SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv

2

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SZARKA JUDIT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

GRAFIKA TIPOGRÁFIA

KÓRÓDI BENCE

S Z Ű C S É D UA BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SZARKA JUDIT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

T Ö R T É N E T E K Á L L A T O K R Ó L

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők Fekete Juhász Kálmán Molnár

Gabriella Orsolya László Cecília

TARTALOM

T Ö R T É N E T E K Á L L ATO K R Ó L

5. o l d a l

Á L L AT K E R T I S É T Á K

32. o l d a l

A FA R K A S É S A K I S G I DA

6 1. o l d a l

M A DA R A K

7 7. o l d a l

T Ö R T É N E T E K Á L L ATO K R Ó L

1. Á L L A T K E R T I S É T Á K

Kedves Luca, képzeld, kiderült hogy a délamerikaiak itt nem is azok, hanem cigányok vagy romák. Nem értem, mért van két nevük. Feri azt monta hogy ő cigány, nagyi meg aszt hogy ezt nem szabad mondani, csak azt hogy roma. Állítólag a cigány az csunya. De hát nekem Feri monta. Csak nem használ gúnynevet magára? De azt is lehet hogy ez olyan, mint nálunk a feketék, akiket nem szabad négernek hívni, de ők úgy hívják egymást. Nem tudom. Ma voltunk az állatkertbe az osztályjal. Jó az a hej de sziveseben mentem volna a vidámparkba hullámvasutazni. Megnéztük az összes állatot, kangaroot, elephantot meg kígyókat, meg még sokat. A dél-amerikai cigány romák közül sokan most látak ilyen állatokat először. Kérdeztem Ferit hogy miért de nem válaszolt. A többiekel még mindig nem beszéltem, kerülnek engem. Kivéve Lilit, ő aranyos lány, megkérdezte tudok-e magyarul. Montam neki, hogy igen, én magyar vagyok. Magyarországon születtem, csak anyáék Amerikába mentek, amikor kicsi voltam. Azt monta ő meg Kínában született, és csak három éve lakik it. Megkérdezte, mi a kedvenc állatom, montam nem tudom. Az övé a kígyó mer olyan jegyben születet. Te tuttad, hogy van olyan jegy? Én kos vagyok, nekem meg ez lesz a kedvenc állatom. Lili azt monta, hogy nekik atól függ, milyen jegyűek hogy mijen évben születtek. Ez érdekes ezek szerint biztos én is kígyó is vagyok. Ird meg nekem, hogy vagytok Ábel

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

5 .

É V F O L Y A M

1. Hallgassátok meg a következő rövid zenei részleteket! a) Milyen állatokat képzeltek magatok elé a zene hallatán? b) Írjátok be az állat vagy állatok nevét a feladatlap megfelelő rovatába! c) Néhány szóval indokoljátok is választásotokat! SORSZÁM

A Z Á L L AT(O K ) N E V E

1. 2. 3. 4. 5.

2. Válaszoljatok a következő táblázat kérdéseire! J á r t a to k m á r á lla t ke r t b e n? Melyik állatra emlékeztek a l e g j o b b a n? a l e g sze b b n e k? Melyik állatot találtátok

a le gke d ve s e b b n e k? a l e g ij e sz tő b b n e k?

Melyik állat viselkedése lepet t m e g b e n n e te ke t a l e g j o b b a n? Melyik állatot képzeltétek el olvasmányaitok, fényképek, f ilm e k a la p j á n m á sh o g y a n?

INDOK AIM

Á L L A T K E R T I

a ha ng já ra?

Melyik

a sz a gá ra?

állatnak emlékeztek

a já rá sá ra?

legjobban a mozgá s á ra? Melyik állatot sajnáltátok á lla t ke r t i h e l y ze té é r t? Melyik állatot vittétek volna szívese n ha z a? Milyen táblák voltak a ke t r e c e ke n, k i f u tó ko n? Mi mindent lehetett belőlük megt u d n i a m ö g ö t t ü k la kó á lla to k r ó l? Magyarországon mely városokban v a n n a k á lla t ke r te k , v a d a s p a r ko k?

a) Jelöljétek be a térképen a városok helyét!

S É T Á K

7

8


•

5 .

É V F O L Y A M

3. Oldjátok meg a feladatokat! A) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban, kb. 5000 évvel ezelőtt hozták létre. Feljegyezték például, hogy az ókori Mezopotámia egyik jeles uralkodója már népes állatseregletet mondhatott a magáénak, s ugyancsak híresek voltak az asszír és egyiptomi uralkodók állatkertjei is. A távoli Kínában az egyik császár már csaknem négyezer éve állatkertet létesített, sőt a legenda szerint az uralkodó itt, a „Tudás Kertjében” fedezte fel a selyemhernyó gubójának fonalas szerkezetét, megalapozva ezzel a híres kínai selyemtermelést. A világhódító Nagy Sándor Alexandriában létesített nyilvános állatkertet, s a kert igazgatásával tanítómesterét, Arisztotelészt bízta meg. A rómaiaknál – kisebb magán vadasparkoktól eltekintve – nem volt divat az állatkertek létesítése. A különleges vadak csupán a véres gladiátorviadalokon szerepelhettek. A középkorban az uralkodók előszeretettel tartottak vadállatokat, különösen olyanokat, amelyek messzi világrészekből származtak. Az egyszerű emberek persze ezeket az állatokat nemigen nézhették meg, a különleges állatokat a vándorcirkuszok ketreceiben láthatták. Gyakran tartottak vadállatokat a várakat övező árkokban is. A világ első újkori állatkertjének tartják a Bécs melletti Schönbrunn zooját (ejtsd: zó), bár eredetileg ez a kert sem volt nyilvános. Ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit. Ezt a példát világszerte több nagyvárosban is követték: például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban és Pétervárott is. A Budapesti Állatkert – az újkori intézmények közül 32.-ként – 1866-ban nyitotta meg kapuit. a) Adjatok címet a szövegnek!

b) Hogy nevezik idegen szóval az állatkertet? c) Soroljatok fel ókori keleti államokat, ahol létrejöttek állattartó kertek?

d) Milyen céllal tartották a rómaiak az állatokat?


S É T Á K

e) Miről nevezetes Schönbrunn?

f) Hogyan erősítették meg a középkorban a várak védelmét?

B) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. Amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, a hagyomány szerint az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben. A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy „a szemet és lelket gyönyörködtesse”. Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a „Nyulak szigete” arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron. A török kiűzése után ismét divatba jött a magán vadaskertek létesítése. Hazánkban a reformkorban felvetődött, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. Az 1860-as évek elején azonban ismét napirendre került az állatkert alapításának eszméje. Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak nem volt könnyű dolga. Az ország irányítói, az osztrák hivatalnokok hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Csak hosszas huzavona után engedélyezték az állatkert megalapítását. A jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben helyezték el. Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt

9

10


•

5 .

É V F O L Y A M

hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az igazgatói állás betöltésére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban – negyvennyolcas huszár főhadnagyként – meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával. a) Adjatok címet a részletnek!

b) Mely uralkodóink tartottak vadállatokat?

c) Mi volt a szerepük a vadasparkoknak?

d) Mi volt a Margit-sziget egykori neve, és miért?

e) Mikor gondoltak először állatkert létesítésére Magyarországon?

f) Miért nem pályázott Xántus János az igazgatói címre?

g) Ki lett az első magyar állatkert vezetője?

C) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben. Az állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken helyezték el. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is.


S É T Á K

A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be. Gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a „kajdácsok”, vagyis a papagájok, kakaduk és az arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár – nevével ellentétben – nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borzaknak és farkasoknak is otthont adott. A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen akkoriban igen drága állatok voltak ezek, ráadásul a tartásuk sem számított egyszerűnek, s igen költséges volt szállásuk kialakítása is. Bár az állatkert megnyitásakor sokkal nagyobb területű volt, mint manapság, sokkal kevesebb állatot mutatott be. Azt gondolhatnánk, ez úgy lehetséges, hogy a mai kifutók sokkal kisebbek, mint a múlt században. Ez azonban nem így volt, hiszen a múlt században az állatkert egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek. A közönség mindjárt az első napokban megszerette az állatkertet, ezért a kert vezetése úgy döntött, hogy további érdekes állatok beszerzésével igyekszik az érdeklődést ébren tartani. Néhány hónappal a megnyitás után egy elég nagy állatszállítmány érkezett. Sajnos azok az állatok, amelyeket Xántus még Amerikából küldött, a porosz–osztrák háború miatt nem érkeztek meg Pestre, hanem örökre a hamburgi állatkertben maradtak.

a) Adjatok címet a szövegnek!

b) Mikor nyitotta meg a kapuit az állatkert? c) Milyen állatokat láthatott az érdeklődő közönség az állatkertben?

d) Melyik politikus kedvence lett a barnamedve?

e) Hogyan helyezték el az állatokat?

11

12


•

5 .

É V F O L Y A M

f) Hol maradtak a Xántus János által küldött állatok?

D) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az 1860-as években a zsiráf nagy kincsnek számított. Az újkori állatkertek közül Schönbrunnban mutattak be először zsiráfot 1828-ban, majd pedig a londoni állatkert is szerzett a hosszú nyakú csodaállatokból. Erzsébet császárné mindig érdeklődést mutatott a pesti állatkert ügyei iránt, s több ízben is meglátogatta az állatkertet, amikor a magyar fővárosban időzött. 1867-ben az egyik ilyen látogatás során Xántus János, a kert igazgatója alkalmat talált arra, hogy elmondja: a pesti állatkertben még nincsen zsiráf, Schönbrunnban, az uralkodói gyűjteményben pedig több is van. Bár azok a zsiráfok a császár tulajdonában álltak, a császárnő közbenjárására azonban levelet kapott az állatkerti igazgatóság, hogy válasszon zsiráfot, mert akár az idősebb anyazsiráfot, akár a fiatalabb nőstényt a pesti kertnek ajándékozza őfelsége. Így esett meg, hogy 1868 májusában egy „foltos nyakorján” – így is nevezték a zsiráfot a múlt században – érkezett Pestre. A schönbrunni állatok közül állatkertünk vezetői a fiatalabb nőstényt választották, ami – mint kiderült – igencsak jó választás volt. Nemcsak azért, mert ez az állat még hosszú évekig élt a Városligetben, hanem azért is, mert már vemhesen érkezett Pestre, s így 1868. augusztus 18-án meg is született állatkertünk első kis zsiráfja. Ezzel állatkertünk a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kis zsiráf született. A zsiráfborjú – amely sajnos csak rövid ideig élt – azért is különleges, mert ez volt az első olyan kis zsiráf, amelynek már az anyja is fogságban látta meg a napvilágot. A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban készültek megünnepelni, s e jeles évforduló kapcsán az egész ország lázban égett. Ez az állatkertben sem volt másként. A kert vezetői elhatározták, hogy számos érdekes és Budapesten korábban soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Az állatgyűjtemény megújítását még az 1890-es évek elején megkezdték. Ekkoriban vásárolták például Jónást, az első vízilovat, valamint egy már akkor is ritkaságnak számító szumátrai orrszarvút. A különlegességek közé tartozott a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a petytyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve „leffentyűs” (ajakos) medvét is láthatott a közönség. Egy- és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, s bemutatásra került az elefántok mindkét faja.


S É T Á K

a) Adjatok címet a szövegnek!

b) Hogyan került az első zsiráf és víziló az állatkertbe?

c) Miért volt különleges a Budapesten született zsiráfborjú?

d) Milyen különleges állatokat láthatott a nézőközönség az 1890-es években?

e) Mi volt az oka a fejlesztésnek?

4. Hallgassátok meg figyelmesen a következő állatkerti útmutatót!

DEVECSERI GÁBOR: ÁLLATKERTI ÚTMUTATÓ (részletek) Ez a cinke oly picinke, Falevélből van az inge, Pókhálóból a szoknyája, Makkhéjból a csizmácskája.

Kopogtatnak: – Nyitni tessék! – Ki az? – kérdik a kis kecskék. – Rajta, nyissátok ki, én a Megbízható, jó hiéna.

Öreg cápa feddi lányát, mert riszálja az uszályát: – Bezzeg az a tintahal mintahal.

Mért cikáznak a kis fecskék? Hogy az eget kékre fessék, S ha mindenütt van már festék, „Kész a tavasz” – jelenthessék.

Nyílt tengeren jár a gálya, Épp felette száll a gólya, Szárny a karja, csőr a szája, Csőre hegyén csüng a pólya.

– Szorgoskodnám – szól a hangya –, Ha a tücsök békén hagyna; De rázendít folyton s megint: Csak táncolok rumbát, bigint.

13

14


•

5 .

É V F O L Y A M

– Apám – így szól a kis bálna –, Hadd mehessek el a bálba. – Nem mehetsz el, fiam, Péter, Nem vagy még egy kilométer.

A zsiráfnak neve régen Ez volt: foltos nyakorján. Áll előtte egy kisfiú, Kinek neve Adorján.

Megy a hajó, nézd a nyulat: Lepencéig rajta mulat. De a dühös orángután Kiszáll nyomban Horány után.

Beszélgetnék véled – így szól –, Csakhogy nincsen lajtorjám.

– Mars bele a cseresznyébe! – küldi fiát a vén kukac. – Addig rágod szépen, míg a másik felén ki nem lukadsz.

A hód, arcán enyhe pírral, Csókolódzik a tapírral. Rosszalja a jegesmedve: – Nem vagytok még megesketve! Fekete az ablakpárkány Rákönyököl a kis sárkány; Hat feje néz az utcára, Egy a leckét bent biflázza.

a) Valóságos állatkertet mutatnak be ezek a versszakok? Ha nem, miért, ha igen, miért? Indokoljátok válaszotokat!

b) Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versben szereplő állatok? Valóságosak ezek a tulajdonságok? Indokoljátok véleményeteket!

5. Az alábbi feladatokban csoportosítsátok a versben olvasott állatokat! A) Gyűjtsd össze a versben szereplő állatokat, és csoportosítsd őket többféleképpen!


S É T Á K

Indokold, mi alapján végezted a csoportosítást!

B) Gyűjtsd össze a versben szereplő állatokat, és csoportosítsd őket többféleképpen!

C) A versben előforduló állatok közül melyekkel találkoztál/találkozhattál az állatkertben? Melyik állat él Magyarországon szabadon? Melyik házi-, melyik vadon élő állat? Állatkertben élő állatok:

Háziállatok:

Vadon élő állatok:

15

16


•

5 .

É V F O L Y A M

6. A szemközti oldalon található térkép segítségével válaszolj a kérdésekre! a) Mely utak, utcák mellett található az állatkert?

b) Mit jelölnek a térképen a következő színek? zöld: kék: piros: sárga: c) Hány helyen tudsz információt kérni? d) Hány jelentős műemlék található az állatkert területén? e) Hol nem érvényesek a főkapunál váltott belépőjegyek?

f) Hányas számmal jelölték a Kós Károly által tervezett épületeket? g) Melyik sétányon találhatók a volt igazgatók szobrai?

h) Milyen állatokat láthatsz a Kis-szikla oldalában?

A következőkben – amellett, hogy sokat megtudhatunk az állatokról és az állatkertekről – néhány nyelvtani (más szóval: grammatikai) jelenséget is fel fogunk fedezni. Az első fejezetben már megfigyeltük, hogy a beszélgetésben részt vevő és nem részt vevő (azaz harmadik személyű) szereplőket hogyan tudjuk megjeleníteni szövegeinkben. A továbbiakban arról teszünk megfigyeléseket, hogy a harmadik személyű, azaz a nem részt vevő dolgokra, tárgyakra, helyszínekre, élőlényekre, fogalmakra stb. milyen nyelvtani szerkezetekkel utalhatunk a szövegben, illetve szűkebben véve az egyes mondatokban. 7. Tervezd meg és jelöld a térképen az útvonaladat! a) Látni szeretnéd a tigrist, az oroszlánt, az elefántokat és a vízilovakat. Szeretnél megsimogatni néhány állatot, és sétálni a Japán-kertben. Egy alkalommal biztos, hogy szomjas leszel, ezért vizet szeretnél inni, és örökbe is fogadnál egy állatot. Kevés időd van, ezért a legrövidebb, leggazdaságosabb útvonalat jelöld ki!

17

18


•

5 .

É V F O L Y A M

b) Írd le az útvonaladat szavakkal!

c) Húzd alá a szövegben azokat a kifejezéseket, szavakat, amelyek a térképen is szerepelnek! d) Csoportosítsd az aláhúzott szavakat, kifejezéseket a végződésük szerint! (Az azonos vagy nagyon hasonló végződések kerüljenek egy csoportba.)


S É T Á K

e) Fogalmazd meg röviden, mi a közös a kigyűjtött szavak jelentésében. Ha tudod, röviden jellemezd az egyes csoportok közötti különbségeket is!

8. Jellemezd a kedvenc állatodat! A) Melyik a kedvenc állatod? Készíts róla leírást!

B) Melyik a kedvenc állatod? Mutasd be a kedvenc állatodat élőhelye, táplálkozása, szaporodása, haszna, kára, természete, magatartása, szokásai alapján!

19

20


•

5 .

É V F O L Y A M

C) Melyik a kedvenc állatod? Jellemezd az alábbi táblázat segítségével! Kedvenc állatom H o l é l? M i ve l t á p lá lkozik? H o g y a n sz a p o r o d ik? Mi a ha szna? Mi a k á ra? Milyen a természete? M e lye k a szo k á s a i?

9. Milyen egy képzeletbeli állatkert? Tervezzétek meg saját állatkerteteket! Milyen állatokat helyeznétek egymás mellé, melyeket egymástól távolabb?


S É T Á K

10. Olvassátok fel egymásnak a saját írásaitokat! a) Keressétek ki, és húzzátok alá a három írásban (két leírás és egy lista) mindazokat a kifejezéseket, amelyekkel a szöveg által ábrázolt valóság egyes elemeire (tárgyaira, élőlényeire, fogalmaira, tulajdonságaira stb.) utalunk! Például: A macska, ha meleg van, szeret egész nap az árnyékban heverészni. – Ebből a mondatból a mondat által leírt helyzet önálló elemeire utalunk a macska és az árnyékban kifejezésekkel. Az a macska kifejezés magát a konkrét állatot, vagy inkább az állatfajtát jelöli meg, az árnyék szerkezet pedig azt a helyet (illetve a helyeknek egy típusát), ahol a macska heverészni szeret. A többi kifejezés a leírt szituáció körülményeire utal. b) Cseréljétek ki a szövegekben az aláhúzott elemeket úgy, hogy a szöveg összefüggő és értelmes maradjon! (Az új kifejezéseket írjátok az eredeti szöveg fölé.) c) Találjatok közös nyelvtani-szerkezeti tulajdonságokat, amelyek az aláhúzott és az új szerkezetet is jellemezik! Ha találtok ilyeneket, akkor valószínű, hogy ezek a szerkezeti tulajdonságok is biztosítják azt, hogy a szöveg mondatai értelmesek és hibátlanok legyenek.

d) Csoportosítsátok az aláhúzott és a behelyettesített szerkezeteket nyelvtani szempontok szerint!

21

22


•

5 .

É V F O L Y A M

11. Olvassátok el az alábbi szöveget!

A NÉVSZÓI SZERKEZETEK FELÉPÍTÉSE A LEÍRÁSban (például kedvenc állatunk vagy otthonunk leírásában) a legfőbb célunk az, hogy a befogadó az általunk adott leíró szöveg alapján minél pontosabban el tudja képzelni, milyen a leírt dolog (állat, helyszín stb.), amit láttatni akarunk. A leírás éppen ezért a leírandó tárgynak, helyszínnek stb. minél több fontos elemét igyekszik megemlíteni, egyes részleteket kiemelni. Érdemes ezt úgy felfognunk, mintha egy képen ábrázolt dolgot szeretnénk szavakkal leírni. (Az 1. fejezetben már végeztél te is ilyen feladatot.) A leírás elkészítése mindig a megemlítendő részletek kiválogatásának és elrendezésének eredménye. Így a leírás sosem fedi teljes mértékben a valóságot. Az általunk készített leírások részleteit, az egyes elemeket, amelyeket megemlítünk a leírandó dologgal kapcsolatban, hasonló nyelvi kifejezésekkel jelenítjük meg. A leírásokban – nyelvtani fogalmakkal megragadva – legtöbbször harmadik személyű, a beszélgetésben nem részt vevő dolgokat említünk. Nyelvileg ezekre természetesen többféle kifejezéssel utalhatunk. Ezek közül elsőként a NÉVSZÓI SZERKEZETet fogjuk vizsgálni. NÉVSZÓI SZERKEZETkel utalhatunk tehát a beszélgetésben nem részt vevő, harmadik

személyű dolgokra: élőlényekre, tárgyakra elvont fogalmakra, tulajdonságokra stb. Névszói szerkezet például: egy kicsi nyúl, a békák, a barátság, a jobboldali asztalfiók, néhány tanulság levonása, a kötelező olvasmány váratlan érdekessége. Láthatod az általad kikeresett szerkezetekből, illetve az itt idézett néhány példából, hogy a névszói szerkezetek szabályosan épülnek fel, azaz nem követhetik akármilyen sorrendben egymást a szerkezeten belüli elemek (szavak). A továbbiakban ezeket a szabályosságokat fogjuk vizsgálni. Előtte azonban gyűjtsük össze azokat az elemeket, amelyeket a legtöbb névszói szerkezetben megtalálunk: NÉVELŐ

JEL ZŐI MÓDOSÍTÓ

V ISZON YA SZERR AGOK / KEZET FEJE (FEJ) NÉVUTÓK

egy

kicsi

nyúl

a

békák

a

barátság

a

jobboldali

néhány a

asztalfiók tanulság

kötelező

olvasmány

levonása váratlan

érdekessége

Az egyes elemek elnevezésére, a szerkezetben betöltött szerepére, illetve a táblázat kitöltetlen helyeire hamarosan visszatérünk!


S É T Á K

a) Ellenőrizzétek az előző feladat megoldását a szöveg alapján! b) Jelöljétek csillaggal azokat a tulajdonságokat, amelyekre ti is rájöttetek a 10. feladat megoldásakor! 12. Írjátok át úgy az általatok készített leírást, hogy minden névszói szerkezet a következőképpen épüljön fel: NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ!

13. Találjátok ki, vajon milyen állat hangját hallottátok! Munkátokat segíti a következő táblázat. A Z Á L L AT FA J TÁ J A (NEVE)

EMLŐS? M ADÁR? HÜLLŐ? R OVA R?

1. 2. 3. 4. 5. a) Hogyan „beszélgetnek” egymással az állatok? b) Mit tudnak közölni egymással? c) Hogyan kommunikálnak az emberekkel?

L A K H ELY E

TÁ P L Á L ÉK A

23

24


•

5 .

É V F O L Y A M

14. Alkoss névszói szerkezeteket! a) Alkoss teljes névszói szerkezeteket a táblázatba írt kifejezésekből! A táblázatban szereplő kifejezés mindig a szerkezet feje legyen!

b) Alkoss öt mondatot a táblázatban szereplő információk felhasználásával! (Minden állatról legyen egy-egy mondatod!)

c) Vesd össze az a) és a b) feladat megoldását, illetve hasonlítsd össze a 14. feladat táblázatával! A mondatokban milyen kifejezések szerepelnek?

15. Hogyan kommunikálnak az állatok? A) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! Minősítsünk kommunikációnak minden olyan eseményt, amelynek során egy egyed (információforrás) egy jelzést (üzenetet) bocsát ki, s ez a másik egyedet (címzett) válaszra készteti. Nézzünk néhány példát az állatok közötti érintkezésre! A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos madarak éles, átható kiáltást hallatnak, amikor ragadozó fenyegeti őket. Ez a vészkiáltás riadó a többi, általában azonos fajú madár számára. Kísérletképp magnetofonra vették egy seregély vészkiáltását, aztán felerősítve lejátszották egy olyan területen, ahol a seregélyek komoly károkat okoztak. Bár semmi látható veszély nem volt, a madárcsapat azonnal elröpült.


S É T Á K

a) A szöveg elején található kommunikáció-meghatározás miben tér el az általad ismerttől?

b) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint? ISMERETLEN SZÓ

JELENTÉSE A SZÖVEG AL APJÁN

JELENTÉSE A SZÓTÁ R SZ ER I N T

c) Mit mutat, mit bizonyít a szövegben leírt kísérlet?

d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! B) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! A medvék rendszerint többféleképpen is megjelölik „birodalmuk” határait. Az egyik mód erre az, hogy a területük határainál hátsó lábukra állva mellső lábuk karmaival, valamint fogukkal mély nyomot karcolnak a fakéregbe, és hátukkal hozzádörgölődznek a fához. Ha egy másik medve arra jár, megszagolja a fát, megállapítja, hogy hím- vagy nősténymedve területe-e, majd megvizsgálja a fán ejtett nyomot. Ő is két lábra áll, és megpróbál magasabban bevésni a fába, mint a „hazai” medve. Ha nem sikerül, akkor továbbáll olyan területet keresni, ahol az ő jele lehet a legmagasabb. Siker esetén ott marad a területen. Amikor a terület eredeti gazdája legközelebb a fánál jár, látja, hogy magasabbra érő, azaz erősebb medve van a területén, és ő távozik.

25

26


•

5 .

É V F O L Y A M

a) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint? ISMERETLEN SZÓ



b) Milyen jelentősége lehet annak, hogy a medve hozzádörgölődzik a fához?

c) Melyek a medvék közötti kommunikáció főbb lépései?

d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! C) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! A hangyák egyik alfaja betolakodó közeledtére jellegzetes vegyi anyagot bocsát ki. Ezzel jelöli meg az idegen lényt, amelyet ily módon a boly többi tagja azonosítani tud, majd közösen megtámadják a betolakodót, és ezzel menekülésre késztetik. Ezt az anyagot sikerült a kutatóknak elkülöníteniük, majd egy keveset rácseppentettek belőle egy bolybeli hangyára, amelyet társai a szaga alapján sohasem támadtak volna meg korábban. A jelzés olyan erős volt, hogy az „ellenség” mellett három-négy centiméterre vonuló hangyák is azonnal támadásba kezdtek. a) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint?


ISMERETLEN SZÓ


S É T Á K


b) Miért van szükség a hangyák között a szövegben leírt kommunikációra?

c) Mit mutat, mit bizonyít a szövegben leírt kísérlet?

d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! 16. A beszámolóitok alapján töltsétek ki az alábbi táblázatot! A JEL ZÉS FA J TÁ J A

Á L L ATC S O P O R T

M E G VA LÓ S Í TÁ S

FUNKCIÓ

17. Arról, hogy hogyan kommunikálnak az állatok, sok érdekes megfigyelést jegyeztek már le. Olvass utána egy általad választott állat kommunikációs rendszerének a Kenesei István szerkesztette A nyelv és a nyelvek című könyvben, vagy e kötet internetes kiadásában: http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek a) kutyák

c) méhek

b) kakukkok

d) cerkófmajmok

27

28


•

5 .

É V F O L Y A M

18. Milyen állatok neve szerepelhet az alábbi versszakok kipontozott helyén?

VARRÓ DÁNIEL: TÚL A MASZAT-HEGYEN ANDRIS BESZÉLGET AZ ÁLLATOKKAL (részletek) …………….. úr, jó napot, Folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, Bedugult az ormányom.

…………….. úrfi, jó reggelt, Mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, Ez a hőség brekkenő.

……………… néni, kézcsókom, Mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, Sehol egy szép hangyanyom.

…………….. sógor, adj isten, Miért olyan raplis kend? Csak mert folyton túlásom Magamat a túráson.

…………….. testvér, helóka, Ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap A hangyák is lazsálnak.

…………….. öcsém, szevaszka, Mit tervezel tavaszra? Heverészek, fát mászok, Két pofára málnázok.

a) Kit szólít meg a szerző? Kihez beszél? b) Hogy köszönnél te az egyes állatoknak? c) Te milyen helyzetben használnád a versrészletekben olvasott köszönési formákat? 19. Milyen meséket, történeteket ismersz a képen látható állatokkal kapcsolatban?


S É T Á K

29

30

S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 5 .

É V F O L Y A M

a) Milyen hagyományok, előítéletek élnek az emberekben a képeken látható állatokkal kapcsolatban?


S É T Á K

20. Válasszatok a következő feladatok közül! (1) Faliújság készítése – a témához illő hírekről, könyvekről, filmekről stb. lehet tájékoztatást adni (2) Magyarország állatkertjeinek bemutatása – szóban vagy tabló segítségével (3) Könyvismertetés, könyvajánlás – szóban vagy írásban (4) Egy-egy film ajánlása a társak számára, akár egy részlet bemutatásával (5) CD-ROM bemutatása, amely az állatvilággal kapcsolatos (6) Tabló készítése a kedvenc állatról – bármilyen technika használható, a mérete A/3 (7) Plakát készítése bármelyik témához kapcsolódva, szabadon választott technikával (8) Nagy magyar utazók, felfedezők, vadászok életútjának bemutatása különböző formában

31

2. A F A R K A S É S A K I S G I D A

Kedves Anya és Apa, tegnap irtam házi munkát, és Ms Szalay néni ma nagyon megdicsért, hogy ügyes voltam, de nem írok hejesen, és ezért külön órára kel járnom, úgy hivják hogy kor repetálás. Nem értem, mi köze ennek a koromhoz, annyi idős vagyok mint a többiek. Ezt írtam: Ezt az állatot 2500 évvel ezelőtt Egyiptomban istenek gondolták és nem volt szabad bántani. Ha meghalt, mummiát csináltak belőle. Aztán későb aszt gondolták, hogy boszorkány meg ördög és bajt hoz az emberekre. Főleg, ha fekete megy át az uton az ember előtt. Nagyi szerint ez csak egy babona, de ha valaki nem mer valamit megmondani, akkor kerülgeti a forro kását, mint ez az állat. Négy lába van, emlös, a szőre lehet hoszú meg rövid is a farka hoszú. A rokonai ragadozók, ő egeret eszik, ha van, ha nincs, akkor mást adnak neki az emberek. Nagyon jól tud fára meg tetőre mászni, és ha leesik mindig a talpára esik. Amikor jól érzi magát dorombol. Sok mesében szerepel, például ő Tom és Kacor király is. Kitaláltátok, melyik állat? Ábel

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

1. Mit jelentenek a következő szólások? Értelmezzétek őket! Éhes, mint farkas. Farkas lakik a gyomrában. Farkasra bízza a bárányt. Farkasul nevet. Kegyetlen, mint a farkas. Ordít, mint a fába szorult féreg. 2. Mit jelent a „farkasszemet néz” kifejezés? Játsszátok el! 3. Alkossatok névszói szerkezeteket a megadott formára! Mindegyik névszói szerkezet a farkasra utaljon! Ügyeljetek arra, hogy ne legyen sok szóismétlés a táblázatban! Például, ha a forma NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ: Szokványos jellemzés: a gonosz farkas Különös jellemzés: egy kedves ordas SZO K VÁ N YO S JELLEMZÉS Névelő + jelzői módosító + fej Névelő + jelzői módosító + jelzői módosító + fej Névelő + fej (t ö b b e s s z á m b a n) Névelő + jelzői módosító + fej (t ö b b e s s z á m b a n) Névelő + jelzői módosító + jelzői módosító + jelzői módosító + fej

KÜLÖNÖS JELLEMZÉS

33

34


•

5 .

É V F O L Y A M

4. Milyen meséket, történeteket olvastál, amelyeknek farkas a főszereplője?

a) Idézz fel egy-egy történetet röviden! b) Milyennek ismerted meg a farkast?

5. Olvassátok el a szöveget, és tagoljátok bekezdésekre!

A FARK AS Két alapvető dolog derült ki erről a „gonosz fenevadról”. Az egyik, hogy valamennyi ma élő kutyafajta – legyen kövér vagy sovány, kicsi vagy nagy, mérges vagy jámbor – tőle származik. Igen, kutyánk, a hűséges barát, a kedves, türelmes, szeretetre méltó játszópajtás, tulajdonképpen nem más, mint „szelíd farkas”! A másik, ami ezek után talán már nem is olyan meglepő, hogy korántsem „vérengző vadállat” – noha nem is „ártatlan bárány”. Egyszerűen ragadozó, amelynek a zsákmányért, a „megélhetésért” bizony keményen meg kell küzdenie. a) Miről szólnak a szöveg bekezdései? A következő mondatok közül, húzzátok alá azt, amely szerintetek megfogalmazza az előző bekezdés témáját! A kutya hűséges barát. Minden kutyafaj a farkastól származik. A farkas egy gonosz fenevad. b) A további bekezdések témáját fogalmazzások meg ti! c) Igazak-e az alábbi állítások? A farkas vérengző fenevad. Minden kutya a farkastól származik. d) A véleményeteket alátámasztó részeket válasszátok ki a szövegből! e) Keressétek ki a szöveg névszói szerkezeteiben a jelzői módosítókat! Húzzátok alá őket kékkel!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

f) Milyen kérdésre felelnek ezek a szavak? Fogalmazzátok meg, mi bennük a közös! A névszói szerkezetekben – mint láthattátok – a JELZŐI MÓDOSÍTÓk a fej által megjelölt dolognak, élőlénynek, tárgynak, fogalomnak stb. általában valamilyen külső vagy belső tulajdonságára, jellemzőjére utalnak. Talán már tanultatok arról, hogy a szavakat nagy csoportokba, ún. szófajokba szoktuk sorolni. Ilyenek a FŐNÉV, az IGE, a MELLÉKNÉV stb. A továbbiakban még sokat fogunk azzal foglalkozni, hogy milyen szavak és milyen tulajdonságaik alapján kerülnek egy szófajba. Egyelőre elég, ha annyit megjegyzel, hogy a névszói szerkezetekben jelzői módosítóként szereplő szavak általában a melléknevek szófajából kerülnek ki. 6. Hallgassátok meg a mesét!

LA FONTAINE: A FARKAS ÉS A KECSKEGIDA (Fordította Áprily Lajos és Jékely Zoltán) Kecskemama legelni ment a rétre, s így beszélt a gidácskája lelkére: „Ajtót ne nyiss, amíg engem nem hallasz. Huss – mondom majd, ha zörgetek -, rút farkas!” A ház mögött beszédüket kileste, s amikor már jó messze járt a kecske, jött a farkas, kopogtatott egy párat, s kecskehangon beszólt a kisgidának: „Huss, rút farkas! nyiss ki, kedves; én vagyok!” De a gida érezte a vadszagot, s így szólt: „Megyek, mindjárt be is bocsátlak, csak a résen dugd be előbb a lábad.” „Hogy bedugjam? Én? A résen? – Hatalmas zavarában így hebegett a farkas. – Mért, gyermekem?” – „Csak – felelt a gidácska. – Anyukámnak szép hófehér a lába. Ha azt látom, a hangra se gyanakszom. De anélkül sose jössz be az ajtón. Huss, rút farkas” – Álnok eszén túljártak. Mit tehetett? Eliszkolt a vadállat.

35

36


•

5 .

É V F O L Y A M

a) Milyen jó tanáccsal látta el a gidáját a kecskemama? b) Hogyan viselkedett a farkas? c) Hogyan viselkedett a kecskegida? d) Mit tanultál a meséből? 7. Hogyan tagolódik a szöveg? A) Írjátok le az eseményeket négy pontban! Hogyan folytatnátok tovább a mesét?

B) Készítsetek egy-egy diaképet mindegyik versszakhoz! Alkossátok meg a diafeliratot is, amely a képhez illik, és összefoglalja a versszak cselekményét!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

C) Összekeveredtek az események. Rakjátok sorrendbe a mondatokat számozással!

A farkas megleste a kecskéket. A farkas szégyenében eliszkol. A fenevad bekopogtatott a gidához. A gida megérezte a vadszagot. A kecskemama legelni indul a rétre. A kecskemama tanácsokkal látja el gidáját. A kiskecske kérte a farkast, hogy mutassa meg a lábát.

a) Válasszatok ki egy-egy eseményt, és tervezzetek hozzá egy képregénykockát!

8. Hogy hívják a különböző állatok kicsinyeit kecske

szarvasmarha

disznó

juh

tyúk

farkas

ló

szamár

37

38


•

5 .

É V F O L Y A M

9. Mit jelentenek a következő szavak? a) Gyűjtsetek rokon jelentésű kifejezéseket! csúnya leleményes gonosz kétszínű b) Milyen szófajba tartoznak a felsorolt szavak? 10. A közös megbeszélés alapján ellenőrizd a 8. és a 9. feladat megoldását! 11. Olvassátok el a következő állításokat, és döntsétek el, hogy igazak-e vagy nem! Döntéseteket igazoljátok a mese megfelelő sorainak aláhúzásával! A kecskemama féltette gidácskáját. A farkas zavarba jött a gida kérésétől. Sikerült a farkas terve. A) Kik a mese szereplői? Írjátok le! Milyen tulajdonságok jellemzik a szereplőket ebben a mesében? SZEREPLŐK

TUL AJDONSÁGAIK

B) Olvassátok végig a mesét! Keressétek ki azt a szót, amelyet többször használ az író a farkas előtt! Gyűjtsetek még olyan tulajdonságokat, amelyek ebben a történetben a farkast jellemzik!

C) A felsorolt tulajdonságok melyik szereplőre illenek? Miért? Csoportosítsátok őket! ravasz, leleményes, szófogadó, gondos, álnok, hazug

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

farkas: kecskemama: kecskegida: 12. Határozzátok meg a tanítómese (tanmese) jellemzőit! a) Az olvasott mese alapján döntsétek el, hogy igazak-e vagy hamisak a következő állítások! Az igaz állításokat húzzátok alá! A tanítómese terjedelme rövid. Egy mesében egyszerre sok állat szerepel. Az állatszereplőket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel. Az állatszereplők semmit sem őriznek meg az állat eredeti tulajdonságai közül. A tanítómesében sok csodás mesei elemmel találkozunk. A tanítómese tanulságot fogalmaz meg. b) A válaszok alapján írjatok egy rövid szócikket a tanítómeséről!

13. Olvasd el az alábbi interjút!

ROMHÁNYI JÓZSEF: INTERJÚ A FARK ASSAL, AKI ÁLLÍTÓL AG MEGET TE PIROSK ÁT Az Új Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kért. Én leközlöm. Olvasd! – Igaz volna ama vád, hogy Ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát? – Egy nagymamát? Egy grammot se! Ez az egész csak Grimm-mese! – Hogy Piroskát Ön falta fel, talán az is hamis vád? Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát! – Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszelnek! Én még az almát is hámozva eszem meg. – Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten, mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten. – Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba. Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta, s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok, a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott.

39

40


•

5 .

É V F O L Y A M

– Én úgy tudtam, Önnél szabály, hogy csak friss húst zabál. – Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve, zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze. – És meddig lesz Önnél a juhhús is tiltva? – Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka! a) Válaszd ki, mi az, ami a szövegben számodra érdekes vagy meglepő! Válaszodat kérdések formájában fogalmazd meg!

b) Vitassátok meg a kérdéseiteket! 14. Beszélgessünk a szereplőkről! a) Hogyan érzi magát a riporter az interjú kezdetén? b) Mit gondol a farkas? c) A narrátor szerint mi fog történni? d) Vajon mire gondolnak a szereplők következő sor után: „Én még az almát is hámozva eszem meg.” e) Hogyan változik az álláspontjuk? Mi a szándékuk? f) Mit gondolnak, mit éreznek, és mit terveznek? 15. Interjú a farkassal… A) Az interjú szereplői és hangvétele a) Vizsgáljátok meg az interjú szereplőit és hangvételét! Figyeljétek meg, kik a szereplői, kikről szól valójában ez a beszélgetés?

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

Milyen hangvétel jellemzi az interjút? Lehet-e előre sejteni az interjú végét? Ha igen: mikor, miből? Ha nem: miért nem? b) A bárány számon kér, érdeklődik, olykor felháborodott hangon. A farkas fölényesen, magabiztosan tiltakozik, gátlás nélkül letagad mindent. Olvassátok fel a szöveget megfelelő hanghordozással párbeszédes formában társatokkal, majd egyedül! c) Meséljétek el a történetet a farkas vagy egy hallgató nevében!

B) Az interjú szereplői és hangvétele a) Vizsgáljátok meg az interjú szereplőit és hangvételét! Figyeljétek meg, kik a szereplői, kikről szól valójában ez a beszélgetés? Milyen hangvétel jellemzi az interjút? Lehet-e előre sejteni az interjú végét? Ha igen: mikor, miből? Ha nem: miért nem? b) A bárány számon kér, érdeklődik, olykor felháborodott hangon. A farkas fölényesen, magabiztosan tiltakozik, gátlás nélkül letagad mindent. Olvassátok fel a szöveget megfelelő hanghordozással párbeszédes formában társatokkal, majd egyedül! c) Írjátok le az interjút tömörítve, elbeszélő formában, párbeszéd nélkül!

41

42


•

5 .

É V F O L Y A M

C) Milyen mondatokat használnak a szereplők? a) Olvassatok fel belőle egy-két példát! Ügyeljetek a hangsúlyra és a hanglejtésre! b) Képzeljétek el ezt az interjút másfajta befejezéssel! Írjátok meg ezt az új befejezést!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

16. Ellenőrizzétek közösen, ki mire jutott a házi feladat megoldása során! 17. Mesék nemcsak régen születtek, ma is írnak meséket. A mai meseírók közül kinek melyik meséjét, meseregényét olvastátok már?

a) Soroljatok fel néhány olyan jellemzőt, amiben különbözik a népmese és a mai mese! ME SEFA J TA

JELLEMZŐK

népmese mai mese

18. Most Darvasi László Trapiti című meseregényéből olvasunk részletet, A nagymamát nem eszi meg a farkas! És Piroskát se! címmel. Kinek melyik meséjét juttatja eszedbe a cím? Mit gondolsz, a megbeszéltek és a cím alapján milyen lesz a mese hangulata? Miről fog szólni a szöveg? Kik lesznek a szereplői?

I. RÉSZ Mit gondolsz, milyen lesz a mese ha ng ulat a? Kik lesznek a tö r té n e t sze r e pl ő i?

Mit gondolsz, mi fo g tö r té nni?

MI ERRE A BIZONYÍTÉKOD? MIBŐL GONDOLOD?

MIT GONDOLSZ A MESERÉSZLET MEGHALLGATÁSA UTÁN?

43

44


•

5 .

É V F O L Y A M

Dar vasi László: A nag ymamát nem eszi meg a farkas! És Piroskát se! Trapiti egy vastag, kissé viseltes meséskönyv előtt ült, és olyan riadt tekintetet vágott, mintha ki akarnák húzni a fogát. Olivér szórakozottan pillantott rá. Éppen egy tulipános festményen munkálkodott. Hány szirma is van a tulipánnak? – Mi baj, Trapiti? – kérdezte Olivér. – A farkas meg fogja enni a nagymamát! – vacogta Trapiti. Olivér nyomban megnyugodott. Fölsóhajtott, és részletes magyarázatba kezdett. – Ez már csak így van, Trapiti. Megeszi őket. Befalja. Hanem aztán, tudod, jön a vadász, és megmenti őket. Fölvágja a gonosz farkas hasát, és kihúzza belőle Piroskát meg a nagymamát, a vadállatnak meg kővel tömi tele a bendőjét, aztán pedig a patakba dobja. Trapiti még mindig remegett. Odarángatta Bánatos Olivért a mesekönyvhöz, és remegő ujjal a könyv egyik képére mutatott. Nem volt különös kép, Olivér sokszor látta már. Piroska gyanútlanul sétál az erdőben, kosara dugis-dugig mindenféle ínyencséggel, mazsolás kaláccsal, süteménnyel, borospalackkal, sült kolbásszal, almakompóttal, miközben egy málnabokor mögül a farkas leselkedik nem is annyira vad, mint inkább, milyen különös, bánatos pofával. Az erdei keresztútnál látni lehetett a vadász faházacskáját is, az volt ráírva: VADÁSZHÁZ Hoppla, csakhogy most az ajtón is függött egy táblácska! Ez a tábla eddig nem volt ott! Szentséges lekváros palacsinta! Olivér nagy szemeket meresztett, és olyan közel hajolt, hogy csaknem beleverte az orrát a könyvbe. Micsoda?! Hohó?! Hiszen mi van a táblácskára írva?! ELMENTEM SZABADSÁGRA, KÉT HÉTIG LESZEK ODA, VESZEK ÚJ KALAPOT, CSÍKOS ZOKNIT, ÉS SOK FAGYIT NYALOK EL, KÉSŐN KELEK, ÉS SOKÁ FEKSZEM LE. A VADÁSZ Olivér megértett mindent. Ha a vadász szabadságon van, akkor senki se menti meg Piroskát és a nagymamát! A vadász elment szabadságra, mert a vadászoknak is kell a szabadság, nagyon elfáradt már a puskacipelésben meg az őzikeetetésben. Bánatos Olivér Trapitira meredt, aki a fejét vakarta. Nagyon gondolkodott. Aztán egyszer csak felkiáltott. […]

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

a) Kik a részlet szereplői? b) Mi lehet Bánatos Olivér foglalkozása? c) Ki lehet Trapiti? Milyennek képzeled?

II. RÉSZ

MI ERRE A BIZON Y ÍTÉKOD? MIBŐL GONDOLOD?

MI TÖRTÉNT VA LÓ J Á B A N?

Mit gondolsz, hog yan foly tatódik a tö r té n e t?

– Megvan! Kitaláltam. Elmegyünk a mesébe! – Hova?! – bámult Olivér. Sok mindent tudott már Trapitiről, de az a képessége, hogy mesébe tud menni, nos, ez újdonság volt. – Megmentjük Piroskát! – Trapiti szeme lázasan fénylett. – Kíváncsi vagyok, hogy csináljuk! – ingatta a fejét Olivér. Trapiti azonban nem jött zavarba. – Gyere, feküdj mellém az ágyra, hunyd le a szemed, Olivér. – Itt vagyok melletted – szólt némi idő után Olivér. – Mondd háromszor egymás után, hogy trapiti! – mondta Trapiti. Alighogy elhangzott, trapiti, trapiti, trapiti, máris ott álltak a mesebeli erdőben. Még ilyen csodát! Olivér csodálkozva bámult Trapitire, aki a vállát vonogatta. – Semmiség. Ősi trapiti varázslat – jelentette ki. A következő pillanatban furcsa hangokat hallottak. Nem messze tőlük a farkas ücsörgött egy farönkön, és, nyugodtan kijelenthetjük, farkashoz méltatlan magaviseletet tanúsított. – Brühühühü – bőgött a farkas. […] d) Milyen a Grimm-mesétől eltérő, szokatlan, furcsa események történtek az olvasott részletben? e) Az újabb részlet elolvasása után változott-e az elképzelésed Trapitiról? Mit tudsz hozzátenni eddigi véleményedhez?

II . R É S Z Mit gondolsz, miér t szomorú a f a r k a s?

MI ERRE A BIZON Y ÍTÉKOD? MIBŐL GONDOLOD?

MI TÖRTÉNT VA LÓ J Á B A N?

45

46


•

5 .

É V F O L Y A M

– Hát nem túlzottan ijesztő – nézegette Trapiti a rettegett vadállatot. – Fáj a foga? – tűnődött Olivér. – Vagy a hasa – bólintott Trapiti. A mese végén, tudod, fölvágják, meg az a sok kő se valami egészséges. – Annyira unom már, brühühü! – bömbölte erre a farkas. Olivér egy virágmintás zsebkendőt nyújtott át, mire a vadállat megtörölte a szemét, majd nagy trombitálással kifújta az orrát. – Köszönöm szépen, hüpp, nagyon köszönöm, hüpp. – Mi a baj, farkas úr? – kérdezte Trapiti. A vadállat csodálkozva pillantott föl, tekintete elidőzött Olivér festékes arcán. Nem szokta meg, hogy udvariasan beszéljenek vele. Ha valahol megjelent, sikoltoztak, kiabáltak, le akarták lőni. Olivér kinyújtotta a kezét. – A nevem Bánatos Olivér! – Trapiti vagyok – hajolt meg Trapiti. A farkas csodálkozva kezet rázott velük. Vagyis hát mancsot. – Én vagyok a farkas, a … a gonosz farkas… – motyogta, aztán elhallgatott. Félő volt, hogy újra elsírja magát. – Azért vagyunk itt, hogy segítsünk – szólt ekkor Trapiti. – Öntse ki a szívét, farkas úr – bátorította Olivér is. A farkas végre megnyugodott, és magyarázni kezdett. Néha vicsorgott is, de nem azért, mert harapni akart, hanem mert annyira zaklatott volt. Egy szomorú farkas is gyakran vicsorog. – Úgy unom, hogy meg kell ennem a nagymamát! Azt is unom, hogy meg kell ennem Piroskát. Nem tudom, kinek jutott az eszébe ez az egész, és nem értem, hogy Kínától Amerikáig miért meséli minden anyuka és apuka a kisgyerekének, hogy jön a farkas, és megeszi a nagymamát, aztán meg fölfalja Piroskát. Ó, ez olyan borzasztó! A farkas körbenézett, hallja-e őket valaki. De csöndes volt az erdő, csak egy rigócska énekelt a maga gyönyörűségére a szomszédos málnabokor tövében. Miután a farkas meggyőződött arról, hogy senki sincs a közelben, suttogóra fogta. – Elárulok valamit, pszt! Ebben a mesében a nagymama egyáltalán nem finom. A nagymama húsa rágós, és vaníliaíze van. Én ki nem állhatom a vaníliát! – emelte meg a hangját, majd csöndesebben folytatta. – Piroska meg íztelen, pszt! Én ezt nem értem. Megetetik velem a nagymamát és Piroskát, pedig nem is ízlenek. És aztán fölvágják a hasamat. Jaj, milyen szörnyűség, jaj! Szegény fejem!... Trapiti odaült a mélabús farkas mellé, és átölelte a vállát. – Jól van, farkas úr, ne bőgjön, kitalálunk valamit. f) Miért volt valójában szomorú a farkas? g) Mitől vált humorossá a szöveg? h) Írjatok mesebefejezést!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

19. Húzd alá a szöveg párbeszédes részeiben kékkel a köszönéseket, üdvözléseket; pirossal a megszólításokat! a) Mi jellemzi Bánatos Olivér és Trapiti párbeszédét? Milyen viszonyban lehetnek egymással? Ezt honnan lehet sejteni?

b) Mi jellemzi a fiúk és a farkas párbeszédét? Milyen viszonyban vannak egymással? Ezt honnan lehet sejteni?

c) Írd át valamelyik, általad választott párbeszédes részt harmadik személybe! Választhatsz, kinek a nézőpontjából írod le a történetet. (1) a farkaséból

(2) Trapitiéból

(3) Bánatos Olivéréből

47

48


•

5 .

É V F O L Y A M

20. Beszéljétek meg, mire jutottatok a házi feladat megoldásakor! 21. Állatok és állattartók. A) Figyelmesen olvassátok el a következő szöveget, utána válaszoljatok a kérdésekre! Ide van kicsapva télen-nyáron a lápi gulya, gulyásával együtt, s éven át a lápok magányában csak a falvak harangszava látogat el hozzájuk, hírvivőnek a nagyvilágból. És megható, hogy milyen bizalmas viszonyt fejleszt ki ember és állat között az elhagyatottság. A lápok madara bevárja az embert. A pásztornál se bot, se ostor. Azt mondja: – Uram, megérti ám a marha az ember szavát. Én magam is tanúja voltam, hogy a bivalyfalka, mely egész napon át kénye szerint járt a lápon, estére a Kraszna túlsó oldalára gyülekezett, és sűrű tömegben – legelöl egy hatalmas bikával –, fölemelt fővel várakozott valamire. Ekkor a gulyás, gyönyörű szálas fiatalember, az innenső partról odakiáltott a falkának: – Eriggyetek mán haza, mer ránk esteledett! És a falka abban a nyomban indult is, átgázolta a Kraszna medrét, s beállott a karámba. A többi marha ugyane szóra a pásztorkunyhó elé gyülekezett, s állva vagy leheveredve kérődzött. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Foglaljátok össze négy mondatban a szöveg tartalmát!

c) Mit jelentenek a következő szavak? gulya: karám: Kraszna: bivaly: d) Honnan tudta a gulya, hogy a karámba, illetve a kunyhóhoz kell mennie?

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

B) Figyelmesen olvassátok el a következő szöveget, utána válaszoljatok a kérdésekre! A tengerimalac gyerekeknek és felnőtteknek a legmelegebben ajánlható jámbor, barátságos kisemlős. Bár kissé félénkek, félrehúzódóak, de nem harapósak. Ha kézbe vesszük őket, nyugodtan tűrik a simogatást. Élelmezésük nem sokban tér el az egerek és patkányok takarmányozásától. Dúsított patkánytáppal, valamint zöldségfélékkel, fűvel, gyümölccsel etethetők. Téves nézet, hogy a tengerimalacoknak állati fehérjére nincs szükségük. Ezért, ha kész táppal nem rendelkezünk, étrendjükbe kevés kemény tojást és sajtot is iktassunk be. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk nekik, amennyit jó étvággyal elfogyasztanak, külön ivóvízre nincs szükségük. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Foglaljátok össze négy mondatban a szöveg tartalmát!

c) Igazak-e vagy hamisak a következő állítások? Húzzátok alá az igaz állításokat! Döntéseteket igazoljátok alátámasztó részek kikeresésével! A tengerimalacoknak nincs szükségük ivóvízre. Ugyanazzal etethetők, amivel a patkányok. A tengerimalac szelíd, barátságos állatka. Nem eszik állati fehérjét. 22. Az imént olvasott szövegeket most elrontottuk. A1) Olvassátok el az alábbi, nyelvtani hibával telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az eredetihez képesti változtatást) húzzátok alá! – A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Ide van kicsapva télen-nyáron gulya lápi a, gulyásával együtt, s éven át lápok magányában a csak falvak harangszava a látogat el hozzájuk, hírvivőnek nagyvilágból a. És megható, hogy viszonyt bizalmast milyen fejleszt ki ember és állat között elhagyatottság az. Lápok madara a bevárja embert az. Pásztornál a se bot, se ostor. Azt mondja: – Uram, megérti ám marha a ember szavát az. Én magam is tanúja voltam, hogy bivalyfalka a, mely egész napon át kénye szerint járt lápon a, estére Kraszna túlsó oldalára a gyülekezett, és tömegben sűrűben – legelöl bikával hatalmassal egy –, fővel fölemelttel várakozott valamire. Ekkor gulyás a, fiatalember gyönyörű, szálas, partról innensőről a odakiáltott falkának a: – Eriggyetek mán haza, mer ránk esteledett! És falka a abban a nyomban indult is, átgázolta Kraszna medrét

49

50


•

5 .

É V F O L Y A M

a, s beállott karámba a. Marha többi a ugyane szóra pásztorkunyhó elé a gyülekezett, s állva vagy leheveredve kérődzött. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg megírásakor három szabályt változtattunk meg a magyarhoz képest. Add meg a három új szabályt!

c) Add meg az ennek megfelelő három magyar nyelvtani szabályt!

d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására! A névszói szerkezetek egyes összetevőivel kapcsolatban eddig nem figyeltünk meg különösebb szabályosságokat, csupán egyes elemeivel ismerkedtünk. Ebből a feladatból az derült ki, hogy a magyarban a névszói szerkezet felépítésének és szórendjének szigorú szabályosságot kell követni: 1) A NÉVELŐ (a, az, egy) – ahogyan a neve is sugallja – mindig a névszói szerkezet legelején áll. 2) A JELZŐI MÓDOSÍTÓ mindig megelőzi a FEJet. (Előfordul, hogy a fej mögött szerepel, ez különleges eset, erre ebben a feladatban nem láttunk példát. A későbbiekben még visszatérünk erre a lehetőségre.) A jelzői módosító soha nem előzheti meg a névelőt. 3) A jelzői módosítót nem kell a fejjel azonos toldalékkal ellátnunk. Azaz nyelvtani fogalommal élve: nem kell EGYEZTETNÜNK a jelzői módosítót a szerkezet fejével. (A magyar nyelvnek ez a tulajdonsága sok nyelvtől különbözteti meg a magyart: például a németben és a franciában is egyeztetjük a jelzői módosítót a fejjel.) A2) Olvassátok el az alábbi, szövegépítési hibával telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az eredetihez képesti változtatást) húzzatok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Javítsátok is azokat a helyeket, ahol a szöveg teljesen érthetetlenné vált a változtatások miatt! (Vigyázat: nem kell visszaállítani az eredeti szöveget!)

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

Ide van kicsapva télen-nyáron egy lápi gulya, gulyásával együtt, s éven át lápok magányában csak falvak harangszava látogat el hozzájuk, hírvivőnek egy nagyvilágból. És megható, hogy milyen bizalmas viszonyt fejleszt ki ember és állat között egy elhagyatottság. Lápok madara bevár egy embert. Egy pásztornál se bot, se ostor. Azt mondja: – Uram, megérti ám egy marha egy ember szavát. Én magam is tanúja voltam, hogy egy bivalyfalka, mely egész napon át kénye szerint járt egy lápon, estére egy Kraszna túlsó oldalára gyülekezett, és sűrű tömegben – legelöl a hatalmas bikával –, fölemelt fővel várakozott valamire. Ekkor egy gulyás, gyönyörű szálas fiatalember, egy innenső partról odakiáltott egy falkának: – Eriggyetek mán haza, mer ránk esteledett! És egy falka abban a nyomban indult is, átgázolta egy Kraszna medrét, s beállott egy karámba. Egy többi marha ugyane szóra egy pásztorkunyhó elé gyülekezett, s állva vagy leheveredve kérődzött. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg elkészítésekor egyetlen tulajdonságát változtattuk meg a névszói szerkezeteknek. Mi ennek a tulajdonságnak a nyelvtani jelölője a szövegekben? Próbáld körülírni a tulajdonságot is!

c) Fogalmazz meg szabályosságokat a különböző típusú névszói szerkezetek szövegbeli használatát illetően!

d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására! A fentiekből jól látható, hogy egy szöveg összefüggősége nagyban a névszói szerkezetek milyenségén múlik. A feladatban látott mondatok mindegyike tökéletes volt nyelvtanilag, de a szöveg összefüggőségét megszüntette az, hogy a NÉVELŐket kicseréltük a névszói szerkezetekben. A névszói szerkezetek azon tulajdonsága, amelyet a névelő befolyásol, és amely a szöveg összefüggőségét (szakszerűbb kifejezéssel élve: koherenciáját) biztosítja, a HATÁROZOTTSÁG. 1) HATÁROZOTT A NÉVSZÓI KIFEJEZÉS, ha határozott a névelője. HATÁROZOTT NÉVELŐ az a és az az. (Bizonyos esetekben névelőtlen névszói szerkezet is lehet határozott, pl. ha a szerkezet feje egy név – erre az esetre a későbbiek során még visszatérünk!)

51

52


•

5 .

É V F O L Y A M

Határozott névszói szerkezeteket használunk: – ha az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. már korábban említettük a szövegben – amikor a leírt helyzetben az illető szereplőből, tárgyból, helyszínből stb. várhatóan éppen egy van. Vannak még más esetek is, ezekre eddig nem láttunk példát, de a későbbiekben még visszatérünk rájuk. 2) HATÁROZATLAN A NÉVSZÓI KIFEJEZÉS, HA HATÁROZATLAN A NÉVELŐJE, VAGY HA NINCS NÉVELŐJE. Határozatlan névelő az egy. (Egyéb esetek is vannak, amikor a névszói szerkezet határozatlan, mivel ezekre eddig nem láttunk példát, a későbbiekben foglalkozunk velük.) Határozatlan névszói szerkezeteket használunk, ha: – az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. először említjük a szövegben. B1) Olvassátok el az alábbi, nyelvtani hibával telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az eredetihez képesti változtatást) húzzatok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Tengerimalac a gyerekeknek és felnőtteknek kisemlős legmelegebben ajánlható jámbor, barátságos a. Bár kissé félénkek, félrehúzódóak, de nem harapósak. Ha kézbe vesszük őket, nyugodtan tűrik simogatást a. Élelmezésük nem sokban tér el egerek és patkányok az takarmányozásától. Dúsított patkánytáppal, valamint zöldségfélékkel, fűvel, gyümölccsel etethetők. Nézet téves, hogy tengerimalacoknak a fehérjére állatira nincs szükségük. Ezért, ha táppal késszel nem rendelkezünk, étrendjükbe tojást keményt kevés és sajtot is iktassunk be. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk nekik, amennyit étvággyal jóval elfogyasztanak, ivóvízre külön nincs szükségük. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg megírásakor három szabályt változtattunk meg a magyarhoz képest. Add meg a három új szabályt!

c) Add meg az ennek megfelelő három magyar nyelvtani szabályt!

d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

A névszói szerkezetek egyes összetevőivel kapcsolatban eddig nem figyeltünk meg különösebb szabályosságokat, csupán egyes elemeivel ismerkedtünk. Ebből a feladatból az derült ki, hogy a magyarban a névszói szerkezet felépítésének és szórendjének komoly szigorú szabályosságot kell követni: 1) A NÉVELŐ (a, az, egy) – ahogyan a neve is sugallja – mindig a névszói szerkezet legelején áll. 2) A JELZŐI MÓDOSÍTÓ mindig megelőzi a FEJet. (Előfordul, hogy a fej mögött szerepel, ez különleges eset, erre ebben a feladatban nem láttunk példát. A későbbiekben még visszatérünk erre a lehetőségre.) A jelzői módosító soha nem előzheti meg a névelőt. 3) A jelzői módosítót nem kell a fejjel azonos toldalékkal ellátnunk. Azaz nyelvtani fogalommal élve: nem kell EGYEZTETNÜNK a jelzői módosítót a szerkezet fejével. (A magyar nyelvnek ez a tulajdonsága sok nyelvtől különbözteti meg a magyart: például a németben és a franciában is egyeztetjük a jelzői módosítót a fejjel.) B2) Olvassátok el az alábbi, szövegépítési hibával telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az eredetihez képesti változtatást) húzzátok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Egy tengerimalac gyerekeknek és felnőtteknek egy legmelegebben ajánlható jámbor, barátságos kisemlős. Bár kissé félénkek, félrehúzódóak, de nem harapósak. Ha kézbe vesszük őket, nyugodtan tűrnek egy simogatást. Az élelmezésük nem sokban tér el egerek és patkányok takarmányozásától. A dúsított patkánytáppal, valamint a zöldségfélékkel, a fűvel, a gyümölccsel etethetők. A téves nézet, hogy tengerimalacoknak állati fehérjére nincs szükségük. Ezért, ha a kész táppal nem rendelkezünk, az étrendjükbe kevés kemény tojást és sajtot is iktassunk be. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk nekik, amennyit a jó étvággyal elfogyasztanak, külön ivóvízre nincs szükségük. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg elkészítésekor egyetlen tulajdonságát változtattuk meg a névszói szerkezeteknek. Mi ennek a tulajdonságnak a nyelvtani jelölője a szövegekben? Próbáld körülírni a tulajdonságot is!

53

54


•

5 .

É V F O L Y A M

c) Fogalmazz meg szabályosságokat a különböző típusú névszói szerkezetek szövegbeli használatát illetően!

d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására! A fentiekből jól látható, hogy egy szöveg összefüggősége nagyban a névszói szerkezetek milyenségén múlik. A feladatban látott mondatok mindegyike tökéletes volt nyelvtanilag, de a szöveg összefüggőségét megszüntette az, hogy a NÉVELŐket kicseréltük a névszói szerkezetekben. A névszói szerkezetek azon tulajdonsága, amelyet a névelő befolyásol, és amely a szöveg összefüggőségét (szakszerűbb kifejezéssel élve: koherenciáját) biztosítja, a HATÁROZOTTSÁG. 1) Határozott a névszói kifejezés, ha határozott a névelője. Határozott névelő az a és az az. (Bizonyos esetekben névelőtlen névszói szerkezet is lehet határozott, pl. ha a szerkezet feje egy név – erre az esetre a későbbiek során még visszatérünk!) Határozott névszói szerkezeteket használunk: – ha az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. már korábban említettük a szövegben. – amikor a leírt helyzetben az illető szereplőből, tárgyból, helyszínből stb. várhatóan éppen egy van. Vannak még más esetek is, ezekre eddig nem láttunk példát, de a későbbiekben még visszatérünk rájuk. 2) Határozatlan a névszói kifejezés, ha határozatlan a névelője, vagy ha nincs névelője. Határozatlan névelő az egy. (Egyéb esetek is vannak, amikor a névszói szerkezet határozatlan, mivel ezekre eddig nem láttunk példát, a későbbiekben foglalkozunk velük.) Határozatlan névszói szerkezeteket használunk, ha: – az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. először említjük a szövegben. 23. Számoljatok be egymásnak az olvasott szövegből levont tanulságokról! Addig ne haladjatok tovább, amíg mind a négyen nem értitek pontosan az összes problémát!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

24. Olvasd el a tesztet, és válaszolj a kérdésekre igennel vagy nemmel! Azokat a számokat, amelyekre igennel válaszoltál, karikázd be! Végül számold össze: hány igen és hány nem választ adtál! Aligha akad olyan gyermek, aki ne szeretne valamilyen állatot. A szülők szíve sincs kőből, így aztán a kiválasztott kedvenc előbb-utóbb hozzánk költözik. Ám figyelem, arra minden szülő készüljön fel, hogy az állatok ellátása őrá szakad, a gyermekek életkorukból adódóan ritkán tudják ellátni őket. Az alábbiakban (Mirtse Áron cikke nyomán) olyan kérdéseket ismertetünk, amelyek kiértékelése segít eldönteni, vajon elég érettek vagytok-e a kisállattartásra, illetve mennyire számíthatnak szüleitek segítségetekre az állatka gondozása során. 1. Leszoktál már arról, hogy az ujjadat a szádba veszed? 2. Tudsz-e legalább fél óra hosszat csendben ülni? 3. Képes vagy megtölteni egy poharat vízzel, és átvinni a szobán úgy, hogy ne lötyögtesd ki? 4. Meg tudsz-e fogni egy kifújt tojást anélkül, hogy összetörnéd? 5. Magadtól kezet mosol étkezés előtt vagy vécéhasználat után? 6. Képes vagy figyelmedet hosszabb ideig egy bizonyos pontra összpontosítani? 7. Mindig eszedbe jut-e magadtól, hogy evés után fogat kell mosni? 8. Van-e valamilyen szabadidős elfoglaltságod, amelyet rendszeresen űzöl? 9. Képes vagy-e lemondani valamiről valaki más javára? 10. Haza tudsz vinni a boltból egy teli szatyrot? 11. Tudsz-e egyedül biztonságosan közlekedni? 12. Meg mersz-e szólítani egy idegen felnőttet anélkül, hogy zavarba jönnél? a) A válaszaitokat beszéljétek meg a párotokkal! Mondjátok el egymásnak, hogy szerintetek őszintén válaszoltatok-e a kérdésekre! b) Véleményetek szerint miért ezeket a kérdéseket választották ki a teszt készítői? Miért ezeket a tulajdonságokat tartották fontosnak? c) Szerintetek mely tulajdonságok fontosak még az állattartás szempontjából?

d) Beszéld meg tanároddal a teszt értékelését!

55

56


•

5 .

É V F O L Y A M

25. Olvassátok el a társállattartás szabályait! A társállattartásnak is megvannak a maga szabályai, amelyek tíz pontba szedve a következők: 1. Mielőtt kisállatot veszünk, böngésszük végig a kiválasztott állatról szóló szakirodalmat! 2. Lehetőleg tenyésztőtől vásároljunk állatot, vadon fogott állatot, ha csak lehet, ne vegyünk! 3. Csak akkor vásároljunk állatot, ha megfelelő férőhelyet tudunk számára teremteni. A kis terrárium vagy kalitka (főleg ha még harang alakú is) kimeríti az állatkínzás fogalmát. 4. Állatot csak akkor vegyünk, ha valóban a tartásában szeretnénk örömet lelni, státusszimbólumként semmiképpen se! 5. Tartsuk be a fokozatosságot! Hobbinkat kezdjük valamilyen könnyen tartható fajjal. Általában a drága állatok a legnehezebben tarthatók. Az esetek kilencven százalékában a sokszor „kommersznek” tartott fajokban leljük a legtöbb örömünket. 6. Az állatokat táplálni is kell. Csak akkor vegyük meg a kiválasztott állatot, ha eledeléről is gondoskodni tudunk. Speciális táplálékot, főleg kisebb településen, olykor nehéz beszerezni. 7. Gondoljunk előre arra, hogy mi történik az állatunkkal akkor, ha nyaralni utazunk! 8. Csak akkor vegyünk állatot, ha van elegendő időnk foglalkozni vele! Kisállatot „idényjelleggel” sohasem szabad vásárolni! 9. Ismeretlennek vagy távoli ismerősnek ne vegyünk ajándékba társállatot! 10. Új állat beszerzésekor vegyük figyelembe a már meglévő kedvenceink érdekeit! Madár mellé macska, rágcsáló mellé vadászgörény nem szerencsés párosítás. a) Beszéljétek meg, hogy a csoport szerint mit jelentenek ezek a szabályok! Mennyire tartjátok fontosnak őket? Vagy szerintetek nem is szükséges betartani ezeket? b) Ti milyen szabályokat hoznátok, mit éreztek fontosnak? Alkossatok 2-3 szabályt a csoport közös megegyezése alapján!

A

F A R K A S

É S

A

K I S G I D A

c) Vizsgáld meg a szabályok nyelvi felépítését! Segítünk néhány szemponttal. N Y E LV TA N I SZEMPONT Mondatok típusa

PÉLDA

S A J ÁT S ÁG felszólító mondatok

Nyelv tan szám és személy Névszói szerkezetek

d) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Gondold végig a határozott névszói szerkezetek használatáról tanultakat, és készíts vázlatot a szöveg alá!

NÉVSZÓI SZERKEZETEK A Z ÁLTAL ÁNOSÍTÓ MONDATOKBAN A fenti szövegben megfigyelhettétek a határozott névszói szerkezetek egy, az eddig megfigyeltektől eltérő használatát. A SZABÁLYOK SZÖVEGE ugyanis nem úgy összefüggő szöveg, ahogyan például egy történet, mégis találtunk – szép számmal – határozott névelős névszói szerkezeteket benne. A határozott névszói szerkezetek e másik használatukban nem egyedi szereplők, tárgyak, dolgok, élőlények, helyszínek stb. jelölésére valók, hanem általánosságban egyegy típusra vonatkoznak. A szövegben az a kisállat vagy az állat névszói szerkezetek nem egy konkrét kisállatra vagy állatra vonatkoznak, hanem általában a kisállatokra, illetve az állatokra érvényesek ezek a kijelentések. A törvényben vagy szabályban szereplő mondatok ugyanis nem egy-egy konkrét helyzet leírásai, hanem sok-sok helyzetre (minden helyzetre) érvényesek – megfogalmazójuk szándéka szerint. Az ilyen általános érvényességet kifejező mondatokat ÁLTALÁNOSÍTÓ MONDATOKNAK nevezzük. A törvények, a szabályok, a definíciók és a közmondások gyakran ilyen mondatokból állnak.

57

58


•

5 .

É V F O L Y A M

26. Gyűjtsétek össze a tanítómeséhez kapcsolódó fogalmakat, és helyezzétek el őket egy pókhálóábrában!

Tanítómese

a) Magyarázzátok el, hogy melyik fogalmat miért írtátok be! 27. Az alábbi közmondásokkal nincs minden rendben! Tegyétek a helyükre az összekeveredett elemeket! Sokat akar a szarka, úgy alussza álmát! Addig jár a korsó a kútra, de nem bírja a farka. Ki mint veti ágyát, maga esik bele! Aki másnak vermet ás, míg el nem törik.

A

F A R K A S

Sokat akar a szarka, Addig jár a korsó a kútra, úg y alussza álmát! maga esik bele!

a) Válassz ki egy közmondást, és alkoss önállóan tanítómesét!

É S

A

K I S G I D A

59

60


•

5 .

É V F O L Y A M

28. Alkossatok egy olyan szüleiteknek szóló szöveget, amelyben arra kéritek őket, hogy ti is tarthassatok kisállatot a lakásotokban! A kéréseteket támasszátok alá érvekkel! Az érvek felsorolásában segítenek a teszt kérdései (mit tudtok már, milyen tulajdonsággal rendelkeztek), valamint a megismert szabályok (mit tartanátok be, mire figyelnétek).

3. M A D A R A K 1. Mondjátok minél tovább, egyre gyorsabban a következő nyelvtörőt! Ügyeljetek a hangképzésre is! Tanuljátok meg a mondókát! Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka farkú szarka farka tarka. a) Az alábbiakban lehetetlen szóösszetételeket olvashattok. Mindegyikből két-két összetett szó alkotható. Írjátok le ezeket! Csillaggal jelöljétek, amelyik madárnév! emelődarumadár: ökörüvegszem: postalégigalamb: bikabölömvér: b) Próbáljatok meg ti is kitalálni ilyen lehetetlen összetett szavakat!

2. Játékra hívlak benneteket. Álljatok fel valamennyien! Hallgassátok meg a történetet, s próbáljátok meg szavak nélkül, mint egy némafilmben, csak a mozgásotokkal, az arcotok játékával, a testtartásotok változtatásával eljátszani. a) Milyen madarak voltatok képzeletben?

b) Az általatok választott madarak közül melyekkel találkozhattok a környezetetekben?

62


•

5 .

É V F O L Y A M

3. Olvassátok el Szilágyi Domokos Nádiverebek című versét, s készüljetek a hangos bemutatásra! A felkészülésnél ügyeljetek a hangsúlyok, a hangerő és a hanglejtés megválasztására is.

SZILÁGYI DOMOKOS: NÁDIVEREBEK Tóban nádszál, nádon verebek, nádiverebekre napfény csepereg.

Ringó nádat tó vize mossa, nap tüze festi barna-pirosra.

Napfény csepereg, nevetik a verebek, szellő támad, lengeti a nádat.

Barna-piros nádon pihenő verebek, szárnyuk alatt elviszik a puha meleget. Nyáron hazaviszik, télen előveszik, s hónak-fagynak szemibe kacagnak.

4. A vers alapján milyennek képzelitek a nádiverebet? Rajzoljatok és írjatok!

M A D A R A K

a) Húzd alá a versben azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek segítettek elképzelni a madarat! b) Figyeld meg a vers sorainak hosszúságát! Ez a madár melyik tulajdonságával vagy szokásával lehet összefüggésben?

c) Tapsoljátok el a vers ritmusát! Milyennek találjátok? Illik ez a ritmus ahhoz, amit a madárról gondoltatok a vers olvastán, hallatán? d) Hallgassátok meg a verset a Kaláka együttes előadásában! 5. Keressétek ki az értelmező szótárból, lexikonból, hogy a magyar nyelv milyen néven említi még a nádiverebet?

a) Keressetek madarakról szóló közmondásokat! Használjátok O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét!

b) Húzzátok alá a közmondásokban a névszói szerkezeteket! c) A határozott névszói szerkezetek a közmondásokban milyen értelemben szerepelnek? Milyen, általad már ismert használatához hasonlítható ez a névszói szerkezeteknek?

d) Összekeveredtek a közmondások. Keressétek meg az összeillő részeket, húzzátok alá őket azonos színű vonallal! Írjátok le a közmondásokat helyesen! Sok lúd nem csinál nyarat. A szó elrepül, de nem bírja a farka. Sok jó ember is talál szemet.

63

64


•

5 .

É V F O L Y A M

Egy fecske disznót győz. Sokat akar a szarka, de az írás megmarad. Vak tyúk kis helyen is elfér.

6. Ellenőrizzétek a 4. és az 5. feladat megoldását a megbeszélés alapján! 7. Olvassátok el az ismeretterjesztő szöveget a nádirigóról!

A nádirigó A legnagyobb hazai nádiposzáta faj, teljes hossza 19 cm. Alakjában és színezetében a cserregő nádiposzáta nagyobb kiadása. Felül meleg olajbarna, a fejtető sötétebb, háta, farkcsíkja és felső farkfedői inkább sárgásbarnák. Sárgásfehér szemsávja a csőr tövétől a fültájékig húzódik. Álla, torka, valamint a has közepe fehér, az alsótest, valamint az alsó far- és szárnyfedők barnássárgák. Evezői sötétbarnák, farka erősen lekerekített, barna színű. A hím, a tojó és a fiatalok hasonlóan színezettek. Európa középső és déli tájain fészkel, hazánkban gyakori madár. Nemcsak a Balaton, a Velencei-tó, és a Fertő tó és a nagyobb halastavak nádszegélyeiben fészkel, de megtelepszik csatornák keskeny szegélynádasaiban is. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Áprilisban, elsősorban a hó második felében érkezik, őszi vonulása augusztusban és szeptember elején zajlik. Többnyire májusban rakja le 5, kékeszöld alapon foltos tojásait. A tojó egyedül kotlik. Olyan mélyen ül a fészekben, hogy csak a csőre és a farka vége látszik ki. Időről időre elhagyja a tojásokat, hogy a közelben táplálékot keressen. Ilyenkor a hím a fészek közelében őrködik. A fiókák 13–15 nap alatt kelnek ki. A fiatal nádirigók 16 napos korukban kezdenek repülni, 23 naposan már maguktól esznek, de azért a csőrüket tátják, ha valamelyik öreg madarat megpillantják. A párok kis része júliusban is költ. Táplálékát (rovarokat, pókokat, apró halakat és békákat) a nád között, de a szomszédos bokrokon, fákon is keresi.

20

19

39

CÉL

21

START

1

18

22

2

38 37

17

23

3

36

16

24

4

15

35

25

5

14

34

26

6

13

33

27

7

32

28

12

8

31

29

11

30 10

9

66


•

5 .

É V F O L Y A M

a) Mit tudtatok meg a madárról az ismeretterjesztő szövegből? Töltsétek ki az alábbi táblázatot! A nádirigó méretei A madár színei Fészkelési helyei Fészekrakó helyei Magyarországon Vo n u l á s á n a k i d e j e Költési ideje Tá p l á l é k a Tá p l á l é k s z e r z ő h e l y e i

b) Játsszatok! (1) A játékot a táblán dobókockával kell játszani. (A tábla az előző oldalon található.) (2) Minden csoport annyit lép, amennyit dob. Megáll a mezőn, és a csoport egyik tagja válaszol a másik csoport kérdésére. (3) Minden alkalommal másik csoporttag a válaszoló. (4) Ha valaki nem tudja a választ, a csoporttagok segíthetnek. (5) Ha senki nem tud a kérdésre felelni, vissza kell lépni a dobást megelőző mezőre. 8. Gondold át az olvasott szövegeket, s tapasztalataid alapján töltsd ki a táblázatot! Jelöld x-szel az alábbi állítások közül azt, amelyiket igaznak érzel. MEG Á L L A P Í TÁ S O K Hangulatot köz vetít. Adatokat közöl. Pontosságra törekszik.

VERS

ISMERET TERJESZ TŐ SZÖVEG

M A D A R A K

Nem célja, hog y ismereteket adjon. Jobb, ha kép is szerepel mellette. Rövidebb terjedelmű. Megismer teti a madár külső tulajdonságait. Utal a madár jellemzőire. Bemutatja a madár szokásait.

9. Rakjátok ki a két madár képét a puzzle-ból! a) Olvassátok el a versrészleteket, s miután elkészültetek a képekkel, döntsétek el, melyik kép melyik idézethez tartozik! Indokoljátok is döntéseteket! „Piros a csőre, piros a lába, mint a láng és mint a szén; lába lángja, csőr-hegye: fekete tulipán belseje.”

„Nehéz a madárnak udvarokban állni koronás fejével piros magot várni Nehéz a madárnak pipék között élni zöldszemes tollának hullását megérni”

b) A versrészlet csak az egyik madár képével volt párosítható. A másik madárról készítsetek leírást! Közösen gyűjtsétek össze, mi kerüljön a leírásba, majd válasszatok egy szóvivőt, aki bemutatja a másik csoport tagjainak a madaratokat.

67

68


•

5 .

É V F O L Y A M

10. Válasszatok hírvivőt, akinek az lesz a dolga, hogy a csoport számára kiragasztott szöveghez fut, és elolvas egy akkora szövegszeletet, amekkorát biztonsággal meg tud jegyezni! Visszafut hozzátok, és lediktálja a szövegrészletet. A többiek feladata az, hogy pontosan a diktálásnak megfelelően írják le a szöveget. Végül vessétek össze a leírtakat az eredeti szöveggel, és javítsátok ki az esetleges hibákat!

M A D A R A K

11. Olvassátok el Gerald Durrell Állatkert a kastély körül című írásának részletét! Az átlagos állatkerti nap már hajnal előtt megkezdődik: az égboltot szinte észrevétlenül megfesti a sárga fény, amikor az embert felveri a madárdal. Először, még félálomban, nem tudjuk, Jerseyben vagyunk-e, vagy újra a trópusokon, mert ugyan a vörösbegy dalát halljuk a nap felé szállni, de ezt közben a turákó szapora, vaskos, kissé rekedt rikkantásai kísérik. Felhangzik a rigó vidám tilinkója, és amikor füttye elcsendesül, a fehér fejű szajkó tör ki izgatott, locsogó monológban. Ahogy az égbolt világosodik, az összevissza kevert, nemzetközi zenekar lendületbe jön, a sárgarigó versenyre kel a kariama hangos, parancsoló vijjogásával, a szarkacsapat boszorkányrikácsolásával felesel a libagágogás és a gyémántgalambok finom, panaszos sóhajtozása. Ha sikerül átvészelni ezt a zenei rohamot, és újra elszenderedünk, durva hirtelenséggel újra felriaszt valami zaj, ami nagyon hasonlít az erős szél korbácsolta távírópóznák furcsa, mély, vibráló zengéséhez. Ugyanolyan ütésszerű hatása van az emberre, mint az ébresztőóra csengésének; jelzi, hogy Trumpy megérkezett, és ha elég balgák voltunk ahhoz, hogy nyitva hagyjuk az ablakot, azonnali védekező állásba kell vonulnunk. Trumpy szürke szárnyú agámimadár, legbizalmasabb ornitológus barátai a Psophia crepitans néven ismerik. Feladata az állatkertben háromszoros: idegenvezető, beiktató és falu bolondja egyszerre. Az igazat megvallva rosszul sikerült csirkéhez hasonlít, komor tollruhája olyan nyomasztó, mint egy múlt századbeli gyászruha; teste nagy részét sötét tollak borítják, a torkán mintha színjátszó selyem nyakkendőt hordana. Az összhatást hamuszürke szárnyak enyhítik kissé. Sötét szeme nedvesen csillog, és magas, domború homloka olyan szellemi képességeket sejtet, amelyeknek nincs birtokában. Trumpy – valamely, csak általa ismert okból – szilárdan meg van győződve, hogy első és legfontosabb kötelessége minden reggel berepülni az ember hálószobájába, és tájékoztatót adni, mi történt az állatkertben az éj folyamán. Indítékai nem teljesen önzetlenek, mert azt is elvárja, hogy megvakarjuk a fejét. Ha túl mélyen alszunk, vagy túl lusták vagyunk ahhoz, hogy üdvözlő kiáltásaira kiugorjunk az ágyból, az ablakpárkányról a fésülködőasztalra szökken, azt gazdagon felékesíti a maga módján, s a teljesítménye feletti elégedettségében erőteljesen rázogatva farkát, az ágyra ugrik, ahol fel-alá sétálgat, recsegve, mint egy megkergült cselló, míg csak nem biztosítjuk, hogy teljes figyelmünk az övé. Mielőtt újabb érdekes emlékeket helyezne el a bútorokra vagy a szőnyegre, az ember kénytelen kimászni az ágyból, becserkészni és elkapni őkelmét (fölöttébb nehéz feladat, hiszen a madár igencsak mozgékony, mi meg borzasztó álmosak vagyunk!), kilökni az ablakpárkányra, és becsukni az ablakot, nehogy újra betörhessen. Miután Trumpy ekként felébresztett, álmosan töprengünk, vajon érdemes-e még visszafeküdni az ágyba, vagy inkább keljünk-e fel. Az ablak alatt most öt-hat éles sikolyból álló segélykiáltás-sorozat hangzik, feltehetőleg egy rossz szoprán visít, mintha épp a torkát metszenék el. Ha lenézünk az udvarra, a bársonyzöld gyepen, a levendulasövény mellett ünnepélyes pávatyúkcsapatot láthatunk, ahogy a harmatos füvön keresgélnek, míg körülöttük a pávakakas ragyogó farktollait magasra tartja: olyan, mint fantasztikus, rezgő szökőkút a napsugárban. Egyszer csak

69

70


•

5 .

É V F O L Y A M

becsukja legyezőjét, hátraveti a fejét, és elnyomja a reggel hangjait idegtépő rikoltásaival. Nyolckor megérkezik a személyzet, halljuk, ahogy kiáltozva köszöntik egymást a vödörcsörömpölés, söprűsuhogás közepette, ezzel aztán végképp befullad a madárdal. Az ember belebújik valami ruhába, és kilép a friss, hűvös reggelbe, hogy megnézze, minden rendben van-e az állatkertben. A) Keressétek ki a szövegből a madarak nevét és a hozzájuk tartozó hangokat! A MADAR AK NEVE

A MADAR AK HANGJA

B) Készüljetek fel a szöveg felolvasására! Alaposan nézzétek át a részletet, majd osszátok fel egymás között, és közösen mutassátok be a szöveget! C) Sokan állítják, hogy az állatok és a tárgyak is beszélgetnek egymással. – Mit beszélsz, kiskacsa? – Hát, csak úgy hápogok, tátogok. – Mit csinálsz, pöttyös labda? – Repkedek, röpködök, pittegek, pattogok, hipp, hopp, pitt, patt, potty. – Miért sírsz, ajtó? – Kenetlen kesergek, nyekergek, nyikorgok, sírok, rívok. a) Hogyan „beszél” a macska, az egér, a kiskutya, a nagy kutya, a szellő, a vihar, az autóduda? b) Válasszatok a felsoroltak közül, és találjatok ki hasonló párbeszédet!

M A D A R A K

12. Alakítsatok különböző csoportokat az osztályból! Például: a) Háziállattal/kisállattal rendelkezők b) Háziállattal/kisállattal nem rendelkezők Mi lehet még a felosztás alapja? Találjatok ki ti is felosztásokat! a)

b)

a)

b)

a)

b)

13. Hogyan szoktátok a felnőtteket rábeszélni, megkérni valamire, amit nagyon szeretnétek? Hogyan szoktátok elérni, hogy az történjen, ami nektek jó? Gyűjtsétek össze a legjellemzőbb módszereket! Anyukádat mivel, hogyan tudod meggyőzni?

Apukádat mivel, hogyan tudod meggyőzni?

Nagymamádat/nagyapádat mivel, hogyan tudod meggyőzni?

Testvéredet mivel, hogyan tudod meggyőzni?

Osztályfőnöködet mivel, hogyan tudod meggyőzni?

14. Alkossatok szöveget a következő címmel: Hogyan sikerült elérnem…

71

72


•

5 .

É V F O L Y A M

15. Olvassátok el a Meggyőzési, rábeszélési technikák című szöveget, és karikázzátok be annak a technikának a jelét, amelyet alkalmaztatok a történetetekben!

MEGGYŐZÉSI, R ÁBESZÉLÉSI TECHNIK ÁK Ha valakit vagy valakiket meg akarunk győzni arról, amit gondolunk, amit szeretnénk, igaznak vagy jónak tartunk, akkor RÁBESZÉLÉSI TECHNIKÁKAT alkalmazhatunk. A rábeszélési technika olyan módszer (szövegalkotás, kép, gesztus stb.) alkalmazása, amellyel mások véleményét, viselkedését befolyásolni akarjuk. A leggyakrabban alkalmazott eljárások a következők: a) KONVOJTECHNIKA: „sokan csinálják” vagy „mindenki így csinálja”. b) CSILLOGÓ ÁLTALÁNOSSÁGOK: a legjobb, a legszebb, a legértékesebb stb. Tehát csupa „leg”. c) VIDÁM SZAVAK: valamiről szépítő módon beszélünk, csupa jót mondunk. d) SZOMORÚ SZAVAK: elrettentő érvelés, a másfajta dologról csupa rosszat állítunk. e) EGYSZERŰ EMBER TECHNIKA: „Egy vagyok közületek” – egy magasabb pozícióban lévő személynek a beosztottaival, ismert közéleti személynek a köznapi emberekkel való azonosulását hangsúlyozza. f) TANÚSÁGTÉTEL: egy közismert, híres ember személyes módon állást foglal valami mellett, ezzel befolyásolja a közvéleményt. Ezeket a technikákat elsősorban a reklámoknál használják, de alkalmazzák a közéletben, a politikában és a mindennapi kommunikációban is. Melyik technikát használtátok már eddig a mindennapi életben? 16. Melyik szövegben milyen rábeszélési technikát alkalmaztak? Írd a vonalra a megfelelő technika nevét! Mamikám, úgy szeretnék egy walkmant! Jutka is azt kapott szülinapjára, tegnap Zsuzsinak és Katinak is megvették. Már mindenkinek van az osztályban. Vegyünk nekem is!

M A D A R A K

A szuper kézifényszóró többet tud, mint bármely zseblámpa. Erős a fénye, 80 méteres körzetben mindent felismerhetővé tesz. A lámpa vízhatlan, nem merül el, és törhetetlen. Próbálja ki Ön is!

Nyugodtan alhat, másnapra mégis szép lesz a frizurája! Ezek a lágy, puha hajcsavarók nem nyomják a fejét, mint a fémből készültek. A 12 hajlítható rudacska csat és csipesz nélkül tartja és formálja a haját. Próbálja ki, és felejtse el a korábbi kínlódást!

Szenzációsan berendezzük otthonát! Kiváló minőségű ülőgarnitúrák! A legkülönlegesebb gardróbszekrények! Nálunk a legszélesebb választékban, a legkedvezőbb áron! Látogasson el lakásművészeti stúdiónkba!

Kér egy csésze kávét? Ebben könnyen és gyorsan készül el minden kávé. Az eredeti olasz kávéfőző gép nem is remélt finomságú kávét főz. Alkalmas villany- és gáztűzhelyekhez is. Én mindig csak ilyen kávét iszom!

Miként szüleim, én magam is fizikai munkásként kerestem az első kenyérre valót. Küzdelmes munkával, kitartó szorgalommal szereztem jogi diplomát és lettem vállalkozó, de soha nem felejtettem el, honnan indultam. Ez ad erőt, biztonságot további munkámhoz és tiszteletet azok iránt, akik közt felnőttem. Közel 25 éve élek ebben a városban, annak mindennapi gondjaival, örömeivel együtt.

a) Nézzetek meg otthon reklámfilmeket! Milyen technikákra ismertek rá? Indokoljátok is válaszotokat!

b) Nemcsak a reklámok használják fel a különböző meggyőzési technikákat, hanem a szépirodalom is. Milyen rábeszélési technikát fedezel fel a következő szövegekben?

73

74


•

5 .

É V F O L Y A M

„De nem gondoltak arra, hogy minden egyes kardviselőnek van egy anyja otthon; és ha kétszázezer anya elkezd jajt kiáltani, azt majd meghallja a nagy gyermek! Kiáltottunk! A pórnő, az úrnő ment, írt, beszélt, ahol fia volt. És meghallották szavunkat. És ez egy rettenetes parancsolat volt. Az anyák hazaparancsolták fiaikat. És a fiúk hazajöttek. Csak te nem hallottál meg minket.” Jókai Mór: A kőszívű ember fiai:

technika

„– …de mégis elmaradt öregember: Gyula nem tanulhat tőle semmit. – Terka, ez nem igaz. Matula tiszta szívű, bölcs öregember, akitől rosszat nem tanulhat a fiatok. Én nem szólok bele, hogy engeditek vagy nem, de a természetről annyit tud az öreg, mint két egyetemi tanár, és emlékezetem szerint az iskolában természetrajz óra is van.” Fekete István: Tüskevár:

technika

„Fürjes csak gyáva tányérvaló! Vica engem szeret. Vica csak velem lehet boldog! Ne törjék össze a szívét!” Gárdonyi Géza: Egri csillagok:

technika

17. „Én is szeretnék papagájt!” a) Készítsetek valamelyik technika felhasználásával rábeszélő szöveget, mely arról szól, hogyan tudod anyukádat, apukádat rávenni, hogy tartsatok kisállatot a lakásban!

M A D A R A K

b) „Elegem van ebből az állatseregletből!” Kistestvéretek mindennap hazahoz valamilyen állatot. Beszéljétek le erről!

c) Osszátok ki a szerepeket, és adjátok elő a jelenetet társaitoknak! 18. Készítsetek szócikket a versről és az ismeretterjesztő szövegről! A feladat megoldásában segítségetekre van a már kitöltött táblázat!

75

76


•

5 .

É V F O L Y A M

19. Írjatok egy ötsoros verset a kedvenc madaratokról az alábbi séma kitöltésével!

Az állat (1 szó)

Milyen? (2 szó)

Mit csinál? (3 szó)

Miért szereted? (4 szó)

Beceneve (1 szó)

4. T Ö R T É N E T E K Á L L A T O K R Ó L

Szeretnék egy háziállatot. Montam Kornélnak, aki monta hogy ő is akar. Én teknőst vagy papagályt szeretnék, Kornél pedig egeret, vagy madárpokot, vagy kígyót. Abban egyesztünk meg, hogy legyen kígyónk, mert az szép és mindketten szerettyük. Elmeséltem Kornélnak, hogy Amerikában vannak kígyófarmok, ahol rengeteg és sokfajta kígyó van, és lefejik a mérgüket, hogy gyógyszereket csináljanak belőle. Nagyon tetszet neki, de amikor kiderült hogy én még nem voltam kígyófarmon, már megint kiröhögött, és monta, hogy ha Magyarországon lenne ijen, ő már biztos elment volna oda. Megmontuk nagyinak, hogy kígyót szeretnénk tartani, aki teljesen kiborult, az ő házába nem teszi be kígyó a lábát. Nem merttem neki megmondani hogy a kígyónak nincs is lába, mert akkor még dühöseb lett volna. Azt monta hogy a normális gyerekek kutyát vagy macskát akarnak. Erre montuk, hogy akkor kutyát akarunk. De az sem lehet mert szerinte nem jó neki a hatodikon, meg ismer minket, és neki kéne sétáltatni a fájós lábával. Ez nem is igaz, én viném sétálni, meg más kutyák is laknak emeleten és jól érzik magukat. De nagyi akkor sem hajlandó kutyát venni. Haza akarok menni!

78


•

5 .

É V F O L Y A M

1. Milyen állatról szólnak a találós kérdések? Egy ember az erdőt járja, sötétbarna a bundája. Az udvaron egymagában sétál piros kabátkában, Hangoskodik eleget, mondjátok meg, ki lehet! 2. Földrészek, állatok a) Írjátok be a földrészek nevét a térképre! Európa • Ázsia • Afrika • Ausztrália • Antarktisz • Észak-Amerika • Dél-Amerika b) Jelöljétek be a térképen, hogy a képeken látható állatok melyik földrészen élnek!

T Ö R T É N E T E K

Á L L A T O K R Ó L

79



3. Hallottatok már a következő személyekről? Mit tudtok róluk? Mikor éltek? Miről híresek? Benyovszki Mór, Jelky András,

Széchenyi Zsigmond, Teleki László, Somssich Pongrác

Kittenberger Kálmán, Magyar László,

4. A vadászatról megoszlik a vélemény. Hallgassátok meg, hogyan vélekedett Széchenyi Zsigmond a vadászatról! „Ha vadászatról beszélek, nem a vadállatok lelövöldözésének felületes mulatságára gondolok. Akiknek a vadászat mindössze ennyit jelent, az csak azt árulja el, milyen reménytelenül messze esik mindattól, amit nekünk vadászembereknek jelent.” a) Miben értetek egyet Széchenyi Zsigmonddal?

b) Mi a véleményetek a vadászatról?

c) Gyűjtsetek érveket a vadászat ellen és mellett! Vitassátok meg őket! ÉR V EK A VA DÁ S Z AT M EL L E T T

ÉR V EK A VA DÁ S Z AT EL L E N

81

82


•

5 .

É V F O L Y A M

5. A következő szöveg Somssich Pongrác életéről szól. Olvassátok el!

GRÓF SOMSSICH PONGR ÁCZ Született Budapesten, 1920. augusztus 12-én. Az 1938-as piusi érettségi után, a József Nádor Műegyetem mezőgazdasági szakát végzi, 1942-ben diplomázik. Innen az útja egyenesen a frontra vezet, ahol 1944-ig szolgál. Az országot 1945-ben kénytelen elhagyni, de 1946-ban visszajön, reménykedve egy szerény, de emberhez méltó élet felépítésében. A határon letartóztatják, és mivel kiderül, hogy „mint osztályidegen” csak másodrendű állampolgár lehet, a vonatról leugorva – ismét átlépi a határt. Belgiumban először istállófiú, majd eladó. Hamarosan felveszik a leuveni egyetemre, ahol megszerzi a trópusi agrármérnöki diplomát. 1948-ban leszerződik Belga-Kongóba egy jutafelvásárló és -feldolgozó céghez, melynek nemsokára igazgatója lesz. 1957-ben átvesz egy kávéfeldolgozó céget, Usumbura székhellyel. Munkája Kongón kívül Ruanda, Uganda, Kenya, és Tanzánia területére is kiterjed. A gyarmatok megszűnte után a független Rwanda-Burindiban marad évekig, a vadgazdálkodást irányítani. 1968-ban tér vissza Belgiumba, hogy három fiúgyermekének európai neveltetést biztosítson. 1985-ben a Mannesman Konszern belga főképviseletének vezetőjeként vonul nyugállományba. Aktivitása ezután is töretlen, megírja nagysikerű könyvét „Húsz év Afrika szívében” címmel. Ismét egyetemre jár, (ma is) grafológia, fotográfia és nemzetközi kapcsolatok szakokat hallgat. Utóbbi tárgyban, főleg közép-európai tárgykörben előad is. a) Képzeljétek el, hogy találkozhattok a nagy vadásszal! Milyen kérdéseket tennétek fel a nagy Afrika-utazónak? Fogalmazzátok meg a képzeletbeli riport kérdéseit!



6. Érvek gyűjtése Az én véleményem a vadászatról az, hogy

1. érvem:

2. érvem:

3. érvem:

4. érvem:

Ezek alapján állítom azt, hogy

7. Találjátok ki és írjátok le a szólásmondások első tagjait! , mint a ma született bárány. , mint a nyúl. , mint a róka. , mint a tavalyi kos. , mint a farkas. , mint a szamár. , mint a gyík. , mint az oroszlán. , mint a templom egere. a) Melyik szólásmondásból alakult ki olyan összetett szó, melyet ma is gyakran használunk?

83

84


•

5 .

É V F O L Y A M

b) Milyen szófajba sorolhatók a szólásmondások első tagjai? Azaz milyen szófajú szavakkal pótoltad ki a szólásokat?

c) Alakítsd át mindegyik szólásmondást egy-egy névszói szerkezetté, amelyben benne van mindaz, amit a szólás megfogalmaz! Például: Ártatlan, mint a ma született bárány. → a ma született, ártatlan bárány

d) Válassz ki az állatokat jelölő névszói szerkezetek közül hármat, és írj egy rövid mesét, történetet ezekről az állatokról!



8. Keressetek jellemző kifejezéseket a képeken látható állatokkal kapcsolatban! Írjatok minden kép alá egy melléknevet, egy névszói szerkezetet és egy mondatot az adott állatról!

85

86


•

5 .

É V F O L Y A M

9. Olvassátok el a az alábbi szöveget!

A NŐSTÉNY OROSZL ÁNOK VADÁSZNI MENNEK Annak ellenére, hogy az oroszlánt még fél évszázaddal ezelőtt is az állatok királyának nevezték, igen kevéssé ismerték. Azután a biológusok első tanulmányai sok mindent kiderítettek, amit az afrikaiak már régen tudtak: például azt, hogy az oroszláncsapat élelmezése a nőstények feladata, ezért ők járnak vadászni is. A zsákmány egy gnú, zebra, bölény, zsiráf, antilop vagy egy Thomson-gazella. A nőstény oroszlánok általában csoportosan indulnak el vadászni, s ahhoz, hogy bekerítsék zsákmányukat, tervszerűen szétszélednek. Legyezőszerű alakban haladnak előre, szélárnyékban, úgy, hogy az áldozatok ne tudják kiszimatolni a szagukat. Aranyló szőrük beleolvad a szavanna száraz füvének színébe. Mivel a ravasz nőstények arra is számítanak, hogy a szél megfordulhat, ezért indulás előtt meghempergőznek annak az állatnak az ürülékében, amelyikre vadásznak: ennek célja, hogy eltüntetve saját szagukat, ne riasszák el a zsákmányt. A csordát néhány lépés távolságból, szabályos alakzatban elhelyezkedve, egyszerre több oldalról támadják meg. Amikor elérkezik az evés ideje, az oroszláncsapat megosztozik a zsákmányon. A hímek, amelyek a vadászat alatt a kisoroszlánok dadái voltak, most érvényesítik családfői jogaikat. Lángoló sörényükkel követelik maguknak az oroszlánrészt! A nagy testű hímek esznek elsőként, ezután következnek a nőstények, és végül jöhetnek a kisoroszlánok is. A) A vadászat menete. Egészítsd ki a folyamat leírását! a) Tervszerűen szétszélednek. b) c) d) e) Néhány lépés távolságban szabályos alakzatban elhelyezkednek. f) B) Írd be az összekeveredett bekezdések helyes sorszámát a négyzetekbe! Adj nekik címet!

………………………………………………….

Amikor elérkezik az evés ideje, az oroszláncsapat megosztozik a zsákmányon. A hímek, amelyek a vadászat alatt a kisoroszlánok dadái voltak, most érvényesítik családfői jogaikat. Lángoló sörényükkel követelik maguknak az oroszlánrészt! A nagy testű hímek esznek elsőként, ezután következnek a nőstények, és végül jöhetnek a kisoroszlánok is.



………………………………………………….

Annak ellenére, hogy az oroszlánt még fél évszázaddal ezelőtt is az állatok királyának nevezték, igen kevéssé ismerték. Azután a biológusok első tanulmányai sok mindent kiderítettek, amit az afrikaiak már régen tudtak: például azt, hogy az oroszláncsapat élelmezése a nőstények feladata, ezért ők járnak vadászni is. A zsákmány egy gnú, zebra, bölény, zsiráf, antilop vagy egy Thomson-gazella.

………………………………………………….

A nőstény oroszlánok általában csoportosan indulnak el vadászni, s ahhoz, hogy bekerítsék zsákmányukat, tervszerűen szétszélednek. Legyezőszerű alakban haladnak előre, szélárnyékban, úgy, hogy az áldozatok ne tudják kiszimatolni a szagukat. Aranyló szőrük beleolvad a szavanna száraz füvének színébe. Mivel a ravasz nőstények arra is számítanak, hogy a szél megfordulhat, ezért indulás előtt meghempergőznek annak az állatnak az ürülékében, amelyikre vadásznak: ennek célja, hogy eltüntetve saját szagukat, ne riasszák el a zsákmányt. A csordát néhány lépés távolságból, szabályos alakzatban elhelyezkedve, egyszerre több oldalról támadják meg. C) Készíts vázlatot a szöveghez úgy, hogy az összekeveredett vázlatpontokat számozással a helyes sorrendbe rakod! A vázlat alapján mondd el a történetet!

Az oroszlánok élelmezése a nőstények feladata. Osztozkodás a zsákmányon. Hogyan vadásznak az oroszlánok?

10. Oldjátok meg az alábbi feladatokat! A) Olvassátok el Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvéből a kutyáról szóló részletet!

A KUT YA A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább. Különféle kutyák vannak, úgymint pulikutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem amint egy kiváló természettudós földerítette, egy nő.) A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meglapul, és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája, halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik és ő is meghal, nem

87

88


•

5 .

É V F O L Y A M

úgy, mint például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a zsebóra egy hűtlen kutya. A kutya örömének azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig levágják, akkor a fejét csóválja. A kutya valamennyi állat közül a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek. A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát. a) Írjatok rövid fogalmazást úgy, hogy próbáljátok meg utánozni Nagy Lajos írói módszerét! A címben megjelölt témát csak ürügyként használjátok! Írásotok legyen humoros!

B) Állítsátok sorrendbe számozással az alábbi eseménysort! Írjatok Veszélyben voltam címmel elbeszélést! Alig kaptam levegőt a rohanástól. Az osztálytársaim körülvettek, és izgatottan kérdezték: – Mondd már, mi történt! Feldúltan szaladtam be a terembe. – Képzeljétek el,



C) Az alábbi mondatok halmazából válasszátok ki azokat, amelyekből rövid történetet tudtok írni, Megmenekültem címmel! Egészítsétek ki a történetet! A Balatonnál töltöttem pár napot. A kutya a leghűségesebb háziállat. Már a tanév során készültünk a nagy útra. Peti mára nem készült. Vonattal utaztunk. Este későn készítette el a feladatát másnapra. Sátorban laktunk. Az időjárás kedvező volt. A kertet tavasszal felásták. Jót fürödtünk, napoztunk. Az őszi levelek sokszínűek.

89

90


•

5 .

É V F O L Y A M

11. Az ember és a kutya barátságáról sok műben olvashatunk. Vajon mely művekből származnak a következő részletek? Ki lehet a könyv szerzője? Milyen jelekből tudtatok a könyvre és szerzőjére következtetni? A hívásra két apró, közönséges juhászkutya mászott elő az ágy alól: hosszú szőrű, lompos farkú mindkettő, az egyik tiszta fehér volt, a másik tiszta fekete. – No, ugye szép állatok az én kutyáim? Gyere te fekete, te Bodri, úgy-úgy, nyald meg a csontos kezemet, milyen jó meleg nyelved van … hagyok neked három kemény tallért, ne mondd, hogy rossz gazdád volt, teneked pedig Dráva, elég lesz egy tallér is, ösmerlek, azért hát neked egy tallért hagyok. Szerző, műcím: *** A nyakörvére bevésett két betű: S. V. volt egyetlen emlékeztető a fel nem deríthető múltból. Dingó hatalmasabb volt, mint a pireneusi lejtők juhászkutyái; ha két lábra állt, majdnem olyan magas volt, mint egy ember. Mozgékonysága, testi ereje emlékeztetett azokra az ebekre, melyek habozás nélkül meg mernek támadni egy párducot, sőt jaguárt is, de a medvétől sem ijednek meg. Dús szőrének színe az oroszlánéhoz hasonlított, s olyan elszántság áradt belőle, mely joggal riaszthatta meg Negorót, amikor nekiugrott. Szerző, műcím: *** – Gyertek be ebben a ronda időben – mondta az ember, és a kutyák megrázták magukat, hogy a vizet ne vigyék be az ember szobájába. Jól nevelt kutyák voltak. Ekkor még egy kutya tűnt fel a világosságban, nagy, fehér komondor volt. Farkát csóválgatta ez is, de fejét szomorúan lehajtotta, mert az ember rámordult: – Hát a házat ki őrzi? Takarodj! – és megfenyegette. Az öreg komondor eloldalgott, és sajnálta, hogy hízelgéssel nem vitte annyira, mint a többiek. Szerző, műcím: a) Jellemezzétek a szöveg alapján a kutyákat!



b) Olvassátok el a következő könyvismertetéseket! Figyeljétek meg, milyen információkat közölnek a művekről! A regény hőse a filmről is ismert kalandos életű juhászkutya. Az eb szülőhazája a puszta, az öreg Galamb Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magának mint a falka terelője. Egy napon azonban nyoma vész. […] Kalandos útja előbb egy vándorcirkusz porondjára vezet: terelő kutyából rövidesen „csodakutya” lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre a vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s az eb újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi, ősi gazdájához, az öreg juhászhoz. Szerző, műcím: *** A skót hegyvidék erdeiben, vízmosásokon, vadcsapásokon át egy kutya vándorol dél felé. Persze ő nem tudja, hogy mintegy négyszáz mérföldes út áll előtte, csak azt tudja, vagy inkább érzi, hogy valahol délen, egy bányászfaluban kis gazdája várja, s hogy neki el kell jutnia hozzá mindenáron. A gyönyörű skót juhászkutya éhezve, fázva, kimerülten vonszolja magát, de célját nem adja fel. Tragédiája mögött emberi tragédia húzódik meg. Gazdája apja bányász, s már hónapok óta munkanélküli. Kénytelen volt egyetlen értékét, kutyáját eladni egy hercegnek. A fiú szíve majd megszakad a fájdalomtól, de már tizenkét éves, és megérti szülei gondját. Hogyan találkozik össze ismét a kisfiú és kutyája? – erről szól ez az érdekfeszítő, csodaszép regény. Szerző, műcím:

91

92


•

5 .

É V F O L Y A M

c) Ha ismertek a fentieken kívül olyan könyvet, amely kutyáról szól, készítsetek róla könyvismertetést!

12. Ki látható a képen? Írjátok a táblázatba az egyes csoportok képein látható állatok nevét! Töltsétek ki a további oszlopokat is! NÉV

CÍM

Á L L AT FA J TA

B A R ÁT

MŰFA J

13. Párducok, majmok a) Mit tudtok a párducról? A gondolkodástérkép segítségével rendezzétek ismereteiteket a párducról! Tervezzétek meg, milyen sorrendben követnék egymást az információk!



PÁRDUC

b) Mit tudtok a majomról? A gondolkodástérkép segítségével rendezzétek ismereteiteket a majomról! Tervezzétek meg, milyen sorrendben követnék egymást az információk!

MAJOM

93

94


•

5 .

É V F O L Y A M

c) Olvassátok el a párducról és a majomról szóló szöveget, és nézzétek meg a képeket! Milyen új ismeretekkel bővül tudásotok e két állatról?

A LEOPÁRD, VAGY MÁS NÉVEN PÁRDUC A leopárd egykor Afrika csaknem egészét lakta, valamint a Dél-Törökországtól Kelet-Kínáig húzódó területen, a Maláj-tenger szigetein és Srí Lankán is élt. Nagyon változatos a foltozata, általában rozettákból áll, de fekete párduc is található egyes vidékeken. Gyakran lehet állatkertben látni. Az északibb területekén élő példányok bundája hosszabb, selymesebb, mint a délieké. A fekete párducok nem képviselnek önálló fajt vagy alfajt, csupán színváltozatról van szó. Megfelelő fényben, a fekete szőrben is látszanak a foltok. Előfordult, hogy egyetlen almon belül találtak fekete és foltos kölyköket. Fekete színváltozata a párduc szinte minden alfajának lehet, ám Afrikában nagyon ritka, míg Délkelet-Ázsiában viszonylag gyakori a fekete változat (panthera pardus var. melanotica). A leopárd az egyik legnagyobb macskaféle, majdnem 2 m hosszúra nõ, farka is majd 1 m, súlya eléri a 85 kg-ot, de a méretek nagyon változatosak. A legtöbb helyen éjszakai életet él, kivéve Srí Lankán, ahol nappali állat. A leopárd a magányosságot kedveli. Zsákmánya különféle nagyobb emlősökből áll, amelyeket felcipel a fára, hogy a többi ragadozó ne férjen hozzá. A dög nem nagyon vonzza. Vemhessége 95–112 napig tart, kölykei száma általában 2-3, maximum 6. Hat hónapig szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél vagy kétéves korukban válnak függetlenné, egy évvel később pedig ivaréretté. Fogságban 23 évig élhet, s jól szaporodik, gyakran több nemzedéken át. Korábban a vadászok keresett zsákmánya volt, és prémje is fontos kereskedelmi cikk, így napjainkban száma sok helyütt nagyon megfogyatkozott.

BUNDER MAJOM (MACACA MUL AT TA) A bunder vagy rhesusmajom a legjobban ismert főemlősök közé tartozik. Testhossza 45–64 cm, farkhossza 19–32 cm, súlya 5,5–12 kg. A hím mindig jóval nagyobb a nősténynél. Kelet-Afganisztántól Észak- és Közép-Indián, valamint Burmán keresztül Délkelet-Kínáig fordul elő, a hegyekben 3000 m magasságig felhatol. Sok nagyvárosba is beköltözött, néhol szent állatként tisztelik. Leginkább a földön tartózkodik, ritkán mászik fára. 10–100 fõs hordákban él. Tápláléka igen változatos, sokféle növényt, hajtást, gyümölcsöt, madártojást, gerinctelen és kisebb gerinces állatokat is elfogyaszt. A nõstény 135–194 napig tartó vemhesség után általában egy kölyköt hoz a világra. Akár 38 évig is elél. Laboratóriumi állatként is gyakori. A vér rh-faktorát e fajnál mutatták ki először, és róla is nevezték el (rh = rhesus).



14. Hallgassátok meg az alábbi történetet! Kik a mese szereplői? Hol játszódnak az események? Mennyi idő alatt történnek az események?

NEMES NAGY ÁGNES: MAJOMK A Szádeli, a kisfiú, és a majomka nagyon összebarátkozott. Kint szaladgált Szádeli az udvaron, a kunyhó előtt, nyakán lovagoltatta Majomkát, és azt énekelte: Jó majomka drága kincs, Jó majomnak párja nincs. Majomka meg boldogan kapaszkodott a nyakába. Egyszer aztán esett az eső. De esett nagyon. Bent kucorogtak a kunyhóban, egyik a szalmazsák fejénél, másik a lábánál, és nem volt kedvük semmihez. Kint suhogott, suhogott az eső, mint a súlyos zab aratáskor, pergett, pergett a háztetőn. – Figyelj csak – mondta egyszerre Majomka. – Mesélek valamit. – Szádeli fölült a szalmazsákon. – Az úgy volt – kezdte Majomka –, hogy akkor mindig sütött a nap. Mert az délen volt, egy nagy-nagy pálmakertben. Minden csupa zöld volt és csupa arany a naptól, és néha vékony, barna emberek mentek át a pálmafák közt piros meg kék ruhában. A fülükben arany fülönfüggő lógott le a vállukig, a lábukon aranyszandál, térdig fölkötözve, keresztbe-kasul, mint egy aranyinda. S felettük, körülöttük hullámzott az a temérdek pálma meg mirtuszbokor, mintha átlátszó aranyoszöld tengerben úsznának tarka, ünnepélyes halak. Néztem őket sokáig, aztán egyszerre felkúsztam a saját pálmafámra. Volt a ketrecemben egy külön kókuszpálma, egyenesen a földből nőtt. Mert akkor én a császári ketrecben laktam. Szádeli, te ugye árva vagy? – Az. – Hát én is. Sose ismertem a szüleimet. Én csak erre a pálmakertre emlékszem, meg a ketrecre. Mondom, volt külön kókuszpálmám, de nekem még sem tetszett igazán. Különösen, mert akkoriban egyedül laktam. Még szólni sem tudtam senkihez, vagyis hát… éppen erről akarok beszélni. A szomszéd ketrecben lakott Párszandáta. Ugye, ki se lehet mondani a nevét? Pár-szan-dá-ta. Én Párinak hívtam. Különben fekete párduc volt, nagyon gőgös. Csak járt körben a ketrecében, rám sem nézett. Ha éppen odatűzött a nap, látni lehetett, hogy a fekete párducon is vannak foltok, fekete folt fekete irhán, mint kis, fekete bokrok az éjszakában. – Milyen érdekes – mondtam neki illedelmesen –, rajtad is vannak foltok! – Nem válaszolt. Én fent ültem egy ágon, gondoltam, nem hallja. Meghintáztam magam, lejjebb ugrottam. – Nem fáradsz el, ha mindig körbejársz? – kérdeztem. Nem válaszolt. Megint nem válaszolt, egy kutya szót sem. No, gondoltam, süsd meg magad. Elkezdtem vízimogyorót enni, annak elég nagyocska héja van, azzal dobálóztam, feldobtam, elkaptam. Egyszerre csak átrepült a mogyoróhéj

95

96


•

5 .

É V F O L Y A M

a rácson, Pári képébe. De ne hidd, hogy akartam, igazán… igazán véletlen volt. Erre Pári egyetlen ugrással ott termett a rács mellett, s akkorát ordított, hogy majd hanyatt estem. Láttam azt az iszonyú, vörös torkát-ínyét, benne az óriás, sárga fogakat. A szemfoga! Mint két kard, piros bársony közt. Odapenderültem a pálmatörzs mögé, s reszketett a hangom, alig ismertem rá. – De… de Pári, én csak egy kis majom vagyok – makogtam. – Te! Te! – hörögte Pári, a szemében zöld fény csapott fel, mint jelzőtűz a hegyen, aztán megperdült, hátat fordított, s a ketrec túlsó sarkából köpte vissza a szót: – Egy hitvány bundermajom! Ami igaz, az igaz, én bunder vagyok, a majmok közt is incifinci. Meg egy kicsit gyáva is vagyok. De azért nem kellett volna így ordítani velem. Attól kezdve én féltem Páritól, nem is szóltam hozzá többé. Akkor se, amikor Pári beteg lett. Az volt a szokása, hogy minden alkonyatkor fölugrott a rácsra, megkapaszkodott, pedig neki az nem könnyű, morgott-hörgött magában, és kibámult a pálmák közé. Aztán valósággal leesett a rácsról, elterült a földön, s úgy maradt egész éjszaka, egész nap. Az ételét sem ette. Végignyúlt a földön, nem emelintette a fejét sem. Egy éjszaka hallom, amint megszólal. Halkan beszélt, mintha dorombolna. – Majom – mondta. – Szólj egy szót, majom. Én féltem, reszkettem, még jobban összekucorodtam egy pálmalevél mögött, de nem válaszoltam egy szót sem. Ő megint csak kezdte. – Hallod, te bundermajom! – mondta hangosabban. – Egyetlen szót szólj hozzám. Sötét van. Magunk vagyunk. Nem válaszoltam. Aztán mégis mondtam annyit: – Én csak egy kis majom vagyok. Én nem akarok a Kés meg a Vés közé kerülni. – Mi az a Kés meg a Vés? – A két szemfogad. Erre visszaejtette a fejét a földre, és nem szólt többet. Én se. Persze az őrök is észrevették, hogy Pári beteg. Úgy gondolták, ketrecbetegsége van. A magánytól meg a ketrectől. Be is tettek mellé két gepárdot. A két gepárd eleinte a ketrec sarkában kushadt, onnan nézték Párit. Különösen akkor nézték, amikor enni kapott, rettentő nagy húsdarabokat. Őket külön etették. Aztán rájöttek, hogy amikor Pári alszik, elszedhetik a maradékot. Később már előre lemarták a hús felét, mert Pári csak feküdt, oda se nézett, talán aludt akkor is. És egyre soványabb lett. De, bevallom, erre én nem nagyon figyeltem. Mert tudod, milyen a ketrec? Páriék előtt csak párhuzamos rács volt, de előttem rézháló is. Mivelhogy én kicsi vagyok. De éppen mert kicsi vagyok, ki törődik azzal, ha naphosszat ott ülök a rézháló előtt, és kapirgálom a földet? Nekem kicsi a fogam, kicsi a kezem, és rettentően félek. De azért addig-addig ástam, míg a fölben elértem a drótháló végéig. Mi lenne, ha alávájnám a ketrecet? Csak egy kis darabon. Csak annyira, hogy kiszuszakoljam magam rajta.



Ástam egy nap, ástam két nap – harmadnap beleütköztem egy kőbe. Jaj, milyen nagy kő volt az, milyen nehéz kő! Átöleltem a kókuszpálmát, és csak ültem egész nap. Hát, amint nekitámasztom a fejem a törzsének, egyszerre csak észrevettem, hogy milyen is a pálma. Láttam én azt milliószor, de csak most gondoltam bele. Az a törzs pikkelyes is volt, meg szakállas is. Ha most egy nagy pikkelyt lehasítanék, akkor… Mindjárt elkezdtem feszegetni az egyiket. Fájt a körmöm, fájt a karom, s féltem, rettentő féltem, hogy észreveszik, mert tudod, én gyáva vagyok. Akkor jött az úton egy arany fülönfüggős, bíborruhás ember. Erre én előreugrottam, fölmásztam a fára, hintáztam az ágon, ettem, lármáztam, csak hogy észre ne vegyen semmit. Azt mondta: – Kedves majom. – S elment. Rohantam vissza a pikkelyt feszegetni. Így ment ez egész nap. Alkonyatkor kezemben volt a pikkely. Alighogy az utolsó szilánkot is eltörtem, ami a fához kötötte, rettentő ordítás hallatszott a szomszédból. Megijedtem, bújtam a lomb közé. A két gepárd veszekedett Pári ételén. Most láttam csak, hogy már az egészet elmarják. Amint ott sürögtek, az egyik nekidűlt a párducnak, az meg hirtelen fölemelkedett fektéből, és pofon legyintette. Odarepült a társához. Akkor nem szóltak semmit. De hallom ám éjszaka a morgó suttogásukat: – Hajnalban – mondta az egyik. – Hajnalban – felelte a másik. Azzal csend lett. Csak a pálmafák zúgtak a kertben, csak egy páva rikoltott. Meg én neszeztem a ketrec alján. Mert mondanom se kell: egész éjszaka túrtam a földet a kő körül a pikkellyel – erős szerszám volt. De hát ki törődött velem? Pitymallat felé egyszer abbahagytam a munkát. Aztán nem is kezdtem újra, mert valami neszt hallottam a szomszédból. Tudod te, milyen az, amikor egy gepárd hasa súrolja a földet? Olyan csöndes, pici nesz, mintha kígyó siklana téglán. Fölemelkedtem. Abban a szempillantásban láttam átvágódni a levegőn két fekete foltot. És fölharsant az ordítás, de úgy, hogy a környék beleremegett. A két gepárd ugrott rá Párira, egy a fejére, egy a gerincére. Pári aludt. A gepárdharapásra ébredt, földobta magát, és ordított. Összegabalyodtak. Én persze féltem, lapultam, úgyhogy a hasam is belefájdult. Aztán mégsem tetszett nekem ez a dolog, fölvettem egy kókuszdiót, s amennyire a félsötétben láttam, megcéloztam az egyik gepárdot. Pári már félig elnyúlt a földön, a gepárd a torkán. Megcéloztam, mondom, s hiába reszketett a kezem a félelemtől, jól kupán vágtam a kókuszdióval. Hörgött, bömbölt a gepárd, erre megint fölvettem egy kókuszdiót, s megdobtam a másikat. Pári valahogy feltápászkodott, és most kezdett csak igazán verekedni, én meg hajigáltam tovább a kókuszdiót. De már jöttek is az őrök, rohantak fáklyákkal, nagy rézdorongokkal, bezúzták a ketrecajtót, óriási fémhálót dobtak a gepárdokra, úgy húzták ki őket a ketrecből. Pári ott feküdt, sebesülten. És én szerencsétlen! Akkor vettem észre, hogy a nagy hajigálásban a pálmapikkelyt is átdobtam a szomszéd ketrecbe! Lassan hajnalodott. Odalopóztam a szomszéd rácshoz. Világosan láttam a pikkelyt a földön. De ott láttam Párit is, hiába volt sebesült – ettől a mancstól elég egy legyintés. Megfogtam a rácsot, átdugtam a fejem – persze hogy átfértem. Kicsi vagyok. Majom még nem osont még halkabban, mint én abban a hajnali ketrecben. Már kezemben volt a pikkely, amikor fölnéztem. S láttam a párducketrec rácsát feketén, amint belevágódik a piros, hajnali égbe. De ez a rács RITKA volt.

97

98


•

5 .

É V F O L Y A M

RITKA RÁCS Mintha ez lett volna az égre írva. Mármint ritka volt nekem. Párducnak dehogyis. Csakhogy a RITKA RÁCS előtt ott feküdt a PÁRDUC. Most másszak át egy fekete párducon? Én? Egy kétarasznyi bundermajom? Akkor megmozdult Pári. Úgy megijedtem, hogy moccanni se tudtam. Felém fordította a fejét, rám villant a sárga szeme. Nekem akkor semmi nem jutott eszembe. – Jó reggelt – makogtam végre. – Jó reggelt – mondta Pári. – A pálmapikkelyt keresed? Nekem erre leesett az állam a csodálkozástól. – Én… én csak egy kis majom vagyok – nyöszörögtem. – Én gyáva vagyok. – Úgy – mondta Pári, és fölemelkedett a két mellső lábára. – Úgy. Kiásod a ketreced földjét. Átjössz a ketrecembe. És gepárdokat hajigálsz. Erre nem szóltam semmit. Pári csak nézett rám. A torkából szivárgott a vér, csapzott volt a fekete foltos irhája. – Nélküled már nem élnék – mondta végre. – No, ugorj a fejemre. A fejére? Mármint én ugorjak a fejére? Gondolhatod, hogy reszkettem. De mit cifrázzam a szót? Ráugrottam a fejére. Ő meg fölemelt, odaemelt a rácshoz. – Isten veled – szólt utánam. – Sok szerencsét, bundermajom. Én akkor már messze jártam. Ugráltam, dobtam magam pálmáról pálmára, s legszívesebben rikoltoztam volna, de azt azért nem mertem. Mert hiszen, tudod, egy kicsit gyáva vagyok. Így szöktem meg a császári ketrecből – mondta Majomka. Szádeli akkor fölpattant a szalmazsákról. – No látod! – kiáltotta. – Igaza van az éneknek! – S azzal gyorsan a nyakába kapta Majomkát, s föl-le ugrált vele, amennyire fért a kunyhóban, és megint csak énekelte: Jó majomka drága kincs, jó majomnak párja nincs. 15. Miért volt érdekes vagy meglepő a fenti történet? Kik a mese szereplői? Hol játszódnak az események? Mennyi idő alatt játszódnak az események? SZEREPLŐK

H ELY S Z Í N EK

IDŐ



a) Foglaljátok pontokba a legfontosabb eseményeket!

b) Figyeljétek meg a történések és az elbeszélés időrendjét! Foglaljátok össze tapasztalatotokat!

c) Jelöljétek aláhúzással, hogy számotokra melyik esemény volt a legizgalmasabb! Indokoljátok is választásotokat! d) Ki meséli el a történetet? Hol történik nézőpontváltás? e) Hogyan változik a két főszereplő kapcsolata? Kövessétek nyomon a változásokat! f) Hogyan beszél önmagáról a majomka? Ti milyennek ismertétek meg? g) Keressetek leíró részeket a szövegben? Vajon mi a szerepük? h) Vizsgáljátok meg a leíró részekben szereplő névszói szerkezeteket! Magyarázzátok meg a nyelvtani tulajdonságaikat a tanult szempontok szerint! i) Csoportosítsátok egy általatok választott szempont szerint a leírások névszói szerkezeteit! Fogalmazzátok meg a szempontot, indokoljátok a csoportosítást! 16. Készítsetek leírást valamelyik állatról: vagy a párducról, vagy a majomról! A szövegalkotásnál támaszkodjatok az elkészített gondolkodástérképre!

99

10 0


•

5 .

É V F O L Y A M

17. Írd át úgy a szövegedet, hogy minden egyes névszói szerkezetben még egy jelzői módosítót illesztesz! Közben javíts az eredeti írásodon (helyesírási, fogalmazási, vagy nyelvtani szempontból), ahol szükségesnek tartod! a) Milyen hatású lett a szöveged az eredetivel összevetve? b) Fogalmazd meg, mi a szövegbeli funkciója a jelzői módosítóknak! c) Sorolj olyan, általad ismert szövegműfajokat, amelyekben gyakoriak a jelzői módosítók, és sorolj olyanokat is, amelyekben ritkábban fordulnak elő! SZÖV EG MŰFA JOK Á LTA L Á B A N S O K B EN N E A JEL ZŐI MÓDOSÍTÓ

Á LTA L Á B A N R I T K A B EN N E A JEL ZŐI MÓDOSÍTÓ



18. Hasznosak vagy feleslegesek az állatkertek? Csak szenvedés az állatok számára? Igaz, hogy az állatkert kihalóban lévő állatfajok megmentője? Vajon ti hogyan foglaltok állást ezekben a kérdésekben? „Az állatkertben figyelemmel kísérve a közönség megnyilatkozásait, szinte törvényszerűen azt tapasztaljuk, hogy érzelgős részvéttel fordulnak olyan állatok felé, amelyek remekül érzik magukat a bőrükben. A valódi szenvedésről – pedig ez is akad bőven – jóformán senki sem vesz tudomást.” (Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje, részlet)

Vitazáró nyilatkozat:

19. Mutassátok be egymásnak azokat a munkákat, amelyeket a fejezet során készítettetek, gyűjtöttetek! Rendezzetek belőlük kiállítást a többi osztály, tanáraitok és a szüleitek számára!

10 1

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents