SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

APRÓ VERSEK (LÍRAI ÖRÖKSÉGÜNKBŐL)

Tanulói munkatankönyv

F e j l e s z t ő Dobszay Ambrus

TARTALOM APRÓ VERSEK (LÍR AI ÖRÖK SÉGÜNKBŐL)

5

NEMZETI ÖRÖK SÉG – IRODALMI K ÁNON

20

A R ÉG I M AG YA R IRO DA LOMB Ó L

24

A R EFOR MKOR IRODA L M Á BÓL

32

PETŐFI ÉS AR AN Y RÖVID VER SEI

39

A MO D ER N M AG YA R L Í R A K E Z D E T EI

41

KOSZ TOL Á N Y I ŐSZI VER SEI

48

J ÓZ S EF AT T I L A : S Z Ü L E T É S N A P O M R A

57

R ADNÓTI MIKLÓS KÉPESL APJAI

67

WEÖRES SÁNDOR – EG Y RE TÖMÖREBBEN

85

V ER S, Z E N E, J ÁT ÉK

88

M A G YA R H A I K U - KÖ LT É S Z E T

10 3

ÖSSZEFOGL AL ÁS

116

FÜGGELÉK

1. N E M Z E T I Ö R Ö K S É G – I R O D A L M I K Á N O N 0. Mi az a kánon? A következő órák célja az, hogy felelevenítsük a magyar líra legismertebb alkotóiról szerzett korábbi ismereteinket, rendszerezzük azokat, és további alkotásaikkal ismerkedjünk. A költők kiválasztása nem volt véletlenszerű. Olyanokról lesz szó, akiket a közvélemény a legnagyobbaknak tart. Költeményeik jelentős részét a magyarul olvasók és írók kívülről tudják. Életművüket közös kincsnek, nemzeti örökségnek tartjuk. Más megfogalmazása ennek, hogy az ő műveik alkotják az irodalmi kánont. KÁNON: Eredeti jelentése: mérőléc. A teológiában (hittudományban) „kanonizáltnak”, azaz

megvizsgáltnak nevezték azokat a könyveket, amelyeket a hittudósok szent könyvként a Biblia részének elfogadtak. Mai értelemben kánonnak nevezzük azoknak a műveknek az összességét, amelyeket a közvélemény értékesnek tart, melynek ismeretét az adott kulturális közösség elvárja. Az irodalmi kánon folyamatosan változik az irodalomkritika értékítélete és a közízlés változása szerint. Az irodalmi kánon nincs „kőbe vésve”. Nincs államilag jóváhagyott, mindenki számára kötelezően elfogadandó műlista. 1. Költői névsor Az olvasó kedvenceinek listája az egyéni értékítéletet és tetszést tükrözi, ezért nem feltétlenül esik egybe a nemzeti irodalmi kánonnal. Ez nem baj. De nemzeti örökségünket illik ismerni, már csak azért is, mert ez az ismeret összeköt bennünket másokkal. Vannak a költőknek olyan szófordulataik, amelyeket úgy építünk be saját szövegeinkbe, beszédünkbe, hogy közben azt reméljük: beszélgetőtársunk számára éppúgy felidézi az eredeti alkotásokat, mint bennünk. Ha mi magyarok, egy kulturális közösség tagjai érteni akarjuk egymást, akkor ezen alkotók életét és költeményeik jelentős részét ismernünk kell. Az első lépés, hogy tekintsük át, kikről is lesz szó! Olyan költőkről, akikről már tanultatok vagy legalábbis hallottatok sok mindent. Idézzük fel ezeket az előzetes ismereteket – játékokkal. A 13 költő vezetékneve mellé írd oda keresztnevét! Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével! Ady Arany Babits Balassi Csokonai Vitéz József Kosztolányi

6

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

1 0 .

É V F O L Y A M

Kölcsey Petőfi Radnóti Vörösmarty Weöres Zrínyi 2. Költők – képeken Kiket ismersz fel a költők közül? Írd nevüket a kép alá! Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével!

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

7

8


–


1 0 .

É V F O L Y A M

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

9

10


–


1 0 .

É V F O L Y A M

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

11

12


–


1 0 .

É V F O L Y A M

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

13

14


–


1 0 .

É V F O L Y A M

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

3. Mikor születtek? Tedd sorrendbe a költők arcképét SZÜLETÉSÜK szerint! Ha nem ismered a pontos évszámot, dönts az alapján, hogy az arckép festmény vagy fénykép, milyen az öltözetük, hajviseletük vagy arcszőrzetük. Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével! 4. Ki mennyit élt? Tedd sorrendbe a költők arcképét HALÁLOZÁSUK szerint! Ha nem ismered a pontos évszámot, dönts az alapján, hogy az arckép festmény vagy fénykép, milyen az öltözetük, hajviseletük vagy arcszőrzetük. Megoldásodat ellenőrizd az életrajzok segítségével! 5. Kapcsolatok Költőink közül ki kit ismert vagy ismerhetett? Alkoss párokat vagy kisebb csoportokat a képekből aszerint, hogy kik álltak személyesen is kapcsolatban egymással! Próbáld megrajzolni a költők KAPCSOLATI HÁLÓját. Emeld ki rajta (színnel vagy vastagítással) a szoros barátságokat! Segít a mellékelt öt fotó, melyek mindegyikén ketten-ketten láthatók a tárgyalt költők közül. (Az egyiken hárman!)

15

16


–


1 0 .

É V F O L Y A M

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

17

18


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Kapcsolatok – szöveggel és ábrával:

6. Milyen embernek képzeled? A képeket megnézve kit képzelsz melankolikusnak, szenvedélyesnek, betegesnek, kedélyesnek, optimistának, pesszimistának, barátságosnak, barátságtalannak, gyermekszeretőnek, erősnek, férfiasnak, bátornak, félénknek, határozottnak, határozatlannak, közszereplőnek, visszahúzódónak, okosnak, műveltnek, nőcsábásznak, szorgalmasnak, csínytevőnek, extravertáltnak (kifelé fordulónak), introvertáltnak (befelé fordulónak)? A megfelelő jelzőket írd a kép alá! Ha más jelzők is eszedbe jutnak, írd azokat is a képek alá. 7. Ki írta? KIK ÍRTÁK az alábbi híres költői műveket? Ha nem tudod, nézz utána versgyűjtemények-

ben, a Verstár CD-n, lexikonban vagy az interneten, illetve érdeklődj a könyvtárban! A Dunánál A Reményhez Szigeti veszedelem Bóbita Egy katonaének

N E M Z E T I

Ö R Ö K S É G

–

I R O D A L M I

K Á N O N

Himnusz Jónás könyve Nem tudhatom… Nemzeti dal Szózat Toldi Szeretném, ha szeretnének

8. Felidézőlap Az elkövetkező órákon minden költővel kapcsolatban töltsd ki a FELIDÉZŐLAPOT! A fejezet végén újból kézbe veheted majd, s akkor sok új ismerettel fogod tudni kiegészíteni. 9. Verseim könyve KÉSZÍTS ANTOLÓGIÁT, azaz gyűjteményt VERSEIM KÖNYVE címmel kedvenc verseidből. Bármely

szerzőtől válogathatsz verseket, a fontos az, hogy neked tetsszenek, sőt saját költeményeket (esetleg színvonalas dalszöveget) is beírhatsz a füzetedbe. Illusztráld őket rajzokkal vagy máshonnan származó képekkel. Ha elemezted, értelmezted valamelyiket, vagy ha valamilyen történeted is kapcsolódhat egy-egy vershez, az se maradjon el.

19

2. A R É G I M A G Y A R I R O D A L O M B Ó L Barátaim, ha rövid a papír, az ember akkor apró verset ír; higgyétek el, a rövid is elég, meghalok, s úgyis minden töredék. (Radnóti Miklós: Röviden) 1. Mit üzen a mottó? Olvasd el Radnóti Miklós mottónak választott négysoros versét, és fogalmazd meg elvárásaidat: Milyen versekből fog állni a fejezet?

Milyen következményei vannak annak, ha egy vers rövid?

Kifejezhet fontos dolgokat egy nagyon rövid vers?

2. Három régi költőnk Töltsd ki a három felidézőlapot, majd helyezd el a gyűjtőládába! 3. Három régi vers Olvassátok el figyelmesen az alábbi verseket, majd dolgozzatok a hozzájuk tartozó kérdésekkel és feladatokkal!

BALASSI BÁLINT: FULVIÁRÓL Legtovább Juliát, s leginkább Céliát Ez ideig szerettem, Attól keservesen s ettől szerelmesen vígan már búcsút vettem, Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.

ZRÍNYI MIKLÓS: BEFED EZ A KÉK ÉG… Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, Órám tisztességes csak légyen utolsó. Akár farkas, akár emésszen meg holló: Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

A

R É G I

M A G Y A R

I R O D A L O M B Ó L

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: AZ ESKÜVÉS Esküszöm, szép Lilla! hidd el, Hogy miólta kellemiddel Megkötöztél engemet, Már azólta semmi szűznek, Semmi nyílnak, semmi tűznek Nem nyitom meg szívemet. Esküszöm; s e szent hitemnek, Melyet adtam édesemnek, Pontjait meg nem csalom. Kérlek is reménykedéssel, Hogy viszonti esküvéssel Kösd le szíved, angyalom! Esküszöm hószín kezedre, Rózsaszádra, tűzszemedre, Hogy te léssz csak kedvesem. Esküszöm, hogy míg csak élek, Más szerelmet nem cserélek; Vagy Lilim, vagy – senki sem. a) Feladatok Balassi Bálint verséhez kapcsolódóan (1) A szöveg megértését ellenőrző kérdések Hány szerelmét említi a költő? Soroljátok fel őket!

Húzzátok alá azt a kifejezést, amely arra utal, hogy Fulviát halálosan szereti! (2) Húzzátok alá a rímelő szótagokat a versben!

Balassi-strófa A vers az úgynevezett Balassi-versszak formájában íródott. Ennek verstani képlete: 6a 6a 7b 6c 6c 7b 6d 6d 7b A szám az ütem szótagszámára utal, a kisbetű pedig a rím helyére! A soron belüli rímet belső rímnek nevezzük.

21

22


–


1 0 .

É V F O L Y A M

(3) Mi a közös a versben említett három női névben? Olvassátok el Balassi Bálint rövid életrajzát! Gondoljátok végig, mi tudtatok meg Júliáról!

(4) Készüljetek fel a vers szép felolvasására! (5) Készítsetek tablót a versről! b) Feladatok Zrínyi Miklós verséhez kapcsolódóan (1) A szöveg megértését ellenőrző kérdések Mit jelent a vers első mondata?

Tegyétek a szokásos sorrendbe a második és harmadik mondat szavait!

Milyen halál lehetőségéről van szó a versben?

(2) Húzzátok alá a vers rímeit! (3) Milyennek érzitek a vers hangulatát? (Beletörődő? Elszánt? Hősies? Bizakodó? Vagy...?) Fogalmazzátok meg érzéseiteket egy-két mondatban!

(4) Készüljetek fel a vers szép felolvasására! (5) Készítsetek tablót a versről! c) Feladatok Csokonai Vitéz Mihály verséhez kapcsolódóan (1) A szöveg megértését ellenőrző kérdések Ki szól a versben, kihez, milyen szándékkal?

A

R É G I

M A G Y A R

I R O D A L O M B Ó L

Mit jelent a „viszonti” kifejezés?

(2) Csokonai versében uralkodó ritmikai elem a trocheus nevű versláb. TROCHEUS: Egy hosszú és egy rövid szótagból álló ritmikai egység. (Pl. „kösd le”: – ∪.

A hosszú szótag jele: –, a rövidé: ∪.

Jelöljétek a szótagok hosszúságát valamelyik soron! Mindig a magánhangzó fölé tegyétek a jelet! Állapítsátok meg, mennyire szabályos a ritmus, akadnak-e eltérések a trocheustól!

(3) Vajon elhiszi-e majd Lilla a versben elhangzó esküvést? Miért érzitek hitelesnek vagy miért nem? Fogalmazzátok meg véleményeteket!

(4) Készüljetek fel a vers szép felolvasására! (5) Készítsetek tablót a versről! 4. Legyen ön is kitűnő! Vegyen részt csapatotok a „Legyen ön is kitűnő!” játékban. Előkészületként olvassátok el Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, illetve Csokonai Vitéz Mihály életrajzát!

23

3. A R E F O R M K O R I R O D A L M Á B Ó L 1. Felidézőlapok Az előző fejezethez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat! 2. Múlt vagy jövő? Múlt és jövő? Olvassátok el az alábbi verset!

KÖLCSEY FERENC: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! Ki tanulta meg az általános iskolában? Próbáljátok meg először emlékezetből elmondani, majd ismételjétek át vagy tanuljátok meg kívülről, pontosan! A) A szöveg megértését ellenőrző kérdések • Kit szólít meg a költő?

• Mivel helyettesíthetnénk a düledék szót?

• Mivel helyettesíthetnénk az elontott szót?

• Mivel helyettesíthetnénk a rémalak szót?

• Mivel helyettesíthetnénk az epedő szót?

• Mivel helyettesíthetnénk a kebel szót?

A

R E F O R M K O R

I R O D A L M Á B Ó L

• Mivel helyettesíthetnénk az ormán szót?

• Mivel helyettesíthetnénk a visszamerengni szót?

B) Húzzátok alá az alábbi összefoglaló hibáit, majd írjátok át a szöveget úgy, hogy pontosan kifejezze, miről van szó a versben! A beszélő („a költő”) Huszt várának romjai között sétál. A verőfényes déli nap más látogatót is odacsalt, aki arra biztatja, hogy próbálja meg elképzelni, milyen lehetett az a kor, amikor a vár még állt.

C) „Ábrándozás az élet megrontója.” Vörösmarty Mihály írta e sort, s némileg egybecseng a Huszt tartalmával. Mi a véleményetek: Szabad-e álmodozni a jövőről, merengeni a múlt emlékein, vagy fordítsuk időnket, erőnket arra, hogy jobbá tegyük jelenünket? Fogalmazzátok meg véleményeteket néhány sorban (6-10 sor)!

25

26


–


1 0 .

É V F O L Y A M

D) EPIGRAMMA Rövid, csattanóra épülő vers. Korábban többnyire disztichonban íródott. A sírvers műfajából alakult ki a görög költészetben. Római változatában élcelődő, csipkelődő, humoros hangvétel jellemzi. Ennek a versnek a versformája az ún. disztichon. A DISZTICHONBAN kétféle versláb fordul elő: az egy hosszú és két rövid szótagból álló daktilus (– ∪ ∪), valamint a két hosszú szótagból álló spondeus (– –).

A vers szövegét verslábak szerinti szótagcsoportokba daraboltuk. Állapítsd meg, melyik milyen versláb, s aszerint írd a táblázat megfelelő oszlopába! Van két egyszótagos keret is, amely nem sorolható be, ezeket nem kell beírnod. Vigyázat: a szótag után álló mássalhangzótól is hosszúnak halljuk az előtte álló szótagot!

A

Bús düleCsend vala,

dékeifelleg aSPONDEUS

den Husztlól – –

R E F O R M K O R

nak rom-


vára meg-

szállt fel az

éjjeli

állék.

hold.

DAK TILUS

– ∪ ∪

3. Emlékkönyvbe írt versek Olvassátok el az alábbi verseket, majd oldjátok meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat!

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: EMLÉKKÖNYVBE 1. Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: EMLÉKKÖNYVBE 2. Két jó van, mi fölött sorsnak nincs semmi hatalma, Szorgalom és az erény. Földön az, égben ez áld.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: EMLÉKSOR A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhez.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: GYORS AZ IDŐ… Gyors az idő, haladót koszorúz, maradóra homályt vet. A) A szöveg megértését ellenőrző kérdések • Mit jelent az a megszemélyesítés, hogy „szó, gondolat és tett tükörként mosolyog vissza”?

• Az erény szó jelentése igen összetett. Az alábbi nyolc szóból válaszd ki, majd HÚZD ALÁ azt az ötöt, amit jelenthet, és HÚZD ÁT, amit nem! álnokság, becsület, előnyös tulajdonság, érdem, erkölcsösség, erő, szemérmesség, szerencse

27

28


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Hol (és mikor) hálálja meg magát Vörösmarty versének szövege szerint, hogy az ember szorgalmas, illetve ha erényes?

Vörösmarty emlékkönyvbe írt epigrammái erkölcsi parancsot vagy életbölcsességet fogalmaznak meg tömören. Kapcsold össze a versek prózai megfogalmazásait a megfelelő epigrammával! A. A múltat tisztelni kell, de nem szabad az állandóságra törekedni, hanem a múlt példája nyomán ahhoz méltó jövőt kell alkotni. B. A jó cselekedet és a jó szándék meghálálja magát. C. Ha az ember szorgalmasan dolgozik és erényesen él, akkor bármilyen sors jut neki osztályrészül, életében és holta után is elnyeri méltó jutalmát. D. Minden változik, és a változás azokat igazolja, akik a haladás pártján állnak. A

B

C

D

B) Érveljetek írásban az Emlékkönyvbe 1. című vers állításainak igazsága mellett vagy ellen!

A

R E F O R M K O R


C) Érveljetek írásban az Emlékkönyvbe 2. című vers állításainak igazsága mellett vagy ellen!

29

30


–


1 0 .

É V F O L Y A M

D) Érveljetek írásban az Emléksor című vers állításainak igazsága mellett vagy ellen!

E) Ezek a versek – a Huszthoz hasonlóan – disztichonban íródtak. DISZTICHONBAN kétféle versláb fordul elő: a két hosszú szótagból álló spondeus (– –), va-

lamint az egy hosszú és két rövid szótagból álló daktilus (– U U). Az első sorban hat versláb szerepel egymás mellett – ez a hexameter. A második sorban két versláb, majd egy fél verslábat jelentő hosszú szótag, azután egy szünet, majd ismét két versláb és egy fél – ez a pentameter. A hexameter és a pentameter együtt alkotja a disztichont.

Állapítsátok meg a szótagdobozok helyes sorrendjét! Ellenőrizzétek megoldásotokat a vers újraolvasásával!

A

R E F O R M K O R


Vigyázat: a szótag után álló mássalhangzótól is hosszúnak halljuk az előtte álló szótagot! Két jó áld.

lött sorségben ez

semmi haés az e-

talma, Földön az,

van, mi förény.

nak nincs Szorgalom

F) Válaszd ki valamelyik epigrammát, és tanuld meg kívülről! 4. Emlékkönyvbe írt sorok Fogalmazd meg néhány jelzővel vagy kifejezéssel, milyen üzeneteket szokás emlékkönyvbe írni!

31

4. P E T Ő F I É S A R A N Y R Ö V I D V E R S E I 1. Felidézőlapok Az előző fejezethez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat! 2. Petőfi Sándor másik arca Olvassátok el az alábbi verseket, és oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

PETŐFI SÁNDOR: FELHŐK (részletek) Annyit sem ér az élet, Mint egy eltört fazék, mit a konyhából Kidobtak, s melynek oldaláról Vén koldús nyalja a rászáradt ételt! * Emlékezet! Te összetört hajónk egy deszkaszála, Mit a hullám s szél viszálya A tengerpartra vet… * A bánat? Egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán Mire fölhozom, össze is töröm. * Földét a földmíves felszántja Aztán beboronálja. Képünket az idő felszántja, De be nem boronálja. a) Készítsetek illusztrációt Petőfi fenti epigrammáihoz! b) Mind a négy vers egy-egy gondolat rövid, tömör kifejezése. Bontsuk szét a verseket arra, amit ki akarnak fejezni, és arra, amilyen képet használnak ezek kifejezésére! FOGALOM

KÉP

A MI KÖZÖS BENNÜK

Élet

Eltört fazék

Olcsó, haszontalan

Tengerpartra vetett hajódeszka

Töredék a korábbi egészből

Bánat

P E T Ő F I

É S

A R A N Y

R Ö V I D

V E R S E I

Öröm Felszántott föld

A versek egyikében a fogalom és kép azonosítása helyett a szöveg éppen azt emeli ki, hogy valamiben különböznek egymástól! Melyik ez a vers?

METAFORA A metafora szókép, amelyben két dolgot azonosítunk egymással, az egyik dolog nevét átviszszük a másikra. A metafora egyik síkja a fogalmi sík (amiről szó van), másik síkja a képi sík (amit érzékeltetésre használunk). Arany János például a következő metaforát használja: „A világ egy kopott szekér.” Itt a fogalmi sík a világ, a képi sík a szekér. A metaforát az különbözteti meg a hasonlattól, hogy sokkal szorosabb kapcsolatot teremt a két elem között, míg a hasonlat csak hasonlónak, addig a metafora szinte azonosnak tekinti őket. A metafora harmadik szerkezeti eleme az úgynevezett közös jegy, tehát az a mindkettőben meglevő mozzanat, amely alapján tudatunk összekapcsolja a fogalmat a képpel. Ennek megfejtése sohasem teljesen egyértelmű. 3. Az idős Arany János verse Olvassátok el az alábbi verset, és oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

ARANY JÁNOS: SEJTELEM Életem hatvanhatodik évébe’ Köt engem a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyembe más gabonát cserébe. A) Írj fogalmazást Egy öregember a halálra gondol… címmel! Fogalmazásodban beszélj Arany János verséről is, és használd föl élettapasztalataidat, gondolataidat, film- és olvasmányélményeidet is!

33

34


–


1 0 .

É V F O L Y A M

B) Olvasd el Sík Sándor tanulmányának részletét, és oldd meg az alábbi feladatokat!

SÍK SÁNDOR: AZ OLVASÁS MŰVÉSZETE (részlet) Vegyünk elő egy egészen kis terjedelmű költői alkotást. Arany János Sejtelem c. négysoros versikéjét. A költő ezt a kis remeket 1882. március 2-án, hatvanhatodik születésnapján írta. Életem hatvanhatodik évébe’ Köt engemet a jó Isten kévébe.

P E T Ő F I

É S

A R A N Y

R Ö V I D

V E R S E I

Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyettem más gabonát cserébe. Jelentéktelen rögtönzés, kedves, öreguras tréfa, semmi több! – mondaná az ember első tekintetre. Ha azonban alaposabban belemerülünk ennek a négy igénytelen sornak vizsgálatába, lassanként rájövünk, hogy ez a kis vers a maga nemében tökéletes remekmű, amely sokkal többet tartalmaz, mint sejtenők. A következőkben szeretnénk leásni ennek a kiterjedésében oly szerény kis műnek alsóbb rétegeibe, és így napvilágra hozni a majdnem semmitmondó felszín alatt rejlő értéket. Vezetőnk ebben a munkában egyedül a nyelvi forma lesz, amely a maga egyes sugaraival voltaképpen egyedül képes megvilágítani a műnek szerényen elrejtező értékeit. A felszín annyit mutat: Egy öregúr a halálra gondol: úgy érzi, hogy a következő évben meghal, és az élet napirendre tér felette. Ennyit mond a vers, ha csak a MIT kérdését teszem fel vele szemben. Ha azonban a HOGYAN oldaláról is vizsgálom, mindjárt föltűnik a költemény verstani különössége: mindenekelőtt a négyes rím. Mire való az a furcsa, elavult, szinte komikusan ható forma? Ha engedem magamra hatni a verset (természetesen hangosan olvasva), azonnal észre kell vennem, hogy a költő éppen ezt a furcsa, ezt a komikus hatást akarja elérni. A négyes rím ma mesterkélt játék – de hiszen a költő éppen ezt akarja: játszik a halál gondolatával. Négyes rímben írni költői tréfának hat: a költő tréfálkozik a halállal. Ezt a játékosságot még jobban aláhúzzák a három szótagos, kínrímre emlékeztető rímek: főképp a második rímpár (CSŰRÉBE–CSERÉBE) szinte bohócosan csilingel. Ez a játszi hang azonban valami nagyon komoly dologra mutat rá. A költő azzal játszik, ami minden, csak nem játék. Azzal tréfálkozik, ami a legkomolyabb: a halállal. Ez a jó kedv, a szó betű szerinti értelmében halálos komolyságot takar: ez az igazi „mosoly könnyek közt”: a mély humor. De honnan ez a humor? Honnan meríti erejét az öregedő költő, hogy ilyen felülről néz a halálra? Megfelel erre a kérdésre a költemény KÉPEINEK jellege: a kévekötés, a csűr, a betakarítás, új magvetés. Ezek a földművelő, paraszti életképek ellenállhatatlanul a falusi magyar lelkivilágának levegőjét éreztetik. Csakugyan a magyar paraszt a maga józan, csendes, szemlélődő bölcselkedésével ilyenféle rendületlen nyugalommal, tréfára hajló (de persze valójában igen komoly) lekicsinyléssel emlegeti a halált a maga közmondásaiban, tréfálja ki a maga meséiben. Arany, a „népi sarjadék”, vérében, gyermekkori emlékeiben, öregedő szüleinek tűzhelye mellől hozta magával ezt a fölényes-humoros halál-filozófiát. Ezért is szól a halálról a népdal hangján, a népdal ritmusában, háromütemű tizenegyes sorokban (BETAKARÍT RÉGI RAKOTT CSŰRÉBE, mint: Az Alföldön juhászlegény vagyok én.) Azonban Arany gondolkodását, Arany lelkivilágát nyilván csak nagyon csekély mértékben határozza meg népi származása. A Dante, a Bolond Istók, az Enyhülés, az Őszikék költője természetesen egyebet is gondol, mást is érez a halál arca előtt, mint a falusi padkán pipáló, sütkérező öreg paraszt. Ez a négysoros vers ebből a többől is megmutat valamit. A jó Isten KÉVÉBE köti: tehát nem lesz egyedül, – ott, ahová menni kell, mások is vannak, sokan vannak: RÉGI, RAKOTT csűrébe takarítja: nem most történik először ez az eset, nem is utoljára: vet helyére más gabonát CSERÉBE; ez a más gabona, ha majd kisarjad, nyilván megint csak így fog járni, az is csak kévébe köttetik, és a régi csűrbe kerül. A CSERÉBE szó, amely látszólag csak rím kedvéért áll a sor végén, talán a legfontosabb szava a versnek: ez szuggerálja a dolog folytonosságának, nemzedékek kicserélődésének, természetes megismétlődésének sejtetését. Világtörvény munkál itt: a költői filozófusi nyugalommal érezteti velünk a halál nagy törvényében való megnyugvását. • A szerző az elemzés első részében egyetlen mondatban összefoglalja, MIT közöl a szöveg. Húzd alá ezt a mondatot!

35

36


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Milyen hatást vált ki a szerző szerint a versben alkalmazott négyes rím?

• Milyen társadalmi réteg gondolkodásmódját idézik fel a vers költői képei?

• Milyen versformában íródott a költemény, s ezáltal milyen műfajjal lesz rokon?

• Mely szót érzi a szerző a vers legfontosabb szavának és miért?

• Érzel-e humort e rövid versben? Ha igen, mennyire érzed ezt a témához illőnek? Fogalmazd meg véleményedet néhány sorban!

C) Három olyan verset közlünk, amelyeknek szerzői valamilyen módon felidézik Arany János versét. Válassz egyet a versek közül, és hasonlítsd össze Aranyéval! Hasonlít-e a versek hangvétele, hangulata? Azonos-e a költők élethelyzete? Melyik tetszik neked jobban? Miért?

ILLYÉS GYULA: 77 Életemnek dupla hetes évében volnék vetni-valóknak még bővében (hallom a szót rádióban, tévében) egyes kalász tarlott tábla szélében, rengve a két kasza közel szelében.

ORBÁN OTTÓ: DAL A TEST FÁRADTSÁGÁRÓL Hatvanöt év, majd hatvanhat, A versem lassan megtelik halállal. Anyagfáradás ellen nem hat Sem buzgó ima, sem duhaj madárdal.

P E T Ő F I

É S

A R A N Y

Jön a fűfrizurás tavasz, de nem nekem, Hozzám kopasz jegével a tél köszön be, És eltemetem énekem Az üres szóközökbe.

BOGDÁN LÁSZLÓ: SEJTELEM (részlet) – hallgatni Arany – Életem ötvenötödik évébe, nem köt engem a jó isten kévébe, bé is rak régi rakott csűrébe, új gabonát sem vet értem cserébe. Elveszített agyhalál és szívhalál. Guttman úr is csak másoknak prédikál. Missz Embolia sem jön el énértem. Combjai közt más fuldokol. Én még nem. […]

R Ö V I D

V E R S E I

37

38


–


1 0 .

É V F O L Y A M

4. Amit most másképp látok Idézd föl, korábban milyen verseket olvastál Petőfi Sándortól és Arany Jánostól! Idézd fel magadban, milyen kép élt benned eddig róluk! Próbáld megfogalmazni, miben változott meg ez a kép róluk! Milyen új arcukat ismerted meg e két költőnknek? Petőfi Sándorról eddig nem gondoltam, hogy... most megtudtam róla, hogy... újdonság volt róla az, hogy…

Arany Jánosról eddig nem gondoltam, hogy... most megtudtam róla, hogy... újdonság volt róla az, hogy…

5. A M O D E R N M A G Y A R L Í R A K E Z D E T E I (A DY ENDR E ÉS BABITS MIH Á LY V ER SEI) 1. Felidézőlapok Az előző fejezetekhez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat! 2. Kifejező olvasás Olvassátok el figyelmesen az alábbi verseket! Magatokban próbálgassátok, hogy lehet őket szépen, kifejezően felolvasni! Hallgassatok meg néhány felolvasást, majd gyűjtsétek össze, • mit volt nehéz és mit volt könnyű kiolvasni, • mit volt nehéz és mit volt könnyű hanggal, szünetekkel jól kifejezni. ADY ENDRE: A TISZA-PARTON

BABITS MIHÁLY: HÚNYT SZEMMEL…

Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szivem egy nagy harangvirág s finom remegések: az erőm.

Húnyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szivünk: a legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, amit nem hiszünk.

Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek?

Az álmok síkos gyöngyeit szorítsd, ki únod a valót: hímezz belőlük fázó lelkedre gyöngyös takarót.

3. Párhuzamok Ady Endre és Babits Mihály verse egyaránt ellentétet állít fel a lelki gazdagság és a vágyak, illetve a valóság, az érzéketlen környezet között. Keressünk párhuzamba állítható motívumokat! A TISZ A - PA R TON

HÚNY T SZEMMEL

Álmodoztam Lélek

4. Különbségek A hasonlóságok mellett a két versben számos különbség is van. Az alábbi szöveg ezeket foglalja össze. Egészítsd ki a szódoboz szavaival.

40


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Ady verse egyes szám ........................ személyben hangzik el, Babitsnál ezzel szemben az első versszakban többes szám első személyű az alany, majd a másodikban megszólít valakit második személyben. (Az olvasót? Általában mindenkit? Önmagát?) A különbség fontos, mivel megérezhetjük ebből, hogy Ady az önmegmutatásra, Babits a ........................ törekedett. Adynál az értékben gazdag Gangesz-vidék és a Tisza-part bemutatása egyenlő terjedelmet kap. Babitsnál a „való” csupán egy mellékmondatban kap helyet. Vele kapcsolatban az ........................ érzését fogalmazza meg. Ehhez képest Ady költői kérdése undort és kétségbeesést fejez ki. Ady versét érezhetjük tiltakozásnak vagy fájdalmas ......................... Ezzel szemben Babitsnál nem ezt tapasztaljuk, hanem a szöveg inkább a való világgal szembeni védekezést, az ........................ ajánlja. Ady-verse egy bizonyos mélységig könnyebben megfejthetőnek, egyértelműbbnek tűnik, Babitsé viszont aforizmaszerű, ........................ mondatokat is közöl. első

elzárkózást rejtőzködésre

lemondásnak talányos

unalom

5. Elérhetetlen vágyaink Értelmezd Babits következő talányos mondatát (kb. 6-8 sorban)! A legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, mit nem hiszünk.

6. Egy vers – képben Készíts illusztrációt a két vers közül az egyikhez!

6. K O S Z T O L Á N Y I Ő S Z I V E R S E I 1. Felidézőlapok Az előző fejezetekhez hasonlóan töltsétek ki ismét a felidézőlapokat! 2. Versek az őszről Alább olvashattok olyan versrészleteket, amelyek mind az őszről szólnak. (Ezek még nem Kosztolányi Dezső művei.) Keressétek meg, mely versekből valók az alábbi részletek! Segítségként használhatjátok az internetet, a Verstár CD-t, versgyűjteményeket. Ha nem sikerül a szerzőt kitalálni, írjátok le sejtéseteket, milyen korból valók az egyes versek! a) Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. b) Elzengett az őszi boros ének. Megfülledt már hüse a pincének. Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre. Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rothad, mint mezítlen teste egy halottnak. c) Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón.

42


–


1 0 .

É V F O L Y A M

d) Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. e) Hüvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bújnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbújnak már a vének, hüvös az árny, az este, csörög a cserje teste. f) Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. 3. Részvéttelen pompa Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a vele kapcsolatos feladatokat!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ŐSZI REGGELI Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,

K O S Z T O L Á N Y I

Ő S Z I

V E R S E I

és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. A) A költemény három költői képét magyarázzák az alábbi mondatok. A megfelelő mondat betűjelét írd a szókép megnevezése alá, majd magyarázd meg, miért oda soroltad a képet! M E G S Z E M ÉLY E S Í T É S

H A S O NL AT

ME TA FOR A

........ mert ........................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... ....................................................

........ mert ........................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... ....................................................

........ mert ........................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... .................................................... ....................................................

a) A bogyóról lepergő apró vízcseppen megcsillan a fény; csillog, mint egy briliáns. b) A fák hajladoznak a szélben: intenek. c) A sárguló faágak – aranykezek. B) Kigyűjtöttük a vers mellékneveit, illetve a minőségre utaló szavait. hűs, üveg-, nehéz, sötét, smaragd-, hatalmas, jáspisfényű, dús, tündöklő, kövér, részvéttelen, derült, magába forduló, tökéletes, jó, aranyVálasszuk szét az érzékelhető, illetve nem érzékelhető minőségekre utaló szavakat. Melyek vannak többségben? Milyen hatása van ennek a versre, milyen hatással van ez az olvasóra? A fizikailag nem érzékelhető minőségek a vers mely részén kerülnek többségbe?

43

44


–


1 0 .

É V F O L Y A M

C) A vers tartalmilag három részre osztható. Az első hat sorban a szöveg számba veszi az ősz ajándékait. A leírás nagyon érzékletes, részletes, a legkisebb részletre is rávilágító. A 7–8. sor mintegy „értékeli” a látványt: a természet saját törvényszerűségei révén, minden cél és érdek nélkül hozza létre ezt a gazdagságot. Ez a konkrét jelenségből alkotott elvont, elvi megállapítás. A harmadik rész az utolsó két sor. A 9. sor tömör első mondata meglepetésként hat. Az olvasó nem érti mindjárt, hogyan kapcsolódik ez a sóhaj az előzményekhez. Egyszerre érezhető benne az élet szeretete és a róla való lemondás fájdalma. E ponton a vers az objektív, majd elvi jellegű megállapítások után személyessé válik. A feltételes módú, múlt idejű ige már érezteti, hogy a továbbélés nem lehetséges, és ezt erősíti meg a záró mondat is (9–10. sor), melyben ismét természeti látvány, a hajladozó fák adnak hírt az élet megrendíthetetlen törvényéről. A természet megfigyelése és leírása a két utolsó sorban már nyilvánvalóan nem semleges nézőpontból történt, s így utólag az első négy sor leltárát is átértelmezi az olvasó: már ott is a beérett, ily módon a megsemmisülésre ítélt természetet csodáltuk. Az összefoglaló alapján egészítsd ki a vers szerkezeti ábráját! RÉSZ

SOROK

TA R TA L M A

7–8. sor

elvont megállapítás

1. rész

személyes megnyilvánulás


Ő S Z I

V E R S E I

4. Átköltés A vers érdekes átköltését alkotta meg Vörös István kortárs magyar költő. Olvassátok el a verset!

VÖRÖS ISTVÁN: ŐSZI REGGELI Jobb volna élni. Vízcsöpp kövér bogyóról. Repedt üvegtál. Fogalmazzuk meg, miben különbözik ez a szöveg Kosztolányi versétől! Mi a különbségek jelentősége? Mást „jelent-e” ilyen módon, mint Kosztolányié?

5. Haiku Vörös István verse egy sajátos műfaj, a haiku szabályainak felel meg.

Haiku A haiku sajátos japán műfaj. Három sorból áll, melyek a japán költészetben 5-7-5 szótagosak. Többnyire természeti jelenséget ábrázol egy állóképben. A haiku szerzője egy mindeneken túli szépséget próbál egyetlen, természeti képben megragadni. (A magyar haiku-költészetben a szótagok száma változhat.)

A haiku műfaját a 20. század első felében fedezte fel a magyar irodalom. Az első kísérletező éppen Kosztolányi volt. Leghíresebb verse e próbálkozások közül az Októberi táj című.

45

46


–


1 0 .

É V F O L Y A M

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék. a) Miért nem tekinthető szabályos haikunak a vers?

b) A vers közöl néhány „furcsa” jelzős kapcsolatot. Magyarázd meg őket! Vérző venyigék

Sárga csönd

Lázas vallomások

Kiáltó igék


Ő S Z I

V E R S E I

c) A vers egy ponton elszakad a közvetlen természeti látványtól, és emberi történések érzékeltetése irányába fordul. Mely pontja ez a versnek?

6. Ihletője az ősz Mindenki válasszon egyet az alábbi feladatok közül: a) Készítsetek fotómontázst vagy képes faliújságot az őszről! b) Rajzoljatok őszi tájat! c) Hozzatok olyan zeneszámot (CD-n vagy kazettán), amely őszi hangulatot áraszt! d) Állítsatok össze csendéletet őszi gyümölcsökből! Készítsetek róla szöveges leírást vagy rajzoljátok le! e) Írjatok 10-12 soros fogalmazást az őszről! f) Rajzoljátok le, amit Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című versében olvastok!

47

7. J Ó Z S E F A T T I L A : S Z Ü L E T É S N A P O M R A 1. Mire emlékszünk tavalyról? Vegyétek elő tavalyi munkatankönyveteket, és lapozzátok fel József Attila önéletrajzát, a Curriculum vitae-t. Az életrajzot is használva keressétek meg, mely évben történtek az alábbi események: • Megjelennek József Attila első versei: • Horger Antal eltanácsolja József Attilát a szegedi egyetemről: • József Attila 32 éves: • József Attila öngyilkossága: 2. Rímkereső Keress rímeket az alábbi szavakra: Legény: Ragyog: Nevét: 3. Születésnapi köszöntő Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

J Ó Z S E F

A T T I L A :

S Z Ü L E T É S N A P O M R A

De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: „Ön, amíg szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj – Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! a) Folytasd (illetve egészítsd ki) a vers prózai átiratát: Harminckettedik születésnapomon egyedül ülök egy kávéházban, .................................................... ...................................................................................................................... Felidézem régi emlékemet, amely miatt ........................................................................................ Az történt ugyanis, hogy ............. ........................................................................ Felidézem nevét és szavait: .............................................. .................................................. De hiába ujjong ..................................................................................... b) Milyen hangulatúnak érzed József Attila versét? Válassz egyet a következő minősítésekből (vagy minősítheted saját szavaddal), majd érvelj e minősítés mellett! vidám keserű humoros öntudatos önironikus egykedvű nosztalgikus depressziós izgatott lemondó

49

50


–


1 0 .

É V F O L Y A M

c) A Születésnapomra legérdekesebb hangulatkeltő motívuma az, ahogy a 3. és 4. sorokat rímelteti a költő. Mi ezeknek a soroknak, illetve rímeknek a titka? Egészítsd ki az erre vonatkozó öt megállapítást a megfelelő szavakkal! • A két hosszú sor után csattanós hatású a két ................................ sor. • A rímek kétszótagúak és közvetlenül követik egymást. (Nem állnak közöttük a .......................... ...... sorban rímtelen szavak, szótagok.) • A költő olykor szójátékot űz: a két rímelő szó valójában egyetlen szó, kettéhasítva. (Pl.: ................................) • A legtöbb rím tiszta rím, sőt két esetben önrím. (Pl.: ................................ ) • A rímek legtöbbször egy jambus verslábat képeznek (................................ ritmusúak) d) Írj rövid értékelést a Tiszta szívvel című (Nincsen apám… kezdetű) versről Horger Antal vagy Hatvany Lajos nevében! Emlékeztetőül olvassátok el a Curriculum vitae megfelelő részletét, valamint magát a vitatott verset!

JÓZSEF ATTILA: CURRICULUM VITAE (részlet) Minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre – úgymond – ki ilyen verseket ír” s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését”. Sokszor emlegetik a sors iróniáját s itt valóban arról van szó: ez a versem, Tiszta szívvel a címe, igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla, Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben „a kései korok számára”, Ignotus pedig „lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta” ezt a „gyönyörűszép” verset, ahogy a Nyugatba írta róla, és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává.

J Ó Z S E F

A T T I L A :

JÓZSEF ATTILA: TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen.


51

52


–


1 0 .

É V F O L Y A M

4. Utánzatok József Attila költeményét sokan utánozták és utánozzák a mai napig a hivatásos és műkedvelő költők közül. Erre mutatunk be öt példát. (Néhányat az internetről gyűjtöttünk, ahol a költő nem minden esetben vállalja alkotását.) Melyiket találjátok a legjobbnak? Miért tetszik? Írjátok meg ti is saját változatotokat! KOVÁC S A N D R Á S FER EN C: BÍR ÁLÓIMHOZ. SZÜLETÉSNAPOMR A . PL ÁGIUM!

MOGYORÓSI L ÁSZLÓ: SZÜLETÉSNAPOMR A (RÉSZLET)

Harmincnégy éves lettem én: nem bódít versen vett remény, se bű, se báj.

Épp harminc éves lettem én, nem ámulok már verszenén, ahogy ragyog.

A mennybolt menten rámborul: nem éltem jól, sem jámborul, csupán bután.

Időmértékben több a kín, mint elviselni bírna rím, Lilla – trilla.

Mint kínon égő ékezet, lobog világom: létezek! Enyém e fény!

Örökifjú a monoton jambus, mint tenger, konokon partot csapkod.

Hallom: vagyok, mert nem vagyok, hisz bennem nem rág, nem ragyog serény erény...

A rím egy ráncos csecsemő, koravén, épp hogy belenő, s hant a lantja.

Azt mondják, arcom régi maszk: miért is vágok én grimaszt, ha kell, ha nem?

[…]

Divatbölcs egy sem érti tán: helyettök lettem én vidám iszony. Bizony. Magamnak túl nehéz terű vagyok – nem vált meg vers, se bű,

S hogy mi lesz, tudom, mint a jós, mert látom, hány protekciós szürke ürge – s mind középiskolás fokon tanít egy népet, sok rokon, s mennyit konyít

J Ó Z S E F

se báj. Sebaj.

A T T I L A :


a föld metrumához, amely számára csak turistahely, tengert renget. […]

ISMERETLEN BLOGÍRÓ: SZÜLETÉSNAPOMR A (PL AGIZ Á L Á S!!!)

ZSOLO: SZÜLETÉSNAPOMR A JÓZ S EF AT TIL A SZÜL E TÉ S NA P OMR A C. VERSE NYOMÁN AZON A NAPON, AMIKOR ENGEM IS UTOLÉRT A HARMINCKET TEDIK

Nineteen éves lettem én, írjak-e igénytelen költeményt? Kinek, minek?

Harminckét éves lettem én mikor rám talált e költemény verse. Nyerse

Én most még azt sem tudom, hogy ezt a posztot menteni fogom a neten netán.

életem summáinak mely eddig nem volt valami nagy magasztos malasztos

Őszintén bevallom én ma itt, volt ettől már kóserebb évem is. Szűkölködöm.

szerencse. De az élet bús lápjiban borongós, baljós ingoványiban vártam s vágytam...

Kár lenne most, hogy visszatarts, még akkor is ha csak jót akarsz, tudom, tudom.

Az iskolából engem is kirúgtak harmadikba majd’ intézetbe dugtak elvemérttelvemért.

A lator remény még taszít, a sorsomat én írom csakis legyen the end.

Lehettem volna én is tán tanár, de ha így végig gondolom ma már nincsen kincsem

(Forrás: www.parablog.hu)

mindezek hívságos vágyához. Ám egykoron ifjúságom álmához lelkem emeltem, hogy legyek író, tanár, színész vagy költő, filozófus, vagy jogász. De nyelvet öltő sorsom, borsot

53

54


–


1 0 .

É V F O L Y A M

tört az orrom alatt, s álmom így mind odabenn ragadt. Ma vagyok s tán maradok egy nemtelen senki. „A takarító”. A „koszt tisztává alakító” szegény legény. (forrás: www.gondolkodom.hu)

Szómagyarázat: plágium = utánzat, szellemi termék ellopása, másolása

RIGÓ BÉLA: JÓZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA II. Immár százéves lettem én, üzenet ez a költemény esemesen. Hálóként rángó idegen át szellemem egy idegen kezet vezet. Száz évem szépen elszelelt. A kor keresztre felszegelt, ezért vezért csinált belőlem posztumusz. Van már négy sírom. Sok humusz s babér a bér. Megértem azt is: Szegeden tőlem kapott az egyetem levett nevet. Túlnőttem minden mesterem, annyira, hogy már restellem. (Be szép beszéd!)

J Ó Z S E F

A T T I L A :

Bár hivatásos híveket néhány kikoplalt rím etet, kudarc e harc: ma sem tanul a nép, s az a falon-penészfolt szép haza megint megint. Ez a mennyből jött vers hanyag. Még nem törvény, de nyersanyag: tüzem üzen belőle, bokrom egyre ég… Ki jönne fel a hegyre még? Felemelem.


55

56


–


1 0 .

É V F O L Y A M

8. R A D N Ó T I M I K L Ó S K É P E S L A P J A I 1. Képek, emlékek Nézzétek meg az alábbi képeket, és képzeljétek el, hogy mindegyik egy-egy emlék felidézője. Írjatok minden kép alá egy-két szót: milyen hangulata van a képnek?

58


–


1 0 .

É V F O L Y A M

R A D N Ó T I

M I K L Ó S

K É P E S L A P J A I

59

60


–


1 0 .

É V F O L Y A M

R A D N Ó T I

M I K L Ó S


2. Képeslap-versek

Az apró versek sajátos változatát jelentik azok, amelyeket úgy fogalmaz meg a költő, hogy akár egy képeslapra is ráférjen. A tartalom is ehhez illő: tájkép, parányi életkép, helyzetjelentés, egy úti benyomásról való híradás. Radnóti Miklós először egy franciaországi utazása idején írt ilyen verseket, és francia címet adott a kis ciklusnak (Cartes postales1= képeslapok). 1944-ben, amikor Szerbiába hurcolták munkaszolgálatra, majd amikor erőletett menetben onnan Magyarországon át Németország felé hajtották őt fogolytársaival együtt, akkor szerb címmel látta el ilyen jellegű verseit (Razglednicák = képeslapok). Ezek voltak utolsó versei. Pár nap múlva, november 9-én agyonlőtték. Olvassátok el az alábbi versciklust, majd oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

RADNÓTI MIKLÓS: CARTES POSTALES 1. A vonaton a lámpa haldokolt, a lengő ablakokra néha rátapadt a hold, szemközt katona ült, szívén egy szőke lány világitott. A lány mosolygott, könnyü álma volt. 2. Felforr a tó és tükre pattan, kövér halakból dől az ikra, karcsu lányok nézik mozdulatlan, arany csöppek hullnak lábaikra. 3. A gyermekek turkáló ujjain még vígan perg a friss homok, de hívogatják őket már kötéseik mögül a tűkkel dolgos asszonyok.

1 ejtsd: kart posztal

61

62


–


1 0 .

É V F O L Y A M

4. Kislány futott el épen, almát tartott kezében. Piros, nagy alma volt, a kislány ráhajolt. Lehellet még az égen, olyan halvány a hold. 5. Dobd el a rémes újságot, vidám fehér felhőt lenget a Notre-Dame ne gondolj másra, ülj le, nézelődj, figyelj! mert holnap úgyis nélküled bomlik a tér fölött a szürkület. Franciaország, 1937. aug. 7. és szept. 7. között a) Ha a Cartes postales verseit egy-egy benne szereplő szóról kellene felidéznetek, mi lenne az? Írjatok minden vers mellé egy-egy olyan szót, amely szerepel a versben, és leginkább felidézi a vers egészét! b) Nézzétek meg ismét az 1. feladatban szereplő képeket! Azok közül a képek közül melyik hányadik vers emblémája lehetne? Egy vershez egyet válasszatok, és írjátok a vers mellé azt a szót, amit a kép alá írtatok! c) „A Cartes postales versei tartalmukat tekintve idillnek tekinthetők.” Az alábbi fogalommagyarázat elolvasása után állapítsátok meg, igaz-e ez a megállapítás! Vannak-e a versekben olyan mozzanatok, amelyek az idill fenyegetettségére utalnak! IDILL Az IDILL szó eredeti jelentése: életkép, képecske. Mai jelentése: a békés, derűs, harmonikus élet ábrázolása a művészetekben. Az idillt a művész legtöbbször múltbéli emlékként, nosztalgiával idézi fel.

R A D N Ó T I

M I K L Ó S


3. Képeslapok a halál árnyékából Olvassátok el az alábbi verseket, Radnóti Miklós utolsó költeményeit. Ezt követően mindenki válasszon ki egyet, amelyik neki a legjobban tetszik, és gyakorolja kifejező, értelmes felolvasását. Ezt követően hallgassátok meg több előadásban is a verseket, és figyeljétek meg, ki mit emelt ki az olvasás során!

RADNÓTI MIKLÓS: RAZGLEDNICÁK 1. Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár. 2. Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány, s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj.

63

64


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bűzös, vad csomókban áll. Fölöttünk fú a förtelmes halál. 4. Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. – Így végzed hát te is, – súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. – Der springt noch auf,2 – hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Szerbia – Magyarország, 1944. aug. 30. és okt. 31. között 4. A Razglednicák háttere Olvasd el Tarbay Ede előadásának részletét, és oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

TARBAY EDE ELŐADÁSA RADNÓTIRÓL (részlet) A járdán, az árokban holttestek hevertek. Lorsi Miklóst, a muzsikust egy lovas SS szólította magához. Elvette a hegedűjét, és rálőtt. Még él, de nagyon vérzik. Radnóti és egy társa belékarolnak, és próbálják az árkon átsegíteni az útra. – Der springt noch auf!3 – üvölti a Zugsführer.4 Egy legény odaugrik, és közvetlen közelről fejbe lövi a hegedűművészt. Az árokba zuhan. A dörrenésre a foglyok ijedten vetik ismét a földre magukat. Mindehhez és a vershez keveset lehet hozzátenni. Talán csak annyit: ezek az utolsó versek is azt a táborbeli, kiszolgáltatott helyzetéhez viszonyítva irreálisnak nevezhető, verssel szembeni alázatot mutatják, mely ekkorra Radnóti egyik legfontosabb jellemzője lett. És a pontosság, a műgond. A „springt” szó valójában másodszor fordul elő a Razglednica (4)-ben, hiszen sokadik jelentése a „pattan”. A második sorban a „mint húr, ha pattan” kettős értelmű: egyrészt a hegedű húrja mint metafora Lorsihoz és a hegedűjéhez kapcsolódik; ugyanakkor a német kiáltást erősíti fel, annak előzménye. Ha lefordítja az eredeti mondatot („Ez még felpattan!”), elfedi, hogy itt még németek gyilkoltak.5

2 Ez még felugrik. (német) 3 „Ez még felugrik!” (német) 4 Szó szerint: menetvezető (német). Magyarul a korban keretlegénynek nevezték őket. 5 A menetet később magyar katonák vették át a németektől. Radnótit és néhány társát Abdánál már ők gyilkolták meg.

R A D N Ó T I

M I K L Ó S


Szövegértést ellenőrző kérdések: • Kinek a haláláról ír Radnóti a 4. Razglednicában? Hogyan ölik meg?

• Milyen jelentései vannak a springt szónak?

• Hogyan értelmezed Tarbay Ede kifejezését, hogy Radnótit a verssel szembeni alázat jellemzi?

• Próbáld megmagyarázni a műgond kifejezés jelentését!

• Milyen nemzetiségű katonák ölték meg a költő bajtársát, és milyenek a költőt?

5. A két versciklus összehasonlítása Hasonlítsuk össze a két versciklust! A versek élesen eltérő tartalmuk ellenére tartalmaznak közös vonásokat is. Keressetek idilli mozzanatokat a Razglednicákban! Keressetek az idill veszélyeztetettségére utaló mozzanatokat a Cartes postales verseiben! Állapítsunk meg további hasonlóságokat! Állapítsatok meg formai, stílusbeli különbségeket!

65

66


–


1 0 .

É V F O L Y A M

6. Verses képeslapok A Cartes postales mintájára írjatok rövid verses helyzetjelentést távol levő barátotoknak, kedves ismerősötöknek!

9. W E Ö R E S S Á N D O R – E G Y R E T Ö M Ö R E B B E N 1. Versemlékek Weöres Sándortól Idézzetek föl minél több verset Weöres Sándortól! Gondoljatok a gyerekversekre, olyan versekre, amelyeket még az óvodában tanultatok meg! Segítségül néhány verskezdés: • Harap utca három alatt… • Bóbita, bóbita táncol… • Őszi éjjel / izzik a galagonya... 2. A teljesség felé Hallgassátok meg, olvassátok el Weöres Sándor A teljesség felé című versciklusának alábbi verseit! Válassz ki egyet közülük, és írd le gondolataidat róla: • értelmezd néhány mondatban, • majd fogalmazd meg véleményedet a benne foglaltakról!

WEÖRES SÁNDOR: A TELJESSÉG FELÉ Földi és égi hatalom Amit nekem adsz, mindenkinek adod, hirdeti a földi hatalom. Amit mindenkinek adsz, nekem adod, hirdeti az égi hatalom. Szembefordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlenegy parancs van, többi csak tanács: Igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél! Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. A jóságról Ne kívánd senki szeretetét! Ne utasítsd el senki szeretetét! Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye, melege: mindenre egyformán! A közösség-javításról Népedet és az emberiséget csak úgy javíthatod, ha önmagadat javítod. Az igazság sohasem az emberiséget, mindig csak az egy embert válthatja meg.

68


–


1 0 .

Tíz lépcső Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad. Törd át gátjaid – a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.

A kiválasztott vers címe: Gondolataim: elemzésem és véleményem:

É V F O L Y A M

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E

T Ö M Ö R E B B E N

69

70


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Versek zenével Hallgasd meg a verseket Gryllus Dániel zenei feldolgozásában! Mondd el véleményedet róla! (Illenek-e a versekhez a dalok? Értelmezik-e a verseket, hozzáadnak-e valamit értelmükhöz, hangulatukhoz? Stb.) 4. Köznapi aforizmák Nem költőiek ugyan az alábbi aforizmák, ám szellemesek. Keressétek meg az összetartozó részeket! (A megfelelő betűt írjátok be a táblázatban a megfelelő számhoz!)

ELSŐ SOROZAT 1. A felnőtté válás biztos jele, ha felfedezzük,

A. aki mindig jobb időkre vár.

2. A jövő héten nem lehet világvége,

B. azt meg kell engedni.

3. A siránkozás

C. csak a tudósok tévednek.

4. A tudomány csalhatatlan,

D. csak úgy néznek ki.

5. A zsenialitás nem más,

E. hogy a hangerő-szabályozó gombját balra is lehet fordítani.

6. Amit nem lehet megtiltani,

F. Itt egy ember beszél.

7. Az üzenetrögzítő javítás alatt.

G. ugyanis már tele van a naptáram.

8. Rosszul használja ki az időt az,

H. mint a józan paraszti ész ünnepi ruhában.

9. Vannak nők, akik nem szépek,

I. rontja a sírás hitelét.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

MÁSODIK SOROZAT 1. A sikeres ember az,

A. a fiad fiát is oktatod.

2. A tévedés

B. aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van.

3. Amikor a fiadat oktatod,

C. Egyelőre.

4. Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek,

D. ha íratlan törvénnyé válik.

5. Az írott törvény akkor lesz igazán erős,

E. hanem türelemjátékok.

6. Ha meg akarnak szelídíteni:

F. híd a tapasztalatlanság és a tudás között.

7. Halhatatlan vagyok.

G. megvadulok.

8. Még mindig jobb feleslegeset tudni,

H. mert lehet, hogy rossz irányba megyek.

9. Talán szerencse, hogy ilyen lassan haladok,

I. mint semmit.

W E Ö R E S

1.

2.

3.

4.

S Á N D O R

5.

–

E G Y R E

6.

7.


8.

9.

5. Ellentétpárok Weöres Sándor írt a fentieknél még rövidebb, úgynevezett egysoros verseket is. Olvassátok el őket!

WEÖRES SÁNDOR: EGYSOROS VERSEK 1. Áldott az első meztelenség. 2. A dal madárrá avat. 3. A mindenség a szemedben fészkel. 4. Őrült minden fűszál. 5. Vajúdik a sírásó felesége. 6. A dolgok árnyéka halhatatlan. 7. A bolond a saját fejével, a bölcs a te fejeddel ítél rólad. 8. A por siet. A kő ráér. 9. Szép távolságoddal itt vagy. 10. Csak kerete vagy önmagadnak. Weöres Sándor fentebbi egysoros versei mind valamilyen ellentétre, tartalmi szembenállásra épülnek. Állapítsd meg, az alábbi ellentétpárok mely egysoros verseknek feleltethetők meg! Írd az ellentétpárok betűjelét a megfelelő szám alá! A. Önazonosság és meghasonlottság B. Ember és állat C. Értelem nélküli élőlény és emberi értelmetlenség D. Gyors – lassú E. Kozmikus és mikroszkopikus, végtelenül nagy és végtelenül kicsi F. Múlékony és örök G. Szubjektív ítélet – objektív ítélet

71

72


–


1 0 .

É V F O L Y A M

H. Születés – halál I. Távol és közel J.

Test és lélek

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10 .

6. Weöres Sándor aforizmái Weöres Sándor egysoros versei aforizmáknak is tekinthetők. Olvasd el az alábbi fogalommagyarázatot, és próbáld meg értelmezni valamelyik egysoros verset! (10 sor)

AFORIZMA: Az aforizma életbölcsességet, igazságot, elmésséget kifejező tömör, szellemes mondás. Elgondolkodtató, rejtélyes kijelentés. A kiválasztott vers címe: Gondolataim: elemzésem és véleményem:

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


7. Egyszavas versek Az egysorostól az egyszavasig: tovább haladunk a tömörség felé. Olvassátok el Weöres Sándor alábbi, egyszavas verseit!

WEÖRES SÁNDOR: EGYSZAVAS VERSEK 1. Szárnysötét 2. Liliomszörny 3. Sugárpehely 4. Álomajtó 5. Jégfésű 6. Világhaj 7. Bimbósütés 8. Hóló 9. Húsvetés – csontaratás a) A költő alkotta összetett szavak közül melyik idéz fel neked valamit? Szavak segítségével próbáld érzékeltetni másokkal is a képet, ami a te képzeletedben megjelent! A kiválasztott vers szövege:

73

74


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Ami a képzeletemben megjelent:

b) Mi lehet a költő műhelytitka? Hogyan születtek az egyszavas versek? Ha rájöttél a módszerre, alkoss te is öt egyszavas költeményt! Biztatásul közöljük egy iskola 10. osztályos diákjainak verseit (a budapesti Weöres Sándor Iskolából):

Lépkép Art-tojás Istenverés Lélekmérőkanál Nejlonzacskó: életigazság

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


EGYSOROSAINK

8. Soksoros egysorosok Próbáljátok meg Weöres Sándor egysorosait verscímként használva verset írni! (A vers terjedelme és formája kötetlen.) Biztatásul közöljük ugyancsak a Weöres Sándor Iskola tanulóinak egy alkotását.

WEÖRES SÁNDOR EGYSOROS VERSE: ŐRÜLT MINDEN FŰSZÁL Az egysorosra készített versvariáció: Őrült minden fűszál, mert fagyban is a réten áll. Nyáron aszalódik a napon és keményre fagy a havon. Nem futnak el, csak egy helyben állnak, még ha a hangyák rájuk is másznak. Nem bánják, hogy fűnyíró a végzetük, nem tesznek semmit ellenük.

75

76


–


1 0 .

É V F O L Y A M

9. Kis képek és rövid versek Az alábbi képek Weöres Sándor egysoros vagy egyszavas versei alapján készültek. (A zöme Szántó Tibor illusztrációja, továbbá szerepel egy diákmunka is a Weöres Sándor Iskolából.) Próbáljátok megállapítani, melyik illusztráció melyik vershez illik! Írjátok a képek alá a hozzá tartozó vers szövegét!

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


77

78


–


1 0 .

É V F O L Y A M

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


79

80


–


1 0 .

É V F O L Y A M

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


81

82


–


1 0 .

É V F O L Y A M

W E Ö R E S

S Á N D O R

–

E G Y R E


10. Versek vagy nem? Véleményed szerint versek-e Weöres Sándor egysoros és egyszavas versei? Érvelj véleményed mellett! Próbáld megfogalmazni, mikor tekinthető bármilyen szöveg költeménynek!

83

84


–


1 0 .

É V F O L Y A M

10. V E R S , Z E N E , J Á T É K (K IEGÉSZÍTŐ,

VÁ L A SZ TH ATÓ

MODUL)

1. Rímkereső Kosztolányi Dezső kiváló mestere volt a rímalkotásnak. Rögtönzéseit, ötleteit Csacsi rímek cím alatt összefoglalva közölte. Ezekből olvashatsz most néhányat. A játék kedvéért azonban a második sorozatból elhagytuk belőlük a csattanót, a rímet. A te feladatod pótolni őket.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: CSACSI RÍMEK (részletek) Hogy nyugodtan alhass, üres legyen az alhas. *** Szomorú a baktatása A kezében aktatáska. Úgy megy, mint egy vak tatácska. *** Csodálkozol a kokainistán s nem érted? Gondolkozz el az okain is tán – S megérted! *** Almát eszünk ma, rá diót és hallgatjuk a _ _ _ *** Emlékezet, könnyektől ázott, rég eltűnt betűkön egy _ _ _. *** Fölkelni reggel, rágni régi zsemlét: – inkább a _ _! ***

86


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Volt nők miatt egy pár bajom s egy _ _ _. *** Bármennyi embert ölök rakásra, nem teszek szert egy _ _ _ _ _

Rím A rím általában a verssorvégi hangok egyezésével, egybecsengésével létrejövő hanghatás. A rím lehet ÖNRÍM, ha azonos szavak térnek vissza (vala – vala – vala – vala), lehet RAGRÍM, ha azonos toldalék miatt jön létre a rím (ülni–állni–ölni–halni), lehet TISZTA RÍM, ha a hangzók azonosak, de eltérő szavak alkotórészei (élek–lélek–félek) vagy ASSZONÁNC, ha a mássalhangzók különböznek (pereg le – szemedre).

2. Játékversek ritmusa Lehet, hogy hallottad már Weöres Sándor alábbi verseinek valamelyikét. A költő ezeket ritmuspróbaként fogalmazta meg, s az utókor gyermekversnek vagy úgynevezett játékversnek tekinti őket. Próbáld nagyon erősen ritmizálva felolvasni őket! Állapítsd meg, milyen a ritmusuk! A ritmus jelölésére • vagy zenei jeleket használj, • vagy a hosszú és rövid szótag verstani jelét ( – U), a magánhangzók fölé írva!

WEÖRES SÁNDOR: MAGYAR ETŰDÖK (részletek) Tűzben fa parazsa volnék, vízben puha moha volnék, szélben jegenyefa volnék, földön apám fia volnék. * Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek. *

V E R S ,

Sárkány-paripán vágtattam, gyémánt-madarat mosdattam, göncöl-szekeret kergettem, holdfény-haju lányt elvettem. * Paripám csodaszép pejkó, Ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, Nem adom, ha igérsz százat. * Tekereg a szél, Kanyarog a szél, Didereg az eper-ág: Mit üzen a tél?

Z E N E ,

J Á T É K

87

11. M A G Y A R H A I K U - K Ö L T É S Z E T (K IEGÉSZÍTŐ,

VÁ L A SZ TH ATÓ

MODUL)

1. Felidézés Idézzétek emlékezetetekbe a két alábbi verset! Idézzétek föl, amit a haikuról tudtok!

VÖRÖS ISTVÁN: ŐSZI REGGELI Jobb volna élni. Vízcsöpp kövér bogyóról. Repedt üvegtál.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások Szavak. Kiáltó, lángoló igék. 2. Magyar haiku-költészet Az alábbiakban hat magyar költő haikuit olvashatjátok.

WEÖRES SÁNDOR Fáról két madár surranással elrepül, az ág kiegyenesül. *** Napernyős majom lépeget a kerten át, ő a peckes főbíró. *** Nézd: az éji hold erkélyrácson fönnakadt. Újra nézd: már nyoma sincs. *** Az őszi lombok illatát szobámba hozza be a szél s leteszi mint egy kosarat. (Fuvalom)

M A G Y A R

H A I K U - K Ö L T É S Z E T

BERTÓK LÁSZLÓ Ijedt galambraj. Tengermély október-ég játszik a habbal. *** Kosárban halak, aprópénzre váltotta pikkelyét a nap. *** Kíváncsi gerle jön-megy a tetőn, bólint, elröpül messze. *** Zörgő levelek. Mért nem hallgat a nyár, ha nincsen felelet?

BENEY ZSUZSA Ágak és fonnyadt levelek rajza az égen. Aranytallér nap. Ködfehér, végtelen ég. Üres temetőben sírmécs világít. *** Legördül az izzó szikrázó könnycsepp az arc sivatagján. Föld a jéghideg űrben. *** Kibomlik a galaxisok sűrű ködéből, messzeragyog, aztán kialszik a csillag. Messzeragyog, kialszik egy elkésett őszi virág. *** Szárnysuhanás a könnyű levegőben. Forró csivitelés a sűrű lombban. Madárláb-csillag a hóban.

89

90


–


1 0 .

É V F O L Y A M

KÁNYÁDI SÁNDOR: KÖRÖMVERSEK (részlet) Itt a körömvers ideje, Kosztolányi! Körömszakadtáig. *** Rakétarózsát pukkant patron: haiku. Élessel töltlek. *** Kertet s virágot, csak szavakból, szavakkal. Nem maradt másod. *** Dérverte május. Riadt pillámra halott szirmok havaznak. *** Lesz-e majd torok elüvölteni, amit most elhallgatunk?!

KOVÁCS ANDRÁS FERENC Pagoda hegyén lobog a hold – hunyorog agg imalámpás. (Szentély) Kedvesem arca elé legyezőt tart, ó, festett telihold! (Legyezőkép)

M A G Y A R

Vödörbe fagyott forrásvíz – nézd, neked tart tükröt az égbolt! (Falusi csönd) Csalogány dala leng friss fű selymén! Fűzlomb bólogat: élek. (Tavaszi tópart) Szent darusírás! Vadludak suhognak, ó, hol lesz szállásom? (Vándormadár) Messze földeken árnyékot vetsz lelkemen, feketerigó! (Japán dal) Vándorló kunyhó: vén köszörűs közeleg szalmakabátban. (Japán út) Öreg zarándok pallón botorkál: zápor jég-kopogása. (Japán est)

NAGY BANDÓ ANDRÁS Útszélen hever egy kivilágítatlan szentjánosbogár. ***


91

92


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Ágak roppannak. A vakondhoz a makkok bekopogtatnak. *** Tuskó a földbe: tövig vágott fa, saját sírjába ölve. Válasszatok egy feladatot az alábbiak közül, és írjatok róla 25-30 soros fogalmazást! • Legkedvesebb haikum értelmezése • Legkedvesebb magyar haikuköltőm verseinek bemutatása • Meghökkentő haikuk • Van-e, lehet-e történet a haikuban? • Kép és gondolat összefüggése a haikuban • A magyar haiku változatai, eltérések a magyar haikuk stílusában • „Japán vers”? „Japán epigramma”? „Rövidke”? „Körömvers”? „Háromka”? Mi lehetne a haiku legjobb magyar elnevezése?

M A G Y A R


3. Haiku-illusztrációk Válasszatok ki egy-egy haikut, és készítsetek illusztrációt hozzá! Rendezzetek a képekből kiállítást! 4. Tudományosan egy versformáról Alább olvasható két érdekes tanulmány erről a rövid és ritka versformáról.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÍRÁSA A HAIKURÓL A haikut sokszor az európai epigrammákkal vetették egybe, de az csak külsőleg – a tömörségével, a szűkszavúságával – emlékeztet rá. Voltaképp merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy „rajz körvonala”, utalás egy festményre, vagy „ennek a festménynek csak a címe”. Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik. /…/ Ezek közé tartozik Buson1 remeke is: HARANG A templom harangján Alszik Egy kis lepke.

1 Taniguchi Buson japán költő (1716–1784)

93

94


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Ez a szöveg elegendő arra, hogy csigázza képzeletüket s elcsodálkozzanak a helyzet néma és gyöngéd drámáján, mely azzal fog végződni, hogy a harang megmozdul, a lepke fölébred s elrebben. A természeti rajz mögött, melynek mindig pontosnak, valószerűnek kell lenni, „lírai” közlések nélkül, egy másik rajz is van, egy lelki rajz. De ez nem a költő lelki rajza, hanem általános emberi, – mondjuk – az olvasó lelki rajza, aki a kereteket majd megtölti, olyan tartalommal, amilyennel neki tetszik. A költő nem erőszakoskodik. A költő udvariasan csak ürügyet ád egy megindulásra. A költő háttérben marad, a vers mögött, az érzése mögött, s egy rajzot nyújt át az olvasónak. Ezt a rajzot az olvasó világítja át az érzésével, s ekkor kiszínesedik, mint azok a látszatra szürke, igénytelen képecskék, melyeket a gyertyaláng elé kell tartani. Ha arra gondolunk, hogy mi hathat a japánokra anyanyelvük szépségén, a költészet szó-varázsán kívül, azt kell föltennünk, hogy látásuk frissebb, ítélőképességük romlatlanabb, mint a miénk. Egy tárgyban, egy fában, egy élőlényben – mint jelképben – még az élet egész csodáját bámulják. Mi fáradtabbak vagyunk. Érzékszerveink sok ősi ingerre teljesen eltompultak. Hasonlítunk a dohányos emberhez, aki fátyolosabban lát s alig érez már szagot és ízt. Izgatószerekre van szükségünk az irodalomban is: lélektani beállításokra, értelmi facsarásra, különféle fortélyokra és mesterkedésekre, az ellentétek, a szóképek, a jelzők, a rímek fűszerére, hogy magunk elé idézzük azt a gyönyörűséget és ámulatot, melyben nekik ezek nélkül is van részük. Ennélfogva az én föladatom nemcsak az volt, hogy a haikukat magyarra fordítsam, hanem elsősorban az, hogy – két világrész és bölcselet távolságát elenyésztetve – ázsiaiból európaira fordítsam őket, ügyelve arra, hogy a japán rövidséget ne tegyem szószátyárrá s a japán vázlatosságot ne túlontúl kerekítsem ki és írjam körül. A gyermek és szűz Ázsia csak így közelítheti meg a felnőtt és fásult Európát. Ázsia ó-asszír nyelven ezt jelenti: „A Fény Országa”, Európa pedig ezt: „A Sötétség Országa”. Forrás: Kosztolányi Dezső: Új japán versek. Nyugat, 1933, I. 386–388. old.

FERENCZ GYŐZŐ: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉS BERTÓK LÁSZLÓ HAIKUIRÓL (részletek) Kosztolányi Dezső egy költői körökben gyakran idézett írásában (Levél egy írótárshoz) feltalálta a körömverset: „Ha pedig nem lehet máshova verset írnod, csak a körmödre, teremts egy új műfajt, melyet a körmöd területe határoz meg.” Azaz kérdés, hogy feltalálta-e. Ha például a köröm területén elfér tizenhét szótag, akkor körömvers a japán haiku is, ez a tizenhetedik századi forma, amely a huszadik század elejétől olyan páratlan nemzetközi karriert futott be. Kosztolányi kötetnyi japán verse közt is akad haiku, igaz, nem formahű fordításban: nem tartotta be az öt-hét-öt szótagos sortagolást, sőt az első és harmadik sort megrímelte. Saját körömversei, a Negyven pillanatkép között is vannak haikuszerűek, a legismertebb talán az Októberi táj vérző venyigéivel. Bertók László új, kétszáznegyvenhárom haikut – vagy ahogy ő nevezi, háromkát – tartalmazó kötetének egyik darabjában maga is Kosztolányira hivatkozik: „»Körömvers« – mondja, / s ír, ír a költő, mintha / zászlóra írna.” Forrás: Ferenc Győző: Háromkák. Népszabadság, 2004. május 15. Készítsetek vázlatot a fenti két tanulmányrészletből! Ha elkészültetek, ellenőrizzétek, hogy vázlatotok alapján fel tudjátok-e idézni az egyes tanulmányok gondolatait!

M A G Y A R


95

96


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Kiselőadás a haikuról Egy érdeklődő és szívesen felkészülő diák tartson kiselőadást a haikuról! Forrásként használjátok a következő webhelyet: www.terebess.hu/haiku/ 6. Haiku-pályázat Ki írja a legjobb haikut? Írjatok ki haiku-pályázatot! Pályázati témaként választhattok az alább közölt képekből. Biztatásul közöljük egy gyerekeknek kiírt pályázat nyertes műveit (forrás: www.nihon.hu, Szabadhegyi Nikko honlapja).

A MEGADOTT TÉMA: EGY NYÁRI KERT Egy kő, egy faág, ülök a kert közepén. Tegnap is voltam. *** Vízcsepp a szirmon, a víz gyöngyözve kacag. Felsóhajt a tó. ***

M A G Y A R

Rövid éjszaka, a tücskök ciripelnek. Hulló csillagok. *** Minden kizöldült, a fák az égig érnek, s a víz követ visz. *** Nyári kertben áll a vén cseresznye törzse. Virága már nincs.

KÉPEK A HAIKU-ÍRÁSHOZ:


97

98


–


1 0 .

É V F O L Y A M

M A G Y A R


99

10 0


–


1 0 .

É V F O L Y A M

M A G Y A R


10 1

102


–


1 0 .

É V F O L Y A M

12. Ö S S Z E F O G L A L Á S 1. Tartalomjegyzék Fejezetünk végén tekintsük át még egyszer, milyen versekkel foglalkoztunk. A tartalomjegyzékünk azonban hiányos. Egészítsétek ki! • ..........................................: Fulviáról • ..........................................: Befed ez a kék ég • Csokonai Vitéz Mihály: .......................................... • ..........................................: Huszt • ..........................................: Emlékkönyvbe 1., 2., Emléksor, Gyors az idő... • ..........................................: Felhők: Annyit sem ér az élet…, Emlékezet!, A bánat? Egy nagy óceán, Földét a földmíves felszántja… • ..........................................: Sejtelem • ..........................................: A Tisza-parton • Babits Mihály: .......................................... • ..........................................: Őszi reggeli, Októberi táj, Csacsi rímek • ..........................................: Születésnapomra • Radnóti Miklós: Cartes postales, .......................................... • ..........................................: A teljesség felé, Egysoros versek, Magyar etűdök 2. A tárgyalt művek csoportosítása Csoportosítsd a fejezet során olvasott verseket! Egy-egy vers több csoportba is tartozhat! A HALÁL KÖZ E LSÉGÉRŐL SZÓL

A SZERELEMRŐL SZÓL

A HAZASZ ER E T E TTEL K APC S O L ATO S

É L E T B Ö LCSESSÉGET KÖ ZÖL

TÁ J AT FEST

NEM BESOROLHATÓ

10 4


–


1 0 .

É V F O L Y A M

3. Versösszefoglalók a) Az elmúlt órákon tárgyalt versekből hétnek az összefoglalóját közöljük. Találd ki, kinek a verséről szólnak! (1) .............................................. műve a reformkori eszmék kiáltványának is tekinthető. Elveti a romantikus mélabút, az üres nosztalgiát, s helyette az alkotó tevékenység erkölcsi parancsát hirdeti annak, aki hazafinak tekinti magát. (2) .............................................. verse négy 12 szótagos sorból áll. A vers azt üzeni, hogy fontosabb a tisztességes halál a méltó temetésnél. A vers zárt formája erősíti az állítás határozottságát. (3) ................................................................................. című verse a halálközelség tudatát tükrözi. Ezt a tartalmat az aratás–begyűjtés képével teszi szemléletessé. A vers olyannyira beépült irodalmi nyelvünkbe, hogy nyomában több ráutaló vers is született. (4) .............................................. versét a később róla elnevezett formában írta meg. Ennek jellemzője a hármas felosztás elvének alkalmazása a sor belső szerkezetében és a versszak egészében. A versben a beszélő visszatekint szerelmeire. A vers formája és tartalma egyaránt azt sugallja, hogy az életút hamarosan végéhez ér. (5) .............................................. olvasott rövid versei borús világlátásról árulkodnak. A költemények egésze egyetlen költői kép kifejtése, melyek megfejtésében már a modern költészetre jellemző módon igen nagy szerep hárul az olvasóra. (6) .............................................. epigrammái erkölcsi parancsokat, illetve életbölcsességeket fogalmaznak meg. A vers a jó cselekedet, a jó szándék erényét, valamint a múlt emlékeihez méltó tevékeny életet hirdeti. (7) A költő (vagy az a férfi, akit a vers szövege mögé képzelünk) dallamos, általában tiszta rímekkel díszített és szabályos trocheusokban megírt versben bókol szerelmének, hűséget esküszik és hűségesküért esedez. A nő keresztneve elválaszthatatlan költőnktől: ..................................tól. b) Írj hasonló összefoglalókat Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós és Weöres Sándor egy-egy verséről!

Ö S S Z E F Ü G G É S

4. Méltatások Kiről szólhatnak a következő méltatások? (A szövegek Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című műve nyomán készültek.) • Írjátok a számok mellé, kiről van szó! • Húzzátok alá azokat a szavakat vagy mondatokat, amelyekről rájöttetek, kiről van szó! Munkátokhoz felhasználhatjátok a munkatankönyv életrajzokat tartalmazó részét. 1. .................................................................... Nevéről mindenekelőtt a Himnusz szokott eszünkbe jutni. Ő volt nemzeti himnuszunk költője. Szerepe legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint irodalomtörténetébe. Három éven keresztül ő vezette az országgyűlési ellenzéket. A jobbágyfelszabadítást akarta előkészíteni. Ő a magyar irodalmi kritika egyik előkészítője is. Az egész hazai irodalomban filozófiailag ő volt a legképzettebb. A kiterjedt és oly fontos életművet egy világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet megélő, de férfiasan kemény lelkű ember hagyta hátra.

10 5

10 6


–


1 0 .

É V F O L Y A M

2. .................................................................... Petőfi mellett ő a magyar irodalmi élet főalakja egészen Ady fellépéséig. Személy szerint is jó barátok Petőfivel, és eszmeileg is összetartoznak. Csak művészi alkatban különböznek. Igen művelt ember, aki otthonosan olvassa a latin, görög, német, angol és francia irodalom remekeit. Kritikái és tanulmányai az esztétikai igényesség mellett magas szintű tudományos felkészültségről tesznek bizonyságot. Irodalomtudományunk egyik legfőbb klasszikusa. 3. .................................................................... Szakadatlanul tevékeny életében igazán csak „mellékesen” költő. Csupán húsz- és huszonöt éves kora közt tölti be életét elsősorban a költészet. A későbbi években történelmet kell csinálnia. Politikus, hadvezér, hadtudományi író, publicista, a nemzet élesztője. De olyan színvonalon volt költő, hogy a Szigeti veszedelemmel ő a század irodalmának versenytárs nélküli főalakja. Lehetett volna belőle a nemzet diadalmas vezére, és lehetett volna eszméinek vértanúja. De negyvennégy éves korában vadászbaleset áldozata lett, s ezzel egész politikai-katonai elképzelése torzóvá vált. 4. .................................................................... Egész élete harci és szerelmi kalandok szakadatlan sorozata, miközben korának egyik legműveltebb férfija volt, kilenc nyelven írt, olvasott, beszélt. Ő az első mindenestül európai magyar költő. A nyelv és a zenei hatású versforma bravúros művésze volt. A róla elnevezett kilencsoros versszak kialakítását a kor tánczenéi ihlették; mai kifejezéssel élve ezek reneszánsz táncdalok. 5. .................................................................... Egész élete harmincegy esztendő. Latinul, görögül, németül, franciául és olaszul tud, jártas kora irodalmában, filozófiájában, és tájékozott a természettudományokban. Egyszerre ragadja el a felvilágosodás haladó szelleme és a rokokó költészet kecsessége, de magába fogadja a népköltészet hatását. Bravúrosan kezelte a versformákat, és dallamosabbá tette a magyar nyelvet, mint bárki addig. Közben diákosan vidám örök tréfálkozó, életet szerető, nyughatatlan, mindent próbáló személyiség. 6. .................................................................... Amikor 1944 őszén agyonlőtték, akkor is versek voltak a zsebében. Idővel a tömegsírból indultak a halhatatlanság útjára ezek a végső költemények. Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek. A költő mesterségbeli tudását nagymértékben csiszolta páratlan műfordítói gyakorlata. 7. .................................................................... 1906 februárjában megjelent Új versek című könyvével megszületett a modern magyar irodalom. Világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője, Petőfi óta a következő új főszereplő, akinek jelentőségéhez egészen József Attila fellépéséig senki sem fogható.


8. .................................................................... Az Ady utáni magyar költészet főalakja. Élt mindössze harminckét évet, sorsa nélkülözés, üldöztetés s meg nem értés volt. A legmélyebbről indult, a munkásosztály élményvilágát hozta gyermekkorából. Rokoni támogatásokkal, szívós kitartással, küzdve a napi kenyérért, iskolába járt, az érettségiig verekedte fel magát, beiratkozott az egyetemre. A kényszerű küzdelmek ellenére már ifjúkorában hatalmas műveltséget szerzett. Költészetében klasszicizmustól szürrealizmusig, ősmítosztól marxizmusig évezredek eredménye szövődik óriási egységgé. Élete végső napjain is remekműveket írt, s nem reménykedve többé semmi jóban, öngyilkossággal fejezte be az életet. 9. .................................................................... Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről verseinek számos sorát. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy ő írta. Az ő költészetében valósult meg az, amit irodalmi népiességnek nevezünk. Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni nagyszerű, gyorsan elviharzó életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. 10. .................................................................... A Nyugat nagy költőnemzedékének, az Ady mögé sorakozóknak a legelső vonalához tartozik. Nemcsak kiváló költő, műfordító és regényíró, de egyben mindig érdekes esszéista is. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel. Végső versei a halálvárás és a halálfélelem remekművei. Ezek zárják le a játékosságában is mindig szorongó művészetet. De ebben a szorongásban ugyanakkor könnyedség és báj is volt. És ez a költészetvarázs egyben menedéket is adott a szorongások ellen. Ötvenegy éves korában a rák ölte meg. 11. .................................................................... Csokonai és Petőfi kora között versenytárs nélkül a legkimagaslóbb költői egyéniség. A magyar romantikának a főszereplője. Színpadi művei közül a Csongor és Tünde a magyar drámairodalom egyik legremekebb műve. A szabadságharc bukása után mély lelki válságban írta A vén cigány című versét, amely a legzordabb keserűség és a nagyon távoli remény ötvözetéből komponált remekmű. Sokan ettől a költeménytől keltezik a modern magyar költészetet. Képei már a XX. század modernistáit idézik, itt találkozik a romantika a szimbolizmussal. Szózatja – a Himnusz mellett – nemzeti imádsággá lett. 12. .................................................................... Már 14 éves korában vidéki lapokban megjelentek versei. Szellemi önépítése 76 éves korában bekövetkezett haláláig szakadatlanul folytatódott. Megtanulta a legkülönbféle nyelveket: a modernek és klasszikusok mellett például középfelnémetet, vagy amikor később óindiai szövegeket fordított, beletanult a szanszkritba is. Abban az irdatlan útvesztőben, ami költészetének egésze, együtt jelennek meg antik mítoszok és a modern élet sokféleképpen értelmezhető képei. Csengőbongó gyermekversek váltakoznak lírai-egyéni tartalmú életbölcselettel. De bármit mond, legyen az optimista vagy pesszimista, legyen szemléletesen képszerű vagy játékosan értelmetlen – az cseng-bong, zenél, nyelvi és ritmikai bravúr.

10 7

10 8


–


1 0 .

É V F O L Y A M

13. .................................................................... Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat első nemzedékének nagy költője volt. Már a kortársak is úgy tartották nyilván őt és Adyt mint a két irodalmi vezért. Költészetében az antik világ képeitől a középkoron át a modern világig réved elénk az évezredek látomása, amely által egy érzékeny és nagyon művelt modern ember kifejezi félelmeit, szorongásait, magányát, de a kultúra gyönyörűségeit is. Műfordítói tevékenysége nagyban hozzájárult világirodalmi kultúránk gazdagodásához. Esszéi, kritikai és irodalomtörténeti művei szinte árasztják a műveltséget és a műveltség szeretetét. 5. Idézetek Az alábbi idézetek az elmúlt órákon olvasott versekből valók. Folytassátok az idézeteket! (A / jel a sor végét jelöli.) 1. Barátaim, ha rövid a papír, / az ember akkor ..................................... 2. Legtovább Júliát, leginkább Céliát ..................................... 3. Akár farkas, akár emésszen meg holló, / ..................................... 4. Esküszöm, hogy míg csak élek, / Más szerelmet nem cserélek; / ..................................... 5. Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / ..................................... 6. Annyit sem ér az élet, / ..................................... 7. Életem hatvanhatodik évébe’ / ..................................... 8. Vad csókok, bambák, álom-bakók. / ..................................... 9. a legjobb, amit ..................................... / a legszebb, amit ..................................... 10. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már / ..................................... 11. Én egész népemet fogom / ..................................... 12. Tarkólövés. ..................................... 13. Amit nekem adsz, mindenkinek adod, hirdeti ..................................... Amit mindenkinek adsz, nekem adod, hirdeti ..................................... 14. Szélben jegenyefa volnék, / ..................................... 6. Híres idézetek Az alábbi idézetek a leghíresebb magyar versekből valók. Kik írták őket? Mi a versek címe? Amelyikre nem emlékszel, nézz utána verseskötetekben, a Verstár-CD-n vagy internetkeresővel. Állítsatok össze további idézetgyűjteményt, s tegyétek vele próbára társaitokat!


1. Megfogyva bár, de törve nem – 2. Nem lelé honját a hazában – 3. Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, / mert itt van már a Kánaán! – 4. Letészem a lantot – 5. Káromkodott vagy fütyörészett – 6. Ez jó mulatság, férfimunka volt – 7. Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj – 8. Vadrózsából tündérsípot csináltam – 9. Ó jaj meg kell halni, meg kell halni – 10. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer – 11. Romlásnak indult hajdan erős magyar – 12. Kedv, remények, Lillák, Isten véletek! – 13. Bizony, csodás ország, ahova jöttünk – 14. Ó jaj, az út, lélektől lélekig! – 15. Legyen béke már! Legyen vége már! – 16. Az én vezérem bensőmből vezérel – 7. Fogalmak csoportosítása Az elmúlt órákon az alábbi fogalmakkal ismerkedtünk meg: 1. Kánon 2. Metafora 3. Balassi-versszak 4. Disztichon 5. Epigramma 6. Haiku 7. Önrím, ragrím, tiszta rím, asszonánc 8. Trocheus 9. Aforizma

10 9

110


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Csoportosítsátok a fogalmakat! Idézzétek fel jelentésüket! P O É T IK A I ( V ER S TA NI VAG Y K ÉP I) F O G A LO M

MŰFA J, SZÖV EG TÍPUS

IRODALOMELMÉLETI KIFEJEZÉS

8. Ki vagyok? Olvassátok el a függelékben olvasható életrajzokat, majd vegyetek részt a „Ki vagyok?”játékban! 9. Irodalmi emlékhelyek • Keressétek meg térképen az életrajzokban említett városokat, falvakat! Az adott helyen mely költő nyomát keresnétek? • Írjátok be a vaktérképen a megfelelő helyre az emlékhelyek sorszámát! • Olvassátok el az irodalmi emlékhelyek mellékelt listáját. Hol jártatok már életetekben? Pirossal emeljetek ki 2-3 olyan helyszínt, ahová szívesen elmennétek! 1. Abda (Győr mellett) 2. Csáktornya (Horvátországban: Čaklovac) 3. Debrecen 4. Érmindszent (Romániában: Mecentiu) 5. Esztergom 6. Kiskőrös 7. Komárom 8. Makó 9. Nagykőrös 10. Nagyszalonta (Romániában: Salonta)


11. Nagyvárad (Romániában: Oradea) 12. Pécs 13. Pozsony 14. Segesvár (Romániában: Sighişoara) 15. Szabadka (Szerbiában: Subotica) 16. Szatmárcseke 17. Szeged 18. Székesfehérvár 19. Szekszárd 20. Szigetvár 21. Szombathely 22. Zólyom (Szlovákiában: Zvolen)

111

112


–


1 0 .

É V F O L Y A M


10. Költők élete Válassz egyet az alábbi feladatok közül! a) Készíts névjegykártyát egy költőnek! Képzelt el, hogy Ady Endre, Petőfi Sándor vagy Zrínyi Miklós téged kér föl, hogy tervezz neki névjegyet. Idézd fel, amit a 9. osztályban a névjegyekről tanultunk. Készítsd el egy általad választott költő névjegyét! Tervezd meg nemcsak a rajta lévő szöveget, hanem a névjegy formáját, mintáját, betűtípusát is! b) Készíts személyes honlapot egy költőnek! Ma már sok élő költőnknek van honlapja – ahogyan más foglalkozást űzőknek is. Képzeld el, hogy ma meg kell tervezned egy – általad választott – költő honlapját. Gondolkozz el rajta: milyen rovatok lennének, hogy nézne ki, milyen képanyag jelenne meg rajta – és így tovább. c) Készíts amerikai típusú önéletrajzot egy magyar költő számára! Ismételd át, amit tavaly az önéletrajzokról tanultunk. Képzeld el, hogy élete utolsó évében megkér egy általad választott költő arra, hogy készítsd el az életrajzát. Használd föl mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a tankönyvben találtál, de utánanézhetsz további információknak is. 11. Felidézőlapok Vegyétek újra kézbe a felidézőlapokat! A korábbitól eltérő színű tollal írjatok be új információkat, amiket az elmúlt órákon szereztetek! 12. Kell-e kánon? Fogalmazd meg véleményed arról, szükség van-e arra, hogy a magyar irodalmi kánont mindenki ismerje! Érvelj a megállapításaid mellett! Számolj be róla, hogy mennyit gyarapodtak ismereteid az elmúlt órákon! Használd fel ezeket a véleményed megfogalmazása során!

113

114


–


1 0 .

É V F O L Y A M

13. Zanza-halandzsa Az alábbi halandzsaversben ráismerhettek az elmúlt órákon olvasott költemények szavaira, kifejezéseire. Állapítsátok meg, melyik szó honnan való! Van-e valamilyen értelme az így született versnek? Ha van kedvetek, írjatok ehhez hasonló zanzát, verssűrítményt. Összetört hajón mit keresek? Amit nekem adsz, ki unod a valót: csecsebecse. Ezt hozta az ősz: Kiáltó igék, mint húr, ha pattan. Lázas vallomások attól keservesen, ettől szerelmesen. Jobb volna élni, de gyors az idő, a por siet. Esküszöm: akár farkas, akár holló emésszen meg: csend vala. 14. Verseim könyve Hozza el mindenki saját kedvenc verseinek antológiáját, a Verseim könyvét! Adjátok körbe őket. Vállalkozó kedvűek olvassanak fel belőle az osztály előtt!


15. Az osztály antológiája Az elmúlt órákon többször volt szorgalmi feladat verset írni (haikut, egysorost stb.) Ezekből, valamint az általatok az antológiába gyűjtött versek felhasználásával készítsétek el az osztály közös antológiáját is! 16. Szavalóverseny Rendezzetek szavalóversenyt a fejezet során kívülről megtanult versekből! 17. Kiállítás Rendezzetek kiállítást a fejezet feldolgozása során készített illusztrációkból!

115

FÜGGELÉK I.

KÖLTŐK

ÉLE TR AJZ A

ADY ENDRE (1877–1919) A modern magyar líra elindítója és vezéralakja. Elszegényedett kálvinista nemesi családban született ÉRMINDSZENTEN. Tanulmányait a nagykárolyi és zilahi gimnáziumban, majd a debreceni egyetemen végezte. NAGYVÁRADON lett újságíró, itt ismerkedett meg szerelmével, Diósiné Brüll Adéllal, akit verseiben Lédának nevezett. 1904 és 1911 között sokszor járt Párizsban. 1906-ban jelent meg Új versek című kötete, amely merészen új felfogást és új stílust képviselt a magyar lírában. Ady részvételével jelent meg a Holnap antológia (1908 és 1909) és a Nyugat folyóirat (1908). A világháború ellen kezdettől fogva tiltakozott. 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát, versei Csinszkáját. Az őszirózsás forradalmat már igen betegen érte meg, és 1919 januárjában meghalt.

ARANY JÁNOS (1817–1882) Petőfi mellett a magyar irodalmi népiesség legnagyobb mestere. Nemcsak költőként, de elméleti íróként és műfordítóként is a legnagyobb magyar alkotók közé tartozik. NAGYSZALONTÁN szü-letett, itt kezdte tanulmányait, majd a debreceni kollégiumban folytatta. Segédtanító, színész, majd szülővárosa aljegyzője lett. 1847-ben Toldi című műve révén országos hírt szerzett, s elnyerte Petőfi Sándor barátságát is. A szabadságharc alatt nemzetőrként és lapszerkesztőként dolgozott, ezért a bukás után bujdosnia kellett. 1851-től 1860-ig NAGYKŐRÖSÖN tanított a gimnáziumban. 1860-tól Pesten élt, és a Kisfaludy Társaság igazgatójaként, majd az Akadémia tikáraként, később főtitkáraként dolgozott. Hivatali munkája alól mentesülve 1877-ben írta meg kései verseit: az Őszikéket. 1882-ben halt meg.

BABITS MIHÁLY (1883–1941) Költő, író, műfordító, esszéíró, a Nyugat folyóirat első nemzedéknek meghatározó egyénisége. Katolikus értelmiségi családban született, SZEKSZÁRDON. A budapesti bölcsészkarra járt magyar–latin szakra. Ebben az időben ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával. Az egyetem elvégzése után tanított Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, majd Budapesten. A Nyugatnak indulásától (1908-tól) kezdve munkatársa, majd 1929-től haláláig 1941-ig szerkesztője. A harmincas években őt tekintették a kor legnagyobb költőjének. ESZTERGOMI otthonába gyakran zarándokoltak a kor neves művészei. A költészet mellett irodalomtörténeti munkái és fordításai is jelentősek. Utolsó éveiben gyógyíthatatlan gégerákban szenvedett. Ekkoriban írta utolsó nagy művét, a költői hivatásról szóló Jónás könyvét.

BALASSI BÁLINT (1554–1594) Az első magyar nyelven író, európai rangú költő. Költészetére reneszánsz vonások jellemzőek. ZÓLYOM várában született, főnemesi család gyermekeként. Apját felségárulás vádjával perbe fogták, ezért a család Lengyelországba menekült. Mikor apja tisztázza magát, hazatértek. Ekkor Balassi Bálint Báthory István erdélyi fejedelem udvarába került. Urát 1575-ben lengyel királlyá választották, Balassi elkísérte őt Lengyelországba, majd 1577-ben ismét hazatért. Arra törekedett, hogy biztos

F Ü G G E L É K

a-nyagi hátteret és biztonságot szerezzen. 1585-ben feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, ám házasságát 1587-ben érvénytelenítették. 1589 és 1591 között ismét Lengyelországban tartózkodott. 1591-től halálig Magyarországon harcolt a török ellen. ESZTERGOM ostrománál esett el. Költeményei legnagyobbrészt a vallásos és szerelmi témakörökben születtek. Szerelmeit költői álnéven nevezi meg: legtöbbje a Júliának nevezett Losonczi Annához szól.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773–1805) A felvilágosodás legjelentősebb, legsokoldalúbb költője. DEBRECENBEN született. Édesapja, aki borbély és seborvos volt, korán meghalt. Csokonai a debreceni református kollégiumban tanult, majd tanított, ám onnan 1795-ben távoznia kellett radikális nézetei és szabad szellemű pedagógiai felfogása miatt. Irodalmi terveihez pártfogót keresve országjáró útra indult. Sem Pesten, sem Pozsonyban, az országgyűlésen nem járt sikerrel. KOMÁROMBAN megismerte nagy szerelmét, Vajda Júliát, akit verseiben Lillának nevez. Házassági tervei nyomatékául állást keresett, ám távollétében Lillát szülei egy kereskedőhöz adták feleségül. Festetics György gróf támogatásával egy évre helyettes tanári állást kapott a Somogy megyei Csurgón. A termékeny év leteltével gyalog indult haza a szerelmi csalódás fájdalmával. Debrecenbe visszatérve sem tudta terveit megvalósítani, de elkezdte műveinek sajtó alá rendezését. 1805-ben halt meg tüdőgyulladásban.

JÓZSEF ATTILA (1905–1937) Budapesten született. Rendkívül nehéz gyerekkora volt: apja otthagyta a családot, amikor ő hároméves volt. Édesanya őt és két testvérét nyomorúságos körülmények között nevelte. A gyerekek többször nevelőszülőkhöz kerültek, kis koruktól fogva dolgoztak. Az anya halála (1919) után a családot a legidősebb nővér férje, Makai Ödön vette pártfogásba. Az ő segítségével folytathatta tanulmányait József Attila. Középiskoláit MAKÓN végezte. 1923-ban érettségizett. 1924-ben a SZEGEDI, 1925-ben a bécsi, majd 1926-ban a párizsi egyetemen tanult. Hazatérve a budapesti egyetemre járt, de nem fejezte be tanulmányait. Szerelmével, Vágó Mártával házassági terveik nem váltak valóra. A szellemi és társadalmi közösségkeresés évei következtek, melynek során aktív tagja volt a kommunista pártnak is. 1930-tól 1936-ig Szántó Judittal élt élettársi kapcsolatban. Pszichikus zavarok miatt többször kezelték. Állást nem kapott, gyakran nyomorgott. 1934-ben Medvetánc címmel kiadták addig született költeményeinek gyűjteményét. Barátaival 1935 végén megalapították a Szép Szó című irodalmi folyóiratot, melynek szerkesztője lett. 1937 tavaszán megismerkedett Kozmutza Flórával, akit feleségül szeretett volna venni, ám 1937-ben Balatonszárszón öngyilkos lett.

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885–1936) Költő, író, műfordító, a Nyugat folyóirat első nemzedékének egyik legjelentősebb tagja. SZABADKÁN nőtt fel, BUDAPESTRE és Bécsbe járt egyetemre, majd újságíró lett. Élete folyamán sok kötetnyi publicisztikai írást alkotott. 1910-es kötetével, a Szegény kisgyermek panaszai cíművel lett ismertté. Az irodalmi élet központi alakja volt: fiatalon Babitscsal és Juhász Gyulával, később Karinthy Frigyessel tartott jó barátságot, a fiatalabbak pedig, mint József Attila vagy Weöres Sándor, mentorként tekinthettek rá. A háború után házasodott meg. Tanner Ilonával Budán éltek jómódú polgárként. A húszas években jelentkezett regényeivel, majd az ún. Esti Kornél-novellákkal. Hosszú és fájdalmas rákbetegségben halt meg 1936-ban.

117

118


–


1 0 .

É V F O L Y A M

KÖLCSEY FERENC (1790–1838) Költő, politikus, a szónoklat mestere, az első magyar irodalomkritikusok egyike. Nemzeti Himnuszunk alkotója (1823). SZATMÁRCSEKÉN született. A debreceni református kollégium neveltje. Széles műveltsége nagy nyelvtudással párosult. Családi és politikai elkötelezettsége a vidékhez kötik, Szatmár megye követeként a POZSONYI reformországgyűléseken az ellenzék vezéralakja volt, Széchenyi István művei nyomán kikristályosodott társadalmi-politikai elveit hirdetette. A közteherviselés, a népképviselet, a szólás- és vallásszabadság híve volt, ilyen szellemű beszédei a retorikus prózának kiemelkedő darabjai. Elvhűségéért, becsületességéért mindenki tisztelte. Halála előtt Wesselényi Miklós perének védőbeszédére készült.

PETŐFI SÁNDOR (1823–1849) KISKŐRÖSÖN született. Szülőföldjét, a Kiskunságot, tágabban pedig az Alföldet számos versében

megénekelte. Igen sokfelé járt iskolába, mivel jómódú mesterember apja igyekezett jó oktatást biztosítani számára, ám mikor az apa elszegényedett, Petőfi tanulmányai megszakadtak. Több évig vándorszínészként járta az országot, s egy ideig katonáskodott is. Végül 1844-ben Vörösmarty támogatásával állást kapott a Pesti Divatlapnál, s összegyűjtött verseit is kiadták, ami egy csapásra híressé tette. 1844-ben írt János vitéz című verses meséje az irodalmi népiesség csúcsa. 1846-ban ismerkedett meg Szendrey Júliával, akit egy év múlva, 1847-ben feleségül vett. Ekkoriban kötött életre szóló barátságot Arany Jánossal is. 1848 márciusában a forradalmat kirobbantó pesti fiatal értelmiség vezető alakja volt. A harcokba 1848 végén kapcsolódott be, miután fia megszületett. Nemzetőr, majd honvédtiszt lett, Bem József tábornok hadsegéde. 1849. július 31-én halt meg Fehéregyházán (a SEGESVÁRI csatában).

RADNÓTI MIKLÓS (1909–1944) 1909-ben BUDAPESTEN született zsidó polgárcsaládban. Születése anyjának és ikertestvérének életébe került. Egész életében önvád gyötörte, hogy életét két halottal kellett megváltani. Amikor tizenkét éves volt, apja is meghalt, attól kezdve rokonok nevelték. 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem magyar–francia szakára. Kapcsolatba került a baloldali mozgalmakkal, a falukutatókkal, de Sík Sándor papköltő is nagy hatással volt rá. A fővárosba költözött, fordításokból tartotta fenn magát. Többször járt Párizsban tanulmányúton. 1935-ben házasságot kötött Gyarmati Fannival. Az 1930-as évek második felétől költészetének meghatározó motívuma már a halálközelség gondolata lett. Az 1940-es években háromszor hívták be munkaszolgálatra. Harmadik alkalommal a bori rézbányákban dolgoztatták. Fogsága alatt is mindvégig alkotott, verseit kis zsebkönyvbe írta. A német összeomlás előtt a tábort kiürítették, s a foglyokat erőltetett menetben Németország felé hajtották. Eközben Radnótit több társával együtt a Győr melletti ABDÁN 1944. november 9-én agyonlőtték. Holttestét fél évvel később exhumálták, s ekkor találták meg az utolsó verseit tartalmazó füzetet, a Bori noteszt.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800–1855) 1800-ban született Pusztanyéken (Fejér megye) elszegényedett kisnemesi család sarjaként. Középiskoláit SZÉKESFEHÉRVÁRON és Pesten végezte. Apja halálakor 1817-ben állás után kellett néznie, így került a Perczel családhoz nevelőnek. Közben az egyetemen jogot tanult. Erre az időszakra esik reménytelen szerelme Perczel Etelka iránt. 1825-ben országos ismertséget szerzett Zalán futása című

F Ü G G E L É K

eposzával. 1827-től irodalmi folyóiratok szerkesztője lett. Bekapcsolódott a reformmozgalomba, az Ellenzéki Kör vezetője lett. 1831-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Részt vett az első magyar akadémiai helyesírási szabályzat szerkesztésében. 1836-ban megírta a Szózatot, amely a Himnusz mellett legfontosabb nemzeti költeményünk. 1843-ban megházasodott, Csajághy Laurát vette feleségül. 1848-ban képviselői mandátumot szerzett az országgyűlésben. A szabadságharc után kedélye elborult, visszavonultan élt birtokán, Baracskán. 1855-ben visszaköltözött Pestre, s még abban az évben elhunyt.

WEÖRES SÁNDOR (1913–1989) Költő, műfordító, drámaíró. SZOMBATHELYEN született 1913-ban, földbirtokos katonatiszt apa és művelt polgárcsaládból való anya egyetlen gyermekeként. Csöngén élt, Vas megyében. Verseivel igen korán országos hírnévre tett szert, Kodály Zoltán megzenésítette a még csak tizenöt éves költő egy versét, és barátságával tüntette ki. 1933-től PÉCSETT volt joghallgató, majd bölcsész. 1937–38-ban a Távol-Keleten járt. Tanulmányai befejezése után könyvtáros lett Pécsett. 1947-ben Pestre költözött, és feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. 1949-től csak műfordításai, gyermekversei jelenhettek meg, de ezeken nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955). 1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán támogatta. 1956 végén megjelent gyűjteményes kötete; 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött. 1989-ben halt meg Budapesten.

ZRÍNYI MIKLÓS (1620–1664) Költő, államférfi és hadvezér. Életét a megszálló törökök kiűzésének szentelte, de élete utolsó éveiben szembekerült a Habsburg érdekekkel. CSÁKTORNYÁN született nagybirtokos arisztokrata családban. Kiváló nevelést kapott, királyhű és katolikus szellemben. Fiatalon itáliai tanulmányutat tett. 1637-től Csáktornyán élt. Szinte szünet nélkül indított támadásokat a törökök ellen. 1645–46ban írta meg Szigeti veszedelem című eposzát, amelyben dédapja, a SZIGETVÁRI hős példájával kívánt lelkesíteni az áldozatos hazaszeretetre. (Emellett hadtudományi és politikai írásokat is alkotott.) 1646-ban tábornokká, 1647-ben horvát bánná nevezték ki. Az 1663-as háborúban a császári sereg képtelen volt feltartóztatni a Bécs felé irányuló törököket, ekkor nevezték ki Zrínyit fővezérré. Sikerei ellenére a háború 1664 őszén kedvezőtlen békével zárult. Zrínyi erre szervezkedésbe kezdett az udvar ellen. Röviddel ezután következett be váratlan halála, vadászaton egy felbőszült vadkan áldozatául esett.

119

12 0


II.

NÉH Á N Y

–


IRODA L MI

1 0 .

É V F O L Y A M

EMLÉK HELY

• Bács-Kiskun megye Petőfi Sándor emlékkiállítás – Dunavecse Petőfi Sándor szülőháza és emlékmúzeum – Kiskőrös Petőfi Sándor emlékkiállítás – Kiskunfélegyháza Petőfi Sándor emlékmúzeum – Szalkszentmárton • Békés megye Petőfi-kiállítás – Mezőberény • Csongrád megye József Attila-kiállítás – Makó • Fejér megye Vörösmarty Mihály emlékmúzeum – Kápolnásnyék • Hajdú-Bihar megye Irodalmi Múzeum – Debrecen Kölcsey Ferenc emlékház – Álmosd • Jász-Nagykun-Szolnok megye József Attila emlékkiállítás – Öcsöd • Komárom-Esztergom megye Babits Mihály emlékház – Esztergom Csokonai Vitéz Mihály emlékszoba – Dunaalmás • Pest megye Petőfi Sándor-kiállítás – Aszód Arany János-kiállítás – Nagykőrös • Somogy megye József Attila emlékmúzeum – Balatonszárszó • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kölcsey Ferenc emlékkiállítás – Szatmárcseke • Tolna megye Babits Mihály emlékház – Szekszárd Vörösmarty Mihály-kiállítás, Völgység Múzeum – Bonyhád Petőfi Sándor emlékkiállítás – Sárszentlőrinc • Vas megye Weöres Sándor emlékház – Csönge • Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi Mihály u. 16.) Ady-emlékszoba (Veres Pálné u. 4–6.) József Attila emlékszoba (Gát utca 3.)

F Ü G G E L É K

III.

IRODA L MI

EMLÉK HELY EK

Összeállítás a www.kirandulunk.hu/irok-koltok-utjan/index.php alapján • Ady Endre-emlékhelyek: Érmindszent: Ady-kúria Nagyvárad: Ady Endre Emlékmúzeum Csucsa: Ady emlékhely (Boncza-kastély) Budapest: Ady Endre Emlékmúzeum • Arany János-emlékhelyek: Nagyszalonta: Arany János Emlékmúzeum Nagykőrös: Arany János Múzeum • Babits Mihály-emlékhelyek: Szekszárd: Babits Mihály Emlékház Esztergom: Babits Mihály Emlékház • Balassi Bálint-emlékhelyek: Zólyom (Zvolen): Vár, emléktábla Esztergom: Balassi Bálint Múzeum • Csokonai Vitéz Mihály-emlékhelyek: Debrecen: síremlék, emlékmű Budapest: mellszobor a Margitszigeten • József Attila-emlékhelyek: Budapest: József Attila szobra a Duna-parton (Marton László alkotása); József Attila sírhelye a Kerepesi úti temetőben; József Attila-emlékszoba (Gát u.3.) Balatonszárszó: József Attila Emlékmúzeum; József Attila-emlékmű; József Attila szobra • Kosztolányi Dezső-emlékhelyek: Szabadka (Subotica): köztéri emlékmű, Kosztolányi Dezső Színház Budapest: Kosztolányi-szobor (Borbás Tibor alkotása) • Kölcsey Ferenc-emlékhelyek: Sződemeter: emléktábla az egykori szülőház falán, mely ma a görög katolikus templom melletti parókia épülete; Kölcsey-szobor a református templom kertjében Szatmárcseke: Kölcsey-emlékszoba, Kölcsey-síremlék • Petőfi Sándor-emlékhelyek: Kiskőrös: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, szoborpark Szalkszentmárton: Petőfi Sándor Emlékmúzeum Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása

12 1

12 2


–


1 0 .

É V F O L Y A M

• Radnóti Miklós-emlékhelyek: Budapest: Radnóti Miklós szülőháza (Kádár u.); Radnóti Miklós mellszobra (Margitsziget); Radnóti síremléke a Kerepesi úti temetőben Abda: Radnóti Miklós emlékműve, Radnóti Miklós szobra • Vörösmarty Mihály-emlékhelyek: Kápolnásnyék: Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum; Vörösmarty-szobor a Vörösmarty-parkban • Zrínyi Miklós-emlékhelyek: Csáktornya (Čaklovac): emlékkő Szigetvár: Vár, kiállítás

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P

A KÖ LTŐ N E V E: VÁROSOK,

SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

Nevem

FELIDÉ ZŐ

L A P


SZEMÉLYEK,

KÖZSÉGEK,

AKIKKEL

AHOL

KAPCSOLATBA

MEGFORDULT

KERÜLT

TÖRTÉNELMI

MŰVEI,

EGYÉB

ESEMÉNYEK,

AMIKRŐL

EMLÉKEIM A

MELYEKET ÁTÉLT

HALLOTTAM

KÖLTŐRŐL

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

Recommend Documents