FOGALOMTÁR
ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉG alacsony iskolai végzettségűnek tekinthető az a személy, akiknek sem érettségi bizonyítványa, sem szakképzettsége nincs, csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. ÁLLAPOTFELMÉRÉS – a projektbe való bekerülést megelőzi egy eljárás, melynek során a jelentkezők közül azok kerülnek kiválasztásra, akik az objektív feltételeknek megfelelnek, az adott szakma szempontjából releváns képességekkel és munkamotivációval rendelkeznek; az állapotfelmérés általában írásos és szóbeli részkből áll; az írásbeli tesztek elsősorban a jelentkezők kognitív készségeit és ismereteit vizsgálják, a szóbeli állapotfelmérés döntően az egyén motiváltságáról és szociális helyzetéről ad tájékoztatást a team számára. ÁRBEVÉTEL – a fiatalok munkagyakorlata során előállított termékek/szolgáltatások értékesítéséből származó összeg.
B ÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI INTÉZETBŐL SZABADULT az a személy, akik vádemelés elhalasztása illetve próbára bocsátás alatt áll, akit közérdekű munkabüntetésre ítéltek, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, feltételes szabadság hatálya alatt, illetve pártfogói felügyelet alatt áll, valamint az, aki büntetésvégrehajtási intézetből szabadult; ezen esetek bármelyike a munkanélküliséggel párosulva halmozottan hátrányos helyzetnek minősül. CIVIL SZERVEZET az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). COCOUNSELLING olyan páros konzultációs módszer, melyben a szereplők között nincs hierarchia, mindkét fél segítő és segített is egyben; a konzultáció alapvető módja: „te elmondod nekem a problémáidat és én pedig neked az enyémeket”; a konzultáció nem tartalmaz tanácsadást, a szereplők egyenlő időben beszélnek, váltogatva a tanácsadókliens szerepkört , s a legfontosabb szempont a másik teljes figyelemmel való meghallgatása, olyan légkör megteremtése, melyben mindenki biztonsággal dolgozhat a maga problémájának megoldásán.
CSALÁDGONDOZÁS a családban megjelenő problémákat egységben szemlélve nyújt segítséget; a mentor a fiatalokkal végzett munkája során feltérképezi azok családi kapcsolatrendszerét, az ott felmerülő problémákat, illetve azt a támogatórendszert, amit a család képez, s ezt komplex egységként kezelve segíti a résztvevőt és családját problémáik megoldásában, pszichés illetve szociokulturális hátrányaik leküzdésében; tervezett együttműködés, szóbeli megállapodás vagy írásban megfogalmazott szerződés alapján; az együttműködési megállapodás célokat tartalmaz, valamint az azok eléréséhez szükséges feladatokat, határidők megjelölésével. CSALÁDTERÁPIA rendszerszemléletű megközelítés, mely szerint a család a problémák keletkezése és a terápiás beavatkozás egysége; a terápia fókuszában a család áll, s annak
1
alrendszerei illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai; a családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban; a családterápiában a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli; a terápiás iskolák irányultságától függően a család kommunikációs, strukturális, szociokultúrális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való koncipiálása jellemzi a terápiás gyakorlatot; lehet önálló terápiás módszer vagy kombinálható egyéb terápiás formákkal; alkalmazható egyik vagy másik családtag egyéni terápiájával együtt, illetve kiegészítheti az egyéni pszichoterápiát annak különböző fázisaiban; kiemelt szerepe van a gyermek– és serdülő pszichoterápiával való kombinációnak; mindazon páciensek számára ajánlható, akik családban élnek, és tünetük, betegségük pszichoterápiával, vagy pszichoterápia és farmakoterápia kombinációjával gyógyítható. CSOPORT közvetlen, személyes együttműködésen alapuló, tartós, többékevésbé szilárdan strukturált alakzat, személyközi (interperszonális) együttes; valamilyen tekintetben, valamilyen szempont szerint együvé tartozó vagy egybesorolt személyek összessége; elsődleges csoport: az emberek azon kisközössége, amelyet szoros érzelmi szálak fűznek össze, és amely a szocializáció szempontjából meghatározó jelentőségű, mint pl.: a család és a baráti közösség; a másodlagos csoport tagjainak kapcsolata általában személytelen, ezek a csoportok rendszerint konkrét gyakorlati célok érdekében alakulnak (pl.: valamilyen bizottság, egyesület). CSOPORT KÖZPONTÚ VEZETÉS (TEAM MENEDZSMENT) a teljesítményt a csoportmunka minősége határozza meg, a hangsúly a bizalmon, az együttműködésen, az elkötelezett csoportmunkán, a megbecsülésen van; a munkateljesítmény forrása a teamtagok összefogása, a közös célok, az érdekeltség, az egymásrautaltság; a szervezeti célon belül meghatározható közös érdekeltség egymásrautaltságot, bizalmat, megbecsülést jelent. CSOPORTOS SZOCIÁLIS MUNKA a csoporttal végzett munka alkalmas lehet az egyénileg jelentkező feszültségek, problémák feloldására; fontos célkitűzés a csoportkohézió megléte, a segíteni kell annak kialakulását, a csoporttal végzett munka során pedig fel kell használni a csoportdinamikát akár a csoportban jelentkező problémák, feszültségek kezelésére, akár a résztvevők egyes készségeinek fejlesztésére, értékorientációjuk alakítására. DEVIANCIA olyan viselkedés, magatartásforma, amely az adott társadalmi csoporton, szubkultúrán, közösségen belül az elfogadott normáktól, szokásoktól, értékektől jelentős mértékben eltér; a deviancia nem csak egyes emberek viselkedését jellemezheti, hanem egész csoportokét is. DISZKRIMINÁCIÓ olyan bánásmód, cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés, mely az egyéneket valamely csoporthoz tartozásuk miatt különbözően kezeli, ami jellemzően egyes csoportok tagjait előnyösen, míg másokat hátrányosan érint; a diszkrimináció lehet ösztönös vagy tudatos, nyílt vagy burkolt; a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció a szociológiában az egyének egyes csoportba tartozásukon alapuló megkülönböztetése, az embercsoportok közötti egyenlőtlenséget növelő formája; indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megtartása vagy az alárendeltség lehetőségének elkerülése; ürügye általában az adott csoporttal kapcsolatos előítélet; a pozitív diszkrimináció olyan megkülönböztetés, melynek szándéka egyes embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi különbségek enyhítése, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása céljából. DRÁMAPEDAGÓGIA a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott dramatikus pedagógiai eljárások gyűjtőneve, művészetpedagógiai és reformpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben; a
2
drámapedagógia személyiségfejlesztő módszer, amely céljaiban a kreativitásra, kezdeményezésre, együttműködésre való nevelést hangsúlyozza; a pedagógus a fiatalok tapasztalataira, emlékeire, intuícióira épít, a dráma és a színház eszközeit használva (fikció, szerep) segíti a résztvevőket mélyebb ismerethez, tudáshoz; célja a közösségben, a közösségért tevékenykedő ember aktivitásának serkentése, az ön és emberismeret gazdagítása, helyzetmeghatározási és döntési képességek erősítése, alkotóképesség, önálló, rugalmas gondolkodás fejlesztése. EGYÉNI ESETKEZELÉS a szociális munka egyik módszere, melynek során a mentor a résztvevőkkel egyénenként foglalkozik, feltérképezi pszichés státuszukat, szociális környezetüket és ennek alapján készíti el a beavatkozási illetve fejlesztési tervet; a fiatalok többnyire hasonló problémákkal küzdenek a képzésbe kerülésüket és munkába állásukat követően, amelyeket hatékonyan fel lehet dolgozni a csoportos szociális munka során, ezt azonban ki kell egészítenie az egyénre szabott probléma feldolgozásnak és fejlesztésnek, mert a típusproblémákon túl számos, csak az adott kliensnél jelentkező pszichoszociális illetve saját környezetében felbukkanó hiányosságra, nehézségre kell megtalálni a megfelelő választ; az egyéni esetkezelés a csoportban való foglalkozással és a családgondozással komplex egységként képzelhető el hatékonyan; olyan problémamegoldó folyamat, mely a fiatal és a mentor közötti írásbeli megállapodás alapján zajlik; a megállapodás tartalmazza a megoldani kívánt problémá(ka)t, a feladatok megosztását, határidőket. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV a mentor felméri az egyén szociális helyzetét, pszichés állapotát, és tanulási képességeit, erre alapozva dolgozza ki közösen a fiatallal azt a tervet, amely támaszkodik az egyén kedvező adottságaira, támogatórendszerére, figyelembe veszi a gyengeségeit és a bennmaradás, illetve a munkavállalás szempontjából kedvezőtlen, ezért fejlesztésre szoruló tényezőket is; ezt kiegészíti a személyre szabott tanulásszervezés, amely a szükséges kurzuskínálatot és időkeretet biztosítja; ez lehetővé teszi, hogy a fiatalok egyéni haladási ütemben végezzék el a képzést; így támogatható az egyéni motivációt, és segíthető a tanulási folyamat pontos követése, a reális önértékelés kialakulása; az egyéni fejlesztési terv mindig meghatározott időintervallumban érvényes, azt időnként (3 hónap – félév) felül kell vizsgálni és módosítani, kiegészíteni; az egyéni fejlesztési terv minden esetben a fiatal közreműködésével készül, csak az ő egyetértésével és együttműködésével képzelhető el az abban foglaltak megvalósítása. ELSŐ INTERJÚ a mentor feltérképezi a résztvevő egyéni és környezeti adottságait, szociális helyzetét, pszichés állapotát, kitér a résztvevő családi hátterének megismerésére; az első interjú elkészítésekor lehetőség van arra, hogy megtudjuk, a fiatal jelenleg milyen problémákkal küzd, milyen erőforrások állnak rendelkezésére, miben van szüksége segítségnyújtásra, beavatkozásra, illetve kitérhetünk jövőbeni terveinek megismerésére is; az első interjú képezi az egyéni fejlesztési terv alapját; a szociális munkában a megismerés módszere; strukturált eszköz (feltárás, tervkészítés és visszacsatolás, szerződés), melynek célja a klienssel való együttműködés kölcsönösen elfogadható kialakítása.
ESETDOSSZIÉ – a klienssel kapcsolatban keletkezett összes dokumentációt személyes feljegyzést, hivatalos és személyes iratokat tartalmazó gyűjtemény. ESETKONFERENCIA az esetmegbeszélés egyik formája; a fiatal ügyében tartott megbeszélés, amelybe (lehetőség szerint) a családot, és a családdal foglalkozó szakembereket is be kell vonni; aktuális problémamegbeszélő csoport, melyet egy adott esettel kapcsolatosan a folyamat során akár több alkalommal is az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény bevonásával tartanak.
3
ESETMEGBESZÉLÉS – központjában a kliens áll, a mentor személyisége a háttérben marad; az esetmegbeszélés történhet együtt dolgozó kollégák között (peerkonzultáció vagy külső mentorok bevonása esetén interprofesszionális team), de kiképzett szakember vezetésével is; az esetmegbeszélés során a témahozó összefogottan ismerteti a problémát (nem az esetet), amihez segítséget kér, a résztvevők kérdéseikkel, ötleteikkel segítik munkáját; krízishelyzet esetén azonnal is kezdeményezhető. FAJLAGOS KÖLTSÉG – egy résztvevőre jutó költség a projekt teljes támogatott költségének arányában. FEJLESZTŐPEDAGÓGUS – olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakember, aki korszerű gyógypedagógiaipszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait; jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. FELZÁRKÓZTATÁS, KORREPETÁLÁS a résztvevők számára nyújtott szolgáltatás, melynek során olyan alapismeretek pótlására, átismétlésére, felfrissítésére kerül sor, amik elősegíti a további tanulási folyamatát. FÉLUTAS PROGRAM, FÉLUTAS LAKÁS, VÉDETT SZÁLLÁS a reintegráció részeként a rászorulók lakhatási és mentálhigiénés támogatási formája; közösségi elhelyezés, mely biztosítja az életvitelhez szükséges feltételeket, miközben rendszeres pszichoszociális segítséget nyújt; az önálló életvezetés – pl. a tanulási folyamat folytatása, munka kereséstalálás, beilleszkedés a munka világába – kialakításának, konkrét jövőbeli célok és az azokkal kapcsolatos feladatok megfogalmazásának maximális és biztonságos támogatása, annak érdekében, hogy ez alatt az idő alatt a fiatalok megtalálják helyüket a közösségben, a társadalomban, hogy munkát találjanak, hogy később saját erőből tudják fenntartani magukat; olyan lakhatási lehetőség, ahol a célcsoport rászoruló tagjai lakhatnak meghatározott ideig, s ahol segítőikkel együtt alakíthatják ki az együttélés szabályait és kereteit. FIZIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS a program célcsoportjába tartozó fiatalok gyakran küzdenek a támogató családi háttér és az egészség hiányával, így állapotuktól függően számukra a programba való bekapcsolódás és bennmaradás érdekében lakhatást, élelmiszert, ruhát, gyógyszert és más természetbeni ellátást kell biztosítani. FOGVATARTOTT az előzetesen letartóztatott, valamint a szabadságvesztést töltő, de jogerős ítélettel még nem rendelkező (pl. nem jogerős első fokú