SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv

2

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETÓ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

I R O DA L M I É L E T M AG YA R O R S Z Á G O N A F E LV I L Á G O S O D Á S K O R Á B A N É S A R E F O R M K O R B A N

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők Fűköh Kertész Pála S. Varga

Borbála Zsuzsa Károly Judit

TARTALOM

IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A F E LV I L Á G O S O D Á S K O R Á B A N É S A R E F O R M K O R B A N

5

19

A Z I R O DA LO M K E Z D E M É N Y E Z Ő I

KAZINCZY ÉS KORA M O ZG O L Ó D Á S A S Z Á Z A DV É G E N

42

A KRITIKUS KÖLCSEY

54

K ATO N A J Ó Z S E F, A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó

82

AZ ÉRTEKEZŐ KÖLCSEY

98

P E T Ő F I É S „ A Z I R O DA LO M G É P E Z E T E ”

112

A Z É R V E L Ő S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E, A B E K E Z D É S, A T É T E L M O N DAT É S A M O N DAT T Ö M B R E K L Á M O K É S A Z É R Z E L M I B E F O LY Á S O L Á S

1. A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I A kultúra és az irodalom története többé-kevésbé szerves fejlődésként értelmezhető, amelynek során irányzatok, divatok, áramlatok váltják egymást. Ezt a többnyire kiegyensúlyozott fejlődést időnként felgyorsítja egy-egy mozgalom, olykor csupán néhány lelkes vagy éppen megszállott „kultúracsináló”. Ebben a modulban a XVIII. század végének néhány nagy kezdeményező alakjával ismerkedünk meg, akik a tudomány, a közgondolkodás vagy a nyelv gyors átalakítását tűzték célul önmaguk, társaik, társadalmuk elé. KULTÚRACSINÁLÓK 1. Gondolkodjatok el az alábbi kérdéseken, és fogalmazzátok meg válaszotokat egy-két mondatban! a) Mi a kultúra? Hogyan viszonyul ez a fogalom a művészet, az irodalom fogalmához?

b) Hogyan fejlődik, változik az emberiség kultúrája? Kik „csinálják” a kultúrát?

c) Milyen nagy kultúrtörténeti korszakokról hallottatok, illetve tanultatok már? Mit jelent az ókor, középkor kifejezés ebben az összefüggésben?

d) Mi jellemzi korunk kultúráját?

2. Olvasd el az alábbi szöveget! Az emberi kultúra több ezer éves története során időről időre felbukkannak olyan csoportok, amelyek a művelődés, a tudomány vagy éppen a nyelv szerves fejlődésének megváltoztatását, többnyire meggyorsítását tűzik ki célul. E törekvések sok esetben mozgalommá szerveződnek, főként akkor, ha mögöttük jelentősebb érdekek, illetve nagyobb társadalmi csoportok húzódnak meg. Olykor a változás közvetett módon hat például a művészetre vagy a nyelvre. Jó példa erre a XVI. század bibliafordítási kultusza, melynek alapvető oka az

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

1 0 .

É V F O L Y A M

egyház megújítását célzó reformáció egyik lényeges követelése, az anyanyelvű istentisztelet bevezetése volt. Ugyanakkor a fordítások nagy hatással voltak az adott nyelvekre: bővült a szókincs, új kifejezések honosodtak meg. Más mozgalmak közvetlenül a nyelv megújítását vagy éppen megtisztítását, illetve a szavak által kifejezett fogalmak pontos meghatározását tekintették feladatuknak. Az előbbi célt szolgálták az első egynyelvű szótárak. Az utóbbira jó példa a francia felvilágosodás korának legnagyobb vállalkozása, a több mint húsz évig készülő Enciklopédia és az ennek anyagát is felhasználó híres angol lexikon, az Encyclopaedia Britannica.

3. Magyarázd meg röviden a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését: Biblia Reformáció Enciklopédia 4. Egy kis kutatás a) Készíts rövid (kb. 5 perc) ismertetőt Luther bibliafordítói tevékenységéről! Milyen hatással volt a német nyelvre és – közvetetten – a német irodalomra? b) Készíts rövid (5-10 perc) ismertetőt a XVI. század magyar bibliafordításairól, különös tekintettel Sylvester János és Károli Gáspár munkásságára! c) Készíts kiselőadást (kb. 10 perc) a Nagy Francia Enciklopédiáról! Térj ki a vállalkozás szellemi hátterére, a legfontosabb szerzőkre, és ismertess egy-két szócikket is! d) Jegyzeteljétek le egymás előadásait a füzetetekbe! 5. Olvasd el Denis Diderot (ejtsd: döni didró) szócikkének alábbi részletét az Enciklopédiából!

ENCIKLOPÉDIA Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy unokáink tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhassunk meg mint akik nagy szolgálatot tettek az emberi nemnek.

A Z

I R O D A L O M

K E Z D E M É N Y E Z Ő I

a) A szócikk az enciklopédia célrendszerét taglalva három közvetlen és három közvetett célt nevez meg. Melyek ezek? Közvetlen célok:

Közvetett célok:

b) Milyen összefüggést tételez föl a szerző az első és a második csoport között?

c) Az idézett szöveg „hogy unokáink...” kezdetű tagmondata önmagában is tartalmaz egy feltételezett ok-okozati összefüggést. Fogalmazd meg ezt a tételt saját szavaiddal, és fejtsd ki röviden, egyetértesz-e vele! Tétel:

Vélemény:

d) Vitassátok meg közösen az előbbi tételt!

7

8


6. Olvasd el figyelmesen az ismeretközlő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! a) Mi az összefüggés a felvilágosodás és az empirizmus, illetve a racionalizmus között?

•

1 0 .

É V F O L Y A M

Empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás Nem véletlen, hogy a fogalomtisztázás, a világ enciklopédikus összegezésének programja épp a XVIII. században, a felvilágosodás korszakában bontakozott ki a legnagyobb erővel. A korszak meghatározó eszmeáramlata ugyanis többek között éppen a tapasztalati érveken nyugvó empirizmus és az észelvűség, a racionalizmus jegyében hirdetett harcot minden ésszerűtlen, nem a tudáson vagy a tapasztala-

b) Milyen példákat hoz a szöveg a tapasztalat és az ésszerűség fényében ésszerűtlennek tekintett jelenségekre?

ton alapuló eszme ellen. Az empirizmus és a racionalizmus, a XVII. századi filozófia két nagy ismeretelméleti irányzata voltaképpen a felvilágosodás gondolkodástörténeti és módszertani előzményének is tekinthető, hiszen a felvilágosodás korának gondolkodói a kinyilatkoztatott tudással, a bibliai és teológiai tekintélyre hivatkozó tudással szemben egyrészt a tapasztalatra, másrészt az észre hivatkozva vonták kétségbe a babona, a vallási túlbuzgóság vagy éppen a rendi társadalomban megingathatatlannak tűnő társadalmi és va-

c) Honnan indult ki az európai felvilágosodás eszmerendszere?

gyoni egyenlőtlenség létjogosultságát. Az Angliából és Németalföldről induló felvilágosodás eszmerendszere Európa legtöbb országában elterjedt a XVIII. században. Magyarországon főként francia képviselőinek gondolatai hatottak, de angol és német változatainak eredményei is nyomot hagytak a magyar művelődésben: előbbiek főként a filozófia, utóbbiak a szépirodalom révén.

A Z

I R O D A L O M


7. Házi feladat a) Készítsünk lexikont! Nézz utána az alábbi fogalmaknak, és készíts róluk rövid (maximum 50 szóból álló) lexikoncikket! Racionalizmus

Empirizmus

Ismeretelmélet

b) Ma, a digitális ismerethordozók rohamos terjedésének korában is készülnek enciklopédiák. Az egyik legismertebb internetes fogalomtár a Wikipédia. Keresd meg az interneten, és olvasd el néhány szócikkét! Hasonlítsd össze a szócikkek szerkezetét a korábban olvasottakkal, illetve az általad alkotottakkal! Miben tér el a Wikipédia leginkább a nyomtatott enciklopédiáktól?

9

10


•

1 0 .

É V F O L Y A M

8. Szorgalmi feladat – Szerepek, gondolatok René Descartes

Jean-Jacques Rousseau

francia filozófus

francia író, gondolkodó

John Locke

Voltaire

angol filozófus

francia író

a) Állíts össze rövid ismertető szöveget a névjegyeken található szerzőkről (legfontosabb gondolataik, műveik)! b) Önkéntes jelentkezés alapján egy-egy tanuló ismertesse a rövid bemutatkozó szöveget a szerzők legfontosabb gondolatai alapján! c) Keressetek hasonló és eltérő gondolatokat a bemutatkozó szövegekben, és rendezzetek vitát róluk az órán! KEZDEMÉNYEZŐ MAGYAROK A XVIII. SZÁZADBAN 9. Mit tudunk a XVIII. századról? 4-5 fős csoportokban válaszoljatok az alábbi kérdésekre legjobb tudásotok szerint! (Ha nem tudjátok a választ, találgathattok is.) Vessétek össze és beszéljétek meg a megoldásokat! Ki volt az uralkodó a XVIII. század második felében Magyarországon?

Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon?

Hol tartották az országgyűléseket?

Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban?

Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken?

A Z

I R O D A L O M


Volt-e magyar nyelvű színház?

Létezett-e Budapest ebben az időben?

Mennyi volt a város lakossága?

10. Olvasd el az alábbi szöveget! A felvilágosodás eszméi több csatornán jutottak el Kelet-Európába a XVIII. század második felében. Magyarországon elsőként a kultúra iránt érdeklődő arisztokraták könyvtáraiban bukkannak föl a korszak – főként francia – képviselőinek legfontosabb művei. Így paradox módon a nemesi kastélyok és udvarházak adnak otthont a rendi kiváltságok jogosságát megkérdőjelező írásoknak. Szerb Antal szellemes megfogalmazásában „a nemesi arisztokrácia lesz első hívője és hirdetője azoknak az eszméknek, melyek teljességre érve az arisztokrácia politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek”. Nagyban hozzájárultak az – egykori kifejezéssel élve – világosság eszmerendszerének terjedéséhez azok a nemes ifjak is, akik Mária Terézia 1760-ban alapított Magyar Királyi Testőrségében szolgáltak Bécsben. A közülük kikerülő testőrírók megfogalmazásában jelentek meg legkorábban magyar nyelven a kor egyre inkább uralkodóvá váló gondolatai. Ha a magyar felvilágosodásról beszélünk, az első három név, amelyet rendszerint és okkal együtt szoktak kimondani, Bessenyeié, Barcsayé és Báróczié. Mindhárman testőrtisztek Mária Terézia udvarában, kezdettől fogva jó barátok, együtt, közös szándékkal indítják el azt a szellemi mozgalmat, amely nemcsak újrateremti a magyar irodalmat, de kiindulópontja minden attól kezdődő haladó hazai szellemi és politikai törekvésnek. Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője, a példakép s példamutató, a mozgalom szervezője és filozófusa. Barcsay a megindulás pillanatainak legjobb költője. Báróczi pedig a legjobb stilisztája, a magyar irodalmi nyelv újrateremtője, és a további nyelvfejlesztés ösztönzője. (Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)

11. Ki kicsoda? a) Egészítsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a nevek melletti rubrikába csak a fenti szövegből származó információt írsz be! b) A következő oszlopba írd be, amit korábbi ismereteid alapján tudsz vagy gondolsz!

11

12


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Végül egészítsd ki a táblázatot a könyvtár vagy az internet segítségével néhány fontosnak ítélt adattal! INFORMÁCIÓ NÉV

A SZÖVEG ALAPJÁN

ELŐZETES ISMERETEIM AL APJÁN

KERESÉS ALAPJÁN

SZERB ANTAL

MÁRIA TERÉZIA

BARCSAY ÁBRAHÁM

BÁRÓCZI SÁNDOR

BESSENYEI GYÖRGY

HEGEDŰS GÉZA

12. Igazold Hegedűs Géza olvasott szavait: „Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője”! Írj példát az alábbi műfajokra Bessenyei életművéből az előző feladat során végzett „kutatás” alapján! Ha szükséges, nézz utána a felsorolt műfajoknak lexikonban, interneten. (Ha pl. a röpirat szót beírod a keresőbe, újabb enciklopédiákra bukkanhatsz.) Tragédia Komédia Regény Röpirat Bölcseleti írás

A Z

I R O D A L O M


13. Olvasd el az alábbi részleteket Bessenyei Magyarság című röpiratából!

BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG (részletek)1 (1) Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. (2) Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincsen bánya s bányász benne. (3) Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe; de azért mégis sok van már erős és mély közöttük. Ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most sem fényes, sem oly mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részbe, noha gyengébb volt sokkal, mint most a magyar. […] (4) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén tudós, de idegenen sohasem. […] (5) Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely dolog kötelessége? – Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul meg valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, kikkel beszélnünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön. […] (6) Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása, mint a magyarnak? Mind a deák, mind a francia, mind a német görcsösebb nála. Kivált poétaságra, éneklésre, régi történetek elbeszélésére, dícsérő beszédre egy nyelv sem haladja meg. Olvasd meg az Embernek próbáját, Telemakust, Ágist, Lukanust, fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szűk voltát, sem sundaságát, sem csekélységét észrevenni. Nem volt ilyen erőbe az anglus nyelv Kanut alatt, sem a görög Amfiction idejébe, sem a francia Risseliő előtt; de mégis elmehettek mostani tökéletességekre, mellyel az emberi nemet csudálkozásra hozák és bölcsességre tanítják. […] 1 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek.

13

14


•

1 0 .

É V F O L Y A M

14. Fordítás – magyarról magyarra Bessenyei 1778-ban írt szövegében sok a ma már nem használt, régiesnek ható szó, fordulat, kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkossátok meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát! „…nagyon megszűkültünk a magyarságba…”

„…minden haza önnön nyelvét emeli…”

„…olyan […] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat…”

„…sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni…”

„…egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe…”

„…ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni…”

„…valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta…”

15. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát! a) Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Támaszd alá az alapgondolatot a szövegből vett idézettel (tételmondattal)! (Összevonhatsz vagy szétválaszthatsz bekezdéseket, ha úgy gondolod, hogy a szöveg belső tagolása szükségessé teszi ezt.) 1. bekezdés Alapgondolat:

Idézet:

A Z

2. bekezdés Alapgondolat:

Idézet:


Idézet:


Idézet:


Idézet:


Idézet:

...... . bekezdés Alapgondolat:

Idézet:

I R O D A L O M


15

16


•

1 0 .

É V F O L Y A M

16. Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg három, általad legfontosabbnak tartott gondolatát!

Bessenyei programja Bessenyei a nyelvművelés egyik leghatékonyabb módjának a fordítást tartotta. Írói munkásságának jelentős részét teszik ki fordítások, melyek egy részére a Magyarságból idézett (6) bekezdésben is utal, éppúgy, mint egyik saját művére, az 1772-ben írt Ágis tragédiájára. Ez a verses dráma nemcsak Bessenyei fellépését és a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét jelző mérföldkő a magyar irodalomtörténeti hagyományban, hanem az újabb magyar irodalom kezdetét jelző mű is egyben. Nem véletlenül hivatkozik ugyanezen szövegrész Richelieu2 (ejtsd: riseliő) bíborosra, XIII. Lajos francia király miniszterére, a francia Akadémia alapítójára sem. Bessenyei 1781-ben ugyanis újabb röpiratot tett közzé Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen, melyben a kívánatosnak tartott változások letéteményesét egy felállítandó tudományos akadémiában jelölte meg.

(1)

(2)

(3)

17. Szorgalmi feladat – Egy kis kutatás a) Nézz utána, milyen fordításaira utal a szerző a Magyarságból idézett (6) bekezdésben! Segítségül megadjuk a kiindulópontokat: Alexander Pope Marcus Annaeus Lucanus b) Mikor és hogyan vált valóra Bessenyei elképzelése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról?

2 Teljes nevén Armand-Jea du Plessis de Richelieu (1584–1642)

A Z

I R O D A L O M


18. Válassz a 15. feladatban megfogalmazott tételmondatok közül egy olyat, amelyikkel egyetértesz, és egy olyat, amelyikkel nem! Fejtsd ki véleményedet róluk röviden! 1. tétel:

Vélemény:

2. tétel:

Vélemény:

17

18


•

1 0 .

É V F O L Y A M

19. Összegezzétek az előző feladat során kialakított véleményeket! a) Válasszátok ki a legjellemzőbb, legtöbb tanuló által képviselt álláspontokat! b) Rendezzetek fórumbeszélgetést, illetve vitát a legjellegzetesebb véleményekről, állásfoglalásokról! 20. Szerkesszetek rövid (kb. 1 oldalas) röpiratot Bessenyei valamelyik – általatok nem elfogadott – tételével szemben. Alkalmazzatok a szerzőéhez hasonló érvelési módszereket!

2. K A Z I N C Z Y É S K O R A MOZGOLÓDÁ S

A

SZ Á Z A DVÉGEN

Ebben a modulban a magyar kultúrtörténet egyik érdekes, sok szempontból vitatott fejezetével, a nyelvújítással foglalkozunk. A XIX. század első évtizedeiben kibontakozó mozgalom célja a magyar nyelv megújítása, gyorsított fejlesztése volt annak érdekében, hogy alkalmassá váljon irodalmi és tudományos művek megalkotására. Ennek az – olykor radikális – reformnak sok támogatója és nem kevés ellenzője volt. Az alábbiakban az ő vitáikba és e viták dokumentumaiba pillanthatunk be, miközben megismerkedünk a nyelvújítók által alkalmazott módszerek egy részével is. 1. Kicsoda? Micsoda? a) 4-5 fős csoportokban beszéljétek meg, mit tudtok az alábbi személyekről, eseményekről, művekről! b) A csoportok egy-egy képviselője mondjon egy-egy mondatot a szóban forgó személyről, helyről, eseményről, műről, a következő csoport – láncszerűen – folytassa!

KÖLCSEY FERENC

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY

SZÉPHALOM

NYELVÚJÍTÁS

MONDOLAT

20


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Irodalmi élet Mag yarországon a X VIII. szá zad végén A XVIII. század utolsó évtizedeiben felpezsdült a magyarországi – és általában a kelet-európai – irodalmi élet. A Mária Teréziát követő, a felvilágosodás eszméit valló II. József uralkodása idején (1780–1790) ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, hírlapok és folyóiratok tucatjai jelentek meg, köztük az első irodalmi folyóiratok. Utóbbiak sorát a Kazinczy Ferenc és két írótársa által alapított Magyar Museum nyitotta meg (1788), ezt követte Kazinczy egyéni vállalkozása, az Orpheus (1790) és Kármán József folyóirata, az Uránia (1794). Az irodalom és a kultúra pallérozása ugyanakkor kevesek ügye maradt. A színvonalas folyóiratok két-három év leforgása alatt tönkrementek az érdeklődés hiányában (az Uránia előfizetőinek száma nem érte el a százötvenet sem). Az irodalmi életet gyakorlatilag az írók alkotó munka mellett vállalt irodalomszervező tevékenysége tartotta fenn. Bessenyei volt az első, de korántsem az egyetlen művész, aki szépírói tevékenysége mellett művelődési programot alkotott, és irodalomszervezőként is jelentős érdemeket szerzett. Az őt követők közül a legjelentősebb és legeredményesebb kétségkívül Kazinczy Ferenc (1759–1831) volt. Az ő nevéhez fűződik a századforduló nyelvújítási mozgalmának szervezése, az első magyar irodalmi folyóiratok megalapítása, dráma- és prózafordítások sora. Sokoldalú, szerteágazó művelődésszervező tevékenysége jól nyomon követhető önéletrajzi írásaiban (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), de még inkább 23 kötetben kiadott levelezésében, amely kiterjedt a kor szinte minden jelentős írójára, gondolkodójára, illetve minden fontosabb kérdésére, témájára. Irodalmi programját tekintve Bessenyei elveit vallotta, a magyar irodalom fejlődésének zálogát más nyelveken alkotott remekművek fordításában látta. „Mesterségek dolgában csak úgy fogunk előbb haladhatni – írta –, ha azon igyekezet helyett, hogy szép originálokat1 készítsünk, a nálunknál szerencsésebb nemzetek remekjeit tesszük magunkévá.” Elgondolása éppúgy alapvetően klasszicista szemléletéből fakad, mint a kifinomult, már-már művi stílushoz való ragaszkodása, melyből száműzi a népies kifejezéseket, s a köznyelv szókincsét is háttérbe szorítja. Kazinczy ezen általa „fentebb stíl”-nek nevezett stíluseszmény alapján bírálta kortársait, s nemegyszer átírta, „kijavította” műveiket is. Jellemző példa szemléletére, hogy az általa egyébként nagyra becsült Csokonai verseit javítva, népies-pórias stílusjegyeitől megtisztítva kívánta kiadni. A munkát Csokonai költőtársával és barátjával, Fazekas Mihállyal közösen tervezte elvégezni, miközben utóbbi Lúdas Matyijáról azt nyilatkozta, hogy abban „a prozodia kegyetlen, a stil paraszt”. Jó szándékú kezdeményezése – Csokonai műveinek „javított” kiadása – végül ellentétes hatást ért el, s kiváltotta a debreceni irodalmi és művészi körök haragját és ellenérzését későbbi tevékenységével kapcsolatban is. A nyelvújítás eredeti stílusnemesítő és kultúrateremtő programja ezzel az újítók (neológusok) és a hagyományhoz, illetve a szerves fejlődéshez ragaszkodók (ortológusok) hosszan elhúzódó harcává alakult. 1 Eredeti műveket

K A Z I N C Z Y

É S

K O R A

2. Olvasd el az előző oldalon található ismeretközlő szöveget! 3. A fenti szöveg első bekezdése alapján írd az alábbi táblázatba a megfelelő folyóiratcímeket, neveket és évszámokat!

A F O LYÓ I R AT C Í M E

SZ ER K E SZ TŐ, ILL. KIADÓ

A MEGJELENÉS ÉVSZÁMA

21

22


•

1 0 .

É V F O L Y A M

4. A szöveg második bekezdése alapján sorolj föl öt fontos tényt Kazinczy Ferencről! (1) (2) (3) (4) (5) 5. A szöveg harmadik bekezdése alapján sorolj föl öt fontos jellemzőt Kazinczy Ferenc irodalomszemléletéről! (1) (2) (3) (4) (5) 6. Egy kis kutatás a) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt a szövegben említett irodalmi folyóiratokról! b) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt Kármán József munkásságáról! c) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetőt Kazinczy és a debreceniek vitájáról! (Kiindulópontok: Kazinczy Csokonai-nekrológja, az Árkádia-pör) (Az ismertetőkhöz lehetőség szerint használj projektorral vetített képeket pl. az ismertetett folyóiratok címlapjaival, a szerzők kézirataival stb.) 7. Kazinczy és a klasszicizmus a) Miért hozza összefüggésbe a fenti szöveg harmadik bekezdése Kazinczy elveit a klasszicizmussal? b) Egyetértesz ezzel az állítással? Ha igen, indokold, ha nem, cáfold meg röviden (kb. 100 szóban)!

K A Z I N C Z Y

É S

K O R A

8. A költők műveinek átírása, javítgatása a XVIII. század végén elterjedt, elfogadott szokás volt. A későbbiekben is számos hasonló példával találkozhatunk: Madách Imre fő művét, Az ember tragédiáját Arany János javításaival tették közzé (ma is ezt a szöveget ismerjük), Katona Bánk bánját pedig születése után több mint másfél évszázaddal „igazította át” Illyés Gyula. a) 4-6 fős csoportokban alkossatok véleményt a művek javításának, átigazításának gyakorlatáról! Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd mindegyik csoport szószólója ismertesse a csoport álláspontját! (A feladatot három csoportban is végezhetitek úgy, hogy az egyik csoport az eljárás mellett gyűjt érveket, a másik ellene, a harmadik pedig értékeli a másik kettő teljesítményét.) b) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről! 9. Ismételjünk! (Az alábbi feladatokat természetesen csak akkor kell megoldanod, ha korábban tanultál a szóban forgó szerzőkről, művekről.) a) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Csokonai Vitéz Mihályról! A legfontosabb ismeretek alapján írjál rövid (kb. 100 szavas) szócikket róla!

23

24


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Fazekas Mihályról és a Lúdas Matyiról! A legfontosabb ismereteket foglald össze (kb. 50 szavas) szócikkben!

c) Értelmezd Kazinczy idézett kijelentését a Lúdas Matyiról! Olvasmányélményed alapján egyetértesz-e a kijelentéssel? Válaszodat indokold!

K A Z I N C Z Y

10. A fordítások, illetve eredeti művek fontosságának kérdésében korántsem volt egyöntetű az írók véleménye. Kazinczyéval ellentétes álláspontra helyezkedett például Kármán József, aki éppen az eredeti művek megalkotását tekintette a magyar írók feladatának. Olvasd el az Uránia első számából idézett részletet (1794)! a) Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát (próbálj következtetni a szövegkörnyezetből is)! Megoldásaidat – ha szükséges – ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések szótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

NÉZŐPIAC KÖRÜLTÜNK KÖRNYÜLÁLLÁSIT JÁTÉKSZÍN SCÉNA TERMÉSZETI KANÁRIAI MÓDOS SÜVÖLTÉS

Helyes megoldásaim száma: …../10

K O R A

„Eredeti munkák vezetik a népet a jó formálásra. Hidegen hagyjuk el a nézőpiacot Jason és Medea, Phaedra és Hippolytus történetei látása után – és könnyel telik szemünk, ha azon a körültünk történt dolgokat látjuk, és ha a magunk környülállásit a játékszínben újra feltaláljuk…Úgy van alkotva az emberi szív, hogy semmi néki nem tetszik, amely valamennyire reá nem tartozik. A köz életből való scénák, mindennap előforduló, hazánkat s magunkat illető dolgok ellenállhatatlanul vonzanak magokhoz… Amennyire tehát kis erőnk ér, feltétlenül az is, hogy magunkból s körülünk merítsünk, elhitetvén magunkkal azt, hogy szebb a fülemile természeti erdei csattogása a kanáriai madár kölcsön vett módos süvöltésénél.”

S A J ÁT ÉR T EL ME Z É SE M JÓ FORMÁLÁS

É S

A SZÓTÁ R , IL L . LEXIKON SZERINT

25

26


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Nézz utána, milyen művek szereplőire utal a szöveg az alábbi nevekkel: SZER ZŐ

MŰ

JASON ÉS MEDEA PHAEDRA ÉS HIPPOLYTUS

11. Csoportokban alkossatok véleményt Kazinczy és Kármán álláspontjáról! a) Néhány csoport gyűjtsön érveket az előbbi, a többi csoport pedig az utóbbi vélekedés mellett! b) Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd a csoportok szószólói ismertessék a csoport álláspontját! c) Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésről! d) Szorgalmi feladat: Egy-egy önként jelentkező (vagy egy-egy pár) készítsen rövid (maximum 5 perces) ismertetőt arról, hogy az előbbi álláspont hogyan hozható kapcsolatba a klasszicizmus, az utóbbi a romantika alapelveivel! 12. Házi feladat Olvasd el Kármán A nemzet csinosodása című tanulmányának alábbi részletét! „Minden szempillantás, melyben literatúránkról ábrándozom, emlékeztet egy valóban nagy és hazáját melegen szerető hazafi mondására: „a mi klímánk, úgymond, ellenséges a tudományoknak...” Nem értette ő, és én sem állítom, hogy valamely dögletes miazma terjedett légyen el hazánk atmoszférájában, mely nálunk ezt a plántácskát – a kultúrát megemészti. […] A hasonlítás gyűlölséges, de nem nemzeti büszkeség, nem is más nemzetek ócsárlása mondatja velem, hanem megfontolt tapasztalás, hogy a bárdolatlan magyar véghetetlen pusztáinkon egészségesebb ítélettétellel van felruházva, mint amott a csinos külföldi az ő kevély városaiban. Nagy elsősége az nemzetünknek, amit egy nagy tapasztalású és hivatalú férfiú egy alkalmatossággal előttem állított: hogy az együgyű, kába személyek a magyar drámákban azért hasznavehetetlenek, mert ez a karakter nincsen magyarban. Van tehát erő, van tehetség a mi klímánk alatt is, és talán szebb, magasabb, elevenebb, mint akárhol, de az a jegyzés igaz, fontos és mély tapasztalásból merített, hogy a mi klímánk ellenséges a tudományoknak.”

a) Szófejtés Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát! Megoldásaidat ellenőrizd megfelelő kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések szótára; Magyar értelmező kéziszótár stb.)!

K A Z I N C Z Y

S A J ÁT ÉR T EL ME Z É SE M

É S

K O R A

A SZÓTÁ R , IL L . LEXIKON SZERINT

LITERATÚRA KLÍMA DÖGLETES MIAZMA ATMOSZFÉRA PLÁNTÁCSKA BÁRDOLATLAN ÍTÉLETTÉTEL ELSŐSÉG ALKALMATOSSÁGGAL KARAKTER JEGYZÉS

Helyes megoldásaim száma: …../12 b) Foglald össze egy tételmondatban a bekezdésben kifejtett gondolat lényegét!

13. Házi feladat Hasonlítsd össze a fenti szöveget Bessenyei Magyarság című röpiratának olvasott részletével! A közös vagy hasonló gondolatok alapján készíts a) halmazábrát; b) vázlatot egy rövid szóbeli prezentációhoz (maximum 5 perc); c) rövid összehasonlító elemzést (150 szó)!

27

28


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A NYELVÚJÍTÁS 14. Játsszunk szóláncot! a) Gyűjtsetek össze minél több -da/-de végződésű szót! A kiinduló szó a járda. Aki nem tud újabb szót mondani, kiesik. (A szavakat valaki írja föl a táblára!) b) Hogyan tudnátok érvelni amellett, hogy a -da/-de végződés képző?

c) Mi a képzett szó szófaja?

d) Milyen tőhöz járulhat ez a végződés? Milyen tőhöz járul gyakrabban?

e) Mi a közös e képzett szavak jelentésében?

K A Z I N C Z Y

É S

K O R A

15. Csoportokban (4-5 fő) alkossatok új szavakat -da/-de képzővel az alábbi szavak szinonimáiként! Hogyan neveznétek át az alábbi intézményeket, ha az lenne a törvény, hogy -da /-de képzővel kell őket használni? (A sor természetesen folytatható.) tornaterem, sportpálya könyvtár mozi munkahely nyaraló gyerekmedence diszkó raktár használtruhabolt műhely WC Az előbbiekben azt utánoztátok, hogy a nyelvművelők a XIX. század elején milyen módszerekkel próbálták (sok esetben sikerrel) az idegen (főleg görög, latin és német) eredetű szavakat új szavakkal helyettesíteni. Ennek egyik módja az volt, hogy mesterséges képzőket hoztak létre. A nyelvújításkor rengeteg tőhöz odaragasztották a -da/-de toldalékot: legtöbbször igei, de néha főnévi tövekhez is. A járda, nyomda, bölcsőde, óvoda, dalárda, uszoda mind nyelvújítás korabeli szavak. Természetesen nem a -da/-de volt az egyetlen képző, amely ebben a korban elterjedt. Hogy csak néhányat említsünk: az igeképzők közül rendkívül népszerű volt az -ít (alakít, pirosít, vadít), az -ng (dühöng, zajong, mereng); a főnévképzők közül az -ász/-ész (kertész, bűvész, halász), az -alom/-elem (történelem, bonyodalom), vagy az -ék (hajlék, menedék, bizonyíték). Nagyon sokszor előfordult, hogy a nyelvújítók a magyar hangtan szabályait figyelmen kívül hagyva hoztak létre új szavakat: a nyelvújítás során keletkezett piros-ul, alkony-ul, (el-)sötétül szavak tulajdonképen „szabálytalanok”, mert a magyarban addig az -ul/-ül igeképző legfeljebb két szótagos igéket hozhatott létre (barn-ul, sárg-ul, kék-ül). Ha arra gondolunk, hogy ma milyen nehezen szoknánk meg néhány hasonlóan „szabálysértő” alakot (pl. ha valaki az internet-ozik igét szeretné elterjeszteni), akkor elég könnyen beláthatjuk, miért ütközött nagy ellenállásba a nyelvújítók számos kísérlete. A következő feladatban egy kevésbé jól sikerült képzővel találkozhattok. (A nyelvújítás korának egyéb szóalkotási eljárásairól a következőkben még lesz szó.)

29

30


•

1 0 .

É V F O L Y A M

16. Az alábbi idézetet egy, az 1840-es években írt kémiatankönyvből vettük. a) Hány anyag, elem vagy vegyület nevét ismered fel benne első olvasásra? Húzd alá, ha van ilyen! (Az eredeti szövegben az akkori tudományos szokásnak megfelelően zárójelben megadták az anyag nemzetközi nevét is az egyértelműség kedvéért; itt mi ezeket elhagytuk.) Az égvénygyökökhöz tartozik a hamany, szikeny, és a lavany. A hamany a fémek legkönnyebbike, mert fajsúlya csak 0,86; az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó, melly utolsónak alrészei a széneny s köneny. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényégvényt képezi … Vízzel képezi a hamélegvízegyet, vagy haméleget, mely a szerves testeket nagy részt megrontja … (Schirkhuber Móric korabeli tankönyvéből) b) Mit gondolsz, miért nem terjedt el ez a típusú kémiai szaknyelv a magyar tudományos életben? Több okot is felsorolhatsz!

17. Nézz utána (interneten, etimológiai szótárban, nyelvújító szótárban stb.), hogy melyik anyagról szól a fenti idézet! Próbáld meg lefordítani mai magyarra a szöveget!

K A Z I N C Z Y

18. Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és oldd meg feladatokat! a) Magyarázd meg röviden a szöveg alábbi szavait! Ha szükséges, használj szótárt (pl. Idegen szavak és kifejezések szótára)!

SZÉPHALOM

CÍVIS

ORTOLÓGUS

NEOLÓGUS

TÖVISEK ÉS VIRÁGOK

DILETTANTIZMUS

SZATIRIKUS

ANAGRAMMA

KOMPROMISSZUM

GRÁCIA

É S

K O R A

A Csokonai-életmű körül induló vita lassanként Széphalom és Debrecen háborújába torkollott. Kazinczy a cívis városban a maradiság fellegvárát látta, míg a debreceniek az érintetlen, az idegen ízléssel dacoló népi nyelv értékeit védelmezték saját hagyományaikban. Maga a nyelvújítási harc, az ortológusok és neológusok egyre durvább vitája 1811ben indult. Ekkor jelent meg Kazinczy Tövisek és virágok című, 43 epigrammát tartalmazó kötete. Az éles hangú, többnyire gunyoros versek a klasszicista ízlés és az újító szándék jegyében támadták a maradiság és a szűklátókörűség vagy éppen a dilettantizmus minden megnyilvánulását. A sokszor éles hangú viták az ország egész közvéleményét foglalkoztatták, és a nyelv kérdését még inkább a közérdeklődés középpontjába sodorták. Több tábor harcolt egymással. A szélsőséges újítók, akik szörnyű alkotású, érthetetlen szavakkal árasztották el a nyelvet, és a makacs maradiak, akik minden új szót „bolondgombának”, „sehonnai eredetű koholmánynak” tituláltak, csak a két végletes tábort alkották, közöttük a mérsékelten újítók és a mérsékelten konzervatívok számos árnyalata helyezkedett el. (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza) Az ortológusok tábora 1813-ban éppen a szélsőségesnek ítélt újítók szavait tűzte pellengérre a Mondolat című, a nyelvújítókat és személy szerint Kazinczyt támadó szatirikus kötetben. A művet a meg nem nevezett szerzők egy képzelt

31

32


hölgynek, Zafyr Cencinek ajánlották. A név nyilvánvalóan Kazinczy nevéből gyártott anagramma, de világosan utal a széphalmi vezérre a megjelenés kitalált helyszíne (Dicshalom) is. A gúnyirat voltaképpen a nyelvújítás karikatúráját adja a neologizmusok, köztük erőltetett és nehézkes hangzású szavak halmozásával. Legérdekesebb része a szótár, melynek alcíme maga is paródia: A nyelvmívelők szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mostani helyesített jelenteteinek értésére. A neológusok válasza sem váratott magára sokáig. 1815-ben jelent meg Kölcsey Ferenc és Szemere Pál gúnyirata, a Felelet a Mondolatra – szintén név nélkül. A fiktív levek gyűjteményét és gúnyverseket tartalmazó kötet céltáblája a maradiság, a parlagias vidéki életmód, a fűzfapoéták dilettantizmusa, a debreceni és – akkorra már – a dunántúli nyelvvédők konzervativizmusa, s mindenekelőtt a Mondolat egyik szerzője, a Bohógyi Gedeonnak csúfolt Somogyi Gedeon volt. A küzdelmet Kazinczy az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányával igyekszik lezárni 1819-ben. Az írás a harcok kettős kritikáját adja, mindkét álláspont szélsőséges megnyilvánulásainak bírálatával, az eredmények összegezésével. Híressé vált gondolata is a megbékélés, a kompromisszumkeresés jegyében fogant. Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, és egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül.

•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Milyen események kötődnek az alábbi évszámokhoz a szöveg szerint?

1811

1813

1815

1819

A mozgalom célját, a nyelv és a kultúra megtisztítását az elavult, nehézkes vagy a kor uralkodónak vélt ízléséhez nem illő – nyelvi és művészeti – jelenségektől Kazinczy több versben is megfogalmazza. Olvasd el az alábbi két epigrammát!

HERCULESHEZ Hogy jót tehess, te nem kerülted a Kevésbé bajnok tettet is; az ól Marhájinak szemetjeit kihánytad; S ég s föld javallta hasznos tettedet.

NYELVRONTÓK Rontott, mert építni akart, Palladio; benne Csak rontót látál, vad kora, jó ideig. A művész érzette magát, s neked én fogok, úgy mond, Törvényt és példát adni, de nem te nekem. S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt, A művész-e vagy a szolgai tompa szokás.

K A Z I N C Z Y

c) Készíts lábjegyzetet az epigrammáról! Epigramma:

d) Készíts lábjegyzetet Herculesről! Térj ki arra, milyen tettére utal a szöveg! Hercules:

e) Készíts lábjegyzetet Palladióról! Palladio:

f) Fogalmazd meg röviden, mi a közös gondolat a két versben!

É S

K O R A

33

34


•

1 0 .

É V F O L Y A M

g) A Nyelvrontók című verset Kazinczy nem vette föl a Tövisek és virágok című kötetbe. Mit gondolsz, miért nem? Egyetértesz a döntéssel? Válaszodat indokold!

19. Tanulmányozd az alábbi válogatást a Mondolat szótárából!

N Y E LV Ú J Í TÁ S I S Z Ó

N Y E LV Ú J Í TÁ S ELŐT TI SZÓ

M A I M AG YA R MEGFELELŐ

akarmány

akarat

alagya

elegia

alkony

napnyugot

álláspont

Standpunkt

állatság

consistentia

állag

Ángolly

Anglus

angol

angyalbőr

tarka papiros

átkupidolni

szerelembe ejteni

benyomat

impressio

borága

szőlővessző

Derünnye

Hajnalcsillag

égértékség

uranologia

év

időkor, esztendő

függelék

appendix

függelék

henger

cylinder

henger

kardöccse

bagnét

szurony

kórház

ispotály

mindenményedelem

Universum

világegyetem

mondolat

oratio

beszéd

szorgszerény

szorgalmatos, iparkodó

szorgalmas

benyomás

csillagászat

K A Z I N C Z Y

É S

K O R A

a) Csoportosítsd a nyelvújítási szavakat aszerint, hogy fennmaradtak vagy kikoptak a magyar nyelvből! FENNMAR ADT

KIKOPOT T

b) „Fordítsd le” mai magyar nyelvre a szótár korábban idézett alcímét a szószedet segítségével!

35

36


•

1 0 .

É V F O L Y A M

20. Olvasd el az alábbi szöveget! A nyelvújítók eszközei közül a SZÓKÉPZÉSRE már láttunk példákat. Az új képzők alkotásánál jóval elterjedtebb módszer volt a meglévő (eleven) és az elavult képzők felhasználása éppúgy, mint feledésbe merült, illetve nem köznyelvi (tájnyelvi) szavak irodalmivá avatása. Ez utóbbiak sok esetben jelentésváltozáson mentek át, így történt ez a régi „hóhér” jelentésű börtön szavunkkal, a korábban „koponya” jelentésű agy szóval vagy az egykori „madárijesztő” jelentésű vázzal. Divatba jöttek régi, már nem használt személynevek is, többek között így vált újra kedveltté az Árpád, Ákos, Béla, Gyula és a Zoltán név. Voltak olyan furcsa ötletek is, amelyeket még a nyelvújítók többsége is elutasított erőltetettségük miatt. Ilyen volt például az indoeurópai mintára kitalált „nőstényesítés”, azaz a nemek megkülönböztetése melléknevek, névmások alakjaiban. Nőkről szólva a szép, kedves szó helyett ezek nőnemű alakjait kellet volna alkalmazni (szépné, kedvesné), s hasonló alakok keletkeztek volna a névmásokból is (őné, akiné). Az ötlet – talán érthető módon – nem aratott sikert, és nem gyökerezett meg a magyarban. A következő feladatokban további NYELVÚJÍTÁSI MÓDSZEREKET, ELJÁRÁSOKAT ismerhettek meg. 21. Magyarítás a) Kapcsold össze az alábbi nyelvújítási szavakat a forrásként használt idegen szóval, névvel! bálna

Leipzig

pillér

epigramma

alagya

Stockholm

purgoma

balaena

Lipcse

Koppenhága

Istókhalma

elegia

Kappanhágó

pilier

b) Fogalmazd meg röviden a módszer lényegét!

K A Z I N C Z Y

É S

K O R A

Szóösszetétel, összevonás Az egyszerű szóösszetételek mellett (pl. folyóirat, főnév, kétéltű, vérszegény stb.) néha nem teljes (megcsonkított) szóalakok összevonására is sor került. Ez utóbbi módszer eredménye voltaképpen nem összetett szó, az összetevők mára elhomályosultak. Találd ki, mely magyar szavak keletkeztek az alábbi szavak összevonásából! cső + orr könnyű + elméjű rovátkolt + barom levegő + ég híg + anyag zengő + tambura A nyelvújítás korabeli szóalkotásnak egy másik tipikus módjával ismerkedhettek meg a következő feladatokban. Az ún. TÜKÖRFORDÍTÁS mindig valamilyen idegen nyelvi alakból indul ki. A lényege az, hogy a szó (általában összetett szó vagy igekötős ige) minden elemét szó szerint lefordítják. Pl. a latin im-pressio (in = ’be’, pressio = ’nyomás’), illetve a német Eindruck (ein = kb. ’be’, Druck = ’nyomás, szorítás’) mintájára jött létre a magyar benyomás szó (még a nyelvújítás kora előtt). A nyelvújítók számos magyar szót hoztak így létre, leggyakrabban latin és német mintára. 22. Német–magyar tükörfordítások Alkossatok a tanárotok utasítása alapján 4-5 fős csoportokat, úgy oldjátok meg az alábbi feladatokat! A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak németül a) Felsoroltunk néhány német szót, valamint azokat a magyar szavakat, amelyeket ezekből tükörfordítással hoztak létre a nyelvújítás korában. Találjátok meg, hogy melyik német szónak mi a magyar párja! 1. Meisterstück

(a) háziságszerencse

2. Einbildungskraft

(b) előkép

3. Gegengewicht

(c) őreb

4. Vorbild

(d) kilátás

5. Vergessenheit

(e) mestermű

6. Brückekopf

(f) hídfő

7. Wachthund

(g) előtudás

8. Vorwissen

(h) beképzéserő

9. Familienglückligkeit

(i) feledség

10. Aussicht

(j) ellensúly

37

38


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Vannak ezek között a szavak között olyanok is, amelyeket ma nem ebben a formában használunk. Mi lehet a mai alakja az alábbi szavaknak? háziságszerencse előtudás beképzéserő feledség őreb B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül Az alábbiakban 7 német szót és magyar tükörfordításukat látjátok, de kicsit össze vannak keverve az alkotórészek. Minden szót kettévágtunk, aztán a német szó első felét összepárosítottuk a hozzá tartozó magyar fordítás második felével, és fordítva: a magyar szavak első felét is a német szavak második felével. A feladatotok szétszedni ezeket a szavakat és összerakni az eredeti német és magyar szavakat is. Meistermű

Auslátás

Kisicht

Előwissen

Hídkopf

Ellengewicht

Gegensúly

Wachtkutya

Vorkép

Vortudás

Őrhund

Mesterstück

Brückefő

Előbild

M AG YA R

NÉMET

K A Z I N C Z Y

É S

23. Angol–magyar „tükörfordítások” A) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak angolul Alább látjátok néhány angol növény- és állatnév magyar tükörfordítását. Szótár segítségével találjátok ki, hogy mi az igazi magyar nevük! pl. vajlégy: vaj = butter, légy = fly ¼ butterfly = pillangó sárkánylégy hölgymadár macskahal tűzlégy fenyőalma tojásnövény szalmabogyó lóretek szőlőgyümölcs B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolul Alább megadtuk néhány angol szó tükörfordítását, valamint a magyar megfelelőjét is. Párosítsátok össze a példákat! 1. sárkánylégy

(a) katicabogár

2. hölgymadár

(b) vidámpark

3. macskahal

(c) padlizsán

4. tűzlégy

(d) eper, szamóca

5. fenyőalma

(e) harcsa

6. tojásnövény

(f) szentjánosbogár

7. szalmabogyó

(g) grépfrút

8. lóretek

(h) szitakötő

9. mókavásár

(i) ananász

10. szőlőgyümölcs

(j) torma

K O R A

39

40


A nyelvújítás harcai elültek a húszas évek kezdetén. A neológusok diadalmaskodtak, túlzásaikat, szélsőséges ötleteik jelentős részét vagy kivetette magából a nyelv, vagy megszokta a nyelvérzék, s belesimultak a beszélt és írott köznyelvbe. Noha a nyelvészek némelyike idegenszerűnek, helytelennek ítéli egyik vagy másik módszert, senkinek nem jut eszébe idegenkedni az olyan szavaktól, mint a cég, cím, gyár vagy jármű, gyógyszer, mértan. Az új szavak közül mintegy tízezer épült be a köznyelvbe, így érthető, hogy a szokatlan kifejezések kezdetben szinte érthetetlenné tették a szöveget sokak számára. A Mondolatban megjelenő paródia szövege jól példázza a neologizmusokkal túltelített nyelv nehézkességét. Ugyanakkor a következő évtizedek irodalma és közbeszéde használta a jól sikerült új szavakat hozzájárulva ezzel terjedésükhöz, elfogadásukhoz. Sőt, a reformkor írói, szónokai maguk is alkottak új szavakat, a nyelvújítás folytatódott, csak lassúbb ütemben, szervesebb formában. Kazinczy a harcok elcsitulásával lassan elvesztette vezérszerepét. A század első két évtizedében – Gyulai Pál szellemes megjegyzése szerint – egymaga volt az egész magyar irodalom, az irodalom „telefonközpontja” (Németh László), aki mindenről tudni akart, és mindenbe bele is akart avatkozni, ami Magyarországon irodalmi és kulturális téren történt. Ezért nevezi Szerb Antal diktátornak a széphalmi vezért. Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fusson keresztül. Nem szívesen látta, ha írók őnélküle is érintkezésben álltak egymással, ezért nézte pl. gyanakodva a debrecenieket. Elérte, hogy magyar írónak lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barátjának lenni. Az új író nála jelentkezett kéziratával. Kazinczy a húszas években egyre inkább magára marad. Anyagi gondok gyötrik, korábbi harcostársai közül többen szembefordulnak vele, leginkább Kölcsey eltávolodása bántja. A reformkor új nemzedéke új irodalmi vezéreket ünnepel, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály neve fémjelzi a korszakot, melyre az öregedő Kazinczy egyre nagyobb idegenkedéssel tekint.

•

1 0 .

É V F O L Y A M

KAZINCZY HAGYATÉKA 24. Olvasd el az ismeretközlő szöveget! 25. Rendezzetek vitát Kazinczy koráról és a nyelvújításról az alábbi témák alapján! a) A nyelvújítók durván beavatkoztak a nyelv szerves fejlődésébe. Helyeselhető vagy elvetendő az eljárásuk? b) Kazinczy diktatórikusan irányította a magyar irodalmi közéletet. Ezzel sok neki nem tetsző tehetséget elnyomott, ugyanakkor diadalra vitte a „fentebb stíl” eszményét. Helyesen járt el? c) Kazinczy nyelvszépítő buzgalmában lakóhelyének, Bányácskának nevét Széphalomra változtatja, s innen szervezi és irányítja az irodalmi életet 1806-tól. Neked melyik név tetszik jobban? Hol szeretnél inkább lakni: Bányácskán vagy Széphalmon? Rendezzetek vitát, esetleg „népszavazást” az órán az elnevezésről! d) A nyelvújítás elhalt ötlete, a nőstényítés (lásd. 20. feladat) voltaképpen érdekes kísérlet. Alakítsatok két csoportot: az egyiknek a feladata érvekkel támogatni ezt a kezdeményezést: miért lenne jó, ha bevezetnék ezt a rendszert? A másik feladata érvekkel elutasítani ugyanezt: miért felesleges, illetve reménytelen próbálkozás?

K A Z I N C Z Y

É S

K O R A

26. Nyelvújítás-kvíz Az alábbiakban példákat láthatsz a nyelvújítók által javasolt, de sikertelen neologizmusokra. Találd ki, hogy milyen értelemben, mi helyett akarták elterjeszteni az adott szót!

FŐDIRÁKSÁG

a) betegség, nyomorúság b) a rákok egy alfaja c) földrajz, geographia LÖLLYEDÉK

a) moslék b) sebesen rohanó patak c) lövedék LÁBTYŰ

a) harisnya, zokni b) cipő c) pedál MOLETTE

a) teltkarcsú, molett b) molyette c) mollban írt dallam SZEMINTET

a) kacsintás b) tekintet c) nézet, vélemény

41

3. A K R I T I K U S K Ö L C S E Y Kölcsey Ferencet mint nemzeti himnuszunk költőjét szoktuk emlegetni. Természetesen más verseit is sokan ismerik, főként epigrammáival találkozhattál korábbi tanulmányaid során. Jóval kevesebben tudják azonban, hogy Kölcsey Ferenc a magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója. Nem elsősorban szépirodalmi művei – novellái –, hanem értekező prózája emeli e téren a legnagyobbak közé. Úttörője volt egy olyan műfajnak, amely az irodalmi élet elengedhetetlen alkotóeleme, ösztönzője, s egyben a minőség, a magas színvonal biztosítéka. Kölcsey a korszerű magyar irodalmi kritika megteremtője. 1. Egy kis kutatás a) Nézz utána az alábbi szavak jelentéseinek! Lehetőség szerint több forrás felhasználásával készíts jegyzeteket a fogalmakról!

BÍRÁLAT

KRITIKA

RECENZIÓ

b) Készíts listát azokból a szavakból, kifejezésekből, amelyekre kutatásod során bukkantál, s amelyek többé-kevésbé rokon értelműek a keresett szavakkal!

c) Keress otthon, könyvtárban kritikai folyóiratokat, és készíts róluk listát! Nézd végig az általad ismert napilapokat is abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e kritikai rovatot! d) Készíts összeállítást egy nemrégiben bemutatott film kritikai fogadtatásáról (nyomtatott és elektronikus sajtó, rádió, televízió)!

A

2. Olvasd el az ismeretközlő szöveget! 3. Egy kis ismétlés a) Milyen szerepet játszott Kölcsey és Szemere a nyelvújítási mozgalomban?

b) Milyen folyóiratok jelentek meg Magyarországon a XVIII. század utolsó évtizedeiben?

4. Kivel, mivel összefüggésben olvastatok, tanultatok korábban a Kisfaludytársaságról?

5. Hallottátok-e már korábban a reformkor kifejezést? Ha igen, mit tudtok erről a történelmi korszakról? (Soroljatok föl 3–5 dolgot!)

K R I T I K U S

K Ö L C S E Y

Irodalmi élet a XIX . század elején A XVIII–XIX. század fordulóján az irodalom- és művészetkritika nem volt megszokott jelenség Magyarországon. A költők, írók műveinek megjelenését követő írások inkább csak ismertették, bemutatták a szóban forgó alkotásokat, s jobbára a szerzők bemutatására szorítkoztak. Ugyanígy jártak el az új könyvek bevezetőinek írói, akik többnyire életrajzi vázlatokkal vezették be az irodalmi alkotásokat. A művek elemző, értékelő bemutatása általában elmaradt. Nem csoda, hogy a közönség és a szerző különösen érzékenyen reagált egy-egy tényleges bírálatra, amely nem csupán semleges érdekességeket közölt a költőről, hanem részletesen és módszeresen tárgyalta, adott esetben bírálta magát a művet is. Elég volt néhány elmarasztaló megjegyzés Kazinczy Csokonai-nekrológjában ahhoz, hogy ellene fordítsa a debrecenieket. Nem volt kevésbé érzékeny a széphalmi mester sem: amikor Kölcsey egy levelében megbírálta a nyelvújítás türelmetlen, erőltetett vonulatát, levelezésük megszakadt, kapcsolatuk elhidegült. Az irodalmi élet a húszas-harmincas években kezd évkönyvek (almanachok), majd folyóiratok köré szerveződni, s ez utóbbiak egyre gyakrabban közölnek kritikai írásokat, recenziókat is. Kölcsey első recenzióit a Tudományos Gyűjteményben (1817–1843) közli, 1826-ban indul Kölcsey és Szemere Pál közös vállalkozása, a korszak legigényesebb irodalmi és társadalomtudományi tanulmányait közlő Élet és Literatura. Ekkoriban terjed el a nyugat-európai országokban már korábban is népszerű, irodalmi szövegeket is közlő divatlap. A korszak legfontosabb folyóiratainak és évkönyveinek munkatársi gárdájából kerülnek ki a harmincas és negyvenes évek, az úgynevezett reformkor irodalmi életének irányítói. Ebben a körben szerveződik az 1836-ban megalakult Kisfaludytársaság éppúgy, mint a működését 1830-ban megkezdő Magyar Tudományos Akadémia vezérkara.

43

44


•

1 0 .

É V F O L Y A M

6. Ítészkedjünk! Az ítész a reformkorban használt, a nyelvújítási ítékesből származó szavunk, jelentése műbíráló, kritikus. A következő feladat során ítészkednetek kell, azaz irodalmi műveket kell elbírálnotok, értékelnetek. Ehhez megfelelő szempontokat kaptok, előbb azonban olvassátok el az alábbi három verset!

DAYKA GÁBOR: A HÍV LEÁNYKA Az én szerelmesemnek Természetét be-szívtam. Mikor mosolyg, mosolygok: Midőn enyelg, enyelgek: Mikor keserg, kesergek: Midőn örűl, örűlök:

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: A FOGADÁSTÉTEL Egy nyári estve Lillát,

De ha mikor meg-útál,

A gyenge rózsaszájú,

S Phyllist borítja tsókkal:

A tűzszemű leánykát,

Én tsak magamba sírok.

Megláttam, és azonnal 1790

Látnom, szeretnem – egy volt. Midőn az éjt sohajtva

KISFALUDY SÁNDOR: A BOLDOG SZERELEM 41. dal

Virrasztom, Ámor így szól: „Ne félj, Vitéz! csak engem Zengj minden énekidben, Lillát adom jutalmúl.” Fogadtam, és jutalmúl

Tőle jönnek, hozzá térnek

Lillát megadta nékem.

Gondolati fejemnek; Néki adnak, tőle kérnek

Most hát lekötve lévén,

Érzeményi szívemnek; Minden eset, minden dolog Csak annyira érdekel, A mennyire rajta is fog, Néki is kell vagy nem kell. Szerencséje s nyúgodalma, Gyötrelme és aggodalma, Búja s kedve létemnek – Mind szívében teremnek. 1807

Mást nem tudok danolni – Lillát csak és csak Ámort. 1797

A

K R I T I K U S

K Ö L C S E Y

7. 6-8 fős csoportokban végezzétek el az alábbi feladatokat! Az egyes részeket külön alcsoportok végezzék el. A csoport tagjai döntsék el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.). a) Készítsetek rövid ismertetőt a három költőről! Az ismertető szöveges formája ne legyen több száz szónál. Az ismertető ne konkrét életrajzi adatokat tartalmazzon, hanem a szerző korabeli megítéléséről, népszerűségéről, műveiről adjon tájékoztatást. b) Hasonlítsátok össze a három művet a megadott szempontok alapján!

DAY K A G Á B O R : A HÍV LEÁNYK A MEGFORMÁLTSÁG, MEGSZERKESZTETTSÉG, KOMPOZÍCIÓ HANGZÁS, ZENEISÉG, RITMIKA, RÍMEK

MŰFAJ

EREDETISÉG

ÖTLETESSÉG

TÉMA

CSOKONAI: A FOGADÁ S TÉTEL

K ISFA LUDY SÁNDOR: A BOLDOG SZERELEM

45

46


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Értékeljétek a műveket a fenti szempontok alapján! Ha további szempontokat találtok, azokat is érvényesítsétek! Az értékelés alapján állítsátok tetszés szerinti sorrendbe a műveket! Döntéseteket indokoljátok meg rövid szövegben! Sorrend: (1) (2) (3) Indoklás:

8. Olvasd el az alábbi szöveget!

Kölcsey Csokonairól Kölcsey recenziója 1817-ben jelent meg a Tudományos Gyűjteményben Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések címmel. (Ugyanebben az évben ugyanitt közölte Berzsenyi Dánielről írott recenzióját is.) A Csokonai-kritika mentegetőzéssel indul, ami egyrészt a tizenkét esztendeje halott költő tiszteletéből, másrészt a kritikai megközelítésmód szokatlanságából adódhat: „Midőn Rec. Csokonairól ítélni akar, neműnemű félelemmel lép a publikumnak elébe, nem mintha Rec. természet szerént rettegő volna, hanem mivel nem tudja, ha azon tiszteletet, mellyel sok másoknak tartozik, nem látszik-e megsérteni. Azon esztétikus, ki Csokonairól szól, kénytelen a nagyobb publikum értelmével megvívni; azonban ha állításai a tisztább ízlésnek reguláival ellenkezni nem fognak, nem leszen oka, hogy akárki előtt is megpirúljon.”

A

K R I T I K U S

K Ö L C S E Y

9. Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezéseit: Rec.: neműnemű: publikumnak elébe: természet szerént: rettegő: esztétikus: a nagyobb publikum értelmével megvívni:

reguláival: megpirúljon: 10. Fogalmazd meg, milyen kritikát vársz a fenti bevezető szöveg olvastán! Miért?

11. Olvasd el a további részleteket Kölcsey kritikájából, és oldd meg a szöveg után olvasható feladatokat! Embereink közt nagyon elhatalmozott azon hiúság, hogy magokat s kedveltjeiket pankratiastáknak [mindenre képesnek, alkalmasnak] gondolják, s nem elég nekik, ha egyben nagyoknak ismerjük őket; mindent akarnak vagy semmit sem. Csokonai örök emléket érdemel literatúránkban, de ha ő neki némelyeket megtagadunk, ha azt mondjuk, hogy a Lilla úgy nem éri fel Himfyt, mint tűzi játéknak fénye a volkánét; ha mondjuk, hogy az érzés és kultúra tekintetében őtet Daykához tennünk nem lehet […], levettünk-e ezért mindent Csokonairól? Nem marad-e még elég oldal, mely felől fényben jelenhet meg? Rec. azt hiszi, hogy nem az dicsértetik igazán, akinek hibái is vakon imádtatnak. A popular (köznyelvi) és a pöbelhaft (községi) közt nagy a különbség, s méltán jegyzi meg Schiller azon alacsony kifejezéseket, melyek Bürgernek sok darabjait elrútítják. Ezen jegyzést kénytelen Rec. Csokonairól is tenni. Földi által vezettetvén a filológiában, kezdette ő is kiáltozni, hogy a köznéptől kell magyarúl tanulni, s mivel ő ezt nemcsak kiáltozta, de cselekedte is, innen van, hogy az iskolai tónust s az alföldi provincializmust levetkezni nem igyekezett. Még ma is ott állanak sok szép dalaiban a Gyöngyalak, a Kincsem, a Csócsi, s más számtalan köz expressziók, melyek a legszebb sorokat elrútítják, s melyekre példákat nem szükség felhoznunk, mivel munkáinak minden lapjaikon találtatnak.

47

48


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezéseit! elhatalmozott: volkán: tennünk nem lehet: levettünk: községi: alacsony kifejezések: jegyzés: filológia: tónus: provincializmus: expressziók: b) Nézz utána az alábbi neveknek, és készíts róluk rövid lábjegyzetet! Schiller:

Bürger:

Földi:

A

K R I T I K U S

K Ö L C S E Y

12. Az idézett szöveg első bekezdésében Kölcsey Csokonait Daykával és Kisfaludy Sándorral is összehasonlítja. a) Mi az összevetés alapja és eredménye az egyik, mi a másik esetben? CSOKONAI – KISFALUDY

Az összevetés alapja Az összevetés eredménye CSOKONAI – DAYKA

Az összevetés alapja Az összevetés eredménye b) Egyetértesz-e az olvasott versek alapján Kölcsey véleményével? Válaszodat indokold meg röviden! Véleményem:

c) Értelmezd a fentiek ismeretében Kazinczy alábbi epigrammáját! Mi lehetett a költő véleménye Kisfaludy költészetéről? HIMFY

Dayka. Tűzbe felét! Himfy. Vetem. D. Újra felét! H. Ím. D. Harmadikat még! H. Lángol az is. D. Jer most; vár az olympusi kar.

49

50


•

1 0 .

É V F O L Y A M

13. Kölcsey Csokonait az idézett szöveg második bekezdésében is elmarasztalja. a) Mi az oka a kritikus negatív véleményének?

b) Ki vélekedett hasonlóan Csokonai költészetéről (pl. leveleiben, a költőről írt nekrológjában)?

14. Csokonai provincializmusa a) Fejtsd ki a véleményed Kölcsey álláspontjáról az általad ismert Csokonai-versek alapján 150200 szóban! (Ha korábbi tanulmányaid során nem találkoztál ilyen népies hangvételű Csokonai-versekkel, olvasd el a feladat után található két verset, és ezek alapján fogalmazd meg véleményedet!) Véleményem:

A

K R I T I K U S

K Ö L C S E Y

b) A megfogalmazott véleményeket vitassátok meg párokban, majd négyfős csoportokban! Minden csoport szószólója foglalja össze a csoport álláspontját néhány mondatban, majd vitassátok meg a véleményeket közösen!

PARASZTDAL Ama fejér nyárfák alatt A part felé,

Azolta erre jönni is Nem mertem én:

Sürü rekettye közt vezet

Tudod, pemetén jár az a

Egy róna bé.

Puruttya vén.

Óh! mert ez a hely énnekem Irtóztató; Ott egy vityilló, abba nyög A szép Kató. Hiszen no csendes este van, Nincs semmi szél: Mégis hogyan, hogyan rezeg A nyárfalevél. Óh, szép Katóm! nem reszket úgy A nyárlevél, Mint én teérted reszketek: Hová levél? Katóm! Katóm! ki sem jöhetsz

Csak itt nyögök hozzád, Katóm! E fák alatt; Tudom, te is nyögsz a setét Kémény alatt. Füstöl, galambom! füstöl a Kéményetek; Mert tán bizony nagyon alá Tüzeltetek, Héj, héj, az én szívembe is Nagy tűz vagyon; Héj, héj azért sohajtok én Ilyen nagyon. De még az Isten módot ád –

Te tán soha,

Tudom, hogy ád –

Úgy bécsukott az a guta

Kimentlek én, vagy meggebed

Vén mostoha, Miolta szép orcáidat, Szép violám, Ottbenn az ajtósark megett Megcsókolám. T’od, azt hazudtam volt neki: Csak a pipát... Hogy a manó el nem vivé A vén szipát! El sem hivé, rá sem hagyá Egy szómat is; Kikergetett s lelúgozá Subámat is.

A vén anyád. Ha máskülönben nem lehet, Felégetem Azt a vityillót s őtet is Belévetem. A szívem is majd meghasad, Kedves Katóm! Hogy képedet még csak nem is Csókolhatom. Szegény legény vagyok; de csak Egy csókot adj: Ihon van a szűröm, nesze, Gatyába hagyj.

51

52


•

1 0 .

É V F O L Y A M

De már reám setétedett Az éjjel is: Mégis csak itt kesergek én Potomra is. Bús sorsomat kesergem én S a szép Katát. Rózsám, aludj helyettem is – Jó éjszakát!

A CSIKÓBŐRÖS KULACSHOZ Drága kincsem, galambocskám,

Édes a te danolásod,

Csikóbőrös kulacsocskám!

Jérce-forma kotyogásod:

Érted halok, érted élek,

Kittykottyod innepi ének

Száz leányért nem cseréllek.

Bús szívemnek, szegénykének.

Megvídító orcácskádat,

Ha bánatim közlöm véled,

Csókra termett kerek szádat

Egy szódra lelkem megéled;

Ha a számhoz szoríthatom,

Ha jókedvem csucsorodik,

Zsuzsiét nem csókolgatom.

Általad megszaporodik.

Óh, hogy kótog a kebeled,

Mikor hideg szelek vagynak,

Melyben szívemet viseled!

Elveszed mérgét a fagynak;

Óh, milyen szép az ajakad

És mikor a hév nyár lankaszt,

S arany láncra méltó nyakad!

Nékem te megfrissíted azt.

Karcsú derekadon a váll

Óh, ha téged nem láthatlak,

Halhéj nélkűl is szépen áll;

Be óhajtlak, be siratlak!

Nem úgy ám, mint a Mancié,

S ha képed kezembe akad,

Vagy a majd megmondám kié.

Szememből örömkönny fakad.

Szép a hajad szép szála is,

Téged hordozlak útamban,

Ha kis csikó hordozta is,

Téged ölellek ágyamban;

Nem akasztott ember haja,

És valahányszor felkelek,

Mint a Trézi rőt vuklija.

Szerelmedről énekelek.

A

Együtt be sokszor feküdtünk,

K R I T I K U S

K Ö L C S E Y

Keserves sors! adjatok bort!

Bár soha meg nem esküdtünk!

Lakjuk el előre a tort;

Az éjjel is, csak megintsem,

Ami menne más kutyába,

Együtt hálunk úgye, kincsem?

Jobb, megy a magunk torkába.

Óh, ha szívünk szerelmének

Akadtam még egy bankóra,

Kis zálogi születnének

Kit szántam szemborítóra:

S ott űlnének hosszú sorral

De vakságtól ki már nem fél,

A kuckóban, tele borral!

Minek annak a szemfedél?

Bárcsak a feleségemmel

Kincsem, violám, rubintom!

Téged cserélhetnélek fel,

Itt az utólsó forintom:

Hogy fiakat, leányokat

Érted adom ezt is, tubám!

Szűlnél, apró kulacsokat:

Csak szádhoz érhessen a szám.

Zsanám meg kulaccsá válna,

Óh, csókollak, óh, ölellek!

Borral mindég színig állna.

Míg moccanok, míg lehellek:

Az ő bőre úgyis csikó,

Tested tegyék hólttestemhez

Beléférne négy-öt akó.

És ezt az írást fejemhez:

De jaj, engem ide-tova

„Útas, köszönj rám egy pint bort:

Elvisz a Szent Mihály lova,

Itt látsz nyúgodni egy jámbort,

Szerelmed megemészt végre,

Kedves élete-párjával,

És te maradsz özvegységre.

Csikóbőrös kulaccsával!”

53

4. K A T O N A J Ó Z S E F , A S Z Í N É S Z É S D R Á M A Í R Ó 1. A magyar színjátszás kezdetei a) Mit tudsz a vándorszínészetről? Készíts listát!

b) Egészítsd ki tudásodat – más színnel jelölve – a többiek tudásával! c) Nemzeti drámánk alkotója is részese volt a magyar színjátszás létrejöttének. A következő filmrészlet és az alábbi szemelvények alapján írj – otthoni munkaként – átképzeléses fogalmazást! Válassz az alábbi lehetőségek közül! (1) Katona József levele barátjához színházi tapasztalatairól (2) Részletek egy vándorszínész naplójából (3) Vándorszínész szeretnék lenni (4) Egy színházellenző magyar nemes felszólalása az országgyűlésen az állandó magyar színház megalapítása ügyében (5) Kelemen László beadványa társulatának támogatásához Írásod értékelésének kritériumai: (1) Stílusod feleljen meg a választott kommunikációs helyzetnek! (2) Fogalmazásodban nem szerepelhetnek olyan dolgok, melyek ellentmondanak a korabeli viszonyoknak. (3) Legalább öt, a filmrészletből és a szemelvényekből megismert adat, tény szerepeljen írásodban! (4) Terjedelem: legalább egy A/4-es és legfeljebb három A/4-es oldal.

K A T O N A

d) Nézzétek meg Makk Károly Liliomfi című filmjének első 12 percét! Figyeljetek meg minden részletet, amely a vándorszínészek életére vonatkozik! Készítsetek magatoknak jegyzeteket a részlet alapján!

e) Gyűjts anyagot fogalmazásodhoz a szemelvényekből!

J Ó Z S E F,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

Katona József, a mag yar színjátszás hőskorának eg yik szer vezője Az értelmiségi pályafutáshoz a XIX. század elején a nem nemesi származású fiatalemberek számára az ügyvédi diploma megszerzése kínálkozott lehetőségül: ez jogosított fel vármegyei vagy városi tisztségek betöltésére, szellemi-művészi foglalkozások művelésére. A Katona-család legidősebb gyermeke is a járt utat taposta: 1808-tól Pesten filozófiát, majd jogot hallgatott. Hogy az itt játszó magyar színtársulattal mikor lépett kapcsolatba, pontosan nem tudjuk; egy 1813-as színlap a „társaságunkhoz viseltető ötesztendei jószívűségé”-ről beszél. Első pesti egyetemi évét mindenesetre meg kell ismételnie – talán a túl sok színházban töltött este miatt? 1812-ben műkedvelő színészként szerződést írt alá a társulathoz, Békesi József álnéven. Játszott olykor vezető szerepeket; ezek sorában alakított rablóvezért, de magára öltötte Szent István jelmezét is. Déryné Széppataki Róza, az együttes fiatal színésznője és énekesnője egy korabeli hősszínész követelményeit állítja fel naplójában Katonával szemben: hiába jó képességű és szép termetű, ha nem férfiszépség és nincs színfaldöngető hangereje. Naplójában így emlékezik meg róla: „Igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyű komoly mindig s igen rövid beszédű. Midőn Bánk bánját írta, ő Petur bánt a maga számára írta. Éppen olyan volt az ő jelleme is, azt nem engedte volna másnak játszani a világért sem. Később játszott a színpadon velünk és igen jól játszotta az Abellino című játékban Abellinót. Szeretett volna színész lenni, de orgánuma nem volt hozzá: igen az orrából beszélt. Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt szép. Haja gesztenyeszín, de az úgy állott, mint a szeg.”

55

56


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A színész Katonánál alighanem fontosabb volt a társulat számára az ügyes színházi mesterember, aki segített műsorgondjaik megoldásában. Úgy is mondhatjuk, hogy a joghallgató – színész – drámaíró néhány év alatt járta be azt az utat, amihez a hazai drámairodalomnak két és fél évtized kellett. 1811 a fordítások éve volt, 1812 már a dramatizálásoké, ami a színpadi tapasztalatok gyors gyarapodását jelzi. 1813-ban már eredeti és történelmi drámákat ír – ez mutatja a fiatal szerző érzékenységét az igazi drámák, a történelem éles konfliktuslehetőségei iránt. Ebben az évben fejezte be jogi tanulmányait, s ez év augusztusában lépett utoljára színpadra. Saját drámaátdolgozásában játszott. Ilyen alkalmi darabokra nagy igény volt a színjátszás hőskorában. A színészet és joggyakornokság azonban összeférhetetlen volt abban a korban. Katona így vett búcsút – apja elvárásainak is eleget téve – a színészettől: „Az én örök útmutatóm azon pályára int engem, melynek környülállásai megtiltják ezentúl e hasonló munkálkodást édes nyelvemen.” A drámaírásra mindez nem vonatkozott, így születhetett meg a Bánk bán első változata 1815-ben, majd jelentősen átdolgozva 1819-re végleges formájában. Katona visszaköltözött szülővárosába, Kecskemétre, ahol megbecsült tisztviselő lett, a város alügyésze: „percegős pennájú, megjózanodott tarisznyájú nótárius”. Kecskemét a vándorszínészet egyik gyakran járt útvonalán feküdt, így csaknem minden évben játszott rövidebb-hosszabb ideig magyar színtársulat a városban, különféle alkalmi játékhelyeken, rendszerint vendéglők nagytermében telente és kerthelyiségében ugyanott nyáron. Műsorukon Katona-drámák is szerepeltek, a Bánk bán azonban nem. Katona a 20-as évek végén még egy kísérletet tett, hogy a színészet érdekében lépjen, indítványozta, hogy városa elhagyott mészárszékét alakítsák át színházzá. A tervrajzot saját kezűleg készítette és magyarázta. A döntést a tanács elodázta, színház ekkor nem épült Kecskeméten. (Kerényi Ferenc nyomán)

A mag yar színjátszás kezdetei A magyar játékszín szempontjából kiemelkedő jelentősége volt a magyar nyelvű piarista iskolai színjátszásnak: első színészeink, színházszervezőink színházpártolóink jó része – például Kelemen László, Ráday Pál, Kármán József, Katona József – piarista növendék volt, s a kegyes rendiek színpadán, az első állandó pesti színpadon (1719–1745) ismerkedett a mes-

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

Déryné Széppataki Róza

terséggel. A XVIII. század hetvenes éveitől Pesten és Budán, valamint más német ajkú városokban (Pozsony, Nagyszeben, Brassó) rendszeressé váltak a német nyelvű előadások. S bár közönségük zömét az idegen műveltségű magyar főurak és a német polgárság alkotta, szerepük nem elhanyagolható a hivatásos magyar színjátszás kialakulása szempontjából sem. Első színjátszóink ugyanis – ha nem is nehézségek nélkül – épületekre leltek induló tevékenységükhöz, műsorra, melynek egyes darabjait fordíthatták, magyaríthatták, valamint mintát találtak a színházi szervezetre, rendezésre, játékra. A magyar nemzeti ébredés kezdetekor – a XVIII. század végén – íróink, gondolkodóink értelmezésében a magyar színjátszás nemcsak a társasági együttlét egyik formájaként és Schiller nyomán erkölcsnemesítésként, hanem a nemzeti nyelv megőrzésének és uralomra jutásának eszközeként is kezdett feltűnni. A nemzeti öntudat alakításának feladata a magyar színjátszást természetszerűleg szembe is állította a német hagyományokkal. Kelemen László (1762–1814) a vezetésével Budán megalakult első „hivatalos” magyar színészegyüttes (1790) nevében így fogalmazott: „Miután napjainkban a Theatrumok a társadalmi erények valódi iskolái: kis társaságunk képes lesz Nemzetünk közép és alsó osztályának, mely a magyar nyelven kívül mást nem tud, sőt nem ismer, szeme elé tárni… Ugyanis a honi nyelven előadott bármely igazság hathatósabban szivárog be a lélekbe, mint akármely más idegen nyelv közbejövetele folytán.” A modern magyar színjátszás létrejöttében jelentős szerepe volt a magyar irodalom nagy szervezőegyéniségének, Kazinczy Ferencnek, aki Hamlet-fordításának előszavában emelt szót a nemzeti játékszín megvalósításáért. Az Orpheusban pedig felvetette a gondolatot, hogy a Budán összeülő országgyűlés alkalmával színielőadásokat kellene tartani. 1790. október 25-én a budai Várszínházban mutatták be Simai Kristóf piarista szerző Igazházi című németből magyarított színművét. A magyar irodalmi hagyomány e dátumot tekinti a modern magyar színjátszás megszületésének. Kelemen László társulata 1794-ben kapott végleges játékengedélyt, és Magyar Nem-

57

58


•

1 0 .

É V F O L Y A M

zeti Játékszíni Társaság néven működött 1796-ig, a Martinovics-mozgalom elfojtásáig. Felváltva játszott a Rondellában és a Várszínházban, többek között színre vitte Bessenyei György A filozófus című drámáját, valamint Goethe, Schiller és Shakespeare műveit. 1792-ben, Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság, mely 1797 és 1809 között idősebb Wesselényi Miklós (1750–1809) támogatásával és irányításával, valamint Kótsi Patkó János szellemi vezetésével tett szert országos jelentőségre. Ehhez a társulathoz csatlakozott a felosztott Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság egy csoportja is. A társulat mutatta be Magyarországon először Shakespeare Hamletjét és Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A kolozsvári társulat egy kirajzó csoportjából jött létre Pesten a második magyar színésztársaság, melynek működéséhez kötődik Katona József színészi és drámaírói tevékenysége is. A társaság 1807-től 1815ig – megszakításokkal – a Rondellát bérelte, kezdetben német színészekkel közösen. A Rondella lebontását követően azonban a színészek vándorlásra kényszerültek, így 1833-ig Pesten és Budán – legtöbbször fogadókban – csak alkalmi társulatok léptek fel. Az 1815 utáni időszakban számos hivatásos színi együttes alakult az ország vidéki városaiban, melyek szinte naponta változó összetételben, mostoha körülmények között faluról falura, városról városra jártak. Ezek az állandó központok (1821: Kolozsvár, Farkas utcai színház; 1823: miskolci kőszínház; 1831: balatonfüredi kőszínház) lettek kiindulópontjai a későbbi vidéki színjátszásnak. Közülük kiemelkedett a Kisfaludy Károly műveit színre vivő székesfehérvári, illetve a Katona József Bánk bánját először bemutató kassai társulat. 1833 nyarán a kassai színtársulat egy része Budára jött, rendszeres magyar nyelvű színielőadásaiknak a budai Várszínház adott otthont. 1835-ben a társulat énekes színészekkel bővült, a Kolozsvárról jött énekes tagokkal került Budára Erkel Ferenc, később a magyar nemzeti opera megteremtője. A harmincas években Buda és Pest rohamos magyarosodása, valamint a reformmozgalom modernizációs törekvései kedveztek a társulat megtelepedésének. A Döbrentey Gábor és Fáy András vezette társulat Pest vármegye határozata nyomán 1837ben költözhetett be a Hatvany-kapu előtt épült új épületbe, a Pesti Magyar Színházba. Ez lett az 1840. évi XLIV. törvénycikk értelmében 1841-től Ráday Gedeon közvetlen vezetésével

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

és Bajza József, majd Erdélyi János aligazgatásával a Nemzeti Színház. Jelentőségét Jókai Mór így fogalmazta meg: „Nekünk a Pesti Nemzeti Színház nem csupán közmulatságok helye; – a hazai művelődés, a magyar nyelv, irodalom és művészet menedéke az.” A korszak tehetséges, népszerű színészegyéniségei többek között Moór Anna, Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, idősebb Lendvay Márton, Megyeri Károly, Egressy Gábor, Laborfalvy Róza és Szigligeti Ede voltak. A társulatok kezdetben más nyelvekből, többnyire németből fordított vagy átírt, különféle témájú és műfajú darabokat („vitézi játék”, „érzékenyjáték”, „mulatságosjáték”, „énekesjáték”) tűztek műsorra. A színész munkájának a szövegtanulás mellett sokszor a fordítás, a darabírás, a műsoralkotás is része volt. Színészképzés híján a kezdők a rutinosabbaktól vagy ösztönösen tehetségesektől lesték el a mesterség fortélyait. A modern magyar színművészet formálódását segítette az első lépéseit tevő színikritika is. 1830-31-ben a Nemzeti Játékszíni Tudósítás, majd a Honművész és az Athenaeum lapjain Bajza József, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc bírálatai a színházi kultúra, valamint az első évtizedek színésznemzedékeinek mesterségbeli fejlődését is szolgálták. Fiatal írók, irodalombarátok, egyetemi hallgatók lettek a színészek pártolóivá, s az eredeti magyar dráma első alkotóivá. Mivel a színház a nemzeti célok szolgálatába állt, egyre nagyobb igény lett a modern európai drámairodalom legjobbjaihoz (Shakespeare, Schiller, Goethe) igazodó, ugyanakkor nemzeti témájú, eredeti magyar alkotásokra. „Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig képzelhető. Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább előlegezi a nemzeti nevet: test, mely idegen lélektűl mozgattatik, álarc, mely megett valódi képet hiába keresünk. S ki elégednék meg a színházat nyelviskolául tekinteni csupán (…) Ki ne várna tőle nemzeti érzelmet, okulást lelkesedést erényeken, melyek iránt nemzeti rokonszenvünk van. Ezeket idegen drámákból, bármi jelesek, oly könnyen vérré válhatólag nem meríthetni” – írja például Vörösmarty Mihály. Ezt az igényt jelezte az a pályázat is, amely Döbrentei Gábor lapjában, a kolozsvári Erdélyi Múzeumban jelent meg 1814ben. Erre a pályázatra készült Katona József Bánk bánjának első kidolgozása 1815-ben. (Pethőné Nagy Csilla)

59

60


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Katona József Pesten Itt-ott jó földre talált a mag, melyet a magyar művelődésért lelkesülő anyám elvetett. Különösen a drámairodalom terén már igen ifjan oly szép tehetséget tanúsító Katona József egyike volt a buzdítottaknak. Ezen derék ifjú 1811-ben, majd 1813-ban szülőimnél lakott, egy udvari szobában, mely igyekező ismerős tanulóifjaknak ingyenhajlékul szolgált. […] Katona József apja, tisztességes kecskeméti iparos, egy napon betoppan szülőimhez, körülbelül 1812-ben. Illendő köszönés után elég nyersen kérdé: – Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely? Anyám, sejtve, kivel van dolga, azt felelé: – Katona József, egy becsületes ifjú, igen, itt lakik. – Én vagyok az atyja, amint hallom, beállt komédiásnak. – Játszik néha, de nem színész. Ő szorgalmasan tanul. Ezután kénytelen volt anyám tudatni a zúgolódó apával, hogy Józsi éppen ez este is működik a színpadon, s békítőleg rábeszélé az öreget, hogy menjen el vele a színházba, és saját maga győződjék meg, hogy nem komédiás, s nem kötélen ugrál az ő Józsija. A Szerelem gyermeké-t vagy Talált gyermek-et adták, (a darab címét nem tudom biztosan) Kotzebuétól, Verseghy fordításában. Katona a címszerepet játszta, hatásosan. Az öreg Katona elérzékenyülve fordult a mellette ülő anyámhoz: – Hol tanulta ez a fiú ezt? Bizony magamat is megríkat. – Ugye, nem komédiás? – szóla anyám. – Látom, hogy nem az, de azért csak jöjjön ő haza! És indult, hogy azonnal megy fel a színpadra. Anyám tudatván vele, hogy a darab végezetéig nem beszélhet fiával, és megígéré neki, hogy mihelyt lehet, azonnal felkíséri hozzá anyám. És úgy történt, az öreget szívesen fogadták az atyám által előre értesített színészek, s meghívatott fiával együtt a közeli Aranykéz vacsorálóba egy pohár borra, de melyet nem engedett, hogy más fizesse ki. Fiát aztán jól lehordta, s értésére adta, hogy a színészkedés helyett lásson a kenyeret adó tudományokhoz. Az öreg Katona tehát az első hírre már Pesten termett fia színészműködése büntetésére. És az engedelmes fiú is ezután egész erejével, noha fájó szívvel, mint szülőimtől hallám, a biztos kenyeret ígérő törvénytanuláshoz fogott, s mint tudatik, korai halálát is az okozta, hogy nagyon is szigorúan tudta a törvényt magyarázni. 1860-ban beszélte nekem egy kolozsvári, kecskeméti születésű úrnő, hogy ügyészi ha-

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

talmas beszéde következtében a halálraítéltek rokonai átkozva kísérték őt haza a hivatalból; ez őt annyira felháborítá, hogy a szélhűdés rögtöni halálát okozta. Én halála előtt néhány hóval láttam utoljára, talán 1829-ben. Már nagyleány voltam, jól emlékszem alakjára, még öltözetére is, mivel feltűnt nekem, hogy egy vidéki város hivatalnoka egészen a legújabb szabású és színű öltözéket viselé: az ezen időben divatos sötétbarna kvekker-t, sárga ércgombokkal. Nem szép, de igen nyájas kifejezésű arca volt. Nálunk volt többekkel ebéden, a mindig jobban fejlődő irodalom, a színészet volt a beszélgetés fő tárgya. Az őt az írói működésre sürgetőknek így felelt: – Engem a fiúi kötelesség ezen kenyeret nem hozó pályáról száműzött. (Karacs Teréz: A régi magyar színészetről)

A korabeli játékról A korabeli játékot a köznapitól eltérő beszéd- és mozgáskultúra jellemezte, ennek oka egyrészt a német színészet mintája, másrészt az iskolai oktatás és színjáték deklamáló, szövegfelmondó hagyománya volt. A síró-éneklőnek nevezett előadói iskolát kívánta meg a környezet is: a rossz akusztikájú és gyenge megvilágítású alkalmi játékszínekben csak emelt hanghordozás és nagyszámú erőteljes gesztus érvényesült. A világítás zömét a rivaldasoron elhelyezett mécsesek alulról derítő fénye adta. A színészeknek viszonylag csekély tér állt rendelkezésre, ez is az erőteljes mimikának és szövegjátéknak, a széles gesztusoknak kedvezett. A színpadi látvány elemei közül a jelmeznek jutott a nagyobb szerep; s nemcsak azért, mert az anyanyelv felfedezése mellett a nemzeti ruha divatja volt a színészetet is megteremtő nemesi-rendi ellenállás legfontosabb kelléke. A díszlet „a képíró által mesterségesen festett” háttérfüggöny volt a jelenetnek megfelelően; pl. utca, erdő, katonai tábor. A festett vásznakat alul és felül lécekhez szegezték, az oldalkulisszák pedig léckeretre feszített vászonból készültek. Néhány behelyezhető díszletelemmel dolgoztak, például kőszikla, pad. A nemesi-rendi ellenállás külsőségei közül a zene sem hiányzott. Már az első Igazházi-előadáson arany paszomántos nemzeti ruhában nógrádi cigányok játszottak. (Kerényi Ferenc Magyar színháztörténet című könyve nyomán)

61

62


•

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Hogyan olvassunk, értelmezzünk drámai műveket? a) Készíts listát pozitív színházi élményeidről és az irodalomórákon megismert drámai művekről! SZÍNHÁ ZI ÉLMÉNYEIM

O LVA S Ó I É L M É N Y E I M

b) Az irodalomórákon megismert drámák közül melyiket néznéd meg színházban? Miért?

c) Készíts pókhálóábrát a dráma szóhoz!

DRÁMA

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

d) Rendezd pároddal az asszociációkat a következő szempontok szerint! Ha nincs a szempontnak megfelelő asszociáció, egészítsétek ki a táblázatot! SZEMPONTOK

AZ ELNEVEZÉS EREDETE

JELLEMZŐ SZÖVEGFAJTÁI

A SZEREPLŐK MAGATARTÁSFORMÁI

IDŐSZEMLÉLETE

KIFEJEZÉSMÓDJA

TERJEDELME

A SZÖVEG FORMÁJA

A DRÁMA FAJTÁI (TÍPUSAI), VÁLTOZATAI

SZERKEZETE, ILLETVE KOMPOZÍCIÓJA

DR ÁMA

63

64


•

1 0 .

É V F O L Y A M

e) Idézzétek fel pároddal ismereteiteket a konfliktusos drámáról a megadott fogalmak segítségével!

KIINDULÓ HELYZET

A SZEREPLŐK RENDSZERE

ÉRTÉKSZERKEZET

A KOR ÉS A SZEREPLŐK ÉLETÉNEK FÓKUSZÁBAN ÁLLÓ PROBLÉMA

ZÁRÓ ÁLLAPOT

f) Az előző órákon a korszakról tanultak és történelmi ismereteid alapján írj néhány lehetséges fókuszproblémát, konfliktushelyzetet!

g) Mit tudsz a Bánk bánról? Milyen előzetes ismereteid vannak, illetve voltak Katona drámájáról?

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

3. A Bánk bán cselekménye, viszonyrendszere Csoportokban fogtok dolgozni. Húzzátok alá a téves állításokat, majd helyesbítsetek! Használjátok a megoldáshoz a dráma szövegét! Katona regénye XVIII. századi irodalmunk egyik büszkesége. A mű szereplői részben magyarok, részben idegenek (Gertrudis, Melinda). Nemcsak a magyarok, de Gertrudis is nagyon szereti hazáját, ezért felháborodik, amikor a felindult Bánk szidalmazza azt. A darab úgy kezdődik, hogy a király elindul követségbe, Bánk pedig országjáró körútra. Bánk a feleségét, Melindát otthagyja a királyi udvarban, így válik lehetővé, hogy a királynő unokaöccse, Ottó megpróbálja az asszonyt elcsábítani. Bánk titokban visszatér az udvarba, mert Biberachtól értesült arról, hogy Melinda veszélyben van. Egy másik bonyodalom is kialakul: a főurak egy csoportja összeesküvést sző Gertrudis királyné ellen. Bánk is elmegy az összeesküvőkhöz, és elmondja nekik, hogy ő is szívesen csatlakozna hozzájuk, de ez nádori méltóságával összeegyeztethetetlen. Az összeesküvők is letesznek tervükről. A kétszínű Biberach Ottónak átad két port: ajzószert Melinda elcsábításához és altatót Gertrudis számára. Ottónak csak félig sikerül a terve: megrontja Melindát, de Gertrudisnak nem tudja beadni az altatót. Biberach értesíti Bánkot Ottó szörnyű tettéről. Bánk Melindát megvádolja, majd gyermeküket is megátkozza. A szegény asszony számára ez az utolsó csepp, ettől omlik össze. Amikor aztán találkozik Gertrudisszal, a királynő közli vele, hogy el kell hagynia a palotát. Melinda szennyes kezűnek és koronák bemocskolójának nevezi a királynét. Melinda egyik bátyja, Myska bán érkezik a királynéhoz, és éles szóváltásba keveredik vele. Szemére hányja, hogy a magyarokat kiforgatta hivatalaikból, lerontatta ősi váraikat. Gertrudis az idős férfit azzal vádolja, hogy ő is összeesküvő. Bánk Tiborcra bízza Melindát. A királynéhoz azért megy be, mert le akar számolni vele. A szóváltás során kardjával megöli az asszonyt. Amikor Gertrudis meghal, kívülről zaj hallatszik: megérkeznek az összeesküvők, hogy ők is segítsenek Bánknak. Csak Ottó ellen tudnak ekkor már föllépni, egy tőrrel majdnem agyon is szúrják, de Ottónak sikerül elfutnia. A hazaérkező királynak Simon mester jelenti, hogy az emberei és Ottó megölték Peturt. Bánk a király jelenlétében először dacosan viselkedik, Endrét is kihívja párviadalra, de aztán a király helyett más áll ki küzdelemre. A párbaj váratlanul mégis elmarad, Tiborc énekéből értesülnek a szereplők (közöttük Bánk is), hogy Melinda meghalt. A holttestet be is hozzák. Endre, bár látja Bánk fájdalmát, a saját veszteségét nagyobbnak érzi, ezért így szól: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” Elégtételt akar venni a gyilkoson, de aztán mégis megbocsát neki. Javítások:

65

66


•

1 0 .

É V F O L Y A M

4. A Bánk bán drámavilágában sok minden „megtörtént” már a drámai cselekmény megkezdődése előtt. Ezeket a szereplők monológjaiból és dialógusaiból tudjuk meg. a) Töltsétek ki közösen az előzetesen megtörténtekre vonatkozó alábbi táblázatokat! b) Állításaitokat igazoljátok a drámából vett idézettel is! c) Állapítsátok meg, miért kerül szóba a múlt! d) A feladatokat osszátok meg úgy, hogy minden csoport vagy pár egy-egy szempont vizsgálatára vállalkozzon, majd mutassa be a többieknek észrevételeit és bizonyítékait! e) A bemutatás során mindenki jegyzetelje a táblázatba mások megoldásait! A) Mit tudunk meg Endréről? E SE MÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK

BIZONYÍTÓ IDÉZETEK

K I MIÉRT HOZ Z A SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE, MIRE ÉRVEL?

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

B) Mit tudunk meg Bánkról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK





C) Mit tudunk meg Gertrudisról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK

67

68


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) Mit tudunk meg Melindáról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK





E) Mit tudunk meg Ottóról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

F) Mit tudunk meg a magyar nemesekről? E SE MÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK





G) Mit tudunk meg Peturról? E SE MÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK

69

70


•

1 0 .

É V F O L Y A M

H) Mit tudunk meg az ország állapotáról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK





I) Mit tudunk meg a királyi palotáról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

J) Mit tudunk meg a bojóthiakról? E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK





K) Egyéb szempont E SEMÉN Y(EK ), T E T T EK , ÁLL APOTOK

71

72


•

1 0 .

É V F O L Y A M

5. Hasonlítsátok össze a dráma kezdő és záró állapotát! a) Az osztály egyik fele páronként egy-egy szereplőt vizsgálva az Előversengés és az Első szakasz alapján tárja fel az alaphelyzetet és a szereplők közötti konfliktusokat! Kinek kivel, milyen rendezetlen ügye van? b) Az osztály másik fele páronként egy-egy szereplőt vizsgálva az Ötödik szakasz alapján mutassa be a záró állapotot! Kivel mi történt? A) Kezdő állapot

H ELYSZÍN, IDŐ

SZEREPLŐK

OTTÓ

MELINDA

SIMON ÉS MIKHÁL

A SZEREPLŐK ÉR Z EL MI Á L L A P OTA ( I D É Z E T E K K E L I G A Z O LVA )

A SZEREPLŐK KONFLIK TUSAI, A KONFLIK TUS OK A

K A T O N A

PETUR

EGY UDVORNIK

BÁNK

TIBORC

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

73

74


IZIDÓRA

GERTRUDIS

BIBERACH

ENDRE

•

1 0 .

É V F O L Y A M

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

B) Záró állapot H ELYSZÍN, IDŐ

SZEREPLŐK

ENDRE

BÁNK

MELINDA

OTTÓ

PETUR

A SZEREPLŐK ÉR Z EL MI Á L L A P OTA ( I D É Z E T E K K E L I G A Z O LVA )

A SZEREPLŐK KONFLIK TUSAI, A KONFLIK TUS OK A

75

76


•

1 0 .

É V F O L Y A M

SOLOM ÉS MYSKA

SIMON ÉS MIKHÁL

6. Bánk útja A dráma tett- és szóváltások, sűrűsödési pontok láncolata, változó viszonyrendszer. Vizsgáljátok meg Bánk útját követve, hogyan jött létre a záró állapot! Minden csoport egy-egy jelenetet vizsgáljon meg a megadott szempontokból! A megoldásokat írjátok fel csomagolópapírra is, és tegyétek ki a falra! A) I. szakasz, záró monológ MIT TUD BÁNK? M I T L ÁT O T T, HALLOT T?

MIT ÉREZ? M I LY EN K É T ELY EK FOG ALMA ZÓDNAK MEG BENNE?

M I LY EN L ÉP É S T TESZ, TERVEZ A F EN N Á L LÓ H ELY Z E T MEGOLDÁ SÁR A?

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

B) II. szakasz, 2. jelenet – Petur és Bánk kettőse MIT TUD BÁNK? M I T L ÁT O T T, HALLOT T?



C) II. szakasz, 3. jelenet – Bánk és Biberach kettőse MIT TUD BÁNK? M I T L ÁT O T T, HALLOT T?



77

78


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) III. szakasz, 1. (Bánk – Melinda), 2. (Bánk – Izidóra) és 3. (Bánk – Tiborc) jelenet MIT TUD BÁNK? M I T L ÁT O T T, HALLOT T?



E) IV. szakasz , 5. jelenet (Bánk – Gertrudis) MIT TUD BÁNK? M I T L ÁT O T T, HALLOT T?



K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

F) V. szakasz, 5. és 6. jelenet MIT TUD BÁNK? M I T L ÁT O T T, HALLOT T?



7. Házi feladat Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írj a kérdésről a füzetedbe összefüggő, 8-10 mondatos miniesszét! a) Miért, mely témák miatt válhatott 1847–48-ban nemzeti drámánkká a Bánk bán? b) Olyan korokban, amikor az idegen elnyomás és az érdekérvényesítés nem létkérdés, mi lehet a Bánk bánban időszerű, jelenünkhöz is szóló probléma? c) Az alábbi dokumentumokat elolvasva fejtsd ki véleményedet a Bánk bán ismeretében arról, hogy miben haladja meg kora gondolkodását Katona! „Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia.” (Széchenyi István a Bánk bánról 1839)

„Az elöljáróság kijelölése szerint fogják össze a megyére kirótt újoncokat, akik élethossziglan, vagy addig szolgálják a császárt, amíg nyomorékká lesznek… a kegyetlen újoncozás szórakoztató vadászathoz hasonlít, melynek kegyetlen önkényét csak egy rendelkezés korlátozza: a nemes ember besorozása tilos. Így védik a kiváltságosok a hazát. … A nemtelen a

79

80


•

1 0 .

É V F O L Y A M

nemest saját nevében még pörbe sem foghatja. … A szenvedők nyögésébe halottak hörgése is vegyül. 50 csapást [botütés] halálbüntetéssel egyenlőnek ítélnek. Ezért akarja a császár 1820-ban a szolgabírói tevékenységet 12 botra korlátozni; ellenben a KK. és RR. [Karok és Rendek] még a 24-et is keveslik, és az országgyűlés alkotmánysérelmet lát a fejedelem beavatkozásában.” (Harkányi Endre: Magyarország társadalma 1790–1867 című befejezetlen munkájának 1910-ben megjelent részletéből)

„Második akadály a nemzeti dicsekedés. […] Most a játékban sem nézi azt a magyar, hogy mint van a kidolgozás, hanem: mint van a morál? Őelőtte az a szép, amelyben több-több jeles mondások vannak – annyival inkább, ha azok nemzetét érdeklik, teli torokkal és botokkal való dörömbözéssel adja ki megelégedését. Igaz, hogy itt csak a hebehurgya ifjúságot és a bárdolatlan köznépet értjük, de mivel éppen ezek végett a jobb ízlésű abban hagyja a játékszínbe való járdogálást, a dörömbözés (melyet az agyargó idegen nevetve beszél el hazájában) lesz az írónak útmutatója, hogy ha dicsőséget akar aratni, nem jóalkotású, hanem csak dicsekedéssel teli hazai drámát kell írni; még a szép tettek is elmaradhatnak, elegendő az, ha teletömettetik a darab azoknak dicsekedő emlegetésével.” (Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?)

d) Az alábbi képek alapján szerinted miben különbözhettek az előadások, Tiborc vagy Bánk szerepfelfogásai?

Tiborc szerepében Újházy Ede (1890), Bartos Gyula (1905) és Szentgyörgyi István (1930)

K A T O N A

J Ó Z S E F ,

A

S Z Í N É S Z

É S

D R Á M A Í R Ó

Bánk szerepében Kovács Gyula (1880-as évek), Pálffy György (1895), Bessenyei Ferenc (1951) és Sándor L. István (2003)

81

5. A Z É R T E K E Z Ő K Ö L C S E Y Az elmúlt időszakban Kölcseyvel mint Kazinczy harcostársával, a nyelvújítási mozgalom egyik szereplőjével, valamint recenziók írójával találkozhattatok. Ezt a pályaszakaszát erőteljesen befolyásolta a századelő jellemzően klasszicista ízlése. A húszas évektől azonban egyre jobban felbukkannak, majd meghatározóvá válnak Kölcsey szemléletében a romantikára jellemző jegyek: mind költészetében, mind értekező prózájában nyomon követhető e változás. Ebben a modulban elsősorban a romantika történelem iránti érzékenységének, a nemzet iránti kiemelt érdeklődésének jegyeit kutatjuk Kölcsey írásaiban. 1. Korábbi tanulmányaitok során elsősorban a lírikus Kölcseyvel ismerkedhettetek meg. Elevenítsétek föl az alábbi kérdések segítségével, mit tanultatok Kölcsey Himnuszáról (1823)! a) Mi a vers műfaja?

b) Hogyan mutatja be a Himnusz Isten és a történelem viszonyát?

c) Hogyan értékeli a nemzet múltját és jelenét a vers beszélője? Milyen értékszerkezettel írható le a két időszak?

d) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövő eljövetelének?

e) Milyen szerepet játszik a nemzet saját sorsának alakításában?

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

2. Olvassátok el Kölcsey Huszt című versét (1831), és oldjátok meg a feladatokat!

HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Cseke, 1831. december 29. a) Mi a vers műfaja?

b) Jellemezzétek a Huszt verselését (a verselés fajtája, sortípusok stb.)!

c) Milyen főbb kompozíciós egységekből épül föl a vers?

d) Hogyan jelenik meg múlt-jelen-jövő hármassága a szövegben?

e) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövő eljövetelének?

83

84


•

1 0 .

É V F O L Y A M

f) Melyek a leglényegesebb szemléletbeli eltérések a Himnusz és a Huszt között? Véleményedet fejtsd ki kb. 50 szóban!

A NEMZET A REFORMKOR IRODALMÁBAN 3. Olvasd el az alábbi szöveget!

A Himnusz és a Huszt közötti szemléletbeli különbség jól példázza Kölcsey érdeklődésének és szemléletmódjának fokozatos változását. Már a Himnusz is elmozdulást mutat a szerző fiatalkori gondolkodásmódjához képest. A Kazinczy klasszicizmusán és világpolgár szemléletén érlelődő költő világképében megfigyelhető változás leglényegesebb vonása a nemzet történelmének, a haza sorsának középpontba kerülése. Nem véletlenszerű és egyszeri jelenségről van szó: a húszas években Kölcsey lírájának és értekező prózájának egyaránt központi motívuma lesz a nemzet múltja és – egyre inkább – jövője. A Huszt ez utóbbi pozitív látomásának jellegzetes, bár a költő életművében meglehetősen ritka példája. A nemzet általában is jellegzetes központi témája a reformkor költészetének, irodalmának. Nem véletlen, hogy a hazához, honfitársakhoz szóló költemények aránya a magyar költészet történetében messze e korszakban a legmagasabb (elsősorban Vörösmartynál és Petőfinél). A nemzet sorsának, fennmaradásának vagy pusztulásának kérdése végigkíséri Kölcsey életművét is a Rákos nimfájához szóló költeménytől (1814) utolsó verséig (Rebellis vers, 1838), s mindvégig jelen van értekező prózájában: esztétikai (Nemzeti hagyományok, 1826), történeti (Mohács, 1826) és filozófiai (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, 1837) írásaiban is.

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

A haza sorsának előtérbe kerülése e korszakban több szempontból is indokolt. A reformkor kettős politikai és gazdasági célkitűzése, a nemzeti önállóság és a polgári átalakulás természetes módon állította a közgondolkodás előterébe a nemzet fogalmát. Ráadásul a korabeli gondolkodásban a nemzet léte és fennmaradása korántsem volt nyilvánvaló és magától értetődő tény: sokan vélték úgy, hogy a magyarság el fog pusztulni, el fog tűnni a népek sorából. A korszak költészetének nemzethalál-látomásai reális lehetőségnek tűnhettek a korabeli olvasó szemében. E nemzethalál-elképzelés többek között Johann Gottfried Herder (1744–1803) német író és filozófus hírhedt „jóslata” alapján terjedt el. Herder úgy vélte, hogy a szláv népek közé zárt magyarság rövidesen megszűnik mint nemzet, beleolvad környezetébe.

4. A szövegben jó néhány Kölcsey-mű címét felsoroltuk. Készíts ezekből tartalomjegyzéket egy képzeletbeli szöveggyűjteményhez kétféle eljárással: az egyikben a művek keletkezésük időrendjében szerepeljenek, a másikban betűrend szerint! Időrendben

Betűrendben

5. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát: foglald össze a bekezdések legfontosabb gondolatait egy-egy tételmondatban! 1. bekezdés:

2. bekezdés:

85

86


•

1 0 .

É V F O L Y A M

3. bekezdés:

6. Az alábbiakban idézeteket olvashattok a korszak íróitól, költőitől. Használjátok az idézeteket a fenti szöveg kiegészítésére, illusztrálására! Melyik bekezdés melyik gondolatához illenek az idézetek? a) Ha lelkemnek, minekelőtte Hadeszből felvezettetvén ide plántáltatott, választás lett volna engedve, bizonyosan nem választottam volna a hont, amelyben születtem. (Kölcsey Ferenc, 1813) Bekezdés: Gondolat:

b) Én tartok tőle, hogy ha ügyefogyott nyelvünket (mely Ázsiából kibujdosván, atya, anya, vér és rokonság nélkül [...] lakik itten Európában), annyira vesztébe hagyjuk, nem vetek neki száz esztendőt, hogy ennek a sokféle nemzetnek zavarékjában olyan sorsra fog jutni, mint azelőtt nem sokkal a kunoknak ősi nyelvek. (Csokonai Vitéz Mihály, 1797) Bekezdés: Gondolat:

c) Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következménye pedig senyvedés. (Kölcsey Ferenc, 1835) Bekezdés: Gondolat:

d)

Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja Szülötti bűnein leszáll; Szelíd sugárit többé nem nyugtatja Az ősz apák sírhalminál. És más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblü nép; S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép. (Kölcsey Ferenc, 1838)

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

Bekezdés: Gondolat:

e) Rendezzetek vitát Herder jóslatáról az itt található szöveg alapján! Igaz-e hogy a magyar irodalom és közgondolkodás pesszimista, borúlátó? Aszerint alkossatok 4-6 fős csoportokat, hogy ki ért egyet az itt megfogalmazott állítással, és ki nem! Érveitek alátámasztására idézzetek föl minél több irodalmi művet (ne csak XIX. századi vagy régebbi művekre gondoljatok)! NEMZETI HAGYOMÁNYOK 7. Lehet-e a nemzeteket jellemezni? a) Alkossatok 4-6 fős csoportokat! Mindegyik csoport kap egy szerepkártyát egy nemzet nevével. Készítsetek öt tételből álló jellemzést a szerepkártyán szereplő nemzetről!

Herder jóslata talán nem terjedt volna el a kor közgondolkodásában oly gyorsan és oly széles körben, ha nem lett volna előzménye, mondhatni hagyománya a magyar kultúrában e gondolatnak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy ítéletét maga Herder is egy magyar történeti munkára alapozta, s amikor pár évvel később megismerkedett a magyar kulturális törekvésekkel, egy másik művében alaposan megváltoztatta. (Jellemző az is, hogy ez már nem terjedt el hazánk közgondolkodásában.) A XIX. századi magyar költészet nemzethalál-gondolata csak folytatása a magyar nemzeti pesszimizmus Moháccsal kezdődő s a XVIII. században fölerősödő hagyományának.

b) Az első csoport tagjai tételenként olvassák fel a jellemzést! Amelyik csoport először rájön, melyik nemzetről van szó, az nyer és folytatja a játékot. 8. Olvasd el az alább kezdődő és a következő oldalon folytatódó szöveget!

Kölcsey húszas évekre jellemző nemzetfelfogása Nemzeti hagyományok (1826) című értekezésében tárul elénk legteljesebb formában. Ebben a nemzetek történetét az ember életútjával és fejlődésével veti össze azt kutatva, hogy e fejlődés mennyiben kedvez vagy nem kedvez a költészet kialakulásának és felvirágzásának. Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek megvagynak az ő különböző koraik. Gyermekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá, s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel. A nemzetek ennek megfelelően éppúgy különböznek is egymástól, mint az emberek – folytatódik a gondolatmenet –, mind sorsuk, mind „jellemük” eltérő képet mutat. Nemzetek, valamint egyes emberek, vagynak másoknál lelkesebbek, s mennél lelkesebb valamely nemzet, annál több, annál merészebb próbákban fejti ki erejének értelmét. Az ily nemzet a maga körének keskenységét megszélesíti, idegen népekre befolyást szerez magának

87

88


•

1 0 .

É V F O L Y A M

tettek által, […] hadat visz és fogad, s most nyomva majd nyomatva, most támadási majd oltalmi küzdésben veszély és dicsőség, pusztítás és önáldozat viszontagságai közt tünteti fel magának a hősi kort. Hasonló gondolatokra bukkanunk Kölcsey szintén 1826-ban keletkezett tanulmányában, a Mohácsban: Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömlő emlékezet teszi egésszé, folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törűld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme, az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.

9. Hasonlítsd össze a második idézett bekezdés gondolatmenetét a Himnusz és a Huszt alapgondolatával (történelemszemléletével)! Melyikhez áll közelebb? Válaszodat indokold meg röviden!

10. Milyen fontos mozzanattal egészíti ki a Nemzeti hagyományok gondolatmenetét a Mohácsból idézett részlet?

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

11. Idézd föl vagy olvasd el a Zrínyi dala című Kölcsey-verset! Emeld ki (aláhúzással) azokat a sorokat, amelyek összecsengnek a Mohácsból idézett gondolattal!

ZRÍNYI DALA Hol van a hon, melynek Árpád vére

Itt van a bérc, s omladék fölette,

Győzelemben csorga szent földére,

Mely a hőst és hírét eltemette,

Mely nevével hév szerelmet gyújt;

Bús feledség hamván, s néma hant;

S messze képét bújdosó magzatja,

Völgyben űl a gyáva kor s határa

Még Kalypso keblén is siratja,

Szűk köréből őse saslakára

S kart feléje búsan vágyva nyújt?

Szédeleg ha néha felpillant.

Itt van a hon, ah nem mint a régi,

És hol a nép, mely pályát izzadni,

Pusztaságban nyúlnak el vidéki,

S izzad s közt hősi bért aratni

Többé nem győzelmek honja már;

Ősz atyáknak nyomdokin tanúlt;

Elhamvadt a magzat hő szerelme,

S szenvedett bár, s bajról bajra hága,

Nincs magasra vívó szenvedelme,

Hervadatlan volt szép ifjusága,

Jégkebelben fásult szívet zár.

A jelenben múlt s jövő virúlt?

Hol van a bérc, és a vár fölette,

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére,

Szondi melynek sáncait védlette,

Más faj állott a kihúnyt helyére,

Tékozolva híven életét;

Gyönge fővel, romlott, szívtelen;

Honnan a hír felszáll, s arculatja

A dicső nép, mely tanúlt izzadni,

Lángsugárit távol ragyogtatja,

S izzadás közt hősi bért aratni,

S fényt a késő századokra vét?

Névben él csak, többé nincs jelen. Szobránc, 1830. július

12. Olvasd el az alábbi részleteket 1 a Nemzeti hagyományokból, és oldd meg a feladatokat! (1) A poézisnek legkedvezőbb pillanatok tehát akkor nyílnak, midőn a nemzet a zajló ifjúság korából a tisztább és józanabb miveltség csendesebb világába lépni kezd. A nyelv ilyenkor kap hajlékonyságot, s a poétának kívánságai és szükségei szerint ezerféle alakra változhat el; az érzés ilyenkor nyer fellengést, mivel a jelenkoron vagy felül vagy túl emelvén magát, más ragyogóbb tartományba siet vissza; a képzelet ilyenkor talál szabad lebegést, mivel a körülfogó valóság által meg nem szoríttatván, az előtte felnyitott messze tartományt sajátjának tekinti […]. (2) A nemzeti hőskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti hagyomány s nemzeti poézis szoros függésben állanak egymással. Ahol ősi hagyomány vagy éppen nincsen, vagy igen keskeny határokban áll, ott nemzeti poézis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját […] lángjában süllyed el, vagy külföldi poézis világánál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre 1 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek.

89

90


•

1 0 .

É V F O L Y A M

idegenek lesznek hazájában. Mert a nemzeti poézis a nemzeti történet körében kezdi pályáját, s a lírának később feltámadó s individuális érzelmeket tárgyazó zengése is csak ott lehet hazaivá, hol az a nemzeti történet régibb múzsájától kölcsönöz sajátságot, s személyes érzeményeit a nemzeti hagyomány és nemzeti megnemesített életkör nimbuszán keresztül súgároztatja. (3) Ha ezen fejtegetéseket a históriára akarjuk alkalmaztatni: hova fordítsuk inkább szemeinket, mint a görögökre? Soha nemzeti poézis ragyogóbb hőskorra vissza nem tekintett, és soha nemzeti hőskor ragyogóbb poézist maga után nem vont, mint őnálok. […] (4) Mi annak oka, ha valamely nemzetnek hagyományai úgy megcsonkúlnak, mint, például, a miénk Álmoson felül? A régiséggel dicsekedő nemzetek a világ teremtéséig szoktak felhágni tradícióikban, s történeteiket, habár mesés alakban is, az eredettől fogva emlegetik. Azt fogjuk-e következtetni, hogy a nemzet, mely ezt nem teheti, egészen új ága valamely régibb törzsöknek, melyből tekintetet nem érdemlő kicsinységben szakadt ki, s elvadulván, többé kiszakadásáról semmit sem tudott? Azt-e, hogy a hagyománytalan nemzet gyáván, tettek nélkül vesztegle, s emlékezetét unokáira által nem plántálhatta? De a magyarnak nyelve eredetiséget bizonyít, s rokonsága sok kiholt nyelvekkel régiségét mutatja; az a környülmény pedig, mely szerént Álmos s fia Árpád egy félelmet gerjesztő nagyságban s erővel teljes ifjúságban fénylő nemzettel szállottak elő a Kárpátok megől, hagy-e kételkedni a felett, hogy e nemzetnek már azelőtt hoszszú küzdések alatt kellett a vérpályára kikészűlve lennie? (5) Nem gondolt talán a nemzet saját tetteivel? De olvassuk, hogy Attilának asztalánál bárdok éneklettek; s Anonymus is említi a köznép énekeit, melyekben régi tettek dicsőíttetének. Ami Attila alatt s az Árpád unokáinak idejében s még Mátyás alatt is megtörtént, miért ne történhetett volna meg a köztök lefolyt korban is? Idő hosszúsága és státusfelforgató szélveszek tehették, hogy a hőskor nyomai elfeledtettek; tehette talán az unokának vétkes elhűlése is a régiségnek, nemzetiségnek s hazafiságnak emlékei eránt. [...] (6) A hagyomány annál poétaibb alakot nyer magának, mennél több egyes történetekre oszlik fel, oly egyes történetekre tudniillik, melyek a regénység színét viselvén, az egésznek elevenítő fényt kölcsönözhetnek. A görög hagyomány tele van ilyenekkel, s az ilyenek abban még több költői felemelkedéssel bírnak azon oknál fogva, mert vagy mitusokká tétettek, vagy mitusokkal vegyültenek. A magyar hagyományban semmi mitológiai nyomokat észre nem veszünk; s ezek különben is a keresztyénség után idegenekké fogtak volna lenniek. [...] (7) Nem hiszem, hogy volna tartomány, melynek földében a költésnek bármely kevés virágai is ne tenyésznének. Mindenütt vagynak a köznépnek dalai, mindenütt megdicsőíttetnek a merész tettek, bármely együgyű énekben is. De vagynak népek, kik az együgyű ének hangját időről időre megnemesítik, az énekes magasabb reptet vesz, s honának történeteit nevekedő fényben terjeszti elő. Az ének lépcsőnként hágó ereje lassanként vonja maga után az egykorúakat, s mindég a nemzetiség körében szállongván, állandóul ismerős marad nékiek, míg végre a pórdalból egy selmai ének vagy éppen egy Ilias tűnik fel. Másutt a pórdal állandóul megtartja eredeti együgyűségét, s a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsőin, a bölcsőben fekvő nemzeti költést messze hagyja magától. Ily környülményben a magasabb poézis többé belső szikrából szép lángra nem gerjed; idegen tűznél kell annak meggerjednie, s a nemzet egészének nehezen fog világítani. Velünk, úgy látszik, ez történt meg.

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

(8) Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet. Két rendbelieknek leljük azokat; mert vagy történeteket énekelnek, vagy a szempillanat személyes érzéseit zengik el. Nagyon régieket sem egy, sem más nemben nem lelünk, s ez is igazolja jegyzésemet, mely magyarainknak a régiség eránt lett elhűléséről fentebb tétetett. [...] a) Készíts lábjegyzetet az alábbi nevekhez! Anonymus:

Ilias:

b) A tanulmányban sok idegen szót és régies kifejezést találunk. Tedd rendbe az alábbi, összekeveredett szószedetet, amely a szöveg könnyebb megértését segíti! 1. poézis

a) költői

2. individuális

b) hagyomány

3. nimbusz

c) iránt

4. história

d) mítosz

5. tradíció

e) tekintély, közbecsülés, dicsfény

6. plántál

f) elkészül

7. kikészűl

g) örökít, hagyományoz

8. bárd

h) egyszerű, csiszolatlan, naiv

9. eránt

i) költészet

10. poétai

j) népdal

11. mitus

k) történelem

12. együgyű

l) huncut, pajkos, csintalan

13. pórdal

m) személyes, egyedi, egyéni

14. selmai

n) énekmondó

c) Fordítás – magyarról magyarra A szövegben sok a ma már nem használt, régiesnek ható fordulat, kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkosd meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát! „...AZ ÉRZÉS ILYENKOR NYER FELLENGÉST...” „...KESKENY HATÁROKBAN ÁLL...” „...FELHÁGNI TRADÍCIÓIKBAN...”

91

92


•

1 0 .

É V F O L Y A M

„...STÁTUSFELFORGATÓ...” „...A REGÉNYSÉG SZÍNÉT VISELVÉN...” „...IDEGENEKKÉ FOGTAK VOLNA LENNIEK...” „...MAGASABB REPTET VESZ...” „...NEVEKEDŐ FÉNYBEN...”

d) Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát! Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Jelöld azt is, hogy melyik bekezdés milyen funkciót kap a szövegben az alábbiak közül: (1) tétel megfogalmazása; (2) következtetés (konklúzió); (3) szónoki kérdések; (4) példák. 1. bekezdés Funkció: Alapgondolat:

2. bekezdés Funkció: Alapgondolat:


A Z






É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

93

94


•

1 0 .

É V F O L Y A M

e) Idézd föl, mit írt Kölcsey Csokonairól szóló recenziójában a népies kifejezésekről! Vesd össze akkori vélekedését a fent idézett szövegrész konklúziójával!

13. Olvasd el az alábbi részletet Kölcsey Mohács című tanulmányából! „Mi köt most titeket, mint egész néptömeget együvé? Hol a szellem, mely kisebb-nagyobb mértékben, minden keblen keresztül lángoljon? Játékszíneitek? Bujdokló vándorok sátorai, hol különben is minden alak idegen. Gyűléseitek? Egyik osztály kirekesztő tulajdona, hol az a lehetségig gyéren jelen meg. Egyházaitok? Azokban meghasonlátok, s felekezet lelke szállt belétek. [...] Mi más lenne az, ha őseitek és egész házatok öröm és búnapjait Duna és Tisza partjain, palotákban és kunyhókban egyformán űlnétek! Mert íme, hol a paloták urának őse győzött vagy halt, ott győzött és halt a kunyhók lakójának őse is. Ily emlékezetnek egyetemi joga van minden szívhez. Rang és birtok egyesek sajátja: a nemzet és haza nevében mindenki osztozik.” a) Milyen fontos gondolattal gazdagítja a nemzetről alkotott fogalmat ez az idézet?

b) Vesd össze Kölcsey gondolatait a Katona Bánk bánjában megfogalmazódó nemzetszemlélettel!

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

14. Mi az országgyűlés? a) Gondolkodj el az alábbi kérdéseken! Ha kell, nézz utána a válaszoknak, érdeklődjél ismerőseid körében! (1) (2) (3) (4)

Mi az országgyűlés? Mi a legfontosabb feladata? Kit képviselnek a képviselők? Hogyan kerülnek az országgyűlésbe?

b) Az órán négy-hatfős csoportokban beszéljétek meg a válaszokat, majd egyeztessétek a csoportok megoldásait! 15. Olvasd el az alábbi szöveget!

A tekintetes rendektől a Parainesisig Az 1832-től 1835-ig terjedő időszakban Kölcsey idejének jelentős részét a közélet foglalja le. Előbb megyéjében, majd Szatmár megye követeként Pozsonyban, az országgyűlésen képviseli a polgári átalakulás legfontosabb feltételeinek előmozdítását. Mesterien megkomponált beszédei a magyar szónoklattan mintapéldái, a képviselt ügyek pedig a szabadelvű és haladáspárti gondolkodás címszavai: a magyar nyelv hivatalossá tétele, a jobbágyok örökváltsága, a vallási türelem stb. Beszédei mellett Országgyűlési naplójában követhetjük nyomon gondolatvilágának alakulását, többek között az egységes polgári nemzetről kialakult álláspontjának további – gyakorlati irányt vevő – fejlődését. Az örökös megváltás tárgyában elhangzott beszéd (1834) gondolatmenete például így egészül ki a napló szavaival: „A kormány urbárium2 által urbáriumot akar, Wesselényi3 pedig és a többiek urbárium által nemzetet akarnak… úgy intézni az urbáriumi tárgyat, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen; s ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek helyett tíz milliom felemelkedhetőt nyerjen.” Kölcseyre jellemző módon szakadt meg képviselői pályája is. Miután megyéje arra utasította, hogy az általa oly fontosnak tartott örökváltság ellen szavazzon, követtársával együtt lemondott tisztségéről. Ekkor mondta el utolsó beszédét a „tekintetes karok és rendek” előtt (Búcsú az országos rendektől, 1835). Utolsó nagy prózai műve az unokaöccséhez írt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837), amely nem egyszerű intelem, mint azt címe sugallja, sokkal inkább Kölcsey szemléletének, világképének nagy formátumú összefoglalása.

16. Értelmezd az Országgyűlési naplóból idézett mondat alábbi részleteit: „...az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen...”

„...hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek...”

2 urbárium: úrbér, a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások 3 Wesselényi Miklós báró (1796–1850), Széchenyi barátja, 1832 és 1836 között az országgyűlés főrendi ellenzékének vezetője.

95

96


•

1 0 .

É V F O L Y A M

17. Olvasd el az alábbi részleteket4 a Parainesisből, és oldd meg a feladatokat! (1) Szeretni az emberiséget: ez, minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az emberiség egésze nem egyébb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól megértsd! az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományinak egyforma polgáruk legyünk. A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: így az ember, ha nagy erőt nyert örökül, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja. (2) Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. [...] (3) Jókor szokjál e gondolathoz: a társaságban született ember nem önmagáé. Számtalanok a jótétemények, mik a társaséletben naponként reánk háromlanak; lehet-e kívánnunk, hogy e jótéteményekkel ingyen élhessünk, mint zsarnok a más izzadása bérével? Használni akarod a társaságot? úgy mindent kell tenned annak fenntartására, mi saját erődtől kitelik. Mi a haza, mint a legszentebb kapcsokkal egybefoglalt emberek társasága? ezerféle édes emlékezet, megszokás, haszon és szeretet összefont érdekei teszik azt a szív előtt kedvessé; [...] Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt. (4) Az ember egyedűl gondolva nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartásaért zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és erő csak társaságban fejlik ki; s amint valamely embertársaság szerencsésb, szebb, dicsőbb hazává alkotta magát; polgárai minden szépben és jóban aszerént haladhatának. Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie; s ez mindenekfelett oly hazákról értetik, hol az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha el nem választhatók. [...]

4 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek.

A Z

É R T E K E Z Ő

K Ö L C S E Y

a) Készíts lábjegyzetet az alábbi tulajdonnevekhez: Leonidás: Regulus: b) Foglald össze az első két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!

c) Foglald össze a második két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!

18. Az első két bekezdésben Kölcsey hosszasan, többféle eszközzel bizonygatja tételét. Számozd meg a két bekezdés mondatait (szükség esetén tagmondatait), majd csoportosítsd őket az alábbiak szerint: TÉTELT TARTALMAZÓ MONDATOK: A TÉTELT RÉSZLETEZŐ, ÉRTELMEZŐ MONDATOK: A TÉTELT MÓDOSÍTÓ (SZŰKÍTŐ) MONDATOK: METAFORIKUS PÉLDÁK: KONKRÉT PÉLDÁK: SZÓNOKI KÉRDÉSEK:

19. Esszétémák Írjál esszét (maximum 7500 karakter) az alábbi témák egyikéről! (1) Kölcsey nemzetfelfogásának változatai – a Himnusztól a Parainesisig (2) A nemzethalál és a cselekvő hazafiság Kölcsey életművében (3) A nemzetfogalom Kölcsey lírájában és értekező prózájában (4) A klasszicizmustól a romantikáig – Kölcsey útja (5) A kritikus és a költő – Kölcsey lírája recenzióinak tükrében

97

6. P E T Ő F I É S „ A Z I R O D A L O M G É P E Z E T E ” A fenti, talán szokatlan cím némi magyarázatra szorul. Ebben a modulban elsősorban nem Petőfi verseivel foglalkozunk, hanem alakjával, személyiségével. Még pontosabban azzal, hogyan alkotta meg magáról azt a képet, amelyet az olvasóközönséggel láttatni akart, hogyan alkalmazta tudatosan az irodalmi élet kialakulóban lévő eszközeit, csatornáit – elsősorban a folyóiratokat, divatlapokat – költészetének reklámozására. A modulból kiderül, hogy Petőfi az első modern értelemben vett polgári író, aki a költészetet munkának, megélhetési forrásnak (is) tekintette, és aki valóban műveinek honoráriumából és jogdíjaiból élt meg. 1. Olvasd el az alábbi szöveget! „Petőfi neve a magyar tudatban egyértelmű a költővel. Ő az a költő, akinek a képe a legerősebben és a legigazibb vonásokban él bennünk, akit nem kell a könyvszerű feledésből kiásni, akinek értékeit nem kell revízió alá venni. Petőfi eleven volta a legszebb bizonyítéka annak az egyébiránt sokszor tagadott ténynek, hogy a magyarság meg tudja becsülni irodalmi nagyjait.” Szerb Antal 1934-ben megjelent sorai többé-kevésbé ma is helytállóak. Petőfi neve feltehetőleg a legismertebb név a magyar irodalom köréből hazánkban is, külföldön is. Ő az a költő, akiről valószínűleg minden magyar anyanyelvű ember tud valamit, szinte minden iskolázott ember ismeri, olvasta vagy hallotta már a Nemzeti dalt, (bár lehet, hogy többen Talpra magyar címen keresnék egy tartalomjegyzékben). Minden általános iskolás megismerkedik a János vitézzel. Viszonylag széles körben ismertek életrajzának fontos mozzanatai, 1848-as szerepe, halálának – sokat vitatott – körülményei. 2. A tavalyi év során már foglalkoztatok Petőfivel, és az órán felelevenítettétek az életrajzával kapcsolatos korábbi ismereteiteket. Milyen életrajzi legendákkal, „gyanús” adatokkal találkoztatok vele kapcsolatban? Beszéld meg padtársaddal!

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M

G É P E Z E T E ”

3. Az alábbiakban állításokat olvashatsz Petőfiről. Állapítsd meg róluk, hogy igazak vagy hamisak! (1) Szegény parasztcsaládban született. (2) Édesanyja nem beszélt tökéletesen magyarul. (3) Eredeti neve Petrovics volt. (4) Már tizenöt évesen három idegen nyelven olvasott. (5) Kitűnő tanuló volt. (6) Több versét megzenésítették, népdalként énekelték. (7) Kezdő költőként feltűnő, népies öltözékben, kezében fokossal járt Pesten. (8) Borissza, mulatozó, kicsapongó ember volt. (9) Fiatal korában vándorszínésznek állt. (10) Több versét Pönögei Kis Pál néven jelentette meg. (11) Nem sokat olvasott, ösztönös művész volt. (12) Veszekedős, kötekedő ember volt. (13) Egész életében sokat nélkülözött, anyagi gondokkal küzdött. (14) Ő fordította először magyar nyelvre a Robin Hoodot. 4. Szerinted a fenti életrajzi adatok közül mi fontos, és mi nem? Csoportosítsd őket ebből a szempontból! FONTOS

NEM FONTOS

5. Olvasd el az alábbi bekezdést, és vesd össze a fenti listával! Változtatott ez eddigi ismereteiden? Petőfi életét, költészetét legendák sora övezi. Ma is él a róla többek között éppen általa kialakított kép, a műveletlen, ösztönös „vadzseni”, a tanulatlan népfi képe. Az életrajz tényeivel szembesítve ez a legenda is lelepleződik. A magát „a természet vadvirágaként” ábrázoló költőt nem véletlenül hívták aszódi diáktársai „könyves Sándornak”. Már tizenöt éves fejjel latinul, franciául, németül olvasott történelemkönyveket, s megismerkedett a kortárs francia és német költészettel is. Eredeti, sajátos, valóban jellegzetes költői hangnemének kialakításában ezek a hatások éppoly fontos szerepet játszottak, mint a népköltészet vagy a magyar nemzeti romantika nagyjai. Hasonló legenda terjedt el a költő iszákos, kicsapongó életmódjáról. Mint az előbbit, ezt is táplálta maga a költő, hiszen a korai költészetére jellemző bordalokban épp ilyen beszélő szólal meg – olykor részegséget színlelő dadogással (Ivás közben).

99

10 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

6. Olvassátok el az alábbi két verset!

POHARAMHOZ Különben én becsüllek, oh pohár! Csak egy van benned, amit restelek; Azt restelem csak benned, oh pohár! Hogy olyan könnyen kihörpentelek. Ha én tenéked volnék, oh pohár! Ki nem fogynék a borból sohasem; Aztán, ha nékem volnál, oh pohár! Innál belőlem véges-végtelen. Dunavecse, 1844. április–május

MEREDEK A PINCEGÁDOR... Meredek a pincegádor, Nehéz teher az a mámor. Hazafelé mendegéltem, Terhe alatt összedőltem – Összedőltem! Elnyúltam a föld színére, Megeredt az orrom vére. Ha ott tégla nem lett volna: Orrom vére nem folyt volna – Nem folyt volna! Nem járnék én a pincébe Jó időbe’, rosz időbe’... De tehetek is én arról, Hogy oly igen jó az a bor – Jó az a bor! Dunavecse, 1844. április–május

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M


a) Keressetek hasonlóságokat és különbségeket a két vers között, és gyűjtsétek őket táblázatba az összevetés szempontjai szerint! HA SONLÓAK A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOKBÓL

K ÜLÖNBÖZNEK A KÖVE TK E ZŐ SZEMPONTOKBÓL

b) Írj rövid összehasonlító szöveget (2-300 szó) a füzetedbe a felvetett szempontok alapján! 7. Olvassátok el az alábbi naplórészletet! „Színházból Czakóval, Pálfyval, Csengeryvel és Petőfivel vacsorára mentünk az Angolkirálynéhoz. […] Felötlő, hogy Petőfiről a vidékeken közönségesen azt tartják: hogy öltözetében különc, borbarát és természetes költő minden míveltség nélkül. Ezen hírekből most legalább egyik sem igaz. Petőfi mindig vizet ivott, csinos öltözetben jelent meg, és az Angol, Francia s Német irodalommal ösmeretes, s beszélni is gyakran szokott franciául.” (Kemény Zsigmond1, 1846. augusztus 14.) 1 Kemény Zsigmond (1814–1875): író, újságíró, a XIX. századi magyar regény jelentős mestere.

10 1

10 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Az eddig olvasottakat vessétek össze, és beszéljétek meg közösen! Mi lehetett az oka annak, hogy Petőfi verseiben több szempontból „hamis” képet festett magáról?

b) A két idézett vers alapján hihetőnek tartjátok-e Petőfi korábban megismert önjellemzését (tanulatlan, ösztönös költő stb.)?


Petőfi és a kritika Az 1840-es években egyre több irodalommal is foglalkozó folyóirat jelent meg Magyarországon. Miközben a magas színvonalú, inkább tudományos irányultságú lapok sorra megszűntek (a Tudományos Gyűjtemény 1841-ben, az Athenaeum 1843-ban), mind népszerűbbé váltak azok a képes folyóiratok, melyekben az öltözködési tanácsok, divatos ruhákat bemutató képek mellett novellákat, verseket, irodalmi tudósításokat talált a – főként nőkből álló – olvasóközönség. A három legnépszerűbb divatlap a konzervatív Honderű, az Életképek és Vahot Imre Pesti Divatlapja volt. Ez utóbbinál kapott Petőfi segédszerkesztői állást 1844 nyarán. Petőfi ekkor már ismert költő, népszerűsége és ellenfeleinek tábora párhuzamosan nő. Az előbbit feltehetően annak az újszerű hangvételnek köszönheti, amelyről még a költészetét általában elmarasztaló kritikusai – például Nádaskay Lajos – is elismeréssel szólnak. „E versek könnyen, kellemesen folyók, a gondolatok menete, fordulatai erőltetés nélküliek, s költeményei egészében sima öntetűek; s ez egyik főok, miért P. úr versei szívesen olvastatnak. Továbbá érdemeül kell kijelelenem a költőnek a nyelv egyszerűségét, dagálytalanságát, melyet legtöbb ifjú költőnk műveiben hasztalan keresünk.” (Honderű, 1844. december 21.) Másfelől Nádaskay ugyanebben a recenzióban keményen megfeddi a költőt, aki „ez egyszerűség rovására […] itt-ott egészen prózaivá, néhol még ennél is alább sülyed […], s még a prózai nevet is hízelgésnek tartom a trágya, veszett fene, fene sík s több illy kifejezésekre, mellyeket P. úr kedvelni látszik […].”

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M


9. Nádaskay kritikájában tömören összefoglalja Petőfi korai költészetének legfontosabb jellegzetességeit. Ezek egy részét dicséri, más részét elítéli. a) Keresd meg az alább felsorolt jellemzőknek megfelelő szövegrészeket! Egyszerű nyelvezet: Világos gondolatmenet: Durva kifejezések: Gördülékeny stílus: Az erőltetett kifejezések kerülése: Népies hangvétel: b) Csoportosítsd ezeket a jellemzőket Nádaskay értékítélete szempontjából! Írj melléjük D (dicséret), illetve E (elmarasztalás) betűt! c) Miben értesz egyet a kritikus értékítéletével, miben nem?

10. Olvasd el az alább kezdődő és a következő oldalon folytatódó szöveget!

Népköltészet, népiesség, romantika Petőfi költészetének idézett jellemzői már első publikált verseiben felismerhetők. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy ez a hang nagyjából az 1840-es évekre alakul ki, s ez nem a költő eredeti (természetes, ösztönösen megtalált stb.) hangvétele. Korábbi verseiben ugyanis olyan mesterkélt kifejezéseket is olvashatunk, amelyek hiányáért dicséri kritikusa 1844-ben. A harmincas évek végének termésében még gyakoriak az ilyen, a korszak költészetében elterjedt, divatos kifejezések: – „a szél mily kesergve nyögel...” – „a tavasznak bájgyermeki...” – „bennem az érzetek árja kihal...” – „e szű öröm-érzeteknek tengerében leng...” – „a kellemgazdag ifjúságnak elhulla bájvirúlata...” A költő népszerűségét egyrészt éppen az ilyen erőltetett szóvirágok ballasztjától megtisz-

10 3

10 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

tított, egyszerűnek ható, könnyed stílusnak köszönheti. Másrészt pedig annak a versekben megformált figurának, beszélőnek, aki mint nyers, faragatlan „vadzseni”, mint a nép egyszerű gyermeke jelenik meg és üzen hadat a korízlés mesterkélt világának. Jellegzetes költői magatartás ez a XIX. század első felének irodalmában. A természetesség és az „istenadta” tehetség hangsúlyozása a megszerzett tudással és a mesterkéltséggel szemben e korszak uralkodó korstílusának, a romantikának a szülötte. Ez a szemlélet többek között a szabadság eszményítésének jegyében fordul szembe a XVIII. század művészeti ízlésével és az azt szabályokban rögzítő klasszicista esztétikával. A természetesség kultusza összefügg az irányzat népköltészet iránti érdeklődésével, a romlatlan, mesterkéltség nélküli, egyszerű népi művészethez – mint ősforráshoz – való visszatérés programjával. A népdalok, népballadák kutatása, gyűjtése és olykor hamisítása is ekkor, a XIX. század első felében vált általánossá. Hazánkban Erdélyi János és Kriza János voltak a gyűjtőmunka úttörői, s a kutatással párhuzamosan egyre több költőnk jelentkezett népdalszerű versekkel.

11. Az alábbi két idézet a népköltészetről, illetve a népköltészet és az ún. műköltészet viszonyáról, kapcsolatáról szól: „Csodálatos varázsuk van ezeknek a népdaloknak. A műköltők olyasformán akarnák utánozni ezeket a természeti termékeket, ahogyan a mesterséges ásványvizet gyártják. De ha kémiai eljárásaikkal alkatrészeit ki is derítik: elillan előlük az, ami a legfontosabb, a pótolhatatlan szimpatikus természeti erő.” (Heinrich Heine, 1797–1856, német költő) „Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egypár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az aristokratiát!” (Petőfi Sándor levele Arany Jánoshoz, 1847. február 4.) a) Vesd össze a két idézetet! Fogalmazd meg röviden (maximum 100 szóban), mi a leglényegesebb különbség közöttük!

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M


b) Keresd meg Kölcsey Nemzeti hagyományok című értekezésében a népköltészetről szóló bekezdést, és hasonlítsd össze Heine fenti gondolatával!

c) Állapítsd meg, hány állítás fogalmazódik meg a Petőfi-idézetben! Fogalmazd meg ezeket az állításokat saját szavaiddal egy-egy mondatban!

d) Csoportokban rendezzetek vitát a Petőfi-idézetben megfogalmazott állításokról! Utána vessétek össze a csoportokban megfogalmazott vélekedéseket!

10 5

10 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

12. Nézz utána az alábbi kifejezések jelentésének! a) image

b) marketing

c) PR


Sztárcsinálók Kétségtelen, hogy Petőfi mint népies költő, a bordalok és népdalok költője robbant be a magyar irodalmi életbe, s valóban berobbant: népszerűsége soha nem látott tempóban növekedett. Eötvös József2 így emlékezik vissza 1847-ben Petőfi pályakezdésére: „Nem emlékszem irodalmunkban senkire, ki első föllépése után oly rövid idő alatt a közfigyelmet magára vonta volna, mint Petőfi. Alig jelentek meg első dalai, s Vörösmarty, kinek e részbeni tekintélyét senki nem vonhatja kétségbe, örömragyogó arcokkal hirdeté fényes reményeit; alig múlt el néhány hét, s a dalokhoz zene készült, s a költő már a népnek ajkairól hallá szavait.” Tény, hogy jó néhány Petőfi-vers él a köztudatban úgy, hogy a szöveget (és sokszor a dallamot) ismerők egy része nincs is tisztában a szerző kilétével. A Tíz pár csókot egyvégbül... kezdetű versről például sokan gondolják, hogy eredeti népdal, holott Petőfi írta Koltón 1847 októberében. Számos népdalszerű Petőfi-vers vált valóban népdallá, természetesen utólag szerzett dallammal, és van olyan vers, amelynek több dalfeldolgozása is született (a Temetésre szól az ének... kezdetűnek például nem kevesebb, mint tizenöt). Mindez nem volt ellentétes Petőfi költői alkatával és szemléletmódjával. Ám a népies költő figurájának kialakítása és folyamatos építése éppúgy a költő tudatosan kimunkált irodalmi karrierjének része is. Vahot Imre későbbi visszaemlékezésében így vall erről: 2 Eötvös József (1813–1871): író, költő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Kisfaludy-társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a XIX. századi magyar regény jelentős mestere.

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M


Hogy még jobb kedvet kapjon a verseléshez, s még magyarosabb szabású költeményeket írjon, mindjárt kezdetben csináltattam neki népies magyar ruhát ... Tóth Gáspárral, ki már azelőtt több csinos atilla- és Zrínyi dolmányt készített számomra, szépen felöltöztettük Petőfit magyar divatlapi szerkesztősegéddé, magyar népköltővé, mintha csak a magyar nemzeti múzsánk papi öltönyét vette volna magára, kivetkőzvén Thalia vándorpapi gúnyájából. Petőfi népszerűsége és gyors karrierje szinte példa nélkül való a magyar irodalom történetében. 1842-ben jelenik meg nyomtatásban első verse (még Petrovics Sándor néven), s két évvel később már kiadják első gyűjteményes kötetét (Versek 1842–1844), majd egy évre rá a következőt Versek II. címmel. 1845 tavaszán, miután kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből, felvidéki körútra indul, amely valóságos diadalmenetté alakul. Több helyen – Késmárkon, Eperjesen – fáklyás zenével köszöntik, Gömör megye táblabírájává választják, mindenütt ünneplik. Hazatérte után azonnal megjelennek a felvidéki útról tudósító Úti jegyzetek. 1847-ben a huszonnégy éves költőnek Összes költemények címmel díszkiadásban adják ki verseit, amelynek borítóján a Petőfi név már önmagában, keresztnév nélkül díszeleg.

14. Tekinthető-e Vahot fent leírt mesterkedése korabeli marketingfogásnak? 15. Mi a véleményed ebből a szempontból arról, hogy Petőfi jó néhány versét Pönögei Kis Pál néven publikálta? 16. Keress példákat a mai művészeti életből (pl. a popzene világából) hasonló megoldásokra!

17. A Sztárcsinálók című szövegrész utolsó bekezdésében életrajzi mozzanatokat olvashattál. Hogyan értékeled ezeket a téma, azaz Petőfi tudatos karriertervezése szempontjából? Véleményedet fejtsd ki egy-egy rövid bekezdésben!

10 7

10 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

18. Ismersz-e a fentieken kívül olyan eseményeket Petőfi életútjából, amelyek szintén tekinthetők saját (vagy éppen mások) költészetét népszerűsítő marketingfogásnak?

19. Olvasd el a következő oldalon található szöveget!

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M


A z „irodalmi gépezet” A Petőfi-életrajzok jobbára a költő életútjának azon mozzanatait emelik ki, amelyek a versekben kibontakozó nincstelen, ám szabad, mindenkitől független bohém vándorpoéta alakjával azonosíthatók. Az a másik portré, amely a valóban független irodalmi karriert anyagi szempontból is gondosan megtervező, s versei honoráriumából – méltán – jómódban élő Petőfié, kevésbé ismert. A kortársak alábbi vallomásaiból azonban jól kiolvasható ez is. „Egész Petőfi korszakáig nem érte el azt magyar költő, hogy mellékhivatal nélkül, vagy legalább akadémiai tagság nélkül, szellemi munkái után megéljen; még családot is tartson.” (Jókai Mór, 1892) „Petőfi legbüszkébb lehetett arra, hogy ami Magyarországon addig soha nem történt, csupán a kiadók által keresve keresett versei jövedelméből illően és úri módon megélhetett…” (Vahot Imre, 1891) Petőfi és írótársai – elsősorban Jókai – felismerték, hogy a polgárosodó, iparosodó Magyarországon az irodalmat és az írói-költői tevékenységet is a kor szellemének megfelelő módon lehet és kell felfogni. Az írók ebben a felfogásban többé nem gazdag mecénásoknak, művészetpártoló főuraknak kiszolgáltatott különcök, hanem a piac törvényei szerint működő mesteremberek, akik termékeik áruba bocsátásából élnek meg – jól vagy kevésbé jól. Kitűnően példázza a korabeli viszonyokat a divatlapok közötti konkurenciaharc kiéleződése, s az ennek kapcsán fellángoló vita. 1847-ben Vahot Imre éles hangon bírálta a lapjától eltávolodott s egyre inkább máshol publikáló fiatal írókat és költőket. „Iparlovagoknak” nevezte őket, akikben „az irodalom iránti buzgó ügyszerelmet haszonleső önösség váltá fel”, s akik „nagyobbára a piacról élnek”. Vahot támadására az Életképek újonnan kinevezett szerkesztője, a huszonkét éves Jókai válaszolt, nem visszautasítva, hanem vállalva „az irodalmi iparűzés” vádját: „Az írók bizony a piacról élnek, s sehogy nem lehet rávenni őket, hogy koplaljanak, bármint iparkodjunk is őket összevetett vállakkal kapacitálni ennek üdvös volta felől: már itt sem szép szó, sem fenyegetés nem használ.” A kialakuló irodalmi iparnak egyik leghatékonyabban munkálkodó alakja volt Petőfi, aki tudatosan használta föl az „irodalmi gépezet”-et saját népszerűségének növelésére és folyamatos fenntartására. Méghozzá igen korszerű eszközökkel: pontosan kimunkált szerződésbe foglalt feltételekkel, egy ideig kizárólagos publikációs jogok átengedésével (éppen a később vádaskodó Vahot lapjának), valamint azzal a korban szokatlan s példa nélkül való fogással, hogy a Divatlap minden egyes számában megjelentette verseit. Ez utóbbi megoldás biztosította Petőfi állandó és folyamatos jelenlétét az irodalmi életben és köztudatban.

10 9

110


•

1 0 .

É V F O L Y A M

20. Az irodalmi ipar a) Gyűjtsetek érveket Vahot, illetve Jókai fenti vélekedése mellett és ellen! b) Rendezzetek vitát a kérdésről! Próbáljátok sok szempontból megvitatni a kérdést! 21. A konzervatív kritika legkedveltebb céltáblája természetesen az egyre népszerűbb Petőfi volt. A természet vadvirága kapcsán már olvashattál arról, hogy az ilyen kritikákra a költő gyakran válaszolt verssel (az említett költemény is egy kritikára adott válaszként jelent meg). Az alábbi szöveg a támadások jelentős részét közlő Honderű című divatlap ellen íródott, ám számos utalást tartalmaz a lapok közötti, többek között Petőfi verseiért is folyó konkurenciaharcra.

A HONDERÜHÖZ Oh Honderü, te Lázárok Lázára,

Oh Honderü, mi aztán a jutalmad

Te csak nevednek két bötűje vagy,

E sok jeles tulajdonságidért?

Nevednek vagy csak két végső bötűje...

Hiába, olyan a világ, mint régen:

Huzd meg magad, nehogy tovább ragadj.

Az érdem becsüléséhez nem ért.

E két bötű elől, hátúl olvasva

Lám annyi útál tégedet, ki a hont

Egyformán mondja meg mi-létedet.

Ha nem deríted is, de dőrited.

De én becsüllek! mert hisz aranyával

Szegény! Sajnállak... mert hisz aranyával

Fizetted egykor költeményimet.


Oh Honderü, te olyan szemtelen vagy,

De, Honderü, te vélem összetűztél,

Mint Kecskemétnek piacán a légy;

Te általad váltig karmoltatom...

Egyébiránt alávalóbb a légynél:

Mióta van, hogy meri ingerelni

Az még röpül, te csuszva, mászva mégy.

A hős oroszlánt a hitvány majom?...

De minden ember nem néz láb alá, majd

...De megbocsátok, hogy muzsámat mostan

Elgázolnak... vigyázz, mondom neked!

Oly irgalmatlanúl becsméreled;

Javad kivánom! mert hisz aranyával

Hisz aranyával fizetéd, s fizetnéd


Most is (ha adnám) költeményimet. Pest, 1845. augusztus elején

P E T Ő F I

É S

„ A Z

I R O D A L O M


a) Mi a megfejtése az első szakasz szójátékának? Magyarázd meg a két szó jelentését ebben a szövegkörnyezetben! Elölről olvasva:

Hátulról olvasva:

b) Értelmezd a refrén első soraiban megjelenő állításokat! Petőfi a komikum egyik jellegzetes eszközével él itt. Melyikkel?

c) Írj rövid esszét a versben megnyilvánuló költői magatartásról, különös tekintettel a refrénekben megnyilvánuló kettősségre!

111

7. A Z É R V E L Ő S Z Ö V E G F E L É P Í T É S E , A B E K E Z D É S , A TÉTELMONDAT ÉS A MONDAT TÖMB R EK L Á MOK

ÉS

A Z

ÉR ZEL MI

BEFOLYÁ SOL Á S

Ebben a modulban a mai nyilvános beszéddel fogtok megismerkedni reklámszövegeken és publicisztikán keresztül. Az itt következő feladatok a szövegek, főként az érvelő típusú szöveg szerkezetét mutatják be. Tudatosíthatjátok magatokban, milyen tartalmi és formai kritériumai vannak egy bekezdésnek, megismerkedtek a mondattömb fogalmával, emellett pedig felkészít benneteket arra, hogyan alkossatok önállóan bekezdésnyi szövegegységet. 1. A bekezdés a) Tagold Kosztolányi Dezső szövegét bekezdésekre! Ügyelj arra, hogy jól formált szöveget kapj mind formai, mind pedig tartalmi szempontból! Azt, hogy az életben micsoda a föltétlen érték, csak úgy tudhatjuk meg, hogy a halálhoz viszonyítjuk. Amennyiben ebben a szembeállításban egyes tulajdonságok semmivé zsugorodnak, nyilvánvaló, hogy csak látszatértékekről van szó, melyeknek a pillanat káprázata adott színt és csillogást. Tegyünk próbát! Illesszünk a halott szó elé különböző tulajdonságjelzőket. Írjuk ezt: a gazdag halott, a tudós halott, az elmés halott, a bátor halott, a józan halott, a körültekintő, lelkiismeretes, ügybuzgó, erélyes, előrelátó halott stb. Ezek a kapcsolatok kacagásra ingerelnek bennünket. Írjuk azonban ezt: a szomorú halott, a lángeszű halott, a szegény halott, a megbocsátó halott, a jóságos, önfeláldozó, kedves, hű, tiszta halott stb. Ha ilyesmit olvasunk, meghatódunk. Mi következik ebből? Az, hogy a gazdagság, tudás elmésség, bátorság, józanság, körültekintés, lelkiismeretesség, ügybuzgóság, erély, előrelátás olyan állapot vagy erény, mely esetleges, vitatható, s így múlandó, viszont az utóbbiak, a szomorúság, lángeszűség, szegénység, megbocsátás, jóság, önfeláldozás, kedvesség, hűség, tisztaság olyan értékek, melyek még a halál távlatában sem törpülnek el, még azon túl is élnek és világítanak. (Kosztolányi Dezső)

A Z

É R V E L Ő

S Z Ö V E G

F E L É P Í T É S E . . .

b) Milyen formai és tartalmi szempontok alapján osztottátok bekezdésekre a szöveget? Egészítsétek ki a pókhálóábrát!

FORMAI-VIZUÁLIS TAGOLÁS

TARTALMI TAGOLÁS

113

114


•

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Válaszd ki, melyik kezdő vagy záró mondat illik legjobban a bekezdés élére, illetve végére! A) [...] Egyedi személyiségük már akkor elkezd kialakulni, amikor még a méhben vannak. Kutatások bizonyítják, hogy azok a babák, akik sokat mozogtak a méhben, megszületésük után is többet lesznek ébren, és bár talán egy kicsit többet sírnak majd, a szülők nagy örömmel figyelhetik meg, hogy gyermekük személyisége már milyen korán elkezd fejlődni. a) A babák személyiségfejlődése b) Minden baba különleges. c) A babák sokat mozognak. B) Az állatok viselkedését tanulmányozó kutatók már régen felfigyeltek arra, hogy a tanulásra képes, fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen új tárgyak iránt érdeklődést mutatnak. A látáson túl a fajra jellemző módon szaglással, tapintással is igyekeznek ismereteket szerezni ezekről, hasonlóan ahhoz, hogy új környezetbe kerülve fölfedező útra indulnak. [...] a) Ezt nevezik explorációs viselkedésnek. b) Az explorációs viselkedés az emberre is jellemző. c) A kíváncsiság az alapja az explorációs viselkedésnek. C) [...] Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni. a) Az okosság és bölcsesség b) Az okosság nem bölcsesség. c) Miért kerüljük az okosakat? 3. Foglaljuk össze, amit a bekezdésről eddig megállapítottunk, összegyűjtöttünk! A BEKEZDÉS a prózai szövegek formai és tartalmi szempontból önálló egysége. Általában több szövegmondatból áll, amelyek tartalmi szempontból erős kohézióval rendelkeznek, de állhat egyetlen mondatból is. A többmondatos bekezdésekben egy TÉTELMONDAT található, amely a bekezdés tartalmi összefoglalóját adja. Ez leggyakrabban az első mondat, de lehet az utolsó is. A bekezdést írásban és szóban egyaránt érzékeltetjük: szövegmondás esetén szünet tartásával, hanglejtéssel, írásban pedig sorkihagyással, beljebb kezdéssel.

A Z

É R V E L Ő

S Z Ö V E G


4. Logikai viszonyok a bekezdésben a) Válassz a megadott kötőszók közül, hogy kifejtetté tedd a logikai viszonyokat (kapcsolatot, ellentétet, érveket, esetleg következtetéseket) az alábbi bekezdés szövegmondatai között! (1) hiszen, ugyanis, tudniillik (2) így, ezért, tehát (3) de, azonban, ezzel szemben (4) és, emellett, sőt Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elő. [______________] Ennek éppen az ellenkezője az igaz. [______________] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. [______________] A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. (Illyés Gyula) b) Melyik csoportból nem választottál kötőszót? Miért?

5. A logikai viszonyok és a kötőszók a) Párosítsd össze az előző feladatban megadott kötőszókat azzal a logikai viszonnyal, amelyre utalnak! Írd be őket a táblázat 1. oszlopába! KAPCSOLAT, HOZZÁTOLDÁS ELLENTÉT KÖVETKEZMÉNY (OK-OKOZATI VISZONY) MAGYARÁZAT (OKOZAT-OK VISZONY)

b) Melyik jelölést melyik viszonyhoz kapcsolnád? Rajzold be őket a táblázat 2. oszlopába!

; ; ; + c) A mondatokat számokkal jelöve rajzold fel a viszonyokat az idézett Illyés-szöveg mondatai között!

115

116


•

1 0 .

É V F O L Y A M

6. A mondatok sorrendje és felcserélhetősége a) Vajon a mondatok sorrendje szabadon felcserélhető? Elvben hány variáció lehetséges?

b) Melyik viszony változik, ha felcseréljük a mondatok sorrendjét? Miért?

c) Próbáld meg [4]-[1]-[3]-[2] sorrendbe állítani a mondatokat!

7. Foglaljuk össze, amit a mondatok közötti tartalmi-logikai viszonyokról eddig megállapítottunk! A mondatok különböző feltételektől függően nem állhatnak akármilyen sorrendben egymás után. Azok a logikai viszonyok, amelyeket felismertetek a szövegben, nem az egyes mondatok között állnak fönn, ezért nem lehetséges mind a 24 féle mondatsorrend. A szöveg egyes mondatai között szorosabb kapcsolat van, így ezek mondat fölötti szövegegységeket, MONDATTÖMBÖKET alkotnak. Az érvelő típusú szöveg alapegysége tehát nem a mondat, hanem a bekezdésnél kisebb szövegegység, a mondattömb. A tömb mondatait változatos (fentebb már bemutatott) tartalmi-logikai viszonyok kapcsolják össze. Ha szövegvariációkat szeretnénk készíteni, akkor ezeknek az egységeknek a sorrendjét cserélhetjük csak fel, nem pedig a mondatokét. 8. Az előzőekben megismert Illyés-szöveg mondataiból a következő mondattömböket alkothatjuk meg a bekezdésen belül: [1]

[2 (3+4)]

Az ellentét az első mondat (a tételmondat) és a bekezdés többi mondata között áll fönn, tehát az első mondat itt önmagában egy tömb. A második mondattömböt a 2., 3. és 4. mondat alkotja. A 3. és a 4. szorosan összetartozik (ezek is mondattömböt alkotnak), és a kettő együtt okolja meg a 2. mondatot.

A Z

É R V E L Ő

S Z Ö V E G


a) Figyelembe véve a tömböket, a bekezdés hányféle variációját tudjátok elkészíteni? Kártyák segítségével állítsátok össze az összes lehetséges variációt! b) Írjátok fel a lehetséges sorrendeket számokkal jelölve a szöveg mondatait és feltüntetve a mondattömböket!

9. Közösen beszéljétek meg a [2 (4+3)] veget! Írjátok is le a végső változatot!

[1] sorrendi változatnak megfelelő szö-

117

118


•

1 0 .

É V F O L Y A M

10. Alkosd meg az előzőek alapján a következő sorrendeknek megfelelő szövegeket! Tedd ki mindig a logikai viszonyt jelölő kötőszókat is! a) [1] [(3+4) 2]

b) [(3+4) 2] [1]

A Z

É R V E L Ő

S Z Ö V E G


Ahogy az előző feladatokból kiderült, az érvelő típusú szövegeknek (beszédek, esszék, publicisztika stb.) meglehetősen kötött a szerkezeti felépítésük. Ez a kötött forma arra szolgál, hogy a szöveg elérje hatását, hasson az érzelmekre, de főként az értelemre. A fent említett szövegtípusok általában terjedelmesek, csak akkor tudják a várt hatást elérni, ha szerkezetük jól felépített, ha könnyen érthetők és követhetők. Azonban nem csak efféle szövegekkel lehet hatni a befogadóra. A mindennapi életben gyakrabban találkozunk rövid, ám nagy hatást elérni szándékozó szövegekkel, mint pl. reklám, áruismertetés, hirdetés stb. A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy ezek a szövegek milyen módon hatnak a befogadóra, milyen módon tudják elérni a kívánt hatást.

11. Gyűjtsétek össze pókhálóábrával minél több tulajdonságát a beszédnek és az érvelő szövegnek, valamint ezzel összehasonlítva a reklámnak és a hirdetésnek!

BESZÉD, ÉRVELŐ SZÖVEG

REKLÁM, HIRDETÉS

119

12 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

12. Miért hatásosak a reklámszövegek? a) Olvassátok el az alábbi reklámszöveget!

Vaaaoo! Mindenki a gazdája szeretne lenni, mert szófogadó, hűséges, játékos, és az ára is nagyon szelíd! A Varitel K-19 „Mobiphone” csomagban már 15 900 forintért Ön mellé szegődik! Még egy jó hír, a kistestvér, a Varitel A-19-es továbbra is csak 9900 Ft! Vaaaoo! Nem csal a szimata. b) Mit reklámoz?

c) A reklámozott tárgyon kívül mire, illetve kire történik még utalás?

d) Mely szavak utalnak egyszerre több dologra és mire?

A Z

É R V E L Ő

S Z Ö V E G


13. Rendezd el az ábrában a reklámszöveg szavait a négy utalt elemhez kapcsolva! a) Írd be a láncok elemeit (szavakat, kifejezéseket)! b) Kösd össze vonallal azokat az elemeket, amelyek több láncban is megtalálhatók!

telefon

kutya

akció

vásárló

12 1

12 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

14. Elemezd a következő reklámszövegeket! a) Mit reklámozhatnak? b) Melyek a hatás, vagyis a vásárlásra késztetés eszközei? c) Van-e a szövegben többértelmű kifejezés, s ha igen, melyik?

Hűlt helye a meghűlésnek. (1) (2) (3) Jégre itt a nyár! (1) (2) (3) Torkon ragadja a torokfájást. (1) (2) (3) Előhívjuk a mosolyát! (1) (2) (3) Több mint száz éve jól fest a falon. (1) (2) (3)

A Z

É R V E L Ő

S Z Ö V E G


d) Gyűjtsél hasonló reklámszövegeket, és elemezd, hogy milyen eszközzel hatnak!

12 3

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents