SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv

1

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SZARKA JUDIT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

GRAFIKA TIPOGRÁFIA

KÓRÓDI BENCE

S Z Ű C S É D UA BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SZARKA JUDIT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINIOVA KÖZOK TATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: CSELIK TIBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

O T T H O N

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők Arató Molnár Papp Rung

László Cecília Ágnes András

TARTALOM

OTTHON

5. o l d a l

MEGÉRKEZÉS – ISMERKEDÉS

3 1. o l d a l

B E S Z É LG E T É S I S K O L A I H E LY Z E T E K B E N

4 9. o l d a l

C S A L Á D O K K Ö Z E L É S T Á VO L

7 7. o l d a l

J Ó A K É R D É S!

9 9. o l d a l

A M É ZG A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K

12 7. o l d a l

OT T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N

M E G É R K E Z É S

1. MEGÉRKEZÉS – ISMERKEDÉS

Kedves Anya és Apa, megérkeztem Magyarországra. Nagyi meg Kornél voltak a repülőtéren. Nagyi azt monta, Kornél az unokatestvérem, és Pécsen lakik, de most nem. Mi az az unokatestvér? Az unoka testvére? De az én testvérem nem Kornél, hanem Luca. És nem értem, amit mond. Azt igen, amit nagyi. De Kornél fura szavakat mond, ojanokat, hogy csőváz meg baró. A repülőn jó volt, filmeket néztem. De egy néni mindig beszélgetni akart velem, hogy miért jövök egyedül, meg ijenek, én meg nem akartam. A nagyi lakása egész jó a hatodik emeleten van, van külön szobám és van PC is, de az a napaliban és Kornél mindig jáccik vele. Most elment, ezér tudok levelet írni. Nagyi azt monta, hogy internet csak miattam van, mert ti montátok, hogy legyen nekem. Szerinte nagyon drága, és nem is jó semmire. Félek hogy ki fogja kapcsoltatni. Szóljatok neki hogy ne csináljon ijet, mert nem fogunk tudni levelezni. Azt monta, irjak papiron levelet. De miért? Soha nem irtam papiron levelet. Hétfőn évnyitó lesz. Remélem kedvesek lesznek az osztálytársaim. Irjatok nekem, mongyátok meg Chrisnek, hogy ő is, sziasztok Ábel

–

I S M E R K E D É S

5

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

5 .

É V F O L Y A M

1. Képzeld el, hogy kilenc, számodra idegen emberrel hajótörést szenvedtél. Egy pici lakatlan szigetre vetett benneteket a tenger. Ott találtatok egymásra. a) Beszéljétek meg, milyen érzelmeket válthatott ki a hajótöröttekből a találkozás. Célotok, hogy minél pontosabban jelenítsétek meg az érzelmeket. b) Játsszátok el, hogy rátaláltok egymásra a szigeten! (1) Mutatkozzatok be egymásnak! (2) Nyugtassátok meg egymást, hogy nincs okotok félelemre! c) Értékeljétek egymást! (1) Valóban megnyugtatóak voltak-e a jelzések? (2) Próbáljátok megfogalmazni, leírni azokat a mozdulatsorokat, arckifejezéseket, testtartásokat, amelyeket megnyugtatónak ítéltek! (3) Ki, mit csinált, amikor „megnyugtató” volt? 2. Hogyan tovább? a) Hogyan érintkezik a csapat azzal a fiatalasszonnyal, aki nem beszéli a többiek nyelvét? b) Készítsetek képes szótárt azokból a szavakból és kézjelekből, amelyek feltétlenül kellenek az együttműködéshez!

KÉPES SZÓTÁR SZ AVAK-FOG AL M AK

R AJZOK, KÉZJELEK


–


7

8


•

5 .

É V F O L Y A M

3. Szerencsésen megmenekültök a szigetről. Néhány nap pihenés után ünnepséget rendeznek a tiszteletetekre, amelyen a sajtó képviselői is jelen vannak. a) Milyen változásokat tapasztaltok magatokon és egymáson? A megadott szempontok alapján gyűjtsétek össze ezeket! b) Vitassátok meg, mi és miért változott meg! Mi mindentől függ, hogyan beszélünk, viselkedünk? SZEMP ONTOK

SZIGETEN

ÜNNEPSÉGEN

ÖLTÖZE T

VISELKEDÉS

KÖSZÖNÉS

BESZÉD

KÉZJELEK

c) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Ha egymást tájékoztatjuk gondolatainkról, szándékainkról, érzelmeinkről stb., akkor ÜZENETEKET küldünk egymásnak. Ezt hívjuk KOMMUNIKÁCIÓNAK. Kommunikáció létezhet ember-ember, állat-állat, ember-állat, ember-gép, gép és gép között is. Nézzünk néhány példát: Az állatok hangjukkal és viselkedésükkel számos dolgot tudnak közölni egymással és az emberrel. Például: jelzik a veszélyt, a táplálékot, elüldözik egymást saját területükről. De az emberekkel ellentétben számos dolgot nem tudnak közölni, például nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak a múltról és a jövőről „beszélni”. Amikor a számítógépet használjuk, valójában utasításokat adunk a gépnek, „aki” ezeket az utasításokat feldolgozza, és válaszol rájuk. A fenti feladatokban megtapasztaltuk, hogy mi mindenre van szükség az emberi érintkezésben. Ezt foglaljuk most össze!


–


A kommunikáció létrejöttének elengedhetetlen feltételei A kommunikáció létrejöttéhez legalább két fél kell. Az egyik, aki az üzenetet közli, a másik, aki az üzenetet kapja. Az üzenetet adó személyt: KÖZLŐNEK vagy beszélőnek, aki az üzenetet kapja, BEFOGADÓNAK vagy megszólítottnak nevezzük. A befogadó vagy hallgató nem hallgat igazán, valamilyen módon válaszol (reagál) a közlő/beszélő által elmondottakra. Ezeket a válaszokat szavakkal (pl. igen, ühüm), illetve mozdulatokkal, arckifejezéssel, tekintettel is lehet jelezni (pl. bólogatással, homlokráncolással, ásítással, mosollyal). A résztvevők tartózkodhatnak egy helyszínen, de távol is lehetnek egymástól (telefonon beszélgetnek, leveleznek, sms-eznek, e-maileznek, chatelnek). Ahhoz, hogy a felek értsék egymást, ismerni kell az egymásnak küldött üzenetek jelentését, azaz közös nyelvet kell használniuk. Ebbe beleértendő a test nyelve is (arckifejezésük, kézmozdulataik, tartásuk). Eredményes kommunikáció nem valósulhat meg zavaró körülmények között. Az eljátszott helyzetekben minden együtt volt. Emberek, közös nyelv, körülmények. Mégis sok minden megváltozott az emberek közötti érintkezésben, abban a pillanatban, amikor más körülmények közé kerültek. 4. Gyűjts köszönési formákat! a) Gyűjts ma használt köszönési formákat!

b) Gyűjts ritkán használt köszönési formákat!

c) Gyűjts szavak nélküli köszönési formákat!

9

10


•

5 .

É V F O L Y A M

d) Gyűjtsetek olyan sportokat, amelyekben a küzdelmet kölcsönös üdvözléssel kezdik és zárják! Szerintetek ennek milyen jelentősége van?

5. Mire való a köszönés? Húzd alá a megfelelő válaszokat! Megoldásaitokat beszéljétek meg! (1) Semmire, régi időkből itt maradt, és csináljuk. De minek? (2) Ha találkozom valakivel, ezzel jelzem, észrevettelek, nem felejtettelek el, ismerlek stb. (3) A kapcsolatteremtés első lépése, a kapcsolat egyezményes nyitása. (4) Szép szokás. 6. Az összegyűjtött köszönési formák segítségével töltsd ki a táblázatot!

SZOK TÁL ÍGY KÖSZÖNNI

SOSEM SZOK TÁL ÍGY KÖSZÖNNI

HA FELNŐTT LESZEL, ELKÉPZELHETŐ, HOGY ÍGY FOGSZ KÖSZÖNNI


–


7. Vizsgáljátok meg a köszönési formákat! A) Nézzétek meg alaposan a képeket, és válasszátok ki, melyikhez milyen köszönés illik!

Jó reggelt kívánok! Csá! Kezét csókolom! Pá!

2

1

Tiszteletem! Szia-szia! Szép álmokat! Pá-pá!

3

4

5

6

7

8

11

12


•

5 .

É V F O L Y A M

B) Gyűjtsetek olyan köszönési formákat, amelyeknek bizonyos esetekben több alakjuk is van! Például: Jó napot! Jó napot kívánok! Csoportosítsátok a több alakú köszönéseket aszerint, hogy miben különböznek egymástól az egyes alakjaik!

C) Gyűjtsetek minél több idegen nyelvből köszönési formákat! Melyek azok, amelyeknek van magyar megfelelőjük, és melyek azok, amelyeknek nincs? Használhattok szótárt és nyelvkönyvet is.

8. A kártyán egy személy neve, rangja vagy foglalkozása van. Képzeld magad a helyébe! a) Találj ki olyan köszönési formát, amellyel megfelelően köszönthetnének téged egy adott helyzetben! b) Játszd el a személyt a többieknek: mutasd be jellemző cselekvéseit, mozdulatait, testtartását! c) A többiek köszöntsenek téged, mindenki egyenként! Nekik kell kitalálniuk, mi az a köszönés, amit vársz tőlük! d) Aki kitalálta a megfelelő köszönést, az mutathatja be a saját személyét, és így tovább. e) Ha senki nem találta ki a köszönési formát, amire gondoltál, jelölj ki valakit a többiek közül, és ő folytassa a bemutatást!


–


9. Olvasd el a szöveget! Használd a margón az alábbi jeleket! JEL

A JEL KIFEJTÉSE, ÉRTELME

√

Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel.

–

Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak.

+

Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni.

?

Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

*

Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.

Kapcsolatainkat törvények, szokások szabályozzák, melyek országonként, vidékenként, történelmi koronként is eltérhetnek egymástól. Sokféleképpen köszönünk: másként egy régi barátnak, osztálytársnak, rokonoknak, és másként ismerősöknek, tanároknak, neves embereknek. Mint ahogy minden a világon, sokat változik a nyelvhasználat, a szokások, az illem is. Állítólag régen köszönésképpen összeérintették, összedörgölték az orrukat az emberek, vagy földre, térdre borultak a másik előtt, netán hajlongtak egymás előtt. A római polgárok császáruk elé járulva átölelték annak lábát, és megcsókolták a térdét. Később a lábcsókot is divatba hozták. A régi Etiópiában ajkukkal a földet érintve, a törökök karjukat a mellükön keresztbe téve köszöntötték egymást. Korábban az volt az általános, hogy a nők köszöntek előre. Mára ez a szokás megváltozott: napjainkban általános, hogy a férfiak köszönnek előre a nőknek. Ismerünk olyan szokást is, mely szerint: aki ment, az üdvözölte először azt, aki egy helyben állt. Vagy például aki egyedül volt, annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak. Régen a gyerek kézcsókkal üdvözölte a szüleit és az idősebbeket. A szülőknek adott kézcsók egyes adatok szerint inkább a jobb módú családoknál volt szokás. Régebben a házhoz jövő vendégeknek is kezet kellett csókolni. Aki gazdagabb volt, azt kalapemeléssel, aki szegényebb, azt a kalap szélének megérintésével üdvözölték. A gazdák egymással kezet fogtak, a szegénynek csak az ujja hegyét érintették meg. Manapság is köszönhetünk szavakkal (pl. Jó napot kívánok!), szavak nélkül, pl. integetéssel, és köszönhetünk szavakkal és szavak nélkül egyszerre, pl. kézfogáskor szavakkal is üdvözöljük a partnerünket.

13

14


•

5 .

É V F O L Y A M

10. A fenti, köszönésről szóló szöveg alapján válaszolj a kérdésekre! Válaszaidat a vonalra írd! MIKOR?

KIK?

összedörgölték az orrukat az emberek, aztán földre vagy térdre borultak, hajlongtak egymás előtt.

átölelték annak lábát és megcsókolták a térdét, később a lábcsókot is divatba hozták. ajkukkal a földet érintve

HOL?

karjukat a mellükön keresztbe téve

KIK?

KIK? Korábban az volt az általános, hogy

köszöntek előre.

KI?

üdvözölte először azt, aki egy helyben állt.

KINEK?

annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak. kézcsókkal üdvözölte szüleit és az idősebbeket.

KI?

MIT KELLETT? Régebben a házhoz jövő vendégeknek is

11. Az alábbi párbeszédben húzd alá azokat a szövegrészeket, amelyek a befogadó „válaszait” jelentik. MARI: Tudod, hogy Laci milyen tök rendes. ÉVA:

Aha.

MARI: Képzeld, ráfogták, hogy lopott az öltözőben. ÉVA:

Atyám!

MARI: Egyből mindenki ráfogott mindent. Holnap lesz a fegyelmije. ÉVA:

(Kezét a szája elé teszi.)

MARI: Én leszek ott az osztály képviseletében. ÉVA:

Nagyon ügyes legyél!

a) Karikázd be a fenti feladatban, hogy ki a közlő! Ha a hallgató nem csupán a beszélő által elmondottakra reagál, hanem átveszi a szót, és a témához új információkkal járul hozzá, akkor BESZÉLŐVÁLTÁS történik, azaz a közlőből befogadó, a befogadóból közlő lesz.


–


12. Most folytasd úgy a párbeszédet, hogy a befogadó váltson szerepet a közlővel! Azaz Éva ne csupán a Mari által elmondottakra reagáljon, hanem vegye át a szót, és járuljon hozzá a témához új információkkal. ÉVA:

A testvérem barátja is hasonló helyzetbe került egyszer. Képzeld el,

MARI: ÉVA: MARI: ÉVA: MARI: a) Karikázd be, hogy a beszélgetésben ki a közlő, és húzd alá a befogadó nevét! Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a kommunikáció résztvevői üzeneteket küldenek egymásnak. Az üzenetnek lehetnek LÉNYEGES, KEVÉSBÉ LÉNYEGES és LÉNYEGTELEN részletei. Ha kevésbé lényeges vagy lényegtelen részekkel van tele az üzenet, semmitmondónak, terjengősnek mondjuk. A kommunikáció folyamatában zavart okozhat, ha az üzenet túl kevés vagy túl sok adatot, információt tartalmaz. 13. Olvasd el az alábbi párbeszédet! – Te, Péter, nem láttad a radíromat? – Nem. Nem esett le a földre? – Már megnéztem, de nem találtam… – Milyen színű volt és mekkora? – Ekkora volt és csíkos: piros, zöld és sárga. Olyan jó puha fajtájú. – Ilyen? – Ez az én radírom! Mikor vetted el és honnan? – Ééén??? – Te voltál! Azonnal add vissza, vagy különben… – Öregem, te meg vagy húzatva, komolyan mondom. Ez az enyém, kérdezd meg Dénest, tőle kaptam a születésnapomra a múlt héten. A csíkos radírt és ezt a hozzá illő ceruzát. De nézz csak oda… – Mit nézzek? Nem érdekel engem a te ceruzád. Hol van Dénes? – Nézz csak oda! Azt hiszem, ők közben megtalálták a radírodat. a) Játsszátok el a jelenetet! Játék közben figyeljétek egymás mozdulatait, hanghordozását, arcjátékát!

15

16


•

5 .

É V F O L Y A M

b) Milyen mozdulatokkal utaltatok saját magatokra, a befogadóra, illetve a többiekre? c) Jelöljétek a szöveg mellett azt is, hogy hol tettétek ezeket a gesztusokat! d) Melyek azok a nyelvi elemek (szavak, szóvégződések, kifejezések), amelyek a beszélőre, a befogadóra, illetve a kívülállókra vonatkoznak? Gyűjtsétek össze az alábbi táblázat segítségével! BESZÉLŐRE VO N AT KOZ I K

BEFOG ADÓR A VO N AT KOZ I K

KÍVÜL ÁLLÓKR A VO N AT KOZ I K

Önálló szavak, kifejezések

Szóvégződések

e) Írd át a párbeszédet úgy, hogy ne csak Péterhez szóljon a beszélő, hanem egy egész csoporthoz! Például Péterhez és barátaihoz.


–


f) Írd át úgy a párbeszédet, mintha Dénes egyedül találta volna meg a radírt!

g) Írj egy olyan párbeszédet, amelyben hasonló a helyzet! Elveszett a focilabdátok, és az osztály téged választott ki szószólónak, hogy kérdezd meg a másik osztálytól, nem látták-e a labdátokat!

h) Húzd alá a megírt párbeszédeknek mindazokat az elemeit, amelyeket megváltoztattál!

17

18


•

5 .

É V F O L Y A M

14. Olvasd el az alábbi szöveget! A szövegekben szereplő személyeket és dolgokat az emberi nyelvek különféleképpen jelölik aszerint, hogy milyen szerepet játszanak a beszélgetés vagy elbeszélés szempontjából. Ezeket a szerepeket NYELVTANI SZEMÉLYEKNEK nevezzük. A legfontosabb szerepek: maga a beszélő vagy közlő (első személy), a megszólított vagy befogadó (az ún. második személy) és a beszélgetésben ilyen aktívan nem részt vevő emberek vagy dolgok (harmadik személy). A magyarban mindhárom fajta nyelvtani személy EGYES VAGY TÖBBES SZÁMÚ lehet aszerint, hogy egy vagy több emberről, illetve dologról van-e szó. Amint láthattátok, a beszélgetés résztvevőire utalhatunk önálló SZAVAKKAL, KIFEJEZÉSEKKEL, és jelölhetjük őket a szavak végén ún. TOLDALÉKOKKAL is. Ezek a szavak, illetve toldalékok jelölik a egyes résztvevőkre utaló kifejezések nyelvtani számát és személyét. A fenti párbeszédben főleg személyes névmásokkal (én, te, ő, mi, ti, ők), birtokos utaló toldalékokkal (radírom, ceruzád, …) és személyragokkal (találom, találták, …) találkoztál. Amikor át kellett írnod a párbeszédet, elsősorban ezeken kellett változtatnod. a) Egészítsd ki a 13. d) feladat táblázatát a szöveg alapján feliratokkal! b) Töltsd ki a rendszerező táblázatokat az eddigi tapasztalataid alapján! I. Személyes névmások EGYES SZÁM (E.SZ.)

TÖBBES SZÁM (T.SZ.)

1. SZEMÉLY

ti

2. SZEMÉLY 3. SZEMÉLY

II. Személyragok EGYES SZÁM (E.SZ.) 1. SZEMÉLY 2. SZEMÉLY 3. SZEMÉLY

találtad (a radírt)



–


III. Birtokosra utaló toldalékok* EGYES SZÁM (E.SZ.)


(a mi) radírunk/radírjaink

1. SZEMÉLY 2. SZEMÉLY 3. SZEMÉLY

(az ő) radírja/radírjai

15. Állapítsd meg, hogy az egyes szövegekből milyen fontos tudnivaló hiányzik! a) Mi hiányzik? Kedves! Szeretettel meghívlak az április (szombaton) tartandó születésnapi zsúromra. Címem: Berkenye u. 12. Kata

b) Mi hiányzik? A Városi Színház értesíti kedves vendégeit, hogy március 16-án a című előadás betegség miatt elmarad. Minden a helyszínen visszaváltható.

c) Mi hiányzik? Próbálta már? Megszűnt a nehéz fizikai munka, mert otthonába költözött nagy erejű Jutka. Tiszta már a szőnyeg, tiszta már a padló, ekkora erővel nem bírna csak hat ló.

16. Gyűjtsetek olyan családi fényképeket, amelyeken a szereplők arcán valamilyen érzelem tükröződik! a) Cseréljétek ki egymás gyűjteményét, és próbáljátok megállapítani egy „idegen” fotóról, mi történhetett a szereplőjével! b) Ezután a fénykép tulajdonosa mondja el az eredeti eseményt! * Figyeld meg, hogy ebben az esetben nemcsak a birtokló személy egyes vagy többes számát tudjuk jelölni toldalékkal, hanem a birtokolt dologét is (egy vagy több radír)!

19

20


•

5 .

É V F O L Y A M

17. Helyezzétek el az asztalon a képeiteket! a) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Meséld el a történetet, amelynek egy adott pillanatában az általad választott kép készülhetett! A párod feladata, hogy kiválassza az asztalon levő képek közül azt (azokat), amely (amelyek) a történet részei lehetnek. Ha kitalálta, cseréljetek! b) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Írd le a képet, amit választottál! Ügyelj arra, hogy ne toldj hozzá semmit, ragaszkodj ahhoz, ami a képen van! A párod feladata, hogy kitalálja, melyik kép az, amit leírtál! Ha kitalálta, cseréljetek. 18. Olvasd el az alábbi szöveget, majd vesd össze saját tapasztalataiddal! Egy fénykép egy adott esemény egyetlen pillanatát örökíti meg. Egy családi születésnap például sok-sok eseményből áll: a családi vacsorát követi a koccintás, majd a tortaevés, majd az ajándékok átadása, kibontása stb. A születésnapról sok-sok kép készülhet, mindegyik csak egy-egy pillanatot képes megörökíteni. Készülhet kép a megterített asztalról, amelyen azonban nem látszanak a meghívott vendégek. Készülhet kép a tortáról, amelyen azonban nem látható az ünnepelt, csupán az, hogy hány éves. Készülhet kép a vendégekről, vagy az ajándékot bontó ünnepeltről. Azaz egy születésnapi ünnepségről készült fényképek alapján részleteket tudunk meg arról a valóságos eseményről, ami lezajlott. De csupán a képek alapján sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy milyen sorrendben követték egymást az események: az ajándékbontás a tortaevés előtt vagy után volt-e stb. Amikor egy történetet mesélünk el (vagy írunk le), hasonlóan járunk el, mint a fényképész, aki a születésnapon fényképez: válogatunk az információk közül, és ezeket a kiválasztott részleteket valamilyen általunk választott rendbe (időrend, oksági kapcsolat stb.) rendezzük a történetszövés folyamán. Lényegtelen vagy kellemetlen részleteket kihagyhatunk, másokat – amelyek számunkra valami miatt fontosak – részletezhetünk, „kinagyíthatunk”. Így a történet mesélője is, akár a fényképész, csupán részleteit adja vissza annak az eseménynek, amit elmesél. Nem muszáj például mindenkit megemlíteni, aki az eseményben részt vett; maradhatnak olyan szereplői vagy körülményei a történetnek, akiket a szöveg nem említ meg. Vagy például nem fontos egyformán részletezni mindent: ha egy eseményben a fiúk együtt csináltak valamit, a történet egyszerűen utalhat rájuk úgy, hogy a fiúk vagy egy csapat fiú vagy néhány fiú, és nem kell egyenként (név szerint) felsorolni őket. Természetesen a képnek és nyelvnek nem ugyanazok az eszközei a valóság megjelenítésére, egy esemény felidézésére. A továbbiakban próbáljuk meg összegyűjteni a hasonlóságokat és a különbségeket!


–


a) Hasonlítsd össze az általatok elmesélt történetet és a történet alapjául szolgáló képet! Mit képes megjeleníteni az egyik, és mit a másik? Melyik hogyan? Melyik mit jobban, mit kevésbé?

KÉP

SZÖVEG

FIGUR ÁK, SZEREPLŐK

CSELEKEDETEK, TÖRTÉNÉSEK ESEMÉNYEK IDŐBELI K APCSOL ATA ESEMÉNYEK KÖZTI OKSÁGI K APCSOL ATOK (PL. MI MIÉRT TÖRTÉNT?) A Z ESEMÉNYEK KÖRÜLMÉNYEI A SZEREPLŐK, FIGUR ÁK BELSŐ TUL AJDONSÁGAI A SZEREPLŐK, FIGUR ÁK KÜLSŐ TUL AJDONSÁGAI

b) Írd le, hogy számodra inkább egy kép/képsorozat, vagy inkább egy történet képes jobban felidézni egy eseményt! Indokold is meg, hogy miért így gondolod!

21

22


•

5 .

É V F O L Y A M

19. Keverjétek össze a képeket, és rakjatok össze belőlük egy fotóregényt! a) Találjatok ki egy izgalmas történetet! b) Határozzátok meg, hogy kik a történet szereplői, hol és mikor játszódik az esemény! A történet szereplői:

Helyszín: Időpont: A rövid történet:

A fotók történeteinek kitalálását segítette, hogy milyen volt a képen a szereplők arckifejezése, testtartása, egymástól való távolsága. Amikor beszélünk, nem egyszerűen csak szöveget mondunk. A szöveget hangsúlyozzuk, kézmozgással kísérjük az elmondottakat. Idegen szóval: gesztikulálunk. Arckifejezésünkkel, tekintetünkkel is, segítünk a partnernek, hogy megértse szándékainkat. Összefoglalva elmondhatjuk: a kommunikáció során nem csupán beszélünk vagy írunk, hanem testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, kézmozdulatainkkal, a partnerünktől való távolsággal magyarázzuk, megerősítjük, helyettesítjük stb. szavainkat. De bármilyen furcsa, kommunikációnkhoz tartozik az öltözékünk, hajviseletünk és egy sor más dolog is, amivel üzeneteket küldünk a külvilágnak: „Lássátok, ilyen vagyok én!” Ezeket a jeleket, jelenségeket hívjuk a kommunikáció nem nyelvi részének.


