Szuahéli gyorstalpaló

Szuahéli gyorstalpaló Salvi Péter 2012. július 8.

1.

Bevezetés

A szuahélit Kelet-Afrikában beszélik, els®sorban Kenyában és Tanzániában, ahol hivatalos nyelv. Besorolása szerint a Niger-Kongó nyelvcsalád Bantu csoportjába tartozik, de a több, mint ezer éves arab kapcsolat miatt a szókincs nagy százaléka arab eredet¶, a XX. század szavait (tévé stb.) pedig az angolból vette át. A szuahéli hosszú id®n keresztül a kereskedelem nyelve is volt a térségben, s talán ennek köszönhet®en lényegesen egyszer¶bb, mint más bantu nyelvek, így például nem használ tónusokat sem.

Az els® írásos emlékek a XVIII. század-

ból származnak, ezeket eredetileg arab írással írták, a misszionáriusok hatására azonban kés®bb áttértek a latin ábécére. Ennek az összefoglalónak az a célja, hogy egy egyszerre átolvasható, de többé-kevésbé teljes áttekintést adjon a szuahéli nyelvtanról, és az itt összegy¶jtött információk és egy szótár segítségével az olvasó le tudjon fordítani egyszer¶bb szövegeket. A nyelv mélyebb elsajátításához vannak nagyon jó tankönyvek, ld. [1, 2, 3, 4, 5, 6] vagy a kicsit régi, de ingyen hozzáférhet® [7, 8]. A nyelvtan részletesebb tárgyalása megtalálható a

Grammar

[9] és a

Modern Swahili Grammar

Swahili Learners' Reference

[10] cím¶ m¶vekben.

Szótárakból magyar nyelven csak Füssi Nagy Géza kéziszótára [11] jelent meg, de angolul széles a választék, pl. [12, 13, 14, 15].

Ezek közül többnek

új, b®vített kiadásai mostanában is megjelentek, de a régi verziók letölthet®ek az internetr®l.

Léteznek ún. phrasebookok is, amik közül [16] meglep®en jó.

Megemlítend® még a Kamusi Project szótára [17], amit egy internetes közösség hozott létre, és nagyszótárnak nevezhet®. A hivatkozásokban található ezenkívül egy felsorolás egyszer¶ olvasmányokról a lelkes olvasóknak [18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25]. Az itt felsorolt régi könyvek letölthet®ek a http://www.archive.org/ honlapról.

2.

Írás és kiejtés

Az 1. táblázat mutatja a szuahéli ábécét és az egyes bet¶k kiejtését a magyar ábécé írásmódja szerint. A ferde vonallal elválasztott párok köztes hangot jelölnek. Néhány megjegyzés a nehezebb hangokhoz:

1

Írva:

a

b

ch

d

dh*

e

f

g

gh*

i

Ejtve:

a/á

b

cs

d

th1

e/é

f

g

r2

i

Írva:

j

k

kh*

l

m

n

ng

ng'

ny

o

3

ny

o

v

w

y

z

v

5

j

z

2

Ejtve:

gy/dzs

k

h

Írva:

p

r

s

Ejtve:

p

r

sz

l

m

n

ng

sh

t

th*

u

s

4

1

t

th

ng

u

w

1. táblázat. Szuahéli ábécé (csillaggal jelöltek csak arab jövevényszavakban)

1.

2.

th és dh rendre mint az angol think a dh -t pedig z -nek ejtik)

és

this

szavakban (a

th -t néha sz -nek,

kh és gh hörg® hangok hátul a nyelvcsapnál, a francia r zöngétlen és zöngés kh -t gyakran h -nak vagy k -nak, a gh -t pedig g -nek ejtik)

változatai (a 3. mint a

mangalica

szóban, de a

4. a nyelv hegyét a magyar 5. mint az angol

want

g -t nem ejtik, csak a hátul képzett n -et

t -nél kicsit hátrább a szájpadhoz érint® er®s t

szóban

Ezek közül az arab nyelvb®l kölcsönzött

th, dh, kh

és

gh

hangoknál beszél®t®l

ill. helyt®l függ®en eltér® kiejtések is léteznek, ld. fent. Érdemes megjegyezni, hogy nazálisokkal képzett mássalhangzó-torlódás kerülhet szó elejére, pl.

njema

stb.

Bizonyos szavakban a

p, t, k

mtu,

mássalhangzók hehezetes változatai is el®for-

dulnak, de ez a különbség írásban nem jelenik meg, és jelentés-megkülönböztet® szerepe csak ritkán van. A szóhangsúlyozás nagyon egyszer¶: mindig az utolsóel®tti szótag hangsúlyos (kett®shangzók nincsenek), pl.

3.

Kiswa'hili

(szuahéli),

ta'ifa

(nemzet).

F®nevek

A szuahéli nyolc csoportra osztja a f®neveket, és a csoporthoz való tartozás egy prexum formájában általában meg is jelenik. Ez a prexum többesszámban megváltozik, így a csoportokat az egyesszám és többesszám prexumával szokás

1

jellemezni, vagy az ezekhez tartozó egyezményes számokkal . Lássunk egy felsorolást, szögletes zárójelben jelölve, hogy els®sorban milyen jelentés¶ f®nevek tartoznak az egyes csoportokhoz:

1 Ezek a számok osztályozzák a bantu nyelvcsalád nyelveiben megtalálható összes f®névcsoportot  ezek közül nem mindegyik jelenik meg a szuahéliben, ez az oka, hogy az alábbiakban nincsen szó 12-es és 13-as csoportról.

2

•

•

•

M-WA (1/2): [állatok és (f®leg) emberek] pl. mtu/watu (ember), Mhungaria/Wahungaria (magyar ember)  magánhangzó el®tt a prexum mw-/w(de van, hogy többesszámban megtartja a wa- alakot), pl. mwana/wana (gyerek), mwalimu/walimu (tanár) M-MI (3/4): [fák és más természeti dolgok] pl.

michungwa (narancsfa)  magánhangzó mwezi/miezi (Hold, hónap)

mti/miti

mchungwa/ mw-/mi-, pl.

(fa),

el®tt a prexum

jiwe/mawe (k®, szikla), jicho/macho (szem) ji- prexum sok szóban nem szerepel, pl. gari/magari (autó), és gyakran ha szerepel is, akkor is úgy kezelik, mint a t® részét, pl. jitu/majitu (óriás), vagy rendhagyó a többesszáma, pl. jiko/meko (konyha)

JI-MA (5/6): [nagy dolgok] pl. a

•

vyoo •

kiatu/viatu i -t®l különböz® magánhangzó el®tt a prexum ch-/vy-, pl. choo/

KI-VI (7/8): [kicsi vagy lenézett dolgok, használati tárgyak] pl. (cip®) 

(vécé)

N (9/10): [jövevényszavak és sok más] pl.

mvua

többször nem is szerepel, pl.

•

ng'ombe/ng'ombe (tehén), mvua/

(es®)  a prexum meghatározása elég bonyolult (ld. 5.1), és leg-

zawadi/zawadi

(ajándék)

U (14, 11/10, 11/6): [absztrakt fogalmak] pl.

ukubwa

(nagyság)  a leg-

több absztrakt fogalomnak nincs többesszáma (14-es csoport), más esetekben N- vagy MA-típusú többesszámot vesz fel, pl.

ugomvi /magomvi

•

uso /nyuso

(arc),

(veszekedés)

kula (enni)  magánhangzó el®tt a prexum kw-, pl. kwenda (menni), ill. kuto-, ha tagadott értelm¶, pl. kutosema (nem

KU (15): [f®névi igenevek] pl. beszélni)

•

PA/KU/MU (16,17,18): [hely] az egyetlen szó ebben a csoportban a

hali

ma-

(hely), de minden helyhatározós f®név úgy viselkedik, mintha ide

tartozna (a három verzió három különböz® hely-fogalmat jelöl, ld. 8.1) Sok olyan t® van, amib®l több csoportban is képz®dött f®név, gyakori példa erre a JI-MA és KI-VI csoportok, amik rendre felnagyítanak illetve lekicsinyítenek, így pl.

nyumba

(ház, N típusú),

jumba

(villa, palota),

chumba

(szoba).

Az embereket és állatokat jelöl® szavak (f®névcsoporttól függetlenül) minden egyeztetésben úgy viselkednek, mintha a M-WA csoporthoz tartoznának.

A

tényleges használatban ezt nem mindig követik, de az egyetlen igazi kivétel a birtokos szerkezetnél van (ld. 3.1). A 2. táblázat összefoglalja, hogy mit kell tudni az egyes csoportokról.

A

P (prexum) oszlopról már volt szó; a többi oszlop tartalmát az alábbiakban különböz® pontok tárgyalják.

3

4

kupa-/pe-

w-, ww-, y-

ji-/-, maki-/ch-, vi-/vy(ld. 5.1) u-/wku-/kw-/kutopaUI -ye-, -o-

KI-VI (7/8) N (9/10) U (14, 11) KU (15) PA (16) KU (17) MU (18) Csoport

M-WA (1/2)

kwp-

-cho-, -vyo-yo-, -zo-o-ko-po-ko-mo-

KI-VI (7/8) N (9/10) U (14, 11) KU (15) PA (16) KU (17) MU (18)

AP

TI

-m-

-ku-

-pa-

-ku-

-u-

-i-, -zi-

MN

-ki-, -vi-

-li-, -ya-

-u-, -i-

-m(w)-, -wa-

TP

ham-

haku-

hapa-

haku-

hau-

hai-, hazi-

haki-, havi-

hali-, haya-

hau-, hai-

ha-, hawa-

(mu) humu/mle/humo

(ku) huku/kule/huko

(pa) hapa/pale/hapo

(ku) huku/kule/huko

(u) huu/ule/huo

(i) hii/ile/hiyo, (zi) hizi/zile/hizo

(ki) hiki/kile/hicho, (vi) hivi/vile/hivyo

(li) hili/lile/hilo, (ya) haya/yale/hayo

(u) huu/ule/huo, (i) hii/ile/hiyo

(yu) huyu/yule/huyo, (wa) hawa/wale/hao

m-

ku-

pa-

ku-

u-

i-, zi-

ki-, vi-

li-, ya-

u-, i-

a-, wa-

TP: tagadó prexum, UI: utaló inxum, EP: egyeztet® prexum, MN: mutató névmások)

2. táblázat. A f®névcsoportok jellemz®i (P: f®név-prexum, MP: melléknév-prexum, AP: alany-prexum, TI: tárgy-inxum,

mw-

kw-

w-

y-, z-

ch-, vy-

l-, y-

-o-, -yo-lo-, -yo-

M-MI (3/4)

JI-MA (5/6)

EP

m-

ku-

m(w)-

(ld. 5.1)

k(i)-/ch-, v(i)-/vy-

-/j-/ji-, ma-/me-

m(w)-, mi-/mye-/mi-

m(w)-, mi-

M-MI (3/4)

JI-MA (5/6)

MP m(w)-, wa-/we-

P m(w)-, w(a)-

Csoport

M-WA (1/2)

3.1. Birtokos szerkezet A birtokviszonyt a táblázat EP (egyeztet® prexum) oszlopában látható prexu-

a összekapcsolásával kapott szócska fejezi ki. A birtokolt dolog ez elé, kitabu cha mwalimu (a tanár könyve; kitabu : könyv, mwalimu : tanár), vagy ugyanez több könyv esetén: vitabu vya mwalimu. A szerkezet kifejezhet jellemzést is, pl. chumba cha kufaa (megfelel® szoba; chumba : szoba, kufaa : megfelel®nek lenni), mpira wa kikapu (kosárlabda; mpira : labda, kikapu : kosár). mok és az -

a birtokló mögé kerül, pl.

Az N csoporthoz tartozó szavak közül csak az egyesszámú állatok veszik át a

w- prexumát, pl. nyoka wa Kenya (kenyai kígyó; nyoka : kígyó), nyoka za Kenya (kenyai kígyók), viboko wa Tanzania (tanzániai vízilovak; kiboko : víziló) és raki ya mpishi (a szakács barátja; raki : barát, mpishi : szakács). Ezt a szabályt az -a szócska esetében sokszor nem veszik gyelembe,

M-WA csoport de

de a birtokos névmásoknál (ld. 4.1) általában betartják.

4.

Névmások

4.1. Személyes névmások A 3. táblázatban láthatóak a személyes névmásokhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalók. A személyes névmások (megfelel® számú) M-WA típusú f®névnek számítanak, de a birtokos szerkezetet a második sorban látható birtokos névmásokkal fejezzük ki, tehát nem én gyerekeim;

mtoto :

ran összevonódnak, pl.

mama :

*watoto wa mimi,

hanem

watoto wangu

(az

gyerek). Ezek a családtagokat kifejez® f®nevekkel gyak-

dadake

(a n®vére;

dada :

n®vér),

mamangu

(az anyám;

anya). Személynevek el®tt (els®sorban rokoni kapcsolatoknál) az egyes-

szám harmadik személy¶ birtokos névmás gyakran átveszi a birtokos szócska szerepét, pl.

baba yake Ali

(Ali apja;

baba :

apa).

Én

Te

Ž

Mi

Ti

Žk

SzN

mimi

wewe

yeye

sisi

n[y]inyi

wao

BN

-angu

-ako

-ake

-etu

-enu

-ao

AP

ni-

u-

a-

tu-

m-

wa-

TI

-ni-

-ku-

-m(w)-

-tu-

-ku-...-ni / -wa-[...-ni]

-wa-

TP

si-

hu-

ha-

hatu-

ham-

hawa-

3. táblázat. A személyes névmások jellemz®i (SzN: személyes névmás, BN: birtokos névmás, AP: alany-prexum, TI: tárgy-inxum, TP: tagadó prexum)

5

4.2. Mutató névmások Minden f®névcsoporthoz tartozik három mutató névmás (ld. 2. táblázat): ez, az és az, amir®l már beszéltünk. Ezek rendre hVCV, CVle, hVCo alakúak, ahol C és V a táblázatban zárójelben jelölt, az adott csoportra jellemz® más-

mle kivételével) o -val való kapcsolódás

salhangzó ill. magánhangzó. Az els® két alak (a 18. csoportú minden csoportban szabályos, de a harmadik alaknál az miatt kisebb változások lépnek fel.

Ha a mutató névmás a jelzett f®névvel együtt szerepel, általában a f®név

kidole hiki (ez az ujj; kidole : ujj). Duplázással kiemelést érünk huyu huyu (éppen ®); a CVle alak végs® e -jének elnyújtásával pedig a távolságérzet növelhet®, pl. yuleee (az az ember a távolban). után kerül, pl. el, pl.

5.

Melléknevek

Két fajta melléknév van, attól függ®en, hogy lehet-e hozzá prexumot csatolni (a jövevényszavakhoz általában nem). Ha nem, akkor egyszer¶en csak a jelzett f®név után kell tenni, pl.

simba hodari

(bátor oroszlán;

simba :

oroszlán,

hodari :

bátor). Ha azonban lehet, akkor a csoportnak megfelel® melléknévprexumot elé kell tenni (ld. 2. táblázat), pl.

mto mrefu

(hosszú folyó;

mto :

folyó,

-refu :

hosszú). Itt a kapcsolódások szabályai kicsit bonyolultabbak, különösen az N csoport prexum-rendszere elég összetett:

•

m-/wa-,

M-WA:

de magánhangzó el®tt

következ® magánhangzót, pl.

watu wengi

mw-/we-

és ez utóbbi elnyeli a

(sok ember;

mtu :

ember,

-ingi :

sok)

• •

m-/mi-, de e el®tt mw-/my-, i el®tt mw-/m-, más magánhangzó mw-/mi-, pl. miti myekundu (piros fák; mti : fa, -ekundu : piros)

M-MI: el®tt

-/ma-, de egyszótagú szó el®tt ji-/ma-, pl. somo jipya (új lecke; -pya : új), magánhangzó el®tt pedig j-/me- és ez utóbbi elnyeli a következ® magánhangzót, pl. mabasi mengine (más buszok, basi : busz, -ingine : más)

JI-MA:

somo :

lecke,

ki-/vi-, de i el®tt k-/v-, más magánhangzó el®tt pedig ch-/vy-, kitu cheupe (fehér dolog; kitu : dolog, -eupe : fehér)

•

KI-VI:

•

N: ld. lejjebb

•

U: mint a M-MI esetben egyesszámban, pl.

•

uwanja :

, -dogo :

pálya

kicsi)

KU, PA/KU/MU: szabályosak

6

uwanja mdogo

pl.

(kis pálya;

5.1. Az N csoportbeli f®nevek/melléknevek prexumai •

p-, f-, s-, ch-, k-, t-

Az idegen szavak, valamint a

kezdet¶ szavak nem

használnak prexumot, kivéve, ha egy szótagú, mert ilyenkor

nchi

(föld), illetve

n -et kap, pl.

új)

n-, m-, ng- kezdet¶ szavak nem használnak prexumot

•

Az

•

Magánhangzóval kezd®d® szavaknál a prexum (fekete bicikli;

6.

p- el®tt m -et, pl. mpya (-pya :

baiskeli :

bicikli,

-eusi :

ny-,

pl.

baiskeli nyeusi

fekete)

b-, v-, w - kezdet¶ szavaknál a prexum m-, és a w- átváltozik b -vé, sanamu mbili (két szobor; sanamu : szobor, -wili : kett®)

•

A

•

A

•

Az l-, r- kezdet¶ szavaknál a prexum szintén n-, de az l/r -b®l d njia ndefu (hosszú út; njia : út, -refu : hosszú)

d-, j-, z-, g- kezdet¶ siku : nap, -zuri : jó)

szavaknál a prexum

n-,

siku nzuri

pl.

pl.

(jó nap;

lesz, pl.

Más egyeztetések

Van néhány fontos szó, amelyeknél nem a melléknév-prexumot, hanem az egyeztet® prexumot kell használni. Ezek a következ®k:

• -ote :

minden, pl.

• -o-ote :

nyeupe

(minden könyv;

kitabu :

könyv)

chakula chochote yeyote (nem *wowote )

bármilyen (kétszeres egyeztetéssel!), pl.

lyen étel;

• -enye :

vitabu vyote

chakula :

étel), de M-WA esetén

(vmit) birtokló, (valamilyen jellemz®)-j¶, pl. (fehér hajú ember;

• -enyewe :

saját maga, pl.

mtu :

ember,

nywele :

askari mwenyewe

haj,

(bármi-

mtu mwenye nywele -eupe : fehér)

(a katona saját maga;

askari :

katona)

7.

Igék

A szuahéli igealakok több, általában egy vagy két szótagos darabból állnak össze. Ezek segítségével sok igeid® és mód képezhet®, amelyeket a 4. táblázat foglal össze. Az igék szótári alakja vagy

töve

(a jövevényszavak kivételével)

-a

vég¶,

a teljes képlet: alany-prex

+ id®-inx + [utaló

inx]

+ [tárgy-inx] + t® + [képz®-szux] ∗,

ahol a csillag azt jelöli, hogy a képz®kb®l lehet több is. Tagadásban az alanyprexumot a tagadó prexum váltja fel (ezek harmadik személyben az alany csoportjától függnek, de él®lényeknél mindig M-WA csoportúnak számítanak). A szögletes zárójelbe tett részek elhagyhatóak, úgyhogy egyel®re ne is foglalkozzunk velük, hanem nézzük meg az egyszer¶bb alakokat.

7

Állító

Tagadó

ku-...

ku-

F®névi igenév

to -...

na -[TI]-...

Jelen

AP-

Jelen (utaló)

AP-na-

Perfektum

TP-[TI]-...i

UI -[TI]-...

AP-

UI -[TI]-...

AP-si-

me [sha ]-[TI]-...

TP-ja-[TI]-...

ta -[TI]-...

Jöv®

AP-

Jöv® (utaló)

AP-taka-

Múlt

AP- -[

TP-

UI -[TI]-...

ta -[TI]-...

TP-taka-

li UI ]-[TI]-...

TP-ku-[

UI -[TI]-...

UI ]-[TI]-...

Habituális

hu-[TI]-...

-

Felszólító mód

... / ...eni

-

Óhajtó mód

[AP]-[TI]-...e

AP-si-[TI]-...e

Szekvenciális

[AP]-ka-[TI]-...[e]

-

Utaló

AP-[TI]-...-UI

Köt®mód

AP-ki-[TI]-...

Valószín¶tlen jelen Valószín¶tlen múlt Formális jelen 4. táblázat.

UI -[TI]-...

AP-si-

AP-sipo-[TI]-... / AP-si-[TI]-...e

nge -[TI]-...

AP-

ngali -[TI]-...

AP-

singe -[TI]-...

AP-

singali -[TI]-...

AP-

AP*-a-[TI]-...

TP-[TI]-...i

Igeid®k és módok  a d®lt bet¶vel szedett inxumok nem

kaphatnak hangsúlyt; a csillaggal jelzett prexumnál összevonások lépnek fel (AP: alany-prexum,

TP: tagadó prexum,

UI: utaló inxum,

TI: tárgy-

inxum)

7.1. Jelen -na-, tagadáskor az id®-inxum kiesik, és a t® végén lev® -a -i -re (ha nem -a volt, nem történik semmi). Egyesszám els® személyben az alany-prexum elmaradhat. Példák az -imba (énekel) és -sari (utazik) igékkel: [ni ]naimba (énekelek), siimbi (nem énekelek), anaimba (énekel), haimbi (nem énekel), tunasari (utazunk), hamsari (nem utaztok). A jelenid® inxuma átváltozik

7.2. Perfektum -me- (vagy -mesha- / -mesha ku- / -mekwisha ku-, minél hosszabb annál er®sebb benne a már töltet). Tagadáskor az id®-inxum -ja-ra változik. Példa a -leta (hoz) igével: tumeleta (elhoztuk), wamesha kuleta (már elhozták), hujaleta (még nem hoztad el). Az állapotvál-

A perfektum el®idej¶séget fejez ki, inxuma a

tozást kifejez® igéknél ez az igeid® fejezi ki azt, hogy a változás bekövetkezett és az eredmény továbbra is fennáll, pl.

nimekaa

8

(ülök;

-kaa :

leül).

7.3. Jöv® A jöv®id® inxuma érkezni),

haitaka

-ta-.

-ka

Példák a

(megérkezik) igével:

(nem fog megérkezni [N]),

yataka

ataka

(meg fog

(meg fognak érkezni [JI-

MA]).

7.4. Múlt -li-, tagadásban pedig -ku-. Példák a -sema hatukusema (nem mondtuk).

A múltid® inxuma

alisema

(mondta),

(mond) igével:

7.5. Habituális Ez az igeid® id®r®l-id®re ismétl®d®, szokásos cselekvést fejez ki. Az id®-inxum

-hu-,

az alany-prexum pedig elt¶nik, ezért általában f®névvel vagy személyes

névmással együtt használják. (szoktunk beszélgetni;

Tagadó alakja nincs.

-zungumza :

Példa:

sisi huzungumza

beszélget).

7.6. Felszólító mód Egyesszámban a t® maga. Többesszámban a t®végi

-a

volt, nem változik), és

-ni

-a

átváltozik

-e-re (ha nem

szuxumot kap. Tagadó alakja nincsen, tiltásokat

Példák a -lala (alszik) és -jibu (válaszol) lala (aludj), laleni (aludjatok), jibu (válaszolj), jibuni (válaszoljatok). Az -enda (megy) és -ja (jön) igék felszólító módja rendhagyó: nenda és njoo.

az óhajtó móddal fejezhetünk ki. igékkel:

7.7. Óhajtó mód -a átváltozik -e-re (ha nem -a volt, nem változik). Tagadásban megmarad az alany-prexum, az id®-inxum helyére pedig -si- kerül. Jelentése magában udvarias kérés, de gyakran más igékkel vagy partikulákkal együtt használják. Néhány ezek közül az -ambia /-sema (mond), az afadhali/heri (jobb lenne, ha), és a lazima/inabidi (kell, muszáj). A tagadó alak magában tiltás, de ez is kombinálható igékkel, mint a -kataza (megtilt), a -zuia (megakadályoz) vagy az -onya (gyelmeztet). Kérésnél az alany-prexumot néha elhagyják. Példák a -simama (feláll) és -rudi (visszajön) igékkel: [u ]simame (állj fel), msisimame (ne álljatok fel), lazima urudi (vissza kell jönnöd), amezuia nisirudi (megakadályozta, hogy visszajöjjek). Az óhajtó módban az id®-inxum elt¶nik, és a t®végi

7.8. Szekvenciális Egymás utáni eseményeknél a második és azt követ® történések igeideje (az

-ka-, pl. alikiri akajibu (gon-jibu : válaszol). Használható összetett felszólításoknál is, ilyenkor a t®végi -a átváltozik -e-re (ha nem -a volt, nem változik) és az alany-prexum elmaradhat, pl. nenda [u ]kasaidie (menj és segíts; -enda : megy, -saidia : segít). els® általában múltid®ben van). Az id®-inxum dolkozott és aztán válaszolt;

-kiri :

gondolkozik,

9

7.9. Tárgyak A szuahéliben a tárgy az ige után kerül, és az igébe kerül egy jelöl® a tárgy csoportjának megfelel®en. A kett® közül csak az egyik szükséges, de személyeknél az inxumot mindig ki kell rakni. Ha a tárgy személyes névmás, akkor általában Példák: anakupenda (szeret téged; -penda : nilimwita Hasan (hívtam Hasant, -ita : hív), tutazinunua (meg fogjuk vásárolni [N/tsz.]; -nunua : vásárol), ana [i ]andika barua (levelet ír; -andika : ír, barua : levél). Ha a tárgy-inxumnak van -ni utótagja, akkor a t®végi -a átváltozik -e-re (ha nem -a volt, nem változik), pl. nitakupigeni (meg foglak verni titeket; -piga : üt). Visszaható esetben a tárgy-inxum mindig -ji -, pl. alijiua (megölte magát; -ua : megöl).

csak a tárgy-inxummal jelöljük. szeret),

7.10. Egyszótagú igék A legtöbb id®-inxumra (jelen:

-na-, perfektum: -me-, jöv®: -ta-, múlt: -li -) és

az utaló inxumokra nem kerülhet hangsúly, így a tárgy-inxum nélküli egyszótagos igék esetében, ahol ezek hangsúlyos helyre (utolsóel®tti szótag) kerülnének, a t® f®névi igenévi alakban szerepel ( ettem;

ulikuja

-la :

eszik), de

ku-/kw- prexum). Pl. nimekula (már nimekila (megettem [KI-VI]);

(még nem ettem) és

hukuja (nem jöttél). Szintén nem kaphat hang-to-, így ilyenkor a ku- prexum kétszer jelenik meg, pl. kutokufa (nem meghalni; -fa : meghal). Noha nem egyszótagúak, de ugyanígy viselkednek az -enda (megy) és -isha (befejez) igék is, pl. [ni ]nakwenda (jöttél;

-ja :

sijala

jön), de

súlyt a f®névi igenevet tagadó

(megyek).

7.11. Névszói állítmány, létezés és birtoklás -wa ige szolgál, pl. nilikuwa mdogo (kicsi -dogo : kicsi), jina lake lilikuwa Msa (a neve Msa volt; jina : név), hukuwa mgonjwa (nem voltál beteg; -gonjwa : beteg). Jelenid®ben azonban ehelyett a ni (tagadásban si ) partikulát használják, pl. nyumba yako ni kubwa (a házad nagy; nyumba : ház, -kubwa : nagy), mimi si mtoto wako (nem vagyok a gyereked; mtoto : gyerek). A ni partikulát felválthatja az alany-prexum (de M csoportú harmadik személyben a helyett yu ), és néha teljesen el is hagyják. Pl. wewe ni tayari / u tayari (készen vagy?; tayari : kész), yeye ni mgeni / yu mgeni (® külföldi; mgeni : külföldi), jina langu [ni ] Fatima (a nevem Fatima; jina : név). Múltid®ben a -wa ige mellé ki lehet rakni a ni (si ) partikulát is, tagadásnál ilyenkor az ige maga állító alakú lesz, pl. Mohamed alikuwa ni raki yangu (Mohamed a barátom volt; raki : barát), nywele yake alikuwa si nyeusi (a haja nem volt fekete; nywele : haj, -eusi : fekete). Birtoklást a -wa ige után tett na partikulával fejezünk ki, pl. tulikuwa na gari (volt egy autónk; gari : autó), hamtakuwa na pesa (nem lesz pénzetek; pesa : A névszói állítmány kifejezésére a voltam;

pénz). Jelenid®ben az ige kiesik, és az alany-prexumot (tagadásnál tagadó prexumot) egyenesen a

-na

szóhoz kapcsoljuk, pl.

10

nina paka

(van macskám

; paka :

macska),

hawana mbwa

(nincs kutyájuk;

mbwa :

kutya). Létezés kifejezésekor

az alany-prexum (vagy tagadó prexum) csoportja a PA/KU/MU valamelyike,

hakuna matata (nincsenek problémák; tata : nehézpalikuwa na mwanamke (volt [egyszer] egy n®; mwanamke : n®).

általában a KU csoport, pl. ség [JI-MA]),

7.12. Utalások Az ige több információt tartalmaz, mint a magyarban, így például az

amikor /stb.

ami /amit /

szavak az ige részeként is kifejezésre kerülhetnek. Erre szolgál az

kalamu aliyesema

utaló inxum, ami a jelölt f®név csoportjától függ (ld. 2. táblázat). Pl.

niliyonunua

(a toll.

amit vettem;

kalamu :

toll;

-nunua :

vásárol),

-sema : beszél). Az utaló inxumra nem kerülhet hangsúly, így az ku- el®tagot kapnak, pl. wanaokuja (akik jönnek; -ja : jön). Ha a tárgyra hivatkozunk, akkor az alany az ige után kerül, pl. ugali aliopika Juma (a kása, amit Juma f®zött; ugali : kása, -pika : f®z). Jöv®idej¶ utaló igéknél az id®-inxum -taka- -ra változik, pl. chakula tutakachotengeneza (az étel, amit készíteni fogunk; chakula : étel, -tengeneza : készít). Az ilyen igék tagadása rendhagyó alakú: AP-si -UI-[TI]-t®, pl. tunda usilopenda (a gyümölcs, amit nem szeretsz; tunda : gyümölcs [JI-MA], -penda : (aki beszél;

egyszótagú igék

szeret). Ez valójában id®tlen, ezért általános állításokra használják. A fenti forma csak jelen-, jöv®- és múltidej¶ igékkel használható együtt. Más esetekben, mint pl. a perfektumnál, az

amba-

szócska és az utaló inxum (itt

szuxum) összekapcsolásával érhetjük el. Ez minden esetben használható, de

kalamu ambayo nimeshanunua (a kalamu : toll, -nunua : vásárol), mtu ambaye husema (az ember, aki beszélni szokott; mtu : ember, -sema : beszél). amikor lehet, az el®z® formát alkalmazzák. Pl. toll, amit már megvettem;

Egy harmadik módszer az utalás kifejezésére, amikor az eddig inxumként használt jel az ige végére kerül. Ezt els®sorban írásban használják és ez a jelenid®nél említett id®tlen tagadó alak állító párja. A formája AP-[TI]-t®-UI, pl.

mwaka ujao

mwaka : év [M-MI], -ja : jön). A névszói állítmányt ebben -li igével (tagadásban -si ) fejezzük ki, pl. wao walio watoto (®k, akik gyerekek; mtoto : gyerek), chakula kisicho kitamu (az étel, ami nem nom; chakula : étel, -tamu : nom). Az utalás egyik fontos használati módja, hogy a PA típusú -po - inxum segítségével nem csak helyre, hanem id®re is tudunk utalni, pl. nilipozaliwa (ahol/amikor születtem; -zaliwa : születik). Egy másik, hogy a VI típusú -vyoinxum jelölheti a cselekvés módját. Ilyenkor gyakran a jinsi (mód) vagy kama (mint) szavak vezetik be, pl. jinsi wanavyofanya (ahogyan csinálják; -fanya : (jöv® év;

az esetben a

csinál).

7.13. Köt®mód A köt®módnak több használata van: feltételes mód, párhuzamos cselekvés és összetett igék képzése (err®l majd a 7.15 pontban lesz szó). A köt®mód inxuma a

-ki-, pl. ukija (ha jössz; -ja : jön), nilimwona akitembea -tembea : sétál). Feltételes módnál az ige elé

(láttam, ahogy/amikor sétált;

11

kama vagy ikiwa szót  mindkett® ha-nak fordítható, az -wa ige köt®módú alakjából kialakult állandósult forma. A köt®módnak nincs tagadó alakja, helyette id®re utalást (-po-) vagy óhajtó módot használnak, pl. asipoka vagy asike (ha nem érkezik meg; -ka : megérkezik). gyakran beteszik a

utóbbi valójában a

7.14. Valószín¶tlen feltételek Valószín¶tlen feltételezésnél mind a feltételben, mind az eredményben ugyanazt

-nge-, múltid®ben pedig ennek -ngeli- vagy -ngali -. Tagadásnál

az id®-inxumot kell használni. Ez jelenid®ben

-li -)

a múltid® inxumával (

való összevonása:

-si- el®tagot kapnak, és tagadó prexum helyett marad az alanyningekuwa na pesa, ningenunua kitabu (ha lenne pénzem, vennék könyvet; pesa : pénz, -nunua : vásárol, kitabu : könyv), usingaliondoka ungalimkuta (ha nem mentél volna el, találkoztál volna vele; -ondoka : elmegy, -kuta : ezek még egy

prexum, pl.

találkozik). A fenti id®-inxumok nem kaphatnak hangsúlyt, így az egyszótagos igék itt is f®névi igenévként jelennek meg, pl. ha innál vizet;

-furahi :

örül,

-nywa :

ningefurahi ungekunywa maji ; maji : víz).

(örülnék,

iszik

7.15. Összetett igeid®k Összetett igeid®ket a

-wa

igének és a f®ige köt®módú alakjának kombinációjával

kaphatunk. Ez folyamatban lev®, vagy gyakran ismétl®d® cselekvést jelöl, a ige alakjának megfelel® id®ben, pl. mondta;

-sema :

alikuwa akisema

-wa

(szokta mondani / éppen

mond). Tagadásnál a két tag közül csak az egyiket tagadjuk

hakuwa akisoma / alikuwa -soma : tanul). Egy másik fajta összetétel, amikor köt®mód helyett perfektumot használunk. Ilyenkor egy, a -wa ige ideje el®tti igeid®t kapunk, pl. nitakuwa nimekufa (én már halott leszek; -fa : (a második tagnál jelen idej¶ tagadó alakkal), pl.

hasomi

(nem szokott tanulni / nem tanult épp;

meghal).

7.16. Formális jelen Ez is valójában egy id®tlen igealak, így gyakran általános állításokra használják. Els®sorban írott nyelvi forma. Az id®-inxum prexumokkal összevonódik (ld. 5. táblázat).

-a-,

ami a különböz® alany-

Jól látható, hogy a M-WA ki-

vételével minden f®névcsoportban az alany-prexumot az egyeztet® prexum helyettesíti (ld. 2. táblázat).

Pl.

mondja, hogy nem akar háborút;

vita :

serikali yasema haitaki vita (a kormány azt serikali : kormány, -sema : mond, -taka : akar,

háború).

12

M-WA

M-MI

JI-MA

KI-VI

N

U

KU

a- / wa-

wa- / ya-

la- / ya-

cha- / vya-

ya- / za-

wa-

kwa-

PA

KU

MU

Én

Te

Mi

Ti

pa-

kwa-

mwa-

na-

wa-

twa-

mwa-

5. táblázat. A formális jelen jelének összevonásai

7.17. Képz®k A képz®k segítségével egy alapigéb®l másik ige készíthet®. A képz®k a szótári alak végs® magánhangzója elé ékel®dnek be, és ez a magánhangzó képzett alakokban mindig

-a -ra

változik. Ha az ige két magánhangzóra végz®dik, akkor a

képz®k általában máshogyan viselkednek. A képz®kben szerepl® magánhangzó gyakran a magánhangzó-harmónia szabályai alapján változik: más magánhangzó után

i,

e

és

o

után

e,

ezt nagy E-vel jelöljük. Az alábbiak a leggyakoribb

képz®k, de nem alkalmazhatóak minden szóra, és az sem ritka, hogy csak a képzett alakokat használják, és maga az alapszó már nem létezik. Ezeket tehát külön szavaknak kell felfogni, és az itt felsorolt szabályok inkább csak segítségnek számítanak a szótanulásban.

Az alábbiak lényegét a 6. táblázat foglalja

össze.

7.17.1.

Jele a

Passzív

-w-,

két magánhangzónál a

Az egyszótagos és a nem

-Ew-lEw-. A

-a -ra

-lEw-

(de

-ia/-ea

vég¶ekb®l

-iwa/-ewa

lesz).

végz®d® igéknél az utolsó magánhangzó leesik,

és a képz®

lesz, de két magánhangzónál a magánhangzó megmarad és a

képz®

cselekv®t a

na

partikulával lehet jelezni.

Ha több képz® is

-fanya →-fanywa, -ua → -uliwa, -saidia →-saidiwa, -la →-liwa, -hesabu →-hesabiwa, -sahau →-sahauliwa ; chakula kimeliwa na mtoto (az étel meg lett éve a gyerek által; chakula : étel, -la : eszik, mtoto : gyerek). csatlakozik az igéhez, ez mindig az utolsó.

Példák:

Típus

Jel

Két mgh-s igék

Passzív

-w-

-lEw-

Applikatív

-E-

-lE-

Társas

-an-

-an-

M¶veltet®

-Esh- / -Ez-

-sh- / -z-

Állapotjelöl®

-Ek-

-k-

6. táblázat. A f®bb igeképz®k (E: e és o után e, egyébként i)

13

7.17.2.

Applikatív

Jele az -

E-,

két magánhangzónál a

-lE-.

Azt fejezi ki, hogy a cselekvés valaki

számára, vagy valamilyen irányban történik, gyakori ezért ezek közt a két tárgyas ige, amib®l az els® a közvetett, a második a közvetlen tárgy (egyeztetni mindig az els® tárggyal kell), pl. Alinak;

-andika :

7.17.3.

Jele az

ír,

barua :

levél),

nilimwandikia Ali barua (írtam egy levelet ananichekea (rám nevet; -cheka : nevet).

Társas

-an-,

és gyakran az applikatív képz®s alakhoz teszik hozzá. A képzett

szónak egymással vagy össze jelentéstöbbletet ad. Legtöbbször vagy többesszámú alannyal fordul el®, vagy ha az alany egyesszámban van, akkor a másik

na (-val) partikula vezeti be, pl. kuta →kutana, andika →andikia →andikiana, ngoja →ngojea →ngojeana ; nimefurahi kuonana na wewe (örülök, hogy találkoztunk; -furahi : örül, -ona : lát, találkozik), tutasaidiana (segíteni fogunk egymásnak; -saidia : segít). résztvev®t az ige után a

7.17.4.

Jele az

M¶veltet®

-Esh-

vagy az

-Ez-

(a kett® közül a legtöbb szónál csak az egyik léte-

zik), két magánhangzónál a jel

-sh-

vagy

-z-.

Jelentése általában m¶veltet®, de

néha csak er®sítést szolgál. Ezzel a képz®vel néhány f®névb®l ill. melléknévb®l is lehet igét képezni.

-ka

A képz®ben van némi variáció, a leggyakoribb, hogy a

-sha -ra változnak, a -na vég¶ek pedig -nya -ra, de ezek nem általános érvény¶ szabályok. Példák: -funda →-fundisha, -pata →-patiza, -elekea → -elekeza, -haribika →-haribisha, -pona →-ponya; nitakuamsha (fel foglak ébreszteni; -amka : felébred). Két tárgyas igéknél az els® az ágens, a második pedig az eredeti ige tárgya, pl. nilimwonyesha Mohamed chumba chake (megmutattam Mohamednek a szobáját; -ona : néz, chumba : szoba). vég¶ igék

7.17.5.

Jele az -

Állapotjelöl®

Ek-, két magánhangzónál a -k-.

Értelmileg olyan, mint a passzív, de az

ágens sosincs kifejezve. Állapot leírásakor általában perfektummal használják,

gari limeharibika (az autó elromlott; gari : autó, -haribika : elromlik, vö. -haribu /-haribisha : elront, tönkretesz), mti umeanguka (a fa kid®lt; mti : fa, -anguka : leesik, vö. -angua/-angusha : levisz, ledob). Ha az ige jelen id®ben van, lehetségességet fejez ki, pl. kinywaji hiki hakinywiki (ez az ital nem iható; kinywaji : ital, -nywa : iszik). Néha a társas képz® is kapcsolódik hozzá, a jelentés változása nélkül, pl. tumbo lake linaonekana (látszik a hasa; tumbo : has, -ona : pl.

lát).

7.17.6.

További képz®k

Vannak még más képz®k is, mint az ellentétességet jelöl® (becsuk→kinyit),

-vaa →-vua

-u-, pl. -funga →-fungua

(felöltözik→levetk®zik) stb., de ezek elég ritkák.

14

7.18. Egyéb •

A t® duplázása a cselekvés ismétlését vagy alaposságát jelzi, pl. (jól vágd fel;

•

-kata :

-je

A szó végére helyezett

kérdést csinál az igéb®l, általában mit? vagy

hogyan? értelemben, pl.

somaje •

amesemaje (mit mondott? sema : -soma : tanul)

mond),

uta-

(hogy fogod megtanulni?

ha két igét köt®szavakkal (pl.

na :

és,

au :

vagy) egymás mellé akarunk

rendelni, akkor a másodikat f®névi igenév alakba rakjuk, pl.

na kunywa 8.

ukatekate

vág)

(amit megeszel és megiszol;

-la :

eszik,

-nywa :

unachokula

iszik)

Határozók

A határozók egy része valójában KI típusú f®név, amit más f®nevekb®l és mellék-

kitoto (gyerekesen; mtoto : Mswahili : szuahéli ember). Birtokos szerkezettel melléknévi erej¶, pl. lugha ya Kiswahili (szuahéli nyelv; lugha : nyelv), mchezo wa kitoto (gyerekes játék; mchezo : játék). Melléknevekb®l gyakran a VI osztály prexuma képez határozókat, pl. vigumu (nehezen; -gumu : nehéz). nevekb®l lehet képezni a KI csoport prexumával, pl.

gyerek),

Kiswahili

(szuahéliesen,

8.1. Helyhatározók -ni utótag hozmsitu : erd®). Az így

A földrajzi nevek magukban helyhatározók, más szavakból a záadásával képezhetünk határozót, pl.

msituni

(erd®ben;

módosított szó PA/KU/MU típusúnak számít, ahol a PA pontos helyet, a KU körülbelüli helyet, a MU pedig valaminek a belsejét jelöli.

Ezek legtöbbször

msituni tulikolala (az erd®chumbani mwa Maria (Maria

nagyobb értelmi változás nélkül felcserélhet®ek, pl. ben, ahol aludtunk; szobájában;

chumba :

msitu :

erd®,

-lala :

szoba).

alszik),

katika vagy kwenye katika nyumba mpya (az új házban;

Több szóból álló esetben a szócsoport elé helyezett szavakkal képzünk bel®le határozót, pl.

nyumba :

ház,

-pya : új). Ha -wa igéhez

lahol van, akkor a

viszont azt akarjuk kifejezni, hogy valami va-

-po /-ko /-mo valamelyikét. alikuwapo nyumbani nitakuwamo chumbani (bent leszek a szobában; kell hozzácsatolni a

Ezek rendre a PA/KU/MU csoportoknak felelnek meg, pl. (otthon volt;

chumba :

nyumba :

ház),

szoba).

Ezek az utótagok nem számítanak hozzá a hangsúlyhoz. Tagadáskor elválnak az igét®l, és a tagadó prexumhoz csatlakoznak, pl. voltam az irodában;

osi :

prexum és a tagadó prexum rendhagyóan

Ulaya

nilikuwa sipo osini

(nem

iroda). A M-WA csoport egyesszámában az alany-

(Aliya Európában van;

Ulaya :

yu- ill. hayu- alakú, pl. Aliya yuko alikuwa hayupo (nem volt itt).

Európa),

Jelenid®ben az ige kiesik, és helyette csak az alany-prexum (ill. tagadó

uko wapi (hol vagy? wapi : hol?), yuko Marekani (AmeriMarekani : Amerika), maembe yamo kikapuni (a mangók a kosárban vannak; embe : mangó, kikapu : kosár).

prexum) marad, pl. kában van;

15

9.

Kérd®szavak

A legfontosabb kérd®szavak: nini (mi?), nani (ki?), gani (milyen?), wapi (hol?), lini (mikor?), -ngapi (mennyi?), kwa nini ill. mbona (miért?), vipi (hogyan?), -pi (melyik?). Ezek a mondatban a válasznak megfelel® helyre kerülnek. A -ngapi melléknév, amelyet többesszámmal kell egyeztetni, pl. mabasi mangapi (hány busz? basi : busz). A -pi az alany-prexumhoz kapcsolódik (M-WA csoportnál yupi/wepi ), pl. kiti kipi (melyik szék? kiti : szék). A kérdéseket a je szócska vezetheti be, de használata nem kötelez®, pl. [je,] choo kiko wapi (hol van a vécé? choo : vécé).

10.

Partikulák

Egy fontos partikulát, a

na -t, már több funkcióban is láttunk:

birtoklás/létezés-

(7.11), ágens- (7.17.1) és társjelöl®ként (7.17.3). Ezen kívül és és is értelme

mi, we, ye, si, nyi, o ) nina [cho ]

is van. Ki lehet egészíteni a személyes névmások felével ( vagy az utaló inxummal, pl.

kitabu

(van könyvem;

kitabu :

nawe

(általad / veled / és te / te is),

könyv).

Egy másik gyakran használt partikula a

kwa, ami magában legtöbbször esz-

közhatározó vagy vkinél jelentés¶, de rengeteg kifejezésben is szerepel.

Pél-

kula kwa uma na kisu (késsel-villával enni; -la : eszik, uma : villa, kisu : kés), nitakwenda kwako (el fogok menni hozzád; -enda : megy); kwa kawaida (általában; kawaida : szokásos dolog). Végül megemlítend® még a ndi- partikula, ami mindig kap valamilyen utódák:

tagot (személyes névmás felét vagy utaló inxumot). Ez kiemeli a jelzett szót,

. . . -nak fordítható. Tagadó változata a si-, ami hasonlóan ndiye (éppen ®), ndiyo (éppen az [N] / igen), siyo (nem az [N] / nem); ndimi unayemtafuta (én vagyok az, akit keresel; -tafuta : keres).

tehát éppen az a használható. Pl.

11.

Összehasonlítás

Összehasonlításokat az alábbi mondatszerkezetekkel lehet kifejezni:

•

A ni ... sawa na B / A ni ... kama B : A és B ugyanannyira ...k, pl. Ali ni mrefu sawa na Hasan (Ali olyan nagy, mint Hasan; -refu : hosszú, magas). Az összehasonlítás alapját a kwa szócska vezeti be, pl. gari lake ni kama gari langu kwa uwendo (ami a sebességet illeti, az ® kocsija olyan, mint az enyém; gari : autó, uwendo : sebesség)

•

A

ni ... [zaidi ] kuliko

wewe ni hodari kuliko mimi hodari : bátor). A kuliko helyett lehet más szavakat is alkalmazni, mint pl. kupita vagy kuzidi B : A ...bb, mint B, pl.

(bátrabb vagy nálam;

•

ni ... zaidi ya -ote : A a leg...bb (lit: A ...bb kitabu hiki ni kizuri kuliko vyote (ez a könyv a legjobb; kitabu : könyv, -zuri : jó) A

ni ... kuliko -ote /

A

minden A típusú dolognál), pl.

16

•

A

-li- ... sana : a leg...bb A (lit: nagyon ... A). Itt a -li- utaló szerkezetet kitabu kilicho kizuri sana (a legjobb könyv; kitabu : könyv)

jelöl, pl.

12.

Számok

A 7. táblázat felsorolja az alapszámokat. Ezek gyakorlatilag melléknevek, így itt is két típus van, a prexelhet®ek és a változatlanok (jövevényszavak). A számokat vagy magukban használjuk, és ilyenkor a prexelhet®ek N típusú prexumot kapnak (ami nem változtat az alakjukon, kivéve a

-wili

esetében, amib®l

mbili

lesz), vagy egy f®névvel együtt használjuk, ilyenkor a f®név csoportjával (és számával) egyeztet®dik, a melléknév-egyeztetés szabályainak megfelel®en. Néhány

watu wawili (két ember; mtu : ember), kikombe kimoja (egy bögre; kibögre), nyumba nne (négy ház; nyumba : ház), kitabu sita (hat könyv; könyv), tembo watatu (három elefánt; tembo : elefánt). A szám helye a névszói mondat végén van, pl. wake wako wazuri hawa wawili (ez a te két szép feleséged; mke : feleség, -zuri : szép). példa:

kombe : kitabu :

Százasokat, ezreseket stb. az alapszám után helyezett számlálóval jelezzük, pl.

mia nane

(800).

Összetett számoknál egyszer¶en a részeket egymás után

na (és) partikulát elfu moja mia tisa themanini na mbili (1982). Százezres magasságban a laki helyett az elfu és mia kombinációját is használják, de a félreértés elkerülése végett ilyenkor általában az ezrest hátulra rakják, pl. mia tano elfu (500,000), mia saba thelathini elfu hamsini na moja (730,051).

rakjuk (beszédben kis elválasztással), és az egyesek el®tt a is beletesszük, pl.

Az egyeztetés összetett számnevekben csak az egyesnél jelenhet meg, és ha

wavulana ishirini na mmoja (21 ú; kikapu : kosár). Sorszámneveket birtokos szerkezettel kapunk, pl. msichana wa tatu (a harmadik kislány; msichana : kislány), kitanda cha sita (a hatodik ágy; kitanda : ágy). Kivétel az els® és második, ami rendre -a kwanza és -a pili, pl. upendo wa kwanza (az els® szerelem; upendo : szerelem).

ez 1, akkor egyesszámú prexumot kap, pl.

mvulana :

ú),

vikapu arobaini na viwili

(42 kosár;

0

1

2

3

4

5

6

sifuri

-moja

-wili

-tatu

-nne

-tano

sita

7

8

9

10

20

30

40

saba

-nane

tisa

kumi

ishirini

thelathini

arobaini

50

60

70

80

90

100

1,000

hamsini

sitini

sabini

themanini

tisini

mia

elfu

100,000

1,000,000

laki

milioni 7. táblázat. Számok

17

13.

Példa

Az alábbi szöveg az els® történet a

Hadithi na Vitendo

c. haladó szint¶ olvasó-

könyvb®l [21]. A zárójelbe tett számok a f®névcsoportokat jelölik; GP a birtokos szerkezet partikulája, LOC a helyhatározó, CP pedig a kopula. A f®nevekhez, melléknevekhez és igékhez fel van tüntetve a szótári alak is.

13.1. Szöveg Mtu na Korongo (1)ember és (5)daru mtu na korongo Musa alikuwa mkulima stadi sana. Siku moja aliweka wavu Musa (1)volt (1)földm¶ves ügyes nagyon nap egy (1)letett (11)háló -[ku]wa mkulima stadi siku -moja -weka wavu uliotengenezwa (11)ami.(11)készítve.volt -tengeneza mwake (18)övé

kwa kamba za kitani shambani -ból (10)kötelek (10-GP) (7)len (5)term®földre kamba kitani shamba

ili anasie ndege wote waliokuja hogy (1)csapdába.csal (10)madarak (2)minden (2)akik.(2)jöttek -nasa ndege -[ku]ja

kula mahindi yake. Asubuhi moja, kunguru wengi (15)enni (6)kukoricák (6)övé (9)reggel egy (10)varjak (2)sok -[ku]la hindi asubuhi -moja kunguru -ingi walikuja na kutua juu ya wavu ule, na korongo (2)jöttek és (15)leszállni [ -ra ] (11)háló (11)az és (5)daru -[ku]ja -tua wavu korongo mmoja alikuja pia. Ndege hao wote walinaswa (1)egy (1)jött is (10)madarak (2)ezek (2)mind (2)megfogódtak -moja -[ku]ja ndege -nasa katika wavu ule. Baada ya muda, Musa akaja kutazama -ban (11)háló (11)az [ után ] (3)id®tartam Musa (1)jött (15)nézni wavu muda -ja -tazama wavu ule, akamwona korongo amenaswa pamoja na (11)háló (11)az és.(1)látta.(1)®t (5)daru (1)megfogódott együtt -val wavu -ona korongo -nasa kunguru, kwa hiyo akakusudia kuwaua wote. (10)varjak [ ezért ] és.(1)készült (15)megölni.(2)®ket (2)mind kunguru -kusudia -ua

18

Korongo akamwambia Musa, "Tafadhali, bwana, niachilie, (5)daru és.(1)mondta.(1)neki Musa kérlek (5)úr [te]bocsáss.meg.nekem korongo -amba bwana -acha usiniue. Mimi sikuja shambani mwako kwa (te)ne.ölj.meg.engem én (én)nem.jöttem (5)term®földre (18)tiéd -val -ua mimi -[ku]ja shamba kusudi la kuiba mahindi yako. Nimefuatana na (5)szándék (5-GP) (15)lopni (6)kukoricák (6)tiéd (én)együtt.mentem -val kusudi -iba hindi -fuata kunguru hawa ili nizungumze nao tu. Sina (10)varjak (2)ezek azért.hogy (én)beszélgessek (2)velük csak (nekem)nincs kunguru -zungumza shirika nao katika wivi wao." Musa akamwambia, (5)társulás (2)velük -ban (14)lopás (14)övék Musa és.(1)mondta.(1)neki shirika wivi -amba "Maneno yako yaweza kuwa kweli kabisa, rafiki yangu (6)szavak (6)tieid (6)lehetnek hogy (10)igazságok teljesen (9)barát (9)enyém neno -weza kweli rafiki Lakini kwa sababu nimekukuta upo pamoja na wevi, de [ mivel ] (én)találtalak.téged (te-LOC) együtt -val (2)tolvajok -kuta mwivi na wewe huna budi kushiriki adhabu yao. is te (neked)nincs (9)választás (15)társulni (9)büntetés (9)övék budi -shiriki adhabu Nasikitika sana, maana sina / jambo \ lolote [én]sajnálom nagyon mert (nekem)nincs | (5)dolog | (5)bármilyen -sikitika \ jambo / niwezalo kufanya ili kukusaidia (én)képes.vagyok.(5)amire (15)csinálni azért.hogy (15)segíteni.téged -weza -fanya -saidia usife sasa hivi. Tena jambo hilo litakuwa (te)ne.haljál.meg [most rögtön] ráadásul (5)dolog (5)ez (5)lesz -[ku]fa jambo -[ku]wa fundisho lililo bora kwa wenzio." (5)tanulság (5)ami nagyszer¶ -nak (2)társaid fundisho -[ku]wa bora mwenzi

19

/ \ | wenzio = wenzi yako | \ /

Basi baada ya kusema maneno hayo, Musa akamwua így.tehát [ miután ] (15)mond (6)szavak (6)ezek Musa és.(1)megölte.(1)®t -sema neno -ua yule korongo pamoja na kunguru wale, maana mtu yeyote (1)az (5)daru együtt -val (10)varjak (2)azok mert (1)ember (1)bármilyen korongo kunguru aliyezoea kufuatana na waovu na yeye mwenyewe (1)aki.(1)szokott (15)együtt.menni -val (2)gonosz.emberek is ® (1)maga -zoea -fuata mwovu atahesabiwa mwovu pia hata kama, kwa kweli, ni mwema. (1)lesz.számítva (1)gonosz.ember is még ha [ valójában ] (CP) (1)jó -hesabu mwovu -ema

13.2. Fordítás Az ember és a daru Musza nagyon talpraesett gazda volt. Egy nap letett egy lenkötélb®l készített hálót a term®földjére, hogy elfogjon minden madarat, ami a kukoricáját jön megenni. Egy reggel sok varjú jött és leszálltak a hálóra. Jött velük egy daru is. Ezek a madarak mind beleakadtak a hálóba. Egy id® után jött Musza, hogy megnézze a hálót, és látta, hogy egy daru beleakadt a varjakkal együtt, és így meg akarta ®ket mind ölni. Mondta a daru Muszának:

Kérlek, uram, bocsáss meg, ne ölj meg.

Én

nem azért jöttem a földedre, hogy ellopjam a kukoricádat. Csak azért mentem együtt a varjakkal, hogy beszélgessek velük. Nincs részem a lopásban. Musza azt mondta:

A szavaid lehet, hogy teljesen igazak, barátom.

De mivel én

tolvajokkal együtt találtalak téged, ezért neked is muszáj kivenned a részed a büntetésükb®l. Nagyon sajnálom, de nem tehetek semmit, hogy segítsek rajtad és ne halj meg most rögtön. Jó tanulság lesz ez majd a társaidnak. Ezért miután így szólt, Musza megölte a darvat a varjakkal együtt. Mert az embert, ha gonoszakkal együtt szokott lenni, ®t magát is gonosznak nézik, még ha valójában jó is.

20

Hivatkozások [1] Joan Russell, Teach Yourself Swahili 2nd Ed., McGraw-Hill, 2003. [2] D. V. Perrott, Teach Yourself Swahili 2nd Ed., McKay, 1971. [3] Lutz Marten, Donovan Lee McGrath, Colloquial Swahili 2nd Ed., Routledge, 2011. [4] Living Language, Swahili, Living Language, 2007. [5] T. J. Hinnebusch, S. M. Mirza, Swahili  A Foundation for Speaking, Reading and Writing 2nd Ed., University Press of America, 1998. [6] L. J. Moshi, Building Prociency in Kiswahili: A Manual for Second/Third Year Swahili Students, University Press of America, 1988. [7] Edgar C. Polome, Swahili Language Handbook, Center for Applied Linguistics, Washington, 1967. [8] Edward Steere, Swahili Exercises, G. Bell, London, 1882. [9] Katrina Daly Thompson, Antonia Folarin Scheicher, Swahili Learners' Reference Grammar 2nd Ed., Nalrc Press, 2004. [10] M. A. Mohammed, Modern Swahili Grammar, East African Educational Publishers, 2001. [11] Füssi Nagy Géza, SzuahéliMagyar / MagyarSzuahéli kéziszótár, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. [12] L. Krapf, A Dictionary of the Suahili Language, Trübner and Co., London, 1882. [13] A. C. Madan, SwahiliEnglish / EnglishSwahili Dictionary, Clarendon Press, Oxford, 19021903. [14] Charles W. Rechenbach, SwahiliEnglish Dictionary, The Catholic University of America Press, Washington, D.C., 1967. [15] Edward Steere, A. C. Madan, A Handbook of the Swahili Language as Spoken at Zanzibar, Society for Promoting Christian Knowledge, London, 1919. [16] Lexus, The Rough Guide Swahili Phrasebook 3rd Ed., Rough Guides, 2006. [17] http://www.kamusi.org/ [18] Ann Biersteker, Masomo ya Kisasa, Africa World Press, 2004. [19] Edward Steere, Swahili Tales as Told by Natives of Zanzibar with an English Translation, Bell & Daldy, London, 1870. [20] Swahili Stories from Arab Sources with an English Translation, Zanzibar, 1881. [21] David E. Diva, Hadithi na Vitendo I-IV, University of London Press, 1965. [22] C. Velten, Prosa und Poesie der Suaheli, Berlin, 1907. [23] C. Velten, Märchen und Erzählungen der Suaheli, W. Spemann, Stuttgart & Berlin, 1898. [24] C. Velten, Safari za Wasuaheli, Vandenboed & Ruprecht, Göttingen, 1901. [25] Lewis Carroll, St. Lo. de Malet, Elisi katika Nchi ya Ajabu, Sheldon Press, London, 1967.

21