ítéletet töltő) terhelt elnevezése; a büntetésvégrehajtási jogban a fogvatartott elnevezés – a szabadságvesztés végrehajtása során – az elítélt és az előzetesen letartóztatott személyek összefoglaló jelöléseként is használatos. GYERMEKFELÜGYELET – a fiatalok egy részére jellemző a korai gyermekvállalás, őket főként alacsony iskolai végzettségük és kisgyermekük (napközbeni ill. nyári) elhelyezése akadályozza meg a képzésben való részvételben és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben; a gyermekelhelyezést megnehezíti egyrészt a kevés bölcsődei, óvodai férőhely, másrészt az hogy a bekerülés egyik feltétele a munkaviszony; amennyiben egy program célcsoportjaként a kisgyermekes szülők kerülnek meghatározásra, célszerű a program időtartamára gyermekfelügyeletet biztosítani a résztvevők gyermekei számára. HAJLÉKTALAN az 1993. évi III. törvény a hajléktalan emberek esetében kétféle meghatározást ad; az első igazgatási típusú definíció értelmében "...hajléktalan a
4
bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás”; a törvény második ellátási típusú definíciója értelmében: "hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti". HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FIATALOK aktív korú, alacsony iskolai végzettségű, illetve elavult, vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkező, nem dolgozó személyek, így szükségletkielégítési lehetőségeik, életkörülményeik, lehetséges életmódjuk a társadalom átlagánál lényegesen kedvezőtlenebb; több hátrány együttes megléte felerősíti egymást, ez fokozott veszélyeztetettséget jelent; egy fiatal hátrányos helyzete vizsgálható a következő szempontok alapján: a családi háttér (szülők munkanélkülisége, alacsony jövedelem, szűkös lakáskörülmények, hátrányos családi helyzet, devianciák), tanulásban való akadályozottság (dislexia, disgráfia, hiperaktivitás), megkülönböztetések (kisebbség, lakóhely, nem szerint), munkanélküliség (tartós, pályakezdő). HETIREND egy fiatal egy adott hetének előre tervezett és írásban rögzített teljes programja, strukturáltan, időhöz kötötten tartalmazza heti feladatait, a foglalkozásokat, tanórákat, melyeken részt kell vennie; mentorával együtt állítja össze, s mindketten aláírják; a hét zárásaként értékelik, megbeszélik a hetirend teljesülését. HOZZÁTARTOZÓI CSOPORT, SZÜLŐCSOPORT a célcsoport közvetlen hozzátartozói számára szervezett rendszeres csoportos beszélgetés, melynek célja a hozzátartozók saját problémáinak feltárása, megbeszélése.
INDIKÁTOR mutató egy olyan szám, melynek segítségével egy bizonyos cél elérésének szintje szemléltethető; a mutató mennyiségi információt nyújt, ezzel segíti a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt; a mutató olyan elemeket számszerűsít, melyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek. Az indikátorok típusai a projekt egyes szintjeihez kapcsolódnak: · · · ·
forrás vagy inputmutatók, kimenet vagy outputmutatók, eredménymutatók (közvetlen, azonnal jelentkező „hatás”), hatásmutatók (közvetlen és közvetett, jellemzően később jelentkező hatások).
ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI OKTATÁS az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza; az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzéseknél a képző intézménynek felnőttképzési szerződést kell kötnie a jelentkezővel, s ebben egyértelműen rögzíteni kell a megszerezhető szakképesítés elnevezését és a képzés legfontosabb jellemzőit; a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény 29. § 9. szerint, iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS az általános iskola elvégzésekor a fiatalok általában 1415 évesek, de 16 éves koráig mindenki iskolaköteles az 1998. előtt megkezdett iskolai tanulmányok esetében; az 1998tól 1. osztályba lépők esetében a tanköteleskor 18 év; középfokú iskolatípusok közül az érettségit adó középiskola típusok a gimnázium és a szakközépiskola; szakmai képzést nyújtó szakképző iskola típus a szakiskola (régi neve szakmunkásképző); iskolarendszerű képzés lehet nappali vagy felnőttképzés is; az iskolai rendszerű képzés 23 éves életkor alatt a második szakképesítés megszerzéséig térítésmentes; a gimnázium célja az általános műveltség nyújtása, felsőfokú továbbtanulásra és munkába állásra való előkészítés.
5
J OB–COACHING olyan személyre szabott szolgáltatás a munkavállalók részére, melyben komplex segítséget kaphatnak a munkavállalásukhoz; a jobcoaching, mint a munkaerő mozgását elősegítő tevékenység olyan folyamat, melyben nemcsak a közvetítés, hanem a tanácsadás és a felkészítés dominál, amelynek része az adatgyűjtés és az utógondozás is; a tanácsadó és a munkát kereső közösen feltárják a munkába állás lehetőségeit, kiválasztják a legmegfelelőbb pályát és a legrövidebb útvonalat az eredményes elhelyezkedéshez és a folyamatos foglalkoztatottsághoz. J ÓZANSÁG MEGTARTÓ CSOPORT önsegítő csoport, melyet talpra állt szenvedélybetegek hoznak létre, s működtetnek; általános célja és feladata, hogy az ide heti rendszerességgel járó drog és alkoholbetegek egymás támogatásával, tapasztalataik cseréjével, gondjaik és örömeik megosztásával átsegítsék egymást a hétköznapok nehézségein, erősítsék és tudatosítsák egymásban józanságuk értékét és fontosságát; a csoportok a beszélgetésre és az egymásra való figyelésre épülnek. K ÉPESSÉGFEJLESZTÉS a fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása; a képességek a velünk született adottságokból gyakorlás segítségével alakulnak ki, és a cselekvések feltételeit biztosítják, fejleszthetők. K ÉSZSÉGFEJLESZTÉS – a készségfejlesztési folyamat célja mindazoknak az egyén által egy adott feladat elvégzéséhez szükséges készségeknek a folyamatos fejlesztése, vagy új ismeretek megszerzése, amelyek gyakorlati alkalmazása révén az egyén hatékonysága, teljesítménye nő; készségfejlesztési területek: együttműködés, kommunikáció, prezentáció, tárgyalás, teamépítés, vezetés, konfliktuskezelés, motiváció, problémamegoldás, döntéshozatal, személyiség minőségi jegyei, önértelmezés. K LUB olyan hosszabb ideig tartó képzési forma, amelyben a társas együttlét, a közösségi élet, a szórakozás legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a képzés; a klub tagjai hasonló érdeklődésű emberek; a klub többnyire szakmai vezető irányításával működik; fajtái lehetnek: mentálhigiénés, álláskereső, idegen nyelvű, életmód, film stb. K REATÍV TERÁPIA , MŰVÉSZETTERÁPIA olyan művészeti jellegű – képzőművészeti, mozgásos, zenés, színházi, stb. foglalkozás, melyben a „tehetség” és a rengeteg gyakorlás helyett az alkotó kedv és az ötlet játssza a főszerepet, s a hangsúly a közös alkotáson, az értelmesen együtt töltött időn van; lehetőséget ad az önvizsgálatra, önmegfigyelésre hosszabbrövidebb alkotófolyamaton keresztül; a foglalkozások során félelmeinkből, vágyainkból, örömeinkből, gátlásainkból táplálkozunk; mindezeket eszközzé szelídítve saját magunk és a csoport szolgálatába állítjuk, ezáltal kapunk segítséget problémáink megoldásához, önmagunk megismeréséhez, elfogadásához és vállalásához; a foglalkozások célja, hogy időt és teret teremtsen az önmagukat kereső fiataloknak és a művészeteket, mint eszközt arra használja, hogy az itt összegyűlt emberek mélyebb és tartalmasabb kapcsolatot alakíthassanak egymással és önmagukkal, miközben szorosabb kapcsolatba kerülnek érzéseikkel.
