SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv

5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

ILLÚZIÓK ELVESZ TÉSE – REGÉNY EKBEN ÉS DR Á M ÁKBAN

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

TARTALOM

I L L Ú Z I Ó K E LV E S Z T É S E – R E G É N Y E K B E N É S D R Á M Á K B A N

5

BALZAC: GORIOT APÓ

28

STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE

42

EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY – F. S C OT T F I T ZG E R A L D : A N AG Y G A T S B Y

69

A S S ZO N Y S O R S O K A R E A L I Z M U S K É S Ő T I Z E N K I L E N C E D I K S Z Á Z A D I R E G É N Y E I N E K T Ü K R É B E N – F L AU B E R T: B O V A R Y N É É S TO L S Z TO J : A N N A K A R E N I N A

96

TO L S Z TO J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A

111

I B S E N : A V A D K AC S A

14 2

A Z A M E R I K A I Á LO M M I N T I L L Ú Z I Ó K , É L E T H A Z U G S Á G O K C S O K R A – ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA

16 1

A R E G É N Y E K É S D R Á M Á K H AT Á R Á N

1. B A L Z A C : G O R I O T A P Ó Ebben a modulban Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni, több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között összefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyait-fogalmait. Szeretnénk elemezni-értelmezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is. Vizsgálódásaink célja az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése is. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról. 1. Járjunk körül néhány fogalmat! a) Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát a megadott szóhoz, s próbáljátok meg definiálni a fogalmat! b) Egy-két példával illusztráljátok a fogalmat hasonlóan ahhoz, ahogy a szótárakban is szerepel! c) Beszéljétek meg a csoportban, hogy saját álmainkat, elképzeléseinket a jövőnkkel kapcsolatban befolyásolja-e egy ilyen regény, ilyen történet, s ha igen, akkor miben és mennyire! A közös megbeszélés során ismertessétek megállapításaitokat! A) VÁGY

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

Definíció, példák:

Vélemények:

B) SIKER

•

1 0 .

É V F O L Y A M

B A L Z A C :


Vélemények:

C) KARRIER

G O R I O T

A P Ó

7

8



Vélemények:

D) ÉLETCÉL

•

1 0 .

É V F O L Y A M

B A L Z A C :


Vélemények:

E) ÁLOM

G O R I O T

A P Ó

9

10



Vélemények:

F) ILLÚZIÓ

•

1 0 .

É V F O L Y A M

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó


Vélemények:

2. Van egy álmom Írj rövid, 8-10 mondatból álló fogalmazást arról, hogy „mi szeretnél lenni”, milyen – másokkal is megosztható – álmod, életcélod van, amit szeretnél valamikor elérni, megvalósítani. Feltétlenül írj arról is, hogy mindezt hogyan, milyen eszközökkel (kinek, minek a segítségével stb.) szeretnéd teljesíteni! Ha úgy érzed, hogy saját elképzeléseid összehasonlíthatók, összevethetők a regény hőseinek elképzeléseivel, álmaival, akkor erről is írj!

11

12


•

1 0 .

É V F O L Y A M

3. Felidéző – amit a regény műfajáról tudunk A) Regény, novella, elbeszélés Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

Kiegészítés:

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

B) Elbeszélő (narrátor), elbeszéléstechnikák (elbeszélő módok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

Kiegészítés:

C) Jellemzés, ábrázolásmód (szereplők, mellékalakok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is!

13

14


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

Kiegészítés:

D) Regénytér, regényidő Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

Kiegészítés:

E) Cselekmény, epizód, jelenet Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

Kiegészítés:

15

16


•

1 0 .

É V F O L Y A M

F) Párbeszéd, monológ Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk:

Kiegészítés:

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

4. Goriot és/vagy Rastignac – ki a regény főszereplője? A), B), C) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Rastignac! Érveink, bizonyítékaink:

D), E), F) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Goriot! Érveink, bizonyítékaink:

5. Mit tudunk a főhősökről, és honnan tudjuk? A), B), C) Gyűjtsetek információkat Goriot-ról!

17

18


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba!

G O R I OT ÉL E T Ú T J A VÁ Z L ATO S A N

HONNAN TUDJUK?

KIEGÉSZÍTÉSEK

D), E), F) Gyűjtsetek információkat Rastignacról! a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba!

B A L Z A C :

R ASTIGNAC ÉLETÚTJA VÁ Z L ATO S A N

HONNAN TUDJUK?

G O R I O T

A P Ó

KIEGÉSZÍTÉSEK

6. Életutak, életstratégiák – párhuzamok, ellentétek, kettősségek a) Az elkészített vázlat alapján foglaljátok össze magatoknak, hogy kik és mik játszottak meghatározó szerepet Rastignac, illetve Goriot előrejutásának sikerében, sikertelenségében! Erről készítsetek egy rövid közös jegyzetet!

19

20


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Voltak-e, s ha igen, mik voltak a főhősök álmai, illúziói?

c) Fogalmazzátok meg, hogy szerintetek mi lehetett a főszereplők életstratégiája, hogyan próbáltak karriert csinálni!

d) Melyek kettejük életének közös momentumai, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a két életútban?

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

e) A közös megbeszélés során ismertessétek véleményeteket, érveljetek állításaitok, közös gondolataitok mellett! 7. „Látás” és „vakság” – Házi feladat Írj kisebb esszét (egy-másfél oldal terjedelemben) arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: – Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? – Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? – Hogyan függ össze a látás – nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? – Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? – Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? – Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak? 8. Készítsetek csoportban jegyzetet a kártyán kihúzott szereplő(k) „látásáról”, illetve „vakságáról”! Gyűjtsétek össze, hogy a nektek jutott szereplő(k) mit lát(nak), vesz(nek) észre, mi az, amit nem (konkrétan, illetve metaforikus-szimbolikus értelemben), és miért! Külön térjetek ki arra is, hogy az adott szereplő látása, illetve nem látása mivel van összefüggésben (pl. mi eredményezi, okozza „tisztán látását” vagy „vakságát”)!

21

22


•

1 0 .

É V F O L Y A M

9. Szereplők térben és időben – elbeszélői módszerek Alkossatok 5-6 fős csoportokat, és osszátok fel a csoporton belül a feladatokat! (Érdemes például az a) feladatot több embernek végezni.) Ezután a regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Munkátok végeztével számoljatok be a csoportnak, majd a közös megbeszélés során egészítsétek ki megoldásaitokat, ha szükséges! a) Mikor játszódik a történet? Körülbelül mennyi idő alatt játszódik le a történet cselekménye? Melyek azok az események, amelyek esetében fontosnak érzitek annak időpontját, és miért?

b) Készítsetek rövid vázlatot (esetleg rajzot) a regény fő helyszínéről, a penzióról és annak lakóiról!

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

c) Gyűjtsétek össze a regény – a penzió mellett – szerintetek fontos helyszíneit!

d) Gyűjtsétek össze és röviden mutassátok be azokat a szereplőket, akik nem köthetők a penzióhoz!

23

24


•

1 0 .

É V F O L Y A M

10. Lehetséges értelmezések – értelmezési lehetőségek Feladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.) Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is! 11. Goriot temetése – mit is olvastunk? Hallgasd figyelmesen a felolvasást! A felolvasás alatt készíts vázlatos jegyzetet, feljegyzéseket azzal kapcsolatban, hogy Rastignac viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy már elvesztette régi énjét („tiszta, nemes lelkű fiatalember”), illetve amelyek arra, hogy még őriz régi önmagából értékeket!

12. Írj rövid esszét A regény és én címmel! Írásodban hivatkozhatsz az elmúlt órákon elhangzottakra (illúziók, siker, karrier, bűn, szeretet stb.), de felvethetsz olyan szempontot is, amely nem szerepelt az órákon. 13. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást!

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

Honoré de Balzac (1799 –1850) Élete és pályája 1799-ben, paraszti eredetű családban született Tours-ban a francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, Honoré de Balzac, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811–1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: „[Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett.” Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet – a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt. Nem családjában nevelkedett, hanem egy csendőr családjában, s később is külön élt szüleitől. Iskoláit az Oratoriens de Vend�me Kollégium bentlakó diákjaként, majd a párizsi egyetem jogi fakultásán végezte. Írnokként helyezkedett el, s közben a Sorbonne irodalmi és filozófiai előadásait hallgatta. 1822-ben ismerkedett meg Mme de Bernyvel – első nagy szerelme 22 évvel volt nála idősebb. Írással eleinte csak mint kereseti forrással foglalkozott, a húszas években több mint harminc regénye jelent meg. Ezeket később megtagadta, csak az 1829-ben keletkezett HUHOGÓKat vette be nagy regényciklusába, az EMBERI SZÍNJÁTÉKba. Második, botrányoktól sem mentes kapcsolata d’Abrantes hercegnőhöz fűzte (1828–29). Legendássá, irodalmi témává vált hosszú szerelmi kapcsolata a lengyel származású Hanska grófnővel (1832-től), akit a férj halála után feleségül is vett (1842), de közös életüket beárnyékolta az író egyre súlyosbodó betegsége, gyermekük halála (1846). Felesége halála után nem sokkal annak lányát vette feleségül (1850). Híressé lett anyagi problémái miatt is, ifjú korában betűöntödét, könyvkiadót alapított, mely hamarosan csődbe ment, s a hitelezők állandóan üldözték. Párizsi házának több bejárata is volt, ha netán a kellemetlen látogatók elől gyorsan kellett távoznia. Később is furcsa vállalkozásokba fogott, pl. a Sévres melletti Jardies-birtokon ananászültetvényt akart létrehozni, de a szardíniai, római kori aranybányák újrafeltárását is „tervezte”. Anekdoták szólnak arról is, hogyan keverte össze regényalakjait barátaival, ismerőseivel, élő személyekkel: állítólag sokszor regényalakjai nevén szólított meg másokat, s halála előtt orvos-szereplőjéért, Bianchonért küldetett. A megfeszített munka (képes volt már a nyomdai kefelevonatok elkészülte után újraírni műveit, fejezeteit), a nagyvilági élet, az állandó feszültségek, szenvedélyek (nagy kávéivó volt) megviselték egészségét, utolsó éveiben sokat betegeskedett, s a magánéleti veszteségek mellett alkotói kudarcok is érték (pl. 1849-ben a Francia Akadémián). Nem sokkal második házassága után, 1850. augusztus 18-án halt meg.

25

26


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A z Emberi Színjáték (Comédie Humaine) Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, „életútjának felén” fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, XIX. századi „útjának” történetét. Regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófiai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A „tanulmányok” elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. A három nagy témakörön belül kisebb „altémák”-ban csoportosította alkotásait. Az Erkölcsi tanulmányok altémái a következők: – Jelenetek a magánéletből (pl. A HARMINCÉVES ASSZONY, 1831–34; GORIOT APÓ, 1834–35) – Jelenetek a vidéki életből (pl. EUGÉNIE GRANDET, 1833; ELVESZETT ILLÚZIÓK, 1837–43) – Jelenetek a falusi életből (pl. A VIDÉKI ORVOS, 1833; A FALUSI PLÉBÁNOS, 1838–39; PARASZTOK, 1844) – Jelenetek a katonai életből (pl. HUHOGÓK, 1829; SIVATAGI SZENVEDÉLY, 1830) – Jelenetek a politikai életből (pl. A REJTÉLY, 1841; AZ ARCISI KÉPVISELŐ, 1847) – Jelenetek a párizsi életből (pl. KURTIZÁNOK TÜNDÖKLÉSE ÉS NYOMORÚSÁGA, 1838–47; A NUCINGEN-HÁZ, 1838; GOBSECK, 1830; EGY ÜZLETEMBER, 1845; BETTI NÉNI, 1846) A filozófiai tanulmányok közé tartozó művek A SZAMÁRBŐR című regénye (1831), illetve A VÖRÖS VENDÉGFOGADÓ (1831), AZ ISMERETLEN REMEKMŰ (1831) és AZ ABSZOLÚTUM KUTATÁSA (1834) című művei. Az elemző tanulmányok közé – melyekben a társadalmi létezés kérdései (A társadalmi élet patológiája) állnak a középpontban – tartozó művek A HÁZASÉLET FIZIOLÓGIÁJA (1829) és A HÁZASÉLET KIS GYÖTRELMEI (1845). Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisregény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között – a metaforikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett – a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy „magukkal hozzák” a történetbe a másik vagy több más történetet. Balzacban 1833 táján vetődött fel a visszatérő figurák ötlete, s ezért korábbi műveit is – melyek részévé váltak a regényciklusnak – átdolgozta. Tanulmányainak, „tudományos módszerének” alapja a megfigyelés és a kifejezés (megjelenítés), irodalmi alakjai valóban „élnek”, társadalmi viselkedésük, magatartásuk, problémáik, gondolataik a világban élő, létező emberek gesztusai, cselekvései, gondjai: Charles Baudelaire „akarattal színültig telt lelkeknek” nevezi Balzac alakjait. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudományos eredmé-

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

nyeket, megfigyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kérdések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok. Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: „A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható.” Balzac imádta Párizst, ezt a már múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és „bűnös” várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái. Balzac mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Általában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselekmény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen megszólítása ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: „Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani.” Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816–48 közötti korszakból. A típusok a Balzac regényvilágában (s nyilván a valóságban is) egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is ábrázol, mint amilyen az önéletrajzi ihletésű ELVESZETT ILLÚZIÓK főszereplője, David Séchard. Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfigyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából rekonstruálhatók a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásai, folyamatai, értékrendje, a különböző emberi, individuális problémák, egyén és közösség viszonyai, az erkölcsi állapotok. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, grófok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mélység, őszinteség, csak szokások, divatok. Balzac saját korának írója, történeteinek jelene a saját jelene, félmúltja, regényei abban a közegben és abban az időben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja. A kontemporalitás mellett műveinek időszerkezetére a linearitás jellemző, a cselekmény kezdőpontjától folyamatosan, a való idő ritmusában haladnak előre az események, a cselekmény szempontjából fontosabb előzményeket általában az elbeszélő közli.

27

2. S T E N D H A L : V Ö R Ö S É S F E K E T E Ebben a modulban Stendhal Vörös és fekete című regényével foglalkozunk. Célunk az, hogy részben önálló, tanulói kiselőadásokkal tárjuk fel a regény különböző rétegeit (cselekmény, tér- és időviszonyok, szereplők jelleme stb.), illetve hogy a regény egyes részleteinek feldolgozásával, elemzésével kísérletet tegyünk a regény értelmezésére. A pármunka és csoportmunka célja, hogy az egyes részletekből, mozaikokból képet alkothassunk a mű egészéről is. A kiselőadások alapján készített feljegyzések, vázlatok és a közös munkák eredményeinek felhasználásával pedig az a célunk, hogy az előző modulban elemzett Balzac-művel összehasonlítsuk a Stendhal-regényt. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni azt, hogy e művek között több szinten is kapcsolat van, nemcsak a kor, a stílus köti össze a két alkotást, hanem az a problémarendszer (s ehhez kapcsolódóan motívumok, cselekménymozzanatok), amely a XIX. századi társadalmakra (elsősorban a francia társadalomra) jellemző volt. 1. Színek a) Készítsetek közösen egy-egy pókhálóábrát a nektek jutott színekről! Mindkét színnel kapcsolatban együtt dolgozzatok! Írjatok fel minden ötletet, gondolatot, ami ezekről a színekről eszetekbe jut, ami kapcsolódik – akár konkrétan, akár szimbolikusan – az adott színekhez! b) A megbeszélés során alakítsátok át ábrátokat a megbeszéltek szerint!

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

2. Olvassátok el az alábbi szöveget, amely a Stendhal regényében szereplő két színt próbálja értelmezni! a) Vessétek össze az órán korábban elhangzottakkal a szöveg ajánlásait (volt-e hasonló ötlet e két szín kapcsán)! b) Függetlenül attól, hogy olvastátok-e, ismeritek-e a művet, fogalmazzátok meg véleményeteket a mű címéről, s azt a megbeszélés során ismertessétek a többiekkel is!

Stendhal: Vörös és fekete A regény címe talányos. A mű eredeti címe Julien volt, a szerző később döntött a cím megváltoztatásáról, a két szín nem motívuma a regénynek. A legismertebb értelmezések egyike a címet a rulettjáték két színével hozza összefüggésbe, mintha azt fejezné ki, hogy az élet nem más, mint szerencsejáték, életünk, sorsunk alakulásában a véletlen szerencse a meghatározó, vagy mintha azt fejezné ki, hogy a főszereplő igazi hazardőr (olyan szerencsejátékos, aki egy játszmában képes mindenét kockára tenni), aki addig nyer, míg utolsó tétjével mindenét elveszti. Más értelmezés szerint a két szín a főhős karrierjére, annak két alternatívájára – papi vagy katonai pálya – utal. A két szín metaforikus, jelképes tartalma még számos összefüggés lehetőségét veti fel (pl. fekete: bűn, halál; vörös: vér, szerelem stb.), melyek akár az előzőeket kiegészítve, akár önmagukban is befolyásol(hat)ják a mű értelmezését.

3. Julien regénye Az elhangzó kiselőadások alapján készíts vázlatot, jegyzetet! (Ezekre később is szükséged lesz.) Ha felmerülnek benned kérdések, akkor tedd fel az előadóknak!

29

30


•

1 0 .

É V F O L Y A M

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

4. Részletező Olvassátok el a regény megadott fejezetét, s válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! A kiselőadások alapján készült jegyzeteitek segíthetnek ebben. A) Olvassátok el a regény 1. részének 15. fejezetét (Kakaskukorékolás)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Mi a véleményetek Julienről e fejezet alapján? Hogyan ítélitek meg tetteit?

b) Fogalmazzátok meg a véleményeteket de Rênalné viselkedéséről, gondolatairól! Szerintetek miért érti félre az asszony Julien viselkedését?

31

32


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót!

B) Olvassátok el a regény 1. részének 20. fejezetét (Névtelen levelek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Fogalmazzátok meg véleményeteket Julienről! Hogyan fogadja de Rênalné levelét?

b) Mi a véleményetek az asszony leveléről? Szerintetek hogyan fog viselkedni Julien ezek után, milyen reakciói lesznek az üzenetre?

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

c) Milyennek ítélitek a két fél viszonyát a levél alapján?

C) Olvassátok el a regény 2. részének 5. fejezetét (Egy érzékeny fiatalember és egy vallásos arisztokrata hölgy)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Mit tud meg a befogadó e fejezetből, milyen fontos esemény történt Julien életében, hol tart a karrierje?

b) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez, a hősével történtekhez? Milyen módon ismerteti az eseményeket?

33

34


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót! A mottó mely részletére utal a fejezetnek?

D) Olvassátok el a regény 2. részének 19. fejezetét (A vígopera)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Fogalmazzátok meg, hogy Mathilde miért vonzódik Julienhez! Értékeljétek, értelmezzétek a fejezet utolsó harmadában lévő szerelmi jelenetet! Mi lehet a magyarázata Mathilde viselkedésének?

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

b) Értékeljétek Julien viselkedését, reakcióit!

c) Mi a véleményetek az elbeszélő zárójelbe tett reflexióiról? Vajon miért magyarázkodik, miért értelmezi hosszasan az eseményeket? Fogalmazzátok meg azt is, hogy mi a véleményetek erről az elbeszélői módszerről!

E) Olvassátok el a regény 2. részének 36. fejezetét (Szomorú részletek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Hogyan viselkedik Julien a börtönben? Fogalmazzátok meg véleményeteket gondolatairól, börtönbéli elmélkedéseiről!

35

36


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien Mathilde-hoz írt levelét! Miért szakít ilyen határozottsággal a feleségével, miért kéri arra, hogy ne beszéljen róla gyermeküknek? Milyennek ítélitek a főszereplő alakját a fejezet alapján?

c) Elemezzétek, értelmezzétek közösen a fejezet utolsó öt bekezdését! A főhős monológja átértékeli-e a korábban olvasottakat, s ha igen, miben és mennyire?

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

F) Olvassátok el a regény 2. részének 44. fejezetét! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Ennek a fejezetnek, csakúgy, mint az ezt megelőző kettőnek és az utolsó fejezetnek, nincs címe és mottója (az előző 41-nek van!). Fogalmazzátok meg véleményeteket, hogy mi lehet ennek az oka!

b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien viselkedését! Hogyan „analizálja” életét, sorsát a főhős? Átértékelődik-e az olvasóban ezáltal Julien Sorel jelleme, alakja?

c) Miért jut eszébe többször is de Rênalné? Miért utasítja el Mathilde-ot és Mathilde segítségét?

37

38


•

1 0 .

É V F O L Y A M

5. A tudatos halál Olvassátok el az alábbi részletet a regényből! Beszéljétek meg egymással az olvasottakat, majd fogalmazzátok meg válaszaitokat a kérdésekre! A megoldás során használjátok a kiselőadás alapján készített jegyzeteiteket, idézzétek fel a regényről szerzett ismereteiteket! „Esküdt uraim! – kezdte Julien. – Borzadok mások megvetésétől. Azt hittem, a halál pillanatában legyőzhetem ezt az érzést!... Most mégis szólanom kell… Nem vagyok olyan szerencsés, hogy az önök osztályához tarozzam… Paraszt vagyok, aki fellázadt hitvány sorsa ellen! – Semmiféle kegyelmet nem kérek önöktől! – erősítette a hangját. – Nem remélek semmit, meg fogok halni, s méltán halok meg! Egy tiszteletre, hódolatra méltó asszony életére törtem, pedig de Rênalné úgy bánt velem, mit egy anya. Bűnöm rettenetes, előre megfontolt szándékkal követtem el. Megérdemlem a halált, esküdt urak. De ha nem is volnék ilyen bűnös, akadnak itt olyanok, akik nem törődnek azzal, ami fiatalságomban szánalmat érdemel, bennem szeretnék megbüntetni és örökre megfélemlíteni azokat a fiatalokat, akik elnyomott osztályban, szegényen születtek s mégis oly szerencsések, hogy tanulhattak, és olyan vakmerők, hogy keveredni merészeltek a „társaság”gal, a gőgös gazdagok világával! – Uraim, ez a bűnöm, és annál szigorúbb lesz a büntetésem, mert más osztálybeliek ítélkeznek fölöttem. Az esküdtek padsoraiban egyetlen parasztot sem látok, csak megbotránkozó polgárokat…” a) Elemezzétek, értelmezzétek Julien szavait, melyeket az utolsó szó jogán mond! Miért hangsúlyozza – szerintetek – származását, s vajon mit érthet a „társaság”-gal való keveredés alatt?

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

b) Mennyiben járulnak hozzá e szavak a regény értelmezéséhez?

c) Átértékelődik-e a főszereplő alakja számotokra e beszéd hatására?

d) Véleményetek szerint Julien provokálja-e saját ítéletét? Szerintetek, ha másképpen beszél, kaphatott volna-e más ítéletet, netán kegyelmet?

39

40


•

1 0 .

É V F O L Y A M

6. Vádolom! Védem! Írj rövid vádbeszédet vagy védőbeszédet Julien Sorel ügyében! Törekedhetsz arra (ha vannak ilyen ismereteid), hogy írásod formailag is emlékeztessen az ügyészek, illetve ügyvédek stílusára, alkalmazott formuláira, de elsősorban azokat az érveket és ellenérveket próbáld számba venni, amelyek Julien mellett vagy ellene szólnak! Ügyelj arra, hogy mindkét beszédnek a tényekből (a tényállásból) kell kiindulnia, s kell, hogy tartalmazzon válaszokat az ellenérvekre! 7. Eugène és/vagy Julien – te kit választanál? Írj egy 1-1,5 oldal terjedelmű esszét Balzac és Stendhal hőseiről – Rastignacról és Julien Sorelről – a következő címmel: Eugène és/vagy Julien! Az előző órákon készült vázlataid, jegyzeteid s természetesen az olvasmányok alapján nyilván kialakult benned valamilyen vélemény a két fiatalemberről. Írásodban arra törekedj, hogy a számodra vonzóbb, szimpatikusabb hős értékeit, érdemeit hasonlítsd össze a másik hősével, s indokold meg választásodat! Ha egyik fiatalember sorsa, élete sem elfogadható számodra, akkor módosíthatod a címet (pl. Eugène sem, Julien sem). 8. Olvasd el a szerzőről szóló szöveget!

Stendhal (1783–1842) Stendhal (eredeti neve Henri Beyle) a francia realizmus egyik első alakja, így tartja számon az irodalomtörténeti hagyomány, de az ő műveiben is megjelenik egyfajta kettősség: romantika és realizmus keveredése. Grenoble-ban született, jómódú polgárcsaládban, szüleinek mély vallásossága, apjának royalista nézetei lázadóvá tették. De nemcsak szülei ellen lázadt, szülővárosát is szűknek érezte, s később mindent elkövetett annak érdekében, hogy Párizsba, külföldre juthasson. Fiatal korában nemcsak az irodalomban, hanem a matematika terén is sikereket ért el, s e tudomány mindig kedvelt maradt számára. Híve volt a forradalom eszméinek, a napóleoni háborúk idején részt vett a franciák számára katasztrofális vereséggel végződő orosz hadjáratban (1810-ben az Államtanács tanácsosa is volt), a Bourbon- restauráció idején újságíróként tevékenykedett, s hosszabb időszakokat töltött az általa a „szenvedélyek és művészetek hazájának” aposztrofált Itáliában (1814–21 között Milánóban élt, 1830-tól Franciaország trieszti, majd Civita Vecchia-i konzulja volt). Bonapartista volt, de sosem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy császárrá koronáztatta magát, úgy érezte, hogy ezáltal legnagyobb eszméjét: a szabadság eszményét csúfolta meg. Napóleonban az erényességet, erélyt és a megalkuvást nem ismerő, sikerre való törekvést becsülte, s saját éle-

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

tét is ez jellemezte, miként regényhőseinek is ezek a legjellegzetesebb tulajdonságaik. A korabeli francia társadalomról lesújtó véleménye volt, gyűlölte a társadalomban eluralkodott kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust. A születőben, kialakulóban lévő polgári rendszernek elsősorban hibáit, ellentmondásait látta: vallott materializmusa, racionalizmusa ahhoz a következtetéshez vezették, hogy ebben a társadalomban nem lehet tartalmas életet élni, a tehetség szükségszerűen elsikkad, a kiemelkedő egyéniségek elszürkülnek. Írásművészetében semleges, szenvedélytelen stílus kialakítására törekedett, saját bevallása szerint mielőtt belefogott az írásba, Napóleon törvényeit olvasta, hogy a törvények száraz és tömör tisztasága visszafogja a stílusbeli „képmutatástól”. Stendhal élete nem mentes a különcségektől sem: Itália-imádata, a zene iránti rajongása mellett legendássá váltak kicsapongásai, szerelmi kalandjai is. Állandó rejtőzködése (különböző álneveken írt) megközelíthetetlenné tette személyiségét. Maga úgy gondolta, hogy műveit a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven, száz évvel később jut el odáig a publikum, hogy ne csak olvassa, meg is értse alkotásainak üzenetét. Irodalmi munkáinak első darabjai művészéletrajzok, tanulmányok voltak. Fontosabb munkái még a PÁRMAI KOLOSTOR (1839) című regénye, naplói, önéletrajzi művei (pl. HENRY BRULARD ÉLETE, EGOISTA EMLÉKEZÉSEK), A SZERELEMRŐL című tanulmánya és a VÖRÖS ÉS FEHÉR, valamint LAMIEL című, nem teljesen befejezett regényei.

41

3. E G Y H U S Z A D I K S Z Á Z A D I A M E R I K A I K A R R I E R R E G É N Y F. S C OT T FI T ZG E R A L D: A NAGY GATSBY Ebben a modulban Francis Scott Fitzgerald regényével, A nagy Gatsby-vel foglalkozunk. Célunk az, hogy a szöveg alapos és részletes elemzése során rámutassunk azokra a párhuzamokra, melyek e művet összekapcsolják az előző két modul során vizsgált művekkel, elsősorban Balzac regényével. Szeretnénk megvizsgálni azt, hogy azok a társadalmi, erkölcsi problémák, melyek meghatározták a XIX. századi regények hőseinek életét, sorsát, milyen módon jelennek meg egy XX. századi történetben. Szeretnénk feltárni a mű egyes részeinek újraolvasásával, részleteinek elemzésével e regény motívumait, metaforikus-szimbolikus eseményeit, történéseit, helyszíneit, tárgyait. Javaslatokat, válaszokat keresünk arra a kérdésre, hogy igazságnak, hazugságnak hol húzódnak a határai, mi a szerepe, mi lehet a szerepe életünkben, sorsunkban e fogalmaknak. Szeretnénk, ha e művel kapcsolatos véleményetekről, ítéleteitekről is születnének önálló szövegművek. 1. Amerikai álom a) Idézz fel 5 perc alatt minél több asszociációt, ismeretet, emléket az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről (ha hallottad már)!

b) Vessétek össze egymással ötleteiteket, gondolataitokat, s próbáljátok rendszerezni ezeket saját magatok által kitalált szempontok alapján!

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I

K A R R I E R R E G É N Y

c) A közös megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat! 2. A regény és én a) Fogalmazd meg a regénnyel kapcsolatban a számodra legfontosabb három kérdést, amely vagy a mű cselekményéhez, vagy a mű értelmezéséhez kapcsolódik! b) Fogalmazz meg három állítást a regénnyel kapcsolatban, melyekről úgy gondolod, hogy másoknak ezeket tartanád fontosnak közölni a műről! 3. New York, New York – a regény színterei A) A regény egyik fontos helyszíne Daisy és Tom háza. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 1. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Daisyék otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő!

b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek!

43

44


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

B) A regény egyik fontos helyszíne a címszereplő háza. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 5. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Gatsby otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő!


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a ház tulajdonosa között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


C) A regény fontos helyszínei Wilsonék műhelye, illetve Myrtle lakása. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 2. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja e helyszíneket (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Wilsonék otthonáról, illetve Myrtle lakásáról, milyen részleteket említ az elbeszélő!


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helyeknek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentésük, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

D) A regény meghatározó helyszíne a nagyváros, New York. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket, ahol az elbeszélő a városról és környékéről (pl. 2. fejezet) ír! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg erről a hatalmas városról, utcáiról, milyen részleteket említ az elbeszélő!

45

46


•

1 0 .

É V F O L Y A M


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége New Yorknak és a két partnak (East Egg, West Egg)? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

E) Az elbeszélő számára meghatározó helyszín a „Közép-nyugat” (Middle West). a) Mit tudunk meg erről a vidékről, miért oly fontos Nick számára? Keressétek ki azokat a részeket (pl. 1. és 9. fejezet), ahol erről ír az elbeszélő! Röviden írjátok össze, hogy mit tud meg az olvasó erről a vidékről!

b) Egy-két elbeszélői mondatot szó szerint idézzetek!

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége a Middle Westnek, vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

F) Gyűjtsétek össze a regény – általatok fontosnak tartott – helyszíneit (azokat is, amelyek nincsenek ábrázolva, mint pl. Oxford)! a) Keressetek egy-két jellemző elbeszélői mondatot, amely az általatok választott helyszínekre vonatkozik!

b) Fogalmazzátok meg, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel mutatja be a tereket az elbeszélő, s ebből mire következtethet az olvasó!

47

48


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Milyen szimbolikus-metaforikus jelentést hordoznak a helyszínek? Érzékelhető-e ez az elbeszélő szavaiból, vagy befogadói következtetések ezek? Válaszaitokat indokoljátok!

4. Mettől, meddig, mikor? – a regény időszerkezete 1. A) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Két esztendő távolából úgy emlékezem vissza erre a napra, a következő éjszakára, és a másnapra, hogy Gatsby házában és kertjében szünet nélkül rendőrökkel, fotóriporterekkel és újságírókkal volt dolgom.” (2) „Minden pénteken öt láda narancs és citrom érkezett az egyik New York-i gyümölcskereskedésből, s minden hétfőn az egész szállítmányt kifacsarva, szemetesládákban vitték el a villa hátsó bejáratán.” ( 1) I D É Z E T a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben?

b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel?

c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)!

(2) I D É Z E T

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


B) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Harmincéves vagyok. Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem.” (2) „Sorra járta azokat az utcákat, ahol az utcakövek Daisy lépteit visszhangozták azon az utolsó novemberi éjszakán, s újra elment azokra az elhagyatott tájakra, ahová együtt jártak ki Daisy fehér sportkocsiján.” ( 1) I D É Z E T

(2) I D É Z E T

a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben?



C) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Aztán kitört a háború, öreg bajtárs. Ez nagy megkönnyebbülést jelentett nekem, és én mindent megtettem, hogy elessek, de, úgy látszik, valami varázslat védett.” (2) „Ez tizenhétben történt. Következő évben már nekem is voltak udvarlóim, és versenyeken is indultam, s így Daisyvel elég ritkán találkoztam.”

49

50


•

1 0 .

( 1) I D É Z E T

É V F O L Y A M

(2) I D É Z E T




D) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Később félálomban feküdtem a Pennsylvania állomás hideg, alsó várótermében egy padon, a Tribune hajnali kiadását szorongattam, és vártam a hajnali négyórai vonatot.” (2) „A menetrend azóta megsárgult, és lapjai szétestek. Címlapján ez olvasható: Érvényes 1922. július 5-től.” ( 1) I D É Z E T a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben?


(2) I D É Z E T

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I



E) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.” (2) „Kilencszázkilencben, s csak öt hónapot töltöttem ott. Ezért nevezhetem magam oxfordi diáknak.” ( 1) I D É Z E T

(2) I D É Z E T




F) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Az utolsó lap felső részére ez volt felírva: Munkaterv, s a dátum 1906. szeptember 12.” (2) „Amikor még fiatalabb és sebezhetőbb voltam, apám néhány tanáccsal látott el.”

51

52


•

1 0 .

( 1) I D É Z E T

É V F O L Y A M

(2) I D É Z E T




5. Előre – hátra: a regény időszerkezete 2. (cselekmény és idő) Alkossatok 9 csoportot! Minden csoport tagjainak az a feladata, hogy a számukra kijelölt fejezet időbeli viszonyait tárják fel! a) Osszátok fel egymás között kisebb egységekre a fejezeteket, majd mindenki olvassa el a neki jutó fejezetrészt, s jegyzetelje ki belőle az időre, az idő múlására, a történések, események időtartamára, esetleg a múltra vonatkozó utalásokat, mondatokat! b) Azt is jegyezzétek fel, hogy kihez (elbeszélőhöz, szereplőhöz) kapcsolódik a mondat, az utalás! ID Ő R E S T B. VO N AT KOZÓ U TA L Á S O K

K IHE Z K A P C S O LÓ D IK A Z U TA L Á S?

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

ID Ő R E S T B. VO N AT KOZÓ U TA L Á S O K

A M E R I K A I


K IHE Z K A P C S O LÓ D IK A Z U TA L Á S?

c) A csoporton belül összevetve munkátokat határozzátok meg, hogy a fejezet kb. milyen időtartamú, mennyi idő alatt játszódnak le a benne lévő események!

d) Azok a csoportok, amelyek olyan fejezetet olvasnak, ahol a címszereplő életútjáról, múltjáról kap információt a befogadó, külön emeljék ki e részeket, s feltétlenül jegyezzék fel, hogy a főszereplő múltjának mely eseményét, mozzanatát ismerheti meg az olvasó a fejezetben!

e) Ezek után készítsetek közösen egy vázlatot a teljes fejezet időbeliségről, majd a megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen eredményre jutottatok!

53

54


•

1 0 .

É V F O L Y A M

f) A megbeszélés során tisztázzátok azt is, hogy az egyes fejezetek közt mennyi idő telik el, majd készítsetek egy összefoglaló táblázatot a regény időszerkezetéről! I D Ő S Z ER K E Z E T (ELT ELT I D Ő) 1. FEJEZET

2. FEJEZET

3. FEJEZET

4. FEJEZET

5. FEJEZET

6. FEJEZET

7. FEJEZET

8. FEJEZET

9. FEJEZET

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


6. Ki beszél? – a regény elbeszélője Válaszoljatok párban az alábbi kérdésekre! A válaszokhoz használjátok a mű szövegét is! a) Mennyiben valósítja meg a regény az első fejezetben, a bevezetőben megfogalmazott elbeszélői célt?

b) Milyen elbeszélővel van dolga az olvasónak, milyen művekkel kapcsolható össze ez a típusú elbeszélő és narráció?

c) Mi a szerepe a cselekményben az elbeszélőnek, mikor kívülálló, megfigyelő, mikor tudósító, s mikor válik cselekvő szereplővé, aktív figurává?

7. Névlánc Ha téged szólítanak, akkor olvasd fel közös megoldásotokat, s nevezd meg a következő felolvasót! 8. Olvassátok el együtt az alábbi elemző szöveget, melyben a regény motívumairól is több szó esik! a) A szöveget is felhasználva készítsetek „leltárt” a regény szimbolikus-metaforikus tárgyi világáról és motívumairól! Próbáljatok felkutatni, felidézni más (a szövegből hiányzó) motívumokat is!

55

56


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) A megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat, s jegyezzétek fel mások ötleteit, javaslatait is!

„Gatsby hitt a zöld fényben” – jelképek, motívumok a regényben Jellegzetes a regény befejezése. Többszörös zárlata van, az elbeszélő minden szálat elvarr, minden mozaikot a helyére illeszt. Gatsby halála után pillanatok alatt omlik össze a maga teremtette világa. Nick kudarcos kísérletei, hogy Gatsby temetésére eljöjjenek a társaság tagjai, a rendőrségnek tett vallomások leleplezik e világ hamisságát, álságosságát, ezt támasztják alá az ostoba újsághírek is, s rádöbbentik magát az elbeszélőt is, hogy „egyedül ő áll Gatsby mellett”. Beszélgetése Wolfshiemmel és Gatsby apjával (Mr. Gatz) teljessé teszik a főhős élettörténetét csakúgy, mint a Tommal való októberi beszélgetés. Gatsby temetése lehangoló és szánalmas, a vendégek közül csak a „bagolyszemű” jön el. A regényt keretbe foglalja az elbeszélő elmélkedése a múltról, az időről s hőséről. A befejezés felerősíti a két központi alak (elbeszélő és hőse) közti ellentétpárhuzamot. Gatsby „hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben”, míg Nick tudja, „hogy a végén mindig a múltba érkezünk”. A „zöld fény” mellett más motívumok is meghatározóak a regényben. A színek mind a környezet megjelenítésében, mind az emberábrázolásban nagy jelentőséget kapnak (pl. Gatsby sárga autója, Daisyék vörös tapétás könyvtárszobája, Jordan szürke szeme, a „kék párákba burkolt” pázsit stb.). Szimbolikus jelentőségű a két visszatérő motívum, a kocsiút menti Hamu völgye (salakvölgy) sivár szürkesége (hamuszínű emberek, ólomszürke ásók, áthatolhatatlan porfelleg) s a hozzá kötődő, hatalmas reklámtábla, Dr. T. I. Eckleburg sárga szemüvegkeretbe zárt, egy yard átmérőjű retinája, mint ahogy szimbolikus jelentősége van magának az autóvezetésnek is.

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről előrevetíti a regény tragikus eseményét, Gatsby és Daisy őrült száguldását, Myrtle halálát. A „vigasztalan táj” és a „piszkos vizű folyó”, a szeméttelep fölött tornyosuló megkopott plakát a gazdag világ fényeinek kontrasztja és sivárságának jelképe, miként a megfakult reklámtábla is inkább a tisztán látás hiányát, az „örök vakság”-ot szimbolizálja, amely megakadályozza az embereket abban, hogy „lássák” önmagukat, életüket. A bűn jelképes motívumai Wolfshiem mandzsettagombja, vagy a „gyümölcsös ládák” Gatsby háza előtt. Szintén meghatározó motívum a gyerekesség, az „infantilizmus”. Az elbeszélő elsősorban a gyerekesség, éretlenség, felelőtlenség fogalmaival illeti szereplőit, s talán épp ezért „menti fel őket”, illetve nem ítélkezik fölöttük. Ahogy Tomról fogalmaz: „Egyszerre csak megvilágosodott előttem, hogy valójában egy gyermekkel állok szemben.” A gyerekességhez, gyermekséghez kapcsolódó motívum az apaság is. Nick az apja intelmével indítja elbeszélését, de Gatsby életét is meghatározza az apa alakja, pontosabban az apahiány. S talán nem véletlen, hogy Gatsby életében is három apafigura jelenik meg, mint Rastignacéban. S Rastignachoz hasonlóan a legkevésbé a vér szerinti apának van szerepe a főhős életében, annál nagyobb szerep jut azonban a „pótapáknak” (Goriot, Vautrin, ill. a milliomos és Wolfshiem).

9. Valóban „nagy Gatsby”? – Házi feladat Válassz ki az alábbiak közül egy-két szempontot, s ezek segítségével írj egy kb. 1-1,5 oldal terjedelmű bírálatot Valóban „nagy Gatsby”? címmel! a) Értékeld, értelmezd a főszereplő életét, tetteit, illetve a regény cselekményét! b) Szállj vitába az elbeszélővel, vagy érvelj állítása, üzenete mellett, igazold vagy cáfold Gatsby nagyságát! c) Vesd össze a regény főszereplőjének pályafutását, karrierjét a korábban tárgyalt művek hőseivel vagy más, általad olvasott művek összehasonlításra alkalmas szereplőivel! d) Bírálatodban fogalmazd meg – ha látsz ilyen összefüggéseket –, hogy milyen archetipikus vonásokat vélsz felfedezni a regény címszereplőjében, szereplőiben! e) Írásodhoz inspirációkat, ötleteket meríthetsz az alábbi pozitív kritikából is. (A szöveg egy internetes anyag a szerzőről és műveiről). Természetesen nem kell egyetértened a méltatással, vitába is szállhatsz a kritikus véleményével, megállapításaival, s a cselekményt sem kell ilyen bőséggel ismertetned!

57

58


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Íróművészete magaslatára Fitzgerald 29 éves korában érkezett A nagy Gatsby-vel, 1925-ben. Korábban közepes regényírókért rajongott, a formára nem túlságosan ügyelt, s az élet egészét válogatás nélkül összehordott epizódok laza láncolatával igyekezett érzékeltetni. A nagy Gatsby megírásakor már a forma mestereit csodálja, Turgenyev, Flaubert és Henry James tehetséges tanítványa. A hibátlan felépítésű regénybe egy félmondat sem került véletlenül: fegyelmezetten és biztos kézzel válogatta ki a lényeges jegyeket. Ezzel a regényírói tudatossággal s a szimbólumok, a képalkotás, a mondatok zenéje segítségével sikerült a A nagy Gatsby-t nemcsak korrajzzá, hanem korán túlmutató üzenetté tennie: az emberéletet csak emberhez méltó álmokért szabad feláldozni, a hamis értékekért folyó hiábavaló küzdelem megaláz, és a pusztulás értelmetlen. A nagy Gatsby az amerikai álomról és az ébredésről szól. A titokzatos milliomos, Jay Gatsby tündöklése, szélmalomharca és bukása; egy nyár Long Islanden, a húszas évek elején. A történet narrátora Nick Carraway, józan, becsületes középnyugati fiú, Gatsby ellenpontja és kiegészítője. Részt vesz Gatsby pazarló, lampionos, pezsgőben úszó estélyein, és lassan bontakozik ki előtte a milliomos sorsa, egyéniségének rejtett rugója. Míg a nyár története előrehalad, Gatsby élete visszafelé pereg, és minden múltbeli epizódjával egyre közelebb kerül hozzánk. A fiatal Gatsby szegény volt, és derék emberré akart felnőni. Önművelését és önnevelését pontokba szedett program alapján dolgozta ki. Nyugodt világából kizökkentette és más távlatot nyitott meg előtte, amikor egy milliomos jachtjára került tengerésznek. A milliomos halála után kis vagyont hagyott a fiúra, de a rokonok kisemmizték. Bevonul katonának a háború alatt, és az egyenruha társadalmi különbségeket elmosó maszkjában meghódít egy elkényeztetett, gazdag leányt: Daisyt. A háború elsodorja Gatsbyt, és nem mer jelentkezni, mert szegény. Fanatikus akarással vagyont szerez, hogy méltó legyen Daisyhez; vagyona szeszcsempészésből és még gyanúsabb forrásokból származik. Gazdag hát ő is, de már késő: Daisy közben a saját kasztjabeli Tom Buchananhoz ment feleségül. Itt kezdődik a regény és Gatsby emberfeletti küzdelme. Lehetetlent kísérel meg: vissza akarja forgatni az idő kerekét, addig a pillanatig, ahol Daisyvel még összetartozott. Csorbítatlan szépségében kívánja felidézni a múltat, az ifjúságot, a szüntelenül megújuló szerelmet. Ő is Long Islanden telepszik le, mint Buchananék. Kertje végéből Daisyék mólójára látni, ahol éjjelente zöld fény világít a víz fölött. Gatsby, a bűnöző, a szeszcsempész, különb ember, mint a köztiszteletben álló gazdagok. Eszményei tisztábbak, szándékai nemesebbek. Titokzatos, elvarázsolt hercegként bolyong vendégei között, bölcsen és fensőbbségesen. Daisyt várja: hátha feltűnik a dőzsölő vendégseregben. Két Daisy él a regényben: Gatsby képzeletében tiszta kislányként éli külön életét, elérhetetlen dimenziókban, valahol a zöld fényen túl; s a valóságos, hazug, önző, gyáván gyilkos asszony, akinek „még a hangja is pénztől csengő”. Daisy megjelenik: vonzza Gatsby

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


legendás híre. A szerelem feléled, de Gatsby reménye mégsem teljesül. Az asszony nem hagyja ott érte Buchanant, aki nemcsak vagyont és biztonságot jelent számára, hanem társadalmi rangot is. Gatsby a kertjében áll, Daisy telefonüzenetét várja, de az üzenet nem jön. Már nem is vár – érzi, hogy elvesztette a harcot: az egész ellenséges, kopár világgal szemben álma nem segít. Az ég idegen és borzongató a gazdagok szigete fölött: ő nem közéjük való. Nem sejti, hogy Daisy és Tom sült csirkét falatozva már életét is odavetette áldozatul. Daisy gyilkosságáért valakinek bűnhődnie kell, s Gatsbyre uszítják a férfit, akinek feleségét Daisy halálra gázolta. A férj agyonlövi Gatsbyt: a kör bezárul. Két mesteri szimbólum vonul végig a regényen: a Hamu Völgye, amely mellett vezet az út a gazdagok szigetére, T. S. Eliot Puszta országának hatását mutatja. A másik Dr. Eckleburg optikus hatalmas reklámképe az egyik kerítésen: nagy, kék, mindent látó szem, amely mereven és közönyösen szemléli az orgiát és a pusztulást a szigeten, csak a szereplők lelkiismerete érzi úgy, hogy ítélkezik fölöttük. Gatsby végigjárja a siker-illúzió útját, és halála előtt már látja, hogy hazugság az egész; lidércfény a zöld láng, lázálom a víziója, melyből csak a halál gyógyíthat ki. „Gatsby hitt a zöld fényben – a tobzódó jövőben, amely évről évre hátrál előlünk. Most is kijátszott, de nem számít – holnap majd gyorsabban rohanunk, karunkat messzebbre nyújtjuk utána. És egy szép napon talán... Így vergődünk tovább, csónakok az ár ellen, szüntelenül vissza-visszahullva a múltba.”

10. Eugène, Julien és Gatsby A), B), C) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Eugène de Rastignackal! Megoldásotok során használjátok a szemponttáblázatot, melyet kiegészíthettek saját szempontjaitokkal is! a) A szemponttáblázat segítségével fogalmazzátok meg, hogy milyen párhuzamokat/ellentéteket, kapcsolatokat láttok a két regényalak jellemében, sorsában, életének alakulásában (karrierjében)! R ASTIGNAC JELLEM, K AR AKTER

G AT SBY

59

60


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K ARRIER, PÁLYA

TÁRSADALMI K APCSOL ATOK, TÁRSADALMI HELYZET

VÁGYAK, CÉLOK, ILLÚZIÓK

SIKEREK, KUDARCOK

SZERELMEK

SAJÁT SZEMPONTJAINK

b) Van-e – véleményetek szerint – alapja ennek az összehasonlításnak, vagy lényeges különbségeket láttok a hősök és a hősök élete, sorsa (társadalmi viszonyaik, a társadalom, melyben éltek) között? Megítélésetek szerint hatott-e, hathatott-e Fitzgeraldra Balzac műve? Készítsetek rövid, összehasonlító jellemzést!

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


c) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsétek ki a táblázatot az osztálytársaitok tudásával! D), E), F) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Julien Sorellel! Megoldásotok során használjátok a szemponttáblázatot, melyet kiegészíthettek saját szempontjaitokkal is! a) A szemponttáblázat segítségével fogalmazzátok meg, hogy milyen párhuzamokat, illetve ellentéteket, kapcsolatokat láttok a két regényalak jellemében, sorsában, életének alakulásában (karrierjében)!

61

62


•

1 0 .

JULIEN JELLEM, K AR AKTER

K ARRIER, PÁLYA

TÁRSADALMI K APCSOL ATOK, TÁRSADALMI HELYZET

VÁGYAK, CÉLOK, ILLÚZIÓK

SIKEREK, KUDARCOK

SZERELMEK

SAJÁT SZEMPONTJAINK

É V F O L Y A M

G AT SBY

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


b) Van-e – véleményetek szerint – alapja ennek az összehasonlításnak, vagy lényeges különbségeket láttok a hősök és a hősök élete, sorsa (társadalmi viszonyaik, a társadalom, melyben éltek) között? Megítélésetek szerint hatott-e, hathatott-e Fitzgeraldra Stendhal műve? Készítsetek rövid, összehasonlító jellemzést!

c) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsétek ki a táblázatot az osztálytársaitok tudásával! 11. Párhuzamos életrajzok – Gatsby és Goriot a) A táblázat segítségével készítsd el a két regényhős „párhuzamos életrajzát”! b) A megbeszélés során egészítsd ki a táblázatodat a többiek által elmondottakkal! Ezeket a kiegészítéseket írd más színnel!

SZEMPONT A nők szerepe a hős életében (párhuzamok, ellentétek)

GORIOT

G AT SBY

63

64


A hős viszonya a társadalom előkelő rétegéhez (a felső tízezerhez)

Mit értenek, és mit nem értenek meg a világból ezek a regényhősök?

Akinek, akiknek vagy aminek sikereiket, kudarcaikat köszönhetik

Az álmok, illúziók szerepe a hős életében

A bűn szerepe a regényalak sorsában, karrierjében

Mi az akadálya e regényalakok boldogságának?

Áldozatok, vagy megérdemlik bukásukat?

•

1 0 .

É V F O L Y A M

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


12. Két halál – két temetés Hallgasd meg figyelmesen a részleteket, majd fogalmazd meg válaszaidat a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! A megbeszélés során jegyezd fel mások jó ötleteit is! a) Foglald össze két mondatban a két főhős temetését!

b) Kik vannak jelen (hányan), és miért? Milyen közös mozzanatokat fedezhetünk fel a két regényben?

c) Miért ilyen „dicstelen” a két hős halála és „utolsó útja”?

d) Szükségszerű-e, hogy meghaljanak, vagy esetleg másképp is zárulhatott volna történetük? Fogalmazz meg erről egy-két gondolatot!

65

66


•

1 0 .

É V F O L Y A M

e) Milyen érzéseket keltett benned a főszereplők halála és temetése? Megrendített-e sorsuk ilyen befejeződése? Fogalmazd meg válaszodat egy-két mondatban!

13. Én és Gatsby – Házi feladat Írj 10-15 mondatból álló kisesszét Én és Gatsby címmel! (Idézd fel a téma elején a regénnyel kapcsolatban írt kérdéseidet és állításaidat, s gondold át, hogy választ kaptál-e kérdéseidre, illetve még mindig érvényesek-e a korábban megfogalmazott állításaid, vagy árnyalni, módosítani kell őket!)

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


14. Olvasd el a szerzőről szóló összefoglalást!

Francis Scott Fitzgerald (Saint Paul, Minnesota, 1896 – Hollywood, 1940) Fitzgerald a XX. századi modern amerikai elbeszélők, a híres elveszett nemzedék (lost generation) egyik legjelentősebb alakja. Kortársai közül talán Ernest Hemingway a legismertebb szerző. Miként egész nemzedékéé, Fitzgerald pályája is az I. világháború után, az 1920-as évek elején indult. A háborút követő években az amerikai ifjak – elsősorban a volt katonák – belevetették magukat az élet sűrűjébe. Ez volt a dzsesszkorszak, ez volt az alkoholtilalom évtizede, s ez lett az a kor, amely jelentős változásokat idézett elő az amerikai társadalomban. Fitzgerald első regénye (INNEN AZ ÉDENEN; This Side Of Paradise, 1920) óriási sikert aratott. Nemcsak művét, őt magát is bálványozták. Feleségével, Zelda Seyere-rel együtt gyakran szerepeltek az újságok címlapjain, pletykarovataiban. A regény egy kiábrándult fiatalember, kiszolgált katona fejlődéstörténete, egy XX. századi, amerikai Werther-történet. A regény sikere után az író a nagy példányszámú Saturday Evening Post állandó munkatársa lett, rendszeresen jelentek meg írásai a lapban. Regényéből a közönség nem is annyira a főhősre figyelt fel, sokkal inkább azokra a figurákra, mellékszereplőkre, akik a korszak jellegzetes alakjait jelenítették meg. A kicsapongó életet élő, a hagyományokat nem tisztelő, a viktoriánus erkölcsöket megtagadó, mulatozó „aranyifjak”-ra és az „erkölcstelenül” viselkedő, modern nőkre, a flapperekre. 1925-ben jelent meg leghíresebb alkotása, A NAGY GATSBY (The Great Gatsby). A regénynek óriási sikere volt, nemzedékek kedvenc olvasmánya, kultuszregény lett. Többször is megfilmesítették, az 1970-es években készült filmváltozat (főszereplője Robert Redford volt) öltözködési divatot is teremtett: Gatsby-nadrágnak nevezték a magasított derekú, dupla bőségráncú, szűkülő szárú nadrágot, de egy női frizura is viseli a Gatsby nevet. Miként sokan, a húszas évek második felében Fitzgeraldék is Európába, Párizsba költöztek, ahonnan csak a gazdasági világválság idején tértek vissza az Államokba. Részben saját életük ihlette a következő nagy művét, AZ ÉJ SZELÍD TRÓNJÁN (Tender is the Night, 1934) című regényt, amely kétségtelenül – A nagy Gatsby mellett – a legjelentősebb darabja életművének. „Bemutatok egy embert, aki ösztönösen idealista, lelke mélyén moralista. Bizonyos okok miatt alkalmazkodnia kell a felső tízezer gondolatvilágához. Miközben a társadalomban egyre följebb emelkedik, elveszti

67

68


•

1 0 .

É V F O L Y A M

eszményeit, tehetségét, és az italhoz, kicsapongáshoz menekül. A háttér pedig: a léha gazdagok ragyogó, csillogó, felszínes világa.” – vallott az író művéről. A regénynek nem volt sikere, csupán a kritikusok egy része ismerte el értékeit. Fitzgerald értetlenül és sértetten vette tudomásul a visszhangtalanságot. Mintha a maga élete, sorsa is hőseiével mutatna rokonságot: először csak álmaiban, sikerességében, érvényesülésében, később már művészi ambícióiban és végül önmagában is csalódott, meghasonlott emberré vált. 1940 decemberében szívroham következtében meghalt. Életműve azonban így is a legjelentősebb XX. századi amerikai elbeszélők közé emeli. Vitathatatlan a szerepe a dzsessz „felfedezésében”, művei pedig a későbbi generációk (pl. Sylvia Plath, J. D. Salinger) írásművészetére is nagy hatással voltak.

4.ASSZONYSORSOK A REALIZMUS KÉSŐ TIZENKILENCEDIK SZÁZADI REGÉNYEINEK TÜKRÉBEN FL AU B ER T: B O VA R Y N É É S K A R ENINA (R ÉSZLE TEK )

TOL SZ TOJ:

A NNA

Ebben a modulban ismét két XIX. századi regény értelmezésére teszünk kísérletet a két mű részletei alapján. Az elsősorban csoportmunkában feldolgozandó szövegrészekben a regényszereplők dilemmáira, döntéseire keressük a válaszokat. Mivel mindkét mű főszereplője nő, ezért értelemszerűen azt is vizsgáljuk majd, hogy a nők helyzete milyen lehetett a XIX. század társadalmaiban, mit tükröznek ezzel kapcsolatban e regények. Mindkét mű központi kérdése az egyén boldogsága–boldogtalansága, ezért e kérdéskört is megpróbáljuk elemezni, s természetesen összehasonlítani az előző modulokban szereplő regények hőseinek problémáival, céljaival. E művek részleteiben is keressük az összefüggéseket a cselekmény egyes epizódjai (tettek, társas viselkedés, dialógusok) és a jellemek között. E művek vizsgálata során is kitérünk a motívumok értelmezésére, illetve igyekszünk megvizsgálni azokat a mozzanatokat, melyek előre, illetve visszautalnak a regények szövegében. 1. Házasság – házasságtörés Írj néhány gondolatot az alábbi fogalmakról, fogalompárokról! – Házasság – házasságtörés – Férfiszerepek – női szerepek a társadalomban – Család (családi élet) – önállóság (egyéni boldogság)

70


•

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Nők a XIX. században és a XIX. századi regényekben Gondolkodjatok el az alábbi kérdésekről! Vitassátok meg őket a párotokkal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek álláspontotokat! a) Hogyan éltek, illetve élhettek a nők a XIX. század társadalmaiban? b) Mit tudtok, mit hallottatok a XIX. században élt nők jogairól, lehetőségeiről? c) Tudtok-e híres, ismert XIX. századi nőpolitikusokról, művészekről, közéleti személyekről? d) Milyen XIX. századi irodalmi hősnőket ismertek az olvasott műveken kívül? e) Hogyan ábrázolják a nőket az általatok ismert művek? Hogyan jelenítette meg őket Balzac és Stendhal?

A S S Z O N Y S O R S O K . . .

3. Emma és Anna I. Ebben a feladatban egy-egy részlet szerepel a művekből. Az A–C) csoportok a Bovaryné című regényből kapnak részletet, a D–F) csoportok Tolsztoj regényéből. A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is!

Gustave Flaubert: Bovar yné Flaubert Bovaryné című regénye 1857-ben jelent meg nyomtatásban. Alcíme: Vidéki erkölcsök. Balzac nagyvárosi tablójával (Párizs) és Stendhal háromstációs városábrázolásával (Verriéres, Besançon, Párizs) szemben Flaubert a francia vidék életét mutatja be. A helyszín két normandiai falu, illetve mezővárosa (Tostes és Yonville) s egy rövid időre Rouen. A hősnő, Emma Bovary csak képzeletében jut el Párizsba, a „nagy élet” városába. Amíg ujjával a térképen Párizs utcáin kalandozik, arról ábrándozik, hogy csodálatos ruhákban sétál a fővárosban. Férje, Charles, a képzetlen, tanulatlan orvos belesüpped a vidékiségbe, s képtelen feleségét megérteni. A regény ideje nagyjából másfél évtized, az 1830-as évek elejétől 1846–47-ig tart. Flaubert Lajos Fülöp polgárkirályságának korát választja történelmi és társadalmi keretül. A regény történelmi-társadalmi háttere hiteles korrajzra ad lehetőséget. Flaubert a vidéken élő emberek világszemléletét és értékrendjét mutatja be meglehetős pontossággal. A Bovaryné elsősorban realista regény, bár a szerző az aprólékos és tárgyilagos leírásokkal, illetve a szereplőktől való szándékos távolságtartással, az ismétlődésekkel és a sajátos (körkörös) időszerkezettel már a realizmus elbeszélői hagyományaival is szakít. A történet és helyszín megfelel a valószerűség követelményeinek. „A Bovaryné sokkal több annál, aminek első olvasásra tetszik; nem pusztán egy vidéki kékharisnya-széplélek szerelmi kalandjainak története, nemcsak a vidéki élet reménytelen unalmának a rajza. Flaubert szemében Tostes és Yonville, a két kisváros, maga az elvidékiesedett Franciaország.” (Mihályi Gábor)

71

72


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Szereplői is típusfigurák: ilyen például Homais, a materialista patikus, a korabeli tudományosságban lelkesen hívő autodidakta gondolkodó. Ellentétpárja és vitapartnere Bournisien, a pap. Kettejük véget nem érő és valójában semmitmondó vitáiban Flaubert a nyárspolgárok mérhetetlen ostobaságának bizonyítékait tárja elénk. Ugyanakkor nézeteik szembeállításával a szerző a materializmus és az idealista világszemlélet paródiáját is megvalósítja. Flaubert független szellem, és némiképp szkeptikus is. Egyforma bizalmatlansággal utasítja el korának összes divatos filozófiai és világnézeti teóriáját. De Bovaryné alakjának és történetének megformálásában is nagy szerepet játszik az elutasítás. Emma Bovary életének, szerelmeinek (Léon, Rodolphe) kudarca ugyanis a romantikus illúziókkal való leszámolás írói megvalósulása is. Írói esztétikaként pedig a romantikus irodalmi irányzat elutasítása. Egyúttal persze az ifjúkori eszmény, értékszemlélet elutasítása is, ezért is kap különös jelentőséget a legendássá vált mondat: „Bovaryné én vagyok.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina Az író 1873-ban kezdett bele az Anna Karenina című regény megírásába. A mű alapötletét egy, a valóságban is megtörtént szerelmi öngyilkosság adta, de Tolsztoj nem egyszerű szerelmi történetet írt. Az Anna Karenina a család és a képmutató társadalmi konvenciók problémáit tárgyalja. Főhőse az orosz irodalom nőalakjainak egyik alapfigurájává vált, folytatva a Puskin Tatjanája által képviselt vonalat. Anna szembeszáll a lelketlen, hamis társadalmi erkölcsökkel és szokásokkal, teljes és igaz emberi kapcsolatra vágyik, ezért áldoz fel mindent. A társadalom kiközösíti, kiveti magából, de a képmutatásra jellemzően nem azért, mert házasságtörést követ el, hanem azért, mert mindezt nyíltan vállalja, nem hajlandó a hazugságra. Sorsa szükségszerűen vezet a bukáshoz, nincs helye az álságos világban. A regény másik szála, Kitty és Levin története a Tolsztoj által példaértékűnek tartott életmód bemutatása. Levin alakja jól illeszkedik a saját sorsukkal vívódó, a belső megtisztulást és tökéletesedést fáradhatatlanul kutató Tolsztoj-alakok sorába. A nyolc részből álló regény mindvégig a párhuzamokra, ellentétekre, előre- és visszautalásokra, az ellenpontozásra és késleltetésekre épül. A mű két központi alakja a kétségei miatt


sokat gyötrődő, „hamleti alkatú” Levin és a hazug társadalmi konvenciók ellen fellázadó Anna: mindvégig párhuzamosan fut történetük, ugyanakkor csak a regény záró szakaszában találkoznak össze. Tolsztoj e művében is számtalan szereplőt mozgat. A főszereplők és a fontosabb mellékszereplők mellett számos fontos epizódszereplő, szolgák, dadák, komornyikok, parasztemberek, hivatalnokok, az előkelő nagyvárosi társaság, a vidéki nemesség alakjai teszik színessé, változatossá a regény világát. A mellékalakok nem „töltelékfigurák”, a legtöbb epizódszereplő markáns vonásokkal ábrázolt figura, akik embertípusok (pl. művelt értelmiségi, nagyvilági dáma, felvilágosult gazdálkodó, politikus-intrikus), társadalmi rétegek, csoportok megjelenítői.

A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „»Úristen! Miért is mentem férjhez?« Tűnődött, nem lett volna-e mód rá, hogy a véletlen más játékai révén a végzet egy másik férfit hozott volna az útjába, és próbálta elképzelni, milyenek is lettek volna ezek a meg nem történt események, milyen lett volna ez a másik élet, az a férj, akit nem ismer. Mert végre is nem minden férfi ugyanolyan, mint az ő ura. Lehetett volna szép, szellemes, választékos és vonzó, mint valószínűleg azok, akik az ő zárdai barátnőit vették feleségül. Vajon mi lett belőlük? A városban a zajgó utcák, a zsibongó színházak és a bálok fénye között biztosan olyan élete van ezeknek a barátnőknek, hogy szívük is, érzékeik is valósággal kivirágozhatnak. Az ő élete viszont olyan hideg, mint egy padlás, amelynek ablaka északra néz, s homályában az unalom, e csendes pók szövi hálóját, szíve minden szögletén.” (Emma Bovary; nem sokkal házasságkötése után, séta közben) a) Milyen következtetést vonhatunk le az alábbi részlet alapján a főszereplő lelkiállapotáról?

b) Véleményetek szerint mennyi idő telhetett el a házasságkötés és e gondolatok között?

c) Mi lehet az oka, magyarázata, hogy Bovaryné a volt barátnőin gondolkodik? Véleményetek szerint helyesek-e Emma következtetései?

73

74


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Foglaljátok össze röviden, hogy az idézet alapján milyen kép rajzolódik ki Emmáról bennetek!

e) Adjatok címet a részletnek!

Feljegyzések a többi csoport munkájáról:


B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „Milyen is lehet ez a Párizs?! Micsoda felmérhetetlen név! S halkan, a maga örömére egyre ismételgette a szót; úgy hangzott a fülében, mint egy katedrális nagyharangja; s még pomádéstégelyeinek [illatszertartó edénykék] címkéin is úgy látta, mintha minden betűje lánggal égne. Éjszaka, mikor a halárusok döcögő szekereikkel elhaladtak… az ablak alatt, mindannyiszor felébredt… ezt mondta magában: »Holnap már ott leszek!« S követte őket gondolatban, hegynek föl, völgynek le, végig a falvakon át…. S bizonyos határozatlan távolságban mindig elért egy homályos helyre, ahol álma szertefoszlott. Megvette Párizs térképét, s ujja hegyével a mappán nagy sétákat tett a fővárosban. Végigment a körutakon, megállt minden utcasarkon, az utcák vonalai között és a fehér négyszögek előtt, melyek a térképen a háztömböket ábrázolják. S amikor végre fáradtan lecsukta a szemhéját, a homályban szélfútta gázlángok libegését vélte látni, s a hintólépcsők egész sorát, ahogy nagy zajjal kicsapódnak a színházak oszlopos feljáróinál.” (Emma Bovary; a bál után, Tostes-ben) a) Mi lehet Emma Bovary álma?

b) Miért vágyik Emma Párizsba, miért oly fontos számára ez a város?

c) Mit jelenthetnek az asszony számára a hintók, a színházak?

d) Mi a véleményetek, mi lehet az árnyaltabb magyarázata, indoka annak, hogy Emma Párizsról álmodozik? Milyen asszonynak képzelitek Emmát az idézet alapján?


75

76


•

1 0 .

É V F O L Y A M


C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „Bovaryné még sose volt ilyen szép, mint ebben az időszakban; az a meghatározatlan szépség ragyogott arcán, amely az öröm, a rajongás és a siker következménye, s amely nem más, mint a vérmérséklet összhangja a körülményekkel. Vágyai és bánatai, szerelmi tapasztalásai s hervadatlan illúziói úgy fejlesztették fokonként, mint az eső, a szél, a nap meg a trágya a virágokat, és most végre kinyílhatott természete teljességében. Szemhéját, mintha csak hosszú szerelmes tekintete számára formálták volna, amelyben elmerült a szembogár, miközben forró lehelete kitágította orrcimpáit, s felduzzasztotta ajka húsos szélét, amelyet a napfényben egy csöpp fekete pihe árnyékolt. Hajfürtjeit a nyakszirtjén mintha csak egy rontásban jártas művész bodorította volna: súlyos tömegben fodrozódtak, hanyagul s a házasságtörés véletlen szeszélyei szerint, amelyben naponta kioldódtak. Hangja is most lágyabban zengett, s dereka rugalmasabb lett; valami átható s finom pára áradt ki ruhája szövetéből és még ívelt lábfejéből is.” (Emma Bovary a Rodolphe-szerelem boldog időszakában)


a) Milyen eszközökkel ábrázolja az elbeszélő a hősnőt?

b) Mi a véleményetek a 2. mondat hasonlatáról? Milyen illúziók szépíthették meg Emmát?

c) Hiányzik-e valami szerintetek ebből a jellemzésből? Ti mivel egészítenétek ki?

d) Fogalmazzátok meg röviden, hogy e részlet alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Emmáról!



77

78


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „Ahogy visszanézett [Vronszkij], a hölgy is épp visszafordította fejét, amely a sűrű szempilláitól sötétnek látszott, barátsággal és figyelemmel állapodott meg Vronszkij arcán, mintha fölismerte volna; majd rögtön az odaáramló tömeg felé fordult, mint aki keres valakit. Vronszkijnak ez a rövid pillantás is elég volt, hogy az arcán játszó visszafogott elevenséget, amely csillogó szeme s mosolygó, pirosló ajkai közt röpködött, észrevegye. Valaminek a bősége mintha úgy eltöltötte volna egész lényét, hogy hol a szemvillanásában, hol a mosolyában tört ki. Szeméből szándékosan kioltotta a fényt, de alig észrevehető mosolyában akarata ellenére is fölsugárzott.” (Anna és Vronszkij találkozása a vonaton) „Anna mosolygott, s mosolygása átragadt Vronszkijra. Anna elgondolkodott, és Vronszkij elkomolyodott. Kitty szemét természetfölötti erő húzta Anna arca felé. Gyönyörű volt egyszerű fekete ruhájában. Gyönyörűek telt, karpereces karjai; gyönyörű az erős nyak a gyöngyfüzérrel, gyönyörűek a zilált frizura kikonkorodó fürtjei, gyönyörűek apró lábának-kezének kecsesen könnyű mozdulatai, gyönyörű ez a szép arc a maga elevenségében; de volt valami félelmes és kegyetlen is ebben a szépségben.” (Anna és Vronszkij tánca a bálon) a) Milyen módszerrel, milyen eszközökkel jellemzi az elbeszélő a főszereplőt?

b) Véleményetek szerint a két részlet mennyiben egészíti ki egymást? Mit eredményeznek a különböző nézőpontok?


c) Értelmezzétek a 2. részlet utolsó tagmondatát! Mi lehet „félelmes és kegyetlen” a szépségben?

d) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Anna Karenináról!

e) Adjatok címet a részleteknek!


79

80


•

1 0 .

É V F O L Y A M

E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „– Egy szavát, egy mozdulatát sem feledhetem soha… [– mondta Vronszkij] – Elég, elég! – kiáltott fel Anna, de hiába iparkodott arcának, amelyre Vronszkij mohó pillantással meredt, szigorú kifejezést adni. Kezével a hideg rúdba kapaszkodva fölment a lépcsőn, be a vagon kicsi előterébe. Itt aztán megállt, s képzeletében megforgatta, hogy mi történt. Nem emlékezett sem a maga, sem Vronszkij szavaira; az érzéseiből jött rá, hogy ez a percnyi beszélgetés rettenetes közel hozta őket, és elrémült, s boldog volt. Néhány pillanatot állt így, aztán bement a kocsiba, s leült a helyére. Az a feszültség, amely kezdetben kínozta, nemcsak hogy kiújult, de annyira erősödött, hogy minden pillanatban félt, nem szakad-e meg benne valami. Egész éjszaka nem aludt. De ebben a feszültségben, s ezekben az ábrándokban, amelyek a képzeletét betöltötték, nem volt semmi kellemetlen és komor; épp ellenkezőleg, valami örömteli, égető, lelkesítő. Reggel felé a pamlagán ülve elaludt egy kicsit… A vonat Pétervárhoz közeledett. Tüstént otthonára gondolt, az urára, fiára… alighogy leszállt, az első arc, melyet észrevett, az uráé volt. »Én istenem, mitől is lett akkora füle!« – gondolta…” (Anna és Vronszkij a vonaton Pétervárra menet) […] a) Fogalmazzátok meg, hogy – véleményetek szerint – milyen folyamat zajlott le Anna lelkében a hazaúton!

b) Mi lehet az oka Anna félelmének, feszültségének?

c) Mit gondoltok, mi lehet az oka, hogy Anna megérkezésekor épp férje füleit „látja meg”?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen kép alakult ki bennetek a hősnőről e részlet alapján!




F) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „– Egy szót se többet – ismételte Anna, s Vronszkij különösnek találta az asszony arcán a hideg kétségbeesést, amellyel elhúzódott tőle. Anna érezte, hogy ebben a percben képtelen lenne szavakkal kifejezni a szégyent és örömöt és rémületet, ami most, hogy újfajta életbe készült lépni, elfogta, és nem akart beszélni róla, nehogy pontatlan szavakkal tegye közönségessé érzelmeit. Később is, a második, harmadik napon, nemcsak hogy szavakat nem talált, amivel ennek az érzésnek a bonyolultságát kifejezhette volna, de gondolatot sem, amellyel azt, ami lelkében volt, magának el tudná mondani. »– Nem, most nem tudok erre gondolni – mondta magának –, később, majd ha nyugodtabb leszek.« Csakhogy ez a nyugodtság… nem következett be soha. […]

81

82


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Álmában azonban, amikor nem volt gondolatai ura, helyzete idétlen meztelenségben jelent meg előtte. Volt egy álma, az majd minden éjjel üldözte. Azt álmodta, hogy mindketten a férjei… Ő pedig csodálkozott, hogy ezt eddig lehetetlennek tartotta; nevetve magyarázta nekik, hogy így sokkal egyszerűbb… de ez az álomkép lidércként fojtogatta, s elborzadva riadt föl belőle.” (Anna, miután férjével közölte, hogy szeretője van) „Amikor a négyversztás [verszta: orosz hosszmérték, 1067 m] akadályverseny elkezdődött, Anna előrehajolt, s a szemét le nem véve róla, a lovához menő, s nyeregbe szálló Vronszkijt nézte; közben az ura visszataszító, el nem hallgató hangját hallgatta. Féltette Vronszkijt, és gyötrődött miatta, de még jobban gyötörte, legalábbis úgy rémlett neki, az ura vékony, nem szűnő hangja, az ismerős hanglejtés. »Rossz asszony vagyok, bukott asszony – gondolta. – De nem szeretek hazudni, nem tudom elviselni a hazugságot, neki pedig a hazugság a tápláléka. Mindent tud, és mindent lát; mit érez, hogy ilyen nyugodtan tud beszélgetni? Öljön meg, ölje meg Vronszkijt, még tisztelni is tudnám érte. De nem, neki csak a hazugság és az illendőség kell« – mondta magának Anna, meg sem gondolva, hogy mit is akar az urától voltaképpen, s milyennek is szeretné látni.” (Anna és férje a lóversenyen) a) A részletek alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata?

b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Rossz asszony vagyok, bukott asszony”! Miért nevezi magát rossznak, és miért bukottnak?

c) Szerintetek mi lehet az „értelme” Anna álmának?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részletek elolvasása után!

e) Adjatok címet a részleteknek!



4. Emma és Anna II. Folytassátok a főhősnők portréjának megrajzolását! Azok a csoportok, amelyek az előző feladatban Bovarynéval kapcsolatos részleteket dolgoztak föl, most Annáról szóló szövegrészeket fognak olvasni és fordítva. A közös megbeszélés alatt megint csak jegyzeteljétek mások eredményeit is! A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „A küldönc, aki a levelet elvitte, a legkegyetlenebb és legváratlanabb választ hozta, hogy nincs válasz. Sohasem érezte magát annyira megalázva, mint abban a percben, amikor a küldöncöt behívta és végighallgatta… megalázottnak és megbántottnak érezte magát; de Ligyija Ivanovna [Anna kisfia, Szerjozsa »alkalmi« nevelője, Karenin barátja] szempontjából, belátta, igaza van. A bánata annál hevesebb volt, mert magára volt hagyva. Nem tudta, és nem is akarta Vronszkijjal megosztani. Vronszkij szemében, bár boldogtalanságának legfőbb oka ő volt, a fia viszontlátása, tudta, a lehető legjelentéktelenebb dolog. Szenvedései egész mélységét nem lesz képes sohasem fölfogni, s hideg hangjáért, ha szóba kerül a dolog, tudta, meggyűlöli. És ettől félt a legjobban, s épp ezért, a fiával kapcsolatban, mindent eltitkolt előtte.

83

84


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Egész nap otthon kuksolt, és módokat eszelt ki, hogy találkozhatnék a fiával, végül is abban állapodott meg, hogy az urának ír. Már meg is szerkesztette a levelet, amikor Ligyija Ivanovna levelét meghozták. A grófnő hallgatása megalázta és letörte; ez a levél, s mindaz, amit a sorok közül kiolvasott, annyira fölingerelte, és ezt a rosszaságot, a fia iránti jogos és szenvedélyes szeretetével egybevetve, olyan fölháborítónak érezte, hogy föllázadt az emberek ellen, s magát vádolta tovább. »Ez a hidegség az érzés képmutatása – mondta magának. – Ők csak engem akarnak sértegetni, és a gyereket kínozni, én pedig megalázkodjam előttük! Hát erről szó se lehet! Ez a nő rosszabb nálam. Én legalább nem hazudok.« S tüstént elhatározta, hogy másnap, Szerjozsa születésnapján, bemegy egyenesen az ura házába, megvesztegeti a személyzetet, cselhez folyamodik, de akármibe kerül, találkozik fiával, és szétdúlja ezt a rút csalást, amellyel a boldogtalan gyereket körülvették.” (Anna, amikor férje és a grófnő megakadályozzák, hogy fiát meglátogassa) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata?

b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Én legalább nem hazudok”! Mi a hazugság férje és Ligyija Ivanovna viselkedésében?

c) Szerintetek mi lehet az oka annak, hogy Anna nem tudja megosztani fiával kapcsolatos érzéseit szerelmével? Miért gondolja azt, hogy ez csak ahhoz vezetne, hogy meggyűlölje őt?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után!



Jegyzeteink a többiek megoldásairól:

B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Más asszonyt szeret, ez még világosabb – mondta magában, ahogy a szobájába bement. Szeretetet akarok, s az nincs. Mindennek vége tehát – ismételte szavait –, és végét is kell vetni mindennek.« »De hogy?« – kérdezte önmagától, s leült karosszékébe a tükör elé. Arra gondolt, hova menjen most: a nagynénjéhez, akinél nevelkedett, Dollyhoz, vagy egyszerűen egyedül külföldre: aztán, meg hogy ő mit csinál most a szobájában; végleges-e az összeveszésük, vagy lehetséges a kibékülés? Meg hogy mit fognak most róla mondani hajdani pétervári ismerősei; mit szól hozzá Alekszej Alekszandrovics [Karenin], s még sok más gondolat forgott a fejében, hogy mi lesz most a szakítás után – de nem adta át magát nekik teljesen. Egy homályos gondolat volt a lelkében, egyedül az érdekelte, de még nem tudott a tudatára ébredni. Ahogy megint Alekszej Alekszandrovicsra gondolt, eszébe jutott betegségének az ideje, a szülés után, s az az érzés, ami akkor állandóan ott volt benne. »Miért nem haltam meg?« – jutottak eszébe az akkori szavai s érzése. És egyszerre megértette, mi van a lelkében. Igen, ez volt az a gondolat, amely mindent megoldhat. »Meghalni, igen!«

85

86


•

1 0 .

É V F O L Y A M

»A szégyen és gyalázat, Alekszej Alekszandrovicsé, Szerjozsáé, az én iszonyú szégyenem – a halál ezt mind lemossa. Akkor majd megbánja, sajnálni, szeretni fog, szenved majd miattam.«” (Anna a Vronszkijjal való összeveszés után) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata?

b) Mi lehet az oka annak, hogy Anna el akar utazni?

c) Szerintetek miért gondolja azt Anna, hogy a halál „lemossa szégyenét”?





C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Úgy néztek rám, mint valami szörnyű érthetetlen furcsaságra! Miről mesélhet ilyen hévvel a másiknak? – gondolta, két gyalogosra nézve. – Hát el lehet mondani másnak, hogy mit érzel? El akartam Dollynak mondani, s jó, hogy nem mondtam el. Hogy örült volna boldogtalanságomnak! Titkolta volna, de a fő érzése az öröm lett volna, hogy megbűnhődtem a gyönyörért, amit úgy irigyelt tőlem. Kitty még jobban örülne. Hogy átlátok rajta! Tudja, hogy a szokásosnál kedvesebb voltam az urához. És féltékenykedik, és gyűlöl érte. És megvet. Az ő szemében én erkölcstelen asszony vagyok. Ha erkölcstelen asszony volnék, magamba bolondíthatnám az urát… ha akarnám. De hisz akartam is. Lám, ez meg van magával elégedve – gondolta egy szembejövő kövér, piros képű úrról, aki ismerősnek nézte. … – Azt gondolta, ismer. És olyan kevéssé ismer, mint akárki más ezen a világon. Magam sem ismerem magam. Csak a gusztusomat ismerem, ahogy a franciák mondják. Kell nekik ez a mocskos fagylalt. Ezt, ezt aztán ismerik – gondolta a fagylaltost megállító két fiúra nézve… – Mindnyájunknak az édes, a jóízű kell. Ha nincs cukor, ez a mocskos fagylalt. Kitty is így volt. Ha nem Vronszkij, hát Levin. […] Minden undok. Vecsernyére [esti istentisztelet] harangoznak, ez a kupec [lókereskedő, kereskedő] milyen akkurátusan veti a keresztet! Mintha félne, hogy elejt valamit. Minek ezek a templomok, ez a harangozás, hazugság? Elrejteni csak, hogy mind gyűlöljük egymást, mint ezek a kocsisok, akik olyan dühösen veszekednek.«” (Anna a Dollyéktól hazafelé vezető úton, az öngyilkossága előtti órákban) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata?

87

88


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Mi lehet szerintetek az oka annak, hogy Anna folyamatosan „reagál” az utcai történésekre? Van-e összefüggés állapota, hangulata és e reakciók között?

c) Értelmezzétek a részlet utolsó két mondatát! Már a korábbi részletekben is meg-megjelent a hazugság fogalma. Miért érzi Anna a harangokat, a templomokat is hazugnak?





D) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Emma odatámaszkodott a padlásablak nyílásához, s még egyszer elolvasta a levelet, haragosan vonagló arccal. De minél jobban figyelt rá, annál zavarosabban gondolkodott. Látta, hallotta Rodolphe-ot, átfogta a két karjával; s szívének a dobogása, mely úgy verte a mellét, mint valami faltörő kos, egyre jobban gyorsult, bár egyenlőtlen időközökben. Úgy nézett most maga köré, mint hogyha azt kívánná, hogy akár az egész föld ott azonnal omoljon össze. Mért nem végez hát magával? Ki tartja vissza? Hiszen szabad. S közelebb ment az ablakhoz, nézte lenn a kövezetet, s magában így szólt: »Rajta! Rajta!« Az alulról egyenesen felfelé törő napsugár szinte húzta le a mélybe, testének egész súlyával. Úgy érezte, hogy a tér talaja lebegve emelkedik a falak mentén, s hogy a padló úgy hajlik a végén, akárcsak a himbálózó hajó. Szorosan az ablak szélén, majdnem az ablakon függve maradt, körötte a nagy térséggel. Az ég kékje végigáradt rajta, a levegő ott keringett kiürülő agyában, már csak engednie kellett, elereszkednie az űrben; s az esztergapad horkolása egy percre sem szünetelt, akár egy dühös, hívó hangé. – A feleségem! Hol a feleségem? – kiáltozott odalent Charles [Bovary]. Emma megdermedt. – Merre vagy hát? Miért nem jössz? Arra a puszta gondolatra, hogy megmenekült a haláltól, majdnem elájult borzalmában; lecsukta a szemét, majd hirtelen megremegett, mivel egy kéz érintését érezte ruhaujján: Félicité [Bovaryné cselédje] jött utána. – Az úr már vár odalenn; kitálaltam a levest.” (Bovaryné, Rodolphe búcsúlevelének elolvasása után) a) Milyennek találjátok e helyzetet: tragikusnak vagy – esetleg – túlzónak, netán komikusnak? Hiteles-e számotokra Bovaryné viselkedése, állapota?

89

90


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Szerintetek mit tartalmazott, tartalmazhatott Rodolphe levele?

c) Mi lehet az oka annak, hogy Emma nem lesz öngyilkos? Mi a szerepe ebben a férjnek, Charlesnak?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Bovarynéról e részlet alapján!




E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Már nagyon is ismerték egymást, s nem érezték többé a birtoklás káprázatát, amely megszázszorozta a szerelem örömét. Emma éppúgy megcsömörlött, mint ahogy Léon is belefáradt. A házasságtörésben Emma újra megtalálta a házasélet minden ízetlenségét. De hát hogyan szabaduljon tőle? És aztán hiába érezte egy ily boldogság megalázó aljasságát, mégiscsak ragaszkodott hozzá, szokásból, vagy romlottságból – s mindennap még jobban belemerült, kiapasztva minden gyönyört, mivel nagyon is nagynak akarta. Léont vádolta füstbe ment reményeiért, mintha Léon elárulta volna;… De azért továbbra is ontotta a szerelmes leveleket, abból a gondolatból kiindulva, hogy egy nő az utolsó percig köteles levelezni kedvesével. De amíg írt, egy másik férfit, egy fantomot képzelt el, legkedvesebb olvasmányainak, legforróbb emlékeinek, legerősebb vágyainak keverékét, ez a kép végül is olyan valóságos, olyan kézzelfogható lett, hogy Emma ámult és lihegett, bár sose tudta egészen tisztán megjeleníteni, mivel akárcsak egy isten, elveszett jellemvonásai tömkelegében…. Ott érezte őt maga mellett, eljön érte, s elragadja egyetlenegy csókjával. Utána Emma összetört, visszahullott a hétköznapokba; mert ezek az elképzelt nagy szerelmi lendületek jobban kifárasztották, mint az igazi kicsapongások.” (Emma, a Léonnal való viszonyának utolsó időszakában) a) Véleményetek szerint mi vezethetett oda, hogy a szerelmesek – s elsősorban Emma − kiábrándultak?

b) Értelmezzétek a részlet 3. mondatát („A házasságtörésben…”)!

c) Mi lehet a magyarázata Emma ábrándképének? Miért nem „tiszta” ez az ábrándkép?

91

92


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Emmáról e részlet elolvasása után!




F) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Teljes kábulatban állt ott, s csak ereinek lüktetése juttatta eszébe, hogy él: oly erősen hallotta őket, hogy azt hitte, hars zenéjük az egész vidéket betölti. Lába alatt a talajt lágyabbnak érezte a víznél, és a mezők barázdáit hatalmas, barna s áradó hullámoknak vélte. Mindaz, ami a fejében volt, emlékek és gondolatok, egyszerre, egy lendülettel szállott széjjel, akárcsak egy tűzijáték ezer apró részecskéje. Látni vélte apját, a divatárus irodáját, szobájukat a távolban, aztán egy másik tájékot. Már-már őrület fogta el, megijedt, s összeszedte magát, bár igaz, hogy zavarosan, mert már nem is emlékezett e szörnyű állapot okára, vagyis az egész pénzkérdésre. Csak szerelmében szenvedett, s úgy érezte, hogy a lelke ezen az emléken át hagyja el, mint ahogy a sebesültek haldoklásuk közt úgy érzik, hogy létük vérző sebükön költözik ki belőlük. Az éj leszállt. Varjak röpködtek.” (Emma Rodolphe parkjában, öngyilkossága előtt) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Emma, s mi lehet ennek oka?

b) Véleményetek szerint miért jut eszébe Emmának az édesapja?

c) Szerintetek milyen lelki folyamatok előzhették meg e látomásokat, hallucinációkat? Mi utal arra, hogy Emma „nincs teljesen magánál”?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban a hősnőről e részlet elolvasása után!


93

94


•

1 0 .

É V F O L Y A M


5. Két asszony, két öngyilkosság A felolvasott részletek alapján beszéld meg pároddal az alábbi kérdéseket! a) Hogyan követi el a két asszony az öngyilkosságot?

b) Mi jellemző a két nő viselkedésére az öngyilkosság előtt?


c) A korábban (csoportfeladatok) megismert részletek milyen támpontot, magyarázatot adnak a két asszony tettére?

6. Emma vagy Anna? – Házi feladat Válaszd ki az alábbi feladatok valamelyikét, és írj rövid esszét a kérdésről! a) Írj arról, hogy számodra melyik nőalak a vonzóbb, szimpatikusabb, és miért! Tudtál-e azonosulni döntéseivel, cselekedeteivel, bűnösnek tartod-e, megérdemelte-e szerinted a sorsát, vagy sem? Gondold végig azt is, hogy miben különbözik (a korábban olvasott művek alapján) a férfi és a női szereplők önmegvalósítási lehetősége, tetteik megítélése! b) Ha olvastad az Anna Karenina című regényt, akkor kíséreld meg Anna és Gatsby sorsának összehasonlítását! (Gondolj olyan párhuzamokra, kapcsolatokra, mint pl. Vronszkij lovas balesete és Gatsby autóbalesete!) c) Ha mindkét (esetleg mindhárom) regényt ismered, hasonlítsd össze de Rênalné, illetve Emma és/vagy Anna alakját (pl. Asszonysorsok XIX. századi regényekben címmel)! 7. Ha érdekel, nézz utána Tolsztoj, illetve Flaubert írói pályájának valamelyik irodalmi lexikonban vagy az interneten!

95

5. T O L S Z T O J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A E modulban Lev Nyikolajevics Tolsztoj kisregényének, az Ivan Iljics halálának elemzését szeretnénk elvégezni. Meg fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, melyek az előző modulok során elemzett művek kapcsán is többször felmerültek: siker, karrier és boldogulás a társadalomban. A kérdés újszerűsége abban rejlik, hogy e mű hősének „teljes” élettörténetét megismeri az olvasó, így másképp láthatja e problémákat a folyamat, az életút ismeretében. Ugyanakkor e kisregény egyik újdonsága a korábbi művekkel szemben, hogy egy olyan problémát – a betegség – is középpontba helyez, mellyel eddigi olvasmányaitok során ritkán vagy csak mellékszálként találkoztatok. A szöveg vizsgálata során keressük a válaszokat a kisregény műfaji kérdéseire, az elbeszélői módszerek sajátosságaira, a cselekménybonyolítás, időkezelés sajátosságaira a motívumok jelentésére, értelmezése is. 1. Hivatalnokok – hivatalnoktörténetek a) Készíts fürtábrát a hivatalnok, hivatalnoktörténet fogalmak kapcsán! Idézd fel azokat az ismereteket, melyeket e fogalmakról korábban tanultál (akár más tantárgy óráin is)! b) A megbeszélés során egészítsd ki saját ábráidat, ha szükséges!

HIVATALNOK

HIVATALNOKTÖRTÉNET

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

2. A főhős portréja – Iván Iljics karrierje Az olvasott szöveg alapján készíts vázlatos portrét a főszereplőről! Erre 5 perced van! a) Néhány mondattal vázold fel életét, karrierjét! b) Ha marad rá időd, idézd fel a korábban olvasott-elemzett művek főhőseinek sorsát, életpályáját, s vesd össze ezekével Iván Iljics pályafutását! c) Ha kész vagy munkáddal, olvasd fel párodnak írásodat, s beszéljétek meg, hogy milyen azonosságok, különbségek vannak írásaitokban! Egészítsd ki párod észrevételeivel a vázlatodat!

3. Névlánc Ha téged szólítanak, ismertesd közös portré-vázlatotokat! 4. A címszereplő és az idő A) Olvassátok újra az 1. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőle az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy a fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?

97

98


•

1 0 .

É V F O L Y A M

B) Olvassátok újra a 2–3. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy e két fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

C) Olvassátok újra a 4–6. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy e három fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?

99

10 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) Olvassátok újra a 7–11. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy ennek az öt fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

E) Olvassátok újra a 12. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőle az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy ennek a fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?

10 1

10 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

5. A kompozíció A) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezettel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ebben a fejezetben!

b) Adjatok címet e résznek!

B) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben!

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

b) Adjatok címet e részeknek!

C) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben!


D) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben!


H A L Á L A

10 3

10 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

E) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezettel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ebben a fejezetben!

b) Adjatok címet e résznek!

6. Külső és belső terek a) Gondolkodjatok közösen az alábbi kérdéseken! – Melyek a történet legfontosabb helyszínei? Miért nevezhetők ezek a terek fontosnak?

– Milyen folyamat figyelhető meg a „regénytér” változásában? Milyen összefüggésben van ez a cselekménnyel?

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

– Azt állítjuk, hogy e mű egyik legfontosabb helyszíne a „belső tér”. Milyen kapcsolat, viszony jellemzi a belső és külső teret?

b) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, mely a regény idejével és terével foglalkozik, és dolgozd fel jelöléstechnikával!

L. NY. TOLSZTOJ: IVÁN ILJICS HAL ÁL A (1884 –1886) Tolsztoj az Iván Iljics halála című kisregényt 1884-86 közt írta. A kisregény felépítésének meghatározó eleme az időrend. Tolsztoj szándékosan szakított a hagyományos, lineáris időrendiséggel. Az első fejezetben értesül az olvasó a hivatalnok (a főhős, a címszereplő) haláláról a felesége által közzétett gyászjelentésből, s az elbeszélő csak ezután kezd bele Iván Iljics történetébe. A megváltoztatott időrend alkalmat ad arra, hogy a főszereplő halálával kapcsolatban megnyilatkozó munkatársak, barátok, a család tagjai értelmezzék a halál tényét, illetve megtudhatjuk, hogyan vélekednek az elhunytról, milyen emlékeket hagyott bennük. A kronologikusság felcserélése és a késleltetés szerepe kettős: egyfelől hangsúlyt kap, hogy az elbeszélő érdeklődésének középpontjában elsősorban a halál áll, és csak ezután következik a főhős életének jellemzése. Másfelől az olvasóban is egyre inkább növekszik a kíváncsiság: milyen életet élt, miféle ember volt ez az Iván Iljics, akinek a halála ilyen reakciókat vált ki környezetéből. A történések helyszínének változása is különleges, fokozatosan szűkülő perspektívát mutat: a külvilág megnyilvánulásaitól (első fejezet), egy élet „állomásain” keresztül jut el a lélek legmélyére, Iván Iljics magányos, elemző tudatába. A fájdalom és halálfélelem megszűnését, a főhős valódi megigazulását nem a hagyományos, külső személy általi feloldozás adja, hanem a lélek belső megvilágosodása, tökéletesedése. A Tolsztojt egész életében és számtalan művében izgató megtisztulás, belső átváltozás és tökéletesedés folyamata Iván Iljics sorsában szinte vázlatos tömörséggel zajlik le. Ebből a szempontból az Iván Iljics halála tulajdonképpen akár az ugyanezt a központi problémát felvető Feltámadás című regény előképeként is értelmezhető.

10 5

10 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

7. A betegség mint metafora? Az alábbiakban olvashattok néhány állítást Iván Iljics betegségével kapcsolatban. a) Az egyes csoportok feladata az, hogy érveljenek a nekik jutott állítás mellett, vagy cáfolják meg azt! b) Akár mellette, akár vele szemben érveltek, véleményetek kialakításához használjátok a szöveget! c) Véleményeteket foglaljátok össze írásban, s a vita során ismertessétek! A) Iván Iljics egy szerencsétlen, kiszolgáltatott ember. Mivel az orvostudomány még nem volt elég fejlett abban az időben, ezért az orvosok nem ismerték fel betegségét. Iván Iljics az „orvosok áldozata”.

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

B) Iván Iljics súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. A betegség tette számára lehetővé, hogy lelki-szellemi értelemben „meggyógyuljon”. A betegség által vált tudatos emberré.

C) Iván Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja. Iván Iljics betegsége az orosz társadalom betegségének metaforája.

10 7

10 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) Iván Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja, hanem minden kívülről irányított, a korabeli társadalmi elvárásoknak, konvencióknak megfelelni kívánó élet betegsége.

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

E) Iván Iljics betegsége és halála egy értelmetlen élet „értelmessé válásának” folyamata és beteljesedése. Ez a betegség és halál Krisztus szenvedéseinek és halálának sajátos parafrázisa. Ezt talán igazolja arcának nyugodt, békés kifejezése, mely hozzátartozóit is meghökkenti a mű elején.

8. Elbeszélő és hőse Hallgassátok figyelmesen a felolvasott szövegrészletet, majd gondoljátok közösen végig az alábbi kérdéseket! a) A részletben két hang, két szólam keveredik. Kiknek a gondolatai kapcsolódnak össze itt?

b) Milyen hatással van ez a befogadóra?

10 9

110


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Idézzétek fel, hogy hogyan változik a történet előrehaladtával az elbeszélői részek, a monológok és a dialógusok aránya! (Ha szükséges, használjátok a mű szövegét!)

9. Gondolatok a halálról – Házi feladat Az alább felsorolt szempontok alapján készíts vázlatot vagy táblázatot, majd írj esszét Iván Iljics haláláról! a) Olvasd el újra a történet záró fejezetét! Idézd fel azt a folyamatot, ami Iván Iljics halálához vezetett! b) Idézd fel, hogy a korábban olvasott, elemzett művekben hogyan jelent meg ez a téma! Miben más, miért más Iván Iljics halála, mint Goriot apó, Gatsby, Julien Sorel, Anna Karerina vagy Bovaryné halála? Elsősorban ne azt hasonlítsd össze, hogy milyen módon haltak meg e regényhősök, hanem hogy haláluknak mi a szerepe a történetekben, s ezt próbáld összehasonlítani Tolsztoj hősének halálával! c) Írásodban idézz a művekből a témához kapcsolódó részleteket! d) Ha úgy érzed, hogy másokkal is megosztható, akkor arról is írj néhány mondatot, hogy te miként viszonyulsz a halálhoz! 10. Iván és Geraszim – Házi feladat A műben két olyan mellékszereplő van, akik jó szívvel, szeretettel-szánalommal tekintenek Iván Iljicsre: kisfia és Geraszim, a szolgája. Válaszd ki egyiküket, s írj egy rövid terjedelmű (10-15 mondatos) „epilógus”-t, melyben összefoglalod, hogy miként alakult az általad választott szereplő sorsa az Iván Iljics halálát követő években! 11. Esszéírás Írj 2-2,5 oldal terjedelemben esszét az alábbi címek valamelyikével! a) Asszonyok, asszonysorsok a XIX. századi regényekben b) A karrierizmus mint egyéni és mint társadalmi probléma XIX–XX. századi regényekben c) Kortársunk Rastignac/Julien Sorel, avagy mi lenne a sorsa a mai világban egy XIX. századi regényhősnek? Csak az egyik témát kell kidolgoznod! Első lépésként készíts vázlatot, s csak ezután fogj a rendszeres munkához! Válassz egy mottót valamelyik műből, amely kapcsolódik a címhez, dolgozatodhoz! Ügyelj arra, hogy írásod kapcsolódjék a címhez, a megadott témához!

6. I B S E N : A V A D K A C S A A Z A Z

ILLÚZIÓK SOR SA A DR Á M ÁBA N; A N A LITIK US DR Á M ATÍPUS

A következő két modulban egy XIX. századi és egy XX. századi dráma elemzésén keresztül vizsgáljuk meg a fejezet témáját: az illúziók elvesztését. Elsőként Henrik Ibsen A vadkacsa című művét fogjuk értelmezni. 1. Velem is megtörtént már… a) Idézd föl magadban, megtörtént-e már veled, hogy egy általad ismert emberről kiderültek olyan információk, amelyek módosították a benned róla kialakult képet! Milyen érzés volt? Mit tettél? b) A saját múltadról vagy a családod múltjáról kiderült-e számodra olyan esetleg kínos információ, amely átformálta a családról vagy önmagadról kialakított képedet? Milyen érzés volt? Mit tettél? c) Ha sem az a), sem a b) feladatban megfogalmazott eset nem történt meg veled, el tudod-e képzelni, mi lenne, ha ilyesmi történne? d) Hogyan kapcsolható a fent megfogalmazott probléma Ibsen drámájához véleményed szerint? 2. A cselekmény elemei Válaszoljatok a kérdésekre, és ahol lehet, indokoljatok a szövegből! a) Melyik országban és mikor játszódik a dráma?

b) Mennyi a cselekményidő? Tanulmányaitok során mikor találkoztatok ilyen rövid idő alatt játszódó drámával?

c) Mi a két helyszín?

d) Milyen társadalmi réteg, csoport tagjai a szereplők?

3. Információk az első felvonásból – az expozíció Gyűjtsétek ki A vadkacsa első felvonásából a szereplőkre, a múltra és a jelenre vonatkozó információkat! Csoportosítsátok ezeket a táblázat szempontjai szerint! (Írjatok ikszeket a táblázatba a megfelelő helyekre! 3 példát beírtunk.)

112


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Szempontok: a) Új információ (a néző vagy valamelyik szereplő számára). b) Később kiderül, hogy másként áll a helyzet, vagy a későbbi információ visszamenőleg átminősíti a korábbit. c) Végig nem derül ki a drámában, hogyan is történt a dolog. A Z INFORMÁCIÓ

a)

Nagy kakas volt Hakon Werle.

x

Gregers Werle nem jár le a hegyről, kb. 17 éve volt otthon.

x

Hjalmar szerint apjának nincs rajta kívül senkije, akire támaszkodhatna.

x

b)

c) x

x

I B S E N :

A

V A D K A C S A

4. Mi derül ki a múltból? Válaszoljatok a kérdésekre, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből! a) Miféle kapcsolat volt Werle, Gina és Hjalmar között?

b) Ki és miért kezdeményezi a múlt feltárását?

c) Hjalmar hogyan viszonyul ehhez a múlttisztázáshoz?

d) A múlthoz való viszony, a múlt tisztázása milyen szerepet játszik a dráma egészében, a dramaturgia megteremtésében?

5. Olvasd el, jegyezd meg! a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget az analitikus drámáról, jegyezd meg a lényegét! b) Keress érveket amellett, hogy Ibsen drámája analitikus dráma!

c) Ismersz hasonlókat (pl. a felsoroltak közül olvastad-e valamelyiket, vagy láttál-e olyan filmet, amelyben ez a technika érvényesül)?

A Z ANALITIKUS DR ÁMA Olyan drámatípus (egyes szakértők szerint műfaj), melyben a drámai szituáció (alaphelyzet) kettős: egyrészt a múltban megtörtént események hozzák létre (és nem pl. jelenbeli érdek-, illetve értékütközés, mint a konfliktusos drámákban), másrészt kell a jelenben is egy aktuális esemény, amely kiváltja a múlt elemzését. A jelenben játszódó cselekmény során tehát fény derül az előzményekre, s elemzésük (analízisük) mozgatja a drámai cselekményt, sőt annak egésze nem más, mint a múltnak a jelenben történő, elemző feltárása. A drámai jelen időt tehát a múlt értelmezései (több értelmezés bontakozik ki egyszerre) határozzák meg.

113

114


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A dialógusok révén fokozatosan tárul fel a szereplők jelleme és egymással való kapcsolataik rendszere, s az olvasó is arra kényszerül, hogy folytonosan módosítsa a szereplőkről, helyzetekről kialakított véleményét. A drámatípus konvenciója a motivikus-jelképes formálás is. Ebbe a típusba tartoznak a következő drámák: Szophoklész: Oidipusz király; Ibsen: A vadkacsa, Babaszoba, Solness építőmester; Miller: Az ügynök halála (valamint O’Neill: Utazás az éjszakába, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres, Albee: Nem félünk a farkastól – ezekkel a művekkel is érdemes megismerkedni). 6. A szerkezet – a mű fordulópontjai az egyes felvonásokban A) I. felvonás a) Fogalmazzátok meg, mi az a szituáció, amely elindítja a drámai cselekménysort!

b) Mi által válik fenntarthatatlanná ez a kezdeti szituáció?

c) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

d) Milyen fordulat van már az I. felvonásban? – A cselekményben:

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

I B S E N :

A

V A D K A C S A

– Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről:

– Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata:

– Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból?

e) A konfliktusos drámák felépítésére gondolva miféle konfliktus van itt, és milyen bonyodalom veszi kezdetét, vagy legalábbis sejtetődik?

B) II. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

b) Van-e fordulat a II. felvonásban? – A cselekményben:


ELLENLÉPÉS (KIÉ)

115

116


•

1 0 .

É V F O L Y A M



c) Milyen konfliktusok (de legalábbis problémák) lehetősége mutatkozik meg ebben a felvonásban?

C) III. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

b) Van-e fordulat a III. felvonásban? – A cselekményben:



ELLENLÉPÉS (KIÉ)

I B S E N :

A

V A D K A C S A


c) Milyen konfliktusok (vagy legalábbis problémák) mutatkoznak meg ebben a felvonásban?

D) IV. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

b) Milyen fordulatok vannak a IV. felvonásban? – A cselekményben:




ELLENLÉPÉS (KIÉ)

117

118


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Milyen konfliktusok vannak ebben a felvonásban? Hol van a tetőpont, ahonnan az egész dráma fordulatot vesz? Milyen megoldás lehetőségét sugallja Gregers?

E) V. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

b) Milyen fordulatok vannak az V. felvonásban? – A cselekményben:




ELLENLÉPÉS (KIÉ)

I B S E N :

A

V A D K A C S A

119

c) Mi a drámai helyzet megoldása, ami más szempontból tetőpont?

d) Hasonlítsátok össze a drámai végszituációt a kezdetivel! Mi a különbség?

7. A szerkezet – a dráma fordulópontjai az egyes szereplők szempontjából A) Hjalmar Milyen fordulatok következnek be Hjalmarral kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?

b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására?

c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg?

12 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból?

B) Gregers Milyen fordulatok következnek be Gregersszel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?




I B S E N :

A

V A D K A C S A

C) Gina Milyen fordulatok következnek be Ginával kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?




D) Hedvig Milyen fordulatok következnek be Hedviggel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?

12 1

12 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M




8. Hjalmar „kis” hazugságai a) Sorold föl, hányszor és miket hazudik Hjalmar, amikor hazaérkezik a vacsoráról!

b) És az egész 2. felvonásban?

I B S E N :

A

V A D K A C S A

c) Mikor mond igazat?

d) Rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találtad az 1. felvonásban? És a 2.-ban? Miért?

9. Hjalmar nagy hazugsága – a család hazugsága Beszéljétek meg a kérdéseket, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből! a) Mi minden derül ki az Ekdal család életmódjáról? (Gondoljatok például az étkezési szokásokra!) Ki dolgozik és mit? Milyen a munkamegosztás? (Ne csak a 2. felvonásra gondoljatok!)

b) Miket állít Hjalmar önmagáról, és ezzel szemben mi az igazság? Mit tesz vagy nem tesz?

12 3

12 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Mit gondol a családjáról Hjalmar, mielőtt „minden” kiderül?

d) Mi a foglalkozása, ennek milyen metaforikus, jelképes jelentése lehet?

e) Mi Hjalmar életcélja? Mit gondol magáról?

f) Hogyan nevezi Relling ezt a fajta önbecsapást, ezt a hamis mítoszt?

g) Ismertek olyan embert, akinek ekkora különbség van a szavai és a tettei, az énképe és a valódi személyisége között?

h) Szerintetek lehet így boldogan élni? Mindenki alkalmas az igazság elviselésére?

10. Hjalmar beszédmódja a) Mit nevezünk közhelynek?

b) Keressetek a kijelölt szövegrészekből közhelyes mondatokat, szókapcsolatokat!

I B S E N :

A

V A D K A C S A

c) Mi az oka annak, hogy Hjalmarnak rengeteg közhelyes szövege van?

d) Milyen kifejezésmód, hangvétel jellemzi még Hjalmar megszólalásait? Pl. „…ez a nagy eszme minden életerőmet felemészti.”, „Igaz emberségem követeli a jogait!”, „… olykor az emberi lét sötét és rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.” , „Meglehet, szűk és szegényes ez a hajlék, mégis otthon, drága Ginám…”, „…hogy hajlékot keressek ősz atyámnak s jómagamnak.” e) Véleményetek szerint mi az oka ennek a hangvételnek?

f) A pisztoly történetében két párhuzamos esetet mesél el Hjalmar. Hogyan és miért így mesél? Mit árul el ez a személyiségéről?

g) Vizsgáljátok meg azt is, milyen beszédhelyzetben hangzanak el a közhelyes mondatok! Hitelesítik vagy visszavonják a „bölcsességeket” és a pátoszt?

h) Hogyan függ össze a beszédstílus, a mondatok tartalma, Hjalmar viselkedése és élethazugsága?

11. Szereplők és jellemek Vizsgáljátok meg csoportokban egy-egy szereplő jellemét! A csoporton belül osszátok el a részfeladatokat! Használjátok a dráma szövegét!

12 5

12 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A) Hjalmar jelleme és viszonyai a) Készítsétek el Hjalmar jellemtérképét az ábra alapján csomagolópapírra! Minden vonáshoz írjatok 3 érvet a szövegből! 1. érv (mert)

3. érv (mert) 2. érv (mert)

tulajdonság 1. érv (mert)

1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság


3. érv (mert)

b) Ábrázoljátok idődiagramon Hjalmar viszonyának alakulását családtagjaihoz és Werléhez!

→

B) Gregers szerepe a tények feltárásában – Gregers eszményei a) Mit tudunk meg Rellingtől Gregers múltjáról?

I B S E N :

A

V A D K A C S A

b) Miért mondja Relling Gregersről, hogy elmebeteg? Milyen „betegsége” van?

c) Gregers saját magáról is azt mondja, hogy beteg a lelke. Mire gondolhat?

d) Milyen a viszonya apjához? És halott anyjához?

e) Mit gondol Hjalmarról? Miért nyomoz, és miért tárja fel a (szerinte) nagy igazságot?

f) Hogyan boldogul a hétköznapi életben? Milyen – jelképesen is értelmezhető – dolgokat csinál?

g) Mi Gina véleménye róla?

12 7

12 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

h) Milyen különös, metaforikus-jelképes mondatokat mond?

i) Alkossátok meg ezek alapján jellemtérképét csomagolópapírra!

1. érv (mert)



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

C) Relling, a cinikus? a) Mivel gyógyítja Relling a betegeit? Mivel gyógyítja Hjalmart? Foglalkozásának milyen metaforikus jelentése van?

I B S E N :

A

V A D K A C S A

b) Miért gondolja, hogy beteg a világ?

c) Mit gondol Gregersről?

d) Vajon miért szerepel mellette Molvik is?

e) Idézzétek föl, mi a rezonőr szerepkörének lényege! Relling rezonőr-e szerintetek? Ha igen, miért?

f) Hol jelzi előre Relling Hedvig sorsát? Miért érzi meg a lehetőséget, hogy baj történhet (a helyzetre és személyiségére is gondoljatok)?

g) Relling szerint az eszmény egyenlő a hazugsággal. Vajon miért? Egyetértetek-e vele?

h) Készítsétek el Relling jellemtérképét csomagolópapírra!

12 9

13 0


•

1 0 .

1. érv (mert)

É V F O L Y A M



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

D) Gina, a gyakorlatias a) Hogyan vélekedik Gina Gregersről?

b) Mi mindent csinál, hogyan veszi ki részét a családi munkamegosztásban?

c) Mi jellemzi a beszédmódját, illetve a kommunikációban való részvételét? Mire lehet ebből következtetni?

I B S E N :

A

V A D K A C S A

d) Mennyire ismeri a férje valódi lényét? Szereti-e?

e) Miért hallgatja el Werlével folytatott viszonyát Hjalmar előtt? Igazat lehet neki ebben adni?

f) Az övével szemben Sörbyné megoldása milyen megoldás? Gina számára is bevált volna?

g) Hogyan viszonyul a lánya halálához?

h) Készítsétek el Gina jellemtérképét csomagolópapírra!

13 1

13 2


•

1 0 .

1. érv (mert)

É V F O L Y A M



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

3. érv (mert)

tulajdonság


3. érv (mert)

E) Hedvig, a tiszta a) Milyen helyet foglal el Hedvig érzelmi sorrendjében az apja?

b) Hogyan viszonyul apja és nagyapja szokásaihoz, mennyire kritikus kamasz?

c) Mit tart fontosnak Hedvig, mi okoz neki örömet?

2. érv (mert)

I B S E N :

A

V A D K A C S A

d) Mennyit ért meg Gregers metaforáiból?

e) Mennyit ért meg az egész helyzetből?

f) Vajon miért merülhet föl benne, hogy talált gyerek, hiszen elhangzik, hogy anyjára hasonlít kívülről?

g) Miért dönt az öngyilkosság mellett? Volna-e más lehetősége? Könnyebb magát megölni, mint a vadkacsát, vagy szándékosan így dönt?

h) Mennyire következik a drámai cselekményből a végkifejlet? Számítottatok erre? Miért?

i) Készítsétek el Hedvig jellemtérképét csomagolópapírra!

13 3

13 4


•

1 0 .

1. érv (mert)

É V F O L Y A M



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

A SZEREPLŐK KÜLÖNBÖZŐ NARR ATÍVÁI Mindnyájan tapasztaltuk már, hogy ugyanazt a történetet hányféleképpen lehet elmesélni különböző nézőpontokból, különböző érdekektől vezérelve, különböző tudások (helyzetről, személyekről stb.) birtokában. Ennek a drámának is szinte mindegyik szereplője saját változatot alakít ki a múlt és a jelen értelmezésében. Ahány fontosabb szereplő, annyi történet képződik, vagyis annyi narratíva jelenik meg, s rajzolódik ki fokozatosan a dialógusokban. A néző előtt ezek a cselekményértelmezés-változatok tárulnak fel és ütköznek egymással. 12. Szimbolikus vezérmotívumok Az ismeretközlő szöveg elolvasása után dolgozzatok tovább az előző csoportotokban!

A SZIMBOLIKUS VEZÉRMOTÍVUMOK A vadkacsa az illúzióvilág központja, az élethazugság és a tisztaság különnemű és személyenként módosuló élettartalmainak valódi emberi kapcsolatokat olykor összefoglaló, olykor helyettesítő, érzékletes foglalata: jelképe. Nemcsak egyedi szimbólum, hanem – a drámatörténetben nagy jövő előtt álló, korszakos fontosságú s a korra jellemző – visszatérő, szimbolikus vezérmotívum is, a kompozíció eleme. A figurák úgy belefonódnak tárgyi, intellektuális, érzelmi, esetleg mitikus környezetük vonatkozásrendszerébe, hogy e rendszer bemutatásával jellemezhetőek hitelesen. E széttartó vonatkozásrendszer szerkezeti összefogására szolgál a vezérmotívum. (Egri Péter nyomán)

I B S E N :

A

V A D K A C S A

A) A PADLÁS Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a padlás (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! B) A TENGER MÉLYE Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a tenger mélye (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! C) AZ ERDŐ Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy az erdő (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! D) A VADKACSA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadkacsa legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! E) A VADÁSZKUTYA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadászkutya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! F) A BŰZ Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a bűz legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! G) A FELEJTÉS Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a felejtés legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hol bukkan föl, hogyan kapcsolódik a dramaturgiához ez a motívum, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! H) 13.-NAK LENNI Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a 13.-nak lenni legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára!

13 5

13 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

I) SÖR, VAJAS KENYÉR Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a sör és a vajas kenyér legyen a téma, ezek álljanak a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelentenek az egyes szereplők számára! J) FURULYA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a furulya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! K) VAKSÁG Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vakság legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! 13. Nézelődés a témafalon a) Menjetek a témafalhoz, tanulmányozzátok egymás gondolkodástérképét, jellemtérképét! b) Tegyetek föl kérdéseket, vitassátok meg a problémás állításokat! c) Készítsetek jegyzeteket magatoknak! 14. Tragédia? Komédia? Tragikomédia? a) Olvassátok el a tragikumról, a tragikomikumról és a melodrámáról szóló, A vadkacsát is értelmező szövegeket! Ennek fényében válaszoljátok meg a további kérdéseket! A tragikumról A végesség, a halál, mulandóság maga nem tragikai. Tragikai erőre akkor emelkedik, ha szembeállítjuk a naggyal, értékessel, hatalmassal; csak a nagynak, értékesnek, hatalmasnak halála tragikai. (Péterfy Jenő nyomán) A tragikomikumról A tragikomédia a késő polgári színműben válik uralkodóvá, amikor a drámai életanyag jellege és annak megítélése különneművé lesz. Ibsen A vadkacsa c. műve ebben a tekintetben is korszakot nyit. A vadkacsában tragikum és komikum nem keveredik, hanem vegyül: ugyanannak a szereplőnek vannak tragikus és komikus oldalai, megnyilvánulásai is. (Egri Péter nyomán)

I B S E N :

A

V A D K A C S A

A vadkacsa a komédia közelébe jut el: a polgári értékrend tragikus eszményei önmaguk komédiájába, iróniájába, belső felbomlasztásába csapnak át. Az erény diktatúrájának morálja a hazugság diktatúráját jelenti. Gregers azért lesz komikus alak, mert elhiszi, hogy eszményei a valóságban is szentek, és megvalósulásuk morális megtisztuláshoz vezet. A komédia ott éri el tetőpontját, amikor kiderül, hogy Gregers eszményeit épp az öreg Werle és Sörbyné cinikus erkölcstelensége valósítja meg. Relling foglalja össze ezt a komikus idealizmust, amikor az eszményt azonosítja a hazugsággal. Relling cinizmusa azonban nem számolja föl teljes egészében Gregers hősieskedését. Egy mozzanatot érintetlenül hagy: az ideálok szépségét „önmagukban”. Komikusak ezek az eszmények, mihelyt mint követelmények fordulnak szembe az átlagemberek kicsinyes életével, és nevetségesek mint gyakorlati élethazugságok. (Az öreg Ekdal „vadászata”.) Vagyis a realizálásra való törekvés és maga a realizálás teszi őket nevetségessé. De nem lesznek komikusak akkor, ha mint a magányos ember álmai, megmaradnak puszta rezignált vágyaknak, szép illúzióknak, a megvalósítás minden szándéka nélkül. (Almási Miklós nyomán) Maga a cinikus rezonőr, Relling sem az ideálokat magukat tagadja. Gregersnek ezt mondja: „Megint olyan embereken akarja számon kérni az eszményeit, akik, hogy úgy mondjam, nem fizetőképesek.” Ez a mondat nem tagadja az eszmények érvényét, akkor ugyanis nem lenne értelme a „fizetőképesség” fogalmának. Az eszményeket sem általában, hanem csupán a két Ekdal és Gregers életének kontextusában minősíti hazugságoknak. (Arató László nyomán) Ibsen nem dönti el, mi a „helyes”, és mi a „helytelen”. Nélkülöz minden olyan biztos támpontot, ahonnan a szereplők és sorsuk fölött ítélkezni lehetne. Azaz minden minősítés viszonylagosságát, előfeltevésektől függő mivoltát emeli ki. S az abszolút értékrend hiánya miatt sem nevezhető a mű tragédiának, noha találunk benne tragikus mozzanatokat. (Részlet Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtankönyvéből) A melodráma Olyan színmű, amelyben valamilyen szomorú esemény történik, rendszerint a darab végén, amely azonban nem viszi közelebb a szereplőket a problémák megoldásához, a világrendben nem következik be általa változás, nem emelkedik tragikai magaslatra a megoldás. A modern kor hősnélkülisége lehetetlenné teszi a tragikai erőt.

b) A komikum mely fajtáit fedeztétek föl a műben?

13 7

13 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Tragikusnak érzitek-e Hedvig öngyilkosságát? Tragédiává teszi-e ez az öngyilkosság a mű egészét? Érveljetek a tragédiáról régebben tanultak segítségével!

d) Szerintetek mi a műfaja ennek a drámának?

e) Találkoztatok-e már melodrámával? Mondjatok példákat melodramatikus ábrázolásra, ha tudtok!

15. Vallatószék Vállalja valaki Hjalmar, majd Gregers, majd Hedvig, majd pedig Gina szerepét! Üljön középre, a többiek pedig faggassák mindenről, amit meg akarnak tudni róla: mit miért tett és mondott stb.? Tudjatok meg róla, tőle minél több dolgot! 16. Minden, amit el akartam mondani, de nem volt rá idő vagy alkalom… – Házi feladat a) Írj egy A/5-ös lapra szabadon bármiről, amit – fontosnak tartottál ezen a négy órán, – ami nagyon tetszett vagy nagyon nem a drámában, – ami tetszett vagy nem az órai munka során, – amit meg akarnál még osztani a többiekkel! b) Írhatsz olyan problémáról is, ami a dráma olvasása vagy a megbeszélés során fölmerült benned a saját vagy általában az emberek életével kapcsolatban. c) Nem muszáj egész mondatokban fogalmaznod, írhatsz töredékmondatokat, fontos szavakat is, készíthetsz rajzot! Tűzd ki munkádat a falra! d) Tanulmányozd a többiek munkáit is!

I B S E N :

A

V A D K A C S A

17. Választható, szorgalmi feladatok otthonra a) Készíts interjút bármelyik szereplővel a történtek után 5 évvel! Túlvilági interjú is lehet Hedviggel. b) Írd meg bármelyik szereplő naplóját az események után 5 évvel! Hedvig túlvilági naplója is lehet. c) Hasonlítsd össze A vadkacsát és Karinthy Frigyes Így írtok ti c. művéből A kénguru c. paródiát! A mű elsősorban Ibsen stílusának és dramaturgiájának paródiája, több művére is utal, természetesen leginkább A vadkacsára. d) Készíts díszlettervet, illetve jelmeztervet a műhöz! e) Rajzold le bármelyik szereplőt vagy jelenetet! f) Írj érvelő fogalmazást! Téma-, illetve címlehetőségek: – Lehetünk-e boldogok élethazugságban? – Van-e bűn a műben, és mi az, ki bűnös? – Van-e jogunk segíteni másokon, ha nem akarják? – Az élethazugság és az eszmény szinonim fogalmak g) Írj esszét, melyben értelmezed a dráma problémáit Ibsen egy mondatának alapján! „Legtisztábban nagy távolságból látunk, a nyarat legpontosabban egy téli napon lehet leírni.” h) Írj esszét egy vagy több összetartozó szimbolikus motívumról a gondolkodástérképek segítségével! i) Hasonlítsd össze T-táblázatban Werle és Sörbyné, illetve Hjalmar és Gina házasságát! j) A vadkacsa mint tragikomédia – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! k) A vadkacsa az illúziók elvesztésének drámája – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! l) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Írj róla olvasónaplót vagy irodalmi levelet egy barátodnak, esetleg recenziót egy fiktív (vagy a tényleges) iskolaújságba! m) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Hasonlítsd össze A vadkacsa című művel például az élethazugság problémájának, a szimbólumkezelésnek, az analitikus technika alkalmazásának szempontjából! n) Készüljetek föl otthon! Adjátok elő a dráma egyik részletét vagy Karinthy paródiáját! o) Olvasd el az Ibsenről szóló szövegeket! Egyetértesz-e azzal, hogy Ibsen ezen drámája mesterkélt, túlságosan megalkotott? Érvelj az állítás ellen vagy mellette egy érvelő szövegben!

13 9

14 0


•

1 0 .

Henrik Ibsen (1828 –1906) A modern polgári dráma nagy megújítója. Fellépése idején az európai színpadon a polgári színjáték uralkodott, amelyet nem véletlenül neveznek „jól megcsinált színdarabnak”. Pontos dramaturgiai szabályok szerint, jól kiszámított fordulatokkal ért el biztos hatást, főleg a szellemesen pergő párbeszédek segítségével. Ennek a drámatípusnak volt mestere Eugène Scribe [özsén szkríb] (1791–1861) és Molnár Ferenc (1878–1952). Ibsen drámáinak alapproblémája az egyéniség önkeresése és önmegvalósítása. Egyik leghíresebb drámája a Peer Gynt, egy Goethe Faustjához kapcsolódó drámai költemény, mely újabb fontos kérdéssel színezi a témát: az illúzió, a hazugság motívumával. Szinte minden drámáját áthatja a jelképes kifejezésmód. Nagy újítása éppen az, hogy társadalmi drámáit egy-egy nagy szimbólum köré szövi, amelyben a dráma alapproblémája sűrítetten jelenik meg, a jelkép annak mintegy tárgyi megfelelője. Ilyen jelkép a babaszoba Babaszoba című, a vadkacsa A vadkacsa című és a torony a Solness építőmester című művében. Ibsen drámái ún. analitikus drámák. Másik dramaturgiai jellegzetességük a „jól megcsinált színdarab” dramaturgiájának felhasználása és átalakítása a jelképhasználat révén. Ehhez a hagyományhoz tartozik a párbeszéd kitüntetett szerepe. Ibsen mindig tudja, mennyi ideig tartson egy jelenet, hol kell új felismeréseknek bekövetkezniük, új szereplőnek belépnie. A központi jelkép alkalmazásával újfajta dramaturgia is létrejön: az állandóan változó drámai helyzetek mögött egy állandó jelentésre, mélyebb valóságra utalnak a jelképek. A jelképek vezérmotívumokként működnek, a különböző helyzetek között benső kapcsolatokat hoznak létre, mélyebb jelentéseket sejtetnek. Ennek köszönhető Ibsen költőisége, de ezért szokták műveit túlzottan megalkotottnak, mesterkéltnek is nevezni. (Zemplényi Ferenc nyomán)

É V F O L Y A M

I B S E N :

A

V A D K A C S A

Georg Brandes – Ibsen barátja, tanácsadója és legjobb korabeli értelmezője – őt tekintette a legradikálisabb embernek, akivel valaha találkozott. Lázadása személyes, individuális: legfőbb érték az önmegvalósítás. Felfogásának radikalizmusa méltó kezdet a lázadás színházához, melynek ő rakta le alapköveit. Lázadása inkább költői, mint reformista vagy propagandista. A Teremtés egészével elégedetlen. Művészete az új Teremtést képviseli, ezáltal az alapvető ibseni konfliktus messianisztikus. Szerinte a végső Igazság csak az igazságok állandó konfliktusában található meg. …Ez az ambivalencia mindegyik drámájának kettős szintet biztosít; a cselekvés drámáját az eszmék drámája kíséri. (Robert Brustein nyomán) A vadkacsában, mint több más művében, annak a kérdése foglalkoztatja, mit a Biblia eredendő bűnnek nevez. Alakjai magyarázatát nem pusztán magában, az egyénben keresi, hanem már az elődök jellemében s a tőlük átszármazott viszonyok, szokások, nézetek hatásában is… Fő problémája az akarat szabadságának a kérdése, amely ott rejtőzik a legjobb tragédiák mögött is. Ibsen az erejét érző, szabadon fejlő, hamis melléktekintetek által meg nem bénult egyéniség képében gondolja az emberi ideált. Drámáinak alapja, eszméje a következő: mennyire valósítható meg ez az ideál a mai társadalomban? Drámái élesen megrajzolt alakokban föltüntetik az egyéniség magjából fakadó akarat küzdelmét a viszonyokkal. Az erős akarat azonosítja magát a céllal, melyet maga elé tűzött, s így tragikai vagy komikai összetűzésbe kerül az élettel, a hazugokkal, kik gyakran a társadalmi konvenciók vértjével fedezik magukat ellene; a gyönge akarat pedig átúszik az életen ide-oda hányva, mint az önző, úgynevezett gyakorlati emberek prédája, eszköze, s gyöngeségégért meglakol utódaiban, mint ahogy lénye által bűnhődik elődei miatt. (Péterfy Jenő nyomán)

14 1

7. A Z A M E R I K A I Á L O M M I N T I L L Ú Z I Ó K , ÉLETHAZUGSÁGOK CSOKRA ARTHUR

MILLER:

A Z

ÜG YNÖK

HA L Á L A

Ebben a modulban Arthur Miller XX. századi amerikai író művével ismerkedünk meg. 1. Belső képalkotás Kövesd tanárod útmutatását! a) Idézd föl egy olyan életpillanatodat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszedbe jutott valamiről! b) Gyakran megesik veled, hogy felidéződik benned a múlt egy darabja? c) Van olyan emléked, amitől szívesen megszabadulnál? 2. A színpadkép és a főszereplők elképzelése a) Hallgasd meg a darab elején található rendezői utasításokat! b) Képzeld el a színpadképet és a főszereplőket! c) Beszéld meg pároddal elképzeléseteket! d) Tapasztaltatok-e hasonlóságokat? Mi lehet az oka annak, ha igen? 3. Cselekményelemek – az expozíció Válaszoljatok párban a kérdésekre! a) Mikor és hol játszódik a dráma?

b) Mennyi a cselekmény ideje? Hol találkoztatok ilyen drámával eddigi tanulmányaitok során? (Vö. A vadkacsánál elhangzott kérdéssel!)

c) Mi a foglalkozása Willy Lomannek?

d) Mi Loman problémája a mű elején? Fáradt, öreg, vagy más is?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

e) Mi Biff problémája a mű elején?

f) Miért jött haza Biff?

g) Mi Happy problémája a mű elején?

h) Mi Linda problémája, amit az 1. felvonás utolsó harmadában fogalmaz meg?

4. Analitikus dráma? a) Miben hasonlít az ibseni dramaturgiához a mű cselekményvezetése? Miben tér el attól? T-táblázat segítségével gyűjtsetek hasonlóságokat és különbségeket! (A jelképhasználatot is felsorolhatjátok, de most ne ez legyen a fő szempont.) HASONLÓSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

14 3

14 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Véleményetek szerint Az ügynök halála analitikus dráma vagy sem? Véleményetek indoklásához gyűjtsetek érveket!

5. Múltidézés – flashback Olvassátok el az ismeretközlő szöveget! Ennek segítségével válaszoljatok a kérdésekre!

A MÚLT IDÉZÉSÉNEK TECHNIK ÁJA Az ügynök halálában nem csupán beszélnek a múltról, hanem a történtek megelevenednek, láthatóvá is válnak. A némileg mesterkélt nyomozást, múltfeltárást az emlékezés spontán folyamata váltja föl. Willy Loman emlékei – hála a filmművészettől eltanult flashback-technikának – a színpadon közvetlenül láthatóvá válnak. Alapvető változás az ibseni dramaturgiához képest az, hogy Miller elhagyja a cselekménynek álcázott analízis technikáját. A múlt már nem erőszakolt drámai vitákban szólal meg, mint ahogy a figurák sem lesznek uraivá múltbeli életüknek, aminek a valóságban csak kábult áldozatai voltak. Ellenkezőleg, a múlt úgy jelenik meg a színpadon, ahogy az életben is elő szokott lépni: saját akaratából, az önkéntelen emlékezés gesztusa révén. Ezzel egyúttal megmarad csupán szubjektív élménynek, s nem változik a közösen végrehajtott múltkutatás révén személyek közötti látszathíddá olyan emberek között, akiket egy életen keresztül nem tudott összekötni. Így lép a modern drámában az emberek közötti cselekmény helyére, mely a múlt feletti ítélkezésre kényszerítene, annak a magányos embernek a lelkiállapota, akin az emlékezés erőt vett. a) Milyen technikát alkalmaz Miller a múlt megidézésére drámájában?

b) Melyik művészeti ágból ismert ez a technika, és mi a lényege, mit tudtok róla?

c) Ha eddig nem találkoztatok vele, a dráma ismeretében mit gondoltok, mit jelenthet?

d) Mi a hozadéka ennek a technikának az ibseni „elmesélős” módszerhez képest?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

e) Soroljatok föl, gyűjtsetek olyan műveket, amelyekben találkoztatok már ezzel a technikával!

f) Hogyan képzelitek el ennek ábrázolását, megrendezését a színpadon? – Milyen eszközöket hívnátok segítségül? – Mik a szerző utasításai? – Egészítsétek ki a szerző utasításait a saját ötleteitekkel!

g) Készítsetek díszlettervet az előadáshoz! 6. A flashback filmen Nézzétek meg a filmrészletet! Hogyan érvényesül a flashback-technika? Gyűjtsétek össze, milyen eszközökkel éri el a film a visszaemlékezés megjelenítését!

7. Willy Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálata Csoportokban vizsgáljátok meg a mű egyes jeleneteit! Használjátok a szöveget! A feladat végeztével ismertetnetek kell majd munkátok eredményét. A) Az I. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, Biff, Happy a) Mi váltja ki, mi indítja el Willy 1. emlékének felidézését?

b) Mikor játszódik Willy első emléke?

14 5

14 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Mi derül ki apa és gyerekei viszonyáról?

d) Hogyan reagál Willy Biff lopására?

e) Milyen beszélgetésről és milyen „kalandokról” mesél Willy a fiainak? Mennyire tartalmas ez a beszámoló?

f) Mit ígér a fiainak Willy? A dráma egészének ismeretében véleményetek szerint betartja-e az ígéretét?

g) Miért éppen ez az emlék rohanja meg Willyt? Mi köze van ennek jelen helyzetéhez?

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! B) Az I. felvonás 2. és 3. emlékjelenetének vizsgálata: Willy és Linda – a Nő a) Mi derül ki Willy üzleti sikereiről?

b) Mit mond Willy a Chevroletről, és mit mond az előző jelenetben? Értékeljétek ezt!

c) Milyen a kapcsolata a feleségével?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

d) Mi a baja magával?

e) Miért éppen ez a jelenet idéződik föl benne másodszorra?

f) Miért furakodik bele ebbe az emlékbe egy másik? Mi köti össze a kettőt?

g) Miért van szüksége Willynek a Nővel való kapcsolatra?

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! C) Az I. felvonás 4. emlékjelenetének vizsgálata: Bernard, Willy, Linda a) Mi minden és hogyan válik nyilvánvalóvá ebben a részben Biffel kapcsolatban?

b) Miért fojtja bele a szót mindenkibe Willy?

c) Hogyan reagál a fiáról szóló hírekre? Soroljátok föl a következetlen mondatait!

14 7

14 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Miért kerül elő ez az emlék?

e) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára! D) Az I. felvonás áttűnéses jelenetének vizsgálata: Charley, Willy és Ben jelenete a) Idézzétek föl rövid áttekintéssel, milyen emlékek és események előzik meg ezt a jelenetet!

b) Vizsgáljátok meg a párbeszéd elejét: miről és hogyan beszélget a két férfi? Hogyan bánik Willy Charley-val? Értékeljétek ezt a magatartást!

c) Milyen ajánlatot tesz Charley Willynek?

d) Miért itt jelenik meg Ben először?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

e) Hogyan viszonyul Willy Benhez? Mit akarna tőle megtudni?

f) Mi Ben üzleti sikereinek lényege?

g) Milyen párhuzamokat (ellentéteket is) találunk a szereplők között? – Willy – Biff:

– Apuka – Ben:

– Apuka – Willy:

– Ben – Biff:

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! E) A II. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy Howardnál: Ben, Linda, Willy a) Mi történik az emlékezés előtt közvetlenül? Miért?

b) Mi Singleman történetének lényege? Miért ez a neve?

c) Mit tudakol az emlékében Bentől Willy?

14 9

15 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Mi Willy üzleti hitvallása?

e) Ez az emlékezés is önkéntelen, vagy nem? Véleményetek szerint miért?

f) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára! F) A II. felvonás 2. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, a Nő, Biff a) Milyen jelenet idéződik föl itt, és miért éppen itt?

b) Miért kulcsjelenet ez apa és fia kapcsolatának szempontjából?

c) Miért lehet ekkora hatással Willy csalása Biffre?

d) Csak emiatt siklik ki Biff élete? Milyen többletjelentései lehetnek Biff számára ennek a nőügynek?

e) Hogyan próbálja kivágni magát Willy? Miért nem beszél a fiával őszintén?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

f) Önkéntelen vagy tudatos itt a múlt idézése? Mi ennek a jelentősége?

g) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! 8. Willy Loman értékrendje és illúziói Beszéljétek meg közösen a kérdéseket! a) Miért nem igazán sikeres ügynök Willy?

b) Melyek azok a területek az életben, amelyekben tehetséges, jól teljesít, mihez van érzéke, milyen vágyakat fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban?

c) Miért választja az ügynöki foglalkozást mégis?

d) Hogyan értékeli Charley Willyt (még Charley munkahelyén)? Egyetértetek ezzel? Milyen ehhez képest Charley?

15 1

15 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

e) Miért nem akar Willy Charley-nál dolgozni?

f) Keressetek példákat arra, amikor Willy egyazon jelenetben ugyanarról két ellentétes dolgot állít, vagy az egyik jelenetben állít valamit, de a másikban másként viselkedik!

g) Milyen „apa”-figurák, modellek alakítják, befolyásolják Willy sorsát? Miért nem tud valójában felnőni?

h) Milyen Willy értékrendje, mit mond, és viselkedésével mit sugall az életben való boldogulásról a fiainak? Miért nem tud apa-modell lenni számukra?

i) Látja-e Linda, hogy milyen valójában a férje?

j) Mondhatjuk-e, hogy Willy Loman jellegzetesen pályatévesztett „kisember”? Mit jelenthet ez a fogalom?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

9. Biff illúziói és kijózanodása a) Mi Biff életválságának tartalma, lényege?

b) Mihez van tehetsége, mit szeret csinálni?

c) Mik az emberi gyengeségei?

d) Miért van szükség dramaturgiai szempontból a testvér-figurára?

e) Milyen Happy Biffhez képest, miért van beszélő neve?

f) Miért hagyják apjukat magára az étteremben?

g) Mi Biff nagy felismerése önmagával kapcsolatban?

h) Mi Biff nagy felismerése apjával kapcsolatban? Miért nevezi hercegnek?

I L L Ú Z I Ó K . . .

15 3

15 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

10. A dráma szerkezete Tekintsétek át a mű szerkezetét különböző szempontokból! Dolgozzatok párban egy-egy feladaton! A) Willy A visszatekintő (flashback) jelenetek segítenek Willynek feltárni és felülvizsgálni saját múltját, értékrendjét, családjához való viszonyát. Ezek az emlékképek először spontán módon jelennek meg a jelenbeli traumák hatására. Később Willy már tudatosan kutat az emlékezetében a „Hol rontottam el?” kérdésre keresve a választ. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulópontjait Willy szempontjából!

b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben?

c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Willy erkölcsi katarzisa bekövetkezik?

d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Willy szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záróállapotba jut a szereplő?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

B) Biff Biffnek a jelen analízise, a jelennel való kíméletlen szembenézés segít tisztázni múltjához, családjához való viszonyát, értékrendjét, saját önazonosságát. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulatait Biff szempontjából!

b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben?

c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Biff erkölcsi katarzisa bekövetkezik?

d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Biff szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záróállapotba jut a szereplő?

15 5

15 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C) A dráma kettős szerkezete A dráma kétnapos és kétívű. Az I. és a II. felvonás jelenetei, felismerései, kompozíciója ennek megfelelően párhuzamba állíthatóak egymással. Ez megfelel az analitikus dráma által nyújtott lehetőségeknek is. a) Keressetek egymásnak megfeleltethető részeket az I. és a II. felvonásban! Használjátok a táblázatot! I. FELVONÁS

II. FELVONÁS

b) Vázoljátok föl az ismert fogalmakkal a dráma kompozíciós egységeit külön-külön a két felvonásban! (expozíció = drámai alapszituáció, bonyodalom, fordulópontok, tetőpont, megoldás = záróállapot)

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

c) Tegyétek meg ugyanezt a dráma egészét áttekintve!

d) Mire jó a kettős szerkezet?

D) Az olvasó tudása a) Keressetek olyan helyeket a drámában, ahol az olvasó többet tud, legalábbis többet sejt, mint amire a szereplők már rájöttek!

b) Keressetek néhány olyan helyet is, ahol az olvasó kevesebbet tud a szereplőről!

15 7

15 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Hogyan befolyásolja a többlettudás és az információhiány a befogadásunkat?

e) A dráma mely pontjain van esély a befogadói katarzis létrejöttére? Véleményetek indokoljátok!

11. Az amerikai álom a) Hallottátok már ezt a kifejezést? Mit jelent? Ha nem hallottátok, akkor próbáljátok kitalálni a dráma alapján!

b) Milyen az üzleti élet vagy tágabban a világ Willy illúzióihoz képest?

c) Szereti-e Willy és Biff ezt a világot? Keressetek érveket a szövegből!

A Z

A M E R I K A I

Á L O M

M I N T

I L L Ú Z I Ó K . . .

d) Mi a jelképes jelentése annak, hogy Ben a dzsungelbe megy be?

e) Miként magasztosul fel a kisember alakja a Rekviemben? Hogyan függ ez össze az amerikai álom-problémával? Tragédia történik-e a mű végén?

f) Melyik olvasott regényben, regényrészletben találkoztatok hasonló problémával?

g) Milyen aktualitása lehet ma ennek a drámának?

12. Állóképek a) Jelenítsétek meg 3-4 fős csoportokban a dráma választott részleteit némán! b) Akit a tanárotok megérint, mondja ki hangosan azt a gondolatot, amit szerinte abban a helyzetben az általa megformált szereplő gondolhat! c) A többiek találják ki, melyik jelenetről van szó, és a megszólalók a mű mely szereplői!

15 9

16 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

13. Értelmezések a) Olvasd el az alábbi értelmezéseket Miller drámájáról! b) Gondolkozz el rajta, melyikkel értesz egyet, melyikkel vitatkoznál!

A z amerikai álomról Az élethazugság, az illúziók másik neve itt az amerikai álom. Vagyis az a gondolat, hogy a végtelen lehetőségek országában bárkiből – akiben elég az akarat és a tehetség – bármi lehet, hogy bárki milliomossá válhat. E sikercentrikus és fennkölten individualista ideológia nézőpontjából szégyen a szegénység, a kudarcok megvallása; az alkalmazotti lét pedig lefokozott, másodlagos lét csupán. Willy rabja a sikerkultusznak és a magányos harcos klasszikus amerikai individualizmusának. Ez akadályozza meg abban, hogy az önállóság (a saját üzlet vagy legalább az utazó ügynök magányoslovas-önállóságának) illúzióját föladva régi barátjától, Charley-tól elfogadjon egy szerény, de biztos fizetéssel járó állást. Az idős ügynök inkább az öngyilkosságot s az álbalesettől remélt biztosítási összeget választja, mint az önállóság álmának föladását. Ez a választás megadja az alaknak azt a tragikus dimenziót, amit Ibsen drámájának felnőtt szereplőitől megtagadott, s csak Hedvignek „engedélyezett”. Miller drámájának egésze nem engedi meg, hogy könnyen lerázzuk azt a kérdést, hogy szabad-e, kell-e álmodozni a sikerről, a nagyságról, hogy lehet-e, kell-e a valóságnak látszó, pillanatnyi valami mögé vagy azon túl tekinteni. A Rekviem c. epilógus meggátolja, hogy könnyen ítélkezzünk Willy önáltatása fölött. Ma, amikor a vállalkozások korát éljük, érdemes Willy Loman álmodozásán elgondolkoznunk, főként, ha elfogadjuk Charley szavait, melyek szerint az ügynöknek, a vállalkozónak álmodoznia kell, hisz ambíciók, álmok nélkül nem kezdhet bele semmibe.

Értelmezési lehetőségek Az ügynök halála értelmezhető az amerikai álom tragédiájaként, az önáltatás egyetemesebb emberi tragédiájaként, de értelmezhető úgy is, mint az apa–fiú kapcsolat drámája, vagy mint a felnőni nem tudás tragédiája.

8. A R E G É N Y E K É S D R Á M Á K H A T Á R Á N SZÖVEGÉRTÉSI,

SZÖVEGELEM ZÉSI

FEL A DATOK

A fejezet utolsó moduljában a szövegekben lévő utaló elemekkel fogtok ismét találkozni. Olyan nyelvi elemeket veszünk vizsgálat alá, amelyek különböző formában, módokon a szövegvilág azonos darabjára utalnak. A szövegekben azonban gyakran nincs minden kifejtve. Ahhoz, hogy megértsük őket, következtetéseket kell tennünk. Meg fogjuk nézni, hogyan értelmezhetjük szó szerint és a szó szerinti jelentésen túl a szövegeket, mi által lesz viselkedésünk a kommunikációs szituációban kooperatív. 1. Olvasd el a szöveget, és állapítsd meg, hány emberről van benne szó! Mit tudunk meg a szereplőkről? Hogyan ismerjük meg Levint és Vronszkijt? „Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki. Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami föltevése szerint gőgön alapult, barmok és parasztok közt folyó, az ő fogalmai szerint elvadult, falusi élete. Az is nagyon ellenére volt, hogy miután a lányába beleszeretett, másfél hónapot járt a házba, mintha várt, fontolgatott volna, mint aki fél, nem lesz-e nagy tisztesség, ha megkéri. Nem akarta megérteni, hogy aki lányos házba jár, nyilatkoznia kell. S egyszer csak, anélkül, hogy nyilatkozott volna, elutazott. Szerencse, hogy külseje annyira nem vonzó – gondolta az anya –, s Kitty nem szeretett bele. Vronszkij viszont minden óhaját kielégítette. Nagyon gazdag, okos, előkelő, fényes katonai és udvari pálya áll előtte, amellett bűbájos ember. Lehetetlen jobbat kívánni.” (L. Ny. Tolsztoj: Anna Karenina)

2. Töltsd ki a táblázatot! Az előző szöveg minden egyes mondatából írd ki azokat a szavakat, amelyek a szereplőkre utalnak! A számok a szöveg mondatainak számát jelzik.

16 2


SZEREPLŐK

•

1 0 .

É V F O L Y A M

U TA L Á S A SZ ER EP LŐ K R E 1.

2.

3.

4.

5.

ANYA

LEVIN

VRONSZKIJ

SZEREPLŐK

U TA L Á S A SZ ER EP LŐ K R E 6.

7.

8.

9.

10.

ANYA

LEVIN

VRONSZKIJ

3. Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi ismeretközlő szöveget! A legtöbb szöveg annyi információt tartalmaz, amennyi az olvasónak elegendő ahhoz, hogy a szöveget megértse, be tudja fogadni. Amikor olvasunk egy szöveget, elképzeljük a szereplőket, tárgyakat, a helyszínt. A történet egyrészt az önálló jelentésű szavakon (szereplők, nevek, helyek stb. megnevezésén) keresztül elevenedik meg. Másrészt ezekhez kapcsolódnak a szöveg nyelvi elemei, amelyek szintén a történet elképzeléséhez szükségesek. A szövegbefogadás

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

során a szöveg egymásra vagy azonos valóságdarabra utaló elemeit érzékeljük és megértjük. Ezeket a nyelvi elemeket KOREFERENS ELEMEKNEK nevezzük. Példák koreferens elemekre (aláhúzással jelöljük őket): Dick feltesz egy lemezt, aztán megisszuk a kávét, aztán Dick megpróbál néhány lemezt begyömöszölni a polcokra. (Szó szerinti ismétlés.) Azt reméltem, hogy hosszú és tartalmas lesz a felnőttkorom, de az egész lezajlott az alatt a két év alatt. (Helyettesítés kihagyásos szerkezettel: az egész ahelyett áll, hogy az egész felnőttkorom.) Amikor nekiállok átnézni az anyagot, látom, hogy ez az a fogás, amiről álmodtam azóta, hogy elkezdtem lemezeket gyűjteni. (A ragozás jelzi, hogy ugyanarról az alanyi részről van szó.) Stb. 4. Összesen hány kétmondatos párbeszédet tudtok összeállítani az alábbi mondatokból? Írjátok be a táblázat első oszlopába az összes, elvileg lehetséges variációt! − Pedig már tíz éve férjnél van. − Józsi már megint nem tanult a vizsgára!

− Pista olvas.

− Anett mindig elkésik a kártyapartiról.

− Tényleg? Pedig nem kövér! − Sebaj, a barátnője elég vastag.

PÁ R B E SZ ÉD -VA R I ÁC I Ó K

Ö S SZ EFÜ G G Ő VAG Y S E M?

16 3

16 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

5. Írjátok a táblázat második oszlopába, hogy miért tartjátok, illetve miért nem tartjátok az egyes párbeszédeket összefüggőnek! Melyek azok a mondatok, amelyek bizonyos körülmények között összefüggőek lehetnek? Indokoljátok meg! 6. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget, és ennek kapcsán idézzétek fel, amit a kimondatlan érvekről tudtok!

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

PÁRBESZÉDRŐL akkor beszélhetünk, ha a felek között sikeres kommunikáció jön létre. A párbeszéd mondatainak kapcsolódniuk kell egymáshoz, azonban a köztük lévő kapcsolatok a legtöbbször ki nem mondottak: a ki nem mondott kapcsolatokra pedig a SZÖVEGELŐZMÉNYBŐL, illetve a SZITUÁCIÓBÓL következtetünk. Ezt a fajta kihagyást, hiányt ELLIPSZISNEK nevezzük. Az ellipszis tehát azt jelenti, hogy bizonyos nyelvi elemek hiányuk ellenére a szövegelőzményből, illetve a szituációból kikövetkeztethetők. A 9. évfolyamon a vitával és az érveléssel kapcsolatban már tapasztaltuk, hogy a beszélgetés, vita, érvelés során a közösen ismert, mindenki által elfogadott dolgokat nem mondjuk ki, hiszen ezeket mindenki magában REKONSTRUÁLJA. Ez a társalgás természetes velejárója, a párbeszédek mondatai közötti kapcsolat jelölése ugyanis mesterkéltté tenné a kommunikációt. Arról is volt már szó a korábban, hogy az információ, amit a hallgató a sikeres kommunikációban rekonstruál, fontos része a kommunikációnak: KI NEM MONDOTT vagy BURKOLT (implicit) információnak szokták nevezni, tudományos neve pedig TÁRSALGÁSI IMPLIKATÚRA. A társalgási implikatúrákkal tehát közölhetünk dolgokat anélkül is, hogy kimondanánk vagy akár pontosan megfogalmaznánk őket. Például sokan társalgási implikatúrának tekintik a METAFORÁT (és más ún. „nem szó szerinti értelemben használt” kifejezéseket) is: ha valaki azt mondja, hogy az igazgatónőnk egy kígyó, azt nyilván nem a szó szoros értelmében gondolja, ezért a hallgatóságnak itt is rekonstruálnia kell, hogy milyen hasonlóságot lát a beszélő az igazgatónő és a kígyók között (ilyenkor persze általában nem a valóságos kígyókra, hanem a kígyókkal kapcsolatos elterjedt előítéletekre kell gondolni). Így a beszélőnek nem kellett pontosan megfogalmaznia, mit is akar pontosan mondani az igazgatónőről. Hasonló jelenségekkel találkoztunk a 9. évfolyamban a BESZÉDAKTUSOKKAL kapcsolatban. Ha azt kérdezzük valakitől, hogy Ide tudnád adni a paprikát?, akkor ezt általában nem „a szó szoros értelmében” kérdésnek szánjuk, hiszen nyilván tudjuk, hogy az illető képes ideadni a paprikát. A megszólítottnak itt is rekonstruálnia kell, hogy mi volt a kérdésünk mögött meghúzódó SZÁNDÉK. Mindezekben a példákban a beszélőnek CÉLJA VOLT, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, rekonstruálja a „nem szó szerinti” értelmezését annak, amit mondott. Ezt meg kell különböztetnünk attól, amikor a beszélőnek nem célja, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, sőt, leplezni szeretné azt. Amikor a megnyilatkozás a kommunikációs szándék leplezését szolgálja, vagyis amikor a beszélő „kerülő úton” próbálja elérni a célját, azt MANIPULATÍV KOMMUNIKÁCIÓNAK nevezzük. 7. Olvassátok el Csehov Ványa bácsi című drámájából az alábbi részletet! Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben Jelena Andrejevna megfogalmazza, hogy az Asztrovval való majdani párbeszédében manipulációt fog alkalmazni! SZONYA […] Bennem már nincsen büszkeség, már nem bírok uralkodni magamon... Nem tudtam megállni: tegnap bevallottam Ványa bácsinak, hogy szeretem Asztrovot... És az egész cselédség tudja, hogy szeretem. Mindenki tudja. JELENA ANDREJEVNA És ő?

16 5

16 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

SZONYA Észre se vesz. JELENA ANDREJEVNA (tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze óvatosan, célzásokkal... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg! Szonya igenlően bólint Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan óvatosan vallatom ki, hogy észre se veszi. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz Szonya igenlően bólint Könnyebb lesz, ha nem látod. Nem fogjuk sokáig húzni-halasztani, mindjárt kifaggatjuk. Meg akart nekem mutatni valami tervrajzokat... Menj, szólj neki, hogy látni kívánom. SZONYA (erős izgalomban) De megmondod nekem a teljes igazságot? JELENA ANDREJEVNA Hogyne! Persze. Azt hiszem, hogy az igazság, akármilyen is, mégsem olyan szörnyű, mint a bizonytalanság... Csak bízd rám, angyalom. 8. Olvassátok el a fenti részlet folytatását! JELENA ANDREJEVNA Az igazat megvallva, máson jár az eszem. Bocsásson meg. Most egy kis vallatás következik, de zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy kezdjem. ASZTROV Vallatás? JELENA ANDREJEVNA Igen, vallatás, de... eléggé ártatlan. Üljünk le! (Leülnek) Egy fiatal személyt érint a dolog. Kertelés nélkül beszéljünk, mint becsületes emberek, mint jó barátok. Beszéljünk és felejtsük el, miről is esett szó közöttünk. Jó? ASZTROV Jó! JELENA ANDREJEVNA Szonyáról, a mostohalányomról van szó. Tetszik magának? ASZTROV Igen. Tisztelem-becsülöm.

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

JELENA ANDREJEVNA De tetszik-e, mint nő? ASZTROV (kisvártatva) Nem. JELENA ANDREJEVNA Még két-három szó, és vége. Nem vett észre semmit? ASZTROV Nem. Semmit. JELENA ANDREJEVNA (megfogja a karját) A szemén látom, hogy nem szereti... Szonya szenved... Értse meg ezt és... Ne járjon ide többet. ASZTROV (feláll) Lejárt az időm... Amúgy sem érek rá... (Vállat von) Mikor érek én rá? (Zavarban van) JELENA ANDREJEVNA Eh, de kellemetlen beszélgetés! Úgy remegek, mintha ezer pudot cipeltem volna. No, hál’ istennek befejeztük. Felejtsük el, mintha egyáltalán nem is beszéltünk volna, és... menjen el. Maga okos ember, megérti... (Szünet) Egészen belepirultam. ASZTROV Ha egy-két hónappal előbb szól, talán még meggondolom, de most már... (Vállat von) De ha szenved, akkor természetesen... Csak egyet nem értek: mire kellett magának ez a vallatás? (A szemébe néz, és megfenyegeti az ujjával) Maga ravasz! JELENA ANDREJEVNA Mit jelent ez? ASZTROV (nevet) Ravasz! Tegyük fel, hogy Szonya szenved, ezt készséggel elhiszem, de mire kellett ez a vallatás? (Nem engedi szóhoz jutni, élénken) Bocsásson meg; ne vágjon ilyen csodálkozó arcot, hisz nagyon jól tudja, miért járok én ide mindennap... Nagyon jól tudja maga, miért és kinek a kedvéért járok ide. Ne nézzen így rám, kedves kis ragadozóm, vén róka vagyok én... JELENA ANDREJEVNA (meghökken) Ragadozó? Nem értem. ASZTROV Szép, selymes szőrű kis menyét... Magának áldozatok kellenek! Lám, én már egy álló hónapja nem csinálok semmit, otthagytam mindent, mohón keresem magát – és ez borzasztóan tetszik magának, de borzasztóan!... No, jó... hát legyőzött; tudta ezt maga vallatás nélkül is. (Keresztbe teszi a karját, és lehajtja a fejét) Megadom magam. Tessék, faljon fel!

16 7

16 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

JELENA ANDREJEVNA Maga megőrült! ASZTROV (a foga közt nevet) Maga gyáva... a) Betartotta Jelena Andrejevna, amit ígért Szonyának? Vizsgáljátok meg, hogy mi volt Jelena Andrejevna beszédében a felismerhető, és mi a leplezett szándék! Sikerült-e manipulálnia Asztrovot?

b) Írjátok meg, mit kellett volna mondania, hogy azt tegye, amit Szonyának megígért!

9. Írd le röviden egy élményedet, amikor te manipuláltál valakit, vagy másvalaki manipulált téged! a) A történet:

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

b) Segítettek-e az itt tanultak ennek a történetnek az értékelésében? Ha igen, miben?

16 9

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents