SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv

3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI,

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

A D Y

E N D R E

Tanulói munkatankönyv

F e j l e s z t ő Pethőné Nagy Csilla

ADY ENDRE Ady Endre (1877–1919) pályája a klasszikus modernség magyarországi térnyerésével párhuzamosan bontakozik ki, szemlélete egyaránt kötődik a magyar nemzeti és történelmi, a kálvinista és ótestamentumi hagyományokhoz, valamint a messianisztikus vonásoktól sem mentes politikai radikalizmushoz. Különösen a pálya első szakaszában költészetének fontos vonása a lírai én mitizáló felnagyítása, illetve a vallomásos és kijelentő hang. Többek között ezért mondható, hogy Ady folytatója és lezárója a magyar utóromantikus lírának. Ugyanakkor modernsége sok szállal kapcsolódik a szecesszió és a szimbolizmus korszerű szemléletformáihoz is. Költészete később az avantgárd – elsősorban az expresszionizmus – tapasztalatával is együtt halad. A pálya második és harmadik szakaszában készülődő szemléleti fordulatának eredményei hozzájárulnak költészetünknek az 1920-as évek közepén bekövetkezett fordulatához. A következő nyolc tanórás fejezetben a Nyugat-kánon egyik meghatározó művészének, Ady Endrének a költészetével foglalkozunk. Ady-verseket korábban is olvastatok és értelmeztetek már, így ezt a tudást is mozgósítva szerzünk újabb olvasói tapasztalatokat és tekintjük át az életművet néhány meghatározó vers értelmezésével. Vizsgálat tárgyává tesszük az Új versek (1906) és a Vér és Arany (1907) című verseskötetben megjelenő érzelmi lázadás jellegzetes motívumait és poétikai újításait, jellemzőit. Foglalkozunk az istenkeresés változataival, újabb versek értelmezésével és elemzésével követjük nyomon azt a poétikai fordulatot, amely az Ady költészetében 1912 után végbement a lírai én megalkotása, az egészelvű világkép felbomlása, a hagyomány felértékelődése, valamint a versnyelv átalakulása szempontjából. A poétikai fordulat vizsgálatát összekapcsoljuk az első világháború nyomán az Ady-versekben jelentkező katasztrófaélmény és értékőrzés téma- és problémakörével. Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezek végleges változatát a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok. 1. Tudásmozgósítás a) Gyűjtsd össze fürtábrával, mi mindent tudsz már Ady Endre költészetéről, mit olvastál tőle, róla korábbi tanulmányaid során vagy saját érdeklődésed nyomán! b) A megbeszélés során másik színt használva egészítsd ki fürtábrádat társaid tudásával! c) Megbeszélés közben kezdjétek el saját szempontok szerint csoportosítani is a tudáselemeket!

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

1 2 .

É V F O L Y A M

2. Kötetcímek a) Válassz ki néhány (2-3) kötetcímet, és gondolkodj el róla! Képzettársításaidat rögzítsd pókhálóábrával! V E R S E K – 18 9 9 M É G E G Y S Z E R – 19 0 3 Ú J V E R S E K – 19 0 6 V É R É S A R A N Y – 19 07 A Z I L L É S S Z E K E R É N – 19 0 8 S Z E R E T N É M , H A S Z E R E T N É N E K – 19 0 9 A M I N D E N -T I T K O K V E R S E I – 19 10 A M E N E K Ü L Ő É L E T – 19 12 A M A G U N K S Z E R E L M E – 19 13 K I L ÁT O T T E N G E M? – 19 14 A H A L O T TA K É L É N – 19 18 A Z U T O L S Ó H A J Ó K – 19 2 3

A D Y

E N D R E

b) Olvasói tapasztalataid és a kötetcím-meditáció alapján milyen várakozással fordulsz Ady költészete felé? Írj várakozásodról néhány mondatot!

c) Válassz magadnak párt, akivel megosztod gondolkodásod eredményét, akit figyelmesen meghallgatsz! 3. Cikluscímek és versidézetek 1906-ban Új versek címmel jelent meg Ady harmadik verseskötete, melyet az irodalmi hagyomány a modern magyar költészet korszaknyitó köteteként tart számon. A szerző nagy gondossággal és tudatossággal ciklusokba rendezte a költeményeket. Így járt el negyedik, Vér és Arany (1907) címmel megjelenő köteténél is, és utolsó verseskönyvéig fontosnak tartotta, hogy a művek keletkezésének időrendjét figyelmen kívül hagyva líraköteteit megszerkessze. A kompozíciós elrendezés miatt a költemények nemcsak önmagukban értelmezhetőek, hanem változatos, dinamikus párbeszédbe léphetnek a ciklus, illetve a kötet más szövegeivel is, ami gazdagíthatja, árnyalhatja a jelentést. A) páros – Új versek a) Végezzetek címmeditációt az Új versek cikluscímeiről! Írjatok a táblázat felső oszlopaiba néhány képzettársítást mindegyik cikluscímhez! b) Próbáljatok minél több, a ciklusok közötti jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni! Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó oszlopsorában! CÍMMED I TÁCIÓ

LÉDA ASSZONY ZSOLTÁRAI

A MAGYAR UGARON

A DALOLÓ PÁRIS

SZŰZ ORMOK VÁNDORA

K A P C S O L AT L EHE TŐ SÉG EK A C IK LUS CÍMEK KÖZÖT T

7

8


•

1 2 .

É V F O L Y A M

c) Szerkesszetek kötetet! Helyezzétek el az alábbi idézetek számát a táblázat középső oszlopsorának szerintetek megfelelő ciklusában! (Döntéseiteket tudjátok szóban megindokolni!) (1)

Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek. (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

E föld a lelkek temetője, Ciprusos, árva temetője, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belőle.

Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess. Óh, jaj, szédülök itt a parton, Óh, jaj, most mindjárt itt leszel, Kérdezlek majd és kérdezel És összecsap két szomju-lélek És fejemet kebledre hajtom. Honnan jön? Mit hoz? Idetart-e? Ő jön: az új vezér? Milyen vörös iromba szárnya. Új Hajnalnak a pírja, lángja Vagy vér az, újra vér? Várunk. S áll, áll a lilás ködben A nagy, vörös szekér. Mocsaras rónán bércekre vágytam, Egy kis halomig hozott a lábam. Forró, szűz lelkünk rakjuk a sutra, Lalla, lalla, Be megjártad itt, óh, Zaratusztra. Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam.

(8)

Havas csúcsával nézi a napot Daloknak szent hegye: a lelkem, Gonosz tárnáktól általverten.

(9)

Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol. De ámulni lehet. Szép ámulások szent városa, Páris, Isten veled. Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább. Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát.

(10) A Duna partján Démonok űznek csúfot velem, A Szajna partján álmokba von be Százféle, szűz szerelem. Rákacag Páris S a boldog Másik visszakacag, Itt röhejes mámorba kerget Vijjogó, éji csapat. (11) De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. (12) Vad szirttetőn mi ketten Állunk árván, meredten, Állunk összetapadtan, Nincs jajunk, könnyünk, szavunk: Egy ingás és zuhanunk.

A D Y

E N D R E

d) Az olvasott idézetek alapján mi lehetett Ady költészetében megdöbbentő, szokatlan vagy érthetetlen a korabeli olvasók számára? TÉMA

ÉR ZÉSEK

S Z Ó H A S ZN Á L AT

M O N DATSZERKESZ TÉS

KÉPEK

B) páros – Vér és Arany a) Végezzetek címmeditációt a Vér és Arany cikluscímeiről! Írjatok a táblázat felső oszlopaiba néhány képzettársítást mindegyik cikluscímhez! b) Próbáljatok minél több, a ciklusok közötti jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni! Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó oszlopsorában! CÍMMED I TÁCIÓ

A HALÁL

A MAGYAR

AZ ŐS-

MI URUNK:

A LÉDA

A HOLNAP

ROKONA

MESSIÁSOK

KAJÁN

A PÉNZ

ARANYSZOBRA

ELÉBE

K A P C S O L AT L EHE TŐ SÉG EK A C IK LUS CÍMEK KÖZÖT T

c) Szerkesszetek kötetet! Helyezzétek el az alábbi idézetek számát a táblázat középső oszlopsorának szerintetek megfelelő ciklusában! (Döntéseiteket tudjátok szóban megindokolni!) (1)

Szent György-nap éjén sipitók, Nyugtalanok a denevérek: Dohos várak ó termeiben Táncolnak az özvegy legények. (…) Reggel hiába gyűl a nép, Nyoma sincs dalnak, bálnak, sírnak: Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon S egy-két bolond, verses papír-lap.

(2)

Nekem egyforma, az én fülemnek, Ha kéj liheg vagy kín hörög, Vér csurran vagy arany csörög. Én tudom, állom, hogy ez: a Minden S hogy minden egyéb hasztalan: Vér és arany, vér és arany.

9

10


(3)

Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Szeretem a szomorú órák Kisértetes, intő hivását, A nagy Halál, a szent Halál Játszi mását.

(4)

(5)

Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok.

1 2 .

É V F O L Y A M

(7)

»Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?«

(8)

Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások.

(9)

Gyí, keselyem: fiatal Bűn, Gyí, jó lovam: fekete Álom, Mi áttörünk, vad paripáim, Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon.

Hárfámat már fölakasztottam, Hárfámat már leakasztottam.

(10) Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.

Isten, kétség, bor, nő, betegség Testem, lelkem összesebezték. (6)

•

»Állj meg.« Ordít utánam az éjben Cafra sereggel a Tegnap. »Állj meg.« És én megyek, megyek.

(11) Ha elfutnak a gyér aranyak, Fölséges, nagy, úri magunkból, Istenem, be kevés marad. (…)

»Állj meg.« Vágok a sűrü bozótnak, Holdnak, pokolnak, fellegeknek És egyedűl és egyedűl.

S ha megjönnek a gyér aranyak: Szabad megint Istennek lenni, Két-három-négy napig szabad.

(12) Míg nem jöttem, koldusok voltak, Még sírni sem sírhattak szépen. Én siratom magam s a népem, Kicsi virág, szegény virág, De ha megunom, által-lépem. d) Az olvasott idézetek alapján mi lehetett Ady költészetében megdöbbentő, szokatlan vagy érthetetlen a korabeli olvasók számára? TÉMA

ÉR ZÉSEK

S Z Ó H A S ZN Á L AT

M O N DATSZERKESZ TÉS

KÉPEK

A D Y

E N D R E

4. Az újítás programja Hallgassátok meg az Új versek-kötet záró költeményét, majd dolgozzatok párban tanárotok útmutatása szerint!

ÚJ VIZEKEN JÁROK Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre, Röpülj, hajóm, Szállani, szállani, szállani egyre. Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Röpülj, hajóm, Új horizonok libegnek elébed. Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse1, Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze: Röpülj, hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse. a) Vizsgáljátok meg a vers beszédhelyzetének megalkotottságát, az én helyzetének szövegbeli létesülését és változását az alábbi táblázat segítségével!

VERSSZÖVEG

SZEMÉLY E S S É G (A Z ÉN POZÍCIÓI)

N Y E LV I FORMA, JELÖLÉS

ÉRTELMEZÉSE

ÚJ VIZEKEN JÁROK

1

hegedős: középkori (vándor)zenész, illetve énekmondó, aki énekét hegedőn (népi pengetős hangszer) kísérte

11

12


VERSSZÖVEG

NE FÉLJ, HAJÓM, RAJTAD A HOLNAP HŐSE,

RÖHÖGJENEK A RÉSZEG EVEZŐSRE.

RÖPÜLJ, HAJÓM,

NE FÉLJ, HAJÓM: RAJTAD A HOLNAP HŐSE.

SZÁLLANI, SZÁLLANI, SZÁLLANI EGYRE, ÚJ, ÚJ VIZEKRE, NAGY SZŰZI VIZEKRE,

ÚJ HORIZONOK LIBEGNEK ELÉBED,

MINDEN PERCBEN ÚJ, FÉLELMES AZ ÉLET,

•


1 2 .

É V F O L Y A M


ÉRTELMEZÉSE

A D Y

VERSSZÖVEG



E N D R E

ÉRTELMEZÉSE

NEM KELLENEK A MEGÁLMODOTT ÁLMOK,

ÚJ KÍNOK, TITKOK, VÁGYAK VIZÉN JÁROK,

ÉN NEM LESZEK A SZÜRKÉK HEGEDŐSE,

HAJTSON SZENTLÉLEK VAGY A KORCSMA GŐZE:

b) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, és értelmezzétek állításait a táblázatban rögzített és közzétett elemzésetek eredményével! A romantikus és a klasszikus modern alkotások versbeszélőjének helyzete többé-kevésbé valamiféle egységteremtő középpontként ragadható meg. Ezt az a szemlélet teszi lehetővé, amelyik az alkotót a nyelv használójaként/teremtőjeként fogja fel. A nyelv fölötti uralom gondolatához olyan szubjektumfelfogás kapcsolódik, amelyen belül lehetséges az én egységének kimondása vagy újrateremtése. A modernség kései szakaszában a nyelvről való gondolkodás fordulatával (a nyelvi megelőzöttség tapasztalatával) összefüggésben alapjaiban változik meg a líra szubjektumfelfogása: ellehetetlenül az egységes én képzete. Az én megosztottá válik, a beszélő hang eredete elbizonytalanodik (szituálhatatlan), a beszédhelyzetet nem lehet azonosítani. A vers alanya maga is a szövegben képződik meg vagy számolódik fel, amit a beszéd megosztottsága, a beszédfajták váltakozása (pl. én-forma és személytelenség) is jelez. Az újabb Ady-értelmezéseknek, az „értésmód felnyitásának” (Szirák Péter szóhasználata) egyik alapkérdése éppen az, miként járul hozzá Ady költészete a magyar líra e fordulatához. Az Új vizeken járok c. vers újdonsága például az én-pozíciók hasadásában (Schein Gábor szó-

13

14


•

1 2 .

É V F O L Y A M

használata) nyilvánul meg. Ugyanakkor a költemény meghatározó poétikai jellemzője az én felnövesztése, valamint a mitizáló-allegorizáló képekkel való kifejezésmód, amely a „minden” kimondását célozza, miközben a teljesség a (folyamatosan eltolódó) jövőhöz rendelődik („Holnap hőse”). Ebben a jövőhöz rendeltségben egyben az is megmutatkozik, hogy a minden kimondását célzó szándék teljesülése lehetetlen. c) Olvassátok el az alábbi versrészleteket! Milyen szembetűnő hasonlóságot mutat Ady versével az Arany Jánostól olvasott idézetsor? Miben különbözik tőle jelentősen? (1) Kis hajó az én reményem, Sem árboca, sem kormánya; Csapkod a hullám keményen Gyönge sajkám veti-hányja. (4) „Lelkem, a tenger hajósa, Retteg újabb kikötőtül, Hol tövis közt nincsen rózsa S pusztában virág nem zöldül (…) (6) El hát, a bizonytalanba! Merre szél hajt és hab ingat: Érzem, enyhül fájdalmam, ha Szél és hullám karja ringat. (Arany János: Reményem, 1850)

5. A hagyományhoz való viszony a) Magabiztos türelmetlenség vagy szorongásból fakadó önbiztatás jellemzi az Új vizeken járok beszélőjét?

b) Mit állít a vers beszélője a hagyományhoz való viszonyáról?

A D Y

E N D R E

c) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és reflektáljátok a táblázat szempontjai szerint! EGY HASONLÓSÁG

I D É Z E T/ K ÉP

EGY KÜLÖNBSÉG

Jobban jársz, Liciniusom, ha nem törsz folyton a nyílt tengerek ostromába a gyors szelektől tartva nem óvakodsz a parti hegyekhez. (Horatius: Licinius Murenához, Szabó Lőrinc fordítása) Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem oldja. Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút! (Berzsenyi Dániel: Osztályrészem) De igaz utazók azok csupán, kik mennek, hogy menjenek, s szivük mint léggömb ring odább, kik bolygó végzetük sodrától nem pihennek, s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért: Tovább! (…) Így akarunk, amíg agyunk perzselve gyúl, örvénybe szállani, mindegy: Pokolba, Égbe, csak az Ismeretlen ölén várjon az Új! (Charles Baudelaire: Az utazás, Tóth Árpád fordítása)

d) Mennyiben támasztják alá vagy cáfolják a fenti idézetek a beszélőnek a hagyományhoz való viszonyáról tett állítását?

15

16


•

1 2 .

É V F O L Y A M

6. Az ismétlés alakzatai Vizsgáljátok meg a versben az ismétlés alakzatait és szerepüket az alábbi szemponttáblázat segítségével!

N Y E LV I E L R E N D E Z É S ISMÉTLÉS

I D É Z E T, P É L D A

A N Y E LV I E L R E N D E Z É S JEL EN T ÉSÁ R N YA LÓ SZEREPE

ALLITERÁCIÓ, ÖSSZECSENGÉS SZÓ ~ SZÓTŐ ~ VERSSOR ~

HALMOZÁS FOKOZÁS ELLENTÉT PÁRHUZAM

7. A versritmus megújítása a) Jelöljétek be az alábbi két verssor ütemhatárait, majd vizsgáljátok meg, hogyan érvényesül a sorokban az időmértékesség! Próbáljatok több lehetőséget megfontolni! Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse

Szállani, szállani, szállani egyre

Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat!

A D Y

E N D R E

b) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, és vesd össze megfogalmazott tapasztalataitokkal! Ignotus már 1906-ban felfigyelt arra, hogy Ady „jambusait főképp a magyar ritmusra való ügyeléssel osztja be; nyugati sorai egyben hangsúlyos sorok, melyeknek szakaszai és hullámzásai egybeesnek a mondat tagozódásával, a szók hangsúlyának elhelyezkedésével, s ahol ezt nem engedi meg a jambus, annál rosszabb a jambusra nézve”. Ignotus álláspontját sokan osztják, Ady verseinek túlnyomó részét SZIMULTÁN RITMUSÚnak fogják fel, a hangsúlynak és az időmértékes lejtésnek az együttes ritmusalkotó szerepét hangsúlyozzák. A szimultán verselésnél a vers egésze nem értelmezhető kétféle ritmus szerint. „A hangsúlyos verset az időmértékes elemek, az időmértékest hangsúlyosak dúsítják, színezik.” (Ferencz Győző) Németh László 1939-ben állított fel elméletet az ősi magyar tagoló versről. Ő úgy látta, hogy Ady költészete ezt a hangzásformát újítja meg. Az elnevezés is jelzi, hogy a tagoló versben a ritmusnak a természetes szólam és mondattagolás az alapja, és csak a metszetek helye kötött, a szótagszám bizonyos mértékig változó lehet. (E felfogás sem zárja ki az időmértékes lejtés egyidejű érvényesülését.) Az értelmezés bizonytalansága csak részben magyarázható a ritmusérzék eltéréseivel. A fő ok a versszövegben rejlik: Ady verseinek meghatározó építőeleme a hangulat, ami függ a vershangzástól, olykor a hangok és szinte mindig a sor- és mondatszerkezet és a ritmus játékától.

8. Szimbólum vagy allegória Olvassátok el a verset, majd elemezzétek képrendszerét a kérdések segítségével!

A VÁR FEHÉR ASSZONYA 2 A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott. (A két szemem, ugye, milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog.)

Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és a köd. Árnyak suhognak a sötétben S elátkozott had nyöszörög.

Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugye, milyen fáradt szemek?)

(Csak néha, titkos éji órán Gyúlnak ki e bús, nagy szemek.) A fehér asszony jár a várban S az ablakokon kinevet.

a) Helyettesítsétek a cím vár szavát az alábbi idézetekből a megfelelő szóval!

2

A lelkem ódon, babonás vár

p

A ……………………. fehér asszonya

Konganak az elhagyott termek

p


A költeményt a Léda-versek tematikus csoportjába sorolják. E versek ihletőjével, a művelt, Párizsban élő Diósy Ödönné Brüll Adéllal Ady 1903-ban, Nagyváradon ismerkedett meg. 1904-ben az asszony után utazott Párizsba, a modern kultúra fővárosába. Kapcsolatuk 1912-ig tartott.

17

18


•

1 2 .

É V F O L Y A M

A bús falakról rámered

p


Két nagy, sötét ablak a völgyre.

p


b) Próbáljátok megfogalmazni a cím jelentéséről szerzett tapasztalataitokat! Milyen poétikai eljárások hozzák játékba a jelentéslehetőségeket?

c) Csoportosítsátok az első versmondatban megjelenő tulajdonságokat aszerint, hogy a várhoz, az ént jelölő lelkemhez vagy mindkettőhöz kapcsolhatók-e! Melyik jelzői módosító és milyen jelentésasszociációi mentén válhat azonossá a lélek–vár metaforában az objektum és a szubjektum? A TUL AJDONSÁG A VÁ R H OZ K A P C S O L H ATÓ

A TUL AJDONSÁG A Z ÉNT JELÖLŐ LELKEMHE Z K A P C S O L H ATÓ

A TUL AJDONSÁG MINDK E T TŐHÖZ K A P C S O L H ATÓ

d) Hányféleképpen értelmezhető a 3. versszakban az „itt” helyre utalása? Mi ennek a következménye a képalkotásra és a jelentésre vonatkozóan?

itt

A D Y

E N D R E

e) Minek a jelölője az utolsó versszakban a szem, illetve a vár? Miben különbözik ez a megalkotottság az 1–2. versszak képalkotásától?

f) Mindezek fényében milyen jelentések kapcsolhatók a vár fehér asszonyához, és hányféleképp értelmezhető a megnyilvánulása (kinevet)?

g) A verset záró szón kívül milyen hangzást, hangot jelölő elemek vesznek részt a képrendszer építésében, és mi a szerepük, jelentésük?

h) A vers három strófájában is találkozunk zárójelbe tett kérdéssel vagy állítással. Szerintetek mi a formális és jelentésbeli szerepük a zárójeleknek? 1. versszak

2. versszak

4. versszak

19

20


•

1 2 .

É V F O L Y A M

i) Allegóriának vagy szimbólumnak tekinthető szerintetek ennek a versnek a képalkotása?

j) Olvasd el és az Új vizeken járok vagy A vár fehér asszonya című versből példázd-magyarázd a magad számára az alábbi ismeretközlő szöveget! Ady korai költészetének képalkotása gyakran a központi kép integráló szerepére épül. A vers centrumában lévő kép kapcsolatot, hálózatot épít ki a többi képpel, illetve motívummal, mégpedig a bennük rejlő azonosságok révén (például: hajó – evezős – Vizekre – horizonok – vágyak vizén; vagy a Halál rokona – tűnő szerelmet – beteg rózsákat – bánatos Ősz-időket). Az egyes képek, képhálózatok ugyanakkor nem köthetők a közvetlen érzékeléshez, illetve a hétköznapi tapasztaláshoz, és nem értelmezhetők a megszokott, hétköznapi valósággal való egybevetéssel. Olyan viszonyrendszert építenek ki a szövegben, melyben a nyelv, a versszene és a költői kép egymásra vonatkoztatva, önmagát magyarázó rendszerben olvasható, és nem utal a versen kívüli világra. Ezt szakszóval areferencialitásnak nevezzük.

9. Alternatív házi feladat – A fekete zongora Értelmezd Ady Endre versét a feladatok segítségével! a) Olvasd el többször, figyelmesen a verset!

A FEKETE ZONGORA Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora.

A D Y

E N D R E

b) Írd be a szemponttáblázatba a szerinted megfelelő idézeteket, lásd el őket értelmező megjegyzésekkel! HANGSZER

HANGZÁS

M E G S ZÓ L A LTA TÁ S

BEFOGADÁS

ÉRTELMEZŐ MEGJEGY ZÉSEK

c) Néhány jellegzetes példával mutasd be, hogyan vesz részt a verszene, illetve a hangszimbolika a hangzásélmény megalkotásában!

d) Írj magyarázó lábjegyzetet az alábbi két sorhoz! „Fusson, akinek nincs bora”:

„Tornázó vágyaim tora”:

e) Hogyan kapcsolódnak a 2. versszak alábbi motívumai az első versszakéihoz? Hogyan alakítják, változtatják a jelentéslehetőségeket? 1. V E R S S Z A K

2. VERSSZ AK bolond szívemnek vére Boros (…) szívemnek vére

ÉRTELMEZÉS

21

22


•

1 2 .

É V F O L Y A M

szemem könnye Fejem zúgása

f) Hogyan fejezi ki szerinted az alábbi illusztráció a két versszak képeinek, motívumainak egymáshoz való viszonyát, a jelentések alakulását, játékát?

Veress Pál (1929–2002): A fekete zongora, szénrajz

g) A ritmikai tényezőket figyelmen kívül hagyva ki lehetne-e cserélni szerinted a zongora jelzői módosítóját fehérre? Indokold válaszodat!

h) Allegória vagy szimbólum a vers központi képe, a fekete zongora? Indokold válaszodat!

A D Y

E N D R E

i) Hasonlítsd össze legalább három választott szempont alapján a verset Vörösmarty Mihály A vén cigány című rapszódiájának első két versszakával! Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. (Vörösmarty Mihály: A vén cigány) A FEKETE ZONGOR A

SZEMPONTOK 1)

2)

3)

A VÉN CIGÁNY (1–2. VER SSZ AK )

23

24


•

1 2 .

É V F O L Y A M

j) Hasonlítsd össze legalább három választott szempont alapján a verset Kiss József alábbi versével! Szegény vak fiú veri a zongorát. A hangszer édes, ábrándos hangot ád. De vad bacchanalba vesznek hangjai, Ábrándos dalra itt ki hallgatna, ki? Tikkasztó a lég – fűszeres a pára, Elfonnyad tőle a kéjek leánya. Hajrá, föl táncra! Vad énekre, dalra! Virághervadás nagy ünnepe van ma. Sugár, karcsu derék hajlik csábosan, Alak alak után ingerlőn suhan. Uszály föllebben, lepel elsikamlik, Taps-zápor, kacaj kavarogva zajlik. S kinek átjátszik sötét világába Az őrült mámor kábító varázsa, Míg egész lényét hevűlet futja át: Szegény vak! Egyre veri a zongorát. (Kiss József: De profundis II.) A FEKETE ZONGOR A

SZEMPONTOK

DE PROFUNDIS II.

1)

2)

3)

k) Olvasd el az alábbi tanulmányrészleteket, és írj mindkettőhöz 2-3 kérdést, amelyet szerinted megpróbál megválaszolni az adott tanulmány írója!

(1) A versben eredetileg szereplő hegedűt [Ady] talán ezért is változtatta zongorára, elfojtva Kiss József zongorájának hangjait. Még nyilvánvalóbb az elfojtás, ha a költészet mint hangszer, a hangszer mint költészet allegorikus megfeleltetését vetjük össze a két szövegben. Kiss József versében

A D Y

E N D R E

„A hangszer édes, ábrándos hangot ád”, Ady zongorája viszont „Bolond hangszer”, mely „sír, nyerit és búg”. A modernség erős tapasztalata, hogy a harmónia elérhetetlen, lázad is ellene, mégpedig úgy, hogy disszonáns hangsort léptet a helyébe. Ezzel persze megteremti a maga új harmóniáját, a diszharmóniát, megszüntetve is mégiscsak elérve, amire vágyott. (Fráter Zoltán: Elhallgatás, elfojtás, hiány az Ady-versben, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

(2) Nem nehéz megérteni, mire gondol, sőt hogy hasonlatát is, borosan és vakmerően, honnan veszi... s hogy azzal, azzal, azzal a zongorával ezt az egész fülledt világot és életet hasonlítja össze s vak muzsikusával, ki tehát vakon vág bele húrjaiba, azt a hatalmat, mely a világot szerkesztette és ura. Grammatika és szintaxis szerint ebben a versben a zongora hol az Életnek melódiája, hol ami az Életet teszi, hol ami az Élet rendjén történik. Szótár szerint pedig: mit jelentenek a tornázó vágyak? vágyakat, mik egymással viaskodnak? – mit jelent toruk? azt, hogy mind elejtették egymást és gazdájuk valamennyit sirathatja? A fekete mit jelent? gyászt vagy tájékozhatatlanságot? S logika szerint az, hogy „fusson akinek nincs bora”, azt jelenti-é, hogy ezt az életet, ezt a fekete életet csak részegen lehet elviselni? Nyilvánvaló: mindezeket mindezek jelentik is, nem is, – jelentik mindezt és jelentenek mindezzel még egy életnyi és világegyetemnyi egyebet, s ehhez a duzzadáshoz, bőséghez, felöleléshez képest pápaszemesség és bogárgombostűzés egy-egy szónak szótári, egy-egy fordulatnak logikai, egy-egy függésnek grammatikai, egy-egy fűzésnek szintaktikai értelmét külön leszegezni. Nem is lehet, ezt az a vers éppúgy nem bírja, mint hogyha a lepkét kémiai formulában akarnám összefoglalni és kimeríteni. A régi nagy költészettel, Ady előttig, úgy ahogy, lehetett. Adyval már nem lehet. A régi költészetet, a régi verset az „értelem” szónak minden értelme, korlátozottsága és szabatossága szerint meg lehetett „érteni”. Adyt már nem, s a régi értelem értelme szerint igenis mondhattam A fekete zongoráról, hogy akasszanak fel, ha értem. Legfeljebb, a gyengébbek kedvéért, az „értem”-et így, macskakörömbe kellett volna tennem. Hiba volt, hogy nem tettem, mert hiszen napilapba írtam volt tárcát, melyben éppen a gyengébbeknek akartam megmagyarázni, hogy a versnek értelmét nem lehet ugyanúgy mérni és követelni, mint egy tudományos mondatét. (Ignotus: Ady körül, Nyugat, 1928/12. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00445/13917.htm)

25

26


•

1 2 .

É V F O L Y A M

10. Alternatív házi feladat – Héja-nász az avaron „Egy szerető és egy csontváz. Ady Endrének szerelmi versei e kettőnek melancholikus találkozójáról szólnak. Felületesség volna ezt a szerelmet a sadismus szóval jellemezni. Két emberről szól, kik egymás életét megrontották, s akiknek e rontás nélkülözhetetlen ópiumuk. Még így sem; ez túlságosan egyszerű volna. Valami nagyszerű, kegyetlen őrültség van ebben a szerelemben, az örökös összecsapásokban és örökös egymáshoz simulásokban.” (Fenyő Miksa: Ady Endre, Nyugat, 1909/10–11.)

A fenti idézethez is kapcsolódva – gondolkodástérképpel gyűjtött és elrendezett vázlatkészítést követően – írj másfél oldalas értelmezést Ady Endre Héja-nász az avaron című verséről! Esszédben saját véleményt is formálva térj ki a vers szerelem-felfogásának sajátosságaira, a képrendszer jellegzetes vonásaira, valamint a tér- és időbeli mozgásokra és a mozgásokhoz társuló dinamikára. A szempontokkal összefüggésben vizsgáld a nyelvi megalkotottság szerepét is!

HÉJA-NÁSZ AZ AVARON Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.

A D Y

Gondolkodástérkép (vázlat):

E N D R E

27

28


•

1 2 .

É V F O L Y A M

11. Alternatív házi feladat a) Hasonlítsd össze Ady Endre Lédával a bálban című versét Edvard Munch Az élet tánca című képével legalább négy, saját magad választotta szempont alapján!

LÉDÁVAL A BÁLBAN Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra. »Kik ezek?« S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk. Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok.

Edvard Munch (1867–1944): Az élet tánca, 1900

1907 L ÉDÁVA L A B Á L B A N

SZEMPONT 1)

2)

3)

4)

A Z ÉL E T TÁ N C A

A D Y

E N D R E

b) Írj bevezető és befejező bekezdést egy, a fenti szempontokat részletesen kibontó összehasonlító elemzéshez! BEVEZETÉS

BEFEJEZÉS

12. Mi urunk: a Pénz A) Mammon a régi asszírok pénz- és bőségistene volt, a nyereségvágy, a bálványként imádott pénz, gazdagság megszemélyesítője. Elnevezése valószínűleg a ’pénz, nyereség’ jelentésű, arameus eredetű mamon szóból származik. a) Milyen jelképes jelentések kapcsolhatók szerinted a képen látható alakhoz, a díszletezés egyes elemeihez és összességéhez? b) „Lépj bele” a képbe! • Mit tennél, hogy megszerezd az „istenség” aranyát? • Szerinted mit tenne Ő? Miből gondolod? • Ha sikerülne megszerezned, mire használnád, mire költenéd az aranyakat?

29

30


•

1 2 .

É V F O L Y A M

a)

b)

B) Az Ószövetségben olvasható történet szerint az Úr a Sínai-hegyen adta át Mózesnek a két kőtáblát a Tízparancsolattal, melyet saját ujjával írt. A zsidó nép a hegy lábánál a negyvenedik napra várta vissza Mózest. Olvasd el az ószövetségi részletet, nézd meg figyelmesen Chagall illusztrációját! A nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, azért összegyűlt Áron3 körül és követelőzött: „Készíts nekünk egy istent, amely előttünk jár. Nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptomból.” Áron így válaszolt: „Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléről és hozzátok ide.” Az egész nép leszedte füléről az aranyfüggőket és Áronhoz vitte. Ő átvette a kezükből, összeolvasztotta és aranyborjút öntött belőle. Azok így kiáltoztak: „Izrael, ez a te istened, aki kihozott Egyiptomból.” Kiv. 32.2–5.

Marc Chagall (1887–1985): Az aranyborjú

a) Miért kéri a nép Áront, hogy készítsen számára istent?

b) Mit jelképezhet, hogy az aranyborjút Áron ékszerekből készítette?

3

Mózes fivére, egy örökölhető papság főpapja és feje lett a Sínai-hegynél.

A D Y

E N D R E

c) Mire, hogyan használta a nép az aranyborjút a részlet és a Chagall-illusztráció alapján? Mit jelképez az oltárra helyezés?

d) Milyen általános emberi törekvést fejez ki az ószövetségi példázat? Hogyan viszonyul ehhez a törekvéshez az európai (zsidó-keresztény) hagyomány?

13. Harc a Nagyúrral a) Olvassátok el a verset! Hogyan kapcsolható a 12. A)–B) feladatban megbeszéltekhez Ady versének témája, problematikája? Említsetek meg néhány, első olvasásra is szembetűnő hasonlóságot és különbséget!

HARC A NAGYÚRRAL Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom. Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom.

»A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább.«

Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. »Nézd meg, ki vagyok« (súgtam néki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett.

»Az én yachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám.«

(Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: »Add az aranyod, aranyod.«

»Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed.«

»Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad.«

Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok.

31

32


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Ezer este mult ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr.

És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek.

b) Értelmezzétek Ady versét a gondolkodástérkép segítségével csoportban, azon belül a szempontokat az alábbiak szerint pármunkában megosztva: • A) páros: a lírai hős alakja, céljai, vágyai és viselkedésformái • B) páros: a Nagyúr alakja, szerepe, viselkedésformái • C) páros: a küzdelem tere, ideje, lefolyása és kimenetele

alakja

céljai, vágyai

alakja

A lírai hős

A Nagyúr

viselkedésformái

tere

szerepe

viselkedésformái

A küzdelem

ideje

lefolyása

kimenetele

A D Y

E N D R E

c) Tegyétek közzé csoportotokban értelmezésetek eredményét! d) Mennyiben él a vers a dráma, a ballada és a mítosz műfaji konvencióival? DR ÁMA

BALL ADA

MÍTOSZ

e) Milyen nyelvi-poétikai megoldások nagyítják fel a lírai ént és helyezik központi, kitüntetett szerepbe? Gyűjtsetek ki és értelmezzetek néhány megoldást! N Y E LV I - P O É T I K A I E S Z K ÖZ

ÉRTELMEZÉSE

14. A lírai hős szerepei a) Válassz három idézetet! Vizsgáld meg, milyen szerep(ek)ben lép elénk a lírai én, és értelmezd a szerepfelvétel lehetséges jelentéseit! A L Í R A I S Z E R E P F E LV É T E L ÉRTELMEZÉSE

IDÉZET

(1) Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? (…) Fülembe forró ólmot öntsetek Legyek az új, az énekes Vazul (Góg és Magóg fia vagyok én)

33

34


(2) Bús maskarája a világnak, Apolló, a faun-mezű: Üzenek néked, Léda. Várlak. (Vén faun üzenete)

(3) Ki vagyok? A Napisten papja, Ki áldozik az éjszaka torán. Egy vén harang megkondul. Zúghatsz, Én pap vagyok, de pogány pap, pogány. (Egy párizsi hajnalon)

(4) Asszony ölébe ha lehajtom Nagy, szomorú szatír-fejem: Emlékezem. Egykor nagy asszonyként bolyongtam Forró és buja tájakon Álmatagon. (Ha fejem lehajtom)

(5) Az el nem dalolt csodaszép daloknak, A sohsem csókolt csókos asszonyoknak, A csak álomban élő büszke tettnek, A szép holnapnak, meg nem érkezettnek Vagyok királya, vagyok büszke hőse, Aki útálja a mát, ezt a holtat, Kinek az álma a szent, titkos Holnap S a szamárfüles Midász volt az őse. (Midász király sarja)

(6) Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom Herkulesnek. Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. (A muszáj-Herkules)

•

1 2 .

É V F O L Y A M

A D Y

E N D R E

b) Válassz magadnak olyan párt, aki legalább egy, általad is választott idézetet értelmezett! Beszéljétek meg a kettéosztott naplóitokban rögzített meglátásaitokat! c) Milyen hasonlóságok és milyen különbségek vannak szerintetek az alábbi festmények és az olvasott Ady-versrészletek mítoszokhoz való viszonyában? Burne Jones: Pan és Psyche, 1872–74

Antonio Pollaiuolo (kb. 1432–1498): Héraklész legyőzi a hidrát

Frans Floris (1516–1570): Apollón és Pan

15. Nem volna három rongyod? Olvassátok el Petri György alábbi versét, amely Sár című kötetében jelent meg 1993-ban, az Álljon meg a menet! cím alá rendelt két másik darabbal. „Engem egy pillanat megölhet”? „Nekem már várni nem szabad”? Bizti? Nincs az egész egy kicsit

35

36


•

1 2 .

É V F O L Y A M

– L. Gy.-vel szólva4 – felsti-hi-li-lizálva? Nem ahelyett állnak e lázas szavak, hogy „Nem volna három rongyod, garantáltan folyó hó 15-ödikéig, amikoris nekem befolyik egy nagyobb… értem, kettő is elég, vagy annyi amennyi. De az prompt!” Nem ahelyett? Tedd „fekély, galád” szívedre kezedet. a) Hogyan viszonyul a vers beszélője az Ady-költészet felnagyított lírai hőséhez, a Harc a Nagyúrral problematikájához?

b) Milyen nyelvi eszközök érzékeltetik a lírafelfogás megváltozását?

16. A pálya első szakasza a) Készíts listát arról, hogy az Ady-költészet milyen jellemzőiről szereztél olvasói tapasztalatot a fejezetben eddig olvasott és értelmezett versek alapján! b) Milyen kérdéseid vannak az első pályaszakasszal kapcsolatban? TUDOM

TUDNI AK AROM

MEG TA NULOM

c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és jegyezd a TTM-táblázat harmadik oszlopába azokat az információkat, amelyek válaszolnak a kérdéseidre vagy eddigi ismereteidhez képest újak, fontosak! 4

Lukács György (1885–1971): marxista filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a realizmust, a valósághűséget tartotta a legmagasabb művészi értéknek.

A D Y

E N D R E

Ady Endre első kötete 1899-ben Versek címmel jelent meg Debrecenben. A kötet többnyire az utóromantika népies dalköltészetét folytatja, jellemző, hogy épp az a konzervatív tábor fogadja kedvezően, amelyik később hevesen támadja költészetét. Nagyváradon, 1903-ban Még egyszer címmel adja ki második kötetét, melynek darabjaiban olyan jellegzetes, később is vissza-visszatérő Ady-motívumok jelennek meg, mint a kín, fény, láp, faun, mámor, pogányság, Gangesz-part vagy szent napkelet. E kötetből hat verset felvesz az Új versekbe is. Ady 1905-ben a Budapesti Napló munkatársaként kétszáznál több publicisztikai írást és ötven novellát is megjelentet, e prózai írásokban találkozhat az olvasó először azokkal a különös kifejezésformákkal, nyelvi elemekkel, melyek következő kötetének újszerű versnyelvét jellemzik majd. 1906 februárjában Új versek címmel napvilágot lát Ady harmadik lírakötete, melyet a modern magyar költészet korszaknyitó köteteként tart számon az irodalmi hagyomány. A kötet címének jelzője olvasható a lírai megszólalás sajátosságaként, újdonságaként, de olyan kijelentésként is, amely „leválasztja” a korábbi két kötetet az életműről. Az Új versek darabjai meghökkentően másképpen és másról szóltak, mint amihez a korabeli közönség hozzászokott. Rendkívüli hatását mutatja, hogy a magyar irodalomban először az olvasókat nem az osztotta két táborra, tetszenek-e a benne közölt versek vagy sem, hanem hogy megértették-e őket (Kenyeres Zoltán). Az új versnyelv talán legfontosabb jellemzői a felfokozott képszerűség, a szecessziós, szimbolikus-allegorikus kifejezésmód, a megszokott köznyelvi vagy kulturális környezetükből kiemelt és nem egyezményes nyelvi környezetbe helyezett fogalmi, valamint képi vonatkozások voltak. Ady 1908 tavaszán, Nagyváradon részt vett A Holnap megalapításában is, később viszont a konzervatív Új Idők című lapban A duk-duk affér címmel gúnyos és igazságtalan cikket jelentetett meg a holnaposokról („Nincs közöm az úgynevezett magyar modernekhez /…/ Nevemben és mellettem egy csomó senki mozog, dúl-fúl, harcol és ír, akikhez semmi közöm.”). Ezért összeütközésbe került legfőbb támogatóival,

37

38


közeli barátaival (például Juhász Gyula, Ignotus és Hatvany Lajos) is. Később visszakozik, és megkísérli kiengesztelni barátait. A szecessziós és szimbolista versnyelv jellegzetességeit mutató Új versek nagy gondossággal, alkotói tudatossággal megalkotott, ciklusokba rendezett lírakötet. A kötetkompozíció megalkotásában Baudelaire A Romlás virágai kötetének 1861-es második kiadása szolgálhatott mintául. Ady nemcsak arra ügyelt, hogy a könyv és a versciklusok élére kerülő cím tartalmi és hangulati szempontból átfogó legyen, de arra is, hogy a címadó szövegek és a kulcsversek a ciklusok kiemelt helyein kapjanak helyet. Ez a szerkesztési elv azt is eredményezi, hogy a költemények nemcsak önmagukban értelmezhetőek, hanem változatos, dinamikus párbeszédbe vonhatók a ciklus, illetve a kötet más szövegeivel is, így újabb és újabb és újabb jelentésekkel gazdagodhatnak. Az Új verseket Ady Lédának ajánlja. A kötet négy tematikus ciklusát (Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, A daloló Párizs, Szűz ormok vándora) két ars poeticával fogja keretbe (Góg és Magóg fia vagyok én…, Új Vizeken járok). A ciklusba rendezéskor a szimbolista-allegorikus képalkotásuk miatt többértelmű, rögzíthetetlen jelentésű verseknek jellemzően egy-egy jelentésrétegét emelte ki. Ez az oka annak, hogy az egyes költeményeket más ciklusok tematikájával és kérdésfelvetésével összefüggésben is tudjuk értelmezni. Az Új verseket a következő négy év decemberében egy-egy újabb kötet követte: Vér és Arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A Minden-Titkok versei. E négy verseskönyv az 1906-os kötettel poétikai szempontból összefüggő ívet, egy pályaszakaszt alkot, melyben az Új versek jellegzetes témái – szerelem, környezet, élet, halál, pénz – tovább gazdagodnak, például a forradalmiság vagy az istenkeresés témáival, illetve a kuruc versek csoportjával. Az Illés szekerén közli először ciklusban az istenes, illetve a forradalmi verseket (A Sion-hegy alatt, Az utca éneke), a Szeretném, ha szeretnének a kuruc versek csoportjával gazdagodik (Esze Tamás komája). A Minden-Titkok verseinek ciklusai pedig az első négy kötet motívumait építik újra és összegzik.

