SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

8

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

H U M O R I R O DA LO M B A N É S F I L M E N

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztő Bánki István

TARTALOM

H U M O R I R O DA LO M B A N É S F I L M E N

5

38

VICC, HUMOR, IRODALOM

EGÉSZSÉGES EROTIK A

1. V I C C , H U M O R , I R O D A L O M 1. Érted a viccet? Az emberek gyakran szórakoztatják magukat és egymást viccekkel. A viccek nem egyformák, van, amelyik tetszik, és van, amelyiken igazán nem is tudunk nevetni. Egyesek nem nagyon szeretik, nem értékelik a vicceket. Sok előfeltétele van annak, hogy egy viccet megértsünk: tudnunk kell sok mindent, a szavak több jelentését kell ismernünk, és értenünk kell a viccek utalásait. a) Olvasd el az alábbi vicceket! Karikázd be a számát azoknak, amelyeken egyből nevetni tudsz, illetve amelyeknek rögtön megérted a poénját! (1) – Hogyan készül a gyerek? – ??? – Leül az asztalhoz, és megcsinálja a leckéjét. (2) – Milyen volt egy pesti bérház a Nagykörúton 1956 decemberében? – Milyen? – Mint egy totófőnyeremény: tizenkét találatos. (3) A maffiavezér felesége suttogva megkérdi a beszélőn: – Giovanni, megtaláltad a reszelőt, amit a tortában beküldtem? – Meg, drágám. Holnap operálnak! (4) Régi szép idők Az 1960-as évek közepe táján az NDK fővárosában, Kelet-Berlin egyik terén egymás mellett áll egy vadonatúj Mercedes és egy rozsdás Wartburg. Az autók mellett egy kisfiú nézelődik. Odalép mellé egy bőrkabátos férfi, és megkérdezi: – No, melyik a jobb autó? – Természetesen a Wartburg. – De kisfiú! Te nem ismered az autókat? – Az autókat ismerem, de magát nem! (5) Eszkimóéknál amerikai vendég jár, és elkíséri a családfőt jegesmedve-vadászatra. Mennek a jégmezőn, egyszer csak meglátják a medvét, és az futni kezd feléjük. Az eszkimó sarkon fordul, és elkezd rohanni hazafelé a medve elől. Az amerikai egy darabig fut vele, aztán azt mondja: – Hát hiszen minek rohanunk, van nekünk puskánk! – azzal lekapja a válláról a fegyverét, és egy lövéssel leteríti a medvét. Az eszkimó lihegve megáll: – Jó, de akkor most te húzod hazáig!

6

S Z Ö V E G É R T É S

–

S Z Ö V E G A L K O T Á S

9 .

É V F O L Y A M

(6) Két strucclány sétál a sivatagban. Nyomukba szegődik két struccfiú. Megszólal az egyik strucclány: – Te, ezek bennünket követnek. Fussunk! Elkezdenek futni. Hiába, a két struccfiú a nyomukban marad. Megszólal megint a strucclány: – Ezek még mindig itt vannak! Bújjunk el! Abban a pillanatban mindketten megtorpannak, és belefúrják a fejüket a homokba. Megszólal az egyik struccfiú: – Nézd már! Hová tűntek?! b) A legtöbb viccben egy-egy szónak, részletnek kulcsszerepe van. Keresd meg ezeket az elemeket azokban a viccekben, amelyeket értettél, és húzd alá az ilyen kulcsszavakat, motívumokat a viccekben! c) Mit jelent a mondás: „homokba dugja a fejét”? Melyik vicchez kapcsolnád?

d) Nézd meg figyelmesen a képeket! Mit ábrázolnak? Melyik képet melyik vicchez kapcsolnád? • Húzd alá az általad választott viccekben azokat a szavakat, amelyekhez szorosan kötődik egy-egy kép! • Fogalmazd meg röviden, mennyiben, mivel segítenek a képek a viccek megértésében! Ház a Nagykörúton 1956 végén

Az államvédelmi hatóság emberei kihallgatásra kísérik a fi lm főhősét Bacsó Péter A tanú című fi lmjében. A fi lmben az 1950-es évek Magyarországának jellegzetes ruhái, szereplői jelennek meg.

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

NSZK: Német Szövetségi Köztársaság. NDK: Német Demokratikus Köztársaság, egykori szocialista állam. Berlint megosztották a két ország között: Kelet-Berlin volt a szocialista állam (Kelet-Németország, hivatalosan NDK) fővárosa, míg Nyugat-Berlin az NSZK-hoz tartozott. Az NSZK (Nyugat-Németország) fővárosa Bonn volt. Németország újraegyesítésének első lépése a Berlint kettéosztó fal lebontása volt 1989-ben.

2. Szójáték Igen sok vicc épül szójátékokra. A szójátékokra alapot ad, hogy egy-egy szóalaknak (kimondott, leírt szónak) több különböző jelentése lehet, amelyek ha nem is egészen függetlenek, mégis különböznek egymástól. Ily módon a szóalak mást és mást jelenthet más-más szövegkörnyezetben. A következő vicc egy régi szóláshoz kapcsolódik. A szólás így hangzik: A kákán is csomót keres. a) Olvasd el a kákáról szóló rövid leírást, nézd meg a képeket! Mit gondolsz, milyen ember lehet az ilyen (aki a kákán is csomót keres)? Értelmezd a szólást!

7

8


–


9 .

É V F O L Y A M

A tavi káka mélyebb vizekben, nádasokban élő növény. Sötétzöld színű, hengeres, puha béllel kitöltött szára egyenes, sima és 1-2 méter magasra nő.

Tavi káka

A tavi káka töve és szára a virágzatával (Forrás: Kis növényhatározó)

A vicc így hangzik: – Hogy lehet a kákán csomót keresni? – ??? – Megveszed olcsón, aztán eladod drágán. b) A szólásban és a viccben a „csomó” szó két különböző jelentésében szerepel. Írd le, mi ez a két jelentése! (1) a szólásban: (2) a viccben: c) Keress két olyat az 1. feladat vicceiből, amelyek humorát az elhallgatás adja! A VICC SZÁMA

A S ZÓ, A M ELY N EK TÖ B B J EL EN T É S E L EH E T

3. Képes viccek – viccek képben?

A viccek, vicces jelenetek humorát sokszor adja az elhallgatás, vagyis az, hogy nem mondunk ki valamit.

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

a) Nézd meg a képeket! Melyek a „ki nem mondott”, esetleg az első pillantásra nem is annyira feltűnő információk, amelyek a képek humorát adják? Írj tréfás jótanácsokat, címeket, képaláírásokat a képek mellé! Figyelj arra, hogy a jótanácsok, címek, képaláírások utaljanak a kép humorát adó jelenségre! A sorozat címe: A világ legveszélyesebb foglalkozásai Például: 1. Egykerekes hentes – vigyázz, ha jön a horog!

9

10


–


9 .

É V F O L Y A M

b) Keress az 1. feladatban szereplő viccek közül két olyat, amelyekben a viccmesélő nem mond ki, elhallgat valamit, és ez szükséges a vicc megértéséhez! Írd le, mit nem mond ki az elbeszélő! A VICC SZÁMA

AMIT A VICCMESÉLŐ NEM MOND KI

4. Viccek, sztorik, anekdoták Az összejáró társaságoknak általában megvannak a saját viccei, vicces történetei (sztorijai). Ilyen összejáró társaságok kialakulhatnak az iskolában, munkahelyeken, de lehetnek baráti, sporttársi, lakóhelyi stb. közösségek is. Ezek a közösségek, társaságok vicces sztorijaikat gyakran több változatban is mesélik. A történetek középpontjában többnyire egy-egy érdekes eset és/vagy egy a közösségben ismert személy áll.

A z anekdota és a z adoma A mulatságos, vicces történetek mesélésének szokása nem újkeletű. Mi több, a 19. század végén a humoros, csattanós, egy-egy közismert személyről szóló, esetleg tanulságos történetek mesélgetését maguk a magyarok sajátosan magyar szokásnak tartották. A szóban forgó történeteket anekdotáknak nevezzük. A gyakran a terített asztal melletti („fehér asztal” melletti) mesélgetést ebből anekdotázásnak mondták. Az anekdoták nemzedékről

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

nemzedékre öröklődtek szóban, majd később le is jegyezték őket. Az egyes tájegységeknek, városoknak, falvaknak voltak híres-nevezetes anekdotáik, de anekdotázóik is. Számon tartották a magyar nemzet nagy anekdotázóit. Közéjük sorolták például Deák Ferencet, a politikust vagy Mikszáth Kálmán írót. Anekdotának azokat a történeteket nevezték, amelyekben valós, ismert személyek szerepeltek. (Ezek a személyek lehettek közismert, történelmi alakok, közéleti személyiségek vagy egy-egy társaságban közismert emberek.) Megkülönböztették az anekdotától az adomát. Az adomák nem valós, ismert személyekről szólnak, hanem egy-egy embertípus, jellegzetes alak a főszereplőjük. (Például nem egy bizonyos híres zeneszerző, hanem egy bohém komponista, nem egy megnevezett tudós vagy színésznő, hanem általában egy szórakozott tudós vagy egy öntelt, hiú, ám butácska színpadi tündér szerepel bennük.)

a) Írjatok vicces történeteket az osztályotok, tanulócsoportotok életéből! Írjatok meg egy olyan változatot, amely mindenki számára érthető, és egy olyat is, amelyet azok értenek a legjobban, akik ismerik a szereplőket, jelen voltak az eseménynél! Anekdoták az osztály életéből Cím: 1. változat: mindenkinek szól

2. változat: a szereplőket és a szituációt jól ismerőknek (a bennfenteseknek) szól

11

12


–


9 .

É V F O L Y A M

b) Készítsetek a bennfenteseknek szóló történethez magyarázó, kiegészítő képet (fényképet), rajzot, filmfelvételt és/vagy rövid szöveges magyarázatot, jegyzetet!

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

5. Humoros irodalom A humoros irodalmi művek egy része sokban hasonlít a viccekre. (Ennek az is lehet az oka, hogy az írók is kedvelték, kedvelik a vicceket, a nyelvi játékokat.) A következő két rövidke történet Julio Cortazár1 (1914– 1984) argentin (dél-amerikai) író tollából származik. Mindkettő sokban emlékeztethet a viccekre: röviden, lényegre törően – csak a legfontosabb mozzanatok megidézésével –, az események közepébe vágva mesélnek el egy rövid történetet, és csattanós fordulattal érnek véget. Ezekben a novellákban az elbeszélő (ahogyan a viccekben a viccmesélő) sokszor elhallgatja, mire gondolt, miért cselekedett egy-egy szereplő, csak azt mondja el, ami tényleg megtörtént, amit ki is mondott. Olvassátok el a novellákat! a)

CORTAZÁR: AZ OROSZLÁN ÉS A DULIMANÓ Egy dulimanó megy a sivatagban, és találkozik egy oroszlánnal; a következő párbeszéd zajlik le köztük: Oroszlán: Megeszlek. Dulimanó (rendkívül bánatosan, de méltósággal): Hát tessék. Oroszlán: Ohó, ezt nem. Velem te ne mártírkodjál! Zokogj vagy küzdj meg velem, mint férfi a férfival. Így nem ehetlek meg. Gyerünk, rád várok. Mi van, miért hallgatsz? De a dulimanó csak hallgat, és az oroszlán elbizonytalanodik; ám egyszer csak eszébe jut valami. Oroszlán: Még jó, hogy van egy roppant idegesítő szálka a jobb talpamban. Ha kiszeded, megbocsátok. Dulimanó kiszedi a szálkát, és az oroszlán rosszkedvűen morogja oda elmenőben: – Köszönöm. (1) A hat segítő kérdés felhasználásával találjátok ki, mi volt az, amit a szereplők gondolhattak, érezhettek, de nem mondtak ki! Jelöljétek meg, illetve figyeljétek meg, mely szövegrészlethez kapcsolódik egy-egy kérdés! Ahol egyértelmű a válasz, írjátok a kérdés betűjelét a megfelelő szövegrész mellé! (a) Miért válaszol így (rendkívül bánatosan, de méltósággal) a dulimanó? Miért mondja, hogy „hát tessék”?

(b) Miért nem akarja megenni az oroszlán?

1

ejtsd: húlio kortászár

13

14


–


9 .

É V F O L Y A M

(c) Miért bizonytalanodik el az oroszlán?

(d) Miért kéri meg a dulimanót, hogy húzza ki a lábából a szálkát?

(e) Miért rosszkedvű a történet végén az oroszlán?

(f) Mit jelent a novellában a mártírkodjál kifejezés?

(2) Keressetek olyan részleteket, helyeket, ahol a szereplő mást gondol, mint amit mond, vagy nem mond ki valamit! Jelöljétek meg ezeket a helyeket a szövegben! Írjátok meg, mit gondolhatna/mondhatna magában ezekben a pillanatokban a szereplő!

(3) Olvassátok fel a történeteket szereposztásban úgy, hogy más olvassa az összekötő, elbeszélő szöveget, a szereplők szövegét, és megint más mondja ki a szereplők gondolatait, olvassa fel „belső beszédét”! b)

CORTAZÁR: A KESELYŰ ÉS A DULIMANÓ Egy dulimanó sétálgat Tinogastában, s egyszer csak mint egy nyíl, lecsap rá egy keselyű, nekilöki a sziklafalnak, és azt mondja szörnyű dühvel: Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem vagyok szép. Dulimanó: Ön a legszebb madár, akit valaha is láttam. Keselyű: Tovább! Dulimanó: Ön szebb, mint a paradicsommadár. Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem repülök magasan. Dulimanó: Ön szédítő magasan repül, és ezenkívül teljesen szuperszonikus. Keselyű: Mondd, ha mered, hogy rossz szagom van. Dulimanó: Önnek jobb szaga van, mint egy liter kölninek. Keselyű: Mocskos alak. Nem hagy egy szabad rést, ahová bevághatnám a csőröm.

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

(1) A hat segítő kérdés felhasználásával találjátok ki, mi volt az, amit a szereplők gondolhattak, érezhettek, de nem mondtak ki! Jelöljétek meg, illetve figyeljétek meg, mely szövegrészlethez kapcsolódik egy-egy kérdés! Ahol egyértelmű a válasz, írjátok a kérdés betűjelét a megfelelő szövegrész mellé! (a) Miért beszél a keselyű „szörnyű dühvel”? Mi a célja a „kérdéseivel”?

(b) Miért válaszolgat így a dulimanó?

(c) Hogyan érezheti magát a történet végén a keselyű? Mit akart elérni, és mit ér el ténylegesen?

(d) Miért mondja a keselyű, hogy a dulimanó „mocskos alak”?

(e) Hogy érted a keselyű utolsó két mondatát? Mi a szerepe ennek a mondatnak, hogyan viszonyul a szöveg többi részéhez?

(f) Mit jelent a szövegben a „szuperszonikus” kifejezés?

(2) Keressetek olyan részleteket, helyeket, ahol a szereplő mást gondol, mint amit mond, vagy nem mond ki valamit! Jelöljétek meg ezeket a helyeket a szövegben! Írjátok meg, mit gondolhatna/mondhatna magában ezekben a pillanatokban a szereplő!

(3) Olvassátok fel a történeteket szereposztásban úgy, hogy más olvassa az összekötő, elbeszélő szöveget, a szereplők szövegét, és megint más mondja ki a szereplők gondolatait, olvassa fel „belső beszédét”!

15

16


–


9 .

É V F O L Y A M

c) A két novella alapján beszéljétek meg a következő kérdéseket! (1) Milyen hely lehet a szövegben szereplő Tinogasta?

(2) Szerinted mire utal a dulimanó név?

(3) Miben, mi miatt emlékeztetnek a rövid novellák a viccekre? Neveznéd-e ezeket vicceknek?

6. Komikus fordulatok Az elbeszélések, történetek humorát sokszor az adja, hogy a szövegben váratlanul olyasmi hangzik el, amire nem számítunk – az elbeszélő olyasmit mond, ami váratlan, meglepő, s ettől (is) komikusan hangzik. Az alábbi részletek Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényéből származnak. A regény (ahogyan Rejtő regényei általában!) bővelkedik meglepő, humoros nyelvi fordulatokban.

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

a) Egészítsd ki a három szövegrészletet! Írd a vonalakra, szerinted mi állhatna ott, mi következne! (1) – [...] A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság. – Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem... – Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert _______________________________. Régi étterem. – De én sietek, kérem! És mit tudja az ember, hogy mikor jön az orvos? Kés nélkül mégsem mehetek éjjel haza. – Az orvos itt lakik a közelben, és a kocsmáros triciklin ment érte. Ha szurkált, uram, hát viselje a következményeket. – Hohó! Azért, mert magába szúrnak egy kést, még nincs joga hozzá, hogy megtartsa. Ez önbíráskodás! Hála Istennek, _________________________. (2) – Uram! A késemért jöttem! – Hol hagyta? – ________________________________________________ – Milyen kés volt? – Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? – Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele? – Kagyló. – Hány részből? – Egy darabból készült. – Akkor nincs baj. Megvan a kés! – Hol? – ____________________________________________ – Köszönöm... – Kérem... (3) – Nem is jogra hivatkoztam, hanem orvostudományra. A kocsmáros szerint az a recept, hogy bent maradjon a kés. Orvosi rendelet! – Az orvos rendelkezzék a saját holmijával, a kés __________________________! – Hm... nehéz ügy... – Tudja mit? Nekem is van szívem, segítek a bajon. Kiveszem magából a késemet, és beteszek helyette egy másikat. Az is megteszi, amíg a mentő jön. – Jól van. Csak ______________________________, mert az egészség mindennél fontosabb, és recept az recept, hiába...

17

18


–


9 .

É V F O L Y A M

b) Először állapítsd meg a három szövegrészlet sorrendjét, majd foglald össze röviden, mi történt!

c) A szövegrészletek a regény első oldalairól származnak, a történtek előzményeiről csak később értesülünk. Adj keretet a történetnek! Írd le röviden, mi lehetett a jelenet előzménye, és hogyan alakulhat közvetlen folytatása!

d) Képzeld el, milyen emberek lehetnek a jelenet szereplői, hogyan nézhetnek ki! Keress olyan képeket olyan emberekről, akik szerinted emlékeztetnek rájuk – kereshetsz képet magazinokban, újságokban, filmekben –, vagy készíts rajzot, montázst az elképzelt alakokról!

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

e) Játszd el a jelenetet társaiddal! Az előadást kiegészíthetitek a részlet általatok elképzelt folytatásával. 7. A tücsök és a hangya A viccekre hasonlítanak sok mindenben az irodalomban egyperceseknek is nevezett rövidke novellák. Hajnóczy Péter író, akinek már olvastátok állatokról szóló novelláit, egy közismert állatmesét is átdolgozott.

A z átirat Az írók, költők nem mindig új történeteket találnak ki; gyakran egy korábbi mű ragadja meg a figyelmüket, és azt írják át. Ilyenkor természetesen sokat megtartanak a cselekményből, a szereplők jelleméből. Persze mégsem ugyanazt írják le újra: éppen az lesz a lényeges a műben, ami változik. Az átiratok ugyanis újraértelmezik, újraformálják az eredeti műveket.

HAJNÓCZY PÉTER: A HANGYA ÉS A TÜCSÖK A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. A hangya kicsit kopott, naftalinszagú, de panofix béléses télikabátot viselt – júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban, akár a vízhatlan síbakancsát –‚ a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és béleletlen vászondzsekijében. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert kesztyűje sem volt. – Jó napot, tücsök szomszéd – mondta a hangya. – Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába… – Bizony, hideg van, hangya szomszéd – válaszolt vacogva a tücsök. – Ez a szél az ember csontját is átjárja… A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán. – A feleségem kötötte – mondta. – Ügyes asszony: nézi a televíziót, és közben mindig köt vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben lakik… – Hát igen – bólogatott a tücsök –‚ tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő…

19

20


–


9 .

É V F O L Y A M

Cigarettásdobozt kapart elő a zsebéből, és odakínálta a hangyának. – Köszönöm – rázta a fejét a hangya. – Több mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról. Nemcsak haszontalan, az egészségre káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta árából megreggelizhet vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. – Megköszörülte a torkát. – Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz… A tücsök cigarettára gyújtott. – Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben... – A hangya megcsóválta a fejét. – Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél? – Egy hét múlva elutazom – mondta a tücsök –‚ csak úgy május felé jövök haza... – Elutazik? – csóválta a fejét a hangya. – Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd? – Nem járok én vendégségbe – mondta a tücsök –, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok... – Elárulná, hová utazik? – mosolygott rá a hangya. – Párizsba – mondta a tücsök. – Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt. – Tréfál, kedves szomszéd? – kérdezte kissé emelt hangon. – Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet? – Meghívtak… a Conservatoire... – mondta a tücsök. – Hangversenyeken hegedülök… A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt: – Tekintettel a régi ismeretségre… elintézne egy számomra fontos ügyet? – Kérem, nagyon szívesen... – biztatta a tücsök – csak mondja, szomszéd úr… – Arra kérném – mondta a hangya – hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. a) Keresd meg a szövegben azokat a szavakat, részleteket, amelyekhez az alábbi lábjegyzetek tartoznak! Egészítsd ki a jegyzetszövegeket a megfelelő szavakkal (ahol szükséges), majd írd be a lábjegyzetek számát a szöveg megfelelő helyére!

LÁBJEGYZETEK (1) Átható szagú, ipari úton elállított vegyület. A háztartásokban a ruhákban kárt okozó molyok elpusztítására használták/használják. (A ruhásszekrényekbe _____-os zacskókat akasztottak.) (2) „Nemesített” prém, magyar találmány. Bárány- vagy juhbőrből készül, és festési eljárásokkal nemes prémet utánoznak vele. (3) Áruház, amelyben az 1950–80-as években használt cikkeket, ki nem váltott zálogokat bocsátottak áruba. (Az áruházat, sőt több áruházat is működtető vállalat ma is működik.) (4) A párizsi Nemzeti Zene- és Táncművészeti Főiskola, más néven Párizsi Konzervatórium, Európa egyik legnevesebb, legpatinásabb zeneművészeti intézménye, mely 1795 óta működik (ejtsd: konszervátoár). (5) Francia meseíró (1621–1695), aki – más híres állatmesék mellett – A tücsök és a hangya című mesét is megírta (ejtsd: láfonten).

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

b) Jelöld meg a szövegben *-gal azokat a részleteket, kifejezéseket, amelyek a 20. századot idézik, a 17. századtól idegenek, valamint aláhúzással azokat, amelyek a két állat megjelenésére, öltözékére, életkörülményeire vonatkoznak! A francia mesemondó, akire a történetben utalnak, a 17. században, Hajnóczy Péter koránál mintegy 300 évvel előbb írta meg a két állatról szóló történetét. A magyar író, amikor a történetet átírta, a szereplőket a maga korába, a 20. század második felébe (közelebbről az 1970-es évekbe) helyezte, és a korhoz illően „öltöztette fel” az állatokat.

A 20. (ÉS NEM A 17.) SZÁZADRA JELLEMZŐ A SZEREPLŐK RUHÁZATÁT, MEGJELENÉSÉT, ÉLETKÖRÜLMÉNYEIT JELLEMZI

* ____________

c) Kövesd végig, mikor, mit gondolhat magában a hangya! Fogalmazd meg magadnak, mit gondolhat, mit mondhatna magában a történet egyes pontjain!

d) Készítsd elő társaiddal a szöveg felolvasását! Osszátok ki a szerepeket, és adjatok rendezői utasításokat arra nézve, mit hogyan mondjanak, milyen mozdulatokkal kísérjenek, milyen arckifejezéssel olvassanak fel a szereplők! e) Olvassátok fel a novellát szereposztásban úgy, hogy a hanghordozással, mimikával érzékeltessétek, mit érezhetnek, gondolhatnak a szereplők! 8. Bogarak a fülbe Hajnóczy Péter átiratának minden bizonnyal az egyik célja volt, hogy „bogarat tegyen” az olvasó fülébe, gondolkodásra késztesse. Ezt a célt szolgálja a novella csattanójaként elhangzó erőteljes nyelvi fordulat. Olvasd el a novella egy diák által írott értelmezését! Ennek nyomán fogalmazd meg a véleményed a novelláról! Véleményedben érvelhetsz a diák véleménye mellett vagy ellene is.

HAJNÓCZY PÉTER: A HANGYA ÉS A TÜCSÖK – LA FONTAINE: A TÜCSÖK ÉS A HANGYA Hajnóczy Péter novellájának tanulsága szerintem La Fontaine meséjének éppen az ellentéte. Hajnóczy a másik művet átrakta a saját jelenébe, és akkori emberek tulajdonságaival és öltözé-

21

22


–


9 .

É V F O L Y A M

kével ruházta fel a hangyát, illetve a tücsköt. Tehát szerintem szorosan kötődik a helyhez és az időhöz. A tanulság az lehet, hogy az élet minősége már nem függ attól, hogy ki milyen erőbedobással dolgozik. (Holott talán már La Fontaine korában sem ez volt a lényeg.) Szerintem erre utal a cím megfordítása is: „A tücsök és a hangya” – „A hangya és a tücsök”. A hangya dolgozik, mint „kétkezi munkás”, szépen lassan halad előre egyről a kettőre, új lakás megvételét tervezi. A tücsök is éldegél, nincs meg mindene, de ő sem fog vacogni télen, mert fél évre elutazik Párizsba, ahol hangversenyeken fog hegedülni. A novella kétféle embertípust mutat be, és mindenki eldöntheti, hogy melyik a szimpatikusabb neki: a felfelé törekvő és egyre jobban élő hangya vagy a szerencsés és tehetséges tücsök. Most, hogy ezt leírtam, és újra meg újra átgondoltam Hajnóczy novelláját, csiszolgatva a tanulság mivoltát, lehetségesnek tartom, hogy a mű azt fogalmazza meg, hogy mindkét módon lehet élni, és nem rosszabb egyik sem a másiknál, csak nem te döntöd el, hogy hangya leszel-e vagy tücsök. Nagy Andris, 11/d (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium)

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

9. Majomország Olvasd el az alábbi verset, majd párban oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

WEÖRES SÁNDOR: MAJOMORSZÁG Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél.

Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol.

Majomréten, majomtéren majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek.

Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután, mind majomujságot olvas majomvacsora után.

Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul.

Majomvacsoraemléktől zúg a majomreterát majombakák menetelnek, jobbra át és balra át.

Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész.

Rémületes majomarcot vágnak majomkatonák, majomkézben majomfegyver, a majmoké a világ.

a) Olvasd el többször a verset, majd fogalmazzátok meg egymásnak szóban, miről szól! Írjatok arról három-négy mondatot, hogy mit gondoltok róla!

23

24


–


9 .

É V F O L Y A M

b) Nézzétek meg figyelmesen a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! (1) Milyen majomfajtákat sorol fel?

(2) Melyik szó jelentheti a katonai közlegényt?

(3) Melyik szó jelentheti a budi-t (a vízöblítés nélküli vécét)?

(4) Keressetek a versben olyan majom- előtagú összetett szót, ami tényleg létezik! Mit jelent a köznyelvben, mit jelent itt, a versben?

(5) Keressetek olyan majom- előtagú összetett szavakat, amelyek kifejezetten komikusak! Egyiknél magyarázzátok meg, mitől komikus!

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

(6) Milyen helyszíneket, jeleneteket, témákat sorol fel a vers? Készítsétek el a vers témahálózatát!

c) Képzeljétek el a Majomország-ot más állattal vagy lénnyel, a majom szót más szóval helyettesítve! (1) Írjatok át egy egész versszakot ezzel a másik szóval, lehetőleg olyat, amelyik komikus, humoros hatású!

25

26


–


9 .

É V F O L Y A M

(2) Mitől más a vers, ha a majom szót az ember szóval helyettesítjük?

d) Foglaljátok össze, mit mond most nektek a vers!

10. Gyerekversek – felnőtt versek? a) Olvasd el Weöres Sándor alábbi versciklusát! Utána alkossatok hét csoportot: minden csoport egy-egy verset kap. Készüljetek föl, hogy a csoport bemutassa a verset a többieknek, akár felolvasva, akár eljátszva! Figyeljetek a humort kidomborító felolvasásra! A verset előadhatjátok szereposztással, egy általatok írt jelenetbe ágyazva vagy szavalókórusban. b) Készíts a vershez illusztrációt!

WEÖRES SÁNDOR: KISFIÚK TÉMÁIRA 1

Ha majd hatéves leszek Ibit elveszem feleségül mercédes kocsit vezetek Ibi nem ülhet bele otthun a hele.

2

KARESZ HÜJE GYÖNGYI HÜJE csak én vagyok okos énnekem a segembe is felyem van.

V I C C ,

H U M O R ,

3

Jobbra át balra át én masírozok legelől temetjük a nagymamát.

4

Apukám házat épít. Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel. Aztán a ház tetejét. Azután aztán az ablakokat, nem látunk át rajtuk, olyan feketék, csak a falakon látok keresztül, mivel még nincsenek. De meg kell építeni a falakat is, meg a szobákat külön-külön. Mikor a ház leér a földig, apukám azt mondja: Ujjé!

5

Tibor megfogja Zsuzsát. Először jól megveri. Aztán megfojtja. Végül földarabolja. Sziveit, májait mind kirakja egyik kerítéstől másikig. Zsuzsa gondolkodik: Én nem mondalak be, de ha nem tudsz visszacsinálni, mehetsz ám a javítóba.

6

A házra süt a nap, fölötte éccaka van az égen, jóreggelt és jóestét.

7

Pityu és Pöszi az óvodakertben mindenfélét sinálnak ni mijen dicnók a többi óvodások körülöttük álnak nézi a Paidagógosz néni pfuj meekkora dizsnók űrlapot és hegyes tollat ragad dühtől hullámozva ír: Tüzdelt Zülők! Máskor scináljanak jobb jerekeket. És felelnek a zülők: Kedves Paidagágász Néni! Hun házasodunk hun meg elválunk különb féle jerekekkel kísérletezünk. (1968)

I R O D A L O M

27

28


–


9 .

É V F O L Y A M

c) Feladatok az egyes versekkel kapcsolatban – az egyes csoportoknak A) 1. vers (1) Ki mondja a verset?

(2) Miért ilyen a helyesírása?

(3) Hogy kell kiejteni, elmondani ezt a verset?

(4) Milyen szövegeket hall a kisgyerek, aki ezt mondja?

(5) Melyik mondat biztosan olyan, amit felnőttektől hallott?

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

(6) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

B) 2. vers (1) Miért áll az első két sor csupa nagybetűvel?

(2) Milyen nyelvhelyességi hibákat találtok a szövegben? Milyen helyesírási hibákat találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok őket?

(3) Hol van a csattanó, a poén a versben? Miért csattanó ez?

(4) Miben hasonlít ez a vers a 3. sorszámúhoz?

29

30


–


9 .

É V F O L Y A M


C) 3. vers (1) Milyen átvett szöveget találtok ebben a részletben? Honnan vehette a kisfiú?

(2) Milyen helyesírási hibát találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok, miért használja így a vers?

(3) Hol van a csattanó, a poén a versben? Miért csattanó ez?

(4) Miben hasonlít ez a vers a 2. számúhoz?

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M


D) 4. vers (1) Milyen környezetet és családot, élethelyzetet képzelhetünk a vers mögé?

(2) Mi teremti meg a vers ritmusát? (Főleg a mondatok ritmusára gondoljatok!)

(3) Mivel, hogyan adja vissza a szöveg a gyereknyelvet?

(4) Találtok-e gondolkozási hibát a szövegben? Hiba ez, vagy a kisgyerek gondolkozásának jellegzetessége?


31

32


–


9 .

É V F O L Y A M

E) 5. vers (1) Mivel, hogyan adja vissza a szöveg a gyereknyelvet?


(3) Hogyan viselkednek ezek a gyerekek? A gyerekek viselkedése mennyiben tükrözi a felnőttek világát?

(4) Találtok-e fiú- vagy lányjellegzetességet a versben?

(5) Keresetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

F) 6. vers (1) Ki mondja a verset? Mikor mondhatja, miféle helyzetben?

(2) Ki mondja a harmadik sort? Ki mondhatja?

(3) Milyen kapcsolat van az 1-2. és a 3. sor között?

(4) Milyen helyesírási hibákat találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok őket?


33

34


–


9 .

É V F O L Y A M

G) 7. vers (1) Írjátok át a verset mai, „helyes” helyesírásúra! Hasonlítsátok össze az eredetivel: humorosabb vagy kevésbé humoros lett a szöveg?


(3) Hogyan jellemzi a vers a gyerekeket, a pedagógust és a szülőket?

(4) Miért használja a vers a pedagógus szó helyett a szó görög eredetére jobban utaló paidagógosz hangalakot?

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M


11. Házi feladatok Válassz egyet az alábbiak közül, és írd meg otthon! (1) Gyerekszáj – Mit mesélnek rólad gyerekkorodból? Gyűjts egy-két olyan anekdotát, történetet, amelyet a szüleid, rokonaid, ismerőseid mesélnek rólad, kiskorodból! Írd le őket! (2) Kisfiúk témáira – második sorozat Folytasd Weöres Sándor verssorozatát! Írj még néhány verset a versciklusba! (3) Kislányok témáira – verssorozat Folytasd Weöres Sándor verssorozatát néhány olyan darabbal, amit inkább kislányok mondhatnának. (4) Gyermeknyelvi antológia Gyűjts környezetedben, ismerősöknél, családodban lévő kisgyerekeknél olyan szavakat, mondatokat, amelyek érdekesek, esetleg elárulnak valamit a megfigyelt kisgyerek gondolkodásáról!

35

36


–


9 .

É V F O L Y A M

V I C C ,

H U M O R ,

I R O D A L O M

12. Milyen a jó humor? Gondold végig az előző órákon tanultakat, és fogalmazd meg, milyen a jó humor! Fejezd be a megkezdett mondatokat! A jó humor

A jó humor

A jó humor

A jó humor

A jó humor

37

2. E G É S Z S É G E S E R O T I K A Az erotika – nők és férfiak érzelmi és testi vonzódása egymáshoz – örökzöld téma, mondhatni, „mióta világ a világ”. Ezt a témát sokféleképpen meg lehet közelíteni. Lehet romantikusan, lehet tisztán a kapcsolat érzelmi oldaláról nézni, vagy lehet elsősorban a testiséget meglátni benne. Mint az emberi élet állandó, sok tekintetben meghatározó része, az erotika a humor kiapadhatatlan forrása is – szójátékokban, viccekben, az irodalomban, filmen, kabarékban, színdarabokban. 1. Az erotikus kép Figyeld meg a képeket! Beszéljétek meg, számotokra melyik tekinthető erotikus tartalmúnak és melyik nem! Milyen környezethez, az emberi élet mely területeihez kapcsolódnak az erotikus tartalmú képek? a) Írd le főbb gondolataidat, megfigyeléseidet a képek alapján!

1. kép

2. kép

3. kép

E G É S Z S É G E S

E R O T I K A

5. kép

6. kép

4. kép

8. kép

7. kép

39

40


–


9 .

É V F O L Y A M

10. kép

9. kép

11. kép


E R O T I K A

Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

b) Vitassátok meg, mennyire elfogadható számotokra az adott környezetben való szerepeltetésük!

41

42


–


9 .

É V F O L Y A M

2. Min nevetünk? Az erotika, a nők és férfiak vonzódása, vágyakozása sokféle humoros helyzetet alakíthat ki. Ezek között vannak olyanok, amelyek kimondottan jellegzetesek, vissza-visszatérnek a viccekben, az irodalomban, filmekben. Az ilyen helyzeteket könnyű azonosítani, megérteni egy-egy mozzanat, kiragadott kép alapján. a) Adj címeket, készíts feliratokat vagy írj rövid történeteket a képsorokhoz vagy az egyes képekhez!


E R O T I K A

b) Keressetek hasonlóan jellemző, beszédes jeleneteket újságokban, filmekben vagy készítsetek szerkesztett képet, montázst, illetve rajzoljatok meg hasonló szituációt külön lapra!

43

44


–


9 .

É V F O L Y A M

3. Mit gondol – mit mond? Woody Allen1 amerikai színész-rendező 1977-es klasszikusának, az Annie Hall2 című filmnek egyik leghíresebb jelenete, amikor a rendező feltárja a jelenetben szereplő nő és férfi gondolatait a feliratok segítségével. Ez a megoldás teszi igazán mulatságossá a jelenetet a vígjátékban, amelynek egyébként is a központi témája a férfi–nő kapcsolat. (A jelenet férfi szereplője maga a rendező, Woody Allen, partnere a címszereplőt alakító Diane Keaton.)3 Nézzétek meg a jelenetet hang nélkül! Írjatok szöveget a két szereplőnek! Törekedjetek arra, hogy a jelenet komikus hatást keltsen!

1

ejtsd kb.: vúdi elön

2

ejtsd: eni hól

3

ejtsd kb.: dájön kítön


E R O T I K A

4. Nők a „ládagyárban” Ahogyan arra a címe is utal, az erotika a humor egyik fő forrása Tímár Péter Egészséges erotika című filmjében is. A filmet 1985 nyarán forgatták, és 1986-ban mutatták be a magyar mozikban. A bemutató időpontjában merésznek számított a témaválasztás: a korabeli szocialista rendszer álságos szigorral kezelte a szexualitás kérdését. Nem pusztán a témaválasztás bátorsága és a ragyogó alapötlet adja azonban a film maradandó értékét. Legalább ennyire fontos a kidolgozás ötletessége, és ugyancsak maradandóak a filmezés megoldásai, trükkjei.

Tímár Péter 1968-tól amatőrfilmes, 1974-től filmgyári grafikus, majd trükk-készítő volt. 1984-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola kameraman szakát. 1976–1985 között a Balázs Béla Stúdió tagja, itt készítette első kísérleti filmjeit. 1985-ben rendezte Egészséges erotika című első játékfilmjét. Azóta számos filmet rendezett. Forrás: www.filmunio.hu

Kutatási feladat: Nézz utána az interneten, mely más filmek forgatásában, elkészítésében vett még részt Tímár Péter, és milyen szerepet vállalt azokban!

45

46


–


9 .

É V F O L Y A M

5. Mit látunk? A film remek alapötletre épül, és ezt az ötletet sajátos technikai megoldások alkalmazásával dolgozta ki a rendező. a) Készítsetek a film részleteiből kiindulva rövid összefoglalót, amelyekben a következőkre tértek ki: A) Mi a film alapötlete?

B) Mennyiben nyújtanak szokatlan látványt, miért komikusak a film egyes jelenetei?


E R O T I K A

C) Milyen ötlet adta a forgatás furcsaságát? Milyen további különleges megoldásokkal éltek a filmben?

b) Az összefoglalót dolgozzátok ki szélesebb közönség számára, írásos vagy multimédiás formában! Mindkét esetben használjatok illusztrációkat. Készíthettek saját illusztrációt is (rajzot, montázst, képválogatást stb.). 6. Mi fog történni? A film alapötletét látva nem nehéz megjósolni, hogy ennyivel nem ér véget a történet; várható még valamilyen fordulat, bonyodalom. A vígjátékokban fordulat fordulatot követ, a szereplők újabb és újabb helyzetekben igyekeznek feltalálni magukat. Az persze nagyon is jellemző rájuk, milyen megoldásokat agyalnak ki egy-egy problémára, és persze az is, hogyan valósítják meg ötleteiket. Gondolkodjatok a forgatókönyvíró fejével! Találjátok ki, mi történhet, mi fog történni a filmben! Szőjétek tovább a cselekményt!

47

48


–


9 .

É V F O L Y A M


E R O T I K A

7. Húsz évvel később Egy-egy mű története nem ér véget azzal, amikor elkészül. Sőt, egy jelentős fejezete éppen akkor kezdődik el. Általában ilyenkor kikerül a közönség elé, amely attól kezdve újra és újra foglalkozik vele. A közönség már kezdetben sem egységes, az egyes emberek mást és mást látnak meg egy filmben, műben, sokféleképpen értik és értékelik azt. Az idő múlásával az értékelések, értelmezések még inkább változnak – az újabb nemzedékek egészen másképp, más szemmel nézik ugyanazokat a műveket, filmeket a saját világukban. Sokszor az idő múlásával a korábbi nézők is átértékelik nézeteiket, másképp tekintenek egy-egy alkotásra. Különösen igaz ez olyankor, ha valamilyen jelentős változás, fordulat áll be az idők során az emberek életében. Tímár Péter filmjének forgatása és bemutatója óta Magyarországon lezajlott egy rendszerváltás: megváltozott a politikai rendszer, a társadalom szerkezete, és gyökeresen átalakult az életmód. Emiatt az a világ, amelyben a film játszódik, bizonyos értelemben elsüllyedt, feledésbe merült. Így már egy kicsit másként értékeljük a filmet, humorát, tartalmát.

Olvasd el figyelmesen a szövegeket, és válaszold meg a kérdéseket!

I. Az Egészséges erotika az idióták világába vezet, ezeknek az idiótáknak azonban hatalmuk van, bár csak a saját szemétdombjukon. Tímár Péter a trükkfilm-technikákat ismerő eljárásokkal, bábszerűen mozgatta idiótáit. A nyelv, amit használnak, értelmezhetetlen és torz. A filmbeli leselkedés azért lesz több egyszerű ötletnél és geg-lehetőségnél, mert azt sugározza, hogy a kis hatalmasságoknak már semmi egyéb kapcsolata nem lehet „alattvalóikkal”, csak az, hogy leselkednek. Titokban, mert hatalmuk már nemcsak tűrhetetlen, de egyre komikusabb is. Lázadás és tűzvész lesz a kukkolásból, ég a láda, ég a ház is, milyen messze a kanális. Bikácsy Gergely (2000) Forrás: http://www.filmtortenet.hu/

II. Sok csodája volt egykoron a szocializmusnak, vegyük például a szexualitáshoz fűződő ellentmondásos viszonyát. Ma már nehezen elképzelhető a kor, melyben a formás női idomok nyilvános bemutatásának egyik legfontosabb fóruma a kártyanaptár volt, melyen mellét négylevelű lóherével fedte el szemérmesen Fortuna istennő. A dolgozók viszont természetes és egészséges erotikára vágytak, s Tímár Péter jó érzékkel, sok-sok humorral és iróniával válaszolt a kor hívó szavára, s létrehozta a magyar film egyik méltán kultikussá vált darabját. Szenzációs dumák, a visszafelé felvett mozgás lenyűgöző komikuma, a társadalomkritika rekeszizmokat próbára tevő intenzitása – és mindez egy ládagyár tűzbiztonságának álcája alatt. A film amellett, hogy a valaha bemutatott legjobb kefírreklám, kötelezően beszerzendő darab minden filmbarát számára! Forrás: http://est.hu (2004)

49

50


–


9 .

É V F O L Y A M

III. – Az amatőr filmesek útját jártad, később mégis elvégezted a főiskolát. – Alapvetően nem is akartam főiskolára menni, mert meggyőződésem volt, hogy anélkül is lehet filmes karriert csinálni, és nem akartam feleslegesen elvesztegetni öt évet. Végül aztán csak elvégeztem, és nagyon hasznosnak bizonyult. Nem is a szakmai része volt a fontos, hanem a művészeti, esztétikai, filozófiai képzés, ami azért szükséges volt. Itt kezdtem dramaturgiát tanulni, és itt kezdtem el írni, de ekkor még csak a magam szórakoztatására. Később, amikor készítettem egy kísérleti filmet a női munkáról, arról, hogy téglagyárakban és egyéb elvetemült helyeken nők dolgoznak, beindult az agyam, hogy mi van akkor, ha két kukkoló nézi ezeket az asszonyokat.

– Ez lett később az Egészséges erotika, az első nagyjátékfilmed, amelyet te írtál, rendeztél és vágtál is. – Odaadtam Bacsó Péternek a forgatókönyvet, és másfél óra múlva szerződést kötött velem filmrendezésre, így lett belőlem rendező. Pedig én eredetileg fényképezni akartam volna ezt a filmet – miközben nagyon rossz operatőr vagyok. Mára már filozófiát gyártottam magamnak ebből: nem az a fontos, hogy te kiválaszd magad, hanem hogy téged kiválasszanak. Figyelni kell arra, hogy a környezeted mire tart téged, és akkor kerülsz a helyedre. Engem akkor hirtelen rendezőnek jelölt a sors: a forgatáson is jól éreztem magam mint rendező, és a végeredmény is jól sikerült. Libor Anita (2006) Forrás: www.filmtett.hu

IV. Amikor nagyjából húsz évvel ezelőtt, valamikor talán 1986 őszén beültem a barátaimmal az Egészséges erotiká-ra (amelyről már hallottuk, hogy „szétröhögjük majd rajta az agyunkat”), az egyik barátom olyan éktelenül nyerített, hogy leszakadt alatta a moziszék. (Ez nem csak a film elementáris humoráról, de a korabeli mozik állapotáról is elárul valamit.) Vele együtt valamennyien önfeledten szórakoztunk, baráti beszélgetésekben sokáig felemlegettük a film legnagyobb dumáit, felidéztük jeleneteit. Azután persze lassanként feledésbe merültek, már csak néha-néha bukkantak elő a szövegek, s az én látókörömből egy kissé el is tűnt a film. Emlékeimben megmaradt mint jó film, kiváló humorral, de jó sokáig nem néztem meg újra. (Mozikban ritkán, megkockáztatom hébe-hóba fordult elő vagy talán nem is vetítették az utóbbi években, a tévében nem vettem észre, talán ott sem adták le.) Ezen változtatott a DVD megjelenése nagyjából 20 év után, amit ajándékba kaptam meg. Újranézve a filmet, a mai fejemmel sokkal többet értek abból, amit a társadalomról, az akkori világról megmutat. Szerencsére azonban ez a tartalom nemhogy elnyomná, még inkább felerősíti a humorát – éppen olyan fergetegesen és kiapadhatatlanul áradnak a poénok, és bár a tévé képernyője, illetve a számítógép monitora nem egészen ugyanazt a látványt kínálja, mint a mozivászon, legalább a szék nem szakad le alattam (valószínűleg).

V. 1986-ban a kritikusok új filmtípust kreáltak. Ez volt a crazyfilm, a különösség diadala. [...] Tímár Péter a trükkasztalok mellett töltött hosszú évek minden tapasztalatát felhasználva összeolvasztotta


E R O T I K A

a kísérleti filmet, a videoklipet, a társadalmi szatírát és a burleszket. Ez csak addig tűnik lehetetlennek, amíg nem láttuk a filmet. Az Egészséges erotika nem sok kétséget hagy afelől, hogy a szocializmusnak nevezett rendszer teljesen menthetetlen, ostoba és működésképtelen. Ez persze már régóta nem újság. Nem többet látunk most, hanem másként: a groteszk alulnézet kulcslyukán át, a pornográfia szűrőjén keresztül – széttördelve, elhadarva, megszaggatva és felgyorsítva minden egyes mondatot, mozdulatot és gesztust. Az Egészséges erotika fikarcnyit sem törődik az ideológiával, Tímár nem leleplezi, hanem nevetségessé teszi a bohózatba illő, alpári mindennapjaikban leskelődő, kefírlögybölő, paternalista, urambátyám, impotens kiskirályokat.

VI. Fergeteges szatíra a gulyáskommunizmus utolsó éveiből Tímár Péter, a volt vágó és trükkmester első rendezése. A vidéki ládagyárban csak nők dolgoznak, ám a ládákra nincs vevő. A ravasz tűzoltó „tűzvédelmi” kamerákat szereltet fel még a női öltözőben is. A kameráknak hamar híre megy, az üzem forgalma is fellendül, de amikor a nők észreveszik a kamerákat, sztrájk tör ki... A gyárigazgató (Rajhona Ádám), a tűzoltó (Koltai Robert) és a TSZ-elnök (Haumann Péter) gonosz hármasa zseniálisat alakít. A kópia elég rossz minőségű, a film fekete-fehér. A filmben elég érdekesen beszélnek magyarul, az igekötők, névelők elmaradnak, néha állítmánya sincs a mondatoknak (nyelvtanulásra nem ajánlott). Ha valakit ez a figyelmeztetés nem riaszt el, az viszont jól fog szórakozni. Forrás: http://web.mit.edu/hungarians/www/film/previews-list.html

VII. Nemrégiben egy olyan filmet láttam, amelyen korábban a szüleim nevethettek, fiatalabb korukban. Először zavart, hogy a film fekete-fehér, és olyan furcsán, idétlenül mozognak és beszélnek benne a szereplők. Sok vicces jelenet volt benne, de az egész történet egy kissé zavarosnak tűnt. Azután beszélgettem róla a szüleimmel, és sok mindent megértettem. Kérdés, vajon enélkül tetszett volna-e a film. A) Állapítsátok meg, melyik szöveg milyen típusba vagy műfajba sorolható! Keressetek ki minden szövegből egy-egy olyan mondatot, amely szerintetek az állításotokat igazolja! A szövegek között vannak azonos típusba, műfajba sorolhatók, így a táblázatnak van olyan sora, amelybe több szöveg is kerülhet. A SZÖVEG SORSZÁMA

MŰFA J

interjú (a rendezővel) ajánlás

elemzés, tanulmány

JELLEG ZETES (ÁRULKODÓ) M O N D AT, R É S Z L E T

51

52


–


9 .

É V F O L Y A M

egy diák véleménye, benyomásai egy felnőtt véleménye, emlékezése

B) Keressetek a szövegekben olyan szavakat, amelyek a filmezéshez, a filmgyártáshoz kapcsolódnak! Írd melléjük, mit jelenthetnek a szövegben!

C) Válaszoljátok meg a kérdéseket a szövegek alapján! I. szöveg (1) Hol van hatalmuk a film „idiótáinak”?


E R O T I K A

(2) Milyen a nyelv, amit használnak?

(3) Mi lesz a kukkolásból?

II. szöveg (1) Mire szolgált a korabeli szocializmusban a kártyanaptár a mellét eltakaró Fortuna istennővel?

(2) Mire válaszolt Tímár Péter „jó érzékkel” a filmben?

(3) Milyen hatású a visszafelé felvett mozgás?

III. szöveg (1) Miért nem akart Tímár Péter a Filmművészeti Főiskolára járni?

(2) Mi adta neki az alapötletet az Egészséges erotiká-hoz?

53

54


–


9 .

É V F O L Y A M

(3) Milyen szerepet játszott Bacsó Péter az Egészséges erotika elkészítésében?

D) IV. szöveg (1) Milyen állapotban voltak 1986-ban a mozik (egyetlen esetből ítélve)?

(2) Hogyan, milyen formában nézte meg a beszélő a filmet 20 év után?

(3) Mit értett 20 év után jobban belőle, és mi maradt meg ugyanolyannak a filmben?

V. szöveg (1) Milyen új filmtípust találtak ki a kritikusok 1986-ban?

(2) Milyen filmes műfajokat olvasztott össze Tímár Péter az Egészséges erotiká-ban?


E R O T I K A

(3) Hogyan látja a korabeli, szocializmusnak nevezett rendszer helyzetét a film?

VI. szöveg (1) Kik dolgoznak a vidéki „ládagyárban”?

(2) Mitől lendül fel a gyár forgalma?

(3) Hogyan beszélnek a filmben magyarul?

VII. szöveg Mennyire fontos az előismeret és az előzetes várakozás egy film hatásában? Milyen vélemény olvasható ki ebből a szövegrészletből?

8. Nézzük meg a teljes filmet! Most már sok mindent tudsz a filmről, láttál belőle jeleneteket – itt az ideje, hogy megnézd az egészet! Ugyanakkor számos olyan vonása is van a műnek, amelyre még nem derült fény – ezekre érdemes figyelni a film megnézése közben. A film megtekintése közben figyelj az alábbi szempontokra:

55

56


–


9 .

É V F O L Y A M

A) (1) Hogyan látja, ábrázolja a nők helyzetét a film? (2) Mit árul el a gazdálkodásról, az iparról? (3) Hogyan ábrázolja a „főnökök” és dolgozók, munkások viszonyát? (4) A film 1985-ben készült. Mit tartasz a mai világra is jellemzőnek, aktuálisnak belőle? B) (1) Figyeld meg, melyik a film cselekményének fő szála, mikor és milyen mellékszál bukkan fel benne! (2) Kik tekinthetők főszereplőnek, kik mellékszereplőknek? (3) Készítsd el a film cselekményének vázlatát! Hol áll be benne jelentősebb fordulat? C) (1) Figyeld meg, mi az előzménye a filmben a balsikerű tűzoltási jelenetnek! (2) Mi a szerepe a különféle elektromos kütyüknek a filmben? (3) Milyen kapcsolat van a filmben Ibike és a főnökök között? (4) Miért lázad fel Ibike (a kérdőívek kihajításával), és miért komikus ez? D) (1) Gyűjtsd ki azokat a kifejezéseket, amelyek a korhoz kapcsolódnak, amelyeknek nem ismered a pontos jelentését! (Pl. „öncenzúra”.) Járj utána jelentésüknek! (2) Figyeld meg, melyek a jellegzetes tárgyak a filmben, amelyek ugyancsak a kort idézik! Nézz utána, melyik miről volt ismert! Feljegyzések, gondolatok:


E R O T I K A

57

58


–


9 .

É V F O L Y A M

9. Ajánlás Ha egy jó filmet megnézel, könyvet olvasol, biztosan te is ajánlod a barátaidnak. A kiadók, mozik, filmforgalmazók is nagyon gyakran készítenek ajánlásokat a művekhez. Gyakori a bővebb ajánlás, a bemutató az újságokban, illetve manapság az sem ritka, hogy egy-egy filmnek, könyvnek honlapot készítenek. Készítsetek csoportokban képes, szöveges ajánlást vagy honlapot a látott filmnek! Mindkét esetben használjatok illusztrációkat, illetve készíthettek saját illusztrációt is (rajzot, montázst, fényképet, képválogatást, rövid filmfelvételt stb.).


E R O T I K A

10. Írás saját magunk számára Írd le néhány mondatban, mi volt számodra a legérdekesebb és a legfontosabb információ az olvasott szövegekben vagy az elmúlt órákon! Egy-két mondattal indokold is, miért találtad fontosnak vagy érdekesnek az információt! Ha valamilyen kérdés merült fel benned a látottakkal kapcsolatban, írd fel azt is! Számomra a legérdekesebb, legfontosabb információ az volt, hogy:

Bennem az a kérdés merült fel, hogy:

59

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak

Recommend Documents