülem azt közli velem, hogy tolvajt mondasz... S kit lopott meg? – Engem – mondta Emil büszkén. – A vonaton. Mialatt aludtam. Száznegyven márkát. A nagymamának hoztam, ide, Berlinbe. A tolvaj pedig átbillegett egy másik fülkébe, mialatt én aludtam, s kiszállt az Állatkertnél. Én persze utána, képzelheted. Fel a villamosra, elöl ő, hátul én. Most pedig odaát ül a kávéházban, a teraszon, keménykalappal a fején, és röhög. – De hisz ez remek, fiam – kiáltotta az idegen gyerek. – Hisz ez olyan, mintha moziban történne. S most mihez fogsz kezdeni? – A fene tudja. Követem. Újabb ötletem nincs. – Miért nem szólsz a rendőrnek? Az lefogná. – Nem merek. Odahaza egyszer már majdnem lebuktam, s most attól tartok, hogy kirúgnak rám. Ha pedig... – Értem, fiam. – A Friedrichstrasse pályaudvaron pedig vár a nagymama. A dudás gyerek egy ideig elgondolkodott. – Becslésem szerint ez egy elsőrangú ügy – mondta. – Eredeti csomagolásban. S ha nincs ellenedre, fiam, akkor segítségedre leszek. – Óriási – mondta Emil. – Köszönet és hála. – Egy szót se! – mondta a dudás gyerek. – Arról szó sem lehet, hogy én ebben ne legyek benne. Gusztáv a nevem. – Emil. Kezet szorítottak. Szemlátomást őrülten tetszettek egymásnak. – Hát akkor most egy kis agymunkát kérünk – mondta Gusztáv. – Mert ha mi itt boldogítjuk tovább a világot, akkor a gazember előbb-utóbb kereket old. Van még valami pénzed? – Egy vasam sincs – mondta Emil. Gusztáv egy kicsit dudált, hogy felélénkítse agyműködését. De ez sem segített.

49

50

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

– S ha segítségül hívnál egy-két embert? – kérdezte Emil. – Príma ötlet – kiáltotta Gusztáv lelkesülten. – Azt tesszük. Átvágtatok dudaszóval egy-két udvaron, s egy perc alatt feláll a csapat. – Hát akkor indulás! – tanácsolta Emil. – De ne maradj el soká, különben meglóg a gazember. S akkor én természetesen utána, te pedig nem találsz meg többé. – Értem én azt, komám – mondta Gusztáv. – Megbízhatsz bennem, még zárás előtt visszajövök. A tag egyébként is e pillanatban lágytojást zabál pohárban, az még itt marad egy darabig. Hát viszontlátásra, Emil. Óriási ügy ez, mindjárt megőrülök a boldogságtól! S ezt mondván, elvágtatott. Emil megkönnyebbült szívvel tekintett utána. Igaz, hogy a balszerencse csak balszerencse marad, de ha az embernek akad egypár jó társa, aki szabad elhatározásából segítségére van, az nem kis vigasz e sáros földtekén. Egy pillanatra sem vesztette el szem elől a tolvajt, aki – nyilván a mama megtakarított pénzéből – jóízűen étkezett. S csak egy dologtól félt: hogy a gazember hirtelen feláll, s meglóg. Akkor hiába jön Gusztáv a dudájával és számtalan szövetségesével. Grundeis úr azonban kegyes volt és maradt. Persze ha csak sejtette volna is a készülő összeesküvést, amely mint egy zsák ereszkedett a feje fölé, akkor legalábbis egy repülőgépet rendelt volna; expressz ajánlva. Mert most már kezdett büdösödni a dolog. Tíz perc múlva újra megszólalt a duda. Emil megfordult, s Gusztávval az élen legalább két tucat gyereket pillantott meg, akik az újságosbódé felé meneteltek. – Állj! – kiáltotta Gusztáv ragyogó arccal. – Hát ehhez mit szólsz? – Meg vagyok hatva – mondta Emil, s boldogságában oldalba lökte Gusztávot. – Uraim! – mondta ez. – Bemutatom Emil barátomat, vidékről. A többit már tudjátok. Ott a teraszon ül az a disznó, aki ellopta a pénzét. A kerítés mellett, a sarok felé, egy fekete tökfedővel a fején. Fogadjuk meg, hogy ha elszalasztjuk, holnaptól kezdve mindannyian Móricnak hívjuk egymást! Rendben? – De Gusztáv, ezt elkapjuk – mondta egy gyerek, csontkeretes pápaszemmel az orrán. – Ez a Professzor – magyarázta Gusztáv. Emil kezet fogott a Professzorral. S utána sorjában bemutatták neki az egész bandát. A) Akik a regényt frissen olvasták a) Miért nem fordul Emil a rendőrséghez? (A fenti szöveg és az olvasás során szerzett előismereteitek szerint.) b) Mit gondoltok, milyen szerepe lehet a csapatban a Professzor nevű gyereknek?

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

c) Találjátok ki és próbáljátok el a fiúknak azt a gyűlését, amelyben haditervet készítenek Emil pénzének visszaszerzésére! (1) A tervhez annyit kell tudni, hogy Grundeis úr szobát vesz ki egy viszonylag elegáns szállodában a Nollendorf téren! (2) Ne feledjétek, valahogyan Emil nagymamáját is meg kell nyugtatni, tájékoztatni kell, és a fiúknak a kapcsolattartásra is ki kell valamilyen módszert dolgozniuk. (Ekkoriban még nem volt mobil, s a legtöbb egyszerűbb lakásban telefon sem.) (3) Villamos és busz jár a városban, a jómódú tolvaj pedig szívesen közlekedik taxin is. Tehát haditerv kell és munkamegosztás! (4) Sokféle lehetőség között választhattok: pl. visszalophatjátok a pénzt (de hogyan?), valamilyen módon felidegesíthetitek, sarokba szoríthatjátok a tolvajt. B) Akik a regényt még nem olvasták. a) Miért nem fordul Emil a rendőrséghez? Találjatok ki egy történetet, kisebb bűntényt, ami miatt Emil nem mer a rendőrséghez fordulni! Ezt mesélje el a gyűlésen a többieknek!

b) Mit gondoltok, milyen szerepe lehet a csapatban a Professzor nevű gyereknek?

c) Találjátok ki és próbáljátok el a fiúknak azt a gyűlését, amelyben haditervet készítenek Emil pénzének visszaszerzésére. (1) A tervhez annyit kell tudni, hogy Grundeis úr szobát vesz ki egy viszonylag elegáns szállodában a Nollendorf téren! (2) Ne feledjétek, valahogyan Emil nagymamáját is meg kell nyugtatni, tájékoztatni kell, és a fiúknak a kapcsolattartásra is ki kell valamilyen módszert dolgozniuk. (Ekkoriban még nem volt mobil, s a legtöbb egyszerűbb lakásban telefon sem.)

51

52

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

(3) Villamos és busz jár a városban, a jómódú tolvaj pedig szívesen közlekedik taxin is. Tehát haditerv kell és munkamegosztás! (4) Sokféle lehetőség között választhattok: pl. visszalophatjátok a pénzt (de hogyan?), valamilyen módon felidegesíthetitek, sarokba szoríthatjátok a tolvajt. C) A modern átirat készítői a) Miért nem fordul Emil a rendőrséghez? Találjatok ki egy történetet, szülővárosában elkövetett kisebb bűntényt, kihágást, ami miatt Emil nem mer a rendőrséghez fordulni! Ezt mesélje el a gyűlésen a többieknek!

b) Mit gondoltok, milyen szerepe lehet a csapatban a Professzor nevű gyereknek? Milyen eszköz illene ma egy ilyen figurához?

c) Találjátok ki és próbáljátok el a gyerekeknek (itt már ne csak fiúkból álljon a banda!) azt a gyűlését, amelyen haditervet készítenek Emil pénzének visszaszerzésére. (1) A tervhez annyit kell tudni, hogy Grundeis úr szobát vesz ki egy elegáns szállodában a Nollendorf téren! (2) Ne feledjétek, valahogyan Emil nagymamáját (vagy a helyette kitalált berlini vendéglátót) is meg kell nyugtatni, anélkül, hogy Emil pánikot keltene a vele történtekkel, illetve kénytelen lenne a tolvaj üldözéséből személyesen kiszállni. (3) A gyerekeknek a kapcsolattartásra is ki kell valamilyen módszert dolgozniuk – a 21-ik században ez talán már egyszerűbb, mint 1928-ban, a regény keletkezésekor volt. (4) A csapat foci helyett más, divatosabb utcai sportot is űzhet.

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

4. Biztosan észrevettétek már, hogy a magyar igék egy nagy csoportja két részből áll. Egy rövid szócskából, az ún. igekötőből és egy igéből. Például: bemegy = be + megy. a) Párosítsátok össze a rajzokat a mondatokkal!

„ „ „ „ „

1

A gyerekek lefutnak. A gyerekek felfutnak. A gyerekek befutnak. A gyerekek kifutnak. A gyerekek szétfutnak. 2

3

4

5 b) Miből találtátok ki, hogy melyik rajzhoz melyik kép illik?

53

54

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

5. Hasonlítsátok össze a két szöveget! Miben különböznek? Gusztáv egy kicsit dudált, hogy felélénkítse agyműködését. De ez sem segített. – S ha segítségül hívnál egy-két embert? – kérdezte Emil. – Príma ötlet – kiáltotta Gusztáv lelkesülten. – Azt tesszük. Átvágtatok dudaszóval egy-két udvaron, s egy perc alatt feláll a csapat. – Hát akkor indulás! – tanácsolta Emil. – De ne maradj el soká, különben meglóg a gazember. S akkor én természetesen utána, te pedig nem találsz meg többé. – Értem én azt, komám – mondta Gusztáv. – Megbízhatsz bennem, még zárás előtt visszajövök. A tag egyébként is e pillanatban lágytojást zabál pohárban, az még itt marad egy darabig. Hát viszontlátásra, Emil. Óriási ügy ez, mindjárt megőrülök a boldogságtól! S ezt mondván, elvágtatott. Emil megkönnyebbült szívvel tekintett utána. Igaz, hogy a balszerencse csak balszerencse marad, de ha az embernek akad egypár jó társa, aki szabad elhatározásából segítségére van, az nem kis vigasz e sáros földtekén. (...) Tíz perc múlva újra megszólalt a duda. Emil megfordult, s Gusztávval az élen legalább két tucat gyereket pillantott meg, akik az újságosbódé felé meneteltek. – Állj! – kiáltotta Gusztáv ragyogó arccal. – Hát ehhez mit szólsz? – Meg vagyok hatva – mondta Emil, s boldogságában oldalba lökte Gusztávot. – Uraim! – mondta ez. – Bemutatom Emil barátomat, vidékről. A többit már tudjátok. Ott a teraszon ül az a disznó, aki ellopta a pénzét. A kerítés mellett, a sarok felé, egy fekete tökfedővel a fején. Fogadjuk meg, hogy ha elszalasztjuk, holnaptól kezdve mindannyian Móricnak hívjuk egymást! Rendben?

Gusztáv egy kicsit dudált, hogy élénkítse agyműködését. De ez sem segített. – S ha segítségül hívnál egy-két embert? – kérdezte Emil. – Príma ötlet – kiáltotta Gusztáv lelkesülten. – Azt tesszük. Vágtatok dudaszóval egy-két udvaron, s egy perc alatt áll a csapat. – Hát akkor indulás! – tanácsolta Emil. – De ne maradj soká, különben lóg a gazember. S akkor én természetesen utána, te pedig nem találsz többé. – Értem én azt, komám – mondta Gusztáv. – Bízhatsz bennem, még zárás előtt jövök. A tag egyébként is e pillanatban lágytojást zabál pohárban, az még itt marad egy darabig. Hát viszontlátásra, Emil. Óriási ügy ez, mindjárt őrülök a boldogságtól! S ezt mondván, vágtatott. Emil könnyebbült szívvel tekintett utána. Igaz, hogy a balszerencse csak balszerencse marad, de ha az embernek akad egypár jó társa, aki szabad elhatározásából segítségére van, az nem kis vigasz e sáros földtekén. (...) Tíz perc múlva újra szólalt a duda. Emil fordult, s Gusztávval az élen legalább két tucat gyereket pillantott, akik az újságosbódé felé meneteltek. – Állj! – kiáltotta Gusztáv ragyogó arccal. – Hát ehhez mit szólsz? – Vagyok hatva – mondta Emil, s boldogságában oldalba lökte Gusztávot. – Uraim! – mondta ez. – Mutatom Emil barátomat, vidékről. A többit már tudjátok. Ott a teraszon ül az a disznó, aki lopta a pénzét. A kerítés mellett, a sarok felé, egy fekete tökfedővel a fején. Fogadjuk, hogy ha szalasztjuk, holnaptól kezdve mindannyian Móricnak hívjuk egymást! Rendben?

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

a) Írjatok ki az átalakított szövegből olyan igéket, amelyeknek megváltozott a jelentésük az igekötő elhagyásával!

IGEKÖTŐ

Az igekötő általában az ige előtt áll, az a legtermészetesebb helye (bemegy); ilyenkor egyetlen szóként ejtjük ki az igekötős igéket, azaz az igekötős ige egyetlen szó eleji hangsúlyt kap. Ezt a helyesírásban EGYBEÍRÁSSAL jelöljük. A szótárakban is így találjuk meg őket. FIGYELEM! Az igekötőt csak azzal az igével írjuk egybe, amellyel igekötős igét alkot! Például

a Be fogja árulni Pistit. mondatban az igekötő az árulni-hoz tartozik, nem pedig a fog-hoz (a mondatban a beárulni igekötős alak szerepel, nem pedig a befog). Viszont a Befogja a száját. mondatban a befog az igekötős ige, egybe is írjuk a be igekötőt és a fogja igealakot. Gyakori az is, hogy az igekötő nem az ige előtt, hanem utána áll, önálló szóként, például: Tagadást kifejező mondatban: Nem árultam BE Pistit. Felszólító mondatban: Menj BE a szobába! Kiegészítendő kérdéseknél: Mikor olvastad EL a könyvet? Figyeljük meg, hogy amikor a kötő-felszólító módú igealakot nem felszólításként használjuk, akkor az igekötő az ige előtt áll: Nem akarom, hogy BEnézzenek az ágyam alá. b) A magyar nyelvben általában az igekötő segítségével tudjuk megállapítani azt is, hogy az esemény az elmondás idejéhez képest befejeződött, lezárult-e, vagy még folyamatban van. Gyűjtsetek az eredeti szövegből befejezettséget kifejező igekötős igéket!

BEFEJEZETTSÉG A b) feladatban láthattuk, hogy a magyar nyelvben az igekötő segítségével meg lehet különböztetni, hogy a cselekvés, történés, állapotváltozás stb. a megszólalás, a kimondás idejéhez képest megtörtént-e már, vagy folyamatban van, vagy éppen csak elkezdődött. A befejezett eseménynek már csak az eredményét látjuk, a hatását érezzük. A folyamatban lévő események még nem zárultak le, és nem feltétlenül járnak eredménnyel. A Felépítettem a házat. mondat azt állítja, hogy megtörtént az esemény (elkészült a ház), míg az Építettem a házat. mondatban csak azt állítjuk, hogy zajlott egy folyamat, amely a ház felépüléséhez vezethet, de az is lehet, hogy a ház sosem épül fel (ez a mondatból nem derül ki). Sok esetben az igekötő nélküli ige is képes kifejezni a cselekmény befejezettségét. Ilyen például a győz ige: Győztem a matekversenyen. De! Legyőztem az ellenfelet.

55

56

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

6. Figyeld meg, hogyan változtatják meg a szöveg jelentését az igekötők! Húzd alá a három lehetőségből azt az alakot, amely az eredeti szövegbe illik! „Most magára maradt a keménykalapos úrral. Nem örült neki. Aki csokoládét ajándékoz a gyerekeknek, és bolond történeteket mesél, az nem rábízható/megbízható/bízható meg ember. Emil a változatosság kedvéért újra fel szerette volna/meg szerette volna/át szerette volna tapogatni kabátzsebét, de ezúttal nem merte. Tehát felállt/állt fel/visszaállt helyéről, amikor a vonat újra beindult/felindult/elindult, lement/kiment/átment a vécébe, elzárkózott/felzárkózott/bezárkózott, kiszedte/összeszedte/leszedte a borítékot a zsebéből, megszámolta/leszámolta/átszámolta a pénzt – még mind a három bankjegy kivolt/volt meg/megvolt –, s most nem tudta, hogy mit csináljon. Aztán támadt egy jó ötlete. A kabátja hajtókájából elvett/megvett/kivett egy gombostűt, beszúrta/ átszúrta/felszúrta vele elébb a három bankjegyet, aztán a borítékot, s betűzte/hozzátűzte/rátűzte a kabát béléséhez. Hogy úgy mondjam, horgonyozta le/hozzáhorgonyozta/lehorgonyozta a pénzét. „Most már nem lehet baj” – gondolta. Azzal felment/elment/visszament a fülkébe.” 7.

A gyűlés Adjátok elő az előre elképzelt, átgondolt jelenetet!

8. Az események sorba rendezése a) Állítsátok időrendbe az alábbi mondatokat! A bal oldali oszlopba írjátok be az esemény sorszámát! 1.

Emil, egy szegény vidéki fiú, Berlinbe utazik vakációzni a nagymamájához. Emil édesanyja a Berlinbe tartó vonaton olvassa a fiáról és annak detektívtársairól szóló címoldalas, fényképes cikket. Gusztáv és Emil a szállodában, a személyzeti szobában éjszakázik.

A vonatfülkében Emil elalszik, és álmában ellopják a pénzét. Grundeis azon bukik le, hogy Emil a bankban felszólításra meg tudja nevezni a tőle ellopott bankjegyeknek egy különös ismertetőjegyét. Másnap reggel Grundeis észreveszi, hogy a szálloda előtti téren rengeteg gyerek játszik, gyülekezik. Egy őrmester ezer márkát hoz Emilnek a Schumann utca 15-be, a nagymamáék lakására. A pénzt egy kirabolt bank ajánlotta föl annak a számára, aki a hannoveri bankrabló (Grundeis) nyomára vezeti a rendőrséget.

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

A bankból sietve távozó tolvajba tucatjával csimpaszkodnak a gyerekek, amíg megérkezik a rendőrség. Kästner, a regényíró, aki maga is szerepel a könyvben mint újságíró, egy cukrászdában részletesen kikérdezi a detektívek vezetőit, majd a szerkesztőségben fényképet készíttet cikkéhez Emilről. A tolvaj a pályaudvarról a 177-es villamoson távozik, Emil kénytelen felugrani a villamosra, noha egy fillérje sincs jegyre. A gengszter a gyerekek tömege elől menekülve a szálloda közelében lévő bankba megy, hogy felváltsa a lopott pénzt. A detektívek követik őt, Gusztáv és a Professzor a pénztárnál hangosan megvádolják, amikor váltani próbál. Miközben Emil a tolvajt követi, megismerkedik egy talpraesett vezéregyéniséggel, a dudás Gusztávval, aki összegyűjti a környék gyerekeit, hogy segítsenek a nyomozásban, a pénz visszaszerzésében. A tolvaj a Kaiser fasor sarkán leszáll a villamosról, és leül egy kávéház teraszára. Emil egy újságosbódé mögül figyeli. A nagymama és Kalapocska, Emil unokahúga hiába várja a fiút a Friedrichstrasse pályaudvaron. Idővel hazamennek, és Kalapocska szüleivel együtt erősen aggódnak, de egyelőre nem táviratoznak Emil mamájának. Az aggódó Emil a vasúti vécéfülkében egy gombostűvel tűzi 140 márkáját kabátja belső zsebéhez. Gusztáv összebarátkozik a szállodai liftesfiúval, aki kölcsönadja neki az egyenruháját. Berlinbe érkezve Emil nem az őrá várakozókat keresi a pályaudvaron, hanem a tolvaj nyomába ered. A tolvaj a kávéházból taxin egy szállodához viteti magát.

b) Ha kész a sorszámozás, írd le a regény cselekmény-összefoglalóját! (1) Kerüld a felesleges szó- és névismétléseket! (2) Ahol szükségesnek érzed, egy-egy további mondatot, átkötő mondatot is beszúrhatsz, hisz néhol az események leírása hézagos. (3) Két eseményleírást akár össze is vonhatsz egy bonyolultabb mondatba, és nem kell minden egyes szót fölhasználnod! (4) A regényt természetesen használhatjátok, lapozgathatjátok!

57

58

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

9. Igaz vagy hamis? Jelöld I vagy H betűvel az állítás előtti négyzetben!

„ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

A regényíró-elbeszélő eredetileg egy déltengeri regényt akart írni egy Petrezselyem nevű kislány főszereplésével, de elakadt, mert nem tudta, hogy hány lába van egy cethalnak. Az Emil és a detektívek témáját az elbeszélő állítólag egy fizetőpincérnek köszönheti, aki az írást a sütéshez és főzéshez hasonlította. Emil apja öt éve hagyta el családját. Emil jól tud tükörtojást és bifszteket sütni. Kalapocska családi neve szintén Tischbein, mint Emilé. A vonatfülkében Emil és a keménykalapos Grundeis mindvégig kettesben utaznak. Emil kirablása után azért nem fordul a rendőrséghez, mert otthon, Neustadtban kidíszítette egy főherceg szobrát, s fél, hogy ezt Jeschke őrmester észrevette. Emil a Friedrichstrassei pályaudvaron száll le, nem az Állatkertnél, ahol várják. A regényben lóvasút és villamos is szerepel. Csak a Kiskeddéknek van otthon telefonjuk. Az Emil jelszót Gusztáv adja ki a detektívek gyűlésének végén. Kalapocska elbiciklizik a hotelhez, mert csatlakozik a családnak Emil levelét kézbesítő fiúhoz, Bleuerhez. A Kreid hotelben a liftesfiú a portás fia, ezért alhatnak Gusztávék a szállodában. A bankigazgató akkor ad végleg hitelt Emilék vádjának, amikor a bankjegyeken meglátják a tűszúrásokat.

10. Hogy lesz az igéből jelzői módosító? a) Pótoljátok a hiányzó szavakat! posztoló, következő, elsiető, haladó, szórakozott, hadonászó E pillanatban három stafétafutó tűnt fel a tér túlsó végén, hatalmasan ……..............…………………. karokkal. – Gyerünk! – kiáltotta a Professzor. Emil, Krummbiegel, a két Mittenzwey fivér úgy futott a Kaiser fasor felé, mintha a százméteres síkfutás rekordját akarnák megdönteni. De tíz méterrel az újságosbódé előtt lelassítottak, mert az ott ………………………. Gusztáv jobb karjával „lassíts!” jelet adott. (…)

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

A keménykalapos összehajtogatta újságját, ...……………………. tekintetet vetett az előtte ………………………. emberekre, majd hirtelen villámgyorsan magához intett egy épp arra ………………………. taxit. Ez megállt, a keménykalapos beszállt, az autó elindult. De már a ………………………. pillanatban a fiúk is taxiban ültek. b) Állapítsátok meg a nyelvi szabályt! A haladó haladó halad. A duzzogó duzzogó duzzog.

c) Állapítsátok meg a nyelvi szabályt! A szórakozott szórakozó szórakozott. A tanult tanuló tanult.

11. Keressünk névszói szerkezeteket! a) Gyűjtsétek ki az előző szövegből azokat a névszói szerkezeteket, amelyek tartalmazzák a pótolt szavakat is! Például: hadonászó karokkal.

b) Alkossatok mondatokat a névszói szerkezetekből! Például: hadonászó karokkal = A karok hadonásznak.

59

60

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

c) Milyen szabályszerűséget figyeltetek meg?

Az előző feladatokból kiderül, hogy az igékből -ó/ő, illetve -t/-tt toldalékkal MELLÉKNÉVI IGENEVEKet hozhatunk létre. A melléknévi igenevek a névszói szerkezeten belül a főnév mó-

dosítójaként úgy viselkednek, mint a melléknevek. 12. Fordítsuk meg az előző feladatot! a) Alkossatok a mondatokból névszói szerkezeteket! Emil árva.

az árva Emil

A mama szorgalmas. A levegő egészséges. A ház százemeletes. A zseb üres volt. b) Alkossatok a kifejezésekből névszói szerkezeteket! a pénz, amelyet keresnek

a keresett pénz

a példa, amelyet majd követ Grundeis úr, aki hortyogott a láb, amely megfájdult Kalapocska, aki bokszolt a körülmény, amelyet majd megfontolnak

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

c) Hasonlítsátok össze az a) és b) feladatok megoldásait! Mit tapasztaltatok?

A melléknévi igenév elnevezésében a melléknévi kifejezés arra utal, hogy ez a szófaj is legtöbbször jelzői módosítóként viselkedik a mondatokban, akárcsak a melléknevek. Azért nevezzük igenévnek, mert ez az alak igéből hozható létre, és az igékhez hasonlóan cselekvést, történést és időt is kifejez. Az -ó/-ő toldalékkal létrehozott szavakat FOLYAMATOS VAGY EGYIDEJŰ MELLÉKNÉVI IGENEVEKnek nevezzük. A folyamatos vagy egyidejű melléknévi igenevek legtöbbször a mondat igéjével egy időben zajló cselekvéseket, történéseket fejeznek ki. Például: Szakadó esőben ért haza. (A hazaérkezés pillanatában is szakadt az eső.) A -t/-tt toldalékkal alkotott BEFEJEZET MELLÉKNÉVI IGENEVEK egy korábban lezajlott (ún. előidejű) cselekvés befejezettségére, eredményére utalnak. Például: Az elolvasott könyvet visszatette a polcra. (Először olvasta el a könyvet, és csak azután tette vissza a polcra.) Mindkét igenév alkalmas ragozott igealakot tartalmazó bonyolultabb kifejezések helyettesítésére: a mosolygó lány (= a lány, aki mosolyog vagy mosolygott), illetve az elmosott poharak (= a poharak, amelyeket elmostak). Az -andó, -endő toldalékkal ellátott BEÁLLÓ MELLÉKNÉVI IGENÉV tartalma csak a mondatban állítottak után lesz érvényes. Például: Bemutatom a leendő feleségemet. (Még az esküvő előtt mutatja be a lányt.) 13. Az igékből -va, -ve toldalékkal határozói igeneveket hozhatunk létre. a) Húzzátok alá a szövegben a határozói módosítókat! Emil a földön fekve ébredt fel. Nagyon meg volt ijedve. Csak azt nem tudta, hogy miért. Aztán szerencsére részletenként eszébe jutott. Persze, Berlinbe utazva elaludt. Ugyanúgy, mint a keménykalapos úr, aki szinte végig alva tette meg az utat. Hirtelen rémülten felült. – Eltűnt! – súgta maga elé. Nagyon lassan felállt. A ruháját gépiesen leporolva, az ajtónak támaszkodva maga elé nézett. Ott szemben a sarokban ült az a Grundeis nevezetű ember. Először evett, aztán hortyogva aludt. S most eltűnt. Hisz lehet, hogy semmi baj! Miért is gondolna az ember rögtön a legrosszabbra? S a pénz bizonyára még rendben ott van a helyén a kabátzsebében. Jó helye volt ott beborítékolva és egy tűvel a kabátbéléshez erősítve. Emil tehát bizakodva benyúlt a jobb zsebébe. De a zseb üres volt! A pénz eltűnt! Emil a bal kezével a zsebében kotorászva, jobbjával kívülről nyomkodta kabátját. De mit sem használt, minden maradt a régiben: a zseb üres volt, a pénz eltűnt.

61

62

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Írjátok ki közülük a határozói igeneveket!

c) Milyen határozói és milyen igei tulajdonságai vannak a határozói igenévnek?

A HATÁROZÓI IGENEVEK az igéhez hasonlóan cselekvést, történést stb. fejeznek ki. Lehetnek EGYIDEJŰEK (pl. A küszöbre lépve megbotlott.) és ELŐIDEJŰEK is (pl. A szobába lépve felkapcsolta a lámpát.). A határozói igenevek a mondatokban határozói módosítóként viselkednek. A mondatban az igék és az igei tulajdonságot hordozó egyéb szófajok (pl. melléknévi igenév) módosítói lehetnek. 14. Melyik a határozói igenév? a) Húzzátok alá a határozói igeneveket a mondatpárokban előforduló azonos alakú szavak közül! Könyvét betéve táskájába, útnak indult. A térképet betéve tudta, amikor útnak indult. A szabályokat az első oldaltól fogva az utolsóig tudta. A haját fogva húzta ki barátját a vízből. Elszakadt a kötél, ennélfogva nem tudta húzni az autóját. Elszakadt a kötél, pedig ennél fogva akarta húzni autóját. b) Alakítsátok át a szöveget úgy, hogy a mondatok határozói igeneveket tartalmazzanak! A fiúk csoportokba verődtek és bámészkodtak.

A fiúk csoportokba verődve bámészkodtak.

Gábor mosolygott, amikor kijött a rendelőből.

Emil maga elé nézett és suttogott.

Beléptem a színházba, meglepődtem és felkiáltottam.

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

15. Hasonlítsátok össze a melléknévi igeneveket a határozói igenevekkel! A közös részbe olyan tulajdonságokat írjatok, amelyek mindkettőre jellemzőek! Határozói igenév

Melléknévi igenév

63

Hotelszemélyzet

Kit hívnak Kalapocskának?

Kit hívnak Gusztávnak?

Író-újságíró-elbeszélő

A taxisofőr

KÖZÖS VONÁSOK

ELTÉRŐ VONÁSOK

6 .

A tolvaj

A FILMBEN

•

A detektívek telefonközpontosa

A REGÉNYBEN

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

A detektívek esze

A banda, a detektívek főnöke

A berlini házigazda rokonai

Emil berlini házigazdája, akihez utazik

A szülő, aki a főszereplőt neveli

A FŐSZEREPLŐ

a) Hasonlítsd össze a regény és a film főszereplőjét a szempontok szerint!

16. Szereplők, szerepkörök (szerepcserék, szereplő-összevonások, átalakítások)

64 É V F O L Y A M

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

b) Az alábbi táblázatban nyilakkal ábrázold, hogyan csinált a forgatókönyvíró-rendező három szereplőből kettőt, s hogyan csoportosította át tulajdonságaikat! A tárgyak átalakítását is jelöld, ahol ez szükséges! AZ EREDETI KALAPOCSKA

AZ EREDETI GUSZTÁV

AZ EREDETI PROFESSZOR

lány, házigazda, kalapja van és biciklije

népszerű főnök, jó szervezőképességgel, dudája van, talpraesett, bátor, könnyen létesít kapcsolatokat, bátran bemegy a hotelbe is

okos, előrelátó, szemüveges

A FILM KALAPOCSKÁJA

A FILM GUSZTÁVJA

A FILM PROFESSZORA

17. A könyv és film több nézőpontból A) Hasonlítsátok össze a helyszíneket és az eseményeket a filmben és a regényben! A REGÉNYBEN Mit tudunk meg az utazás előtt Emil családjáról? Emil kisvárosának neve és annak feltehető helye a térképen Kik utaznak együtt a vasúti fülkében, mi történik ott? Ki várja Emilt és melyik berlini állomáson? Pontosak-e, akik várják? Hol és hogyan találkozik Emil és a „bandavezér”, a gyerekcsapat főnöke? Milyen sportot űz a bandavezér? Hol éjszakázik Emil és a bandavezér? Mit csinál a hotelben Emil és a bandavezér? Hol találkozik egymással szemtől szembe újra Emil és Grundeis, a gengszter? Hol fogják végül el a tolvajt?

A FILMADAPTÁCIÓBAN

65

66

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

B) Melyek a motivációk, azaz a cselekedetek indokai a regényben, melyek a filmben? Töltsétek ki a táblázatot a szempontok szerint! A REGÉNY

Miért neveli Emilt csak az anyukája ?

Miért megy Emil Berlinbe?

Mennyi pénzt visz magával? Honnan van a pénz, s mire kell költenie, illetve mire szeretné költeni?

Miért fél Emil a rendőröktől?

Miért elegyedik szóba Emil a vonaton a tolvajjal? S miért akar a filmben találkozni a bűnözőkkel a metróállomáson?

Miért adja ki magát Füstös a filmben Emilnek?

A FILMADAPTÁCIÓ

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

C) Hasonlítsátok össze a regény és a film Berlinjét! a) Írjatok olyan tárgyakat, szokásokat és divatokat, amelyekből megtudjuk, hogy melyik korszak Berlinjében járunk! (Természetesen nem kell a két oszlop elemeinek feltétlenül párt alkotniuk!) BERLIN, NÉMETORSZÁG, 1928

BERLIN, NÉMETORSZÁG, 2000

b) Írjatok olyan tárgyakat, amelyek fontosak a cselekményben! A REGÉNY

A bűnöző leleplezésében fontos szerepet játszó tárgy

Hogyan játszik szerepet az adott tárgy Grundeis leleplezésében?

A FILM

67

68

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

D) Gyűjtsetek olyan eseményeket a filmből, amelyek a könyvben nem szerepeltek (cselekménydúsító új mozzanatokat)!

Írjatok csak a regényben szereplő eseményeket, illetve fejezeteket!

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

18. Négy jelenet a filmben A) Emil és a bandavezér (Gusztáv/ Kalapocska) megismerkedése a regényben és a filmben a) Olvassátok újra a regény már idézett IX. fejezetét! b) Nézzétek meg a film ennek megfeleltethető részletét! c) Válaszoljatok az alábbi szemponttáblázatba rendezett kérdésekre! A REGÉNYBEN Hol tartózkodik és mit csinál a tolvaj, amikor Gusztáv/Pony Hütchen (Hütchen = Kalapocska) és Emil találkoznak? Mit csinál Emil, amikor Gusztáv/ Pony hátulról megijeszti? Mivel s hogyan ijeszti meg Gusztáv/Pony Emilt? Melyik esetben mi indokolja az ijesztgetést? Mi a sértés, ami mind a könyvben, mind a filmben elhangzik Emilről a vezér szájából? Hogy reagál „mindkét” Emil a sértésre? Mi a különbség mégis? Hol meséli el Emil, hogy mit is csinál éppen, hogy mit keres itt?

Mi a két bandafőnök első javaslata a lopás hallatán?

Milyen szavakkal fejezik ki a helyzet, a rájuk váró feladat hallatán a lelkesedésüket?

Hogyan toborozzák, szedik össze a bandát?

A FILMBEN

69

70

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

d) Mit honnan nézünk, honnan látunk? Milyen kameraállások teszik még izgalmasabbá a jelenetsort? (Csak a szokatlan vagy az egyik szereplő nézőpontját követő kameraállásokra figyeljetek!)

B) A detektívek gyűlése a) Olvassátok el a regény IX. fejezetét! b) Vessétek össze az elolvasott részletet a film megfelelő részével! c) Válaszoljatok az alábbi szemponttáblázatba rendezett kérdésekre! A REGÉNYBEN

Hol tartják a bandagyűlést?

Ki vezeti a gyűlést, ki adja ki az utasításokat? Hogy reagál Kiskedd a telefonközpontosi megbízásra? A főnök hogyan győzi meg? Milyen feladatokat jelöl ki a gyűlés vezetője? Mi az a kérdés, amelyben a film szereplői másképp vélekednek, mint a Professzor?

A FILMBEN

E M I L

É S

A

A pénzalap felhalmozása során ki s mivel kelt feltűnést? Emil a döntések meghozatala után még milyen problémára hívja fel a figyelmet? Milyen megoldást találnak ki a srácok? C) Füstös a fürdőkádban – Gusztáv és Füstös: két világ találkozása a) Mi a szerepe Gusztávnak lelkész édesanyja mellett a családban? (1) Jellemezzétek a mamát két mondatban! (2) Jellemezzétek kettejük kapcsolatát egy-két mondattal!

b) Milyen tulajdonságok jellemzik Gusztávot? Számotokra ezek közül melyek rokonszenvesek, melyek ellenszenvesek?

D E T E K T Í V E K

71

72

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

c) Mivel megy Füstös Gusztáv agyára? Mi növeli a benne levő feszültséget s a helyzet komikumát (mulatságosságát)?

d) Miért mulatságos Gusztávék és Füstös első igazi beszélgetése? Mi minden miatt nevetünk?

e) Miért mondhatjuk, hogy a filmbéli Gusztáv és Füstös két ellentétes világhoz tartoznak? Az alábbi táblázatba írjatok be nevük alá minél több ellentétes vonást! Ha tudjátok, folytassátok a táblázatot! GUSZTÁV Anyagi helyzete

Testvéreinek száma

Szülei rá fordított figyelme

Szerepe a családban

FÜSTÖS

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

Mihez ért nagyon? Miben nagyon jó?

Rendhez, szabályokhoz, pontossághoz való viszonya

D) Kalapocska bevonul a hotelba A Kästner-regényben a hotelbéli történések jóval kisebb szerepet játszanak, mint Franziska Buch filmjében. A könyv XI. és XII.: Kém lopódzik a szállodába és Egy liftesgyerek zöld egyenruhában című fejezeteinek eseményei kapcsolatosak a szállodával. Az első arról szól, hogy a gyerekek vezére hogyan jut be a szállóba, a második a bandafőnök és Emil szállodai tartózkodását beszéli el. a) Nézzük a szállodába való bejutás történetét! Ki megy be a szállóba a regényben, kicsoda a filmben? A behatoló személyének eldöntése előtt milyen viták zajlanak? (1) A filmben Pony milyen előkészületeket tesz, mit vesz fel, mit vesz magához, milyen ötletei vannak? Milyen átváltozáson megy keresztül?

73

74

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

(2) A „bandavezért” itt teljesen új oldaláról ismerjük meg. Miért fontos ez a történet egésze s Emilnek a lányhoz fűződő kapcsolata szempontjából?

b) Olvassátok el a XII. fejezetet, és vessétek össze a film azon részével, amelyben Pony és Emil a hotelben járnak! (1) Miért sokkal izgalmasabb a filmbéli megoldás?

(2) A filmben hol tölti végül Emil és Pony az éjszakát?

E) A végkifejlet: a párhuzamos montázs Előzmények a) Milyen bonyodalom fokozza még a regényhez képest a cselekmény végkifejlete, megoldása előtt a feszültséget? Kiért kell még aggódnunk?

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

b) Mi minden mutatja, hogy Füstös és Gusztáv lassan közelebb kerülnek egymáshoz? Milyen szerepe lesz Gusztávnak a bandában, miután Füstös felfedi előtte a valós helyzetet, és elviszi őt a kazamatába?

c) Mi minden teszi 21. századivá a gyerekek végső mozgósítását Grundeis elkapására?

d) Mi felel meg a filmben a regény bankjának, ahol, illetve amely előtt Grundeist elkapják?

75

76

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

A filmekről való beszédben PÁRHUZAMOS MONTÁZSnak nevezik, ha két – általában különböző helyszínen folyó – eseménysort váltakozva, párhuzamosan mutat be a film. A két eseménysor többnyire egy időben – párhuzamosan – folyik. A kamera hol az egyik, hol a másik eseménysort mutatja az egymást követő beállításokban. A két cselekményszál végül többnyire összefut egy helyszínen, egy pillanatban. (A párhuzamos montázsnak más fajtái is vannak, ezért sok a „többnyire” és az „általában” a definícióban. Ezekről majd később tanultok.) e) Miután megnéztétek a film 90’15 és 97’30 közötti részét, oldjátok meg az alábbi feladatokat! (1) Milyen két helyszín és képsor váltakozik?

(2) Számoljátok meg a 90’15-től és 91’35-ig látható helyszínváltásokat! A számok mellé írjátok be a helyszíneket! Miért eddig kell a helyszínváltásokat megfigyelni?

(3) Keressetek olyan váltásokat az egész 97’30-ig tartó részben, ahol a lelkésznő szavai mókásan rímelnek a másik történetszál eseményeivel!

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

(4) Számoljátok meg, számozzátok be az első perc beállításait, ugyanis egy helyszínen belül is változik a kép, a kamerabeállítás! Néhány beállítást segítségképpen előre beírtunk. Az állatkert bejárata felülről (90’15) Kiskedd a mobiljával

Napszemüvegek mögül leselkedő srácok

Kiskedd mobiljával egy piros oszlop mellett

Gyerekek látcsővel

Egy csíkos pólós fiú egy piros oszlop mögött

„Utánam!” Grundeis elölről

A gyerekek tömegesen elindulnak A templomban Gusztáv mamája elkezdi az igehirdetést

19. Fogalmazási-szövegalkotási feladat Válassz a következő szövegalkotási feladatok közül egyet! Ahol választani lehet a film és a regény követése között, csak az egyik változatot válaszd! a) Egyoldalas újságcikk Emilről és a detektívekről (1) A regény alapján (2) A film alapján b) Körözési felhívás Grundeis úrról (1) A regény alapján (2) A film alapján

77

78

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

c) Emil levele mamájának haza (A regény alapján, a jutalom megkapása után) d) Emil levele Kalapocskának, melyben részletesen tájékoztatja unokahúgát a lopásról, Gusztávékról és a megindult nyomozásról (A regény alapján – a cselekménynek azon a pontján, ahol a regényben Emil a nagymamájának ír egy rövid és semmitmondó levelet) e) Kiskedd meséli el a történetet a maga látószögéből (1) A regény alapján (2) A film alapján

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

79

80

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

20. Az átalakítások értelme, jelentősége a) Sorold föl azokat a változtatásokat, amelyek következtében a cselekmény izgalmasabb lett a filmben! b) Sorold föl azokat a változtatásokat, amelyek révén a regény társadalomképe kapcsolatba hozható a 21. század elejének Németországával, illetve emberi kapcsolataival, nemi szerepeivel, családképével!

Nemzeti-kulturális sokféleség, újfajta női szerepek (Multikulturalizmus és feminizmus) Két kulcsfogalom, a MULTIKULTURALIZMUS, vagyis a származási és a kulturális sokszínűség és a FEMINIZMUS, azaz a női egyenjogúság mozgalma, avagy a megváltozott nemi szerepek elismertetéséért való küzdelem határozza meg a regény modern, 2001-es filmadaptációját. (Az utóbbi szempontjából talán az sem mellékes, hogy a film forgatókönyvírója-rendezője, Franziska Buch maga is nő!) c) Sorolj példákat arra, hogy a filmbeli Németország már a sokféle bevándorló által kulturálisan és etnikailag tarkává tett ezredfordulós Németország! d) Sorolj példákat arra, hogy az 1928-as regény nőképéhez képest milyen új szerepekben tűnnek föl a nők! (Egyúttal vedd számba a regény női szerepeit, foglalkozási és egyéb szerepeit!) e) Milyen mozzanatok utalnak arra, hogy a film modern nőképében is tovább élnek a nőkről alkotott hagyományos sémák, sztereotípiák (egysíkú, leegyszerűsítő elképzelések)? 21. Vélemények a regény és a filmfeldolgozás viszonyáról Alkossatok hét vitacsoportot! (1) Egy-egy csoport fejtsen ki egy-egy témát az alábbiak közül! (2) Először öt percig dolgozzatok csoportban, azután véleményeteket ütköztessétek más csoportok véleményével! (3) Először az A és a B csoport vitázzon az osztály egésze előtt, azután előbb a C, majd a D csoport szóvivője fejtse ki öt-öt percben az álláspontját! (4) Végül az E, az F és a G csoport vesse össze – szóvivője irányításával – az álláspontját! A) A modernizált-átalakított Emil és a detektívek joggal viseli-e az eredeti címet? Érveljetek a címhasználat jogossága mellett! B) A modernizált-átalakított Emil és a detektívek joggal viseli-e az eredeti címet? Érveljetek a címhasználat jogossága ellen!

E M I L

É S

A

D E T E K T Í V E K

C) A regény és a film az összetartásról, az összetartás értékéről szól. Bizonyítsátok! D) A film szereplői felnőtteknek való gondokkal küzdenek. Bizonyítsátok az előbbi állítást példákkal! E) Melyik adaptáció a jobb: a hűtlen vagy a hűséges? Érvek a hűség és a hűtlenség mellett. F) A filmfeldolgozás (adaptáció) során miben érdemes hűségesnek, miben érdemes hűtlennek lenni? Mihez volt hűséges, miben hűtlen a rendező? Ti mit csináltatok volna máshogy? G) „Hűtlen hűség” – vázlat alapján alkossatok szóbeli fogalmazást arról, hogy az Emil és a detektívek filmadaptációja éppen a változtatások, a hűtlenség miatt tudott igazán hű maradni az eredeti regényhez!

81

3. BOTRÁNYHŐSÖK! – BOTRÁNYHŐSÖK? TOM

SAW Y ERTŐL

BR A DLE Y-IG

ÉS

CSUTA K IG

Szeptember 23. Ma valami nagyon fura dolog történt. Olvasni akartam egy könyvet, és találtam a Nagyi polcán egy mesekönyvet. Egy gyerekről szólt, aki nagyon félt mindentől, de jött neki egy segítője, egy manó. Mindent megoldott helyette. Nem tetszett, nincsenek is manók, abba is hagytam az olvasást. De amikor becsuktam a könyvet, megint elkezdett kinyílni…

1.

Biztosan olvastatok már olyan elbeszéléseket, regényeket, láttatok olyan filmeket, amelyek főszereplői lépten-nyomon összeütközésbe kerültek a környezetükkel. Soroljatok fel néhány címet, és idézzétek fel, mi volt a probléma!

2. Elemezzétek a következő helyzeteket! a) Kik a résztvevők? b) Szerintetek kinek kell megoldania a problémát? c) Írjatok ti is megoldási javaslatokat! d) Olvassátok el a szöveget, majd a megfelelő számok beírásával csoportosítsátok a táblázatban szereplő helyzeteket a 86. oldal táblázatában a szempontok szerint!

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK 1.

Péter a barátaival hógolyózott. Eltalálta Dömét, aki úgy meglökte, hogy Péter elesett, és tiszta víz lett a nadrágja. Döme közel lakik a térhez.

2.

Judit színházba menet megcsúszott a jégen. Kata elkapta, de elveszítette az egyensúlyát, elesett, és csurom víz lett a ruhája.

3.

Gábor ma tudta meg, hogy egyetlen barátja, Laci egy távoli városba költözik. Összeveszett Lacival valamin, ezért egy hete nem beszélnek.

4.

Zsófi hazamegy az iskolából, és akkor veszi észre, hogy nincs nála lakáskulcs.

5.

Melinda azért szomorú, mert a szülei összevesztek.

6.

Janka az üzletben nem találja azt a fűszert, amiért anyukája elküldte a boltba.

7.

Dani egyest kapott a dolgozatára, mert a tanára azt hitte, másolta a megoldásokat a padszomszédjáról.

–

RÉSZTVEVŐK

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

83

84

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

MI A PROBLÉMA?

•

6 .

É V F O L Y A M

KINEK VAGY KIKNEK KELL MI LEHET A MEGOLDÁS? MEGOLDANI A PROBLÉMÁT?

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

A SZÁNDÉKOS KOMMUNIKÁCIÓnak minden esetben célja is van. Amikor saját akaratunkból adunk és/vagy fogadunk üzeneteket, akkor azt mindig valaminek az érdekében tesszük. Például hogy partnerünk el tudja képzelni a velünk történteket vagy nevessen, képes legyen elkészíteni egy ételt stb. A kommunikáció célja tág értelemben mindig valamilyen feladat megvalósítása kommunikációs eljárások segítségével. Ennek nehézségi foka attól függ, hányszor találkoztunk már hasonló helyzettel, kellően ismerjük-e, begyakoroltuk-e a megvalósítás eljárásait, milyen mértékig szabályozottak, meghatározottak a megvalósítás lépései, mennyi egyéni erőfeszítésre van szükségünk, hány döntést kell hoznunk. RUTINKOMMUNIKÁCIÓ

Azokat a helyzeteket, amelyekben a feladatmegoldás módja • jól szabályozott, • a szabályok ismertek, • a feladatmegoldást begyakoroltuk, illetve amelyekben • a feladatmegoldás menetében a rossz döntések száma és következménye csekély, • a döntéshozatal nem időigényes, rutinhelyzeteknek, rutinkommunikációnak nevezzük. Például amikor két ember köszön egymásnak, akkor ezzel kétféle célt valósíthatnak meg: 1. Ha a köszönés után közvetlenül megszakad a kapcsolat, akkor a cél csupán annyi volt, hogy jelezzék, tudomásul vették a másik jelenlétét. 2. Ha a köszönés után beszélgetni kezdenek, akkor a cél a kapcsolat „megnyitása” volt. PROBLÉMAMEGOLDÓ KOMMUNIKÁCIÓ

Vannak azonban helyzetek, amikor egy feladat megoldására nincs vagy kevés a mintánk, nincs vagy kevés a gyakorlatunk, az információnk. Ez azt jelenti, hogy gondolkoznunk kell a megoldás menetén, eljárásain. Döntéseket kell hoznunk. Ki kell találnunk saját, egyedi megoldásokat. Ezekben a helyzetekben a feladat egyben valamilyen problémá(k)nak a megoldását is jelenti. Ezt nevezzük problémamegoldó kommunikációnak. A probléma lehet KONFLIKTUSMENTES, például: tájékozódás, információkérés egy idegen városban. De lehet két ember közötti érdek-, véleménykülönbség, ellentét, vita, harc: azaz KONFLIKTUSOS is. A kommunikáció jellege, vagyis hogy rutinfeladatot vagy inkább problémát oldunk-e meg vele, függhet: a) a feladat • bonyolultságától, • ismertségétől, • megoldásában

való jártasságunktól,

• váratlanságától, • érzelmi

tartalmától;

b) a rendelkezésre álló időtől; c) a feladatmegoldó tájékozottságától;

85

86

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

d) a feladatmegoldás • mikéntjének szabályozottságától, • következményeitől. A fentiek azt is érzékeltetik, hogy embere válogatja, kinek mi a probléma. Pl. egy kisgyerek számára egy telefonhívás lebonyolítása gondot okozhat, míg a felnőttnek ez rutintevékenység. A különböző helyzetekben legtöbbször kombinálódnak a rutin- és problémamegoldó kommunikációs elemek. Egy jellemzően rutinfeladat megoldása közben adódhat nem várt esemény is.

PROBLÉMAMEGOLDÓ KOMMUNIKÁCIÓ RUTINKOMMUNIKÁCIÓ KONFLIKTUSMENTES

KONFLIKTUSOS

3. Egy kártyajáték annál izgalmasabb, minél több „problémát” rejt magában. A játék során a győzelemhez sokat kell gondolkodni, és több döntést kell hozni. A) Kódfejtőként dolgozol. Sikerült elcsípned az ellenség kártyalapokra kódolt üzenetét. Az ellenség azonban az üzenetek közé hibásakat is kever, hogy összezavarjon téged. I.

II.

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

III.

IV.

V.

VI.

a) Melyek lehetnek a jó üzenetek, melyek a rosszak?

b) Írj olyan szabályt, amely alapján egy üzenet jónak minősül!

c) Változna-e az a) és a b) pontra adott válaszod, ha megtudnád, hány üzenet jó és hány rossz üzenet van? Miért?

87

88

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

B) Játsszatok le néhány kör makaót! A játékot két csomag (104 lap) francia kártyával játsszuk. Az osztó minden egyes játékosnak 5 lapot ad. Ezután felcsapja a következő lapot, amelyre a továbbiakban csak felső lapként hivatkozunk. A többi lapot az asztal közepére helyezve, kialakítja a talont. A játékosok az óramutató járásával megegyező irányban következnek. Az osztó után következő játékos a felső lapra a színével vagy értékével megegyező lapot dobhat. Majd a következő játékos is ugyanilyen szabály szerinti lapot dob, és így tovább. Ha a játékosnak nem áll rendelkezésére a felső lap értékével vagy színével megegyező lap, akkor húz egyet a talonból. Ha ez a lap megfelelő, eldobhatja, ha nem, akkor a következő játékos jön. Ha egy játékos a felső lap színével megegyező színű kettest vagy hármast rak, akkor az utána következő játékosnak kettest vagy hármast kell rá raknia. Ha a kettesre hármast vagy hármasra kettest akarunk rakni, akkor a színnek kell megegyeznie. Ha a következő játékos nem tud kettest vagy hármast dobni, annyi lapot kell húznia a talonból, amennyi az előtte lerakott lap értéke (azaz kettőt vagy hármat). Akit megbüntettek (kettessel, hármassal), az a lapok felhúzása után egy kört kimarad. Ha a talon elfogy, akkor a lerakott lapok legfelső lapját meghagyjuk, a többit megkeverjük, és ez lesz a talon. Az utolsó előtti lap letételekor be kell mondani a MAKAÓ-t. A játékban az győz, akinek leghamarabb elfogy a lapja. Mondjatok még példákat, ahol fontos, hogy két dolog hasonló legyen vagy összeilljen! Például: zár – lakat

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

4. A képregény elolvasása után válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

1

2 3

4

6 5

7

89

90

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

8

9

10

11

12

13

a) Ki beszél szokatlanul a szereplők közül?

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

b) Mi okozza a félreértéseket a párbeszédben? Állításotokat a párbeszédből vett példákkal is igazoljátok!

c) Írjátok át úgy a párbeszédet, mintha három jó barát beszélgetne a felszolgálóval!

Királyi többesnek nevezzük azt a beszédstílust, amikor egy uralkodó (király, császár, cár stb.) úgy beszél a maga nevében, mintha a többiek nevében is nyilatkozna, azaz mintha nem egyedül beszélne. Ezzel azt kívánja kifejezni, hogy sosem önmaga, hanem az egész ország vagy nép nevében cselekszik, nyilatkozik. Ma is sok országban van királyság, de a legtöbb ilyen országban a királyok ma már nem használnak királyi többest.

5. A következő rövid szövegek mindegyikében aláhúztunk egy-egy mondatot. Keretezzétek be a kiemelt mondatokban azokat a szavakat, amelyek elhagyásával a szöveg ugyanúgy összefüggő, érthető marad! Utána válaszoljatok a példamondatokat követő két kérdésre! a) Juli meglocsolta a virágokat. Utána Juli felmosott és felkeltette Pétert. Péternek nem sok kedve volt mosogatni, azonban belátta, hogy valamit neki is illik csinálnia.

91

92

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Elaludtam. Már megint elkések a munkahelyemről. Szörnyű, hogy sosem hallom meg az ébresztőóra hangját. c) – Készen vagy? – Én megoldottam a feladatot. d) – Hahó, Laci! Merre vagy? A kertben? – Igen! – Mit csinálsz? Te játszol? e) Bennem bízik Péter. Még a kedvenc könyvét is kölcsönadta. Pedig tudod, milyen önző. Senkinek semmit nem ad oda. Mi az elhagyhatóság oka?

Változott-e a mondatok jelentése az elhagyás után?

6. Határozd meg, hogy a következő igék cselekvést jelölnek-e, és ha igen, ki hajtja őket végre! Néhány esetben ez nem lehetséges. Melyek azok? beszélek: játszol: nézzenek: legurult: látlak: havazik: lakik: futnék: villámlott: beszélünk:

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

Azt a névszói szerkezetet, amely a mondatban leírt esemény, folyamat, állapot stb. egyik résztvevőjére utal, és alanyesetű (esetrag és névutó nélküli), ALANYI RÉSZnek nevezzük. A magyar nyelvben az ige mindig alkalmas annak kifejezésére, hogy a mondat alanyi része első, második vagy harmadik SZEMÉLYŰ-E, és hogy EGYES vagy TÖBBES SZÁMÚ-E. Az ige alakjából minden esetben tudjuk, hogy a beszélek egyes szám első személyű (az alanyi rész, ha kimondjuk, az én), míg a beszélünk többes szám első személyű (az alanyi rész, ha kimondjuk, a mi). Ha az alanyi rész a spanyol király névszói szerkezet, akkor a mellette álló ige csak egyes szám harmadik személyű lehet. Például: A spanyol király iszik. Ha ebben a mondatban az ige nem egyes szám harmadik személyű lenne (pl. A spanyol király iszol. A spanyol király isznak.), akkor a mondatban az alanyi résszel való EGYEZTETÉS hibás volna, és a mondat nyelvtanilag helytelen lenne. Az egyeztetésnek a magyar nyelvben azért is fontos a szerepe, mert az alanyi rész sokszor elhagyható. Ilyen esetekben csak az ige alakjából derül ki az alanyi rész száma és személye, és ennek révén válik érthetővé a szövegek tartalma. Ha az alanyi rész által jelölt személy megegyezik a beszélővel vagy a hallgatóval (azaz 1. vagy 2. személyű), akkor a rájuk utaló nyelvi kifejezést (én, te, mi, ti) csak abban az esetben tesszük ki, ha 1. hangsúlyozni akarjuk a szerepüket a mondatban vagy 2. a szövegösszefüggés azt megkívánja. Ha a mondat alanyi része harmadik személyű, akkor megnevezhetjük, de általában el is hagyhatjuk. Az alanyi részt a magyar nyelvben csak a SZEREPLŐK, DOLGOK, FOGALMAK PONTOSÍTÁSA, AZONOSÍTÁSA vagy KIEMELÉSE végett, illetve a SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉS megteremtése ér-

dekében nevezzük meg. Lássunk néhány példát! Írtam egy verset. Én írtam a verset.

Egyértelmű helyzet: A beszélő írta a verset. Egyértelmű helyzet: A beszélő írta a verset. Azért hangsúlyozza, hogy

tudjuk, nem más tette. Például nem a megszólított vagy másvalaki. Írta a verset.

Ha nincs szövegkörnyezet, amiből megtudhatnánk az esemény végrehajtójá-

nak személyét, akkor nem értjük, hogy kire utal a beszélő. Ő írta a verset.

Ha nincs szövegkörnyezet, nem tudjuk, kire utal a beszélő, de azt tudjuk,

hogy hangsúlyozza: az a bizonyos valaki és nem más írta a verset. Az alanyi rész által kifejezett személy, tárgy stb. lehet például a cselekvés végrehajtója (Jóska elrúgta a labdát.) vagy „elszenvedője” (A levelek lehullottak a bokrokról.), de még sok másféle dolog is, pl. A beszélgetés jól sikerült., Az út a faluba vezet., Az asztal kifér az ajtón. stb. Megfigyelhetjük, hogy vannak olyan igék (főleg az időjárási, természeti „eseményekre” vonatkozók), amelyek mellett nem állhat semmilyen alanyi rész: például: Villámlott. Havazik. Mennydörög. Alkonyodik. Az ilyen igéket SZEMÉLYTELEN igéknek szoktuk nevezni.

93

94

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

7.

•

6 .

É V F O L Y A M

Gyakran nehéz megkülönböztetni a konfliktusos helyzeteket a botránytól.

a) Mi jut eszedbe a botrány szóról? Gyűjtsd össze a fürtábra segítségével!

BOTRÁNY

b) Mi számít botránynak? Csak szavakat, kifejezéseket írj! Iskolában: Otthon: A sport világában: A filmek világában: c) Mi volt a közös a felsorolt szavakban, kifejezésekben?

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

8. Olvasd el az alábbi három szövegrészt, és próbáld meg eldönteni, melyik mikor és hol játszódik, melyiknek ki a főszereplője. Állításaidat bizonyítsd is! 1. [...] Az udvarból lassanként mindenki elmaradt. A végén már magát Pazár Micut se lehetett látni. Csutak most már igazán vígan besétálhatott volna. De nem! Inkább fölírta a falra: „Ez az a hely, ahova egy Csutak nevű fiút nem engedtek be.” Fülledt nyári délután volt. Sötétszürke felhők lógtak az égen. Minden percben várni lehetett, hogy kitör a vihar. Csutak a ceruzaírást nézte, és elégedetten bólogatott. Majd tíz-húsz év múlva elolvassák, és azt mondják: „Micsoda gazság, hogy azt a bizonyos Csutak nevű fiút nem engedték be!” Aztán majd elgondolkoznak: „Ki lehetett az a Csutak nevű fiú?” Csutak akkor már otthagyta a kapualjat. A szűk kis utcán lépkedett. Ahogy a cérnavékony lábát nézte, mintha tíz-húsz év távolából nézné, ahogy az utcán lépked egy Csutak nevű fiú. Maga se tudta, miért, ettől úgy megijedt, hogy rohanni kezdett. – Na – szólt valaki –, azért igazán nem kell fellökni az embert! Csutak fölnézett. – Pazár. Szervusz, Pazár. Kis szünet után jelentőségteljesen mondta: – Ott voltam. – Majd, ha lehet, még jelentősebben: – De nem mentem be oda. Pazár a fejét csóválta. – Szabad tudnom, hol voltál, és hová nem mentél be? Csutak úgy bámult Pazár Micura, mintha most látná először. – Még kérded? Hát az udvar… az autó. Csutak még makogott valamit, de Pazár erre csak legyintett. – Nem érdekes. Csutak elakadt. Most már igazán nem tudta, mit mondjon. Nem érdekes. Valaki fölfedez valamit, és akkor egyszerűen: nem érdekes. – Van egy tanyánk – mondta Pazár. – Rejtekhelyünk. Csutak beleszimatolt a levegőbe. Tanya, rejtekhely, ez már igen! – És hol van az a rejtekhely? – kérdezte mélységes áhítattal. – Egy pincében – bólintott Pazár. – Remek hely, bár nem én fedeztem fel. Tudod, a Kamocsáék házában van. Hatalmas pince. Folyosók meg minden, bár nem én fedeztem fel. Át lehet menni a másik házba. Azt hiszem, Budára is át lehet menni. Valóságos alagút… Nem mondta ki, de Csutak szinte hallotta: „bár nem én fedeztem fel”. – Vénséges vén pince. Levittünk egy szalmazsákot. Azon lehet heverni. Csutak fölnézett a viharszürke égre. – Lehet, de nem nekem. Pazár felhúzta a szemöldökét. – Nem neked? Csutak az égre nézett, és csak bólogatott. Magában meg azt gondolta: „Csak ne vágj ilyen szenteskedő képet, hiszen majd úgyis azt mondod: Csutak, te legfeljebb két lépcsőfokot jöhetsz lefelé, vagy talán még jobb lesz, ha csak elsétálsz a pince előtt.” – Ismerjük – dünnyögte Csutak –, ismerjük az ilyesmit. – Akármikor lejöhetsz. [...]

95

96

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

2. Bradley Chalkers a terem végében ült – a leghátsó sor legszélső padjában. Se mellette, se előtte nem ült senki. Bradley olyan volt, akár egy sziget. Ha tehette volna, beköltözik a szekrénybe. Akkor – gondolta – magára zárhatná az ajtót, hogy ne kelljen Mrs. Ebbelt hallgatnia. A tanárnő sem bánná, sőt... Inkább örülne neki. Az osztály szintúgy. Végső soron mindenki jobban járna, ha a szekrénybe költözne. De sajnos nem fér be a padja. (...) – Csak bátran, ne szégyelld magad! – biztatta mosolyogva Mrs. Ebbel. Jeff motyogott valamit, de Bradley egy szót se értett belőle. – Gondolom, jártál a Fehér Házban – mondta Mrs. Ebbel. – Arról például mesélhetnél. Biztos nagyon érdekelné az osztályt. Az új fiú a fejét rázta. – Nem voltam a Fehér Házban – motyogta. Mrs. Ebbel elnézően mosolygott. – Jól van, keresünk neked egy helyet – mondta, és körülnézett a teremben. – Hm, úgy látom, nincs sok választásod. Kénytelen leszel oda hátra ülni. – Ne üljön Bradley mellé! – fakadt ki egy lány az első sorban. – Ha elé ül, az még rosszabb – vélekedett a szomszédja. Mrs. Ebbel elkomorodott. – Sajnálom, Jeff, de csak ott van szabad hely. – Nekem mindegy, hol ülök... – dörmögte Jeff. – Senki nem ül szívesen... oda – mondta kelletlenül Mrs. Ebbel. – Így van! – szólalt meg Bradley. – Senki nem akar mellém ülni! Furcsa kifejezés jelent meg az arcán. Szája olyan szélesre húzódott, hogy nem lehetett eldönteni, vigyorog-e vagy vicsorog. Nagy szemeket meresztve bámulta az új fiút, miközben az leült mellé. Aztán Jeff bátortalan mosollyal ránézett, mire ő gyorsan elfordult. Mikor Mrs. Ebbel belefogott a magyarázatba, Bradley papírt meg ceruzát vett elő, és firkálni kezdett. Ezzel a foglalatossággal töltötte jóformán az egész órát. Néha olyan vadul firkált, hogy kitört a ceruza hegye. Olyankor nevetett egyet, celluxszal hozzáragasztotta a grafitdarabkát valamelyik szemétgombóchoz, majd kihegyezte a ceruzát, és folytatta a firkálást. A padján tucatszám hevertek az összecelluxozott papírgalacsinokból, ceruzahegyekből, megrágott radírból és egyéb, azonosíthatatlan anyagokból álló gombócok. Mrs. Ebbel kijavított nyelvtandolgozatokat osztott ki. – A legtöbb jól sikerült – dicsérte meg az osztályt –‚ és ennek nagyon örülök. Tizennégyen jelest kaptak, a többiek jót. Természetesen született egy elégtelen is, de hát... Mrs. Ebbel elhallgatott, és megvonta a vállát. Bradley a magasba emelte dolgozatát, hogy mindenki lássa, és arcán ismét megjelent a torz vigyor. Amíg Mrs. Ebbel és az osztály megbeszélték a helyes válaszokat, Bradley ollóval apró négyzetekre szabdalta dolgozatát. Kicsöngetés után felhúzta piros dzsekijét, és egymagában kiment az udvarra. – Bradley, várj! – kiáltott utána valaki. Bradley meglepetten fordult hátra. Jeff futott oda hozzá. [...]

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

3. [...] A szombat reggel üdén és verőfényesen virradt a nyári világra. Dalos kedv töltötte el a szíveket, s a fiatalabbja dalra is fakadt mind. Öröm ragyogott az arcokon, az emberek frissen tettek-vettek. Virágot hányt a fehér ákác, és édes illatát szertehordta a szellő. A városka fölött a Cardiff hegy zöldellt üdén. Akár álmatagon hívogató Édenkertet sejthetett benne, aki kellő messzeségből nézte. Az útfélen Tom jelent meg egy vödör mésszel meg a hozzá való hosszú nyelű meszelővel. Végigtekintette a palánkot, és a jókedve elpárolgott. Búbánat lepte meg. Harminc méter hosszú, majd három méter magas deszkapalánk! Kiürült az élete, és teherré vált számára a lét. Sóhajtva megmártotta meszelőjét a vödörben, és végighúzta a legfölső deszkán. Egy pillanattal később megismételte a műveletet, aztán összehasonlította a meszelt csíkot a meszeletlenség végtelenjével, és reménytelenül roskadt le egy fatönkre. A kapun Jim fordult ki bádogvödörrel, és a Buffalói lányokat énekelte. A városka szivattyús kútjáról vizet hozni undok munka volt Tom szemében mindig. Hanem most másként tekintett arra is. Eszébe jutott, hogy a kútnál mindig kerül társaság. Fehér, mulatt, fekete fiúk és lányok várnak a sorukra, üldögélnek, csereberélnek, vitatkoznak, dulakodnak, bolondoznak. Az is eszébe jutott, hogy hiába nincs az a kút messzibb százötven méternél, Jim egy óránál hamarébb nemigen térül meg a vödörrel, s olyankor is többnyire utána kell szalajtani valakit. Azért Tom most megszólította: – Te Jim! Hozok én helyetted vizet, ha meszelsz egy kicsit! – Nem lehet, Tom úrfi. Az öreg nagysága a lelkemre kötötte, hogy menjek a vízért egyenest, le ne álljak hancúrozni. Azt is mondta, hogy Tom úrfi alighanem rám testálná a meszelést. Azért meghagyta, hogy menjek a dolgomra, majd ő a körmére néz Tom úrfinak. – Oda se neki, te Jim! Polly néni sok mindent a lelkére köt az embernek. Add ide azt a vödröt, és egy percbe nem telik, hozom a vizet. Meg se tudja Polly néni. – Nem addig az, Tom úrfi. Az öreg nagysága azt mondta, ha nem fogadok szót, a fejemet veszi. Ki is néztem belőle. – Polly néniből! Hisz az a fejedet gyűszűvel ha megkocogtatja! A szava, az meg nem fáj, legfeljebb ha sír is hozzá. Te Jim, nézd, adok neked golyót. Fehér szalagos üveggolyót! Jim megingott. – Fehér szalagosat, Jim! Klassz nagy üveggolyót! – Höj! Ez bizony nem akármilyen! Csak az a baj, Tom úrfi, hogy én szűkölök igen az öreg nagyságától. – És nemcsak a golyó! Még megmutatom a fájós lábujjamat is! Jim sem volt fából. Ekkora kísértés megtántorította. Letette a vödrét, és elfogadta a fehér szalagos üveggolyót. De a következő percben már rohant az utca végének sajgó üleppel, és Tom meszelt, akár az eszeveszett. Polly néni pedig papucsával a kezében diadalittasan fordult be a kapun. [...]

97

98

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

A) Az olvasott részletek alapján töltsd ki a táblázatot!

RÉSZLET

HOL JÁTSZÓDIK?

MI ERRE A BIZONYÍTÉK?

1.

2.

3.

B) Az olvasott részletek alapján töltsd ki a táblázatot!

RÉSZLET

1.

2.

3.

MIKOR JÁTSZÓDIK?

MI ERRE A BIZONYÍTÉK?

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

C) Az olvasott részletek alapján töltsd ki a táblázatot!

RÉSZLET

KI A FŐSZEREPLŐ?

MI ERRE A BIZONYÍTÉK?

1.

2.

3.

9. Hogyan jellemeznéd a három szövegrész főszereplőjét? a) Az alább felsorolt tulajdonságok közül X-eld be, hogy melyik melyik szereplőre illik! Egy tulajdonságot több névhez is kapcsolhatsz. Megoldásodat indokold!

TULAJDONSÁGOK

együttműködő javíthatatlan rosszindulatú hazudós mozgékony lusta sovány humoros

CSUTAK

BRADLEY

TOM

99

100

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

együttérző furfangos félénk lassú segítőkész agresszív bátor

b) Milyennek képzelitek el a főszereplőket? Szerintetek hány évesek? Készítsetek róluk rajzot!

10. A következő feladatok során mélyebben megismerhettek egy-egy regényt. Minden csoport egy regénynek lesz a specialistája. Mozaikmódszerrel fogtok dolgozni. Ez azt jelenti, hogy minden csoporttag a regény egy másik részletét olvassa és dolgozza fel. Végül a csoport együtt rakja össze a történetet. Így mindenkinek egyforma felelőssége van a csoport összteljesítményében. A) Louis Sachar: Bradley, az osztály réme a) Minden csoporttag olvassa el saját szövegét, majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! b) Ezt követően számoljatok be egymásnak az elolvasott részletekről! Használhatjátok hozzá az elkészített vázlatot vagy történetpiramist. c) Állítsátok a szövegeket a történet sorrendjébe! d) Készítsétek el közösen a regény rövid vázlatát! e) A vázlat alapján készítsetek képregényt! – Állapodjatok meg a képek számában, és beszéljétek meg tartalmukat! – Rajzoljátok meg és színezzétek ki a képeket! – Írjátok be a képregénybe az oda illő rövid szövegeket!

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

B) Mándy Iván: Csutak és a szürke ló a) Minden csoporttag olvassa el saját szövegét, majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat. b) Ezt követően számoljatok be egymásnak az elolvasott részletekről! Használhatjátok hozzá az elkészített vázlatot vagy történetpiramist. c) Állítsátok a szövegeket a történet sorrendjébe! d) Készítsétek el közösen a regény rövid vázlatát! e) A vázlat alapján készítsetek képregényt! – Állapodjatok meg a képek számában, és beszéljétek meg tartalmukat! – Rajzoljátok meg és színezzétek ki a képeket! – Írjátok be a képregénybe az oda illő rövid szövegeket! C) Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai a) Minden csoporttag olvassa el saját szövegét, majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat. b) Ezt követően számoljatok be egymásnak az elolvasott részletekről! Használhatjátok hozzá az elkészített vázlatot vagy történetpiramist. c) Állítsátok a szövegeket a történet sorrendjébe! d) Készítsétek el közösen a regény rövid vázlatát! e) A vázlat alapján készítsetek képregényt! – Állapodjatok meg a képek számában, és beszéljétek meg tartalmukat! – Rajzoljátok meg és színezzétek ki a képeket! – Írjátok be a képregénybe az oda illő rövid szövegeket! 11. Vizsgáljátok meg egymás képregényét, majd foglaljátok össze a másik csoport által lerajzolt történetet!

101

102

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

12. Beszélgessetek a regények főhőseiről! a) Hogyan ítéli meg a főhősöket a környezetük? X-eld be, hogy melyik állítás melyik szereplőre illik! ÁLLÍTÁSOK

De amilyen kétbalkezes vagy, egy délután tönkreteszed az autót.

El kell döntenie, hogy részt akar-e venni az osztály munkájában. Így a többieket is hátráltatja. Mikor már kihozna a sodromból, megnevettet...

Meg a dologtól amúgy is fázik őkelme.

A lelke mélyén nagyon jó gyerek

Mindig csak azt mondja, hogy „valóban” meg hogy „ó, korántsem”! Hát én ilyen unalmas alakkal nem utazom! Béna szörnyeteg vagy!

A legszívesebben megnyúználak...

BRADLEY

CSUTAK

TOM

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

b) Hogyan védekeznek a külvilág támadásai, ellenszenve és negatív ítéletei ellen a főszereplők? Bradley:

Tom:

Csutak:

c) Hogyan viszonyulnak a főszereplők a problémákhoz a történet során? Bradley:

Tom:

Csutak:

103

104

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

d) Miben hasonlít egymásra, illetve mennyiben más Bradley, Tom és Csutak?

Bradley

Tom

Csutak

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

13. Botrányhősök-e a regények főszereplői? Vitassátok meg! I. FOGALMAZD MEG A SAJÁT VÉLEMÉNYED!

ÁLLÍTÁS: II. ÉRVELÉS 1. ÉRV PÉLDA 2. ÉRV PÉLDA 3. ÉRV PÉLDA 4. ÉRV PÉLDA 5. ÉRV PÉLDA III. ÖSSZEGZÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABBNAK TARTOTT 1–2 ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL, ILLETVE EGY ÚJABB, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRVVEL (CSATTANÓ) 1. LEGFONTOSABB ÉRV 2. LEGFONTOSABB ÉRV EDDIG NEM FELSOROLT ÉRV: CSATTANÓ

105

106

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

14. Szövegek megértéséhez, illetve alkotásához elengedhetetlen anyanyelvünk sajátosságainak megismerése. Eddig a mondat alanyi részével foglalkoztunk. A továbbiakban a tárgyi résszel ismerkedünk meg közelebbről. a) Cseréljétek ki az aláhúzott részeket 3. személyre utaló névszói szerkezetekre! Látom magamat a tükörben. Megérintettél engemet. Szeretném Malackát.

Látom a lányt a tükörben.

Megérintettél Szeretném

Önt követik a rendőrök. Kedvellek tégedet. Ismerem magát.

Kedvellek Ismerem

Üdvözöljenek engemet! Figyellek titeket!

követik a rendőrök.

Üdvözöljenek

!

Figyellek

!

b) Volt-e olyan aláhúzott szó, amit nem tudtatok 3. személyű névszói szerkezetekre lecserélni? Ha igen, miért?

15. Mi a szerepe a tárgyi résznek a szövegben? a) Írjatok egy-egy mondatot a rajzok alapján! 1

2

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

3

4

5

6

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

TÁRGYI RÉSZnek nevezzük az olyan névszói szerkezetet, amelynek mondatbeli szerepét a -t

toldalék jelöli. Például: Látom a várat – tárgyi rész: a várat.

107

108

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) Padtársaddal együtt keressétek meg mondataitokban a tárgyi részeket! Vizsgáljátok meg, hogy ha elhagyjátok őket, akkor a mondatok önmagukban hány szereplőre utalnak!

c) Mit gondoltok, miért hagyhatók el egyes esetekben a tárgyi részek, máskor pedig miért nem?

d) Hasonlítsátok össze az alábbi rövid párbeszédeket! Mit tudtok megállapítani ezek alapján a határozatlan tárgyi részek elhagyhatóságáról? – Kérsz egy kis kalácsot? – Persze, kérek. – Mit nézel annyira? – Látok! – Miért? Volt valami baj a szemeddel? – Mit nézel annyira? – Látom! – Jó, de kit?

Ha a tárgyi rész utolsó szava olyan birtokot jelölő toldalékra végződik, amelyik első vagy második személyű birtokosra utal (pl. várad), akkor a szerepét jelölő -t toldalék el is hagyható. Például: Látom a várad(at). Van olyan magyar anyanyelvű beszélő, aki csak egyes számú birtokos esetében érzi elhagyhatónak a -t toldalékot, és van, aki többes számú birtokos esetében is. Így mindenki jó magyar mondatnak tartja a Látom a várad(at). mondatot, de vannak, akik a Látom a várunk. mondatot nem érzik jó magyar mondatnak, holott az is helyes.

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

A magyar nyelvben megkülönböztetünk HATÁROZOTT ÉS HATÁROZATLAN NÉVSZÓI SZERKEZETEKet. Határozott névszói szerkezetek a határozott névelősök (pl. a piros labda), az ő és a maga, de például a NEVEK is, amelyek előtt nem szokott határozott névelő állni, pl. Juli, Portugália. (Egyes nevek, különösen helyeket jelölő nevek előtt viszont kötelezően névelő áll: az Egyesült Államok, az Alpok, a Kiskunság.) A többi névszói szerkezet határozatlan (nincs névelőjük vagy a névelőjük határozatlan): egy könyv, virágok, minden gyerek. A magyar nyelvben az ige nemcsak annak kifejezésére alkalmas, hogy milyen személyű és számú a mondat alanyi része, hanem arra is, hogy a mondat tárgyi része – ha harmadik személyű – HATÁROZOTT vagy HATÁROZATLAN-e. Az ige a legtöbb esetben ennek megfelelően kétféle alakban jelenhet meg. Például: Olvasok egy könyvet. De! Olvasom a könyvet. Ha a beszélő(k)re vagy a hallgató(k)ra utaló kifejezés tárgyi rész, akkor az igék a határozatlan tárgyaknál szokásos toldalékokkal állnak (látja a labdát, lát egy labdát, lát engem[et]/ téged[et]/minket/titeket). Ha az alanyi rész egyes szám első személyű, a tárgy pedig második személyű, akkor a -lak/-lek toldalékot használjuk [(én) látlak (téged)/titeket]. A magyar nyelvben sok esetben az alanyi részhez hasonlóan a tárgyi rész is elhagyható a mondatból, ha a szövegkörnyezetben nem okoz félreértést: – Lili festette a képet. – Igen, láttam már. – Lili festette. – Mit? A többes számú tárgyi rész nem hagyható el anélkül, hogy a mondat értelmezése ne változzon meg: Látom a lovakat. Több lovat látok. Látom. Az igealak egy tárgyra utal. Ezért furcsa például a következő két mondat egymás után: Megetettem a lovakat. Majd meg is itattam. Itt arra gondolhatunk, hogy valaki vagy valami mást itattunk meg. A határozatlan tárgy csak eldöntendő kérdésekre adott ún. RÖVID VÁLASZban hagyható el: Raksz rá paprikát? – Igen. 16. Hasonlítsátok össze a magyar mondatokat a tanult idegen nyelvi párjaikkal! Mit tudtok megállapítani az egyeztetés vonatkozásában? János látja a házat. / John sees the house. / Juan ve la casa. / Jean voit la maison. Péter egy könyvet olvas. / Peter reads a book. / Pedro lee un libro. / Pierre lit un livre. Mária levelet írt. / Mary wrote a letter. / Maria escribió una carta. / Marie a écrit une lettre. Anna szereti Róbertet. / Anna loves Robert. / Ana quiere a Roberto. / Anne aime Robert. Éva magát fésüli. / Eve combs herself. / Eva se peina. / Eve se peigne. Meglátogatunk téged. / We visit you. / Te visitamos. / Nous te visitons.

109

110

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Az egyeztetésekről idegen nyelvek esetében A magyarban található (alanyi résszel és tárgyi résszel való) egyeztetésen kívül a különböző nyelvekben léteznek más jellegű egyeztetések is. Így a latinban tulajdonságot megadó módosítók egyeznek a módosított szavakkal toldalékuk típusában és számában is, mint ahogy az alábbi példákban láthatjuk: Hímnemben Egyes sz. bonus servus bonum servum stb.

Többes sz. boni servi bonos servos

jó szolga, jó szolgák jó szolgát, jó szolgákat

A latinhoz hasonlóan a szláv nyelvekben egyeztetnek aszerint is, hogy milyen nemű a főnév és a módosítója. Ez látható a cseh példákban: maďarský král‘ (magyarszkí králj) – magyar király maďarská král‘ovná (magyarszká králjovná)– magyar királynő A magyar nyelv bizonyos szerkezeteiben egyeztetésnek tekinthetjük azt a jelenséget is, hogy a mutató determinánsnak (az, ez) ugyanazt a viszonyragot kell viselnie, mint az egész névszói szerkezetnek: Ebben a könyvben van a megoldás. Ezekkel a lányokkal játszott egész délután.

B O T R Á N Y H Ő S Ö K !

–

B O T R Á N Y H Ő S Ö K ?

17. Kilépőkártya Írj azzal a regénnyel kapcsolatban kérdéseket, amely felkeltette az érdeklődésedet, és amelyet szívesen el is olvasnál!

Melyik feladat volt szerinted a legérdekesebb?

Írj olyan szavakat, kifejezéseket, gondolatokat, amelyeket az elmúlt órákon ismertél meg!

Írj egy rejtvényt társaidnak valamelyik regénnyel kapcsolatban!

Fogalmazd meg, hogyan változtak érzéseid a főszereplők iránt a feldolgozás során! Bradley:

Csutak:

Tom:

111

112

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

a) Értékeld csoportod munkáját! A csoporttagok neve: Csoportunk jól csinálta:

Csoportunk munkájában problémát okozott:

Az eredményesebb munka érdekében jobban kell figyelnünk:

Csoportunknak egyre jobban megy:

Továbbra is ügyelnünk kell arra, hogy:

b) Értékeld magyartanárod munkáját dicséretkártyával. Javaslatodat indokold is!

4. É N É S M Á S O K 1.

A következőkben azt fogjuk megvizsgálni, mit nevezünk a mondat állítmányi részének. Alkossatok párokat!

a) Osszátok el a szerepeket, majd olvassátok el az alábbi párbeszédet! ZOLI:

És te honnan ismered Gábort? Én elsőtől harmadikig egy padban ültem vele. Barátok vagytok, … vagy??? ANNA: Csak a haverom. Semmi vagy. A múlt nyáron ismerkedtünk meg. Jókat lehet vele pingpongozni, egyébként elég unalmas srác. ZOLI: Mi? Unalmaaas? Látnád, milyen hajómodelleket építettünk együtt! Nekem a legjobb barátom. ANNA: Én nem modellt építettem vele. Elvittem Andiékhoz. Csak ült kukán egy sarokban, és persze nem táncolt. Tök égő volt. b) Mi a különbség Anna és Zoli Gáborhoz fűződő kapcsolatában? A válaszokat a megfelelő négyzetben X-szel jelöld! A KAPCSOLAT

ZOLI igen

ANNA nem

igen

szoros laza baráti haveri csak ismerős nagyon bizalmas felszínes c) Húzzatok feladatkártyát! Játsszátok el az osztály előtt a kártyán lévő jelenetet!

nem

114

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

2. Vizsgáljátok meg a két képet! a) Beszéljétek meg, mi történik rajtuk!

b) Adjatok címet a képeknek! 1. ............................................................................................. c) Állapítsátok meg, mi a közös bennük!

2. .......................................................................................................

É N

É S

M Á S O K

3. Mesélj egy barátod vagy egy családtagod belső tulajdonságairól padtársadnak! a) Rajzold le azt a személyt, akiről padtársad jellemzésében hallottál!

b) Dobj dobókockával, és a kapott számnak megfelelően írj 6–8 mondatot a számnak megfelelő képen szereplő emberről!

2 1

3

115

116

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

4 5

4. Hasonlítsátok össze egymás szövegeit! a) Melyikőtök leírása a leghumorosabb vagy a legtalálóbb?

6

É N

É S

M Á S O K

b) Készítsetek számvetést! Számoljátok meg, hány mondatot írtatok, és milyen ragozott igealakokat találtok bennük! Ha valamelyik többször is előfordult, zárójelben írjátok oda, hogy hányszor! Összesen hányfajta ragozott igealak fordult elő a mondatokban? Mondatok száma összesen: Ragozott igealakok (zárójelben, hogy hányszor szerepeltek):

Ennyiféle ragozott igealak fordult elő: Összesen ennyi ragozott igealak fordult elő: c) Írjátok át úgy az alábbi mondatokat, mintha jövőbeli tulajdonságokat, állapotokat fejeznének ki! A kereskedő jó polgár.

A kereskedő jó polgár lesz.

A kislány szorgalmas tanuló. A professzor megértő férj. A kamasz tehetséges énekes. A kismama mosolygós. A néni nagyon öreg. 5. Alakítsátok át az alábbi mondatokat! a) A mondatokban szereplő ragozott igealak jelen időben és feltételes módban álljon! Mátyás király bölcs volt. Nagyon fáradt voltam. Mérnökök voltatok a gyárban. A herceget szolgáló lovagok vagyunk.

b) A mondatokban szereplő ragozott igealak múlt időben és kijelentő módban álljon! Szófogadó legyél! A ruhád mindig tiszta legyen!

117

118

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Jó diákok legyetek! A piros zászlót vivő csapat legyünk! c) A mondatokban szereplő ragozott igealak jelen időben és felszólító-kötő módban álljon! A fiúk kedvesek lennének. Gazdag lennék. A pirosak lennétek a játékban? Lenne a király tanácsadója. AZ ÁLLÍTMÁNYI RÉSZ

Korábban nagyon sok olyan mondattal foglalkoztunk, amelyekben ragozott igealak található. A ragozott igealakot (a szorosan hozzá tartozó elemekkel, pl. az igekötővel együtt) a mondat ÁLLÍTMÁNYI RÉSZének nevezzük. Például: Jóska alszik, Jóska elaludt, Jóska nem aludt – az aláhúzott kifejezések alkotják az állítmányi részt. Az előző feladatokban viszont sok olyan mondattal találkozhattatok, amelyekben nem volt ragozott igealak. Például Flóra okos. Flóra diák. Flóra álmos. Ezek a mondatok azt állítják, hogy az alanyi rész által jelölt dolog, személy stb. valamely tulajdonságú vagy valamilyen állapotban van. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az ÁLLÍTMÁNYI RÉSZ szerepében egy tulajdonságot vagy állapotot jelölő melléknév vagy főnév áll (pl. okos, álmos, magyar, orvos). Ezek a mondatok csak kijelentő mód jelen időben és csak harmadik személyű alanyi rész esetén nem tartalmaznak ragozott igealakot. Más módokban, időkben és személyekben szükséges a van ige valamelyik ragozott alakja: Múlt idő: Flóra okos volt. Feltételes mód: Flóra okos lenne? Kötőmód: Na nehogy már Flóra ügyes legyen! Első és második személy: Éhes vagyok. Kedves vagy. Lovagok vagyunk. Lányok vagytok. Ezekben a mondatokban AZ ÁLLÍTMÁNYI RÉSZt a tulajdonságot vagy állapotot kifejező szó és a van ige megfelelő alakja együtt alkotja (pl. okos volt, álmos lenne, orvos lesz). Érdekesség a van ige jövő ideje (Flóra álmos lesz.), ugyanis egyetlen más igének sincs önálló jövő idejű alakja a magyar nyelvben, csak a van-nak. A van igéhez hasonlóan viselkednek a marad és a lett igék ragozott alakjait tartalmazó mondatok. Például: Jóska buta maradt. Pista éhes lett. Ezekben a mondatokban mindig ki kell tenni a ragozott igealakot.

É N

É S

M Á S O K

6. Mi a különbség a tulajdonságot, állapotot stb. kifejező és az azonosító mondatok között? a) Párosítsátok a rajzokat a megfelelő mondatokkal! A herceg magas. A herceg a magas.

2 1

2 A nyomozó szemüveges. A nyomozó a szemüveges.

1

2

A férfi mérnök. A férfi a mérnök.

1

119

120

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

2

A király szakállas, alacsony. A király a szakállas, alacsony. 1

2 1 A labda piros. A labda a piros.

2

Kovács Lajos igazgató. Kovács Lajos az igazgató.

1

É N

É S

M Á S O K

b) Miben különböznek az azonos számozású mondatokhoz készült rajzok? Mi segített a választásban?

Azok a mondatok, amelyekben kijelentő mód jelen idő harmadik személyben semmilyen ragozott igealak nem szerepel, TULAJDONSÁGOKAT, ÁLLAPOTOKAT fejeznek ki. Például: Józsiék álmosak. A papám villanyszerelő. Nyugodt vagyok. A fenti példákhoz hasonlóak az AZONOSÍTÁST kifejező mondatok. Például: Feri az igazgató. A kém a gyilkos. A katonák a barátaink. Te voltál a padtársam. Sanyi lenne a főnök. 7. Én és a másik a) Írd be az ábrába azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek a leánykérésről eszedbe jutnak!

Lánykérés

b) Vessétek össze egymás ábráit, és készítsetek közös csoportábrát, amelyiken valamennyi szó, kifejezés szerepel!

121

122

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

8. Olvassátok el a verset!

GALLA ÁGNES: LÁNYKÉRÉS Benjámin a szünetben megkérte a kezemet, először hirtelen elpirultam, de ő is, azután mondtam neki, hogy egy kicsit még várnia kell, míg teljesen felnövök, s lehet, hogy nem is vele leszek majd, mert nekem más is tetszik. Később a zsebembe dugott egy cédulát, amin ez állt csupa piros betűvel: „Ha tudni akarod, nekem is fel kell nőnöm, s én is szerethetek mást!” a) A 2. feladatban megállapítottuk, hogy a képeken van valami szokatlan. Ettől érdekesek, humorosak. Miben hasonlítanak a képek a versre?

b) Vitassátok meg! Milyen viszonyban lehetnek a vers szereplői? Ki bántódott meg a vers két szereplője közül? Hogyan fejezte ki megbántottságát? Indokoljátok állításotokat a versből vett idézettel!

Miért nem szóban válaszolt Benjámin?

Mi a jelentősége annak, hogy Benjámin csupa piros betűvel írta az üzenetét?

É N

É S

M Á S O K

Mi utal arra, hogy a Benjámin által megszólított s a versben beszélő lány sem feltétlenül közömbös a fiú iránt?

A beszélő kislány válaszában mi utal arra, hogy nem szeretné Benjámint megbántani? Hogyan válaszolhatna egyszerűbben, de kevésbé tapintatosan?

c) Keressétek ki a versből, hogy Benjámin hogyan ismétli meg a lány neki adott válaszát! Az ismétlés nem szó szerinti: gyűjtsd össze, hogy Benjámin a kislány melyik szava helyett milyen kifejezést használ! A LÁNY SZAVAI

A FIÚ SZAVAI

Kettejük közül ki használ erőteljesebb, egyszerűbb szavakat? Vajon miért?

9. Olvassátok el a versrészletet!

SIV WIDERBERG: SZERELEM Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. a) Vajon melyek a vers befejező sorai? 1. A lányok úgy nevezik, elefánt.

2. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül.

3. Pedig ő a legjobb kosárlabdás.

123

124

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

b) A három szövegváltozat közül melyik költemény? Miért?

c) Miért költeményszerűbb az igazi változat a másik kettőnél? 10. Olvassátok el a verset!

GALLA ÁGNES: BARÁ[email protected]* Bemegyek a netre, chatelek, sok barátom van már, több, mint az iskolában. Itt mindenki szóba áll velem, illetve írásba, és lehetek önmagam, mint ahogy a valóságban sosem, mert akkor mindig elvárnak tőlem valamit, ami nem is én vagyok, és nem értik meg, hogy jobban érzem magam a számítógépdobozos barátaimmal, mint az iskolaiakkal. Csak az a baj, hogy nem lépnek ki a dobozból soha, és nem mosolyognak a szemedbe, csak így: :-)‚ nem kacsintanak rád cinkosan, csak így: ;-) és nem nevetsz velük hangosan, csak így: :-D, és puszit is csak ilyet kaphatsz: :-* a) Bontsátok a verset két részre! Húzzatok a részek közé vízszintes vonalat! b) Indokoljátok meg, minek alapján gondoljátok, hogy az általatok megjelölt sornál ér véget az első rész!

É N

É S

M Á S O K

c) Értelmezzétek az alábbi sorokat! „lehetek önmagam, mint ahogy a valóságban sosem, mert akkor mindig elvárnak tőlem valamit, ami nem is én vagyok,”

d) Gyűjtsétek össze a versből azokat a szövegrészeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy az interneten barátkozni jobb dolog, mint „élőben”!

e) Ha a vers az első szakasszal véget érne, mennyiben változna meg a jelentése?

f) Mire vágyik valójában a vers csetelős szereplője? Indokoljátok meg a válaszotokat!

g) Keressetek szójátékokat és szokatlan jelzői módosítókat a versben!

125

126

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

h) Hasonlítsátok össze a versbeli valóságot a „számítógépdobozos” világgal! Valóság

„Számítógépdobozos” világ

i) Keressetek rímpárokat a versben!

j) Írjátok a rímelő szavakat a halmazábrába! k) Milyen jelentést kap a számítógép doboza a vers befejező részében?

É N

É S

M Á S O K

11. Olvassátok el az alábbi novellát!

KARINTHY FRIGYES: A JÓ TANULÓ FELEL A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. Az ő neve nem tisztán egy ember jelzésére szolgál; – szimbólum ez a név, ahány fiú az Osztályban, annyi apa ismeri otthon ezt a nevet. „A Steinmann miért tudja megtanulni?” – kérdezi otthon harminckét apa harminckét fiútól. „Kérd meg Steinmannt, hogy magyarázza meg”, mondja az apa, és a fiú valóban megkéri a Steinmannt. A Steinmann mindent tud előre, még mielőtt megmagyarázták volna. Matematikai lapokba dolgozik, és titokzatos szavakat tud, amiket csak az egyetemen tanítanak. Vannak dolgok, amiket mi is tudunk, de ahogy Steinmann tudja, az a biztos, az az egyedüli helyes, az az Abszolút. Steinmann felel. Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt; halálos feszültség remeg az Osztály felett. Mikor később a francia rémuralom történetét olvastam, mikor a Bicêtre foglyai közül előszólítják a halálraítélteket: mindig így tudtam csak elképzelni. Az agyak utolsó, véres erőfeszítésben kapkodnak lélegzet után – még van két másodperc, azalatt mindenki villámgyorsan elmondja magában a mértani haladvány tételeit. Tanár úr, én készültem, mondja az ember magában. Tanár úr, fiam tegnap gyöngélkedett. Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merőben szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egészen elernyed, és behunyja a szemét: hulljon le fejére a bárd. Eglmayer, az utolsó padban egészen elbújik Deckmann háta mögé, ő nincs is itt, köszöni szépen, nem tud semmiről, őt írják be a hiányzók közé, töröljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben. A tanár kettőt lapoz, a ’K’ betűnél lehet – Altmann, aki az év elején Katonára magyarosította a nevét, e percben mélyen megbánta ezt az elhamarkodott lépést. – De aztán nagyot lélegzik: egyszerre megállnak, és a tanár becsukja a noteszt. – Steinmann! – mondja egészen halkan és kivételesen. Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll – a mellette ülő kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes dekoratív szereplője egy nagy eseménynek. Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre, és összetett ujjakkal gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy, és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát, és sebesen törülni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni a társadalomnak, ő ráér gondolni a köztisztaságra és az emberiség békés fejlődésére, és letörüli a táblát. – Hát – mondja a tanár, és gondolkodva húzza a szót –, majd valami érdekes példát veszünk... A jó tanuló udvariasan és végtelen megértéssel köhög. Természetesen, valami érdekes példát, az érdekes helyzetnek megfelelőt. Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép grófnő, akinek egy gróf megkérte a kezét, és mielőtt válaszolna, megértéssel és rokonszenvvel mélyen a gróf szemébe néz, jól tudva, hogy e tekintet elbűvöli a grófot, s a gróf remegő boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvező lesz. – Vegyünk egy kúpot... – mondja a gróf.

127

128

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

– Egy kúpot – mondja Steinmann, a grófnő. De már ezt is úgy tudja mondani, ez a Steinmann, annyi megértéssel, olyan okosan: csak ő tudja, ‘mennyire’ kúp az, amit veszünk. Én, Steinmann, a legjobb tanuló az egész osztályban, veszek egy kúpot, mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, miért vettem a kúpot, de nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék ezzel a kúppal, én is ott leszek a helyemen, és megbirkózom vele. – Különben – mondj a tanár hirtelen –, vegyünk inkább egy csonka gúlát. – Csonka gúla – ismétli a jó tanuló, ha lehet még értelmesebben. Ő a csonka gúlával éppen olyan határozott, barátságos, bár fölényes viszonyban van, mint a kúppal. Mi neki egy csonka gúla? Ő nagyon jól tudja, őt nem lehet félrevezetni, a csonka gúla is csak olyan gúla, mint más, normális gúla, egyszerű gúla, amilyent egy Eglmayer is el tud képzelni – csak le van vágva belőle egy másik gúla. A felelés rövid ideig tart. Félszavakban beszélnek egymással, értik egymást, lassanként intim dialógus alakul ki a tanár és a jó tanuló közt: mi már nem is értjük, ez az ő kettejük dolga, két rokon lélek, mely itt előttünk egyesül, a differenciálegyenletek éteri légkörében. Egy mondat közepén eszmél rá a tanár, hogy miért is beszélgetnek ők, hogy ez felelés, az előmenetel megítélése. A jó tanulónak be se kell fejezni ezt a mondatot. Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség afelől, hogy be tudja fejezni? A jó tanuló szerényen és illedelmesen ül le. A következő percben már roppant érdeklődéssel figyeli a következő felelő szánalmas dadogását: egy szónál gúnyosan és diszkréten elmosolyodik, és a tanár tekintetét keresi lopva, hogy még egyszer összenézzen vele, és a tanár lássa, hogy ő, bár nem szól, arcizma se rándul: e gúnyos mosolyban jelezni óhajtja, mennyire tisztában van vele, milyen marhaságot mondott a felelő, és hogy mit kellett volna felelnie. a) Ki az elbeszélő? Bizonyítsátok idézettel!

b) Vajon milyen „titokzatos szavakat” tud Steinmann?

c) Mi történik, amikor a tanár felszólítja a jó tanulót? Húzzátok alá! d) Húzzátok alá az idézetben azokat a szavakat, amelyek nem illenek a helyzethez és a helyszínhez! A jó tanuló udvariasan és végtelen megértéssel köhög. Természetesen, valami érdekes példát, az érdekes helyzetnek megfelelőt. Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép grófnő, akinek egy gróf megkérte a kezét, és mielőtt válaszolna, megértéssel és rokonszenvvel mélyen a gróf szemébe néz, jól tudva, hogy e tekintet elbűvöli a grófot, s a gróf remegő boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvező lesz. – Vegyünk egy kúpot... – mondja a gróf.

4 .

É N

É S

M Á S O K

– Egy kúpot – mondja Steinmann, a grófnő. De már ezt is úgy tudja mondani, ez a Steinmann, annyi megértéssel, olyan okosan: csak ő tudja, ‘mennyire’ kúp az, amit veszünk. Én, Steinmann, a legjobb tanuló az egész osztályban, veszek egy kúpot, mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, miért vettem a kúpot, de nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék ezzel a kúppal, én is ott leszek a helyemen, és megbirkózom vele. e) Fogalmazzátok meg, hogy milyen helyzetekben használjuk inkább az aláhúzott szavakat!

f) Írjatok ki a novellából olyan kifejezéseket, mondatrészleteket, amelyekkel az elbeszélő megszépíti, eszményíti a jó tanulót!

g) Mit jelent: ez a név (Steinmann) szimbólum?

h) Miért van nagybetűvel írva az osztály szó?

i) Keressetek túlzásokat a novellában!

j) Keressetek a novellában olyan metaforikus kifejezéseket, amelyeket az elbeszélő szó szerint értelmez, és ettől a szöveg vagy szövegrész nevetségessé válik!

129

130

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

k) Összességében: milyen hatással volt rátok, milyen érzelmeket váltott ki belőletek az elbeszélés?

Hogy jobban lássalak, hogy jobban lássanak… Biztos te is tapasztaltad már, hogy bizonyos kommunikációs helyzetekben kellemetlenül érezzük magunkat, nincs kellő önbizalmunk. Ez többféle okból fakadhat. Például: • nem

jól mérjük fel a szituációt, helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látjuk, • úgy érezzük, hogy kudarcot fogunk vallani, • partnereinkből hiányzik az elfogadás, a bizalom stb. vagy éppen az együttérzés képessége. •a

A felsorolt esetekben feszültség, rossz érzés keletkezik bennünk, és reakcióink ennek megfelelően alakulnak. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minél több és többféle kommunikációs helyzetet elemezzünk, ami segít abban, hogy adott szituációban megfelelő viselkedésformát alkalmazzunk. Ugyanis ha egy helyzetet pozitívnak látunk, érdekesnek tartunk, akkor sikerre számítunk, így a problémák megoldása is könnyebben megy. Ha azonban akár önmagunkat, akár a másikat nem tudjuk elfogadni, akkor nem vagyunk képesek a kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni. A saját magunkról vagy másokról (külsőről, érzelmekről, állapotról, cselekedetről stb.) alkotott véleményünket különböző formákban közvetíthetjük. Nézzünk egy konkrét példát: Fanni összetörte anya legkedvesebb vázáját, ami még a dédié volt. Az, hogy mit mondunk Fanninak, célunktól, szokásainktól, nyelvhasználatunktól, érzelmi állapotunktól stb. függ. Figyeld meg a reakciók közötti különbséget! Lehet így: Csoda, hogy ezzel az egy vázával megúsztuk. Gondolom, ez neked nem jelent semmit!? Hiszen csak egy öreg váza, nem? Te, te kétbalkezes, hát semmit nem lehet rád bízni?! De lehet így is: Tudom, mennyire bánt, nekem is nagyon fontos volt ez a váza. Ne szomorkodj, összerakni sajnos nem tudjuk, viszont mindig emlékezni fogunk rá. Egyszer én is hasonló helyzetbe kerültem,... A GÚNY a másik tudatos elítélő kinevetése, kinevettetése. Azt fejezi ki, hogy a gúnyolódók nem vállalnak közösséget a kigúnyolttal. Értékeit, értékességét, igazságát felháborodottan, indulatosan megkérdőjelezik. A gúnynak jó példája a Karinthy-novella.

É N

É S

M Á S O K

Az elítélő kinevettetés leggyakoribb eszköze a TÚLZÁS. Érzelmeink, véleményünk közvetítésére gyakran használjuk. Például: Az agyamra megy. Olyan kövér, hogy könnyebb átugrani, mint megkerülni. Olyan rosszul tájékozódik, hogy a szobáját is csak térképpel találja meg. Olyan okos, mint a nap. Sötét, mint az éjszaka. Szép, mint egy álom. Az IRÓNIA dicséretbe burkolt elmarasztalás. Olyan tettetés, amikor az ellenkezőjét mondjuk annak, amit gondolunk. Az ÖNIRÓNIA a magunkról alkotott ironikus ítélet, jellemzés. A PARÓDIA irodalmi, zenei alkotások jellegzetességeinek, mások viselkedésének, szóhasználatának kifigurázása, nevetségessé tevése. Például: Peti folyton használja az „izé” és a „meg minden” töltelékszót. Az osztálytársai folyton parodizálják: „Jaj! Képzeljétek el, hogy izé, hogy tegnap láttam egy filmet meg minden, és izé, hát annyira tetszett meg minden, hogy elhatároztam, hogy izé, izé, még egyszer megnézem, meg minden.” A KARIKATÚRA a jellegzetes vonásokat szándékosan eltúlzó mű. Gúnyrajz. A gúny, az irónia, a túlzás, a paródia és a karikatúra nagyon sokban hasonlít egymásra, sokszor nem is lehet éles határt húzni közöttük.

l) Nézd meg a karikatúrákat, és írj hozzájuk ironikus címet!

131

132

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

12. Fejtsétek meg az alábbi szavak jelentését! A) Találjátok ki, mire szolgálhattak régen az alábbi iskolai élettel kapcsolatos tárgyak!

KIFEJEZÉS

MIRE SZOLGÁLT EZ A TÁRGY?

TARISZNYA

SPONGYA

PALAVESSZŐ

TOLLSZÁR, RÉZTOLL

IRKA

B) Csoportosítsátok az egymáshoz tartozó kifejezéseket, magyarázatokat és képeket!

É N

É S

M Á S O K

13. Gárdonyi Géza Bűntárgyalás című elbeszélésével foglalkozunk. A) Olvassátok el az elbeszélést, és húzzátok alá azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket nem ismertek!

GÁRDONYI GÉZA: BŰNTÁRGYALÁS Marci új irkát vett. A kezében hozta, hogy össze ne gyűrődjön. Az irka sárga volt, mint a citrom. A keze piros volt, mint a mályva. Az orra is piros volt: kicsípte a hideg. Már közel járt az idő a két órához, mikor Marci az iskolába ért. Bizonyosan az irkavétellel töltötte el az időt. Sietve jött pedig. A nagy vászontarisznya ide-oda lóbálódott a térdén; s az új csizmácska szaporán kopogott. A dombon csuszka van. Hogy hamarabb leérjen, nekifutott. A végén egyet hemperedett a havon, s bizony a levegőbe rúgott. De az irkának szerencsére nem esett baja. Az iskolában halk zajgás van, mikor Marci belódul. Mindig így szokott lenni a tanítás előtt. A gyerekek beszélgetnek, mint az emberek, komolyan, tréfásan, a dolguk szerint. Mindenki beszélhet a körülötte ülőkkel, csak kiáltania nem szabad. Aki kiált, annak a nevét Istenes Imre fölírja a táblára. Marcinak a második padban van a helye, Kószó Jancsi mellett. Jancsi is hétesztendős fiú. Eleven kis barna gyerek. Mindig licseg-locsog a szomszédjaival, hol az előtte ülővel, hol a mögötte ülővel. Még mikor csendesen kell ülnie, akkor is könnyebb a lelkének, ha a lábát rázhatja, vagy ha a rátekintőnek a szeme közé kaffant, mint a kutya szokott kaffantani a légyre. De éppen azért is ül Marci mellett. Marci komoly és nyugodt vérű. Ha sohase szólna, azt lehetne vélni, hogy mindent tud, mint a püspök. Nem tud pedig szegény semmit, csak éppen a szeme okos. Hát Marci beül a padba. A nagy báránybőrsatyakot begyűri maga elé. A kis zömök tintásüveget leoldja a madzagról és a padra állítja. Oda állítja az új sárga borítékú irka fölé. Aztán belenyúl a vászontarisznyába, s kiemel onnan egy táblát, egy nagy fanyelű bicskát, egy könyvet, egy birsalmát és egy tekercs madzagot. Végül már könyékig nyúl a tarisznyába, s még az ottmaradt szerszámok közül egy tollszárat kotor elő. A tollszár vasában farral kifelé áll a réztoll. Kirántja és rátűzi a vasra. E készülődések alatt hárman is elkapják előle az új irkát és megnézik. Ilyen Zrínyi Miklósos irka van elég az iskolában, de azért megnézik. Zrínyi Miklóst is megnézik, az egyszeregyet is megnézik. Megolvassák, hány a levél az irkában, pedig soha sincs se kevesebb, se több hatnál. Marci mind a háromszor visszarántja az irkát. Utoljára kapja a nagy birsalmát, ráteszi. A birsalmához már nem mer senki se nyúlni. Az már haragot keltene. Annak nebántsd a neve. Marci a foga közé veszi a tintásüveg dugóját, és egyet csavar az üvegen. A szomszéd mindeddig a padon térdelt, s a mögötte ülő leánykával valami palavessző cseréjét tárgyalta. A csere elvégződött. Jancsi megfordult. Hirtelen fordult, ahogy szokott. A dugó éppen akkor cuppant ki az üvegből. Jancsi megtaszította Marcit. A ténta kilottyant. Marci visszahőkölt és kikerekedett szemmel, szinte dermedten bámult az irkára, az almára meg a tarisznyára. Az üveg tartalma azon a három tárgyon folydogált. Az irkán fekete Balaton. Az almán fekete gyöngy. A tarisznyán fekete Tisza, Duna, Dráva, Száva. Csöpög mind a négy folyó a padlóra. A következő pillanatban lobbot vetett Marci szeme, s úgy teremtette képen Jancsit, hogy az szegény majd kiesett a padból.

133

134

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Én éppen akkor léptem az iskolába. A gyerekek fölkeltek, és dicsértesséket kiáltottak. De az arcokon a káröröm ragyogása, izgalom és kérdés látszott. Hátul egy leány a szájára tette a kezét, hogy a mosolygását eltakarja. Mert a pofont mindnyájan látták. S azt is látták, hogy az én két szemem a két gyerekre szegeződik. Marci sápadt. Jancsi piros. Az iskola csöndes a visszafojtott izgalomtól. A szavamat lesték. A pofozkodás nagy bűn. Az emberi arc szent. A pofozkodás polgári szentségtörés. – Spongyát! – szólaltam meg végre hideg nyugalommal. Istenes Imrének mondtam ezt. Istenes a tábla mellett ül. Legközelebb őhozzá van a spongya. – Töröld le a tintát arról a fiúról. Istenes a nagy csöndességben letörülgette az irkát, a padot, a tarisznyát. A birsalmán is végighúzta a spongyát. Aztán meglátta, hogy a Jancsi homlokán is van egy babszemnyi folt. A spongyával odatörült. Több rákenődött, mint amennyi ott volt, de ez az ügynek komolyságán és ünnepiségén mit sem változtatott. Akkor újra megszólaltam: – Ez a két fiú a tanítás után itt marad. Most nincs idő arra, hogy tárgyaljuk a cselekedetüket! Értetted, Nagy Márton? Értetted, Kószó János? – Értettem – felelte búsan a két bűnbeesett. Komoly és szótlan maradt mind a kettő egész délután. A kezüket soha buzgóbban nem fonták össze a mellükön a magyarázat alatt, és soha jobban nem figyelmeztek. Mindössze egyszer történt számolás ideje alatt, hogy Marci belenyúlt a tarisznyájába és kivette a birsalmát. Megnézte komoly szemmel és ugyanolyan komolyan megnyalta. Aztán visszadugta a tarisznyába. Estefelé elbocsátottam a gyerekeket. Csak a két bűnös maradt ottan meg két leányka. A két leánynak az iskolát kellett megsöpörnie. Sorrendben söprik mindennap az iskolát. A kapuban útnak eresztettem a gyerekeket, s egy-két percig ott maradtam: beszélgettem Miklósnéval. Harasztot hozott az asszony a hátán az erdőről szalmazsákban. Azt kérdeztem meg, hogy mire való? Az asszony elmondta, hogy a haraszt ló alá kell. Nincs szalmájuk. Minden héten kell ennyi a ló alá. – Hát a maguk ágyába hányszor tesznek friss szalmát? – Csak aratáskor – felelte az asszony. Aztán egy másik asszony is jött: Harmaciné, egy fiatal gazdának a felesége. Korán-hervadt arcú, fekete szemű asszony. Az is megállott egy percre, s arra kért, hogy a kisfiát fogadjam be az iskolába. A fiúcska csak most múlt ötesztendős és hát én csak azért is megtettem kérését, mert az asszony mindig szomorú. Mért szomorú? Nem tudom. Az ura jó ember és békességben élnek. Szegényeknek se szegények. Azt mondják, hogy leánykorában valami úrfélébe volt az asszonyka szerelmes, és hogy arra bánkódik. Az asszony a szomszéd vármegyéből való, jó négy óra járás ide a faluja. Lehet, hogy csak azért mondáznak így róla, mert nem idevaló. Hát kis ideig ott beszélgettem a két asszonnyal, aztán magukra hagytam őket. Mikor bemegyek a szobába, s pipára gyújtok, akkor jut eszembe, hogy két rabom is van.

É N

É S

M Á S O K

Nézek az iskolába, hát ott ül a két bűnös a padlásig kavargó porban, tárt ablak, tárt ajtó között, hajadonfővel. Mind a kettő a helyén. Ülnek szótlanul, a kezüket a mellükön összefonva. Az arcukon gondolkodás és aggodalom. – Gyertek be a szobámba! Bekocognak. Mind a kettőn a térdig érő vászontarisznya. A Marci tarisznyájában ott dudorodik még a birsalma is. Leülök egy székre. A két gyerek egy intésemre elém áll. Állnak előttem olyan arccal, mint a latrok szoktak az akasztófa alatt. – Hát, Nagy Márton: te beszélj először. Nagy Márton hebegve elmondja, hogy új irkát vett, és hogy Jancsi meglökte a tintásüveget. Azzal megáll. – Tovább. Még nincs vége. – Hén aztán... hén... aztán... pofon... h... vágtam...h. – No most már beszéljen Kószó János. Kószó János valamivel nyugodtabb. Csak az orra mozog, meg a szemöldöke. Már bizonyára sokszorosan átfontolgatta az esetet, s a maga bűnét sokkal kisebbnek tudja, mint a Marciét. – Nem láttam, hogy izé... mit csinál Marci – mondja ártatlankodva. – Csak ahogy megfordultam, meglökődött. – Ha tudtad volna, hogy tinta van a kezében, meglökted volna-e? – Dehogy. – No, Nagy Márton! Bűnösnek vádolod-e még Jancsit? – Nem...h. – Jól tetted-e, hogy pofon vágtad? Erre nem felelt azonnal. Egyet nyelt, aztán megint egyet nyelt. A szó nem jön. – No? Könnyező szemmel feleli: – Nem... h. – No? – Tudod-e te azt, hogy nagy bűnt cselekedtél? Tudod te azt, hogy az ember arca a lélek virága! Aki az arcot megüti, a lelket üti meg! A lélek pedig Istenből való részünk; örökkévaló! A fiú szeméből könnyek görögnek. A szavakat aligha értette; de a hangnak is van értelme, mikor a hang a szívhez szól. – Bánod-e, hogy ezt cselekedted? – Bánom...h. – Hát ha bánod, csókold meg ott, ahol megütötted. Jancsi odafordítja az arca jobb felét. Marci bűnbánattal megcuppantja. Aztán megint állnak várakozó szemmel, de most már nyugodtabban. – Haragszol-e még Jancsi Marcira? – Nem haragszok – feleli a fiú csöndesen. – De ennek most nincs tintája. Megfelezed-e vele a magad tintáját? – Meg. – Hát akkor elmehettek. Az ablakon utánok néztem. Kint a havas kocsiúton csöndesen ballagtak egymás mellett. A dombon, a keresztnél Marci megállt. Belenyúlt könyékig a tarisznyába. Jancsi is megállt, s várakozón nézte a munkálatot.

135

136

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Marci előmunkálta a tarisznya aljából a nagy birsalmát meg a bugylibicskát. Az almát kettévágta. Odanyújtotta a felét Jancsinak. (mek.oszk.hu/00600/00657/html/03.htm#cim35) a) Értelmezzétek közösen az ismeretlen szövegrészeket! Amelyik kifejezést senki nem ismeri, azt keressétek meg a szótárban vagy a lexikonban! b) Egyetértetek vagy nem a következő állítással? Vitassátok meg! Véleményeteket indokoljátok is! Az elbeszélésnek nagyon egyszerű a cselekménye. A történet mégis izgalmas, tele van feszültséggel.

c) Írjátok át a régies kifejezéseket! Hogyan hangoznának ezek a mondatok manapság? Az iskolában halk zajgás van, mikor Marci belódul.

A gyerekek beszélgetnek, mint az emberek…

Marci komoly és nyugodt vérű.

Megolvassák, hány a levél az irkában…

A ténta kilottyant.

A következő pillanatban lobbot vetett Marci szeme,...

... és soha jobban nem figyelmeztek.

É N

É S

M Á S O K

B) Olvassátok el az elbeszélés rövidített változatát!

BŰNTÁRGYALÁS Marci új füzetet vett. A kezében hozta, hogy össze ne gyűrődjön. A füzet sárga volt, mint a citrom. Marci keze piros volt, mint a mályva. Az orra is piros volt: kicsípte a hideg. Már közel két óra volt, amikor Marci az iskolába ért. Bizonyosan a vásárlással töltötte el az időt, pedig sietett. A domb csúszós volt, így Marci, hogy hamarabb leérjen, nekifutott és lecsúszott róla. Az iskolában a gyerekek halkan beszélgettek, viccelődtek. Óra előtt mindenki beszélhetett a körülötte ülőkkel, csak kiabálni nem volt szabad. Aki kiabált, annak a nevét Istenes Imre fölírta a táblára. Marci a második padban ült Kószó Jancsi mellett. Jancsi hétéves, eleven barna gyerek volt. Folyamatosan fecsegett a szomszédjaival. Éppen azért ültette a tanító úr oda, mert Marci komoly és nyugodt fiú volt. Marci beült a padba. Sapkáját begyűrte maga elé. A tintásüveget a padra állította új füzete fölé. Aztán kivett a tarisznyájából egy táblát, egy nagy fanyelű bicskát, egy könyvet, egy birsalmát, egy tekercs madzagot és egy tollszárat. Készülődés közben hárman megnézték új füzetét. A füzeten Zrínyi Miklós volt és a szorzótábla. Megszámolták, hány oldal van benne, pedig most is, mint mindig, hat lap volt a füzetben. Marcit zavarta, hogy társai elveszik a füzetét, ezért rátette a birsalmát, mert ahhoz senki nem mert hozzányúlni. Marci fogta a tintásüveget, és a fogával akarta kihúzni belőle a dugót. Jancsi a padon térdelt, s szokásához híven beszélgetett. Váratlanul megfordult, és éppen akkor lökte meg Marcit, amikor a dugó kicsúszott az üvegből. A tinta ráömlött Marci füzetére, almájára és tarisznyájára. A következő pillanatban Marci olyan mérges lett, hogy úgy pofon vágta Jancsit, hogy szegény majdnem kiesett a padból. Éppen akkor lépett be a tanító úr. A gyerekek fölálltak, köszöntek, és izgalommal várták, mit szól a tanítójuk. Marci sápadt volt, Jancsi pedig piros. – Szivacsot! – szólalt meg végre a tanító hideg nyugalommal. Istenes Imrének mondta, aki legközelebb ült a táblához. – Töröld le a tintát arról a fiúról. Istenes letörülgette a füzetet, a padot, a tarisznyát. Megtörölte a birsalmát és Jancsi homlokát is. – Ez a két fiú a tanítás után itt marad. Most nincs idő arra, hogy megbeszéljük, mit csináltak! Értettétek? – Igen – felelte szomorúan a két fiú. Mindketten egész délután szótlanok volt. Estefelé, amikor a többi gyerek hazament, csak a két bűnös maradt az iskolában. Bementek a tanító szobájába. A tanító úr leült, a két gyerek pedig elé állt. – Nagy Márton, mondd el, mi történt – kezdte a tanító. Marci hebegve-habogva elmondta az esetet. – Most te jössz, Kószó János. Jancsi valamivel nyugodtabban beszélt.

137

138

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

– Ha tudtad volna, hogy tinta van a kezében, meglökted volna őt? – kérdezte a tanító Jancsitól. – Dehogy. – No, Marci! Bűnösnek tartod-e még Jancsit? – Nem. – Jól tetted, hogy pofon vágtad? – Nem – felelt Marci könnyes szemmel. – Tudod te azt, hogy aki az arcot megüti, a lelket üti meg? Megbántad, amit tettél? – Megbántam. – Akkor csókold meg ott, ahol megütötted. Jancsi odafordította az arca jobb felét. Marci bűnbánattal megpuszilta. – Jancsi, haragszol-e még Marcira? – Nem haragszom – felelte a fiú csöndesen. – Mivel Marcinak most nincs tintája, megfelezed-e vele a magadét? – Meg. – Hát akkor elmehettek. A tanító az ablakból nézte a gyerekeket. A havas kocsiúton csöndesen ballagtak egymás mellett. A dombon, a keresztnél Marci megállt. Belenyúlt a tarisznyájába, elővette a birsalmát meg a bicskát. Az almát kettévágta, és a felét odanyújtotta Jancsinak. a) Egészítsétek ki az ábrát! A fölső sorba a szereplők tulajdonságait, az alsó alakzatokba pedig a szereplők cselekedeteit írjátok be!

MARCI

JANCSI

TANÍTÓ ÚR

É N

É S

M Á S O K

b) Ti mit tettetek volna a tanító úr helyében? Vitassátok meg! Írja le mindenki egyéni döntését!

c) Az elbeszélésben olvasott információk segítségével rajzoljátok le Marci füzetét! 14. Igaz vagy hamis? A) Húzd alá, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! A hamis állításokat a szövegből vett példákkal javítsd! a) Amikor a tanító úr belépett, a gyerekek fölálltak, és dicsértessékkel köszöntek. IGAZ

HAMIS

Példa:

b) Marci keze piros volt, mint a mályva. IGAZ

HAMIS

Példa:

c) Marci komoly fiú volt, mindig mindent tudott. IGAZ

HAMIS

Példa:

d) Jancsi megpuszilta Marci arcát ott, ahol megütötte. IGAZ

Példa:

HAMIS

139

140

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

e) A hangoskodó gyerekeket Istenes Imre írta fel a táblára, mert ő volt a legjobb tanuló. IGAZ

HAMIS

Példa:

f) Jancsi a padon térdelt, és a mögötte ülő lánnyal tárgyalt. IGAZ

HAMIS

Példa:

g) Harmaciné egy fiatal gazda felesége volt, korán öregedő, barna szemű asszony. IGAZ

HAMIS

Példa:

B) Húzd alá, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! A hamis állításokat a szövegből vett példákkal javítsd! a) Jancsi a harmadik padban ült. IGAZ

HAMIS

Példa:

b) Marci a tarisznyájából egy könyvet, egy tollszárat, egy bicskát és egy birsalmát vett elő. IGAZ

HAMIS

Példa:

c) A hangoskodó gyerekeket Istenes Imre írta fel a táblára, mert ő volt a legjobb tanuló. IGAZ

HAMIS

Példa:

d) Marci megpuszilta Jancsi arcát ott, ahol megütötte. IGAZ

Példa:

HAMIS

É N

É S

M Á S O K

e) Amikor a tanító úr belépett, Jancsi sápadt volt, Marci pedig piros. IGAZ

HAMIS

Példa:

f) Jancsi a padon térdelt, és a mögötte ülő lánnyal tárgyalt. IGAZ

HAMIS

Példa:

g) Marci új füzete citromsárga volt. IGAZ

HAMIS

Példa:

15. Most vizsgáljuk meg az elbeszélést részenként! a) Adjatok címet az első résznek! Cím: Marci új irkát vett. A kezében hozta, hogy össze ne gyűrődjön. Az irka sárga volt, mint a citrom. A keze piros volt, mint a mályva. Az orra is piros volt: kicsípte a hideg. [...] Az iskolában halk zajgás van, mikor Marci belódul. Mindig így szokott lenni a tanítás előtt. A gyerekek beszélgetnek, mint az emberek, komolyan, tréfásan, a dolguk szerint. Mindenki beszélhet a körülötte ülőkkel, csak kiáltania nem szabad. Aki kiált, annak a nevét Istenes Imre fölírja a táblára. Marcinak a második padban van a helye, Kószó Jancsi mellett. Jancsi is hétesztendős fiú. Eleven kis barna gyerek. Mindig licseg-locsog a szomszédjaival, hol az előtte ülővel, hol a mögötte ülővel. Még mikor csendesen kell ülnie, akkor is könnyebb a lelkének, ha a lábát rázhatja, vagy ha a rátekintőnek a szeme közé kaffant, mint a kutya szokott kaffantani a légyre. De éppen azért is ül Marci mellett. Marci komoly és nyugodt vérű. Ha sohase szólna, azt lehetne vélni, hogy mindent tud, mint a püspök. Nem tud pedig szegény semmit, csak éppen a szeme okos. Hát Marci beül a padba. A nagy báránybőrsatyakot begyűri maga elé. A kis zömök tintásüveget leoldja a madzagról és a padra állítja. Oda állítja az új sárga borítékú irka fölé. Aztán belenyúl a vászontarisznyába, s kiemel onnan egy táblát, egy nagy fanyelű bicskát, egy könyvet, egy birsalmát és egy tekercs madzagot. Végül már könyékig nyúl a tarisznyába, s még az ottmaradt szerszámok közül egy tollszárat kotor elő.

141

142

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Készítsétek el az első rész történetpiramisát!

(1 szó a helyszínről)

(2 szó a szereplőkről)

(3 szó az eseményről) b) Adjatok címet a második résznek! Cím: Marci a foga közé veszi a tintásüveg dugóját, és egyet csavar az üvegen. A szomszéd mindeddig a padon térdelt, s a mögötte ülő leánykával valami palavessző cseréjét tárgyalta. A csere elvégződött. Jancsi megfordult. Hirtelen fordult, ahogy szokott. A dugó éppen akkor cuppant ki az üvegből. Jancsi megtaszította Marcit. A ténta kilottyant. Marci visszahőkölt és kikerekedett szemmel, szinte dermedten bámult az irkára, az almára meg a tarisznyára. Az üveg tartalma azon a három tárgyon folydogált. Az irkán fekete Balaton. Az almán fekete gyöngy. A tarisznyán fekete Tisza, Duna, Dráva, Száva. Csöpög mind a négy folyó a padlóra. A következő pillanatban lobbot vetett Marci szeme, s úgy teremtette képen Jancsit, hogy az szegény majd kiesett a padból. Én éppen akkor léptem az iskolába. A gyerekek fölkeltek és dicsértesséket kiáltottak. De az arcokon a káröröm ragyogása, izgalom és kérdés látszott. Hátul egy leány a szájára tette a kezét, hogy a mosolygását eltakarja. Mert a pofont mindnyájan látták. S azt is látták, hogy az én két szemem a két gyerekre szegeződik. Marci sápadt. Jancsi piros. Az iskola csöndes a visszafojtott izgalomtól. A szavamat lesték. A pofozkodás nagy bűn. Az emberi arc szent. A pofozkodás polgári szentségtörés. – Spongyát! – szólaltam meg végre hideg nyugalommal. Istenes Imrének mondtam ezt. Istenes a tábla mellett ül. Legközelebb őhozzá van a spongya. – Töröld le a tintát arról a fiúról. Istenes a nagy csöndességben letörülgette az irkát, a padot, a tarisznyát. A birsalmán is végighúzta a spongyát. Aztán meglátta, hogy a Jancsi homlokán is van egy babszemnyi folt. A spongyával odatörült. Több rákenődött, mint amennyi ott volt, de ez az ügynek komolyságán és ünnepiségén mit sem változtatott. Akkor újra megszólaltam:

É N

É S

M Á S O K

– Ez a két fiú a tanítás után itt marad. Most nincs idő arra, hogy tárgyaljuk a cselekedetüket! Értetted, Nagy Márton? Értetted, Kószó János? – Értettem – felelte búsan a két bűnbeesett. Készítsétek el a második rész történetpiramisát!

(1 szó a szereplőkről)

(2 szó az eseményekről)

(3 szó a következményről) c) Adjatok címet az alábbi résznek! Cím: Nézek az iskolába, hát ott ül a két bűnös a padlásig kavargó porban, tárt ablak, tárt ajtó között, hajadonfővel. Mind a kettő a helyén. Ülnek szótlanul, a kezüket a mellükön összefonva. Az arcukon gondolkodás és aggodalom. – Gyertek be a szobámba! Bekocognak. Mind a kettőn a térdig érő vászontarisznya. A Marci tarisznyájában ott dudorodik még a birsalma is. Leülök egy székre. A két gyerek egy intésemre elém áll. Állnak előttem olyan arccal, mint a latrok szoktak az akasztófa alatt. – Hát, Nagy Márton: te beszélj először. Nagy Márton hebegve elmondja, hogy új irkát vett, és hogy Jancsi meglökte a tintásüveget. Azzal megáll. – Tovább. Még nincs vége. – Hén aztán... hén... aztán... pofon... h... vágtam...h. – No most már beszéljen Kószó János. Kószó János valamivel nyugodtabb. Csak az orra mozog, meg a szemöldöke. Már bizonyára sokszorosan átfontolgatta az esetet, s a maga bűnét sokkal kisebbnek tudja, mint a Marciét. – Nem láttam, hogy izé... mit csinál Marci – mondja ártatlankodva. – Csak ahogy megfordultam, meglökődött. – Ha tudtad volna, hogy tinta van a kezében, meglökted volna-e? – Dehogy. – No, Nagy Márton! Bűnösnek vádolod-e még Jancsit? – Nem...h. – Jól tetted-e, hogy pofon vágtad? Erre nem felelt azonnal. Egyet nyelt, aztán megint egyet nyelt. A szó nem jön.

143

144

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

– No? Könnyező szemmel feleli: – Nem... h. – No? – Tudod-e te azt, hogy nagy bűnt cselekedtél? Tudod te azt, hogy az ember arca a lélek virága! Aki az arcot megüti, a lelket üti meg! A lélek pedig Istenből való részünk; örökkévaló! A fiú szeméből könnyek görögnek. A szavakat aligha értette; de a hangnak is van értelme, mikor a hang a szívhez szól. − Bánod-e, hogy ezt cselekedted? − Bánom...h. − Hát ha bánod, csókold meg ott, ahol megütötted. Jancsi odafordítja az arca jobb felét. Marci bűnbánattal megcuppantja. Aztán megint állnak várakozó szemmel, de most már nyugodtabban. − Haragszol-e még Jancsi Marcira? − Nem haragszok – feleli a fiú csöndesen. − De ennek most nincs tintája. Megfelezed-e vele a magad tintáját? − Meg. − Hát akkor elmehettek. Az ablakon utánok néztem. Kint a havas kocsiúton csöndesen ballagtak egymás mellett. A dombon, a keresztnél Marci megállt. Belenyúlt könyékig a tarisznyába. Jancsi is megállt, s várakozón nézte a munkálatot. Marci előmunkálta a tarisznya aljából a nagy birsalmát meg a bugylibicskát. Az almát kettévágta. Odanyújtotta a felét Jancsinak. Készítsétek el a harmadik rész történetpiramisát!

(1 szó a helyszínről)

(2 szó az eseményről)

(3 szó a konfliktusról)

(4 szó a konfliktus megoldásáról) d) Adjatok címet az alábbi résznek! Cím: A kapuban útnak eresztettem a gyerekeket, s egy-két percig ott maradtam: beszélgettem Miklósnéval. Harasztot hozott az asszony a hátán az erdőről szalmazsákban. Azt kérdeztem meg, hogy mire való?

É N

É S

M Á S O K

Az asszony elmondta, hogy a haraszt ló alá kell. Nincs szalmájuk. Minden héten kell ennyi a ló alá. – Hát a maguk ágyába hányszor tesznek friss szalmát? – Csak aratáskor – felelte az asszony. Aztán egy másik asszony is jött: Harmaciné, egy fiatal gazdának a felesége. Korán-hervadt arcú, fekete szemű asszony. Az is megállott egy percre, s arra kért, hogy a kisfiát fogadjam be az iskolába. A fiúcska csak most múlt ötesztendős és hát én csak azért is megtettem kérését, mert az asszony mindig szomorú. Mért szomorú? Nem tudom. Az ura jó ember és békességben élnek. Szegényeknek se szegények. Azt mondják, hogy leánykorában valami úrfélébe volt az asszonyka szerelmes, és hogy arra bánkódik. Az asszony a szomszéd vármegyéből való, jó négy óra járás ide a faluja. Lehet, hogy csak azért mondáznak így róla, mert nem idevaló. Hát kis ideig ott beszélgettem a két asszonnyal, aztán magukra hagytam őket. Véleményetek szerint milyen szerepe van a fenti részletnek a történet egészében? Hogyan kapcsolódik a cselekményhez?

16. Döntsétek el! a) Írjátok be egymás alá az alábbi szavakat az elkövetett cselekedet súlyossága szerint. Az 1. sorba az a szó kerüljön, melynek jelentését a legenyhébbnek, az utolsó sorba pedig az, melyet a legsúlyosabbnak tartotok. Végül X-eljétek be, hogy Marci és Jancsi cselekedetére melyik volt jellemző. Több szót is bejelölhettek! baleset, bűn, hiba, vétek, ballépés KIFEJEZÉSEK 1. 2.

MARCI CSELEKEDETE

JANCSI CSELEKEDETE

145

146

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

3. 4. 5. b) Olvassátok el az alábbi mondatokat, és írjátok le, mit gondolhatott, mit érezhetett a szereplő az adott helyzetben! Marci visszahőkölt és kikerekedett szemmel, szinte dermedten bámult az irkára, az almára meg a tarisznyára.

Hátul egy leány a szájára tette a kezét, hogy a mosolygását eltakarja.

Marci sápadt.

Jancsi piros.

c) Beszéljétek meg, miért volt komoly jelentősége a történetben a birsalmának! Mit jelent a birsalma kettéosztása? A csoport véleményét rögzítsétek írásban!

É N

É S

M Á S O K

d) Készítsétek el az alábbi minta szerint Marci, Jancsi és a tanító jellemtérképét! Az ábrákat az összegyűjtött tulajdonságoknak és érveknek megfelelően alakítsátok!

ÉRVEK

TULAJDONSÁG

TULAJDONSÁG

ÉRVEK

A szereplõ neve

TULAJDONSÁG

ÉRVEK

147

148

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

17. Az alábbi részletből megismerhetitek Sólyomszemet.

J. F. COOPER: AZ UTOLSÓ MOHIKÁN (RÉSZLET)

A fehér emberen látszott, hogy életét az erdőkben töltötte, és sok viszontagságon ment keresztül. Végtagjai izmosak voltak, de inkább szívósak, mint gömbölyűek; minden idegszálukat és rostjukat acélossá edzette az élet. Zöld színű vadászinget viselt, melynek széléről fakósárga rojtok csüngtek alá, fején nyári bőrsapka volt. Kagylódíszes övéből nem hiányzott az éles kés, de tomahawkot nem viselt. Mokaszinja díszes volt és tarka, mint ezek az indián lábbelik általában; szarvasbőr lábszárvédői egészen a térdéig értek. Felszerelését egy lőporos szaru és egy puskagolyóknak való bőrzacskó egészítette ki; maga a fegyver valamivel távolabb volt, egy fának támasztva. Ez a puska azonnal elárulta, hogy tulajdonosa vadász, és nem katona: a vadászok ugyanis hosszú puskát használnak, míg a hadsereg tagjai rövidet. A vadász szeme kicsi volt, de éles és eleven, beszéd közben is állandóan fürkészte a környezetét, mintha attól tartana, hogy a fák közül bármikor előbukkanhat valamilyen fenevad vagy ellenség. Ez a gyanakvó készenlét némi ravaszkás színezetet adott a vadász arcának, mégis első pillantásra láthatta akárki, hogy talpig becsületes és őszinte emberrel áll szemben. (http://mek.tlkk.org/01300/01317/01317.htm#1)

a) Alkossatok a szöveg alapján olyan mondatokat, amelyek jelentése: „valakinek vagy valaminek van/volt/lesz valamije”! Például: A fehér embernek volt élete. VAGY A végtagoknak vannak idegszálai.

b) Az alábbi mondatok közül az egyik valódi birtoklást fejez ki, a másik rész-egész viszonyt. Húzzátok alá a valódi birtoklást kifejező mondatot! A vadásznak vannak lábszárvédői. – A lábszárvédőknek vannak tépőzárai.

É N

É S

M Á S O K

c) Gyűjtsétek a szövegből további példákat a táblázatba! VALÓDI BIRTOKLÁST KIFEJEZŐ MONDATOK

RÉSZ-EGÉSZ VISZONYT KIFEJEZŐ MONDATOK

d) A birtokos és a birtokszó között – a fentieken kívül – még sokféle viszony állhat fenn. Kapcsoljátok össze a birtoklást kifejező mondatokat a birtokos és a birtokszó között lévő viszony leírásával! A macskák nyávogása nem hagyta pihenni a háziakat. Három testvérem van. Mátyás szobra Kolozsváron látható.

rész-egész viszony tulajdonság/állapot viszony

A cseresznyének van magja.

eredet/ok-eredmény-okozat viszony

A ruhának piros színe legyen!

rokoni viszony

Marci bánata elmondhatatlan volt. Már van múzeuma a középkori festőknek. Szolnok városa kitüntette a költőt. Az ebéd főzésével töltötte az egész napot.

azonosság áll fenn a cselekvés birtokviszonyai

149

150

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

e) A birtokos szerkezetnek van rövid és hosszú formája. Hasonlítsátok össze őket! Teljes forma: a macskáknak a nyávogása. Rövid forma: a macska nyávogása.

f) Tegyük fel, hogy az alábbi birtokos szerkezetek egy mondatból valók. Írd le a mondatot! a szomszéd fia a fiú labdája a labda pattogása a pattogás zaja

g) Melyik formáját használtátok a birtokos szerkezeteknek? A teljeset vagy a rövidet? Miért?

h) Az alábbi birtokos szerkezetek kétértelműek. Alkossatok belőlük két-két mondatot úgy, hogy mindkét jelentésük egyértelmű legyen! a focista barátjával

az anya szeretete

a festő arcképe

É N

É S

M Á S O K

Kati látása

a kislány biztatása

A valakinek VAN valamije szerkezetű mondatokat BIRTOKLÁSMONDATOKnak nevezzük. Például: Péternek van három macskája. Dezsőnek vannak vombatjai. Az ilyen mondatok többségükben azt fejezik ki, hogy valaki a tulajdonosa valaminek. Például az előző mondat azt állítja, hogy Péter három macska tulajdonosa. A birtokost jelölő névszói szerkezetnek -nak/-nek viszonyragja van. Például: Péternek. A birtokosra utaló toldalékot viselő névszói szerkezet a birtokot jelöli: három macskája. A birtoklásmondat – ahogyan a birtokos szerkezetek is – nem mindig valóságos birtoklást fejez ki, hanem másféle viszonyokat is jelölhet: a lakás ajtaja, a szeme színe, a festő képe, a néni öccse, a focizás tétje, karácsony ünnepe. A birtoklásmondatok különleges szerkezetűek. Ha a tanult mondatrészek szerint megpróbáljuk elemezni a mondat szerkezetét, azt kell mondanunk, hogy a mondat állítmányi része a van ige ragozott alakja (van, vannak, volt, voltak stb.). A mondat alanyi része pedig az a névszói szerkezet, amelyiket az állítmányi résszel számban egyeztetjük. Például: Péternek van három macskája. – állítmányi rész: van, alanyi rész: három macskája. Lizának vannak teknősei. – állítmányi rész: vannak; alanyi rész: teknősei. A birtoklásmondatok alanyi részei mindig toldalékosak, ellentétben a „hagyományos”, eseményt leíró mondatok alanyi részeivel. Rajtuk a birtokosra utaló (a birtokossal egyező) toldalék található, amit már a birtokos szerkezet tanulmányozásakor megismerhettetek az ötödik osztályban: Pistának a táskája – Pistának van két táskája; az én nyakláncom – Nekem van a legszebb nyakláncom. 18. Figyeljétek meg az igealakokat az alábbi feladatokban! a) Húzzátok alá egyenes vonallal azokat a mondatokat, amelyekben a ragozott igealak önmagában utal az eseményre! Hullámos vonallal pedig azokat, amelyekben önmagából az igéből nem tudjuk meg, hogy a mondat milyen eseményt vagy történést fejez ki! Az eladó szeret beszélgetni a vásárlókkal. Sanyi hazamegy a barátaival. A kutya mindenhova követi gazdáját.

151

152

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Katinak sikerült meglocsolnia minden virágot. Jókedvemben énekelek. El kell menned almáért. b) Alkossatok mondatokat az alábbi szópárokkal! Például: fog, megiszik → János meg fogja inni a tejet. imád, táncol: akar, megold: kell, kimegy: igyekszik, megcsinál: készül, megválaszol szokott, bevásárol: c) Mit figyeltetek meg az általatok írt mondatokban az igekötő és az ige helyéről?

d) A Vombat szilveszterre meghívta a barátait, és bizony egy kis rendetlenség maradt a vendégek után. Közben Vombatmama telefonált, hogy korábban érnek haza. Segítsetek a Vombatnak, és mondjátok meg neki, hogy mit kell tennie, hogy rend legyen, és Vombatmama továbbra is büszke legyen rá!

É N

É S

M Á S O K

e) Fogalmazzátok át az előbbi szöveget úgy, mintha ti lennétek a Vombat! Például: A Vombatnak el kell mosogatnia.

El kell mosogatnom.

A magyar igék egyik különlegesen viselkedő alakja a -ni toldalékos alak, amelyet INFINITÍVUSZnak nevezünk. Sokféle szerepéből néhányat láttatok az előző feladatokban. Az infinitívusz egyik fontos szerepe, hogy jövő időt fejezhetünk ki a segítségével, ha a fog ige ragozott alakjaival együtt használjuk: aludni fogok, le fog ugrani. Figyeljük meg, hogy ha az infinitívuszban álló ige igekötős, akkor a fog az igekötő és az infinitívusz között állhat (mint a fenti le fog ugrani szerkezetben). A fog, akar, kell, szeret, szokott stb. tulajdonságú szavakat SEGÉDIGÉnek nevezzük.

153

154

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

6 .

É V F O L Y A M

Mi lehetne „főnévi igenév”? Korábban láttatok már példát az „igenevekre”, amelyeket igéből alkottunk, de nem úgy viselkednek, mint a ragozott igék, hanem a melléknevekhez vagy a határozókhoz hasonlóan (ezért neveztük őket melléknévi és határozói igeneveknek). Így az -ás/-és toldalékos alakokat, amelyekkel már szintén megismerkedtetek, nevezhetnénk „főnévi igeneveknek” is. Viszont problémát okozhat, hogy sokan a „főnévi igenév” elnevezést a -ni toldalékos alak, az infinitívusz megnevezésére használják. Ezt a gyakorlatot azért nem követjük, mert az infinitívusz semmiben sem hasonlít a főnevekre (nincsenek például ilyen mondatok: Az úszni egészséges. Három úszni volt a héten. Nem képes gyors futnira.). 19. Írd meg egy 19. századbeli iskola házirendjét! a) Próbáld meg a korabeli nyelvhasználat jellegzetességeit, kifejezéseit alkalmazni. b) A házirendhez adunk néhány szempontot, de szövegedet kiegészítheted más szabályokkal is. Hogyan kell viselkedni órák előtt és a szünetben? Hogyan kell ülni az órán? Mit kell tenni, ha belép a tanár? Mi a dolga a hetesnek? Ki takarítja az iskolát?