•

1 2 .

É V F O L Y A M

17. Idézetkártyák Olvasd fel a húzott idézetet! Reflektálj rá szóban azonnal, gondolkodási idő nélkül, majd szólíts valakit, akinek a gondolataira kíváncsi vagy (indíts névláncot)!

»Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát.« Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott.

Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit.

(Az Illés szekerén, 1908)

Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.«

Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott.

»Csak nagyszerű nevedet tudnám.« Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.

Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg.

Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt.

A SION-HEGY ALATT

18. Az istenkeresés változatai Olvasd el figyelmesen mindhárom verset!

(Menekülő élet, 1912)

S hányattatom, miként a sáska, Mert csak Tenéked van erőd S mert nem láttam régen előbb: Nem szabad hinni senki másba.

Megűzeték s nem nyugszom addig, Mig hitedet meg nem nyerem. Mert kockán van az életem, Mint árnyék, mikor elhanyatlik.

Szent Képzelés, örök hit-balzsam, Ki létlenül is leglevőbb, Meghajlok szent Szined előtt S akarom, hogy hited akarjam.

Üldöztetésimben kellettél S kerestelek bús-szilajon S már-már jajomból kihagyom Neved, mely szebb minden neveknél.

Akaratomból is kihullassz Én akart, vágyott Istenem, Már magamat sem ismerem S Hozzád beszélni rontás fullaszt.

„Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem és ide s tova hányattatom, mint a sáska.” Zsoltárok könyve 109.

ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK

(Ki látott engem?, 1914)

Fogadd el, uram, áldozásomat.

Hiszek, habár rég elváltam a hittől. Bűnhödöm, holott bűntelen vagyok. Álmélkodom a nem-csodákon. Hazudtolom az igaz Életet. Lámpával segítek sütni a Napnak. Behunyom szemem a sötétnek. Filléreimet gazdagnak adom. Mézet csempészek a kasba a méhnek. Rózsákat kötözök a rózsafára. Tejjel itatom meg a tehenet. Borral locsolom meg a szőlőt. Kacajom van ellenem öröméhez S a nem kivánt leányhoz sóhajom És még ezenfölül is meg fogok halni.

Ím, halld erényim rendjét, Jehova.

A BÖLCSESÉG ÁLDOZÁSA

A D Y E N D R E

39

40


•

1 2 .

É V F O L Y A M

a) Házi feladat Hasonlítsd össze a három verset kapott szempontod szerint! • • • •

Írj három fontos kérdést, ami segíti a szempont kibontását! Mindhárom versben keress idézetet, ami válaszol kérdéseidre! Értelmezd, magyarázd a kiemelt idézeteket! Fogalmazz meg és írj le néhány összegző-következtető megállapítást, amelyet szerinted a többieknek is fontos megérteni és tudni!

A) B E S Z ÉD H ELY Z E T É S Ö N ÉR T EL M E Z É S VÁ L A SZ I D É Z E T É S ÉR T EL M E Z É S E (EL E M Z É S, M AG YA R Á Z AT ) KÉRDÉSEK

A SION-HEGY A L AT T

ISTENHEZ H A N YAT LÓ ÁRNYÉK

A BÖLCSESÉG ÁLDOZ Á SA

(1)

(2)

(3)

KIEGÉSZÍTÉSEK A SZAKÉRTŐI CSOPORTBAN MEGBESZÉLTEK SZERINT:

K Ö V E T K E ZTETÉS

A D Y

E N D R E

B) DÍSZLETEZÉS ÉS VERSÉPÍTKEZÉS VÁ L A SZ I D É Z E T É S ÉR T EL M E Z É S E (EL E M Z É S, M AG YA R Á Z AT ) KÉRDÉSEK





(1)

(2)

(3)


C) I S T EN K ÉP É S A B I B L I A I H AG YO M Á N Y H OZ VA LÓ V I SZO N Y VÁ L A SZ I D É Z E T É S ÉR T EL M E Z É S E (EL E M Z É S, M AG YA R Á Z AT ) KÉRDÉSEK




(1)

(2)

(3)



41

42


•

1 2 .

É V F O L Y A M

D) MŰ FA J I H AG YO M Á N YO K H OZ VA LÓ V I SZO N Y VÁ L A SZ I D É Z E T É S ÉR T EL M E Z É S E (EL E M Z É S, M AG YA R Á Z AT ) KÉRDÉSEK





(1)

(2)

(3)


E) J E L L E M Z Ő N Y E LV I M E G O L D Á S O K VÁ L A SZ I D É Z E T É S ÉR T EL M E Z É S E (EL E M Z É S, M AG YA R Á Z AT ) KÉRDÉSEK




(1)

(2)

(3)



A D Y

E N D R E

a) Beszéld meg kutatómunkád eredményét szakértői csoportban azokkal, akik ugyanazt a szempontot vizsgálták. Rögzítsd a csoportmegbeszéléskor elhangzó kiegészítéseket is! b) Számolj be kutatásodról és a szakértői megbeszélésről alapcsoportodban. Hallgasd és jegyzeteld a táblázatokba a csoport más-más szempontot vizsgáló tagjainak prezentációját! 19. Hasonlít – különbözik Olvassátok el A hosszú hársfa-sor című Ady-verset, majd olvassátok újra az Istenhez hanyatló árnyék és A bölcseség áldozása című verseket! Keressetek a három verset összevetve néhány szembetűnő hasonlóságot és különbséget (például: téma, kifejezésmód, a lírai én helyzete, versnyelv)!

A HOSSZÚ HÁRSFA-SOR Poros a hosszú hársfa-sor, Holdfényes a püspöki udvar, Simulnak a városi párok, Vasúthoz futnak a kocsik. Egyszer eljöttünk a vasúttal S szállásozó csapatja járt Előttem ifju fellegeknek. Akkor a hársak épp szerettek S eső után szerelem-szag volt. A Hold csak később bújt elő, Nagyon szép és titkos volt akkor E városban a szerelem. Lelkem fiúk, jösztök velem Régi, poros hársak alája: Régi ember mindig megáldja A régi, boldog sátrakat És a világ nem változott. Cukorra légy, hárson virág És lesz vasúttal érkező És csók is lesz, aki várja És lehettem valamikor Ölelések, hársak királya És mintha csak tegnapelőtt. Poros a hosszu hársfa-sor, Holdfényes a püspöki udvar, Simulnak a városi párok, Vasúthoz futnak a kocsik.

43

44


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Nagyvárad: a püspöki palota és az egyházmegyei levéltár

Istenhez hanyatló árnyék

A bölcsesség áldozása

A hosszú hársfa-sor

A D Y

E N D R E

20. Olvasd el az alábbi tanulmányrészletet! Tegyél √ jelet azokhoz az észrevételekhez, amelyekről úgy gondolod, hogy lényegében (nem szó szerint) az órai megbeszélés, a csoportprezentációk folyamatában is elhangzottak. Tegyél + jelet a tanulmányrészlet azon állításaihoz, amelyekről nem volt szó az órai megbeszélés, a csoportprezentációk folyamatában.

Bár kétségtelenül jogosan mutatott rá az értelmezői hagyomány egyes Ady-versek Istenhez forduló beszédének sajátos intonációjára [hangjára, hangütésére], mely e szituáció két szereplőjének tradicionálisan erősen hierarchizált viszonyát lazította fel olykor akár blaszfémikusnak [istenkáromlónak] tetsző módon, más költeményekhez viszonyítva az istenes versek mégis az Én korlátozottabb hatókörének érzetét keltik. Mint utaltunk rá, ez alatt elsősorban nem az Én tematikusan is megjelenő korlátozását, mitológiájának visszafogottabbá válását értjük – bár ezt a jelenséget sem tartjuk érdektelennek –, hanem a szubjektum abszolutizálásával [a személyiség kizárólagosságával] szemben ható nyelvi jelenségek előtérbe kerülését. Az egyik ilyen elem a párbeszéd gyakran megjelenő szituációja, melyben az Én beszédét a másikhoz intézi, ami állandó felfokozott jelenlétének monotóniáját a Te hangsúlyos helyzetbe emelésével oldja fel. Az isteni Másik alakjához a várakozás, a figyelem vagy éppen a vita gesztusaival kapcsolódik az Én, de mindenképp a hozzá való viszonyulás összefüggésébe helyezi magát, s önértelmezését is ehhez mérten alakítja ki. A lírai beszéd szubjektivitást kinyilvánító poétikai önkényének, lazaságának másik ellenpontja a hagyomány nyelvének versbe íródása. Már az első istenes versekben is érzékelhető az olyan nagy tradíciójú műfajok intonációjára történő rájátszás, mint az ima, a könyörgés vagy a zsoltár. Egyes műfajok megidézésén túlmenően az istenes versek általában is ráutalnak a bibliai hagyományra. Részben bibliai alakok és történetek evokálásával, részben gyakori nyelvi fordulatok, kifejezések szövegbe hívásával vagy éppen szó szerinti idézetek beiktatásával. A bibliai utalásrendszer kiterjedt alkalmazása idővel kilép az istenes versek köréből, s Ady lírájának általános karakterjegyévé válik. A biblikus nyelv imitációja fokozatosan más verscsoportok beszédmódjának is meghatározó eleme lesz. A szecessziós díszítettség szertelenségeitől eltávolodó, töredékesebb és utalásszerűbb lírai beszédmód kialakulása aligha a bibliai hagyomány előtérbe kerülésétől elszakítható jelenség. A bibliai intertextualitásra ráhagyatkozó lírai beszéd tehát idővel túllép az istenes versek csoportján, s Ady lírájának akkor is meghatározó jellegzetessége marad, amikor a kötetekben már nem szerepelnek istenes költemények. A Bibliából származó mottó gyakorlata például e verscso-

45

46


•

1 2 .

É V F O L Y A M

port elmaradásával a korábbiaknál is kiterjedtebbé válik. A bibliai hagyományra ráhagyatkozó költői beszédmód gazdag utalásrendszere előtérbe helyezi a vers szövegszerűségét, ami a szubjektum centrális pozícionálása [központi helyzetbe helyezése] ellen hat. Az Én az intertextuális hálózat működésbe lépésével nem tarthatja meg – akár ilyen jellegű tematikus önértelmezése ellenére sem – kiemelt pozícióját az általa beszélt nyelvvel szemben. Beszédmódját ugyanis látványosan korábbi szövegek prefigurálják [előzményként alakítják, formálják], olyan nyelven szólal meg, mely hozzá képest elsődleges, mely létében megelőzi őt. A szubjektum tehát nyelviségét tekintve nem tarthat igényt a teremtő pozíciójára, hiszen hangja származtatott jellegű. Mivel ráhagyatkozik egy széles irodalmi hagyományra, sokkal inkább annak teremtményeként, mint saját nyelve creatoraként [létrehozójaként] mutatkozik meg. A lírai beszédmód ilyen módon ellentétbe kerül azokkal az olykor még felbukkanó tematikus futamokkal, melyek továbbra is az Én mitológiáját igyekeznek beteljesíteni. A szubjektum omnipotens helyzetének poétikai megingatása azonban, irodalmi alkotásról lévén szó, sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint e pozíció tematikus megerősítésének esetleges kísérletei. (Gintli Tibor: Ady beszédmódja az istenes versekben, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

21. Címmeditáció a) Milyen képzettársításokat tudsz kapcsolni a vers címének szavaihoz?

SÍPJA

RÉGI

b) Szerinted miről szólhat a vers, amelynek ez a címe?

BABONÁNAK

A D Y

E N D R E

c) Kinek, minek a „hangja” szólhat a versben? Több lehetőséget is fontolj meg!

22. A hagyomány beszéde a) Hallgassátok meg a verset, majd értelmezzétek a csoportotoknak megfelelő szempont szerint kettéosztott naplóval! AL ÁHÚZ ÁSOK, KIEMELÉSEK

ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K

SÍPJA RÉGI BABONÁNAK (Bujdosó magyar énekli) Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen. Üzenhettek már utánam Kézsmárk hegye5, Majtény síkja6, Határ-szélén botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza7. (1913)

5

az 1678-as kurucfelkelés vezetőjének, Thököly Imrének a várkastélyáról nevezetes hely

6

a kuruc csapatok 1711-es fegyverletételének helye

7

a rím egy ismert népdalt idéz: „Ki a Tisza vizét issza, / vágyik annak szíve vissza”.

47

48


•

1 2 .

É V F O L Y A M

A) Jelenetkeret • Húzzátok alá a bal oszlopban azokat a szövegrészeket, amelyekből kiderül, hogy milyen sorsdöntő élethelyzethez köthető a beszélő megszólalása! • Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket! B) A megszólalás hangjai • Húzzátok alá a bal oszlopban a beszélőváltások helyét! • Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket! Vizsgáljátok azt is, hol nem dönthető-el biztosan, ki vagy mi „beszél”! C) Az egyén és közössége • Húzzátok alá a bal oszlopban azokat a szövegrészeket, amelyek az első személyű beszélőt és magatartását jellemzik, valamint azokat, amelyekkel az első személyű beszélő a közösséget jellemzi! • Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket, az én–te–mi viszonyrendszerét! D) A nyelv mint hagyomány • Húzzátok alá a bal oszlopban azokat a szövegrészeket, amelyek valamilyen szempontból kapcsolódnak a hagyományhoz, „a hagyomány nyelvén szólnak”! (Használjátok a lábjegyzetet is.) • Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket! Vizsgáljátok azt is, tudja-e az első személyű beszélő, hogy a hagyomány nyelvét használja! • Olvassátok el az alábbi versrészletet, és fogalmazzátok meg, miben más a részlet hagyományhoz, illetve nyelvhez való viszonya! Másolja ám el életét a gyönge, Fúrja magát elélten a göröngybe, Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály. Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül. Nekem beszédes költő-példák némák, Sem a betelt s kikerített poémák, Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. (…) Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel. (Hunn, új legenda, 1914)

A D Y

E N D R E

Jegyzeteim a többi csoport prezentációjáról:

23. Csak érdeklődőknek! Olvasd el az alábbi tanulmányrészletet, és igazold vagy cáfold néhány állítását Ady 2-3 kuruc tematikájú versének vizsgálatával! Például a következő verseket olvashatod (Ady-kötetben vagy elektronikus könyvtárban): Bujdosó kuruc rigmusa, Esze Tamás komája (1909), Két kuruc beszélget (1918).

Ady kuruc versei a kuruc költészeti hagyomány továbbélésének azokhoz a fejleményeihez kapcsolhatók, amelyek kezdeményezője Thaly Kálmán volt, aki (…) újraközölte és bemutatta a kuruckori magyar költészetet. (…) A 17–18. század fordulója magyar költészetének kultusza (…) [a] kuruc dalpörbe torkollott, amelynek során az irodalomtudósok kétségbe vonták a Thaly-féle gyűjtemény legszebb, leghatásosabb darabjainak eredetiségét, s az „öreg kurucot” hamisítással vádolták meg. (…) Az első lényeges lépést a hamisítványok elmélyültebb stíluskritikájának irányában Tolnai Vilmos tette meg, amikor felismerte azt a jelenséget, amelyet a későbbi szakirodalom (…) stiláris (túl)telítettségnek nevez. Ez a jelenség szükségképpen bekövetkezik, mivel a hamisító annak érdekében, hogy az olvasóban

49

50


•

1 2 .

É V F O L Y A M

előidézze a szöveg autentikus voltának illúzióját, kénytelen aránytalan mértékben felszaporítani az adott stílusra jellemző nyelvi megoldásokat, s a figyelmes olvasó szemében éppen ettől válik gyanússá. „Ebben a néhány – tíz-tizenöt – költeményben benne van nemcsak az egész kuruczkori szókincs – írja Tolnai Vilmos, – hanem a teljes tárgyi gyűjtemény és történet is; összeszedhető az egész kurucz hadiszertár, a tábori élet minden mozzanata; a kurucz hősök mind felvonúlnak; a nevezetes események mind szóba kerülnek.” (…) Ady ilyen típusú költeményei (…) mint stílusutánzatok a stiláris túltelítődés törvénye alól nem vonhatják ki magukat. (…) Elegendő ugyanis egy rövid leltárt készítenünk, hogy belássuk: Ady a közös repertoárból válogatta ki a számára szükséges tematikus elemeket. A versekben szereplő és beszélő alakok olyan harcosok, akik Rákóczi érkezését várják, akik a fejedelem seregében a labancok ellen harcolnak vagy akik a vesztes szabadságharc után a bujdosók keserű kenyerét eszik. (…) A versekben sűrűn említik a kuruc vezérek nevét Rákóczitól Esze Tamáson és Bottyán vezéren át Bercsényi marsallig és a „lőcsei brigadérosig”. Az Esze Tamás komája című versben három, a kuruc kort idéző szimbolikus helyszínre: Bécsre, Munkácsra és Váradra bukkanunk. Az utolsó kuruc-ban a repertoár Pozsonnyal, Tordával, Budával, Moldovával és Majlanddal egészül ki. A sorból „Kézsmárk hegye, Majtény síkja”, majd Lengyelország és Rodostó sem maradhat ki. De a szimbolikus helyek is sorra feltünedeznek: az árokpart, a „nagy erdők aljai”, a „bujtató lápok”, a nád, a gaz, a sár, a „koldus-vásár közepe”, az idegen lovak taposta porta, a tábortűz. A versben felidézett személyek is a kuruc hagyományból ismerősek. Elsőként a beszélő nevű Kurucz Ádám bukkan föl, de többször szól Tyukodi pajtáshoz a versek beszélője. Csak később éri be a költő a részben archaizáló György, Józsa, Cseke, Balázs, Balog átlagnevekkel. Ady kuruc verseinek egy része dialogikus jellegű, s bennük a harcostársak és sorstársak familiáris megszólítása mindig nagy hangsúlyt kap: „Esze komám”, „Kurucz Ádám testvérem”, „Tyukodi pajtás”, „György cimborám”, „Szívbéli pajtásom”, „bajtárs barátom”, „Józsa testvér”, „Komám”, „koldus társam”. (…) A szablya, a ló, a nyereg, a vitézi élet kellékei, a „labanc-horda” kergetése és a sűrített kurucság egyéb adalékai a látszat ellenére nem akadályai annak, hogy Ady ebben a verstípusban (vagy ebben is) hangot adjon a szerepvesztés élményének, a feleslegességérzetnek. Éppen ezekben a darabjaiban jut legmesszebbre a mandátum nélkül élő ember alakjának kimunkálásában, akit abban a fájdalmas és kétségkívül drámai pillanatban állít elénk, amelyben küldetésétől megfosztották, vagy amelyben ráébred arra, hogy állítólagos küldetése csak üres illúzió volt, hogy nem egy szent ügy hőse, hanem egy történelmi játszma balekja. Ady kuruc verseinek döntő többségét a perspektívavesztés, a becsapottság, az eltévedettség érzése uralja. (…) A vereség utáni, vesztes helyzet a totális nemzeti önkritika megfogalmazására ad módot, amely nem alternatívát kínál a kritikusnak, hanem a játszmából való teljes kilépésre készteti. Nem véletlen, hogy a szerepről való lemondás megindoklásának egyik legélesebb változatát egy kuruc versben, a Sípja régi babonának címűben találjuk: „átkozott nép” – olvashatjuk itt a magyarokról – „Ne hagyja az Úr veretlen, / Uralkodást magán nem tűr / S szabadságra érdemetlen, / Ha bosszút áll, gyáva, lankadt / S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen”. (…) A következtetés, amit a kiábrándító önképből a bujdosó levon, az, hogy végleg elhagyja a képviselt ügyet, hátat fordít hazájának: „Üzenhettek már utánam / Kézsmárk hegye, Majtény síkja, / Határszélen botot vágok, / Vérem többé sohse issza / Veszett népem veszett földje: / Sohse nézek többet vissza”. (…)

A D Y

E N D R E

Ady kuruc verseit olvasva megismerkedhetünk a gazdátlanná, céltalanná és földönfutóvá vált ember létállapotával (…). [Ady] kuruc verseiben biztosítja a maga számára egy több évszázados történelmi és kulturális hagyomány örököse, folytatója pozícióját. Ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében olyan tulajdonságokkal ruházza fel a vers hősét, amelyek birtokában az alak ezt az örökséget csak problematikusan vállalhatja, személyi tulajdonságainál fogva nem vagy csak fogyatékosan alkalmas a szerepből adódó követelmények teljesítésére, a szerephez képest valamilyen deviancia jellemzi, valamilyen fogyatékosság nyűgözi. (…) Ady döntő történelmi tapasztalata, amelynek megfogalmazása költészetének alighanem egyik legfontosabb programja, egy ezeréves történeti folytonosság tragikus lezárultának vagy félbeszakadásának felismerése, de úgy, hogy nemcsak belátja a diszkontinuitás szükségességét, hanem kötelességének tartja, hogy tevékenyen elő is mozdítsa ennek mielőbbi bekövetkezését. Személyében ezt úgy éli meg, mint egy szerep kiüresedését, az időből való kicsúszását, egy olyan szerepét, amelynek betöltésére, úgy érzi, ő is rendeltetett. A bujdosó kuruc alakjában rábukkant ennek a végső fejleménynek az egyik legjobb megtestesítési, megszemélyesítési lehetőségére. Ezért nem túl lép rajta egyhamar, ezért foglalkoztatja őt ez a figura pályája legvégéig. Ezért áll meg mellette és köröz körülötte makacsul. A szerep lebomlása, értelmetlenné válása nyűgözi le tekintetét. Nemigen tekint ennél tovább, nem kutatja, van-e lehetséges kibontakozási tér számára e szerepen túl. (…) Kuruc verseiben Ady egy örökölt szerep leépítésének folyamatába enged betekintést, amely az utolsó ,Két kuruc beszélget’ kezdősorában eljut a modernség egyik legkietlenebb tapasztalatáig: „Most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb”. Ki kívánhat ennél több modernséget és kevesebb mégis-morált? (Tverdota György: „Rákóczi, akárki, jöjjön valahára”, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

A TA NUL M Á N Y R É SZ L E T SZERINTEM FONTOS Á L L Í TÁ S A

TÁ MO G ATÓ/C Á F O LÓ É R V E I M A Z O LVA S O T T VERSEK AL APJÁN

IDÉZETEK A VERSEKBŐL

1)

2)

3)

24. A középső pályaszakasz poétikai fordulata a) Készíts listát arról, hogy az Ady-költészet milyen újabb, poétikai változást jelző vonásairól szereztél tapasztalatot a 18–22. feladat során olvasott és értelmezett versek alapján!

51

52


•

1 2 .

É V F O L Y A M

b) Milyen kérdéseid vannak a második pályaszakasszal kapcsolatban? TUDOM

TUDNI AK AROM

MEG TA NULOM

c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és jegyezd a TTM-táblázat harmadik oszlopába azokat az információkat, amelyek válaszolnak a kérdéseidre, illetve a második pályaszakasszal kapcsolatban újak, fontosak! A pálya középső szakaszát (1912–1914) három kötet alkotja: A menekülő élet, A magunk szerelme és a Ki látott engem?. Összeállításukban Ady barátjának, Földessy Gyula középiskolai tanárnak van meghatározó szerepe, aki a korábbi verseskönyvek belső szerkezetét utánozva alakítja a kötetek kompozícióját. E kötetekben jelennek meg az utolsó Léda-versek (Áldásadás a vonaton, Elbocsátó, szép üzenet), előtérbe kerül a lírai én önkeresése és magányának megvallása, valamint változatos hangon és műfaji rájátszásokkal szólal meg az istenkeresés témája. A lírai én a versek középpontjából gyakran a perifériára kerül. E szövegekben egy modernebb, osztottabb személyiségkép rajzolódik ki. Megszűnik a versbeli én egysége, a versszubjektum örökös változásban, átváltozások folyamatában vagy egyidejű, akár ellentétes elemeket hordozó belső sokféleségében tapasztalja meg és láttatja önmagát. A kijelentő beszédmódot kételkedőbb, tárgyiasabb hang váltja fel (A bölcsesség áldozása). Megjelenik és fölerősödik a művekben egy elemzőbb, reflexívebb önszemlélet, az önmegértésre irányuló kérdezés. A versnyelv egyszerűsödik (klasszicizálódik), fogalmibbá válik, visszaszorul a szimbolikusallegorikus kifejezésmód (A hosszú hársfa-sor). Az öntörvényűség, az újítás igénye mellett a középső pályaszakaszban felértékelődik a hagyományhoz való kötődés (Sípja régi babonának). Mindebből a korábbi, tematikus megközelítéssel szemben azt a következtetést vonják le az Ady költészetét napjainkban újraértelmező irodalomtudósok, hogy az életművet a LÍRAI ÉN MEGALKOTÁSÁNAK MÓDJA osztja meg. Összegezve, a középső pályaszakasz több szempontból eltávolodik az utóromantikus és a klasszikus modern lírapoétikától. Az Ady költészetében ekkortól megjelenő poétikai vonások azt mutatják, hogy lírája közelébe jutott a modernségnek az 1920-as évek végén bekövetkező költészettörténeti fordulatához. Ez azt is jelenti, hogy folytatható hagyományt teremtett a későmodern líra számára. Az 1912 utáni Ady-költészet poétikai újításaihoz való kapcsolódással például a kései Kosztolányi, valamint Szabó Lőrinc és József Attila egyes verseiben találkozhat az olvasó.

A D Y

E N D R E

25. Házi feladat a) Olvasd el mindkét, Ady költői pályájának harmadik szakaszából való verset, majd válaszd ki, melyiket szeretnéd értelmezni!

A MESEBELI JÁNOS

KRÓNIKÁS ÉNEK 1918-BÓL

Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, s rohanj, János.

Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyként keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek.

Királyfiak s nagy leventék, Ha palástjukat ott-hagyták: Rohanj, ha rongy is a mentéd. Mesebeli király-lyánnyal Hogyha akarsz találkozni: Hadakozzál a Sárkánnyal. Csak a mese s csak az átok Tartott eddig így-úgy is még S jók e csakok s e csalások. Igy csináltad ezt már régen, Van egy kis tapasztalásod Csalatásban és fenében. De csinálod, mert csinálod, De csináld, mert erre lettél S ha már álltad, hát kiállod. Vagy nem állod s megbénultan Gunnyasztani fogsz, ha merhetsz, Öreg bűnödön, a Multon. Kellesz a nagy arénára Akkor is, ha életednek Életed lesz majd az ára. Ha már egyszer idegenbe, Valamikor ide bujtál, Rohanj jól kimelegedve. A király-lyány: mese, János, De nincs élőbb a mesénél S mese ellen minden káros.

Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szívek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görnyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsivány-arcok ékesre derűlnek S ijjedt szelidek szökve menekűlnek. Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukba elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek. S szegény emberek még sem csömörűlnek, Buták, fáradtak és néha örűlnek, Szegény emberek mindent kitörűlnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek.

53

54


Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, rohanj, János.

•

1 2 .

É V F O L Y A M

Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek. S reggelre kelvén megint megdühűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek.

(1917) Halál-mezőkön bitófák épűlnek, Nagy tetejükre kövér varjak űlnek, Unják a hullát, el- s vissza-röpűlnek, De az emberek meg nem csömörűlnek. (1918)

b) Értelmezd a választott verset az alább megadott kötött és legalább kettő saját, szabadon választott szempont alapján! Kötött szempontok: • a háború, az értékpusztulás mint téma • a lírai én helyzete, szerepe a versben • műfaji rájátszás • a versforma • a nyelvi archaizálás szerepe Saját szempontok: • • • c) Készíts gondolkodástérképet elemzésed eredményéről! VÁLASZTOTT VERS: ÉRTELMEZÉS GONDOLKODÁSTÉRKÉPPEL:

A D Y

E N D R E

26. Kérdések a) Olvasd el a tanulmányrészletet, majd fogalmazz meg kérdéseket Az eltévedt lovasról a részlet és a műcím alapján! b) Beszéljétek meg kérdéseiteket párban, majd az osztállyal! Az újabb és újabb, termékenynek tartott kérdéseket rögzítsétek más színnel. „Az eltévedésnél, a tétovaságnál, a tanácstalanságnál nem lehet nagyobb ellensége a magát valamely ügynek szentelő, küldetéshittel élő embernek. Márpedig Ady kuruc versei elérkeznek a szerep-rombolásnak erre a végállomására. »Merre, Balázs testvér, de merre, de merre?« – hangzik az utolsó előtti Két kuruc beszélget-ben a sürgető kérdés, s a válasz: »Azt mondom én, testvér, jobb lesz ha semerre.« Aki ismeri Ady költészetét, az jól tudja, hogy nem választja el kínai nagy fal a különböző verstípusokat. Azok között a versek között, amelyek kivételesen nagy presztízzsel rendelkeznek, számon tartjuk Az eltévedt lovas című költeményt. Az eltévedésnek ez a megrendítő ábrája azonban bizonyosan nem született volna meg a kuruc versek nélkül. A múltból felrémlő eltévedt lovasnak nincsenek korhoz kötött vonásai, de a vakság-élményt, a ködben járás tapasztalatát és a kétségbeesetten reménytelen útkeresést variáló kései kuruc versek szoros rokonságban állnak Az eltévedt lovas-sal.” (Tverdota György: „Rákóczi, akárki, jöjjön valahára”, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

27. Az eltévedt lovas Olvassátok el (újra) a verset, majd értelmezzétek a csoport szempontjai szerint!

AZ ELTÉVEDT LOVAS Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak.

Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta.

Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek.

Kísértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a dombkerítéses síkon Köd-gubában jár a November.

55

56


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva.

Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru utnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak.

Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök.

Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve.

Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. (1914) A) A lovas alakja, jelenléte a) Milyen, az európai és a magyar hagyományból ismert jelentéseit ismeritek a ló/lovas toposznak?

b) Mi mindent jelenthet a ló/lovas szimbólum az alábbi Ady-versben, illetve versrészletekben?

LELKEK A PÁNYVÁN Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben, Mert hiába korbácsoltam, Hiába űztem, hiába űztem. Ha láttok a magyar Mezőn Véres, tajtékos, pányvás ménet: Vágjátok el a kötelét, Mert lélek az, bús magyar lélek. (1906)

A D Y

E N D R E

ÚJ S ÚJ LOVAT Segítsd meg, Isten, új lovaddal A régi, hű útra-kelőt, Hogy só-bálvánnyá ne meredjek Mai csodák előtt. Az Irgalmatlant küldd társamnak, A rohanó, büszke hevet S az emberségem ezután már Legyen kegyetlenebb. Ne rendeld romló nyájaidnak Sorsa alá a sorsomat, Az embered, ha nem ma-ember, Kapjon új s új lovat. (…) Változat és Halál adódtak Belül egy-egy gyarló körön, De várja az Embert víg célja: Piros, tartós öröm. (…) (kötetben: 1923)

c) Hol és milyen szerkezetben fordul elő a versben a lovas szó? Hogyan érzékelhető a lovas jelenléte a beszélő, hogyan az olvasó számára? IDÉZET

N Y E LV I M E G A L K O T O T T S Á G , ÉRTELMEZÉS

57

58


•

1 2 .

É V F O L Y A M

d) Mi a különös ebben a szimbólumteremtésben? Mennyiben különbözik a korai Ady-versek szimbólumalkotási eljárásától?

e) Az út/utas toposz milyen jelentéseit ismeritek? (Néhány példát említsetek.) A vers mely szövegrészei vonatkoznak a lovas útjára? Milyen jelentés kapcsolható a versben az úthoz?

f) Hányféle jelentést tudtok kapcsolni az eltévedt lovas-szimbólumhoz? Mit jelölhet?

g) Készüljetek fel kutatásotok eredményének összegző bemutatására! B) A vers díszletezése, a lovas környezete a) Gyűjtsétek ki a versből a táblázat szempontjai szerint a vers díszletezésének szöveghelyeit (minden előfordulást)! A gyűjtőmunkát osszátok meg csoporton belül!

TÁ JI KÖRNYEZET

ÉVSZAK

L ÁTÁ S – ELIGAZODÁS

HALLÁS

NÖVÉNYI KÖRNYEZET

ÁLLATOK

EMBERI JELENLÉT

KÍSÉRTETIESSÉG

A D Y

E N D R E

b) Beszéljétek meg csoportotokban gyűjtőmunkátok eredményét, vonjátok le a díszletezéssel és a lehetséges jelentésükkel kapcsolatos következtetéseket!

c) Jellemezzétek gyűjtőmunkátok alapján a vers nyelvi-poétikai megalkotottságát! Hogyan vesz részt a vers megalkotottságában a képi látásmód (szimbólumalkotás) és a szövegszerűség (például a motívumismétlődések)? Melyiket tartjátok hangsúlyosabbnak?

d) Készüljetek fel kutatásotok eredményének összegző bemutatására!

59

60


•

1 2 .

É V F O L Y A M

C) Idősíkok a) Osszátok fel csoporton belül a versszakokat! b) Vizsgáld meg: – milyen idősíkok (múlt – jelen – jövő) vannak jelen a neked jutott versszakokban, – pontosan hol történik a szövegben idősíkváltás, – melyek ennek a nyelvi eszközei, – illetve mi a szerepe mindennek a jelentéstulajdonítás lehetőségében! Húzd alá vagy karikázd be különböző színekkel a versszakok szövegében a különböző idősíkokat! I D Ő S Í K VÁ LTÁ S O K A SZÖVEGBEN (1) Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. (2) Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek. (3) Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. (4) Kísértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a dombkerítéses sikon Köd-gubában jár a November. (5) Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva. (6) Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök.

A Z I D Ő S Í K VÁ LTÁ S N Y E LV I E S Z K ÖZ E I

JELENTÉSLEHETŐSÉGEK, ÉRTELMEZÉSEK

A D Y

E N D R E

(7) Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru utnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak.

(8) Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve. (9) Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak.

c) Beszéljétek meg az egyéni kutatások eredményét csoportotokban, készüljetek föl megállapításaitok összegző bemutatására! D) Beszédhelyzet a) Miért „néma” ennek a versnek az értelmezésekor a beszédhelyzetre vonatkozó kérdés?

b) Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, milyen nyelvi eszközök hogyan jelzik az 1–4. versszak kiemelt részeiben a beszélő jelenlétét!

AZ ELTÉVEDT LOVAS Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek.

61

62


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. Kísértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a dombkerítéses sikon Köd-gubában jár a November.

c) Hasonlítsátok össze az 1–4. és 5–9. versszakot a vers beszélőjének „jelenléte” szempontjából!

d) Milyen alapvető különbség van a lírai én versbeli helyzetét tekintve Ady első pályaszakaszához képest?

e) Készüljetek fel kutatásotok eredményének összegző bemutatására! 28. Léda-vers – Csinszka-vers Amikor 1914. július 28-án kitört az első világháború, Ady azon kevesek közt volt, aki felmérte, hogy világkatasztrófa van készülőben, és a kezdetektől a háború ellen foglalt állást. 1915-ben házasságot kötött a nála 17 évvel fiatalabb Boncza Bertával, a Csinszka-versek ihletőjével. A házaspár 1917-ig a háborútól is visszahúzódva, többnyire az erdélyi Csucsán, a Boncza-kastályban élt. Berta apjának halála után beköltöztek annak megörökölt pesti lakásába.

A Boncza-kastély Csucsán

Diósyné Brüll Adél (1872–1934)

Boncza Berta (1894–1934)

A D Y

a) Olvasd el mind a négy verset!

HUNYHAT A MÁGLYA

ŐRIZEM A SZEMED

Hunyhat a máglya Ezek a szomorú, vén szemek Nem néznek soha másra.

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.

Léda, elűzhetsz: E vén, hű kutya-szemektől Sohasem menekülhetsz. Szerelmi máglya Fölgyujtja tán újra a véred: Hiába, mindhiába. Jönnek a rémek: Ezek a szomorú, vén szemek El nem engednek. Néznek. (1906)

Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. (1918)

VAD SZIRTTETŐN ÁLLUNK

DE HA MÉGIS?

Vad szirttetőn mi ketten Állunk árván, meredten, Állunk összetapadtan, Nincs jajunk, könnyünk, szavunk: Egy ingás és zuhanunk.

Gondoltam: drága, kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni Ebben a gyilkos, vad dulásban.

Véres hús-kapcsok óvnak, Amíg összefonódnak: Kékes, reszkető ajkunk. Míg csókolsz, nincsen szavunk, Ha megszólalsz: zuhanunk. (1906)

Mikor mindenek vesznek, tűnnek, Tarts meg tegnapnak, tanuságnak, Tarts meg csodának avagy bűnnek. Mikor mindenek futnak, hullnak, Gondoltam: drága, kicsi társam Tarts meg engem igérő Multnak. Tarts meg engem, míg szögek vernek, Véres szívemmel, megbénultan, Mégis csak tegnapi embernek. Karolsz még, drága, kicsi társam? Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj, Ebben a véres ájulásban. De ha megyek, sorsom te vedd el, Kinek az orkán oda-adta, A te tűrő, igaz kezeddel. (1918)

E N D R E

63

64


•

1 2 .

É V F O L Y A M

b) Válaszd ki azt a verspárt, amelyikkel szívesebben foglalkoznál, és keress magadnak olyan társat, aki szintén ezt választotta! c) Gyűjtsetek 2-3 perc alatt minél több szempontötletet a két vers összehasonlításához, majd bekarikázással válasszatok ki néhányat a legtermékenyebbnek tűnő szempontok közül!

d) Hasonlítsátok össze a két verset választott szempontjaitok alapján! Rögzítsétek meglátásaitokat az alábbi szemponttáblázat segítségével. LÉDA-VER S:

SZEMPONTOK

CSINSZK A-VER S:

1)

2)

3)

e) Alakítsatok új párt olyan osztálytárssal, aki a másik két verset választotta, és röviden mutassátok be egymásnak gondolkodásotok eredményét! 29. Összegzés és visszatekintés a) Olvasd el az életművet lezáró pályaszakaszról szóló ismeretközlő szöveget jelöléstechnikával! Tegyél √ jelet azokhoz az információkhoz, amelyek az órai értelmezések folyamatában is előkerültek. Tegyél + jelet azokhoz, amelyek újak, megtanulandók számodra. Az életművet lezáró pályaszakasz (1914–1918) meghatározó tapasztalatként jelenik meg a háború élménye, ami háttérvonatkozásként a korszak verseiben minden más viszonyt áthat. Ady új kötetet csak 1918 augusztusában ad közre A halottak élén címmel. E kötet reprezentatív válogatás a háború alatt írt versekből. Első ciklusának – Ember az embertelenségben – versei a háború emberrontó, értékpusztító voltáról szólnak, és a tegnaphoz (múlthoz)

A D Y

E N D R E

való ragaszkodás, illetve az értékőrzés gesztusát helyezik előtérbe. A kötet záró ciklusában (Vallomás a szerelemről) az első ciklus ellenpontjaként kapnak helyet a viszonylagos béke, nyugalom és boldogság tapasztalatát tematizáló Csinszka-versek (A Kalota partján, Cifra szűrömmel betakarva, Őrizem a szemed, De ha mégis?). A harmadik ciklus címadó versét, Az eltévedt lovast az irodalmi közvélemény máig az Ady-költészet egyik csúcsteljesítményeként tartja számon. E pályaszakaszban még inkább felértékelődik a hagyományhoz való viszony, ami egyrészt a régi magyar költészetre való rájátszó archaizálásban, másrészt a biblikus–apokaliptikus–zsoltáros hang felerősödésében nyilvánul meg (Emlékezés egy nyár-éjszakára, Ésaiás könyvének margójára). Szembetűnő stiláris változás, hogy a köznyelv beépül a versnyelvbe, ugyanakkor a versbeszéd gyakran telítődik expresszionista jegyekkel. A mondatszerkesztés változását többek között a szaggatottság, a töredékesség, a kihagyásos szerkezetek jelzik. A halottak élén kötetből kihagyott verseket posztumusz kötetként Földessy Gyula gyűjtötte egybe. Az egy ciklus kivételével (Nincs itt ország) a versek keletkezésének időrendjében szerkesztett kötet Utolsó hajók címmel 1923-ban látott napvilágot. Ady utolsó verse az Üdvözlet a győzőnek. Benne a háborúból vesztesen kikerülő Magyarország jövőjéért érzett aggodalom és a győztesek kegyetlenségétől való félelem szólal meg.

ÜDVÖZLET A GYŐZŐNEK Ne tapossatok rajta nagyon, Ne tiporjatok rajta nagyon, Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön, Ki, ime, száguldani akar. Baljóslatú, bús nép a magyar, Forradalomban élt s ránk-hozták Gyógyitónak a Háborút, a Rémet Sírjukban is megátkozott gazok. Tompán zúgnak a kaszárnyáink, Óh, mennyi vérrel emlékezők, Óh, szörnyű, gyászoló kripták, Ravatal előttetek, ravatal. Mi voltunk a földnek bolondja, Elhasznált, szegény magyarok, És most jöjjetek, győztesek. Üdvözlet a győzőnek.

65

66


•

1 2 .

É V F O L Y A M

b) Tekints vissza magadban a fejezetben és korábbi tanulmányaid során olvasott és értelmezett Ady-versekre! Ha szükséges, a munkatankönyvet is lapozgathatod. Röviden foglald össze a magad számára, milyen összbenyomást szereztél Ady költészetéről!

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents