SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

6

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

B E AVAT Á S E G Y K O R É S M A

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztő Bánki István

TARTALOM

B E AVAT Á S E G Y K O R É S M A

5

A B E AVAT Á S R Í T U S A

41

F E L N ŐT T É VÁ L Á S

79

E M L É K E K , H AT Á S O K , N E V E K

1. A BE AVATÁ S RÍTUSA Bevezetés Egy korábbi fejezetben azzal foglalkoztunk, hogyan találhatják meg a helyüket az egyes emberek egy-egy közösségben. A közösségbe való befogadáshoz a múltban beavatási szertartások kötődtek. A beavatás gyakran próbatételt is jelentett azok számára, akiket a közösségbe fogadtak. Be kellett bizonyítaniuk, hogy alkalmasak rá, megértek a közösségbe lépésre, arra, hogy annak teljes jogú tagjai legyenek. A próbatétel és kiállása fontos útravalót adott nekik az életben – megerősítette önbizalmukat, öntudatukat, hozzásegítette őket, hogy megtalálják helyüket a világban, a társadalomban. A mai embereket sok-sok szál fűzi a múlthoz. A régi idők szertarásai, szokásai sokszor továbbélnek az újabb korok embereinek életében is. A beavatási szertartások nyomai sem tűntek el a későbbi korokban, sőt, fellelhetőek még a 21. században is. Persze ma már nem úgy zajlik és nem is ugyanazt a tartalmat hordozza a beavatás, mint egykor. 1. Szövegértési gyakorló feladatlap a) Olvasd el figyelmesen az A) vagy a B) szöveget, majd válaszold meg az utána következő kérdéseket! A) Busman ifjak avatása Jens Bjerre1 azt tapasztalta, hogy az avatás előtt álló fiúknak hosszú időn, esetleg éveken át éppen a legkívánatosabb ételeket nem szabad enniök, például oposszumhúst. Az étkezési tilalmak – jegyzi meg – a fiúk önfegyelmét hivatottak növelni. Szerinte ugyanez a cél vezeti egy hasonló tilalom fenntartásában a Kalahári busmanjait is. Leírása azonban más szempontból is érdekes, többek közt mert jól bizonyítja a totemizmus és az avatási szertartások, főként a tetoválás összetartozását. Szó szerint idézzük: „Végül a fiúknak (az újonnan felavatottaknak) be kell bizonyítaniok, hogy megérettek a vadászatra. Kapnak néhány mérgezett nyilat. Azelőtt csak felnőttek mellett vadásztak, de most egyedül kell elejteniök a nagyvadat. Napokon át üres kézzel, lógó orral térnek haza. Egy szép napon azonban sikerült végre leteríteniük egy őzbakot – igaz, nem valami díszpéldány, de mégiscsak az ő zsákmányuk –, ragyognak a büszkeségtől. Az egyik varázsló kivág egy kis darabot a vad füléből, szemhéjából, szívéből, lábszárából meg homlokbőréből, és szénné égeti. A fiúk sorban leguggolnak eléje. A másik varázsló mindegyikük homlokán, két szem között egy éles kővel sebet ejt. A vad hamuvá porladt húsát összekeverik egy bizonyos fa összezúzott ágából készült porral, ezt a keveréket aztán a varázsló beledörzsöli a sebbe. Vérük és verítékük végigcsorog az arcukon, de meg se mukkannak. Tudják, hogy az állat éles látása, ébersége átszáll beléjük, ugyanolyan gyors lábúak és kitartóak lesznek, mint az elejtett vad volt. Ezután egy órán át körtáncot járnak és énekelnek. 1

ejtsd: jensz bjer

6

S S Z Z Ö Ö V V E E G G É É R R T T É É S S

––

S S Z Z Ö Ö V V E E G G A A LL K K O O T T Á Á S S

9 9 ..

É É V V FF O O LL Y Y A A M M

Naplemente tájt mindnyájan visszatérnek a településre, ahol harsány ujjongással fogadják őket. Szétosztják őzbakjuk húsát, s ünnepi lakoma keretében elfogyasztják, majd táncmulatságot rendeznek tiszteletükre. A fiúk ezúttal nem részesülnek a húsból. Bebizonyították, hogy le tudnak teríteni egy vadat, most azt is meg kell mutatniuk, hogy többhetes éhezés után is képesek végignézni, hogy fogyasztják el a többiek az ő zsákmányukat. Most még elég nagy megpróbáltatás számukra ennek az ünnepi lakmározásnak a látványa, de büszkén állják a sarat, mert tudják, hogy ezzel elismerést nyert férfiúi mivoltuk, és csoportjuk a vadászok közé léphet. Bátran viselkednek, fiatalabb pajtásaik igencsak irigylik és csodálják őket. Férfivá serdültek.” (Zolnay Vilmos nyomán) SZÓMAGYARÁZATOK: OPOSSZUM: Amerikában élő, erszényes, patkányféle, kb. fél méteresre megnövő rágcsáló, mely-

nek prémje is értékes, de egyes indián törzsek nagyon kedvelték a húsát is KALAHÁRI: sivatag Afrikában

(1) Mit jelentenek, mire utalnak az alábbiak a szövegben?

2 pont

a) lógó orral térnek vissza (a vadászatról az ifjak): b) állják a sarat (az ifjak): (2) Milyen volt a szövegben szereplő busman ifjak által elejtett őz? a) Jól megtermett hím, jókora aganccsal. b) Meglehetősen szerény, csenevész hím. c) Jól fejlett, fiatal nőstény.

1 pont

(3) Írd a szövegben aláhúzott névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyikre utalnak vagy amelyiket helyettesítik! 2 pont ezt: ahol: (4) Melyik állítás igaz? 1 pont a) A fiúknak azt kellett bebizonyítaniuk az avatás során, hogy el tudják viselni, ha másé lesz a vad elejtésének dicsősége. b) A busman ifjak az avatás előtti hetekben koplaltak, ezért nagy önfegyelmet kellett tanúsítaniuk az ünnepi lakoma során. c) A busman ifjak nem lehettek jelen az avatásukat lezáró ünnepi lakomán.

A A

(5) A szöveg egy része idézőjelben áll. Mi az oka ennek? a) Ezt a részt egy felnőtt busman férfi meséli el. b) Ezzel jelzi a szerző, hogy nem biztos, hogy mindez így történt. c) A szerző egy másik tudós leírását idézi.

B B E E A A V V A A T T Á Á S S

R R ÍÍ T T U U S S A A

1 pont

(6) A busman varázsló a szövegben az állatnak csak bizonyos részeit szabja fel, majd égeti el és dörzsöli a fiúk homlokába. Miért? 1 pont a) Az állat többi része ehető, ezek a részek nem azok. b) Az állatnak ezeket a részeit a legkönnyebb elégetni. c) A busmanok ezekhez a részekhez kötik azokat a tulajdonságokat, amelyeket az ifjak maguknak szeretnének megszerezni. (7) Jelöld meg (húzd alá) a szövegben azt a mondatot, amelyik az általad választott magyarázatot alátámasztja! 1 pont (8) A szövegben aláhúztunk két mondatot. Kire vonatkoznak ezek? a) Kik azok, akiknek vére és verítéke végigcsorog az arcán?

2 pont

b) Kik azok, akik egy órán át körtáncot járnak és énekelnek?

(9) Milyen életmódot folytatnak a busmanok? a) állattenyésztők, pásztornép b) vadászat, vadásznép c) földművelők

1 pont

(10) Mi utal erre a szövegben?

1 pont

(11) Melyik állítás igaz? 1 pont a) A megfigyelések szerint az étkezési tilalmak csak a busmanoknál kapcsolódtak az avatás szertartásához. b) A beavatáshoz kapcsolódó étkezési tilalmakat csak az afrikai természeti népeknél figyeltek meg. c) A megfigyelések szerint étkezési tilalmak más természeti népeknél, pl. számos indián törzsnél is kapcsolódtak a beavatási szertartásokhoz.

7

8


––


9 9 ..


B) Tetoválás a Csendes-óceáni szigetvilágban Mint etnográfust, rendkívül érdekel a mikronéziai tetoválás. Különösen a ponapei tetoválás, amelynek díszítőelemeit szokatlan művészi ízléssel alakítják vagy legalábbis alakították azelőtt. A ponapei férfi vagy a ponapei női tetoválók (a nők gyakrabban végeztek tetoválást, mint a férfiak, és a testüket összehasonlíthatatlanul szebb mintákkal díszítették) elsősorban kalizt, valamilyen helyi cserjéből készült hegyes végű tetoválótűt használtak. A kaliz nyele gyakran csontokból készült. A tulajdonképpeni díszítőelemet a hazai „tus”, a leneir segítségével juttatták a bőrbe. A ponapeiek a férfiaknak főleg a karját tetoválták karperec módjára néhány csíkkal és a kezüket is, csíkokkal. Míg a felső végtagok díszítése közben a maga ízlése szerint dolgozhatott a tetováló, az alsó végtagok díszítésének megvolt a szigorú rendje. A lábakat minden esetben előírt mintákkal kitöltött négy mezőre osztották. A második mezőt például a tárolólevélnek (lap en pan uot) nevezett ornamenssel kellett díszíteni. A nőket Ponapén összehasonlíthatatlanul gazdagabban tetoválták. Úgyszólván egész testüket pompás ornamensekkel borították, még azokon a helyeken is, amelyekről általában nem illik beszélni. A legbonyolultabb díszítőelemekkel a combok belső felét tetoválták, majd a köldök alatti négyszögletes mezőt, amelyet párhuzamos egyenes és párhuzamos hullámvonalakkal töltöttek ki. Ezek a pompásan tetovált ponapei szüzek most két csoportra oszolva a kunyhó padlójára fektették a két tengerészt. Meztelen testükön leneirrel előrajzolták a megfelelő mintákat. A kaliz tüskéi aztán befúródtak a tehetetlen bálnavadászok végtagjaiba. A tengerészek tiltakoztak, ahogy csak bírtak. [...] Ám semmi sem használt. A tetoválók először kagylóval leborotválták a tengerészek testének szőrrel borított helyeit. Amikor az utolsó szőrszálat is eltávolították, megkezdődhetett a tulajdonképpeni díszítés. Nyolcórai munka után, amely egyaránt teljesen kimerítette a tetoválókat és a tetováltakat, kész volt a bal kéz. Másnap sorra került a jobb kéz. Aztán az alsó végtagok következtek... (Miloslav Stingl Keresztül-kasul Mikronézián című könyve alapján) (1) A szövegben szerepel a Ponape tulajdonnév. Mit jelölhet ez? a) egy törzs neve b) egy sziget neve c) a tetoválást feltaláló istenség neve

1 pont

(2) Húzd alá a szövegben a szónak azt az alakját, amely döntésedet igazolja!

1 pont

(3) Milyen anyagból készült a szövegben szereplő kaliz hegyes, éles része? a) fémből b) fából c) csontból

1 pont

(4) Mit jelent a szövegben az „ornamens” szakkifejezés? 1 pont a) Tárolólevél, melyben a tetováláshoz használt tintát (tust) elhelyezték a tetovált ember bőrén. b) A tetoválás során használt „sablon”, melyet a bőrre tettek. c) Díszítő elem, minta, ábra.

AA

BB EE AA VV AA TT ÁÁ SS

RR ÍÍ TT U U SS AA

(5) A szöveg szerzője azt mondja magáról, hogy ő etnográfus. Mivel foglalkozik, mit csinál a szöveg nyomán az etnográfus? 1 pont a) Térképész; felméri és lerajzolja az általa bejárt helyeket. b) Megfigyeli és leírja, tanulmányozza a különböző, köztük természeti népek szokásait. c) A növényvilágot és a természeti környezetet vizsgálja. (6) Hogyan zajlott a tetoválás? Sorold fel a szöveg alapján az eljárás lépéseit! Megadjuk az egyes lépésekhez kapcsolódó legfontosabb szerszámok, eszközök nevét. Kapcsold azokhoz az egyes műveleteket! 4 pont leneir kaliz kagylókés leneir, kaliz (7) Mit gondolsz, női vagy férfi tetoválás az illusztráción látható?

1 pont

a) Férfi tetoválás, mert a férfiak hátát általában nem díszítették tetoválással. b) Női tetoválás, mert a nőket tetoválták gazdagabban, nekik tetoválták leggyakrabban a belső combjukat és az „intimebb” testrészeiket is az alsótestükön. c) Férfi tetoválás, mert az alsó végtagok díszítésének megvolt a szigorú rendje.

(8) Mire utalnak a képek a tetoválással kapcsolatban?

a) Az eljárás igen fájdalmas lehetett. b) Csak férfiakat tetováltak. c) A végtagokat nem tetoválták.

1 pont

99

10


––


9 9 ..


(9) Mit ábrázol a kép szerinted? (Figyelj a szövegre és a fenti képekre is!)

1 pont

a) a tetoválásnál is használt kis kalapácsot b) tetoválótűt c) a tinta (tus) keveréséhez használt szerszámot (10) A szövegben szó esik két fehér bálnavadász tetoválásáról (akik egyébként hajótöröttként kerültek a szigetre a 19. század közepén). Mit gondolsz, önként vetették alá magukat az eljárásnak? 1 pont a) Igen b) Nem (11) Húzd alá azt a szövegrészt, amely válaszodat igazolja!

1 pont

b) Kérdések, feladatok mindkét szöveghez (1) Mit gondolsz, mi lehetett az I. szövegben szereplő Jens Bjerre hivatása, foglalkozása? 1 pont

(2) A busman ifjak beavatásáról szóló szöveg szerzője arról beszél, hogy az avatási szertartásokhoz hozzátartozik a tetoválás. Jelöld meg a szövegben azt a részt, amely a tetoválást beszéli el! 1 pont (3) A busmanok eljárása, eszközei egészen mások, mint a ponapei tetováló nőké. Milyen tetováló szerszámot használnak a busman varázslók, és milyet a tetováló nők? 2 pont A busman varázslók szerszáma: A ponapei nők szerszáma: (4) Mi a közös mégis a két módszerben?

1 pont

(5) A megfigyelések szerint mind a busmanok, mind a ponapeiek tetoválása összekapcsolódik a „felnőttség” kifejezésével. Ugyanakkor egészen másként festhet a kétféle tetoválás. Miért? 1 pont a) A busmanok nem tanultak meg olyan jól tetoválni. b) A busmanok tetoválásának nem volt célja a test díszítése. c) A ponapeiek növényből, nem pedig állati eredetű hamuból készítik a tetováláshoz használt festéket, tintát.

A

2. Mire asszociálunk? Gyűjtsetek szavakat, fogalmakat, amelyek a „beavatáshoz” kapcsolódnak! Rendezzétek ezeket csoportokba, „fürtökbe” aszerint, ahogyan egymáshoz (is) kapcsolódnak!

B E A V A T Á S

R Í T U S A

A „beavatás” szónak számos jelentése van, az élet több területéhez is kötődik. Ezeknek a szavaknak a jelentésében, egymástól bármennyire távoli területekhez, eseményekhez kötődnek, mégiscsak van valamilyen közös mag.

BEAVATÁS

11

12

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

9 .

É V F O L Y A M

3. Régen és ma A beavatás a régi időkben többnyire vallásos tartalmú, ünnepélyes esemény volt. Sikere vagy kudarca meghatározta a beavatásra váró ember további sorsát. Napjainkra a beavatás más tartalmat nyert, és nem játszik már ennyire sorsdöntő szerepet az emberek életében. a) Olvassátok el a tanár által kijelölt szöveget, és válaszoljátok meg a csoportban a hozzá tartozó kérdéseket! A) Legényavatás Káldy Mária muzeológustól hallottam a még ma is dívó legényavatási szokásról. – A Szigetközben és a Rábaközben a serdülő fiúk legényavatását komoly próbatétel előzi meg. A legénybírónál kell jelentkeznie a puhabnak, a jelöltnek. Be kell fizetnie egy fertály bort, a próbatétel utáni mulatságra. Ezután keresztapát választ, aki elmondja, mit kell tennie. Ez a keresztapa egész életében elkíséri a legényt, szakmájában, családjában, munkájában mellette áll, ha kell, segíti. A próbák vidékenként mások. Gazdálkodó falvakban kaszálni, zsákot vállon vinni a padlásra, lovat befogni, követ hajítani kell a legénynek. Vízparti településen halászatban, evezésben kell ügyességet mutatni. Eztán következnek a regulák. Azokat bizony meg kell tartani. Tiszteld az öregeket! Ne légy lepcses szájú – férfihoz nem illik. Ne lesd a potyát – a falu a potyalesőt nem szereti. Tiszteld a lányokat! Ha egy lány tetszik, kérd ki, kísérd vissza tisztán! Tudj táncot, ismerd saját vidéked verbunkját! Egy év után, amint a legény sikeres próbát tett, megkeresztelték. A fenekére húztak, hogy ne felejtse el, mit ígért. Aztán fejére öntötték a bort, le is itatták. A keresztapja hazatalicskázta. Először és utoljára. Tudja meg, mi a részegség, de soha így ne menjen haza ezután. A rítust ma is tartják, a legényavatás faluszerte ünnep. Schäffer Erzsébet: A mese is beavatás http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=54&cid=16744 (1) Írd a kiemelt szavak mellé, mit jelentenek a szövegben! A jelentés megadásához használhatsz rokon értelmű, hasonló jelentésű kifejezéseket, körülírásokat is. Ha nem ismered a kifejezést, idegen szót, igyekezz a jelentéseket a szövegből kitalálni! Segítségként használhatsz szótárt (értelmező szótárt, idegen szavak szótárát) is. PUHAB

REGULA

RÍTUS

AA



(2) A „fertály” és a „verbunk” régi, a mai nyelvben már ritkán használatos kifejezések, emiatt elhomályosult a jelentésük. Próbáld meg kikövetkeztetni a szövegből, mire vonatkozhatnak, mik lehetnek! Nem a pontos jelentést kell megadnod! fertály:

verbunk:

(3) Milyen emberre mondják? lepcses szájú:

potyaleső:

(4) Magyarázd meg, mire vonatkozik, mit jelenthet! kísérd vissza tisztán (a lányt):

hazatalicskázta (a keresztapa a legényt):

B) Férfiasság, felnőttség A törzsi közösség keretei között élő fiatalok életében fordulópontot jelentett egy szertartás. A beavatás (iniciáció) alkalmával be kellett bizonyítaniuk, hogy kiállják a felnőttség próbáját, testileg-lelkileg felkészültek a felnőtt életben reájuk váró megpróbáltatásokra. Hogy a fiú elfoglalhassa helyét a közösségben, ahhoz már felnőtt férfiként kellett viselkednie. Meg kellett győznie a törzs többi tagját arról, hogy bátor és ügyes vadász; fegyelmezetten tűri a megpróbáltatásokat, a fájdalmat; akaratát képes korlátozni, ha a közösség érdeke úgy kívánja. Elsősorban fizikai erőkifejtést igényeltek ezek a próbák. Hamar kiderült, hogy ki üli meg biztosan a lovat, ki viseli el zokszó nélkül a fájdalmat, ki képes megfékezni az elszabadult bikát stb. Arról is számot adtak az iniciáció szertartása alatt, hogy mennyire ismerik a törzs eredetmítoszát, hagyományait, a rituálé előírásait, egyszóval: hogyan állják meg helyüket a felnőttek világában. Az intézményes nevelés csírái http://www.arts.u-szeged.hu/~pukanszk/konyv/01.html

1133

14


––


9 9 ..


(1) Írd a kiemelt szavak mellé, mit jelentenek a szövegben! A jelentés megadásához használhatsz rokon értelmű, hasonló jelentésű kifejezéseket, körülírásokat. Ha nem ismered a kifejezést, idegen szót, igyekezz a jelentéseket a szövegből kitalálni! Segítségként használhatsz szótárt (értelmező szótárt, idegen szavak szótárát). INICIÁCIÓ EREDETMÍTOSZ RITUÁLÉ

(2) Milyen jellegű próbákat kellett kiállni a beavatásra váró fiúknak, miről kellett számot adniuk? Jelöld meg, hanyadik bekezdés alapján tudod a választ!

______ bekezdés (3) Miről kellett a beavatásra váró fiúnak meggyőznie a törzs többi tagját? Jelöld meg, hanyadik bekezdés alapján tudod a választ!

______ bekezdés (4) Mi volt a beavatás célja a törzsi közösségben? Jelöld meg, hanyadik bekezdés alapján tudod a választ!

_______ bekezdés C) Beavatás a középiskolában Egy 2001-es felmérés szerint Magyarországon sem csupa móka és matematika a friss középiskolások élete. A Kurt Lewin Alapítvány vizsgálata, melyet az oktatási jogok miniszteri biztosának felkérésére készítettek 60 osztály 1500 diákjának megkérdezésével, kimutatta, hogy a megalázó beavatási szokások még ma is élnek, főleg a vidéki kollégiumokban és szakiskolákban, de a kutatók budapesti gimnáziumokban is találkoztak a jelenséggel. Szabó Zoltán: Beavatási rítusok a középiskolákban: Bokafogó (1) Milyen céllal végzett felmérést a szövegben említett Kurt Lewin Alapítvány?

AA



(2) Kinek a felkérésére végezte ezt el a felmérést?

(3) Milyen eredményre jutott?

(4) Milyen műfajba sorolnád ezt a szöveget, hol jelenhetett meg? Hol helyezkedhet el a részlet egy hosszabb szövegben? Mi az alapvető célja szerinted a szöveg írójának? (Jelöld meg *-gal azt a választ, amelyiket ki kellett következtetned!)

D) Halál és újjászületés Beavatási mítoszok: Az avatás során az egyén az egyik státusból egy másikba kerül át, közelebbről: befogadja valamilyen zárt kör (teljes jogú tagja lesz a törzsnek, férfitársaságnak, […] kultusznak, pap, varázslók vagy sámánok körének), és az avatás formát ad ennek a státusváltozásnak. Néha szűkebb értelemben a felnőttkorba lépés, a házasulóképesség elérése a tartalma. Az avatási szertartásokat átmeneti szertartásoknak nevezik. […] E szertartások szerkezetének jellegzetessége a hármas tagolás: az egyén kiszakad a társadalomból (mivel az avatásnak az ismert világ határain kívül kell végbemennie), a határvidéken tartózkodik (ottléte néhány naptól néhány évig terjedhet), majd visszatér, s beilleszkedik az új státusba vagy a társadalom új alcsoportjába. Maga az avatás a szertartásban a halállal és az újjászületéssel egyenlő, ami azt a felfogást tükrözi, hogy az új állapotba kerülő egyén mintegy megsemmisül régi mivoltában. Mitológiai enciklopédia, I–II. köt. Gondolat, Budapest, 1988. (1) Mit jelent a szövegben a „státus” kifejezés?

(2) Miért nevezik az avatási szertartásokat átmeneti szertartásoknak?

1155

16


––


9 9 ..


(3) A beavatás a szöveg szerint három lépést foglal magába. Melyek ezek?

(4) Mi lehet a szöveg műfaja? Hol jelenhetett meg, mi a legfontosabb célja?

E) Botrányos beavatás Vizsgálatot rendelt el a Batthyány Egyetem rektora egy tavalyi gólyatáborban történtek miatt. Az intézmény két intézetének felsőbb évfolyamos hallgatói ugyanis Szántódon szexuális játékokkal avatták fel az erre önkéntesen vállalkozó elsősöket. Az erotikus játékokról felvételek készültek, amelyek a napokban az interneten is megjelentek. Önkéntes erotika. Népszabadság, 2004. március 12. (1) Mit jelenthet a rektor szó? Mi lehet a rektor feladata?

(2) Milyen műfajba sorolnád ezt a szöveget, hol jelenhetett meg?

(3) Hol helyezkedhet el szerinted a részlet egy hosszabb szövegben?

AA



(4) Mi az alapvető célja szerinted ebben a részletben a szöveg írójának?

b) Kérdések, feladatok mind az öt szöveghez: (1) Csoportosítsd a szövegeket aszerint, melyik kapcsolódik a beavatás régmúltbéli és melyik mai formáihoz! A múltbeli, egykori beavatást mutatja, magyarázza:

___________

A jelen, a 21. század beavatási szokásaihoz kapcsolódik:

___________

(2) Az egyik szövegben leírtak sajátos átmenetet jelentenek az ősi és a jelenbeli szokások között. Melyik ez a szöveg? Miért mondható róla az, hogy átmenet, és mi az, ami megjelenik benne a régmúlt beavatási szokásaiból? A szöveg: _______

(3) Az olvasott szövegek felhasználásával mutasd be, mit takart a beavatás a régmúltban, és milyen formában él tovább mai világunkban, az iskolai környezetben! Írj a táblázatba a beavatás egykori és mai formáit jellemző fogalmakat, kifejezéseket! B E AVATÁ S EG Y KO R

B E AVATÁ S M A

1177

18


–


9 .

É V F O L Y A M

4. A szöveget összetartó erők

A szövegösszetartó erő A szöveget az különbözteti meg a mondatok halmazától, hogy részeit szoros szálak fonják egybe. Minden mondatnak, minden szónak megvan benne a saját helye. Az egymáshoz kapcsolódó, egy jelentéskörbe tartozó szavak, kifejezések valóságos hálózatot alkotnak a szövegben. Ebben a hálózatban vannak szavak, kifejezések, amelyek megismétlődnek vagy valamilyen rokon értelmű, rokon jelentésű párjuk bukkan fel helyettük. Ez az ismétlődés a szöveg egészére kiható, erőteljes összetartó erő – idegen szóval kohézió – egyik fontos öszszetevője.

a) Alkossatok párokat! Egyikőtök az I. szöveget, míg a másik a II. szöveget olvassa. Egészítsd ki saját szövegedet a hiányzó szavakkal! Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat (pl. idegen szavakat), amelyeknek nem ismered a pontos jelentését! Próbáld meg kikövetkeztetni a jelentésüket a szövegből! Ellenőrizd megoldásaidat társad, tanárod segítségével, illetve ha elakadsz, kérj tőlük segítséget! Utána együtt tanulmányozzátok a III. szöveget! I. Interjú a rektorral Rigó István rektor tudósítónknak elmondta: egyetlen hallgató sem élt panasszal a gólyatábor után, s a történtekről ő is csak akkor szerzett tudomást, amikor fotók jelentek meg a világhálón. Ezt követően megkérdezték a résztvevőket az avatásról. Az érintett elsős (1)__________ elismerték a szexuális játékokat, de mint mondták, erre önkéntesen vállalkoztak. Akadt közülük, aki ott volt a táborban, de nem vett részt az (2)__________. Rigó István utalt arra: eddigi vizsgálataik szerint senkit sem kényszerítettek erőszakkal, de feltételezhető, hogy többen is a kirekesztéstől való félelmükben vállalkoztak az avatásra. Nem valószínű azonban, hogy bárki is hozzájárult volna a (3)__________ nyilvánosságra hozatalához. Ez komoly jogi aggályokat is felvet, hangsúlyozta a (4)__________. Tudomása szerint több szülő felismerte gyerekét a képen. – Hallgatóink későbbi karrierjét is befolyásolhatja, ha akár egy évtized múlva előkerülnek róluk kompromittáló fotók – hívta fel a figyelmet a veszélyekre a rektor. Rigó István hangsúlyozta: az (5)__________ teljes felelősséget vállal a gólyatáborok szakmai programjaiért, a szabadidőt azonban a (6)__________ szervezik. Ebbe az egyetem vezetői nem szóltak bele. Az azonban megengedhetetlen, hogy bárkit megalázzanak – mondta Rigó István. A rektor a vizsgálat befejezése után dönti el, milyen intézkedésekre van szükség. A vizsgálatban a hallgatói önkormányzat is részt vesz. II. Szecskáztatás Pécsett például több középiskolában ismert az úgynevezett szecskáztatás, amikor az év elején a felsőbb évfolyamosok minden szünetben felkeresik az elsős osztályokat, és különböző „játékos” feladatokat adnak az új (1)_____________. Gyakran fordul elő, hogy a szünetben egy-egy el-

A

B E A V A T Á S

R Í T U S A

sőst többen megállítanak, és ott helyben fekvőtámaszoztatják, esetleg felszedetik vele a szemetet. Néhány diák arról számolt be, hogy a vécén ülve a pumpát sebességváltóként használva kellett autóvezetést imitálnia, ám történt olyan eset is, amikor belenyomták a vécébe az egyik elsős fejét, és ráhúzták a vizet. A felmérés tanúsága szerint azonban arra is volt példa, hogy „a 20 perces nagyszünetben összeterelték a diákokat az aulába a harmadikosok, egy-egy lavór fölé hajoltatták őket, ahonnan hátratett kézzel kellett kivenniük a szájukkal a papírhajókat. A (2)_____________ fel-alá sétáltak, mintha nem is vennének észre semmit, pedig az egész iskola elsős szecskái össze voltak terelve.” A tanárok a vizsgálat szerint általában nem lépnek közbe, még akkor sem, amikor az események eldurvulnak, az elsősöknek pedig minden azt sugallja, hogy megpróbáltatásaik hozzátartoznak az (3)______________ nemes hagyományaihoz. Sok helyen még szecskabált is rendeznek, amely eseményre ráadásul a (4)_________ kar is izgatottan készül minden évben. Az ünnepélyt persze diszkó zárja, mely utólag kellemessé homályosítja a nemegyszer megalázó feladatokat. A (5)_____________ szereplő egyik szakközépiskola gyakorlatában a beavatás egyenesen a fegyelmezés hathatós eszközévé vált. Itt a tanárok fölírták az órát zavaró (6)___________ nevét egy listára, a lapon szereplőket pedig később, a szecskabálon egyesével hívták ki a színpadra, és ott kínos feladatokat adtak nekik. III. Mi a beavatás értelme? Beavatás: A vallásokban a (1)__________ lényegi tartalma valamely egyénnek vagy közösségnek a vallási kultúra, a vallási tanítás és vallásgyakorlat világába való bevezetése. Az ilyen (2)_________ ____ a közösség hitével való megismerkedés tanulási folyamatát, a testi felkészülés és alkalmasság előzményeit feltételezi, és ünnepélyes, szertartási körülmények között, a hívő (3)____________ részvételével történik. A beavatás eredményeképpen a beavatandó – legyen serdülő ifjú vagy megtérő idegen – a vallási közösség teljes (4)_________ tagjává, egy vallási valóság részesévé válik, s ezáltal a közösséget oltalmazó istenek gyermekévé is. Természeti népek esetében maga a beavatás ténye és az azt kísérő szimbolikus szertartások révén válik a (5)_________________ a közösség teljes jogú tagjává, de maga ez a mitológiai elemekkel is átszőtt szertartás a közösség (6)_______ ____ életének is alapvető fontosságú rituális eseménye.

b) Keress a teljes szövegben olyan szavakat, részleteket, amelyeket biztosan nem, vagy csak jóval nehezebben, bizonytalanabbul lehetett volna kitalálni, ha kihagyjuk! Magyarázd meg, miért!

19

20


–

I. INTERJÚ A REK TORR AL


9 .

É V F O L Y A M

II. SZ EC SK Á Z TATÁ S

I I I . M I A B E AVATÁ S ÉRTEL ME?

Magyarázat:

c) A feladatban szereplő I. és II. szöveg a 3. feladatban olvasott egy-egy részlet folytatása. Ha figyelemmel kíséred az összefüggéseket – ismétlődéseket, visszatérő kifejezéseket, gondolatokat –, könnyen megtalálhatod, melyiknek melyik volt az előzménye, bevezetője. Keresd meg, melyik részlet az előzményük, és írd a betűjelét a táblázatba! Emelj ki a szövegekből olyan szavakat, kifejezéseket, információkat, amelyek árulkodóak voltak, amelyek a leginkább támpontot adtak a keresésben!

A

I. INTERJÚ A REK TORR AL: _ _ _ _ _ _ _

B E A V A T Á S

R Í T U S A

II. SZ EC SK Á Z TATÁ S: _ _ _ _ _ _

d) Melyik, a 3. feladatban olvasott szövegekhez kapcsolható az itt idézett III. szöveg? Emelj ki olyan szavakat, kifejezéseket, gondolatokat, amelyek szerinted a kapcsolatot bizonyítják, összefüggést teremtenek a szövegek között! Hivatkozz a szövegek egyéb jellemzőire is (pl. stílus, hol jelenhetett meg, mi a célja stb.). III. szöveg: Szavak, kifejezések, gondolatok, amelyek a kapcsolatot bizonyítják, összefüggést teremtenek a szövegek között:

A szövegek egyéb közös jellemzői:

21

22


–


9 .

É V F O L Y A M

5. Nézőpontok Az előző feladatban szereplő I. és II. szöveg egyaránt újságcikk, hírlapi tudósítás. Az írások szerzői kívülről szemlélik az eseményeket, amelyekről írnak: ők maguk nem vettek részt bennük, azt írják meg, amit megtudtak. A cikkek persze valamelyest tükrözik a véleményüket, ha nem is mondják ezt ki a szövegben nyilvánvalóan. Különbözőképpen láthatták azonban az eseményeket, bennük saját szerepüket azok, akik maguk is résztvevői voltak ezeknek. Természetes, hogy a különböző érintetteknek más és más lehet a véleménye is a történtekről, de legalább ennyire különböző véleményt formálhatnak a cikkek olvasói is. Írj beszámolót, összefoglalót az olvasott cikkek alapján egy iskolai, egyetemi vagy kollégiumi beavatási szertartásról. Törekedj arra, hogy a beszámolóban jelenjen meg annak a véleménye, akinek a szemszögéből a beszámolót írod! (például: az egyik beavatott, a beavatást szemlélő diák, a beavatási szertartást vezérlő diák, olyan diák, aki élvezte az eseményeket, olyan, akinek nem tetszett stb.)!

A

B E A V A T Á S

R Í T U S A

23

24


–


9 .

É V F O L Y A M

6. Ki mondhatta, ki írhatta volna? Találd ki, ki írhatta, mondhatta volna a rövid szövegeket az imént olvasott két cikk (4. feladat I–II–III. szöveg) érintettjei közül! A szövegek természetesen kitaláltak, nem a valódi szereplőktől, személyektől származnak. (1) Nem mondom, hogy nem lehet túlélni a szecskáztatást, de időnként azért kellemetlen, megalázó, ha különböző feladatokat adnak a felsőbb évesek, vagy éppen valamilyen heccet csinálnak vele. Aki szóvá teszi ezt vagy nem akar engedelmeskedni, arra persze rászállnak. Időnként a tanárok is tanúi annak, ami történik, de ők valahogy csak egy jó viccnek fogják fel az egészet, legalábbis úgy tesznek, és nem igazán szólnak bele. Talán azért, mert nekik is kellemetlen lenne fegyelmezni, vagy mert ők is úgy gondolják, ez a rend? (2) Gondoltam, hogy egy gólyatáborban sok minden megesik, a gyerekek, fiatalok jól szórakoznak. Azt azért nem gondoltam volna, hogy ilyeneket csinálnak, de ha igen, mert hát persze sok mindent megcsinál egy fiatal ember, legalább ne tették volna fel az internetre a képeket! Nem gondolnak a jövőjükre? Mit szól ehhez az egyetem? (3) Tisztelt Igazgató Úr! Amikor gyermekemet az iskolába adtam, azt gondoltam, ott biztos helyen lesz, a tanulás lesz az első, és befogadja egy meghitt, kulturált közösség. Ehelyett azt hallom tőle, hogy a felsőbb évesek folyamatosan zaklatják, úgymond „szecskáztatják”, a tanárok pedig nem tesznek ez ellen semmit. Kérem Igazgató Urat, vizsgálja ki az ügyet, és adjon nekünk erről tájékoztatást! (4) Amikor elsős voltam, én is „szecska” voltam, engem is szecskáztattak a felsőbb évesek. Nem lett tőle semmi bajom… Egy kicsit megtanultam a rendet. Így van ez a mostani elsősökkel is, akik bekerülnek ide, és rögtön nagy a szájuk, sokat engednek meg maguknak. Meg kell szokniuk, hogy hallgassanak a felsőbb évesekre, tiszteljék őket. (5) Ott helyben nagyon jó heccnek tűnt az egész, mi is jól szórakoztunk, senki sem kényszerített engem semmire. Talán nem is kellene ebből ilyen nagy ügyet csinálni. Hülyeség volt a képeket feltenni az internetre. (6) Tisztelt Rektor Úr! A gólyatáborban történtekről a következőket tudom röviden elmondani: A tábor szakmai programját végrehajtottuk, ennek szervezésében részt vettek a kollégáim. A szabad időt azonban a hallgatók szervezték, ahogyan eddig is. Ebbe az oktatók nem szóltak bele. A szóban forgó „beavatás” ebben az időszakban történt. Kényszerről, megalázásról visszajelzést

A

B E A V A T Á S

R Í T U S A

nem kaptunk, az elsőéves hallgatók saját bevallásuk szerint önként jelentkeztek a feladatokra. Nem tudjuk, ki készített fotókat és tette fel az internetre. (7) Az iskolában kétségkívül van egyfajta beavatás, amelyet itt „szecskáztatásnak” hívnak. Ennek során a felsőbb évesek ártatlan, tréfás feladatokat adnak az elsősöknek. Ez minden évben megtörténik, valahogyan nem akar véget érni. A diákok szabad idejét, a szüneteket nem ellenőrizhetjük teljes mértékben, nekik kell megtalálniuk az együttélés formáit, megszervezni a közösségüket. Ha valamilyen megalázó feladatról szereznék tudomást, természetesen fellépnék ellene. Ehhez az kellene, hogy az érintettek jelezzék ezt. (8) Az elsőévesek jó viccnek tartották a beavatást, szívesen, önként csinálták meg a feladatokat. Lehet, hogy volt olyan, aki közben egy kicsit erősnek találta a dolgot, de senkit sem kényszerítettünk akarata ellen semmire. Nem gondoltunk arra, hogy valaki fényképez, és a képeket fel fogja tenni az internetre. Jövőre másféle avatást tartunk. Viszont ebben az ügyben nem érzem magam hibásnak. 7. Szövegmozaik Ha figyelsz a szöveg egységére, figyelemmel kíséred belső összefüggéseit – a szöveget öszszetartó erőt, a kohéziót biztosító nyelvi jeleket, részleteket –, nemcsak az lesz egyértelmű számodra, melyik szöveg melyiknek a folytatása, hanem az is, hogyan követik egymást a szöveg egyes részei.

a) Az előző feladatban olvasott két cikk közül az egyiknek még mindig nem olvastad a teljes szövegét. A folytatást azonban kissé összekevertük. Állítsd sorba számozással a bekezdéseket! Írd az egyes szövegrészletek elé, hányadik bekezdésnek gondolod! I. Persze egy beavatási szertartás nem feltétlenül embertelen: ezek a rítusok segítenek a csoportépítésben, összetartják a közösséget, éppen ezért minden iskola vagy éppen multinacionális nagyvállalat hagyományai közt megtalálhatóak. Ligeti György szerint az a legfontosabb, hogy a beavatás mindvégig önkéntes maradjon, bár ezt nehéz biztosítani, hiszen már a helyzet, a csoporttagok puszta jelenléte is nyomást gyakorol a közösségbe újonnan érkezőre. Ki merne például nemet mondani, ha egy gólyatáborban kedvesen megkérnék, álljon már egy órácskát fél lábon, és szavalja Petőfi Anyám tyúkját fennhangon, ha ezért cserébe az iskola teljes jogú tagjává válhat, és az új osztályból mindenki más nevetve tesz eleget a felkérésnek. II. A kutatási eredmények publikálása óta eltelt egy évben nagyon sok telefonhívás érkezett Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához, de írásos panaszt kevesen tettek. A bejelentők többsé-

25

26


–


9 .

É V F O L Y A M

ge szülő volt, akik azonban nem akarták kockáztatni gyermekük iskolai előmenetelét, ezért inkább csak tanácsért fordultak a hivatalhoz. III. Az iskolai beavatások a magyar folklórban, sőt még annál is mélyebben, a természeti népek átmeneti, férfivá válási rítusaiban gyökereznek. Persze a huszonegyedik század sincs meg szertartások nélkül, habár például a busójárás ünnepélyességét sem csökkenti, hogy tavaszköszöntés címén már jó ideje nem dobnak máglyára egyetlen szűzlányt sem. IV. Ligeti György szociológus, a felmérés vezetője is úgy látja, hogy a megalázó beavatási szertartásokat csak hosszú munkával, az iskolarendszer átalakításával lehet végleg megszüntetni. A szecskáztatás ugyanis sok iskolában a nevelés eszköze, amelynek segítségével a túlhajszolt, leterhelt tanárok megpróbálják a felsőbb éves diákokra hárítani a fárasztó fegyelmezést. Ráadásul az iskola még közel sem az a demokratikus, nyílt közeg, amelyről szinte minden intézmény pedagógiai programjában olvashatunk, az erősen hierarchikus, tekintélyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák pedig szellemiségükkel még akkor is támogatják a felsősök rémuralmát, ha nyíltan nagyon is kemény szankciókkal sújtják a szecskáztatást. V. Azért néhány hivatalos bejelentés is érkezett, sőt volt olyan ügy, amelyben az oktatási jogok biztosának a rendőrség segítségét kellett kérni. Egy szülő például vidéki szakiskolában tanuló gyermekének védelmében fordult az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához, mivel tizennégy éves fiát folyamatosan bántalmazta az iskola néhány végzős diákja, szünetekben megverték, sőt a pénzét is elvették. Az ügy kivizsgálásakor ráadásul kiderült, hogy a felsősök osztályfőnöke tudott a szecskáztatásról, és bár állítása szerint fogalma sem volt róla, hogy diákjai „átléptek egy határt”, többször is bátorította őket az elsőévesek megnevelésére. Ebben az ügyben a bántalmazókat kizárták az iskolából, sőt ügyészségi megrovást is kaptak, a tanár ellen pedig fegyelmi eljárás indult, mindez azonban nem nevezhető általánosnak, hiszen a legtöbb iskolában megpróbálják házon belül elintézni vagy inkább eltussolni az ehhez hasonló ügyeket. VI. Aáry-Tamás tapasztalatai szerint a felmérés publikálása óta nagyon sok iskolában a szülők nyomására megváltoztatták a házirendet, és több figyelmet fordítanak a gólyatáborok szervezésére, de a probléma továbbra is jelen van a magyar közoktatásban. Melyik bekezdést helyeznéd a cikk végére, csattanós zárásként? b) Oldj meg egyet az alábbi A), B), C), D), E) feladat közül! A) Keresd meg az V. részletben az aláhúzott névmások előzményeit – jelöld meg, pontosan melyik szövegrészletre, kifejezésre vonatkoznak!

A

B E A V A T Á S

R Í T U S A

Melyiknek nem találtad meg az előzményét (a szövegrészletet, amelyikre vonatkozik) a részletben? Mi ennek az oka?

Keresd meg a névmás előzményét! Hol találod meg?

B) Keresd meg a táblázatban szereplő idegen szavakat a szövegben! Próbáld meg a szövegkörnyezetből kitalálni a jelentésüket! Keresd meg az Idegen szavak és kifejezések szótárában a szavakat, és írd a szó jelentései közül az általad kitalált jelentés mellé azt, amelyik szerinted a legközelebb áll hozzá!

IDEGEN SZÓ PUBLIKÁLÁSA

SZERINTEM EZ T JELENTI

SZÓTÁ R I JEL EN T É S, A M ELY A L E G KÖZ E LEBB ÁLL HOZ Z Á

27

28


–


9 .

É V F O L Y A M

SZOCIOLÓGUS

DEMOKRATIKUS

HIERARCHIKUS

SZANKCIÓ

C) Mit gondolsz, a korábbi 4. feladat melyik szövegrészletének folytatásai az összekevert részletek?

Mely szavak vezettek nyomra? Sorolj fel néhányat a bekezdésből!

A

B E A V A T Á S

R Í T U S A

D) Jelöld meg *-gal azokat a részleteket, bekezdéseket, amelyekben valakinek a véleményét olvashatjuk! Írd a csillag mellé, kinek a véleménye jelenik meg a részletben! E) Melyik bekezdések mellé írnád alcímként a következőket? Írd a szerinted hozzájuk tartozó bekezdések betűjeleit az alcímek mellé! (Egy alcímhez természetesen több bekezdés is tartozhat!)

ALCÍM

SZÖVEGRÉSZ(EK )

A felmérés következményei: A „szecskáztatás” (megalázó beavatások) gyökerei az iskolában: Beavatás a 21. században:

8. Harcosok klubja A beavatás a filmek világában is megjelenik, különféle történeti környezetekben, más és más összefüggésben, kontextusban. Dolgozzátok fel David Fincher Harcosok klubja című filmjének jelenetét!

A) Képzeld el, hogy titkos megfigyelő, ügynök vagy, akit a ház külső megfigyelésével bíztak meg! Gondold végig, mi az, amit láthattál volna! Írj tömör jelentést feletteseidnek ezek alapján arról, ami történt! Jelentésedben térj ki minden fontos körülményre (a szereplők életkora, megjelenése, ruházata, viselkedése stb.), és arra, mire következtetsz mindebből, szerinted mi ment végbe!

29

30


––


9 9 ..


AA


RR ÍÍ TT UU SS AA

B) Írd meg, mikor, mit gondolhatott a fekete ruhás, „fiatal” szereplő! Nézd végig a jelenetet úgy, hogy „belső hangokkal” megjeleníted az érzelmeit, gondolatait!

33 11

32


––


9 9 ..


C) Gondold végig, mi mindent árul el a film címe a látott jelenettel kapcsolatban! Gyűjtsd össze, milyen részletek – látvány, mozdulatok, kifejezések, fogalmak – kapcsolhatók a címben szereplő két szóhoz a jelenetben! Fogalmazd meg, milyen következtetésekre jutottál a jelenettel kapcsolatban ezek alapján – miről van itt szó, mi történik? SZÓ HARCOSOK KLUB

Következtetés:

MI K A P C S O L H ATÓ H OZ Z Á A JEL EN E T B EN?

AA



33 33

34


––


9 9 ..


D) A jelenet ezekkel a szavakkal ér véget: „Bob, Bob, állj meg, állj meg, megmagyarázom...” A magyarázat azonban már nem szerepel a filmben, ott sem tudjuk meg, mit mondott végül a szereplő (akit a filmben Edward Norton alakít). Értelmezd a helyzetet! Miért fordult vissza, miért ment „Bob” után? Mi az, amit megmagyarázott neki? Írd meg, mit mondhatott!

AA



E) Egy szereplő jelleméről, gondolkodásáról egy rövid jelenet természetesen nem adhat teljes képet. Azonban a rendező felvillanthat számos olyan apróságot, amely a néző számára árulkodó lehet, amelynek alapján a személyiség fontos vonásaira következtethetnek. Különösen igaz ez a mellékszereplők esetében, akikről a filmekben, regényekben általában nem is kapunk nagyon árnyalt, összetett képet. Ilyen fontosabb mellékszereplő a jelenetben is látható „Bob” (a kövér férfi, akinek mellei nőttek).

33 55

36


––


9 9 ..


Az ábra felhasználásával készíts róla jellemtérképet! Természetesen nem kell minden helyet kitöltened. Ha végeztél, magyarázd el társaidnak a módszer lényegét, és mutasd be nekik az eredményt!

második érv első érv (mert)...

dik érv

1. tulajdonság

első érv (mert)...

második érv

harma-

2. tulajdonság

harma-

BOB


3. tulajdonság

harma-

4. tulajdonság

dik érv

második érv


második érv

dik érv

harmadik érv

A A

B B E E A A V V A A T T Á Á S S

R R ÍÍ T T U U S S A A

F) Kerekítsetek csoportoddal történetet a jelenethez! Gondoljátok át, milyen előzménye(i) lehettek, és mi lehet a folytatása! Engedjétek el a fantáziátokat, és írjátok meg a magatok forgatókönyvét, mondjátok el, adjátok elő a történetet!

Regényírók, de filmek forgatókönyveinek írói is sokszor elmondták, hogy nemegyszer egy véletlenül látott jelenet, általuk hallott, olvasott rövidke hír ihlette művük egész cselekményét, történetét.

37

38


––


9 9 ..


9. Írás saját magunknak Írd le, mik voltak számodra a beavatás tanulmányozásának legfontosabb tanulságai! Milyen kérdéseket tennél fel szívesen és kinek? Milyen beavatáson vennél részt szívesen? Hallottál olyan beavatásról is, amiről nem esett szó?

A

B E A V A T Á S

R Í T U S A

39

40


–


9 .

É V F O L Y A M

2. F E L N Ő T T É V Á L Á S Bevezető A modern korok, köztük a 21. század emberei számára sokkal kevésbé egyértelmű, mi is az emberi élet rendje, tartalma, mi az egyes ember szerepe, mint a korábbi, például a törzsi társadalmakban. A közösségbe illeszkedést, helyünk megtalálását – felnőtt emberré válásunkat – jó ideje nem irányítják már rendezett szokások, nem teszi véglegessé valamilyen beavatási szertartás. Nehéz is lenne megmondani, pontosan mikor történik meg a beavatás – élmények, tapasztalatok, felismerések sora vezet addig. A modern korok embere ebben az értelemben jobban önmagára van utalva, kevésbé támaszkodhat a közösségre, annak hagyományaira. Persze azért akadnak olyan pillanatok, események, amelyek különösen jelentősek a társadalomba, a világba illeszkedés, helyünk és önazonosságunk, identitásunk megtalálása szempontjából. Az ilyen pillanatok általában fontos felismerésekkel ajándékoznak meg, és elindítói valamilyen lelki, gondolkodási folyamatnak. Ezért tekintik ezeket a beavatás kulcsmozzanatainak. Számos irodalmi mű, filmalkotás foglalkozik is a kérdéssel mint életünk egyik meghatározó mozzanatával. 1. Kérdéseim Milyen kérdésekről, problémákról kellene beszélgetni még véleményed szerint a beavatással kapcsolatban? Az előző órákat követően milyen megválaszolatlan kérdések merültek föl benned? Miről lenne érdekes hallani a Felnőtté válás cím alatt? Fogalmazz meg kérdéseket!

42


–


9 .

É V F O L Y A M

2. Játékszabályok a) Olvassátok el az 1. feladat előtti bevezetőt, majd az alábbi szöveget, és jelöljétek meg a jelöléstechnikában megismert jelekkel, az alábbiak szerint:

√

az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel

–

az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól

+

az olvasottak új információt tartalmaznak számomra

?

az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek

*

az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe

A jeleket a sorok vagy mondatok mellé, a margóra tegyétek. Nem kell minden jelet felhasználni, nem kell minden sort jelölni, ugyanakkor több jel is kerülhet egy sor vagy mondat mellé. b) Ha mindenki elkészült, beszéljétek meg közösen, melyek a nehéz, vitatott vagy problematikus pontok a szöveg(ek)ben. Az ember közösségekben élő, társas lény. A társadalmi, közösségi létezésnek megvannak a maga írott és íratlan törvényei, mondhatjuk játékszabályai. A mindenkire vonatkozó, az együttélés szempontjából legfontosabb szabályokat az írott jog, a törvények rögzítik. Ezeken felül is számos szabály irányítja azonban életünket, viselkedésünket. Ezek jó része íratlan szabály, amelyet a társadalom, az emberek egymás között örökítenek tovább, mintákon keresztül, nemzedékről nemzedékre. (Ilyen szabályok pl. a bemutatkozásra, üdvözlésre vonatkozó illemszabályok, részben ilyenek a társadalom által elfogadott erkölcsi, etikai szabályok.) Az íratlan szabályok – ahogyan egyébként a jogszabályok, törvények is – időről időre változnak valamelyest. Persze nem csak a társadalom egészére érvényes szabályok léteznek. A kisebb közösségeknek, csoportoknak is megvannak a maguk saját, belső játékszabályai. Ezek a szabályok a csoport együttélése folyamán, hosszabb-rövidebb idő alatt alakulnak ki, és ezek is változhatnak, módosul-

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

hatnak időről időre. A csoportok, társaságok, kisebb közösségek szabályai között is vannak olyanok, amelyeket írásban rögzítenek (pl. az iskola házirendje), de a többségükkel ez nem történik meg (pl. a baráti társaságok viselkedési szabályai, szokásai). Nem jelenti azonban ez azt, hogy ne lenne fontos szerepük. Jórészt az ilyen íratlan szabályok teszik lehetővé a csoport együttélését, együttműködését. A csoporttagok általában alkalmazkodnak is ezekhez a szabályokhoz – ha valaki nem így tesz, megsérti a szabályokat, az többnyire összeütközéshez vezet. A szabályok, lehetőségek, szokások megismerése teszi lehetővé a csoportba való beilleszkedést. Ha pedig új csoport jön létre olyan emberekből, akik korábban más-más közösségek tagjai voltak, esetleg nem is ismerték egymást, olyankor az új csoportnak kell kialakítania a maga szabályait, elvárásait, szokásait. Az emberi szokások, kultúra megismerését célzó tudomány, a néprajz számos nép, közösség játékszabályait írta már le. A természeti népek körében a szabályok, törvények teljes megismerése, bevésése a beavatás szertartásához kötődik. 3. A bakubák szabályairól Olvasd el figyelmesen az idézetet, és válaszold meg a kérdéseket!

A BAKUBÁK TÖRVÉNYEI Az avatás során tanításban is részesülnek az ifjak; a törvényt kell agyukba vésniük. Torday Emil jegyezte fel a dél-kongói bakubák törvényét: az elsők és legfontosabbak: „Tiszteld a királyt, és engedelmeskedj neki! Tiszteld a királyi család tagjait, és engedelmeskedj nekik! Tiszteld apádat és anyádat! Tiszteld szülőid holttestét! Ne ölj… stb.” Vagyis az öregek hatalmának tiszteletére, félelmére és irántuk való engedelmességre okítanak. S arra, hogy ne öljenek. […] A rituális cselekmények ugyanezt tartalmazzák: félelmetességük – s maradandó nyomuk – gondoskodik róla, hogy az ifjak ne csupán értelmükkel fogják fel a törvényt, de idegeikbe, bőrükbe és zsigereikbe is kitörölhetetlenül belevésődjék, hogy még álmukban se szegjék meg. Zolnay Vilmos: A művészet eredete

a)

43

44


–


9 .

É V F O L Y A M

a) Hol élnek a bakubák? Keresd meg a helyet a térképen! Melyik képet helyeznéd a szöveg mellé illusztrációnak ezek alapján?

1. ábra

3. ábra

2. ábra

F E L N Ő T T É

4. ábra

6. ábra

5. ábra

V Á L Á S

45

46


–


9 .

É V F O L Y A M

7. ábra b) Írd ki az idézetből pontokba szedve, mintha parancsok lennének, a bakubák legfőbb szabályait, amelyeket az avatáskor a beavatandók fejébe vésnek!

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

c) Vizsgáld meg a képeket! Mire utalhat, hogy a rituális cselekmények „maradandó nyomot” hagynak a beavatottakon?

Ausztrál őslakos férfi

Ausztrál őslakos férfi bumeránggal

47

48


–


Afrikai harcos

Mikronéziai férfi

9 .

É V F O L Y A M

F E L N Ő T T É

Mikronéziai ifjú

V Á L Á S

49

50


–


9 .

É V F O L Y A M

4. A tízparancsolat Az alábbi részlet a zsidó és a keresztény vallás szent könyvének, a Bibliának az első részéből, az Ószövetségből való. Nem véletlenül szoktuk Tízparancsolat címen emlegetni – a zsidó nép ősi, legfontosabb szabályait foglalja össze. Olvasd el figyelmesen a részletet, és válaszold meg a kérdéseket!

A TÍZPARANCSOLAT Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptomból, a szolgaság házából. Ne legyenek más isteneid! Ne faragj magadnak képmást semmiről, ami fönn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben van! Ne borulj le ezek előtt a képek előtt és ne imádd őket; mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Az atyák vétkét megtorlom gyűlölőim fiain, sőt fiainak fiain és azok fiain is. De aki szeret és megtartja parancsaimat, annak megmutatom jóságomat az ezredik nemzedékig. Az Úrnak, a te Istenednek hiába ne vedd a nevét! Mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki káromolja nevét. Tartsd meg a szombatot, szenteld meg, ahogy az Úr, a te Istened parancsolta neked! Hat napig dolgozz és végezd a munkád. A hetedik nap azonban a nyugalom napja, az Úré, a te Istenedé. Akkor hát ne dolgozz, se te, se fiad, se lányod, sem szolgád, sem szolgálód, sem ökröd, sem szamarad, sem semmiféle állatod, sem a házadban tartózkodó idegen, hogy szolgád és szolgálód is pihenhessen, mint te magad. Gondolj arra, hogy Egyiptom földjén magad is rabszolga voltál, de az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett. Azért parancsolta meg az Úr, a te Istened a szombat megülését. Tiszteld apádat és anyádat, amint az Úr, a te Istened parancsolta neked, hogy hosszú életű légy és jól menjen a sorod azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked! Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen! Ne kívánd embertársad feleségét! Ne kívánd el embertársad házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, egyáltalán (ne kívánj el) semmit sem, ami embertársadé! Mózes II. könyve, 20. rész, 2–17. vers. In: Szent Biblia. Budapest, 1996, Szent István Társulat a) Számozd meg a parancsolatokat! Jelöld meg *-gal azokat a parancsolatokat, amelyek a valláshoz, a vallási élethez kapcsolódnak! Mire vonatkoznak, mit szabályoznak azok a parancsolatok, amelyeket nem jelöltél meg?

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

b) A tíz parancsolat közül kettő szinte szó szerint megegyezik a bakubák két törvényével (legalábbis ahogyan azt a kutató lejegyezte). Melyek ezek?

Mi lehet az egyezés oka?

c) Véleményed szerint mennyire érvényes ma is ez a parancssor? Fejtsd ki a véleményedet!

51

52


–


9 .

É V F O L Y A M

5. Mai szabályok, parancsolatok A társadalmi együttélést nem csak a múltban, ma is meghatározzák írott és íratlan szabályok. a) Gyűjtsétek össze, milyen „parancsolatokat”, szabályokat vésnétek a társadalomba lépő, beavatandó fiatalok elméjébe, ha lennének a múltbeliekhez hasonló szertartások! b) Hogyan képzelnétek el egy ilyen szertartást? Készítsetek róla leírást vagy ábrát!

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

53

54


–


9 .

É V F O L Y A M

6. A tanterem Egy szoba volt ez, de nem olyan, mint a többi szoba, melyben díványok és függönyök vannak, hanem rideg, hivatalos, kopár. Három nagy, csupasz ablakán barátságtalanul özönlött be a józan fény. A dobogón őrködött egy asztal. Mögötte feketén a tábla, sárgán a szivacs, fehéren a kréta. Előtte peckesen és szigorúan a számológép, mint egy őrült. Körös-körül a meszelt falakon színes állatábrák, az oroszlán, a róka, kartonlapok, melyeken ilyesmit lehetett olvasni: em-ber, ál-lat, já-ték, mun-ka. Zavarában mind elolvasta. Négyéves kora óta írt és olvasott.

Amikor egy kisdiák az iskolába kerül vagy egy diák iskolát vált, meg kell ismerkednie egy új közösséggel és az új környezettel is. Beilleszkedése, későbbi viselkedése szempontjából nagyon fontosak az első benyomások. (Ezek nagyon maradandóak, emlékezetesek is lehetnek.) A következő órákon megismerkedünk egy novellával, amelyben egy elsős kisfiú szeptember 1jén először megy iskolába. Az elbeszélő a történetben így írja le a tantermet:

a) Emelj ki szavakat a szövegből, amelyek szerinted a leginkább közvetítik a terem hangulatát! Húzd alá ezeket a szövegben! b) Válaszd ki a képek közül azokat, amelyek szerinted valami miatt illenek a szöveghez! Fűzz ezekhez néhány szavas magyarázatot vagy készíts hozzájuk rövid képaláírást!

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

55

56


–


9 .

É V F O L Y A M

c) Keress képeket (újságban, interneten) vagy készíts magad (rajzot, fényképet, digitális grafikát), amelyik hangulatában hasonlót közvetít, illetve olyat, amelyik egészen más, ezzel ellentétes érzéseket kelt benned! d) Készíts leírást, mely tükrözi (1) egykori általános iskolád termének hangulatát, (2) jelenlegi osztálytermed hangulatát!

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

7. Az író és kora Olvasd el az alábbi ismertetést, és készíts rövid jegyzetet Kosztolányi Dezsőről!

Kosztolányi Dezső (1885–1936) író és költő, akit a magyar irodalom legnagyobb alkotói között tartunk számon. Verseket, novellákat, regényeket egyaránt írt. Tőlünk már távolabbi időben, az elmúlt évszázad elején alkotott. Olyan korszakban élt, amikor számos nagy tehetségű, hatalmas életművet alkotó pályatárs vette körül. A Nyugat című folyóirat köré tömörült írócsoport tagja volt, Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes és más neves írók ismerőse, barátja. Esti Kornél című kötete, mely 1933-ban jelent meg, 18 részből áll. A részeket olvashatjuk külön-külön, önálló novellaként, de tekinthetjük az egész kötetet laza szerkezetű regénynek is. Ennek az az oka, hogy a 18 fejezet tizennyolc külön eseményt, epizódot mutat be a főhős, Esti Kornél életéből. Ezek az epizódok nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. Összeköti őket azonban, hogy mindegyikben jelen van Esti Kornél, szereplőként vagy elbeszélőként, mesélőként.

8. A kisfiú

Az Esti Kornél-kötet 2. novellájában egy kisfiú először megy iskolába (a novella alcíme szerint 1891. szeptember 1-jén). Akár maga az író is lehetne a kisfiú helyében – ha utánaszámolsz, erre utal az alcímben szereplő évszám –, de mint mindenki, valószínűleg te is átéltél már hasonló élményt, amikor egyedül kellett megjelenned egy ismeretlen helyen, közösségben. Az elbeszélő így mutatja be a novellabeli kisfiú érzéseit: Fönn az emeleten volt az első osztály. Egy barna szárnyas ajtó előtt az anyja megcsókolta őt. Indulni akart. De ő nem engedte el a kezét. – Félek – susogta. – Mitől félsz? – Félek – ismételte. – Ne félj, aranyom. Nézd, a többiek is itt vannak. Mindenki itt van. Hallod, milyen vidámak? Menj a kis barátaidhoz. – Maradj – könyörgött, s az anyja szoknyájába kapaszkodott. Az a szabadon hagyott kezével búcsút intett fiának, kisiklott előle, lassan ballagott a folyosón.

57

58


–


9 .

É V F O L Y A M

A folyosó sarkán elővette zsebkendőjét, s megtörölte szemét. Még vissza is nézett rá egyszer, hogy mosolyával bátorítsa. De aztán hirtelen eltűnt. A kisfiú egy darabig földbe gyökerezett lábbal állt, s várt-várt, anyja után bámulva. Remélte, hogy talán visszajön, és tréfa az egész. De nem volt tréfa. Miután ezt megértette, s megértette azt is, hogy egyedül van, oly egyedül, mint még eddig sohase volt a földön, egész testét görcs szorította össze, mely leginkább a hascsikaráshoz hasonlított. Menekülni próbált. A fal mentén a lépcsőig lopódzott, ahol az előbb oly rejtélyesen a semmibe foszlott az a szoknya. Ott egy lépcsőház tátongott, teljesen idegen és vigasztalan, kongó, szürke, visszhangos boltozattal. Ahhoz, hogy ide lemerészkedjék, halált megvető bátorságra lett volna szüksége. Tanácsosabbnak vélte, hogy a kárvallott emberek ösztönével inkább visszaosonjon oda, ahol elvesztette azt, akit keresett, a tanterem elé. Ezt a helyet már különben is megszokta egy kicsit. A félig nyitott ajtó résén bekukucskált. a) A kisfiúban vélhetően különböző érzések lehettek ebben a pillanatban. Sorold fel őket az olvasott részlet alapján!

b) Készítsetek interjút egymással az első általános iskolai, középiskolai, kollégiumi napotokról vagy egyéb új helyre való belépésetekről!

A z interjú Interjúnak alapvetően azt a beszélgetést nevezzük, amikor valakit (az interjúalanyt) megkérdezünk valamilyen témáról úgy, hogy ő is tudja, a beszélgetést valamilyen formában közzétesszük (pl. rádiós interjú), vagy az interjúalany minősítésére használjuk fel (állásinterjú). Az interjú készítőjének a beszélgetésre fel kell készülnie, hogy kezdeményezhessen a beszélgetés során, és hatékonyan megtudja, amit szeretne. Általában előre össze kell állítania valamilyen anyagot – legfőbb kérdéseit, az interjúalanyról előre tudható információkat, háttér-információt az interjú témájáról stb. Készíthetünk interjút kutatási, információszerzési célból, például amikor egy esemény résztvevőit megkérdezzük arról, mit láttak, éreztek, tapasztaltak, vagy valamilyen felméréshez állítunk össze kérdéssort.

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

Az interjú egy másik gyakran használt fajtája az ún. állásinterjú, amikor az állásra jelentkezők alkalmasságát egy meghatározott szempontsor alapján – általában személyes beszélgetés keretében – vizsgálják meg. Az interjú először a nyomtatott sajtóban jelent meg, később annak mintájára önálló műfajjá vált az egyéb tömegkommunikációban is – pl. rádióban, televízióban és az interneten. Az interjú elhangozhat szóban vagy megjelenhet írásban. A szóbeli (rádióban, televízióban elhangzó) interjúkra is igaz azonban, hogy azokat szerkesztik, „vágják”. Az írásban megjelenő interjúkban a válaszokat az interjú készítője jegyzi le, és ő teszi közzé.

(1) Tervezd meg az interjút! (2) Fogalmazd meg és jegyezd le a táblázat bal oldali oszlopába azokat a kérdéseket, amelyeket fel akarsz majd tenni a témával kapcsolatban! (3) Jelöld meg pipával az interjú közben azokat, amelyeket fel is tettél! (4) A táblázat jobb oldali oszlopába (az interjú közben vagy utána) jegyezd fel azokat a kérdéseket, észrevételeket, gondolatokat, amelyek felmerültek benned az interjú alatt. (5) Ezek közül jelöld meg *-gal azokat, amelyeket szóba is hoztál! (Kérdéseket, amelyeket feltettél, gondolatokat, észrevételeket, amelyeket megbeszéltetek.) TERVEZETT KÉRDÉSEIM

FEL M ER Ü LT K ÉR D É S EK , É S Z R E V É T EL EK , G O N D O L ATO K

59

60


–


9 .

É V F O L Y A M

c) Készítsd el az interjú vázlatát! Jegyzetelj beszélgetés közben, és utána rendezd el, fogalmazd meg vázlatosan a legfontosabb gondolatokat!

JEGYZETEK:

VÁZLAT:

F E L N Ő T T É

d) Beszéljétek meg csoportokban a hallottakat, tapasztaltakat! Készíts a témáról beszámolót (összegzést) az interjúk alapján! A beszámolónak adj címet vagy válassz az alábbiak közül: (1) Amikor elengedték a kezem (2) Az első lépések egyedül (3) Lépés az ismeretlenbe (4) Ugrás a sötétbe

V Á L Á S

61

62


–


9 .

É V F O L Y A M

9. Előzetes elvárások Még mielőtt belekezdenél a teljes novella elolvasásába, vizsgálj meg két szempontot! a) Az előző órán elolvastad a novellából azt a részletet, amikor a kisfiút magára hagyja az édesanyja. Az elbeszélő elmondja ennek az előzményeit is: a reggeli ébredést, a készülődést, az elindulást és a megérkezést az iskolába. Olvasd el ezt a részletet, majd lásd el jelölésekkel az alábbiak szerint:

______

----

részletek, kifejezések, amelyek a kisfiút mutatják be részletek, kifejezések, amelyek az édesanyát mutatják be részletek, kifejezések, amelyek a kisfiú és az édesanya kapcsolatát jellemzik

+

olyan részlet, mozzanat, tulajdonság, amire a már olvasott részlet alapján számítottam

!

olyan részlet, mozzanat, tulajdonság, amelyre nem gondoltam a már olvasott részlet alapján

b) Az előző feladatban olvasott részletből nem derül ki, de az alcímből már igen, hogy a kisváros népe Vörös Ökörnek hívja az iskolát. Az elbeszélő később meg is magyarázza, miért. Mit gondolsz, miért hívhatnak így egy iskolát? Engedd el a fantáziádat, ne az elbeszélő által adott magyarázatot próbáld meg kitalálni!

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

10. A Kosztolányi-novella felfedezése Alkossatok csoportokat, és a novella olvasása után oldjatok meg közösen egy feladatot az A), B) és C) közül!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI KORNÉL – MÁSODIK FEJEZET MELYBEN 1891. SZEPTEMBER 1-JÉN A VÖRÖS ÖKÖRBE MEGY, ÉS OTT MEGISMERKEDIK AZ EMBERI TÁRSADALOMMAL Ezernyolcszázkilencvenegy volt, szeptember 1. Édesanyja reggel hétkor benyitott az udvarra néző, szerény lakás hosszúkás szobájába, melyben három gyermeke aludt: ő, az öccse meg a húga. Lábujjhegyen suhant a HÁLÓS ÁGYHOZ, lecsatolta a zöld hárászból bogozott háló rúdját, s a legnagyobb, hatéves fiának homlokát gyöngéden illette, hogy fölébressze. Ma először kellett iskolába mennie. Az azonnal kinyitotta a szemét. Közvetlen közelből az anyja kék szeme csillogott előtte. Elmosolyodott. Vézna, vérszegény fiúcska volt, átlátszó fülekkel. Még mindig utolsó nagy betegségét sínylette, a MELLHÁRTYAGYULLADÁST. Annak idején több hónapig nyomta miatta az ágyat. Szíve már a jobb oldalán dobogott, már arról beszéltek, hogy műtéti úton kell lecsapolni savóját, amikor váratlanul jobban lett, s a SAVÓ elapadt. Később föllábadt, de akkor meg „idegeskedni” kezdett. Mindenféle bogarai támadtak. Félt a kendős öregasszonyoktól, a kakastollas csendőröktől. Félt attól, hogy édesapja – nem tudni, miért – főbe lövi magát, s ilyenkor előre befogta fülét a két tenyerével, hogy ne hallja majd a pisztoly dörrenését. Félt attól, hogy nem kap elég levegőt, s szobáról szobára járkálva különböző bútorokat ölelgetett, hogy az erőfeszítéstől mellkasa kitáguljon, s meg ne fulladjon. Félt a koporsóüzletektől s a haláltól. Nemegyszer megesett, hogy lámpagyújtáskor maga köré gyűjtötte övéit, és rendelkezett, hogy miképpen temessék el, kinek-kinek milyen játékát adják oda, ha éjszaka találna meghalni. Állapotát a háziorvos nem tartotta súlyosnak. Szülei mégis úgy tervezték, hogy az első elemit inkább magánúton végzi el, s egyelőre nem adják nyilvános iskolába. Utolsó pillanatban másképp döntöttek. Most ott ült az ágya szélén, az álomtól püffedt szemmel. Ásítozott és vakaródzott. Tudta, hogy ez a nap előbb-utóbb el fog következni. De nem hitte, hogy ilyen gyorsan itt lesz. Szerette volna valahogy késleltetni. Ímmel-ámmal gyürködte föl hosszú fekete harisnyáit, melyek a lábain hurkássá csomósodtak. Álldogált a mosdótál előtt. Bele-belemártotta és kivette kezét. Figyelte a víz színén remegő fénykarikákat. Anyja maga mosdatta meg. Tiszta inget adott rá. Kikészítette ünnepi ruháját, egy kis fehérrel szegett, sötétkék vászonruhát, melyet az ő régi blúzáról lefejtett, szív alakú női gyöngyházgombok díszítettek. Haját vizes kefével szántotta végig. Kávét tett eléje ibrikben meg egy S-kiflit. Ő ma nem akart kávézni. Azt mondotta, hogy nincs étvágya. Erre anyja a kezébe nyomta ábécéskönyvét, TÁBLÁJÁT, PALAVESSZŐJÉT, s vezette az iskolába.

63

64


–


9 .

É V F O L Y A M

Az őszi nap már teljes pompájában tündöklött az alföldi város fölött. Parasztszekerek zötyög tek sárga porfelhőkben. Vonat füttyentett a kishídon. A piacon zsákokban árulták a piros rózsapaprikát meg a fehér száraz babot. Bosszúsan tipegett anyja mellett. Merevnek, nevetségesnek, főképp leányosnak érezte magát ebben a „legjobb” ruhájában, melyről tudta, hogy a legrosszabb, hogy olcsó és ócska. Szerette volna letépni, földre tiporni. De tudta, hogy apja szegény gimnáziumi tanár, s nekik nemigen futja különbre. Azzal vett magának elégtételt, hogy egész úton nem szólt egy szót sem. Nagyon hamar a Vörös Ökörhöz érkeztek. A Vörös Ökör az elemi iskola volt. A népművelésnek ez az egyetemes palotája onnan kapta merőben sajátos nevét, hogy valamikor a helyén egy düledező, ütött-kopott kocsma állott, melynek cégérjére egy vörös ökör volt pingálva. A viskó már egy emberöltő óta leégett. De ennek a borissza városnak KORHELYEI még mindig szívesen emlékeztek vissza az itteni DUHAJ éjszakákra, s ezért kegyeletesen az iskolára is átruházták a kocsma nevét, mely ekképpen apáról fiúra szállt. Amikor anyjával az iskola homályos előcsarnokába ért, elhalványodott. Rájött a „nehéz légzés”. Szokása szerint egy oszlophoz dőlt, s teljes erejével magához szorította. Anyja lehajolt hozzá, megkérdezte, hogy mi baja. Nem felelt neki. Csak a kezét szorongatta, egyre erősebben. Fönn az emeleten volt az első osztály. Egy barna szárnyas ajtó előtt az anyja megcsókolta őt. Indulni akart. De ő nem engedte el a kezét. – Félek – susogta. – Mitől félsz? – Félek – ismételte. – Ne félj, aranyom. Nézd, a többiek is itt vannak. Mindenki itt van. Hallod, milyen vidámak? Menj a kis barátaidhoz. – Maradj – könyörgött, s az anyja szoknyájába kapaszkodott. Az a szabadon hagyott kezével búcsút intett fiának, kisiklott előle, lassan ballagott a folyosón. A folyosó sarkán elővette zsebkendőjét, s megtörölte szemét. Még vissza is nézett rá egyszer, hogy mosolyával bátorítsa. De aztán hirtelen eltűnt. A kisfiú egy darabig földbe gyökerezett lábbal állt, s várt-várt, anyja után bámulva. Remélte, hogy talán visszajön, és tréfa az egész. De nem volt tréfa. Miután ezt megértette, s megértette azt is, hogy egyedül van, oly egyedül, mint még eddig sohase volt a földön, egész testét görcs szorította össze, mely leginkább a hascsikaráshoz hasonlított. Menekülni próbált. A fal mentén a lépcsőig lopódzott, ahol az előbb oly rejtélyesen a semmibe foszlott az a szoknya. Ott egy lépcsőház tátongott, teljesen idegen és vigasztalan, kongó, szürke, visszhangos boltozattal. Ahhoz, hogy ide lemerészkedjék, halált megvető bátorságra lett volna szüksége. Tanácsosabbnak vélte, hogy a kárvallott emberek ösztönével inkább visszaosonjon oda, ahol elvesztette azt, akit keresett, a tanterem elé. Ezt a helyet már különben is megszokta egy kicsit. A félig nyitott ajtó résén bekukucskált. Gyermekeket látott, annyi gyermeket, amennyit együtt még sohase látott. Egy tömeg volt ez, a tömeg, hozzá hasonló, teljesen ismeretlen kisemberekből.

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

Nem volt tehát egyedül. De ha az imént azon esett kétségbe, hogy annyira egyedül van a világon, most még riasztóbb kétségbeesés fogta el, hogy ennyire nincs egyedül a világon, s kívüle még annyi-annyi ember él. Ez talán még rettenetesebb volt. Mindenki egyszerre karattyolt. Hogy mit, azt nem lehetett kivenni. Mormolt a lárma, félelmetesen megöblösödött, dörgött, mint az égiháború. Amíg így mélázott, valaki – egy felnőtt ember, akiről nem tudta, hogy kicsoda – fölemelte, s betette a tanterembe. Ott állt, gyűrött kis kalapjával a fején. Azt várta, hogy most valami csoda fog történni. Azt várta, hogy ez a sok gyerek mind-mind fölugrál, s a nevét kiabálja. Azt várta, hogy zsebkendőjüket lengetve üdvözlik őt. Csakhogy ez a csoda nem történt meg. Észre se vették. Fejéről lekapta a kalapot. Köszönt nekik, illedelmesen. Ők akkor se köszöntek. Egy szoba volt ez, de nem olyan, mint a többi szoba, melyben díványok és függönyök vannak, hanem rideg, hivatalos, kopár. Három nagy, csupasz ablakán barátságtalanul özönlött be a józan fény. A dobogón őrködött egy asztal. Mögötte feketén a tábla, sárgán a szivacs, fehéren a kréta. Előtte peckesen és szigorúan a számológép, mint egy őrült. Körös-körül a meszelt falakon színes állatábrák, az oroszlán, a róka, kartonlapok, melyeken ilyesmit lehetett olvasni: em-ber, ál-lat, já-ték, mun-ka. Zavarában mind elolvasta. Négyéves kora óta írt és olvasott. Osztálytársai már mind ültek. Ő is szeretett volna leülni valahova. Az első padokban szinte magától értetődően az „úrigyermek”-ek helyezkedtek el, földbirtokosok, városi tanácsosok fiai. Ezek a derűs, szöszke, pufók fiúcskák matrózruhát viseltek, keményített gallért, selyemnyakkendőt. Arcuk olyan volt, mint a tejbe ejtett rózsa. Illedelmesen, de önérzetesen vették körül a dobogót, akár az uralkodó irányzatot támogató kormánypárt a miniszterelnök bársonyszékét. Ő szintén „úrigyermek”-nek tartotta magát. Ennélfogva ajkára holmi idétlen mosolyt erőltetve feléjük közeledett, hogy letelepedjék az első padba. Csakhogy ott már majdnem minden hely el volt foglalva. Helyet szorítani nemigen siettek neki. Egymással pusmogtak, mint bennfentes pajtások, s hűvös udvariassággal, kissé meglepődve nézték a félszeg, későn érkezett jövevényt, aki hoppon maradt. Egyesek kárörvendve mosolyogtak is. Elszégyenülve és sértődötten hátrafelé kullogott. Ha nem lehetett az első padban a legelső – gondolta –, legalább az utolsó padban lesz a legutolsó. Ott az osztály végén parasztgyermekek tanyáztak, izmos, erős lurkók, mezítláb vagy csizmában. Vörös zsebkendőjükből kirakosgatták elemózsiájukat. Fekete kenyeret, szalonnát falatoztak BUGYLIBICSKÁVAL, és görögdinnyét. Odaoda sandított. Az áporodott szag, mely kipárolgott csizmájukból, ruhájukból, fölkavarta gyomrát. De azért szívesen leült volna közéjük. Tekintetével rimánkodott, hogy fogadják be legalább ők. Leste, hogy megszólítsák, hogy jelt adjanak. Ezeknek is egyéb dolguk akadt. Papírgalacsinokkal dobálóztak s papírgombócokkal, melyeket belülről szalonnabőrrel, görögdinnye héjjal béleltek ki, egy ilyen tartalmasabb papírgombóc épp a homlokán találta el. Az ijedtség nagyobb volt, mint a veszedelem. Ő azonban a falnak tántorodott. Ezen aztán mindenki röhögött, az alsóház is és a felsőház is, pártkülönbség nélkül. Lelkében dühvel és bosszúval innen is elkotródott. Nem tudta, hogy hová menjen, nem tudta, hogy hová tartozik. Hát a kályha mellé állt, egyedül. Szégyellte, hogy olyan gyáva és ügyetlen. A kályha mellől végtelen megvetéssel méregette ezt az egész ANALFABÉTA társaságot. Ha tudnák ezek, hogy ő mit tud. Tudta például, hogy az ember rendes hőmérséklete 37 fok, s akinek 40 fok láza van, az már alig menthető meg. Tudta, hogy van közönséges írás és GYORSÍRÁS.

65

66


–


9 .

É V F O L Y A M

Tudta, hogy a kinin keserű, s az IPECACUANA édes. Tudta azt is, hogy Amerikában most este van. Sok mindent tudott már. De ők nem tudták, hogy ő mindezt tudja. A Vörös Ökör kisharangja a tetőn levő fatornyocskában dallamosan gingallózott, jelezve, hogy nyolc óra, s mindjárt kezdődik a tanítás. Amíg a harang csengett szaporán, lélekszakadva, oly búsan, mint az a harang, amely a haldoklókat siratja, elbúcsúzkodott mindentől, ami kedves, az otthoni szobáktól, a kerttől s annyira egyéni játékaitól is, a szappanbuborékoktól és a léggömböktől. Az ájulathoz közel a hideg bádogkályhához támaszkodott. Csönd lett. A küszöbön megjelent a tanító, egy köpcös bácsi, kurtára nyírott sötétszőke hajjal, igen bő, porszürke ruhában. Akkorákat lépett, mint egy elefánt. A dobogóra gurult. A tanító egyenként kikérdezte a gyerekeket, hogy kinek van táblája s palavesszője, aztán arról beszélt, hogy mennyi szépet, nemeset, hasznosat fognak itt tanulni. De száján egyszerre elakadt a szó. Tekintete megakadt rajta, aki a kályha mellett gubbasztott. – Hát te mit keresel ott? – kérdezte feléje emelve nagy arcát. – Ki állított oda? Gyere csak ide. A kisfiú majdnem szaladva a dobogó elé sietett. Rémülten, magából kikelve hadarta. – Tessék engem hazaengedni. – Miért? – érdeklődött a tanító. – Nem akarok többé iskolába járni. Az osztály hahotázott. – Csönd legyen! – szólt a tanító. – Miért nem akarsz te iskolába járni? – Mert engem itt nem szeret senki. – Bántott valaki? – Nem. – Hát akkor mit kotyogsz összevissza? Nem szégyelled magad, te anyámasszony katonája? Otthon bizonyára elkényeztettek. Jegyezd meg, hogy itt te is olyan vagy, mint a többi. Itt nincs kivétel. Itt mindenki egyenlő. Értetted? Az osztály helyeslően mozgolódott. A tanító még egyszer rátekintett erre az ijedt kisfiúra. Ekkor látta, hogy az arca egész zöld. – Rosszul vagy? – kérdezte tőle, lágyabb hangon. – Nem. – Fáj valamid? – Nem. – Na – mondta –, menj szépen a helyedre. Hol a helyed? – Sehol. – Sehol? – csodálkozott a tanító. – Hát ülj le valahová. A kisfiú az osztály felé fordult. Arcok vigyorogtak feléje, sok-sok kis arc, mely egyetlenegy óriási, ijedelmes bálványarccá fancsalodott. Szédelegve botorkált ide-oda. Megint el kellett haladnia az első pad előtt, ahol nem volt számára hely. Valahol középütt talált egy tenyérnyi helyet, egy pad legszélén. Csak féllábával ülhetett le ide, úgy, hogy a másik lába az űrben lógott. Mégis jobb volt ülni, eltűnni a szemek elől, megsemmisülni a tömegben. – Gyermekek – vezényelt a tanító –, vegyétek elő a táblát és palavesszőt. Írunk. Az i betűt írjuk.

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

Palatáblák zörögtek. Ő is a padra akarta fektetni palatábláját, de a mellette ülő morcos, fekete fiú ellenségesen kifelé tuszkolta. Nem engedte írni. Erre keservesen és hangosan sírva fakadt. – Mi az? – szólt a tanító. – Sír – jelentette a morcos, fekete fiú. – Kicsoda? – Ez itt, ni. Minden gyermek feléje nézett. Sokan föl is álltak, hogy jobban lássák. – Itatja az egereket! – kiabáltak. – Csönd legyen! – csattant föl a tanító, s a nádpálcával az asztalra vágott. Lejött a dobogóról. A kisfiú mellé állt. Megsimogatta arcát lágy, bagószagú kezével. – Ne sírj – csitította. – Ülj be a padba. Egészen. Mért nem engeditek be? Itt még soknak van hely. Így ni. Tedd magad elé a táblát, vedd a kezedbe a palavesszőt. Törüld meg az orrod. Most írni tanulunk. Vagy te nem szeretnél megtanulni írni? – De igen – szipogott a kisfiú. – Nahát – mondta helybenhagyólag a tanító. A táblára egy i betűt kanyarított. – Föl – vezényelt –, rajta vissza le, kereken el. Palavesszők visítottak, mint a kismalacok. A tanító megint lejött a dobogóról. Végigsétált az osztályon, vizsgálgatta a táblákra rajzolt ákombákomokat. A kisfiú i betűjét is megnézte. Szép, finom i betűt írt. Megdicsérte érte. Az már nem sírt. – Hogy hívnak téged? – kérdezte tőle. A kisfiú fölkelt. Valamit motyogott, nagyon halkan. – Nem értem – szólt a tanító. – Mindig bátran és értelmesen felelj. Mi a neved? – kérdezte még egyszer. – Esti Kornél – válaszolt a kisfiú, bátran és értelmesen. Szómagyarázat: HÁRÁSZ: a merinói juh puha gyapjából készült fonal

A) Biztosan megtaláltad olvasás közben azt a részt, ahol az elbeszélő megmagyarázza az iskola nevének (Vörös Ökör) eredetét. (1) Jelöld meg ezt a részt: tedd szögletes zárójelbe [ ] ! (2) Mi a véleményed erről a magyarázatról? Jegyezd le néhány szóval a benyomásaidat!

67

68


–


9 .

N E K E M T E T S Z I K , M E R T:

É V F O L Y A M

N E M T E T S Z I K , M E R T:

B) Belső hangok Egészen bizonyos, hogy mind a kisfiú, mind az édesanyja nagy izgalommal élte meg az első reggel eseményeit. (1) Képzeld el és írd a szövegrészek mellé, mit gondolhattak, mit mondhattak volna magukban a történet során! (2) Jelöld meg a szövegben pl. *-gal, ahol a fiú, **-gal, ahol az édesanya gondolatait fogod megidézni, és írd meg külön a szövegüket. (3) Olvassátok fel a részletet úgy, hogy a megfelelő helyeken valaki beolvassa a kisfiú és az anya gondolatait! Szövegek, amelyeket a kisfiú vagy az édesanya gondol:

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

C) Az „emberi társadalom” A novella alcíme érdekesen hangzik: Esti Kornél „1891. szeptember 1-jén a Vörös Ökörbe megy, és ott megismerkedik az emberi társadalommal”. (1) Mit vársz, mit tapasztalhatott, milyennek láthatta a kisfiú az „emberi társadalmat”?

(2) Keresd meg és jelöld be a melléjük húzott függőleges vonallal azokat a bekezdéseket, amelyek szerinted az „emberi társadalmat” jelenítik meg!

69

70


–


9 .

É V F O L Y A M

11. Szavak, kifejezések A novella a 20. század első felében íródott, és a 19–20. század fordulóját idézi fel. Sok olyan kifejezéssel és tárggyal találkozhatunk benne, ami mára elavult, a szó kihalt a nyelvünkből vagy csak veszített ismertségéből.

Nézz utána az alábbiaknak! a) Milyen lehet a hálós ágy? Keress róla képet vagy készíts rajzot!

b) Nézz utána, milyen betegség a mellhártyagyulladás!

c) Mit jelent itt az a szó, hogy savó? Más használatáról is tudsz?

d) Hogyan használták régebben a táblát és a palavesszőt? Magyarázd meg a társaidnak vagy keress róla képet, ábrázolást!

e) Kit nevezünk korhelynek, mit jelent a duhaj szó? Keress jellemző képeket, film- vagy irodalmi (nem feltétlenül szépirodalmi) műrészleteket bemutatásukra!

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

f) Milyen volt, mire használták a bugylibicskát? Keress róla képet vagy készíts róla rajzot!

g) Mit jelent, hogy valaki analfabéta? Honnan származik az elnevezés?

h) Mi az ipecacuana? Mire használják?

12. Érvek és értelmezések A kisfiú a történetben letagadja, hogy tud olvasni, pedig az elbeszélő egyértelműen elmondja róla, hogy „Négyéves kora óta írt és olvasott”. Kérdés, hogy miért tagadja? a) Olvasd el az alább felsorolt három véleményt, feltételezést! Válaszd ki közülük azt, amelyikkel a leginkább egyetértesz! b) Jelöld meg (pl. színes aláhúzással) a szövegben azokat a részleteket, amelyek szerinted alátámasztják az általad választott véleményt! c) Hozz fel mellette érveket a szövegből! (1) A zárkózott, félénk kisfiú csak úgy tud beilleszkedni az osztályba, ha eltitkolja, mennyivel többet tud a többieknél. Ezt helyesen teszi, mert csak így oldhatja meg a problémát, mellyel szembekerült. (2) A kisfiú nem szándékosan tesz úgy, mintha még nem tudna írni. Amúgy is megijedt, meg is zavarodik, amikor a tanító rákérdez, szeretne-e megtanulni írni. Zavarában gépiesen válaszol igennel a kérdésre. (3) A kisfiú nemcsak vézna és gyenge, hanem gyáva és számító is. Azért tesz úgy, mintha nem tudna írni és olvasni, mert így mindenki az fogja gondolni, hogy ő nagyon ügyes és okos, nagyon gyorsan képes tanulni. Ezzel szeretné behízelegni magát a tanárnál, és ezzel szeretne tekintélyt szerezni a többiek előtt.

71

72


–


9 .

É V F O L Y A M

Feljegyzéseim:

13. A Vörös Ökör-novella mint beavatástörténet Korábban olvastál a beavatási szertartások szerkezetének jellegzetes hármas tagolásáról. Eszerint az egyén (1) előbb kiszakad a társadalomból (közösségből), (2) a határvidéken tartózkodik (egyedül marad), (3) majd visszatér, s beilleszkedik az új státusba vagy a társadalom új alcsoportjába. Vizsgáld meg ennek tükrében a novellát! Mikor, hol marad egyedül a kisfiú? Ki foglalkozik vele, milyen státuszban (helyzetben) van, mielőtt egyedül marad, és ki foglalkozik vele, milyen státuszba kerül ezután? Egészítsd ki az ábrát!

RÉGI S TÁT USZ HOL? KI FOGLALKOZIK VELE? MILYEN KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZIK?

KISZ AK ADÁS A KISFIÚ EGYEDÜL

ÚJ S TÁT USZ

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

b) Húzd alá azt a mondatot a novella befejezésében, amikor a kisfiú magatartása, viselkedése egyértelműen megváltozik! c) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, és húzd alá benne a legfontosabb gondolatokat!

Az olvasott részlet látszólag jobban illene egy korábbi fejezetbe, a beilleszkedés témájához. Valóban, az egyik fő kérdés benne a beilleszkedés: a főszereplő kisfiú (Esti Kornél) bekerül az iskolai közössége, és ott meg kell találnia a helyét (szó szerinti és átvitt értelemben is). Másfelé irányítja azonban a figyelmünket a novella alcíme: eszerint a kisfiú valamit megtudott, valamilyen felismerés nyomán valamilyen tudás birtokába jutott („megismerkedik az emberi társadalommal”). A tudás megszerzése, a tapasztalat a novella megközelítésében életre szóló élményt is jelent számára, és ezzel indul el azon az úton, hogy beavatottá váljon a felnőttek világába, általában a világba.

14. Gondolatok, fogalmazások az Esti Kornél kapcsán A novellából, az olvasottakból, tanultakból kiindulva válaszd ki az egyik feladatot, és oldd meg kb. másfél oldal terjedelemben! a) Fogalmazz meg „szabályokat” („parancsolatokat”) a kisfiú számára a beilleszkedéshez, a jövendő iskolai és iskolán kívüli életéhez! Törekedj arra, hogy a szabályokat fontossági sorrendben írd egymás után!

b) A történetben a kisfiú, bár még csak most megy iskolába, már tud írni. Képzeld el, milyen kép alakulhatott ki benne az emberi társadalomról, és írd meg, hogyan jegyezte volna ezt fel magának a naplójába!

c) Készíts képzeletbeli interjút a kisfiúval, amelyben az első iskolai napjáról kérdezed! Fogalmazd meg a kérdéseket, amelyeket feltennél neki! Írd meg – a novellából kiindulva –, mit válaszolna, mondana a kisfiú!

d) Folytasd a kisfiú történetét! Írd meg, hogyan találhatja meg szerinted a helyét az osztályban, milyen diák, felnőtt válhat belőle! Írhatsz róla jellemzést vagy valamilyen jellemző történetet! Feljegyzések, vázlatok:

73

74


A fogalmazás:

–


9 .

É V F O L Y A M

F E L N Ő T T É

V Á L Á S

75

76


–


9 .

É V F O L Y A M

F E L N Ő T T É

15. Záró gondolatok Egészítsd ki az alábbi hiányos mondatokat! (1) Esti Kornélról (a kisfiúról) azt gondolom, hogy

(2) Az olvasott Esti Kornél-novelláról azt gondolom, hogy

(3) A beavatásról szóló fejezetből megtanultam, hogy

V Á L Á S

77

78


–


9 .

É V F O L Y A M

(4) Ebben a fejezetben érdekes volt az, hogy

(5) A fejezet kapcsán érdekelne még az, hogy

(6) El szeretném olvasni, meg szeretném nézni, utána szeretnék nézni a következőknek:

3.EMLÉKEK, HATÁSOK, NEVEK

1. Mesék Tapasztalatokat, élményeket nemcsak a saját életünk eseményeiből meríthetünk, hanem abból is, amit látunk, hallunk, olvasunk. Ebből a szempontból is nagyon fontos szerepet játszhat az életünkben az irodalom. Vannak, akik szerint a mesékkel való találkozás az első lépése a kisgyermekek beavatásának, bevezetésének az életbe.

Sorolj fel olyan meséket, a) amelyeket gyerekkorodban szerettél:

b) amelyektől gyerekkorodban féltél:

c) amelyeket már nagyobb korodban, az előző néhány évben olvastál:

80


–


9 .

É V F O L Y A M

d) amelyeket a legszívesebben ajánlanál másoknak:

2. A mesék elmélete Olvasd el figyelmesen a szöveget, és válaszold meg a kérdéseket!

BRUNO BETTELHEIM: A MESE BŰVÖLETE ÉS A BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK „[A mese] utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg helyét az életben. Ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme fejlesztéséhez. A mese azt sugallja, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti – de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől. Mert az igazi identitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út. Azt is ígéri, hogy ha valaki elindul ezen a kockázatos úton, a jóakaratú hatalmak megsegítik, és végül eléri célját. De arra is figyelmeztet, hogy a gyávákra és kishitűekre sivár élet vár...” a) A szerző két dolgot említ, amelyekben szerinte a mese segíti a gyermekeket. Melyek ezek? (1) (2)

E M L É K E K ,

H A T Á S O K ,

N E V E K

b) Egészítsd ki az ábrát!

gyávák, kishitűek

¼

tartalmas élet

¼

sivár élet

c) A szövegből kiolvasható egy „mesesablon”, amely a szerző szerint fontos tanulságokat közvetít. Egészítsd ki az ábrát! Írd be, honnan kap a főhős segítséget, és mi lesz a jutalma a szerző szerint! ___________ akadály, főhős

¼

ellenfél,

jutalom: ¼

kockázat, veszély

¼

segítség

¼

__________

próbatétel

d) Az a felépítés, amelyet az ábra szemléltet, igen sok mesére jellemző. De nemcsak a mesékre, hanem regényekre, elbeszélésekre, filmekre is jellemző lehet ez a felépítés. Idézz fel (1) olyan meséket vagy könyveket, (2) olyan filmeket, amelyeknek a felépítése megfelel ennek a leírásnak! (1) mesék, könyvek

81

82


–


9 .

É V F O L Y A M

(2) filmek

e) Válassz ki egy mesét, olvasmányt vagy filmet, és helyezd el annak eseményeit, történéseit az ábrában! Főhős:

Akadály, ellenfél, próbatétel: »¼

_____

Segítség: ¼

____________________

Jutalom: ¼

______________

___________

3. Fontos események, fontos élmények Az előző órákon sokat foglalkoztunk a beavatással. A Kosztolányi-novella éppen arra volt példa, hogy a modern világban hogyan kezdődik el egy kisfiú beavatása, hogy egy gyerek milyen élmények hatására kezdi el megismerni az őt körülvevő világot, az emberi közösségeket, a társadalmat.

A) Mutass be egy eseményt, amely rád nagy hatással volt, valamilyen felismerést hozott, meghatározó élményt jelentett számodra! Dolgozz a portfóliód számára! A bemutatáshoz írhatsz szöveget, történeteket, naplót és hozzá megjegyzéseket, gyűjthetsz képeket, rajzolhatsz stb.

B) Bizonyára volt olyan mese, történet, film, amely nagy hatással volt rád. Idézz fel és mutass be egy ilyet! Próbáld elmagyarázni, megmutatni azt is, mivel tett rád nagy hatást! Ehhez írj rövid szöveget, de használhatsz (használj!) képeket, rajzokat is!

E M L É K E K ,

Feljegyzések:

H A T Á S O K ,

N E V E K

83

84


–


9 .

É V F O L Y A M

4. Nevek és élethelyzetek Első olvasásra talán furcsán hat az alábbi kérdés, hiszen az embernek általában egy neve van. Gondolhatunk persze a kémekre, bűnözőkre, álnéven alkotó írókra stb. – bár hivatalosan nekik is csak egy nevük lehet. A kérdésnek azonban mégiscsak van értelme más szempontból: az embert az őt körülvevők különböző helyzetekben különféleképpen szólíthatják, nevezhetik meg. Olvasd el a rövid visszaemlékezést, és válaszold meg a kérdéseket!

PISTI, ISTVÁN, PISTI BÁCSI Amikor kisfiú voltam, kisiskolás, szinte mindenki Pistinek hívott. Nem igazán szerettem akkoriban ezt a becenevet, még kevésbé a Pistát. Aztán telt az idő, a középiskolában már a komoly István néven szólítottak. Akkori barátaim többnyire máig így hívnak, a családban, persze, maradtam Pisti (szintén máig). Egyáltalán nem bántam a változást, valahogy az István jobban tetszett, jobban tudtam vele azonosítani magam. Az egyetemen új ismerőseim is ezen a néven szólítottak, és mármár meg is maradtam Istvánnak. Az egyetem alatt azonban egy úszóiskolában dolgoztam, óvodás, kisiskolás gyerekeket tanítottam úszni. Nekik nem nagyon állt rá a szájuk az „István bácsira”, és mivel az iskola (nálam valamivel idősebb) vezetőnője kedvesen Pistinek hívott, hamarosan zengett az uszoda a Pisti bácsitól. „Szervusz, tanár úr!” Ma már jóval nagyobb, középiskolás diákokat tanítok, és már nem úszni. Ők tanár úrnak szólítanak, én őket a keresztnevükön, kölcsönösen magázódunk. Az érettségi után, persze, sokakkal összetegeződünk. Nekem könnyebb a helyzetem, én hozzászoktam az ő keresztneveikhez, gyakran még a beceneveikhez is – könnyen váltok, könnyen mondom, hogy szervusz Gábor, Attila, Ádám, Panó stb. Nekik viszont sokkal nehezebb a dolguk – nemritkán hallom tőlük, hogy „szervusz, tanár úr”…

a) A szövegben egyes nevekhez (megszólításokhoz) egyértelműen kötődnek helyszínek, közösségek. Gyűjtsd össze, melyik megszólításhoz milyen helyszín, közösség köthető!

N É V, M E G S Z Ó L Í T Á S

H ELY S Z Í N , KÖZÖ S S É G

PISTI KÖZÉPISKOLA, EGYETEM PISTI BÁCSI

E M L É K E K ,

H A T Á S O K ,

N E V E K

b) Jelöld meg a szövegben, melyik megszólítást találod mulatságosnak, kissé sutának! Próbáld megfogalmazni, miért!

c) A szöveg szerint miért nehezebb a dolga a tegeződéssel a diákoknak, mint a tanárnak?

5. Hány neved volt? A visszaemlékezésben a beszélő a nevekhez különböző érzelmeket is társít, van olyan, amelyiket nem szeretett, van, aminek örült. Mindemellett a nevek alakulásának története van. a) Téged hol, milyen közösségben mely neveken szólítottak, szólítanak? (1) Gyűjtsd össze a neveidet, és írd le (néhány szóval, képekkel, rajzokkal), milyen közösségben, helyzetben szólítanak így! (2) Értékeld is röviden, hogyan viszonyulsz, viszonyultál ezekhez a nevekhez, szerinted mit fejeztek vagy fejeznek ki!

85

86


–


9 .

É V F O L Y A M

b) Az emberek gyakran választanak álnevet, „művésznevet” maguknak. Erre már utaltunk a kémek, bűnözők, de az írók, művészek kapcsán is. Ennél azonban gyakoribb, hétköznapibb eset manapság, amikor pl. az internetes fórumokra (chat-ekre) „művésznéven” jelentkeznek be a résztvevők, e-mail címükben valamilyen választott nevet használnak vagy sms-hozzászólásaikat ugyancsak hasonló választott néven küldik be egy tévéműsorba. Ezek a nevek sokszor elárulnak valamit arról, aki mögöttük „rejtőzik” – gyakran éppen olyasmit fejeznek ki, amit az anyakönyvezett neve nem.

(1) Használtál-e már ilyen nevet? (2) Ha most jelentkeznél be az internetre vagy küldenél sms-t egy tévéműsorba, milyen néven tennéd? (3) Próbáld végiggondolni, mit fejezne ki választott neved!

c) Felidézünk néhány chat-es vagy sms-ben használt álnevet – mit gondolsz, mit fejeznek ki ezek? Írd le a véleményed róluk! signifer

E M L É K E K ,

H A T Á S O K ,

N E V E K

herosman

hexacianoferrat

superman@

danika

d) Talán olvastál már indiánokról szóló kalandregényt vagy láttál olyan kalandfilmet, amelyben indiánok szerepelnek. Az indián harcosok, asszonyok gyakran viselnek olyan neveket, amelyek valamiképpen utalnak személyiségükre, megjelenésükre, viselkedésükre, szokásaikra. (Ilyen pl. Nagy Medve, Ülő Bika, Szép Nap vagy Fürge Őz.) Az ilyen neveket kedvelik a gyerekek is, játék, indiánosdi közben gyakran választanak maguknak ilyet, de sokszor (még a felnőttek is) tréfásan aggatnak ilyen neveket egymásra.

(1) Volt már ilyen neved? Ha igen, mi volt az?

87

88


–


9 .

É V F O L Y A M

(2) Keress találó „indián nevet” önmagad, osztálytársaid, tanáraid számára! Vigyázz, olyan neveket válassz, amelyek nem sértőek! Készíts tablót a nevekből, melyet rajzokkal, képekkel is illusztrálhatsz!

6. A nevekről – másodszor Egy korábbi fejezetben már esett szó a nevek jelentőségéről, a magyar névadás szokásairól, a saját nevedről. Mi az, amivel ez a néhány óra kiegészítette, elmélyítette a tudásodat, mit tett hozzá ahhoz, amit korábban tanultál?

7. Szövegértési felmérő Töltsétek ki a tanár által kiosztott szövegértési felmérőt!

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

Recommend Documents