SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ
KÖMLŐ
1
1. Bevezetés Kömlő Heves megye déli részén a hevesi nyílt ártéren, Hevestől 13 km-re, délkeletre fekvő település. Egészen 1999 nyaráig a száraz kontinentális éghajlatú területek közé tartozott, mindössze 560-580 mm évi csapadékmennyiség jellemezte. A korábban jelentkező csapadékosabb ciklusokban sem emelkedett az évi csapadékmennyiség 600-650 mm fölé. Az 1999. július 1011-én lehullott 300 mm-nyi csapadékmennyiség a község 1770-ben történt újratelepítése óta a legnagyobb természeti katasztrófát okozta, amelyek következményeit még ma is magán viseli a falu. Területe hordalékkúp síkság, a tengerszint feletti magasság 100 m alatt van. Legnagyobb kiemelkedései a határhalmok. A gyér lefolyású terület vizeit a Görbe-ér vezeti le. A talajvíz mélysége 2 méter(!), az artézi kutak kis vízhozamúak. A vidék hidrológiai tengelyében a Tisza-folyó halad, melyet mintegy 40 km szélességben kísér a hevesi nyílt ártér. Természetes növényzete kismértékben tatárjuharos lösztölgyesekből, nagyobb részben lágyszárú fajokból áll. Állatai elsősorban kisvadak és madárfajok, de őshonos és védett a gyakran több tucatnyi túzokpopuláció. Talajai a réti és szikes talajok. A főközlekedési utakhoz viszonyított helyzete az M3-as autópálya megépítésével kedvezővé vált, hiszen a füzesabonyi csomópont a községtől mindössze 13 km-re található. Városközpontja a közeli Heves, míg a megyeszékhely: Eger 36 km-re található északi irányban. A Kál - Kisújszállás közötti vasútvonal mentén legközelebbi vasútállomása Tarnaszentmiklós. Első okleveles említése 1261-ben Kumleud névalakban történt, egy 1343-as oklevélben Kumleu néven olvasható. 1458-ban és 1478-ban Kemle és Kwmle alakban említették az oklevelek. 1416-ban Zsigmond király, mint elpusztult és lakatlan helységet Kompolti Istvánnak adományozta. A XV. században a Tarkövi családnak volt itt birtoka, amit az egri püspöknek zálogosítottak el. Az 1546. évi összeírás szerint a falu birtokosa Balassa Zsigmond volt. 1549 előtt elnéptelenedett, de a lakosság hamar visszatért, s a XVI. század végéig lakott volt a falu. 1553-ban Tarcsay György birtoka, majd a Dobó család tulajdonába került, s 1592-ben Rákóczi Zsigmondé lett. Ettől az időponttól 1707-ig a Rákóczi család volt a birtokos. A falu az 1600-as évek elején pusztult el és puszta maradt egészen 1770-ig. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Kömlő pusztát cserébe adta Telekessy István egri püspöknek Sajóhídvég pusztáért, s ettől kezdve az egri, majd 1804-tõl a szatmári püspökség birtokaként szerepelt. Kömlő puszta határát 1770-ig Átány, Tiszanána és Kisköre lakosai bérelték. Esterházy püspök 1770. március 13-án elrendelte, hogy a pusztát más falvakból álló telepesekkel kell benépesíteni. Néhány héten belül 95 telepes érkezett Tarnaszentmiklósról, Pélyről, Dormándról és 20 más hevesi és nógrádi faluból. Ulrich János, a püspök jószágigazgatója a betelepülők számára, építkezésre, egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat mért ki, meghatározva ezzel a település mai arculatát. Az újratelepített község népessége fokozatosan növekedett és a XIX. század végére meghaladta a 2900 főt, akik 516 házban laktak.
2
A XIX. század végén és a XX. század elején az itt lakók fogyasztási és hitelszövetkezetet tartottak fenn. A világháborúk áldozatokat követeltek Kömlőn is. Az I. világháborúban 106 katona esett el. A II. világháború idején, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok; de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is. 1949-ben 3294 fő lakott Kömlőn. 1950-tõl 1990-ig önálló tanácsú község, majd az 1990-es, 1994-es, illetve az 1998-as önkormányzati választásokon főként független képviselőkből álló testület alakult, amelyet 1994-ben Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása követett. Az itt élők fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, ezen belül a szarvasmarha és lótartás, a gabonatermesztés egészen az 1970-es évek közepéig. Az állattartás ez időtől visszaszorult. Ennek oka egyrészt, hogy a lakosság fogyása erőteljesen megindult, a nagyüzemi gépesített földművelés nyert teret a kollektivizálással, s az öregedő lakosság mellett számban erőteljes növekedésnek indult a korábban kis létszámú cigány etnikum. A rendszerváltozás alapos változást hozott a falu életében: a termelőszövetkezet megszűnt, mezőgazdasági magánvállalkozások jöttek létre és a kereskedelmi egységek mindegyike magánkézbe került. Mindezen okok közrejátszottak abban, hogy a faluban mind a megyei, mind pedig az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya, s a település hátrányát erőteljesen befolyásolja, hogy az itt élő közel 1000 fő cigánylakosság szakképzetlen munkaerő. Az 1970-es - 1980-as években létesített Tisza-tó idegenforgalma nem érinti ma még a falu gazdasági életét, ugyanis az infrastruktúra csak most indulhat jelentősebb fejlődésnek. A víz-, villany-, gáz- és telefonhálózat kiépített, a csapadékvíz elvezető rendszer 50 %-a elkészült, az utak folyamatosan javításra kerülnek. Jelenleg a csatornahálózat tervezése és kiépítése a feladat. 2007 évben kerül átadásra a településen a szélessávú internet és kábeltelevízió hálózat. Az oktatási-, közművelődési és kulturális életet a településen az 1979-ben megalakult Általános Művelődési Központ fogja össze. Az iskolában már 5. osztálytól számítástechnikai oktatás folyik, de az elkövetkező tanévben az alsó tagozatos tanulók is informatikai ismeretekkel ismerkedhetnek. Az iskolához tartozik egy minden igényt kielégítő tornacsarnok, amit 1999-ben adtak át. A környék egyik legnagyobb művelődési házában 280 férőhelyes színházterem, 14 ezer kötetes könyvtár van elhelyezve, de itt van biztosítva a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak és különféle művészeti csoportoknak és kluboknak is helyiség. Az Általános Művelődési Központ alapvetően jó közepes szinten biztosítja az oktatási és közművelődési ellátást.
3
2. A szociális szolgáltatástervezési koncepció céljai 2.1. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok, a község jövőképe Alapvető fontosságú, hogy a helyi tradíciók megőrzése mellett a szociálpolitika eszközeivel is támasztódjék meg az itt élők biztonsága, folyamatos és kiszámítható legyen az ellátások megbízhatósága és kiegyensúlyozottsága. A község jövőképében az egyének és családok biztonságának növelése és a társadalmi kohézió erősítése mellett az egymással szolidaritást vállaló társadalmi csoportok jelennek meg, ahol az intézmények működésével és a szociális ellátások célzottságával növelni lehet az esélyegyenlőséget és megakadályozni az egyének vagy egyes társadalmi csoportok kiilleszkedését, kirekesztődését. A rászorulók és az egyes ellátásokat igénylők számára nyújtott szociális ellátás és védelem lehetővé teszi a zavartalan együttélést az egész községben.
2.2. Alapelvek A legfontosabb alapelv a szociális biztonság megőrzése, és ha szükséges annak megteremtése, annak érdekében, hogy az itt élők továbbra is otthonuknak érezzék a községet, és együttélésük zavartalan legyen. A hagyományos segítőkészség és aktivitás újraélesztése és a település önszerveződésének megőrzése mellett az alapelvek között szerepel a társadalmi kohézió fontosságának elismerése. Az esélyek egyenlőségének biztosítása azoknak az egyéneknek és társadalmi csoportoknak, akiknek ezen alapelv érvényesítése nélkül hátrányaik súlyosan növekednének. A szociális ellátásokhoz való hozzáférésnél alapelv az egyenlő elvű elbírálás, az ellátórendszer működésének átláthatósága, a diszkriminációmentes gyakorlat és a szociális helyzetekre is hatással lévő döntések nyilvánosságra hozatala.
2.3. Értékek A helyi szociálpolitikában fontos a tradicionális értékek megőrzése mellett az abszolút és relatív biztonság megőrzése. A család és a munkahely megtartásának támogatása és a fiatalok, a hátrányokkal küzdők esélyeinek növelése. A szociális ellátások biztosításánál fontos érték a differenciáltság és a minőségi ellátásra törekvés, valamint az, hogy az egyes intézmények szolgáltatásaikkal rugalmas módon igazodjanak a helyi igényekhez. A szociális szolgáltatásokban alapértéknek tekinthetők a különböző együttműködések, melyek a szinergia hatás nyomán egyre inkább pozitívvá válnak.
2.4. A szolgáltatásfejlesztési koncepció célja A különböző szintű munkatervek mellett cél, hogy készüljön el egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a szociális ellátások és a személyes szolgáltatások rendszeréről és fejlesztési irányairól, nem csak az egyes intézmények szintjén, hanem átfogó módon a községben felismert szükségleteket és a lehetőségeket összhangba hozva. A célok között említendő, hogy a községben kikerülhetetlen a szociális védelmi rendszer kapacitásának bővítése és a területi és szerkezeti egyenlőtlenségek mérséklése. Fontos szakmai cél, hogy a kooperatív módon készüljön el a hiányzó ellátások és szolgáltatások létesítése és a meglévő ellátások minőségének biztosítása, a szociális védelmi rendszer minőségfejlesztése.
4
2.5. A szolgáltatásfejlesztési koncepció feladata Lényeges feladat, hogy a szolgáltatásfejlesztési koncepció a megye szolgáltatástervezéséhez igazodva jelölje ki a szociális védelem teljessé válását és segítse a különböző szociális szolgáltatások egymáshoz illeszkedését és egymásra épülését a községben. A koncepciónak van egy tágabb összefüggésekbe helyezhető feladata is, amely információkat kínál a területfejlesztéshez, valamint más ágazatok fejlesztéséhez is, leginkább az iskolafejlesztéshez, valamint az egészségügyi ellátórendszerrel való együttműködésekhez. A szűkebb feladatértelmezésben viszont lényeges, hogy a koncepció segítse a helyi szociális szolgáltatásokban dolgozókat a szolgáltatásfejlesztések operatív feladatainak megfogalmazásában.
2.6. Célterületek A foglalkoztatás-foglalkoztatottság területén szükséges olyan lehetőségek, szolgáltatások és együttműködések biztosítása, ami elősegíti különösen a nők számára a munkahely megőrzését és/vagy a munkahelyre való visszakerülést illetve elhelyezkedést a GYES, GYED lejárta után. Ugyancsak e célterülethez tartozik az átképzésekkel, új szakmák tanulásával és szociális támogatással a munkába való visszakerülés, a re-integráció elősegítése. Az iskolából „kieső” fiatalok számára olyan alternatív képzési lehetőségek biztosítása, ami megakadályozza a községben az aluliskolázott, pályakezdő munkanélküliek számának növekedését. A szociális igazgatásban a hatékonyság, társadalmi igazságosság és az egységesség érdekében javítani szükséges a technikai feltételeket, a szervezettséget és az egyes egységek közötti együttműködést, az igazgatásban dolgozók tapasztalatainak közös feldolgozását. Az ágazatközi együttműködés fejlesztése igen fontos célterület különösen az egészségügy és az oktatás, valamint a foglalkoztatás-munkaügy, munkahelyteremtés vonatkozásában.
2.7. Célcsoportok Gyerekek, fiatalok Egyszülős családok Idősek Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Fogyatékkal élők A munkaerő-piacról tartósan kiszoruló aktív korúak Lakhatási problémával küzdők Szegény háztartások
5
3. Kömlő demográfiai helyzetképe A községben 2032-en élnek, 1011 férfi és 1021 nő. A lakosság kor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítjuk, hogy 25,19 %-uk 0-14 éves korú, 23,38 %-uk 15-30 éves korú, 37,16 %-uk 31-62 éves korú, valamint 14,27 %-uk 63 évesnél idősebb korú. 2007. január 1.-jei állapot szerint: Korév 0-14 15-30 31-62 63-x Összesen
Összesen 512 475 755 290 2032 (100%)
Férfi 259 251 390 111 1011 (49,75%)
Nő 253 224 365 179 1021 (50,25%)
Népesség kor- és nem szerinti megoszlása Nő
6331-62
Férfi
15-30 0-14
össz népesség 0
100
200
300
400
500
600
700
800
Fő
Nem szerinti megoszlás a lakosságban
62 é v fe le tt; Nő; 61,73
Nő
62 é v fe le tt
Te lje s lak os s ág; Nő; 50,25
62 é v fe le tt; Fé rfi; 38,27
Te lje s lak os s ág
Férfi Te lje s lak os s ág; Fé rfi; 49,75
0
10
20
30
40
50
60
70
6
Figyelemre méltó a faluban élő 62 éven felüli lakosok száma: 290 fő Megoszlása: férfi 111 fő (38,27%) nő 179 fő (61,73%) A lakosság számának alakulása 1995-2007 között: Év
Lakosság száma 1966 2008 2016 2033 2027 2004 1995 1985 2022 2039 2037 2034 2032
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2050 2000
Lakosság száma
1950
19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
1900
A lakosság összetétele: Év 2002 2004 2006 2007
Férfi 986 1014 1022 1011
Nő 999 1025 1012 1021
Összesen 1985 2039 2034 2032
Születések és elhalálozások évekre lebontva: Év 2002 2003 2004 2005
Születések száma 34 23 32 33
Halálesetek száma 31 28 26 29
7
Az országos helyzettől eltérően, itt a születések száma meghaladja a halálozások számát.
Községünkbe bejelentkezettek és kijelentkezettek száma: Év 2002 2003 2004 2005
Bejelentkezettek 58 104 46 44
Kijelentkezettek 67 58 56 75
A bejelentkezett és kijelentkezett lakosok számában a 2003. évben mutatkozik jelentősebb eltérés, amely az összlakosság számának emelkedéséhez vezetett. 2002-ben 1985 fő 2003-ban 2022 fő Ekkor települt a községbe több határon túli magyar, illetve városokból költöztek a településre. A statisztikai hivatal (2007.01.01.)adatai alapján a lakosság családi állapot szerinti megbontása: Családi állapot Házas Özvegy Elvált
Összesen 761 187 115
Férfi 377 33 62
Nő 384 154 53
házas
özve gy
e lvált
Községünkben 699 (0-18 éves korú) gyermek él, jellemzően több gyermekes családban. 1 gyermekes család: 67 egyedülálló neveli: 14 2 gyermekes család: 56 11 3 gyermekes család: 49 6 4 vagy 5 gyermekes család: 41 3 6 gyermekes család: 2 1 7 gyermekes család: 1 1 Összesen: 216
36
8
4. A szociális ellátások a településen 4.1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások A Szoctv. szerint: 32. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, b) a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni. (2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
4.1.1. Időskorúak járadéka az Szt. 32/B. § (1) bekezdése alapján: Fogalom: 32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. (3) A jegyző időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik; c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
9
Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat.
Helyzetkép: Az időskorúak járadéka adatainak alakulása, 2002-2006 Időskorúak járadékának adatai A támogatásban részesülők száma
2002
2003 1
2005 0
2006 0
1
Az időskorúak járadékában részesülők száma a község életkorát tekintve előre láthatóan növekedni fog az elkövetkező években. Feladatok: Az ellátás fenntartása. Tekintettel arra, hogy a jelenleg még aktív korú, társadalombiztosítással nem rendelkező községi lakosok idővel jogosultak lesznek az időskorúak járadékára, az önkormányzatnak számolni kell a költségvetésének tervezésében azzal, hogy ezen ellátásra jogosultak száma emelkedni fog.
4.1.2. Rendszeres szociális segély -az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján: Fogalom: 37/A. § (1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskereső, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: A szegénység enyhítése szempontjából két nagy segélyezési forma bír jelentőséggel: az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Mivel az utóbbi forma nem célozza a gyermektelen vagy felnőtt gyerekkel élő családokat, a rendszeres szociális segélynek nagy jelentősége van a jövedelemszegénységben élő családok esetében. Aktív korúak rendszeres szociális segély adatainak alakulása, 2002-2006. 10
Aktív korúak rendszeres 2002 2003 2005 2006 szociális segélyének adatai A támogatásban 146 204 250 242 részesülők száma Az aktív korúak szociális segélyében részesülők száma 2003-ban drasztikusan megugrott, amit követett a 2005-ös év is, majd stagnálás figyelhető meg. A aktív korúak rendszeres szociális segélyben részesülők egy része, amennyiben vállalták az együttműködést a munkaügyi központtal, a rendszeres szociális segély előtt munkanélküli ellátásban részesültek. Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatottak számára foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közhasznú munka vagy közcélú munka végzésére irányul. Közhasznú munkavégzés önkormányzati kiadása 2004 és 2006 között stagnált, majd 2007ben csökkent. A közhasznú foglalkoztatottság alakulása 2004 Közhasznú foglalkoztatottak száma
2005 70
2006 81
2007 73
63
Feladatok: A támogatások fenntartása. A tartós munkanélküliek számára nagy segítséget jelentene, ha a községi önkormányzat működtetne munkaközvetítőt, különösen a csökkent munkaképességűek számára. Ugyanakkor szociális foglalkoztató működtetésére is nagy szükség lenne. A közhasznú foglalkoztatásban való részvételi hajlandóságot feltehetően jelentősen növelné a kisebbségi önkormányzat, illetve a kisebbségek nagy presztízsű személyiségeinek bevonása az erre irányuló szervezésbe.
4.1.3. Lakásfenntartási támogatás -az Szt. 38. § (1) bekezdése alapján Fogalom: 38. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat.
11
Helyzetkép: A község a szociális törvény, illetve a helyi rendelete alapján ad normatív lakásfenntartási támogatást, adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatást (ami egyidejűleg a normatív lakásfenntartási támogatással nem folyósítható), helyi lakásfenntartási támogatást, tehát az önkormányzat a hátralékok és a lakásfenntartás költségeinek kifizetéséhez kettős támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzat 2007. április 1-ével vezette be. Jelenleg 240 fő kap lakásfenntartási támogatást. Ez a szám kismértékű emelkedést fog mutatni még az elkövetkező években. Feladatok: A támogatás fenntartása.
4.1.4. Ápolási díj -az Szt. 40.-41. § -i alapján: Fogalom: 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: Egyre többen próbálnak ápolási díjat igényelni a munka nélkül maradottak közül, de a szigorú feltételeknek csak kevesen felelnek meg. Azok, akiknek elutasították a munkanélküli kérelmét, második lehetőségként ezt az ellátási formát igénylik. Ez országos tendencia.1 Az ápolási díj adatainak alakulása, 2002-2006. Az ápolási díj adatai A támogatásban részesülők száma alanyi méltányossági
2002
2003
2005
2006
2
2
2
2
0 2
0 2
0 2
2 0
Feladatok: A támogatás fenntartása. 1
Kőnig Éva: A segélyezés Bermuda-háromszöge, Esély 2004/1. 41. oldal
12
4.1.5. Átmeneti segély -az Szt. 45.§ -a alapján: Fogalom: 45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (4) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: Átmeneti segélyként az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt krízis támogatásként, illetve természetben nyújt támogatást tüzelő vásárlásra (amennyiben a kérelmező nem jogosult lakásfenntartási támogatásra), élelmiszer vásárlásra. Átmeneti segély adatai, 2002-2006. Átmeneti segély Az átmeneti segélyben részesülők száma
2002
2003 355
2005 171
2006 99
58
Az átmeneti segélyekben részesülők száma csökkenő tendenciát mutat az egyes évek segélyezési adatai szerint: 2002. után csökken az átmeneti segélyben részesítettek száma, legkevesebben 2006-ben kaptak átmeneti segélyt. A segélyezettek számának csökkenésének oka az önkormányzat szűkülő anyagi lehetőségei. Feladatok: A támogatás fenntartása.
13
4.1.6. Temetési segély -az Szt. 46§ -a alapján: Fogalom: 46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: A temetési segély adatainak alakulása, 2002-2006. A temetési segélyben részesülők Az ellátásban részesülők száma
2002
2003 26
2005 22
2006 22
26
A temetési segélyben részesülők száma szinte állandó. Az ellátás egy főre jutó összege 15.000.- Ft. Ugyanakkor egy temetés összegéhez képest ezek a segélyösszegek csak kismértékben fedezik a költségeket, tehát az érintettek számára a temetés, a segély mellett is, elviselhetetlen anyagi terhet jelent. Feladatok: Az ellátás fenntartása és a község hatáskörében megállapítható helyi támogatás további emelése a község lehetőségeinek függvényében.
14
4.1.7. Más pénzbeli támogatások -az Szt. 26. § -a alapján: Fogalom: 26. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat.
4.1.7.1. Mozgássérültek közlekedési hozzájárulása Jelenleg a közlekedési támogatás 7 000 Ft, a gépkocsi vásárlás hozzájárulás 300 000 Ft. Az érintettek úgy érzik, hogy a mozgássérült embereket sokan másodrendű állampolgároknak tekintik. Hivatalokban, különösen az orvosok, elsősorban a felülvizsgáló orvosi bizottság részéről, negatív diszkrimináció tapasztalható. Mozgássérültek közlekedési hozzájárulása adatainak alakulása, 1999-2003. A mozgássérültek közlekedési támogatásában részesülők Az ellátásban részesülők száma Gépkocsi szerzési támogatás Átalakítási támogatás
2002
2003
2005
2006
64
64
48
50
2 0
5 0
8 0
8 0
A mozgássérültek közlekedési támogatásában részesülők száma 2002 és 2006 között fokozatosan csökkent. Az egy főre jutó átlagos támogatás összege alig változott az elmúlt 5 évben. Figyelembe véve a közlekedési költségek emelkedését, ezen támogatás értéke nagymértékben elmarad a valós költségektől, tehát hatékonyságát tekintve, a mozgássérültek közlekedési támogatása rendkívül alacsony. Ez az esélyegyenlőség megteremtését a mozgáskorlátozott emberek számára nem teszi lehetővé. Feladatok: Az ellátás kiterjesztése. A mozgáskorlátozottak és a vakok számára az akadálymentesítés megvalósítása szükséges lenne a községben. A sérült emberekkel kapcsolatos negatív diszkrimináció csökkentésére kellene törekedni.
15
4.1.8. A gyermekvédelmi törvény által szabályozott ellátások Fogalom: Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról III. Fejezet: 14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 15. § (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.
4.1.8.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Fogalom: Az 1997. évi XXXI. törvény 18§, 19§, 20 A§ alapján 18. § (1) A jogosult gyermek számára a) a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. (3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. (5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
16
19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 130%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. 20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (4) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. 20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 5000 forint. A 2006. évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
Helyzetkép:
17
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás adatainak alakulása a kiskorú gyerekek száma alapján, 2002-2006. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Az ellátásban részesülő kiskorú gyerekek száma
2002
2003 -
2004 526
2005 563
527
Feladatok: A támogatások fenntartása, az ellátás színvonalának-a községlehetőségeihez mért emelése. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: Fogalom Az 1997. évi XXXI. törvény 21.§ 21. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő. Helyzetkép A támogatást különböző formában, pénzben vagy természetben biztosítja az önkormányzat. A segélyezettek száma évente szinte ugyanannyi. Előre láthatóan ez a szám kismértékű növekedést fog mutatni, a településen kedvező születésszámok, és a kevésbé kedvező szociális helyzet miatt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő kiskorúak száma, 2002-2006 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Összesen
2002
2003 457
2005 308
2006 152
259
Feladatok: A támogatások fenntartása. A pénzbeli támogatások szerepének növelése.
18
4.2. Természetben nyújtott szociális ellátások -az Szt. 47. § -a szerint Fogalma 47. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély, d) a temetési segély. (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben. (3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen a) a földhasználati lehetőség, b) a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, c) a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök, d) a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. (5) A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtására akkor van mód, ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a) a támogatás eljárási szabályait, b) a támogatás formáit és értékét, c) a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének következményeit.
4.2.1. Lakásfenntartási támogatás A helyi lakásfenntartási szolgáltatása 2007. április 1-jén került bevezetésre.
19
4.2.2. Köztemetés -az Szt. 48. § -a alapján: Fogalom: 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: 1. táblázat: A köztemetettek adatai, 1999-2003. Köztemetés Köztemetettek száma
2002
2003 0
2005 0
2006 0
0
Köztemetésre az elmúlt 5 évben nem került sor a településen. Feladatok: A támogatás fenntartása.
4.2.3. Közgyógyellátás -az Szt. 49. § -a alapján: Fogalom: 49. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás]. (3) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az ellátás. (4) A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze. 50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult a) az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) e) a központi szociális segélyben részesülő; 20
f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. (2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 18/A. §-a alapján fizetendő vizitdíjat és az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. (4) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. A közgyógyellátásban részesülők adatainak alakulása, 2002-2006, Közgyógyellátás A közgyógyellátásban részesülők száma összesen Alanyi alapon Normatív alapon Méltányossági alapon
2002 171 78 49 44
2003
2005
2006
148
186
158
79 36 33
92 54 40
84 52 22
A közgyógyellátással kapcsolatosan korábban problémát jelentett, hogy a közgyógyigazolványra kapható gyógyszerek köre folyamatosan csökkent, az antibiotikumok, az allergiagyógyszerek, de a közösségbe járó gyerekes családokban állandóan használt tetűirtó szerek nem voltak felírhatóak közgyógyellátásra. A jövedelemhatárok miatt sok nyugdíjas nem kaphat igazolványt, ugyanakkor a 49 ezer forintos nyugdíjból nehéz 17 ezer forintos havi gyógyszerszámlát kifizetni. Feladatok: A közgyógyellátási igazolvány intézését egyszerűsíteni kellene. Az eseti gyógyszertámogatás gyakoriságát és intézését egyszerűsíteni kellene, hogy a nem rendszeresen használt drága gyógyszerek kiváltása ne okozzon anyagi problémát a családnak.
21
4.2.4. Adósságkezelési szolgáltatás -az Szt. 55.§-a alapján: Fogalom: 55. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: Az Adósságkezelési Szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll. 2007-ban vezette be az önkormányzat. Feladatok: A szolgáltatókkal megállapodni az adósságkezelési rendszer működtetéséről. A megállapodás magába foglalná az adatszolgáltatást is. Az adatszolgáltatás biztonságossá tenné a rendszer működését. Az adósságcsökkentési támogatással kapcsolatban szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség, hogy a potenciális ügyfelek átlássák a segítségadás módját és időigényét.
4.2.5. A természetbeni rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Fogalom Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 18. § (1) A jogosult gyermek számára a) a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. (3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. 22
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. (5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
Tankönyv ellátásban részesült gyermekek száma, 2002-2006
Tankönyvellátásban részesülők száma
2002 218
2003
2005 233
2006 236
234
Feladatok: Támogatások fenntartása.
4.3. Szociális szolgáltatások - alapellátási formák Szociális szolgáltatások 56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális szolgáltatások - alapellátási formák Az Szt. 57. § (1) bekezdése szerint: 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás.
4.3.1. Étkeztetés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 62.§-aalapján: 23
Fogalom: 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Az alapszolgáltatás ezen formája településünkön 1980 óta működik. Azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről való gondoskodás, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesítjük azt az igénylőt is, aki kora, egészségi állapota miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni. Étkezést igénybe vevők 90 80 70 60 50 fő 40 30 20 10 0
Fő
2002
2003
2004
2005
2006
2007
év
Eddig a jelentkező igényeket ki tudtuk elégíteni, várakozó igénylő nincs. Az ebédet jelenleg az Általános Művelődési Központ konyhájáról kapjuk, az ellátottak lakására történő kiszállítását pedig hivatásos gondozónők végzik / szolgálati kerékpárral/. Problémát jelent az, hogy a diétás étkeztetést sajnos nem tudjuk biztosítani, pedig igény lenne rá/ cukorbetegség, magas vérnyomás/. A magas térítési díj / 2007. év/ kevésbé választékos étel, ezek miatt, több ellátott gyakran szünetelteti, illetve nem minden nap kéri az ellátást /ebédet/. Az ellátottak átlag életkorának emelkedése, egészségi állapotuk romlása miatt egyre többen igénylik az ebéd házhoz szállítása mellet az étkezéssel kapcsolatos teendők /pl: melegítés, mosogatás, szükség esetén etetés/ elvégzését.
24
Feladatok: a szolgáltatást igénybevevők körének bővítése. Megvizsgálandó lenne, hogy a házhozszállítást igénylők között a rászorulók (mozgásukban korlátozottak vagy orientációs zavarokkal küzdők) hogyan mentesülhetnének a házhozszállítás kifizetése alól. Időnként az ÁNTSZ munkatársaival felülvizsgálandó lenne az ételek fehérje és vitamintartalma, valamint kezdeményezni lehetne természetes étkezési kiegészítők bevezetését.
4.3.2. Házi segítségnyújtás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 63.§-a alapján: Fogalom: 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (4) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (5) A (4) bekezdés szerinti feltétel fennállását külön jogszabály szerint kell igazolni. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési önkormányzat. Helyzetkép: A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amellyel segítséget nyújtunk olyanoknak, akik otthonukban kívánnak élni, de önmagukat ellátni nem, vagy csak részben képesek és a családi gondoskodást nélkülözik. A szociális törvény módosításával /2003. 01.01./ a házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni az eddig gondozottakon túl a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, szenvedélybetegekről, akik állapotuk miatt önálló életvitelükhöz segítséget igényelnek.
25
Házi segítségnyújtásban részesülők száma 49 48 47 46 45 fő 44 43 42 41 40
Fő
2002
2003
2004
2005
2006
2007
év
A házi gondozási feladatokat /2007. évben/ hat főállású gondozó látja el településünkön. A gondozónők segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai mentális, szociális szükséglete biztosított legyen. Az ellátott saját környezetében, életkorának és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, fejlesztésével. Feladatok: az ellátást igénybevevők körének bővítése. A gondozói hálózatban való létszámfejlesztés valószínűleg szükséges ahhoz, hogy fel lehessen kutatni az ellátásra szorulókat, az ellátást igénylőket. Ezzel párhuzamosan szükség lenne a háztartás-segítésre. Erre nagy igény mutatkozik, mivel az idős emberek életében időnként olyan problémák is jelentkeznek, amelyek a házi-segítségnyújtás keretein belül nem oldhatók meg. (Csőrepedés, háztartási gépek meghibásodása stb.) A háztartás-segítésre azért is szükség lenne, mert az egyedül, egyszemélyes háztartásban élő idős embereknél esetenként egy nagytakarításra, a havas járda felsöprésére is szükség lehet. A háziorvossal közösen egy felmérést lehet kezdeményezni a demencia előfordulásáról és az eredményeknek megfelelően szakszerű ellátást biztosítani számukra, az otthoni segítségnyújtást kezdeményezni, esetleg a hozzátartozók segítését megoldani, vagy az időszakos nappali ellátást kezdeményezni. Az ellátást igénybevevővel /gondozott személy/ kapcsolat kialakítása és fenntartása. Orvosi előírások szerinti alapvető gondozási feladatok ellátása. Személyi, környezeti higiéné megtartása, segítségnyújtása környezettel való kapcsolattartásban. Segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, a vészhelyzet elhárításában. Segítség a szociális ellátásokhoz való hozzájutásban. Tehát a gondozónők tevékenysége rendkívül sokrétű. Azt el kell mondani, hogy igény jelentkezik a délutáni, a hétvégi, vagyis a 24 órás szolgáltatásra is. Ezen feladatokat az intézményünk jelenleg nem tudja felvállalni. Fő célunk, hogy az idős embert saját otthonában tartani és gondozni, mindaddig, még ez lehetséges. A nem megfelelő közbiztonság, az idős személyek magas száma, / az egyedül élők száma/ mindezek elgondolkodtatók / a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, mint a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatásaként a településünkön kiépíteni. / Gondolok itt kistérségi társulási formában/.
26
Helyi kezdeményezésként pánik gombot helyeztünk el néhány idős személynél, de ezzel még nem oldottuk meg a problémát. Nappali ellátás – Idősek Klubja Ez az ellátási forma 1977. november 15. óta működik településünkön, 30 férőhellyel. A klubban elsősorban a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. Szociális és mentális szempontból támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes időskorúak gondozását végzi. Az Idősek Klubja nyitott, törekszünk színes programot biztosítani azoknak az időseknek, akik közösségi együttlétre vágynának. Az Idősek Klubját igénybe vevők száma
fő
30 25 20 15 10 5 0
Fő
2002 2003 2004 2005 2006 2007 év
A klubot igénybevevők létszáma csökken, ezt indokolhatom, azzal, hogy az épületünk amiben az intézményük működik, elhelyezkedését tekintve nem a településünk központjában található. Az ellátottak lakóháza a klubhoz közeli utcákban található, a néhány kilométernyi távolság gondot jelent az intézményünk megközelítése szempontjából. Problémát jelenthet még az idős lakosság életkora, a megromlott egészségi állapota is. A megromlott közbiztonság szintén befolyásolja, nem szívesen hagyják hosszabb időre, üresen a kis otthonukat. Településünk lakóinak száma: 2040 fő Ebből az 56 év feletti népesség: 423 fő A Gondozási Központ keretében: 107 személy ellátásáról gondoskodunk, az időskorú /nyugdíjas korú/ lakosság 30 %-a részesül valamilyen ellátásban.
27
Szolgáltatásokat igénybevevők 45
Étkeztetés
40 Házi segítségnyú jtás
35
30 Étkeztetés és házi segítségnyú jtás
25 fő 20
Idősek klubja
15
10 5
0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
év
Dolgozói létszám: /Gondozási Központ/ Szakképzett dolgozói létszám:
8 fő 6 fő
Legfontosabb feladatunk a közeljövőben, amit csak pályázati segítséggel tudunk megvalósítani, kivitelezni. A jelenlegi épületünk, amiben most tartózkodunk, több mint 100 éves, repedezik, omladozik és a leglényegesebb amit már említettem, a településen belüli elhelyezkedése. A volt pártházunk jelenleg üresen áll és a település központjában, ezt szeretnénk „megkapni” és így egy korszerű, jól felszerelt minden igényt kielégítő idősek klubját működtetni. Az idősödő településünk valamennyi ellátásra szoruló lakójának megelégedésére. Régóta tervezett elképzelés, gondolat: meg kellene szervezni a „vének tanácsát”, de nevezhetnénk ezt „bölcsek” tanácsának is. Sok tapasztalattal, tudással rendelkező nyugdíjas, idős kömlői lakosból választott, legalább 5 fős tanácsra gondolok. 28
Elképzelésüket, véleményüket meghallgatva, meghozni bizonyos döntéseket, gondolok itt akár bevonni őket a képviselő testület munkájába. Feladatok: A dolgozók munkakörülményeinek folyamatos javítása, korszerűsítése, képzéseik szervezése, illetve a regenerálódásukat szolgáló tréningeken való részvétel biztosítása. A szociális pályán dolgozók erős pszichikai megterhelésnek vannak kitéve. Ez tipikusan az a szakma, amelyet nem lehet csak szakmaszerűen művelni - /alacsony jövedelmek, kevésbé megbecsült a szakma/ - nagy empátiával kell rendelkezni, nagy együttérzés és elkötelezettség is szükséges. Egy- két éven belül három dolgozó elhagyja a pályát, már most itt az ideje a szakképzett „utánpótlásról” gondoskodni. Munkanélküli fiatalok, pályakezdők, illetve ezt a „szakmát” az időseket tisztelő, elkötelezett személyeket felkutatni, azt aki már ezen a területen dolgozott és újra szívesen vállalná ezt a munkát. Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgáltatás Társulási formában működik a településen 1998-tól.
5. Összefoglalás Az ellátásokat igénybe vevőkkel készített csoportos interjúk általános tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze: • A személyes szociális szolgáltatások működésével az érintettek elégedettek. • A különböző szolgáltatásokról, támogatási formákról nagy vonalakban tájékozottak az érintettek, de tartalmilag csak azokat az ellátási formákat ismerik, amelyeket igénybe is vesznek. • Általános jellegzetesség a tájékoztatás hiányosságaira való utalás, az ellátottak úgy látják, hogy az önkormányzat és a lakosság közötti rendszeres kommunikáció segítené a szolgáltatások és a szükségletek összehangolását. Ugyancsak a tájékoztatás javítását szolgálná egy információs telefonvonal működtetése, illetve információs füzetek terjesztése. • A segélyezés formáival a megkérdezettek általában elégedettek, problémaként jelzik az ügyintézés és az adminisztráció bonyolultságát, időigényességét, valamint az ügyintézés önkormányzati feltételeit. • Ugyancsak a segélyezéssel függ össze, hogy az érintettek jónak tartanák, ha választható lenne a segély folyósításának formája (postai átutalás, folyószámla stb.) A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítésénél felmérésre került az önkormányzat és intézmények működése.
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK 29
A szociálpolitika helyi működéséhez szükséges törvényi, rendeleti háttér megléte; a rendszer szervezeti kereteinek kiépítettsége; a szociális munka professzionalizálódása, a szakképzett munkatársak az alapellátás intézményeiben, a szociális segítés intézményesülése az önkormányzati és a civil szektor közötti jó kapcsolat, együttműködés; személyes kapcsolat a támogatásokban részesülők és az önkormányzati szakemberek között (elsősorban a környezettanulmány készítése révén) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások integrált intézményként történő működtetése az idősgondozáson belül az ellátások átjárhatósága, egymásra épülése a nem kötelező, kvázi kiegészítő szolgáltatások megszervezése (jelzőrendszeres házi gondozás)
egyes pénzbeli támogatások alacsony igénybe vétele; az átmeneti és rendkívüli segélyezési formákon belül a pénzbeli ellátások túlsúlya; az önkormányzati támogatások értékmegőrzésének problémái; a munkával nem rendelkező aktívkorúak egy részének kiszorulása a pénzbeli támogatásokból; az egyes szociális szolgáltatások közötti együttműködés, koordináció akadozása; ellátórendszer rugalmatlansága a növekvő és változó ellátási szükségletek követését illetően (pl. kisgyerekesek; fiatalok); az ellátórendszer belső aránytalanságai a különböző életkori csoportok vonatkozásában: az idősellátás jóval fejlettebb, mint az aktívkorúakat, valamint a gyerekeket és fiatalokat célzó szolgáltatások; a minőségbiztosítási rendszer hiánya; az ágazat megtartó erejének, szakmai presztízsének és anyagi megbecsültségének alacsony szintje; a szociális ellátásokra vonatkozó szükségletfelmérések hiányossága; a szolgáltatások helyiség-hiánya;
LEHETŐSÉGEK a település relatíve kedvező demográfiai helyzete; az EU-s pályázatok kínálta lehetőségek (ezek fő priorításai találkoznak a helyi szükségletekkel: napközbeni ellátások fejlesztése; ágazatközi együttműködés erősítése stb.); a civil és egyházi szervezetek szerepének, feladatátvállalásának további erősítése; szociális szolgáltatások tevékenységének összehangolása; önkéntes munka bekapcsolása; a társadalmi szolidaritás erősítése, az előítéletek leépítése; a tájékoztatás – jelenleg alakuló új formáinak tovább fejlesztése; a helyi média nyújtotta lehetőségek használata
VESZÉLYEK ÉS FENYEGETETTSÉGEK Helyi foglalkoztatás lehetőségeinek korlátai; Kedvezőtlen infrastruktúra; Önkormányzati forráshiány; Önkormányzati tulajdonú épületek hiánya; a munkanélküli fiatalok számának növekedése; a gyermek- és fiatalkorúak körében tapasztalható pszichés és beilleszkedési problémák számának növekedése; az ellátást igénylő időskorúak számának jelentős növekedése; a hátrányos helyzetű emberekkel való társadalmi szolidaritás hiánya, az előítéletek erősödése; szegénységi kockázatok fennmaradása (némely esetben erősödése); a társadalmi integráció korlátainak fennmaradása;
30
6. Javaslatok Hangsúlyozni kell, hogy a szociális segítségnyújtás célkitűzéseinek eléréséhez egyaránt szükséges a pénzbeli támogatások, a természetbeni ellátások és a szociális szolgáltatások megfelelő színvonalú és összehangolt működtetése. Kizárólag segélyezéssel vagy természetbeni támogatásokkal azonban nem érhetőek el a kívánatos célok, a pénzbeli segítség önmagában nem elégséges eszköz az egyén problémájának megoldására, társadalmi integrációjának elősegítésére. Minél fontosabb szociálpolitikai funkciónak tekintjük a nehéz élethelyzetben lévő emberek segítését, a megváltozott társadalmi körülményekhez és/vagy a megváltozott élethelyzetekhez való alkalmazkodás támogatását, a hatékony szociális védelem biztosítását, annál komolyabban kell venni a szolgáltatási szektor és az ott folyó szociális munka jelentőségét, és az ezen a területen szükséges fejlesztések megvalósítását.. Az egyes szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó konkrét javaslatok A szolgálta tás megléte (+, -)
Alapellátások Házi segítségnyújtás Étkeztetés Családsegítés
+ + +
A szolgáltatás fejlesztési igényei
Szolgáltatás-típusok
Személyi feltételek
Tárgyi, intézményi keretek
háztartás-segítés igény szerint Választási lehetőség biztosítása. Az ételminőség javítása. Serdülők- és fiatal felnőttek számára
Létszámfejlesztés
Eszközfejlesztés
Létszámfejlesztés
Megfelelő helyiségek
A SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS LÉPÉSEI: 1. A szegénység csökkentése és a kirekesztettség megelőzése érdekében az önkormányzati támogatások hatásosságának és hatékonyságának növelése: 1.1. a támogatás igénybevételéhez szükséges jövedelem- és vagyonnyilatkozat egyszerűsítése, 1.2. a lakosság és a társágazatok (egészségügy, oktatásügy) tájékoztatásának javítása. 2. A meglévő szociális intézmények férőhelyeinek és szolgáltatásainak bővítése: 2.1. óvodai szolgáltatások bővítése és szükség esetén férőhelyek létrehozása 2.2. a gyerekes családoknak szóló programok fejlesztése, bővítése, 2.3. Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása (a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezetén belül) 2.4. pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek házigondozásának biztosítása, 2.5. a szociális szolgáltatásokban beindított programok fenntarthatóságának segítése. 31
3. Létszámfejlesztés a szociális intézményekben 3.1. Házigondozás: a pszichiátriai betegek ellátásához szükséges ismeretekkel rendelkező szakemberek foglalkoztatása, valamint a demenciával küzdő idősek ellátásához értő szakemberek foglalkoztatása 4. Szolgáltatások infrastruktúrájának javítása 4.1. a szolgáltatások internetes megjelenítésének fejlesztése, 4.2. az önkormányzati ügyintézés tárgyi feltételeinek javítása. 5. A szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás hatékonyabbá tétele: 5.1 tájékoztató anyagok készítése, 5.2 az önkormányzati web-oldal információinak és felhasználóbarát jellegének növelése. 6. Minőségbiztosítási intézményekben
rendszer
kiépítése
a
szociális
szolgáltatást
nyújtó
7. A kerületi szociális kerekasztal folyamatos és tartalmi működtetése. 8. Szakmai fórumok folyamatos működésének önkormányzati támogatása. 9. A civil szervezetekkel való együttműködés fejlesztése.
7. A konkrét teendők kronológiai rendben 2008. január - 2008. június: -
tájékoztató anyagok készítése a szociális szolgáltatásokról
2008. január – 2008. december: -
-
-
A szegénység csökkentése és a kirekesztettség megelőzése érdekében az önkormányzati támogatások hatásosságának és hatékonyságának növelése: - A támogatás igénybevételéhez szükséges jövedelem- és vagyonnyilatkozat egyszerűsítése, - A lakosság és a társágazatok (egészségügy, oktatásügy) tájékoztatásának javítása. A pszichiátriai betegek ellátásához szükséges ismeretekkel rendelkező szakemberek foglalkoztatása, valamint a demenciával küzdő idősek ellátásához értő szakemberek foglalkoztatása a házi gondozáson beül, A szolgáltatások internetes megjelenítésének fejlesztése, A szolgáltatásokhoz kapcsolódó jármű-igénybevételi igények felmérése és koordinálása, Az önkormányzati ügyintézés tárgyi feltételeinek javítása.
2008. október –2009. június:
32
-
Óvodai szolgáltatások bővítése és szükség esetén férőhelyek létrehozása,
2008. október – 2009. december: -
Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása (a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezetén belül).
2009. január – 2009. december: -
Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek házigondozásának biztosítása,
2009. július – 2009. december: -
Minőségbiztosítási rendszer kiépítése a szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben.
Folyamatosan: -
A gyerekes családoknak szóló programok fejlesztése, bővítése, A szociális szolgáltatásokban beindított programok fenntarthatóságának segítése, Az önkormányzati web-oldal információinak és felhasználóbarát jellegének növelése, A kerületi szociális kerekasztal folyamatos és tartalmi működtetése, Szakmai fórumok folyamatos működésének önkormányzati támogatása, A civil szervezetekkel való együttműködés fejlesztése.
33
