Szövegértés szövegalkotás. Tanulói munkafüzet

Szövegértés–szövegalkotás

Tanulói munkafüzet

5

A kiadvány KHF/4282-13/2008 engedélyszámon 2008. 11. 13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó

v e z e t ő fe j l e s z t ő k

kálmán lászló

S z ak m a i b i z ot t s á g

B ó k ay A n ta l

B á n r é t i Z o lt á n

C s e r h a l m i Zs u z s a

elnök l ek to r

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor

Murányi Yvett

A l kot ó s z e r ke s z t õ

S z ak m a i l ek to r ok

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i

pethőné nagy csilla

Felelõ s sz erkesz tõ

nagy milán

b o r í t ó g r af i ka

s z ű c s é d ua

t i po g r á f i a

bárd johanna

A ta n k ö n y v v é n y í lv á n í t á s i e l j á r á sb a n

közreműködő szakértők

t an t á r g y pe d a g ó g i a i s z ak é r t ő

t u d o m á n y o s - s z ak m a i s z ak é r t ő

V í g E m ő k e D r . K a l a fat i c s Z s u z s a n n a B o r b á l a Z a r u b ay At t i l a

t e c hno l ó g i a i s z ak é r t ő

© Murányi Yvett

© F á b i á n M á r t o n, F ű k ö h B o r b á l a , G y e s k ó Á g n e s

© e d u c at i o k h t. , 2 0 0 8

r ak t á r i s z á m :

H - ASZE 10 0 5

tömeg:

460 gramm

terjedelem:

2 4 , 6 4 A / 5 í v

ILL Ú ZIÓK ELVE S ZTÉ S E – REGÉNYEK B EN É S DRÁMÁKBAN

Tanulói munkafüzet

Fejlesztők Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

TARTALO M

i l l ú z i ó k e lv e s z t é s e – r e g é n y e k b e n é s d r á m á k b a n

5

25

s t en d ha l : v ö r ö s é s f e k e t e

41

e g y h u s z a d i k s z á z a d i a m e r i ka i ka r r i e r r e g é n y –

balzac: goriot apó

F. S c ot t f i t zg e r a l d : a n ag y g a t s b y

n ő i s z e r epek , ö n m e g va l ó s í t á s i k í s é r l e t ek é s s o r s ok k é t

64

19. s z á z a d i r e g é n y b en

88

to l s z to j : i v a n i l j i c s h a l á l a

10 6

i b s en : a v a d k ac s a

14 0

a z a m e r i ka i á lo m m i n t i l l ú z i ó k , é l e t ha z u g s á g ok c s ok r a –

a r t h u r m i l l e r : a z ü g y n ö k h a l á l a

16 8

a r e g é n y ek é s d r á m á k hat á r á n

1. BALZAC : G O R I O T A P Ó A fejezet első moduljában Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni, több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között összefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyait-fogalmait. Szeretnénk elemezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, menynyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is. Vizsgálódásaink célja még az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról. 1. Járjuk körül! a) Dolgozz a csoportodnak megfelelő szóval, értelmezd a magad számára a jelentését pókhálóáb rával a következők szerint! • Írj a kék szövegdobozokba 2-3 olyan értelmező-kibontó megjegyzést, jelentést, szinonimát vagy asszociációt, ami ezt a szót szerinted a Balzac-regényhez kapcsolja. Mindegyikhez írj egy-egy konkrét, bizonyító példát is a kék vonalakra! • Írj a piros szövegdobozokba 2-3 olyan értelmező-kibontó megjegyzést, jelentést, szino nimát vagy asszociációt, ami ezt a szót a saját életedhez kapcsolja. Mindegyikhez írj egyegy konkrét, értelmező példát is a piros vonalakra! b) Beszéljétek meg pókhálóábráitokat saját csoportotokban! Vitassátok meg azt is, saját életetekre vonatkozóan gondolkodásotokat hogyan befolyásolta, befolyásolhatja-e az olvasott regény, történet. c) Megbeszélésetek eredményét választott képviselőtök röviden összegezze az osztálynak! A)

VÁGY

6

s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l ko t á s

•

1 0 .

B)

siker

C)

karrier

D)

életcél

é v fo l y a m

Ba l z a c :

E)

erkölcs

F)

illúzió

Go r i o t

ap ó

7

8


•

1 0 .

é v fo l y a m

2. Helyezd el a panzióban a lakókat! A V A U Q U E R - P A N ZIÓ

SZI N T E K , H E LYISÉG E K

L AKÓK

ÁR A K

P A DLÁS

H A RM A DI K EMELET

MÁS O DI K EMELET E LSŐ EMELET

F ÖLDSZI N T

3. Regényelemzés • Elemezzétek a regényt a csoportotok szempontja alapján! A feladatokat meg is oszthatjátok csoporton belül, de mindenképp hagyjatok időt vizsgálódásaitok eredményének közös összegzésére, megbeszélésére! • A lényeg kiemelésével készüljetek föl az összefoglaló közzétételre is! A) Tér a) A regény világában Párizs mely részén van a panzió? Mi jellemzi a környezetet, milyen metaforikus olvasata lehet a környezetrajznak? (Példázzátok idézetekkel is!)

b) Milyennek láttatja az elbeszélő a panzió szalonját és ebédlőjét? Hogyan árnyalja tovább ez a leírás a metaforikus jelentéslehetőségeket?

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

c) „Egy ilyen közösségen belül kicsiben az egész társadalom elemei föllelhetők.” Mennyiben reprezentálja szerintetek a panzió a megalkotott (a korabeli Franciaország társadalmának megfeleltetett) regényvilág egészét? Keressetek érveket az elbeszélő állítása mellett és ellene is! ÉRV E K M E LL E TT E

ÉRV E K E LL E N E

d) Gyűjtsétek össze és a panzióval összevetve röviden jellemezzétek a regényvilág további fontos helyszíneit!

e) Mi biztosítja a regényben a helyszínek összekapcsolódását?

f) Összegezzétek elemzésetek eredményét a hitelesség, valószerűség szempontjából!

B) Idő a) Mikor indul, mikor zárul a regény cselekménye, és mennyi időt fog át? Milyen az elbeszélői tevékenység időrendje?

9

10

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Kik azok a szereplők, akiknek a sorsa valamilyen szempontból lényeges fordulatot vesz a cselekmény ideje alatt? Milyet?

c) Hogyan, milyen pontossággal jelöli az elbeszélő a cselekmény idejének múlását? (Keressetek néhány konkrét példát is a regényből!)

d) Mi a szerepe, hatása ennek az időjelölésnek?

C) Szereplők, életutak, jellemek, életstratégiák (I.) a) Szedjétek időrendbe Goriot életútjának fontosabb eseményeit, és gyűjtsétek össze karakterének az eseményekből kivilágló vonásait! (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

(12) (...) (...) b) Bizonyítsátok a mű szövegének segítségével is, hogy a regény főszereplője Goriot! 1 . ÉRV

2 . ÉRV

3 . ÉRV

4 . ÉRV

c) Melyek Goriot és Rastignac életének, karakterének, életstratégiájának közös és eltérő vonásai? Go r i o t Közös

Ra s t i g na c

D) Szereplők, életutak, jellemek, életstratégiák (II.) a) Szedjétek időrendbe Rastignac életútjának fontosabb eseményeit, és gyűjtsétek össze karakterének az eseményekből kivilágló vonásait! (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)

11

12


•

1 0 .

é v fo l y a m

(12) (...) (...) b) Bizonyítsátok a mű szövegének segítségével is, hogy a regény főszereplője Rastignac! 1 . ÉRV

2 . ÉRV

3 . ÉRV

4 . ÉRV

c) Melyek Goriot és Rastignac életének, karakterének, életstratégiájának közös és eltérő vonásai? Go r i o t Közös

Ra s t i g na c

E) Rastignac beavatás-története „Eugène a nyirkos hidegben gyalog ment a Vauquer-ház felé. Kijárta az élet iskoláját.” a) A cselekmény mely pontján mondja ezt az elbeszélő? Bontsátok ki a második mondatot!

b) Értelmezzétek a regényt Rastignac beavatás-történeteként! 1. A beavatandó személy (a hős) kiszakadása ismert környezetéből, világából 2. A hős határvidéken tartózkodása (az avatásnak az ismert világ határain kívül kell végbemennie), ahol valamilyen tanulási-tapasztalási folyamatban vesz részt: válsághelyzetbe kerül, csalódik, próbát áll ki, jelképesen meghal és újjászületik, miközben fontos titok birtokába jut

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

3. A hős státusváltozása, beilleszkedése az új státusba

c) Rastignac két tanítómestere Vautrin és Beauséant-né. Miért veszi pártfogásába a fegyenc, miért a vikomtné?

d) Olvassátok el és hasonlítsátok össze a két tanítást, karikázzátok be a kulcsszavakat! VAUTRIN

BEAUSÉANT-NÉ

„A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldani, akik valamennyien az ön helyzetében vannak. Ön csak egy pont a nagy tömegben. Mérje föl, mekkora erőfeszítést kell tennie, s mily elkeseredett a küzdelem. Fel kell falniuk egymást, mint az egy fazékba zárt pókoknak, tekintve, hogy nincs ötvenezer jó állás. Tudja, hogyan lehet itt utat törni? A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével. Csapjon bele az embertömegbe, mint az ágyúgolyó, vagy lopakodjék közé, mint a dögvész. Tisztességgel semmire sem megy. Az emberek meghajolnak a lángész hatalma előtt, gyűlölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkül harácsol, de ha kitart, meghajolnak előtte. Szóval térden állva imádják, ha nem ránthatták sárba. A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerűség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág. [...] Nem tehet két lépést Párizsban, hogy ne bukkanna pokoli mesterkedésekre. A fejemet teszem egy fej saláta ellenében, hogy darázsfészekbe fog nyúlni az első nőnél, aki megtetszik önnek, lehet akármily gazdag, szép és fiatal az illető. A törvény kordában tartja őket, de mindenben hadilábon állnak a férjükkel. Végehossza nem lenne, ha fel akarnám tárni, miféle üzelmek folynak szeretőkért, cifra rongyokért, gyermekekért, háztartásért vagy hiúságért, de higgye el, legtöbbször nem az erény útján. Ezért van, hogy a becsületes ember a közös ellenség. [...]

„Nos, Rastignac úr, bánjék úgy a világgal, ahogy megérdemli. Érvényesülni akar? Hozzásegítem. Fölmérheti majd a nők feneketlen romlottságát, a nyomorult, határtalan férfihiúságot. Sokat ol vastam ennek a világnak a könyvéből, de voltak még számomra ismeretlen lapjai. Most már tudok mindent. Mennél hidegebben számít, annál előbbre jut. Vágjon oda kíméletlenül, akkor félni fognak öntől. Ne tekintse másnak a férfiakat és nőket közönséges postalovaknál, amelyeket ott hagy az állomáson, hogy utolsót rúgjanak, s így majd eléri vágyai végcélját. Higgye el, semmire sem viszi, ha nem akad egy nőre, aki érdeklődik ön iránt. Egy nőre, aki fiatal, gazdag és elegáns. De ha igazi érzése támad, rejtse el, mint valami kincset, nehogy megsejtsék, mert akkor el van veszve. Akkor már nem hóhér lesz, hanem áldozat. Ha valakibe beleszeret, őrizze jól titkát! Ne szolgáltassa ki, amíg nem tudja, kinek tárja fel szívét. Ha jó előre meg akarja óvni még meg sem született szerelmét, tanulja meg: nem szabad bízni a világban. [...] Vannak nők, akik a másik nő kiválasztott lovagját szeretik, ahogy némely szegény polgárasszony azt reméli, elsajátíthatja modorunkat, ha a kalapjainkat viseli. Önnek sikerei lesznek. Párizsban a siker minden, a hatalom kulcsa. Ha a nők elmésnek, tehetségesnek találják, a férfiak el fogják hinni, hogy az, hacsak maga ki nem ábrándítja őket. Akkor aztán mindent akarhat, mindenütt megvetheti a lábát. Akkor majd megtudja, hogy a világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók

13

14


Azt hiszi, van szilárd pont ezen a világon? Vesse meg hát az embereket, és keresse meg a törvény hálóján a rést, amelyen át ki lehet bújni. A látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn, mely feledésbe ment, mert ügyesen követték el.” CSAK VAUTRINÉ

•

1 0 .

é v fo l y a m

közössége. Ne keveredjék se ezek, se amazok közé! Nevemet Ariadné-fonálként adom, hogy elindulhasson ebben az útvesztőben.”

HASONLÍT, MEGEGYEZIK

(Lányi Viktor fordítása) CSAK BEAUSÉANT-NÉÉ

e) Milyennek mutatják ezek a tanácsok a világot, az érvényesülés miféle lehetőségeit vázolják a tanítványnak?

f) Mi a véleményetek a tanítók állításairól, tanácsairól?

g) Milyen sajátos szempontból nevezhető Goriot Rastignac tanítómesterének?

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

h) A tanítvány, Rastignac későbbi viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben, gondolataiban melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy megfogadta a tanítók tanácsait, tanult a példából, és melyek azok, amelyek arra, hogy őriz még régi önmagából értékeket? M E G F O G A DT A

M E GŐRIZT E

F) Célok–eszközök a) Kettéosztott naplóval értelmezzétek az idézeteket, formáljatok véleményt róluk! IDÉZ E T „Egy pillantással végigláthat Párizs szalonjain, s eléggé csinos fiúnak tartja magát, hogy segítség re és pártfogásra leljen egy asszonyi szívben! Elegendő becsvágyat érzett magában, hogy pompás szökelléssel ott teremjen a kifeszített kötélen, amelyen a le nem zuhanó akrobata biztonságával kell járni, s egy bájos nő személyében meg kell találni a legjobb egyensúlyozó rudat!” „Nemigen firtatva az eszközöket, eleve kitalálta, hogy a világ érdekeinek bonyolult játékában meg kell ragadnia egy kereket, hogy a gép tetejére lendülhessen, s úgy érezte, van ereje a kerék megfékezéséhez.” „Bepillantván a Nucingen házaspár életének kulisszatitkaiba, ráeszmélt, hogy aki a szerelmet vagyonszerzés eszközéül akarja fölhasználni, annak le kell nyelnie minden szégyent, és cserben kell hagynia azokat a nemes eszméket, amelyek az ifjúság tévelygéseit megbocsáthatóvá teszik. Külsőleg ragyogó volt az életmód, amelyhez kötötte magát, de a lelkifurdalás férgei őrölték, és ő keservesen vezekelt állandó szorongásaival a röpke örömökért. [...] – Megöltük talán a mandarint? – kérdezte egy nap ebéd után Bianchon. – Még nem, de már hörög.” „Rastignac azonban, mint a legtöbb olyan fiatalember, aki túl korán belekóstolt az élet szépségeibe, teljes fegyverzetben akart a világ harci porondjára lépni; együtt lendült a világ lázas ütemével, talán erőt érzett magában, hogy úrrá legyen fölötte, de ennek a becsvágynak sem célját, sem eszközeit nem ismerte. „ (Lányi Viktor fordítása)

ÉRT E LM E ZÉS , VÉL E MÉ N Y

15

16


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Beszélgessetek a festményről, és olvassátok el az ismertetőt is! Bonaparte Napóleon (1768–1821) korzikai olasz kisnemesi családból származott, apja ügyvéd volt, több éven keresztül XVI. Lajos udvarában szolgált Korzika szigetének képviselőjeként. Királyi katonai nevelőintézetben tanult, majd tüzér hadapródként a párizsi katonai iskola diákja lett. A tiszti vizsga letételekor hadnaggyá (más források szerint alhadnaggyá) nevezték ki. A francia forradalom idején tábornok, majd az Első Francia Köztársaság konzulja, végül a franciák császára lett. Valamivel több mint egy évtized alatt seregei majdnem minden európai országgal harcoltak, Franciaország uralma, illetve befolyása alá vonták a kontinentális Európa nagy részét. Az orosz hadjárat és a lipcsei vereség után a szövetséges államok 1814-ben betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítették, és Elba szigetéJacques-Louis David (1748–1825): re száműzték. A következő évben visszatért, Napóleon átkel az Alpokon és 100 napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. A nagyhatalmak ekkor Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt. c) Vajon milyen példával szolgált Napóleon személyisége és élete a korabeli (19. századi) emberek számára? Miről vall a napóleoni példa az életcélok és a megvalósítás eszközeinek tekintetében?

d) A regényben két szereplő is hivatkozik Napóleonra. Melyikük milyen értelemben? „Napóleon sem ebédelt kétszer egy nap, és nem lehetett több szeretője, mint egy medikusnak, aki a Kapucinus-kórházban gyakornokoskodik. A boldogság, kedvesem, mindenkor a talpunk és a fejünk búbja közt lakozik, és akár egymillióba kerül évente, akár száz aranyba, lelki életünkre gyakorolt hatása ugyanaz.” (Bianchon)

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

„Ön, ha felsőbbrendű ember, menjen egyenest és emelt fővel előre. De meg kell majd küzdenie az irigységgel, a rágalommal, a középszerűséggel, az egész világgal. Napóleon annak idején szembekerült valami Aubry nevű hadügyminiszterrel, aki majdnem hogy elküldte a gyarmatokra. Tapogassa meg magát! Vajon képes lesz-e minden reggel erősebb akarattal fölkelni, mint előző nap?” (Vautrin)

e) „Még táplálták lelkét a tiszta és szent családi érzelmek, még ifjúi hitének varázsa tartotta fogva, s csak első napját élte a párizsi civilizáció harci porondján.” – A regényben a társadalmi életteret az elbeszélő illeti ezzel a metaforával. Gyűjtsetek emlékezetből vagy átlapozó kereséssel további, a fentivel közös jelentésmezőbe tartozó metaforákat, értelmezzétek jelentésüket, szerepüket! M E TA F O R A

SZ E R E P É N E K , J E L E N TÉSÉ N E K ÉRT E LM E ZÉS E

Balzac úgy vélte, hogy az élővilág jelenségeinek egymással való összefüggéséhez hasonlóan a társadalomban is egyetemes törvényszerűségek érvényesülnek. Az állatfajok természettudományos megközelítésének mintájára ábrázolhatónak tartotta a társadalmi rétegek mozgását, emberi típusainak és egyedei küzdelmének bemutatását. Megalkotott történeteivel, típusaival és erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta tényszerű józansággal mozgásában, törvényszerű folyamataiban reálisan, azaz valószerűen „ábrázolni”. A teljességre törekedve formálta fiktív eseménysorokká kor- és embertapasztalatát, és megalkotta a Napóleon utáni (1816 és 1848 közötti) francia társadalom irodalmi körképét. 4. „Látás” és „vakság” – Házi feladat Írj egy-másfél oldal terjedelemben esszét arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: – Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? – Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? – Hogyan függ össze a látás – nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? – Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? – Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? – Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak?

17

18


•

1 0 .

é v fo l y a m

5. Illúzióvesztés A regény majd minden szereplője életének valamelyik szakaszában arra kényszerül(t), hogy illúzió nélkül szemlélje önmagát és a világot. a) Írj a műből a három szövegbuborékba egy-egy bizonyító idézetet!

b) Szerinted miféle illúziókat veszíthet el egy ilyen regény olvasója?

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

c) Eddigi életedben voltak-e valakivel vagy valamivel kapcsolatban illúzióid? Milyen illúziókat vesztettél el? Írj erről saját magad számára néhány gondolatot!

6. Goriot arcai a) Hogyan jelenik meg szerinted az alábbi filmkockák Goriot-arcain a szereplő sorsa, érzelemvilága? (Megfigyelheted, elemezheted, értékelheted például a beállításokat, a testbeszédet, a teststilizációt, de a tárgyi környezetet vagy a megvilágítás hatását is.)

A regény 2004-es filmadaptációjában – rendező: Jean Daniel Verhaeghe – Goriot szerepét Charles Aznavour alakította

19

20


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Próbáld kitalálni, hogy az egyes filmkockák a regény cselekményének mely eleméhez tartozhatnak! Keress hozzájuk és írj ki a regényből egy-egy idézetet is! (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

7. Valószerűség és teljességigény a) Olvasd el és értelmezd az idézetpárokat! Próbáld megfogalmazni, mi a különbség irodalomfelfogásukban! (1) „A történetíró, gondoltam, a francia Társadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az írnoka legyek.” (Balzac, Rónay György fordítása)

(2) „Kerülhet-e a művészet olyan közel a valósághoz, hogy a kettő egészen lefedje egymást, s ily módon művészet és természet [...] szétválaszthatatlan egységet alkosson?” (Kibédi Varga Áron)

(3) „Sokszor meglepődtem már azon, hogy Balzacot azért dicsőítik, mert megfigyelőnek tartják; de nekem mindig úgy tűnt, fő érdeme az, hogy látnok, mégpedig szenvedélyes látnok. [...] Minden elképzelése olyan színes, mint az álom.” (Charles Baudelaire)

(4) „Minden fátyolt fellebbentett, minden függönyt félrehúzott, minden leplet lerántott, hogy sivár meztelenségben szemlélhesse azt a fájdalmas vergődést, amit életnek neveznek.” (Huszár Vilmos)

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

b) Beszéljétek meg párban értelmező megoldásotokat, és foglaljatok állást, melyik szerzővel értetek egyet! Döntéseteket indokoljátok!

c) Olvasd el az alábbi ismertetőt, és döntsd el, a fenti idézetek közül melyekhez kapcsolódik, illetve melyekkel vitatkozik! A Goriot apóban föllelhetők a kalandregény, a karrierregény, a bűnügyi történet, a nevelődési regény és a történelmi regény műfaji jellegzetességei. A regény világa valószerű, pontos tér- és időjelölései is azt az érzést hivatottak erősíteni a befogadóban, hogy „igaz történetet” olvas. A mindentudó elbeszélő időrendben, folyamatosan halad előre, sejtet vagy elhallgat eseményeket, előre utal a történetben. Részletező leírásokkal és katalógusokkal szolgál (például a Vauquer-panzió leírása és lakóinak katalógusa). Hogy a valószerűség látszatát keltse, a történéseket szigorú oksági rendbe állítja. Amikor a történet menete megköveteli, tájékoztatja az olvasót a szereplők előéletéről, céljairól, indítékairól. Szándéka, hogy a felszín alatti társadalmi és pszichológiai mozgások lényegére világítson rá. Az elbeszélői szerepkör azonban éppúgy megalkotott szöveg nyomán formálódik, mint a regény világa. Ezért az elbeszélő által bemutatott „törvényszerűségek”, társadalmi és pszichológiai folyamatok valójában csak a szöveg által teremtett összefüggések, melyek „igazáról” meg kell győznie a befogadót. Ebből fakad, hogy a regényben (ahogy Balzac más műveiben is) eluralkodik a „magyarázat démona” (Gérald Genette), amely igazolni, bizonyítani akarja a történések igazságát. Hasonló szándékkal és alkotásmóddal a 19. században sok jelentős regény született, ezeket a műveket a történeti realizmus irányzatába sorolja be az irodalomtörténet.

Kapcsolódik a

számú idézetekhez, mert

Vitatkozik a

számú idézetekkel, mert

21

22


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Vizsgáld meg az elbeszélői szerepkör jellegzetességeit az alábbi idézetekben, igazold vagy cáfold érvekkel Genette állítását! (1) „Bármennyire is elcsépelte és lejáratta a dráma szót napjaink szívhasogató irodalma, amely kegyetlenül visszaélt vele, mégis ezt a szót kell itt használnunk.” (2) „Nincs Párizsnak visszataszítóbb kerülete, de mondjuk ki, ismeretlenebb sincs.” (3) „E megfigyelésekkel és helyi színekkel zsúfolt jelenetnek a részleteit csak azok méltányolhatják igazán, akik a Montmartre buckái és a Montrouge magaslatai közt élnek [...]” (4) „Miután elolvastad az öreg Goriot titkolt balsorsának történetét, jó étvággyal megebédelsz, érzéketlenségedet a szerző rovására írod, ráfogod, hogy túloz, megvádolod, hogy átkölti a valóságot. Tudd meg hát: ez a dráma nem a képzelet szüleménye, nem is regény. All is true – annyira valóságos, hogy egyes elemeit bárki felismerheti a maga környezetében, esetleg saját szívében.” (5) „A kőkandalló mindig tiszta tűzhelye tanúsítja, hogy csak kivételes alkalmakkor raknak benne tüzet. Párkányán két cserép ócska művirág raboskodik egy roppantul ízléstelen, kék színű márvány ingaóra szomszédságában.” (6) „No de akármilyen ronda és utálatos ez a szalon, a szomszédos ebédlőhöz képest még mindig elegánsnak és illatosnak mondható, akár egy budoár.” (7) „Hogy milyen ócska, töredezett, korhadt, rozoga, csámpás, nyomorék, csonka, rokkant, haldokló ez a bútorzat, annak érzékeltetéséhez részletes leírásra lenne szükség, de ez túlságosan lassítaná történetünk érdekfeszítő menetét, és csöppet sem lenne ínyére a sietős olvasóknak.”

8. Lehetséges értelmezések – értelmezési lehetőségek Feladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.) Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein, szövegrészletein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is!

Ba l z a c :

Go r i o t

ap ó

9. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást, készíts elérési útvonalat néhány kulcsinformáció kiemelésével!

Honoré de Balzac (1799 –1850) Élete és pályája A francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811–1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: „[Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett.” Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet – a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt. Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, „életútjának felén” fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, 19. századi „útjának” történetét. Emberi Színjáték című regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófiai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A „tanulmányok” elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisregény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között – a metaforikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett – a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy „magukkal hozzák” a történetbe a másik vagy több más történetet. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudományos eredményeket, megfigyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kérdések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok. Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: „A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható.” Balzac imádta Párizst, ezt a már a múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és „bűnös” várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái. Regényeinek elbeszélője mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Általában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselekmény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen megszólítása

23

24


•

1 0 .

é v fo l y a m

ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: „Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani.” Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816–48 közötti korszakból. A típusok Balzac regényvilágában egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is alkot, mint amilyen az önéletrajzi ihletésű Elveszett illúziók főszereplője, David Séchard. Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfigyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából következtethetünk a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásaira, folyamataira, értékrendjére, a különböző emberi, individuális problémákra, egyén és közösség viszonyaira, az erkölcsi állapotokra. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, grófok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mélység, őszinteség, csak szokások, divatok. Balzac saját korának írója, történeteinek ideje saját jelene, félmúltja, regényei abban a közegben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja.

................................. 

................................. 

.................................. 

.................................. 

................................. 

................................. 

.................................. 

.................................. 

................................. 

................................. 

.................................. 

.................................. 

2 . STENDHAL : V Ö R Ö S É S F E K E T E Ebben a modulban Stendhal Vörös és fekete című regényével foglalkozunk. Célunk az, hogy a regény egyes részleteinek feldolgozásával, elemzésével kísérletet tegyünk értelmezésére, az egyes részletekből, mozaikokból képet alkothassunk a mű egészéről, valamint hogy az előző modulban elemzett Balzac-művel néhány szempont alapján összehasonlítsuk a Stendhal-regényt. Szeretnénk igazolni, hogy e művek között több szinten is kapcsolat van, nemcsak a kor, a stílus köti össze a két alkotást, hanem az a problémarendszer is, amely a 19. századi társadalmakra (elsősorban a francia társadalomra) jellemző volt, illetve az a kor- és embertapasztalat, ami fiktív eseménysorokká, a francia társadalom irodalmi körképévé formálódott a regényekben. 1. Színek a) Készíts pókhálóábrát a regény címében szereplő színekről! Írj fel minden ötletet, gondolatot, ami eszedbe jut, ami akár konkrétan, akár szimbolikusan kapcsolódhat ezekhez a színekhez!

VÖRÖS

FEKETE

b) Olvasd el az alábbi szöveget, amely a Stendhal regényében szereplő két színt próbálja értelmezni! Tegyél pipát a pókhálóábrádban is szereplő jelentésekhez, ami nem szerepel, azt pedig húzd alá a szövegben! A regény címe talányos. A mű eredeti címe Julien volt, a szerző később döntött a cím megváltoztatásáról, a két szín nem motívuma a regénynek. A legismertebb értelmezések egyike a címet a rulettjáték két színével hozza összefüggésbe, mintha azt fejezné ki, hogy az élet nem más, mint szerencsejáték, életünk, sorsunk alakulásában a véletlen szerencse a meghatározó, vagy mintha azt fejezné ki, hogy a főszereplő igazi hazardőr (olyan szerencsejátékos, aki egy játszmában képes mindenét kockára tenni), aki addig nyer, míg utolsó tétjével mindenét elveszti. Más értelmezés szerint a két szín a főhős karrierjére, annak két alternatívájára – papi vagy katonai pálya – utal. A két szín metaforikus, jelképes tartalma még számos összefüggés lehetőségét veti fel (pl. fekete: bűn, halál; vörös: vér, szerelem stb.), melyek akár az előzőeket kiegészítve, akár önmagukban is befolyásol(hat)ják a mű értelmezését.

26


•

1 0 .

é v fo l y a m

2. Karrier és személyiség a) Olvassátok el a regény cselekmény-összefoglalóját! Az összefoglaló alapján miben hasonlíthat Stendhal regényének témája, hősének törekvése és sorsalakulása az olvasott Balzac-regény témájához, Rastignac törekvéséhez és sorsalakulásához? Miben különbözhet tőle? „Julien szegény, paraszti származású fiú; a plébános latinra tanítja, házitanító lesz egy FrancheComté-i nemesnél, de Rênalnál, és elcsábítja ennek feleségét. Amikor kitudódik a dolog, elhagyja a házat, és papnövendéknek megy. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban. Hamarosan nagyvilági emberré válik, és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt, aki feleségül akar menni hozzá. De Rênalnénak egy levele cselszövő hipokritának [képmutatónak] festi le. Julien dühében kétszer rálő pisztolyával; halálra ítélik és kivégzik.” (Hippolyte Taine, francia filozófus és történész, 1828–1893)

b) Mielőtt a 19 éves Julien Sorel elfoglalja de Rênaléknál házitanítói állását, betér a verrières-i templomba. Olvassátok el a részletet és válaszoljatok a kérdésekre! „A templom sötét volt és elhagyatott. Belső falait valamelyik közeli ünnepre bíborszínű szövettel vonták be; de amint a nap sugarai keresztültörtek a színes anyagon, áhítatba ejtő és fenséges világosság támadt. Julien megremegett. Egyedül volt a templomban, a legszebb padban ült. Megismerte de Rênal úr címerét. A térdeplőn Julien nyomtatott papírdarabkát talált, mintha csak odakészítették volna, hogy elolvassa. Ránézett, és betűzni kezdte: Részletek Louis Jenrel kivégzéséről és utolsó pillanatairól. Kivégeztetett Besançonban... Letépett papírdarab volt. Túlsó oldalán csak az első sor néhány szavát lehetett olvasni: Az első lépés... »Ki tehette ide? – tűnődött Julien. – A szerencsétlen! – sóhajtott azután. – Neve úgy végződik, mint az enyém...« – És összegyűrte a papírt. Amikor a templomból kifelé indult, azt hitte, vért lát a szenteltvíztartó alatt, de csak kiloccsantott víz volt; az ablakot eltakaró piros szövet festette vérszínűvé. Julien szégyellte magát, hogy megijedt. »Gyáva volnék? – kérdezte önmagától. – Fegyverbe!« Ez a kiáltás gyakran ismétlődött meg az öreg sebész csatatörténeteiben, nagyszerű kiáltás volt, Julient mindig elragadta. Felállt, és gyorsan de Rênal úr háza felé indult.” (I/5.)

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

• Hogyan tér vissza a részletben a címbeli vörös szín? Milyen sejtelmek, metaforikus jelentések kapcsolódnak hozzá Julien, illetve az olvasó számára?

• Vajon mi a szerepe annak, hogy a templomtér sötét és elhagyatott?

• Taine cselekmény-összefoglalóját ismerve mi a jelentősége a papírdarabkának és a rajta olvasható névnek? A regény olvasója számára mikor válhat jelentéstelivé ez a mű elején olvasható részlet?

• Hogyan értelmezi Julien de Rênaléknál betöltendő házitanítói állását, a családhoz való viszonyát? Milyen – a Goriot apó című regényben is gyakori – kifejezések jelzik ezt?

c) Az alábbi részletek alapján jellemezzétek Julien karrierképét és személyiségét! • Milyen, a részletekből kiolvasható személyiségjegyei tehetik alkalmassá vagy alkalmatlanná a felemelkedésre? • Milyen eszközökkel él az elbeszélő Julien gondolatainak közlésében? (1) „Úgy látszik, puha vagyok! Rossz katonája lettem volna Napóleonnak! De ez a kis szerelmeskedés – gondolta – rövid időre talán szórakoztatni fog.” „Szerencsére még az ilyen jelentéktelen apróságokban sem tudott hencegő szavainak megfelelni. Félt de Rênalnétól, mert szép volt a ruhája. Ez a ruha már Párizst jelentette. Gőgös volt, és semmit sem mert a véletlenre vagy a pillanatra bízni. Részletes haditervet dolgozott ki […] Nem vallotta be magának, de nagyon izgatott volt; haditervét leírta.” (I/11.) (2) „A pályaválasztás problémájával viaskodott; az a szerencsétlen kényszerűség nyomasztotta, ami lezárja a gyerekkort, és megrontja a pénztelen fiatalság első éveit. – Ó! – kiáltotta hangosan. – Napóleont valóban az Isten küldötte a francia fiataloknak! Ki jöhet a helyébe? Mit csináljanak ma nélküle azok a szerencsétlenek, akiknek csak éppen annyi pénzük van, hogy megszerezhetik diplomájukat, de nincs annyi vagyonuk, hogy emberként indíthatná el

27

28


•

1 0 .

é v fo l y a m

őket pályájukon? Bármi is jöjjön aztán – tette hozzá –, a pénztelenség rossz emléke örökre megrontja boldogságunkat.” (I/17.) (3) „Nem gondolt többé Napóleonra, a katonai dicsőség is hidegen hagyta. »Milyen fiatal – mondogatta magában –, és már agde-i püspök! Merre lehet ez az Agde? És mennyit jövedelmezhet? Talán kétszázezer vagy háromszázezer frankot is!«” (I/18.) (4) „Julien így tépelődött: »Látod, ilyen az a piszkos vagyon, amelyhez majd te is hozzájutsz! És te is csak így élvezheted, ilyen társaságban! Talán húszezer frankos állásod is lesz, de amíg pecsenyéket zabálsz, meg kell tiltanod a rongyos rabnak, hogy énekeljen. Ebédeket adsz majd abból a pénzből, amivel megloptad az ő nyomorult falatját, és a te ebéded alatt ő még szerencsétlenebb lesz! Ó, Napóleon! Milyen gyönyörűség volt a te idődben csatákban rohanni, halálos veszedelmekben szerezni vagyont – és nem ilyen gyáván a nyomorultak életét még nyomorúságosabbá tenni!«” (I/22.)

3. Julien szerepei a) Értelmezzétek az idézetek alapján Julien Sorel szerepfelvételeit és magatartásmintáit! Melyiknek mi a jellemzője, illetve mi a szerepe élettervében és/vagy önmegvalósításban?

IDÉZ E T E K

(1) „Gyönyörrel gondolt arra, hogy egyszer majd megismerkedhetik a szép párizsi nőkkel; valamiféle hősi tettel magára vonja figyelmüket. Miért ne történhetnék meg, hogy egyikük beleszeret; Bonaparte is szegény tiszt volt, amikor a ragyogó de Beauharnais asszony megszerette. Évek óta egyetlen órája sem volt, amikor ne ismételte volna el: Bonaparte, az ismeretlen szegény hadnagy, kardjával a világ ura lett.” (I/5.) „Mialatt Napóleon győzelmeire gondolt, valami újat fedezett fel a saját győzelmében. »Hát igen – gondolta –,megnyertem egy csatát. De ezt még ki kell használnom; szét kell zúznom ennek a nemesnek fennhéjázó gőgjét; most kell szétzúznom, amikor visszavonul. Ez az igazi napóleoni szellem!«” (I/11.)

JULI E N P ÉLD A K É P E I , SZ E R E P - ÉS M A G A T A RTÁS MI N TÁI N A K ÉRT E LM E ZÉS E

S t en d ha l :

(2) „Julien izgatottsága lassan csitult; már felülkerekedett józansága. Mesterére gondolt, Tartuffe-re – szavait bármikor idézni tudta.” (I/13.) „Válaszát Tartuffe súgta meg: – Nem vagyok angyal... Márki úr, hűségesen szolgáltam önt, és ön nagylelkűen fizetett! Tudom, mi a hála, de huszonkét éves vagyok... Ebben a palotában csak ön és ez a drága lény értett meg...” (II/33.) (3) „Az irtózást Rousseau Vallomásai* oltották bele. Ez volt az a könyv, amelynek alapján a világot elképzelte.” (I/5.) *Rousseau Vallomások (1765–1770) című, öregkori alkotása ágostoni hagyományokat követ, amelyet a gyónás helyzetéhez közelítő személyesség és a lélek őszinte feltárulkozásának igénye jellemez.

(4) „Julien makacsul ragaszkodott Don Juan* szerepéhez; még sohasem szeretett senkit, most mégis a halálos szerelmes szerepében tetszelgett.” (I/11.) * Don Juan egy 14. századbeli spanyol monda hőse, a veszedelmes, vakmerő nőcsábító archetípusa, a gyönyör határtalan élvezőinek mintaképe, ki sem a Föld, sem az Ég, sem a Pokol hatalmasaitól vissza nem retten, ha vágyainak kielégítéséről van szó. A monda szerint korlátlan érzékisége, féktelen kéjhajhászása számtalan bűn, gyilkosság elkövetésére vitte, lelke végül a pokolba jutott.

(5) „Halálom után egy évvel legyen a felesége de Croisenoisnak, erre kérem, ezt parancsolja a férje! Ne írjon nekem, nem válaszolok. Nem vagyok olyan gonosz, mint Jago*, mégis az ő szavaival mondom: »From this time forth I never will speak word.« E pillanattól fogva egy szavam sincs... Senki nem hallja többé a szavamat, ezután senkinek nem írok! Utolsó szavam és utolsó gondolatom a magáé!” (II/36.) * Jago Shakespeare Othello című tragédiájának ravasz és gonosz cselszövője, aki eléri, hogy a velencei mór elforduljon Cassio hadnagytól, és kínzó féltékenységében megölje feleségét, Desdemonát. Mikor Othello számon kéri rajta intrikáinak indítékait, a gonosztevő semmit nem vall meg, kijelenti, hogy elhallgat.

V ö r ö s

é s

feke t e

29

30


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Az alábbi részlet alapján hogyan változik meg Juliennek szerepeihez való viszonya halála előtt? „Julien már fuldoklott a börtön rossz levegőjében. De szerencsére azon a reggelen, amikor közölték vele, hogy meg kell halnia, fényesen ragyogott a nap, átjárt mindent, és Julient derült bátorság töltötte el. Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után ismét a szárazföldre lép. »Minden jól megy! – gondolta. – Elég bátor vagyok!« Feje még soha nem volt olyan nemes, mint abban a pillanatban, amikor le kellett hullnia. Tömegesen és nagy erővel rohanták meg az édes percek, a vergyi erdő emlékei. Minden simán, előírásszerűen ment; Julien mesterkéletlen és egyszerű volt.” (II/45.)

c) Miben különbözik Julien személyiségének alakulása Rastignacétól? Mit tud meg erről az olvasó?

4. Részletező • Olvasd el a regény megadott fejezetét, s válaszolj a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! • Alakítsatok szakértői csoportot az azonos fejezetet olvasókból, és beszéljétek meg megoldásaitokat! A kiegészítéseket, pontosításokat, alternatívákat mindenki rögzítse! • Készülj fel arra, hogy munkád szakértői csoportodban megbeszélt, kiegészített, pontosított eredményét bemutasd alapcsoportodban! A) Olvasd el a regény 1. részének 15. fejezetét (Kakaskukorékolás)! a) Mi a véleményed Julienről e fejezet alapján? Hogyan ítéled meg tetteit? b) Fogalmazd meg a véleményedet de Rênalné viselkedéséről, gondolatairól! Szerinted miért érti félre az asszony Julien viselkedését? c) Értelmezd a fejezet címét és a mottót!

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

B) Olvasd el a regény 1. részének 20. fejezetét (Névtelen levelek)! a) Fogalmazd meg véleményedet Julienről! Hogyan fogadja de Rênalné levelét? b) Mi a véleményed az asszony leveléről? Szerinted hogyan fog viselkedni Julien ezek után, milyen reakciói lesznek az üzenetre? c) Milyennek ítéled a két fél viszonyát a levél alapján?

31

32


•

1 0 .

é v fo l y a m

C) Olvasd el a regény 2. részének 5. fejezetét (Egy érzékeny fiatalember és egy vallásos arisztokrata hölgy)! a) Mit tud meg a befogadó e fejezetből, milyen fontos esemény történt Julien életében, hol tart a karrierje? b) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez, a hősével történtekhez? Milyen módon ismerteti az eseményeket? c) Értelmezd a fejezet címét és a mottót! A mottó mely részletére utal a fejezetnek?

D) Olvasd el a regény 2. részének 19. fejezetét (A vígopera)! a) Fogalmazd meg, hogy Mathilde miért vonzódik Julienhez! Értékeld, értelmezd a fejezet utolsó harmadában lévő szerelmi jelenetet! Mi lehet a magyarázata Mathilde viselkedésének? b) Értékeld Julien viselkedését, reakcióit! c) Mi a véleményed az elbeszélő zárójelbe tett reflexióiról? Vajon miért magyarázkodik, miért értelmezi hosszasan az eseményeket? Fogalmazd meg azt is, hogy mi a véleményed erről az elbeszélői módszerről!

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

E) Olvasd el a regény 2. részének 36. fejezetét (Szomorú részletek)! a) Hogyan viselkedik Julien a börtönben? Fogalmazd meg véleményedet gondolatairól, börtönbéli elmélkedéseiről! b) Elemezd, értelmezd Julien Mathilde-hoz írt levelét! Miért szakít ilyen határozottsággal a feleségével, miért kéri arra, hogy ne beszéljen róla gyermeküknek? Milyennek ítéled a főszereplő alakját a fejezet alapján? c) Értelmezd a fejezet utolsó öt bekezdését! Hogyan, miben értékeli át Julien monológja a korábban olvasottakat?

33

34


•

1 0 .

é v fo l y a m

F) Olvasd el a regény 2. részének 44. fejezetét! a) Ennek a fejezetnek, csakúgy, mint az ezt megelőző kettőnek és az utolsó fejezetnek, nincs címe és mottója (az előző 41-nek van!). Véleményed szerint mi lehet ennek az oka? b) Elemezd, értelmezd Julien viselkedését! Hogyan „analizálja” életét, sorsát a főhős? Hogyan értékelődik át az olvasóban ezáltal Julien Sorel jelleme, alakja? c) Miért jut eszébe többször is de Rênalné? Miért utasítja el Mathilde-ot és Mathilde segítségét?

5. A tudatos halál a) Olvassátok el Julien alábbi szavait, melyeket az utolsó szó jogán mond! Beszéljétek meg az olvasottakat a kérdések segítségével!

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

„Esküdt uraim! – kezdte Julien. – Borzadok mások megvetésétől. Azt hittem, a halál pillanatában legyőzhetem ezt az érzést!... Most mégis szólanom kell… Nem vagyok olyan szerencsés, hogy az önök osztályához tarozzam… Paraszt vagyok, aki fellázadt hitvány sorsa ellen! – Semmiféle kegyelmet nem kérek önöktől! – erősítette a hangját. – Nem remélek semmit, meg fogok halni, s méltán halok meg! Egy tiszteletre, hódolatra méltó asszony életére törtem, pedig de Rênalné úgy bánt velem, mint egy anya. Bűnöm rettenetes, előre megfontolt szándékkal követtem el. Megérdemlem a halált, esküdt urak. De ha nem is volnék ilyen bűnös, akadnak itt olyanok, akik nem törődnek azzal, ami fiatalságomban szánalmat érdemel, bennem szeretnék megbüntetni és örökre megfélemlíteni azokat a fiatalokat, akik elnyomott osztályban, szegényen születtek s mégis oly szerencsések, hogy tanulhattak, és olyan vakmerők, hogy keveredni merészeltek a társasággal, a gőgös gazdagok világával! – Uraim, ez a bűnöm, és annál szigorúbb lesz a büntetésem, mert más osztálybeliek ítélkeznek fölöttem. Az esküdtek padsoraiban egyetlen parasztot sem látok, csak megbotránkozó polgárokat…” (41. fejezet) • Mennyiben önkritikus, illetve mennyiben társadalomkritikus Julien beszéde?

• Vajon miért hangsúlyozza származását, mit érthet a „társaság”-gal való keveredés alatt?

• Mennyiben járulnak hozzá e szavak a regény értelmezéséhez?

• Hogyan, miben értékelődhet át az olvasóban a főszereplő alakja e beszéd hatására?

35

36


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Véleményetek szerint Julien provokálja-e saját ítéletét? Szerintetek ha másképpen beszél, kaphatott volna-e más ítéletet, netán kegyelmet?

• Ha provokálja, akkor vajon miért választja önként a halált?

b) Hasonlítsátok össze a két oszlop idézeteit a kérdések segítségével! JULI E N A D E R Ê N A L N É E LL E N E L K ÖV E T E TT M E RÉ N YL E T E LŐTT

(1) „Mi van veled? – kérdezte végre önmagától. – Életemet áldoznám ezért a jó Chélanért, pedig arról győzött meg, hogy nem vagyok elég okos. Őt kellett volna legelőször becsapnom, és éppen ő látott belém. Sötét erőnek nevezte azt a vad vágyakozást, hogy karriert csináljak. Méltatlannak tart arra, hogy pap legyek, s ezt éppen akkor mondja, amikor azt hittem: évi ötven arany feláldozásával meggyőzhetem őt jámborságomról és elhivatottságomról. – Tovább szőtte gondolatait: – Ezután csak azokra a fogásokra számíthatok, amiket már kipróbáltam. Ki mondta volna, hogy jólesik majd, ha sírhatok? Hogy szeretni fogom azt, aki arról győz meg: nem vagyok elég okos.” (I/8). (2) „Mivel is csúfolhatnám meg jobban ezt az embert, akit a szerencse minden jóval elhalmozott – villant fel benne –, mintha éppen az ő jelenlétében szorongatom felesége kezét? Igen, megteszem, s én teszem meg, akit annyira megalázott.” (I/11.)

JULI E N A D E R Ê N A L N É E LL E N E L K ÖV E T E TT M E RÉ N YL E T UTÁ N , A BÖRTÖ N B E N

(1) „– Hát mindennek vége! – mondta egészen hangosan, amikor feleszmélt. – Két hét múlva a guillotine vár... vagy addig megölöm magam! De gondolatai itt elakadtak; úgy érezte, mintha erősen szorítanák a fejét. Hátranézett, nem fogja-e valaki. Néhány perc múlva mélyen elaludt.” (II/36.) (2) „A földön »nincs több elintéznivalóm«! És mélyen elaludt.” (II/36.) (3) „Először érzett megbánást. Amióta Párizsból útra kelt, csak a test izgalma és fél kábulata óvta a kétségbeeséstől; ez az állapot most feloldódott. (…) Másnap reggel jó későn ébresztette fel az őr.” (II/36.)

S t en d ha l :

(3) „Milyen furcsán támaszkodott rám! – gondolta most. – Önhitt vagyok, vagy igazán tetszem neki? Még akkor is olyan szelíden hallgat, amikor elmondom, hogy mennyit szenvedek büszkeségem miatt. Ő, aki olyan fölényes mindenkivel. A szalonbeli vendégek ugyancsak csodálkoznának, ha ilyenkor látnák. Senkivel nem ilyen gyöngéd és jó, ez biztos!” „De azért éber volt, nehogy túlbecsülje ennek a különös barátságnak értékét. Fegyverkező barátság volt. Naponta találkoztak, de mielőtt megütötték volna az előző esti bizalmas hangot, mindig felvetették magukban: »Barátok vagy ellenségek leszünk-e?« Julien pontosan tudta: ha ez a gőgös lány csak egyszer is megsértheti büntetlenül, minden elromlik közöttünk. »De ha már össze kell vesznünk, nem volna-e okosabb, ha most szakítanánk, most, amikor még jogosan védem a méltóságomat, s nem később, amikor már a lenézését utasítom vissza? Mert kétségtelenül lenézne, ha bármiben is feladnám az emberi rangomat!«” (II/11.)

V ö r ö s

é s

feke t e

(4) „Ez a nedves börtönlevegő ébresztette fel bennem a kivetettség gondolatait...” „De nem, nem szabad képmutatónak lennem, amikor a képmutatást átkozom!... Mert nem a halál, nem a börtön, nem a nedves levegő miatt kínlódom – de Rênalné hiányzik! Ha most verrières-i pincéjükben hetekig kellene megbújnom, hogy láthassam őt, vajon panaszkod nám‑e?” „– Már egészen hasonlítok kortársaimhoz! – mondta hangosan, s keserűen nevetett. – Saját magammal beszélek, kétlépésnyire a haláltól, és még mindig színészkedem!... Ó, XIX. század!” „A vadász elsüti puskáját az erdőben, zsákmánya lehull; odafut, hogy felkapja... Közben csizmájával belelép egy nagy hangyabolyba, feldúlja a palotájukat, messze szétszórja a hangyákat és a bábokat... És a legbölcsebb hangyák sem fogják megérteni, mi volt ez a hatalmas, fekete, ijesztő test: a vadászcsizma, amely pillanatok alatt lezúdult palotájukra, s mi volt előtte ez a szörnyű dördülés és a felvillanó tűz.” „...A halál, az élet, az örökkévalóság ugyanúgy nagyon egyszerű dolgok lehetnek annak, akinek olyan hatalmas érzékszervei vannak, hogy megérti őket...” „Azok a néhány óráig élő apró legyek – forró, nyári napokon – reggel kilenckor kelnek életre, s délután ötkor már elhullanak; hogyan érthetnék meg az éjszaka szót.” „Adjatok nekik még öt órát: meglátják és megértik az éjszakát.” „Én is huszonhárom évesen halok meg... Adjatok nekem még öt évet, amit de Rênalnéval élhetek!” (II/44.)

• Mi jellemzi Julien lelki életét a merénylet előtt és mi a merénylet után, a börtönben? Milyen különbségeket vesztek észre gondolkodásmódjában?

37

38


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Milyen elbeszéléstechnikával él Stendhal a merénylet előtti és a merényletet elkövető, ezért börtönbe kerülő Julien lelkiségének bemutatásában?

• Mit mond el és mit hallgat el az elbeszélő a merénylet előtti és a merényletet elkövető, ezért börtönbe jutó Julien gondolataiból, indítékairól?

• Mivel tudnátok megmagyarázni, indokolni a Julien személyiségében, értékválasztásában be következő nagy fordulatot? Próbáljatok többféle magyarázatot, értelmezést adni!

6. Vádolom! Védem! Írj rövid vádbeszédet vagy védőbeszédet Julien Sorel ügyében! Törekedhetsz arra (ha vannak ilyen ismereteid), hogy írásod formailag is emlékeztessen az ügyészek, illetve ügyvédek stílusára, alkalmazott formuláira, de elsősorban azokat az érveket és ellenérveket próbáld számba venni, amelyek Julien mellett vagy ellene szólnak. Ügyelj arra, hogy mindkét beszédnek a tényekből (a tényállásból) kell kiindulnia, s kell, hogy tartalmazzanak lehetséges válaszokat az ellenérvekre! 7. Eugène és/vagy Julien – te kit választanál? Írj egy-másfél oldal terjedelmű esszét Balzac és Stendhal hőseiről – Rastignacról és Julien Sorelről – a következő címmel: Eugène és/vagy Julien! Írásodban arra törekedj, hogy a számodra vonzóbb, szimpatikusabb hős értékeit, érdemeit hasonlítsd össze a másik hősével, s indokold meg választásodat! Ha egyik fiatalember sorsa, élete sem elfogadható számodra, akkor módosíthatod a címet (pl. Eugène sem, Julien sem).

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

8. Olvasd el a szerzőről és a regényről szóló összefoglalót! Használd a jelöléstechnikát!

Stendhal (1783 –1842) Stendhal (eredeti neve Henri Beyle) a francia realizmus egyik első alakja, így tartja számon az irodalomtörténeti hagyomány, de az ő műveiben is megjelenik egyfajta kettősség: romantika és realizmus keveredése. Híve volt a forradalom eszméinek, a napóleoni háborúk idején részt vett a franciák számára katasztrofális vereséggel végződő orosz hadjáratban, a Bourbon-restauráció idején újságíróként tevékenykedett, s hosszabb időszakokat töltött az általa a „szenvedélyek és művészetek hazájának” aposztrofált Itáliában. Bonapartista volt, de sosem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy császárrá koronáztatta magát, úgy érezte, hogy ezáltal legnagyobb eszméjét: a szabadság eszményét csúfolta meg. Napóleonban az erényességet, erélyt és a megalkuvást nem ismerő, sikerre való törekvést becsülte, s saját életét is ez jellemezte, miként regényhőseinek is ezek a legjellegzetesebb tulajdonságaik. A korabeli francia társadalomról lesújtó véleménye volt, gyűlölte a társadalomban eluralkodott kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust. A születőben, kialakulóban lévő polgári rendszernek elsősorban hibáit, ellentmondásait látta: vallott materializmusa, racionalizmusa ahhoz a következtetéshez vezették, hogy ebben a társadalomban nem lehet tartalmas életet élni, a tehetség szükségszerűen elsikkad, a kiemelkedő egyéniségek elszürkülnek. Írásművészetében semleges, szenvedélytelen stílus kialakítására törekedett, saját bevallása szerint mielőtt belefogott az írásba, Napóleon törvényeit olvasta, hogy a törvények száraz és tömör tisztasága visszafogja a stílusbeli „képmutatástól”. Úgy gondolta, hogy műveit a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven, száz évvel később jut el odáig a publikum, hogy ne csak olvassa, meg is értse alkotásainak üzenetét.

Leghíresebb regénye, a Vörös és fekete egyaránt figyelemmel van a külső (társadalmi környezet) és a belső (a hős indítékai, lelki vívódásai) szférára, sőt újdonsága épp a két szféra összekapcsolódásában érzékelhető. A regény világa a külvilágot és a hős belső világát egymáshoz viszonyítva mutatja elbeszélhetőnek és értelmezhetőnek. E két tematikus jellemző, vagyis a hős feltörekvési szándéka és lelkisége miatt nevezhetjük Stendhal művét karrierregénynek, illetve lélektani regénynek. A regény alcíme műfaji utalást tartalmaz: Krónika 1830-ból. Az ókorban és a középkorban virágzó krónika történelmi eseményeket időrendben lejegyző műfaj volt, ám az évkönyvvel szemben nem szorítkozott a tények puszta leírására. A Vörös és fekete alcímeként a történet valószerűségét, hitelességét igyekszik hangsúlyozni. Ezt igazolhatná az is, hogy Stendhal egy megtörtént és újsághírben közölt eseményből (egy falusi nevelő bosszútörténete) merítette regényötletét. A mű mindezek ellenére kitalált és nyelvileg megalkotott világ. Mint ilyen azonban valószerű (realista), hiszen az író „világszerűen” alkotta meg a történetet, és a gyilkossági kísérlet elkövetésére társadalmi és lélektani magyarázatot adott.

39

40


•

1 0 .

é v fo l y a m

Az alcím azt is jelzi, hogy a regényidő a korabeli olvasó jelenéhez kötött. Ehhez képest a cselekmény majd öt évet fog át. Julien még nincs 19 éves, amikor de Rênalékhoz szegődik, és 23 éves, amikor élete véget ér. A regénytér a cselekmény idejéhez hasonlóan valószerű. Julien útja egy francia kisvárosból, Verriéres-ből (kitalált helynév) indul, Besançonon át Párizsba, majd onnan vissza, szülővárosába vezet. Verriéres temploma egyben kerethelyszín is. A cselekmény okszerűen halad előre, idővezetése egyenes vonalú (lineáris), a regényhős egy szálon futó sorsát nem szakítják meg kitérők. Bár Stendhal romantikusnak vallotta magát, és Julien Sorel sok tekintetben romantikus hősnek mondható, a Vörös és fekete realista vonásai is szembetűnőek (pl. környezetrajz, társadalmiság).

Stendhal fontosabb munkái még a Pármai kolostor (regény, 1839) és a Vörös és fehér című, nem teljesen befejezett regénye.

3. EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIER REGÉNY – F.

SC O TT

F ITZG E R A LD :

A

NAGY

GATSBY

Ebben a modulban Francis Scott Fitzgerald regényével, A nagy Gatsby-vel foglalkozunk. Célunk az, hogy a szöveg alapos és részletes elemzése során rámutassunk azokra a párhuzamokra, melyek e művet összekapcsolják az előző két modul során vizsgált művekkel, elsősorban Balzac regényével. Megvizsgáljuk azt, hogy azok a társadalmi, erkölcsi problémák, melyek meghatározták a 19. századi regények hőseinek életét, sorsát, milyen módon jelennek meg egy 20. századi történetben. Feltárjuk a mű egyes részeinek újraolvasásával, részleteinek elemzésével e regény motívumait, metaforikus-szimbolikus eseményeit, történéseit, helyszíneit, tárgyait. Javaslatokat, válaszokat keresünk arra a kérdésre, hogy igazságnak, hazugságnak hol húzódnak a határai, mi a szerepe, mi lehet a szerepe életünkben, sorsunkban e fogalmaknak. Szeretnénk, ha e művel kapcsolatos véleményetekről, ítéleteitekről is születnének önálló szövegművek. 1. Amerikai álom a) Idézz fel 2 perc alatt minél több asszociációt, ismeretet, emléket az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről! Kapcsolódhatsz a regényben olvasottakhoz is. b) Vesd össze pároddal pókhálóábrádat, írd bele más színnel azokat az asszociációkat, ismereteket, amelyekre te nem gondoltál! c) Próbáljátok rendszerezni pókhálóábrátok tartalmát saját magatok által kitalált szempontok alapján! d) A közös megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat!

AMERIKA AMERIKAI ÁLOM

42


•

1 0 .

é v fo l y a m

2. A regény és én a) Fogalmazd meg és írd be a bal oszlopba a számodra legfontosabb három kérdést a regénnyel kapcsolatban, amely vagy a mű cselekményéhez, vagy a mű értelmezéséhez kapcsolódik! b) Fogalmazz meg három állítást a bal oszlopba a regénnyel kapcsolatban, melyekről úgy gondolod, hogy másoknak ezeket tartanád fontosnak közölni a műről! H ÁR O M K ÉRDÉS E M 1. 2. 3. H ÁR O M ÁLLÍTÁS O M 1. 2. 3.

3. New York, New York – a regény színterei A) A regény egyik fontos helyszíne Daisy és Tom háza. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. I. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg Daisyék otthonáról, környezetéről, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i

ka r r i e r r e g é n y

Tom és Daisy otthona

b) Fogalmazzátok meg, milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a helynek és a környezetnek, hogyan függ össze a tér Daisy és Tom társadalmi helyzetével, karakterével!

c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az összefüggést az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

B) A regény egyik fontos helyszíne a címszereplő háza. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. I. és V. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg Gatsby otthonáról, környezetéről, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

43

44


•

1 0 .

é v fo l y a m

Gatsby háza

b) Fogalmazzátok meg, milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a helynek, hogyan függ össze a környezet Gatsby társadalmi helyzetével, céljaival, karakterével!

c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az összefüggést az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

C) A regény fontos helyszínei Wilsonék műhelye, illetve Myrtle lakása. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. II. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg Wilsonék otthonáról, Myrtle lakásáról, illetve környezetéről, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


Wilsonék műhelye, lakása

b) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között!

c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

D) A regény meghatározó helyszíne a nagyváros, New York. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket, ahol az elbeszélő a városról és környékéről (pl. II. és VII. fejezet) ír! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg erről a hatalmas városról, utcáiról, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

45

46


•

1 0 .

é v fo l y a m

New York

b) Fogalmazzátok meg, milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a világvárosnak a két parttal és a hozzá vezető úttal, környékkel összefüggésben!


E) Az elbeszélő számára meghatározó helyszín a „Közép-Nyugat” (Middle West). Mit tudunk meg erről a vidékről, miért oly fontos Nick számára? Keressétek ki azokat a részeket (pl. I. és IX. fejezet), ahol erről ír az elbeszélő! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tud meg az olvasó erről a vidékről! Egy-két elbeszélői mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


Middle West

b) Fogalmazzátok meg, hogy milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a helynek! Mivel, milyen helyszínekkel szemben van jelentősége a Middle Westnek?


4. A regény időszerkezete Dolgozzatok párban a nektek jutó fejezettel a szemponttáblázat szerint, figyeljetek az alábbiakra: • csak a lényeget írjátok ki, kulcsszavakban, • az időjelölések közül a fontosakra koncentráljatok, • a fejezetek közt eltelt idő megállapításához bele kell olvasnotok a következő fejezet elejébe is, • ahol lehet, két színt használva különböztessétek meg a Gatsbyvel az elbeszélés jelenében történteket a múltbeli élettörténetétől!

47

48


•

1 0 .

é v fo l y a m

A) párosok

FEJ EZE T

 A Z E LB E SZÉ A F E J EZE T EK LŐ , N IC K C A RR A W A Y IDŐJ E LÖLÉ - KÖZ T EL T EL T SEK IDŐ , IDŐ K I TÖRTÉ N E H A GYÁS T E : E GY E N E S E LŐR E H A L A DÁS

I.

 A CÍMSZ E R E P LŐ , G A TSBY ÉL E TTÖR TÉ N E T E : VISSZ A A Z IDŐB E N

IDŐJ E LÖLÉ SEK


IDŐJ E LÖLÉ SEK

I – II .

B) párosok

FEJ EZE T

II.

 A Z E LB E SZÉ A F E J EZE T EK LŐ , N IC K C A RR A W A Y IDŐJ E LÖLÉ - KÖZ T EL T EL T SEK IDŐ , IDŐ K I TÖRTÉ N E H A GYÁS T E : E GY E N E S E LŐR E H A L A DÁS II – III .

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


C) párosok

FEJ EZE T


III.


IDŐJ E LÖLÉ SEK


IDŐJ E LÖLÉ SEK

III – IV .

D) párosok

FEJ EZE T

IV .

 A Z E LB E SZÉ A F E J EZE T EK LŐ , N IC K C A RR A W A Y IDŐJ E LÖLÉ - KÖZ T EL T EL T SEK IDŐ , IDŐ K I TÖRTÉ N E H A GYÁS T E : E GY E N E S E LŐR E H A L A DÁS IV – V .

49

50


•

1 0 .

é v fo l y a m

E) párosok

FEJ EZE T


V.


IDŐJ E LÖLÉ SEK


IDŐJ E LÖLÉ SEK

V – VI .

F) párosok

FEJ EZE T

VI .

 A Z E LB E SZÉ A F E J EZE T EK LŐ , N IC K C A RR A W A Y IDŐJ E LÖLÉ - KÖZ T EL T EL T SEK IDŐ , IDŐ K I TÖRTÉ N E H A GYÁS T E : E GY E N E S E LŐR E H A L A DÁS VI – VII .

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


G) párosok

FEJ EZE T


VII .


IDŐJ E LÖLÉ SEK


IDŐJ E LÖLÉ SEK

VII – VIII .

H) párosok

FEJ EZE T

VIII .

 A Z E LB E SZÉ A F E J EZE T EK LŐ , N IC K C A RR A W A Y IDŐJ E LÖLÉ - KÖZ T EL T EL T SEK IDŐ , IDŐ K I TÖRTÉ N E H A GYÁS T E : E GY E N E S E LŐR E H A L A DÁS VIII – I X .

51

52


•

1 0 .

é v fo l y a m

I) párosok

FEJ EZE T



IDŐJ E LÖLÉ SEK

IX.

5. Az időtáblázat segítségével válaszoljatok a kérdésekre! a) Milyen sajátosságai vannak az időszerkezetnek, mi lehet a szerepe ennek az időkezelésnek?

b) Hogyan alakítja a regény szerkezetét, megformáltságát a fejezetek közti időkihagyástechnikája, milyen műnem, illetve művészeti ág jellemzőire ismertek benne?

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


• Választható házi feladat 1.: c)–e) c) Milyen filmes eszközök teremtenek ezen a képkockán álomszerűséget?

Robert Redford és Mia Farow A nagy Gatsby 1974-es filmadaptációjában (rendező: Jack Clayton)

d) Hogyan, milyen eszközökkel teremt hasonló érzetet a regény alábbi részlete?

IDÉZ E T

A Z O P E R A TŐR J E GYZ E T E I

„A szobát erős légvonat járta át; a függönyöket mint sápadt zászlókat lobogtatta s csapta fel a fehér gipszmintákkal borított mennyezet felé, vagy fodrozta a bronzszínű szőnyeg felett, mint amikor szellő borzolja a tenger vizét. A teremszerű szobában csak egy óriás pamlag állt szilárdan: rajta két fiatal nő lebegett, mintha a pamlaghoz kötött léggömbök lennének. Mindketten fehér ruhában voltak, s ruhájuk úgy fodrozódott és szárnyalt, mintha most szálltak volna vissza a házban tett rövid repülés után. Emlékszem, hogy néhány pillanatig csak álltam, s figyeltem a függönyök élénk csapkodását és a képek panaszos sóhaját a falon. Ekkor Tom Buchanan hangosan becsapta a szoba hátsó felén levő ablakokat. A légvonat megszűnt, a függönyök, a szőnyegek és a két fiatal nő lassan vis�szaereszkedett a földre.”

e) Készíts operatőrként jegyzeteket a részlethez a jobb oszlopba: mikor milyen kameraállásokkal, kameramozgásokkal, fényeffektekkel, technikai eszközökkel dolgoznál?

53

54


•

1 0 .

é v fo l y a m

f) Gatsby és Daisy szerelmének történetét Jordan és Gatsby is elmondja az elbeszélőnek. Mi a szerepe az ismétlődésnek?

g) Az ismétlődésnek ebben a regényben több szempontból is jelentősége van. Írjatok az ismétlődésre néhány példát, és magyarázzátok meg a szerepét! ISMÉTLŐDÉS E K

SZ E R E P Ü K

• Választható házi feladat 2.: h)–i) h) „Gatsby hitt a zöld fényben” – a regény néhány szimbolikus motívuma A táblázat szempontjainak segítségével vizsgálj meg részletesebben néhány szimbolikus motívumot a regényből! M O TÍVUM zöld fény

ó r i á s p l ak á t ( Do c t o r T . I . Eckleburg szeme sárga szemüvegke r e t b en ) s a l ak v ö l g y

W o l f s h i e m m an dz s e t tag omb j a p á z s i t / f ű , g y ep

SZÖV E G H E LY E K , IDÉZ E T E K

J E L E N TÉSL E H E TŐSÉG E K

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


i) Olvasd el és lásd el a bevett marginális jelekkel (√, +, –, ?, *) az alábbi ismertetőt! A regényt keretbe foglalja az elbeszélő elmélkedése a múltról, az időről s hőséről. A befejezés felerősíti a két központi alak (elbeszélő és hőse) közti ellentét-párhuzamot. Gatsby „hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben”, míg Nick tudja, „hogy a végén mindig a múltba érkezünk”. A „zöld fény” mellett más motívumok is meghatározóak a regényben. A színek mind a környezet megjelenítésében, mind az emberábrázolásban nagy jelentőséget kapnak (pl. Gatsby sárga autója, Daisyék vörös tapétás könyvtárszobája, Jordan szürke szeme, a „kék párákba burkolt” pázsit stb.). Szimbolikus jelentőségű a két visszatérő motívum, a kocsiút menti Hamu völgye (salakvölgy) sivár szürkesége (hamuszínű emberek, ólomszürke ásók, áthatolhatatlan porfelleg) s a hozzá kötődő, hatalmas reklámtábla, Dr. T. I. Eckleburg sárga szemüvegkeretbe zárt, egy yard átmérőjű retinája, mint ahogy szimbolikus jelentősége van magának az autóvezetésnek is. Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről előrevetíti a regény tragikus eseményét, Gatsby és Daisy őrült száguldását, Myrtle halálát. A „vigasztalan táj” és a „piszkos vizű folyó”, a szeméttelep fölött tornyosuló megkopott plakát a gazdag világ fényeinek kontrasztja és sivárságának jelképe, miként a megfakult reklámtábla is inkább a tisztán látás hiányát, az „örök vakság”-ot szimbolizálja, amely megakadályozza az embereket abban, hogy „lássák” önmagukat, életüket. A bűn jelképes motívumai Wolfshiem mandzsettagombja vagy a „gyümölcsös ládák” Gatsby háza előtt. Szintén meghatározó motívum a gyerekesség, az „infantilizmus”. Az elbeszélő elsősorban a gyerekesség, éretlenség, felelőtlenség fogalmaival illeti szereplőit, s talán épp ezért „menti fel őket”, illetve nem ítélkezik fölöttük. Ahogy Tomról fogalmaz: „Egyszerre csak megvilágosodott előttem, hogy valójában egy gyermekkel állok szemben.” A gyerekességhez, gyermekséghez kapcsolódó motívum az apaság is. Nick az apja intelmével indítja elbeszélését, de Gatsby életét is meghatározza az apa alakja, pontosabban az apahiány.

• Választható házi feladat 3.: j) j) Értelmezd kettéosztott naplóval az alábbi idézeteket! IDÉZ E T „– Mihez kezdjünk a délutánnal? – kiáltotta Daisy. – És a holnappal, s a következő harminc évvel?” (VII.) „Daisynek indiszkrét hangja van – jegyeztem meg. – Tele van… – s nem tudtam, hogyan fejezzem be. – Tele van a hangja pénzzel – mondta Gatsby hirtelen.” (VII.)

ÉRT E LM E ZÉS , R E F L E X IÓ , VÉL E MÉ N Y , M A GY A RÁZ A T , K ÉRDÉS

55

56


•

1 0 .

é v fo l y a m

„Harmincéves vagyok – mondtam. – Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem.” (IX.) „Az ősi fák helyén, melyeket kivágtak, hogy helyet adjanak Gatsby házának, öltött alakot az utolsó és legnagyobb álom, amelyet ember valaha is álmodott. Rövid, gyorsan eltűnő idő néhány évtizede alatt az első kivándorlók bizonyos elragadtatással vették birtokukba ezt a csodás földet, és arról álmodtak szép, de soha meg nem értett álmokat, hogy új földön és új ég alatt milyen tökéletes új világot építenek majd fel maguknak.” (IX.) „Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.” KEDVENC IDÉZETEM:

6. Ki beszél? – a regény elbeszélője Válaszoljatok párban az alábbi kérdésekre! A válaszokhoz használjátok a mű szövegét és az időtáblázatotokat is! a) Mi az elbeszélő célja és mennyiben valósítja meg a regény az első fejezetben, a bevezetőben megfogalmazott elbeszélői célt?

b) Milyen tudással rendelkezik az elbeszélő a szereplőkről?

c) Mi a szerepe annak, hogy első személyben beszéli el a történetet?

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


d) Keressetek példát a regényből az alábbi elbeszélői magatartásokra! E LB E SZÉLŐI M A G A T A RTÁS

P ÉLD A , IDÉZ E T

Az elbeszélő kívülálló, nem foglal állást, nem ítél(kezik), csak tudósít. Az elbeszélő megfigyeléseit tárgyilagosan közli az olvasóval. Az elbeszélő véleményt mond, szubjektív, kinyilvánítja rokonszenvét vagy ellenszenvét. Az elbeszélő maga is aktív figura, a regény cselekvő szereplője.

7. Rastignac, Sorel és Gatsby a) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Eugène de Rastignackal és Julien Sorellel a csoportotoknak megfelelő szempont szerint! A) Társadalmi helyzetük, társadalmi kapcsolataik Sorel

Rastignac

Gatsby B) Jellemük, személyiségük, karakterük Sorel

Rastignac

Gatsby

57

58


•

1 0 .

é v fo l y a m

C) Élettervük, karrierjük: céljaik, vágyaik, sikereik és kudarcaik a társadalomban Sorel

Rastignac

Gatsby D) Emberi kapcsolataik: apák, nők, szerelmek, barátok Sorel

Rastignac

Gatsby b) Van-e alapja ennek az összehasonlításnak? Megítélésetek szerint hathatott-e Fitzgeraldra Balzac és/vagy Stendhal műve?

8. Párhuzamos életrajzok – Gatsby és Goriot a) A táblázat segítségével készítsd el a két regényhős „párhuzamos életrajzát”! b) A megbeszélés során egészítsd ki a táblázatodat a többiek által elmondottakkal! Ezeket a kiegészítéseket írd más színnel!

E g y

h u s z a d i k

S z e m pon t

s z á z a d i

Go r i o t

a m e r i ka i


Ga t s b y

A nők szerepe a hős életében (párhuzamok, ellentétek) A hős viszonya a társadalom előkelő rétegéhez (a felső tízezerhez) Mit értenek és mit nem értenek meg a világból ezek a regényhősök? Akinek, akiknek vagy aminek sikereiket, kudarcaikat köszönhetik Az álmok, illúziók szerepe a hős életében A bűn szerepe a regényalak sorsában, karrierjében Mi az akadálya e regényalakok boldogságának? Áldozatok vagy megérdemlik bukásukat?

9. Két halál – két temetés Olvasd el figyelmesen a részleteket, majd fogalmazd meg válaszaidat a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! A megbeszélés során jegyezd fel mások jó ötleteit is!

59

60


•

1 0 .

é v fo l y a m

G O RI O T A P Ó

A N A GY G A TSBY

„Rastignac, Christophe és két sírásó kísérte a kocsit, amely a Neuve-Sainte-Geneviève utcához legközelebb eső Saint-Étienne-du-Mont-templomhoz vitte a szegény embert. Kis, alacsony, sötét kápolnában tették le a koporsót. A diák hasztalan kereste Goriot apó leányait és férjüket. Egyedül volt Christophe-fal, aki kötelességének tartotta, hogy megadja a végtisztességet annak az embernek, akinek révén néhányszor busás borravalóhoz jutott. [...] Jött a két pap, a ministránsfiú és a sekrestyés. [...] Húsz percig tartott a szertartás. Csak egy gyászkocsi volt, a pap és a ministráns részére. Fölajánlották, hogy magukkal viszik Eugène-t és Christophe-ot. – Nincs gyászkíséret – mondta a pap –, gyorsan hajthatunk, hogy el ne késsünk, már fél hat van. Mikor a koporsót betették a halottaskocsiba, két üres hintó jelent meg, és követték a menetet a Père-Lachaise-temetőig. Az egyik Restaud gróf, a másik Nucingen báró címerét viselte. Hat órakor Goriot apó koporsóját leengedték a sírgödörbe. Leányainak szolgái állták körül. Ezek a pappal együtt eltűntek, miután az elmondta a rövid fohászt, amivel a diák pénzéért tartozott a halottnak. A két sírásó néhány lapát földdel éppen csak hogy befödte a koporsót. Aztán kiegyenesedtek, és borravalót kértek Rastignactól. A diák kiforgatta zsebeit, de semmit sem talált bennük. Kénytelen volt Christophe-tól kölcsönkérni húsz sout.”

„Öt óra lehetett, amikor a három kocsiból álló gyászmenet szakadó esőben a temetőkapuhoz érkezett; elöl az ijesztően fekete és az esőtől fénylő gyászkocsi haladt a koporsóval, azután egy fekete, csukott autóban Mr. Gatz, a lelkipásztor és én, végül Gatsby nagy személyautójában négyen vagy öten a személyzet tagjai közül és a West Egg-i postás, valamennyien bőrig ázva. Amikor bementünk a temetőkapun, hallottam, hogy egy autó megállt, és jön valaki utánunk. Visszanéztem, s a »bagolyszeműt« pillantottam meg, akivel Gatsby könyvtárszobájában találkoztam három hónappal azelőtt. [...] Sietve mentünk vissza a szünet nélkül zuhogó esőben az autókhoz. A kapunál a »bagolyszemű« megszólított: – Nem tudtam a házhoz elmenni – mondta. – Más sem tudott eljönni. – Hihetetlen! – szólt meglepődve. – Pedig valamikor százával tudtak. Levetette szemüvegét, és újra megtörölte mindkét oldalán. – Szegény, szerencsétlen flótás! – tette hozzá.”

a) Milyen közös mozzanatokat fedezel fel a két temetésben? (Kik vannak jelen és miért, kik nincsenek ott és vajon miért?)

b) Miért ilyen dicstelen a két regény címszereplőinek utolsó útja?

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


c) Szükségszerűnek tartod-e, hogy meghaljanak, vagy esetleg másképp is zárulhatott volna történetük? Fogalmazz meg erről egy-két gondolatot!

d) Mennyiben árnyalja, egészíti ki a címszereplők sorslezárulásáról és a környezet magatartásáról megbeszélteket az alábbi két idézet?

G O RI O T A P Ó

A N A GY G A TSBY

„– Most aztán igazán meghalt – mondta Bianchon, mikor belépett az ebédlőbe. – Asztalhoz, uraim, mert kihűl a leves – szólt Vauquer-né. A két diák egymás mellett foglalt helyet. – Mi most a teendő? – kérdezte Eugčne Bianchontól. – Lecsuktam a szemeit, betakartam, úgy, mint illik. Bejelentjük a halálozást, és ha a kerületi orvos megállapította, majd szemfedőbe varrják a megboldogultat, és eltemetik. Mi más történhetne? – Nem fogja többet szagolgatni a kenyeret, így – szólt az egyik lakó, az öreg Goriot arcfintorát utánozva. – Ördögbe is, uraim – szólalt meg a házitanító –, hagyják már békén nyugodni Goriot apót. […] A mi szép Párizsunk egyik legnagyobb előnye, hogy itt születhet, élhet, meghalhat az ember anélkül, hogy bárki törődne vele. Használjuk ki a civilizációnak ezt az előnyét. Ma meghalt vagy hatvan ember. Csak nem akarjuk végiggyászolni a párizsi hekatombákat? Ha Goriot bácsi elpatkolt, annál jobb neki! Ha önök annyira imádták, hát virrasszanak a teteménél, de minket hagyjanak ebédelni.”

„Daisy és Tom egymással szemközt ült a konyhaasztalnál; előttük tányérban hideg sült csirke s két üveg sör. [...] Arcuk zavart és nyugtalan volt, s egyikük sem nyúlt a sült csirkéhez, sem a sörhöz, de azért látszott rajtuk, mennyire boldogok, hogy együtt lehetnek. Úgy, ahogy voltak, sugárzott róluk, milyen tökéletesen megértik egymást, s szinte azt lehetett volna mondani, hogy valami titkos ös�szeesküvésen törik a fejüket.”

61

62


•

1 0 .

é v fo l y a m

e) Milyen érzéseket keltett benned a címszereplők halálának és temetésének leírása? Fogalmazd meg válaszodat egy-két mondatban.

10. Visszatekintés Lapozz vissza a téma elején a regénnyel kapcsolatban írt kérdéseidhez és állításaidhoz (2. feladat)! Gondold át, miben és miért változtatnál állításaidon, választ kaptál-e kérdéseidre! Reflexióidat – más színnel – írd a jobb oszlopba. 11. Házi feladat Olvasd el a szerzőről szóló összefoglalást, és jegyzeteld meg a jelöléstechnika ismert jeleivel (√, +, –, *)!

Francis Scott Fit zgerald (Saint Paul, Minnesota, 1896 – Holly wood, 1940) Fitzgerald a 20. századi modern amerikai elbeszélők, a híres elveszett nemzedék (lost generation) egyik legjelentősebb alakja. Kortársai közül talán Ernest Hemingway a legismertebb szerző. Miként egész nemzedékéé, Fitzgerald pályája is az I. világháború után, az 1920-as évek elején indult. A háborút követő években az amerikai ifjak – elsősorban a volt katonák – belevetették magukat az élet sűrűjébe. Ez volt a dzsesszkorszak, ez volt az alkoholtilalom évtizede, s ez lett az a kor, amely jelentős változásokat idézett elő az amerikai társadalomban. Fitzgerald első regénye (Innen az édenen; This Side Of Paradise, 1920) óriási sikert aratott. A regény egy kiábrándult fiatalember, kiszolgált katona fejlődéstörténete, egy 20. századi, amerikai Werther-történet. Regényéből a közönség nem is annyira a főhősre figyelt fel, sokkal inkább azokra a figurákra, mellékszereplőkre, akik a korszak jellegzetes alakjait jelenítették meg. A kicsapongó életet élő, a hagyományokat nem tisztelő, a viktoriánus erkölcsöket megtagadó, mulatozó „aranyifjak”-ra és az „erkölcstelenül” viselkedő, modern nőkre, a flapperekre. 1925-ben jelent meg leghíresebb alkotása, A nagy Gatsby (The Great Gatsby). A regény nemzedékek kedvenc olvasmánya, kultuszregény lett. Többször is megfilmesítették, az 1970-es években készült filmváltozat (főszereplője Robert Redford volt) öltözködési divatot is teremtett: Gatsby-nadrágnak nevezték a magasított derekú, dupla bőségráncú, szűkülő szárú nadrágot, de egy női frizura is viseli a Gatsby nevet. Miként sokan, a húszas évek második felében Fitzgeraldék is Európába, Párizsba költöztek, ahonnan csak a gazdasági világválság idején tértek vissza az államokba. Részben saját életük ihlette a következő nagy művét, Az éj szelíd trónján (Tender is the Night, 1934) című

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


regényt, amely A nagy Gatsby mellett legjelentősebb darabja az életműnek. „Bemutatok egy embert, aki ösztönösen idealista, lelke mélyén moralista. Bizonyos okok miatt alkalmazkodnia kell a felső tízezer gondolatvilágához. Miközben a társadalomban egyre följebb emelkedik, elveszti eszményeit, tehetségét, és az italhoz, kicsapongáshoz menekül. A háttér pedig: a léha gazdagok ragyogó, csillogó, felszínes világa.” – vallott az író művéről. A regénynek nem volt sikere, csupán a kritikusok egy része ismerte el értékeit. Fitzgerald értetlenül és sértetten vette tudomásul a visszhangtalanságot. Mintha a maga élete, sorsa is hőseiével mutatna rokonságot: először csak álmaiban, sikerességében, érvényesülésében, később már művészi ambícióiban és végül önmagában is csalódott, meghasonlott emberré vált. 1940 decemberében szívroham következtében meghalt. Életműve azonban így is a legjelentősebb 20. századi amerikai elbeszélők közé emeli. Vitathatatlan a szerepe a dzsessz „felfedezésében”, művei pedig a későbbi generációk (pl. Sylvia Plath, J. D. Salinger) írásművészetére is nagy hatással voltak.

12. Házi feladat Valóban „nagy Gatsby”? Válassz ki az alábbiak közül egy-két szempontot, s ezek segítségével írj egy kb. egy-másfél oldal terjedelmű bírálatot Valóban „nagy Gatsby”? címmel! a) Értékeld, értelmezd a főszereplő életét, tetteit, illetve a regény cselekményét! b) Szállj vitába az elbeszélővel vagy érvelj állítása, üzenete mellett, igazold vagy cáfold Gatsby nagyságát! c) Vesd össze a regény főszereplőjének pályafutását, karrierjét a korábban tárgyalt művek hőseivel vagy más, általad olvasott művek összehasonlításra alkalmas szereplőivel! d) Bírálatodban fogalmazd meg – ha látsz ilyen összefüggéseket –, hogy milyen archetipikus vonásokat vélsz felfedezni a regény címszereplőjében, szereplőiben!

63

4. NŐI SZEREPEK , ÖNMEG V ALÓSÍTÁSI KÍSÉRLETEK ÉS SORSOK KÉT 1 9 . SZÁZADI REGÉNYBEN GUST A V E F L A UB E RT : B O V A RY N É ÉS L E V N YI K O L A J E VICS T O LSZT O J : A N N A K A R E N I N A ( RÉSZL E T E K ) Ebben a modulban ismét két 19. századi regény értelmezésére teszünk kísérletet a két mű részletei alapján. Az elsősorban csoportmunkában feldolgozandó szövegrészekben a regényszereplők dilemmáira, döntéseire keressük a válaszokat. Mivel mindkét mű főszereplője nő, ezért értelemszerűen azt is vizsgáljuk majd, hogy milyen tapasztalatok formálódhattak regénnyé a korban élő nők társadalmi szerepét, önmegvalósítási lehetőségeit és törekvéseit illetően. Mindkét mű központi kérdése az egyén boldogsága–boldogtalansága, ezért e kérdéskört is megpróbáljuk elemezni, s természetesen összehasonlítani az előző modulok szereplőinek problémáival, céljaival. E művek részleteiben is keressük az összefüggéseket a cselekmény egyes epizódjai (tettek, társas viselkedés, dialógusok) és a jellemek között. Kitérünk néhány motívum értelmezésére, illetve igyekszünk megvizsgálni azokat a mozzanatokat, melyek előre, illetve visszautalnak a regények szövegében. 1. Ki kicsoda? a) Válassz négy szereplőt úgy, hogy mindhárom regényből legyen legalább egy! Írd a megfelelő rubrikába azoknak az információknak a számát, amelyek szerinted igazak az adott szereplőre! (Természetesen egy szereplőhöz több számot is írhatsz.) gyermek (1), húg (2), feleség (3), szerető (4), szerelmes asszony (5), gondoskodó anya (6), barátnő (7), özvegy (8), magát önállóan fenntartó nő (9), olyan nő, akiről gondoskodnak (eltartják) (10), önálló élettervvel rendelkező nő, aki irányítja életét (11), önálló élettervvel nem rendelkező nő, mások irányítják életét (12), nő, aki áldozatot hoz szerettéért (13), nő, aki maga válik áldozattá (14), nő, aki áldozattá tesz másokat (15), házasságtörő (16) B A LZ A C : G O RI O T A P Ó

ST E N D H A L : VÖRÖS ÉS F E K E T E

F ITZG E R A LD : A N A GY G A TSBY

Vauquer-né

De Rênalné

Daisy

Victorine Taillefer

Mathilde de La Mole

Jordan

Couture-né

Mrs. Wilson

N ő i

s z e r epek ,

ö n m e g v a l ó s í t á s i

k í s é r l e t ek

Beauséant-né Laura de Rastignac Rastignac anyja Nucingen báróné Restaud-né

Mia Farow A nagy Gatsby 1974-es filmadaptációjában

b) Beszéljétek meg párban megoldásaitokat, próbálkozzatok meg általánosító következtetések levonásával!

2. Van-e az irodalomnak neme? a) Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi idézeteket! (1) „[…] a nők körét és pályáját nem férfi önkény, vagy puszta konvenció szabta meg, hanem a természet rendje és a társadalom szüksége! A nőknek korlátolt helyzeténél fogva csak pár gyöngédebb húr állhat rendelkezése alatt, mi nem ad nagyobbszerű költészetet.” (Gyulai Pál) (2) „Ha […] egy adott kultúrán belül az irodalomtörténet apáról fiúra szálló történetté, azaz patriarchálissá válik, akkor az irodalmi kánonba […] is értelemszerűen az innen származó művek fognak bekerülni. […] A férfiak által írt irodalom, tehát a férfiak által gyakorolt műfajok és írásmódok, valamint a férfiak által létrehozott reprezentációs minták lesznek irányadóvá.” (Bán Zsófia) b) Válasszatok ki néhány kérdést, és próbáljátok megválaszolni, körüljárni! • Vajon meghatározza-e a nemek közti biológiai különbség a társadalomban betöltött szerepeket?

65

66


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Vajon mi az oka annak, hogy sokáig egyáltalán nem voltak, de ma is arányaiban kevesen vannak nagy női szerzők, irodalmi főhősnők?

• Vajon mi az oka annak, hogy a fejezetben eddig olvasott regényekben férfiak voltak a főszereplők, s a nők mellékfigurák?

• Vajon mi az oka annak, hogy épp abban a korszakban, amikor a fejezetben olvasott regények születtek (19. század második fele, 20. század eleje), olyan művek is sorra jelentek meg, amelyeknek hősnője, női főszereplője van?

• Milyen regényeket ismertek, amelyeknek a szerzője és a főhőse is nő?

• Vajon különbözik, különbözhet a női és férfi látásmód, írásmód? És a nemek szerinti olvasói ízlés?

3. Nemi szerep és önmegvalósítás a) Írj tízsoros esszét az egyik, téged legjobban érdeklő fogalompárról! • Házasság – házasságtörés • Férfiszerepek – női szerepek a társadalomban • Családi élet – önállóság (egyéni boldogság)

N ő i

s z e r epek ,



b) Beszélgessetek kis csoportokban írásaitok alapján úgy, hogy a csoportban legyen mindhárom fogalompárnak legalább egy gazdája! Beszélgetés közben jegyezz le néhány fontos gondolatot! H ÁZ A SSÁG – H ÁZ A SSÁGTÖRÉS

F ÉR F ISZ E R E P E K – N ŐI SZ E R E P E K A TÁRS A D A L O MB A N

CS A LÁDI ÉL E T – Ö N ÁLLÓSÁG ( E GYÉ N I B O LD O GSÁG )

4. Emma és Anna I. Ebben a feladatban egy-egy részlet szerepel a művekből. Az A)–C) csoportok a Bovaryné című regényből kapnak részletet, a D)–F) csoportok az Anna Kareninából. A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is! A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Közben, csalhatatlannak vélt elméletek alapján, Emma mindenképp azon volt, hogy szerelembe ringassa magát. Holdvilágkor, a kertjükben, sorra szavalgatta Charles-nak az emlékében megmaradt szenvedélyes verseket, vagy bánatos adagiókat dalolt, sóhajaival kísérve őket; de utána éppen olyan nyugodt maradt, mint annak előtte, és Charles-on se látszott, hogy szerelmesebb vagy meghatottabb. […] »Úristen! Miért is mentem férjhez?« Tűnődött, nem lett volna-e mód rá, hogy a véletlen más játékai révén a végzet egy másik férfit hozott volna az útjába, és próbálta elképzelni, milyenek is lettek volna ezek a meg nem történt ese-

67

68


•

1 0 .

é v fo l y a m

mények, milyen lett volna ez a másik élet, az a férj, akit nem ismer. Mert végre is nem minden férfi ugyanolyan, mint az ő ura. Lehetett volna szép, szellemes, választékos és vonzó, mint valószínűleg azok, akik az ő zárdai barátnőit vették feleségül. Vajon mi lett belőlük? A városban a zajgó utcák, a zsibongó színházak és a bálok fénye között biztosan olyan élete van ezeknek a barátnőknek, hogy szívük is, érzékeik is valósággal kivirágozhatnak. Az ő élete viszont olyan hideg, mint egy padlás, amelynek ablaka északra néz, s homályában az unalom, e csendes pók szövi hálóját, szíve minden szögletén.” (Emma Bovary; nem sokkal házasságkötése után, séta közben) a) Vajon miért folyamodik Emma az első bekezdésben olvasott eszközökhöz? Milyennek értékelitek magatartását?

b) Milyen következtetést vonhatunk le az alábbi részlet alapján a főszereplő lelkiállapotáról?

c) Véleményetek szerint mennyi idő telhetett el a házasságkötés és e gondolatok között?

d) Mi lehet az oka, hogy Bovaryné a volt barátnőin gondolkodik? Véleményetek szerint helyesek-e Emma következtetései?

e) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez? Milyen nézőpontot alakít ki?

f) Foglaljátok össze röviden, hogy az idézet alapján milyen kép rajzolódik ki Emmáról bennetek!

N ő i

s z e r epek ,



g) Adjatok címet a részletnek!

B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Milyen is lehet ez a Párizs?! Micsoda felmérhetetlen név! S halkan, a maga örömére egyre ismételgette a szót; úgy hangzott a fülében, mint egy katedrális nagyharangja; s még pomádéstégelyeinek [illatszertartó edénykék] címkéin is úgy látta, mintha minden betűje lánggal égne. Éjszaka, mikor a halárusok döcögő szekereikkel elhaladtak… az ablak alatt, mindannyiszor felébredt… ezt mondta magában: »Holnap már ott leszek!« S követte őket gondolatban, hegynek föl, völgynek le, végig a falvakon át…. S bizonyos határozatlan távolságban mindig elért egy homályos helyre, ahol álma szertefoszlott. Megvette Párizs térképét, s ujja hegyével a mappán nagy sétákat tett a fővárosban. Végigment a körutakon, megállt minden utcasarkon, az utcák vonalai között és a fehér négyszögek előtt, melyek a térképen a háztömböket ábrázolják. S amikor végre fáradtan lecsukta a szemhéját, a homályban szélfútta gázlángok libegését vélte látni, s a hintólépcsők egész sorát, ahogy nagy zajjal kicsapódnak a színházak oszlopos feljáróinál. Előfizetett a Munkakosár-ra, a nők kedvelt lapjára, és a Szalonok Tündéré-re. Egy sort sem hagyott olvasatlan, csak úgy falta a beszámolókat az első előadásokról, az estélyekről és a lóversenyekről, s éppoly forrón érdekelte egy énekesnő első fellépése, mint egy új áruház megnyitása. Megismerte belőlük a legújabb divatot, a jó szabók címét, s a hét ama napjait, amikor az előkelő világ a Bois-ban vagy az Operában mutatkozik. Eugene Sue1 regényeiben főképp a bútorzatok leírását tanulmányozta; olvasta Balzacot és George Sandot2, s műveikben saját vágyainak képzelt kielégülését kereste.” (Emma Bovary; a bál után, Tostes-ben) a) Miért vágyik Emma Párizsba, miért oly fontos számára ez a város?

b) Mi a véleményetek, mi lehet az árnyaltabb magyarázata annak, hogy Emma Párizsról álmodozik? Milyen asszonynak képzelitek Emmát az első bekezdés alapján?

c) Honnan szerzi be Emma információit? Hogyan árnyalja a második bekezdés bennetek a róla kialakított képet? 1 Eugene Sue [szü] (1804–1857): francia romanikus regény- és drámaíró, rémtörténetek, kalandregények szerzője 2 George Sand [szand] (1804–1876): Aurore Dupin francia romantikus regényírónő írói álneve, regényeinek hősnői, hősei a szerelmi szenvedélyben keresik a teljességet.

69

70


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez? Például miből derül ez ki?

e) Szorosan az idézet alapján hogyan folytatnátok Emma álmodozását? Írjatok a két bekezdés közé erről egy fantombekezdést!

f) Adjatok címet a részletnek!

C) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Szerelmes volt Léonba, s csak azért kereste a magányt, hogy kedvére gyönyörködhessen szerelmese képében. Léon személyes megjelenése zavarta ezt a kéjes ábrándozást. Emma szinte reszketett, ha hallotta a lépteit; ha megjelent, izgalma elmúlt, és utána nem maradt más, csak végtelen csodálkozás, aminek szomorúság lett a vége.” (Emma Bovary a Léon-szerelem időszakában) „[…] meglátta magát a tükörben, s bámulva nézte az arcát. Sose volt még ilyen tág, ilyen sötét a szeme, sose látszott még ilyen mélynek. Egész lénye valami megfoghatatlan fényben fürdött, és teljesen átszellemült. Egyre csak azt suttogta: »Szeretőm van! Szeretőm!« […] Eszébe jutottak sorra olvasmányainak a hősnői, s a házasságtörő nőknek e költői karavánja testvéri s elbűvölő hangon énekelt az emlékezetében.” (Emma Bovary, miután Rodolphe szeretője lett)

N ő i

s z e r epek ,



„Bovaryné még sose volt ilyen szép, mint ebben az időszakban; az a meghatározatlan szépség ragyogott arcán, amely az öröm, a rajongás és a siker következménye, s amely nem más, mint a vérmérséklet összhangja a körülményekkel. Vágyai és bánatai, szerelmi tapasztalásai s hervadatlan illúziói úgy fejlesztették fokonként, mint az eső, a szél, a nap meg a trágya a virágokat, és most végre kinyílhatott természete teljességében. Szemhéját, mintha csak hosszú szerelmes tekintete számára formálták volna, amelyben elmerült a szembogár, miközben forró lehelete kitágította orrcimpáit, s felduzzasztotta ajka húsos szélét, amelyet a napfényben egy csöpp fekete pihe árnyékolt. Hajfürtjeit a nyakszirtjén mintha csak egy rontásban jártas művész bodorította volna: súlyos tömegben fodrozódtak, hanyagul s a házasságtörés véletlen szeszélyei szerint, amelyben naponta kioldódtak. Hangja is most lágyabban zengett, s dereka rugalmasabb lett; valami átható s finom pára áradt ki ruhája szövetéből és még ívelt lábfejéből is.” (Emma Bovary a Rodolphe-szerelem boldog időszakában) a) Hogyan éli meg Emma szerelmeit? Mi a közös a három részletben?

b) Kinek a nézőpontja érvényesül az egyes részletekben? Miből derül ez ki?

c) Milyen nyelvi-stilisztikai eszközökkel jellemzi az elbeszélő hősét?

d) Hiányzik-e valami szerintetek ebből a jellemzésből? Ti mivel egészítenétek ki?

e) Fogalmazzátok meg röviden, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Emmáról!

71

72


•

1 0 .

é v fo l y a m

f) Adjatok közös címet a részleteknek!

D) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Ahogy visszanézett [Vronszkij], a hölgy is épp visszafordította fejét, amely a sűrű szempilláitól sötétnek látszott, barátsággal és figyelemmel állapodott meg Vronszkij arcán, mintha fölismerte volna; majd rögtön az odaáramló tömeg felé fordult, mint aki keres valakit. Vronszkijnak ez a rövid pillantás is elég volt, hogy az arcán játszó visszafogott elevenséget, amely csillogó szeme s mosolygó, pirosló ajkai közt röpködött, észrevegye. Valaminek a bősége mintha úgy eltöltötte volna egész lényét, hogy hol a szemvillanásában, hol a mosolyában tört ki. Szeméből szándékosan kioltotta a fényt, de alig észrevehető mosolyában akarata ellenére is fölsugárzott.” (Anna és Vronszkij találkozása a vonaton) „Anna mosolygott, s mosolygása átragadt Vronszkijra. Anna elgondolkodott, és Vronszkij elkomolyodott. Kitty szemét természetfölötti erő húzta Anna arca felé. Gyönyörű volt egyszerű fekete ruhájában. Gyönyörűek telt, karpereces karjai; gyönyörű az erős nyak a gyöngyfüzérrel, gyönyörűek a zilált frizura kikonkorodó fürtjei, gyönyörűek apró lábának-kezének kecsesen könnyű mozdulatai, gyönyörű ez a szép arc a maga elevenségében; de volt valami félelmes és kegyetlen is ebben a szépségben.” (Anna és Vronszkij tánca a bálon) a) Milyen elbeszélőtechnikával jellemzi a narrátor a főszereplőt?

b) Mennyiben hasonlóak, illetve különbözőek a részletekben megjelenő nézőpontok: ki hogyan, milyennek látja Annát? Mi a szerepe a nézőpontváltásnak?

c) Értelmezzétek a 2. részlet utolsó tagmondatát! Mi lehet „félelmes és kegyetlen” a szépségben?

d) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Anna Karenináról!

N ő i

s z e r epek ,



e) Adjatok közös címet a részleteknek!

E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „– Egy szavát, egy mozdulatát sem feledhetem soha… [mondta Vronszkij] – Elég, elég! – kiáltott fel Anna, de hiába iparkodott arcának, amelyre Vronszkij mohó pillantással meredt, szigorú kifejezést adni. Kezével a hideg rúdba kapaszkodva fölment a lépcsőn, be a vagon kicsi előterébe. Itt aztán megállt, s képzeletében megforgatta, hogy mi történt. Nem emlékezett sem a maga, sem Vronszkij szavaira; az érzéseiből jött rá, hogy ez a percnyi beszélgetés rettenetes közel hozta őket, és elrémült, s boldog volt. Néhány pillanatot állt így, aztán bement a kocsiba, s leült a helyére. Az a feszültség, amely kezdetben kínozta, nemcsak hogy kiújult, de annyira erősödött, hogy minden pillanatban félt, nem szakad-e meg benne valami. Egész éjszaka nem aludt. De ebben a feszültségben, s ezekben az ábrándokban, amelyek a képzeletét betöltötték, nem volt semmi kellemetlen és komor; épp ellenkezőleg, valami örömteli, égető, lelkesítő. Reggel felé a pamlagán ülve elaludt egy kicsit… A vonat Pétervárhoz közeledett. Tüstént otthonára gondolt, az urára, fiára… …alighogy leszállt, az első arc, melyet észrevett, az uráé volt. »Én istenem, mitől is lett akkora füle!« – gondolta…” (Anna és Vronszkij a vonaton Pétervárra menet) a) Véleményetek szerint milyen folyamat zajlott le Anna lelkében a hazaúton?

b) Mi lehet az oka Anna félelmének, feszültségének?

c) Mit gondoltok, mi lehet az oka, hogy Anna megérkezésekor épp férje füleit „látja meg”?

73

74


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen kép alakult ki bennetek a hősnőről e részlet alapján!

e) Adjatok címet a részletnek!

F) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „– Egy szót se többet – ismételte Anna, s Vronszkij különösnek találta az asszony arcán a hideg kétségbeesést, amellyel elhúzódott tőle. Anna érezte, hogy ebben a percben képtelen lenne szavakkal kifejezni a szégyent és örömöt és rémületet, ami most, hogy újfajta életbe készült lépni, elfogta, és nem akart beszélni róla, nehogy pontatlan szavakkal tegye közönségessé érzelmeit. Később is, a második, harmadik napon, nemcsak hogy szavakat nem talált, amivel ennek az érzésnek a bonyolultságát kifejezhette volna, de gondolatot sem, amellyel azt, ami lelkében volt, magának el tudná mondani. »– Nem, most nem tudok erre gondolni – mondta magának –, később, majd ha nyugodtabb leszek.« Csakhogy ez a nyugodtság… nem következett be soha. […] Álmában azonban, amikor nem volt gondolatai ura, helyzete idétlen meztelenségben jelent meg előtte. Volt egy álma, az majd minden éjjel üldözte. Azt álmodta, hogy mindketten a férjei… Ő pedig csodálkozott, hogy ezt eddig lehetetlennek tartotta; nevetve magyarázta nekik, hogy így sokkal egyszerűbb… de ez az álomkép lidércként fojtogatta, s elborzadva riadt föl belőle.” (Anna, miután férjével közölte, hogy szeretője van) „Amikor a négyversztás3 akadályverseny elkezdődött, Anna előrehajolt, s a szemét le nem véve róla, a lovához menő, s nyeregbe szálló Vronszkijt nézte; közben az ura visszataszító, el nem hallgató hangját hallgatta. Féltette Vronszkijt, és gyötrődött miatta, de még jobban gyötörte, legalábbis úgy rémlett neki, az ura vékony, nem szűnő hangja, az ismerős hanglejtés. »Rossz asszony vagyok, bukott asszony – gondolta. – De nem szeretek hazudni, nem tudom elviselni a hazugságot, neki pedig a hazugság a tápláléka. Mindent tud, és mindent lát; mit érez, hogy ilyen nyugodtan tud beszélgetni? Öljön meg, ölje meg Vronszkijt, még tisztelni is tudnám érte. De nem, neki csak a hazugság és az illendőség kell« – mondta magának Anna, meg sem gondolva, hogy mit is akar az urától voltaképpen, s milyennek is szeretné látni.” (Anna és férje a lóversenyen) a) A részletek alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata?

3 verszta: orosz hosszmérték, 1067 m

N ő i

s z e r epek ,



b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Rossz asszony vagyok, bukott asszony”! Miért nevezi magát rossznak, és miért bukottnak?

c) Szerintetek mi lehet az „értelme” Anna álmának?

d) Mit tud és mit mond el az elbeszélő hőséről?

e) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részletek elolvasása után!

f) Adjatok közös címet a részleteknek!

5. Emma és Anna II. Folytassátok a főhősnők portréjának megrajzolását! Azok a csoportok, amelyek az előző feladatban Bovarynéval kapcsolatos részleteket dolgoztak föl, most Karenináról szóló szövegrészeket fognak olvasni és fordítva. A megbeszélés során megint készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is! A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „A küldönc, aki a levelet elvitte, a legkegyetlenebb és legváratlanabb választ hozta, hogy nincs válasz. Sohasem érezte magát annyira megalázva, mint abban a percben, amikor a küldöncöt behívta és végighallgatta… megalázottnak és megbántottnak érezte magát; de Ligyija Ivanovna4 szempontjából, belátta, igaza van. A bánata annál hevesebb volt, mert magára volt hagyva. Nem tudta, és nem is akarta Vronszkijjal megosztani. Vronszkij szemében, bár boldogtalanságának legfőbb oka ő volt, a fia viszontlátása, tudta, a lehető legjelentéktelenebb dolog. Szenvedései egész mélységét 4 Anna kisfia, Szerjozsa „alkalmi” nevelője, Karenin barátja

75

76


•

1 0 .

é v fo l y a m

nem lesz képes sohasem fölfogni, s hideg hangjáért, ha szóba kerül a dolog, tudta, meggyűlöli. És ettől félt a legjobban, s épp ezért, a fiával kapcsolatban, mindent eltitkolt előtte. Egész nap otthon kuksolt, és módokat eszelt ki, hogy találkozhatnék a fiával, végül is abban állapodott meg, hogy az urának ír. Már meg is szerkesztette a levelet, amikor Ligyija Ivanovna levelét meghozták. A grófnő hallgatása megalázta és letörte; ez a levél, s mindaz, amit a sorok közül kiolvasott, annyira fölingerelte, és ezt a rosszaságot, a fia iránti jogos és szenvedélyes szeretetével egybevetve, olyan fölháborítónak érezte, hogy föllázadt az emberek ellen, s magát vádolta tovább. »Ez a hidegség az érzés képmutatása – mondta magának. – Ők csak engem akarnak sértegetni, és a gyereket kínozni, én pedig megalázkodjam előttük! Hát erről szó se lehet! Ez a nő rosszabb nálam. Én legalább nem hazudok.« S tüstént elhatározta, hogy másnap, Szerjozsa születésnapján, bemegy egyenesen az ura házába, megvesztegeti a személyzetet, cselhez folyamodik, de akármibe kerül, találkozik fiával, és szétdúlja ezt a rút csalást, amellyel a boldogtalan gyereket körülvették.” (Anna, amikor férje és a grófnő megakadályozzák, hogy fiát meglátogassa) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata?

b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Én legalább nem hazudok”! Mi a hazugság férje és Ligyija Ivanovna viselkedésében?

c) Szerintetek mi lehet az oka annak, hogy Anna nem tudja megosztani fiával kapcsolatos érzéseit szerelmével? Miért gondolja azt, hogy ez csak ahhoz vezetne, hogy meggyűlölje őt?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után!


N ő i

s z e r epek ,



B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Más asszonyt szeret, ez még világosabb – mondta magában, ahogy a szobájába bement. Szeretetet akarok, s az nincs. Mindennek vége tehát – ismételte szavait –, és végét is kell vetni mindennek.« »De hogy?« – kérdezte önmagától, s leült karosszékébe a tükör elé. Arra gondolt, hova menjen most: a nagynénjéhez, akinél nevelkedett, Dollyhoz, vagy egyszerűen egyedül külföldre: aztán, meg hogy ő mit csinál most a szobájában; végleges-e az összeveszésük, vagy lehetséges a kibékülés? Meg hogy mit fognak most róla mondani hajdani pétervári ismerősei; mit szól hozzá Alekszej Alekszandrovics [Karenin], s még sok más gondolat forgott a fejében, hogy mi lesz most a szakítás után – de nem adta át magát nekik teljesen. Egy homályos gondolat volt a lelkében, egyedül az érdekelte, de még nem tudott a tudatára ébredni. Ahogy megint Alekszej Alekszandrovicsra gondolt, eszébe jutott betegségének az ideje, a szülés után, s az az érzés, ami akkor állandóan ott volt benne. »Miért nem haltam meg?« – jutottak eszébe az akkori szavai s érzése. És egyszerre megértette, mi van a lelkében. Igen, ez volt az a gondolat, amely mindent megoldhat. »Meghalni, igen!« »A szégyen és gyalázat, Alekszej Alekszandrovicsé, Szerjozsáé, az én iszonyú szégyenem – a halál ezt mind lemossa. Akkor majd megbánja, sajnálni, szeretni fog, szenved majd miattam.«” (Anna a Vronszkijjal való összeveszés után) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata?

b) Mi lehet az oka annak, hogy Anna el akar utazni?

c) Szerintetek miért gondolja azt Anna, hogy a halál „lemossa szégyenét”?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után!

77

78


•

1 0 .

é v fo l y a m


C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Úgy néztek rám, mint valami szörnyű érthetetlen furcsaságra! Miről mesélhet ilyen hévvel a másiknak? – gondolta, két gyalogosra nézve. – Hát el lehet mondani másnak, hogy mit érzel? El akartam Dollynak mondani, s jó, hogy nem mondtam el. Hogy örült volna boldogtalanságomnak! Titkolta volna, de a fő érzése az öröm lett volna, hogy megbűnhődtem a gyönyörért, amit úgy irigyelt tőlem. Kitty még jobban örülne. Hogy átlátok rajta! Tudja, hogy a szokásosnál kedvesebb voltam az urához. És féltékenykedik, és gyűlöl érte. És megvet. Az ő szemében én erkölcstelen asszony vagyok. Ha erkölcstelen asszony volnék, magamba bolondíthatnám az urát… ha akarnám. De hisz akartam is. Lám, ez meg van magával elégedve – gondolta egy szembejövő kövér, piros képű úrról, aki ismerősnek nézte. […] – Azt gondolta, ismer. És olyan kevéssé ismer, mint akárki más ezen a világon. Magam sem ismerem magam. Csak a gusztusomat ismerem, ahogy a franciák mondják. Kell nekik ez a mocskos fagylalt. Ezt, ezt aztán ismerik – gondolta a fagylaltost megállító két fiúra nézve […] – Mindnyájunknak az édes, a jóízű kell. Ha nincs cukor, ez a mocskos fagylalt. Kitty is így volt. Ha nem Vronszkij, hát Levin. […] Minden undok. Vecsernyére [esti istentisztelet] harangoznak, ez a kupec [lókereskedő, kereskedő] milyen akkurátusan veti a keresztet! Mintha félne, hogy elejt valamit. Minek ezek a templomok, ez a harangozás, hazugság? Elrejteni csak, hogy mind gyűlöljük egymást, mint ezek a kocsisok, akik olyan dühösen veszekednek.«” (Anna a Dollyéktól hazafelé vezető úton, az öngyilkossága előtti órákban) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata?

b) Mi lehet szerintetek az oka annak, hogy Anna folyamatosan „reagál” az utcai történésekre? Van-e összefüggés állapota, hangulata és e reakciók között?

c) Hogyan illeszkedik Anna lelkiállapotának bemutatásához az itt választott elbeszéléstechnika?

N ő i

s z e r epek ,



d) Értelmezzétek a részlet utolsó két mondatát! Már a korábbi részletekben is meg-megjelent a hazugság fogalma. Miért érzi Anna a harangokat, a templomokat is hazugnak?

e) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után!

f) Adjatok címet a részletnek!

D) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Emma odatámaszkodott a padlásablak nyílásához, s még egyszer elolvasta a levelet, haragosan vonagló arccal. De minél jobban figyelt rá, annál zavarosabban gondolkodott. Látta, hallotta Rodolphe-ot, átfogta a két karjával; s szívének a dobogása, mely úgy verte a mellét, mint valami faltörő kos, egyre jobban gyorsult, bár egyenlőtlen időközökben. Úgy nézett most maga köré, mint hogyha azt kívánná, hogy akár az egész föld ott azonnal omoljon össze. Mért nem végez hát magával? Ki tartja vissza? Hiszen szabad. S közelebb ment az ablakhoz, nézte lenn a kövezetet, s magában így szólt: »Rajta! Rajta!« Az alulról egyenesen felfelé törő napsugár szinte húzta le a mélybe, testének egész súlyával. Úgy érezte, hogy a tér talaja lebegve emelkedik a falak mentén, s hogy a padló úgy hajlik a végén, akárcsak a himbálózó hajó. Szorosan az ablak szélén, majdnem az ablakon függve maradt, körötte a nagy térséggel. Az ég kékje végigáradt rajta, a levegő ott keringett kiürülő agyában, már csak engednie kellett, elereszkednie az űrben; s az esztergapad horkolása egy percre sem szünetelt, akár egy dühös, hívó hangé. – A feleségem! Hol a feleségem? – kiáltozott odalent Charles [Bovary]. Emma megdermedt. – Merre vagy hát? Miért nem jössz? Arra a puszta gondolatra, hogy megmenekült a haláltól, majdnem elájult borzalmában; lecsukta a szemét, majd hirtelen megremegett, mivel egy kéz érintését érezte ruhaujján: Félicité [Bovaryné cselédje] jött utána. – Az úr már vár odalenn; kitálaltam a levest.” (Bovaryné, Rodolphe búcsúlevelének elolvasása után)

79

80


•

1 0 .

é v fo l y a m

a) Milyennek találjátok e helyzetet: tragikusnak vagy – esetleg – túlzónak, netán komikusnak? Hiteles-e számotokra Bovaryné viselkedése, állapota?

b) Milyen motívumoknak van szerintetek jelentésárnyaló, metaforikus szerepe ebben a részletben?

c) Mi lehet az oka annak, hogy Emma nem lesz öngyilkos? Mi a szerepe ebben a férjnek, Charlesnak?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Bovarynéról e részlet alapján!


E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Már nagyon is ismerték egymást, s nem érezték többé a birtoklás káprázatát, amely megszázszorozta a szerelem örömét. Emma éppúgy megcsömörlött, mint ahogy Léon is belefáradt. A házasságtörésben Emma újra megtalálta a házasélet minden ízetlenségét. De hát hogyan szabaduljon tőle? És aztán hiába érezte egy ily boldogság megalázó aljasságát, mégiscsak ragaszkodott hozzá, szokásból, vagy romlottságból – s mindennap még jobban belemerült, kiapasztva minden gyönyört, mivel nagyon is nagynak akarta. Léont vádolta füstbe ment reményeiért, mintha Léon elárulta volna;… De azért továbbra is ontotta a szerelmes leveleket, abból a gondolatból kiindulva, hogy egy nő az utolsó percig köteles levelezni kedvesével. De amíg írt, egy másik férfit, egy fantomot képzelt el, legkedvesebb olvasmányainak, legforróbb emlékeinek, legerősebb vágyainak keverékét, ez a kép végül is olyan valóságos, olyan kéz-

N ő i

s z e r epek ,



zelfogható lett, hogy Emma ámult és lihegett, bár sose tudta egészen tisztán megjeleníteni, mivel akárcsak egy isten, elveszett jellemvonásai tömkelegében… Ott érezte őt maga mellett, eljön érte, s elragadja egyetlenegy csókjával. Utána Emma összetört, visszahullott a hétköznapokba; mert ezek az elképzelt nagy szerelmi lendületek jobban kifárasztották, mint az igazi kicsapongások.” (Emma, a Léonnal való viszonyának utolsó időszakában) a) Véleményetek szerint mi vezethetett oda, hogy a szerelmesek – s elsősorban Emma – kiábrándultak?

b) Mi jellemző Emma életútjára a részlet alapján? (A korábban Emma házasságáról olvasott részletet is idézzétek fel válaszotokhoz.) Milyen nyelvi eszközök fejezik ki az életútnak ezt a minőségét?

c) Mi lehet a magyarázata Emma ábrándképének? Miért nem „tiszta” ez az ábrándkép?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Emmáról e részlet elolvasása után!


F) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Teljes kábulatban állt ott, s csak ereinek lüktetése juttatta eszébe, hogy él: oly erősen hallotta őket, hogy azt hitte, hars zenéjük az egész vidéket betölti. Lába alatt a talajt lágyabbnak érezte a víznél, és a mezők barázdáit hatalmas, barna s áradó hullámoknak vélte. Mindaz, ami a fejében volt, emlékek és gondolatok, egyszerre, egy lendülettel szállott széjjel, akárcsak egy tűzijáték ezer apró részecskéje. Látni vélte apját, a divatárus irodáját, szobájukat a távolban, aztán egy másik tájékot.

81

82


•

1 0 .

é v fo l y a m

Már-már őrület fogta el, megijedt, s összeszedte magát, bár igaz, hogy zavarosan, mert már nem is emlékezett e szörnyű állapot okára, vagyis az egész pénzkérdésre. Csak szerelmében szenvedett, s úgy érezte, hogy a lelke ezen az emléken át hagyja el, mint ahogy a sebesültek haldoklásuk közt úgy érzik, hogy létük vérző sebükön költözik ki belőlük. Az éj leszállt. Varjak röpködtek.” (Emma Rodolphe parkjában, öngyilkossága előtt) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Emma, s mi lehet ennek oka?

b) Véleményetek szerint miért jut eszébe Emmának az édesapja?

c) Szerintetek milyen lelki folyamatok előzhették meg e látomásokat, hallucinációkat? Mi utal arra, hogy Emma „nincs teljesen magánál”?

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban a hősnőről e részlet elolvasása után!


6. Két asszony, két öngyilkosság A részletek alapján beszéld meg pároddal az alábbi kérdéseket! (1) „És váratlanul eszébe jutott az elgázolt ember, akit azon a napon látott, amikor először találkozott Vronszkijjal, és megértette, mit kell tennie. Gyors, könnyű léptekkel ment le a lépcsőn, amely a szivattyútól a sínekhez vitt, s megállt a szorosan mellette elhaladó vonat mellett. A kocsik aljára

N ő i

s z e r epek ,



nézett, a csavarokra és láncokra, a lassan gördülő első vagon magas, öntöttvas kerekeire; szemmértékkel próbálta az első és hátulsó kerekek közt a távolság közepét s azt a pillanatot, amikor ez a közép szembekerül vele, eltalálni. »Oda! – mondta magának, s a vagon árnyékában a szénnel elegy homokra nézett, amivel a talpfák köze fel volt szórva. – Oda a közepére, és megbüntetem őt, s megszabadulok mindenkitől.« Az első vagon közepe alá akart esni, amikor egy vonalban lesz vele. De a vörös tarsoly, amelyet a karjáról épp leakasztott, visszatartotta, s elkésett; a kocsi közepe továbbment már. Meg kellett várnia a következő kocsit. Olyan érzés fogta el, mint amikor fürdés előtt a vízbe készült lépni – és keresztet vetett magára. A keresztvetés megszokott mozdulata egész sor leánykori és gyermekemléket idézett föl a lelkében, a homály, amely mindent elfödött előle, hirtelen fölszakadt; s az élet egy pillanatra elmúlt ragyogó örömeivel állt előtte. De a szemét nem vette el a második vagon odagördülő kerekeiről. S pont abban a pillanatban, amikor a kocsi közepe egy vonalba került vele, eldobta a vörös tarsolyt, válla közé húzta a fejét, s a vagon alá esett a kezére, s egy könnyű mozdulattal, mintha tüstént föl akarna állni, a térdére ereszkedett. Ugyanabban a pillanatban már el is borzadt attól, amit tett. »Hol vagyok? Mit csinálok? Miért?« Föl akart emelkedni, hátravetni magát, de valami hatalmas, könyörtelen ellökte a fejét, s hátba taszította. »Uram, bocsáss meg mindent!« – mondta, a harc lehetetlenségét érezve. A kis motyogó paraszt ott dolgozott a vason. S a gyertya, amelynél az izgalommal, ámítással, bánattal és gonoszsággal teli könyvet olvasta, ragyogóbb fényre lobbant, mint valaha; ami odáig homályban volt, megvilágította: sercegett egyet, aztán homályosodni kezdett, s lassan örökre kialudt.” (2) „A kulcs megfordult a zárban, s Emma mindjárt, egyenesen a harmadik polc felé ment, emlékezete olyan jól vezette, fogta a kék üvegedényt, kirántotta a dugóját, belemarkolt a kezével, s telemerítette fehér porral, amit ott azonnal enni kezdett. […] Kíváncsian kémlelte magát, hogy megfigyelje, nem szenved-e. De nem! Egyelőre semmi. Hallotta az óra ütését, a tűz morgását, Charles lélegzetét, aki ott állt az ágya mellett. »Ó! – gondolta. – A halál nem nagy dolog, elalszom, és mindennek vége!« Megivott egy korty vizet, és a fal felé fordult. De továbbra is gyötörte az a szörnyű tintaíz. – Szomjas vagyok! [...] – sóhajtotta. – Jaj, rettentően szomjas vagyok! […] Bovaryné most nyögni kezdett, először inkább csak gyengén. A hideg csak úgy rázta a vállát, s halványabb lett, mint az ágynemű, amelybe az ujjai egyre görcsösebben kapaszkodtak. Egyenetlen érverését alig lehetett érezni. Elkékült arcát, amely mintha egészen megmerevedett volna valami fémgőz kipárolgásában, verejtékcsöppek szántották. Fogai egyre vacogtak, kitágult szeme révedezve nézegetett maga köré, s minden kérdésre csak azzal felelt, hogy a fejét ingatta; két-háromszor még mosolygott is. […] Görcsös rángás fogta el, s visszavetette a vánkosára. Mindnyájan közelebb léptek. Már nem élt.” a) Hogyan követi el a két asszony az öngyilkosságot?

83

84


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Mi jellemző a két nő viselkedésére az öngyilkosság előtt?

c) A korábban megismert részletek milyen támpontot, magyarázatot adnak a két asszony tettére?

7. „Bovaryné én vagyok” – mondta Flaubert. a) Mit jelent szerintetek ez az állítás?

b) Vajon kevésbé hatásos lenne ez a mondat, ha női szerzőtől származna?

c) Vajon megszület(het)ett volna ez a regény, ha Flaubert nő lett volna?

N ő i

s z e r epek ,



8. Olvasd el az ismeretközlő szövegeket, és az egyiket dolgozd fel egy tetszőleges technikával (pl. fürtábra, gondolkodástérkép, kettéosztott napló, jelölés)!

GUSTAVE FL AUBERT: BOVARYNÉ Flaubert Bovaryné című regénye 1857-ben jelent meg nyomtatásban. Alcíme: Vidéki erkölcsök. Balzac nagyvárosi tablójával (Párizs) és Stendhal háromstációs városhelyszínével (Verriéres, Besançon, Párizs) szemben a Flaubert-regény cselekményének helyszínei a Normandia térképén nem szereplő Tostes és Yonville, valamint Rouen. Külön-külön és együttesen a Párizstól és a modernizációtól érintetlen, távoli francia vidék: az unalom, a középszerűség és a reménytelenség világa. A hősnő, Emma Bovary csak képzeletében jut el Párizsba, a „nagy élet” városába. A regény cselekményének ideje nagyjából másfél évtized, az 1830-as évek elejétől 1846– 47-ig tart. Az időben és térben pontosan elhelyezkedő történet a valószerűség látszatát kelti, megfelel az epikai hitelesség realista követelményének. Eseménysora világosan nyomon követhető, ok-okozati viszonyok mentén előrehaladva mutatja be a képzetlen, tanulatlan orvos, Charles Bovary és Emma Rouault életének és házasságának történetét. A szereplők Balzac és Stendhal regényalakjainál átlagosabb, hétköznapibb figurák. E regénypoétikai jellemzők miatt tartja az irodalomtörténészek egy része Flaubert prózáját a realista regényírás betetőzésének. Az irodalmi olvasmányélményeiből illúziót építő Bovaryné alakjának és történetének megformálásában a romantikához való viszony kérdése is felmerülhet, hiszen Emma Bovary életének, szerelmeinek (Léon, Rodolphe) kudarca a romantikus illúziókkal való leszámolás írói megvalósulásaként is olvasható. Írói esztétikaként pedig a romantikus irodalmi irányzat elutasítása. Egyúttal persze az ifjúkori eszmény, értékszemlélet elutasítása is, ezért is kap különös jelentőséget a legendássá vált mondat: „Bovaryné én vagyok”. A kettős élettörténet sok tekintetben különbözik a Balzacnál vagy Stendhalnál megtapasztalt regényformálástól. Nem egyenes vonalúan előrehaladó életutakat alkot, hanem körkörösen ismétlődő epizódokból, önmagukba visszatérő, a kitörést ellehetetlenítő helyzetekből áll össze. Nem követi a realista hagyomány folyamatos idővezetését és történetmondását sem. Jól tagolható drámai jelenetekből építkezik, csomópontok köré szerveződő szerkezetét időszakadások, kihagyások, hirtelen tempóváltások jellemzik. Mindez az idő, a történet és a figurák széttöredezését eredményezi, ami leépíti a realizmus „egységesség”-képzetét. A regény ismétlésekre épülő motivikus hálózata is újszerű, de a regényműfaj alakulástörténetének egyik legfontosabb újítása az a nézőponttechnika, melynek következtében az elbeszélő háttérbe szorul. Nem magyarázza hősei érzelmeit, nem ítélkezik felettük, hanem cselekedteti őket, az értékelést pedig az olvasóra bízza. A látószög szinte észrevétlen, folytonos mozgásban van, ami viszonylagosítja az értékrendet, hiszen a szereplők a látószögek alakulása szerint más-más megvilágításba kerülnek. A nézőpontváltások széttartást eredményeznek, ami a befogadó számára a szerelem ironikus olvasatát is lehetővé teszi. Talán a mai olvasó számára érthetetlen, hogy flaubert-i próza „szenvtelen” előadásmódja váratlanul érte kora közönségét. A Bovaryné megjelenése után a szerzőt perbe fogták erkölcs- és vallásgyalázás vádjával. A vádat a védő épp azzal tudta visszautasítani, hogy a szövegből nem dönthető el, hogy a „szerző” (narrátor) egyetért-e a házasságtörő asszonnyal.

85

86


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEV NYIKOL AJEVICS TOLSZTOJ: ANNA K ARENINA Az író 1873-ban kezdett bele az Anna Karenina című regény megírásába. A mű alapötletét egy a valóságban is megtörtént szerelmi öngyilkosság adta, de Tolsztoj nem egyszerű szerelmi történetet írt. Az Anna Karenina a család és a képmutató társadalmi konvenciók problémáit tárgyalja. Főhőse, az orosz irodalom nőalakjainak egyik alapfigurájává vált Anna szembeszáll a lelketlen, hamis társadalmi erkölcsökkel és szokásokkal, teljes és igaz emberi kapcsolatra vágyik, ezért áldoz fel mindent. A társadalom kiközösíti, kiveti magából, de a képmutatásra jellemzően nem azért, mert házasságtörést követ el, hanem azért, mert mindezt nyíltan vállalja, nem hajlandó a hazugságra. Sorsa szükségszerűen vezet a bukáshoz, nincs helye az álságos világban. A regény másik szála, Kitty és Levin története a Tolsztoj által példaértékűnek tartott életmód bemutatása. Levin alakja jól illeszkedik a saját sorsukkal vívódó, a belső megtisztulást és tökéletesedést fáradhatatlanul kutató Tolsztoj-alakok sorába. A nyolc részből álló regény mindvégig a párhuzamokra, ellentétekre, előre- és visszautalásokra, az ellenpontozásra és késleltetésekre épül. A mű két központi alakja a kétségei miatt sokat gyötrődő, „hamleti alkatú” Levin és a hazug társadalmi konvenciók ellen fellázadó Anna: mindvégig párhuzamosan fut történetük, ugyanakkor csak a regény záró szakaszában találkoznak össze. Tolsztoj e művében is számtalan szereplőt mozgat. A főszereplők és a fontosabb mellékszereplők mellett számos fontos epizódszereplő, szolgák, dadák, komornyikok, parasztemberek, hivatalnokok, az előkelő nagyvárosi társaság, a vidéki nemesség alakjai teszik színessé, változatossá a regény világát. A mellékalakok is jól megformált figurák, a legtöbb epizódszereplő markáns vonásokkal rendelkező embertípus (pl. művelt értelmiségi, nagyvilági dáma, felvilágosult gazdálkodó, politikus-intrikus), társadalmi rétegek, csoportok megjelenítői.

9. Emma vagy Anna? Csak érdeklődőknek! Válaszd ki az alábbi feladatok valamelyikét, és írj rövid esszét a kérdésről! a) Írj arról, hogy számodra melyik nőalak a vonzóbb, szimpatikusabb, és miért! Tudtál-e azonosulni döntéseivel, cselekedeteivel, bűnösnek tartod-e, megérdemelte-e szerinted a sorsát vagy sem? Gondold végig azt is, hogy miben különbözik (a korábban olvasott művek alapján) a férfi és a női szereplők önmegvalósítási lehetősége, tetteik megítélése! Adj írásodnak címet is! b) Ha olvastad az Anna Karenina című regényt, akkor kíséreld meg Anna és Gatsby sorsának ös�szehasonlítását! (Gondolj olyan párhuzamokra, kapcsolatokra, mint pl. Vronszkij lovas balesete és Gatsby autóbalesete!) Adj írásodnak címet is!

N ő i

s z e r epek ,



c) Ha mindkét (esetleg mindhárom) regényt ismered, hasonlítsd össze de Rênalné, illetve Emma vagy/és Anna alakját! Adj írásodnak címet is!

87

5. LE V NYIKOLAJE V ICS TOLSZTOJ : IVAN ILJICS HAL ÁL A E modulban Lev Nyikolajevics Tolsztoj kisregényét, az Ivan Iljics halálát értelmezzük. Olyan kérdésekről beszélgetünk majd, amelyek az előző modulokban elemzett művek kapcsán is többször felmerültek: siker, karrier és boldogulás a társadalomban. A probléma újszerűsége abban rejlik, hogy e mű hősének „teljes” élettörténetét megismeri az olvasó, ami másfajta közelítéseket, válaszokat is lehetővé tesz. E kisregény másik újdonsága a korábbi művekhez viszonyítva, hogy egy olyan problémát – a betegség – is középpontba helyez, mellyel eddigi olvasmányaitok során ritkán vagy csak mellékszálként találkoztatok. A szöveg vizsgálatakor kitérünk az elbeszélői módszerek, a cselekménybonyolítás, az időkezelés sajátosságaira, valamint megkíséreljük néhány fontos motívum jelentéslehetőségeinek feltárását, értelmezését. 1. Mire vagy kíváncsi, olvasó? a) Írjátok be a szövegdobozokba, milyen kérdéseket lehet feltenni az alábbi részlet alapján! A) páros

„[...] arca – mint a halottaké rendesen – szebb volt, s főleg jelentősebb, mint eleven korában. Arca azt fejezte ki, hogy amit meg kellett tenni, meg van téve, és helyesen történt. Arckifejezésében ezenfelül szemrehányás vagy figyelmeztetés is volt az élők számára.”

Le v

N y i ko l a j e v i c s

To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

B) páros

Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.

b) Osszátok meg kérdéseiteket a másik párossal! c) Vitassátok meg közösen: életről vagy halálról szól inkább ez a kisregény? Néhány fontosnak tartott érvet írásban is rögzítsetek. I N K ÁBB A H A LÁLRÓL SZÓL

I N K ÁBB A Z ÉL E TRŐL SZÓL

1.

1.

2.

2.

3.

3.

2. Kompozíciós egységek, idő és terjedelem a) Vizsgáljátok meg a csoportotok számára kijelölt fejezet(ek) témáját, időszerkezetét és szövegarányait a szemponttáblázat segítségével!

89

90


•

1 0 .

é v fo l y a m

A) 1 . F E J EZE T H O GY A N M E N N YI ( M E N N YIR E MI A CS E L E K MÉ N Y - P O N T O S A N ) A TÉMÁJ A ? ID E J E ? J ELÖL I A Z IDŐT ?

M E N N YI A T E RJ E D E L ME?

H O GY A N A RÁ N YLI K A CS E L E MÉ N Y IDŐ ÉS A T E R J E D E L E M A MŰ eGÉSZÉ H E Z ?

B) 2–3. FEJEZET H O GY A N M E N N YI ( M E N N YIR E MI A CS E L E K MÉ N Y - P O N T O S A N ) A TÉMÁJ A ? ID E J E ? J ELÖL I A Z IDŐT ?



C) 4 – 6. FEJEZET H O GY A N M E N N YI ( M E N N YIR E MI A CS E L E K MÉ N Y - P O N T O S A N ) A TÉMÁJ A ? ID E J E ? J ELÖL I A Z IDŐT ?



Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

D) 7 – 11. F E J E Z E T H O GY A N M E N N YI ( M E N N YIR E MI A CS E L E K MÉ N Y - P O N T O S A N ) A TÉMÁJ A ? ID E J E ? J ELÖL I A Z IDŐT ?





E) 1 2 . F E J EZE T H O GY A N M E N N YI ( M E N N YIR E MI A CS E L E K MÉ N Y - P O N T O S A N ) A TÉMÁJ A ? ID E J E ? J ELÖL I A Z IDŐT ?

b) Foglaljátok össze kutatásotok eredményét a többi csoport számára! c) Keressetek választ közösen az alábbi kérdésekre! • Milyen idővezetéssel él az elbeszélő? Mi lehet az oka és mi a következménye ennek az idő szerkezetnek?

91

92


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Hogyan kapcsolható össze az alábbi két elbeszélői mondat? „Gatsby lenyűgöző személyiség volt.” (1. fejezet) „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.” (2. fejezet)

• Miben hasonlít és miben tér el A nagy Gatsby és az Ivan Iljics halála idővezetése?

• Melyik idővezetésnek milyen következményei lehetnek a befogadói magatartásra?

• Mikor kinek a nézőpontjából telik az idő az Ivan Iljics halála című kisregényben?

3. Ez ám a karrier… Dinnyés József „daltulajdonos” az 1969-es polbeat fesztiválon vitte sikerre a Karrier című dalt. Hallgassátok meg, és gyűjtsetek a szövegből olyan kiolvasható értékellentéteket, ellentétpárokat, amelyek valamilyen módon Tolsztoj kisregényében és jelenlegi társadalmi környezetünkben is megjelennek, előfordulnak!

Le v


To l s z t o j :

VERESS MIKLÓS: KARRIER Még meg sem hozta a gólya Máris volt protekciója Hallgatták hogyan bömböl Nagy fej lesz a gyerekből Kondenzált anyatej Diplomás dada kell Ez ám a karrier Sikerrel vette a gátat Jelessel az iskolákat Ő sem tehetett róla Ilyennek hozta a gólya Buktasson aki mer Az apja csuda fej Ez ám a karrier Mert félt a vértől a szagtól Nem lett ő orvos csak doktor S hogy el ne kopjon a lába Benyomták egy irodába A nejnek teddy bear A kutya terrier Ez ám a karrier Aztán az utolsó akta Osztályon felüli kripta Nem érdeklik a holtak Ő polgár módra porlad Kukacok aki mer Tiétek ez a fej És ez a karrier

I v an

I l j i c s

ha l á l a

93

94


•

1 0 .

é v fo l y a m

4. Comme il faut – Házi feladat a) Írd meg a pétervári ötezer rubeles minisztériumi állás betöltéséhez Ivan Iljics szakmai életrajzát!

Szakmai életrajz egy ötezer rubeles minisztériumi állás betöltéséhez Péterváron

Személyi adatok: Iskolai végzettség: Család: Munkahelyek, munkakörök: Képességek: Referenciák: Motiváció:

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

b) Értelmezd a „szakmai életrajz” és az alábbi idézetek alapján Ivan Iljicsnek a hivatalhoz, a hivatalnokléthez való viszonyát! (1) „…a reá bízott ügyeket (amelyek főleg a szakadársággal voltak kapcsolatban) mindenkor pontosan, megvesztegethetetlen becsületességgel intézte…” (2) „…legbonyolultabb ügyeit is leegyszerűsítse olyan formába, amelyben az ügy már csak külsőleg tükröződött az iratban, amelyben nyoma sem volt Ivan Iljics egyéni nézetének, s főként, amely teljes mértékig megfeleljen a kívánt formaságoknak…” (3) „Lassan már minden érdeklődése eköré összpontosult, mindenestül elnyelte őt a hivatal.” (4) „Ott már készen várta az iga – megszokott igája, belebújt, s húzta tovább. Kérelmezők, tudakozódók, a kancellária, nyilvános tárgyalások és hivatalos ülések. Mindebből gondosan ki kellett iktatni mindazt a nyerset, életszerűt, ami mindig megzavarja a hivatalos ügyek szabályszerű lefolyását: az emberekkel nem szabad semmiféle kapcsolatot létesíteni, csakis hivatalosat, mégpedig úgy, hogy a kapcsolat indítéka is szigorúan hivatalos legyen, meg a kapcsolat maga is csak a hivatalosra szorítkozzék.” (5) „Nem tekintette ezt a munkát sem unalmasnak, sem szórakoztatónak.” (6) „A doktor összefoglalójából Ivan Iljics azt a következtetést vonta le, hogy ügye rosszul áll.” (7) „És az az élettelen hivatal, az anyagi gondok, és így telt egy év, kettő, tíz, húsz – mindig ugyanaz.”

95

96


•

1 0 .

é v fo l y a m

c) A comme il faut [ejtsd: komilfó] francia kifejezés azt jelenti, hogy valakinek kifogástalan, mintaszerű, a társadalmi illem elvárásainak megfelelő a viselkedése. Mi a jelentősége Ivan Iljics életében és karrierjében a „comme il faut”-nak, és hogyan érvényesül ez a szöveg megalkotottságában?

d) Keress és írj ki néhány bizonyító idézetet a kisregényből!

e) Mit jelent valójában itt a „comme il faut”, és hogyan függ össze szerinted a második fejezet nyitó mondatával? Ivan Iljicsen kívül kire, mire vonatkozhat még?

5. A címszereplő és környezete a) Vizsgáljátok meg 6 fős csoportokban, hogyan viszonyul a környezet a címszereplő halálához, illetve betegségéhez! A szereplőket osszátok fel a csoporton belül.

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

A)

lánya

közeli munkatársai

felesége Ivan Iljics halála (gyászhír, ravatal) fia

munkatársai Geraszim

B)

lánya

sógora

felesége

orvosai Ivan Iljics betegsége

fia

munkatársai Geraszim

97

98


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) A három marad, három megy technikával (egy-egy A és B csoport tagjai felének cseréjével) beszéljétek meg kutatásotok eredményét! c) Keressetek új csoportotokban választ az alábbi kérdésekre! • Ivan Iljics betegsége alatt mi a meghatározó érzése környezetének többségével kapcsolatban? Miért?

• Mi zavarja, bántja leginkább a címszereplőt környezete többségének viselkedésében?

• Mi hiányzik neki, mit várna környezetétől?

d) Alakítsatok csoporton belül két félcsoportot, és osszátok meg a feladatot! A) csoportfél Az alábbi idézetek értelmezésével beszéljétek meg, milyen értéket, milyen elvet képvisel Geraszim a kisregényben, majd összegezzétek fontosabb gondolataitokat a csoport másik felének! „– No, Geraszim, fiam? – mondta Pjotr Ivanovics, csak azért, hogy mondjon valamit. – Sajnálod? – Isten akarata. Mi sem kerüljük el – felelte Geraszim, kivillantva hófehér, erős, paraszti fogsorát…” (1.) „– Neked ez bizonyosan kellemetlen. Ne haragudj. Nem bírom. – De kérem szépen! – És Geraszim szeme megvillant, mosolyogva mutatta ki fiatal, fehér fogsorát. – Hogyne tenné meg az ember... egy betegnek.” (7.) „Jólesett, amikor Geraszim néha egész éjszakákon át fogta a lábát, és nem volt hajlandó elmenni lefeküdni, mondván: »Ne tessék nyugtalankodni, Ivan Iljics, majd kialszom magam«; vagy amikor hirtelen tegeződésbe csapva át, hozzátette: »Még ha nem volnál beteg, akkor is szívesen megtenném a kedvedért!« […] – Mind meghalunk egyszer. Mért ne igyekeznék?” (7.)

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

B) csoportfél Az alábbi idézetek értelmezésével beszéljétek meg, milyen értéket képvisel a gyermek, a gyermekkor a kisregényben, majd összegezzétek fontosabb gondolataitokat a csoport másik felének! „Voltak percei, hosszas szenvedések után, amikor azt kívánta a legjobban – bármennyire szégyellte is önmagának megvallani –, hogy úgy sajnálja valaki, mint egy nagy gyermeket. Azt kívánta, hogy cirógassák, csókolgassák, könnyeket hullassanak fölötte, mint ahogyan gyermekeket becéznek, vigasztalnak. Tudta, hogy tekintélyes bíró, hogy a szakálla őszbe vegyült, és ezért mindez lehetetlen; de mégis kívánta.” (7.) „Mögöttük észrevétlenül beosont a kis gimnazista is, szegényke, újdonatúj mundérban, kesztyűsen, szeme alatt ijesztő, kék karikák, melyeknek okával Ivan Iljics nagyon is tisztában volt. Mindig sajnálta a fiát. Riadt, részvevő pillantása is félelmetes volt, Ivan Iljicsnek úgy tetszett, Geraszimon kívül csak Vaszja érti, és sajnálja.” (8.) „Csak addig várt, amíg Geraszim kiment a másik szobába, akkor már nem fékezte magát, és sírni kezdett, mint a gyermek. Siratta tehetetlenségét, szörnyű magányát, az emberek kegyetlenségét, Isten kegyetlenségét, Isten nemlétét.” (9.) „Minden más volt, kivéve gyermekkorának első emlékeit. Ott, a gyermekkorban, volt igazi öröm, amivel, ha visszatér, lehetett volna élni. (…) És minél jobban távolodott a gyermekkortól, minél jobban közeledett a jelenhez, annál jelentéktelenebbek, annál kétségesebbek lettek az örömök.” (9.)

6. A betegség mint metafora Az alábbiakban olvashattok néhány állítást Ivan Iljics betegségének értelmezéséről, a betegség lehetséges metaforikus jelentéseiről. a) Érveljetek a nektek jutott állítás mellett, vagy cáfoljátok meg azt! b) Akár mellette, akár vele szemben érveltek, véleményetek kialakításához használjátok a szöveget! c) Véleményeteket foglaljátok össze írásban, s a vita során ismertessétek!

99

10 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

A) Ivan Iljics egy szerencsétlen, kiszolgáltatott ember. Mivel az orvostudomány még nem volt elég fejlett abban az időben, ezért az orvosok nem ismerték fel betegségét. Ivan Iljics az „orvosok áldozata”. ÉRV E I N K M E LL E TT E

ÉRV E I N K E LL E N E

B) Ivan Iljics súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. A betegség tette számára lehetővé, hogy lelki-szellemi értelemben „meggyógyuljon”. A betegség által vált tudatos emberré. ÉRV E I N K M E LL E TT E


C) Ivan Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja. Ivan Iljics betegsége az orosz társadalom betegségének metaforája. ÉRV E I N K M E LL E TT E


D) Ivan Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja, hanem minden kívülről irányított, a korabeli társadalmi elvárásoknak, konvencióknak megfelelni kívánó élet betegsége. ÉRV E I N K M E LL E TT E


E) Ivan Iljics betegsége és halála egy értelmetlen élet „értelmessé válásának” folyamata és beteljesedése. Ez a betegség és halál Krisztus szenvedéseinek és halálának sajátos parafrázisa. Ezt talán igazolja arcának nyugodt, békés kifejezése, mely hozzátartozóit is meghökkenti a mű elején.

Le v


To l s z t o j :

ÉRV E I N K M E LL E TT E

I v an

I l j i c s

ha l á l a


7. A hang a) Olvasd el figyelmesen elejétől végig az idézett részletet, majd próbáld beírni a megszólalásrészekhez, kinek a nézőpontja érvényesül, kinek a szólamát olvassuk, halljuk! „Mit kívánsz? (1) […………….] – Ez volt az első világos, szavakkal is kifejezhető fogalom, amelyet meghallott. (2) [……………..] – Mit kívánsz? Mit kívánsz?” (3) [………………..] – ismételte magában. (4) [……………….] „Mit? Hogy ne szenvedjek. Éljek” (5) [……………..] – felelte. És megint odaadóan figyelt, olyan megfeszítetten, hogy még a fájdalom sem vonta el. (6) [………………….] „Élni? Hogy akarsz élni?” (7) [………………] – kérdezte a lélek hangja. (8) [………………..] „Élni, úgy, ahogy azelőtt éltem; szépen, kellemesen.” (9) [……………………] „Hogy éltél azelőtt, szépen és kellemesen?” (10) […………………] – kérdezte a hang. (11) [……………………] És Ivan Iljics fölelevenítette képzeletében kellemes életének legjobb perceit. (12) [……………..] De milyen furcsa! (13) [………………..] A kellemes élet e legszebb percei most egészen más színben tűntek fel, mint annak idején. (14) […………………..] (9. fejezet) b) Beszéljétek meg párban, hogyan kapcsolható a fenti idézet az alábbi idézetekhez! Milyen lelkitudati folyamat olvasható ki az idézetsorból? IDÉZ E T „Ha nekem is meg kellene halnom, mint Kajnak, akkor ezt mindigtől fogva éreztem volna, egy belső hang súgta volna nekem; de ilyesminek nyoma sem volt!” (6.) „»Mit kívánsz most? Élni? Élni – hogyan? Mint ahogy a hivatalodban éltél, amikor a teremszolga kihirdeti: bíróság! A bíróság, itt a bíróság – ismételgette magában. – Ez az igazi bíróság! De hiszen én nem vagyok bűnös! – kiáltotta felháborodva. – Miért?« Abbahagyta a sírást, arccal a falnak fordult, és mindegyre csak az a kérdés járt az eszében: miért, mire való ez az iszonyat?” (9.)

K A P CS O L A T , L E L K I - TUD A TI F O LY A M A T

10 1

10 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

„De ha ez így van – gondolta –, ha abban a tudatban kell elmennem a földről, hogy elherdáltam mindent, ami rám bízatott, és már nincs időm helyrehozni, akkor mi legyen?” (10.) „Minden, amiben éltél és élsz: hazugság volt, csalás, amely eltakarta előled az életet és halált.” (11.)

c) Milyen összefüggés figyelhető meg az Ivan Iljicsben lezajló lelki-tudati változások és a kisregény terének, helyszíneinek változása között?

8. Szimbolikus motívumok Olvassátok el az idézeteket, és írjátok be a pókhálóábrába, hogy a műegész ismeretében milyen szimbolikus-metaforikus jelentései vannak az adott motívumnak a szövegrészletekben! A) párosok „És minél tovább haladt, annál halottabb lett minden. »Mintha állandóan lefelé haladtam volna a lejtőn, miközben azt képzeltem, hogy felfelé kapaszkodom. Igen, így volt. A közvéleményben felfelé haladtam, és ugyanolyan arányban fogyott alólam az élet... Most pedig vége, halj meg!«” (9.) „Ha csak eszébe jutott, hogy mi volt ő három hónappal azelőtt, és mi most; ha eszébe jutott, hogy milyen feltartóztathatatlanul haladt lefelé a lejtőn, akkor máris összeomlott a reménykedésnek még a lehetősége is.” (10.) „Az történt vele, ami utazáskor a vasúti kocsiban, amikor az ember azt hiszi, hogy előremegy, pedig visszafelé halad, és egyszer csak fölismeri a haladás igazi irányát.” (12.)

út, lejtő, irány

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

B) párosok „Ivan Iljics pedig ugyanakkor nagyot zuhant, meglátta a fényt, és megvilágosodott előtte, hogy élete nem az volt, aminek lennie kellett volna, de ezt még helyre lehet hozni. Azt kérdezte magától, mi az, ami kell, és feszülten figyelt magában a válaszra. […] »Igen, kínzom őket – gondolta. – Sajnálnak engem, de megkönnyebbülnek, ha már nem leszek.« Meg akarta mondani, de nem volt hozzá ereje. »Egyébként minek beszélni, cselekedni kell« – gondolta.” (12.) „És egyszerre megvilágosodott előtte, hogy mi volt az, ami eddig kínozta és érthetetlen volt, s ami most egyszerre érthető volt, és kétfelől, tízfelől, mindenfelől tódult tudatába. Sajnálja őket, úgy kell intézni, hogy nekik ne fájjon. Meg kell szabadítani őket, s magának is meg kell szabadulnia ezektől a szenvedésektől. »Milyen szép és milyen egyszerű – gondolta. – Hát a fájdalom? – kérdezte. – Hová lett? Hol vagy, te fájdalom?« Feszülten figyelt. »Igen, itt van. Nem bánom, hadd legyen. A fájdalom.” »Hát a halál? Hol van ő?« Kereste régi, megszokott halálfélelmét, és nem lelte sehol. Hová lett? Miféle halál? Nem volt sehol a félelem, mert a halál sem volt sehol. A halál helyett világosság volt. – Hát ez az! – szólt váratlanul, fennhangon. – Milyen boldogság!” (12.)

fény, világosság

C) párosok „Úgy rémlett, szörnyű fájdalmak közepette gyömöszölik befelé egy szűk, mély, fekete zsákba, egyre mélyebben gyömöszölik, és nem tudják egészen bedugni. És ez a folyamat rettenetes szenvedésekkel jár. És ő fél, és be akar zuhanni a zsákba, vergődik és segít. És egyszer csak elszakad a zsák, ő lezuhan, és fölébred.” (9.) „Ebben a három napban, amelyben számára már megszűnt az idő, abban a fekete zsákban kapálódzott, amelybe egy láthatatlan, legyőzhetetlen erő gyömöszölte. Úgy vergődött, mint ahogy a hóhér kezében vergődik a halálraítélt, tudva, hogy nem menekülhet; és minden percben érezte, hogy minden erőfeszítése ellenére egyre közelebb kerül ahhoz, amitől iszonyodik. Érezte, hogy gyötrelme kettős: abban áll, hogy egyre mélyebben gyömöszölődik abba a fekete lyukba, de még inkább abban, hogy nem tud egészen belejutni. Abban, hogy belebújjon, az a tudat akadályozza, hogy az élete jó volt. Életének ez az igazolása tartotta fogva, nem engedte tovább, és minden másnál jobban gyötörte.

10 3

10 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

Egyszerre egy ismeretlen erő mellbe vágta, oldalba vágta, még jobban elfojtotta a lélegzetét; Ivan Iljics bezuhant a lyukba, és ott a lyuk végén, valami megvilágosodott.” (12.)

zsák, lyuk

9. Olvasd el az alábbi összefoglaló szöveget, és dolgozd fel jelöléstechnikával (+,√, –, ?, *)!

LEV NYIKOL AJEVICS TOLSZTOJ: IVAN ILJICS HALÁLA (1884 –1886) A kisregény felépítésének meghatározó eleme az időrend. Tolsztoj szándékosan szakított a hagyományos, lineáris időrendiséggel, ami alkalmat ad arra, hogy a főszereplő halálával kapcsolatban megnyilatkozó munkatársak, barátok, a család tagjai értelmezzék a halál tényét, illetve az olvasó megtudhassa, hogyan vélekednek az elhunytról, milyen emlékeket hagyott bennük. Az időrend megbontásának szerepe kettős: egyfelől hangsúlyt kap, hogy az elbeszélő érdeklődésének középpontjában elsősorban a halál felől értelmezett élet áll, másfelől az olvasóban is egyre inkább növekszik a kíváncsiság: milyen életet élt, miféle ember volt Ivan Iljics, milyen titkot rejt a halott arca. A történések helyszínének változása is különleges, fokozatosan szűkülő perspektívát mutat: a külvilág megnyilvánulásaitól (1. fejezet), egy élet „állomásain” keresztül jut el a lélek legmélyére, Ivan Iljics magányos, elemző tudatába. A fájdalom és halálfélelem megszűnését, a főhős valódi megigazulását nem a hagyományos, külső személy általi feloldozás adja, hanem a lélek belső megvilágosodása, tökéletesedése. A tökéletesedés mint egyetemes erkölcsi törvény, valamint az ellene ható rossz erőkről való gondolkodás Tolsztoj világképének meghatározó vonása. Szerinte a rossz az embert meghaladó szellemi hatalom, melynek működéséhez emberi „beleegyezésre” van szükség. Ugyanakkor az ember szabadon választó lény, ha a világosságban keresi útját, nem lepheti be a sötétség. Eszerint az igazi szabadság a természetes jóhoz igazodni. A rosszal szembe kell szegülni, de ez a szembeszegülés nem lehet erőszakos. Az író sajátos, tolsztojanizmusnak nevezett kései világképére az embert az univerzum egységében szemlélő keleti filozófia, Rousseau-nak a természeti embert és a gyermeket a civilizáció képmutató embere fölé helyező szemlélete és az evangéliumok szeretetparancsa gyakoroltak hatást.

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

Az elbeszélésnek az a sajátossága, hogy az életet a halál felől értelmezi, vagyis arra a kérdésre keresi a választ, hogyan élhet az ember saját végességét szem előtt tartva hiteles életet, rokonítható a 19. század létbölcseleti kérdésekkel foglalkozó filozófusainak (például Søren Kierkegaard) gondolkodásával, és bizonyos tekintetben előlegezi a 20. század egyik legnagyobb hatású filozófusának, Martin Heideggernek a hiteles (autentikus) létről való gondolatait. Vannak, akik úgy vélik, Heidegger filozófiai művének halálról szóló fejezete a Tolsztojelbeszéléshez írt kommentárként is olvasható.

Házi feladat Válassz az alábbiak közül egy feladatot! 10. Válaszold meg egyoldalas esszében: az életről vagy a halálról szól az Ivan Iljics halála című kisregény? 11. Az Ivan Iljics óraláncára fűzött medalionban a következő vésés olvasható: „Quidquid agis, prudenter agas et respice finem”, azaz „Bármit teszel, figyelmesen tedd, és tartsd szemed előtt a véget”. Értelmezd a mottót Ivan Iljics életére és halálára vonatkoztatva! 12. Idézd fel a fejezetben olvasott műveket! Készíts saját szemponttáblázatot, és segítségével vizsgáld meg az e művekben megjelenő „halálok” szerepét, funkcióját! 13. Idézd fel a fejezetben olvasott műveket! Készíts saját szemponttáblázatot, és segítségével vizsgáld meg az e művekben megjelenő „illúziókat”! 14. Írj másfél-kétoldalas esszét „Köztünk élő regényhősök” címmel!

10 5

6. IBSEN : A V A D K A C S A A Z A Z

ILLÚZIÓ K S O RS A A DRÁMÁB A N ; A N A LITI K US DRÁM A TÍ P US

A következő két modulban egy 19. századi és egy 20. századi dráma elemzésével vizsgáljuk tovább a fejezet témáját: az illúziók elvesztését. Elsőként Henrik Ibsen A vadkacsa című művét fogjuk értelmezni. 1. Velem is megtörtént már… a) Idézd föl magadban, megtörtént-e már veled, hogy egy általad ismert emberről kiderültek olyan információk, amelyek módosították a benned róla kialakult képet! Milyen érzés volt? Mit tettél? b) A saját múltadról vagy a családod múltjáról kiderült-e számodra olyan esetleg kínos információ, amely átformálta a családról vagy önmagadról kialakított képedet? Milyen érzés volt? Mit tettél? c) Ha sem az a), sem a b) feladatban megfogalmazott eset nem történt meg veled, el tudod-e képzelni, mi lenne, ha ilyesmi történne? d) Hogyan kapcsolható a fent megfogalmazott probléma Ibsen drámájához véleményed szerint?

2. A cselekmény elemei Válaszoljatok a kérdésekre, és ahol lehet, indokoljatok a szövegből! a) Melyik országban és mikor játszódik a dráma?

b) Mennyi a cselekményidő? Tanulmányaitok során mikor találkoztatok ilyen rövid idő alatt játszódó drámával?

c) Mi a két helyszín?

d) Milyen társadalmi réteg, csoport tagjai a szereplők?

I b s en :

A

v a d ka c s a

3. Információk az I. felvonásból – kettős drámai alaphelyzet a) Folytassátok A vadkacsa I. felvonásából a szereplőkre, a múltra és a jelenre vonatkozó információk kigyűjtését, és csoportosítsátok a táblázat szempontjai szerint! b) Írjatok ikszeket a táblázat megfelelő helyeire az alábbiak szerint (három példát beírtunk): [√] = Később megerősítést nyer az információ. [–] = Később kiderül, hogy másként áll a helyzet, vagy a későbbi információ visszamenőleg átminősíti a korábbit. [?] = Végig nem derül ki a drámában, hogyan is történt a dolog. A DRÁM A I CS E L E K MÉ N Y J E L E N B E LI A L A P H E LYZ E TÉR E V O N A T K O ZI K A Z I N F O RMÁCIÓ  [√] Hjalmart Werle támogatta anyagilag mindenben. Hjalmar szerint apjának nincs rajta kívül senkije, akire támaszkodhatna.

[–]

x

V A L A M E LYI K SZ E R E P LŐ MÚLTJÁR A V O N A T K O ZI K A Z I N F O RMÁCIÓ  [?]

[√] Nagy kakas volt Hakon Werle.

x

[–]

[?] x

10 7

10 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

4. Két idősík dinamizmusa a) Foglaljátok össze a teljes dráma ismeretében, milyen kapcsolat volt Werle, Gina és Hjalmar között!

b) Magyarázzátok meg, mi a szerepük dramaturgiai szempontból a múltban megtörtént eseményeknek!

c) Milyen aktuális esemény váltja ki a múlt feltárását az I. felvonás szerint? Ki és miért kezdeményezi majd?

d) Szerintetek mi a dramaturgiai szerepe Gregers tudatlanságának és kíváncsiságának?

e) Hogyan viszonyul Hjalmar a múlt tisztázásához?

f) Hogyan „működteti” a kettős drámai alaphelyzet a drámai viszonyváltást?

I b s en :

A

v a d ka c s a

5. Házi feladat – Olvasd el, jegyezd meg, oldd meg! a) Olvasd el jelöléstechnikával (√, +, –, ?) az ismeretközlő szöveget az analitikus drámáról!

A Z ANALITIKUS DRÁMA Olyan drámatípus (egyes szakértők szerint műfaj), melyben a drámai szituáció (alaphelyzet) kettős: egyrészt a múltban megtörtént események hozzák létre (és nem pl. jelenbeli érdek-, illetve értékütközés, mint a konfliktusos drámákban), másrészt kell a jelenben is egy aktuális esemény, amely kiváltja a múlt elemzését. A jelenben játszódó cselekmény során tehát fény derül az előzményekre, s elemzésük (analízisük) mozgatja a drámai cselekményt, sőt annak egésze nem más, mint a múltnak a jelenben történő elemző feltárása. A drámai jelen időt tehát a múlt értelmezései (több értelmezés bontakozik ki egyszerre) határozzák meg. A dialógusok révén fokozatosan tárul fel a szereplők jelleme és egymással való kapcsolataik rendszere, s az olvasó is arra kényszerül, hogy folytonosan módosítsa a szereplőkről, helyzetekről kialakított véleményét. A drámatípus konvenciója a motivikus-jelképes formálás is. Ebbe a típusba tartoznak a következő drámák: Szophoklész: Oidipusz király; Ibsen: A vadkacsa, Babaszoba, Solness építőmester; Miller: Az ügynök halála (valamint O’Neill: Utazás az éjszakába, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres, Albee: Nem félünk a farkastól – ezekkel a művekkel is érdemes megismerkedni).

b) Keress újabb, konkrét érveket a cselekményből, illetve a szövegből amellett, hogy Ibsen drámája analitikus dráma!

c) Ismersz olyan műveket (pl. a felsoroltak közül olvastad-e valamelyik drámát, láttál-e olyan filmet), amelyekben ez a szerkezet érvényesül?

d) Miben hasonlít A nagy Gatsby idővezetése, illetve szerkezete A vadkacsáéhoz, és miben különbözik tőle? Mire következtetsz ebből? Fitzgerald: A nagy Gatsby Mindkét mű

Ibsen: A vadkacsa

10 9

110


•

1 0 .

é v fo l y a m

6. A szerkezet – a mű fordulópontjai az egyes felvonásokban A) I. felvonás a) Ismételjétek át, mi az a szituáció, amely elindítja a drámai cselekménysort!

b) Mi által válik fenntarthatatlanná ez a kezdeti szituáció?

c) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉ P ÉS ( K IÉ )

d) Milyen fordulat van már az I. felvonásban? – A cselekményben:

– Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről:

– Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata:

– Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból?

E LL E N LÉ P ÉS ( K IÉ )

I b s en :

A

v a d ka c s a

e) A konfliktusos drámák felépítésére gondolva miféle konfliktus van itt, és milyen bonyodalom veszi kezdetét, vagy legalábbis sejtetődik?

B) II. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉ P ÉS ( K IÉ )


b) Van-e fordulat a II. felvonásban? – A cselekményben:




c) Milyen konfliktusok (de legalábbis problémák) lehetősége mutatkozik meg ebben a felvonásban?

111

112


•

1 0 .

é v fo l y a m

C) III. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉ P ÉS ( K IÉ )


b) Van-e fordulat a III. felvonásban? – A cselekményben:




c) Milyen konfliktusok (vagy legalábbis problémák) mutatkoznak meg ebben a felvonásban?

I b s en :

A

v a d ka c s a

D) IV. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉ P ÉS ( K IÉ )


b) Milyen fordulatok vannak a IV. felvonásban? – A cselekményben:




c) Milyen konfliktusok vannak ebben a felvonásban? Hol van a tetőpont, ahonnan az egész dráma fordulatot vesz? Milyen megoldás lehetőségét sugallja Gregers?

113

114


•

1 0 .

é v fo l y a m

E) V. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉ P ÉS ( K IÉ )


b) Milyen fordulatok vannak az V. felvonásban? – A cselekményben:




c) Mi a drámai helyzet megoldása, ami más szempontból tetőpont?

d) Hasonlítsátok össze a drámai végszituációt a kezdetivel! Mi a különbség?

I b s en :

A

v a d ka c s a

7. A szerkezet – a dráma fordulópontjai az egyes szereplők szempontjából A) Hjalmar Milyen fordulatok következnek be Hjalmarral kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?

b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására?

c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg?

d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból?

B) Gregers Milyen fordulatok következnek be Gregersszel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!)

115

116


•

1 0 .

é v fo l y a m

a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?




C) Gina Milyen fordulatok következnek be Ginával kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?

I b s en :

A

v a d ka c s a




D) Hedvig Milyen fordulatok következnek be Hedviggel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?


117

118


•

1 0 .

é v fo l y a m



8. Hjalmar „kis” hazugságai a) Sorold föl, hányszor és miket hazudik Hjalmar, amikor hazaérkezik a vacsoráról!

b) És az egész II. felvonásban?

c) Mikor mond igazat?

d) Rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találtad az I. felvonásban? És a II.-ban? Miért?

I b s en :

A

v a d ka c s a

9. Hjalmar nagy hazugsága – a család hazugsága Beszéljétek meg a kérdéseket, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből! a) Mi minden derül ki az Ekdal család életmódjáról? (Gondoljatok például az étkezési szokásokra!) Ki dolgozik és mit? Milyen a munkamegosztás? (Ne csak a II. felvonásra gondoljatok!)

b) Miket állít Hjalmar önmagáról, és ezzel szemben mi az igazság? Mit tesz vagy nem tesz?

c) Mit gondol a családjáról Hjalmar, mielőtt „minden” kiderül?

d) Mi a foglalkozása, ennek milyen metaforikus, jelképes jelentése lehet?

119

12 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

e) Mi Hjalmar életcélja? Mit gondol magáról?

f) Hogyan nevezi Relling ezt a fajta önbecsapást, ezt a hamis mítoszt?

g) Ismertek olyan embert, akinek ekkora különbség van a szavai és a tettei, az énképe és a valódi személyisége között?

h) Szerintetek lehet így boldogan élni? Mindenki alkalmas az igazság elviselésére?

10. Hjalmar beszédmódja a) Mit nevezünk közhelynek?

b) Keressetek a kijelölt szövegrészekből közhelyes mondatokat, szókapcsolatokat!

c) Mi az oka annak, hogy Hjalmarnak rengeteg közhelyes szövege van?

I b s en :

A

v a d ka c s a

d) Milyen kifejezésmód, hangvétel jellemzi még Hjalmar megszólalásait? Pl. „…ez a nagy eszme minden életerőmet felemészti.”, „Igaz emberségem követeli a jogait!”, „…olykor az emberi lét sötét és rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.”, „Meglehet, szűk és szegényes ez a hajlék, mégis otthon, drága Ginám…”, „…hogy hajlékot keressek ősz atyámnak s jómagamnak.”

e) Véleményetek szerint mi az oka ennek a hangvételnek?

f) A pisztoly történetében két párhuzamos esetet mesél el Hjalmar. Hogyan és miért így mesél? Mit árul el ez a személyiségéről?

g) Vizsgáljátok meg azt is, milyen beszédhelyzetben hangzanak el a közhelyes mondatok! Hitelesítik vagy visszavonják a „bölcsességeket” és a pátoszt?

h) Hogyan függ össze a beszédstílus, a mondatok tartalma, Hjalmar viselkedése és élethazugsága?

11. Szereplők és jellemek • Vizsgáljátok meg csoportokban egy-egy szereplő jellemét! A csoporton belül osszátok el a részfeladatokat! Használjátok a dráma szövegét! • A feladat befejeztével tegyétek ki munkátokat a témafalra, és röviden, összegzően mutassátok be a többi csoportnak! A) Hjalmar jelleme és viszonyai a) Készítsétek el Hjalmar négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

12 1

12 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

HJALMAR

b) Jelenítsétek meg tetszőleges technikával idődiagramon Hjalmar viszonyának alakulását családtagjaihoz és Werléhez! családtagjaihoz Hjalmar korábban

I. felvonás

II. felvonás

III. felvonás

IV. felvonás

H. Werléhez

B) Gregers, a világboldogító a) Mit tudunk meg Rellingtől Gregers múltjáról?

b) Miért mondja Relling Gregersről, hogy elmebeteg? Milyen „betegsége” van?

V. felvonás

I b s en :

A

v a d ka c s a

c) Gregers saját magáról is azt mondja, hogy beteg a lelke. Mire gondolhat?

d) Milyen a viszonya apjához? És halott anyjához?

e) Mit gondol Hjalmarról? Miért nyomoz, és miért tárja fel a (szerinte) nagy igazságot?

f) Hogyan boldogul a hétköznapi életben? Milyen – jelképesen is értelmezhető – dolgokat csinál?

g) Mi Gina véleménye róla?

h) Milyen különös, metaforikus-jelképes mondatokat mond?

12 3

12 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

i) Készítsétek el Gregers négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

GREGERS

C) Relling, a cinikus (?) a) Mivel gyógyítja Relling a betegeit? Mivel gyógyítja Hjalmart? Foglalkozásának milyen metaforikus jelentése van?

b) Miért gondolja, hogy beteg a világ?

I b s en :

A

v a d ka c s a

c) Mit gondol Gregersről?

d) Vajon miért szerepel mellette Molvik is?

e) Idézzétek föl, mi a rezonőr szerepkörének lényege! Relling rezonőr-e szerintetek? Ha igen, miért?

f) Hol jelzi előre Relling Hedvig sorsát? Miért érzi meg a lehetőséget, hogy baj történhet? (A helyzetre és személyiségére is gondoljatok!)

g) Relling szerint az eszmény egyenlő a hazugsággal. Vajon miért? Egyetértetek-e vele?

12 5

12 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

h) Készítsétek el Relling négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

RELLING

D) Gina, a gyakorlatias a) Hogyan vélekedik Gina Gregersről?

b) Mi mindent csinál, hogyan veszi ki részét a családi munkamegosztásban?

I b s en :

A

v a d ka c s a

c) Mi jellemzi a beszédmódját, illetve a kommunikációban való részvételét? Mire lehet ebből következtetni?

d) Mennyire ismeri a férje valódi lényét? Szereti-e?

e) Miért hallgatja el Werlével folytatott viszonyát Hjalmar előtt? Igazat lehet neki ebben adni?

f) Az övével szemben Sörbyné megoldása milyen megoldás? Gina számára is bevált volna?

g) Hogyan viszonyul a lánya halálához?

12 7

12 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

h) Készítsétek el Gina négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

GINA

E) Hedvig, a tiszta a) Milyen helyet foglal el Hedvig érzelmi sorrendjében az apja?

b) Hogyan viszonyul apja és nagyapja szokásaihoz, mennyire kritikus kamasz?

c) Mit tart fontosnak Hedvig, mi okoz neki örömet?

I b s en :

A

v a d ka c s a

d) Mennyit ért meg Gregers metaforáiból?

e) Mennyit ért meg az egész helyzetből?

f) Vajon miért merülhet föl benne, hogy talált gyerek, hiszen elhangzik, hogy anyjára hasonlít kívülről?

g) Miért dönt az öngyilkosság mellett? Volna-e más lehetősége? Könnyebb magát megölni, mint a vadkacsát, vagy szándékosan így dönt?

h) Mennyire következik a drámai cselekményből a végkifejlet? Számítottatok erre? Miért?

12 9

13 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

i) Készítsétek el Hedvig négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

HEDVIG

12. Vallatószék Dolgozzatok továbbra is 4-6 fős csoportotokban, minden csoport húzzon egy szerep lőkártyát! a) Egy csoporttag vállalja a húzott szerepet, helyezkedjen bele. b) A többiek faggassák mindenről. Tegyetek fel olyan kérdéseket, amelyek lehetővé teszik a történteknek az adott szereplő szempontjából való kibontását. c) A szerepben lévő csoporttag válaszaiban próbálja meg minél pontosabban megjeleníteni, érvényesíteni az adott szereplő (illetve szerep) nézőpontját, történetét. 13. Ötujjas elbeszélés a) Foglaljátok össze egyes szám első személyben és öt rövid mondatban a húzott szereplő nézőpontjából, hogyan látja a történteket (például mit tudott meg, mi történt szerinte, mi motiválta cselekedeteit és másokéit, hogyan élte meg lelkileg a történteket stb.)!

I b s en :

A

v a d ka c s a

„Az én történetem” [....................................................] (1) (2) (3) (4) (5) b) Tegyétek közzé ötujjas történeteiteket! c) Beszéljétek meg közösen az elbeszélések tapasztalatait, kapcsoljátok össze a megfelelő karaktertérkép információival is! d) Olvasd el az alábbi összefoglalót!

A szereplők különböző narratívái Mindnyájan tapasztaltuk már saját életünkben, hogy ugyanazt a történetet hányféleképpen lehet elmesélni különböző nézőpontokból, különböző érdekektől vezérelve, különböző tudások (helyzetről, személyekről stb.) birtokában. Ennek a drámának is szinte mindegyik szereplője saját változatot alakít ki a múlt és a jelen értelmezésében. Ahány fontosabb szereplő, annyi történet képződik, vagyis annyi narratíva jelenik meg, s rajzolódik ki fokozatosan a dialógusokban. A néző előtt ezek a cselekményértelmezés-változatok tárulnak fel és ütköznek egymással.

14. Szimbolikus vezérmotívumok Az ismeretközlő szöveg elolvasása után dolgozzatok tovább előző csoportotokban!

A szimbolikus vezérmotívumok A vadkacsa az illúzióvilág központja, az élethazugság és a tisztaság különnemű és személyenként módosuló élettartalmainak valódi emberi kapcsolatokat olykor összefoglaló, olykor helyettesítő, érzékletes foglalata: jelképe. Nemcsak egyedi szimbólum, hanem – a drámatörténetben nagy jövő előtt álló, korszakos fontosságú s a korra jellemző – visszatérő, szimbolikus vezérmotívum is, a kompozíció eleme. A figurák úgy belefonódnak tárgyi, intellektuális, érzelmi, esetleg mitikus környezetük vonatkozásrendszerébe, hogy e rendszer bemutatásával jellemezhetőek hitelesen. E széttartó vonatkozásrendszer szerkezeti összefogására szolgál a vezérmotívum. (Egri Péter nyomán)

13 1

13 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

A) A padlás Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a padlás (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! B) A tenger mélye Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a tenger mélye (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! C) Az erdő Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy az erdő (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! D) A vadkacsa Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadkacsa legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! E) A vadászkutya Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadászkutya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! F) A bűz Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a bűz legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! G) A felejtés Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a felejtés legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hol bukkan föl, hogyan kapcsolódik a dramaturgiához ez a motívum, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára!

I b s en :

A

v a d ka c s a

H) 13.-nak lenni Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a 13.-nak lenni legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! I) Sör, vajas kenyér Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a sör és a vajas kenyér legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelentenek az egyes szereplők számára! J) Furulya Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a furulya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! K) Vakság Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vakság legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! Idézzétek fel a Goriot apó feldolgozásakor a látásról és vakságról megbeszélteket is, teremtsetek kapcsolatot a motívum alapján a két mű között! 15. Nézelődés a témafalon a) Menjetek a témafalhoz, tanulmányozzátok egymás gondolkodástérképét! b) Tegyetek föl kérdéseket, vitassátok meg a problémás állításokat! c) Készítsetek jegyzeteket magatoknak! Jegyzeteim a témafalra kitett gondolkodástérképekről:

13 3

13 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

A pa d l á s

A t en g e r m é l y e

A z erdő

A v a d ka c s a

A va dá sz k u t ya

A bűz

A f e l e jt é s

13 . - n a k l e n n i

S ö r , va j a s ken y ér

F u r u lya

Vak s á g

16. Tragédia? Komédia? Tragikomédia? a) A komikum mely fajtáit fedezitek föl az idézetkártyán lévő részletben? Milyen eszközökkel éri el a hatást?

b) Tragikusnak érzitek-e Hedvig öngyilkosságát? Tragédiává teszi-e ez az öngyilkosság a mű egészét? Érveljetek a tragédiáról régebben tanultak segítségével!

c) Szerintetek mi a műfaja ennek a drámának?

d) Olvassátok el a tragikumról, a tragikomikumról és a melodrámáról szóló, A vadkacsát is értelmező szövegeket!

I b s en :

A

v a d ka c s a

A tragikumról A végesség, a halál, mulandóság maga nem tragikai. Tragikai erőre akkor emelkedik, ha szembeállítjuk a naggyal, értékessel, hatalmassal; csak a nagynak, értékesnek, hatalmasnak halála tragikai. (Péterfy Jenő nyomán)

A tragikomikumról A tragikomédia a késő polgári színműben válik uralkodóvá, amikor a drámai életanyag jellege és annak megítélése különneművé lesz. Ibsen A vadkacsa c. műve ebben a tekintetben is korszakot nyit. A vadkacsában tragikum és komikum nem keveredik, hanem vegyül: ugyanannak a szereplőnek vannak tragikus és komikus oldalai, megnyilvánulásai is. (Egri Péter nyomán) A vadkacsa a komédia közelébe jut el: a polgári értékrend tragikus eszményei önmaguk komédiájába, iróniájába, belső felbomlasztásába csapnak át. Az erény diktatúrájának morálja a hazugság diktatúráját jelenti. Gregers azért lesz komikus alak, mert elhiszi, hogy eszményei a valóságban is szentek, és megvalósulásuk morális megtisztuláshoz vezet. A komédia ott éri el tetőpontját, amikor kiderül, hogy Gregers eszményeit épp az öreg Werle és Sörbyné cinikus erkölcstelensége valósítja meg. Relling foglalja össze ezt a komikus idealizmust, amikor az eszményt azonosítja a hazugsággal. Relling cinizmusa azonban nem számolja föl teljes egészében Gregers hősieskedését. Egy mozzanatot érintetlenül hagy: az ideálok szépségét „önmagukban”. Komikusak ezek az eszmények, mihelyt mint követelmények fordulnak szembe az átlagemberek kicsinyes életével, és nevetségesek mint gyakorlati élethazugságok. (Az öreg Ekdal „vadászata”) Vagyis a realizálásra való törekvés és maga a realizálás teszi őket nevetségessé. De nem lesznek komikusak akkor, ha mint a magányos ember álmai, megmaradnak puszta rezignált vágyaknak, szép illúzióknak, a megvalósítás minden szándéka nélkül. (Almási Miklós nyomán) Maga a cinikus rezonőr, Relling sem az ideálokat magukat tagadja. Gregersnek ezt mondja: „Megint olyan embereken akarja számon kérni az eszményeit, akik, hogy úgy mondjam, nem fizetőképesek.” Ez a mondat nem tagadja az eszmények érvényét, akkor ugyanis nem lenne értelme a „fizetőképesség” fogalmának. Az eszményeket sem általában, hanem csupán a két Ekdal és Gregers életének kontextusában minősíti hazugságoknak. (Arató László nyomán) Ibsen nem dönti el, mi a „helyes” és mi a „helytelen”. Nélkülöz minden olyan biztos támpontot, ahonnan a szereplők és sorsuk fölött ítélkezni lehetne. Azaz minden minősítés viszonylagosságát, előfeltevésektől függő mivoltát emeli ki. S az abszolút értékrend hiánya miatt sem nevezhető a mű tragédiának, noha találunk benne tragikus mozzanatokat. (Részlet Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtankönyvéből)

13 5

13 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

A melodráma Olyan színmű, amelyben valamilyen szomorú esemény történik, rendszerint a darab végén, amely azonban nem viszi közelebb a szereplőket a problémák megoldásához, a világrendben nem következik be általa változás, nem emelkedik tragikai magaslatra a megoldás. A modern kor hősnélkülisége lehetetlenné teszi a tragikai erőt. e) Találkoztatok-e már melodrámával? Mondjatok példákat melodramatikus megformálásra, ha tudtok!

f) Jelenítsetek meg állóképben vagy gyűjtsetek néhány, szerintetek melodramatikus élethelyzetet!

17. Minden, amit el akartam mondani, de nem volt rá idő vagy alkalom… Házi feladat a) Írj egy A/5-ös lapra szabadon bármiről, amit

– fontosnak tartottál ezen a 4 órán, – ami nagyon tetszett vagy nagyon nem a drámában, – ami tetszett vagy nem az órai munka során, – amit meg akarnál még osztani a többiekkel!

b) Írhatsz olyan problémáról is, ami a dráma olvasása vagy a megbeszélés során fölmerült benned a saját vagy általában az emberek életével kapcsolatban. c) Nem muszáj egész mondatokban fogalmaznod, írhatsz töredékmondatokat, fontos szavakat is, készíthetsz rajzot! Tűzd ki munkádat a falra! d) Tanulmányozd a többiek munkáit is! 18. Választható, szorgalmi feladatok otthonra a) Készíts interjút bármelyik szereplővel a történtek után 5 évvel! Túlvilági interjú is lehet Hedviggel arról, hogy visszatekintve hogyan látja a történteket. b) Írd meg bármelyik szereplő naplóját az események után 5 évvel! Hedvig túlvilági naplója is lehet visszaemlékezéseiről, elemző reflexióiról. c) Találj ki és rajzolj le három apa–fiú helyzetet Gregers és Hjalmar gyermekkorából!

• Foglald össze röviden írásban is, milyen apamintáik lehettek! • Szerinted hogyan szocializálódhatott Gregers és hogyan Hjalmar a férfiszerepre?

I b s en :

A

v a d ka c s a

• Melyik apafigurát melyik, a fejezetben olvasott regényfigurával tudnád összevetni? Írj erről néhány gondolatot!

d) Hasonlítsd össze A vadkacsát és Karinthy Frigyes Így írtok ti c. művéből A kénguru c. paródiát! A mű elsősorban Ibsen stílusának és dramaturgiájának paródiája, több művére is utal, természetesen leginkább A vadkacsára. e) Készíts díszlettervet, illetve jelmeztervet a mű általad választott helyszínéhez, szereplőjéhez! f) Rajzold le bármelyik szereplőt vagy jelenetet! g) Írj érvelő fogalmazást! Téma-, illetve címlehetőségek:

– Lehetünk-e boldogok élethazugságban? – Van-e bűn a műben, és mi az, ki bűnös? – Van-e jogunk segíteni másokon, ha nem akarják? – Az élethazugság és az eszmény szinonim fogalmak

h) Írj esszét, melyben értelmezed a dráma problémáit Ibsen egy mondatának alapján! „Legtisztábban nagy távolságból látunk, a nyarat legpontosabban egy téli napon lehet leírni.” i) Írj esszét egy vagy több összetartozó szimbolikus motívumról a gondolkodástérképek segítségével! j) Hasonlítsd össze T-táblázatban Werle és Sörbyné kapcsolatát Hjalmar és Gina házasságával! k) A vadkacsa mint tragikomédia – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! l) A vadkacsa az illúziók elvesztésének drámája – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! m) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Írj róla olvasónaplót vagy irodalmi levelet egy barátodnak, esetleg recenziót egy fiktív (vagy a tényleges) iskolaújságba! n) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Hasonlítsd össze A vadkacsa című művel például az élethazugság problémájának, a szimbólumkezelésnek, az analitikus technika alkalmazásának szempontjából! o) Nézzétek meg együtt az Isten éltessen, Hedvig Ekdal című drámát a H.U.D.I Társulat előadásában a budapesti Merlin Színházban, vagy szerezzétek meg a színdarabot, olvassátok el! Beszéljétek meg élményeiteket! Írjatok kritikát a darabról, illetve az előadásról! p) Készüljetek föl otthon! Adjátok elő a dráma egyik részletét vagy Karinthy paródiáját! q) Olvasd el az Ibsenről szóló szövegeket! Egyetértesz-e azzal, hogy Ibsen ezen drámája mesterkélt, túlságosan megalkotott? Érvelj az állítás ellen vagy mellett egy, másfél oldal terjedelemben!

13 7

13 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

Henrik Ibsen (1828 –1906) A modern polgári dráma nagy megújítója. Fellépése idején az európai színpadon a polgári színjáték uralkodott, amelyet nem véletlenül neveznek „jól megcsinált színdarabnak”. Pontos dramaturgiai szabályok szerint, jól kiszámított fordulatokkal ért el biztos hatást, főleg a szellemesen pergő párbeszédek segítségével. Ennek a drámatípusnak volt mestere Eugene Scribe [özsén szkríb] (1791–1861) és Molnár Ferenc (1878–1952). Ibsen drámáinak alapproblémája az egyéniség önkeresése és önmegvalósítása. Egyik leghíresebb drámája a Peer Gynt, egy Goethe Faustjához kapcsolódó drámai költemény, mely újabb fontos kérdéssel színezi a témát: az illúzió, a hazugság motívumával. Szinte minden drámáját áthatja a jelképes kifejezésmód. Nagy újítása éppen az, hogy társadalmi drámáit egy-egy nagy szimbólum köré szövi, amelyben a dráma alapproblémája sűrítetten jelenik meg, a jelkép annak mintegy tárgyi megfelelője. Ilyen jelkép a babaszoba a Babaszoba című, a vadkacsa A vadkacsa című és a torony a Solness építőmester című művében. Ibsen drámái ún. analitikus drámák. Másik dramaturgiai jellegzetességük a „jól megcsinált színdarab” dramaturgiájának felhasználása és átalakítása a jelképhasználat révén. Ehhez a hagyományhoz tartozik a párbeszéd kitüntetett szerepe. Ibsen mindig tudja, mennyi ideig tartson egy jelenet, hol kell új felismeréseknek bekövetkezniük, új szereplőnek belépnie. A központi jelkép alkalmazásával újfajta dramaturgia is létrejön: az állandóan változó drámai helyzetek mögött egy állandó jelentésre, mélyebb valóságra utalnak a jelképek. A jelképek vezérmotívumokként működnek, a különböző helyzetek között benső kapcsolatokat hoznak létre, mélyebb jelentéseket sejtetnek. Ennek köszönhető Ibsen költőisége, de ezért szokták műveit túlzottan megalkotottnak, mesterkéltnek is nevezni. (Zemplényi Ferenc nyomán) Georg Brandes – Ibsen barátja, tanácsadója és legjobb korabeli értelmezője – őt tekintette a legradikálisabb embernek, akivel valaha találkozott. Lázadása személyes, individuális: legfőbb érték az önmegvalósítás. Felfogásának radikalizmusa méltó kezdet a lázadás színházához, melynek ő rakta le alapköveit. Lázadása inkább költői, mint reformista vagy propagandista. A Teremtés egészével elégedetlen. Művészete az új Teremtést képviseli, ezáltal az alapvető ibseni konfliktus messianisztikus. Szerinte a végső Igazság csak az igazságok állandó konfliktusában található meg. …Ez az ambivalencia mindegyik drámájának kettős szintet biztosít; a cselekvés drámáját az eszmék drámája kíséri. (Robert Brustein nyomán) A vadkacsában, mint több más művében, annak a kérdése foglalkoztatja, mit a Biblia eredendő bűnnek nevez. Alakjai magyarázatát nem pusztán magában, az egyénben keresi, hanem már az elődök jellemében s a tőlük átszármazott viszonyok, szokások, nézetek hatásában is… Fő problémája az akarat szabadságának a kérdése, amely ott rejtőzik a legjobb tragédiák mögött is. Ibsen az erejét érző, szabadon fejlő, hamis melléktekintetek által meg nem bénult egyéniség képében gondolja az emberi ideált. Drámáinak alapja, eszméje a követke-

I b s en :

A

v a d ka c s a

ző: mennyire valósítható meg ez az ideál a mai társadalomban? Drámái élesen megrajzolt alakokban föltüntetik az egyéniség magjából fakadó akarat küzdelmét a viszonyokkal. Az erős akarat azonosítja magát a céllal, melyet maga elé tűzött, s így tragikai vagy komikai összetűzésbe kerül az élettel, a hazugokkal, kik gyakran a társadalmi konvenciók vértjével fedezik magukat ellene; a gyönge akarat pedig átúszik az életen ide-oda hányva, mint az önző, úgynevezett gyakorlati emberek prédája, eszköze, s gyöngeségéért meglakol utódaiban, mint ahogy lénye által bűnhődik elődei miatt. (Péterfy Jenő nyomán)

13 9

7. AZ AMERIKAI ÁLOM MINT ILLÚZIÓK , ÉLETHAZUG S ÁGOK C S OKRA A RT H UR

MILL E R :

AZ

ÜGYNÖK

HALÁLA

Ebben a modulban Arthur Miller 20. századi amerikai író drámájával ismerkedünk meg, és újabb olvasói tapasztalatokat szerzünk arról, hogyan jelenik meg az amerikai álom illúziójának problémája az irodalomban. Megvizsgáljuk, miben tér el Miller drámájának felépítése, szerkezete az ibseni dramaturgia megoldásaitól, milyen drámai szituáció hozza létre a szereplők közti viszonyváltásokat. Filmrészletek elemzésével bővítjük tudásunkat a dráma és a film formanyelvének lehetőségeiről. Értelmezési folyamatainkat tágabb kontextusba helyezzük, észrevételeinket néhány szempontból összekapcsoljuk a fejezetben korábban olvasott művek problémaköreivel, megoldásaival, megalkotottságuk jellemzőivel is. 1. Belső képalkotás Kövessétek tanárotok útmutatását! a) Idézzétek föl egy olyan életpillanatotokat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszetekbe jutott valamiről! b) Gyakran megesik veletek, hogy felidéződik bennetek a múlt egy darabja? c) Van olyan emléketek, amitől szívesen megszabadulnátok? d) Hogyan kapcsolódik az emlékidézés, emlékezés problémája a Miller-drámához? 2. A színpadkép és a főszereplők elképzelése a) Hallgassátok meg a darab elején található rendezői utasításokat! b) Képzeljétek el a színpadképet és a főszereplőket! c) Beszéljétek meg párotokkal elképzeléseteket! d) Tapasztaltatok-e hasonlóságokat? Mi lehet az oka annak, ha igen? e) Áttekintő olvasással keressetek a színpadképre vonatkozó szerzői utasításokból olyanokat, amelyek a színpadkép valószerűtlenségére vonatkoznak!

f) Keressetek magyarázatot, választ arra is:

– mi lehet ennek az oka, szerepe, – milyen szerzői szándék, drámafelfogás lehet mögötte,

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

– hogyan kapcsolódik össze a drámavilággal, – miben különbözik a korábban olvasott Ibsen-dráma helyszínre, díszletre vonatkozó szerzői utasításaitól!

g) Hasonlítsátok össze a szerzői utasítást az alábbi díszletképekkel! Mi valószerű és mi jelzésszerű, illetve álomszerű ezeken a díszletképeken?

(múlt)

(étterem)

(konyha)

14 1

14 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

h) Követik vagy átalakítják az alábbi képeken a rendezői felfogások a főszereplőre vonatkozó rendezői utasításokat vagy elképzeléseiteket? Melyik figura milyen eszközökkel (kosztüm, testtartás, kellékek, effektek stb.) mit fejez ki?

Az első három képen: Andrási Márton, Tímár József és Bodrogi Gyula

3. Cselekményelemek – az expozíció Válaszoljatok párban a kérdésekre! a) Mikor és hol játszódik a dráma?

b) Mennyi a cselekmény ideje? Hol találkoztatok ilyen drámával eddigi tanulmányaitok során?

c) Mi a foglalkozása Willy Lomannek?

d) Mi Loman problémája a mű elején?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

e) Mi Biff problémája a mű elején?

f) Miért jött haza Biff?

g) Mi Happy problémája a mű elején?

h) Mi Linda problémája, amit kifejtve az I. felvonás utolsó harmadában fogalmaz meg?

4. Emlékezéstechnika Olvassátok el az alábbi (összevágott) részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre! „WILLY [...] Emlékszel, hogy körülrajongták az iskolában? A mosolyától felragyogott a többiek arca is. S ha végigment az utcán… – Elmerül az emlékeiben LINDA – megpróbálja visszahozni az álomvilágból – Willy drágám, ma megint más sajtot vettem. [...] WILLY Az isten szerelmére, miért nem nyitod ki az ablakot, drágám? LINDA – határtalan türelemmel – Minden ablak nyitva van. [...] LINDA Vasárnap, ha szép idő lesz, kikocsizunk. Lehajtjuk a szélvédőt, nagy uzsonnázást csapunk… Willy Ezeken az új kocsikon már nem lehet lehajtani a szélvédőt. LINDA De hiszen épp most mesélted… WILLY Én? Nem hajtottam le… – Elhallgat – Milyen furcsa! Milyen különös… – Rémülten és meglepetten harapja el a szót, hogy a fuvola újra megszólal a távolból LINDA Miről beszélsz drágám? WILLY Nem is értem! LINDA Mit, kedvesem? WILLY Én a Chevvyről beszéltem – Rövid szünet – Ezerkilencszázhuszonnyolcról… amikor a piros Chevyvel jártam. – Elharapja a szót – Milyen furcsa! Esküdni mertem volna rá, hogy én ma is abban a Chevroletben ültem. LINDA Ez előfordul. Valami biztos eszedbe juttatta. WILLY Furcsa, furcsa. Cc! Emlékszel még arra az időre? Biff úgy kifényesítette a kocsit, hogy az autókereskedő el sem akarta hinni: ötvenezer kilométer van benne. [...] HAPPY Pszt… Aludj, Biff.

14 3

14 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

A szobájukban kialszik a fény, de mielőtt teljes sötétségbe borulna, Willy árnya halványan látszik a homályos konyhában. [...] Zene szüremlik be, ahogy a falevelek feltűnnek [...] Willy egyre inkább – láthatóan – a konyha fala mögötti kulisszák egyetlen pontjához intézi szavait, hangja a mindennapos beszélgetés erősségére emelkedik [...] WILLY [...] Végeztetek már a kocsival? Akkor gyertek, egy kis meglepetés vár rátok. BIFF – kintről – Mit hoztál, api? [...] Biff és Happy, fiatalon, abból az irányból tűnnek fel, amerre Willy beszélt.” (Ungvári Tamás fordítása) a) Hogyan készítik elő a dráma szövegébe ékelt, Willyre és Lindára vonatkozó szerzői utasítások az emlékezés jelenetét?

b) Hogyan készíti elő az emlékezésjelenetet maga a párbeszéd?

c) Szerintetek mi a szerepe a zenére, fuvolaszóra vonatkozó szerzői utasításoknak?

d) Mi irányítja Willy gondolatainak áramlását, milyen viszony van a jelen helyzet és a múltból felidéződő emlékképek között?

e) Hogyan oldja meg a dráma szövege az idősíkváltást? Milyen eszközökkel segítheti ezt a színpadtechnika?

f) Miben különbözik a múlt feltárulása az Ibsen-drámában megismert dramaturgiai megoldástól?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

g) Milyen további következményei vannak az emlékezéstechnika alkalmazásának a dráma cselekményvezetésére? Mit tesz lehetővé, amit Ibsen megoldása nem?

5. Analitikus dráma? a) Miben hasonlít az ibseni dramaturgiához Miller drámájának cselekményvezetése?

b) Véleményetek szerint Az ügynök halála analitikus dráma vagy sem? Véleményetek indoklásához gyűjtsetek érveket!

6. Részösszegzés a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, használd a √ , + és ? jeleket a margón!

A múlt idézésének technikája Az ügynök halálában nem csupán beszélnek a múltról, hanem a történtek megelevenednek, jelenetekké formálódnak. A némileg mesterkélt nyomozást, múltfeltárást az emlékezés spontán folyamata váltja föl. Willy Loman emlékei – hála a filmművészettől eltanult flashback technikának – a színpadon közvetlenül láthatóvá válnak. Alapvető változás az ibseni dramaturgiához képest az, hogy Miller elhagyja a cselekménynek álcázott analízis technikáját. A múlt már nem erőszakolt drámai vitákban szólal meg, mint ahogy a figurák sem lesznek uraivá múltbeli életüknek, aminek a valóságban csak kábult áldozatai voltak. Ellenkezőleg, a múlt úgy jelenik meg a színpadon, ahogy az életben is elő szokott lépni: saját akaratából, az önkéntelen emlékezés gesztusa révén. Ezzel egyúttal megmarad csupán szubjektív élménynek, s nem változik a közösen végrehajtott múltkutatás révén személyek közötti látszathíddá olyan emberek között, akiket egy életen keresztül nem tudott összekötni. Így lép a modern drámában az emberek közötti cselekmény helyére – mely a múlt feletti ítélkezésre kényszerítene, annak a magányos embernek a lelkiállapota, akin az emlékezés erőt vett.

14 5

14 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Sorolj föl, gyűjts olyan irodalmi műveket, filmeket amelyek élnek a flashback technikával!

7. A flashback filmen a) Nézzétek meg a filmrészleteket! b) Készíts magadnak pár szavas jegyzeteket, gyűjtsd össze, milyen eszközökkel éri el a film a visszaemlékezés megjelenítését (szöveg, háttér, tónusok, hangeffektek, kamerakezelés, vágás stb.)!

John Malkovich és Dustin Hoffmann a Volker Schlöndorff rendezésében készült filmadaptációban (1985)

1 Willy első, a kocsimosással kezdődő emlékezése

2 Willy és Linda beszélgetése, „a nő” megjelenése

3 Willy és Charley kártyázása, Ben megjelenése

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

c) Tapasztalataitok alapján milyen sablonokkal él a film a flashback indításával kapcsolatban? Miben térnek el ettől Schlöndorff megoldásai?

d) Mitől lehet még a nézőnek olyan érzése az első részlet alapján, hogy „filmszerűtlen filmet” lát?

8. Willy Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálata Csoportokban vizsgáljátok meg a mű egyes jeleneteit! Használjátok a szöveget! A feladat végeztével készüljetek fel munkátok eredményének összegző ismertetésére! A) Az I. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, Biff, Happy a) Mi váltja ki, mi indítja el Willy 1. emlékének felidézését?

b) Mikor játszódik Willy első emléke?

c) Mi derül ki apa és gyerekei viszonyáról?

d) Hogyan reagál Willy Biff lopására?

e) Milyen beszélgetésről és milyen „kalandokról” mesél Willy a fiainak? Mennyire tartalmas ez a beszámoló?

f) Mit ígér a fiainak Willy? A dráma egészének ismeretében véleményetek szerint betartja-e az ígéretét?

14 7

14 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

g) Miért éppen ez az emlék rohanja meg Willyt? Mi köze van ennek jelen helyzetéhez?

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! B) Az I. felvonás 2. és 3. emlékjelenetének vizsgálata: Willy és Linda – a Nő a) Mi derül ki Willy üzleti sikereiről?

b) Mit mond Willy a Chevroletről, és mit mond az előző jelenetben? Értékeljétek ezt!

c) Milyen a kapcsolata a feleségével?

d) Mi a baja magával?

e) Miért éppen ez a jelenet idéződik föl benne másodszorra?

f) Miért furakodik bele ebbe az emlékbe egy másik? Mi köti össze a kettőt?

A z

a m e r i ka i

g) Miért van szüksége Willynek a Nővel való kapcsolatra?

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! C) Az I. felvonás 4. emlékjelenetének vizsgálata: Bernard, Willy, Linda a) Mi minden és hogyan válik nyilvánvalóvá ebben a részben Biffel kapcsolatban?

b) Miért fojtja bele a szót mindenkibe Willy?

c) Hogyan reagál a fiáról szóló hírekre? Soroljátok föl a következetlen mondatait!

d) Miért kerül elő ez az emlék?

e) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára!

á l o m . . .

14 9

15 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

D) Az I. felvonás áttűnéses jelenetének vizsgálata: Charley, Willy és Ben jelenete a) Idézzétek föl rövid áttekintéssel, milyen emlékek és események előzik meg ezt a jelenetet!

b) Vizsgáljátok meg a párbeszéd elejét: miről és hogyan beszélget a két férfi? Hogyan bánik Willy Charley-val? Értékeljétek ezt a magatartást!

c) Milyen ajánlatot tesz Charley Willynek?

d) Miért itt jelenik meg Ben először?

e) Hogyan viszonyul Willy Benhez? Mit akarna tőle megtudni?

f) Mi Ben üzleti sikereinek lényege?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

g) Milyen párhuzamokat (ellentéteket is) találunk a szereplők között? – Willy – Biff:

– Apuka – Ben:

– Apuka – Willy:

– Ben – Biff:

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! E) A II. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy Howardnál: Ben, Linda, Willy a) Mi történik az emlékezés előtt közvetlenül? Miért?

b) Mi Singleman történetének lényege? Miért ez a neve?

c) Mit tudakol az emlékében Bentől Willy?

d) Mi Willy üzleti hitvallása?

e) Ez az emlékezés is önkéntelen vagy nem? Véleményetek szerint miért?

f) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára!

15 1

15 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

F) A II. felvonás 2. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, a Nő, Biff a) Milyen jelenet idéződik föl itt, és miért éppen itt?

b) Miért kulcsjelenet ez apa és fia kapcsolatának szempontjából?

c) Miért lehet ekkora hatással Willy csalása Biffre?

d) Csak emiatt siklik ki Biff élete? Milyen többletjelentései lehetnek Biff számára ennek a nőügynek?

e) Hogyan próbálja kivágni magát Willy? Miért nem beszél a fiával őszintén?

f) Önkéntelen vagy tudatos itt a múlt idézése? Mi ennek a jelentősége?

g) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára!

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

9. Willy Loman értékrendje és illúziói, Biff illúziói és kijózanodása • Dolgozzatok együttműködő csoportotokon belül párban tanárotok útmutatása szerint! • Munkátok végeztével foglaljátok össze a csoport másik párosának kutatásotok eredményét, hallgassátok figyelmesen és jegyzeteljétek az övékét! Próbáljátok meg érvekkel tisztázni a vitás kérdéseket. A) párosok Beszéljétek meg az alábbi, Willy Loman értékrendjét és illúzióit vizsgáló kérdéseket! a) Miért nem igazán sikeres ügynök Willy?

b) Melyek azok a területek az életben, amelyekben tehetséges, jól teljesít, mihez van érzéke, milyen vágyakat fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban?

c) Miért választja az ügynöki foglalkozást mégis?

d) Hogyan értékeli Charley Willyt (még Charley munkahelyén)? Egyetértetek ezzel? Milyen ehhez képest Charley?

e) Miért nem akar Willy Charley-nál dolgozni?

15 3

15 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

f) Keressetek példákat arra, amikor Willy egyazon jelenetben ugyanarról két ellentétes dolgot állít, vagy az egyik jelenetben állít valamit, de a másikban másként viselkedik!

g) Milyen „apa”-figurák, modellek alakítják, befolyásolják Willy sorsát? Miért nem tud valójában felnőni?

h) Milyen Willy értékrendje, mit mond és viselkedésével mit sugall az életben való boldogulásról a fiainak? Miért nem tud apamodell lenni számukra?

i) Látja-e Linda, hogy milyen valójában a férje?

j) Mondhatjuk-e, hogy Willy Loman jellegzetesen pályatévesztett „kisember”? Mit jelenthet ez a fogalom?

A z

a m e r i ka i

B) párosok Beszéljétek meg az alábbi, Biff illúzióit és kijózanodását vizsgáló kérdéseket! a) Mi Biff életválságának tartalma, lényege?

b) Mihez van tehetsége, mit szeret csinálni?

c) Mik az emberi gyengeségei?

d) Miért van szükség dramaturgiai szempontból a testvérfigurára?

e) Milyen Happy Biffhez képest, miért van beszélő neve?

f) Miért hagyják apjukat magára az étteremben?

g) Mi Biff nagy felismerése önmagával kapcsolatban?

h) Mi Biff nagy felismerése apjával kapcsolatban? Miért nevezi hercegnek?

á l o m . . .

15 5

15 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

10. A dráma szerkezete Tekintsétek át a mű szerkezetét különböző szempontokból! Dolgozzatok párban egy-egy feladaton! A) Willy A visszatekintő (flashback) jelenetek segítenek Willynek feltárni és felülvizsgálni saját múltját, értékrendjét, családjához való viszonyát. Ezek az emlékképek először spontán módon jelennek meg a jelenbeli traumák hatására. Később Willy már tudatosan kutat az emlékezetében a „Hol rontottam el?” kérdésre keresve a választ. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulópontjait Willy szempontjából!

b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben?

c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Willy erkölcsi katarzisa bekövetkezik?

d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Willy szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záró állapotba jut a szereplő?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

B) Biff Biffnek a jelen analízise, a jelennel való kíméletlen szembenézés segít tisztázni múltjához, családjához való viszonyát, értékrendjét, saját önazonosságát. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulatait Biff szempontjából!

b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben?

c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Biff erkölcsi katarzisa bekövetkezik?

d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Biff szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záró állapotba jut a szereplő?

15 7

15 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

C) A dráma kettős szerkezete A dráma „kétnapos” és kétívű. Az I. és a II. felvonás jelenetei, felismerései, kompozíciója ennek megfelelően párhuzamba állíthatóak egymással. Ez megfelel az analitikus dráma által nyújtott lehetőségeknek is. a) Keressetek egymásnak megfeleltethető részeket az I. és a II. felvonásban! Használjátok a táblázatot! I . fe l v on á s

II . fe l v on á s

b) Vázoljátok föl az ismert fogalmakkal a dráma kompozíciós egységeit külön-külön a két felvonásban! I . F E LV O N ÁS Dr ámai a l aphe l y zet ( expo z í c i ó )

Bon y o d a lom

Fordulópon t ok

Te t ő pon t

Záró á l l apo t ( „ m e g o ldá s”)

Te t ő pon t

Záró á l l apo t ( „ m e g o ldá s”)

II . F E LV O N ÁS Dr ámai a l aphe l y zet ( expo z í c i ó )

Bon y o d a lom

Fordulópon t ok

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

c) Tegyétek meg ugyanezt a dráma egészét áttekintve! A DRÁM A E GÉSZ E Dr ámai a l aphe l y zet ( expo z í c i ó )

Bon y o d a lom

Fordulópon t ok

Te t ő pon t

Z á r ó á l lapo t („megoldá s”)

d) Mire jó a kettős szerkezet? D) Az olvasó tudása a) Keressetek olyan helyeket a drámában, ahol az olvasó többet tud, legalábbis többet sejt, mint amire a szereplők már rájöttek!

b) Keressetek néhány olyan helyet is, ahol az olvasó kevesebbet tud a szereplőről!

c) Hogyan befolyásolja a többlettudás és az információhiány a befogadásunkat?

d) A dráma mely pontjain van esély a befogadói katarzis létrejöttére? Véleményetek indokoljátok!

15 9

16 0

s z ö v e g é r t é s -– ss zz ö ö vv ee g g aa ll ko ko tt áá ss

••

11 00 ..

éé vv fo fo ll yy aa m m

11. Értelmezések a) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget és értelmezéseket! b) Keress példát magadnak az ismeretközlő szöveg állításaira! c) Gondolkozz el rajta, hogy az értelmezések közül melyikkel értesz egyet, melyikkel vitatkoznál!

A MŰNEM VÁLTOZÁSÁRÓL A dráma hagyományosan jelen idejű, a szereplők tetteiben és beszédében (dialógus, monológ) megnyilvánuló, „éppen itt és most zajló” viszonyváltás. A műnem jellegadó vonásai a 19. század végétől a megváltozott világ- és személyiségtapasztalat nyomán meglehetősen átalakultak. Az egységes világmagyarázatok felbomlottak, az értékek, erkölcsi normák viszonylagossá váltak. Ezekre a folyamatokra a dráma érzékenyen reagált, hisz a műnem jellegéből következően az akciók középpontjában értékek ütközése áll. Ezek az értékek vagy erkölcsi normák a klasszikus drámában magától értetődőek voltak: igaz vagy hamis, jó vagy rossz voltuk nem szorult bizonyításra, a közösség minden tagja közel azonos, „egyezményes” módon ítélte meg őket. A polgári világ kiteljesedését követően a társadalom működése és működtetése sokféle társadalmi szerepkör megvalósulásának lett függvénye. Az állandóság érzetét a gyorsuló változás érzete váltotta fel, a biztonságot adó erkölcsi normák helyére többféleképpen megítélhető viselkedési formák kerültek. Az ember nem erkölcsi normákhoz, hanem szerepekhez, státusokhoz kezdett alkalmazkodni, de ezek nem mindig voltak összeegyeztethetők a személyiség legbenső tartalmaival, gyakran nem estek egybe az individuum belső dinamizmusaival, így az egyénen belül konfliktusokat eredményeztek. Ezeknek az élethelyzeteknek a drámában való megjelenítéséhez már nem nagy egyéniségek tartoznak, hanem mindennapi emberek. A műnem alapvető átalakulását sok jellegzetes változás jelzi. A drámai cselekmény valószerű világot alkot, de a viszonyváltást egyre kevésbé szabja meg a szereplők közti konfliktus. Ha egyáltalán van konfliktus, akkor az többnyire a szereplői tudatba helyeződik, és lélektani meghatározottságúvá válik. Ebből fakad, hogy a drámai akció szerepe visszaszorul: kevés a drámai „esemény” vagy a múlt uralkodik el a jelen viszonyain. Felerősödik a gondolati-filozófiai tartalom, a dráma lírai és/vagy epikus jellemzőket is felmutat. A drámahősök tettei már nem képesek egy nagyobb közösség életére hatást gyakorolni. Hitelét veszti a tiszta esztétikai minőségre épülő tragédia vagy komédia, és a középfajsúlyos dráma, a színmű válik jellemzővé. A drámanyelv retorizáltsága és poétikussága helyett a beszéd a köznapihoz és a prózához közelít, és egyre nagyobb szerepre tesz szert az elhallgatás, a hiány, a csend vagy az egymás mellett elbeszélő, monológszerű dialógus. A klasszikus dráma mindig egyetlen alaphelyzetben benne rejlő dinamizmusok lefutására épül. A modern (s azon belül az analitikus) drámában azonban az „itt és most” történő drámai viszonyváltást más, kettős alaphelyzet alakítja. A drámai jelenen „eluralkodik” a múlt (ez

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

akár drámaiatlannak is tekinthető), és ez szükségszerűen feszíti szét a drámaforma kereteit. Ibsen (1828–1908) és Miller (1915–2005) nagyjából száz év eltéréssel ezekre a problémákra adott részben eltérő drámapoétikai választ. Miller az ibseni hagyományhoz kapcsolódva, de azt megújítva a filmművészetből ellesett flashback technikával tett kísérletet annak a drámapoétikai önellentmondásnak, illetve mesterkéltségnek a megszüntetésére, amely az analitikus szerkesztés ibseni megoldásából fakadt.

A z amerikai álomról Az élethazugság, az illúziók másik neve itt az amerikai álom. Vagyis az a gondolat, hogy a végtelen lehetőségek országában bárkiből – akiben elég az akarat és a tehetség – bármi lehet, hogy bárki milliomossá válhat. E sikercentrikus és fennkölten individualista ideológia nézőpontjából szégyen a szegénység, a kudarcok megvallása; az alkalmazotti lét pedig lefokozott, másodlagos lét csupán. Willy rabja a sikerkultusznak és a magányos harcos klasszikus amerikai individualizmusának. Ez akadályozza meg abban, hogy az önállóság (a saját üzlet vagy legalább az utazó ügynök, „magányos” lovas önállóságának) illúzióját föladva régi barátjától, Charley-tól elfogadjon egy szerény, de biztos fizetéssel járó állást. Az idős ügynök inkább az öngyilkosságot s az álbalesettől remélt biztosítási összeget választja, mint az önállóság álmának föladását. Ez a választás megadja az alaknak azt a tragikus dimenziót, amit Ibsen drámájának felnőtt szereplőitől megtagadott, s csak Hedvignek „engedélyezett”. Miller drámájának egésze nem engedi meg, hogy könnyen lerázzuk azt a kérdést, hogy szabad-e, kell-e álmodozni a sikerről, a nagyságról, hogy lehet-e, kell-e a valóságnak látszó, pillanatnyi valami mögé vagy azon túl tekinteni. A Rekviem című epilógus meggátolja, hogy könnyen ítélkezzünk Willy önáltatása fölött. Ma, amikor a vállalkozások korát éljük, érdemes Willy Loman álmodozásán elgondolkoznunk, főként, ha elfogadjuk Charley szavait, melyek szerint az ügynöknek, a vállalkozónak álmodoznia kell, hisz ambíciók, álmok nélkül nem kezdhet bele semmibe. Értelmezési lehetőségek Az ügynök halála értelmezhető az amerikai álom tragédiájaként, az önáltatás egyetemesebb emberi tragédiájaként, de értelmezhető úgy is, mint az apa–fiú kapcsolat drámája vagy mint a felnőni nem tudás tragédiája.

16 1

16 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

12. Az amerikai álom – reflektálás és értékelés a) Válassz egy kérdéskört az alábbiakból érdeklődésed, tudásod szerint, és próbáld érvekkel alátámasztva felépíteni válaszodat! Készíts jegyzeteket a magad számára, jelölj be szöveghelyeket is! (1) A drámában Ben képviseli az amerikai álom mítoszát, a gyors meggazdagodást és karriert: „Hja, fiúk, amikor tizenhét éves voltam, besétáltam a dzsungelbe, huszonegy évesen meg kisétáltam belőle… S akkorra már, hál’ istennek, gazdag voltam.” Biffet gáncsvetéssel győzi le a bokszban, majd azt mondja neki: „Idegennel ne verekedj szabályosan fiam. Így sohase kerülsz ki a dzsungelből.” • Mi a jelképes jelentése a dzsungelnek? • Mit mondanak Ben jelleméről szavai és tettei? • Mit gondolsz Ben erkölcsi kódexéről: személyes, belső értékrend ez vagy az amerikai kultúra általánosabb összefüggéseire utal? • Miben különbözik Ben figurája a westernek magányos hősfiguráitól, miben hasonlít hozzájuk? • Hasonlítsd össze Ben és Willy erkölcsét! • Milyen az üzleti élet vagy tágabban a világ Willy erkölcsi értékrendjéhez képest? • Elképzelhető-e a dráma szerint a tisztességes munka révén való érvényesülés az üzleti világban? (Gondolj Charley vagy Bernard magatartására! Illetve – másfelől – Howardéra!) • Singleman életpéldája (és neve!) mennyiben szolgál eszményként Willy számára? Az ügynök mennyiben követi Bent, mennyiben Singlemant? Melyiküket tekintette élete során inkább követendő mintának? Döntött-e, hogy melyiküket követi; döntésének, ha megtörtént, milyen következményei lettek? Miért? • Bizonyítható a drámából, hogy Willy önelemzése nem elég tudatos és mély? És az ellenkezője? (2) „Emlékszel, hogy körülrajongták az iskolában? A mosolyától felragyogott a többiek arca is. S ha végigment az utcán…” – mondja Willy Lindának. „S ezek ismernek engem, fiúk, New Englandben széltében-hosszában ismernek. A legelőkelőbb emberek. S ha odaviszlek benneteket, valamennyiünket tárt karokkal fogadnak, mert – s ezt jól jegyezzétek meg – mindenütt vannak barátaim” – mondja az egyik emlékezésjelenetben fiainak. „Van-e pompásabb dolog ennél: nyolcvannégy évesen is harminc-negyven várost bejárni – felveszed a telefonkagylót, s mindenki emlékszik rád, szeret, segít?” – elmélkedik Howardnál Dave Singlemanról. Egy másik emlékezésjelenetben Bennek így beszél értékrendjéről: „Mert semmi sem múlik azon, Ben, hogy mit csinál az ember. Csakis azon, kit ismer, s hogy tud-e mosolyogni! [...] itt az ember gyémántokkal szedheti meg magát – csupán mert megszerették. [...] ha nyersz, százezreket nyersz magadnak, szívükbe fogadnak az emberek.” „Willy ügynök volt, és az ügynök élete nem épül szilárd talajra. [...] S ha csak egyszer is nem mosolyognak rá vissza – megindult alatta a föld” – összegez Charley a temetéskor. • Vajon miért ragaszkodik Willy ahhoz, hogy a siker alapja a népszerűség? • Mi a szerepe Singleman életpéldájának Willy értékrendjében? Hogyan érvényesül ez az értékrend fiai, elsősorban Biff nevelésében? • Igaza van szerinted vagy nincs? • Előmozdítója vagy gátolója a népszerűségre vágyás az amerikai álom beteljesülésének?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

• Előmozdítója vagy gátolója a népszerűségre vágyás általában a sikernek? • Mi az, ami Willyt a leginkább sérülékennyé teszi mint ügynököt? (3) A két fiú Willy sírjánál kétféleképpen értékeli apja álmait és önmagát: „Csak az álmai hazudtak! Hazug álmokat szövögetett. [...] Nem tudta soha, kicsoda is ő voltaképpen. [...] Én már tudom, hogy ki vagyok” – így Biff. „Az álma igaz volt. S ez az egyetlen igaz álom – elsőnek lenni mindenek fölött. Itt vívta ezt a harcot, és én itt nyerem meg neki” – így Happy. • Mennyiben statikus vagy dinamikus karakter Biff és Happy figurája? • Szerinted sikerülhet-e valamelyiküknek tényleg felnőnie, identitást találnia? • Szerinted Willy öngyilkossága leszámolás az amerikai álom illúziójával, az élethazugságokkal vagy önfeláldozó gesztusként (biztosítási pénz) épp az élethazugságok folyatása? • Tragikus vagy lehangoló a darab végén Willy halála? Válaszodban adj meghatározást is a két fogalomra! (4) Linda egyedül maradva Willy sírjánál ezt mondja: „Willy, drágám, nem tudok sírni. Miért tetted? Keresem, keresem, keresem az okát, de nem találom, Willy.” • Mi az, amit Linda nem látott Willyvel kapcsolatban? • Mi lehet az oka annak, hogy odaadó, önfeladó szerelme ellenére sem volt képes átlátni Willyn? Miért, miben, hogyan volt „vak” Linda? • Mi köze van Lindának az amerikai álomhoz? • Amit Linda nem ért, vajon az olvasó (vagy a közönség) megérti? Értelmezhető ez az ellentmondás drámai iróniaként? (5) „Az ősi fák helyén, melyeket kivágtak, hogy helyet adjanak Gatsby házának, öltött alakot az utolsó és legnagyobb álom, amelyet ember valaha is álmodott. Rövid, gyorsan eltűnő idő néhány évtizede alatt az első kivándorlók bizonyos elragadtatással vették birtokukba ezt a csodás földet, és arról álmodtak szép, de soha meg nem értett álmokat, hogy új földön és új ég alatt milyen tökéletes új világot építenek majd fel maguknak. És ahogy visszaszállt képzeletem ebbe a régi, ma már ismeretlen világba, elgondolkoztam rajta, hogyan láthatta meg Gatsby első ízben Daisyék csónakkikötőjének lámpáját. Messziről érkezett erre a kék párákba burkolt pázsitra, és olyan közel jutott álmának megvalósulásához, hogy szinte elérte a kezével. Nem tudta, hogy ez az ábránd már réges-régen a múlté, eltűnt a közeli nagyváros dübörgő és nyüzsgő zsivaja mögötti, hatalmas ország végtelen tájain, a messzi éjszakában. Gatsby hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben, amely pedig évről évre mind messzebb távolodik tőlünk. Ha kisiklott is a kezünkből, mit számít? – holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki… Hogy majd egy szép reggelen… Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.” (Fitzgerald: A nagy Gatsby) • Milyen választ ad a Fitzgerald-regény befejezése arra, hogyan alakulhatott ki a sztereotípia, hogy Amerika a végtelen lehetőségek hazája? Hogyan, mivel árnyalja, egészíti ki ezt a kérdést Az ügynök halála?

16 3

16 4


• • • •

•

1 0 .

é v fo l y a m

Hasonlítsd össze Gatsby és Willy „nagy álmát”, sorsalakulását! Hasonlítsd össze Gatsby és Ben „karrierjét”, erkölcsi kódexét! Mennyiben az apa–fiú viszony regénye A nagy Gatsby és drámája Az ügynök halála? Értelmezd Nick utolsó mondatát Miller analitikus drámájára!

(6) Arthur Miller A tragédia és a hétköznapi ember című esszéjében azt írja, hogy tragikus érzés akkor ébred a befogadóban, ha egy olyan jellem van jelen a drámában, aki – ha szükséges – képes lemondani életéről azért, hogy megóvja saját méltóságát. A karakter tragikus vétségéhez tartozik az a vonása, hogy nem hajlandó passzívan viselkedni, amikor olyasmivel szembesül, ami emberi méltóságát, a szerinte helyes helyzetről kialakított képét veszélyezteti. Miller szerint, amikor olyan karakterrel találkozunk, aki a megváltoztathatatlan környezet ellen lázad, felébred bennünk a sajnálat és a félelem érzése. Ha a karakter igazságérzete és önértékelése a saját megsemmisüléséhez vezet, az azt sugallja, hogy a szereplő környezetében van valami, ami nem helyénvaló. Ez valamilyen erkölcsi törvény hibás voltát fedi fel, vagyis a tragédia erkölcsi tanulsága. A tragédia tehát magában foglalja az élet feltételeinek megkérdőjelezését. A szerző hangsúlyozza: a tragédiaírónak nem kell félnie attól, hogy bármit is megkérdőjelezzen, hiszen nincs olyan intézmény, ami megváltoztathatatlan, örökké tartó és kikerülhetetlen. Vagyis szerinte a tragédiában minden a „vizsgálat”, a „változtatás” kedvéért születik: „a tragédia nem pesszimista”. • Tragikusnak mondható-e a fentiek fényében Willy Loman halála? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? • Milyen hibás erkölcsi törvényt, értékrendet tár fel Miller analitikus drámája az amerikai álommal kapcsolatban? • Mi az értelme Willy öngyilkosságának drámai viselkedése (szavai, tettei) szerint? • Szervesen (egymásból következő ok-okozati láncolatban) következik-e Willy tette karakteréből, sorsa jelleméből? (Érvelj!) • Mi a szerepe a kettős alaphelyzetnek és lefolyásnak (analitikus dráma) a drámai végjáték előkészítésében? • Hogyan értelmezhető Az ügynök halálára „a tragédia nem pesszimista” állítás? • A fenti öt szempontot (1. tragikum, 2. hibás erkölcsi törvény feltárása, 3. a jellemből fakadó végkifejlet, 4. kettős alaphelyzet és lefolyás, 5. pesszimizmus) figyelembe véve miben különbözik Ibsen drámája Millerétől? b) Keress magadnak párt, ha mód van rá, azt a társadat, aki ugyanazt a feladatot választotta ki, mint te! • Beszéljétek meg közösen észrevételeiteket, mérlegeljétek egymás válaszát, érvrendszerét! • Egészítsétek ki, ha szükséges, módosítsátok jegyzeteiteket! c) Részletes szövegvizsgálattal, példakereséssel, magyarázattal pontosítsd válaszaidat, adj címet a kutatott témának, majd készíts gondolkodástérképet, amit a következő tanórán vázlatként használhatsz egy esszé megírásához! d) Tanárod dolgozatodat a középszintű írásbeli érettségi vizsga általános kritériumai alapján értékeli majd. Ezért olvasd el figyelmesen az alábbiakat, és próbálj minél jobban megfelelni a tartalmi, szerkezetbeli, valamint nyelvi szempontoknak. Az órán, az írás alatt rendelkezésedre áll a Helyesírási tanácsadó szótár is.

A z

TARTALMI KIFEJTÉS

A SZÖVEG MEGSZERKESZTETTSÉGE

a m e r i ka i

á l o m . . .

NYELVI MINŐSÉG

20–15 pont A dolgozat a választott témáról szól, és megfelelő tájékozottságról, gondolati érettséggel, tartalmasan fejti ki a megjelölt kérdést (szempontot, problémát, összefüggést). A téma megközelítése világos, átgondolt, az értelmezés, a kifejtés tájékozottságra, a vizsgázó tudásának meggyőző alkalmazására utal (pl. a tárgyi elemek, a fogalmak, az utalások helytállóak, meggyőzőek). A lényegi állítások kifejtettek, a példák, hivatkozások relevánsak, a gondolatok hihetőek, meggyőzőek (pl. az állításokat támogató érvek közül egy sem alapul fogalmi, logikai tévedésen). A vizsgázó írásművében tanújelét adja ítélőképességének, kritikai gondolkodásának. Az írásmű tartalmaz személyes reflexiókat, kifejtett véleményt, álláspontot.

Az írásmű egészének felépítése megfelel a feladatban megjelölt műfajnak, a témának és a témáról közölt gondolatoknak. Az írásműnek – a tartalmi kifejtés logikájával összhangban – van eleje, közepe és vége: a téma felvezetése, kifejtése és lezárása elkülöníthető egymástól. A nagy szerkezeti részek arányosak. A felépítés egésze meggyőző, világos, logikusan előrehaladó, az állítások és gondolategységek világosan kapcsolódnak egymáshoz. A kifejtés, ha a gondolatmenet indokolja, további egységekre is tagolódik. A globális és lineáris kohézió egyaránt megvalósul a szövegben. Az írásmű megtartja az adott terjedelmet.

Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere, hangvétele egészében megfelel a témának, a vizsgahelyzetnek, a személyes véleménynyilvánításnak. Írója egyértelműen, folyékonyan, gördülékenyen fogalmaz. Az írásmű külön értéke az egyéni hangvétel, élvezetes, leleményes stílus. A mondatfajták (tartalmi és szerkezeti szempontból is) kellő változatossággal szerepelnek az írásműben. A szókincs szabatos, pontos, a stílus kifejező. A szóhasználat választékossága lehetővé teszi az értelmes gondolatközlést.

16 5

16 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

14–9 pont Az írásmű lényegében tartja magát a tételben megjelölt kérdéshez (szemponthoz, problémához, összefüggéshez). Dolgozatában váltakoznak a témához tartozó gondolatok és a témától eltérő kijelentések. A kifejtés tárgyi elemei (pl. fogalmak, utalások, példák) zömükben helytállóak. Az írásmű mégsem tükrözi írója kellő mélységű és részletességű tudását az adott témáról, ezért nem elég meggyőző. Előfordulhat egy-két fogalmi, tárgyi félreértés. Az érvek nem mindig támasztják alá kellő mértékben az állításokat, azok nem elég világosak és/ vagy értelmesek. A személyes reflexió, az álláspont kifejtése keveredik az általános megfogalmazásokkal.

Az írásmű minden fontos részt (felvezetés, kifejtés, lezárás) tartalmaz, de azok aránya, egyensúlya helyenként megbillen (pl. túl hosszú bevezetés, túl rövid, jelentéktelen befejezés). A felépítés olykor következetlen, a gondolatmenetet helyenként indokolatlan váltások, kitérők jellemzik, nem mindig világos a részek közötti összefüggés (pl. előfordul a nyelvi kapcsolóelemek kisebb bizonytalansága). A vizsgázó nem fektet elég hangsúlyt arra, hogy a fontos dolgokat kiemelje, elválassza a kevésbé lényegesektől (pl. az olvasó szerkezeti hiányt érzékel vagy a szöveg néhány bekezdése akár elhagyható).

Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere lényegében megfelel a téma és a vizsgahelyzet követelményeinek. A szóhasználat általában pontos, szabatos, de olykor a köznyelvi normától eltérő szóhasználat (pl. szleng, vulgáris köznyelv, anakronizmus, nyelvigondolkodási panel, homályosság) nehezíti a megértést. A mondatszerkesztés helyenként nem eléggé változatos. Nyelvi-nyelvtani hibák előfordulnak a dolgozatban (pl. egyeztetésben, vonzathasználatban).

Az írásműnek nincs igazán eleje, közepe és vége – nem halad egy meghatározható irányba. A gondolatmenet lényegében zavaros (pl. csapongás, ismétlődések). A szerkezet alapvető hiányossága, hogy a főbb gondolatok nem különülnek el világosan egymástól. Az író „elvész” a dolgozatban, mert állandóan váltogatja annak irányát: alapvető szövegösszefüggésbeli hiányosságok mutatkoznak (pl. logikai hézag, felesleges ismétlés, alanyváltás, túlbonyolított mondatok). A globális és lineáris kohéziót megteremtő eszközöket (pl. kötőszavak, névmások, névelők, utalószavak) nem vagy rosszul használja – az írásmű szétesővé válik. A terjedelem kirívóan rövid.

Az írásmű nyelvi regisztere csak részben felel meg a téma és a vizsgahelyzet stiláris követelményeinek (pl. a hangvétel élőbeszéd jellegű, nem felel meg az írott művel szemben támasztott igényeknek, követelményeknek). A szegényes szókincs, esetenként a tartalmi jellegű szótévesztés, a színtelen stílus (vagy a dagályosság) akadálya az árnyalt kifejezésnek. A mondatszerkesztés nem igényes (pl. az egyszerű mondatok túlsúlya, hosszadalmas összetett mondatok). Gyakran fordul elő nyelvi-nyelvtani hiba az írásműben (pl. az egyeztetésben, a vonzathasználatban, az igeragozásban).

8–1 pont A kérdéssel (szemponttal, problémával, összefüggéssel) kapcsolatos értelmes kifejtés helyét gyakran az általánosságok, esetenként fogalmi, tárgyi tévedések foglalják el. A vizsgázó állításainak magyarázata és kifejtése helyett ismétlésekbe bonyolódik. Logikai érvelése gyenge vagy hibás; kevés a releváns példa, utalás. Elfogadható önálló véleményt az írásmű nem tartalmaz, így nem képes meggyőző lenni.

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

A tanári javítás egyezményes jelei: H IB A

J ELE

Elmaradt a bekezdés jelölése Álbekezdés (nem kezdődik új gondolati egység) Szövegbeli hiány (pl. alany, állítmány hiánya)

√

Egyéb szövegalkotási hiba Tartalmi hiba (téves állítás, adat, tény) Helytelen a szó-, mondat- vagy bekezdésrend

1–2–3

Logikai hiba tagmondatok, mondatok közt



Logikai hiba bekezdések, nagyobb szövegegységek közt



Logikai vagy nyelvi ellentmondás Nyelvhasználati, stílusbeli hiba Egybeírás Különírás Durva helyesírási hiba Súlyos helyesírási hiba Egyéb helyesírási hiba e) Írj választott témádból saját címed szerint kb. háromoldalas esszét!



16 7

8. A REGÉNYEK ÉS DRÁMÁK HATÁRÁN SZÖV E GÉRTÉSI ,

SZÖV E G E L E MZÉSI

FEL A DATOK

A fejezet utolsó moduljában a szövegekben lévő utaló elemekkel fogtok ismét találkozni. Olyan nyelvi elemeket veszünk vizsgálat alá, amelyek különböző formában, módokon a szövegvilág azonos darabjára utalnak. A szövegekben azonban gyakran nincs minden kifejtve. Ahhoz, hogy megértsük őket, következtetéseket kell tennünk. Meg fogjuk nézni, hogyan értelmezhetjük szó szerint és a szó szerinti jelentésen túl a szövegeket, mi által lesz viselkedésünk a kommunikációs szituációban kooperatív. 1. Olvasd el a szöveget, és állapítsd meg, hány emberről van benne szó! Mit tudunk meg a szereplőkről? Hogyan ismerjük meg Levint és Vronszkijt? „Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki. Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami föltevése szerint gőgön alapult, barmok és parasztok közt folyó, az ő fogalmai szerint elvadult, falusi élete. Az is nagyon ellenére volt, hogy miután a lányába beleszeretett, másfél hónapot járt a házba, mintha várt, fontolgatott volna, mint aki fél, nem lesz-e nagy tisztesség, ha megkéri. Nem akarta megérteni, hogy aki lányos házba jár, nyilatkoznia kell. S egyszer csak, anélkül, hogy nyilatkozott volna, elutazott. Szerencse, hogy külseje annyira nem vonzó – gondolta az anya –, s Kitty nem szeretett bele. Vronszkij viszont minden óhaját kielégítette. Nagyon gazdag, okos, előkelő, fényes katonai és udvari pálya áll előtte, amellett bűbájos ember. Lehetetlen jobbat kívánni.” (L. Ny. Tolsztoj: Anna Karenina)

2. Töltsd ki a táblázatot! Az előző szöveg minden egyes mondatából írd ki azokat a szavakat, amelyek a szereplőkre utalnak! A számok a szöveg mondatainak számát jelzik. SZEREPLŐK

1. 2. 3. 4. 5. ANYA LEVIN VRONSZKIJ

UTALÁS A SZEREPLŐKRE

A

r e g é n y ek

SZEREPLŐK

é s

d r á m á k

ha t á r á n

UTALÁS A SZEREPLŐKRE

1. 2. 3. 4. 5. ANYA LEVIN VRONSZKIJ 3. Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi ismeretközlő szöveget!

A legtöbb szöveg annyi információt tartalmaz, amennyi az olvasónak elegendő ahhoz, hogy a szöveget megértse, be tudja fogadni. Amikor olvasunk egy szöveget, elképzeljük a szereplőket, tárgyakat, a helyszínt. A történet egyrészt az önálló jelentésű szavakon (szereplők, nevek, helyek stb. megnevezésén) keresztül elevenedik meg. Másrészt ezekhez kapcsolódnak a szöveg nyelvi elemei, amelyek szintén a történet elképzeléséhez szükségesek. A szövegbefogadás során a szöveg egymásra vagy azonos valóságdarabra utaló elemeit érzékeljük és megértjük. Ezeket a nyelvi elemeket KOREFERENS ELEMEKNEK nevezzük. Példák koreferens elemekre (aláhúzással jelöljük őket): Dick feltesz egy lemezt, aztán megisszuk a kávét, aztán Dick megpróbál néhány lemezt begyömöszölni a polcokra. (Szó szerinti ismétlés.) Azt reméltem, hogy hosszú és tartalmas lesz a felnőttkorom, de az egész lezajlott az alatt a két év alatt. (Helyettesítés kihagyásos szerkezettel: az egész ahelyett áll, hogy az egész felnőttkorom.) Amikor nekiállok átnézni az anyagot, látom, hogy ez az a fogás, amiről álmodtam azóta, hogy elkezdtem lemezeket gyűjteni. (A ragozás jelzi, hogy ugyanarról az alanyi részről van szó.) Stb.

4. Összesen hány kétmondatos párbeszédet tudtok összeállítani az alábbi mondatokból? Írjátok be a táblázat első oszlopába az összes, elvileg lehetséges variációt! – Pedig már tíz éve férjnél van.

– Józsi már megint nem tanult a vizsgára!

– Pista olvas.

– Anett mindig elkésik a kártyapartiról.

– Tényleg? Pedig nem kövér!

– Sebaj, a barátnője elég vastag.

16 9

17 0


P ÁRB E SZÉD - V A RIÁCIÓ K

•

1 0 .

é v fo l y a m

ÖSSZ E F Ü GGŐ V A GY S E M ?

5. Írjátok a táblázat második oszlopába, hogy miért tartjátok, illetve miért nem tartjátok az egyes párbeszédeket összefüggőnek! Melyek azok a mondatok, amelyek bizonyos körülmények között összefüggőek lehetnek? Indokoljátok meg! 6. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget, és ennek kapcsán idézzétek fel, amit a kimondatlan érvekről tudtok! PÁRBESZÉDRŐL akkor beszélhetünk, ha a felek között sikeres kommunikáció jön létre. A párbeszéd mondatainak kapcsolódniuk kell egymáshoz, azonban a köztük lévő kapcsolatok a legtöbbször ki nem mondottak: a ki nem mondott kapcsolatokra pedig a SZÖVEGELŐZMÉNYBŐL, illetve a SZITUÁCIÓBÓL következtetünk. Ezt a fajta kihagyást, hiányt ELLIPSZISNEK nevezzük. Az ellipszis tehát azt jelenti, hogy bizonyos nyelvi elemek hiányuk ellenére a szövegelőzményből, illetve a szituációból kikövetkeztethetők. A 9. évfolyamon a vitával és az érveléssel kapcsolatban már tapasztaltuk, hogy a beszélgetés, vita, érvelés során a közösen ismert, mindenki által elfogadott dolgokat nem mondjuk ki, hiszen ezeket mindenki magában REKONSTRUÁLJA. Ez a társalgás természetes velejárója, a párbeszédek mondatai közötti kapcsolat jelölése ugyanis mesterkéltté tenné a kommunikációt. Arról is volt már szó korábban, hogy az információ, amit a hallgató a sikeres kommunikációban rekonstruál, fontos része a kommunikációnak: KI NEM MONDOTT vagy BURKOLT (implicit) információnak szokták nevezni, tudományos neve pedig TÁRSALGÁSI IMPLIKATÚRA.

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

A társalgási implikatúrákkal tehát közölhetünk dolgokat anélkül is, hogy kimondanánk vagy akár pontosan megfogalmaznánk őket. Például sokan társalgási implikatúrának tekintik a METAFORÁT (és más, ún. „nem szó szerinti értelemben használt” kifejezéseket) is: ha valaki azt mondja, hogy az igazgatónőnk egy kígyó, azt nyilván nem a szó szoros értelmében gondolja, ezért a hallgatóságnak itt is rekonstruálnia kell, hogy milyen hasonlóságot lát a beszélő az igazgatónő és a kígyók között (ilyenkor persze általában nem a valóságos kígyókra, hanem a kígyókkal kapcsolatos elterjedt előítéletekre kell gondolni). Így a beszélőnek nem kellett pontosan megfogalmaznia, mit is akar mondani az igazgatónőről. Hasonló jelenségekkel találkoztunk a 9. évfolyamban a BESZÉDAKTUSOKKAL kapcsolatban. Ha azt kérdezzük valakitől, hogy Ide tudnád adni a paprikát?, akkor ezt általában nem „a szó szoros értelmében” kérdésnek szánjuk, hiszen nyilván tudjuk, hogy az illető képes ideadni a paprikát. A megszólítottnak itt is rekonstruálnia kell, hogy mi volt a kérdésünk mögött meghúzódó SZÁNDÉK. Mindezekben a példákban a beszélőnek CÉLJA VOLT, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, rekonstruálja a „nem szó szerinti” értelmezését annak, amit mondott. Ezt meg kell különböztetnünk attól, amikor a beszélőnek nem célja, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, sőt, leplezni szeretné azt. Amikor a megnyilatkozás a kommunikációs szándék leplezését szolgálja, vagyis amikor a beszélő „kerülő úton” próbálja elérni a célját, azt MANIPULATÍV KOMMUNIKÁCIÓNAK nevezzük.

7. Olvassátok el Csehov Ványa bácsi című drámájából az alábbi részletet! Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben Jelena Andrejevna megfogalmazza, hogy az Asztrovval való majdani párbeszédében manipulációt fog alkalmazni! SZONYA […] Bennem már nincsen büszkeség, már nem bírok uralkodni magamon... Nem tudtam megállni: tegnap bevallottam Ványa bácsinak, hogy szeretem Asztrovot... És az egész cselédség tudja, hogy szeretem. Mindenki tudja. JELENA ANDREJEVNA És ő? SZONYA Észre se vesz. JELENA ANDREJEVNA (tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze óvatosan, célzásokkal... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg! Szonya igenlően bólint Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan óvatosan vallatom ki, hogy észre se veszi. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz?

17 1

17 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

Szonya igenlően bólint Könnyebb lesz, ha nem látod. Nem fogjuk sokáig húzni-halasztani, mindjárt kifaggatjuk. Meg akart nekem mutatni valami tervrajzokat... Menj, szólj neki, hogy látni kívánom. SZONYA (erős izgalomban) De megmondod nekem a teljes igazságot? JELENA ANDREJEVNA Hogyne! Persze. Azt hiszem, hogy az igazság, akármilyen is, mégsem olyan szörnyű, mint a bizonytalanság... Csak bízd rám, angyalom. 8. Olvassátok el a fenti részlet folytatását! JELENA ANDREJEVNA Az igazat megvallva, máson jár az eszem. Bocsásson meg. Most egy kis vallatás következik, de zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy kezdjem. ASZTROV Vallatás? JELENA ANDREJEVNA Igen, vallatás, de... eléggé ártatlan. Üljünk le! (Leülnek) Egy fiatal személyt érint a dolog. Kertelés nélkül beszéljünk, mint becsületes emberek, mint jó barátok. Beszéljünk és felejtsük el, miről is esett szó közöttünk. Jó? ASZTROV Jó! JELENA ANDREJEVNA Szonyáról, a mostohalányomról van szó. Tetszik magának? ASZTROV Igen. Tisztelem-becsülöm. JELENA ANDREJEVNA De tetszik-e, mint nő? ASZTROV (kisvártatva) Nem. JELENA ANDREJEVNA Még két-három szó, és vége. Nem vett észre semmit? ASZTROV Nem. Semmit.

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

JELENA ANDREJEVNA (megfogja a karját) A szemén látom, hogy nem szereti... Szonya szenved... Értse meg ezt és... Ne járjon ide többet. ASZTROV (feláll) Lejárt az időm... Amúgy sem érek rá... (Vállat von) Mikor érek én rá? (Zavarban van) JELENA ANDREJEVNA Eh, de kellemetlen beszélgetés! Úgy remegek, mintha ezer pudot cipeltem volna. No, hál’ istennek befejeztük. Felejtsük el, mintha egyáltalán nem is beszéltünk volna, és... menjen el. Maga okos ember, megérti... (Szünet) Egészen belepirultam. ASZTROV Ha egy-két hónappal előbb szól, talán még meggondolom, de most már... (Vállat von) De ha szenved, akkor természetesen... Csak egyet nem értek: mire kellett magának ez a vallatás? (A szemébe néz, és megfenyegeti az ujjával) Maga ravasz! JELENA ANDREJEVNA Mit jelent ez? ASZTROV (nevet) Ravasz! Tegyük fel, hogy Szonya szenved, ezt készséggel elhiszem, de mire kellett ez a vallatás? (Nem engedi szóhoz jutni, élénken) Bocsásson meg; ne vágjon ilyen csodálkozó arcot, hisz nagyon jól tudja, miért járok én ide mindennap... Nagyon jól tudja maga, miért és kinek a kedvéért járok ide. Ne nézzen így rám, kedves kis ragadozóm, vén róka vagyok én... JELENA ANDREJEVNA (meghökken) Ragadozó? Nem értem. ASZTROV Szép, selymes szőrű kis menyét... Magának áldozatok kellenek! Lám, én már egy álló hónapja nem csinálok semmit, otthagytam mindent, mohón keresem magát – és ez borzasztóan tetszik magának, de borzasztóan!... No, jó... hát legyőzött; tudta ezt maga vallatás nélkül is. (Keresztbe teszi a karját, és lehajtja a fejét) Megadom magam. Tessék, faljon fel! JELENA ANDREJEVNA Maga megőrült! ASZTROV (a foga közt nevet) Maga gyáva... a) Betartotta Jelena Andrejevna, amit ígért Szonyának? Vizsgáljátok meg, hogy mi volt Jelena Andrejevna beszédében a felismerhető, mi a leplezett szándék! Sikerült-e manipulálnia Asztrovot?

17 3

17 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Írjátok meg, mit kellett volna mondania, hogy azt tegye, amit Szonyának megígért!

9. Írd le röviden egy élményedet, amikor te manipuláltál valakit vagy másvalaki manipulált téged! a) A történet:

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

b) Segítettek-e az itt tanultak ennek a történetnek az értékelésében? Ha igen, miben?

17 5

Szövegértés szövegalkotás. Tanulói munkafüzet

Recommend Documents