SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

Szomód Község Településszerkezeti Terv módosítás leírása 29/2011. (III.18.) számú Ök. határozattal jóváhagyva

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét – jelen megbízással egyezően – a Fülöp Építésziroda készítette, ugyanazon társtervező-csoporttal. Az önkormányzati elfogadás után rövid idővel a megváltozott összetételű képviselőtestület változtatási igényt fogalmazott meg. Az érvényes településrendezési terv példátlanul hosszú ideig készült. A mostanival közel azonos tervezőcsoportunk – még a rendszerváltás előtt, a VÁTI (Városépítési Tervező Intézet) állami tervezőirodában kezdte készíteni a Szomód község s a vele közös tanáccsal működő Dunaszentmiklós településrendezési terveinek vizsgálati munkarészeit. 1999-ben a község önkormányzata (élén a tanácselnökből lett polgármesterrel, akinek hivatalát a VB titkárból lett körjegyző vezeti) megkereste tervezőcsoportunkat és megbízást adott a munka folytatására. A megváltozott viszonyok miatt gyakorlatilag elölről kezdve a munkát, lakossági, vállalkozói, önkormányzati kérdőívezéssel alátámasztott, széleskörű igény- és szándékfelméréssel alapoztuk meg a tervezést. Szomód község önkormányzatának képviselő testülete 2000. elején fogadta el a falu településfejlesztési koncepcióját. A további, hivatalos munkarészek igen lassan, hosszú megszakításokkal készültek. Végül a hivatalos településrendezési eszközöket 2006-ban, egyszerre hagyta jóvá az önkormányzat. A jóváhagyás után alig egy évvel új polgármester és erősen megváltozott összetételű képviselőtestület került a község élére. A falu fejlődésének keretét szolgáló településrendezési terv megváltoztatásának igénye hamar fölmerült; a terv jelen módosításának készítésére a polgármester és irodánk 2008-ban írta alá a tervezési szerződést. A kis léptékű módosításokat tartalmazó megbízás azonban még nem tudott teljesülni, amikor az önkormányzat vezetésében ismét változás történt: 2009. márciusától ismét új polgármester és nagyobbrészt más képviselők döntenek a település jövőjéről. A ma működő szomódi önkormányzat képviselőtestülete alapjaiban és fő elveiben elfogadja az érvényes településfejlesztési koncepciót. A változtatási igények kisebb beavatkozásokat jelentenek; a fejlesztés alapelveit megtartva, a napi élet és a gazdasági körülmények alakulása miatt van szükség a településrendezési terv aktualizálására. A módosítás egyik célja, hogy a faluban az utóbbi években megindult fejlesztések konkrét befektetői érdekeit a terv összhangba hozza a közösség érdekeivel. Fölmerült néhány apróbb, a HÉSz-t érintő módosítás; ezek célja, hogy a hosszú tervezési idő folyamán rosszabb életkörülményűvé és anyagi helyzetűvé vált lakosság iránti méltányosságból, az építési paraméterek jobban szolgálják Szomód község polgárainak érdekeit. A településrendezést érintő jogszabályok közül az utóbbi években több is módosult, s születtek új jogszabályok is. A településrendezési terv e változásokat is figyelembe veszi. Legjellemzőbb ezek közül az OTrT hatása a község tervére. Az Országos Területrendezési Terv (a többször módosított 2003. évi XXVI. törvény, hatályos 2008. VII. 19-től) 6. § (2) bekezdés e) pontja kimondja: „a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias 1


lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.” E szabály miatt az érvényes településrendezési tervnek Szomód belterületén jelölt vegyes területeit s ennek megfelelő építési övezeteit módosítani kell. Az átsorolás az adott területen domináns funkciónak megfelelően történt: azokat a vegyes övezeteket, ahol a lakófunkció dominál, a lakóterület megfelelő övezetébe soroltuk. Azokat a vegyes területeket, ahol a közintézményi funkció az erősebb – a Középdunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészének munkatársával történt egyeztetés alapján – megtartottuk a vegyes területi besorolást s ennek megfelelően a vegyes építési övezeteket (Vt – I és Vk építési övezet). A jelen módosítás alátámasztó műleírása csak azokat a kérdéseket taglalja, amelyek a módosításokkal kapcsolatosak. A jóváhagyandó munkarészek természetesen egységesen tartalmazzák a 2006. évi elfogadás óta történt módosításokat és a jelen változtatásokat. Az áttekinthetőség érdekében mellékeljük a község érvényes településfejlesztési koncepcióját. A településrendezési terv egyéb munkarészei mind érintettek a módosításban, ezért a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosul. A mellékelt közmű szakági helyszínrajzokon jól láthatók Szomód központi belterületén és annak közvetlen környezetében a 2006. évi településrendezési tervben tervezett közmű hálózatfejlesztések. Ábrázoltuk az azóta újabb fejlesztési területként jelentkező, a külterületből belterületbe kerülő tókúti lakóterület (2007. évi ) és a hosszú-dűlőbeli (2009. évi) új, beépítésre szánt területeket és javasolt közmű hálózatfejlesztéseiket, továbbá az azóta eltelt években megépült hálózatokat (Hosszú-dűlői lakóterület I. ütem közművei). A TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK A módosítási javaslat elemeit – az áttekinthetőség érdekében – az előzetes egyeztetési anyag felépítése szerint tárgyaljuk; az egyes feladatok számozása, hivatkozása is annak felel meg. Az alábbi bekezdésekben az előzetes ismertető szövegét dőlt betűvel idézzük, majd normál írással a módosítást és annak indoklását. A közlekedést, a környezetvédelmet, a tájrendezést, a zöldfelületet és a közművesítést érintő szakterületek műleírásait is mindig az adott bekezdéshez szerkesztettük. 1. A helyi építési szabályzat az Lf–2 jelű lakóövezetben kialakult állapotban a beépíthető telek legkisebb szélességét 18 méterben határozza meg. Az építési övezetben lévő néhány keskenyebb telek tulajdonosai iránti méltányosságból (csak kialakult állapotban) a legkisebb beépíthető telekszélességet – hasonló helyzetben korábban az OÉSz-ben is megengedett – 14 méterre javasoljuk csökkenteni. A módosítás a rajzi munkarészeket nem érinti, a HÉSz tervezetében változtattuk az Lf–2 jelű építési övezet paraméterét. Az Lf–2 jelű lakóövezetben, kialakult állapot esetén a beépíthető telek legkisebb szélességeként a 14 m meghatározása nem okoz környezetvédelmi konfliktust. Az építési övezetben lévő néhány keskenyebb telek beépítése az utca ritmusának, illetve az oldalkertek sajátos zöldfelületi jellegének változása miatt nem jelent településképi szempontból feloldhatatlan, zavaró látványt. Az új beépítési lehetőséggel érintett keskeny telkek területén, a beépítés eredményeként, a meglévő fás növényzet egy részét ugyan kivágják, de a lakókertekben ezek egy része visszapótolható. 2


2. A község ügyeiben eljáró városi építéshatóság kezdeményezte a HÉSz 35. § (2) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezését. A kétlépcsős eljárás lényege, hogy (települési főépítész híján) a tatai engedélyező hatóságnak módjában álljon előzetesen megvizsgálni a tervezett építkezés tájképi, településképi megjelenését. Erre az elvi építési engedély kérelem lehetőséget ad, míg az egyszerű építési engedély kérelem elbírálásánál a szabályoknak történő megfelelés elegendő az engedély kiadásához.. Kérjük az illetékes hatóság állásfoglalását, megkönnyítendő az önkormányzati döntést! A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészének állásfoglalása alapján a HÉSz 35. § (2) bekezdés c) pontját töröltük. 3. A község belterületének északi szélén a terv nem a jog szerinti, hanem a használat szerinti helyen szabályoz ki közutat. Ezáltal az ettől északra fekvő volt Tsz-majorba (Salamoni legelő) ékelődő 0148/3 helyrajzi számú ingatlan közterületi kapcsolata megszűnik. Az ingatlan megközelítésének biztosításához módosítani kell a szabályozási tervet. A közút használat szerinti szabályozása több évtizedes gyakorlatot legalizált. A ténylegesen használt közutat a 2006-ban elfogadott szabályozási terv tartalmazta, így az már jogszerű; ezen út és az Erdősor utca sarkán már ennek megfelelően épült át egy lakóház, ablakokat nyitva a frissen kiszabályozott közterületre. Ennek és a szomszédos háznak is erről az útról van a gépkocsibejárója. A 0148/3 helyrajzi számú ingatlan megközelítése érdekében az út szabályozási vonalát korrigáltuk. A terv módosítása következtében sem a környezet állapotának kedvezőtlen változása, sem a területre vonatkozó biológiai aktivitásérték csökkenése nem várható. Az újonnan beépülő ingatlanok közművesítése a tervezett közterületekről biztosítható. 4. A Hosszú-dűlőben a településrendezési tervnek megfelelően már épülő lakóterület gyalogosforgalmának a Kossuth Lajos utcára történő levezetésére a szabályozási tervben jelöltnél 1 méterrel szélesebbet kívánnak építeni – ez a terv módosítását jelenti. A szóban forgó, az érvényes tervben 8 méterre szabályozott gyalogos köz 400/7 helyrajzi számú telekre eső része nem épült ki, így a valóságban csak 4 m széles. A biztonságos gyalogos forgalom érdekében a közt, a 398 helyrajzi számú telek rovására, 1 méterrel szélesebbre, 5 méter szélességűre szabályozzuk. A terv módosítása következtében sem a környezet állapotának kedvezőtlen változása, sem a területre vonatkozó biológiai aktivitásérték csökkenése nem várható. A nagyobb szabályozási szélességben biztosítható a hely a gyalogos közön felvezető, a fokozatosan beépülő lakóterületet kiszolgáló szennyvízcsatorna, csapadékvíz csatorna, a gázvezeték és a villamosenergia-hálózat számára. A gyalogosköz és a Kossuth utca védelmében – a Hosszú-dűlő lakóterület későbbi ütemeinek megvalósításáig – átmeneti megoldással kell gondoskodni a csapadékvízzel érkező nagy mennyiségű hordalék megfogásáról. A később megvalósuló új beépítéssel egyidejűleg, szükség esetén, a domboldalról érkező vizeket övárok kialakításával kell elvezetni. 5. A 652 helyrajzi számú ingatlant beépítésre nem szánt bel- és külterület veszi körül. A lakóház tulajdonosa jogilag legalizálni szeretné a telekhez vezető utat. Ezért itt utat kell kiszabályozni. Az útként használt terület tulajdonosa, a községi önkormányzat, rendelkezésre bocsátja ingatlana magánúthoz szükséges részét.

3


A 652 helyrajzi számú telek kialakult használat szerinti megközelítése jelenleg a hiteles földhivatali térkép alapján a 0118 helyrajzi számú, erdő művelési ágban nyilvántartott és a 0126 helyrajzi számú, vízfolyásként nyilvántartott telkek közötti, helyrajzi számmal nem rendelkező, útként és legelőként nyilvántartott, önálló telek út-telekrészén, továbbá a 0120/4 helyrajzi számú, szántó művelési ágú telken, a természetes kialakult külterületi földúton valósul meg. A beépített telek jogilag akkor válhat építési telekké, ha úttal jogilag is megközelíthető, vagyis közterületi kapcsolata van; ezért a tervmódosítás feladata a beépített telekhez útként meghatározott, önálló telek szabályozása. A tervezett, a legszűkebb részén is legalább 10 méter szélességű közterületen belül az útkategóriának megfelelő paraméterekkel épülhet ki az útburkolat. Az útként használt, helyrajzi szám nélküli telek tulajdonosa a községi önkormányzat. Az úttól keletre fekvő, 0118 helyrajzi számú, erdő művelési ágban nyilvántartott terület üzemtervezett erdő, így a telket érintő minden változtatás az erdőről és az erdő védelméről szóló, 1996. évi LIV. törvény hatálya alá tartozik. Az út szabályozása az erdőterület igénybe vétele nélkül megvalósítható. A tervmódosítás a környezet minőségét érdemben nem befolyásolja. A módosítással érintett területen a szántóterület út-területté alakítása a biológiai aktivitásérték csökkenését eredményezi; ez azonban az út menti többszintes védőfásítással visszapótolható. A 652 helyrajzi számú ingatlan hiányosan közművesített; közüzemi ellátásként csak a villamosenergia ellátás áll rendelkezésére. Vízellátását jelenleg saját ásott kútból, hidroforral biztosítja, a szennyvizeket házi medencébe gyűjti. A Tompa utcai közüzemi hálózatokról kiszolgált, teljes közműellátással rendelkező Lf–2 lakóterülettől csak a Rétaljai vízfolyás (más néven Kárt folyó) medre választja el. A telken levő épületet jelenleg lakóházként hasznosítják. Amennyiben a lakóházat bármilyen irányban bővíteni szeretnék, vagy új épületet szeretnének építeni, azt már csak legalább a részleges közművesítettség kiépítésével lehet megoldani, amelyhez a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvíz ellátás és a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése kötelező. A közműveket a Tompa utcai közüzemi vezetékekhez történő csatlakozással lehet majd kiépíteni. 6. Szomód közigazgatási területének észak-nyugati részén fekvő volt zártkert 1655 helyrajzi számú ingatlanán lakóház és faipari raktár található. A tulajdonos legalizálni szeretné a tényleges használatot: az átminősítés mellett 10 %-os beépítési lehetőséget kívánna. Az ingatlan a Naszályra és a Dunaalmásra vezető utak kereszteződésében fekszik. Az utak forgalma miatt a telek nem alkalmas eredeti (zártkerti) rendeltetésének megfelelő használatra; mérete és alakja lehetővé teszi a kívánt (s gyakorolt) használatot. Az útkereszteződésben nem zavaró raktározási funkció nem lenne kívánatos a falu belterületén. A sarokhelyzetben lévő ingatlanon építészetileg elfogadhatóbb egy karakteres épület megjelenése, mint a volt zártkertekre jellemző szerszámkamra vagy kisebb nyaraló. Akadályt jelent viszont az 1. számú főút tervezett bővítése: az éppen az 1655 helyrajzi számú ingatlant veszélyezteti. Gondot jelent a telek megközelítése is: a csomóponthoz ilyen közel jogilag – vélhetően – csak a dunaalmási út irányából lehetséges.

4


Mindezeket összevetve, keressük a módját az ingatlan tényleges használatának biztosítására, legalizálására. Érveink: a tevékenység célszerű távol tartása a lakóterülettől, egyúttal határozott városépítészeti megjelenés kialakítása az útkereszteződésben. A telket határoló utak forgalma miatt a volt zártkerti telek már nem alkalmas az eredeti rendeltetésének megfelelő használatra. A telek mérete és alakja megfelelő a használatában kialakult és jogilag rendezni kívánt funkcióra. Az üzemi, raktározási és szolgálati lakó-funkciójúvá átalakult telken folyó tevékenység nem lenne kívánatos a hagyományos, jellemzően falusias lakófunkciójú belterületen. Az OTÉK lehetővé teszi a gazdasági terület megjelenését a főút védőterületén. Az 1655 helyrajzi számú terület tervezett átminősítését, illetve távlati használatát azonban befolyásolja az 1. számú főút tervezett bővítése. A közúti csomóponthoz közeli telek megközelítése csak a dunaalmási út irányából lehetséges. A HÉSz új, Gksz–4 jelű építési övezete a volt zártkertek beépítési paramétereihez hasonló módon, de 10 %-os legnagyobb megengedhető beépíthetőséggel, szabályozza a területet. A viszonylag kis telek övezeti előírásai biztosítják, hogy a telekhez csak kapubehajtót kelljen létesíteni, s ne csomópontot. A kapubehajtó, a 4000 E/nap értéknél kisebb forgalmú dunaalmási útról, az útügyi előírásoknak megfelelően kialakítható. A telken lakófunkciójú épület létesítése esetén annak zajvédelmi megfelelőségét az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell. Lakóépület megfelelősége jelen esetben csak passzív zajvédelem alkalmazásával biztosítható (pl. épület zajárnyéka, zajvédő nyílászárók, zajvédő kerítés). Az 1655 hrsz-ú ingatlan hiányosan közművesített: közüzemi ellátásként csak a villamosenergia ellátás áll rendelkezésére. Vízellátását jelenleg saját ásott kútból, hidroforral biztosítja; ivóvíz minőségű vízszükségletét palackozott ásványvízzel elégíti ki. A szennyvizeket házi medencébe gyűjti. A szabályozási terv javaslata alapján az ingatlan tervezett hasznosítása külterületi elhelyezkedésű, beépítésre nem szánt övezeti marad, így közművesítését az erre vonatkozó előírások szerint kell megoldani. A közüzemi szolgáltatások közül csak a villamosenergia ellátás kiépítése kötelező. Az ivóvíz ellátását az egészségügyi hatóság előírásainak megfelelően kell teljesíteni, egyéb közművekre vonatkozóan a helyi építési szabályzat rendelkezik. A terület átminősítése csökkenti a hatályos településszerkezeti terv alapján számítható biológiai aktivitásértéket, amelynek pótlására a telken belül, a telekhatáron többszintes védőfásítást kell megvalósítani. 7. Az épülő Hosszú-dűlő beépítésének bővítésére a területtulajdonos befektető a kialakított közút mentén a 058/3 helyrajzi számú ingatlant is a lakóterülethez kívánja csatolni. A Dunaszentmiklósi útra levezető kiépített útszakasz jobb kihasználása érdekében a sportpálya fölötti ingatlan, s a 058/2 hrsz azzal szomszédos, az útig terjedő része összesen két nagy villa építésére adhat lehetőséget. Jól megválasztott építési hely jelölésével a településkép előnyére válhat a tervezett beépítés. A Hosszú-dűlő lakóterület fő feltáró útjának északi szakasza a Jókai utcától a Dunaszentmiklósi útig tart. A még nem teljesen kiépült út baloldalán folytatódik az Lf–H–1 építési övezet, majd a sportpálya fölötti részt az Lf–H–3 építési övezetbe sorolja a 5


szabályozási terv. Az övezetnek a patak felé erősen lejtő részét beültetési kötelezettség terheli, csatlakozva az ettől nyugatra fekvő Mk–b övezethez. A 2006-ban elfogadott szabályozási terv szerint e területen egy (nyomvonal-iránnyal jelzett) gyalogösvény vezetett át, a Hosszú-dűlő dombtetőjén létesíthető új közintézmény és a régi faluközpont közvetlen kapcsolatának érdekében. Ez a gyalogos átközlekedés – a 058/3 ingatlan lakóterületté alakulásával – megszűnik. A gyalogos átközlekedés lehetőségét fenntartandó, a Vadász utca folytatásában, továbbra is az új kis hídtól indulva, a patak mentén szabályozza ki a terv a 6 méter széles gyalogutat. Az út egyúttal a patakmeder karbantartására is alkalmas közlekedési felület; keleti vége a lakóterület 058/6 helyrajzi számú feltáró útjához csatlakozik. A kedvező településkép érdekében a gyalogút lakóterület felőli oldalán, a telekhatártól mért 1,5 méterre, közepes növekedésű fafajta alkalmazásával, egységes állományú fasor telepítése javasolt. A telektől északra folyó vízfolyás, mint vizes élőhely, védelme érdekében a terv az építési helyet a vízfolyás telekhatárától 20 méter távolságra határozza meg. A tervezett ingatlanok közművesítése a Hosszú-dűlő I. ütem teljes közművesítését biztosító, meglevő közművezetékeinek meghosszabbításával lehetséges, a tervezett gyűjtőút alatt megépítendő vezetékekről. A hálózatot a szomszédos, különleges intézményi terület szennyvízcsatornázásával közös rendszerben javasolt megvalósítani. A szennyvízelvezetéshez a mélypontos közterületi átemelő építése szükséges, amelyből a szennyvizet nyomóvezetékkel lehet csatlakoztatni az I. ütem csatornahálózatához. Az érvényes településszerkezeti terv szerint a terület tervezett védelmi célú erdő; ennek beépítésre szánt területté történő átminősítése csökkenti a hatályos terv számított biológiai aktivitásértékét. A biológiai aktivitásérték visszapótlása a belterületen, a Hosszú-dűlő dombtetőjén, a közhasználatra átadott különleges területen történhet. Ezen terület módosítási javaslatát a következő, 8. pont részletezi. 8. A fent nevezett területtel szemben, az út déli oldalán Vk (központi vegyes) építési övezetbe sorolt terület van. A HÉSz szerint egyben tartandó területből a befektető játszóteret kíván kialakítani. A majdani intézményi ingatlanhasználat (faluközpont bővítése, nagy zöldfelülettel rendelkező közintézmény idetelepülése stb.), a kilátás / rálátás, a tájolás, a szélirány és a jó gyalogos-megközelítés szempontjait szem előtt tartva, el lehet különíteni közhasználatú részt a területből. Ennek kialakítása azonban – figyelembe véve, hogy csaknem a teljes övezet régészeti területet – csak ideiglenes lehet. Az építési övezet beépítésének igénye esetén célszerűen beépítési tervvel alátámasztott elvi építési engedély kérelemmel lehetne a fent jelölt szempontok érvényesülését elbírálni. A hatályos szabályozási terven központi vegyes területként jelölt ingatlanon a terület tulajdonosa / fejlesztője játszóteret kíván létesíteni; erről közte és az önkormányzat közt megállapodás született. Az ingatlan teljes egészében régészeti terület, ahol a terület használatát, beépítését, a fás növényzet ültetését a régészeti értékvédelem érdekeinek kell alárendelni A javasolt szabályozás – bár a beépíthetőség paraméterei nem változtak – a zöldfelületi kialakítás terén szigorúbb a jelenleg érvényes szabályozásnál. Ez a biológiai aktivitásérték

6


növekedését jelenti, amire szükség is van, az előző pontban részletezett lakóterület bővítésnél adódó veszteség visszapótlásához. A terület településképi szempontból érzékeny, így a helyi építési szabályzat – az övezetben történő építés engedélyezéséhez – a települési főépítész illetve az Önkormányzat Pénzügyi és Fejlesztési Bizottsága véleményének figyelembe vételét írja elő. A településkép, település-sziluett változásainak megítélhetősége érdekében célszerű a közterület felől látványtervet készíttetni a tervezett beépítésről. A központi vegyes övezet közműellátása biztosítható a sportpálya felett javasolt új beépítést is kiszolgáló, a Hosszú-dűlő I. ütem meglevő – teljes közművesítését biztosító – közművezetékeinek a tervezett közút alatt továbbépített vezetékeiről. Az út két oldalán beépítésre kijelölt területek szennyvízcsatornázását közös rendszerben javasolt megvalósítani. A szennyvízelvezetés megoldásához közterületi átemelő építése szükséges, amelyből a szennyvizet szennyvíz nyomóvezetéken lehet továbbszállítani és csatlakoztatni az I. ütem csatornahálózatához.

A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSA Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 8.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerint a település közigazgatási területének – a külön jogszabály alapján számított – biológiai aktivitásértéke, az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg, az átminősítés előtti aktivitásértékhez képest nem csökkenhet. A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet, mint az építési törvényben hivatkozott külön jogszabály, előírásai szerint, a hatályos településrendezési eszközök alapján a település egész területére számítható biológiai aktivitásértéket a tervmódosítás kis mértékben változtatja. A beépítésre szánt területek növelésével járó veszteség a rendelet által megengedett módon visszapótolható, amit a számításokkal előállított alábbi táblázat mutat be. Módosított Területfelhasználás terület sorszáma 1

2

Településközpont vegyes terület Különleges idegenforgalmi terület Falusias lakóterület Mezőgazdasági terület (rét) Falusias lakóterület Patak menti út

Jele Vt K-Id Lf Má Lf

A Településszerkezeti Terv módosítása során az összesített biológiai aktivitásérték változás (növekedés) értéke:

Terület [ha]

Értékmutató

Biológiai aktivitásérték

-3,24 3,22 0,02 -1,18 0,02 0,11

0,7 3,5 2,5 6 2,5 1

-2,27 11,27 0,05 -7,08 0,05 0,11

Biológiai aktivitásérték változás 9,05

-6,92

2,13

7


TERÜLETI MÉRLEG Az OTÉK 2008. szeptember 12-én életbe lépett módosításával a jogszabály 3. § (3) bekezdés 6. pontja így rendelkezik: a településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze – többek között – a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). A jogszabály értelmében táblázatosan és térképen kimutattuk Szomód község közigazgatásának területi változásait. Kiindulópontnak, vagyis meglévő állapotnak az érvényes településrendezési tervet tekintettük. Az összevetés alapja a 22/2005. (IX. 29.) KGY rendelettel jóváhagyott, Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzat Térségi Szerkezeti terve. A fenti terv a község belterületétől északra fekvő Salamoni legelő dűlőben fekvő volt TSz-major területét a hagyományosan vidéki települési térség területfelhasználási kategóriába sorolja, a hozzá keletről csatlakozó erdővel együtt. Szomód község érvényes településszerkezeti tervében a jelzett területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területnek, illetve védelmi rendeltetésű erdőnek vannak jelölve. A megyei terv kategóriái szerint előbbinek a külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség, utóbbinak az erdőgazdálkodási térség besorolás felelne meg. Mivel a településrendezési terv módosítása nem érinti a nevezett területeket, s a tervmódosítás eddigi egyeztetési fázisaiban ezen kategóriákat kifogás sem érte, változatlanul hagytuk.

8

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

Recommend Documents