SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

B E I L L E S Z K E D É S É S K Í V Ü L M A R A D Á S

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztő Bánki István

TARTALOM

BEILLESZKEDÉS ÉS KÍVÜLMARADÁS

5

C S O P O R T, K Ö Z Ö S S É G, T Á R S A S Á G, T Á R S A DA LO M

13

A C S AVA R G Ó S Ü N E S E T E

33

KÜLÖNBSÉG, MÁSSÁG, ELŐÍTÉLET

52

TÁ R S A DA LO M , E T N I K U M , TO L ER A N C I A

87

PROJEK TMUNK A ÉS SZÖVEGÉRTÉSI FEL MÉRŐ

1. C S O P O R T, KÖZÖSSÉG , TÁ R SA SÁG , TÁ R SA DA LO M 1. Egyén és közösség Olvasd el magadban az alábbi gondolatmenetet, és gondolkozz el, mit értesz belőle, mit nem, mivel értesz egyet, és mivel nem? Mit erősítenek meg a tapasztalataid, mit cáfolnak? Nem kell folyamatos szöveget írnod, csak jegyezd fel gondolataidat!

HÉTKÖZNAPI TAPASZTAL ATOK ÉS A TUDOMÁNY Az emberrel foglalkozó tudományok felfogása szerint az ember alapvetően társas lény. (Ilyen tudományok például az emberi lélekkel foglalkozó pszichológia, az emberi társadalommal foglalkozó szociológia, az emberek szokásaival foglalkozó kulturális antropológia, és így tovább.) Nyilván magad is tapasztaltad már, hogy az emberek különböző méretű csoportokba, közösségekbe rendeződnek. Élete során mindenki kapcsolatba kerül jó néhány ilyen csoporttal, közösséggel. Minden esetben kérdés azonban, hogyan fog az egyes ember, az egyén viselkedni a közösséggel, a csoporttal szemben, illetve hogyan fogadja őt, milyen magatartást alakít ki vele szemben a csoport, a közösség. Ha az egyén része akar lenni a közösségnek, és a közösség be is fogadja őt, ha be tudja fogadni őt, beilleszkedésről beszélünk. A legtökéletesebb beilleszkedés az, ha ki-ki megtalálja az egyes közösségekben a neki leginkább megfelelő helyet. Ez viszont korántsem egyszerű dolog (nem is mindig sikerül), és a beilleszkedés igen gyakran súrlódásokkal, összeütközésekkel, konfliktusokkal jár. Más a helyzet, ha a közösség elutasítja a körébe érkező egyént, vagy fordítva, az egyén nem akar vagy nem tud beilleszkedni. Ebben az esetben lényegében kívül marad a közösségen akkor is, ha egyébként valamilyen okból kénytelen a körében mozogni, élni. Természetesen az ilyen kívülmaradás is igen gyakran válik konfliktusok forrásává. Nem ritkán összetűzés támad akkor, amikor a közösség tudtára adja valamilyen formában a körébe érkező vagy tartozó személynek, hogy nem kívánja befogadni vagy kirekeszti a köréből. Ám az sem ritka, hogy éppen fordítva, a közösség nehezményezi (a közösség hangadói teszik szóvá) valakinek a kívülmaradását, kívülállását. A következő fejezetben, néhány órán azzal foglalkozunk majd, hogyan jelenik meg a beilleszkedés és kívülmaradás kérdése irodalmi művekben, filmekben, azaz mit mondanak ezek az alkotások nekünk, befogadóknak. Ezeket a művekből nyert tapasztalatokat azzal is összevethetjük, hogy milyen tapasztalataink voltak a saját életünkben. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, alapfeltétel a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmaink tisztázása, árnyalása – ez a célja első feladatsorunknak. FELJEGYZÉSEIM, MEGFIGYELÉSEIM, GONDOLATAIM:

6

S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S

„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

2. Fogalmi háló Sokszor nehéz megfogalmazni, mi a különbség a hasonló jelentésű, rokon értelmű szavak, kifejezések jelentésében. Ilyen esetben sokat segít, ha más szavakkal írjuk körül a szó, fogalom vagy kifejezés jelentését, illetve ha megvizsgáljuk, mely kifejezések, szavak kapcsolhatók hozzá (vagy melyek ellentétesek vele). Ezáltal úgynevezett fogalmi hálót vonunk köré. Ezzel kézzelfoghatóbbá tesszük, melyek az azonos, és melyek az eltérő elemek, árnyalatok a szavak, kifejezések jelentésében. AZ ALÁBBI FOGALMAKKAL / KIFEJEZÉSEKKEL DOLGOZTOK, KÉT CSOPORTBAN: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

nem csak emberekből állhat közös cél iskola szórakozás munkahely közvélemény összetartozás kikapcsolódás játék állampolgár család ország sportegyesület osztály baráti kör nemzet haza gyakran alkalmi összetételű anyanyelv

C S O P O R T ,

K Ö Z Ö S S É G ,

T Á R S A S Á G ,

T Á R S A D A L O M

A) Rendezd el a felsorolt fogalmakat / kifejezéseket a táblázatba! Egy-egy fogalom / kifejezés több helyre is kerülhet.

CSOPORT

KÖZÖSSÉG

TÁ R S A S ÁG

TÁ R S A DA LOM

...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ......................................

...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ......................................

...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ......................................

...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ......................................

B) Képzeld el, hogyan ábrázolhatók a most átgondolt fogalmak / kifejezések egymás közötti kapcsolatai, viszonyai. Készítsd el a hálóábrát: írd a megfelelő szavakat a pontok mellé!

csoport

7

8


„ A ”

közösség

társadalom

társaság

•

9 .

É V F O L Y A M

C S O P O R T ,


T Á R S A S Á G ,


3. Összetételek, szószerkezetek Tovább árnyalja egy-egy szó, fogalom jelentését, ha összegyűjtjük, milyen más szavakkal alkothat szóösszetételt, szószerkezetet. Ha megvizsgáljuk az összetételeket, a szószerkezeteket, és ábrázoljuk összefüggéseiket, megint csak képet kaphatunk arról, hol tér el, és mely ponton érintkezik a szavak jelentése, és hol vannak átfedések. Gyűjts összetételeket, szószerkezeteket a 2. feladat táblázatának fejlécében található négy szóval! Írd az összetételek, szószerkezetek másik tagját a négy kifejezés melletti oszlopokba, és kösd össze őket a párjukkal! Ha egy szó a négy közül többel is szerepelhet összetételben vagy szószerkezetben, kösd össze a másikkal / a többivel is!

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

-csoport-

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

-közösség-

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

9

10


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

- társaság -

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

- társadalom -

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

........................................................

4. Új tagok Gondoljátok végig, milyen tényezők határozzák meg az új tag beilleszkedését az alább felsorolt szituációkban! Milyen típusú összeütközések, konfliktusok várhatóak az egyes szituációkban, és mi lehet ezek kimenetele? a) Írjatok erre a témára egy történetet! b) Játsszátok el a történet egy epizódját, mozzanatát (például, amikor az új tag megjelenik a közösségben, amikor valamilyen konfliktus kialakul, vagy amikor befogadja / elutasítja őt a közösség valamilyen módon)! c) Keressetek irodalmi, filmes párhuzamot, a tiétekhez hasonló történetet! Mutassatok rá a hasonlóságokra és a különbségekre a szituációk, illetve a filmbeli, regénybeli történetek között!

C S O P O R T ,


T Á R S A S Á G ,

A SZITUÁCIÓK: (1) Vidéki tanuló érkezik évközben a kollégiumba (2) Új gyerek, jó tanuló kerül az osztályba (3) Új gyerek, rossz tanuló kerül az osztályba (4) Új játékost igazol a csapat (5) Új vezetőt neveznek ki egy munkahelyen a munkacsoport élére (6) Új fodrásztanuló érkezik a fodrászatba FELJEGYZÉSEK:


11

12


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

5. A csoportok önértékelése Szóban értékeljétek a csoporton belül a végzett munkát, annak sikerét és a csoporttagok szerepvállalását! 6. Szövegértési felmérő Olvassátok el a tanár által kiosztott szöveget, majd töltsétek ki a szövegértési felmérőt!

2. A CSAVARGÓ SÜN ESETE 1. Emberi állatok Nézd meg a képeket! Bizonyára számos meseszereplőt felismersz közülük. Próbáld meg kitalálni, melyik állat mit gondolhat, mit érezhet! Próbáld azt is megfogalmazni, mitől emberiek!

14


„ A ”

FELJEGYZÉSEIM, MEGFIGYELÉSEIM, GONDOLATAIM:

•

9 .

É V F O L Y A M

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

2. Állatok mint mesehősök Felsorolunk néhány, állatmesékben gyakori állatszereplőt. Írd melléjük, milyen tulajdonságokat testesítenek meg általában, és ha tudsz, írj példát olyan mesére, amelyben ez a tulajdonsága meg is jelenik. Egy-egy állat nem csak egy tulajdonsággal szokott szerepelni az állatmesékben, sokszor különböző történetekben különböző vonásokkal bukkan fel. Amelyik állatnak több, különböző mesei tulajdonságát, szerepét ismered, ahhoz írd oda mindet, ahol tudod, példákkal. Á L L AT RÓKA

BAGOLY

FARKAS

OROSZLÁN

NYÚL

TUL AJDONSÁG

M E S E, A M ELY B EN SZEREPEL

15

16


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

3. Egy huszadik századi állatmese Olvassátok el az alábbi történetet, majd fogalmazzátok meg hogyan hatott, mit gondoltok róla első olvasás után!

HAJNÓCZY PÉTER: MUNKATERÁPIA A csavargó sün valahogy mindenkinek a begyében volt. Az erdő szorgalmas lakói azon voltak, hogy vigyék valamire az életben, dolgoztak látástól vakulásig, este holtfáradtan elaludtak a televízió előtt, vasárnap délután pedig meglátogatták a rokonokat. – Micsoda cuki harisnya! – mondta a róka felesége a farkas feleségének, és hangosan összecsapta a kezét. – Mondd, drágám, csomagból vetted? A róka tervrajzokat mutogatott a farkasnak; hétvégi lyuk építésébe fogott az erdőszélen, három vészkijárattal. – Valódi föld – magyarázta a róka. – És micsoda szűk, alacsony folyosók! Valóságos labirintus! A farkas új barlangot épített, a bagoly részletre jégszekrényt vásárolt, hogy legyen hol tartania a szemüvegét, de nem akart lemaradni a mókus, a vaddisznó, a sas és a kakukk sem. Mindenki igyekezett. Hajnalban fáradtan, kialvatlanul, tántorogva indultak dolgozni. A róka felesége fekete csipkebugyiért nyaggatta a férjét, a farkasé fülbevalót akart, a teknős motorbiciklire kuporgatott. – De mi a fenét csinál a sün? – kérdezte a kakukk. – Míg mások verejtékeznek, őkelme az árnyékban döglik, és horkol! – Talán nyert a lottón – kockáztatta meg a borz –, a takarékban tartja a pénzt, és a kamatokból él. A vaddisznó, akit nemrég neveztek ki a takarékpénztár igazgatójának, utánanézett a dolognak, és kiderült, hogy a sünnek egyetlen fillérje sincs a takarékban. – Talán elásta a pénzét... – mondta a mókus. – Vannak efféle régimódi alakok... manapság minden megtörténhet... Megpróbálták a sünből kihúzni az igazságot, de nem jutottak semmire: a sün csak bárgyún vigyorgott, és a fejét rázta. – Ugyan, szegény vagyok én... csak egészséget adjon a jóisten... Végül a róka vágta ketté a gordiuszi csomót. – Még hogy elásott pénz! – legyintett. – Nevetséges! Ha valakinek pénze van, az tisztességes lakást épít magának, nem pedig rothadt falevélen alszik! De ha nem akar házat építeni, rá se hederít, hogy a felesége tavalyelőtti ruhákban jár, és még televíziója sincs, akkor mit akar? Dolgozni csak annyit dolgozik, hogy éhen ne dögöljön, zsebre dugott kézzel mászkál, fütyürészik... mi rejlik emögött? – Megmételyezi az ifjúságot – jelentette ki a bagoly. – Mi lenne a társadalommal, ha mások is követnék a példáját? Börtönbe vele, míg nem késő! A róka elvetette a bagoly javaslatát. – Csavargásért és közveszélyes munkakerülésért ugyan vádat lehetne emelni ellene – csóválta a fejét –, de minek fölöslegesen izgatni a kedélyeket? Nem bűnöző az a szerencsétlen sün. Egyszerűen beteg, túl érzékeny, neurotikus alkat. Gyógykezelésre, gondozásra szorul... A bagoly dühösen levette az orráról a szemüveget és behajította a jégszekrénybe. Micsoda puhány nemzedék! Az ő idejében nem teketóriáztak az efféle huligánokkal. Még hogy gyógykezelés! A kórházban csak pusztítja az ételt, gondolkozik... A sünt végül is két ápoló behajította egy mentőkocsiba, és az elmegyógyintézetbe szállították. A teknősbéka volt a főorvos, aki megállapította, hogy a beteg skizofréniában szenved, állapota súlyos, egyelőre altatni, nyugtatni kell.

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

– De sose lehet tudni – tette hozzá –, remény, az mindig van. Később munkaterápiára fogjuk: majd hangyatojást válogat nekem ebédre. 4. Szó és jelentés Sokat segít a szavak jelentésének megértésében, ha keresünk hozzájuk egy-egy rokon értelmű kifejezést, vagy megpróbáljuk körülírni őket. Írj rokon értelmű kifejezést vagy meghatározást a táblázatban szereplő szavak, kifejezések mellé! SZÓ, K IFEJE ZÉS (A NOVELL Á BÓL) A BEGYÉBEN VAN (VALAKINEK)

VIGYÉK VALAMIRE AZ ÉLETBEN

LÁTÁSTÓL VAKULÁSIG

CUKI (TÁRGY)

LABIRINTUS

JÉGSZEKRÉNY

VEREJTÉKEZIK

NEM TEKETÓRIÁZIK

A TAKARÉKBAN TARTJA

PUSZTÍTJA AZ ÉTELT

KUPORGAT

ROKON ÉRTEL MŰ KIFEJEZÉS, MEG H ATÁ ROZ Á S

17

18


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

5. Szövegmagyarázat (házi feladat) A történetben vannak olyan szavak, gondolati egységek, amelyeknek a megértése nem csak a szavak jelentésének ismeretét igényli, hanem annál valamivel többet. Az ilyen részeket, szavakat általában jegyzetekkel szokták ellátni, hogy minden olvasó számára világosak legyenek, és így teljesebben, jobban értsék az egész szöveget. Keresd meg, melyik magyarázat a novella melyik szavához tartozik! Írd a magyarázat után a pontok fölé helyére a szót, amelyhez tartozik, és írd is be a szövegbe a szó mellé a magyarázat sorszámát! (1) Régebben (pl. a novella megírásának idején) gyógykezelésként, gyógyítás céljából állapotuknak megfelelő, könnyebb, rendszeres munkát végeztettek a gyógyító intézményekben elhelyezett betegekkel.

(2) 1945 és 1956 után is igen sok magyar menekült külföldre, a nyugati országokba (Nyugat-Európába és Amerikába). A Nyugaton élő magyarok gyakran küldtek csomagokat otthonmaradt rokonaiknak, elsősorban olyan dolgokat, amelyeket Magyarországon, az akkori szocialista országban nem lehetett megvásárolni, például jobb ruhákat, nejlonharisnyát, farmernadrágot. Nemritkán megesett az is, hogy a megajándékozottak eladták a kapott holmit.

(3) A hagyomány szerint egy ókori görög város, Gordion (latinosan: Gordium) első királya, Gordiosz szerencsét hozó kocsijának kötelén egy kibogozhatatlan csomó volt, amelyet még a király kötött rá. Ezt a csomót, ahelyett hogy a kioldásával próbálkozott volna, Nagy Sándor, a világhódító uralkodó kardjának egyetlen csapásával kettéhasította. (Így oldotta meg mindenki számára váratlanul a lehetetlennek tűnő feladatot.)

(4) A szó eredeti jelentése: megmérgezi, de használjuk abban az értelemben is, hogy megrontja, elrontja pl. valakinek a nevelését, magaviseletét, helyes világfelfogását. (Gyakran azzal, hogy rossz példát mutat.)

(5) Régebben, a novella megírásának idején (a szocializmusban) létező jogi meghatározás. Eszerint aki nem akar dolgozni, munkakerülő, és kárt okoz a társadalomnak, ezért meg lehet büntetni, akár börtönbe is lehet zárni.

(6) Idegen eredetű szakszó: érzelmileg kiegyensúlyozatlan, kedélyhullámzásra hajlamos, idegileg gyenge ember, súlyosabb esetben idegbajos.

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

(7) Angol eredetű szó: olyan fiatal, aki nem tartja be az együttélés szabályait, semmibe veszi a társadalmi rendet, viselkedésével botrányt kelt. Gyakran dologtalan, munkakerülő, garázda értelemben is használták, illetve használják.

(8) Pszichiátriai betegség, amelynek fő tünete a valósággal való kapcsolat megszakadása.

6. A mű és kora Minden mű kötődik a saját korához. Az idő eltelik, és a későbbi olvasók már mást látnak maguk körül. A különbségek felfedezése, a korszak megismerése megint csak hozzásegít mindenkit a mű teljesebb megértéséhez, érdekesebbé teszi számára az olvasást. A novellában számos apróság, mozzanat idézi a megírásának a korát, az 1970-es éveket. Te ezekre már természetesen nem emlékezhetsz, de esetleg felfigyelhetsz rájuk, mert mai világunkban már szokatlan jelenségek, ma már máshogyan mennek a dolgok, más dolgok váltak fontossá, értékessé. Dolgozz a portfoliódba! a) Keress ilyen, a 70-es évekre utaló mozzanatokat a novellában! Szüleid, nagyszüleid sokat segíthetnek ebben – fordulj hozzájuk, kérdezgesd őket, hogyan éltek, mi volt fontos számukra ebben az időszakban (az 1970-es években). Segítségképpen ajánlunk néhány kérdést, témát: (1) Milyen ruhákat viseltek, hol vásároltak? (2) Mit lehetett kapni a boltokban, üzletekben? (3) Milyen műsor ment a televízióban, hány csatorna volt, és azok milyenek voltak? (4) Mivel töltötték a szabad idejüket? (5) Kiknek volt akkoriban hétvégi háza? Mekkora érték volt, és hogyan építették? (6) Milyen járműre vágytak a fiatalok, amelyet elérhetőnek is éreztek? (7) Mennyit, milyen körülmények között dolgoztak? Mit jelentett a „másodállás” kifejezés?

b) A képek az 1960-as évek végéről, az 1970-es évek elejéről származnak. Írd melléjük, melyik mit ábrázol, illetve mit juttat eszedbe! A megoldáshoz kérd szüleid, nagyszüleid segítségét!

19

20


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

7. A mű és szerzője Olvasd el az alábbi rövid életrajzot Hajnóczy Péterről, és nézd meg az arcképét. Az olvasás során aláhúzással emeld ki a fontos információkat, a leglényegesebb elemeket!

Hajnóczy Péter (1942–1981) édesanyja „megesett falusi lány” volt, aki gyermekét nem tudta eltartani. Későbbi nevelőszülei csecsemőkorában vették magukhoz, anyja beleegyezésével. (Nevelőanyjának egy korábbi betegségéből kifolyólag nem születhetett saját gyermeke.) Nevelőapja a két háború között alacsony sorból emelkedett jogászi végzettsége révén a jobb módú társadalmi rétegbe. 1945 után elvesztette megélhetését, és az ötvenes években segédmunkásként dolgozott. A fiú eleinte jó tanuló volt, sikeresen sportolt (úszott). Elbizonytalanította, megzavarta 1956 után az uszodai, sportoló közösség felbomlása. Tovább rontotta a helyzetet, amikor kamaszkori kimaradozásai, romló tanulmányi eredménye, kudarcai nyomán nevelőszülei közölték vele az igazságot származásáról. Ezek után mindinkább „rendezetlen” életet élt, és egyre többet ivott. 1970-től jelentek meg írásai, majd 1975-ben első saját kötete. Ettől kezdve egyre jobban elhatalmasodó alkoholizmusa árnyékában írásaiból tartotta el magát. 8. Arcok, jellemek Képzeld el, hogy a novellában szereplő állatoknak emberi arca van. Milyen lehet az? Válassz ki közülük egyet, és rajzold le, vagy írd le részletesebben, milyennek képzeled! Dolgozz a munkafüzetbe vagy rajzlapra (illetve külön lapra)! Ha külön lapon dolgozol, munkád kerüljön be a portfolióba!

A KIVÁLASZTOTT ÁLLAT:

21

22


A R AJZ HELYE:

A FOGALMA Z ÁS HELYE: A KIVÁLASZTOTT ÁLLAT:

„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

23

24


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

Amikor mindenki elkészült az állat rajzával vagy leírásával, beszéljétek meg, melyik szereplőt milyennek képzeltétek, és miért ilyennek! Készítsetek jegyzeteket egymás beszámolói alapján!

Á L L AT

TUL AJDONSÁGOK, TETTEK S T B ., A M ELY EK A L A P J Á N EL K ÉP Z ELT E M

A S Z E M É LY, A Z A R C JELLEMZŐI, TUL AJDONSÁGAI

RÓKA

BAGOLY

KAKUKK

TEKNŐSBÉKA

SÜN

9. Élet, célok Keresd meg és írd ki azokat a mondatokat, amelyekkel – a sünt kivéve – az erdő lakóinak életét ábrázolja az elbeszélő. Utána írd a táblázatba, melyik állat mivel van elfoglalva, „mire hajt”. Végül az előzőek alapján jellemezd a céljaikat, életmódjukat! a) Mondatok, melyekkel az elbeszélő az erdő lakóinak életét ábrázolja:

A

b) Az állatok célja:

Á L L AT RÓKA

FARKAS

BAGOLY

TEKNŐSBÉKA

c) Mi jellemzi az állatok céljait, életmódját?

CÉL

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

25

26


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

10. Különbségek – vádak? Keresd meg azokat a mondatokat, részleteket, amelyekben az állatok kimondják, mi nem tetszik nekik a sünben, a sün viselkedésében! Utána fogalmazd meg saját szavaiddal, mi nem tetszik nekik! Mit nem szeretnek a sün viselkedésében az állatok (mondatok a novellából)?

Véleményem szerint a többi állatnak nem tetszik, hogy a sün…

11. Egy történet több szemszögből Egy-egy történetet, cselekedetet az érintettek különbözőképpen értékelnek, és sokszor másként látják benne a saját szerepüket, mint a kívülállók. Így van ez az irodalmi művek szereplőivel is. Az elbeszélő sokszor a tetteikkel, szavaikkal jellemzi őket. Jellemük megrajzolása, nézőpontjuk tisztázása a mű értelmezésének fontos része.

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

Írjátok meg a történetet a novellában szereplő állatok szemszögéből, mintha ők mesélnék el azt a megadott „címzettnek” (beszélgetőtársuknak, hallgatóságnak). Ügyeljetek arra, hogy az elbeszélés mind tartalmában, mind formájában feleljen meg az adott helyzetben elvárhatónak, szokásosnak! Mindenki egyet dolgozzon ki az alábbi lehetőségek közül.

ELBESZÉLŐK

–

CÍM ZE T TEK

A) a róka a farkasnak (a történetben a barátja) B) a róka egy másik erdőben lakó ismerősének C) a bagoly nyilatkozik egy korabeli lapnak az esetről D) a bagoly a családjának E) a teknősbéka a kórházi hivatalos jelentésben F) a teknősbéka baráti társaságban, más orvosok között G) a sün a családjának H) a sün panaszos beadványban a kórházat felügyelő Egészségügyi Minisztériumhoz

27

28


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

12. Szatíra és csattanó Az írók, költők alkotásaikkal ki akarnak fejezni abból valamit, amit maguk láttak, tapasztaltak. A negatív tapasztalatokat sokszor görbe tükörben, mulatságosan fogalmazzák meg. Olvasd el a szatíra műfaji meghatározását!

SZ ATÍR A Szatírának az olyan művészeti alkotásokat nevezzük, amelyeknek az a fő célja, hogy felhívják a figyelmet a társadalom visszásságaira, hibáira, illetve az emberek gyarlóságaira, emberi gyengeségeire. Ezt a szatíraírók úgy érik el, hogy a hibákat nevetségessé teszik, komikus helyzeteket teremtenek, sokszor eltúlozzák a dolgokat. Miközben a szatírát olvassuk, nézzük, humorosnak találjuk, de egyben el is kell gondolkodnunk azon, hogy amit bemutat, az úgy nincs rendben. Szatirikusnak azokat az alkotásokat tekintjük, amelyek a szatíra jellemzőit mutatják valamelyik műfajban; így beszélhetünk szatirikus novelláról, regényről stb.

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

a) A fenti meghatározásból kiindulva szedd pontokba, miért nevezhetjük szatirikusnak Hajnóczy Péter novelláját! Hajnóczy Péter állatmeséje (novellája) szatirikus, mert:

b) Olvasd el a csattanó meghatározását! Jelöld meg ennek a novellának a csattanóját! Milyen hatást tesz az olvasóra, mitől válik csattanóvá?

CSAT TANÓ A novellák, állatmesék végén általában úgynevezett csattanó van. A csattanón olyan végső fordulatot, „poént” értünk, amely lezárja a művet, és valamilyen újabb érzelmi, gondolati folyamatot indít el az olvasóban vagy hallgatóban. Ilyen hatás lehet, hogy meghökkenti, nevetésre fakasztja, megmosolyogtatja, elgondolkodtatja, vagy éppen némi keserűséget, rossz érzést hagy, kételyeket támaszt benne. A csattanó általában humoros, de lehet nem humoros, váratlanságával, megdöbbentő erejével ható csattanó is.

29

30


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

13. Cím, üzenet A novella áttekintése után foglald össze véleményedet a műről – néhány megadott szempont alapján! a) Mit gondolsz, miért a Munkaterápia címet adta a szerző a „mesének”? Milyen hatást kelt ez a megoldás?

b) Milyen más címet adhatott volna a műnek? Írj meg egy-két címváltozatot!

A

C S A V A R G Ó

S Ü N

E S E T E

c) Vannak állatmesék, amelyekben a szerző külön megfogalmazza, a mű végén kiemeli a tanulságot. Ennek a novellának talán nincs egyértelmű tanulsága, de biztosan hatott rád is, üzent valamit neked is. Írd le, mi jutott eszedbe a novelláról! Például melyik állattal rokonszenveztél, melyikkel nem? Miért? Szerinted hogyan jelenhetnek meg a novellabeli problémák napjainkban, akár a te életedben?

31

32


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

14. Kilépőkártya Mit tanultál az előző néhány órában? Mi a véleményed a novelláról? Miről kellene tovább gondolkozni? – Fogalmazd meg gondolataidat néhány mondatban! K IL ÉP ŐK Á R T YA

15. Kik vesznek körül? Mutass be egy közösséget, melynek tagja vagy! A közösség lehet a családod, baráti köröd, társaságod, sportegyesületed, valamilyen iskolai csoport stb. Dolgozz a portfoliódba! A bemutatáshoz felhasználhatsz képeket, leírhatsz hosszabb-rövidebb történeteket, készíthetsz névsort és jellemzést (esetleg képpel), illusztrált tablót, ábrát stb.

3. KÜLÖNBSÉG, MÁSSÁG, ELŐÍTÉLET

34


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

1. Szelíd motorosok A most következő órákon egy filmről, a Dennis Hopper1 rendezte Szelíd motorosok című 1969-ben készült amerikai filmről lesz szó. Aki tud már valamit erről a filmről, meséljen róla a többieknek! Előtte olvassátok el a következő összefoglalót, hogy mindenki számára érthetőek legyenek a megnézendő filmrészletek!

ÖSSZEFOGL ALÓ Két motoros elindul a nyugati partról keletre Amerikában. Idejük, benzinjük bőven van, ott állnak meg, ahol kedvük tartja, a híres new orleans-i2 karneválra készülnek. Szebbnél szebb tájakon haladnak, közben szól a zene. Útközben érdekes, különös emberekkel találkoznak. A legérdekesebb fickó mind közül csatlakozik is hozzájuk. New Orleans-ba azonban már csak ketten érkeznek meg, és végül őket is utoléri a sorsuk az országúton. A két motorost Peter Fonda3 és a rendező, Dennis Hopper alakítja. A hozzájuk csatlakozó harmadikat Jack Nicholson4 játssza. A film zenéje ugyanannyira híres, mint maga a film. A Steppenwolf zenéjéből a leghíresebb szám, a Born To Be Wild még ma is sűrűn forog a rádiókban. a) Ki látta már a filmet? b) Ki hallotta már a zenéjét? c) Ki hallott már a filmről? 2. Arcok, ruhák, mozdulatok A filmekben, ahogyan az életben is, sok mindent megértünk szavak nélkül. A szavakon kívül rengeteget elárulnak az emberek érzéseiről, gondolatairól, indulatairól az arckifejezésük, a mozdulataik, a hanghordozásuk. Még sokkal jobban figyelünk erre, ha nem halljuk vagy nem értjük a beszédüket. Így aztán ilyenkor is könnyen átlátjuk, mi történik, ki hogyan, milyen érzelmekkel vesz részt a történésekben. Nézzétek meg a film részletét az eredeti, angol hanggal! Ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

1 2 3 4

ejtsd kb.: denisz hápör ejtsd: nyú orlinsz ejtsd kb.: pítör fánda ejtsd: dzsek nikolszon

K Ü L Ö N B S É G ,

M Á S S Á G ,

A) Mi történhet a részletben? Foglald össze két-három mondatban!

FELJEGYZÉSEK:

E L Ő Í T É L E T

35

36


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

B) Mi jellemzi a szereplők beszédmódját, mozdulatait? Mit árulnak el gesztusaik, hanghordozásuk a gondolataikról, érzéseikről?

FELJEGYZÉSEK:


M Á S S Á G ,


C) Jellemezd a szereplők külsejét, öltözékét! Melyek a fő különbségek a kiskocsmába érkezők és a benn ülők ruházata, megjelenése között?

FELJEGYZÉSEK:

37

38


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

3. Ki mit mond? Szinkronizáljátok a filmrészletet! Találjatok ki szöveget az egyes szereplőknek, írjátok meg azt és vetítsétek le a saját szinkronhangotokkal a jelenetet! Gondoljatok arra, hogy nem azt kell eltalálni, mit mondanak a szereplők a filmben, hanem hogy mit mondhatnak egy-egy ilyen helyzetben!


M Á S S Á G ,


4. Mi fog történni? Az ivóban ülők viselkedése a belépőkkel szemben konfliktushelyzetet teremtett. Ezt a helyzetet a motorosok úgy oldották meg, hogy inkább kimentek a kocsmából. Korántsem bizonyos azonban, hogy egy konfliktus egy ilyen megoldással minden esetben le is zárul. Hogyan folytatnád a filmet? Mi fog történni szerinted? MIT GONDOLSZ, MI FOG TÖRTÉNNI?

MINEK AL APJÁN GONDOLOD?

MI TÖRTÉNT A FIL MBEN?

5. Mit gondolunk másokról? Képek és történetek alapján gondolkozzunk el azon, hogyan alkotunk ítéleteket más emberekről!

39

40


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

A) Figyeljétek meg az alábbi képet, és a látottak alapján jellemezzétek a képen látható alakokat!

B) Mit gondoltoksz arról a két emberről, akik az alábbi történetekben szerepelnek? „Egy kisfiú egyszer kitalálta magának azt, hogy valamennyi norvég óriás, mert egy norvég hőstörténetben egy norvég hős óriás termetéről olvasott valamikor, és éveken át még csak gondolni is félelemmel mert a norvégokra, míg végre találkozott egy eleven norvéggal, és akkor félelme elszállt.” „Volt olyan ember, aki élete során mindössze három angollal találkozott, és volt bátorsága ennek alapján kijelenteni, hogy az egész angol fajra azok a tulajdonságok jellemzők, melyeket ő ezen a három angolon megfigyelt.” (Gordon Allport nyomán)


M Á S S Á G ,


6. Másság és előítélet A filmben az emberek egyik csoportja azért érzett ellenszenvet mások – a motorosok – iránt, mert azok külsőre, megjelenésre, viselkedésre különböztek tőlük, és mert úgy érezték, nem akarnak beilleszkedni azok közé a keretek közé, amelyeket ők helyesnek tartanak. Olvasd el figyelmesen a másságról és előítéletről szóló szöveget, majd oldd meg az utána következő kérdéseket / feladatokat! Ehhez jó, ha tanulmányozod a részfeladatok után megadott meghatározásokat!

AZ ELŐÍTÉLETEK KIALAKULÁSÁRÓL (I) Mindannyian könnyebben fogadunk el olyan embereket, akikhez hasonlóak vagyunk, mint akiktől különbözünk. Általában könnyebb szót érteni egy azonos neművel, mint egy ellenkezővel. Többnyire könnyebb beszédbe elegyedni egy iskolatárssal, mint egy olyannal, akiről nem tudjuk, hová jár iskolába. Külföldön még akkor is könnyebb beszélgetést kezdeni egy magyarral, mint egy külföl-

41

42


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

divel, ha jól beszéljük az idegen ország nyelvét. Ezeket a tapasztalatainkat a pszichológia azzal magyarázza, hogy sokkal jobban félünk az idegen dolgoktól és emberektől, mint azoktól, amik vagy akik már valamennyire ismerősek. A tőlünk különböző embereket viszont eleve bizalmatlanabbul fogadjuk, még akkor is, ha nem támadólag lépnek föl. Azt is tapasztaljuk, hogy a megismerés során első félelemérzetünk csökken, majd megszűnik, hosszabb távon pedig éppúgy barátunk lehet egy más életkorú, érdeklődésű, nemzetiségű, vallású vagy bőrszínű ember, mint a hozzánk hasonló. (II) Első pillanatban ugyanis az előítéletek irányítanak bennünket. Azért nevezzük ezeket előítéletnek, mert még azelőtt fogalmazunk meg valamilyen ítéletet magunkban, mielőtt az illető embert vagy jelenséget valóban értenénk, ismernénk. Előítéleteink forrása nagyon sokszor az általánosítás – egy-egy emberről pl. azért alkotunk formálunk rossz véleményt, mert tudjuk, hogy egy csoporthoz tartozik, amelyről már rosszakat hallottunk, amelytől idegenkedünk. Vannak emberek, akik hiába ismerik meg közelebbről a másikat, megmaradnak előzetes feltételezéseik mellett, vagyis nem a valósághoz igazítják tudásukat, hanem véleményük szerint látják a valóságot. Ezeket az embereket nevezzük előítéletes embereknek. Akik nem elsősorban az előítéleteik szerint értékelnek másokat, azokban is léteznek előítéletek. Csakhogy azok képesek változtatni álláspontjukon, észrevenni egy másik ember valódi tulajdonságait, nem fogadják el minden kritika nélkül mások kész véleményét, hanem maguk próbálnak véleményt kialakítani a szemük, fülük, erkölcsi ítéletük segítségével. Ezeket az embereket nevezzük előítélet-mentes embereknek, ezt a gondolkodásmódot nevezzük előítélet-mentes gondolkodásnak. (III) Sok konfliktust szült már az emberiség történelmében, hogy az emberek bizonyos csoportjai idegenkedtek a tőlük eltérő, más emberektől. A fehér emberek féltek a feketéktől, az ázsiaiak a fehérektől. A katolikusok gyakran tekintették ellenségnek a protestánsokat, a keresztények a nem keresztényeket. Sok heteroszexuális ember fél a homoszexuálisoktól. Gyakori, hogy a különböző társadalmi csoportok is gyanakodva méregetik egymást: a falusiak nagyképűnek tartják a városiakat, a nagyvárosiak műveletlennek tartják a vidékieket, aki szegény, könnyen gondolja azt, hogy minden gazdag ember lopta a pénzét, aki pedig gazdag, könnyen képzeli azt, hogy minden szegény ember lusta. Ezek az ellenérzések gyakran vezetnek ellenségeskedéshez, sőt gyűlölethez. A másik ember és csoport megismerése azonban többnyire segít feloldani ezeket az indokolatlan előítéleteket és ellenségeskedéseket.

a) Keresd meg a szövegben az idézett kifejezéseket, és egészítsd ki az alábbi táblázatot! Válaszold meg az utána következő kérdést is! könnyebb: szót érteni

nehezebb


M Á S S Á G ,

könnyebb:

nehezebb:

könnyebb:

nehezebb:


beszédbe elegyedni

beszélgetést kezdeni

Melyik kötőszó mutatja meg mindegyik esetben, hogy összehasonlításról van szó?

A SZÖVEGKOHÉZIÓ Minden szövegben vannak olyan részletek, amelyek egymással a szövegen belül is szorosabban összetartoznak, egymással közvetlenül kapcsolatba lépnek – most ilyen kapcsolatokat kerestünk. Ezek a kapcsolatok egyszerre logikai és nyelvi kapcsolatok. A szöveg belső összefüggését szövegösszetartó erőnek vagy szövegkohéziónak nevezzük. b) „Fogd el” a szavakat a fogalmi hálóval! Írd a keretbe azt a szót a szövegből, amelyik beillik a körülötte állók közé! idegen szó tudomány

vizsgálat ............................

lélektan

viselkedés kutatás

művészet ellenvetés

idegen szó ............................

észrevétel

vélemény bírálat

összeütközés vita

háború ............................

ellenvetés

összecsapás nézeteltérés

43

44


„ A ”

pápa gyónás

•

9 .

É V F O L Y A M

anyanyelv vallás

............................ szentek

református ............................

keresztény Róma

tiltakozás reformáció

A FOGALMI HÁLÓ Minden szöveg megértéséhez elengedhetetlen a szavak jelentésének ismerete. Már korábban találkozhattál azzal a jelenséggel, hogy a szavak jelentését a hasonló, rokon jelentésű, illetve a hozzájuk kapcsolódó jelentésű más szavak segítségével lehet megragadni. Ezt a kapcsolatrendszert nevezzük a szavak fogalmi hálójának. c) Keresd meg és húzd alá a fenti szöveg I. egységében a felsorolt névmásokat! Írd melléjük azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyre utalnak, vagy amelyet helyettesítenek! Ügyelj rá, hogy pontosan azokat, és csak azokat a részleteket írd ki, amelyekre a névmások utalnak, vagy amelyeket helyettesítenek! NÉVMÁS

S Z Ö V E G R É S Z ( S Z Ó , S Z Ó K A P C S O L AT, M O N D AT S T B . )

OLYAN

AKKOR

EZEKET

(MÉG) AKKOR (IS)

AZT

„TARTALMAS” ÉS „TARTALMATL AN” SZ AVAK Szavaink egy része önmagában is azonosítható jelentéssel bír, ami körülírható. Az ilyen jelentést meg lehet jegyezni: „fel lehet venni a szótárba”. Ilyenek voltak például az előző feladatban szereplő szavak: pápa, gyónás, vallás, keresztény, Róma, szentek. Ezeket a szavakat szokták tartalmas szavaknak is nevezni, mert a SZÖVEGBŐL, A SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉSBŐL KIEMELVE, ILLETVE ABBA MÉG NEM BEHELYEZVE IS EGYÉRTELMŰEN FELIDÉZNEK VALAMILYEN JELENTÉST. Ebből a szempontból tartalmas szavak főleg az igék, a főnevek, a melléknevek.


M Á S S Á G ,


Szavaink egy másik részének viszont NINCS ÖNÁLLÓAN IS ELKÉPZELHETŐ, MEGFOGHATÓ, HALLHATÓ JELENTÉSE, ÖNÁLLÓ TARTALMA . Az ilyen szavaknak is van jelentése, de az igéktől, főnevektől, melléknevektől eltérően teljes tartalmat csak szövegösszefüggésben nyernek. Ebből a szempontból nevezhetjük őket tartalmatlan szavaknak. A tartalmatlan szavak közé tartoznak például a névmások és a kötőszók. PÉLDÁK: „tartalmas”

„tartalmatlan”

telefon

ott

nap

mikor ? (Szövegben például: este nyolc után)

mosoly ☺

de

? (Szövegben például: az asztal mögött.) ? (Szövegben például: az első állítással ellentétben)

Az úgynevezett tartalmatlan szavak is éppoly fontos szerepet játszanak azonban a beszédben, mint a tartalmas szavak. Képesek helyettesíteni különböző hosszúságú szövegrészeket, szavakat, szószerkezeteket, tagmondatokat, mondatokat, sőt akár egész bekezdéseket úgy, hogy egyértelműen rájuk utalnak. Kapcsolatot teremtenek a szöveg különböző részei között anélkül, hogy feleslegesen, zavaró módon ismételni kellene hosszabb-rövidebb részleteket. Meglehetősen körülményes, talán lehetetlen lenne nélkülük beszélni. A szöveg pontos megértése viszont megköveteli a hallgatótól, olvasótól, hogy nagyon jól átlássa, szorosan nyomon kövesse ezeket a kapcsolatokat, hogy melyik (önállóan) „tartalmatlan” szó milyen részletre utal vissza vagy utal előre. d) Vizsgáld meg a II. részletben szereplő kötőszókat! Keresd meg és húzd alá a táblázatban szereplő kötőszókat a részletben! Írd melléjük, milyen viszonyt fejeznek ki, és pontosan mely szövegrészletek (a táblázatban 1. szövegrész, illetve 2. szövegrész) között teremtenek kapcsolatot! A kötőszók vizsgálatával a szövegrészek szerkezetét is megvizsgálod. 1. S Z Ö V E G R É S Z

KÖTŐSZÓ UGYANIS MERT VAGYIS HANEM (VÉLEMÉNYÜK SZERINT) CSAKHOGY

VISZONY

2. SZÖVEGRÉSZ

45

46


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

A KÖTŐSZÓK A névmások mellett a „tartalmatlan” szavak közé soroltuk a kötőszókat. Ezek egy része a névmásokhoz hasonlóan szövegrészletekre utal vissza vagy előre. (Jellemzően azok, amelyek névmásokból jöttek létre, mint például: ahol, amikor stb.) Van azonban egy másik csoportjuk is. Az ebbe a csoportba tartozó kötőszók nem azzal teremtenek kapcsolatot a szövegrészek (tagmondatok, mondatok vagy akár hosszabb részletek, bekezdések) között, hogy utalnak valamelyikre, hanem azzal, hogy valamilyen viszonyt fejeznek ki ezek között, egyértelművé teszik a kapcsolat természetét. Például: de, azonban vagy mivel, mert

ellentét választás ok-okozat, magyarázat

A pontos olvasáshoz az is hozzátartozik, hogy az olvasó nyomon kövesse az így létrejött szövegbeli viszonyokat, és érzékelje, hogy mely részletek között jöttek létre. e) Egészítsd ki a táblázatot a részlet alapján! Keresd meg, ki (volt) a cselekvés végrehajtója, és kire irányult, kit érintett a cselekedet!

CSELEK VÉS

K I?

K IT? K IRŐL? K ITŐL? STB.

FÉLTEK

ELLENSÉGNEK TEKINTETTÉK

FÉL NAGYKÉPŰNEK TARTJÁK MŰVELETLENNEK TARTJÁK KÖNNYEN GONDOLJA RÓLA, HOGY LOPTA A PÉNZÉT KÖNNYEN KÉPZELI AZT, HOGY LUSTA

A Z IGE ÉS A MONDATRÉSZEK A nyelvben az igék nagy része cselekvést fejez ki. A cselekvésnek többnyire van végrehajtója, és a cselekvés valaki másra is vonatkozhat. A végrehajtó ilyenkor az igéhez kapcsolódó alany, míg a másik személy tárgyként vagy határozóként jelenik meg az ige mellett.


M Á S S Á G ,


f) Az alábbi két ábrán megkíséreltük megjeleníteni az olvasott szöveg két egységének, bekezdésének szerkezetét. Írd a betűjelük mellé, melyik ábra melyik részletet (bekezdést) szemlélteti! Egy-egy jól megfogalmazott szövegegység, bekezdés könnyen áttekinthető, már-már lerajzolható, a szemeink előtt is megjeleníthető a szerkezete.

(1): ...................................... állítás

magyarázat

ellentét, kiegészítés

kiegészítés, továbbfűzés

1. példa 2. példa 3. példa (2): .................................... állítás

továbbfűzés

ellentét

1. példa 2. példa 3. példa 4. példa 5. példa 6. példa 7. példa 8. példa 9. példa

A BEKEZDÉS Az írott folyamatos prózai szövegek szerkezeti egysége a bekezdés, amelybe amely egy vagy több mondat is tartozhat. A bekezdést írásban leggyakrabban külön sorkihagyással vagy behúzással különítjük el („beljebb kezdés” = bekezdés), vagy sorkihagyással. Jó fogalmazásnál a gondolatok kifejtésének ritmusát a bekezdésekkel tagoljuk; az egy bekezdésen belül szereplő mondatok szorosabb összefüggésben vannak egymással. Amikor fogalmazunk, érdemes ezekben a nagyobb egységekben gondolkoznunk, nem csak az egyes mondatokban. 7. Következtetés A fenti szöveget átgondolva vonj le belőle következtetéseket! a) Mit gondolsz, lehetett volna-e (az olvasott szövegből kiindulva) az előítéleteket felszámolni, a bajt megelőzni az előző órán látott filmben? Hogyan?

47

48


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

b) Vizsgáld meg az óra elején megfogalmazott véleményeteket, megállapításaitokat a képről és a történetekben szereplő kisfiúról, emberről! Mennyiben módosítanátok, pontosítanátok ezeket?


M Á S S Á G ,


8. Szövegértési gyakorló feladatlap Olvasd el figyelmesen a szöveget és válaszold meg a kérdéseket!

G. ALLPORT: AZ ELŐÍTÉLET (RÉSZLET) Az emberi elme egyik legköznapibb fogása valószínűleg a túláltalánosítás. Ha csak egy gyűszűnyi tény áll is a rendelkezésünkre, nem habozunk akkora általánosításokat tenni, mint egy dézsa. […] Természetesen alapja van ennek a tendenciának. Az élet túlságosan rövid, a gyakorlati alkalmazkodás követelményei viszont olyan hatalmasak, hogy aligha engedhetjük meg magunknak, hogy mindennapi cselekvésünket a nemtudás hátráltassa. Csak csoportosítva tudjuk eldönteni, hogy jók vagy rosszak ezek a dolgok, AMIKKEL szembekerülünk. Képtelenek vagyunk ARRA, hogy a világ minden egyes dolgát önmagában is alaposan megismerjük. Rászorulunk a készen kapott, elnagyolt, túl széles és durva skatulyákra. Nem mondhatjuk azt, hogy valamennyi túlfeszített általánosításunk előítélet. EGYESEK pusztán téves fogalmak, amelyek helytelen információt tartalmaznak. […] Itt keríthetünk sort arra a feladatra, hogy különbséget tegyünk az egyszerű tévedésen alapuló előzetes ítélet és a valóságos előítélet között. Ha egy személy a napvilágra került új bizonyítékok figyelembevételével képes arra, hogy hibás ítéleteit kijavítsa, AKKOR a szóban forgó témával kapcsolatosan nincsenek előítéletei. Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újonnan feltárt ismeretek nem képesek változtatni rajtuk. A puszta tévedésen alapuló fogalommal szemben az előítéletre AZ jellemző, hogy lepereg róla minden OLYAN bizonyíték, mely alkalmas lenne a meghazudtolásra. Hajlamosak vagyunk arra, hogy érzelmi alapállást vegyünk fel olyan esetekben, ha előítéleteink ellentmondásba ütköznek. Az előítélet és az előzetesen megalkotott közönséges ítélet között tehát az a különbség, hogy az utóbbiakat képesek vagyunk érzelmi ellenállás nélkül megvitatni, és ha kell, kijavítani. Ha ezeket a megfontolásokat is figyelembe vesszük, akkor kísérletet tehetünk arra, hogy végleg meghatározzuk a negatív érzelmi színezetű etnikai előítéletet; legalábbis ezt a meghatározást fogjuk a könyv további részében szem előtt tartani. A meghatározás minden egyes részmegfogalmazása tömör formában tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyeket az imént részleteikben is szóba hoztunk. Az etnikai előítélet hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló ellenszenv. Megmaradhat az érzések szintjén, de kifejezésre is juthat a viselkedésben. Irányulhat egy-egy csoport egésze, de egyetlen egyén ellen is, azon az alapon, hogy az illető a szóban forgó csoport tagja.

49

SZÖVEGÉRTÉSI GYAKORLÓ FEL ADATL AP 1. Mi az, amiről a szerző az első bekezdésben azt mondja: a) gyűszűnyi:

......................................................

b) mint egy dézsa:

......................................................

2 pont

2. A tendencia idegen, latin eredetű szó; jelentése: irányzat; szabályszerűség. Mit nevez a szerző tendenciának? ......................................................

1 pont

3. Írd a szövegben névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyikre utalnak! amikkel arra egyesek akkor az olyan

5 pont

4. Mi az, amiről a szerző azt tartja, hogy: a) valószínűleg az emberi elme egyik legköznapibb fogása: .......................................... b) nem szabad, hogy a mindennapi cselekvésünket hátráltassa: .......................................... c) képtelenek vagyunk arra, hogy önmagában is alaposan megismerjük: ........................................ d) jellemző rá, hogy lepereg róla minden olyan bizonyíték, mely alkalmas lenne a meghazudtolásra: .......................................................................................................................

4 pont

5. Mikor válnak az előzetes ítéletek előítéletté? a) Ha előzetesen alkotjuk meg őket. b) Ha az új bizonyítékok alapján sem vagyunk képesek változtatni rajtuk. c) Ha utólag is ezek alapján ítélünk meg valakit.

1 pont

6. Jelöld meg, melyik szövegrész tartalmazza a választ a kérdésre! Miért szorulunk rá készen kapott, elnagyolt, túl széles és durva skatulyákra? .......................................................................................................................

1 pont

7. Mit jelent a szövegben, hogy valaki érzelmi alapállást vesz fel? a) Erős érzelmek hatják át, ezért elérzékenyül, sírva fakad. b) Érzelmeit letagadja, elrejti. c) Érzelmei és nem a gondolatai, józan esze alapján ítél meg egy kérdést.

1 pont

8. Mi a különbség előítélet és az előzetesen megalkotott közönséges ítélet között? .......................................................................................................................

1 pont

9. A görög etnosz szó jelentése: eredete alapján összetartozó emberi közösség, embercsoport. A szónak két különböző alakjával is találkoztál a szövegben. a) A dolgok egy csoportjából egy bizonyos jellemző alapján egy fajta, típus kijelölésére szolgál, melléknév: ................................................. b) A közösség típusának, fajtájának megnevezés, főnév: .................................................

2 pont

10. Kire irányulhat az etnikai előítéletből származó ellenszenv? a) Egy csoportra. b) Egy egyénre. c) Egy csoportra, de egy egyénre is, ha a csoport tagja.

1 pont

4. TÁRSADALOM, ETNIKUM, TOLER ANCIA 1. Látvány és vélemény Értelmezzétek a plakátokat! Fogalmazzátok meg, milyen előítéletre, milyen társadalmi problémára hívja fel a figyelmet! Ezek a plakátok egy társadalmi program részeként jöttek létre, címe: Program az összetartó társadalomért. (A képeket megtalálhatjátok: a http://www.romaweb.hu/romaweb/index. jsp?p=sajat&id=programot cím alatt.)

T Á R S A D A L O M ,

E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

2. Előítélet, propaganda, erőszak Olvasd el figyelmesen, és lásd el az itt következő szöveget jelölésekkel az alábbiak szerint: 

az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel

–

az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól

+

az olvasottak új információt tartalmaznak számomra

?

az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek

*

az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe

53

54


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

A jeleket a sorok vagy mondatok mellé, a margóra tedd! Természetesen nem kell minden jelet felhasználnod, és nem is kell minden sort jelölnöd, illetve több jel is kerülhet egy sor vagy mondat mellé. Ha elkészültél, beszéljétek meg társaiddal, ki mit gondolt, tapasztalt!

ELŐÍTÉLE T,

PROPAG A NDA ,

ERŐSZ A K

Az előítéletek forrása nagyon sokszor már a puszta látvány, a másik ember megjelenése, öltözéke, bőrszíne stb. Ezt láttuk a film elemzett jelenetében is. Az előítéletekkel való leszámolás első lépése, ha megvizsgáljuk magunkat: mi, milyen látvány, milyen öltözék, ruha, bőrszín, testalkat milyen benyomásokat kelt, érzéseket ébreszt vagy előítéleteket kelt bennünk. Az előítéletek igen sokszor szültek erőszakot, sőt tömeges erőszakot az emberiség történetében – különösen akkor, ha ezeket az előítéleteket vallási és politikai vezetők céljaik szolgálatába állították, tudatosan fel is erősítették és felhasználták politikai erejük, támogatottságuk növelésére. Voltak olyan politikai vezetők is, akik propagandájukat mélyen a tömegek gondolkodásába ivódott előítéletekre építették. A propaganda az eszmék, tanok, politikai elvek módszeres terjesztése különféle eszközökkel – beszédekkel, a művészetek révén, a médiában. Az ún. fajelméleten és a faji előítéleten alapuló német nemzetiszocialista politika vezetett a 20. századi európai történelem legsúlyosabb népirtásához, a holokauszthoz, vagyis a zsidóság teljes kiirtására tett kísérlethez. 3. Fajelmélet és fenyegetés A holokauszt olyan élmény volt az első magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre számára, amely egész életére, világfelfogására kihatott. Az elhurcolás és a koncentrációs tábor a témája Sorstalanság című regényének. Először ennek a könyvnek az előzményeivel fogunk foglalkozni. Olvasd el az alábbi rövid részletet, és válaszold meg a kérdéseket! Az idézet Adolf Hitlernek, a német nemzetiszocialisták (a nácik) pártvezérének könyvéből való, melyben nézeteit, gondolatait összefoglalta. (A címe: Mein Kampf, magyarul: Harcom.)

HITLER PROPAGANDÁJA „Így ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzúzására. A zsidóság gondolatmenete ebben világos. Németország bolsevizálása*, vagyis a népi nemzeti intelligencia kiirtása és a német munkaerő ezáltal lehetővé tett kiszipolyozása a zsidó pénzvilág igájában csupán előjátékként jön számításba a zsidó világhódító tendencia szempontjából.” (Hitler: Mein Kampf, részlet)

* BOLSEVIZÁLÁSA: A bolsevikok a korabeli Szovjetunióban hatalomra jutott kommunisták voltak. Bolsevizálás: a kommunista nézetek elterjesztése, a kommunista hatalomátvétel előkészítése.

Az örök zsidó


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

a) Az író szándéka a szöveggel egyértelmű: befolyásolni, meggyőzni akarja olvasóit. Ennek eszköze, hogy előítéleteikre alapozva félelmet ébreszt bennük, ezzel vált ki ellenséges érzületet. Mivel ijesztgeti, fenyegeti a beszélő olvasóit, mi fenyegetésének a tartalma? S ZÖV E G R É S Z , A M E LY B E N A FENYEGETÉS MEGJELENIK

A FEN Y EG E T É S TA R TA L M A

b) Milyen előítéletekre épít a beszélő? Keresd meg a részleteket, amelyekben az előítéletek megjelennek, és írd melléjük, az előítéletekről szóló szöveg melyik részletével hozhatók kapcsolatba! SZÖV E G R É SZ EK , A M ELY EK B EN A Z ELŐÍTÉLETEK MEGJELENNEK

c) Kinek, milyen embereknek szól a szöveg? Miből következtetsz erre?

A Z ELŐÍTÉLETEK TÍPUSA, FORMÁJA

55

56


„ A ”

•

9 .

4. Sorstalanság

Kertész Imre Kertész Imre Budapesten született 1929-ben. 1944-ben, 15 éves korában zsidó származása miatt Auschwitzba, majd a Zeitz-i, később a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. A tábort túlélve 1945 júliusában tért haza. Letette az érettségi vizsgát, és előbb egy budapesti lap munkatársa volt, majd 1950-től gyári munkásként, később minisztériumi sajtósként dolgozott. 1953-tól szabadfoglalkozású íróként él. Első regénye, a Sorstalanság 1975-ben jelent meg. Az 1980-as évektől egyre több könyvét fordították le idegen nyelvekre. Leginkább a német nyelvterületen vált népszerű és egyre ismertebb, elismertebb íróvá. Jórészt németül megjelent műveinek köszönhető a rangos világirodalmi elismerés, majd a legrangosabb elismerés, az irodalmi Nobel-díj, melyet 2002-ben nyert el.

É V F O L Y A M


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

SORSTALANSÁG (RÉSZLET) Most végre már csakugyan hazafelé tartottunk. Egy nagy bérházban lakunk, a tér közelében, ahol a villamosmegálló is van. Már az emeleten jártunk, amikor mostohaanyámnak eszébe jutott: elfeledte beváltani a kenyérjegyet. Nekem kellett visszamennem a pékhez. Egy kis sorállás után jutottam csak be az üzletbe. Először a szőke, nagy mellű feleséghez kellett járulnom: ő vágta le a kenyérjegy megfelelő kockáját, s aztán tovább, a pékhez, aki a kenyeret mérte. Nem is felelt a köszönésemre, mivel a környéken köztudott dolog róla, hogy nem szíveli a zsidókat. Ezért is lökött oda pár dekával kevesebb kenyeret. Viszont azt is hallottam, hogy így marad néki több fölöslege a fejadagokból. És valahogyan, a mérges pillantásából meg az ügyes mozdulatából, abban a percben egyszerre meg is értettem a gondolatmenete igazságát, amiért nem is lehet szívelnie a zsidókat: akkor ugyanis az a kellemetlen érzése lehetne, hogy becsapja őket. Így azonban a meggyőződése szerint jár el, s egy eszme igazsága kormányozza a cselekvését, ami már viszont – beláttam – egészen másvalami lehet persze. (Kertész Imre: Sorstalanság)

a) Keresd meg a szövegben a „kenyérjegyhez” legszorosabban kapcsolódó szót, amely szerinted a legjobban megvilágítja a jelentését! Mire szolgálhatott ezek alapján a kenyérjegy? Következtess! Vajon miért vezették be a jegyrendszert a kenyérre, vagyis a kenyérjegyet a világháború alatt, amikor a történet játszódik?

57

58


A S ZÓ, A M ELY A K EN Y ÉR J E G Y JEL EN T ÉSÉ T M AG YA R Á Z Z A

ª

¨

„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

M I R E S ZO LG Á LT A K EN Y ÉR J E G Y ?

ª

ª MIÉRT VEZETTÉK BE A KENYÉRJEGYET A VIL ÁGHÁBORÚ A L AT T ( A M I KO R A TÖ R T ÉN E T J ÁT SZÓ D I K )?

b) A fiú szerint a péknek két oka is volt, hogy pár dekával kevesebb kenyeret adjon neki. Melyek voltak ezek? Írd ki a két szövegrészletet, amelyekben ezeket kimondja! (1)

(2)


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

c) A történet szerint mindkét okról hallottak mások is, illetve ő is értesült másoktól, akik ismerték a péket. Írd ki a szövegből, milyen kifejezésekkel mondja ezt el! Jelöld > és < jellel, szerinted melyik kijelentés fejez ki nagyobb bizonyosságot! (1)

(2)

d) A pék viselkedése, mozdulatai – gesztusai – a fiú szemében az adott pillanatban is igazolják a kétféle „hírt”. Gyűjtsd össze a részleteket, gesztusokat! (1)

(2)

e) A fiú a részletben azt mondja, „abban a percben egyszerre meg is értettem a gondolatmenete igazságát”. Rakd össze te is a pék gondolatmenetét! f) Mit gondolsz, miért fontos az a háttér-információ, hogy abban az időben a zsidókat hivatalosan is üldözték, megbélyegezték?

59

60


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

g) Mit gondolsz a szövegrészlet alapján: hogyan viszonyul a beszélő, a tizenöt éves fiú az általa leírt jelenséghez? Felháborítónak tartja, dühíti, beletörődik, elfogadja? Milyen szavak utalnak erre a szövegben? A BESZÉLŐ VISZONYUL ÁSA A JELENSÉGHEZ:

K U LC S S Z AVA K , M ELY EK ER R E U TA L N A K :

5. Mit tanultam, mit gondolok? a) Írj le néhány olyan fontos gondolatot, ami az előző egy-két órán számodra, szerinted fontos volt!


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

b) Írj néhány kérdést, ami a most megbeszélt részekhez kapcsolódik!

c) Fogalmazz meg néhány személyes megjegyzést, észrevételt, gondolatot, ami az előző néhány órán eszedbe jutott, amit most nem tudsz megválaszolni, amit szívesen megbeszélnél!

61

62


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

6. Nemzetközi műveltségszavak

NEMZETKÖZI SZ AVAK Az emberek a világban sokféle nyelvet beszéltek és beszélnek. A különböző nyelveket beszélő emberek egymással kapcsolatba kerültek régebben, és kerülnek ma is. Kapcsolataik révén a nyelvek is hatnak egymásra. A hatás legjobban a nyelvben élő szavakon (a nyelvek szókészletén) vehető észre: gyakran kerülnek át szavak, kifejezések egyik nyelvből a másikba. Vannak olyan szavak is, amelyek nemzetközivé váltak vagy válnak napjainkban: több nyelvben is gyökeret eresztettek hasonló alakban, lényegében megegyező jelentéssel. Ezeket a szavakat nevezik vándorszavaknak, vagy nemzetközi műveltségszóknak. Ilyen szó a magyarban is meglévő tolerancia. a) (1) Vizsgáld meg a szó jelentését az Idegen szavak és kifejezések szótárában (szerkesztette: Bakos Ferenc)! A szócikket olvashatod a füzetben is. Gyűjtsd össze, mi mindent mond el róla, mit és hogyan jelöl a szótár a szóval kapcsolatban! TOLERANCIA lat 1. türelmesség mások véleménye, főleg vallása stb. iránt 2. műsz, ker tűrés, tűréshatár; a még megengedhető legnagyobb eltérés a megadott mérettől, mennyiségtől v. minőségtől 3. orv a szervezet ellenállóképessége


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

(2) Gyűjtsd össze, majd csoportosítsd a tolerancia szónak a szótárban található rokon értelmű szavait, származékszavait az alábbiak szerint: IGE

NÉVSZÓ

(3) Húzd alá közülük azokat, amelyeket már hallottál, amelyek szerinted ma is használatosak! b) A tolerancia ellentéte az intolerancia. A tolerancia szó szótári jelentéseiből kiindulva gyűjtsetek fogalmakat, fogalompárokat, amelyek szerintetek a tolerancia–intolerancia párhoz kapcsolódnak!

63

64


„ A ”

•

TOLER ANCIA

9 .

É V F O L Y A M

INTOLER ANCIA

c) Írd a meghatározások mellé a nemzetközi műveltségszavakat! (1) Nagy területű bevásárló-szórakoztató központ (sp / ang):

(2) A legnépszerűbb labdajáték a világon (ang): (3) Oktatásra-nevelésre szolgáló intézmény (lat): d) Gyűjts hasonló nemzetközi műveltségszavakat! Írj hozzájuk rövid meghatározásokat, és ahol tudod, nevezd meg a nyelvet, amelyből a szó elindult vándorútjára! Add meg a szónak valamilyen idegen nyelvben meglévő alakját is, ha tudod!


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

7. Tolerancia, intolerancia, társadalom Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat!

KÜLÖNBSÉG ÉS EGYÜTTÉLÉS (I). Napjaink kis- és nagyvárosaiban, sőt falvaiban is gyakorta nagyon sokféle ember, embercsoport él együtt. Az egymás mellett élő embereknek, embercsoportoknak sokféle elképzelése van arról, hogyan jó, kellemes, helyes élni. Sokan sokféleképpen vélekednek a sport, az étel-ital, a szórakozás, a szerelem, a szexualitás, a tanulás, a tudás, a munka helyéről, szerepéről az emberi életben. Vannak, akik házasságot kötnek, és vannak, akik enélkül élnek együtt. Sok ember életét kormányozza a hit, irányítják vallási elvek, előírások, szabályok. Mások, akik nem hívők, kizárólag saját értékrendjük, belátásuk szerint döntenek, cselekednek. Sokfélék a vallások is – számos országban gyakran egymás mellett laknak keresztények, muzulmánok és más vallási irányzatok követői. Szinte minden államban több kultúra, nemzetiség, etnikum él. Globalizálódó világunkban egyre inkább keverednek, egymás mellé kerülnek a bőrszínük, szokásaik, gondolkodásuk, életmódjuk szerint is különböző emberek. Legalább ennyire sokfélék és különbözőek az emberek és embercsoportok érdekei is – az egyes emberek és csoportok egyaránt szeretnék jogaikat érvényesíteni, anyanyelvüket használni, szeretnének érvényesülni, javakat megszerezni, boldogulni. Mindenkinek szüksége van munkára, és szeretne a munkájáért minél több pénzt kapni. Egyes csoportok, emberek szeretnének a társadalomban, a gazdasági életben előnyöket szerezni vagy éppen a megszerzett helyüket, pozíciójukat kívánják megtartani. Mások hátrányosnak érzik a helyzetüket, és ezen szeretnének változtatni. (II). A sokféleség, a különbözőség – már az egymás nemismeréséből fakadó előítéletek miatt is – nézeteltérésekhez, gyakran konfliktusokhoz vezet. Ugyancsak szinte törvényszerűen viták, összeütközések forrása az érdekek ellentéte. Ahhoz, hogy az emberek egy társadalomban (országban, városban) valóban együtt tudjanak élni, ne tegyék tönkre egymás életét és a sajátjukat, tudomásul kell venniük, hogy a félreértések, nézeteltérések, az érdekek különbözősége természetes jelenség egy-egy közösségben. Azt is meg kell tanulniuk, hogy az ezekből eredő konfliktusokat egymásra odafigyelve, békésen oldják meg – ha nem így tesznek, az a legrosszabb esetben pusztításhoz és pusztuláshoz vezet, de mindenképpen károkat okoz majd minden érintettnek, és hátrányt jelent saját társadalmuknak. Emiatt vált a világban kulcsfontosságúvá a tolerancia, a toleráns magatartás.

65

66


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

(III). A tolerancia latin eredetű szó, melynek a jelentése eltűrés, elviselés. Ez a jelentése azonban már nem egészen felel meg a mai értelmének. A nézeteltérések erőszakmentes rendezéséhez valóban elsősorban a mások iránti türelemre, egyfajta tűrőképességre van szükség. A társadalmak berendezkedésében viszont a tolerancia ennél többet is jelent: leginkább a más emberek megértését, a sajátjaink mellett más lehetséges elképzelések, gondolatok, érdekek belátását és elfogadását takarja. Ez a fajta tolerancia teremti meg a békés, tartalmas élet lehetőségét, míg ennek a magatartásformának az ellentéte, az intolerancia szüli a kölcsönös erőszakot, az agressziót, az egymástól való félelmet és a gyűlöletet. (Az OKI weboldala nyomán: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=allampolgari-Forgacs-Tolerancia) a) Miután elolvastad figyelmesen a fenti szöveget, húzd alá és jelöld az alábbiak szerint a szövegben azokat a fogalmakat, gondolatokat, amelyeket a toleranciával és intoleranciával kapcsolatban egy korábbi feladatban már felsoroltál, és azokat is, amelyeket még nem, amelyek számodra most jelentek meg újdonságként! A jeleket az aláhúzott szavak, sorok vagy mondatok mellé tedd!



a toleranciánál már szerepelt (fogalom, gondolat)

*

az intoleranciához kapcsolódik, már szerepelt

+

toleranciával kapcsolatos, számodra új fogalom, gondolat

–

intoleranciával kapcsolatos, számodra új fogalom, gondolat

b) Gyűjtsd ki az I. bekezdésből a szerinted legfontosabb állításokat és a hozzájuk tartozó példákat! Húzd alá az állításokat a szövegben folyamatos, a példákat hullámos vonallal! Jelöld meg vagy számozd be az állításokat (például 1. állítás, 2. állítás stb.) Ezek alapján készíts összesített ábrát („térképet”) a bekezdésről! A BEKEZDÉS TÉRKÉPE:


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

c) Lexikális ismeretek: idegen szavak Keresd meg és jelöld meg (pl. kiemelővel, bekeretezéssel) a meghatározásokhoz tartozó idegen szavakat a szövegben! Keresd meg a szövegben a szóval érintkező, vele egy jelentésmezőbe (körbe) tartozó szavakat, kifejezéseket!

MEG H ATÁ ROZ Á S

A NAGY VILÁGVALLÁSOK EGYIKE; MOHAMED PRÓFÉTA KÖVETŐIT HÍVJÁK ÍGY.

IDEGEN SZÓ

A SZÖVEGBEN É R I N T K E ZŐ, V E L E E G Y JELENTÉSMEZŐBE (KÖ R B E ) TA R TOZÓ SZÓ, K IFEJE Z É S

67

68


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

TÁMADÓ, ERŐSZAKOS FELLÉPÉS, KIFEJEZETT TÁMADÁS

d) A globalizáció Napjainkban gyakran használt kifejezés a globalizáció (vagy globalizálódás). A glóbusz latin eredetű szó, jelentése gömb, amelyen gyakran a gömb alakú Földet értik. Gyűjtsd össze, mely szavakkal, kifejezésekkel kerül kapcsolatba (egy jelentésmezőbe) a szövegben a „globalizálódó”! Gondold végig, mit jelenthet, mi köthető a szöveg alapján, illetve saját ismereteid alapján a kifejezéshez! K APCSOLÓDÓ SZ AVA K , K I FEJ E Z É S EK GLOBALIZÁLÓDÓ

A GLOBALIZ ÁLÓDÁS JEL EN SÉG E, TA R TA L M A


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

e) Keresd meg és jelöld meg (pl. kiemelővel, bekeretezéssel) az I. bekezdésben a táblázatban szereplő szavakat! Határozd meg, melyik mit jelenthet a szövegben! A meghatározáshoz megadhatsz rokon értelmű vagy a szövegbeli jelentésükhöz kapcsolódó szavakat, rövid körülírásokat is! RO KO N ÉR T EL MŰ VAG Y A SZÖV EG B EL I J EL EN T É S ÉH E Z K A P C S O LÓ D Ó SZ AVA K , KÖ RÜL Í R Á S O K KULTÚRA

ÉRVÉNYESÜLNI

JAVAK

JELENTÉSKÖRÖK, JELENTÉSMEZŐK Szinte minden szövegben találunk olyan szavakat, amelyeknek a jelentése szorosabban öszszefügg egymással. Úgy is mondhatjuk, hogy ezek a szavak egy jelentéskörbe vagy jelentésmezőbe tartoznak. Az ilyen, egy jelentésmezőbe tartozó szavak egyik fontos szerepe, hogy fenntartják a szöveg egységét. Mivel pedig a jelentésük összefügg, az olvasó számára kölcsönösen magyarázzák is egymást. f) Keresd meg és húzd alá a táblázatban felsorolt névmásokat! Írd melléjük azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot, mondatot stb.), amelyikre utalnak vagy amelyet helyettesítenek! Ügyelj arra, hogy pontosan azokat, és csak azokat a részleteket írd ki, amelyekre utalnak vagy amelyeket helyettesítenek!

69

70


NÉVMÁS / BEKEZDÉS ARRÓL / I. BEKEZDÉS

ENNYIRE / I.

EZEN / I.

AHHOZ / II.

AZT / II.

EMIATT / II.

EZ (A JELENTÉSE) / III.

ENNÉL / III.

EZ (A FAJTA) / III.

„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

S Z Ö V E G R É S Z ( S Z Ó , S Z Ó K A P C S O L AT, M O N D AT S T B . )


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

8. Különbség és együttélés Milyen illusztrációkat választanál a fenti, Különbség és együttélés című szöveghez? Melyik szövegrészhez kapcsolnál képet, ábrát stb., mit szerepeltetnél rajta, milyen felirattal (képaláírással) látnád el? Indokold röviden választásodat, és keress (pl. újságokban, az Interneten) illusztrációkat, fogalmazd meg a hozzájuk tartozó “képaláírásokat”! Olvasd el Az ábrák és az illusztrációk c. tájékoztató szöveget a feladat végén! IL LUSZ T R ÁC I Ó K , K ÉP EK , Á B R Á K , FEL IR ATO K

71

72


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

A Z ÁBR ÁK ÉS A Z ILLUSZTR ÁCIÓK A szöveg megértését, befogadását nagyon megkönnyítik az illusztrációk (képek, ábrák, táblázatok grafikonok stb.). Ezeknek többféle szerepe is lehet. Mivel megszakítják az olvasás folyamatát, megtörik annak egyhangúságát, ezzel hozzásegítik az olvasót, hogy figyelmét megőrizze. Ezen felül megmutathatnak, láthatóvá tehetnek valamilyen, a szövegben említett, magyarázott jelenséget, összefüggést. Egyben ki is emelnek a szövegben szereplő dolgokat, hangsúlyossá tehetik azokat jelenlétükkel. Végül pedig ki is egészíthetik a szöveget azáltal, hogy valamit részleteznek, megjelenítenek, ami a szöveghez tartozik, de abban csak említés szintjén szerepel, vagy a hátteréhez tartozik ugyan, de benne közvetlenül nem jelenik meg. Az illusztrációkhoz tartoznak az ún. képaláírások – táblázat- és grafikoncímek, leírások, feliratok stb. Ezek világossá teszik a szöveggel való összefüggéseket, illetve megjelölik az illusztrációk tartalmát, megadják a hozzájuk kapcsolódó, lényeges adatokat. 9. Előnyök és hátrányok Az előző oldalakon olvasott szöveg I. bekezdésében szó esik társadalmi pozícióról, előnyökről és hátrányokról. Alkossatok négyfős csoportokat, és beszéljetek meg legalább egyet az alábbi témákból: a) Mi jelenthet előnyt és mi okozhat hátrányt a társadalomban, a társadalom egyes tagjainak, csoportjainak? b) Mivel jellemezhető egy-egy ember társadalmi pozíciója, helyzete? c) A mai magyar társadalomban mi jelent előnyt, mi jelent hátrányt? d) Jobb-e ma Magyarországon városi embernek lenni, mint falusinak? e) Jelent-e ma Magyarországon hátrányt, ha valaki valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik? f) Milyen előnyökkel jár, ha valaki több szakmát szerez? g) Igaz-e, hogy a társadalom szegényebb rétegei irigylik a gazdagabbakat? És igaz-e, hogy a gazdagabbak lenézik a szegényebbeket? h) Jelent-e előnyt vagy hátrányt az, ha ma Magyarországon valaki vallásos? Jelent-e előnyt vagy hátrányt valamelyik egyházhoz tartozni? i) Minek van nagyobb presztízse: a pénznek vagy a műveltségnek? j) Igaz-e, hogy egymás ismerete közelebb hozza egymáshoz az embereket? Tudtok-e ennek igazolására példákat, konkrét történeteket mondani? FELJEGYZÉSEK, ÖTLETEK, GONDOLATOK:


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

10. Tolerancia-díj Olvasd el az alábbi cikket, majd válaszolj a kérdésekre!

TOLERANCIA-DÍJAT ALAPÍTOTT A HOTDOG.HU A díjat olyan fogyatékkal élő tehetséges fiatalnak ítélik, akinek életvitele példaértékű lehet egészséges társai számára is. A HotDog.hu internetes portál a Budapest Bridge Nemzetközi Paralimpiai Film Fesztivál támogatójaként a fogyatékkal élők integrációját kívánja segíteni most indított Tolerancia Klubjával és Tolerancia Magazinjával. A klubot Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai bajnok úszónő közreműködésével hozták létre. A HotDog Tolerancia-díj ünnepélyes átadására az első nemzetközi paralimpiai filmfesztivál, a Budapest Bridge „Add az arcod a toleranciához” programjának záróeseményén kerül sor.

73

74


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

a) Keresd meg a fenti szövegben a magyarázatokhoz tartozó (idegen) kifejezést, és írd mellé a jegyzet számát! (1) a világhálón (az Interneten) elérhető, közérdekű információkat szolgáltató oldalakat fenntartó „kiadóvállalat”: (2) beilleszkedés, az ember helyének megtalálása (a társadalomban, valamilyen közösségben): (3) mozgássérültek számára rendezett nagyszabású sportverseny, a mozgássérültek olimpiája: b) Fogalmazd meg, miért kaphatta a díj a Tolerancia-díj nevet! Mennyiben kapcsolódik a díj célkitűzése a társadalmi tolerancia kérdéséhez?


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

c) Milyen illusztrációt választanál a szöveghez? Milyen képet, ábrát stb. szerepeltetnél mellette, milyen felirattal (képaláírással) látnád el? Indokold röviden választásodat, és keress (pl. az Interneten) illusztrációkat, fogalmazd meg a hozzájuk tartozó “képaláírásokat”! Képeket találhatsz többek között ezen az oldalon: http://ma.hu/page/cikk/ag/0/100521/1 IL LUSZ T R ÁC I Ó K , K ÉP EK , Á B R Á K , FEL IR ATO K

75

76


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

d) Az ún. sztereotípiák gyakran egyéni, vélt vagy valós tapasztalatokat általánosítanak egy egész közösségre / csoportra. Alkoss folyamatábrát úgy, hogy a folyamat egyes fázisait beírod a nyilak közé a megfelelő helyre! Adj címet (készíts képaláírást) az ábrának! • • • •

általánosítás egyéni (rossz) tapasztalatok az egyes ember (a közösség tagja) megbélyegzése, diszkrimináció egy közösség, csoport megbélyegzése

A Z ÁBR A CÍME:

11. Összetartó társadalom? Olvassátok el együtt az alábbi újságcikket, majd csoportban válaszoljatok a feltett kérdésekre!

PROGRAM ÖT (PROGRAM AZ ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSÉRT) A tolerancia és intolerancia foka, a társadalmi együttérzés, együttmunkálkodás – idegen szóval szolidaritás – nemcsak „általában a világban”, de napjaink Magyarországán is nagyon fontos, a jövőt meghatározó kérdés. A tolerancia hiányát az ország egésze sínyli meg, hosszabb távon emiatt romolhatnak az egész lakosság, mindenki életkörülményei, érvényesülési lehetőségei. Emiatt vált a mindenkori kormányzatok törekednek arra, hogy felszámolják az előítéleteket, megteremtsék az összetartó társadalmat. A Program ÖT célja az volt, hogy a kampány végére a magyar társadalom ún. semleges beállítódással jellemezhető tagjai – akik (még) nem fogadják el, de nem is utasítják el a romákat – minél nagyobb arányban tartozzanak a romákat elfogadók, a velük kapcsolatos előítéleteket és a sztereotípiákat elutasítók közé. [...] A program kommunikációs stratégiája több hullámban valósult meg: A KAMPÁNY ELSŐ HULLÁMÁBAN (2004. november–december) a diszkrimináció és az esélyegyenlőtlenség meglétére hívtuk fel a figyelmet a romákkal kapcsolatban. A kampány tényeken, megdöbbentő statisztikai adatokon alapult, melyek érzelmi reakciókat is kiváltottak, elősegítve a romák megértését és a velük való együttérzést (tv-reklám: Gyermekek futóversenye; plakátok: Rosszcsontok, Játszótársak, Tejtestvérek, Iskolatársak). A KAMPÁNY MÁSODIK HULLÁMA (2005. május) a roma identitás vállalásának nehézségeire, a munkahelyi diszkrimináció meglétére helyezte a hangsúlyt, folytatva, tovább erősítve és konkretizálva az első hullám üzenetét. A KAMPÁNY HARMADIK HULLÁMÁBAN (2005. június–július és szeptember) az első két kampány üzeneteit összegezte: egy összetartó társadalom mindenki számára erősebb, jobb, élhetőbb. [...]


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

A záró reprezentatív kutatás célja a kommunikációs kampány és a program időszaka alatt végbement változások felmérése volt (egy ugyancsak 2500 fős országos reprezentatív minta alapján). A kutatás eredményei az alábbi három kategóriában a következőképpen alakultak:

a) A programról szóló cikkben számos idegen szó szerepel. Keresd meg a kiemelt idegen szavakat a szövegben, és a megadott szótári jelentésből vagy alapjelentésből kiindulva határozd meg, mire vonatkoznak a szövegben, mi a pontos jelentésük! (1) program: terv, tervezet, munkaterv, időre beosztott cselekvési terv valamilyen cél érdekében

M I VO LT A P R O G R A M C ÉL J A?

M I LY EN L ÉP É S EK É S M I LY EN SORRENDBEN KÖVET TÉK EGYM Á ST A PROGR AMBAN A CIKKBŐL K IKÖVE TK E Z TE THE TŐEN?

77

78


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

(2) kampány: rövid időtartamú szervezett munka valamely alkalmi feladat megoldására

M I VO LT A K A M PÁ N Y FEL A DATA?

M I LY EN E S Z KÖZÖ K K EL D O LG OZ TA K , É S MI VO LT A KÖZ V E T L EN CÉL A K A MPÁ N Y B A N?

K I K N EK S ZÓ LT A K A MPÁ N Y ÜZENE T E?

(3) sztereotípia: ismétlődő séma, üres és előítéletes ellátás

K IK K EL K A P C S O L ATO S A Z ISMÉ TLŐDÉS?

KIK NEK A KÖRÉBEN ISMÉTLŐDNEK

M I LY EN TÖ LT E T Ű EK LEHETNEK EZEK A SZ TEREOTÍPIÁK? M I LY EN F ÉN Y T V E T N EK A ROM ÁKR A?


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

(4) kommunikáció: információ, hírek, állítások közlése, cseréje valamilyen erre szolgáló jelrendszer vagy eszköz útján K I KÖZÖ LT I N F O R M ÁC I Ó K AT ?

K IVEL?

H O G YA N , M I LY EN ÚTON?

(5) stratégia: 1. hadászat, a hadjáratok és háborúk vezetésének tudománya 2. szervezett, nem fegyveres küzdelem, játék, sport stb. irányítása, ennek során alkalmazott eljárás 3. hadművelet vagy egyéb nagyobb arányú szervezett küzdelem során alkalmazott eljárás A S T R AT ÉG I A SZÓ M ELY I K J EL EN T É S E LEHET A LEGINK ÁBB ÉRVÉNYES A SZÖVEGBEN?

M I LY EN S T R AT É G I A SZER EPEL A CIK K BEN?

M I LY EN C ÉL B Ó L D O LG OZ TA K K I S T R AT ÉG I ÁT?

79

80


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

(6) reprezentatív: valamit képviselő – részleges, de az egészről mégis képet adó (régebben: pompás, nagyvonalú) M I VO LT R EP R E Z EN TAT Í V A CIKK SZERINT?

M I RŐ L K Í VÁ N T K ÉP E T A DNI?

MEKKOR A RÉSZ AL APJÁ N?

(7) diszkrimináció: különbségtétel, itt elsősorban hátrányos megkülönböztetés; az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás

MI A DISZKRIMINÁCIÓ ALAPJA A CIKK SZERINT?

KIKKEL SZEMBEN VA LÓ SUL M EG A DISZK R IMIN ÁCIÓ, KIKET ÉRINT H ÁT R Á N YO S A N?

A Z ÉL E T M ELY TERÜLETÉN MEGLÉVŐ DISZKRIMINÁCIÓR A H ELY E Z T E A H A N G S Ú LY T A K A M PÁ N Y ?


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

(8) identitás: azonosság, önazonosság, (vállalt) hovatartozás az emberek között K I K N EK VA N IDEN T I TÁ S A?

M I LY EN I D EN T I TÁ S R Ó L ESIK SZÓ A SZÖVEGBEN?

MI H ATÁ ROZ H AT J A MEG A Z ID EN T I TÁ S T SZERINTED?

(9) konkretizál: 1. kézzelfoghatóvá tesz azáltal, hogy egyes, meghatározott esetekre vonatkoztat 2. közelebbről meghatároz, pontosabban kifejt, kézzel foghatóan megmagyaráz 3. megvalósít, a gyakorlatba átültet A SZÓ HÁROM MEGADOT T JELENTÉSE KÖZ Ü L M ELY I K N E M LEHET ÉRVÉNYES A SZÖVEGBEN?

M I T KO N K R E T I Z Á LT A CIKK SZERINT A K A MPÁ N Y M Á S ODIK HULL Á M A?

M I LY EN M Ó D O N , ESZKÖZÖK K EL KONKRETIZ ÁLNÁD TE EZT?

81

82


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

(10) statisztika: tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavétele, elemzése, csoportosítása, feljegyzése M I LY EN S Z ER EP E T K A P OT T A S TAT I SZ T I K A A K A MPÁ N Y EL S Ő HUL L Á M Á B A N?

M I LY EN S Z ER EP E T K A P OT T A S TAT I SZ T I K A A PROGR AMBAN, A K A MPÁ N YON K Í V ÜL?

b) Alkossatok új, nagyobb csoportokat! Mindenki kerüljön másokkal egy csoportba, mint eddig! (1) A feldolgozás alapján jelöld meg, melyik a cikkben az alá-, és melyik a fölérendelt fogalom! program, kampány

(2) Emelj ki egy-egy olyan kulcsszót a cikkből a kampány három hullámához, amelyik az egyes hullámokban (lépésekben) történteket a részcélok, a kampányban végzett tevékenység szempontjából a legjobban jellemzi! ELSŐ HULL ÁM

MÁSODIK HULL ÁM

HARMADIK HULL ÁM


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

c) Diszkrimináció – esélyegyenlőtlenség Az esélyegyenlőtlenség nem idegen szó, de nem egészen hétköznapi, inkább az élet, a gondolkodás egy területéhez kötődő ún. szakszó. Fogalmazd meg, mire vonatkozik, és milyen összefüggés van a diszkrimináció és az esélyegyenlőtlenség között!

d) A szövegben szó esik egy reprezentatív kutatásról. Gondold végig, mi mindent kell elvégezni ehhez! Tervezz meg egy reprezentatív kutatást iskoládban valamilyen kérdésről (pl. a menza vagy a büfé kínálata, minősége, valamilyen, az iskola tanulóit érintő kérdés)!

83

84


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

e) A cikkből kiindulva fogalmazd meg, milyen problémával kell szembenéznie a magyar társadalomnak!

f) Hogyan ítéled meg a kampány eredményességét a grafikon alapján? Állításodat indokold is meg!


E T N I K U M ,

T O L E R A N C I A

12. Kilépőkártya Fogalmazd meg (1) néhány, az órán (az előző egy-két órán) megismert, megtárgyalt, számukra fontos gondolatot, (2) egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdésedet, (3) egy személyes megjegyzésedet vagy észrevételedet! Nem kötelező mind a háromról írni.

85

86


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

5. P R O J E K T M U N K A É S S Z Ö V E G É R T É S I F E L M É R Ő 1. A kilépőkártyák tanulságainak megbeszélése Röviden megbeszéljük a kilépőkártyák tanulságait. Egyénileg, szóban reflektáljatok! 2. A projektmunka megkezdése a) Olvassátok el a projektmunka lépéseit, és készüljetek fel rá!

A PROJEK TMUNK A Projektnek (projektmunkának) azt nevezzük, amikor egy világosan megfogalmazott cél érdekében, például egy feladat megoldásán több ember dolgozik összehangoltan, tervszerűen. Ehhez természetesen előre meg kell határozni a célt, a feladatot, megoldási tervet kell készíteni, és ki kell osztani a résztvevőknek a feladataikat. (Ezeket nekik el is kell végezni.) Ez a munkaforma világunkban meglehetősen elterjedt, számos előnyét tapasztalták, tapasztaljuk a mindennapi életben és a tudományban, az oktatásban egyaránt. A PROJEKTMUNKA MENETE (ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT) LÉPÉS

*

TEVÉKENYSÉG

Ó R A*

IDŐKERET

1.

a csoportok megalakítása

1.

2.

témaválasztás

1.

5 perc

3.

munkaterv készítése (illusztrációk) a feladatok elosztása és a munka megkezdése

1.

10 perc

4.

a projektmunkával kapcsolatos kérdések, észrevételek (kilépőkártyákon)

1.

5 perc

5.

otthoni átgondolás, illusztráció- és anyaggyűjtés

6.

a kérdések, észrevételek (kilépőkártyák) megbeszélése

2.

5 perc

7.

a projekt kidolgozása

2.

35 perc

8.

a projektmunkával kapcsolatos kérdések, észrevételek (kilépőkártyákon)

2.

5 perc

9.

otthoni átgondolás, a munka esetleges kiegészítése

10.

a kérdések, észrevételek (kilépőkártyák) megbeszélése

3.

5 perc

11.

a projektek bemutatása

3.

30 perc

12.

a projektek és a fejezet feldolgozása során végzett munka értékelése

3.

10 perc

a projektmunka órái (1–3.)

88


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

b) Alkossatok csoportokat a projektmunkához! c) Készülj fel, hogy társaiddal egyet kidolgozol az alább (a következő feladatban) felsorolt témák közül! 3. A projekt kidolgozása Az előző órán alakított csoportok elkezdik a projekt kidolgozását. A feldolgozás során először válasszátok ki egyet a felsorolt témákból, azután – az eredményes, hatékony munka érdekében – készítsetek közösen tervet a kidolgozásra, és oszszátok el magatok között a feladatokat!

A) BEILLESZKEDÉS, KÍVÜLMARADÁS Mutassatok be egy vagy több esetet, amelyekben a beilleszkedés-kívülmaradás kérdése válik központi problémává. A példákat, eseteket meríthetitek az irodalomból, filmekből vagy a „való életből” (saját tapasztalataitokból, megtörtént esetekből kiindulva). Elemezzétek ezeket az eseteket a következők szerint: • • • •

milyen tényezők alakították az eseményeket, milyen lelki, szellemi folyamatok irányították a szereplőket, mennyire tekinthető sikeresnek a beilleszkedés, illetve mi lehet az oka a kívülmaradásnak, mennyire tekinthető tipikusnak egy-egy adott eset, milyen általános következtetés vonható le belőle?

B) KIREKESZTÉS, KÍVÜLMARADÁS – A CSAVARGÓ SÜN ESETEI Dolgozzátok fel Hajnóczy Péter A sün és a harkály című novelláját! A feldolgozás során törekedjetek arra, hogy minél részletesebben, alaposabban bemutassátok a művet társaitoknak (ez nem azonos a cselekmény ismertetésével!), valamint hogy kedvet csináljatok nekik az elolvasásához! Elemezzétek a novellát az alábbiak szerint: a) Hogyan kapcsolódik e mesenovella az általatok már ismert Hajnóczy-novellához (Munkaterápia)? b) Milyen jellemeket testesítenek meg a novellában szereplő állatok? Mennyiben, miben emlékeztet ez a novella az állatmesékre? c) Mi az, ami a novellában, a történetben az elbeszélés korához köthető? d) Hogyan viszonyultak az állatok a sünhöz? Melyek voltak a vádak, amelyeket ellene hangoztattak? Miért válhattak ezek vádakká? e) Hogyan keveredett az ügybe a harkály? Végül is mi lett a novellában az ő sorsa – kiközösítették vagy nem?

P R O J E K T M U N K A

É S

S Z Ö V E G É R T É S I

F E L M É R Ő

f) Mennyiben, miért tekinthető szatirikusnak a novella? g) Mi tekinthető a novella csattanójának? Ezek alapján milyen (mesei) tanulsága van?

HAJNÓCZY PÉTER: A SÜN ÉS A HARKÁLY A sündisznót nemigen kedvelték az erdőben. Valahogy furcsa volt; nem a külsejét: az életmódját tartották különösnek. Nincs állandó lakhelye, éjszakázik, csak alkalmi munkát vállal, takarékkönyve nincs. Nagyjából ezek voltak a vádak, amelyeket az erdő lakói széltében-hosszában terjesztettek a sünről. Félni csak a bogarak és az egerek féltek tőle, amelyekkel táplálkozott. – Hatalmas állat – jelentette ki egy egér. – Nincs nála félelmetesebb az egész erdőben! Úgy lát a sötétben, akár a bagoly. A foga éles, mint a fűrész. Egyszóval: kivételes egyéniség! Ha engem kérdeznek, kitüntetném a bátorságáért! – Még hogy kitüntetés! – vijjogott a sas, akinek a fülébe jutott az egér fecsegése. – Még mit nem! Kiváló egyéniség, mikor alig nagyobb egy vadgesztenyénél! Így vélekedik hát ez a mi tisztelt egerünk! Majd elbeszélgetünk vele! És felszállt a sziklájáról, hogy megkeresse az egeret. A bogarak még az egérnél is pimaszabbak voltak. Őket nem fenyegette a veszély, hogy a sas, a farkas vagy a róka elbeszélget velük a sündisznókérdésben hangoztatott véleményük miatt. A ganajtúró nemcsak a kitüntetést szavazta meg a sünnek, hanem javasolta, hogy nevezzék ki az egerek kizárólagos jogú gyámjának. Ami azt jelentette, hogy a mostani gyámot, a baglyot haladéktalanul váltsák le. – Csak fecsegjenek! – legyintett a hír hallatán a bagoly. – Akinek nincs, annak nem is lesz! Hogy ezt mire értette, nem tudta senki, így az erdő lakói mint a legújabb bölcsességet adták tovább. – Akinek nincs, annak nem is lesz! – üvöltötte a farkas a legközelebbi nagygyűlésen. – Azt hiszem, ez ma már minden gondolkodó állat előtt világos! Ezután történt, hogy egy szép napon a sündisznó kijelentette: kétszer kettő négy. Aki csak hallotta, csak mosolygott a képtelen állításon. Egy olyan személy, aki még egy tisztességes üreget sem képes kivájni magának, aki falevelek alatt, a puszta földön alszik ... ugyan! Feltűnési viszketegségben szenved, érdekessé akarja tenni magát, egyszóval szánalmas alak! A harkály unalmában betelefonált a Tudakozóba, és megkérdezte, mennyi kétszer kettő. Mikor meghallotta a választ, nem hitt a fülének, és még egyszer megkérdezte, aztán letette a kagylót, mint akit tarkón vágtak. De honnan tudhatja ezt a sündisznó? Mindenkit ez a kérdés nyugtalanított. Aki csak valamit is adott magára – persze, a bogarakat meg az egereket nem számítva –, annak sehogyan sem fért a fejébe, hogy kénytelen egy véleményen lenni a sünnel. Nem arról volt szó, hogy fontosnak tartották volna, mennyi kétszer kettő – miattuk lehetett akármennyi, kivéve a sün által megjósolt eredményt. – Vak tyúk is talál szemet – vont vállat zavartan a harkály, akire kezdtek görbe szemmel nézni, amiért felhívta a Tudakozót. – Véletlen... előfordul az ilyesmi Zavart, dadogó mentegetőzése még gyanúsabbá tette a harkályt. Nyíltan ugyan senki nem vádolta, hogy összeesküvést sző a sündisznóval, de kerülni kezdték a társaságát. Nemsokára összehívták a gyűlést. – Akinek nincs – üvöltötte a farkas –, annak nem is lesz! Mindenki a lesütött szemmel gubbasztó harkályra nézett, s csaknem megszólalt a tekintetük. „Erre mit mondasz, apuskám? Most próbálj telefonálni!”

89

90


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

Még el sem ült a vihar, mikor a nyughatatlan sündisznó tanúk előtt kijelentette, hogy a kő nehezebb a víznél. A harkály ide-oda röpködött az erdőben, és a felháborodástól elfúló hangon rikácsolta: – Micsoda hülyeség! A Tudakozó is azt mondta, hogy nem igaz! A kétszer kettő, az véletlen volt! Én megmondtam: vak tyúk is talál szemet! A harkály, persze, nem hívta fel a Tudakozót, abban reménykedett, hogy ezt úgysem fogja megkockáztatni senki. De balszerencséjére, a vaddisznó, akit kevéssé érdekeltek a közhangulatot alakító árnyalatok és finomságok, kapta magát, és megkérdezte a Tudakozót: nehezebb-e a kő a víznél? És habozás nélkül terjeszteni kezdte a választ, amely nem jelentett kevesebbet, mint hogy a sünnek immár másodszor van igaza. Egyesek a vaddisznó és a sün rokoni kapcsolatáról suttogtak… Meghúzta magát mindenki, aki repülni nem tudott, mert a vaddisznó nem volt válogatós, sem részrehajló, a gombát vagy az egeret ugyanolyan jó étvággyal falta fel, mint a turkáló orra körül mászkáló bogarakat. Így történt, hogy hangosan egyedül a harkályt mocskolta mindenki. – Vak tyúk is talál szemet? – kérdezték tőle úton-útfélen. – Mikor hívja fel legközelebb a Tudakozót? A harkály valami olyasmit hebegett, hogy az utóbbi időben gyakran cseng a füle, kénytelen elmenni az orvoshoz. – Hát ne is halogassa, szomszéd! – tanácsolta a róka, és lassan végignyalta a szája szélét. – A kórházban majd gatyába rázzák a maga fülét! Mikor aztán ismét eljött az ideje, hogy a gyűlést összehívják, a harkály kötéssel a fülén, magában gubbasztott egy hatalmas tölgyfaág hegyén. Nem volt hajlandó melléülni senki. Aztán szólásra emelkedett a farkas, lassan körbehordozta tekintetét az egybegyűlteken, és hatalmas lélegzetet vett. – Akinek nincs – ordította, hogy rezegni kezdtek a faágak –, annak nem is lesz! Mindenki a harkályra nézett, aki lehorgadt csőrrel gubbasztott a helyén. – Hogy érzi magát, szomszéd? – kérdezte tőle a róka, mikor a farkas berekesztette a gyűlést. – Kikúrálták a fülét? Vagy még kezelésre jár? Nem sokkal azután a sün kijelentette, hogy a fent az lent van. – Miért ne? – mondta a róka a borznak. – Azért, mert valaki sündisznónak született, már semmi okos nem juthat az eszébe? A Tudakozót ezúttal senki nem hívta fel, de egy szép, csendes májusi vasárnap a harkály ebéd után felakasztotta magát. A mókus az utolsó pillanatban vágta el a kötelet. – Bűnös volt, ez kétségtelen – mondta ki a bagoly a szentenciát –, de talán maradt még benne egy szikra lelkiismeret. Mesterséges légzést alkalmaztak, nagy nehezen visszatért a harkályba az élet. A következő gyűlésen már nem emlékezett a harkály esetére senki. – Akinek nincs – üvöltötte a farkas –, annak nem is lesz! C) EGY ELŐÍTÉLET MŰKÖDÉSE Mutassatok be egy vagy több esetet, amelyekben megjelenik és fontos szerepet kap valamilyen előítélet! A példákat, eseteket meríthetitek az irodalomból, filmekből vagy a való életből: saját tapasztalataitokból, megtörtént esetekből kiindulva. Elemezzétek ezeket az eseteket a következő szempontok szerint: a) milyen előítéletek alakították az eseményeket, játszottak bennük szerepet,


É S


F E L M É R Ő

b) kik gondolkodtak előítéletek alapján a szereplők közül, c) történt-e változás az előítéletek megítélésében, beállt-e változás valamely szereplő, szereplők felfogásában d) ha igen, milyen események hatására és milyen lelki, szellemi folyamatok játszódtak le ezekben a szereplőkben, e) van-e valamilyen általános, az egyedi eseteken túlmutató tanulsága ezeknek az eseményeknek, történeteknek? Gondoljatok arra is, hogy magukat az eseteket (irodalmi mű vagy részlet, filmrészlet, saját történet stb.) valamilyen módon be kell mutatnotok társaitoknak is! Saját eseteiteket pl. eljátszhatjátok vagy elmesélhetitek, filmrészleteket vetíthettek le, vagy műrészleteket olvashattok fel... D) PROGRAM AZ ELŐÍTÉLETEK ELLEN Dolgozzatok ki programot, melyben felhívjátok társaitok, illetve a hasonló korú diákok figyelmét valamilyen előítélet meglétére, megjelenésére napjaink Magyarországán! Készítsétek el a program tervét (lépései, kampányok stb.) és a program nyilvánosságra szánt anyagait! Néhány ötlet a nyilvánosságnak szánt anyagokhoz: a) figyelemfelkeltő szórólapok (szöveg és kép) b) szövegek, esetleírások, melyek felhívják a figyelmet az előítéletekre, veszélyeikre c) figyelemfelkeltő plakátok, különféle technikákkal (grafika, montázs, számítógépes képszerkesztés stb.) d) mozgóképek (általatok beállított és felvett jelenetek, választott filmrészletek) e) multimédiás bemutató E) PROGRAM A TÁRSADALMI TOLERANCIA MEGTEREMTÉSÉRE Dolgozzatok ki programtervet, melyben felhívjátok társaitok, illetve a hasonló korú diákok figyelmét a társadalmi tolerancia fontosságára napjaink Magyarországán! Készítsétek el a program nyilvánosságra szánt anyagait! Néhány ötletet olvashattok a kidolgozáshoz a 4. témánál! F) PÉLDÁK A SZOLIDARITÁSRA Mutassátok be a társadalmi, emberi szolidaritás (összetartás, egymás segítése, együttérzés) megnyilvánulásait a múltban vagy napjaink világában! A példákat meríthetitek a történelemből, irodalomból, filmekből vagy a való életből: saját tapasztalataitokból, környezetetekben vagy a világban megtörtént esetekből, tudósításokból stb. kiindulva. Mutassátok be ezeket az eseteket a következők szerint:

91

92


„ A ”

•

9 .

É V F O L Y A M

a) kik, milyen okból vagy okokból szorultak segítségre, voltak hátrányos helyzetben b) milyen háttérrel, indíttatással fogtak össze az esetek, történetek szereplői, és milyen célt tűztek maguk elé, c) hogyan, mennyiben sikerült a céljukat elérni, hogyan változott, alakult a szereplők élete, sorsa, d) hogyan változtak meg az események hatására a szereplők, módosult-e felfogásuk, világképük? Gondoljatok arra is, hogy magukat az eseteket (irodalmi mű vagy részlet, filmrészlet, saját történet stb.) valamilyen módon be kell mutatnotok társaitoknak is! Saját eseteiteket pl. eljátszhatjátok vagy elmesélhetitek, filmrészleteket vetíthettek le, vagy műrészleteket olvashattok fel... A CSOPORTOM ÁLTAL VÁLASZTOTT TÉMA:

A feldolgozás lépései, iránya, feladatai:

Az én feladatom:


É S


F E L M É R Ő

A feldolgozáshoz szükséges illusztrációk, segédanyagok:

4. A projekt bemutatása Csoportoddal mutasd be az elkészült projektet az osztálynak! 5. A projektek és a fejezet során végzett munka értékelése Közösen értékeljétek munkátokat, a tanár vezetésével. Figyeljetek a visszajelzésre! 6. Szövegértési felmérő Olvasd el a tanár által kiosztott szöveget, majd töltsd ki a felmérő kérdéseit, feladatait!

93

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

Recommend Documents