20. Nézzétek meg az alábbi képregényt! Döntsétek el, hogy összefüggő történetet ábrázol-e vagy sem!

5

1

6

2

7

3

8

4

9

–


23

24


•

5 .

É V F O L Y A M

A) Figyeljétek meg, a rajzoló hogyan alakította a szereplők arcának és testének egyes részleteit! a) Találjátok ki, hogy a figurák melyik testrészükkel milyen érzelmeket tolmácsolnak! b) Mindenki válasszon egy szereplőt, és próbálja meg annak mozdulatait és az arcjátékát utánozni! A többiek találják ki, melyik szereplőről van szó! B) Írjátok a szövegrészek mellé a megfelelő kép számát!

Sietnünk kell, mindjárt ideérnek. Hallom a lovak dobogását! Uram, királyom, íme a királyi gyűrű! Látom a templomtornyot! Meg kell menteni a királyt! Náluk van a gyűrű. Mindenképpen vissza kell szerezni! Hé, jóember, merre van itt a legközelebbi falu? Jó uraim, indulniuk kell, veszélyben van a király! Ha a király megkapja a gyűrűt, vége a varázserőnknek. Újra bebizonyítottad hűségedet, ezért neked adom Katicát, az egyetlen lányomat.

21. Alkossatok párokat! Találjatok ki egy-egy jelenetet, amit szavak nélkül, csak a fej mozgatásával, a tekintettel és arcjátékkal adtok elő! Álljatok a paraván mögé úgy, hogy csak a fejetek látszódjon! Az osztályban ülő nézők mondják el, mi lehetett a történet! 22. Gyűjtsetek olyan „egyezményes kézjeleket”, amelyeket akkor is értünk, ha nem szólunk egy szót sem (pl. a rendőr karjelzései)!


–


23. Megfigyelted-e már, hogy ha telefonálsz, attól függetlenül, hogy beszélgetőpartnered nem lát téged, arckifejezésed, kézmozdulataid „működésbe lépnek”? Mit gondolsz, miért lehet ez?

a) Játsszátok el, hogy tanácsot kérsz telefonon! Kezdjétek így a beszélgetést: Szia! Bence vagyok. Nem tudnád elmagyarázni, hogyan jutok el a vasútállomásról az iskoláig? 24. Mondd el az alábbi mondatokat úgy, hogy taglejtéseddel nyomatékosítsd a mondanivalódat! – Ugyan már!

– Márpedig azt mondtam, itt maradsz!

– Mit vétettem én? – Te nem vagy normális!

– Ki innen!

25. Az alábbi mondatokat mondd el úgy, hogy pont az ellenkezőjét jelentse, mint amit a leírt szavak önmagukban jelentenének! Jaj, de okos vagy! • Hű, de nagyon ügyes vagy! a) Gyűjtsetek és adjatok elő hasonló mondatokat, és fordítsátok meg a nem nyelvi eszközök segítségével az eredeti jelentésüket!

26. Idegen országban vagytok, amelynek a nyelvét nem ismeritek. Játsszátok el a következő jeleneteket! Magyarázzátok el a hotelportásnak, hogy: a) elveszett a számodra olyan kedves családi fényképalbumod; b) kiégett a fürdőszobában a villanykörte; c) vendéget vársz, de előtte még el kell menned elintézni valamit.

25

26


•

5 .

É V F O L Y A M

27. Sorolj fel olyan külső jeleket, amelyek a nemi hovatartozásra utalnak (cipő, ruha, haj stb.)! Különítsd el azokat, amelyek kizárólag az egyik nem viseletére jellemzőek, azoktól, amelyek mindkét nem viseletében fellelhetők. CSAK NŐK

CSAK FÉRFIAK

MINDKETTŐ

nejlonharisnya

nyakkendőtű

farmer

28. Sorolj fel olyan foglalkozásokat, amelyeknek jellemző ruhatáruk van! FOGL ALKOZÁS

orvos

JELLEMZŐ RUHATÁR

köpeny

29. A ruhán kívül vannak egyéb „tartozékok”, amelyek sokat elárulnak a viselőjükről. a) Mit gondolsz, mi a szerepe például a jegygyűrű viselésének a kommunikációban? b) Gyűjts hasonló jelképes tárgyakat!


–


30. Az alábbiakban egy párbeszédrészletet olvashatsz. a) Adj címet a jelenetnek, és határozd meg a helyszínét is! b) Egy-egy szereplő szövege után írd oda, hogy ki, illetve kik hallgatják őt, vagyis kik a befogadók! Cím: Helyszín: MAMA: Értsd meg, kisfiam, betegen nem lehet táborozni! Most miért nézel így?

Tudod, hogy jót akarok neked! Na mondj már valamit! Ki a befogadó? PISTI: De, Anyu, majd ott meggyógyulok.

Ki a befogadó? RÓZSI NÉNI: Jó napot kívánok, Arankám, szervusz, kisfiam! Mi a baj? Eltörött a

mécses? Ki a befogadó? MAMA: Nem, nem, csak beszélgetünk. Köszöntél Rózsi néninek?

Ki a befogadó? PISTI: Nem.

Ki a befogadó? RÓZSI NÉNI: Pistikém, csak a lányok sírnak. Te meg már 10 éves vagy!

Ki a befogadó?

27

28


•

5 .

É V F O L Y A M

MAMA: Miért nem köszönsz Rózsi néninek? Tetszik tudni, nagyon elkeseredett,

mert betegen nem mehet táborba. Ki a befogadó? RÓZSI NÉNI: Hát mikor van az a tábor?

Ki a befogadó? MAMA: A jövő hét végén.

Ki a befogadó? RÓZSI NÉNI: Atyám! Hát hol lesz már akkor az a betegség!? Nem tehet vele ilyet,

Arankám. Adok egy jó kis házi szert. Fokhagyma mézzel. Aztán betegség volt, nincs. Ki a befogadó? PISTI: Napi egy kilót is megeszem belőle, ha tényleg segít. Köszönöm, Rózsi néni,

és bocsánat… Ki a befogadó? RÓZSI NÉNI: Hagyd csak, kisfiam, megértem én, de azért mással ezt ne tedd.

Ki a befogadó? MAMA: Felhívom, Rózsi néni. A viszontlátásra.

Ki a befogadó? RÓZSI NÉNI: Puszillak benneteket, édeskéim.

Ki a befogadó?


–


a) Állapítsd meg, hogy az alábbi arckifejezések közül melyik milyen érzelmeket fejezhet ki! Írd a számát a szereplők megfelelő szövege utáni keretbe! b) Ki és mikor volt udvariatlan, és ez hogyan hathatott a partnerekre?

1

2

c) Ki lehet a szereplők közül a legidősebb? Miből következtetsz erre?

3

4

5

6

29

B E S Z É L G E T É S

I S K O L A I

H E L Y Z E T E K B E N

2 . BESZÉLGE TÉS ISKOL AI HELY ZE TEK BEN 1. Kommunikációs helyzetek A) Az alábbiakban nyelvi, viselkedésbeli, illetve öltözködéssel kapcsolatos elemeket sorolunk fel. Írd be a betűjelüket a táblázat megfelelő oszlopába! a) Kérem, foglaljon helyet! b) Jó napot kívánok! c) baseballsapka d) öltöny, nyakkendő e) Tök igaz! f) Engedje meg, hogy bemutatkozzam! g) kockás ing h) fehér blúz, sötét szoknya i) teniszütő j) Nyuszika, te nem vagy magadnál! k) szabadidőruha l) a partnerek a földön ülnek m) Cső!

B A R ÁT I B E SZ ÉLG E T É S

H I VATA LO S M E G B E SZ ÉL É S

31

32


•

5 .

É V F O L Y A M

B) Írj olyan esetet, amikor számodra ismeretlen emberekkel kellett kapcsolatba lépned! a) Hogyan köszöntél? b) Mit kérdeztél vagy mondtál először? c) Milyen volt a fogadtatás? d) Te hogyan reagáltál ezután?


I S K O L A I


C) Ki mondhatta kinek? Kösd össze a megfelelő párokat!

Gyerek a nagymamának:

Légy szíves, kenj egy vajas kenyeret.

Felnőtt a gyereknek:

El tetszene engedni...

Igazgató a beosztottnak:

Hozza ide, legyen szíves...

Fiatal az öregnek:

Gyere ide...

Felnőtt a felnőttnek:

Maga vesztette el?

2. Állapítsd meg az Idegen szavak szótára segítségével, mi a különbség a monológ és a dialógus szó jelentése között! Monológ:

Dialógus:

a) Mondj olyan helyzeteket, amikor a közlések monológ formában hangzanak el! b) Mondj olyan helyzeteket, amelyekben a közlések elsősorban dialógus formájában hangzanak el! 3. X-szel jelöld, hogy az alábbi helyzetek közül melyikre jellemző a párbeszéd, illetve a magánbeszéd! Ahol mindkettő érvényes, ott mindkettőt ikszeld be! H ELY Z E T

Több szereplős színdarab Előadás Hírolvasás a tv-ben Találkozás egy ismerőssel Beszélgetős műsor Versmondás

PÁ R BESZÉD

MAGÁNBESZÉD

33

34


•

5 .

É V F O L Y A M

4. Párbeszédek A) Egészítsd ki az alábbi hiányos párbeszédet! ZSIGA: Csókolom. Elnézést. Meg tetszene tudni mondani, hogy hány óra van? NÉNI: ZSIGA: Hú! Elkések! NÉNI: És miért nem indultál el korábban? ZSIGA: NÉNI: Gyere, akkor megmutatom az utat. ZSIGA: Köszönöm. NÉNI: ZSIGA: Igen, most már látom. NÉNI: ZSIGA: Még egyszer köszönöm. Csókolom. a) Jelöld X-szel, melyek a párbeszédben a kapcsolatteremtésre (pl. találkozáskor) és a kapcsolat megszakítására (búcsúzásra) szolgáló nyelvi kifejezések! b) Jelöld egy aláhúzással, melyik mondat tartalmazza a szándéknyilvánítást! (Mi a cél?) B) Az alábbi minta alapján írj párbeszédet a szempontok szerint! – Jó napot kívánok. Kalapos Eszter vagyok. Miben segíthetek? (KAPCSOLATTEREMTÉS) – Jó napot kívánok! (KAPCSOLATTEREMTÉS) Tóth Istvánnal szeretnék beszélni. (SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS)

– Az igazgató úrral vagy a raktárvezetővel? Mindkettőt így hívják. (KÉRDÉS A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS PONTOSÍTÁSÁRA)

– Elnézést. A raktárvezetőt kérném. (A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS PONTOSÍTÁSA) – Kapcsolom. (VÁLASZ A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁSRA) – Köszönöm. Viszonthallásra. (A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA) – Viszonthallásra. (A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA)


I S K O L A I

HELYSZÍN: Vízi vidámpark SZEREPLŐK: Bálint és osztálytársa, Tünde KAPCSOLATTEREMTÉS: KAPCSOLATTEREMTÉS, SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS:

A SZÁNDÉK TELJESÍTÉSÉNEK MEGTAGADÁSA:

KÉRDÉS A SZÁNDÉK MEGTAGADÁSÁNAK OKÁRA:

MAGYARÁZAT:

A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA: A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA:

C) Melyik szerkezeti részek hiányoznak az alábbi párbeszédből? – Tessék megállni! – Tessék??? – Ne tessék elindulni, piros a lámpa! – Nagyon kedves, köszönöm, nem figyeltem oda. – Nincs mit. Viszontlátásra! – Viszontlátásra!

a) Hibás-e a fenti párbeszéd? Válaszodat indokold meg!


35

36


•

5 .

É V F O L Y A M

5. Olvassátok el a három párbeszédet! a) Alkossatok csoportokat, és beszéljétek meg, mi volt a különbség, amikor a két felnőtt, a felnőtt és a gyerek, illetve amikor a két gyerek beszélgetett egymással! – Jó napot, Gábor! De régen láttam. Hogy van? Nem is tudtam, hogy maga is erre lakik? – Á, üdvözlöm! Pesten lakunk, csak ide járok teniszezni. És maguk? – Megvagyunk. A felesége még tanít? – Igen. Jaj, jön a busz! Viszontlátásra! – Viszlát! Kézcsókom a feleségének. *** – Helló, Tamás! Aludtál eddig? – Szia, Dávid! Nem aludtam, edzésen voltam. – Látod, haver, nekem arra semmi szükségem, így is elég izmos vagyok. Jobban is el tudom tölteni az időmet, mint hogy órákig rohangáljak körbe-körbe. – Elég sötét vagy, ha ezt gondolod! Egyébként csak azért jöttem, hogy szóljak: nem érek rá gördeszkával rohangálni körbe-körbe. Szia! – Most mi bajod van!? Megsértődtél!? *** – Szervusz, Lotti. Nagy hírem van a számodra. – Csókolom, Márta néni. Mi a hír? – Minden héten kedden és csütörtökön járhatsz úszni. – Tetszik tudni, nekem arra nincs időm. Sokat kell tanulni... – Az egészséged az első, és kész. No, sipirc haza. Szervusz, és üdvözlöm a szüleidet! – Köszönöm, átadom. Csókolom. A) Fogalmazzátok meg állításaitokat, majd indokoljátok meg őket a szövegből vett példákkal! KOMMUNIK ÁCIÓS PA R T NER EK

KÜLÖNBSÉGEK

Állítás:

Felnőtt-felnőtt

Példák a párbeszédből:


I S K O L A I

Állítás:

Gyerek-gyerek

Példák a párbeszédből:

Állítás: Felnőtt-gyerek Példák a párbeszédből:

B) Írjátok át a felnőttek párbeszédét úgy, hogy tegeződjenek!

Állítás:


37

38


•

5 .

É V F O L Y A M

A–B) Gyűjtsétek ki az eredeti és az átírt párbeszédből azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek más formában jelentek meg magázódás, illetve tegeződés alkalmával! M AG Á ZÓ FOR M A

TEGEZŐ FOR M A

a) Hasonlítsátok össze a párba állított szavakat, és karikázzátok be az ismétlődő végződéseket! 6. Hasonlítsd össze a párba állított szavak végződéseit! a) Rendszerezd a megfigyeléseidet az alábbi táblázat alapján! MAGÁ Z ÁS

Mi a megszólított nyelvtani személye? A megszólítottra milyen személyragos alakkal utalunk? Milyenek a jellemző szóvégződések? Írj példákat!

TEGEZÉS


I S K O L A I


A megszólítottra milyen személyes névmással utalunk? A személyragokon és a személyes névmásokon kívül milyen más eltérések vannak? Írj példákat! b) Fogalmazd meg röviden a tegezés és a magázás nyelvtani szabályosságait a nyelvtani számról és személyről tanultak alapján!

7. Összekeveredtek egy párbeszéd sorai. a) Számokkal jelezd a helyes sorrendet!

Én is üdvözlöm a nézőket. Igen, szerencsém volt, időben orvoshoz jutottam. Már tegnap is lent voltam a pályán. Remélem, megérdemlem majd. Üdvözlöm a műsorban Balla Zsolt vívót. Meggyógyultál? Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem lehetnék ott a magyar csapat tagjaként. Igaz, hogy hamarosan újra kezded az edzéseket? Nagyon örülünk! És szurkolunk neked a világbajnokság alatt.

b) Gyűjts olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek igazolják, hogy a beszélgető partnerek tegeződtek vagy magázódtak!

39

40


•

5 .

É V F O L Y A M

8. Jelöld X-szel az egyes mondatokra jellemző állításokat! U TA SÍ TÁ S

KÉRÉS

U DVA R I A S

U DVA R I AT L A N

Hozza ide, amit kértem! Tessék idehozni, amit kértem! Ide tetszene hozni, amit kértem? Tessék szíves lenni idehozni, amit kértem. Hozd ide, légy szíves, amit kértem! a) A fenti mondatokból válaszd ki és írd le azokat a kifejezéseket, amelyek az egyébként utasító mondatokat udvariassá teszik!

b) Mondd el az alábbi mondatokat parancsolóan-sürgetően és udvarias kérésként! (1) Tessék idehozni, amit kértem! (2) Marika, idehozná, amit kértem? 9. Gyűjts minél több helyzetet, amelyben két ember kölcsönösen magázza vagy tegezi egymást, és olyanokat is, amikor az egyik tegezi, a másik pedig magázza a partnerét! Kölcsönösen tegeződnek:

Kölcsönösen magázódnak:

Egyik tegezi, a másik magázza a partnerét:


I S K O L A I


Miért fontos „magá zódni tudni”? Sokszor halljuk, hogy valakinek a stílusával baj van: udvariatlan, bántó, nem veszi tekintetbe a másikat. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem alkalmazkodik kellőképpen a kommunikációs helyzethez. Márpedig ahhoz, hogy szándékunkat megvalósítsuk, arra van szükség, hogy beszélgetőtársaink számára kellemes, jobban mondva, a beszélgetési normákhoz alkalmazkodó partnerek legyünk. A legtöbb esetben az emberek egy része nem szándékosan udvariatlan vagy bántó, csak nem tud barátságosan magázódni vagy tegeződni. A megszólításnak igen nagy szerepe van a kommunikációban, hiszen az emberek egymás közti viszonyát jelzi. Régen gyakori jelenség volt, hogy a házaspárok magázódtak. Tegező formát csak a férj használhatott a feleségével folytatott társalgáskor. De magázódtak a tizenéves fiúk és lányok is. Az úr-szolga viszonyt jelezte, hogy a magasabb társadalmi helyzetű ember tegezte a ranglétra alacsonyabb fokán állót, míg az csak magázódó formát használhatott. Ma a felnőttgyerek viszonyra jellemző ez. Napjainkban már egyre kevésbé lelhető fel, hogy a gyerekek a szüleiket vagy akár a nagyszüleiket magázzák. Érdemes megemlíteni a magázódásnak egy különleges fajtáját, a tetszikezést. A tetszikezés az udvarias magázásnak az a fajtája, amelyet általában a fiatal az időssel szemben használ. Manapság már ritka, de előfordul ez az egykorúak között is, ha különösen hangsúlyozni akarják az egymás iránt érzett tiszteletüket. Érdekesség a paraszti élet illemtanából és a magázás történe-

téből, hogy régen a megszólítás a „kend” volt, tiszteletadást fejeztek ki vele. A tegezéssel csak azokat illették, akiket kevésbé tiszteltek, akik alacsonyabb rangban voltak. Gyakran előfordult, hogy a gyerek a családban az apját kendezte, az anyját magázta. Ez a tiszteletadás alacsonyabb fokát jelentette az apához képest. A házastársak között a férj tegezte feleségét és a gyermekeit. Az asszony – rögtön a lakodalom után – még akkor is magázta (kendezte) a férjét, ha gyerekkori játszópajtások voltak és tegeződtek.

41

42


•

5 .

É V F O L Y A M

10. Írj meghívót az alábbi információk segítségével osztályfőnöködnek és legjobb barátodnak vagy barátnődnek! RENDEZVÉNY CÍME: Gyermekrajz-kiállítás A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Nagy Elemér művészettörténész A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁNAK IDŐPONTJA: December 1., 17 óra A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE: Gyermekgaléria – Miskolc, Vörösház utca 3/b

***

11. Hogyan kérnél segítséget a következő személyektől? Hogyan szólítanád meg őket? a) Jelöld x-szel, hogy tegeznéd vagy magáznád őket! SZEMÉLY EK

fiatal rendőr

idősebb rendőr

fiatalabb iskolatársad

veled egykorú osztálytársad

MEG SZÓL ÍTÁ S

T EG E ZŐ FOR M A

M AG Á ZÓ FOR M A


I S K O L A I


barátod édesapja

fiatal eladófiú

fiatal ismeretlen lány

idősebb ismeretlen bácsi

osztályfőnököd

egyetemista ismerősöd

b) Kik azok a felnőttek (ismerőseid, rokonaid, tanáraid, edződ stb.), akikkel szívesen tegeződnél? Válaszodat indokold meg!

12. Megállapítottuk, hogy tegeződni azok szoktak, akik életkorban közel állnak egymáshoz vagy rokonok, jó ismerősök. a) Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a reklámok vagy a tv-, rádióműsorok egy része „tegeződik”? b) Írunk néhány példát a postaládába bedobott, és az üdítőitalos üvegeken szereplő reklámokból. „Csavard le a kupakot...” „Nézd meg, mi az ábra...” „Idd a kólát nyerő cuccokért!” „Keresd a MÉG JOBB ÁRON emblémával ellátott termékeket!” „A többi ajánlatot is megtalálod, ha átlapozod a katalógust, vagy eljössz hozzánk.”

43

44


•

5 .

É V F O L Y A M

Ki a megszólított? Mi a kommunikáció célja? Vitassátok meg, mi lehet az oka a tegező formának! c) Megjelent az iskolás gyerekek legfőbb vágya, az „Álomoktató”. Tervezz hozzá reklámot!

13. Hasonlítsd össze az általad tanult idegen nyelvet a magyarral a tegezés és magázás szempontjából! Melyek a különbségek és a hasonlóságok? IDEG EN N Y ELV Különbségek

Ha sonlósá gok

M AG YA R N Y ELV


I S K O L A I


Több idegen nyelvben a tegezéssel és magázással kapcsolatos nyelvi szabályok eltérnek a magyar szokásoktól. Pl. az angolban nincs magázás és tegezés sem, azonban a keresztnéven szólítás majdnem megegyezik a mi tegezésünkkel. Dániában és Svédországban a magázás rohamosan visszaszorul, a cseh és német nyelvben azonban a magázásnak fontosabb a szerepe. Nagyon érdekesek a távol-keleti nyelvek, ahol az udvariasság kifejezésének több fokozata is van a nyelvben, melyek használata pontos szabályokhoz van kötve. 14. Gondolkozz el azon, hasznos dolog-e a magázás! Véleményedet fogalmazd meg egy mondatban!

a) Alkossatok csoportokat az ugyanazon véleményt képviselőkből! Osszátok meg érveiket csoporttársaitokkal, és építsetek fel közös érvrendszert álláspontotok mellett abból a célból, hogy a többieket meggyőzzétek! Válasszatok szóvivőt, aki képviseli a csoport álláspontját! Közös érvek:

b) Miután minden szóvivő elmondta vitaindítóját, a csoportok többi tagja is kifejtheti a véleményét! Ha egy másik csoport tagját sikerül meggyőznötök, a meggyőzött személy átül a ti asztalotokhoz. Indokolnia kell azonban, melyek azok az érvek, amelyek eredeti álláspontját megváltoztatták. A végleges csoportok kialakulása után foglaljátok össze a vita eredményét! A vita eredménye:

45

46


•

5 .

É V F O L Y A M

15. Pótold a meséből a hiányzó kifejezéseket az alábbi szókészlet alapján! grófné

anyja

kigyelmed

gazda

fiú

legény

ura

anyád

anyámasszony

ifiasszony

leány

öregasszony

fiam

anyós

menyasszony

lányom

maga

asszony

A REST LEÁNY Egyszer volt egy gazdag leány, aki sohasem dolgozott, mert az anyja kényesen nevelte. Sokan kérték feleségül, de az

a kérőket mind lebeszélte, azt

mondta: – Hagyd el, ne kérd, mert dologtalan, s nem élsz meg vele. Megint megkéri egy legény, s az

azt is le akarja beszélni,

de ez azt felelte: – Hát

olyan anya, hogy a nem akarja boldogságát? Jössz-e hozzám, húgom?

– Igen biz’ én, jó szívvel! – feleli A

azt mondja:

– Gyere, menjünk, s esküdjünk meg! Elmennek, megesküsznek, s a elveszi az

a ellenére is.

A leány csak ahhoz tartotta magát, ahogy az anyjánál szokva volt, ott üldögélt egy helyben, szép kényesen, nem dolgozott semmit álló napestig, csak a lábát lóbázta. Neki az is mindegy volt, ha az

szidta is érte.

Gondolta az ura: „Hagyd el csak, lak én téged dolgozni, ha az

, mert majd megtanítameg nem tanított is!” – mert ami-

kor hazajött a mezőről, az anyja is örökké panaszolta, hogy a semmit sem dolgozik. S azt mondta reá: – Evvel, édes nem nyúl. Úgy ül örökké, mint egy nagy tőle.

, soha meg nem élsz, mert semmi dologhoz ! Jobb lesz, ha elválsz


I S K O L A I

– Elválni nem válhatok el,


, mert tudva úgy vettem el, mint

dologtalant. Hanem bízza rám kigyelmed, majd megtanítom én őt dolgozni. Másnap reggel az ifjú

elment ki a mezőre, mikor hazajött,

azt kérdezte: – Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony? Az

azt felelte:

– Ketten, édes

!

– Akkor hát ketten is együnk! – mondotta a Ettek ketten, s az

étlen maradt, még este is s reggel is.

Reggel, mikor az ura elment, sírt egy jó nótát, azután sóhajtozni s gondolkozni kezdett. Egyszer azt kérdi az

:

–

, ha a tüzet megszítom, dolog-e?

– Dolog, édes

, dolog!

Megszította hát a tüzet. Azután azt kérdezte: – Hát ha a tűzre fát hozok be, dolog-e? – Dolog az is, édes leányom! – felelte az öregasszony. Fát is hozott. Azután megint megkérdezte: – Hát ha vizet hozok, dolog-e? – Dolog, édes leányom, dolog! – Hát ha kiseprem a házat? – Az is dolog! Vizet hozott, s házat sepert, s az öreg megörvendett, hogy jól kezdi majd viselni magát, s elmagyarázta neki, hogy miféle dolgok vannak a ház körül, s azokba beleindította, segítette, tanította. A

hazajött, s mikor asztalhoz kellett ülni, kérdi az :

– Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony? – Hárman, édes fiam – mondta nagy örömmel az – Nahát, akkor hárman is együnk! – mondta a gazda is örömmel. Asztalhoz ültek hát, az

még nagyobb örömmel, mert más-

fél nap alatt éppen eléggé megéhült. Az naptól fogva mindig hárman dolgoztak, s hárman is ettek. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

47

48


•

5 .

É V F O L Y A M

a) Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy ki kivel tegeződött, ki kivel magázódott, ki kit tegezett és ki kit magázott! Kölcsönösen tegeződtek:

Kölcsönösen magázódtak:

Tegezte a másikat:

Magázta a másikat:

b) Megadjuk néhány szereplő nevét. Őket a mesében többféleképpen is hívták. Keress példákat a különféle elnevezésekre, megszólításokra! leány:

a leány anyja:

fiú:

fiú anyja:

3. CSAL ÁDOK KÖZEL ÉS TÁVOL

Ma voltam az iskolában. Én vagyok az ötödik dé. Kornél azt mongya, nem iskola, hanem suli. Biztos. Az osztálytársaim egyáltalán nem kedvesek. Nem köszönt senki, amikor odamentem, csak Ms Szalay. Ő az osztályvezetö. Azt mondta ő nem Ms. Szalay, hanem Márta néni, Magyarországon így szokás. Nehéz lesz megszokni. Az iskolának van egy nagy udvara, ott volt az évnyitó. Ms Szalay azt monta hogy itt szoktak tornázni meg focizni a gyerekek. Az igazgato jó sokat beszélt a nagyrészét nem értetem, aztán mehettünk haza, és hétfőn kezdik a tanítás. Kiváncsi vagyok rá, mert anyáék azt monták, hogy itt más az iskola, mint Amerikában. Ott szeretem járni. Az osztályom olyan mint otthon, csak nincsenek feketék. Igy most nem tudom kivel fogok tudni kosarazni. Van egy nagyon szép chinai lány, meg egy pár délamerikai. De lehet, hogy nem azok mert amikor nagyinak montam, nagyon elcsodálkozot, és aszt mondta, hogy butaságokat beszélek. Pedig szerintem azok, azér is mert az egész csapat külön állt a többiektől, és úgy tünt, nem beszélgetnek velük. Meg velem se. Ábel

50


•

5 .

É V F O L Y A M

1. Családok Az alábbi szövegekből érdekességeket tudsz meg a hazánk területén élő, különböző hagyományokkal rendelkező családokról. Mi a különbség a nagy család és a nagycsalád között? A nagycsaládban nem csak a családtagok száma volt nagy. Több rokon család egy fedél alatt élt, és közösen teremtették meg a megélhetésre valót, együtt dolgoztak. Még száz évvel ezelőtt is előfordultak nagycsaládok Magyarországon. a) Olvassátok el a szövegeket, majd saját szavaitokkal számoljatok be az olvasottakról! b) Húzzátok alá a szövegekben előforduló, számotokra ismeretlen szavakat! Nézzétek meg a jelentésüket az Értelmező kéziszótárban, az interneten, vagy kérdezzétek meg valakitől! I. A MAGYAR PARASZTI NAGYCSALÁD

A nagycsalád vezetője a legidősebb férfi volt, vagyis az apa, nagyapa vagy a legidősebb férfi testvér. Tisztségét haláláig viselte. Korlátlan hatalommal rendelkezett, elűzhette, kitagadhatta, megüthette a családtagokat. Tisztelete a családon belül rendkívül nagy volt, pl. a családhoz tartozó asszonyok nem szólíthatták meg, jelenlétében nem nevethettek. A napi munkát is a gazda osztotta be. A nagycsalád általában egy telken vagy egy házban élt. Például Észak-Magyarországon – a palócoknál – az első szobában a kemencén és a lócákon az öreg férfiak és gyermekek, a kamrában a család összes asszonya és az eladó lányok (néha 10-15 nő együtt), míg a legények és munkaképes férfiak az istállóban aludtak. A család öntudata is nagy volt, rokonságukat számon tartották. A nagycsaládok átlagban 20-25 tagot számláltak, de 40-es létszámú nagycsaládok is voltak. II. A ROMA NAGYCSALÁD

A cigány nagycsaládban nem volt társadalmi rang, alá-fölérendeltség, de az időseknek nagy tisztelet járt. Lehetett tekintélye a fiatalabb embernek is, ha tulajdonságai a többiekben tiszteletet keltettek. Ilyen tulajdonságok voltak pl. a jó meglátások, a helyes ítéletek, a szakmai tekintély, az ének- és mesemondó képesség, a nyelvjárások ismerete. A roma nagycsaládokban valamennyi gyerekre úgy figyeltek, mintha a sajátjuk lenne. A gyerekek hamar megtanulták a felnőttek életét, s a gyerekkor igen rövid volt. Csak a legkisebbek játszhattak, a nagyobbaknak segíteniük kellett a tábor körül. A lányok a beszerzésben és az ételek készítésében lettek járatosak, valamint a gyermekgondozásban. A fiúk apjuk mesterségét vették át, a lovakat gondozták, vele voltak a kovácsműhelyben. Az is íratlan törvény volt, hogyha valaki más házához ment, úgy vették, mint családtagot és nem mint idegent.

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

III. A SZLOVÁK NAGYCSALÁD

A szlovákok körében a 19. század közepén egy házban három család is ellakott szeretetben és egyetértésben. A házat rendesen a család legöregebb tagja igazgatta. Az apa elsőbbsége abban is megnyilvánult, hogy elsőnek szedett az ételből. A feleség vezette a háztartást, a belső kerti munkát, végezte a gyereknevelést, felkészítette lányait a férjhezmenetelre, s irányította lányai és menyei munkamegosztását. A gyerekek 3-4 éves korukban már kisebb munkát végeztek (legeltetés), az iskoláskorúak rendszeres feladatokat kaptak. A szegényebbek liba-, illetve disznópásztorok, kisbéresek voltak. Az iskolai tanulmányaikat ősszel később kezdték, tavasszal korábban fejezték be. A tanyákon élők gyermekei a tanyasi vagy a városban, községben lakó nagyszülőkhöz közeli iskolákba jártak. A vérségi kapcsolatok, a rokonsági fokok számontartása a magyarországi szlovákoknál is fontos volt. IV. A SVÁB NAGYCSALÁD

A nagycsaládban nagy tisztelet járt a szülőknek, az idősebbeknek. Fontos szerepet játszott a vallásosság is. Mindenkinek megvolt a maga feladata A fiúk és a vő végezték a munkát a földeken. A nők a háztartás mellett állatokat neveltek, a mezőn dolgoztak. Főleg ők foglalkoztak a gyerekekkel is. A nagyszülők a ház körüli munkákban és a gyerekek ellátásában segédkeztek. Az asszonyok kék vászonkötényt viseltek, a menyasszonyok és a fiatal lányok köténye fehér volt. Télen a nagy hidegben az asszonyok sötét színű, kockás, hatalmas gyapjú kendőbe burkolóztak. A lányok ünnepi alkalmakkor viaszból készült mirtuszkoszorút viseltek. A férfiak öltözetének minden darabja fekete volt. A fejükre kerek filckalapot tettek. c) Állapítsátok meg, hogy a különböző nagycsaládok életében milyen hasonló vonások voltak!

d) Számoljatok be arról is, mit tartotok érdekesnek, különlegesnek!

51

52


•

5 .

É V F O L Y A M

2. Olvasd el az alábbi családi meséket, majd oldd meg feladatokat!

CSALÁDI MESÉK Flóri, Laci és Liu egy osztályba járnak. Flóri szülei, sőt a nagyszülei is zenészek voltak. A nagypapa híres cigányprímás, az apukája jazz-zenész. Laci nagyszülei tanyán élő parasztemberek, a szülők fiatalon költöztek a városba. Liu már Magyarországon született, a szüleinek vendéglője van. FLÓRI

A mamám mesélte, nem volt könnyű életük. Az ő nagyszülei nehéz fizikai munkát végeztek. Nemcsak a nagyszülők, a szülők és a gyerekek, hanem a tágabb rokonság is a szomszédságban lakott, szinte együtt éltek. Már akkoriban is volt zenész a családban. A nagypapáról hamar kiderült, nagyon tehetséges. Az öregek oktatták. Hegedült. Később saját zenekart alapított, sokszor hívták külföldre. A nagymamámnak nehéz volt. Három gyerekkel gyakran volt egyedül, amikor a papa utazott. Anyukám hamar férjhez ment. Mivel nem volt saját lakásuk, kis helyen éltünk együtt. Én még emlékszem rá, mindig a konyhában játszottam. Apu már az iskolában is tanult zenét. Dobos és bőgőzik is. Aput a jazz érdekelte mindig, és a komolyzene. Sajnos, ő is sokat van távol. Este is ritkán van velünk, mert vagy próbál, vagy koncertezik. Vasárnap azonban legtöbbször együtt ebédelünk, és ilyenkor átjön anyu húga a gyerekeivel. Olyankor nagyon jól érezzük magunkat. LACI

A nagyiék még most is falun laknak. Igaz, már beköltöztek a tanyáról, mert ott nem volt fürdőszoba. Persze, amíg kicsi voltam, engem ez nem érdekelt, a nyarakat náluk töltöttem. Akkor még ott élt velük anyukám öccse is. Sokat segítettem neki az állatok etetésében. Hálából megtanított fűzfasípot csinálni. Szüleim a középiskolában ismerkedtek meg, mind a ketten kollégiumban laktak. Apukám szülei ugyan városiak voltak, de nagyon szegények. Anyuék náluk laktak, amikor én megszülettem. Apu testvére és anyu bátyjának a gyerekei valamennyien a nagymamámék környékén laknak, így csak ritkán találkozunk. Az unokatesómékkal e-mailezünk, a nagyiékkal meg postán levelezünk, ők nem értenek a számítógéphez. LIU

Én már itt születtem Magyarországon. A nagyszüleim jöttek Európába, hogy vendéglőt nyissanak, mert Kínában nehezen éltek. Ők csak nagyon keveset tudnak magyarul, ha kell, én fordítok nekik. Anyukámék már jól beszélnek, ők már 15 éve laknak Budapesten. A családban a kínait használjuk. Kínaiul számolok és álmodom. Amikor iskolába kerültem, volt, aki bántott, mert másképp nézek ki, mint a többség. Apukám vigasztalt, és

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

53

T Á V O L

biztatott, csak barátkozzak, járjak sportolni, legyen egy közösség, ahova tartozom. Mindig mondja, nekünk nehezebb, de ne bánkódjak. Szerencsére olyan osztályba kerültem, ahol nagyon jó barátaim lettek. a) Kik ők? Akiket Flóri „papának” és „mamának” nevez, ők Flóri

Aki Flóri anyukájának a húga, az Flóri

Az anyuka húgának a gyerekei Flóri

b) Kik ők? Vajon melyik szülő szülei a „nagyiék” ? Bizonyítsd be a szövegből vett idézetekkel!

Milyen rokonsági kapcsolatban van Lacival apu testvére:

,

illetve anyu bátyjának a gyerekei: c) Liu mely családtagjaira vonatkoznak az idézett mondatok? „Mindig mondja, nekünk nehezebb, de ne bánkódjak.”

„Ők csak nagyon keveset tudnak magyarul, ...”

„15 éve laknak Budapesten”

3. Keresd a címet! a) Olvasd el az alábbi szöveget, és jelöld álló egyenessel a bekezdéseket! b) Adj címet a szövegnek és azoknak a részeknek, ahol a szövegen belül témaváltás történik!

54


•

5 .

É V F O L Y A M

FŐCÍM: Az IKEA 5 kontinens 28 országában, így az európai országokon kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, valamint Közel-Kelet és Ázsia egyes országaiban a konyhahasználati szokásokat mérte fel. A kutatásból kiderült, hogy az emberek a konyhát nem csak főzésre használják – naponta több órát is eltöltenek benne. Néhány nemzet számára a konyha kiemelt fontosságú: Olaszország, Svédország és Norvégia esetében a megkérdezettek fele jelölte meg a konyhát mint a lakás legfontosabb helyiségét. Az olaszok azok, akik nemcsak a legtöbb időt töltik el a konyhában (több mint 3 órát), hanem a legváltozatosabb tevékenységekre is használják azt. E tekintetben a legváltozatosabb a svéd és a magyar konyha. A magyar konyha a családi étkezések mellett a családi beszélgetések, viták, a társasági élet, barátok megvendégelése, telefonbeszélgetés, főzés, hobbi, tévénézés, a házi feladat készítésének, játéknak, munkának, illetve internetezésnek a színtere is. A konyhát leginkább a finnek, svédek, csehek és magyarok használják internetezésre, munkavégzésre. A megkérdezettek több mint egyharmada oltja a szomját pohár nélkül, vagyis közvetlenül a csapról iszik. Ez a szokás egyébként a fiatalok és a férfiak körében gyakoribb. Ezen a területen elsők a csehek, majd a lengyelek és szlovákok után következnek a magyarok, de gyakori Nyugat-Európában is. A kutatásban részt vevőknek csaknem a fele nem törődik azzal, hogy mit visel főzéshez. Sokan fehérneműt viselnek a konyhában. A kötény használata leginkább Portugáliában szokás, Magyarországon ez az arány 25%. A megkérdezettek kétharmadának háztartásában fellelhető legalább egy teljes, 6 darab egyforma tányérból álló étkészlet. Ez az arány a magyaroknál a legmagasabb. A megkérdezettek álomkonyhája tágas, sok tárlóhellyel ellátott, barátságos, meleg hangulatot sugárzó, modern, kellemes helyiség, ahol akár a barátaikkal is elüldögélhetnek. A magyarok számtalan konyhai elektronikai eszközt szeretnének álomkonyhájukban.

ALCÍMEK:

4. Olvasd el az alábbi családi szokásokat! CSALÁDI SZOKÁSOK (1) A mi családunk minden vasárnap túrázik. Olyankor a nagymamám már szombaton húst és süteményt süt, azt visszük magunkkal. A héten alig találkozunk, ilyenkor beszéljük meg a dolgainkat. (2) Mi minden este 7 órakor együtt vacsorázunk. Senki nem állhat fel az asztaltól addig, amíg apukám azt nem mondja: „Egészségetekre!”. (3) Nálunk szigorú a családi munkamegosztás, mert sokan vagyunk testvérek. Nekem például a szemetet kell levinnem minden nap. Nem baj, mert két hónap, és az öcsém lesz a soros. A nővérem főz, és a bátyám vásárol. (4) Nálunk nem lehet cipővel bejönni a lakásba. Anyukáméknak mindene a tisztaság. Néha kellemetlen ez, mert például a barátom zoknija lukas volt legutóbb, és ezért egész este dugdosta a lábát.

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

(5) Nálunk vannak egyezményes jelek: például a kapun hármat csöngetünk. (6) Anyukám könyvelő. Ha számol, vagy ha van nála valaki az ügyfelei közül, becsukja a dolgozószobája ajtaját. Akkor semmivel nem szabad zavarni. a) És nálatok? Írd le, milyen jellemző szokások vannak a családodban! Segítségképpen csoportosítottuk őket: Étkezési szokások:

Napirend:

Különleges jelek, jelzések:

Amit muszáj:

Ki a „főnök”?:

5. Vizsgáljuk meg a családi viszonyokat! A) Írj válaszokat a megadott szempontok szerint! a) Három ember, aki a számodra a legfontosabb:

b) Három ember, akivel legszívesebben mennél kirándulni:

c) A három – szerinted – legjobb emberi tulajdonság:

55

56


•

5 .

É V F O L Y A M

d) A három – szerinted – legrosszabb emberi tulajdonság:

e) Hasonlítsd össze a pároddal a válaszaitokat! Beszéljétek meg, mit miért írtatok! Indokoljátok meg a döntéseiteket! Végül cseréljetek szerepet, és magyarázzátok el, hogy a párotok kit miért választott. B) Olvasd el az alábbi párbeszédet. Egészítsd ki a hiányzó részeket! ANYA:

már megint borzasztó rendetlenség van a szobádban, így nem lehet tanulni.

BENCE: De

, most nem érek rá, focimeccsünk lesz.

ANYA: Semmi focimeccs! BENCE:

, még ma egyszer, utoljára, légy szíves... Ha ma csak egy gólt rúgok, én leszek a gólkirály a suliban.

APA:

Az én öregfiú?

BENCE: Igen!!! Te vagy a legjobb

lesz a gólkirály? Jól hallom? Elvigyelek kocsival, a világon.

ANYA: Na, már csak te hiányoztál. Ti csak menjetek a fontos dolgotokra, én meg majd szórakozásból kitakarítom a lakást. a) Képzeld magad a szereplők helyébe! Olvasd el részenként a szöveget, és fogalmazd meg a szereplők érzelmeit, gondolatait az alábbi példa szerint! A szereplők érzelmei, gondolatai ANYA: Mérges vagyok rád. Félek, hogy rossz jegyet kapsz az iskolában. BENCE:

ANYA:

BENCE:

APA:

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

BENCE:

ANYA:

C) Olvasd el az alábbi szöveget! a) Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek nem tudod a jelentését! Egy elmosódott fényképen 5 alak van: 2 férfi, 1 nő és 2 gyerek. Az egyik férfi kezében hegedű látható. Az ő sógora is a képen van. A gyerekek unokatestvérek. A kislány a képen látható egyik férfi gyereke. A kisfiú anyukája nincs a képen. A kisfiú apukája zenész. A képen látható alakok közül csak a kislány egyke. A kislány szülei a képen virágot tartanak a kezükben. A kisfiút Kálmán Andrásnak hívják, éppen úgy, mint az apukáját. A virágot tartó férfi Kertész Tamás. A képen lévő nő keresztneve Sára, a kislányé pedig Zsuzsi. b) Készítsetek értelmező szótárt az ismeretlen szavakból! Először próbáljátok meg kitalálni a szavak jelentését, aztán ellenőrizzétek szótár segítségével, hogy jól gondolkodtatok-e! ISMER E TL EN SZÓ

SZÓM AG YA R Á Z AT SZER IN TE TEK

c) Egészítsd ki a hiányzó adatokat a szöveg segítségével! Kinek a neve Zsuzsi? Hány gyerek van a képen? Ki az, aki egyke? Hogy hívják a képen lévő kisfiút? Milyen hangszer van az egyik férfi kezében?

A SZÓTÁ R SZER IN T

57

58


•

5 .

É V F O L Y A M

Hogy hívják a virágot tartó férfit? Hány alak van a fényképen? D) Olvasd el a szöveget, majd egészítsd ki a hiányzó adatokat a szöveg segítségével! Egy elmosódott fényképen 5 alak van: 2 férfi, 1 nő és 2 gyerek. Az egyik férfi kezében hegedű látható. Az ő sógora is a képen van. A gyerekek unokatestvérek. A kislány a képen látható egyik férfi gyereke. A kisfiú anyukája nincs a képen. A kisfiú apukája zenész. A képen látható alakok közül csak a kislány egyke. A kislány szülei a képen virágot tartanak a kezükben. A kisfiút Kálmán Andrásnak hívják, éppen úgy, mint az apukáját. A virágot tartó férfi Kertész Tamás. A képen lévő nő keresztneve Sára, a kislányé pedig Zsuzsi. a) A zenész -nak hegedű van a kezében a képen. Hogy hívják a fiát? Mi a férfi testvérének a keresztneve? Mi a férfi sógorának a neve? b) A kislány Mi Zsuzsi vezetékneve? Mi anyukája leánykori neve? Mi az unokatestvére keresztneve? Hány testvére van Zsuzsinak? c) Sára Mi a képen virágot tartó nő férjének a vezetékneve? Mi van a képen a férje kezében? Hogy hívják az unokaöccsét? Ki egyke a képen látható alakok közül? d) A virágot tartó férfi Hogy hívják Kertész Tamás gyerekét? Milyen rokoni szál fűzi Kálmán András apukájához? Van-e a feleségének testvére? Hány gyermeke van?

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

e) András Hogy hívják András unokatestvérét? Mi András nagybátyjának a neve? Hány gyermeke van András nagynénjének? Mi András apukájának a foglalkozása? 6. Rendezzétek az előző feladatban összegyűjtött információkat! A) Csoportosítsátok a táblázatok megfelelő soraiba a kiválasztott személyeket és emberi tulajdonságokat! Szóban indokoljátok döntéseteket! A) HÁROM EMBER, AKI A SZ Á MODR A A LEGFONTOSABB SZ ÜLŐ K-T E S T V ÉR EKROKONOK

B A R ÁTO K

ISMERŐSÖK

B) HÁROM EMBER, AKIVEL LEGSZÍVESEBBEN MENNÉL KIR ÁNDULNI SZ ÜLŐ K-T E S T V ÉR EKROKONOK

B A R ÁTO K

ISMERŐSÖK

C) EMBERI TUL AJDONSÁGOK LEGJOBB

LEGROSSZABB

59

60


•

5 .

É V F O L Y A M

B) Az előzőleg elolvasott párbeszéd alapján alkossatok védőbeszédeket! a) Először képzeld magad az anya helyzetébe! Írd le a történetet, majd sorold fel az anya jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait! Rövid történet:

Érvek:

Az anya tulajdonságai:

Az apa tulajdonságai:

A gyerek tulajdonságai:

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

b) Képviseld a gyerek érdekeit! Így is fogalmazd meg a történetet, majd sorold fel a gyerek jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait! Rövid történet:

Érvek:

Az anya tulajdonságai:

Az apa tulajdonságai:

A gyerek tulajdonságai:

c) Játsszátok is el a jeleneteket a fenti szempontok szerint!

61

62


•

5 .

É V F O L Y A M

C) A megoldott feladatok alapján egészítsétek ki az alábbi ábrát!

testvérek

Kálmán Sára

testvérek

Kálmán Sára

D) A megoldott feladatok alapján egészítsd ki a gondolkodási térképet! A körökbe a családtagok nevét, a téglalapba a köztük lévő viszonyt írjátok!

C S A L Á D O K K Ö Z E L É S T Á V O L

63

64


•

5 .

É V F O L Y A M

7. Az alábbi levelek a számítógép hibája miatt szétestek. Külön csomagba kerültek a megszólítások, külön a szövegek és külön a levélzárás. a) Csoportokban dolgozzatok: egyikőtök a megszólításokat, másik társatok a levélszövegeket, a harmadik a záró részt vizsgálja. b) Rakjátok össze az eredeti leveleket! (1) Megszólítások 1. Szia, Domi! 2. Drágaságaim! 3. Tisztelt Baltazár Úr! 4. Marikám! 5. Hahó, Mindenki! 6. Tisztelt Szerkesztőség! (2) Levélszövegek 1. 2004 januárjában kapott levelére válaszolva a következő javaslataim vannak. – Szíveskedjék mindenekelőtt meghirdetni a programot. – A tájékoztató szövegében a következőknek kell szerepelniük: helyszín, időpont, előadók. A tervezetet szíveskedjék jóváhagyásra visszaküldeni. 2. Tedd már meg, hogy megírod a kirándulás időpontját, és hogy hol lesz. Beszéld meg Katival is, mert én nem leszek itthon. 3. Megérkeztem Tapolcára. A szállás elsőrangú, a vacsora sem volt rossz, bár zsírosabban főznek, mint ahogy mi megszoktuk. Kérlek benneteket, írjátok meg, mikor tartjuk Zsuzsika egyéves születésnapját, mert a tortasütéshez ragaszkodom. Szeretnélek már látni benneteket. 4. Felháborított legutóbbi számunkban Kálmán Kálmán cikke, melyben azt írta, hogy itt lenne az ideje, hogy az utcán görkorcsolyázókat megbüntessék. Szeretném elmondani, hogy én is görkorcsolyával közlekedem, mert gyorsabb, mint gyalog, és nagyon egészséges. Életemben még nem löktem fel senkit, nem veszélyeztettem az idős emberek és a kisgyerekes anyák testi épségét. Kérem, tartózkodjanak az ilyen és ehhez hasonló általánosításoktól. 5. Nagyon köszönöm a csomagot, amit küldtél. Sógorod azt kérdezi, mikor utaztok fel, mert ragaszkodik ahhoz, hogy nálunk lakjatok. Petikénk átesett a bárányhimlőn, anyánk hála az égnek már kilábalt az influenzából. Írjatok, amilyen hamar csak tudtok. Csókolok mindenkit, a kis unokaöcsémet külön.

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

6. Holnap (szeptember 10-én, hétfőn) várunk benneteket a tornateremben. Szurkoljatok nekünk minél többen. Ellenfelünk, a Vörös Ökrök is hozzák a saját szurkolótáborukat. Mindent bele! (3) Levélzárás 1. 1994. júnis 10., Millió csók: Nagyi 2. A Lézerkardosok 3. Karakóhempergő, 2004. február 20., Üdvözlettel: Kalmár Mária osztályvezető 4. Támpojzamárdi, 2006. július 5., Aranka 5. Budapest, 2005. április 15., Üdvözlettel: Kelemen Mihály 6. Szia: Ákos c) Írjátok be a táblázatba az egy levélszöveghez tartozó számokat!

LEVÉL SZÖVEG

1.

2.

3.

4.

5.

6.

MEGSZÓLÍTÁS

LEVÉLZÁRÁS

8. Döntsd el az alábbi megszólítások alapján, hogy a levél írója ismeri-e a címzettet!

MEG SZÓ L Í TÁ S

Kedves Marika! Tisztelt Asszonyom! Fiúk-Lányok! Drága Tamás! Kedves Ügyfelünk!

ISMERI

NEM ISMERI

L E H E T, H O G Y ISMERI

65

66


•

5 .

É V F O L Y A M

Tisztelt Professzor Úr! Édesem! Szia, Levente!

a) Mi segített a feladat megoldásában?

9. Írj levelet barátodnak arról, hogy mivel töltöd az idődet betegséged alatt!

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

a) Játsszátok el, hogy a levélben leírtakat szóban mondod el neki! b) Hasonlítsátok össze a levél szövegét a szóban elhangzott szöveggel! LEVÉL

SZÓBELI KÖZLÉS

10. Írj köszöntő levelet családod valamelyik tagjának névnapja alkalmából!

67

68


•

5 .

É V F O L Y A M

11. Három levél részei összekeveredtek. Számozd be ugyanazzal a számmal az összetartozó részeket! ÖSSZEKEVEREDET T SZÖVEGRÉSZEK

Tisztelt Szülők! Nemrégiben értesültem arról, hogy a sportbarátok egyesületet hoztak létre. Olvastam a szervezet alapszabályát és programját, és lévén, hogy egyetértek célkitűzéseikkel, szívesen csatlakoznék Önökhöz. Kérem, hogy címemre belépési nyilatkozatot küldeni szíveskedjék, hogy a Sportbarátok Egyesülete tagjainak sorába léphessek. Az egyetem elvégzése óta tanítok, immár 15 éve. Bízom benne, hogy közös munkánk eredménye a magyar közoktatás ügyét szolgálja. Cegléd, 2005. április 5. Marcsi Üdvözlettel Kedves Luca! Értesítem Önöket, hogy Gábor matematikaórán a tanár figyelmeztetése ellenére csokoládét evett, és beszélgetéssel zavarta az órát. Ezért megintem. Békéscsaba, 2004. március 16. Tisztelettel Tisztelt Jakab Loránd Elnök Úr! Millió puszi Pongrácz Szilárd 9632 Mátraberkenye, Fő u. 3. Azt sem tudom, hol kezdjem. A legfontosabb, hogy megérkezett Kati unokabátyja Franciaországból. 13 éves és szőke hajú... Gondolhatod, mennyire be vagyok sózva – ahogy Nagyi mondaná. Tegnap is együtt mentünk kirándulni, annyit röhögtünk, majd szétpukkadtunk. Jó lenne, ha te is itt lehetnél. Írjál!!! Pécs, 2005. június 30. Makai Jolán osztályfőnök

SZ Á MOZ Á S

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

a) Válaszolj a levelekre a címzettek nevében! Tisztelt Makai Tanárnő!

Tisztelt Pongrácz Szilárd Úr!

Kedves Marcsi!

b) A fenti levelek közül kettő hivatalos levél volt. Melyek voltak ezek?

c) Véleményed szerint mi jellemzi a hivatalos levelet?

É S

T Á V O L

69

70


•

5 .

É V F O L Y A M

d) Olvasd fel a magánlevelet! Mi jellemzi?

e) Mikor magázódunk, és mikor tegeződünk levélben?

12. A következő három levél közül egy e-mail, egy sms, egy pedig hagyományos levél. Melyik melyik? Nem lehet inkább 3-kor? Kedves Rozi! Nagyon örülök, hogy anyukádék elengedtek hozzánk nyaralni. Már olyan izgatott vagyok, állandóan erre gondolok. A bátyám szobájában fogsz aludni, mert ő nem lesz otthon akkor. Persze mindegy, úgyis egész éjjel dumálni fogunk, ezt persze anyuék nem is sejtik. Azt hiszik, még mindig csecsemők vagyunk, akiknek az esti mese után ágyban a helyük. Elkezdtem összeírni, mit akarok neked mindenképpen megmutatni (főleg, hogy KIT!!!). Az lenne a legjobb, ha a reggeli vonattal jönnél, akkor még aznap lemehetünk a többiekkel a tóhoz. Írd meg, hogy mikor érkezik a vonat, hogy ki tudjak eléd menni! Fót, 2004. július 6. Puszi és várlak

Zsuzsi Ui.: Ne felejts el fürdőruhát hozni!

Sziasztok! A meghívóban rosszul írtam a címet, a jó: Gyermekparadicsom, Nagyvenyige u. 38. Holnap buli!!!!!!! Gábor

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

a) Mi a különbség a hagyományos levél, az sms és az e-mail között?

SZEMPONTOK

HAGYOMÁNYOS LEVÉL

SMS

E-MAIL

Megszólítás legtöbbször van vagy nincs A szöveg terjedelme általában rövidebb vagy hosszabb Dátumot írunk Búcsúzási forma általában van vagy nincs Aláírás általában van vagy nincs A válasz megérkezhet rögtön Milyen eszközre van szükség a megírásához? 13. Az alábbi írás SMS-gyűjtemény. a) Mennyiben más az SMS-szöveg, mint egy levél vagy egy élőszóbeli közlés?

b) Olvasd el a szöveget, majd mondd el a véleményed az alábbiakról! Állításaid indokold a szövegből vett idézetekkel.

AZ ÚJ GENERÁCIÓS NAGYCSALÁD AVAGY MIÉRT JÓ, HA MINDEN GYEREKNEK MOBILJA VAN?! Ízelítő egy sokgyermekes anyuka napi SMS-forgalmából „Anya. Miért kell nekem már hétkor kiérnem a buszmegállóba, amikor pontosan tudhatnád, h. a busz csak kábé tízre ér ide?! Fázom és magányos vagyok.” „Édesem, esetleg addig olvasd el a kötelező olvasmányodat – ma írtok belőle dolgozatot tudtommal.” „Drága anya! Miért nem sikerült memorizálnod kb. 8 év alatt, h. gyűlölöm a pannónia sajtot + ha két különböző húst rax a szendvicsbe! Éhen halok, de azért szeretlek!” „Cserealapnak biztosan jó lesz. Légy ügyes. Én is szeretlek. Mikor jössz?” „Édes pici tündi-bündi nővérkém, felvettem a kockás nadrágodat + nálam maradt a szemfesték. Cserébe felveheted a bakancsomat.”

71

72


•

5 .

É V F O L Y A M

„F. már elment itthonról, telefonját rám hagyta. Én ezt most kitörlöm, mert téged simán megöl. Inkább siess haza. A kockás amúgy elég gáz a csíkossal. Mikor jössz?” „Mami, a szobámban a földön a teknősök előtt maradt a törikönyvem. Ugye elhozod? Tízkor kezdődik az óra. Imádlak!” „Ide figyelj, már a nővéreid is az agyamra mentek ma reggel. Ha kell a könyv, gyere haza érte. Kulcs a postaládában. Oda is tedd vissza. Néha nekem is dolgoznom kell.” „Drága mami! Ez a Csiga telefonja, mert az enyém otthon maradt. Ha mész dolgozni, leadod a portán? Nagyon fontos!!! Lécci!” „Szia Csiga, mondd meg a lányomnak, h. tíznél hamarabb nem érek a sulihoz. És este még számolunk…” „Köszi! J” „Törikönyv a tanáriban. A fejedet nem vittem, oldd meg anélkül. Este edzés?” „Te vagy a legjobb mami!” „Moni, elfelejtettem, h. hattól tantestületi értekezlet. El tudsz menni helyettem a zeneiskolához a lányokért?” „Elég alapos egy testület. Majd megoldom. Néha nekem is dolgoznom kéne. Mikor óhajtasz hazajönni?” „Szia, mami, köszi a telefont! Délután átmegyek a Zsizsiékhez. Ugye nem baj?!” „De.” „Most miért?” „Nincs más dolgod?!” „Moni, a fénymásolnivalókat otthagytam a számítógép előtt. Ha úgyis bemész, lécci három példányban, holnap reggel vinnem kell a minisztériumba.” „Édes, egyetlen, feledékeny barátnőm! A fiad ma sem hozta el a tb-kártyáját, pedig fogorvoshoz mennek. Tizenegyre odaérsz.” „A száma nem elég? Be kéne érnem a dógozóba.” „Csak azért szólok, h. ne érjen váratlanul: imádott főnökünk tajtékzik. Azt mondtam, sajttájra mentél. Majd álmodd meg addig, hol voltál. J” „Tíz perc múlva ott vagyok.” „Nem jó, a kártya kell. Kábé egy hónapja.” „Most miért nem mehetek át, mami? Minden leckém kész lesz és holnap nincs különórám.” „Egyáltalán nem gáz a csíkos meg a kockás. El tudod hozni a gitáromat a sulihoz? Négykor kezdődik az órám és előtte átmegyek a Sáráékhoz.” „Ugye nem felejted el a fénymásolnivalót? Nagyon fontos!” „Kihúzták a fogamat, nagyon fáj. Értem tudsz jönni? Vérzik is, és nem akarok edzésre menni.” „Férfiak… Háromra ott vagyok érted. De legyél a kapu előtt, mert nem óhajtok kiszállni.” „Picim, nincs kétségem afelől, hogy fontos az az értekezlet, de kéne pár dolgot hoznod hazafelé. Küldhetem a bevásárlólistát? Másolás kész. Én is.”

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

„Miért nem veszed fel a telefont?” „Dugó van a szentendrei úton, de sietek.” „Ugye nem baj, ha a Csiga ma nálunk alszik? Már a héven ülünk, hadd ne forduljon vissza.” „Hívd apát, ő is ott jár valahol.” „Mégis mikor óhajtasz hazaérni?” „Mikor jössz?” „Mikor jössz?” „Mikor jössz?” (Forrás: Török Mónika http://www.csaladinet.hu/hirek/mindenkinek/humor/1442/)

c) Idézzetek fel a saját családotok üzeneteiből néhányat! Olyanokat, amelyeket sebtiben leírtatok, kitűztetek a családi üzenőfalra vagy a hűtőre.

d) Mi különbség a hagyományos üzenet és az SMS között (nyelvezet, szóhasználat, helyesírás stb.)?

e) Keresd meg és húzd alá a szöveg furcsa szófordulatait! Miért furcsák?

f) „Fordítsd le” az SMS-szövegeket! Készíts belőlük a családi üzenőfalra való papírüzeneteket!

73

74


•

5 .

É V F O L Y A M

g) Fordítsd le az üzeneteket! Készítsd el belőlük egy jól nevelt, illemtudó gyerek rövid leveleit!

h) Javítsd ki az SMS-szövegek helyesírását! Rosszul írt szavak helyes változatai:

i) Idézz neked tetsző SMS-eket az írásból! Választásodat indokold meg!

C S A L Á D O K

K Ö Z E L

É S

T Á V O L

14. Végezzetek kutatómunkát könyvtárban vagy az interneten. Levél-e az oklevél? Igen, mert

Nem, mert

a) Gyűjtsetek hasonló kérdéseket egymásnak! Levél-e a(z) Levél-e a(z) Levél-e a(z)

75

76


•

5 .

É V F O L Y A M

15. Sorolj fel minél több rokoni kapcsolatot jelentő kifejezést! Az a játék győztese, aki a legtöbbet ismeri, és a jelentését is meg tudja magyarázni. 16. Kilépőkártya a) Jó volt Veled dolgozni. Sokat segítesz, ha leírod a tapasztalataidat, ötleteidet, kérdéseidet az alábbi szempontok szerint! Így a saját tanulásodra is visszatekinthetsz. Jegyezd meg: a visszatekintés, a saját tanulásra, gondolkodásra való rálátás képessége és igénye a sikeres tanulás egyik legfontosabb feltétele. Írd le azt a kérdést, amelyre nem kaptál választ az elmúlt órákon! Többet is írhatsz.

Melyik feladat volt szerinted a legérdekesebb? Írd le a számát!

Írj olyan szavakat, kifejezéseket, gondolatokat, amelyeket az elmúlt órákon ismertél meg!

Írd le azokat az ötleteidet, amelyekkel még érdekesebbek lehetnének a magyarórák!

Milyen eszközökkel lehet egy szövegben a beszélgetés résztvevőit megjelölni?

b) Készítsetek egy rajzlapra csoportonként egy rajzot Családom körében címmel! Mindenki más, de csak egy színnel rajzolhat, így a közös kép végül színes lesz.

J Ó

A

K É R D É S

4.JÓ A KÉRDÉS 1. A következő feladatokban megvizsgáljuk, miért és hogyan kérdezünk. A) A barátod izgatottan felhív telefonon. „Nem mehetünk el a táborba! – mondja. A többit személyesen” – majd lecsapja a kagylót. Te elképzelni nem tudod, mi lehet a baj: a szülei szigorúsága, esetleg elfogyott a barátod zsebpénze, vagy beteg lett valaki. Nem kell sokat törnöd a fejed, mert csöngetnek, és már mondja is: „Nem mehetünk.” a) Írd le, milyen kérdéseket tennél fel, hogy megtudakold, mi a baj!

b) Szeretnéd megoldani a problémát, ezért ötleteket adsz. Fogalmazd meg az ötleteidet kérdések formájában.

c) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

?

77

78


•

5 .

É V F O L Y A M

B) Egy előttetek tornyosuló, igen kiterjedt méretű falon kell rövid időn belül valahogyan átjutnotok, és ehhez nem áll rendelkezésetekre semmilyen segédeszköz. Információkhoz kell jutnotok. Tegyetek fel kérdéseket! a) Írd le, hogy szerinted melyek voltak a legjobb kérdések! Véleményedet indokold is!

b) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

?

C) Pótold az alábbi beszélgetésekből a hiányzó kérdéseket! (1) RIPORTER:

JÁTÉKTERVEZŐ: Amikor megszületett az első gyermekünk, akkor tapasztaltam, hogy nagyon sok játékot lehet kapni, de mindegyiket hamar megunja a fiam. RIPORTER: Ön játéktervezőként kezdte?

JÁTÉKTERVEZŐ: Nem, dehogy. Kezdetben egy vállalatnál dolgoztam, esténként és hétvégén pedig játékokat terveztem.

J Ó

A

K É R D É S

RIPORTER:

JÁTÉKTERVEZŐ: Amikor több hazai és nemzetközi díj után megkaptam A gyerekek kedvence címet, a feleségem és a barátaink is folyamatosan nyaggattak, hogy keressek kivitelezőt, és csak játéktervezéssel foglalkozzam. RIPORTER:

JÁTÉKTERVEZŐ: Nem jól tudja, egy kis magyar cég vállalta a játékok gyártását és forgalmazását. Én pedig ma már tényleg csak tervezek. (2) RIPORTER: DÉNES (diák): Igen. RIPORTER: DÉNES (diák): Igen. RIPORTER: DÉNES (diák): Nem. RIPORTER:

DÉNES (diák): Igen. a) Hasonlítsd össze a két beszélgetést a megadott szempontok szerint! Válaszaidat indokold is! Mi lehetne a címe a beszélgetéseknek? (1) (2) Indoklás:

79

80


•

5 .

É V F O L Y A M

Mi volt a különbség a kérdések között? (1) (2) Indoklás:

Mi volt a különbség a válaszok között? (1) (2) Indoklás:

Melyik beszélgetés volt számodra az érdekesebb? (1) (2) Indoklás:

b) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

?

J Ó

A

K É R D É S

A kérdések szerepe a kapcsolatokban Alapszabály: nem csak a saját problémánk a probléma, nem csak saját örömünk az öröm! Nem csak mi szeretjük megosztani életünk eseményeit, érzéseinket, gondolatainkat másokkal, mások is szeretnék közölni ezeket velünk. A kérdések segítenek megmutatni érdeklődésünket a másik iránt. Nehezen beszélünk, ha nem látunk érdeklődést a beszélgetőtársunk részéről. Ha azt gondoljuk, hogy „majd elmondja, ha kedve van”, az nem teszi beszédessé a partnert. Akit igazán érdekel valami vagy valaki, az kérdez. A kérdés az emberi kapcsolatokban a figyelem és a szeretet megnyilvánulása. Azt jelenti, fontos, amit mondasz, fontos vagy nekem. A kérdések egy része arra való, hogy valamilyen probléma megoldásához elvezessen minket. Kérdéseket teszünk fel, hogy megfogalmazzuk a megoldandó feladatokat. Természetesen ez nemcsak a tudományra, de a mindennapokra is igaz. Például: Hogyan kell megfőzni bográcsban a paprikás krumplit? Merre találom a Lakatos utcát? Kit kérjek meg, hogy javítsa meg a biciklim?

Mikor kérdezünk? Az esetek többségében akkor kérdezünk, ha kíváncsiak vagyunk valamire, nem tudunk valamit. A valódi kérdésekre választ várunk. Írásban a kérdést úgy jelöljük, hogy a kérdő mondat végére kérdőjelet teszünk. Kérdéseinket feltehetjük KÉRDŐSZÓ használata nélkül. Például: Rendelkezik ön két darab békafogó hálóval? Egyedül vagy itthon, Hófehérke? Te is a Zabáló Bálna énekesére szavaztál? Fogyókúrázik végre a nővéred? A kérdőszó nélküli kérdésekre felelhetünk egyszerűen igennel vagy nemmel, azaz csak el kell döntenünk, hogy a kérdésben megfogalmazottak igazak vagy sem. Ezeket a kérdéseket ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEKNEK nevezzük. Kérdezhetünk kérdőszó segítségével is (hol, miért, ki, mi, melyik, hogyan stb.). Például: Hol találom meg Böhöm Nagy Kálmán urat? Miért verted hátba Jolánkát? Ki ad nekem Túró Rudit? Hogy esett a fejedre a polcról a cipő? Ha kérdőszóval kérdezünk, nem lehetséges, hogy egyszerűen azt válaszoljuk, igen vagy nem. Értelmetlen lenne, hogy a „Hol találom meg Böhöm Nagy Kálmán urat?” vagy a „Miért verted hátba Jolánkát?” kérdésre azt válaszoljuk: igen. Ezeket a kérdéseket ki kell egészíteni a hiányzó információval, adattal, ezért KIEGÉSZÍTENDŐ KÉRDÉSEKNEK hívjuk őket.

81

82


•

5 .

É V F O L Y A M

2. Válaszolj az alábbi kérdésekre! Amelyikre szerinted nem kell válaszolni, azt hagyd ki! – Hányszor láttad már ezt a filmet? – – Most hol nézed meg? – – Mi tetszik benne? – – Hányszor mondtam, hogy válaszolj rendesen? – – Tényleg azt akarod, hogy ne engedjelek el? – – Ki a főszereplő? – – A füleden ülsz? – – Hogy én miért nem járok moziba? – a) Indokold meg, hogy miért nem adtál választ bizonyos kérdésekre!

J Ó

A

K É R D É S

A tanulás Tanulás közben számos dologra magad is rájössz. Van azonban, amit sehogysem ér tesz. Mindenkivel így van ez. A baj akkor keletkezik, ha nem állsz meg, és nem tisztázod az elakadásod okát. Lehet, hogy ez először időigényesnek tűnik, de megéri! Ha bizonytalan vagy egy-egy szó, fogalom jelentésében, vagy egyáltalán nem is érted: kérdezz bátran! Kata sokszor hallotta azt a szót, hogy koncentrál, ami azt jelenti, hogy erősen figyel valamire, összpontosít. Nem merte megkérdezni, valójában mikor is használjuk ezt a szót. Mivel a „koncert” szóra emlékeztette, ezért amikor kedvenc együttesét ment meghallgatni, mindenki legnagyobb csodálkozására azt mondta „Elmegyek koncentrálni.” 3. Vizsgáljuk meg a kérdéssoron a kérdések típusát! A) Állapítsd meg, hogy melyik eldöntendő és melyik kiegészítendő kérdés! KÉRDÉSEK

Szerinted miért lett hármas a dolgozatod? Mikor jártál az erdőben? Ki írta a levelet? Mit csinálsz délután? Hová repül a bagoly? Melyik nadrágot veszed fel? Nem próbálod inkább az alapot megerősíteni? Nem gondolod, hogy ez túl nehéz neked? Mióta laktok ebben a házban? Milyen színű Ancsur szeme? Nem vagy alacsony a kosárlabdázáshoz? Milyen részekből áll egy bicikli? Hol jártál vasárnap? Ki lesz az ellenfeled?

A KÉRDÉS TÍPUSA

83

84


•

5 .

É V F O L Y A M

Miért nem vittél esernyőt? Meddig tart az edzés? Hogyan készül a palacsinta? Elmondanád a főváros hídjainak nevét? Mikor menjünk kirándulni, szombaton vagy vasárnap? B) Válaszolj a megadott szavak megfelelő alakjaival az alábbi kérdőszókra! KÉRDŐSZÓK

EBÉD

FIÚ

MESE

Kire/Mire? Kivel/Mivel? Hova? Hol? Kiért/Miért? Kinek/Minek? Meddig? Kire/Mire? Kiből/Miből? Hogy/Hogyan? a) A táblázatba beírt szavakkal – jelentésük alapján – egészítsd ki az alábbi mondatokat! A harkály rászállt A tanár rászállt A lány sokat gondol

Mert éhes.

A lány sokat gondol

Mert tetszik neki.

Az anya büszke

Mert jól sikerült.

Az anya büszke

Mert megnyerte a versenyt.

J Ó

A

K É R D É S

A részlet a

van.

A maradék

van.

Odalopódzom Odalapozok b) Karikázd be azt a kérdőszót, amelynek segítségével helyre és időre is kérdezhetünk? c) Az a) feladatban leírt mondatokat másold le úgy, hogy a „rászállt” szót egy hasonló jelentésűvel helyettesítsd! A harkály A tanár C) Fejtsd meg az alábbi találós kérdéseket! Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen.

Akkor vagyok legmelegebb, amikor hideg van. Akkor vagyok leghidegebb, amikor meleg van. Se hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája. Melyik út nem porzik sose? Melyik kör lehet szögletes? Foga van, és mégsem eszik. Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll. Szádba teszed, mégsem eszed. Akárhová vitték, mindig fejbe verték. Vadonatúj, mégis lyukas, megfoltozzák, semmit sem ér. a) Az előző feladatban nem csak kérdő mondatok vannak. Vajon miért nevezzük őket mégis kérdésnek?

85

86


•

5 .

É V F O L Y A M

4. Rögzítsétek az A, B és C feladatból a legfontosabb tudnivalókat! A)

B)

C)

5. Alakítsatok párokat a csoporton belül! Minden pár húzzon egy kártyát! A kártyán egy témát és egy műfajt találtok. A műfajok mindegyikének az a jellegzetessége, hogy sok kérdést tartalmaznak. a) Adjátok elő a kártyán szereplő műfajban a kártyán szereplő témát! A többiek feladata, hogy kitalálják, mi a műfaj! b) A párbeszédek hallgatása közben írjatok le néhány kérdést az elhangzottakból! A táblázat segít a rendszerezésben. MŰFA J

Jellegzetes kérdések

A jellemző kérdések közös vonásai

Miért ilyen típusú kérdések tartoznak ehhez a műfajhoz?

1)

2)

3)

J Ó

A

K É R D É S

6. Vannak olyan kérdések, amelyekkel valójában nem kérdezünk. Figyeljük meg, honnan tudjuk eldönteni egy kérdésről, hogy valódi-e vagy sem. a) Olvasd fel a párodnak a kérdéseket! Először válassz a mondatok mögött levő felsorolásból, de ezt ne áruld el a párodnak, csak húzd alá a könyvben! Majd ennek megfelelően olvasd fel a kérdést! A párod feladata, hogy maga is aláhúzza, hogy szerinte hogyan olvastad fel a kérdést. Miután kész vagytok az összes mondat felolvasásával, egyeztessétek, hogy melyik kérdést hogyan akartatok/tudtátok feltenni. Ha valahol nem egyezett a párodéval az aláhúzás, próbáljátok úgy felolvasni a kérdést, hogy kitalálható legyen a beszélő szándéka! (1) Hogy képzeled? [fenyegető/érdeklődő] (2) Hogyan mondhatnám el neked ezt az egészet? [számonkérő/értetlenkedő/segítségkérő] (3) Ezt most komolyan így gondolod? [hitetlenkedő/komoly/méltatlankodó] (4) Kell valami? [információkérő/agresszív/támadó] (5) Azt akarod, hogy felálljak és elmenjek? [komoly/fenyegető/sértett] (6) Nem akarsz zsebpénzt jövő hónapra? [komoly/hitetlenkedő/fenyegető] b) Válassz ki egyet az előző mondatok közül és írj egy-egy szituációt a kérdés kétféle használatára!

87

88


•

5 .

É V F O L Y A M

Különleges kérdések 1. TALÁLÓS KÉRDÉS

A valódi kérdések egy különleges típusa a találós kérdés. A találós kérdés általában egy tréfás vagy furfangos feladvány. 2. KÉRDÉSEK, AMELYEKRE NEM VÁRUNK VÁLASZT

a) Költői kérdés Az irodalomban gyakran tapasztaljuk, hogy a műben szereplő kérdésre nem vár választ a szerző, mert – a válasz mindenki számára egyértelmű, – a kérdést maga válaszolja meg, avagy – a kérdéshez kapcsolódva fejti ki gondolatait, érzéseit. b) Kérdésben a fenyegetés Az ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre a kérdező szintén nem vár választ. Válaszolni rájuk szemtelenség, csak arra jó, hogy még jobban feldühítsék a kérdezőt. Ilyen kérdések például: – Akarsz egy nagy pofont? – Azt akarod, hogy ne engedjelek el kirándulni? – Kidobjam a mobilod a kukába? – Muszáj, hogy a tiéd legyen az utolsó szó? c) Gúnyos kérdések A gúnyos kérdések általában bántóak, akkor is, ha csak viccnek szánta a kérdező. A gúny célja, hogy akire irányul, azt nevetségessé tegye. A gúnyolódáson a kívülállók nevetnek, az érintettek nem. Ilyen kérdések például a következők: – Most azt hiszed, szép vagy? – Ki az okosabb te vagy a kutyád? – Néztél már tükörbe? d) A csodálkozást, haragot, felháborodást, értetlenséget kifejező kérdések Gyakran kérdésekkel adunk hangot érzelmeinknek vagy értetlenségünknek. Ezekre a kérdésekre sem várunk valójában választ. Például: – Mit képzelsz? – Honnan veszi Tóbiás ezt a sok sületlenséget? – Hogy lehet valami ilyen gyönyörű?

J Ó

A

K É R D É S

7. Petőfi Sándor A tintásüveg című verséből való az alábbi példa. Húzd alá a költői kérdéseket! „Vándorszinész korában Megyeri (Van-e, ki e nevet nem ismeri?) Körmölgeté, mint más, a színlapot. Kapott Ezért Egyszer vagy öt forintnyi bért, Amint mondom, vagy öt forintnyi bért.

Először is hát tintáért megyen, Ha ismét írni kell, hogy majd legyen. A tintásüveget pedig hová Dugá? Bele Kabátja hátsó zsebibe, Amint mondom, kabátja zsebibe.”

8. Tett fel nektek már valaki gúnyos kérdést? Írjál néhányat! a) Milyen érzés volt?

3. ROSSZ KÉRDÉSEK

Rossz az a kérdés, amire lehet ugyan válaszolni, csak nagyon nagy erőfeszítést jelent, hogy megértsük, valójában mit is kíván a beszélgetőtársunk. A rossz kérdés nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik, vagy hogy hogyan kapcsolódik a beszélgetés témájához. A rossz kérdés éppen ezért megszakítja a beszélgetés menetét. 4. ÁLKÉRDÉSEK

Az álkérdések olyan kérdések, amelyeket a partnerünk nem azért tesz fel, mert valamire kíváncsi, csupán rutinszerűen kérdez, esetleg nem is várja meg a választ. Hogy egy kérdés igazi vagy csak álkérdés, mindig helyzetfüggő. Hazaértem este. A bátyám a számítógépén játszott. – Szia! – mondtam. – Na, mi van? – kérdezte. – Semmi – válaszoltam, mert tudtam, nem érdekli komolyan, mi van velem. b) Meséljetek egymásnak olyan eseteket, amikor megbántátok, hogy gúnyolódtatok valakivel!

De ugyanaz a kérdés lehet valódi is, amikor a kérdező részletes és pontos választ vár:

89

90


Este otthon nagy veszekedés volt, nem akartak elengedni Kati születésnapi zsúrjára. Minden barátom izgult, mert szerették volna, ha ott vagyok. A téren vártak rám: „Na, mi van?” – kérdezték izgatottan. 5. EGY KÉRDÉSBEN SOK KÉRDÉS

•

5 .

É V F O L Y A M

9. Játsszatok! a) Öntapadós papírra írjatok egy-egy szerepet. Pl. János vitéz, törpe, grófnő, filmszínész. b) Ragasszátok két vállalkozó társatok hátára!

Ebben az esetben az ember nem igazán tudja hirtelenjében, melyik kérdésre is válaszoljon, illetve mire felelne, a kérdések egy részét el is felejti. Gyakran hallhatunk ilyen kérdéseket televíziós műsorokban, interjúkban. Na, mi volt a suliban, megírtátok a matekdolgozatot? Ettél rendesen? Tanultál már holnapra, nem láttad véletlenül a csíkos ruhámat...?

d) Egymással beszélgetve, egymást kérdezgetve ki kell találniuk, milyen szerepbe bújtak, mi van a hátukon lévő papírra írva.

6. TAPINTATLAN KÉRDÉSEK

e) A nyertes az, aki hamarább rájön a saját szerepére.

A tapintatlan kérdés olyan kérdés, amire a beszélgetőtárs nem szívesen válaszol, mert kellemetlen számára. – Nem vagy túl alacsony a kosárlabdázáshoz? – Nem híztál mostanában? – Szerelmes vagy Jutkába? 7. TOLAKODÓ KÉRDÉSEK

Tolakodó kérdésről akkor beszélünk, ha valaki olyasmit kérdez, ami nem tartozik rá. – Nórika, min veszekedtetek tegnap? – Nyertetek a lottón? Láttam, vettetek egy új hűtőszekrényt. – Ki volt az a csinos lány tegnap nálatok? 8. FELESLEGES KÉRDÉSEK

A felesleges kérdések a beszélgetés szempontjából nem fontosak, sőt eltérítik a beszélőt eredeti mondanivalójától. – Képzeld, tegnap találkoztam Pintyővel a Tó utca sarkán. Egy hatalmas csomag volt a kezében. – A Tó utcában megcsinálták már az úttestet? – Meg. És képzeld, megkérdeztem tőle, hogy mit cipel. – Miért? A Pintyő nem cipelhet semmit?

c) Olvassák el egymás szerepét, így egymásról tudják, hogy kik, csak saját magukról nem.

J Ó

A

K É R D É S

10. Hallgassátok meg Janikovszky Éva Mi újság? című történetét!

JANIKOVSZKY ÉVA: MI ÚJSÁG? Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi. De ők csak tovább erőltették, hogy mért kell énbelőlem minden szót harapófogóval kihúzni, hát mért nem tudom elmondani, hogy milyen volt. Mondtam, hogy jó. De ez sem volt nekik elég. – Mutasd már magad, hadd nézzelek, hiszen ezer éve nem láttalak! – mondta anyu, mert ő mindig szeret túlozni. – No halljuk, merre jártál, mi szépet láttál? – kérdezte apu, mintha nem tudná, hogy Balatonszabadi-Sóstón, ahol ő is járt. – És nekem mit hoztál? – rángatott az öcsém, mert őt sose az érdekli, aki jön, hanem az, amit hozott. Hát odaadtam neki a kagylóvitorlást, hogy legyen vele boldog, de nem volt, mert csak forgatta, hogy ezért ugyan kár volt pénzt adni. Még szerencse, hogy Zsombó, aki ajándékba csinálta nekem, nem hallotta. – Mit ennél, csillagom? – kérdezte a nagymamám, mert ő meg mindig azt hiszi, hogy éhes vagyok. Most ugyan véletlenül igaza volt, mert reggel otthagytam az olajos halat, amit utálok, de ő ezt nem tudhatta. Mindegy, nem akartam megbántani, ezért mondtam, hogy azt eszem, ami van. Erre elém tette, ami volt, én meg enni kezdtem. Sose bírom, ha nézik, ahogy eszem, de mindenki nézte. Még jó, hogy az öcsém hamar megunta. – Egyél csak, csillagom, el tudom képzelni, hogy milyen volt ott a koszt! – sóhajtott közben a nagymamám, mert azt hitte, hogy két hete nem ettem. Pedig ha igazán el tudja képzelni, hogy milyen volt a táborban a koszt, még nagyobbat sóhajt. Mert jó volt, pedig mi főztünk. Apu meg anyu most azt se bánta volna, ha evés közben beszélek, mert folyton kérdezgettek, hogy nem fáztál, nem kaptál napszúrást, sokat esett az eső, nem égtél le, volt elég takaró, sok volt a szúnyog, tudtál aludni, fel tudtál kelni, fürödtetek sokat? Én meg bólintottam, hogy igen, mert ha a fejemet rázom, hogy nem, akkor nem tudok levest enni. – Volt tisztálkodási lehetőség? – kérdezte a nagymamám, akit mindig lehetetlen dolgok érdekelnek.

91

92


•

5 .

É V F O L Y A M

Ezen egy kicsit gondolkoznom kellett, de aztán eszembe jutott, hogy a Bunder minden este járt tusolni a hülye csíkos köpenyében, azért aztán mondtam, hogy biztosan volt, és ettem tovább. Amikor mindent megettem, ami volt, előkerestem a régi Népsportokat, mert szerettem volna tudni, hogy mi történt az elmúlt két hétben; aztán a tévéújságokat, mert szerettem volna tudni, hogy mit nem láttam; aztán a lasztimat, mert kíváncsi voltam, hogy leengedett-e; aztán megnéztem az erkélyen a datolyamagot, hogy nőtt-e már belőle pálma. Nem nőtt. Aztán előkerestem az egyforintosaimat, és kértem még kettőt, és leszaladtam az utcára, és felhívtam a Jozsót, hogy mi újság, és mikor lesz az évnyitó, és marad-e a Gida, vagy tényleg megy, és elmeséltem neki, hogy mi az újság, a fejelőbajnokságot meg a vetélkedőt, amin lepontoztak minket, meg amikor hajózni voltunk, és a Csibor beesett a vízbe, meg a tizenegyest, amit rúgtam, meg a lecsót meg a riadót meg a zivatart, de a görögdinnyét már nem tudtam elmondani, mert elfogytak a forintosaim. Pedig az volt a legjobb. Mire hazaértem, már mindenki a sorozat ötödik folytatását nézte, de engem nem érdekelt, mert nem láttam az első négyet, hát bementem az öcsémhez, hogy mi az újság, mert ő az Ilonka néniéknél nyaralt. Az öcsém mondta, hogy semmi, és tovább olvasott, mert az olyan kuka, hogy egyáltalán nem lehet vele beszélgetni. 11. Írj ki a szövegből kérdő mondatokat az alábbi szempontoknak megfelelően! helyre: időre: eseményre: magyarázatot kívánó: a) Az egyik mondatban háromszor fordul elő a hogy szó. Húzd alá közülük azt, amelyik kérdőszó. b) Gyűjts kérdéseket a szövegből! Eldöntendő kérdés:

Kiegészítendő kérdés:

J Ó

A

K É R D É S

12. Kinek válaszolt szívesen a „Mi újság?” kérdésre a kisfiú? Beszéljétek meg, miért. papájának

Jozsónak

nagymamájának

öccsének

mamájának

a) Miért nem válaszolgat a kisfiú a család kérdéseire?

b) Te mikor válaszolsz szívesen egy kérdésre?

13. Állítsátok az alábbi történéseket időrendbe (ahogy az a valóságban megtörtént)! Az első sorban a legkorábbi, az utolsóban a legkésőbbi esemény betűjelét írd! Az egy időben, párhuzamosan futó események betűjelét egy sorba írd! ESEMÉNYEK

a)

A kisfiú ebédel.

b)

Az öccse Ilonka néninél nyaral.

c)

A felnőttek nézik a sorozat 5. részét.

d)

A kisfiú Jozsónak telefonál.

e)

Olajos hal volt a reggeli.

f)

Az öcs a szobájában olvas.

g)

A felnőttek kérdéseket tesznek fel.

h)

A kisfiú az öccsével akar beszélgetni.

i)

A felnőttek megnézték a sorozat első négy részét.

ESEMÉNYEK IDŐRENDBEN

93

94


•

5 .

É V F O L Y A M

14. Tegyetek fel egymásnak minél nehezebb, „fogósabb” kérdéseket a történettel kapcsolatban. A kérdések vonatkozhatnak a szereplők cselekedeteire, érzelmeire, a történet következményeire, időpontjára, helyszínére stb. 15. Nyomozd ki, mikor játszódhatott a történet! a) Hol telefonált a történet főszereplője, és milyen pénzérmével? Most hogyan lehet egy utcai fülkéből telefonálni?

b) Volt-e mindenkinek tévéje és telefonja?

c) Akkoriban hogyan e-maileztek és sms-eztek az emberek?

d) Mennyibe került egy villamosjegy, és most mennyi?

e) Mi volt az akkori gyerekek kedvenc üdítőitala?

16. Min nevetünk? a) Húzzátok alá a szövegben azokat a mondatokat, amelyeket humorosnak tartotok. Mondjátok el, miért lehet nevetni rajtuk!

Testvér Katalin

Testvér Katalin

Dédpapa Kas Ábel

Testvér János

Testvér Ábel

Dédi Szél Anna

Dédpapa Kiss János

Papa Kiss János

Testvér Samu

Testvér Szeréna

Testvér Ambrus

Anya Kiss Anna

Én Ősz Ágnes

Dédpapa Bartók Mátyás

Nagyi Bartók Izabella

Dédi Szép Izabella

Nővérem Zsuzsa

Dédi Kovács Piroska

Papa Ősz Péter

Apa Ősz Péter

Dédpapa Ősz Péter

Testvér Pál

A

Dédi Deme Júlia

Nagyi Kas Anna

Testvér Ambrus

Öcsém Péter

17. Bemutatjuk, milyen egy családfa. Ennek mintájára készítsd el a saját vagy egy ismerős családfáját! Kezdd a dédszülőkkel, és fejezd be a család legfiatalabb tagjaival!

J Ó K É R D É S

95


Az én családfám

96

•

5 .

É V F O L Y A M

J Ó

A

K É R D É S

18. Játsszátok el a jeleneteket! A) Jelöljétek különböző színekkel az egyes szereplők szövegeit! a) Osszátok ki a szerepeket, majd olvassátok fel a jelenetet! B) A szövegben szereplő kisfiú elmeséli a vele történteket. Elbeszélése alapján írd le a jelenetet párbeszédes formában. Beszélőváltásnál írd oda a szereplő nevét. A név után zárójelben fogalmazz meg rendezői instrukciókat: pl. a szereplők érzéseit, jellemző mozdulatait, arcjátékát! CSALÁD (körbeállják a kisfiút, kórusban, izgatottan): Na mi újság, mi volt, hogy volt, mesélj már?! KISFIÚ (unottan): Semmi.

a) Játsszátok el a jelenetet!

97

98


•

5 .

É V F O L Y A M

C) Írd át a történetet párbeszédes formában úgy, hogy a családtagok kérdései a kisfiú számára olyan érdekesek legyenek, amelyekre szívesen válaszol! Beszélőváltásnál írd oda a szereplő nevét. A név után zárójelben fogalmazz meg rendezői instrukciókat: pl. a szereplők érzéseit, jellemző mozdulatait, arcjátékát! ANYA (átöleli a fiát, örömmel, meghatottan): De jó, hogy megjöttél, már nagyon hiányoztál. Alig várjuk, hogy elmeséld az élményeidet. Szívesebben mesélnél most vagy inkább ebéd után? KISFIÚ (megöleli a mamáját): Nagyon jó volt, de azért jó újra itthon lenni. Szerintem előbb ebédeljünk, mert reggelire olajos hal volt, azt pedig tudjátok, nem szeretem.

a) Játsszátok el a jelenetet!

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

5. A MÉZGA CSALÁD ÉS EGYÉB CSALÁDOK

Nagyon rosz ez a suli, vagy iskola, vagy valami. Lehet, hogy azért hivják sulinak, mert ez nem a rendes iskola. Senki sem kedves (Kornél azt mongya, nem jófejek, de rám is ezt mongya, szóval nem hiszek neki). Bementem reggel, montam, hogy hello, hogy vagy, de senki nem válaszolt már megint, csak a kinai lány. Ms Szalay kiálított az osztály elé, monta, hogy én vagyok Ábel, és Amerikából jötem erre egy kövér fiú mondott valamit, amit nem értetem (mesterségem címe?), és mindenki nevetett. Nagyon rosz volt. Utána beültetett egy fiú mellé, aki délamerikai és Ferinek hívják. Kicsit furán beszél nem mindig értem. De nem ugy mint Kornél. Furcsán ejti a szavakat, biztos azért mert délamerikai. Kornélal mentem haza, aki kiröhögött, amikor ezt montam neki. Azt mongya itt nincsenek délamerikaiak, csak cigányok. Szerintem ő a hülye, nem én. Majd holnap megkérdezem Ferit. Ábel

99

10 0


•

5 .

É V F O L Y A M

1. Állapítsd meg a családi viszonyokat az alábbi szempontoknak megfelelően! A) Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A bácsi unokájának a gyereke a bácsi

Pista testvérének a felesége Pistának a(z)

a) sógora

a) nagybátyja

b) unokatestvére

b) unokatestvére

c) dédunokája

c) sógornője

Lenke unokatestvérének az apja Lenkének a(z)

A bácsi dédunokájának a nagyanyja a bácsinak a(z)

a) nagynénje

a) unokája

b) nagybátyja

b) fia

c) apja

c) lánya

A nagymama férje az unoka

Luca anyai nagybátyja Luca anyjának a(z)

a) apja

a) sógora

b) nagyapja

b) testvére

c) nagybátyja

c) apja Lajos apai nagybátyjának a gyereke Lajosnak a(z) a) testvére b) unokatestvére c) apja

B) Írd be a megfejtést! Az én nevem: Az én dédapám gyereke az én: Az én dédanyám lánya, akinek a testvérem az unokája az én: Az anyám testvérének a gyerekei az én: Az anyukám férje az én: Az anyukám férjének a testvére az anyukám:

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

C) Ki kinek a kije? Töltsd ki az ábrát, majd szóban is mondd el, ki kinek a kije, és mindenkiről mondd el, neked kicsodád? Például a nagypapám felesége a nagymamám.

Anya

Apa

Én

2. Miért az anyós a fekete bárány? Az alábbi viccek céltáblája mindig az anyós. Szerinted miért? Olvasd el őket, majd „fordítsd le” a vicc csattanóját!

Barátok egymás között: – Az én anyósom mögött sok nő elbújhatna. – Miért, olyan házias? – Nem, olyan kövér.

Kovács úr és neje egy kertes házban lévő ismerőshöz hivatalos ebédre. Az ízletes falatok elfogyasztása után a házigazda büszkén vezeti körbe vendégeit a gondozott kerten. Az egyik fánál megjegyzi: – Ezt a fát annak emlékére ültettem, hogy összevesztem az anyósommal. – Nem rossz ötlet – fordul feleségéhez Kovács –, milyen szép erdőnk lehetne már!

Egy férfi most ért haza az ausztráliai nyaralásából, és így mesél a barátainak: – Ahol mi voltunk, minden megvolt: bárok nekem, strand a gyerekeknek, napsütés a feleségemnek, cápák az anyósomnak.

a) Mondj te is családtagokról szóló vicceket!

10 1

10 2


•

5 .

É V F O L Y A M

3. Az alábbi szavak mindegyike kapcsolatban van a családdal. Értelmezzétek a szóösszetételeket! méh

kutatás

név

látogatás

nyelv

CSALÁD

fa

állat

fő

nagy történet

4. Olvassátok el az alábbi szöveget!

ROMHÁNYI JÓZSEF: MÉZGA ALADÁR KÜLÖNÖS KALANDJAI Az alábbi szövegrész Romhányi József Mézga Aladár különös kalandjai című könyvéből való. A könyvből készült rajzfilmsorozatot láthattátok a tévében vagy videón. A Mézga család tagjai: – Mézga Géza, a papa, – Paula, a mama, – Kriszta, a kamaszlány, Aladár nővére, – Maffia, Kriszta macskája, – Mézga Aladár, Kriszta öccse, – Blöki kutya, „aki” tud beszélni, de csak Aladár érti, mit mond, – Köbüki, a távoli rokon, aki nem a múltban, hanem a jövőben él egy másik bolygón. – Máris szomszéd, a könyv egyik szereplője, aki a Mézga családdal egy házban lakik.

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

I. ŰRUTAZÁS LEPÉNYBOLYGÓ Aladár óvatos, mértéktartó hegedüléssel kezdte a napot. Úgy ítélte meg, hogy szükséges némi érdeklődést mutatni a büntetéshangszer iránt, hiszen a tokjára igen nagy szüksége van. Hosszú és hangos gyakorlástól viszont azért tartózkodott, mert tudta, hogy zenélése hamarosan zajártalommá válhat, és a kapóra jött megtorlás visszavonásához vezethet. Hogy Aladár mennyire jól számított, azt a másik szobában, a vonókoptatás alatt zajlott szülői párbeszéd fényesen bizonyítja. – Ne tömködd vattával a füled, Géza! Próbálj zenén át behatolni a gyermeklélek mélységeibe. – Bérelszámoló vagyok, Paulám, nem könnyűbúvár. Az vigasztal, hogy kamaszkoromban én is ilyen voltam. – Csak ezt ne mondtad volna! Most még jobban aggódom érte! – Gondolod, hogy ez a nyekergés jót tesz neki? – A zene nyugtat és megbékít. – Engem is. Mert már bevettem rá egy marék idegcsillapítót. – Botfülű vagy. Én kihallom, hogy Aladár már ébresztgeti hangszere lelkét. – Mi lesz itt, ha teljesen felrázza?! – Türelem! Paganini is így kezdte. – De hála istennek nem az én lakásomban. Így évődött egymással a szülői kettős, míg a hegedűszó pár perc múlva el nem csuklott. A nap folyamán még néhányszor felnyivákolt Aladár jobb sorsa méltó hangszere, de a gyakorlás megmaradt a reggeli szerény keretek között. Ebédnél Géza papa egy szunyókálási időre a macskanyávogásnak bélyegzett zene átmeneti mérséklésére intette fiát. Blöki esti kémjelentésében beszámolt Aladárnak szülei közhangulatáról. Aladár a jelentés alapján úgy ítélhette meg, hogy vacsora után megkísérelheti a kitörést, simán feljuthat starthelyére, a háztetőre. Rövid, de némileg érzékeny búcsút véve fegyvertársától, a hegedűtokkal kilépett a nagyszobába. Már az előszobaajtó kilincse után nyúlt, mikor a zord apai hang feltartóztatta: – Hová mész? – Hegedülni. – Hova? Azért taníttatunk hegedülni és nem orgonálni, hogy hazai pályán játszhass! És minek az a szifon? – Ha megszomjaznék gyakorlás közben a háztetőn. – A háztetőn? Miért hegedülsz te a háztetőn? – Te mondtad, hogy a játékom macskanyávogás. Annak pedig háztetőn a helye. Erre már Paula asszony is megszólalt: – Látod, Géza! Így taposod el egy érzékeny művészlélek zsenge hajtásait. Menj csak, fiam, és mélyítsd el zenei ismereteidet. Majd tapasztalni fogod, hogy az ilyen elmélyülések jótékonyan hatnak lelked felmagasodására. Tremolózz hát nyugodtan a

10 3

10 4


•

5 .

É V F O L Y A M

szobádban. És ne felejtsd el időnként meggyantázni a vonót, mint azt a hegedű használati utasítása előírja. – Igen, mama – mondta Aladár lemondóan, és visszakullogott a szobájába. – Lebuktam, Blöki! Most aztán adhatok a zenének! Hova tetted az a tűzrevalót meg a fűrészt? Blöki válaszként előkotorta az ágy alól a hegedűt, és gazdájához vonszolta. – Milyen szakszerűen fogod! A nyakánál, mint a csirkét. Blöki a gúnyos megjegyzést válasz nélkül hagyta. Csak magában méltatlankodott: „Tudhatná, hogy nálam cipelésre a száj a kézenfekvő mód!” Egy percnyi csüggedt töprengés után Aladár felvillanyozva pattant fel roskatag ültéből. – Megvan! Te hegedülsz helyettem! – Ééééééén? Éneklő kutyáról már hallottam, de hegedülni… – Csak alibit kell játszanod rajta, hogy azt higgyék, én nyüvöm a húrokat, tehát itthon maradtam. Blöki egyetlen alibi című zeneművet sem ismert ugyan, de hiábavalónak tűnő ellenkezés után végül megadta magát. – Hát jó. De csak kisbőgős stílusban vállalom. Mit játsszak? – Egykutya! Csak hosszúra nyújtsd! [...] – Nyuvasztja már! – hangzott át a nagyszobából Mézga Géza elkeseredett ténymegállapítása. Aladár ezek után megnyugodva távozott az ablakon át első útitársával, egy befőttes üvegbe zárt fehér egérrel a háztetőre. Az űrhajó az autoszifi egyetlen löketére startra kész állapotba került. A hajtómű fúvókái egy mindössze kígyósziszegésnyi hangot adva, iszonyatos sebességgel emelték a kabint a magasba. [...] „Mennyi eszem volt, hogy gumiból konstruáltam a Gulliverklit!” [...] Úgy döntött, hogy jobban körülnéz ezen a vidéken. Visszakanyarodva fel is fedezett egy lepény alakú égitestet. Még közelebb érve már nem is lepénynek, inkább valami gigászi hanglemeznek látta. Aztán meglepetten kiáltott fel: – Fantasztikus! Olyan, mint egy kerek papírsárkány! De oldalról semmi sem látszik belőle! Még éle sincs! És egy hirtelen elhatározással máris működésbe hozta a landolási automatikát. [...] A lepényre szállás zökkenőmentes volt. [...] Amint a lába alá tekintett, meglepetten látta, hogy a lepényben ábraszerű lények nyüzsgő élete zajlik. Emberszabású figurák mozognak a földi tájakhoz hasonló környezetben. Mintha egy jól sikerült szabadkézi rajz alakjai elevenedtek volna meg, csúszkálnak fel-le, jobbra-balra ezen a kerekre szabott rajzlapon. [...] Lába alatt éppen egy silányan berendezett, ügyetlen gyerekrajzra emlékeztető családi otthon képét láthatta. A munkaruhás családfő az asztalnál ült. Felesége a konyhában szorgoskodott. Aladár hangról hangra megjegyezte beszélgetésüket: – Meleg eledelt nekem, kedvenc egyetlen nejem.

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

– Nesze e kerek csemege, edd meg. – Gyerekem merre ment? – Eszes mestere elvezette. – Eme mester ne nevelje, mert elverem kegyetlen! Esztelen e mester! Kegyes fejedelmem ellen nevel! Fejedelmemnek jelentem, lefejeztetem! Aladár fülsértőnek találta a mekegő párbeszédet. Akkor még nem tudta, hogy a lepénybolygó életében ez a kecskenyelv milyen ádáz ellenségeskedések okozója. Pár lépéssel arrébb már betekintést nyerhetett a látszólag csupán nyelvi kérdésekből kipattanó belvillongásokra. Lepénybolygó fejedelme poroszkált arra lovas testőrei kíséretében. Marcona rajzpribékek egy megbilincselt ősz tudósképű ábrát vezettek az uralkodó színe elé. Aladár döbbenten fülelt. A főpribék a tudósra dörgött: – Reszkess, mester! Szegezd le kegyelmet esengve fejed, engedetlen fene-egyed! A fejedelem vette át a szót: – Felelj fejedelmednek! Egyes gyerekeket ellenem hergelve veszedelmes nyelveket terjesztesz? A sík-tudor azonban bátran vitába szállt a fejedelemmel: – Nem ellened terjesztem. Ellenben e nyelvet elengedhetetlen fejlesztenem kell, mert eleve lehetetlen e nyelvben megrekedve gyermekeket fejlettebbre nevelnem! – Ne tedd ezt esztelen! – A-val meg ó-val gyarapodva, nem maradna oktalan a sok boldogtalan! – E helyen nem kellenek eszesebb egyedek, mert nekem veszedelmet jelentenek! Mereven ellenzem! [...] Űrhajósunk szívesen elidőzött volna hosszasan is a sok szempontból tanulságos lepénybolygón, de arra gondolva, hogy távollétében szegény Blökinek szünet nélkül hegedülnie kell, a hazatértét soká már nem halogathatta. [...] Aladár halkan megkocogtatta az ablakot. – Blöki! Eressz be! – Na végre! Már zenegörcsöt kapott a mellsőm! Blöki sebtiben szájába kapta az ablaktávnyitó szerkezet húzózsinórját. Gazdája máris a szobába csusszant. – Csak addig játssz még, amíg Gulliverklit biztonságba helyezem! Blöki sajgó mancsával fűrészelt tovább. Közben izgatottan kérdezte: – Mesélj már, hogy sikerült? – Rendben ment. Egyebekben egyszer egy kellemetlen helyzetbe keveredett mestert mentettem meg. – Mit mekegsz? – értetlenkedett Blöki. – Ja, persze. Szóval az úgy volt… – Vigyázz! Jönnek! Aladár gyorsan átvette, álla alá csapta a hegedűt. Paula mama csak azért kukkantott be, hogy gyönyörködjék Aladár szorgalmában. Mézga Géza azonban félretolta nejét az útból, és elgyötört ábrázattal be is lépett.

10 5

10 6


•

5 .

É V F O L Y A M

– Már túlságosan elég lesz, Aladár. És mivel ilyen kimerítően szorgalmas voltál, hál’ istennek egy hétig nem kell, sőt nem szabad gyakorolnod! – Igen, papa! – rebegte Aladár őszinte sajnálkozással. Az ősök erre visszavonultak a nagyszobába. Érdemes feljegyezni további beszélgetésük egy töredékét. Mézga Géza felnyögött: – Ó, az utolsó negyedóra pokoli volt! Mintha az agyammal gyantázott volna… – Ebből a gyerekből művész lesz! – Belőlem pedig idegroncs. Csak egy vigasztal: amíg gyakorol, biztos nem csavarog el… 5. Mit jelentenek a történetben az alábbi szavak? SZÓ

büntetéshangszer vonókoptatás botfülű macskanyávogás évődnek a szülők starthely fegyvertárs hazai pálya szifon tremolózik tűzrevaló fűrész alibi Gulliverkli gigászi hanglemez belvillongás pribék gyantázott zenegörcs

JELENTÉS

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

6. Kik nem jelennek meg a részletben a Mézga családból?

7. Hol játszódik a történet?

8. Csoportosítsd a szereplőket a helyszínek szerint! Aki mindkét helyszínen jelen van, annak a közös részbe írd be a nevét!

A Mézga család otthona

Lepénybolygó

9. Igazak vagy hamisak az alábbi megállapítások? Húzd alá az igaz állításokat! Válaszod indoklásául olvasd fel a megfelelő szövegrészeket.

Aladár hegedülése inkább „zajártalom”, mint zene. Aladár jutalomból hegedülhetett. Aladárnak nem kell egyhamar hegedülni. Aladár hegedülésével Géza, a papa, roppant elégedett volt. Aladár a háztetőre ment hegedülni. Blöki hegedült Aladár helyett.

10 7

10 8


•

5 .

É V F O L Y A M

A bolygó neve Gulliverkli. Az űrhajó fémből volt. A felfedezett égitest lepény alakú volt. Aladár leszállt a Lepénybolygóra. Aladár Blökivel távozott a háztetőre.

10. Magázódnak vagy tegeződnek a szereplők? Válaszodat bizonyítsd a szöveg megfelelő részeivel! 11. Keress ki a szövegből egy 15-20 soros részt, amelyben sok tegező-magázó alak van! a) Írd át a szöveget úgy, hogy ha a szereplők tegeződtek, magázódjanak, ha pedig magázódtak, tegeződjenek!

b) Húzd alá azokat a részleteket, amelyeket megváltoztattál az átfogalmazáskor!

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

c) Milyen hatása lett így a szövegnek? Mi a különbség az eredeti szöveg hatásához képest? Fogalmazd meg öt mondatban!

12. Miért voltak furcsák Lepénybolygó lakói? A) Milyen nyelven beszélnek Lepénybolygó lakói?

a) Írj egy példát!

b) Melyek azok a szavak, amelyek Lepénybolygó nyelvén ugyanúgy hangzanak, mint magyarul? Milyen hétköznapi magyar szavakra van más szó Lepénybolygó nyelvén?

B) Fordítás a) Fordítsd le a következő szavakat Lepénybolygó nyelvére! vacsora harapós kutya elkanászodott szűk barlang

10 9

110


•

5 .

É V F O L Y A M

b) Hogyan mondanák az alábbi mondatokat Lepénybolygón? Hol csavarog a fiam? Nem vásárol rágcsálót. Nem kutatnád fel az eltűnt alkatrészt? 13. Lepénybolygó nyelve könnyen megtanulható Aladár számára. Vajon miért? A) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől? a) Fogalmazzátok meg szabályokban!

b) Változtassatok a szabályon, vagy találjatok ki új szabályt! Játsszátok el az alábbi jeleneteket az általatok kitalált nyelven! (1) bevásárlás (2) vacsoránál családi beszélgetés (3) iskolai veszekedés B) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől? a) Fogalmazzátok meg szabályokban!

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

b) Vitassátok meg azt a kérdést, hogy Lepénybolygó nyelve a magyar nyelv furcsa változata-e vagy valóban önálló nyelv! Használjátok az alábbi táblázatot az érvek rendszerezésére!

ÁLLÁSPONTOK

Lepénybolygó nyelve a magyar Lepénybolygó nyelve nem a nyelv egy furcsa változata, nem magyar nyelv, önálló nyelv önálló nyelv

ÉRVEK

c) Önállóan készíts a vita alapján egy „zárónyilatkozatot” a vitás kérdésről!

C) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől? a) Fogalmazzátok meg szabályokban!

111

112


•

5 .

É V F O L Y A M

b) Hasonlóan Lepénybolygó nyelvéhez, alkothatunk más szabályokat, amelyek alapján kicsit megváltoztathatjuk a magyar nyelvet. Próbáljátok ki a következő változatokat: (1) minden magánhangzó a legyen (2) csak a és e magánhangzó legyen a nyelvben (3) csak a, e és o magánhangzó legyen a nyelvben (4) csak i legyen a magánhangzó

c) Melyik változat volt nehezebb és melyik könnyebb, mint Lepénybolygó nyelve? Mit gondoltok, miért?

14. Rajzold le a Lepénybolygót! A képen legyen rajta az a család, amelyiket először látott meg Aladár, a fejedelem, a főpribék és a tudós is!

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

15. Találjátok ki a történet egy kihagyott részletét! A) Pótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket az alábbi szövegből! A történet arról szól, Aladár hogyan mentette meg a tudóst a pribékek keze közül. – Meg kellene

eme nemes mestert! – gondolta

, észre sem véve, hogy a lepénynyelv már rá is – Megmenteni, de

? Ezekre nem tudok odarittyenteni, ez vilá-

gos!... Világos!

! Világos, hogy itt csak a fényhatás érvényesülhet,

mint a mozivásznon. A

pribékjei már a különböző kínzóeszközök üzembe helye-

zésén

, mikor Aladár előkapva zseblámpáját, vidor csatakiáltást

hallatott: –

, egy kis mellkas-átvilágítás! Hihihi!

A főhóhér és segédei dermedt

álltak a

fénykörében. – Ez kellemetlen szellemek

lesz! –

rettegve a főbakó, és elszelelt. A

maga is valami természetfeletti jelnek tekintve az olcsó kerek fényfoltját, térdre rogyva, biztonság kedvéért az alázat

nyelvén –

hozzá: nekem, szellem!

meg engem, de

feketedj el, mert szemem nem szenved! – Igazad van,

, nem illik szembereflektorozni! – Ezzel Aladár a lámpát.

B) „Egyebekben egyszer egy kellemetlen helyzetbe keveredett mestert mentettem meg.” Ezt a mondatot Aladár mondja Blökinek, miután visszatért a Lepénybolygóról, de magát a történetet kihagytuk a szövegből. Írd meg, hogy képzeled el a hiányzó részt!

113

114


•

5 .

É V F O L Y A M

16. Olvassátok el az alábbi szöveget!

GERALD DURRELL: CSALÁDOM ÉS EGYÉB ÁLLATFAJTÁK (RÉSZLET) Megpróbáltam az itt következő lapokon pontos és túlzásoktól mentes képet festeni családomról; úgy jelennek meg, ahogy én láttam őket. Úgy érzem azonban, hogy némelyik furcsa szokásuk magyarázatául le kell szögeznem: akkoriban, amikor Korfun laktunk, a család tagjai igen fiatalok voltak. Larry, a legidősebb, huszonhárom éves, Leslie tizenkilenc, Margo tizennyolc, míg én, a legifjabb, tízéves, tehát még zsenge és fogékony. Anyám életkorát sosem tudtuk egész biztosan annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem emlékszik rá, mikor született. Erről nem is mondhatok egyebet: elég idős volt ahhoz, hogy négy gyereke legyen. Anyám ragaszkodik hozzá, közöljem azt is, hogy özvegy, mert, mint bölcs éleslátással megjegyezte, az ember sosem tudhatja, miket gondolnak róla. [...]

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

Margo fedezte fel másnap, kora reggel, hogy egy csomó izzó fa kicsúszott a padlóra, és felgyújtotta az alatta levő gerendát. Hálóingben repülve jött le a lépcsőn, és izgalomtól fehéren rontott be mama szobájába. – Ég a ház…kelj föl…kelj föl!… – üvöltötte színpadiasan. Mama fürgén kiugrott az ágyból. – Keltsétek föl Gerryt… Keltsétek föl Gerryt!… – kiabálta, s isten tudja, miért, fel akarta ráncigálni a fűzőjét a hálóinge fölé. – Ébredjetek… ébredjetek… tűz van… tűz van! – sikított Margo torkaszakadtából. Leslie meg én kirohantunk a folyosóra. – Mi történt? – kérdezte Leslie. – Tűz van! – visított a fülébe Margo. – Larry kigyulladt! Mama megjelent, és határozottan furcsán festett a hálóingére ferdén fölráncigált fűzőben. – Larry kigyulladt? Gyorsan, menteni! – sikoltotta, és fölrohant a lépcsőn a padlásra, mi pedig utána. Larry szobája teli volt csípős füsttel, mely a padlódeszkák közül szivárgott. Larry maga békésen aludt. Mama az ágyhoz rohant, és erőteljesen megrázta Larryt. – Ébredj, Larry, az istenért, ébredj föl! „Korfuban élni annyi, mint – Mi baj? – kérdezte Larry, és álmosan fölült. ha egy fölöttébb rikító és – Ég a szoba! vásári vígoperában élne az – Nem vagyok meglepve – jelentette ki Larry, és visszadőlt a párnákra. – Szólj Lesnek, hogy oltsa el. ember” – írta nagy sikerű – Öntsetek rá valamit – kiabált Leslie –, hozkönyve előszavában Gezatok valamit, amit rá lehet önteni! rald Durrell, az állatok és Margo az utasítás értelmében megragadta a mindenféle földi élőlények félig telt pálinkásüveget, és szétlocsolta tartalmát szakértője. Durrell annak a padlón. A tűz föllángolt, és vígan pattogott. az öt esztendőnek a törté– Te hülye, ne pálinkát – üvöltött Leslie –, netét meséli el, amelyet ő vizet… hozzatok vizet! és a családja GörögországDe Margot annyira megrázta tulajdon hozban, Korfu szigetén töltött. zájárulása a tűzáldozathoz, hogy sírva fakadt. LesAz előszó szerint az eredeti lie dohogott, lerántotta az ágyneműt a békésen szándéka az volt, hogy megheverő Larryről, és azzal igyekezett elfojtani a írja a sziget izgalmas termélángokat. Larry méltatlankodva fölült. szetrajzát, de mivel az első – Mi a frászt csináltok? oldalakon már befurakodtak – Ég a szoba, drágám. a történetbe a családtagok – Nem tudom, miért kell emiatt halálra fagyés barátok, máshogy alakult nom, és miért kell a takarókat lerántani rólam. Igazán, nem értem, miért ez a zűrzavar. Nem a regény. nagy dolog egy tüzet eloltani.

115

Pl. A család mérete (kicsi vagy nagy)

SZEMPONTOK

MÉZG A CSAL ÁD

DURRELL CSAL ÁD

17. Hasonlítsátok össze a Mézga családot Durrell családjával! Az összehasonlításhoz találjatok ki minél érdekesebb szempontokat!

116 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

18. Melyik történetrészletet tartjátok izgalmasabbnak? A vita során csak azokat az érveket fogadjátok el, amelyeket bizonyítani is tud az érvelő! Lepénybolygó:

Családom és egyéb állatfajták:

19. Válassz egyet az alábbi mondatok közül, és képzeld el a mondat által leírt helyzetet. Rajzold le! (1) Lali megragadta a félig telt pálinkásüveget, és szétlocsolta a tartalmát a padlón. (2) Lili hálóingben repülve jött le a lépcsőn és az izgalomtól fehéren rontott be a mama szobájába. (3) Marcsi gyorsan átvette és az álla alá csapta a hegedűt. (4) A fejedelem poroszkált arra lovas testőrei kíséretében.

117

118


•

5 .

É V F O L Y A M

a) A fenti mondatokat a Lepénybolygó és a Családom és egyéb állatfajták általatok is olvasott szövegéből vettük, és csak a neveket, illetve apróbb dolgokat változtattunk. Keresd ki a szövegből azt a mondatot, amelyet lerajzoltál! b) Képzeld el a szövegben leírt helyzetet, és hasonlítsd össze a rajzoddal! Írj hasonlóságokat és különbségeket! HASONLÓSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

20. Írd le, mi mindent tudunk a számunkra egyébként ismeretlen helyzetről az alábbi közlések alapján! Példa: Mari megint szomorú volt. 1. Van egy lány, akit Marinak neveznek, és ezt a személyt a megszólított vélhetőleg jól ismeri. 2. Mari a mondatban említett alkalmon kívül máskor is volt szomorú a múltban. a) Mézga Aladár ismét túljárt a szülei eszén.

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

b) Engem sem hívott meg a Géza.

c) Holnap is elmegyek pingpongozni.

d) A kalácsot Jani hozta, a lekvárt pedig Kati.

e) Még egyszer nem fogok matekból kettest írni.

21. Játsszátok el a következő helyzeteket! a) 1. helyzet:

Nagyon hideg van, a beszélgetés közben a résztvevők vacognak.

2. helyzet:

Tavaszi reggelen ébredés után beszélgetnek a barátok.

Mondat:

Szép, friss idő van ma!

b) 1. helyzet:

Egy késői hazaérkezés után az anyuka szobafogságra ítéli gyerekét.

2. helyzet:

Valaki megtudja, hogy hosszú távollét után hazaérkezik egy kedves barátja.

Mondat:

Fel vagyok dobva!

c) 1. helyzet:

Leszakítottad a táskád fülét.

2. helyzet:

Sikerült felépítened a kártyavárat.

Mondat:

Ezt jól megcsináltad!

119

12 0


•

5 .

É V F O L Y A M

d) Fogalmazzátok meg, hogy mi volt a különbség az egyes jelentekben a mondatok között! Az alábbi szempontokat vegyétek figyelembe! (1) Milyen volt a hangsúly, a hanglejtés? (2) Milyen volt az arcjáték (mimika) és a testtartás, a gesztusok? (3) Milyen volt a hangerő? (4) Mit jelentettek az egyes mondatok? e) A két helyzetnek megfelelően fogalmazzatok az eredeti helyzetbe illő, a megadottal azonos jelentésű mondatokat! 1. helyzet: Szép, friss idő van ma!

2. helyzet:

1. helyzet: Fel vagyok dobva!

2. helyzet:

1. helyzet: Ezt jól megcsináltad!

2. helyzet:

A háttérszöveg Üzeneteink legtöbbször többet jelentenek, mint amennyit a kimondott vagy leírt szavak önmagukban, a beszédhelyzetből vagy a szövegkörnyezetből kiragadva jelentenének. A mindennapi és a művészi kommunikáció során kimondott szövegen túl van egy odaértett „háttérszöveg” is, amit megértenek azok, akikhez beszélünk, ha ismerik

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

a kommunikációs helyzetet. Ezért gondolatainkról, érzelmeinkről, pillanatnyi lelkiállapotunkról többet tudunk közvetíteni, mint amennyit valóban szavakkal kimondunk. A szavainkból kiérthető többletüzenetet nevezzük HÁTTÉRSZÖVEGNEK. A háttérszövegre utalhat egy a mondatokban lévő szócska, a hangsúly, azzal a helyzettel, eseménnyel együtt, amelyet a partnerek jól ismernek. De kifejezhetjük őket arcjátékunkkal, kézmozdulatainkkal, testtartásunkkal és egyéb eszközökkel is. A háttérszövegek szorosan hozzátartoznak szövegeinkhez. Aki nem érzékeli ezeket a ki nem fejtett üzeneteket, gyakran nem érti meg, vagy félreértheti mondanivalónkat. A háttérszövegek szándékos félreértése gyakran vált ki humoros hatást, ezért a „viccgyártók” gyakran élnek vele. 22. Állapítsd meg az alábbi közlések többletüzeneteit! Húzd alá azt a szót, amelyik a háttérszövegre utal! a) Már megint szerelmes vagyok. b) Pista is későn érkezett. c) Azért is szeretlek, mert vidám vagy. 23. Állapítsd meg, hogy az alábbi viccekben milyen háttérszövegeket „értünk félre”!

– Vérszegénység miatt vasat írok fel magának – mondja az orvos. – De doktor úr, nekem nagyon rosszak a fogaim.

Két asszony beszélget. Az egyik így szól: – Mi trágyázzuk a málnát. – Mi cukorral esszük.

12 1

12 2


•

5 .

É V F O L Y A M

24. Írd le, milyen háttérszövegeket tartalmaznak az alábbi szövegek! „És mivel ilyen kimerítően szorgalmas voltál, hál’ istennek egy hétig nem kell, sőt nem szabad gyakorolnod!”

„Aladár óvatos, mértéktartó hegedüléssel kezdte a napot. Úgy ítélte meg, hogy szükséges némi érdeklődést mutatni a büntetéshangszer iránt, hiszen a tokjára igen nagy szüksége van.”

„Ne tömködd vattával a füled, Géza!”

„– A zene nyugtat és megbékít. – Engem is. Mert már bevettem rá egy marék idegcsillapítót.”

„– Türelem! Paganini is így kezdte. – De hála istennek nem az én lakásomban.”

„Nyuvasztja már! – hangzott át a nagyszobából Mézga Géza elkeseredett ténymegállapítása.”

25. Válasszatok ki közösen egy családról szóló sorozatot a TV-műsorból! Mindenki ugyanazt az epizódot nézze meg otthon, és közben jegyzeteljen! Kik a főszereplő család tagjai?

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

Az epizód legfontosabb eseményei:

Milyen bonyodalmak miatt kerültek összeütközésbe a szereplők?

Milyen helyszíneken játszódott a történet?

Mennyi idő telt el a cselekményben?

26. Hasonlítsátok össze a jegyzeteiteket, és fogalmazzatok meg állításokat a „szappanoperával” kapcsolatban az alábbi mondatok kiegészítésével! Az epizódban A cselekmény általában Az esemény A külső felvétel (utca, természet)

esemény történik. szálon fut. színhelyen játszódik. (Kevés vagy sok?)

Az idő múlásának van-e jelentősége a történet szempontjából? A szappanoperák

a mesékhez!

12 3

12 4


•

5 .

É V F O L Y A M

27. Csoportosítsátok a megnézett epizód szereplőit az alábbi szempontok szerint! TÍPUSOK

SZEREPLŐK

Az ideális nő Az ideális férfi A gonosz nő A gonosz férfi Szegény emberek Gazdag emberek A féltékeny A mindenkinek segítő Az áruló A szerencsétlen sorsú fiatal A hős szerelmes A pletykálkodó A verekedős A rossz útra tévedt 28. Válogassatok újságokból, magazinokból, családi fényképalbumból képeket! A fotókból állítsátok össze egy jelenet szereplőit! Találjátok ki a szereplők foglalkozását és a helyszínt! Az előző feladat típusaiból válasszatok ki hatot, illetve gyűjtsetek hat témajavaslatot is, hogy szerintetek miről szóljon a szappanopera! a) A csoport tagjai által összegyűjtött (1) fényképek, jellemvonások és foglakozások közül közösen válasszatok ki hatot-hatot, (2) a helyszínek és a témák közül pedig egyet-egyet.

A

M É Z G A

C S A L Á D

É S

E G Y É B

C S A L Á D O K

29. A forgatókönyv megírása a) Írjatok forgatókönyvet párbeszédes formában! b) Ne felejtsetek el a szereplők neve után zárójelben rendezői utasításokat írni! A sorozat címe: Az epizód címe: A sorozat témája: Szereplők:

Az epizód helyszíne: Szövegkönyv:

12 5

12 6


c) Játsszátok el a jelenetet!

•

5 .

É V F O L Y A M

O T T H O N R Ó L ,

C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

6. OTTHONRÓL, CSALÁDRÓL – VERSBEN Ebben a modulban (tananyagrészben) próza és vers különbségéről lesz szó, miközben fejezetünk alaptémája – az otthon, a család – változatlan marad. Vajon miért adunk bizonyos élményeinknek verses formát? S mitől vers a vers? Milyen formai jellemzők teszik verssé a verset? Bármiből lehet-e vers? És pusztán formai különbség van-e próza és vers között? A forma megváltoztatja-e a tartalmat? S ha igen, hogyan? S milyen viszony van a verses forma és a költemény értelmében használt „vers” között? Mitől lesz valami költészet? Pusztán a verses formától? Költészet-e, például, ha számtani vagy környezetismereti tudásunkat verses formában rögzítjük? 1. A szó kettős természete a) Az alább található hat szósort szomszédoddal felváltva olvassátok fel hangosan egymásnak! Hármat te, hármat ő! (1) kipipál, kutyamáj, feketén, takaród, berepedt, megasztár, kalapács, (2) tátika, béranya, Sárika, holnapi, hódara, sószita, kétlaki, (3) véritalát, vaskalapács, látnivaló, rímfaragó, sárkaparó, véderejét, sósperecét, (4) lány, nő, csaj, asszony, fehérnép, hölgy, némber, (5) kéz, láb, szem, orr, has, köldök, fej, váll, nyak, boka, (6) piros, zöld, kék, lila, barna, fekete, fehér, b) Az alábbi hat szóból egyet-egyet írjatok le a szerintetek neki megfelelő sorba! drótkefe

sárga

pirinyó

hótakaró

menyecske

fül

c) Írjátok a sorok alá, hogy az azt alkotó szavak milyen közös vonásuk alapján kerülhettek egymás mellé! (Ne figyeljetek arra, hogy melyik szó főnév, melyik melléknév, melyik ige! Jellel is magyarázhattok, szavakkal, azaz körülírással is.) d) Milyen két csoportosítási szempont szerint sorolható be mind a hat szócsoport? Soroljátok be a szósorokat a számuk segítségével. alapján: alapján: e) Ezek szerint milyen két tulajdonsága van minden szónak?

12 7

12 8


•

5 .

É V F O L Y A M

f) A versek a szavak, szószerkezetek melyik tulajdonságát használják ki, melyikre építenek? Az egyikre, a másikra vagy mindkettőre?

g) A hétköznapi beszéd elsősorban a szavak melyik tulajdonságát használja, aknázza ki, s melyik iránt közömbös?

Időmértékes verselés, rövid szótag, hosszú szótag Az első három vizsgált szósor elemeinek ritmusa IDŐMÉRTÉKES. Az időmértékes ritmus a hosszú (itt tá-nak becézett) és a rövid (itt ti-nek becézett) szótagok szabályos váltakozásán alapul. Hosszúnak a hosszú magánhangzót tartalmazót szótagot (pl. ló), illetve a rövid magánhangzót tartalmazó, de ZÁRT szótagot nevezzük

Egy szótag akkor számít zártnak, ha a magán-

hangzót vagy a szóban magában, vagy a szó végén és a rákövetkező szó kezdetén együttesen két mássalhangzó követi (pl. kert, vaskapa, vad harag). Néha akkor is hosszúnak számít egy szótag, ha a rövid magánhangzó utáni mássalhangzót szünet (pl. pont, vessző stb.) követi. Az egy mássalhangzóval záródó szótagot viszont felnyitja, ha a záró mássalhangzó után a következő szótagban magánhangzó áll: a vad farkas szókapcsolatban a vad szó(tag) hosszú, míg a vad álomban vagy a vadalmában rövidnek számít. Tehát egyes szóvégek, illetve szótagok hosszú vagy rövid volta csak a rájuk következő szótaggal, szóval vagy szünettel együtt dönthető el. Mindezt pontosan majd csak a hetedik évfolyam Poétai iskola című fejezetében kell tudnotok

2. A hazatérő fiú Egy felnőtt fiú (vagy lány), aki színész egy városban, hosszabb idő után hazalátogat szüleihez. Az édesapja nem nagyon tiszteli a hivatását, a mama viszont feltétlen szeretettel viseltetik gyermeke iránt, s rajong érte, bármit is csináljon. a) Alkossatok hármas csoportokat! b) Osszátok ki a szerepeket: majd a felnőtt gyermek, az apa és az anya írjon három-három kérdést, amit fel szeretne tenni az együtt eltöltött első estén.


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

c) Játsszátok el a jelenetet úgy, hogy előbb az apa és a nagylány/fiú párbeszédére kerüljön sor, majd a társalgásba kapcsolódjon be az anya is! 3. Próza vagy vers? a) Nézzük meg, hogyan írta meg valaki a 19. század közepén a következő hétköznapi helyezet! Egy felnőtt – szüleitől egy ideje távol élő – fiú meglátogatja édesapját és édesanyját vidéki otthonukban, majd az első otthon töltött estét később elmeséli, mondjuk, egy vele egykorú barátjának. Ezt a helyzetet, történetet le lehet írni prózában is, versben is. b) Olvassátok el az alábbi szöveget, s mondjátok meg, hogy vers-e vagy próza!

EGY ESTÉM OT THON Borozgatánk apámmal. Ivott a jó öreg, s a kedvemért ez egyszer – az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, oly rég nem láta már. Úgy megvénült azóta – hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött; még a szinészetről is sok más egyéb között. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még; előitéletét az évek nem szünteték: – „No csak hitvány egy élet az a komédia!” – Fülemnek ily dicsérést kellett hallgatnia. – „Tudom, sokat koplaltál, mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, mint hánysz bukfenceket.” Én műértő beszédit mosolygva hallgatám, de ő makacs fej! föl nem világosíthatám. Továbbá elszavaltam egy bordalom neki, s nagyon, nagyon örültem, hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, hogy költő-fia van; előtte minden ilyes dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; nem sok hajszála hullt ki a tudományokért. Utóbb, midőn a bornak edénye kiürűlt, én írogatni kezdtem, ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel állott elő anyám. Felelnem kelle - hát az írást abban hagyám. És végehossza nem lett kérdezgetésinek, de nekem e kérdések olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, ahonnan láthatám: hogy a földön nekem van legszeretőbb anyám! Dunavecse, 1844. április

12 9

13 0


•

5 .

É V F O L Y A M

A) Hozzatok érveket arra, hogy az alábbi szöveg próza s arra, hogy vers! P R Ó Z A , M E R T. . .

V E R S , M E R T. . .

B) A szöveg megjelenési (nyomtatási, „tipográfiai”) formáját alakítsátok át verssé, illetve, ha eleve vers volt, vers mivolta a sorokba szedésből, a sorok elrendezéséből is kitűnjön! Elég, ha a szöveg első felét alakítjátok át!


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

C) Írjátok át a szöveget természetesebb prózává, természetesebb hétköznapi beszéddé! a) Ahol a szavak sorrendje vagy a mondatok hossza ehhez változtatást kíván, bátran változtassatok! b) Ahol az érthetőség ezt igényli, ne csak a szavak sorrendjén változtassatok, hanem bővítsétek vagy szűkítsétek, sűrítsétek a szöveget! c) Ahol valami szerintetek magyarázatot kíván, ott a jelenleg kimondatlan magyarázatot is írjátok le! d) Ahol meg egy sor nem közöl nélkülözhetetlen többletismeretet, bátran hagyjátok el!

13 1

13 2


•

5 .

É V F O L Y A M

4. A szöveg, mint a keltezésből (az alatta szereplő dátumból) láthatjátok, több mint 160 éve keletkezett. Ezért a nyelvi megformálás sajátosságainak egy része abból fakad, hogy amit olvasunk, azt régen írták, s nem ahhoz a kérdéshez van köze, hogy verset vagy prózát, illetve hétköznapi beszédet olvasunk-e. a) Gyűjtsd ki a versből a múlt időt régies módon kifejező szavakat, amelyek ma más végződést kapnának! (Pl. borozgatánk=borozgattunk, láta= látott.)

b) Minden kigyűjtött szó (ige) mellé írd le a ma használatos alakját!

c) Más régies szavakat, szóalakokat, szókapcsolatokat is írj ki, s add meg a ma használatos alakjukat! (Ahol csak a helyesírás más, ott a helyesírást „javítsd”!) RÉGIES AL AK

MAI ALAK

Borozgatánk apámmal. Ivott a jó öreg, s a kedvemért ez egyszer – az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, oly rég nem láta már. Úgy megvénült azóta - hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött; még a szinészetről is sok más egyéb között. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még; előitéletét az évek nem szünteték: – „No csak hitvány egy élet az a komédia!” – Fülemnek ily dicsérést kellett hallgatnia. – „Tudom, sokat koplaltál, mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, mint hánysz bukfenceket.” Én műértő beszédit mosolygva hallgatám, de ő makacs fej! föl nem világosíthatám. Továbbá elszavaltam egy bordalom neki, s nagyon, nagyon örültem, hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, hogy költő-fia van; előtte minden ilyes dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; nem sok hajszála hullt ki a tudományokért. Utóbb, midőn a bornak edénye kiürűlt, én írogatni kezdtem, ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel állott elő anyám. Felelnem kelle – hát az írást abban hagyám. És vége-hossza nem lett kérdezgetésinek, de nekem e kérdések olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, ahonnan láthatám: hogy a földön nekem van legszeretőbb anyám!

EGY ESTÉM OTTHON Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle – hát az Irást abban hagyám. És vége-hossza nem lett Kérdezgetésinek; De nekem e kérdések Olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám!

Dunavecse, 1844. április

„Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket.” Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám. Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, Hogy költő-fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért.

Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. Szemében „mesterségem” Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték. „No csak hitvány egy élet Az a komédia!” Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia.

EGY ESTÉM OTTHON

5. Most olvassátok el úgy a szöveget, ahogyan azt eredetileg Petőfi írta, tördeltette, és állapítsátok meg verssé szerkesztésének minél több szabályát! Az összehasonlíthatóság kedvéért mellé tesszük az előbbi, „prózaivá tördelt” átiratot is.

O T T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N

13 3

13 4


•

5 .

É V F O L Y A M

A) Szabályok Mondatok és versszakok viszonya (Hány mondat alkot egy szakaszt?) A versszakok belső tagolódása tagmondatokra, értelmes, szünetet engedő egészekre Milyen szabályszerűség érvényesül általában verssorok és írásjelek kapcsolatában? Pl. a szakaszok második sorát általában milyen írásjel zárja? Hány szótag egy sor? Ha többféle sor van, melyik hány szótagból áll? Milyem ritmikai szabályszerűség figyelhető meg a sorokban, ha a hosszú szótagokat tivel, a rövideket tá-val helyettesítjük? Sorvégi összecsengések, azaz rímek (Mely sorok rímelnek? A rímelő sorok végét egyforma kisbetűvel, a rímteleneket x-szel jelöljétek!) B) Állítások és tagadások versekről a) A négyfős csoportotok minden tagja válasszon egyet-egyet az alábbi keretes szövegrészletek közül! b) A szöveget a gazdája olvassa el! Olvasás közben használja a következő jelöléseket! √

Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel.

–

Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak.

+

Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni.

?

Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

*

Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.


c) A bekezdést az első szöveg gazdája (fél)hangosan olvassa föl a csoport többi tagjának! (1) A többiek figyelmesen kövessék a felolvasást! (2) A második tanuló saját szavaival foglalja össze a bekezdést! (3) A harmadik tanuló kérdéseket intéz csoporttársaihoz, hogy ellenőrizze a megértést. (4) A negyedik tanuló kiemeli a kulcsszavakat a keretes bekezdésből, és vázlatot diktál a többieknek. (A vázlatba biztos állítások és nyitott kérdések egyaránt kerülhetnek. Először azt írjátok le, amiben – legyen az állítás vagy tagadás – mind a négyen biztosak vagytok! Azután fogalmazzátok meg a kérdéseiteket, bizonytalanságaitokat!) d) Most folytatódjon ugyanez az eljárás a második majd a harmadik és a negyedik szövegrésszel. A szerepek folyton cserélődjenek!

C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

Állítások és tagadások a versről 1. A VERS KÖTÖTT BESZÉD. Ez azt jelenti, hogy

a hétköznapi beszédnél (az írott és a beszélt) prózánál több szabálynak, megkötésnek van alávetve. Beszédünkben is érvényesülnek pl. nyelvtani, mondatszerkesztési, hangsúlyozási szabályok. A vers azonban ennél több megkötöttségnek, több, szerzője által önkéntesen elfogadott, felvett szabálynak engedelmeskedik. Ezek a többletszabályok sokfélék lehetnek. Vonatkozhatnak a verssorok hosszára, az ismétlődések szabályszerűségére. A verssor és a versmondat viszonyára. A versbéli mondatok olyan formálási szabályszerűségére, amely a hétköznapi beszédre nem jellemző (például, hogy minden sornak vagy sorpárnak értelmes egészet kell alkotnia, ami után hosszabb-rövidebb szünetet lehet és kell tartani). Legtöbbször a sor ritmusára vonatkozik megkötés: például a hosszú és a rövid szótagok vagy a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozására. Ilyen megkötés lehet a sorvégi hangzóösszecsengés valamilyen szabályossága, a sorvégi rím is – bár ez is csak egyike a lehetséges megkötéseknek. a verset általában nem önmagában a rím teszi verssé: sőt sok rímtelen verset is ismerünk. A rímes versekben sem a rím az egyetlen és legfontosabb megkötés. Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: a verset a ritmus teszi verssé. Ugyanakkor a szöveg ritmusát sokféle tényező teremtheti meg. ismétlődhet egy gondolat, egy meghatározott sorhossz. Ismétlődhet ugyanakkor a hosszú és a rövid szótagok egymás után következésének egy bizonyos képlete, a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok egy bizonyos kötött sorrendje, vagy ismétlődhetnek azonos felépítésű mondatok is.

13 5

13 6


•

5 .

É V F O L Y A M

Állítások és tagadások a versről 2. A PRÓZA MONDATOKBÓL, A VERS VERSSOROKBÓL ÁLL. A legfeltűnőbb jegye

egy vers vers voltának az, hogy a sorok nem érnek „faltól falig”, lapszéltől lapszélig, azaz nem töltik ki az úgynevezett oldaltükröt. A rövidebb sorokba tördelés eleve egyfajta többletmegkötés a prózához képest. Ez a sajátosság nagyjából azóta jellemzi a versek zömét, amióta a vers elsősorban írásban, illetve nyomtatásban él és terjed. Természetesen a szóbeli költészetnek még nem lehetett ez a legfontosabb ismertető jegye. A ritmus vagy a dallam viszont már akkor is jellemző volt. Hosszú ideig a verseket zenekísérettel, például lantkísérettel adták elő. A LÍRA valaha egyfajta húros hangszer volt, ma a nem elbeszélő költészet megnevezésére használt elnevezés, gyűjtőfogalom. Ezt a zeneiséget tükrözi a többértelmű DAL szavunk. Dalnak nevezzük a rövid, dallammal kísért szöveget is, de a rövidebb, zenekíséret nélküli, erős szövegritmusú verset is. Az egyik dal esetében a zenekíséret dallamáról és ritmusáról kell beszélnünk, a másik esetben a szövegvers hangzásának ritmusáról, dallamáról. A (szöveg)vers zeneisége természetesen nem azonos a szöveg zenekíséretének zeneiségével.

Állítások és tagadások a versről 3. Sokan azt hiszik, hogy a verset az emelkedettség, a díszes beszéd, a képek teszik verssé vagy költészetté. Mint minden tévedésben, ebben is valóságos tapasztalat tükröződik: némelyik verset elsősorban tényleg a képek izgalmassága, a képi sűrítettség teszi „költőivé”, a köznapi beszédtől eltérővé. Az Egy estém otthon azonban önmagában is bizonyítja, hogy a versnek, a költészetnek nem elengedhetetlen sajátossága az emelkedettség vagy a különleges szóképek használata.

Állítások és tagadások a versről 4. A KÖLTÉSZET SŰRÍTÉS. A vers a nyelv elemeinek, szavainak nagyobb tudatos-

ságú alkalmazása, kevesebb szóval többet mondás. „kevesebb szóval többet”, de annak révén, hogy – például – a szavaknak nemcsak a jelentését, hanem a hangzását is módszeresen (ki)használjuk, munkába fogjuk. Gyakran annak révén, hogy a nyelvet, a szavakat úgy használjuk, ahogy a köznapi beszédben nem, ezáltal munkára késztetjük az olvasó képzeletvilágát. Az olvasó nem készen kapja a költőtől a jelentést, hanem a szavak, képek szokatlan összekapcsolása nyomán kerül abba a helyzetbe, hogy kialakítsa a jelentést, létrehozza a nyíltan ki nem mondott hangulatot, gondolati kapcsolatot.


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

e) Emeljetek ki a fenti szövegekből öt általatok fontosnak érzett és többé-kevésbé megértett állítást, általánosítást (lehet ezek között tagadás is)! f) Ezeket a csoport egy-egy tagja diktálja le az osztálynak, és magyarázza, értelmezze a lediktált mondatot! I. II. III. IV. V. C) Kapcsolatok – információadagolás a) Mi minden derül ki a beszélgetés helyszínéről, idejéről, hangulatáról, apa és fiú viszonyáról, kettejük sorsáról a vers első két szakaszából? Milyen hangulatot ígér az első sorpár? Milyennek sejteti a beszélő fiú és a vele borozgató apa kapcsolatát? Apa és fiú borozása mennyire tűnik gyakori és természetes eseménynek ezekből a sorokból? Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg,

Mit sejtet az „ez egyszer” közbevetése a második sorpárban? A második szakasz milyen új információkat közöl az apa és a fiú életéről, a leírt találkozás körülményeiről?

Keress az első két szakaszban félig-meddig fölösleges, új információt nem tartalmazó sorokat! Milyen hangulati hatása van ezeknek?

b) A későbbi versszakok hogyan alakítják át az apa-fiú viszonyról a vers elején kialakult képünket? Hol változik meg a vers hangulata?

13 7

13 8


•

5 .

É V F O L Y A M

Másold be az alábbi táblázatba egyfelől az apa, másfelől a fiú legélesebb szavait, ítéleteit! A Z A PA ÉL E S KIFEJEZÉSEI FIÁRÓL, FIA FOGL ALKOZ Á SÁRÓL

A FIÚ ÉLES KIFEJEZÉSEI APJÁRÓL

Kinek mondja az apa bántó szavait, ki hallja a fiú kemény ítéleteit?

Miből fakad az apa és a fia közötti nézetkülönbség, konfliktus?

Írd ki a szövegből azokat a szavakat, mondatdarabokat, amelyekről úgy sejted, hogy nem szó szerint értendők, azaz amelyek ironikus szóhasználatot jeleznek!

Húzz alá a negyediktől a tizennegyedik szakaszig olyan önismétlő, egy helyben topogó sorokat, amilyeneket az első három szakaszban találtál! Ha nincsenek, miért nincsenek, ha vannak, itt milyen a hangulati hatásuk?


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

A feszültebb hangulatú részben melyik két szakasz jelez enyhülést, hol csillapul el a konfliktus?

c) Hol van a vers második nagy, kötőszóval is jelzett fordulópontja?

d) Hány szakasz, mely szakaszok szólnak a fiú és édesanyja közti kapcsolatról? Jellemezd ezt a kapcsolatot!

Milyen kérdéseket tehet fel az anya? Sorolj föl ötöt-hatot! Vajon a beszélő, a vers miért nem idézi ezeket?

e) A vers egyetlen költői metaforája az anya kérdéseire vonatkozik. Mikkel azonosítja ezeket a költemény? Milyen ki nem mondott többletjelentés bújik meg a metaforikus azonosításban?

Ha a metafora képi elemére figyelünk, mit láthat meg a fiú az anya kérdéseiben azon kívül, amit szavakkal közvetlenül is kimond?

Egy köznyelvi teljes metafora előfordul korábban a versben. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még Emeld ki belőle az azonosítót és az azonosítottat! =

13 9

14 0


•

5 .

É V F O L Y A M

D) „Prózaiság” a versben a) Keressetek a versben töltelékszavakat! Olyan szavakat, mondatokat – a már összegyűjtött önismétlések is részben ide tartozhatnak –, amelyek hangsúlyozottan élőbeszédszerűvé, közvetlenné, „prózaivá” teszik a verset! Ezek a nagyon is tudatosan kiválogatott és fölhasznált elemek teszik Petőfi versét olyan természetessé, közvetlenné. Persze ez a természetesség megalkotott, megcsinált természetesség!

b) Milyen tényezők miatt marad, illetve lesz a vers verssé, sőt költészetté annak ellenére, hogy ilyen prózai (itt: hétköznapi, élőbeszédszerű) elemek vannak benne?

6. Írj Petőfi nevében tízsoros levelet egy színészbarátodnak arról, hogy miért nehéz szót értened apáddal, miért volt köztetek több éles szóváltás otthon tett látogatásod idején!


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

7. Adjátok elő az Egy estém otthont háromszereplős némajátékként! Csak testbeszéddel, mozgással, kézmozdulatokkal és arcjátékkel fejezzétek ki a külső és a lelki történéseket! 8. Két vers kapcsolata Petőfi az Egy estém otthon és a Füstbement című terv című versei alá ugyanazt a dátumot írta, s a két vers köteteiben is egymás mellett szerepel. a) Hallgasd meg az alábbi verset

FÜSTBEMENT TERV Egész uton - hazafelé Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám?

S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt.

Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki.

S a kis szobába toppanék... Röpűlt felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanúl... Mint a gyümölcs a fán. Dunavecse, 1844. április

b) Mi kapcsolja egymáshoz a keltezésen kívül a két verset?

c) Mit gondoltok, milyen sorrendben állnak a versek a kötetben?

Petőfi tudatosan igyekezett verseit életének pillanataihoz kötni, életrajzi élmények kifejezéseként beállítani. Ez a maga korában újdonság volt. Korábbam a költők inkább a vers megalkotott voltát, különböző hagyományokhoz, műfajokhoz való kötődését tették világossá. Petőfi lírája ÉLMÉNYLÍRA, PILLANATLÍRA: azaz azt a benyomást kelti, hogy pillanatnyi életrajzi élményeket fejez ki. A magyar versolvasó többek között Petőfi nyomán hajlamos a költészetet mindig így felfogni, pedig A KÖLTÉSZET SOSEM SPONTÁN ÖNKIFEJEZÉS, HANEM TUDATOS NYELVI ALKOTÁS, többnyire kitaláció is. Egyáltalán nem biztos, hogy a versek abban a sorrendben keletkeztek, ahogy az élményt a költő átélte, illetve, ahogy azok a kötetben egymás után állnak. Másfelől az élményt ösztönösen senki nem kötött formában, meghatározott ritmus- és szakaszfelépítési képletet követve fejezi ki.

14 1

14 2


•

5 .

É V F O L Y A M

9. A Füstbement terv közelnézetben A) A vers „cselekménye” A versek is nemegyszer történetet mondnak, de a költészetben soha nem a cselekmény a lényeg. a) Foglald össze egy hosszabb mondatban a fenti vers „cselekményét”!

b) Mi vész el a vers adta élményből, ha a költeményt a történetre csupaszítjuk?

B) A vers szerkezete a) Miről szól a vers első három szakasza, s miről a negyedik? Miért fontos ez a 3:1 arány?

b) Mit vált ki az olvasóból az első három szakasz, s mit okoz benne a negyedik?

c) Bizonyos szempontból 2:2 arányban is tagolható a költemény. Milyen mondatfajta, illetve írásjel fordul elő gyakran az első két versszakban?

d) Miben tér el a harmadik és a negyedik versszak „válasza” egymástól?


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

C) Az idő a versben (a vers „időszerkezete”) Mi minden utal az időre az első három versszakban? a) Gyűjtsd ki a közvetlenül vagy közvetve az eltelt időre, illetve a jelenlegi időmúlásra utaló szavakat! Milyen, az idővel kapcsolatos két tényező hozza létre a vers beszélőjében – és olvasójában – a feszültségét?

b) Milyen eszközök érzékeltetik, hogy az első szakaszokban viszonylag sok idő telik el, hogy „lassan múlik” az idő?

c) Van a versnek egy olyan sorpárja, amely kétféle időről, kétféle időmúlásról beszél: Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. Fogalmazd meg, miféle időről szól az első, miféléről a második idézett sor!

d) A második sorban közvetlenül persze a szekérről, s nem az időről van szó. Miért gondolhatjuk mégis, hogy valahogy a második sor is az időre vonatkozik?

Milyen viszony van a két sor között?

D) Hol, a szöveg mely részében van időugrás a versben, mi marad ki a cselekményéből? a) Jelöld meg az ugrás helyét:

b) Fogalmazd meg egy-két mondatban a kimaradt történetdarabot!

Mi minden gyorsítja fel a cselekményt az utolsó versszakban?

14 3

14 4


•

5 .

É V F O L Y A M

c) Írd ide a gyorsaságra utaló szavakat!

d) Hogyan változik az utolsó szakaszban a korábbiakhoz képest a mondatszerkesztés? Hány mondatból áll korábban egy-egy szakasz, hányból itt? (A nagybetűs sorkezdés önmagában nem jelent új mondatot. A régebbi századokban az volt a szokás, hogy minden verssort nagybetűvel kezdtek.)

e) Milyen feltűnő központozási-írásjelhasználati vonás jellemzi az utolsó szakaszt? Mi lehet a szerepe, jelentése az itt uralkodóvá váló írásjelnek?

Van olyan felfogás, mely szerint a költészet lényege éppen A KIMONDHATATLAN DOLGOK KIMONDÁSA . Vagyis, hogy a legfontosabb dolgokról éppen a hallgatás, elhallgatás révén lehet a legtöbbet elmondani. Hogy a lényeg épp a sorok között van, épp a kihagyással sejtetett rész a legfontosabb, ami kimondva kevesebb lenne, mint elhallgatva. Talán igaz, hogy csak azt érdemes a költészet kihagyásos és sűrített nyelvén elmondani, ami folyamatos prózában kimondhatatlan – vagy kimondva, elmondva más, kevesebb, laposabb lenne. Csakhogy ahhoz, hogy az elhallgatás tartalmas legyen, elő kell készíteni, ki kell építeni a tartalmas csend helyét. A Füstbement terv talán ennek a tartalmas elhallgatásnak egy szép, egyszerű példája. 10. A rím beszédessége

A rím egyfelől formai kötöttség, másfelől lehet gondolatot, érzést nyomatékosító vagy éppen létrehozó szerepe is.

a) Melyik az az egyetlen szó a Füstbement terv című versben, amely kétszer is rímhelyzetben fordul elő? Írd ki a szót, mellé pedig egyszer azt a rímhívó szót, amellyel összecseng, illetve azt a felelő rímet, mely válaszol rá! (A számok az ismétlődő rímszó két előfordulását jelzik.)


A RÍMHÍVÓ SZÓ (A RÍM HANGSOR ÁNAK MEGJELENÉSE)

C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

A RÍMHÍVÓ SZÓR A FELELŐ SZÓ

1.

1.

2.

2.

b) Mi lehet a jelentősége, hatása, hogy az adott szó kétszer is rímhelyzetben van, kétszer is rím egy olyan versben, amelyben összesen nyolc rím van? A két hely, ahol a szó mint rím szerepel, miért tekinthető a versben kitüntetett helynek?

c) Fogalmazd át a vers első szakaszát úgy, hogy utolsó szava ne az legyen, ami most! A régies igealaktól eltekintve – nagyjából ugyanazokat a szavakat használjátok, csak más, talán természetesebb szórendben! A mondat maradjon nagyjából ugyanolyan tartalmú, de a szakaszt és a verssorokat nem kell megőrizni.

A forma lebontásával mi veszett még el?

d) A rímhelyzetbe hozott szavak között néha ösztönösen tartalmi kapcsolatot is létesítünk. Az a) feladatban kiemelt szó és második rímpárja között milyen tartalmi párhuzam vonható? (Ezt maga a rímet tartalmazó hasonlat is kifejezi részben, de a zenei összecsengés talán még erősebben bevési, illetve más összefüggést is sejtet.)

14 5

14 6


•

5 .

É V F O L Y A M

11. Írj három rövid mondatot arról, hogy a) a két most tanult történetelbeszélő Petőfi-szöveg miért vers (ez formai kérdés), illetve miért költészet (azaz mennyiben több, mint pusztán versben elmondott történet); vagy arról, hogy

b) melyik most tanult Petőfi-vers tetszik neked jobban, és miért?

12. Hangok és fények Négyfős csoportokba szerveződve írjatok le hangokkal és fényjelenségekkel egy estét (az estét)! a) Képzeljétek magatokat mikrofonnal is felszerelt kamerának, ami kívülről befelé halad, s itt-ott elidőz! b) Először a külvilág, az utca vagy az udvar hangjaival, azután a szobabelső és a család hangjaival és fényeivel találkozhattok. Ilyen hangcsoportokból érdemes kiindulnotok: gépek, állatok, járművek (fékcsikorgás, autóduda, motorbőgetés stb.) családtagok és látogatók hangja, a szomszédból átszűrődő hangok. c) Például ilyen fényekre érdemes kitérni – a környezettől függően: utcai lámpa, magas ház tetején villódzó fény, járművek lámpáinak különböző erejű és színű fényei, fényreklámok, kivilágított kirakatok vagy cégtáblák, a szoba, a konyha fényei, s amit, akit ezek megvilágítanak, illetve amit árnyékban hagynak; a tévé vagy a számítógép képernyője, amit ezek megvilágítanak. A) Falusi este B) Nagyvárosi este C) Üdülőhelyi este (itthon vagy külföldön)


C S A L Á D R Ó L

13. Idézd fel magadban, ha kisgyerekkorodban volt olyan hang vagy titokzatos látvány, amitől féltél, amibe valami szörnyalakot képzeltél vagy hallottál bele! Emlékedet meséld el padtársadnak! 14. Olvasd el a Családi kör című verset, és húzd alá azokat a szavakat, szóalakokat, kifejezéseket, amelyeket nem vagy nem világosan értesz!

ARANY JÁNOS: CSALÁDI KÖR Este van, este van: ki ki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is – bogarászni restel – Óvakodva lépdel hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarban terem.

–

V E R S B E N

14 7

14 8


•

5 .

É V F O L Y A M

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet. Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja... s reggel ünnep lészen. Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héjú borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel.


C S A L Á D R Ó L

A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De a mint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti. Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!” Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, – Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” Köszöni a gazda: „Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.” Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb – Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek.

–

V E R S B E N

14 9

15 0


•

5 .

É V F O L Y A M

De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával, elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldus megáll a beszédben: „Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen. „Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja; Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát. (1851. ápr. 10.)


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

15. A Családi kör közelnézetben A) Nehezen érthető vagy régies kifejezések a) Padtársaddal írjátok ki az alábbi táblázatba a nehezen érthető vagy régies szavakat, kifejezéseket, mondatdarabokat! Minél több példát gyűjtsetek! b) Padtársaddal próbáljátok megfogalmazni az összegyűjtött részleteknek a szövegből kikövetkeztethető jelentését! c) Az értelmező szótárból keressétek ki a szavak, nagyobb egységek jelentést! A szótározásban a csoport ossza szét a feladatokat, ne egy-két ember keressen ki minden kifejezést! ÉRTHETETLEN SZÓ VAGY KIFEJEZÉS, RÉSZLET

AZ ÁLTALATOK KIKÖVETKEZTETETT JELENTÉS, MAGYARÁZAT

AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR MAGYARÁZATA

15 1

15 2


•

5 .

É V F O L Y A M

B) A vers felépítése a) Ez a vers erősen elbeszélő jellegű: nem minden versnek van cselekménye, de ennek van. Három-négy mondatban foglald össze a versben megjelenített egyszerű történetet!

b) Padtársaddal állapítsd meg, hogy a vers mely szakaszai tartoznak szorosabban össze, melyek alkotnak egy (kompozíciós) egységet! (Figyeljetek a helyszínekre, egy-egy új szereplő belépésére stb.!) I. egység: II. egység: III. egység: IV. egység: V. egység: Természetesen ennél több vagy kevesebb részre is bonthatjátok a verset.

c) Indokoljátok meg a felosztást! Fogalmazzátok meg, hogy az egy egységbe sorolt szakaszokat mi kapcsolja egymáshoz! Felosztási javaslatotokat és az indoklást vitasd meg csoportod tagjaival, jussatok közös megegyezésre!


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

d) Fogalmazzátok meg, hogy ez a leírásból és elbeszélésből álló szöveg miért tekintendő versnek!

e) Először padtársaddal, azután csoportod tagjaival együtt fogalmazzatok meg néhány gondolatot arról, hogy hatásában miért több, miért más ez a szöveg, mintha prózában lenne megírva! Ezúttal nem az eszközökről, a megformálásáról írjatok, hanem arról, ami ezekből következik, ami ezek hatása. Saját prózai összegzésetekkel is érdemes összevetni az eredeti verset!

C) Fények a) Húzzátok alá a vers összes közvetve vagy közvetlenül hang- vagy fényjelenségre vonatkozó szavát! (Természetesen a sötétség, mint a fény hiánya is fényjelenségként értelmezendő!) Az első öt szakaszból írjátok ki az idetartozó szavakat, szerkezeteket, sorokat!

15 3

15 4


•

5 .

É V F O L Y A M

Az első két szakaszt milyen – sötétség és világosság ellentéteként is érzékelhető – szinellentét kapcsolja össze? Írd ki a két színmegjelölést tartalmazó sort!

b) Keressetek a versben olyan részeket, ahol a szemlélő, a beszélő tekintetét, a helyszínváltást (a „kameramozgást”) mintegy a fény, a fényforrás irányítja! c) A versben meghatározó szerepe van a tűznek, tűzhelynek. Mi lehet a többletjelentése az adott szövegben e két fogalomnak?

Mi a szerepe a család életében, estéjében?

Mivel állítható szembe?

d) A következő idézetben nemcsak a tűz, hanem más fényforrások is feltűnnek. Benn a háziasszony elszűri a tejet. Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Mik ezek a fényforrások?

Jelenlétük, szövegbeli szerepük mennyiben különbözik a tűz jelenlététől? (Pl. valóságosan láthatók-e a helyszínen, vagy más a szerepük?)


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

Milyen szavakhoz, illetve szavak által jelölt dolgokhoz/szereplőkhöz kapcsolódnak e fényforrások? A FÉNYFORR ÁS NEVE

A Z ÁLTAL A JELÖLT DOLGOK /SZEMÉLYEK

A HASONLÍTÁS, ILLET VE A ZONOSÍTÁS AL APJA

Sok van belőlük, s körülveszik az anyjukat. „nyájas hold világa” „Egy eladó leány”

Melyik esetben mi lehet a hasonlítás (hasonlat), illetve az azonosítás (metafora) alapja? Írjátok be az előző táblázat harmadik oszlopába! D) Csendek és hangok a) Milyen egyértelműen hangokat, illetve hanghiányt jelölő szavak vannak az első szakaszban? Írjátok ki őket!

b) Szerintetek ezek a felidézett hangjelenségek inkább zajos vagy inkább csendes környezet hangulatát teremtik meg az olvasóban? A választ indokoljátok is!

c) Milyen hangok (magánhangzók) jellemzőek inkább a vers két első sorának elejére, s milyenek mindkét sor végére, utolsó három-négy szótagjára? Mely hangokat érzitek inkább „világosnak” (magasnak), melyeket inkább „sötétnek” (mélynek)?

Ha éreztek valamilyen szabályosságot, párhuzamot a két sor hangmagasság-változásában, milyen jelenséggel lehet párhuzamban ez a változás?

15 5

15 6


•

5 .

É V F O L Y A M

d) Igazoljátok, hogy a vers későbbi nagyobb részei is egy-egy erős hanghatással indulnak, egy-egy fontos új szereplő belépését egy-egy hang adja tudtunkra! (A táblázatot néhol kitöltöttük.) A VERSSZ AK SZ ÁMA

A BELÉPŐ ÚJ SZEREPLŐ

A Z ÖT JEL ZŐ HANG (IDÉZET TEL)

5. versszak Utas (harcfi, koldus)

e) Milyen fény- és hangjelenségek jelölik a vers befejezését, lezáródását? Írd ide őket!

Mi mindennel utal vissza a vers vége annak kezdetére? Mi keretezi a verset?

E) Mozgások – állatok a) Soroljátok fel az első két versszakban előforduló állatokat! Milyen állatok fordulnak elő az első, milyenek a második szakaszban?

Az állatok milyen helyváltoztatást, a beszélő tekintetének milyen irányú mozgását sejtetik?

Az olvasó kinek, minek a nyomán kerül be a pitvarba, azaz az udvar és a nagyszoba közti helyiségbe?


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

A pitvar és a konyhaként is szolgáló „nappali” határán, küszöbén mi fekszik következő vezetőnkként? A beszélő honnan látja a kutyát: kívülről, az udvarról, vagy belülről a szobából? Melyik szó a bizonyítékod?

b) A nyugalom, a lassúság érzetét mely állatok mozgásának milyen szavai teremtik meg?

c) A lassúság az állóképszerűség érzésének megteremtésében milyen nyelvi elemek segítenek még az első két szakaszban? A jelenség nevét megadjuk, példát ti keressetek! Ismétlődő s nem egyszeri cselekvést jelentő igék:

Szóismétlések:

F) Versforma, vershangzás, versmondattan a) Hogyan (milyen ütemekre, azaz ritmikai részekre) tagolódnak a vers sorai? A ritmust az ismétlődés hozza létre. Ütemhangsúlyos versekben a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása, a sort a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok meghatározott számából álló ütemek és ütempárok alkotják. A sorokat meghatározott, szabályos tagolódás („darabolódás”, „szakaszolódás”) jellemzi, amit ÜTEMHANGSÚLYOS RITMUSNAK nevezünk. Egy sor ritmusát önmagában azonban nehéz megállapítani. Az ütemek és szünetek (sormetszetek) helyének szabályos ismétlődéséből állapíthatjuk meg biztosan, hogy milyen sorfajtáról is van szó. Hangsúlyról és ütemről később pontosabb ismereteket is szerezhettek majd, most csak a mindenkiben meglévő ritmusérzékre, a beszédszünetek érzékelésének képességére, illetve az írásjelek megfigyelésére lesz szükségetek.

15 7

15 8


•

5 .

É V F O L Y A M

b) Olvasd fel az alábbi sorokat, jelöld be, hogyan tagolódnak részekre? A kisebb határokat egy függőleges vonallal, a nagyobbakat kettővel jelöld! Hol van a sorokban nagyobb szünet, erősebb határ, úgynevezett sormetszet? (A tagolódást néhány sorban írásjel is jelöli, ez is segíti a megfigyelést.) Este van, este van: ki ki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. c) A vers egy későbbi részében nyolc sorból hatban is írásjel jelzi a sormetszetet, szünetet, a (fő) ütemhatárt. Ebben az idézetben is jelöld be a sormetszeteket, és húzd alá az ezekkel egybeeső írásjeleket! De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” d) Vannak sorpárok, ahol különösen erősen úgy érezzük, mintha a ritmus a mondat szórendjét, szerkezetét is megszabná. Erre szép példa az alábbi idézet második sora: Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. e) Írd át úgy a fenti idézetet a szavak sorrendjének cserélgetésével, hogy természetesebb, értehetőbb legyen a mondat! Új szót ne írj a mondatba! A mondatra figyelj, ne a soralkotással!

Nézd meg, foglald össze, hogy a megvizsgált versrészletekben hogyan tagolja a sormetszet a sorokat!

A sorfajta elnevezéséhez számold meg a sorok szótagszámát! Hány van belőlük?


A Családi kör tehát

milyen tagolású (első szó)

C S A L Á D R Ó L

hány szótagosokban (második szó)

A Családi körben tehát

–

V E R S B E N

íródott? íródott.

(első szó)

(második szó)

f) Mi jellemzi az egész versben a sorok és a mondatok (tagmondatok) viszonyát? (A tagmondat szót még nem ismeritek, de talán megsejtetek jelentéséből valamit e gyakorlat alapján.) Keressetek olyan sorokat ebben a 104 soros (13x8) versben, ahol a sorvégen nem áll valamilyen írásjel (vessző, pont, kettőspont, kérdőjel, gondolatjel, pontosvessző stb.)! Mennyire jellemzőek az ilyen sorok, hányat találtatok?

g) Mi jellemzi az előbbiek alapján a versforma és a mondatszerkesztés viszonyát? Befolyásolja-e az egyik a másikat? Melyik melyiket? Ha igen, hogyan?

h) Ti-ti-tá (anapesztus) és tá-ti-ti-tá (choriambus) Emlékeztek a fejezet kezdetéről ezekre a szavakra: hótakaró, sárvakaró, véritalát, vaskalapács, látnivaló, sósperecét? Ezek ritmusa tá-ti-ti-tá (egy hosszú, két rövid, végül újra egy hosszú szótag). Az időmértékes verselésben majd choriambusnak nevezzük ezt a verslábat. Egyelőre azonban nem kell tudnod, hogy mi az az időmértékes verselés, a choriambus vagy a versláb. Elég felismerni, hogy tá-ti-ti-tá. Ez a ritmus (versláb) persze nemcsak egy szón belül jelentkezhet, ugyanezt hallhatjuk a következő szerkezetekben is: béna dühét, tépi haját, égi apánk, látja e bajt, húzza kabát, adja magát, védi faját, kék ereszét, búja sötét stb.. Idézzétek fel, mondjátok el félhangosan a következő szósort is: kipipál, kutyamáj, feketén, takaród, berepedt, megasztár, kalapács! Ti-ti-tá (anapesztus lesz majd a neve ennek a verslábnak). Ez is összeállhat több szóból is: a hajó, e leány, ki ne vidd, ha ezért, te akard. A Családi kör inkább a hangsúlyos és a hangsúlytalan ütemek szabályos váltakozására épülő ütemhangsúlyos verselésre, azon belül pedig a felező tizenkettesre példa, de a vers különös zenéjét az adja, hogy Arany néhol anapesztusokkal (ti-ti-ták-kal és choriambusokkal (tá-ti-ti-ták-kal) is színesítette, „megbolondította” verse ritmusát.

15 9

16 0


•

5 .

É V F O L Y A M

Keressetek példát a ti-ti-tá-ra (anapesztusra) a Családi körből! Írjatok ide belőlük kettőthármat! A jelzett ritmust egy-egy hatszótagos részen belül, vagyis lehetőleg az első vagy a második félsor (ütem) elején keressétek, mivel az időmértékes színezés a hangsúlyos egységeken belül jelentkezik. (Ne felejtsétek, nem egy szónak kell tartalmazni a ritmust, szavak kapcsolatában gyakoribb!)

Keressetek néhány példát a tá-ti-ti-tá-ra (choriambusra) a Családi körből! Írjatok ide belőlük kettőt-hármat! Itt is lehetőleg a hatosokon belül keressétek a verslábakat! (Ne felejtsétek, nem egy szónak kell tartalmazni a ritmust, szavak kapcsolatában gyakoribb!)

16. Életkép, történet, jelenet, szereplők A) Életkép, jelenet a) A Családi kör ritka, különleges, egyszeri vagy inkább hétköznapi, mindennapi helyzetet, hangulatot jelenít meg? (Nem számunkra, hanem a vers szereplői számára ritka-e vagy mindennapi a helyzet?)

b) Az utas – akit a szöveg harcfiként és koldusként is említ – látogatása különleges eseménynek tűnhet. Nézzétek meg a gazda (a családfő) reakcióját (azaz viselkedésben adott válaszát) a kopogtatásra!


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

Ebből a reakcióból szokatlannak, kivételesnek gondoljuk-e az efféle vándorok bekopogtatását? Válaszotokat indokoljátok!

c) A béna harcfi (harcos, honvéd, katona), aki koldusként éli életét, mikor lehetett honvéd, ha a vers 1851-ben íródott? Vajon milyen küzdelemben vehetett részt, hogy nem lehetett belőle az ekkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyarországon nyugdíjas katona?

Az ÉLETKÉP a mindennapi élet valamilyen tipikus (jellemző, gyakori, ismétlődő) jelenetét ábrázoló kisebb prózai vagy verses mű. A műfaj igen népszerű volt a 19. század derekán. Az életkép általában néhány erőteljes vonással jelenít meg egy-egy a jelenetben szereplő szintén tipikus, azaz jellegzetes, gyakran előforduló, mindennapi alakot. Mind a Családi kör, mind Petőfi Egy estém otthon című verse életkép. d) Mi utal az Egy estém otthon című Petőfi-versnek már a címében is az életképi jellegre?

A JELENET olyan történés, esemény, amely egy megadott, bemutatott helyen játszódik, s lefolyásának bemutatása részletes és folyamatos, az esemény bemutatásának ideje pedig nagyjából hasonló hosszúságú, mint a megtörténés ideje. Ez az egybeesés azonban csak annyit jelent, hogy a jelenet viszonylag rövid időszakaszt foglal magába, nem napokat, heteket, megjelenítése pedig több, részletesebb, mint az esemény puszta közlése, megemlítése. A jelenet eredetileg színházi fogalom: a színházi előadás legkisebb önálló egysége. Jelenetező előadásmóddal, jelenetekkel azonban elbeszélő művekben is találkozunk, ilyenkor a cselekmény bemutatása lelassul, részletessé válik, a szereplők általában párbeszédet folytatnak, vagy cselekedeteiket részletesen ismerjük meg. A jelenet szemben áll a hosszabb időszakaszt és több helyszínt bemutató elbeszélői történetösszefoglalással. A jelenetet általában elő is lehet adni.

16 1

16 2


•

5 .

É V F O L Y A M

e) Felkészülés (a szerepek kiosztása, a térbeli megjelenítés megtervezése) után adjátok elő a Családi kör egyik jelenetét, jelenetrészletét! (Például az apa megérkezését s a közvetlenül azután történteket vagy a hadfi megérkezését és a közvetlenül azután történteket!) B) A család a) Egyazon személyre, szereplőre a beszédben többféle szóval, névszói szerkezettel is utalhatunk. Bőven találunk példát erre ebben a versben is. Az alábbi szereplőknek a jelölésében az első előfordulásukkor használt szó, szerkezet mellé írjátok oda a többi őket jelölő szavakat, kifejezéseket! A gazdasszony: Egy eladó lyány: a nagyobbik: az apjok: az utast: b) Milyennek látjátok a versben ábrázolt családot? Emeljétek ki a versből azokat a részleteket, kifejezéseket, amelyekből tudhatjuk, hogy a család meglehetősen szegény, hogy a felnőttek élete nehéz!

c) Emeljétek ki a versből azokat a képeket, cselekedeteket, kifejezéseket, amelyekből érezhetjük ennek a családnak az erős összetartozását, a családtagok egymás iránti figyelmességét, szeretetét!


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

d) A családtagok viselkedéséből azt sejthetjük, hogy a vers szerzője a nagyobb közösséget, a nemzetet is valamilyen családi összetartás képviselőjeként szeretné látni. Írd ki azt a részt, amelyből kiderül, hogy nem minden család tekinti az idegent, a vándort is a nagycsalád tagjának, de hogy ez a családfő az idegent is szinte családtagnak tartja!

Írd ki azt a szakaszt, amelyből kiderül, hogy a vándor sorsa részben párhuzamos a családéval, a család egy tagjáéval!

Melyik a szakaszban az a kifejezés, amelyből kiderül, hogy a családtagok érzelmi azonosulással hallgatják a sebesült honvédet! Emeld ki az erről szóló sorpárt! C) A harcfi Eredetileg Arany János a vers 11–12. szakaszát másképpen írta meg. A hatóságok ezt a nyíltabban politizáló, a levert függetlenségi küzdelem katonáival azonosuló változatot a szabadságharc leverése után nem engedélyezték.

16 3

16 4


•

5 .

É V F O L Y A M

a) Olvasd el a két részletet! A Z ER ED E T I VÁ LTOZ AT

A M Ó D O S Í TOT T VÁ LTOZ AT

De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak, Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával, elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldus megáll a beszédben: „Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

Elbeszéli vágyát hona szent földjére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

„Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja; Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

b) Húzd alá a később megváltoztatott sorokat az eredeti változatban! Mely szavak bánthatták különösen a cenzúrát, azaz az írásokat ellenőriző, tiltó hivatalt?

Milyen információ derül ki a volt honvéd sorsáról az eredeti változatból, amit nem tudhatunk meg a későbbi szövegből?

c) Neked melyik változat tetszik jobban, és miért?

d) Arany később – a cenzúra megszűnése után – is a második változatot válogatta be versei összkiadásába. Vajon miért? Gondoljatok arra, amit a költészet közlésmódjáról a Füstbe ment terv kapcsán tanultunk!


C S A L Á D R Ó L

–

V E R S B E N

Mivel lett szegényebb s miben gazdagodott a vers az átdolgozás nyomán! Melyik szöveg dolgoztatja meg jobban az olvasót?

A második változatban ki, kik és milyen gondolat (fogalmi megkülönböztetés) kerül jobban előtérbe?

D) A dőltbetűs szavak titka Arany János sok mindent a szavak dőltbetűs szedésével (kurziválással) titkolt el. a) Keressétek ki, és húzzátok alá a vers összes dőltbetűvel szedett szavát! b) Válasszatok ki legalább három kurzivált szót, s próbáljatok magyarázatot adni a dőltbetűs szedésre! (Az utolsó előtti szakasz ilyen szavait egyelőre hagyjátok figyelmen kívül!) A D Ő LT B E TŰS SZÓ

A K ÜLÖ N L EG E S ÍR Á SM Ó D (SZ ED É S) M AG YA R Á Z ATA

c) Külön térjetek ki a 12. versszak három kurzivált szavának (leány, Három, testvérbátyját ) együttes magyarázatára!

16 5

16 6


•

5 .

É V F O L Y A M

17. Kilépőkártya Ebben a modulban számomra az volt a legfontosabb tanulság, új ismeret, hogy

A kérdések, amelyek e rész tanulása közben merültek fel bennem, s amelyekre nagyon szeretnék választ kapni:

Megjegyzésem a három versről vagy a velük kapcsolatban tanultakról:

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents