Szombathelyi Egyházmegyei. Kalendárium. Martinus Kiadó Szombathely, 2016

Szombathelyi Egyházmegyei

Kalendárium 2017

Martinus Kiadó

Szombathely, 2016

Főszerkesztő Kürnyek Róbert Szerkesztők Csuti-Mátyás Zsófia Somogyi Edina Szauer Ágoston Teklits Tamás Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/659-7320 E-mail: [email protected] Internet: www.martinuskiado.hu Felelős kiadó: Teklits Tamás igazgató Minden jog fenntartva! Jelen könyvet vagy annak részleteit bármely formában reprodukálni vagy közölni csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével szabad. Nyomdai munkák Premier Nyomda Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 64. Felelős vezető Hlinka Zsolt HU ISSN 1788-3725

Kormányzói köszöntő

Kormányzói köszöntő Császár István egyházmegyei kormányzó

A

jövő mindig titok. Soha nem gondoltam volna például, hogy egyszer előszót kell írnom a 2017-es Egyházmegyei Kalendáriumba, mert jelen sorok írásakor éppen nincs megyéspüspöke a Szombathelyi Egyházmegyének, az átmeneti kormányzás terhe pedig nekem jutott. Isten útjai kifürkészhetetlenek, és ez különösen is a jövőnkben nyilvánul meg. Ha napjaink történéseire gondolok, ez a bizonytalanság, kifürkészhetetlenség még inkább kézzelfogható. Vajon mi lesz itt öt, tíz, húsz év múlva? Mi lesz velünk? Mi lesz az Anyaszentegyházzal? A 60 évvel ezelőtt meggyilkolt rábakethelyi káplán, Brenner János atya testvére, Brenner József atya mondta egy szentbeszédében: az Egyházat nem kell félteni. Mert az Egyház nem a miénk. Az Egyház Krisztusé. Ezen a gondolaton elindulva pedig eszünkbe juthatnak Szent Pál szavai: „Minden a tietek. Ti azonban Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig az Istené.” (1Kor 3,22-23). Tehát mi is Krisztuséi vagyunk, úgy, ahogyan az Egyház, éppen ezért bennünket sem kell félteni, nekünk sincs félnivalónk. Keresztségünk által Krisztushoz kapcsolódunk, ahhoz a Krisztushoz, aki Istené. Isten pedig az idő Ura, a jövő Ura is. Ha visszagondolunk az elmúlt évünkre, megtapasztalhatjuk benne is a Jóisten gondviselését. Azt, hogy sohasem kell félnünk, mert Isten gondoskodik rólunk. Akkor is, amikor nem tudjuk, mit hoz a jövő. Néhány gondolat erejéig tekintsünk vissza az elmúlt évre, lássuk meg benne a Gondviselés működését. Ezt a visszatekintést itt elsősorban egyházmegyénkkel kapcsolatban tehetjük. Szent Márton születésének 1700. évfordulóját ültük, a hagyományos programok mellett olyan nagy eseménnyel, mint a Szent Márton Találkozó, ahol Dominik Duka OP prágai bíboros-érsek személyében Ferenc pápa személyes küldöttét 2017 • Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium

3

Kormányzói köszöntő

köszönthettük. Az elmúlt évben tovább erősödött a kapcsolat a Szent Márton kultuszát oly nagy buzgósággal ápoló Pannonhalma és egyházmegyénk között, ennek jegyében találkoztak családjaink és így zarándokoltunk gyalogosan egymáshoz. Természetesen a lelki építkezés mellett a fizikai építkezést is meg kell említeni: a jubileumi évre elkészült a Székesegyház előtti tér, a Püspökvár és a Brenner János Kollégium külső felújítása is. Ki kell még emelni a 2016-os évből a Brenner János Imaszövetség megalakulását, amelynek több mint ezer tagja naponta vállal imádságot papi és szerzetesi hivatásokért. Talán már ennek a közös imádságnak is köszönhető, hogy hosszú évek után újra két növendék jelentkezett a papi szolgálatra. Számos egyéb szép történés kísérte egyházmegyénket, amiket itt lehetetlenség lenne felsorolni. S bár a 2016-os év minden szempontból rendkívüli volt – azért is, mert megyéspüspök nélkül maradtunk –, azt egyértelműen állíthatjuk, hogy a Gondviselés mindig velünk volt, és Szent Márton püspök pártfogását is napról napra érezhettük. Hogy mit hoz számunkra a 2017-es év, titok, Isten titka. Nem érdemes rajta nagyon rágódni, a Gondviselésre bízzuk, hiszen tudjuk: mi Krisztuséi vagyunk, Krisztus pedig az Istené. Aki Krisztusé, azt nem kell félteni, mivel Brenner János atya jelmondatával valljuk: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” (Róm 8,28)

4

Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium • 2017

Január

Naptár • Január

Január 1 V 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P

21 Szo 22 V 23 24 25 26 27 28 29 30 31 6

H K Sze Cs P Szo V H K

SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA (ÚJÉV) A béke világnapja • Fruzsina Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely • Ábel Jézus szent Neve • Benjámin, Genovéva Titusz, Leona Simon, Edvárd URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT) • Boldizsár elsőpéntek Penyaforti Szent Rajmund • Attila, Ramóna, Ramón URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernő, Tatjána, Ernesztina Szent Hiláriusz • Veronika, Vera Bódog ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP • Lóránt, Loránd Gusztáv Szent Antal apát • Antal, Antónia Árpád-házi Szent Margit • Piroska Sára, Márió Szent Fábián pápa, Szent Sebestyén, Boldog Özséb Fábián, Sebestyén Szent Ágnes • Ágnes ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP Az elvándorlók és menekültek világnapja • Vince, Artúr Zelma, Rajmund, Emerencia Szalézi Szent Ferenc • Timót Szent Pál apostol megtérése • Pál Szent Timóteus és Szent Titusz • Vanda, Paula, Titanilla Merici Szent Angéla • Angelika Aquinói Szent Tamás • Károly, Karola ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP • Adél Martina, Gerda Bosco Szent János • Marcella Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium • 2017

A hónap gondolatai, útmutatásai

Szent II. János Pál pápa gondolatai január hónapra

1.

Keresztényeknek, hívőknek és minden jóakaratú embernek, mindenkinek azt mondom: Ne féljetek keresni a békét, ne féljetek békére nevelni! A béke iránti vágyatok soha nem marad elérhetetlen ábránd. Minden fáradozásotok a békéért, amely kifogyhatatlan szeretetből fakad, megtermi gyümölcsét. A Történelem utolsó szava a béke lesz!

2.

„Ne féljetek!” Először akkor buzdítottam így az embereket, amikor elfoglaltam Szent Péter trónját. Krisztus gyakran biztatta így az embereket, akikkel találkozott. Az angyal így szólt Máriához: „Ne félj, Mária” (Lk 1,30). Ugyanezt mondta Józsefnek is: „József, Dávidnak fia, ne félj” (Mt 1,20). Krisztus ezt mondta az apostoloknak, Péternek, több alkalommal is, s különösen a feltámadása után. Hangsúlyozta: „Ne féljetek!” Érezte ugyanis, hogy féltek.

7.

Az új évezred küszöbén a keresztényeknek alázatosan föl kell tenniük a kérdést az Úr színe előtt, hogy mennyiben felelősek ők is korunk bajaiért. [...] Mennyiben kell önmagukat felelősnek tartaniuk a terjedő vallástalanságért, amiatt, hogy „saját vallásos, erkölcsi és társadalmi életük fogyatkozásai következtében” nem tudták megmutatni Isten igazi arcát. [...] Ugyanígy nem sajnálatos-e korunk árnyoldalai között az, hogy oly sok keresztény részfelelősséggel tartozik a társadalom peremére sodródottakért és a súlyos igazságtalanságokért? Vajon közülük hányan ismerik alaposan és gyakorolják az Egyház szociális tanításának elveit?

15.

Európa új korszak küszöbéhez érkezett, amelyben az egységet sürgető felszólítás korunk egyik legszembetűnőbb jelensége. Felhívás ez a különböző [...] Egyházakhoz, hogy keressék az egymással való kiengesztelődést.

27.

A modern törekvésekre figyelni kell, és ezekbe be kell kapcsolódni. Az emberek tengerészeknek érzik magukat, akik az élet viharos tengerén rákényszerülnek az egyre nagyobb egységre és szolidaritásra. A létkérdések csak valamennyiük együttműködésével, átgondolva, megvitatva és a közös tapasztalatok alapján oldhatók meg. Forrás: Szent II. János Pál pápa breviáriuma, Szent Gellért Kiadó és Nyomda

2017 • Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium

7

A hónap szentje • Boldog Batthyány-Strattmann László

Grafika: Sváb József

8


A hónap szentje • Boldog Batthyány-Strattmann László

Boldog Batthyány-Strattmann László

H

ercegi rangúként polgári foglalkozást választott magának Batthyány-Strattmann László (1870–1931), aki életét a családjának – tizenegy gyermekének és feleségének –, valamint sebészorvosi hivatásának szentelte. Január 22-én, halálának napján rá emlékezünk. 1902-ben nyitotta meg a saját vagyonából felépített 24 ágyas kórházát a ma már Ausztria területén található Köpcsényben (Kittsee). Az egykori kis nyugatmagyarországi falu kórházába ettől kezdve özönlöttek a betegek. A herceg orvos vagyona jelentős részét a betegeire fordította. Az általa felírt szemüvegeket és gyógyszereket egy összegben fizette a gyógyszertáraknak, ezzel véve le a terhet szegény sorsú páciensei válláról. Napi nyolcvan-száz beteget látott el feleségével, Coreth Mária Teréziával, aki az asszisztense is volt. A herceg remek kézügyességének köszönhetően kiváló szemészorvos hírében állt. Rengeteg páciense gyógyítása mellett mindig figyelemmel kísérte a tudományág újabb és újabb eredményeit is. Körmendre áttelepülve kastélyában nyitotta meg második kórházát. Időt és energiát nem sajnálva térképezte fel a környék lakóinak általános egészségi állapotát, s szomorúan tapasztalta a vidék köz- és egészségügyi elmaradottságát. A mélyen vallásos herceg orvos karitatív tevékenységével igyekezett segíteni a rászorulókon, és ingyen gyógyította őket. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, gondoskodott betegei lelki gondozásáról is. Távozásukkor egy-egy vallásos kiadványt vagy legalább egy szentképre nyomtatott imádságot adott a kezükbe. Batthyány-Strattmann László nemcsak a hivatásában teljesedett ki, hanem családi életében is. Naponta elimádkozta Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével belépett a ferences harmadrendbe. A szegények orvosa volt: „orvos volt a hercegek között, és herceg az orvosok között”. Sok szenvedés után, hatvanegy éves korában, 1931. január 22-én hunyt el. A boldoggá avatási eljárása 1944-ben kezdődött meg, majd félbeszakadt, s csak 1982-ben folytatódott tovább. II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá a szegények orvosát. Istenünk, te Boldog Batthyány-Strattmann László hitvallót csodálatos buzgósággal ajándékoztad meg, hogy a szegényeken és a betegeken segítsen, családja iránt pedig a hűséget és a szeretetet gyakorolja. Az ő közbenjárására add, hogy szükséget szenvedő testvéreinknek mi is segítségükre legyünk, és életünk folyamán minden körülmények között állhatatosan szolgáljunk neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen. Az oldalt összeállította: Csuti-Mátyás Zsófia


9

Egyházmegyénk püspökei • Felsőszopori Szily János

Felsőszopori Szily János (1777-1799)

E

gyházmegyénk első püspöke a Sopron vármegyei Felsőszopor községben született (ma: Újkér része) 1735. augusztus 30-án nemes szülőktől. A gimnáziumot a soproni jezsuitáknál végezte, majd 1752-ben Győrött kisszeminarista lett, vagyis már 16 éves korától a papi pályára készült. A Győri Egyházmegye növendékeként végzett két év filozófiai és egy év teológiai tanulmányok után 1755-től a római Collegium Germanicum et Hungaricum-ban folytatta stúdiumait. 1757-ben előbb diakónussá szentelték, majd a következő évben, megszerezve a teológiai doktorátust és hazatérve, szeptember 3-án pappá szentelték, és Gróf Zichy Ferenc győri megyéspüspök szertartója lett. 1762-ben a vasvár-szombathelyi társaskáptalan tiszteletbeli kanonokja, két évvel később pedig győri kanonok lett. Rábeszélte püspökét a győri székesegyház restaurálására, amit ő irányított. Így került kapcsolatba Melchior Hefele építésszel és Anton Maulbertsch festővel, akiket később szombathelyi építkezései alkalmával is foglalkoztatott. Mária Terézia királynő 1775-ben tinnin-i címzetes püspökké nevezte ki, és május 28án Győrött püspökké szentelték. Győri segédpüspökként sok helyütt bérmált, papokat szentelt, sőt Zichy püspök rábízta az egyházmegye vizitálását is. Az 1777. február 17-én alapított Szombathelyi Egyházmegye első püspökeként augusztus 20-án foglalta el székét. Szombathelyen székesegyházat, püspöki palotát, szemináriumot, zenészek házát építtetett, átalakíttatta a székesegyházi plébániaházat. Új egyházmegyei papságának egységét és fegyelmét az Instructio Venerabilis Cleri Sabariensis című művével alapozta meg, mely írása 150 évig az egyházmegye törvénykönyveként is szolgált. Két ízben bejárta az egész egyházmegyét, 13 új plébániát, 31 helyi káplánságot, 29 kápláni állást szervezett. Szombathelyen nyomdát alapított, melyet a szemináriumban helyezett el, az építkezések során előkerült régiségeket pedig a Püspöki Palota Sala Terrena termében gyűjtötte össze, mely az első régészeti múzeum lett Magyarországon. Könyvtárat létesített és a könyvtáros számára alapítványt tett, pártolta az irodalmat, s ő mentette meg Faludi Ferenc jezsuita hagyatékát is. Az abszolutista II. József császár intézkedéseivel való szembehelyezkedése miatt az uralkodó kitiltatta Bécsből, és legnagyobb sajnálatára nem sikerült megakadályoznia a szombathelyi kispapok Pozsonyba helyezését sem 1784-ben. Halála 1799. január 2-án következett be Szombathelyen. Az épülő székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Az oldalt összeállította: Inzsöl Richárd

10


Egyházmegyénk püspökei • Felsőszopori Szily János


11

Irodalom • Túrmezei Erzsébet: Újévi kérés

Újévi kérés Túrmezei Erzsébet

Lelkem egy kérés tölti be mostan: Add, Uram, hogy a jövő napokban legyen majd időm… a Te számodra, és legyen időm – magamnak – másnak, mindig azoknak, akik az úton énvelem járnak. A te számodra? – Nem kérem így, nem. Hagyd szomjú kelyhem beléd merítenem Te örök forrás: Ajándékozz meg Te engem egy mély leheletével Szentséggel teljes örök idődnek. Lecsendesülve, beléd merülve magam számára is jut idő majd: kicsit megállni, magamba szállni, kézösszetenni, gyűjteni, venni, mélyebbre jutni, csendben is lenni. Akkor, csak akkor leszek majd gazdag! Tékozló kézzel lesz amit adjak! Másoknak áldás így lehet utam. Így kéred időt új évre, Uram.

Az oldalt összeállította: Szauer Ágoston

12


Újperint alapítása

Újperint alapítása Pál Ferenc

A

Szombathely dél-nyugati részén található Újperint létrejötte egy sajnálatos tragédiához köthető. 1779. január 20-án hatalmas tűzvész pusztított Szombathelyen, amely a város jelentős részét elemésztette. A városi jegyzőkönyv a szerencsétlenségről így emlékezett meg: „ezen januáry holnapnak múlt 20. napján eredett szerencsétlen és szomorú tűzbéli fatalitas [szerencsétlenség] által szegény városunkban circiter [körülbelül] 137 ház leégett és ez által, kiváltképpen ezen hideg téli üdőben sok koldus és szegények lett, mely mind szegény gazdáknak mind pedig közönségesen a publicumnak szörnyű károkat okozott”. A tűz terjedését nagyban segítették a városban akkor nagy számban fellelhető, sűrűn elhelyezkedő mezőgazdasági épületek, a zsúpszalmával fedett, emiatt könnyen lángra kapó pajták. A városi tanács hamarosan határozatot is hozott ezek lecserélésére, egyidejűleg elrendelte az új tetőanyag, a cserép gyártásának megkezdését. Jelentős károkat szenvedett a Szombathely közvetlen szomszédságában lévő, önálló jogállással bíró falu, Perint is, amely a városhoz hasonlóan szintén a szombathelyi püspök uradalmához tartozott. Sajnos a faluban történő pusztulás nagyságáról semmi hiteles adattal nem rendelkezünk, azt mindenesetre


13


feltételezhetjük, hogy a korabeli források szerint mezőgazdasággal foglalkozó, mintegy 39 jobbágyportával bíró falu majdhogynem teljesen leégett. Szily János püspök a szerencsétlenség tapasztalataiból okulva úgy döntött, hogy hajléktalanná váló jobbágyai számára új, a várostól némileg távolabb eső, biztonságos települést hoz létre. Ez lett a mai Újperint. Az új falu telepesei a régi Perint földművelésből élő lakosaiból kerültek ki, az iparosok, kereskedők Óperintben maradtak. A mezőgazdaságból élő jobbágyok így közelebb kerültek mind a számukra kiutalt külső jobbágytelkeikhez, mind pedig a püspök majorsági földjeihez, ahol robotjukat le kellett szolgálniuk. A reform hosszútávon Szily püspöknek is megérte, ugyanis az így kialakult, az irtásföldekkel kiegészített nagyobb jobbágytelkek után a telepesek több jobbágyi szolgáltatással tartoztak a püspökség felé is. A jelenlegi források alapján úgy tűnik, a falu megtervezésénél a megye legjelesebb mérnökei segédkeztek. Az új jobbágytelkeket például Kenedics József, „Vas vármegye hites geometrája” rajzolta meg – az ő nevéhez fűződik a Szombathelyi Egyházmegye első térképének elkészítése is. Ennél kicsit talán még érdekesebb – bár nem bizonyított –, hogy az újperinti parasztházakat nem más tervezte, mint Hefele Menyhért, a püspöki palota, a székesegyház és a szeminárium tervezője. Egy német szerző, Wilhelm Brenner le is közölt egy általa Hefele munkájának tartott s Újperinthez kötött vázrajzot, amely egy parasztházat ábrázol. A vázrajz helye sajnos ismeretlen. A mérnöki tervezés jellegzetességeit jól meg lehet figyelni az 1857-ben elkészült úgynevezett kataszteri térképeken. A széles utcák, a szabályos, egyenes belső telkek, a hasonló alaprajzú, egymástól meglehetősen távol eső porták léte 14



arra utalnak, hogy mind Újperint, mind pedig a valószínűleg majdnem teljesen leégett Óperint létrejötte tudatos tervezői munka eredménye. A tudatosság és előrelátás Újperint esetében még egy momentumban tetten érhető. A kataszteri térképen jól láthatóak a falu két végén található „Vízállás” elnevezésű tavak. A helyiek úgy tartják, hogy ezek akkor jöttek létre, amikor a házak építéséhez nélkülözhetetlen téglához az agyagot 1779-ben kibányászták. Ez lehetséges, de nagyon valószínű az is, hogy az agyaggödrökkel a jeles mérnökök egy egészen modern „tűzvédelmi rendszert”, egy víztározót hoztak létre, amelyet a véletlenszerűen feltalált források mellett a csapadékelvezető árkok vizei is tápláltak. Újperint alapítása és Óperint újbóli felépítése egy újabb bizonyíték arra, hogy az egyházmegye első püspöke, Szily János egy hihetetlen előrelátással rendelkező, a reformoktól meg nem rettenő és egyúttal karitatív főpásztora volt Szombathelynek.


15

Humor • Gyerekek és egyebek

Humor • Gyerekek és egyebek Nevetnek a szentek – Anyuka, miért nevetnek a szentek? – kérdi a kis Zoli. – Ezt honnan veszed? – Az óvó néni felolvasta a Szózatot, és abban írták, hogy „minden szent nevet”...

gyerek, Pannika megkérdezi, miért teszik ezt. – Tudod, az imák üzenetek Istennek – magyarázza az édesanyja. – Értem. És azért küldjük este, mert akkor olcsóbb.

Sötét alagút Egy falusi fiúcska először utazik vonaFejlődésben Pannika a nagypapája ölében üldögél, ton. Amikor alagúthoz érnek, az egyik utas rá akar ijeszteni, ezért így szól: és az öreg ráncait nézegeti. – No, most megyünk a pokolba! – Mik ezek az arcodon, nagypapi? A gyerek azonban nyugodt marad: – Ráncok. – Nem számít. Nekem retúrjegyem van. – Ezeket Isten rajzolta rá? – Igen, mert engem már nagyon réGyerekszáj gen teremtett. Bandika szentképeket nézeget. Leg– Engem is Isten teremtett? – Igen, csillagom, de téged még nem jobban a bibliai tárgyú jelenetek tetszenek neki. olyan régen. – Ez ki? – kérdezi anyukájától. Pannika végigsimítja a saját arcát: – Dániel, akit az oroszlánok közé – Akkor ezek szerint Isten most már zártak. ügyesebb, ugye? – Miért zálták Dánielt a lossz lányok közé? Kézbesítési nehézség A kis Tomi levelet ír a Jóistennek, Ami jár, az jár címzésként ezt tüntette fel a borítéA kis Kriszti addig kérlelte szüleit, kon: „A mennyország legszebb része”. amíg egyszer elvitték őt a felnőtt isBe is dobta egy postaládába. A levél néhány hét múlva visszaérkezett fel- tentiszteletre, mert furdalta az oldalát, adójához. A postán ráírták: „Elnézést, milyen is lehet az az úrvacsora. A leányka nagy áhítattal nézte végig de tőlünk senki nem jár arra.” a szertartást. Csak akkor szólalt meg, amikor észrevette, hogy a végén kifelé A mai kor gyermeke A család minden tagja mindennap menet mindenki pénzt dob a perselybe: – Ugye, most fizetik ki a vacsorát? imádkozik lefekvés előtt. A legkisebb Forrás: Nagy Alexandra: Amin a barátok is nevetnek, Szent Gellért Kiadó és Nyomda

16


Gyerekek • Labirintus

Gyerekek • Labirintus Panni eltévedt és nagyon fázik. Segíts neki megtalálni az utat hazafelé!


17

Recept • Lencsesaláta

Recept Lencsesaláta Hozzávalók: 500 g lencse 2-3 db sárgarépa (kb. 250 g) 2 közepes fej hagyma (kb. 150 g) 1 édesgyökér gumó (elhagyható) 1 gerezd fokhagyma 3-4 ág friss kakukkfű vagy 1/2 teáskanál szárított 2-3 babérlevél 15 evőkanál extra szűz olívaolaj 3 evőkanál a zöldségekhez 5 evőkanál jó minőségű borecet 1 teáskanál (dijoni) mustár 1 szál újhagyma só, bors Elkészítés: Mossuk meg, tisztítsuk meg a lencsét. Tegyük fel főni hideg vízben egy lábasban a kakukkfűvel, 1 kisebb fej hagymával, a babérlevéllel és a fokhagymával. Körülbelül 8-10 cm-re lepje el a víz. Ha felforrt, akkor sózzuk meg, és főzzük puhára. Közben készítsük el a zöldségeket. A répát, a hagymát és az édesgyökér gumót vágjuk apró kockákra – kb. fél centisekre. Egy serpenyőben 3 evőkanál olívaolajon, közepes lángon pirítsuk át őket. A lencsesaláta öntete a klasszikus francia vinaigrette mártás lesz. Ehhez egy edénybe öntsük bele az olívaolajat és az ecetet, adjuk hozzá a mustárt és a nagyon apróra vágott újhagymát. Egy habverő vagy egy botmixer segítségével készítsük el belőle a homogén mártást. Ha a lencse puha, akkor szűrjük le, és öntsük egy nagyobb tálba. Adjuk hozzá az enyhén pirított zöldségeket és öntsük rá a vinaigrette mártást. Laza mozdulatokkal keverjük el, hogy a zöldségek összekeveredjenek, és az öntet is átjárja a lencsesalátát. Elkészítési idő: 40 perc Szerző és fotó: Szilágyi Balázs (http://rantotthuswokban.bmintbalazs.com/)

18


Szombathelyi Egyházmegyei. Kalendárium. Martinus Kiadó Szombathely, 2016

Recommend Documents