SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

4

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

K É S Z Í T S Ü N K Ú J S Á G OT !

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztő Hajas Zsuzsanna

TARTALOM

KÉSZÍTSÜNK ÚJSÁGOT!

5

A HÍR ÉS A TUDÓSÍTÁS

15

SAJÁT TÖRTÉNETEINK

28

VERSEINK

37

V ÉL E M ÉN Y F O R M Á LÓ MŰFA J O K , SZ Í N E S Í R Á S O K

44

Á T M E N E T I M Ű FA J O K : A R I P O R T É S A Z I N T E R J Ú

1. A H Í R É S A T U D Ó S Í T Á S 1. Két gondolat a hírekről „A helyes úton járó ember kineveti a hazug híreket.” (Ovidius) „A hír szent, a vélemény szabad.” (Egyezményes újságírói alapelv) Beszéljétek meg három-négy fős csoportokban a következő kérdéseket, majd számoljon be a megbeszélés eredményéről egy-egy szóvivő! a) Mit gondolsz a fenti idézetekről? b) Különbözik-e az olvasás módja attól függően, hogy mit olvasunk? c) Miért olvasnak az emberek újságot? d) Milyen sajtótermékekről, laptípusokról hallottál? e) Hogyan olvassunk újságot? f) Miért írunk újságot? g) Miért a hír az újság lelke? 2. Mi a publicisztika? Olvassátok el az alábbi magyarázatot, majd hasonlítsd össze a kiválasztott hír szerkezetét a magyarázó szövegben közöltekkel! A PUBLICISZTIKA a sajtóban gyűjtőfogalom, az összes sajtóműfaj közös neve. A szó latin eredetű, jelentése: közread, nyilvánosságra hoz. A publicisztikai műfajokat két fő csoportba szokták sorolni: vannak közöttük olyanok, amelyeknek célja elsősorban a tájékoztatás, míg más műfajokat a véleményformálás szándékával alkotnak meg. A hír és a tudósítás tájékoztató műfajok.

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

9 .

É V F O L Y A M

A HÍR tények, adatok, események egyszerű közlésére szorítkozik. Szerkezete általában az alábbi kérdésekhez igazodik: KÉRDÉSEK, RÉSZEK

PÉLDA

Cím

Kutyanyelven

Ki? (Mi?)

Angol ebtulajdonosok speciális tanfolyamon

Mikor?

sajátíthatják el a kutyák nyelvét. Az ingyenes

Hol?

tanfolyamot Peterborough önkormányzata

Mit tett, mi történt?

zajcsökkentési szándékkal kezdte el szervezni az elmúlt hónapban. A hivatalhoz ugyanis évente

Hogyan?

1500 csendháborítási panasz érkezik, melynek

Miért?

15 százaléka kutyaugatással kapcsolatos.

Milyen forrásból származik az információ?

(MTI)

A jól megírt hír valósághű, hiteles és objektív, vagyis elfogulatlan, pártatlan. A) Válasszatok ki páronként egy hírt egy friss napilapból, és vizsgáljátok meg a szerkezetét! B) A fenti magyarázó szöveg szabályait betartva írjatok hírt iskolai eseményről, történésről párokban! Gyűjtsétek össze az elkészült híreket a táblán vagy egy faliújságon, majd válasszátok ki a legjobbakat közülük a készülő osztályújságba! 3. Formáljunk híreket! Írd át a következő hírt úgy, hogy az alábbi variációk közül választhatsz! A) meghökkentőbb, érdekesebb legyen (természetesen enyhíthetsz a tragédián) B) Magyarországon történjen C) lakóhelyed közvetlen közelében történjen D) iskoládban történjen Az Ohotszki-tengerbe zuhant csütörtökön egy orosz mentőhelikopter, és a fedélzetén tartózkodó 13 személy közül egy életét vesztette – közölték katasztrófavédelmi illetékesek. A MI-14-es típusú légi járművet a japán mentőalakulatokkal közösen végzett gyakorlat közben érte a baleset. Rotorjának egyik lapátja a tengervíz felszínébe csapott, amikor a Szahalin-sziget közelében azt gyakorolták, hogy miként siessenek egy bajba jutott hajó segítségére. A rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának szóvivője elmondta, a legénység tagjait kimentették, de egyikük a kórházba szállítás közben meghalt.

A

H Í R

É S

A

T U D Ó S Í T Á S

4. Alkoss híreket! Alakítsd át, tömörítsd hírré a következő, más műfajú szövegeket! A)

ÖRKÉNY ISTVÁN: LEGMERÉSZEBB ÁLMAINK IS MEGVALÓSÍTHATÓK – Kedves Feri, az a harmadik kutya nem húz. – Sajnos, egy kissé rövid az ostorom. – Sőt, úgy veszem észre, mintha bicegne is egy kicsit. – Hogyne bicegne, mikor csak három lába van! – Jé, tényleg… Nem kár egy nyomorék állatot kocsi elé fogni? – Nézze meg jobban, Ilonka. Mind a tizenkét kutyám háromlábú. – Jaj, szegények! – Inkább engem sajnáljon, Ilonkám! Az összes sintéreket végigjártam, amíg sikerült összeszednem tizenkét háromlábú kutyát. – Lehet, hogy nem értek hozzá, de az ember azt hinné, hogy egy normális kutya jobban és kitartóbban húz. – Ezt nem vitatom. Én azonban vérbeli városlakó vagyok. Mit kezdjek tizenkét négylábú kutyával?

7

8

8

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S •

• 9 . É V F O L Y A M 9 . É V F O L Y A M

– Csak nem fél tőlük, Feri? – Én a szúnyogcsípéstől is félek. A természet erőivel csínján kell bánni. Mondjuk, hogy ezek a kutyák négylábúak. Mondjuk, hogy megbolondulnak valamitől. Mondjuk, hogy kitépik a gyeplőt a kezemből… Jobb erre nem is gondolni, Ilonkám! – Akkor sem értem. Ha fél a kutyáktól, akkor miért velük húzatja az autóját? – Mert rosszul vezetek. – Azt meg lehet tanulni. – Félig-meddig, Ilonkám… Az ember és az autó nem egyenrangú fél. – Nézzen körül! Egyetlen kutyavontatású autót se lehet látni! – Elég baj az! Pedig az ember sajnos már nem bírja utolérni a technikát. Használni használja, valójában azonban retteg tőle. – Én nem félek az autótól. – Csakhogy ez a Simca óránként százötven kilométert tud megtenni… – Ne fájdítsa a szívem, Feri… Imádom a rohanást! – Maga egy kissé telhetetlen. Tíz napja indultunk el Pestről, és nézze, már Siófokon vagyunk. – Tizenkét kutyával ez nem is olyan nagy teljesítmény. – Hát persze hogy nem. Csakhogy én már Pesten behúztam a kéziféket. – Nem túl óvatos maga egy kicsit? – Pontosan ez az a tempó, amelyre teremtve vagyunk. – Látja, mennyi ember? És mindenki minket bámul. – Irigykednek. – Egészen ki van dülledve a szemük. – Mert látják, hogy legszebb álmaink is megvalósíthatók.

A

A

H Í R É S A T U D Ó S Í T Á S H Í R É S A T U D Ó S Í T Á S

B)

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: A FECSKE (Részlet a Zsivajgó természet című kötetből) Hőmérsékletem 44 fok. Ebben a magas lázban bármely más élőlény elpusztulna. Engem ez hajt, hogy szellőkben, fellegekben hűtőzzem. Kívül levegő. Belül, a könnyű testemben, torkomban, tüdőmben, csontjaimban szintén levegő. Az bélel ki egészen. Óránként átlag 216 kilométert haladok. Mindig frakkban és fehér mellényben. Mint előkelő személyiség, a hidegebb idő beálltával minden évben egy dél-afrikai fürdőhelyre szállok. A saját repülőgépemen.

9

9

10

10



C) A FŐNIXMADÁR Van egy madár Indiában, főnix a neve. Amikor ötszáz éves, akkor elrepül Libanonba, hogy szárnyait feltöltse finom illatokkal. Aztán Egyiptom felé veszi az irányt, Heliopolisba repül, mert ott lakik a napisten. A papok már tudják, mikor jön el a madár megújhodásának ideje, ezért megrakják az oltárt száraz gallyakkal. A madár rátelepszik az oltárra, tüzet gerjeszt és elhamvasztja magát. Másnap a papok a hamu közt kis férget találnak. A féregnek aztán tolla nő, és madár lesz belőle. Harmadnapra megújhodva éppen olyan lesz a madár, mint annak előtte volt. (Ráth-Végh István nyomán)

A

H Í R

É S

A


5. Írj tudósítást! A feladat megoldása előtt tanulmányozd az alábbi meghatározást és az idézett példát! A TUDÓSÍTÁS részletesebb hír helyszíni információkkal. Felépítése általában a következő: legelőre a legérdekesebb információk kerülnek, majd az ismertető részek következnek. Végül a kevésbé jelentős, de a közléshez még szükséges tények kerülnek bele. A tudósításban az információ fontossága és érdekessége rangsorolja a megírandó dolgok szövegbeli helyét. PÉLDA:

A TŰZOLTÓK HÍVÁS NÉLKÜL IS SEGÍTETTEK Garázda majmok az utcán Április 1-i tréfának is tűnhetett, de nem az volt. Két majom garázdálkodott vasárnap kora délután a Bogdáni úton és környékén. Egy vándorcirkusz lakókocsijában felfeszítették ketrecükön a rácsot, és elindultak világot látni. Viccelődni sem lehet a különös histórián, mert az egyik állat két járókelőt megsebesített. A két állat befogásánál a III. kerületi tűzoltók segítettek. Kapás Benedekkel, az ügyeletes csapat parancsnokával beszélgettünk. – Hogyan történt az eset? – kérdeztük. – Minket nem riasztottak, de több rendőrautó körözött a Raktár utca és a Vihar utca környékén, sőt mentőautó is szirénázott. Engedélyt kértem, hogy kimenjünk megnézni, mi a helyzet. Meglepődtünk, hogy egy csimpánz szaladgál az utcán. Szegény állat próbált bejutni több házba is, nyomogatta a kilincseket, de hiába. Végül a Veder utcán talált egy kapualjat, ahová bemenekült. – Próbálta valaki közben befogni? – Az ápolója is ott volt, de az állat olyan agresszíven viselkedett, hogy nem boldogult vele. Megfigyeltük, hogy nyakörvet visel a majom, de póráz nélkül. Kihoztunk egy harminc méter hosszú mentőkötelet, és odaadtuk az ápolónak. Némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy egy üveg sört adott a majomnak, amit az jóízűen elfogyasztott, és megnyugodott tőle. Ezután már be lehetett fogni az állatot, majd mikrobuszon elszállítani. A másik állat befogása rosszabbul sikerült. Rohangálás közben ellökött egy hölgyet, aki csonttörést szenvedett, egy férfit pedig megharapott. Ezután betörte egy Kerék utcai bisztró kirakatát, és megsérült. – Máskor is volt már dolguk állatokkal? – Előfordult. Másfél esztendeje égő lovardából mentettünk ki állatokat, néhány hónapja pedig mosómedvét hoztunk le egy villanyoszlopról. A) Írj tudósítást aktuális iskolai eseményről! B) Dolgozzátok át tudósítássá a következő hírt! Tartsatok ötletbörzét párokban, majd egyénileg írjátok meg a tudósítást!

Hortobágyon, a Kilenclyukú híd mellett ad koncertet Madonna 2006. július 18-án. Az eseményre kb. százezer rajongó érkezését várják.

11

12


Tudósításom:

•

9 .

É V F O L Y A M

A

H Í R

É S

A


6. Sajtótájékoztató – avagy kérdezni tudni kell Képzeld el, hogy iskolád igazgatója, településed polgármestere és az oktatási miniszter együtt vesz részt egy diákújságírók számára szervezett sajtótájékoztatón. Mindenkinek egy kérdést tehetsz fel. Te mit kérdeznél? Gyűjtsétek össze a legjobb kérdéseket, és közöljétek a készülő újságban!

7. Mit jelent a gondolat- és a szólásszabadság egy diákújságíró számára? Fejtsd ki véleményedet erről a kérdésről 15-20 sor terjedelemben! Utalhatsz ellentmondásokra, problémákra is, vagy írhatsz erről a kérdéskörről történeti szempontból: változott-e a fogalmak tartalma nagyszüleitek vagy szüleitek diákkora óta?

13

14


•

9 .

É V F O L Y A M

2. S A J Á T T Ö R T É N E T E I N K 1. A szavak jelentőségéről „A szó szabaddá teszi az embert. Aki nem tudja magát kifejezni, az rabszolga. A beszéd a szabadság aktusa, a szó maga a szabadság.” (Feuerbach) Beszéljétek meg 3-4 fős csoportokban a következőket! Válasszatok egy szóvivőt, aki beszámol a megbeszélés eredményéről! a) Mit gondoltok a fenti idézetről? b) Mikor tartunk valakit jó mesélőnek? Tudsz-e egy jó viccet vagy anekdotát mesélni? c) Miért szükségszerű, hogyha elmesélünk valamit, akkor az elbeszélésen kívül más műfajokkal – például leírással is – keveredhet a történet? 2. Az elbeszélés és a leírás Olvassátok végig az alábbi táblázatot ceruzával a kezetekben! Valószínűleg olyan fogalmakat olvashattok benne, amelyekről már tanultatok. Olvasás során az egyes szövegek mellett használjátok az alábbi jeleket:

√ Tudom, értem, ismerem – Az olvasottak ellentmondanak előzetes tudásomnak vagy feltételezéseimnek + Új információt jelent számomra ? Az olvasottak további kérdésekre, kutatásra ösztönöznek, utána kell járnom, miért van így * Az olvasottakról eszembe jutott valami (más információ, példa, gondolat)

16


•

9 .

É V F O L Y A M

A Z ELBESZÉLÉS

A LEÍR ÁS

FOGALMA

események, cselekedetek, történések közlése időrendi szerkezetben

dolgok, jelenségek, folyamatok bemutatása jellemzői által

GYAKORI VÁLTOZATAI

hétköznapi elbeszélés, beszámoló, történetmondás, napló, emlékirat, vallomás, a szépirodalom egyéb műfajai

személyleírás, jellemzés, jellemrajz, tárgyleírás, műalkotás leírása, jelenség leírása, tájleírás, útirajz

SZERKEZETI JELLEMZŐI

hármas tagolás, fontosságnak megfelelő arányosság, időrend

tárgytól függő logikus felépítés: pl. a tárgy részei, funkciója, személy külső és belső jellemzése, tájleírás a nagy egész felől a részletek felé haladva stb.

STILISZTIKAI JELLEMZŐI

sok ige, elsősorban múlt idejűek A narráció (amikor a mesélő beszél) uralkodó szerepű, de párbeszéd, monológ, leírás vagy elmélkedés is beépülhet a szövegbe.

Általában sok főnevet használunk. A szemléletesség elengedhetetlen.

ELSŐDLEGES KOMMU-

tájékoztatás

tájékoztatás

NIKÁCIÓS FUNKCIÓJA

3. Mi lenne, ha… Válasszatok egy ötletet az alábbiak közül egy történet megírásához! A fenti táblázatban leírtakra is figyeljetek alkotás közben! Először beszélgessetek a választott témáról, tartsatok ötletbörzét, majd mindenki önállóan fogalmazzon! Elkészült írásaitokat tegyétek ki a faliújságra vagy a táblára, hogy válogatni tudjatok a készülő osztályújságba! A) Mi minden történne, ha a folyók kocsonyából lennének? B) Hogyan alakulna az életünk, ha éjszaka járnánk iskolába? C) Mi történne, ha mindenki azt csinálna, amit akarna?

S A J Á T

D) Milyen lenne az élet, ha törvény tiltaná a nevetést? E) Hogyan élnénk, ha nem lenne telefon? F) Ha egy időre állat lehetnél, milyen állat lennél és mit cselekednél? G) Szeretnél-e száz évig élni? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? H) Ha valaki más bőrébe bújhatnál, ki lennél és mit tennél a helyében? I) Ha teljesülne három kívánságod, mit kívánnál és miért? J) Ha lenne egy varázsgyűrűd, mit cselekednél vele? Ötletek, vázlat, feljegyzések:

Fogalmazás:

T Ö R T É N E T E I N K

17

18


•

9 .

É V F O L Y A M

S A J Á T


4. Elkezdett történetek Gondold tovább a következő elkezdett történetek egyikét, dolgozd ki a részleteket! A) Ha a medve téli álmot alszik, akkor arról álmodik, hogy… B) A kerékpárodért mentél le a pincébe, amikor egy régimódi ládikóra bukkantál… C) Hazatérve a lakásajtótok előtt egy nagy dobozt találtál. Bontogatni kezdted, amikor… D) Egy keddi napon Egon névre hallgató teknősbékánk felfedezőútra indult… E) Egy napra visszaléphetsz az időben, hogy megváltoztass valamit… F) Azon az éjjelen a Hold sötét oldalán kegyetlen hideg volt… G) Egy csillagközi űrhajó parancsnokának lenni megtisztelő feladat… H) Az öt fényévre levő galaxis MZX nevű bolygóján 2048-ban kezdődött a bányászat… Ötletek, vázlat, feljegyzések:

19

20


Fogalmazás:

•

9 .

É V F O L Y A M

S A J Á T


5. Előzmény és folytatás Beszélgessetek 3-4 fős csoportokban a következő történetről, majd írja meg mindenki külön-külön a történet előzményét és folytatását! A neveket megváltoztathatjátok! Ötletbörzét, vázlatot vagy feljegyzéseket készíthetsz először! „Nóra és Ottó az iskolai büfé előtti padon ültek. Valamilyen könyvet nézegettek együtt, közben pedig az ásványvizüket kortyolgatták. Egy darabig nyugodtan beszélgettek, majd a lány hangja megváltozott. Kiabálni kezdett, majd az ásványvizet a fiú nyakába öntötte és elrohant… A fiú csak annyit mondott, hogy nem segíthet…” Ötletek, vázlat, feljegyzések:

Fogalmazás:

21

22


•

9 .

É V F O L Y A M

6. Beszélgetés egy földönkívülivel Számolj be egy földönkívülinek egy magyaróráról! Az ufonauta megtanulta a nyelvünket, de semmit nem ért, hogy mi miért történik, mindent meg kell magyarázni neki. Ötletek, vázlat, feljegyzések:

S A J Á T

Fogalmazás:


23

24


•

9 .

É V F O L Y A M

7. Lánctörténet Írjatok lánctörténetet egy körbeadott lapon a következő mondatból! A történethez mindenki egy-egy mondatot írhat alkalmanként. Legyen benne egy érdekes fordulat, és legyen a kész történet kerek egész! Aznap tikkasztó hőség volt. Éppen a városban sétáltam… 8. Történetírás megadott szavakkal Alkossatok történetet a következő tíz szó felhasználásával! A szavakat ragozni lehet, sorrendjüket is felcserélhetitek, de mind a tíz szerepeljen a történetben! özvegyasszony, hajó, Csendes-óceán, patika, három fiú, albatrosz, felhő, kaviár, vajas kenyér, delfin

S A J Á T


9. Közmondások, szólások, szállóigék Írjatok történetet a következő közmondások, szólások vagy szállóigék valamelyikének felhasználásával! A felhasznált gondolat bárhol állhat a szövegben. A) A szegény embert még az ág is húzza. B) Bajban barát a legjobb barát. C) Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség. D) Csak az a lényeg, hogy tapadjon a bélyeg. E) Nehogy már a lekvár keverje a nagymamát! F) Ezt a rizsát nem veszem be! G) Aki szelet vet, vihart arat. H) Amit fáradságos munkával szereztünk meg, azt jobban meg is becsüljük. (Arisztotelész)

25

26


•

9 .

É V F O L Y A M

I) Ahány fej, annyi vélemény. (Horatius) J) Minél jobban lángol a tűz, annál hamarabb kialszik. (Seneca) K) A legjobb fűszer az éhség. (Cicero) L) Más vetése mindig szebb, a szomszéd jószága mindig értékesebb. (Ovidius) M) A kétely a bölcsesség kezdete. (Descartes)

S A J Á T


10. Készíts statisztikát arról, mit tanultál az előző néhány órán! Megírtam egyedül rövid fogalmazást. Megírtam másokkal együtt (párban vagy kiscsoportban) rövid fogalmazást. Elgondolkodtam szállóigén vagy közmondáson, történeten ötleten, gondolaton. Együtt dolgoztam osztálytársammal. Az alábbi három legfontosabb tapasztalatot, tanulságot szűrtem le a fogalmazások írásával kapcsolatban: (1)

(2)

(3)

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ ÓRÁRA MINDENKI HOZZA EL EGY LAPON A KEDVENC VERSÉT!

27

3. VERSEINK 1. Miért ír a költő verset? Az alábbiakban néhány költő gondolatait olvashatjátok a versekről és a versírásról. Értelmezzétek 3-4 fős csoportokban az alkotói gondolatokat! Melyik költőnek mi volt a szándéka, amikor verset írt? „…csak azt írom, amin valahogyan, valóságosan átestem. Ez is elég nekem.” (Kormos István) „Nagyszerűnek, hatalmasnak, gyönyörűnek tartom a világot, a valóságot, … és azt hiszem: ezt az óriási, egzaltált való-világot (melybe a szellem, érzés és gondolat is beletartozik) kötelességem magamon át minél teljesebben kifejezni.” (Szabó Lőrinc) „Egyetlen kérdés gyötör igazából: Mégsem ismernek téged. De hát te ismered-é magadat?” (Páskándi Géza) „Hiszek a nőben, a versben, a szépség és a jóság missziójában.” (Dsida Jenő) „Úgy gondolom, hogy egy fa, egy ablakkeret … olyanképpen rejti magába zsúfolt huszadik századi tapasztalatainkat, tűrhetetlen és bámulatos emberi létünket, mint a kirakós rejtvények kockái. Természetesen a kockák összefüggését, a tárgyak nagy, mögöttes terét szeretném megtalálni.” (Nemes Nagy Ágnes) 2. Kedvenc verseink a) Mondjon mindenki egy-két mondatot a kedvenc verséről! (Például miért azt választotta, mi benne az érdekes vagy figyelemre méltó?) Bízzatok meg egy diákot, aki a megnyilatkozásaitokból körinterjút készít! b) Tegyétek ki kedvenc verseiteket a táblára! Készítsétek el a versek osztálybeli toplistáját, és a legkedveltebb verseket szerkesszétek be a készülő osztályújságba!

3. Versírás egymásról Írjatok páronként egymásról verset (négysoros epigrammát, rövid, csattanós verset) a következők szerint: 1. sor: ki? 2. sor: mi történt vele? 3. sor: kire vagy mire emlékeztet? 4. sor: mi jut eszedbe róla? Az elkészült négysorosokat rakjátok össze egyetlen verssé! A vers lehet tréfás, de tartózkodjatok a durva gúnyolódástól!

V E R S E I N K

PÉLDA:

A TUDÓS A tudós délelőtt elvesztett egy fejfedőt. Most a feje födetlen fazék, fortyog benn a kotyvalék.

4. Töredék kiegészítése Fejezd be a következő elkezdett, töredékes verssorokat! Adj címet a versnek! A legjobb verseket egyetlen verssé is összerakhatjátok, hiszen egy téma variációi. A) (1) Sárga elmém, piros kelmém én ………………………………… (2) Barna földön, kék szekérrel …………………………………… (3) Megkeresem azt a zöldet………………………………………… (4) ……………………………………………eledelem, (5) ……………………………………………kiheverem.

29

30


•

9 .

É V F O L Y A M

B) A következő, töredékesen közölt Weöres Sándor-versek kipontozott helyeire írj saját kiegészítést! (1) Megépült a majommalom Lesz sok majommajonéz, Győzve győz a győzhetetlen Győzedelmes……………………… (2) …Majd ha utolér a végem, leszek én még itt klasszikus, horkolok díszes……………………… (3) Faluvégen van a házunk a bozótból ki se látszik de az angyal ha leröppen küszöbünkön ……………………

(5) Egy hegy megy. Szembejön egy másik hegy. Ordítanak ordasok: …………………………………………… Én is hegy, te is hegy, nekünk aztán ………… …………

(4) Egyszerre két este van, mindkettő csak …………………… harmadik az igazi koldusként áll odaki. 5. Versek és címek Weöres Sándor alábbi szavait és kifejezéseit egysoros verseknek szánta. Válasszatok ki belőlük egyet-kettőt, és a szót címnek tekintve írjatok verset! SZÁRNYSÖTÉT TOJÁSÉJ LILIOMSZÖRNY KRISTÁLYORSZÁG

ÁLOMAJTÓ ÁRNYÉNEK ISMERETLEN ÖNMAGÁID HÚSVETÉS CSONTARATÁS

V E R S E I N K

6. Láncvers Írjatok olyan szófűzéses láncverset, amelyben a következő szó mindig azzal a betűvel kezdődik, amellyel az előző végződik. PÉLDÁUL:

Két toll, lehet, több bajt tesz………… Ajánlott kezdőszavak: szellő, felhő, pacsirta, templomtorony, daru, tűzoltóautó, stopposok, jégeső, árvíz

31

32


•

9 .

É V F O L Y A M

7. Rombuszvers Írjatok rombusz formájú verset! A kipontozott részek helyére egy-egy szó kerüljön! Ezeken a szavakon kívül szükség szerint használhatsz névelőket, igekötőket és kötőszavakat. Legyen tartalmi kapcsolat az első és az utolsó sor között! Adj címet is a versnek! Cím: ……………………………………………………………………………. 1. sor: …………………… 2. sor: …………………… …………………… 3. sor: …………………… …………………… …………………… 4. sor: …………………… …………………… …………………… ……………….. 5. sor: …………………… …………………… …………………… 6. sor …………………… …………………… 7. sor …………………… 8. Haiku A HAIKU háromsoros japán versforma, rövidsége miatt kedvelik. Általában az első sora öt szótagos, a második hét szótagból áll, a harmadik sor pedig ismét öt szótagos. Példánkban a sorok szótagszáma 5-7-7. PÉLDÁUL:

Izzó telihold erkélyrácson fönnakadt, útja vége sose lesz. Próbáld ki a versformát!

V E R S E I N K

9. Limerik A LIMERIK (vagy limerick) ötsoros vidám vers a a b b a rímképlettel. Az első sor végén gyakran áll egy név, egy ember vagy egy település neve. A versforma általában tréfás, gúnyolódó, szemtelen, gyakran erotikus mondanivalót hordoz. Az első és az utolsó sorban gyakran megismétlődik valamilyen motívum.

EDWARD LEAR: LIMERICKEK Élt egy öreg moldavai, voltak furcsa oldalai: amíg bírt, minden napon fönn aludt egy asztalon; huncut öreg moldavai. Egy madrasi télen-nyáron ült egy krémszín szamárháton a szamárfül hossza sodrából kihozta; szörnyethalt a szamárháton. Volt egyszer egy vén perui, mondták neki: „Nyugi, nyugi”. ha arra volt kedve, tombolt, mint egy medve; lényeglátó vén perui. Egy vénember azon mulat: egészben nyeli a nyulat. Eszi nyakló nélkül, arca belekékül; egyre nehezebben mulat.

Mi érte az agg nepálit: lóról esvén, kettéválik. De a lónak lasszó, lovasnak ragasztó: Összerakták a nepálit. Egy agg hölgy, ki folyton kólikás, így szólt: „Fatetőn leszek krónikás.” Ahogy ott ült büszkén, fönnakadt egy tüskén. Azóta melankólikás. (Fordította: Gergely Ágnes)

33

34


VARRÓ DÁNIEL: LIMERIKEK (Túl a Maszat-hegyen – részletek) Kíváncsi gyerek volt Péterke bedugta orrát az ételbe. Kiszólt a galuska: „Megrúglak, Petyuska!” S Péterke elszállt az éterbe. Volt egy úr, lakhelye Pomáz, rászóltak: „Ne sokat pofázz!” „Jó” mondta „csak hát…” Pofán is csapták. Lelkéért szól most a fohász. Volt egy úr, lakhelye Piripócs, fogkrémmel ette a piritóst. Rakott rá ribizlit, Kérdezték: „Hogy izlik?” Azt mondta: „finom, csak picit sós.” Volt egy úr, lakhelye Mozambik, Fenéken harapták a zombik. Faggatták: „Nagyon fáj?” Azt mondta: „Ugyan már. Eleve is volt már azon lik.” Próbáld ki a versformát!

•

9 .

É V F O L Y A M

V E R S E I N K

10. Akrosztikon Írj olyan verset, amelynek a sorkezdő betűi függőlegesen egybeolvashatók, s értelmes szót alkotnak. (Ezt akrosztikonnak hívják.)

Például: Alacsony és barna, Nagyeszű és csalafinta. Nem ül az első padba, Az utolsót koptatja. Próbáld ki a versformát!

11. Epigramma Írj epigrammát egy közelmúltbeli élményedről röviden, csattanósan! Az epigramma rövid, tömör (leggyakrabban 2/4/6 soros) vers, versformája a disztichon, nem rímelnek a sorok, a végén csattanó áll. (Ha nem emlékszel a versformára, nézz utána a korábbi tankönyveidben.)

35

36


•

9 .

É V F O L Y A M

AZ ELKÉSZÜLT VERSEKHEZ KÉSZÍTSETEK ILLUSZTRÁCIÓKAT, KERESSETEK HOZZÁJUK KÉPEKET, FOTÓKAT!

12. Milyen érzés költőnek lenni? Írj le öt gondolatot arról, milyen érzés (lehet) verset írni! a)

b)

c)

d)

e)

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ ÓRÁRA HOZZATOK PÁRONKÉNT (PADONKÉNT) EGY NAPILAPOT!

4. V É L E M É N Y F O R M Á L Ó M Ű F A J O K , S Z Í N E S Í R Á S O K 1. Az újságok hatásáról Olvassátok el az alábbi idézetet és beszéljétek meg az igazságtartalmát, aktualitását 3-4 fős csoportokban! Mivel értetek egyet és mit cáfolnátok Németh László következő gondolatait értelmezve? „Magyarországon … a felnőttek nagy része újságolvasó, még akkor is elolvassa az újságot, ha burnótként, dühös tüsszögtetésre dugja az orrába. Ezt 56-ban láttuk a legjobban: az újságok bojkottja már a lapégető napokban megbukott: akik égették, azok is elolvasták. … s vitatható, mi tehet többet az emberek nevelésében: az alapokat megadó iskola, vagy az azokat pótló s a szellemet a pillanatok megragadására nevelő igazi zsurnalizmus.” (Németh László: Ha én miniszter lennék)

BURNÓT: orrba szippantva élvezett dohánypor BOJKOTT: tartózkodás bizonyos áruk vásárlásától 56-BAN: az 1956-os magyar forradalomban ZSURNALIZMUS: újságírói munka, újságírói hatás

2. Véleményalkotó újságírói műfajok A következő táblázatban néhány véleménynyilvánító sajtóműfaj sajátosságait foglaltuk össze. Olvassátok el az egyes műfajok magyarázatát, majd a táblázat alatt található cikkeket elolvasva állapítsátok meg, melyiket melyik műfajba sorolhatjuk! Döntéseteket és véleményeteket indokoljátok szóban!

A MŰ FA J VAG Y SZÖVEGTÍPUS NEVE HÍRFEJ (Nem önálló műfaj, de gyakori része a többi önálló műfajnak. Mivel szerkesztésének külön szabályai vannak, ezért tárgyaljuk a műfajok között.)

JELLEMZŐ S A J ÁTO SS ÁG A I Általában eltérő betűtípussal kiemelve a cikkek elején közlik a témával kapcsolatos legfontosabb tényeket, megfigyeléseket és következtetéseket.

PÉLDA A Z ALÁBBIAK KÖZÜL

PÉLDA A NAPILAPBÓL

38


•

9 .

GLOSSZA

Olyan cikk, amely bizonyos tényeket, jelenségeket gúnyosan, ironikusan vagy vitázó módon kommentál. Lehet szellemes, vicces, vidám, de tényszerű is. Gyakran csattanóval végződik.

JEGYZET,

Újságírói reagálás valamilyen tényre, eseményre, hírre feszes gondolatmenetben, sűrített, koncentrált megfogalmazásban. Gyakran háttérismeretet ad, segít az események megértésében.

KOMMENTÁR

VITACIKK

Lényeges, közérdekű témában álláspontkifejtő írás, melyre a szerkesztőség felkérheti a téma ismerőjét, szakértőjét vagy ismert személyiséget. A szerkesztőségek általában a vitacikkre érkező reagálásokat, hozzászólásokat is közlik.

RECENZIÓ, KRITIKA

Kulturális vagy művészeti alkotásokat (pl. film, könyv, színházi előadás, rádió-vagy tévéműsor, kiállítás stb.) mutat be. Személyes értelmezésre is lehetőséget ad.

É V F O L Y A M

a)

ÁTOK A HÁBORÚRA A napilap hírei között olvasom, hogy augusztus másodikán, kedden hajnalban, az angyalföldi elmegyógyintézet szomszédságában egy férfi fára mászott, és a magasból beszédet intézett a csoportosuló emberekhez. Felszólította őket, hogy parafa dugóikat azonnal szolgáltassák be neki, mert azokkal akarja betömni a világ összes fegyvereit. Aztán harsány hangon a békét éltette. A rendőr leszedte a fa tetejéről és bevitte a közeli tébolydába, ahol „megállapítást nyert”, hogy a szónok az intézet „ápoltja”. Cigarettára gyújtok és újra elolvasom a hírt. Dédelgetem, színezem magamban a képet. Egy ember a fa tetején békességet kiált. Egy „ápolt” végre nem Napóleonnak, nem japán császárnak képzeli magát. Majd borzongani kezdek és óvatosan körülnézek. Nyár elején felkapaszkodtam egy dobogóra s békehimnuszt szavaltam egy irodalmi társaság előadóestjén. Nemrégiben pedig lefordítottam Tibullus Detestatio belli-jét. Csak a fatetőn múlna s a parafa dugón? Viselkedés és műforma kérdése lenne az egész? (Radnóti Miklós, Nyugat, 1939) TIBULLUS DETESTATIO BELLI-JÉT: Tibullus római költő Átok a háborúra című versét.

V É L E M É N Y F O R M Á L Ó

M Ű F A J O K ,

S Z Í N E S

Í R Á S O K

b)

FENNAKADT A HÁLÓN Malvin, Zsozsó és a többi – elkészült a mai tolvajnyelv kisszótára Malvin, Józsi, Dezső, Zsozsó… E neveket hallva beavatatlanok személyekre gondolnak. Pedig a Malvin tolvajnyelven butát, ostobát, a Józsi nagykabátot jelent, a Dezső a dollár fedőneve. És a Zsozsó?1 Az a pénz, amit a markecolók a betintázott, betrinkolt, hótt siker, szittyós, mák, elázott áldozatuk zsebéből kiemelnek. Mindezek a különös kifejezések a mai magyar tolvajnyelv kisszótárának anyagából valók. Az összegyűjtést, szerkesztést Boross József rendőr alezredes és Szüts László, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos munkatársa vállalta. A szótár anyagában lapozgatva kitűnik, hogy a tolvajnyelv a szavait ma is a régi forrásokból meríti: a németből, a héberből, a jiddisből, a cigányból és élő idegen nyelvekből, de vannak belső keletkezésű tolvajnyelvi szavaink is. (Boross József, Szüts László: A mai magyar argó kisszótára alapján)

c) EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD? Egészségesen élnek-e a magyar emberek? Ha nem kellene hajszolniuk magukat a pénzért, a megélhetésért, bizonyára egészségesebben élnének. Miért nem pihennek le ebéd után? Miért nem sportolnak? Nincs rá idő. Reggeltől estig tart a hajsza a pénz után, és nemcsak idő nincs a sportolásra, de gyakran lehetőség sem. Egy falusi ember például hol ússzon, teniszezzen? Az ember, amíg fiatal, mindent elkövet az egészsége ellen, s ez a tevékenység rendszerint sikeres: tudunk ártani magunknak. Aztán öregkorában a legtöbb ember mindent megtenne a gyógyulásáért, de ez már nem sikerül. Elanyagiasodott világunkban elsősorban a pénznek van értéke, holott a testi-lelki egészség a legnagyobb érték, habár egyik sem anyagi természetű. Aki beteg, az gyakran minden pénzt megadna azért, hogy újból egészséges lehessen. Az egészséges életmódra szoktatni, nevelni az embereket azért is nehéz feladat, mert közben arra kell figyelmeztetni, hogy vigyázzon mindenki arra az értékre, ami még van neki: az egészségére. (T. A. tanuló)

d) GÓLYASZEMMEL Az iskolánk tetején gólyafészek van. A madarak két napig csendben voltak, de ma, pontosan háromnegyed tizenegykor elkezdték csattogtatni szép hosszú sárga csőrüket. Bizonyára két napig csőrkitátva figyelték az iskolás korosztály életét, és mára gyűjtöttek annyi tapasztalatot, hogy gólyamama is oktatni kezdte az utódait.

1

A malvin, józsi, dezső, zsozsó szavakat köznévként kis kezdőbetűvel írjuk.

39

40


•

9 .

É V F O L Y A M

Legvalószínűbbnek azt tartom, hogy éppen a lakásszerzés szükségességét ecsetelte, talán valahogy így: „Kelep, kelep, elegem lehet, menjetek, keressetek menhelyet, velem nem lehettek, eredjetek!” Gólyamamának bizonyára nem lehetett könnyű dolga, ha kamaszodó fiókái megkérdezték: mit jelent egészségesen élni? Jelent-e alvásmentességet, füsteregetést, babgulyás-vacsorát? Meg ceruzavég-rágást és hétrét görnyedést a sötét kollégiumi szobában? A mama bizonyára így válaszolt: „Kelep, kelep, oktondi kamaszok! Más dolog az elmélet, és más a gyakorlat. Ezek az emberfiókák az agyukkal dolgoznak, nem az a fontos, hogy ne dohányozzanak, hanem hogy tudják, a dohányzás árt az egészségnek. Meg egyébként is, ők mindent tudnak, és ez a fontos! Tudnak írni és olvasni, számolni, vitatkozni, tévét nézni, gombot felvarrni, boltba és moziba menni. Ehhez képest ugyan mit érne, ha többet mozognának, és egészségesen kajálnának?” Mikor eddig ért gólyamama a magyarázkodásban, a két fióka éktelen kelepelésbe kezdett. Ha jól értettem, vitatkoztak. Arról, hogy milyen egészséges repkedni. Lehet, hogy ők már nem költöznek délre. Minek? Vitatkozni itt is lehet! (K. Iván) 3. Ismerkedjünk a napilapokkal! A) Olvass el egy kommentárt egy mai napilapban! Keresd meg a kommentár alapjául szolgáló hírt! Hasonlítsd össze a két írást, foglald össze tartalmukat néhány mondatban. B) Fogalmazz meg hírt a diákélet aktuális eseményeiről vagy saját életedből, és írj hozzá kommentárt vagy jegyzetet! Mit gondolsz, milyen eltérő vélemények lehetnek a tiéden kívül? Kérdezz meg legalább három embert! Írásod elején okvetlenül legyen hírfej is! C) Gyűjts glosszákat különböző napilapokból (azonos témában is találhatsz) és hasonlítsd össze őket!


M Ű F A J O K ,

S Z Í N E S

Í R Á S O K

4. Írjunk napilapot! A) Válasszatok ki egy sokak által látott tévéműsort, és írjatok róla kritikát! B) Ötletbörzével gyűjtsetek glosszatémákat, és válasszátok ki a megírásukra alkalmas személyt! C) Készítsetek érdekes műsorokból műsorajánlást az osztályújságba! D) Írjatok vitacikket a következő témák egyikéről! (1) A terrorizmusnak nem lehet jövője (2) Az iskolában van helye a demokráciának (3) A magyar közoktatás megfelel a kor követelményeinek (4) Száz éve jobb volt iskolásnak lenni (5) Gyorséttermekre szükség van (6) A szülőket is nevelni kellene

41

42


•

9 .

É V F O L Y A M


M Ű F A J O K ,

S Z Í N E S

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ ÓRÁRA IS KELL HOZNI PÁRONKÉNT EGY FRISS NAPILAPOT!

Í R Á S O K

43

5. Á T M E N E T I M Ű F A J O K : A R I P O R T É S A Z I N T E R J Ú 1. A riporter személyisége „A puszta tény csak iránytűje a riporternek. Utazásában látcsőre is szüksége van, és ez a logikus fantázia.” (Egon Erwin Kisch) a) A jó riporter milyen személyiségvonásaira hívja fel a figyelmet az idézet?

b) Van-e kedvenc riportered? Miért kedveled?

2. A riport és az interjú A) Olvassátok végig az alábbi két táblázatot, majd keressetek az általatok vizsgált napilapban példát riportra és interjúra! Párokban dolgozzatok! A RIPORT VÁ LTOZ ATA I

JELLEM ZŐ SAJÁTOS SÁGAI

SZERKESZTÉSI SZEMPONTJAI

• oknyomozó riport: jelenségek, történések hátterét világítja meg • portrériport: személyiségek életútját, cselekedeteinek indítékát mutatja be

• személyes jelenlét, élmények, helyszíni tapasztalatok • eleven stílus, új nézőpont és összefüggések • nem pótolja a hírt, csak más megvilágításba helyezi

• időrend vagy térbeliség • az ismerttől halad a nehezen érthető felé • fontossági vagy értéksorrend szerint halad • van benne párbeszéd, környezetfestés, olykor feszültségkeltés, fordulat

Á T M E N E T I M Ű F A J O K : A R I P O R T É S A Z I N T E R J Ú Á T M E N E T I M Ű F A J O K : A R I P O R T É S A Z I N T E R J Ú

AZ INTERJÚ VÁ LTOZ ATA I

JELLEM ZŐ SAJÁTOS SÁGAI

SZERKESZTÉSI SZEMPONTJAI

• beszélgetés • leleplező interjú • körinterjú (ugyanarra a kérdésre többen válaszolnak) • kollektív interjú (több kérdező van) • villáminterjú (rövid, lényegre törő) • kerekasztal-beszélgetés (ugyanazzal a témával kapcsolatban meghívott interjúalanyok)

• témája közérdekű • lényege a személyes beszélgetés • az információ és a személyes vélemény elemei keveredhetnek benne

• mindig párbeszéd, de a kérdező és a válaszadó nem cserél szerepet • a hosszabb interjú szövegét az interjúalany nyomtatás előtt javíthatja

A talált riport vagy interjú a) címe: b) műfaji besorolása:

c) a műfaji besorolás indoklása:

d) Mivel hívta fel a figyelmet, az érdeklődést a riportalanyára?

45 45

46

46



e) Mi volt érdekes az olvasott riportban / interjúban?

B) Olvassátok el az alábbi interjút, és foglaljátok össze, milyen eszközökkel igyekezett elérni az újságíró, hogy az olvasók figyeljenek a beszélgetésre!

MCCARTNEY, A MESEMONDÓ Exkluzív interjút adott lapunknak Paul McCartney, amelyben mesélt könyvéről, és üzent magyar rajongóinak Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy csöndes, pestszentlőrinci otthonában egy péntek délutánon megcsördült a telefon, és Sir Paul McCartney volt a vonal végén, bizony kinevettem volna. Nos, ma már én ámítom el a környezetemben élőket ezzel a történettel. Ugyanis egy péntek délutánon valóban megcsördült a telefonom, és valóban a rendkívül kedves és közvetlen zenész szólt bele a kagylóba. – Sir Paul McCartney mesekönyvéből bizonyára önök is olvastak részleteket gyermeküknek, unokájuknak a Meglepetés hasábjairól. Nem teszi ezt másképp Sir Paul sem, aki szintén mondott mesét a gyerekeinek. De hogyan született meg az ötlet, hogy papírra vesse a történeteket? – Eredetileg egy rajzfilm-forgatókönyvet írtam – kezdi Sir Paul –, és egyetlenegy példány volt a meséből. Ezt azonban elolvasta egy gyermekkönyvkiadó, és úgy gondolta, érdemes lenne könyvben megjelentetni a történetet. – Lesz még belőle rajzfilm? – Talán, valamikor jövőre. – Ön fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek olvassanak a szüleik? – Úgy gondolom, a szülőknek mindenképp kell időt szánniuk arra, hogy olvassanak meséket a gyerekeiknek. Ezek fantasztikusan szép emlékek lesznek, ha majd felnőnek. Én magam is olvasok a gyerekeimnek. – És önnek vannak ilyen emlékei?

Á T M E N E T I M Ű F A J O K : A R I P O R T É S A Z I N T E R J Ú Á T M E N E T I M Ű F A J O K : A R I P O R T É S A Z I N T E R J Ú

47 47

– Bizonyára még nagyon pici gyermek lehettem, amikor a szüleim meséltek nekem, és ezért sajnos nem emlékszem rá. – Melyik részt tartja a legizgalmasabbnak „A felhők fölött” című könyvben? – A menekülést a börtönből – úgy gondolom, az igazán izgalmas a gyerekeknek is. – A könyvben ír a környezet- és állatvédelemről is. Ön szerint mi ezzel kapcsolatban a legnagyobb probléma? – Az emberek, akik nem figyelnek eléggé a környezetükre és az ott élő állatokra. Ezért is gondolom, hogy nekünk tanítanunk kell – ha egy könyv segítségével is – a fiatalabb generációt. – Úgy gondolja, hogy azok a gyerekek, akik elolvasták a könyvet, másként látják a környezetvédelem problémáit? – Nagyon remélem, hogy így van. Egy ilyen mesét megírni két szempontból is remek dolog: egyrészt fantasztikus kaland, másrészt lehetőséget ad, hogy üzenjünk az olvasóknak. A könyvemben történnek rossz dolgok is, például meghal a főhős édesanyja, amikor kipusztítják az erdő fáit. Remélem, hogy a felnövekvő generáció már tudja, hogy ha valamit építeni akarsz, akkor is oda kell figyelned a környezetedre. – Kedvet kapott-e arra, hogy újabb könyvet írjon? – Igen, talán valamikor erre is sor kerül, de most lefoglal a zenei életem. Készülök egy új albumra új dalokkal, és szeretnék az év végén egy klasszikus lemezt is elkészíteni. Most éppen Londonba tartok, hogy a Tower kápolnájában felvegyük az orgonaszólómat. Remélem, nem járok úgy, mint szegény Boleyn Anna, és a fejemmel a nyakamon engednek ki. Ami pedig a könyvírást illeti, most újranyomják „A felhők fölött” című könyvet, és szeretnék egy új történetet írni, ugyanezekkel a szereplőkkel, kisebb gyerekeknek. Az első mesét ugyanis a hét év alatti picik talán nem értik, viszont a képeket nagyon szeretik. Ennek tudatában szeretném elkészíteni a második könyvet. – Feleségével, Heatherrel több környezetvédelmi programot is támogatnak. Mit gondol, mire képesek együtt? – Szeretnénk mindazt elérni, ami csak elérhető. Hiszek abban, hogy egyre több ember figyel oda a környezetére. Éppen ezért írtam ezt a könyvet is. Össze kell fognunk, mert együtt bármire képesek vagyunk. Csodálom a természetet, a növényeket, az állatokat. Amikor gyerek voltam, mindig egy madarakról szóló könyvet cipeltem magammal, és ma is van két madaram, akik persze mindig összekoszolják az ablakot. Mindig szem előtt tartom, hogy ezek a lények tőlünk függenek, és nem csalódhatnak bennünk. – Mit üzen most a magyar rajongóknak? – Szeretném megköszönni, hogy ott voltak a koncertemen. Remélem, élvezték a zenét, amit csináltam és amit csinálok. (Ványik Dóra írása. Meglepetés, 2006. június 15., 10-11. oldal)

48 48



•

• 9 .

9 .

É V F O L Y A M

É V F O L Y A M

3. Újságírás – haladó fokon Válasszatok az alábbi házi feladat-témák közül! Utána olvassatok fel és beszéljetek meg néhányat a most elkészülő munkáitokból! A szerkesztőbizottság tegyen javaslatot a lap szerkezetére és tartalmára! Rovatonként alakuljanak munkacsoportok, és még egyszer olvassátok át a kiválasztott kész írásokat! A) Készíts villáminterjút egy iskolai aktualitásról valakivel az iskolából (tanárral, diákkal, igazgatóval, szülővel, technikai dolgozóval stb.), és írd meg szó szerinti riportként! B) Interjúvold meg iskolád új tanárait a készülő újság számára! C) Keress a diákok között egy érdekes személyiséget, és készíts vele interjút! D) Rajzolj családi vagy iskolai képregényt! E) Válassz ki egy népszerű, sokak által kedvelt slágerszöveget, és készítsetek róla körinterjút „Ami a dal mögött van” címmel! F) Tegyük fel, hogy üzenetet küldhettek 50-100 évvel későbbi diákoknak. Te milyen üzenetet zárnál palackba? G) Írj riportot egy iskolai eseményről, rendezvényről vagy egy hétköznapi problémáról!

Á T M E N E T I

M Ű F A J O K :

A

R I P O R T

É S

A Z

I N T E R J Ú

49

50


•

9 .

É V F O L Y A M

4. Mire figyeljen az újságíró? Olvasd el az alábbi tanácsokat, utána értékeld, mennyire tartod fontosnak az egyes gondolatokat!

HÉTPARANCSOLAT KEZDŐ RIPORTEREKNEK Legelőször is: időben tájékoztassuk a kiszemelt áldozatunkat arról, hogy mikor és miről akarunk vele diskurálni. Alkalmat és időt kell neki adni a felkészülésre. Nem mindenki tud igazán eredetien rögtönözni, a rögtönzés olykor rontja a tartalmi igényességet. Másodszor: mi is készüljünk fel a beszélgetésre. Ne csak a kérdéseket fogalmazzuk meg, hanem a témával kapcsolatban tájékozódjunk. Ha mi hülyék vagyunk a témához, akkor nem tudjuk irányítani a beszélgetést, az némaságba fulladhat. Harmadszor: egy riport nem mindig kérdés–felelet játék. Lehet beszélgetés is, melyben vélemények követik egymást. Vigyáznunk kell arra, hogy nehogy túlkiabáljuk a partnerünket, mert elveszíti az írás a riportjelleget, vitává válik, vagy azt sem lehet tudni, hogy ki a riporter. Negyedszer: a riporternek minden esetben határozott fellépésűnek kell lennie, hiszen sokak meg nem válaszolt kérdéseire keresi a választ. A riportalany nem mindig a tudományok doktora, lehet, hogy a beszélgetés helyes vágányát segíteni kell. De vigyázni kell arra, hogy ne fojtsuk belé a szót, ne akarjuk azt elmondatni vele, amit mi akarunk hallani. Ötödször: keltsünk rokonszenvet a riportalanyban, hogy megnyíljon. Érezze, hogy mi őszintén érdeklődünk, nem csak kötelességszerűen kérdezgetünk.

Á T M E N E T I

M Ű F A J O K :

A

R I P O R T

É S

A Z

I N T E R J Ú

Hatodszor: sokszor szükség van arra, hogy színessé, érdekessé tegyük a riportot, ezért a riporter legfontosabb tulajdonsága a leleményesség. Váratlan fordulatokkal, meglepő, de nem bántó kérdésekkel még a legszürkébb témát is feldobhatjuk. Végül, de nem utolsó sorban: tudjunk gyorsan jegyzetelni, vagy legyen magnónk, diktafonunk. (D. Krisztina) Értékelőlap (Karikázd be, szerinted mennyire fontosak az egyes gondolatok!) nem fontos

kicsit fontos

közepesen fontos

lényeges

nagyon fontos

Első tanács:

1

2

3

4

5

Második tanács:

1

2

3

4

5

Harmadik tanács:

1

2

3

4

5

Negyedik tanács:

1

2

3

4

5

Ötödik tanács:

1

2

3

4

5

Hatodik tanács:

1

2

3

4

5

Hetedik tanács:

1

2

3

4

5

5. Újságszerkesztés Olvassátok fel a házi feladatként írt újságcikket! Tartsatok szerkesztőbizottsági ülést, és gépeljétek be számítógépbe a cikkeket! Alakítsatok a rovatoknak megfelelő munkacsoportokat a szerkesztőbizottság javaslatai alapján, amelyek még egyszer megnézik és rangsorolják a közlésre érdemes írásokat. Minden munkacsoportban válasszatok informatikai felelőst, aki begépeli a cikkeket a számítógépbe, nyelvi lektort és korrektort. A megszerkesztett lap végső nyelvi ellenőrzését magyartanárotok végzi.

51

FÜGGELÉK

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

Recommend Documents