SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

1

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

MAI MAGYARORSZÁG– MAI MAGYAR IRODALOM

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

F e j l e s z t ő Fenyő D. György

TARTALOM 5

M A I M AG YA RO R SZ ÁG – M A I M AG YA R I RO DA LO M

MAI MAGYARORSZ ÁG – MAI MAGYAR IRODALOM 1. Nézzünk körül! Először gyűjtsünk olyan jelenségeket, tárgyakat, szokásokat, amelyek nagyon a mi korunkra jellemzőek. Nézzetek körül a környezetetekben, • az utcán, • az interneten, • az iskolában, • a munkahelyeken, • a bevásárlóhelyeken, • a szórakozóhelyeken stb.! Milyen új, nagyon új és egészen új jelenségekkel találkoztok? Soroljatok föl olyan • technikai tárgyakat, • szokásokat, • szórakozási formákat, • szavakat, nyelvi jelenségeket, • műfajokat stb., amelyekről azt sejtitek, hogy 1, 5, 10 vagy 15 éve még nem léteztek. A feladat megoldásához hívjátok segítségül szüleiteket vagy más idősebb embereket! Feljegyzések, gondolatok, ötletek:

6

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Posztmodern jelenségek Nézzetek utána a következő jelenségeknek, épületeknek, tárgyaknak! Mi az, milyen az? Ismeritek-e, használtátok-e már a Wikipédiát? Mi az, milyen az?

Mi az újdonság az MP3-ban? Mitől más az, mint a CD? Mi az, milyen az?

M A I

M A G Y A R O R S Z Á G

–

M A I

M A G Y A R

Láttátok-e már Budapesten a Millenáris Parkot/A Jövő Házát? Mi az, milyen az?

I R O D A L O M

7

8


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Mi az a blog? Ki írhat blogot, ki olvashatja el az ember blogját? Mi az, milyen az?

Láttátok-e már Budapesten az ING Bank épületét a Dózsa György úton? Mi az, milyen az?

M A I


–

M A I

M A G Y A R

Mit jelent a világzene? Mitől más az, mint a népzene? Mi az, milyen az?

I R O D A L O M

9

10


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Hallottátok-e már a kifejezést: globalizáció? Mi az, mit jelent, milyen az?

3. Alkotás és kutatás Olyan, hosszabb időszak alatt elvégezhető feladat következik, amelyre minden bizonnyal kell is, érdemes is több időt, 10 napot, két hetet fordítani. Önálló vagy párosan elvégezhető kutatómunkát kell végezned. A végeredményéről be kell majd számolnod vagy el kell helyezned a munkádat a portfólióban! Válassz egyet az alábbi feladatok közül! Az elkészült alkotást – ha nyomtatott formátumba hozható – helyezd el a portfóliódban! A) Keress lakóhelyeden, településeden, városodban olyan épületeket, amelyek az elmúlt kb. húsz évben épültek! Keress olyanokat, amelyek az elmúlt öt évben épültek! Deríts ki róluk minél többet (például: mi a funkciójuk, ki tervezte őket, hogy használják azokat az épületeket, mit írtak róluk, szeretik-e őket a tulajdonosaik vagy a használóik stb.)! Vannak-e köztük posztmodern épületek? Melyek azok, és miért nevezhetjük posztmodernnek őket? B) Készíts néhány osztálytársaddal osztályhonlapot! Ehhez gondoljatok végig sok mindent: – Milyen technikai feltételek mellett tudtok honlapot működtetni? – Kinek milyen beleszólása van abba, hogy mi kerüljön föl a honlapra? Kinek milyen jogai vannak? Ki szedhet le onnan anyagokat? – Milyen erkölcsi feltételeknek kell megfelelnie a honlapnak? (Például: Kiről és milyen kép kerülhet föl? Milyen titkokra kell tekintettel lenni? Hogyan védhetők meg az osztálytársak és a tanárok személyiségi jogai?… és így tovább.) – Milyen jogi problémákat vet föl a honlap? (Például: Milyen anyagokat, szövegeket, zenéket rakhattok föl rá jogtisztán, vagyis úgy, hogy a felrakónak/letöltőnek joga legyen felrakni/letölteni? Hogyan érvényesíthetőek a szerzői jogok, vagyis mit kell tenni, hogy a fényképészek, írók, zeneszerzők, festők stb. jogai ne sérüljenek… és így tovább.)

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

– Milyen rovatokat, témákat szeretnétek? Milyen legyen a honlap szerkezete? Milyen interaktív felületeket tudtok nyitni: chat, levelezőrendszer, fórum stb.? – Milyen stílust választotok? Milyen nyelvhasználat fogadható el a honlapon, milyen nem? A honlap elkészítése előtt lehetőleg kérd ki a számítástechnika-tanárod és az osztályfőnököd véleményét! C) Készíts saját internetes naplót, blogot! A blog elkészítésekor vedd figyelembe ugyanazokat a szempontokat, amelyeket a B) pontban a honlap készítéséhez megfogalmaztunk! D) Készíts internetes szócikket a Wikipédiába az iskoládról vagy a lakóhelyedről, ha még nincs! Vagy ha egy olyan téma, hobbi, probléma érdekel, amelyről még nem találsz szócikket a Wikipédiában, készítsd el azt! Törekedj arra, hogy megbízható információkat adj közre! Küldd el az elkészült szócikket az internetes lexikonnak! E) Válassz ki néhány érdekes, tartalmas blogot, és írj róluk összefoglalót és kritikát! Elemezd a blogokat: milyen a stílusuk, milyen témákat dolgoznak fel, hogyan közelítik meg a témákat, milyen személyiség rajzolódik ki a blogok olvasásakor? F) Nézz utána: milyen a posztmodern film? Milyen filmeket szoktál nézni? Láttál-e már olyan műveket (bizonyára láttál!), amelyek posztmodernnek nevezhetők? Bármelyik témát választod, először készíts tervet, hogy fogsz dolgozni, aztán készíts feljegyzéseket, mi mindenre kell gondolnod, és csak azt követően kezdj hozzá a megvalósításhoz! Lehetséges lépések: – – – – – – – – – – – –

a téma kiválasztása ötletek, előzetes elvárások; ötletroham hol kell, hol érdemes utánanézni keresés átolvasás, átgondolás válogatás a vázlat elkészítése szerkesztés megformázás újraolvasás, visszaolvasás, ellenőrzés külső szem: más ember véleményének meghallgatása javítás (korrekció), módosítás, véglegesítés

Tervek, gondolatok, feljegyzések, ötletek:

11

12


–


1 0 .

É V F O L Y A M

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

4. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely öszszefoglalja az ENSZ álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az Emberi Jogok Napjaként ünneplik. Olvassátok el a nyilatkozat itt közölt részleteit, és válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA (Kiadta az Egyesült Nemzetek Szövetsége – ENSZ – 1948-ban) 1. cikk Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. 2. cikk Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen nyilatkozatban kinyilvánított öszszes jogokra és szabadságokra. [...] 2. cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 7. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő, és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. [...] 12. cikk Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. [...] 13. cikk Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. 14. cikk Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni. [...] 16. cikk Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzeti-

13

14


–


1 0 .

É V F O L Y A M

ségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. 18. cikk Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. 20. cikk Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. [...] 21. cikk Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez. [...] A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson. 22. cikk Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy [...] a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse. 23. cikk Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. [...] 25. cikk Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

26. cikk Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt – értelméhez képest – egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot. [...] A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában. 27. cikk Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. [...] 29. cikk A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése. […] a) Miután hangosan felolvastátok az egyes cikkelyeket, mindenki készítsen jegyzeteket a lap szélén: melyiket érti, melyiket nem, melyik jelent újdonságot számára, melyik nem! Használd a már ismert jeleket: 

az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel

–

az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól

+

az olvasottak új információt tartalmaznak számomra

?

az olvasottak további kérdéseket vetnek fel

*

az olvasottakról más gondolat, információ jutott eszembe

b) Vitassátok meg mindazokat a cikkelyeket, amelyek nem érthetőek sokak számára, vagy amelyekkel sokan nem értenek egyet! c) Válassz ki egy cikkelyt, és írj le egy olyan megtörtént esetet, amely hozzá kapcsolódik! Nem kitalált, konstruált történeteket kell alkotni, hanem olyan történeteket leírni, amelyek vagy példázzák a leírtak igazát, vagy arról szólnak, hogy sokszor nem érvényesülnek ezek az elvek a gyakorlatban. Írhatsz tehát olyan történetet is, amely azt bizonyítja, hogy a kimondott alapjog nem érvényesült egy helyzetben. A cikkely:

15

16


–


A cikkelyhez kapcsolt történet:

1 0 .

É V F O L Y A M

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

d) Gondold át, te mivel egészítenéd ki a fenti nyilatkozatot! Írj le két-három további alapelvet, olyan törvényeket, szabályokat, követelményeket, amelyeknek feltétlenül érvényt kellene szerezni az életben!

17

18


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Vita – csoportokban: A mai magyar társadalom fontos kérdései Válasszatok ki egyet vagy néhányat az alábbiak közül, és vitassátok meg! 1. Nagyon megnőttek a jövedelmi különbségek a társadalomban, vannak nagyon szegények és nagyon gazdagok. Helyes-e, szükségszerű-e, hogy így legyen? Mit lehet tenni a különbségek mérséklésére? 2. Magyarország bevándorlási célország már ma is, és vélhetően a jövőben még inkább így lesz. Mit nyerünk, és milyen új problémákkal kell szembenéznünk a bevándorlók megjelenésével? 3. Hazánk egyes részei között jelentős különbségek vannak a lehetőségekben: a munkában, a tanulásban, a kultúrában. Például a keleti országrészek elmaradottabbak a nyugatiaknál, a kisfalvas területek elmaradottabbak a városiasabbaknál. Miért alakult ez így, és mit lehet tenni a különbségek mérséklésére? 4. A legszegényebbek azok, akik lakás, hajlék nélkül maradtak. Több tízezer ember él Magyarországon az utcán, alkalmi szállásokon, kapualjakban. Egyesekből ellenszenvet, másokból undort, megint másokból segítőkészséget vált ki a látványuk, sokakból ezt is, azt is. Miért van egyáltalán hajléktalanság? Mit lehet tenni a hajléktalanság ellen? Hogyan lehet segíteni ezeket az embereket – hogyan tud segíteni az egyén, hogyan az állam? 5. A magyar társadalom jelentősen öregszik, várható, hogy egyre több lesz a nyugdíjas és egyre kevesebb az aktív dolgozó. Milyen következményei lesznek ennek a folyamatnak, mit lehet és kell tenni? Hogyan lehet a hosszú nyugdíjas életet tartalmassá, hasznossá, érdekessé tenni? 6. Hazánk lakossága jelentősen fogy. Baj ez vagy természetes jelenség? Mi lesz, mi lehet a következménye? Kell-e tennünk valamit ez ellen, s ha igen, akkor mit? 7. Hogyan lehet az ember szabad úgy, hogy mások szabadságát, nyugalmát, értékeit és érdekeit ne sértse? Mit jelent a hétköznapokban az az alapelv, hogy az egyén szabadságának a másik ember szabadsága jelenti a határát? 8. A munkanélküliség ma már természetes dolog – de mi van azokkal, akik munka nélkül maradnak? Hogyan hat a munkanélküliség az emberre? Vajon miért van munkanélküliség a legfejlettebb gazdaságú államokban is? Mit lehet tenni a munkanélküliség negatív következményeinek kivédése érdekében? 9. A magyar nemzetiségű és nyelvű közösség nagy része Magyarország határain belül él, de jelentős számú, sok százezres, néhol milliós nemzeti kisebbség él a környező országokban, elsősorban Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában. Hogyan őrizhetik meg nemzetiségüket, hogyan segíthetjük Magyarországról őket? Véleményetek szerint mik ennek a segítésnek a korlátai, hátrányai, buktatói? Mik a lehetőségeink és kötelességeink? 10. Magyarország tagja egy nagy államszövetségnek, az Európai Uniónak. Az unió jelmondata: „Egység a sokféleségben”. Hogy valósítható meg a sokféleség egy egységes szövetségben, illetve hogyan valósítható meg az egység a sok különböző országot tömörítő EU-ban? Mit jelent Magyarország számára uniós tagországnak lenni, mit jelent az egyénnek, hogy uniós polgár? Milyen előnyei és hátrányai vannak az uniós tagságnak?

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

11. Hogyan őrizhető meg a magyar kultúra és hagyomány egy rendkívül gyorsan változó világban? Szükségünk van-e a nemzeti hagyományok megőrzésére? Mit nyerünk ezek által? 12. Magyarországon több nemzetiség él, ezek egy kivételével kis létszámúak. A roma vagy cigány népesség azonban jelentős, és ebből, valamint a kulturális, történeti és hagyománybeli különbségekből adódóan sok feszültség van a többségi és a kisebbségi – roma – társadalom között. Hogyan lehet ezeket a feszültségeket, a kölcsönös vádakat és előítéleteket megszüntetni? Hogyan valósítható meg a romák és nem romák harmonikus együttélése? 13. Magyarországon különböző meggyőződésű, világnézetű, pártállású, vallású és életmódú emberek élnek együtt. Hogyan élhet együtt ennyi különféle ember – milyen konfliktusok és viták adódhatnak ebből, hogyan lehet biztosítani a vallások, politikai meggyőződések, világnézetek békés együttélését, párbeszédét? Kell-e egyáltalán párbeszédet folytatnunk olyan emberekkel, akiknek egészen mások az elvei, mint a mieink? 14. Szabad-e, és ha igen, milyen esetekben terhességmegszakítást, abortuszt végrehajtani? Milyen érvek szólnak az abortusz engedélyezése mellett, milyen érvek szólnak ellene? 15. Az öregedés és a betegség sok fájdalmat és szenvedést is jelent az embereknek. Gyakran felmerül a kérdés: ne hagyjuk-e meghalni a gyógyíthatatlan betegeket, a nagy szenvedéseket elviselő embereket? Szabad-e átsegíteni ezeket az embereket a halálba? Miért ellenzik mégis nagyon sokan ezt? Mi szól a „kegyes halál”, az eutanázia mellett és ellene? 16. A határok megnyílásával, az utazás szabadságával együtt Magyarországon is megjelentek, majd rohamosan elterjedtek a különféle kábítószerek. Véleményetek szerint mi a magyarázata a drogok rohamos terjedésének? Mi lehet az oka, hogy az emberek egy része kipróbálja, más része használja is a drogokat? Mit lehet és érdemes tenni a kábítószer-fogyasztás ellen? 17. Hogyan egyeztethető össze a mai világ kulturális sokszínűsége és a történelmi hagyomány? Van-e szükségünk történelmi hagyományokra, nemzeti emlékezetre? Miért fontosak ezek, mit adnak az embernek? Hogyan kerülhetnek ezek konfliktusba, hogyan illeszthetőek össze?

A VITA SZ ABÁLYAI A vita során ne felejtkezzetek meg azokról a legfontosabb szabályokról és szokásokról, amelyek a vitát értelmessé és eredményessé tehetik. Néhány ilyen szabály: 1.

Maradjunk mindvégig a vita témájánál – csak annyira kalandozzunk el, amennyire az érveléshez, az alapprobléma megbeszéléséhez szükséges.

2.

Hallgassuk meg figyelmesen a másik felet, igyekezzünk megérteni az ő érvelését!

3.

Ne a hangerőt fokozzuk, hanem érveljünk!

4.

Érveljünk tárgyszerűen, hivatkozzunk tényekre!

5.

Adjunk időt, lehetőséget mindenkinek, a csöndesebbeknek is, hogy elmondják véleményüket.

6.

Nem az a vita célja, hogy mindenki elmondja a magáét, hanem, az, hogy mindenki halljon más véleményeket, más szempontokat, és ha kell, változtasson a saját véleményén.

19

20


–


1 0 .

É V F O L Y A M

7.

Ne személyeskedjünk a vita során, ne sértsük meg a vitapartner személyes méltóságát, meggyőződését és világnézetét!

8.

Tartsuk tiszteletben a másik ember véleményét!

9.

Ha szükséges (ha a téma olyan), törekedjünk egyezségre, kompromisszumra vagy konszenzusra jutni.

10. Tisztázzuk egészen világosan, miben értünk egyet és miben nem.

6. Kisebbségben – roma sorsok Az előző vitakérdések között előkerült már a magyar társadalom egyik legjelentősebb megoldatlan problémája: a roma kisebbség és a nem roma társadalom viszonya. Az alábbi feladatban három roma értelmiségivel készült interjúból olvashattok részleteket. Az interjúk egy olyan kötetben szerepelnek, amelyben sikeres, elismert roma emberek vallanak az életükről, sorsukról, küzdelmeikről. Olvassátok el a következő interjúrészleteket!

LAKATOS MENYHÉRT, ÍRÓ, A FÜSTÖS KÉPEK CÍMŰ REGÉNY SZERZŐJE Ahányan voltunk, mind alig vártuk az estét, amikor majd körbeüljük Khandi nagybátyámat, és ő mesél, mesél. Abba se hagyta négy-öt óránál hamarabb. A meséit nem írhatta le, mivel se írni, se olvasni nem tudott – akár az apám –, de hiszen éppen az volt a csodálatos ezekben a mesékben, hogy a pillanat szülte őket. Soha nem gondolta ki előre, mit fog mondani, de se ő nem akadt meg a folytatásban, se a hallgatók nem pilledtek el az álmosságtól. A végtelenségig oda tudtunk figyelni a Kandhi nagybátyámra. [...] Anyám meg azt az erős akaratát hagyta örökségül, hogy: kiemelkedni! Kiemelkedni! Én ez ellen sokáig kapálóztam. Nem akartam feladni azt a mérhetetlen szabadságot, amit otthon mint gyerekek élveztünk. Emellett azért jó tanuló voltam. Ha az elemi iskolába ellátogatott a tanfelügyelő, a tanító mindig énvelem büszkélkedett. – Na, halljuk csak a kis négust! [...] De nem örültem neki. Hogyha jól tanulok, még majd valóra válik az anyám álma-vágya, hogy gimnáziumba küldjön. Na, Isten őrizz ettől! – akkor még ezt gondoltam. De hát hogyan is kerülhettem volna oda? A putriból?! Onnan nem volt kijárás. De ismertem anyámat. Senki-semmi nem tántoríthatta el attól, amit egyszer a fejébe vett. Igaz, hogy most hihetetlen ez – de majd csak történik valami. Ezt hitte, erős hittel az anyám. [...] A gimnázium úgy kellett nekem, mint hátamra a púp – hát még, hogy ott az első időben ki is gúnyoltak mint cigány fiút. Össze is pakoltam egyszer a tanszereket, hogy mindet kidobom: nem megyek többé iskolába. Akkor történt az a beszélgetés az anyámmal, ami eldöntötte a sorsomat. – A cigányoknak – valahogy így beszélt hozzám az anyám – benned van minden reményük.

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

Hát… hogyha te tanult ember leszel, mindenki láthatja: egy cigány is kiemelkedhet, boldogulhat. Ha csalódnak benned – nem vesz többé senki semmibe. Ezt akarod? Nem, ezt nem akartam, így hát másnap mégiscsak elmentem az iskolába. Anyám nem engedte meg, hogy akár egyszer is otthon maradjak. Pedig nagyon megszenvedte, megéhezte a család az én iskoláztatásomat – iskolaszerek, egyebek –, máig se tudom, honnan teremtette elő erre anyám a pénzt. No meg hát, nekem úgy kellett az iskolába járnom, hogy a báró úr vagy a nagygazdák fia előtt se kelljen szégyenkeznem a ruházatom miatt. [...] Én aztán beiratkoztam a gimnáziumba. Elvégeztem két osztályt1, utána a műszaki egyetemen tanultam tovább. Két dolog volt, amit mindig is szerettem. A matematikát meg az írást. A példatárból minden egyenletet megoldottam – és minden szerelmes levelem elérte a célját. Verseket is írogattam, de ezeket nem mutattam meg senkinek. Aztán tanító lettem a mi falunkban. [...] Egyszer amikor hazamentem – Pasaréten laktam akkor albérletben –, otthon levél várt az Új Írástól2. Megnyertem a novellapályázat első díját – ezt olvastam elképedve. A díjat is elküldték, hatezer forintot. [...] Utána sorra kaptam a leveleket. Újságoktól, folyóiratoktól. Küldjek nekik is novellát! El is küldtem vagy harmincat, mindet leközölték. De még akkor is maradt a fiókomban tartalék. Egyszer csak kaptam egy levelet. A Szépirodalmi Kiadó igazgatójától. Arra kért, hogy ekkor és ekkor menjek be hozzá. Bementem, leültetett, és legnagyobb meglepetésemre megkérdezte, nem volna-e kedvem most már egy nagyobb lélegzetű regény megírására. Őszintén mondom, hogy nem volt hozzá kedvem. Más egy novella, és megint más egy regény. Erre én nem lennék képes. Elmentem a barátaimhoz, az ismerőseimhez. Mindegyik azt mondta, hogy üljek neki! Írjam meg! A gyerekeim is nagyon biztattak: menni fog, apu! Jó, hát legyen. Aztán hónapokon át nem is gondoltam rá, hogy mire vállalkoztam. De amikor a kiadó elküldte a fizetésemet – hű, hát most már tenni kell valamit! Nekiültem. Megírtam. Három hónap alatt.

1

elvégeztem két osztályt = az 1950-es években a középiskola két évfolyamának elvégzése után lehetett ún. szakérettségit tenni

2

Új Írás = tekintélyes irodalmi folyóirat az 1960–1980-as években

21

22


–


1 0 .

É V F O L Y A M

DARÓCZI GUSZTÁVNÉ, NÉPMŰVELŐ Én pedig feltettem magamban, hogy tanulni akarok. Sikerült is ez. No hát, nem mindjárt, hanem majd... majd... apródonként. És úgy is lett. Arra akkor még nem gondoltam, hogy iskolába járjak, hanem cselesen tanultam, a gyerekeimtől. Mikor a legnagyobb lányom, Ági iskolába ment. Azért cselesen, mert röstelltem volna azt mondani, na most, kislányom, ülj le velem, és taníts meg erre-arra! Hanem úgy, hogy na most, kislányom, mondd fel szépen a leckédet! Szívesen felmondta, én meg jól figyeltem, hogy amit csak tudok, ellessem tőle. Ez így ment éveken át. [...] A hatodik osztályt is elvégeztem – persze az estin. Tanultam, a lányom sokat segített. Aztán letettem a vizsgát, mindjárt a hetedikből is. Nem hagytam abba, letettem a nyolcadikat is. Hogy mit szólt ehhez a család? Ezt még így-úgy lenyelték, mert nem került pénzbe. A baj akkor jött, amikor szentül megfogadtam, hogy én bizony továbbtaníttatom a gyerekeimet. Először Ágnest. Ehhez már zsebbe kellett nyúlni, emiatt volt a fogcsikorgatás. [...] Hogy miből tellett a taníttatásukra? Hát, keményen meg kellett dolgozni érte. Az uram Pesten vállalt munkát, csak hétvégén láttuk – én meg a téeszben3. Akkor a faluból minden cigány odatartozott. Ott mindenkinek úgy fizettek, ahogy a munkájával megérdemelte. Ez nagy igazság. És én két ember munkáját végeztem el. Egyszer a téeszelnök azt mondta: Emberek, száz forintot kap, aki odamegy felrakni a kocsira a kendert. A férfiak kényelmes úriemberek voltak, leültek, rágyújtottak. Ekkor én elkezdtem veszekedni, kiabálni: Miért nem mentek, menjetek! Mire ők: Rakd te fel, ha olyan nagy a szád! Fel is rakom, az anyátokat! Felraktam. Az a száz forint is jól jött. Felkeltem négy órakor, otthon elláttam a jószágokat, mert volt mindenem: három fejőstehenem állt az istállóban, volt húsz-harminc disznóm és annyi aprójószágom, hogy a számát se tudtam. Este hazajöttem, addigra az anyám megfőzött. Elvégeztem megint a jószágokat, megfejtem a teheneket, vittem a tejet a csarnokba, és ezek mind úgy mentek, mint a villámcsapás. Hét órakor befejeztem mindent. Akkor jött az, hogy kihallgattam a gyerekeket. Én főztem, ők mondták. Hangosan tanultak, hogy én is megértsem. Meg is maradt minden a „komputeremben”. [...] Gyerekkoromban mindig voltak álmaim, hogy nagyon szép lakásban éljek, meglegyen a mindennapi betevő falatom, ne szoruljak senkire, és a magam gazdája legyek. Most már elértem, amire igen nagyon vágytam. A gyerekek tanultak, aminél nincs nagyobb boldogság, bárkinek a szemébe tudnak nézni, a cigányság megbecsült szószólói. Művelt emberek lettek, de nem távolodtak el a cigányságtól – ez is nagy boldogság. Kell ennél több? Én megelégedett vagyok. És mindehhez csak annyit tennék hozzá, amit mindig is vallottam: Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa. Ez a közmondás énnálam bevált.

3

téesz = termelőszövetkezet; mezőgazdasági vállalati forma a szocializmusban

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

MOHÁCSI VIKTÓRIA, ÚJSÁGÍRÓ, POLITIKUS Bedőről, a szülőfalumról sok mindenfélét mondanak. Jót is, rosszat is. Én nem tudom. Én nagyon szerettem ott élni. Sehol másutt nem éreztem magamat olyan otthonosan, mint abban a faluban. [...] Bedő egy kis sziget volt. Ott nem bántott senki. És ez volt a szerencsém. Akit már óvodás korában megsebeznek, az ezt nem tudja kiheverni. De mivel nekem boldog volt a gyerekkorom, nem ivódott belém az az identitási4 frusztráció5, ami sok roma gyereket megbetegít. Ott nagyon odafigyeltek mindegyik gyerekre. Ha roma volt, ha magyar, ha román. Fogyott a falu – sokan elvándoroltak onnan –, fogyott a gyerek – ha nincs gyerek, akkor nem kell a tanító sem. Vigyáztak ránk, jaj, csak ki ne maradjunk az iskolából! Ennek meg is lett a látszatja. Az én osztályomban mind a négy cigánygyerek befejezte a nyolcadikat, kettő tovább is tanult, így volt az utánunk következő osztályban is. Ez a romák között nagyon jó arány. [...] Én amikor gimnáziumba jártam, hétvégéken feljártam Budapestre. A nővérem ott lakott. Balogh Béla híres roma táncos volt a férje, jártam cigány klubestékre, ezeket Choli Daróczi József6 szervezte a hétvégeken. Ott hallottam valakitől, hogy újságíró-iskola indul Budapesten. Berettyóújfaluból – 220 kilométer távolságról – hetente egyszer én is eljártam oda. Amelyik évben leérettségiztem, akkor végeztem el az újságíró-iskolát is. Néhány cikkem megjelent az újságokban. 1992 nevezetes év a mi számunkra: akkortól sugározta a tévé a Cigány Magazint. Mindjárt elkezdtem oda is írni – aztán az Európai Roma Jogok Központjába kerültem. Erősen kötődtem és kötődöm ma is az enyéimhez. A romákhoz. Mindig olyan foglalkozást és elfoglaltságot választottam, ami valamiképpen összefűz velük. [...] De a legboldogabbak mégis akkor voltunk, amikor együtt volt a család. A hétvégéken! Amikor mind körülültük az asztalt, s az apám helye se maradt üresen. Ő Budapesten dolgozott, a Csepel Vas- és Fémműveknél, és csak a hétvégéken jött haza. De az édesanyánk mindig ott volt velünk, az ő szeretete, gondoskodása tette igazi otthonná az otthonunkat. Csak nekünk élt, nem is volt más gondolata, és mindegyikünkről mindig mindent tudott. Mikor hazaértünk az iskolából vagy máshonnan, jöttek sorra a kérdések. Mi történt? Hogyan történt? Jaj, nem történt-e valami baj veled? És mi mindent el is mondtunk neki, apróra. [...] Ő volt a legfontosabb azok közül, akik miatt olyanná lettem, amilyen vagyok. A másik, egy nem cigány, nagy személyiség volt – sajnos már nem él –, Csalog Zsolt7. Ő, amikor Bedőn járt, hogy szociográfiai8 munkájához a cigányok közt anyagot gyűjtsön, az én szüleimet is felkereste. Én éppen akkor jöttem a világra, és a szüleim megkérték Zsoltot, hogy legyen a keresztapám. Elvállalta. [...] Keresztapaság vagy nem – én nagyon sokat kaptam tőle. Nem ajándékokat: gondolatokat. Beleszerelmesedtem az ő szavai által abba, amit cigány folklórnak nevezett – de szóba kerültek a mi hosszú beszélgetéseinken a világ másféle dolgai is, amikről én addig semmit se vagy csak keveset hallottam. Kinyílt a fülem arra, hogy ne csak ösztönösen éljem át a cigányságomat, hanem tudva tudjam, mi a gondom-dolgom, hogyha tenni is akarok érte. Vele beszélgetve 4

identitás = énazonosság, az ember tudása arról, hogy ő kicsoda, hová tartozik

5

frusztráció = gátló, bénító élmény, gátoltság

6

Choli Daróczi József = cigány író, költő, műfordító

7

Csalog Zsolt = jelentős író, szociográfus (1935–1997)

8

szociográfia = társadalomrajz; az irodalom és a társadalomtudományi kutatás határán lévő műfaj

23

24


–


1 0 .

É V F O L Y A M

jutottam arra a gondolatra, hogy szociológus9 leszek – másként alakult, de amit akkor tanultam, az később is a hasznomra volt minden dolgomban. Hogyha akkor nem találkozom Csalog Zsolttal, a cigányságomról meg a világról csak az érzelmeim közvetítettek volna. A tudatosságot ő oltotta belém. (Juhász Júlia: Találkoztam boldoguló cigányokkal is) Csalog Zsolt

Choli Daróczi József

a) Olvasd el az egyiket a fenti három interjú közül még egyszer, és válaszolj az alábbi szövegértési kérdésekre! A) Lakatos Menyhért 1. Ki szorgalmazta Lakatos Menyhért családjában a fiú továbbtanulását? a) anyja b) apja c) Khandi nevű nagybátyja 2. Hogy viszonyult a matematikához a középiskolás diák? a) nem szerette, ezért csak két évig járt középiskolába b) nagyon szerette, minden példát megoldott a feladatgyűjteményből c) nem szerette, ezért lett falusi tanító 3. Hogy tekintett a falu cigány közössége a tanulni küldött Lakatos Menyhértre? a) furcsállták, mert nem volt még tanult ember közöttük b) reménykedtek benne, példát láttak benne arra, hogy cigány ember is fölemelkedhet c) senki sem törődött vele 4. Hol jelentek meg Lakatos Menyhért írásai először? a) az Új Írás című folyóiratban b) a Szépirodalmi Kiadó egy könyvében c) a Pasaréten 5. Miért kezdett regényt írni? a) nagyon régóta tervezte, és csak kiadót kellett szerezni b) tudta, hogy Khandi nevű, szépen mesélő nagybátyjának emléket kell állítania c) a könyvkiadó felkérésére 9

szociológus = társadalomkutató

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

B) Daróczi Gusztávné 1. Kitől tanult eleinte Daróczi Gusztávné? a) az édesanyjától, neki kellett felmondania a leckét b) az iskolában a tanítónőtől c) a lányától, amikor az tanult 2. Miért volt nehéz továbbtaníttatnia a lányát? a) a férje ellenezte b) a lánya nem akart tanulni c) nehéz volt előteremtenie a pénzt a taníttatására 3. Mit dolgozott a házaspár? a) a férj ingázott, Budapesten dolgozott, a feleség mezőgazdasági munkát végzett otthon, a faluban b) minden hétvégén mentek kendert pakolni c) a tejcsarnokban dolgoztak 4. Mit jelent a Daróczi Gusztávné által idézett közmondás: „Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa”? a) mindenki annyit ér el az életben, amennyit a sorsa, származása lehetővé tesz b) mindenki annyit keres, amennyiért megdolgozik c) mindenki maga alakítja a saját sorsát 5. Mire a legbüszkébb Daróczi Gusztávné? a) arra, hogy tanult ember lett belőle, népművelő lett a szakmája b) arra, hogy a gyerekei tanult és elismert emberek lettek c) arra, hogy egész életében sokat tanult és dolgozott C) Mohácsi Viktória 1. Mikor kezdett el Mohácsi Viktória dolgozni? a) valamikor az 1960-as, 1970-es években b) az 1990-es években c) a 2000-es években 2. Hol volt középiskolás diák Mohácsi Viktória? a) Budapesten b) Bedőn c) Berettyóújfalun 3. Mi lett a foglalkozása? a) híres táncos b) újságíró c) szociológus 4. Mit tudunk meg családja légköréről, hangulatáról? a) az édesapa Budapesten dolgozott, alig volt kapcsolatuk b) hétvégeken találkoztak, akkor mindenki hazament, és mindent megbeszéltek egymással c) nagyon komoly identitásválságon, identitási frusztráción ment keresztül a család

25

26


–


1 0 .

É V F O L Y A M

5. Mi volt a jelentősége Csalog Zsoltnak a visszaemlékező életében? a) a keresztapja volt, de keveset találkoztak b) ő éreztette meg vele, hogy mit jelent cigánynak lenni c) ő segített neki tudatosan gondolkozni a cigányságról b) Az interjúk értelmezése Vitassátok meg a fenti három interjút! A beszélgetés során vegyétek figyelembe a következő szempontokat: –

Honnan, milyen társadalmi közegből indult a három interjúalany, mi volt a szülők foglalkozása?

–

Kiktől kaptak segítséget?

–

Mi lett a foglalkozásuk, hivatásuk?

–

Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük?

–

Hogyan fejezi ki magát a három ember?

–

Mennyire élőbeszédszerű az interjúk szövege?

–

Mivel ébresztik fel a hallgató/olvasó érdeklődését, rokonszenvét?

Jegyzeteim, gondolataim, megfigyeléseim:

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

c) Szorgalmi feladatok: 1. Ha ismertek olyan embert – akár romát, akár nem romát –, akinek az életét érdekesnek látjátok, és aki jól tud beszélni az életéről, készítsetek interjút vele! (Az interjúkészítésre készüljetek föl! Használjátok fel a 9. évfolyamban a Készítsünk újságot! című fejezetben tanultakat! ) 2. Nézzetek utána a három interjúalany életének, kövessétek – akár az interneten – a sorsukat, tevékenységüket! 3. Olvassátok el Lakatos Menyhért Füstös képek című regényét!

7. A magyar alkotmány Minden ország alaptörvénye, alkotmánya rögzíti azokat a legfontosabb alapelveket, amelyek a többi törvényt is meghatározzák az adott országban. Az alkotmány rögzíti az együttélés legfontosabb szabályait, az állam legfőbb intézményeit, a törvényhozás és a bíráskodás rendjét. Az alkotmány a legmagasabb rendű jogszabály, és alapelv, hogy semmilyen más törvény vagy szabály nem írhatja fölül, nem mondhat ellent neki. A Magyar Köztársaság alaptörvényét sokszor módosították: 1949-ben hozták létre, majd ezt lényegesen 1989-ben, a rendszerváltáskor változtatták meg; azóta csak kisebb módosításokat hajtottak végre rajta. Olvassátok el a magyar alkotmány XII., az emberek jogaival és kötelességeivel foglalkozó fejezetének legfontosabb törvényeit. Az egyes törvénycikkeket gyakran több más, részletező cikkely követi, de ezeket kihagytuk, és csak a legfontosabb állításokat közöljük itt.

27

28


–


1 0 .

É V F O L Y A M

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 56. §

A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. 62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását. 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. 64. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. 65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint – ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja – menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. 68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. 69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. 70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. 70/I. §

Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

29

30


–


1 0 .

É V F O L Y A M

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. a) Olvassátok fel hangosan a szöveget! b) Keresd meg a fönti cikkelyek közül, melyik mondja ki a következőket: • Minden magyar gyereknek iskolába kell járnia. .......................................... • A munkahelyeknek ugyanazért a munkáért ugyanannyit kell fizetniük a férfiaknak és a nőknek. .......................................... • Adója befizetésével mindenki vegyen részt a közös kiadásokban. ........................................ • Magyarországon nem lehet halállal büntetni senkit. .......................................... • Aki betöltötte a 18. életévét, az részt vehet a választásokon. .......................................... Melyik paragrafusra kell hivatkozni az alábbi esetekben? • Valaki felteszi a nevedet, lakcímedet, telefonszámodat, életkorodat és a fotódat az internetre úgy, hogy te nem egyeztél bele. .......................................... • Szeretnél egy gazdasági társaságot létrehozni abban a szakmában, amit megtanultál. .......................................... • Egy roma fiatalokból álló csoportot nem engednek be a szórakozóhelyre. .......................................... • Valaki hiába keres, nem talál munkát, és munkanélküli segélyért vagy támogatásért folyamodik. .......................................... • Valaki Afrikából azért menekül Magyarországra, mert a törzsi háborúk miatt veszélyben van az élete. .......................................... c) A fenti szöveg 28 törvényi előírást tartalmaz. Válassz ki kettőt, és írd le, hogy mit jelent véleményed szerint, mi a jelentősége, milyen helyzetekre, esetekre vonatkozik! Az 1. választott törvénycikkely: A

paragrafus szövege:

M A I


–

M A I

A paragrafus szövege véleményem szerint azt jelenti, hogy ....

Ez a paragrafus azért lehet fontos, mert/hogy ....

M A G Y A R

I R O D A L O M

31

32


–


1 0 .

É V F O L Y A M

A 2. választott törvénycikkely: A

paragrafus szövege:

A paragrafus szövege véleményem szerint azt jelenti, hogy ....

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

Ez a paragrafus azért lehet fontos, mert/hogy ....

d) Vitakör: válasszátok ki az alábbi témák közül az egyiket, és beszéljétek meg alaposan! Az érvelés során mindhárom témához használjátok fel az alkotmány olvasott részeit! 1. téma: Miért fontos egy ország számára az alkotmány – még akkor is, ha vannak, akik megsértik? 2. téma: Miért kellenek egy országban törvények – mire valók a törvények és mire nem? 3. téma: „Haza csak ott van, hol jog is van” – írta Petőfi Sándor 1846-ban (A nép). Érveljetek e gondolat igazsága mellett (vagy ellene)!

33

34


–


1 0 .

É V F O L Y A M

8. Egy történet az emberi kiszolgáltatottságról Az alábbi novellát több részletben olvassátok el! Az egyes részletek után foglaljátok öszsze, mit gondoltok a történetről, mit tudunk már, és próbáljátok kitalálni, mi történhet a folytatásban! Tar Sándor (1941–2005) magyar író és szociográfus. Hajdúsámsonban született, Debrecenben élt. Technikumban érettségizett, műszerész-technikusként a Medicor gyárban dolgozott több mint 30 éven át. Elsősorban novellákat írt. Legfontosabb novelláskötetei: A 6714-es személy, A te országod, A mi utcánk, Lassú teher, Nóra jön, Az alku; regénye: Szürke galamb.

1. RÉSZLET TAR SÁNDOR: BOLDOG KARÁCSONYT Mit vártok a cím olvastán-hallatán? Írd le az alábbi pókhálóábrában az első gondolataidat, asszociációidat, elvárásaidat!

.......................................

.......................................

.......................................

.......................................

.......................................

Boldog karácsonyt

.......................................

.......................................

.......................................

.......................................

.......................................

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

2. RÉSZLET Kilenc órakor jött Surányi, akit csak smasszernek, kápónak hívtak a lányok, a nagy, húsképű, lógó szájú nevelő, már a folyosón kiabált: Ember Éva! Ember Éva! Ma szabadulsz, lányom, mondta Surányi, nem is tudtad? A folyosón sikítás, üdvrivalgás a hírre, honnan tudtam volna, kérdezte Éva, tud itt valaki egyáltalán valamit, he? Dehogy, dehogy, mondta a nevelő, elvégre ez egy szociális intézmény, elkurvult lányok neveldéje, mit akarsz még? Nagykorú lettél, szedd össze a cuccod, és gyerünk! Miért nem szólt tegnap, hogy időm legyen, kezdte a lány, de már el is sírta magát, persze a hírre, az örömtől, és egyáltalán, az intézetisek könnyen és ordítva sírnak, mire a többiek is, ilyenkor olyan az egész, mint egy ősemberi dalárda, csak fájóbb. Itt akar maradni, míg pakolok, kérdezte később Éva. Surányi bólintott, ez a dolgom, gyerünk. Menjen, szólalt meg Eszti, Éva szobatársa, hát át kell neki öltözni, nem érti?! Hogyne érteném, kiscicám, mondta Surányi, és maradt. És miért mondja nekem azt, hogy kiscicám? Surányi elvigyorodott, tudod, az is egy állat. A falakon poszterek, fiúk, együttesek képei. Éva most sajnálta, hogy itt kell hagynia mindent, de hát Eszti még marad, és különben is, ezután láthat majd fiúkat életben, nemcsak újságokból kivágva. Mibe pakoljak, kiáltott fel aztán kétségbeesve, négyéves korában hozták be egy reklámszatyorral, azóta már vannak dolgai, ruhák, könyvek, apróságok, a barna Kismajom például, a pohara, a tisztálkodóeszközök, a sétálómagnó, ez-az, hova tegye? A lepedőbe, kiscicám, javasolta Surányi, abba hányjál bele mindent, majd levonják neked kilépéskor, más is így csinálja. És menjek így az utcán, egy lepedőpakkal a hátamon? Ha tudod, toljad magad előtt, kiscicám. Ne mondja nekem azt, hogy kiscicám, üvöltött a lány, és ne mondjon egyáltalán semmit, jó? Mit tudtunk meg? • Hogy árnyalódik a főszereplőkről alkotott képünk? Mit vártok – mi lesz a folytatás? • Ki minek szurkolt, miért szurkol? Milyen folytatás lenne jó, milyen folytatást szeretnétek?

3. RÉSZLET Forduljon el! Vetkőzök! Már hogy fordulnék, mondta Surányi magabiztosan, nekem látni kell mindent. Akkor lásson, mondta Éva, a szeme folyjon ki! A folyosó megtelt lányokkal, alig tudott köztük elhaladni, ölelték, sírtak, búcsúzkodtak, Istenem, ő már mehet, amerre akar, élhet, szórakozhat, kiabálta egyszerre mindenki, még a kicsik is ott ugráltak körülötte, Surányi úgy hajtotta el a kezeket, mint az ágakat, menjetek, menjetek be a szobátokba! Egyszer letelik mindenkinek, láthatjátok, nem? Az igazgató előszobájában már kettesben maradtak, a pakk a padlón, várni kell, mondja Surányi, most csinálják a papírokat, majd a lány fenekébe mart. Mit csinál, kérdezte Éva meglepetten, ide figyelj, fordult szembe vele a férfi, most már nagykorú vagy, ezt is szabad. Úgy is az utcasarkon fogsz kikötni, nem a parlamentben, nekem elhiheted. Nem akarod, hogy megmutassam, milyen a jó szerető? Hogy legyen egy kis tapasztalatod. Éva egymagában már nem volt annyira magabiztos a férfival szemben, még az is lehet, hogy visszaküld valami büntetéssel, gondolta, miközben leseperte Surányi kezét a fenekéről, akkor se fogdossa a fenekemet, mondta halkan, inkább adjon valami táskát ennek a vacaknak. Van az is, mondta Surányi, bőrönd. A tiéd lehet, ha visszajössz, és bekopogsz a nevelőszoba ablakán, tudod, melyik. Tudta. Hogyne tudta volna, erről az ablakról számtalan történet, pletyka járta szerte az

35

36


–


1 0 .

É V F O L Y A M

intézetben, legendák, azt beszélték, néha úgy kopogtak, hogy beverték, téglával, ököllel, és mindig csak olyankor, amikor Surányi volt az ügyeletes. Éva most bizonytalan volt, előtte nem lehet, kérdezte. Nem, mondta a férfi, téged szabályosan ki kell innen léptetni, utána viszont azt csinálsz, amit akarsz, senkinek semmi köze hozzá. Éva sóhajtott, majd azt mondta, nem kell a bőröndje, és maga sem. Te tudod, mondta Surányi. Aztán, mert volt még idő, elmesélte, hogy kétszeresen elvált, a lány saját izgalmában csak vázlatosan tudott követni egy magányos férfiról szóló történetet, aki megundorodva az úgynevezett jólszituált nőktől, inkább egy olyanhoz kötné a sorsát, életét, mint például Éva, aki amúgy is segítségre, támogatásra szorul, szeretetre. Nálam ellakhatnál, ameddig akarsz, én szeretlek, mondta később, már régóta, de eddig nem mondhattam, fiatalkorú voltál. Hát ezt ügyesen palástolta, mondta a lány, egyéb nem jutott eszébe, még soha nem vallottak neki szerelmet, kivéve Esztit, a szobatársát, de az nem volt olyan, az intézetisek lépten-nyomon szeretik vagy gyűlölik egymást, váltakozva, itt ilyen az élet. Mit akar maga tőlem, kérdezte idegesen a férfitól, téged, válaszolta az, és mintha őszintén szólt volna. Az apám lehetne, mondta a lány, az is leszek, ha hagyod. Épp jókor szólt ki a titkárnő: Ember Éva, ki az? Na, ki lenne, állt fel a székről Éva, gondolom, kettőnk közül csak én vagyok, nem? A kapuig kísérte a nevelő, ő nyitotta ki az ajtót, és mielőtt a lány kilépett, megszorította a kezét. Aztán megcsókolta. A kezét. Boldog karácsonyt, lihegte a lány arcába, de a lány elhúzódott a csók elől. Mit tudtunk meg, amit korábban nem tudtunk? • Hogy árnyalódott a főszereplőkről alkotott képünk? • Rokonszenves-e Éva, rokonszenves-e Surányi? Kinek mit tudunk az életéről? Mit vártok – mi lesz a folytatás?

4. RÉSZLET Kint mintha forgószél kapta volna el, a szabadság valami egészen más, mint amiről az intézetisek álmodoznak, buszok, villamosok, az a rengeteg ember, és mind megy valahová, jön valahonnan, nyugtalan, ideges forgatag, nem mert felszállni az első buszra, a másodikra sem. Ezzel a pakkal? A lepedőben? Így is mindenki megbámulta. Úgy gondolta, vár egy kicsit, míg megnyugszik, megszokja a kintlétet, leült a buszmegálló padjára, és csak nézelődött. Mentek a buszok, volt, amelyik csak miatta állt meg, de ő intett, menjen tovább, mire a sofőrnek mozogni kezdett a szája. Na és. Délután megette az útravalóul kapott két parizeres zsemlét, estefelé pedig megitta az ásványvizet is, és csak várt. Ő sem tudta, mire, később viszont pisilnie kellett, de nagyon. Már sötét volt, lekuporodhatott a közeli bokrok alatt, és ha pisil az ember, néha könnybe lábad a szeme, csakhogy ő most sírt, valahol férfihangon röhögtek, tehát mégis látták, pucéran guggolt, mellette a lepedőbe göngyölt pakk, úgy látszik, soha nem bújhat el többé. Mit tudunk most? Mit vártok – mi lesz a befejezés?

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

5. RÉSZLET Éjfél felé kopogott a nevelőszoba sötét ablakán, hamarosan fény gyúlt, Surányi nézett ki az üvegen, majd ki is nyitotta az ablak két, sokat próbált szárnyát, gyere az ajtóhoz, kiscicám, mondta, máris nyitom. Erre számítottatok-e? Mi indokolja ezt a befejezést? Hogy lehetne másképp befejezni a történetet?

9. „Két ötéves az üvegen” Olvassátok el az alábbi novellát, majd beszéljétek meg az alábbi kérdéseket! Parti Nagy Lajos (1953–) magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus. 1953-ban született Szekszárdon, Korábban Pécsett dolgozott, ma Budapesten él. 2007-ben kapott Kossuth-díjat. Legfontosabb könyvei: novellák: A hullámzó Balaton, A fagyott kutya lába; verseskötetek: Esti kréta, Grafitnesz; drámák: Ibusár – Mauzóleum; regény: A test angyala (Sárbogárdi Jolán néven).

PARTI NAGY LAJOS: FRÖCSKÖS Lakodalom Lajos10 énekel halkan egy vasutas táskájában, fordszierrán megyek én a babámhoz11. Fönt és lent dobog, csikorog, iparkodik a város, helyt és helyben. A mélyvasút behalad a sűrűbe, az ügyeseket magával ragadja, a többi rohanvást ácsorog tovább. A Felszabadulás téren12 szállnak föl, a kisgyereken komikus, sutácska álarc a gonoszság, egy vonal a szája. – Anyaaa, mibe, hogy lecibálnám a fejét, ha lennének a metróban verebek, a mindnek a hülye fröcskös fejét. – Te csak jobb, ha maradjál, nehogy mindjárt én tépjem le a tiedét. Vagy a bácsi.

10 Lakodalom Lajos – Lagzi Lajcsi; a mulatós zene népszerű előadója 11 fordszierrán megyek én a babámhoz – részlet Lagzi Lajcsi egy dalából; Ford Sierra 12 Felszabadulás tér – Budapesten a mai Ferenciek tere régebbi neve

37

38


–


1 0 .

É V F O L Y A M

Hadar az asszony is, s néz, ahová a törődött lakók mind, maguk elé és sehova. A kisfiút körülbelül Csongornak hívják. Szomorú kis név, névmaneken13 a bazmegek között. Most nagyon meg kéne a fejedet simogatni, te szomorú veréb-ötéves. Nem mintha a szeretet ilyen egyszerű volna, hanem mert ilyen nehéz. Vagyis munka, ha nem is strapa. Könnyen mondom ezt, hisz14 magamban, s elnézem őket, metrónézés, mandiner15. A nő ugyanígy válaszol, a vállával, a homlokával, a lenőtt hajtövével, hogy ő tiszta ideg, és hogy rohadnának meg mind és abszolute elege van a sok őrült dumából és mit beszél bele mindenki, há? De később, asszonyom, mikor e tárca16 végén kijön majd a telefonfülkéből, később már ennyire se merek magára nézni. Csak állok ott, mintha ott se lennék, a gyerektől is félig elfordulva. Kézenkapja, szájonlegyinti, hogy legyen neve a nevelésnek, mit bámulnak, mondja majd a merev nyaka, mi a francot? Az élet? Na, pláne, arra a legnehezebb ráérni, nincs idő az időre, zár a közért17, a kórház, zár ez az egész mocsány18. Levethetetlen, faggyas19 hétköznap a szeptemberi Budapesten, épp csak annyira hűvös, hogy fázna a nép keze, ha szőlőt szedne, diót. Kanálpenge, vékony nő a Fröcskös édesanyja, abban a feketében, ami ha akarom divat, ha akarom gyász. Poliklott 20. S csak relatíve fekete, szürke inkább, esettgrau21. Ha van még előttje és utánja, a főváros most munka után van. Jön a lakosság az indigó22 alól, kezében szatyrok, a sorsa, krumpli, csaptelep, gyerek. Tessék a biztonsági sávot szabadon hagyni! Hogy a tegnapja mindig máskor van, azt megszokta, hogy a holnapja örökké holnap van, azt is megszokta. Most szokja, hogy mája sincs. Hídavatás23. – Csongor, még egy ilyen impertinens24 kapálódzás és beléd rúgok. – Arany János utca. – Ne kopozzad25 azt az ülést, mert a bácsi majd jól ráül a kezedre! A vasutas tompán mosolyog, mint aki nem is ül, dehogyis ül, úgy. Mintha félni kéne, hogy az asszony fogja és tényleg ráülteti.

13 névmaneken – manöken/meneken: próbakisasszony, olyan ember, aki bemutatja a ruhákat 14 hisz – hiszen, mert 15 mandiner – a visszapattanó labda ütése 16 tárca – újságírói műfaj: rövid, érdekes, aktualitásokra reflektáló írás 17 közért – élelmiszerbolt a Kádár-korban 18 mocsány – a mocsok, mocsár, ocsmány szavak összeolvasásából született alkalmi szó 19 faggyas – faggyú: kérődző állatok zsírja 20 poliklott – alkalmi szóalkotás; eredeti két szó: poliglott = többnyelvű; klott = klott(gatya), fényes anyagú tornanadrág 21 esettgrau – grau: németül szürke; esettgrau = barátságtalanul szürke 22 indigó – másolópapír; régebben az írógéphez használták, hogy egy gépiratból több teljesen egyforma legyen 23 Hídavatás – Arany János balladája, amelyben a szereplők elkeseredésükben öngyilkossági szándékkal beleugranak a folyóba 24 impertinens – illetlen, szemtelen 25 kopozzad – kopold, kopácsold, ütögesd (itt például: ne rugdosd)

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

Telefonálnék, akkor látom meg őket újra. Féltömött, félkülvárosi aluljáró, kül- és belföldről menekült koldusok, árusok, lakosok, eldurvult, megszokott underground26 kágéeste27. A posta néhány rövid hónap után új készülékekkel lepte meg a közönséget, a sok büdös rongálót, azt. Fekete páncélkeret, páncéltartály, jó okkal. Már egy hete, így még négy jó a tízből, ha vonalat nem is ad. Jár a vékony nő fülkéről fülkére28, hátha. Mindennapi játéktermeink. – Béla?… Nem, nagyon kérlek, ne tegyed le! Hallod? Mit hogy későn? Tudod te mi van itt? A gyereket erővel kelletett lecibálnom a buszról. Ott játszott volna Kelenföldig valami mankóval, vagy mi a bánat. Mit milyen mankó? Ja, egy öreg faszié, az nyújtogatta, ez a kis hülye meg lovagolt rajta. Na! Mi? Nem. Nem ismerek semmiféle Sárpilisit… Milyen ügyvédnő? Na pláne. A gyerektémát azt te csak hagyjad most már. Jó? Hallod, Béla? Nem... Hogy? Katéterozzák29 vagy mi a bánat. Mittudomén, csupa víz a szíve. Mit milyen hangon? Azt próbáld meg! Elegem van, abszolute elegem van az őrült dumádból… Nehogy merjed a csíkosat!… Hallom, persze, egy sört! Naná. Mi? Te, én mostmár tényleg kikaparom a szemedet… A kurva anyád, oppardon, az cirkuszol. Majd pláne. Há? Hallod, Béla? Ott vagy, te hülye? Ne tedd le, kérlekszépen ne tedd le, ne, kérlek… Remeg, szorítja a retikült, a szatyrot, a Fröcskös jumbós dzsekijét, az izzadt ketteseit, az embernek már öt hóna van, aztán mégis, csak úgy kicsúszik minden és elenged. Az állával, az orrával lapozza tovább a telefonos füzetét, újabb számok, újabb kettesek. Csongor kint téblábol a fülkesor előtt, izgága kicsi membrán. Vonal nincs. Megérzi, hogy figyelem, rámnyitja az üvegajtót. Beszélgetünk, zavarban vagyunk a magunk módján. – Szia, te Fröcskös… Még egy ilyen kapálódzás és beléd rúgok. – Szia, kisfiú, vigyázz, mert becsíped az ujjad! – Majd mindjárt én becsípem a tiédet. És le is csípem. – Aztán miért csípnéd le? – Azért, hogy ne tudjál telefonálni. – Dehát látod, így se tudok. Egy kicsit elhallgat, mancsolja, rúgdossa a koszos üveget, áll az ajtóban, nem néz rám, vigyáz, hogy ne jöjjön közel. Nézi az anyját, két fülkével arrébb hajladozik a szatyor, a jumbós dzseki. – Fröcskös, fröcskös vagy. Úgyis mind széjjeltöröm a telefont. – Miért tennéd? Anyukád se tud akkor telefonálni. – Akkor is úgyis betöröm. Úgyis Fröcskös vagy. – És téged hogy hívnak, kisfiú? – Nem hívnak úgy. Te vagy a Fröcskös. Tisztára idegem van. Meg kell itt bolondozni. Elegem van a sok őrült dumádból. Maradjál már magadnak pláne. – És mondd, miből van eleged?

26 underground – aluljárói 27 kágéeste – KGST = Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa; a volt szocialista országok gazdasági együttműködésének intézménye; a hétköznapi beszédben: a közép- és kelet-európai kis államokból érkező árusok, csempészek, csereberélők piaca (pl. nálunk a lengyel, jugoszláv, román stb. árusok illegális piaca) 28 posta, vonal, utcai telefonfülke, kettes – régebben a postához tartozott a telefon is, és mivel nem voltak mobiltelefonok, az utcai telefonfülkéknek sokkal nagyobb volt a jelentősége; egy időben kétforintosok bedobásával lehetett telefonálni 29 katéterozzák – katéterezik; orvosi beavatkozás, vékony cső beültetése valamely testfolyadék elvezetésére, pl. a szív mellett a vér elvezetésére stb.

39

40


–


1 0 .

É V F O L Y A M

– Mert belőled tisztára elegem van, és lelőlek, mint egy kutyát. Így barátkozunk. Nem kiabál, unottan és vékonyan hadar, rutinból csikorgatja a fogát, elnyúzott házasságokban beszélnek így, gázcsapon túl, békéltetőn innen30. Uramisten, micsoda görcs ez, verébke, fiúpapagáj. Almáspitényi kezével néha pisztolyt formáz és pattogtatja hozzá a nyelvét. Azt, ami szaggatott társalgásunkból, kétségtelen, komikus is lehetne, azt fölszívja nyomtalanul a közeg, e tompaszürke, agresszív szivacs. – Hát az meg mi a kezedben, kisfiú? Kréta? – Azt próbáld meg! Úgyse veszed el, mert én akkor kilövöm a szemedet. Fogok egy nagy pisztolyt és összeloccsantom. – Ugyan már, miért venném el? Sőt, ha lenne itt krétám, adnék egy csomó színeset is. – Akkor azt meg én úgyis kitépném a kezedből. Pláne lefognálak és kitépném. – Dehát nem is mersz közelebb jönni. Hogy tépnéd ki akkor… Fröcskös? – Te vagy, te vagy a nagy hülye Fröcskös. Azt én kiszakítanám és rapityára törném. – Na és mit rajzolnál a krétával, ha lenne itt egy nagy fehér falad? Most rámnéz, hátralép a fülkeajtóból, aztán elmosolyodik, egyszerre nagyon ötéves és nagyon szeretnivaló. – Ürgét… És akkor azzal tényleg kikapartatnám a szemedet. Nem, ez nem csattanó. Beszélgetésünk azért szakad félbe, mert Csongorné sehogysem tudta elérni a Sárpilisit, és az ő ügyvédnője is hol a francban, kilép a fülkéjéből, kézenkapja, szájonlegyinti a gyereket, nem hiszem, hogy hallotta volna beszélgetésünket. A háta mint a fekete beton, ahogy húzza a Fröcsköst maga után, és eltűnnek a mélyvasút, itt már kéreg31, bejáratában. Tizennyolc há ötvenhárom32, az agya is tiszta ideg, meg kell itt pláne bolondulni, nem is érti, hogy már kint, mondjuk Káposztásmegyer II-n33 mért fakad egyszercsak sírva. Vékonyan sír a bezárt ábécé előtt, ellenszenvesen, rángatja, markolássza a Fröcskös krétás kezét, ne haragudj, muszáj. Muszáj. Két ötéves az üvegen. (1990. szeptember 18.)

Beszéljétek meg csoportokban az alábbi kérdéseket! A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket, néhány szóban írjátok le, mire jutottatok. Az egész osztályos megbeszélés során egészítsétek ki a jegyzeteteket!

30 gázcsapon túl, békéltetőn innen – gázcsap: az öngyilkosok gyakran használták az otthoni gázt; békéltető: békéltető tárgyalás, a válóperes tárgyalássorozat egy szakasza 31 mélyvasút, kéregvasút – mélyvasút = metró; kéregvasút = a föld felszínéhez közel vezetett földalatti 32 tizennyolc há ötvenhárom – 18.53, a h az óra jelölésére használt fizikai jel; 19.00-kor zártak a közértek 33 Káposztásmegyer II. – nagy lakótelep Budapesten

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

A) a) Miből látszik, hogy nem régi a történet, ám mégsem napjainkban játszódik? Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

b) Jellemezzétek tömören a történet két főszereplőjét! Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

B) c) Mit jelenthet a cím? Mi mindenre gondoltok a Fröcskös szó hallatán? Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

d) Milyen a novella nyelve? Keressetek olyan részeket, szavakat, amelyekben •

valamilyen mai magyar köznyelvi, utcanyelvi megoldást használ föl a szerző

•

szójátékot használ

41

42


–


•

összekever különböző nyelvi formákat

•

idéz valakitől

•

metaforát alkot

1 0 .

É V F O L Y A M

További gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

C) e) Hogy értelmezitek a befejezést? Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

f) Kivel rokonszenvezik az elbeszélő: a gyerekkel, az anyával vagy mindkettővel? Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

D) g) Mivel magyarázzátok a két főszereplő, az anya és a kisfia szomorúságát? Mitől agresszív az anya? Hogyan neveli a kisfiát? Mitől agresszív a gyerek? Hogyan beszélnek? Milyen nyelvet használnak? Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

h) Ti kivel rokonszenveztek? Kivel éreztek együtt? Miért? Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

43

44


–


1 0 .

É V F O L Y A M

10. Vers a hazáról A hazát mint témát és a hazafias verset mint költői verstípust már többször idejét múltnak gondolták. Mégis folyamatosan születnek a hazáról és a hazához való kötődésről versek. Igaz, a hangvételük és a tartalmuk koronként változik. Nézzünk meg egy mai verset a hazáról! Kányádi Sándor (1929–) kisebbségi sorban élő magyar költő 1929-ben született Erdélyben, egy Hargita megyei kis faluban. Magyar szakos egyetemi diplomát szerzett, és már 21 éves korában megjelentek első versei. Egész életét az irodalomnak szentelte: lapoknál volt szerkesztő, a leghosszabb ideig egy gyermekirodalmi folyóiratot szerkesztett. Gyerekverseket és felnőtteknek szóló verseket egyaránt ír. Kolozsváron él.

A Vannak vidékek című vers egy versciklus egy darabja, az előhangja. Mindegyik vers mint egy refrénnel, a vannak vidékek kifejezéssel kezdődik.

a) Még a vers elolvasása előtt válaszoljatok az alábbi kérdésekre egy-egy rövid mondattal: •

Mit jelent a kisebbségi sorban élő kifejezés?

•

Hol van Erdély?

•

Mit jelent a gyermekirodalmi folyóirat kifejezés?

•

Mit jelent a versciklus kifejezés?

•

Mit jelent a refrén szó?

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

b) Olvassátok el a verset!

KÁNYÁDI SÁNDOR: VANNAK VIDÉKEK (Előhang) vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül

(1)

(5)

(10)

(15)

(20)

c) Csoportokban oldjátok meg az alábbi feladatokat! A) A vers nem használ írásjeleket, központozást. Tegyétek ki az írásjeleket a vers szövegében! Vitassátok meg, hová milyen írásjel szükséges! Ahol több változat lehetséges, ott indokoljátok meg a döntéseteket! vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen

(1)

(5)

(10)

(15)

45

46


–


meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül

1 0 .

É V F O L Y A M

(20)

B) Gyűjtsétek össze a vers motívumait: írjátok össze, milyen részletek tartoznak a vers három fő motívumához, majd próbáljátok meg értelmezni az egyes motívumokat! •

táj, természet

•

szavak, nyelv

•

én, a beszélő, a költő

C) Gyűjtsétek össze, milyen képek fejezik ki a vidékeket! Elemezzétek a képeket a következő szempontokkal: •

milyen érzékletek jelennek meg (ízlelés, tapintás, hangok stb.)

•

milyen mozgások jelennek meg a versben

•

milyen ellentétek jelennek meg a versben

D) Magyarázzátok meg a vannak vidékek legbelül sort! Érzékeltessétek, milyen árnyalatai, jelentései lehetnek. Érveljetek a vers szövegének fölhasználásával!

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

d) Beszéljétek meg: Mit jelent a haza ma? Mit jelent a haza nektek? Érvelésetekben minél több konkrét történetet, személyes élményt idézzetek föl!

47

48


–


1 0 .

É V F O L Y A M

11. Angyal a részletekben Olvassátok el a verset, majd oldjátok meg az alábbi feladatokat! Petri György (1943–2000) magyar költő, műfordító. Az 1970-es és 1980-as években a demokratikus ellenzék egyik meghatározó tagja volt. 1996-ban kapott Kossuth-díjat. Verseskötetei: Magyarázatok M. számára, Körülírt zuhanás, Örökhétfő, Azt hiszik, Valami ismeretlen, Sár, Amíg lehet, Összegyűjtött versek.

PETRI GYÖRGY: MOSOLY Meg fogok halni. Nem is oly sokára. S ez olyan könnyű szédülettel tölt el, mint ifjúkoromban – kezdő dohányost – az erkélyen reggelente leszívott első néhány slukk. Ez azóta elmúlt, persze, ahogyan elmúlt annyi minden. Hovatovább csak egy maradt velem, de az igen, Istennek hála érte! A szem mohó, éhes kíváncsisága, a nézés gyönyöre, hogy minden látvány a maga más-más módján színöröm: egyforma szép a szurok és a csurgatott méz, és egy kazánház tekergő csövei burkolva üveggyapottal és sztaniollal. Vagy egy tengerszem türkizcsöndje kék fenyők közt és a levegő üveghidege. Egy eldobott

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

üres cigarettásdoboz céltalan zörgő összevissza szálldogálása az út betonján a változó szél szeszélye szerint. A mosoly egy besüppedt ínyű fakó banyácska arcán, a szemzugában sárga gyantacseppként megülő könny, valamint a feszes húsú ifjú leány csöppnyi tokája, fogainak kimutatott fehérje, miből, bár csak egy kissé, túl sokat mutat, ám ez nem baj: a szépség fűszere és forrása – a hiba. De nemkülönben a munkásasszonyok visszeres lába, és a piacon a halárusnő pontyvértől és harcsanyáktól iszamos, félig elfagyott, szederjes, lilás keze – Mert az angyal a részletekben lakik. A) 1. Ki lehet a beszélő? Milyen élethelyzetben szólal meg?

2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek természetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik. •

képek, amelyek a természetből valók:

•

képek, amelyek az iparból, ember építette környezetből valók:

49

50


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

képek, amelyeket hagyományosan szépnek szoktunk látni:

•

képek, amelyeket hagyományosan nem szoktunk szépnek látni:

B) 1. Önmagáról milyen emlékeket és milyen tulajdonságokat mond el a beszélő?


képek, amelyek állatokkal kapcsolatosak:

•

képek, amelyek emberekkel kapcsolatosak:

•

képek, amelyek tárgyakkal kapcsolatosak:

M A I


–

M A I

M A G Y A R

•

képek, amelyek a halállal vagy az öregedéssel kapcsolatosak:

•

képek, amelyek a fiatalsággal kapcsolatosak:

I R O D A L O M

C) 1. A versnek – témáját, a felidézett képeket tekintve – három elég élesen elkülönülő része van. Azonosítsd ezeket a részeket! 1. rész: élethelyzet, beszédhelyzet, az én állapota: ............................................. sor 2. rész: a szépségek felsorolása: ............................................. sor 3. rész: magyarázat, bölcsesség, szentencia: ............................................. sor 2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek természetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik. •

képek, amelyekben nagyon fontos a színek szerepe:

•

képek, amelyekben fontos az íz szerepe:

•

képek, amelyekben fontos a tapintás szerepe:

51

52


–


1 0 .

•

képek, amelyekben fontos a hangok szerepe:

•

képek, amelyekben fontos a hőérzékelés szerepe:

É V F O L Y A M

D) 1. Hogyan értelmezed az utolsó, a 30. sort? Miért azzal fejeződik be a vers? Miféle angyalról van itt szó?


képek, amelyekben fontos a mozgás:

M A I


•

mozdulatlan képek:

•

képek, amelyekben fájdalom van:

•

képek, amelyeket tökéletesen szépnek látunk:

•

képek, amelyeket hibának gondolunk:

–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

E) 1. Hogyan kapcsolható a cím a vershez?

2. Vegyük sorra a felidézett képeket! Melyek ezek, honnan származnak? Egy-egy képnek természetesen több összetevője is lehet, ezért ugyanezeket a képeket más szempontokból más csoportok elemzik.

53

54


–


1 0 .

É V F O L Y A M

•

anyagok, amelyek ezekben a képekben szerepelnek:

•

Találtok-e olyan részeket a versben, amelyekkel a beszélő értelmezi, magyarázza a leírt képeket?

Minden csoportnak: Az elemzés során további gondolataitok, asszociációitok, megfigyeléseitek is lehetnek a versről. Jegyzeteljétek, mi jutott még eszetekbe róla!

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

55

56


–


1 0 .

É V F O L Y A M

12. Mit gondolok, mit tanultam? Ebben a fejezetben a mai világról volt szó, mai jelenségekről, mai versekről, novellákról. Írj két különböző szempontból egy-egy kilépőkártyát! a) Az olvasott szövegek és a megbeszéltek alapján a mai világról azt gondolom, hogy ...

Az olvasott szövegek és a megbeszéltek alapján a mai Magyarországról azt gondolom, hogy ...

Az olvasott szövegek és a megbeszéltek alapján a jövőről azt gondolom, hogy ...

M A I


–

M A I

M A G Y A R

I R O D A L O M

b) Az volt érdekes ebben a fejezetben, hogy... / Azt tanultam ebből a fejezetből, hogy...

57

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

Recommend Documents