K OMPETENCIA illetékességet, jogosultságot, szakértelmet jelent; valamely dologban az a kompetens, aki illetékes, jogosult, feljogosított, azaz szakértő, irányadó; a tudás tartalma és mennyisége helyett, a munkaerőpiacon egyre inkább a kompetenciák kerülnek előtérbe, azaz nem annyira az elsajátított tudás, mint inkább az aktív cselekvőképesség; a kompetencia, a személyiség egyik legfontosabb tulajdonsága, többféle formája létezik, (kognitív, a személyes és a szociális vagy társas) melyek fejleszthetőek. A modern gazdaság és társadalom által igényelt új kompetenciák: a komplexitás és a nyitott helyzetek kezelésének képessége, az önálló és társas tanulásra való képesség, rugalmasság és alkalmazkodó képesség, problémamegoldó képesség, kreativitás; társas
6
kompetenciák: együttműködési, kommunikációs és konfliktuskezelő képességek, megbízhatóság és kiszámíthatóság, szolidaritás és az együttérzés képessége, a kritikai reflexió képessége, az írott kommunikáció alkalmazására való képesség, idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció, a modern információs és kommunikációs technológia alkalmazására való képesség. K OMPETENCIA FEJLESZTÉS a képességek, készségek, személyiségjellemzők fejlesztését, az alkalmazásképes tudást központba helyező oktatás; a résztvevőket minél több szempont szerint szükséges megismerni (készségek, képességek, élettani, antropológiai, pszichológiai, etnikai), majd ehhez kell igazítani, véglegesíteni a tananyagot. K OMPLEX FEJLESZTÉS a fiatal egyéni igényeire, szükségleteire építő összehangolt tevékenységek összessége, mely a munkaerőpiaci, ezzel a társadalmi integráció érdekében történik; ezek a területek az egyéni fejlesztési tervben kerülnek összefoglalásra, mely a mentor és a fiatal közös munkája; a dokumentum tartalmazza a képzési és a foglalkoztatási célt, és az azokhoz vezető tevékenységeket. K ORAI FEJLESZTÉS a gyerekek és családjaik támogatáshoz való jogának biztosításához kapcsolódik; célja, a gyerekek és családjaik támogatása, és a megfelelő szolgáltatások biztosítása; a korai fejlesztés segít egy befogadó és összetartó társadalom létrehozásában, amely a gyerekek és családjaik jogait is tiszteletben tartja; a korai fejlesztés új felfogása a gyermek fejlődését helyezi a középpontba, illetve a társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is elsősorban a gyermek fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja. K ORCZAKI PEDAGÓGIA a pedagógiai rendszerben fontos szerepe van a gyermeki jogok és az autonóm gyermeki közösségek tiszteletben tartásának; a korczaki felfogás abból a világképből indul ki, hogy a világ igazságtalan, rosszul irányított, ennek alapvető okát a felnőtt társadalomban kell keresni; a pedagógia alapelve, hogy a nevelés emberek kölcsönös cselekvése és nem a felnőtt társadalom kizárólagos joga; a gyerekeket partnerként be kell vonni saját napi életük megszervezésébe, joguk van akarni, elvárni, kibontakozni, a nevelő ebben segítőtárs; a felnőttek feladata, hogy megértsék, támogassák a gyerekeket; Korczak szerint ennek a világnak a különösségét függetlenség, mobilitás, gyors állapotváltozások, nagy belső szabadság jelenti. K ÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSBŐL KIMARADÓ FIATALOK a képzés idő előtt elhagyását, azaz a szakma illetve az érettségi megszerzése előtti kilépést jelenti; a kimaradást általában a gyakori hiányzás előzi meg, aminek oka lehet a motiváció elvesztése, egyéni élethelyzetben bekövetkező krízisállapot, az újabb lehetséges iskolai kudarcok előli menekülés vagy a csoporton belüli perifériára sodródás. K ÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSBŐL LEMORZSOLÓDÓk – a képzést tanulmányi sikertelenség miatt elhagyó fiatalok. K ÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS – a közösség, az egymással tartósan együttműködő személyek érdek és értékalapú, belátható méretű csoportja; a közösség fejlesztését csoportok fejlesztésével alapozzuk meg, így erős kötődések jönnek létre a közösség kisebbnagyobb csoportjaiban és valamennyi tagjában egymás iránt; a közös tevékenység, a közös siker közelebb hozza a tagokat egymáshoz; a közösségfejlesztés felhasználható az identitástudat erősítésére, a jó hangulat és a komfortérzés kialakítására, ezáltal a programból való lemorzsolódás csökkentésére; a közösségfejlesztés különböző formái a szabadidős tevékenységek címszó alatt kerültek felsorolásra; tágabb értelemben az adott település, vagy lakóhely problémáinak felismerését, felismertetését és azok megoldási módjának kidolgozását jelenti.
7
K ÖZÖSSÉGI MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁS a közösségi mentálhigiéné stratégiájának választ kell adnia arra, hogy miként lehet társadalmi szinten, tehát közegészségügyi mértékben aktivizálni, szabályozni és hatékonnyá tenni a társadalom segítő erőforrásainak tartalékait; a közösségi mentálhigiéné legfontosabb feladatának az elsődleges megelőzést tekinti; az elsődleges megelőzés tárgya nem egyik vagy másik társadalmi beilleszkedési zavar, hanem valamennyi zavar még nem specifikus előképe, melyet az érintettek, mint hétköznapi emberi problémát élnek át; a közösségi mentálhigiéné legfontosabb elve, hogy programjait a megterhelő élethelyzetek köré összpontosítja; a megelőző tevékenység célja, hogy a személyiséget körülvevő társas támogató rendszerek tartalékainak feltárásával, hatékonyságuk fejlesztésével, továbbá a személy probléma és konfliktuskezelő készségeinek növelésével maguk az érintettek legyenek képesek a megterhelő élethelyzetek sikeres kezelésére; egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy kedvező feltételeket teremtsen az önfejlődés kedvező tendenciájának érvényesüléséhez. K ÖZTES VIZSGA (MODULZÁRÓ) amennyiben a képzés felépítése modulszerűen van kialakítva és végrehajtva, az egyes modulok végén köztes vizsgát célszerű tartani; előnye, hogy a résztvevők rákényszerülnek a folyamatos tanulásra, összességében tekintik át a tananyagot; az értékelés után a tanárok és a résztvevők is látják a fejlesztendő területeket, így a köztes vizsga segíti a felkészülést a záróvizsgára. K ÖZÖSSÉGI TERÁPIA a terápia tárgya maga a közösség, a kliens és a közösség közötti interakciók, a környezethatás módszeres alkalmazása; a kezelőszemélyzet minden tagjának érintkezése a klienssel pozitív vagy negatív hatású; a kliensek egymás közötti viszonya is terápiás vagy antiterápiás hatású; olyan rendszereket jelent, melyek a terápiás hatást erősítik, a negatív hatást mérséklik, vagy megszüntetik; a kliensek és a személyzet közötti interakciókat integrálja (véleménynyilvánítási és döntési jogok); vezetési stílusa nondirektív; toleráns közösségi szellemet hoz létre, tagjai szembesülnek a realitással; fő formái: a nagycsoport és a személyzeti csoport; fontos eleme a napirend kialakítása és a tevékenységek pontos körülhatárolása; szenvedélybetegek kezelésében nagyon hatékony.
K RÍZIS a fiatal átmenetileg kerülhet olyan helyzetbe, amelyben belső egyensúlya megbomlik, feszültségek keletkeznek, és nincs lehetőség a feszültségek gyors ellensúlyozására, illetve az egyensúly helyreállítására, mivel nem rendelkezik megfelelő problémafeldolgozási módokkal, és rendszerint a probléma észlelése sem megfelelő; ilyen esetekben a kontrollerőfeszítések csődöt mondanak, a feszültség tovább növekszik, és krízisállapot alakul ki; krízisállapotban a nagy belső feszültség szorongáshoz vezethet, a viselkedés fellazulhat, kirobbanó indulati reakciók jelenhetnek meg, a fiatal lehangolt, passzív, tehetetlen lesz, támasz nélkülinek érzi magát, és helyzetét reménytelennek értékeli; a figyelem és gondolkodás beszűkül, elvész a mérlegelő képesség, csökken az egyén hatékonysága, megoldási kísérletei pedig irreálissá válnak; ez a nagy feszültség csak körülhatárolt ideig rendszerint pár hétig viselhető el; ezt követően valamiféle új egyensúly alakul ki, legtöbbször segítség nélkül az alkalmazkodás egy alacsonyabb szintjén. K RÍZISINTERVENCIÓ a krízishelyzetbe történő aktív, szakszerű beavatkozás; első feladata a feszültségcsökkentés és katasztrófaelhárítás; amikor az egyén egyensúlyban van, mindig mutat bizonyos ellenállást a változásokkal szemben; krízishelyzetben ez az ellenállás fellazul és egy bizonyos ideig lehetőség van a pozitív irányú fejlődésre; céljai körülhatároltak, elsősorban a korábbi egyensúly helyreállítására irányulnak; nem célja a személyiség megváltoztatása. K ULCSKÉPESSÉGEK a program megvalósítása során arra kell törekedni, hogy a szakmai ismeretek mellett a munkaerőpiacon magasra értékelt kulcsképességek (a megbízhatóság, a pontosság, a felelősségtudat, az ambíció, az alkalmazkodóképesség, a kreativitás, a nyitott
8
gondolkodásmód, a kommunikációs képességek, a csoportban való együttműködés képessége, a problémafelismerő, problémamegoldó képesség, a tanulásra való képesség) is a célcsoport tagjainak sajátjává váljanak; kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatalok részt vehessenek a program egyes szakaszainak megtervezésében, a megvalósításban, a résztvevőket érintő döntésekben, az egyes szakaszok, és a program egészének értékelésében is; ezzel a résztvevők képességei a gyakorlatban fejleszthetők, mivel a személyiség ezen sajátosságai bizonyos tevékenységek sikeres elvégzéséhez köthetők; az elvégzendő feladat két szempontnak kell, hogy megfeleljen, az értelmi képesség, valamint a szakmaiság fejlesztése.
MAGATARTÁSZAVAR szakember által diagnosztizált pszichés zavar; a viselkedészavar jelenségkörére többféle kifejezést is használ a szakirodalom: alkalmazkodási nehézség, beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, nehezen nevelhetőség, inadaptált magatartás. MARGINALIZÁLÓDOTT FIATALOK – azok, akik a társadalom szélére sodródtak, akiknek saját kulturális identitásuk megőrzése nem fontos, vagy erre nincs lehetőségük, és kapcsolatuk sincs más csoportokkal; a biztonságos lakás hiánya, a munka hiánya, az egészség hiánya, a kapcsolatok hiánya, a jogokkal való élés lehetőségének a hiánya, a méltóság hiánya tartós társadalmi kirekesztést, kirekesztődést eredményez. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ az a személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei, testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek; ettől eltérően a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg. MENTÁLIS ÁLLAPOT mentálisan egészségesnek tekintjük azt a személyt, akinek érzelmi állapota harmonikus, érzelmileg kiegyensúlyozott, a környezeti és saját belső feszültségeit adekvát módon képes kezelni.
MENTÁLIS CSOPORTFOGLALKOZÁS a résztvevők mentális egészségének megőrzését illetve helyreállítását célozza csoportos foglalkozások formájában; a csoportfoglalkozást szakember irányítja, a csoportban lehetőség nyílik az egyének pszichés problémáinak feldolgozására, feszültségeik feloldására; a mentális csoportfoglalkozás keretében a prevencióra is nagy hangsúly helyeződik; konfliktus megoldási illetve feszültségoldási technikák elsajátításával számos probléma kialakulása megelőzhető. MENTORTANÁR a személyzet azon tagja, aki tanít, s egyben segítő kapcsolatot tart fenn a fiatalokkal. MODUL a szakma tantervének megfelelő tantervi egység, ami olyan tantárgyakat foglal magában, melyek tematikailag a szak, képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok általában egymásra épülnek. MUNKAERŐPIACI (RE)INTEGRÁCIÓ a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség; a leghátrányosabb csoportok számára a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetőség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kapnak; mivel a szegénység és a munkaerőpiacról való kiszorulás gyakoribb a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok körében, az aktivizálás és a munkaerőpiaci (re)integráció során törekedni kell a komplex
9
segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyenlő esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására. MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁS a munkaerőpiaci szervezetek a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegítik. A munkaerőpiaci szolgáltatások formái a következők: · munkaerő piaci és foglalkozási információ nyújtása, · munka, pálya, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) valamint pszichológiai tanácsadás · helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, · munkaközvetítés. Az INFORMÁCIÓNYÚJTÁS történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében; a munkaerőpiaci szolgáltatás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését; az információnyújtás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetére, a munkaerőkereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza. MUNKAKÖZVETÍTÉS olyan tevékenység, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából. MUNKANÉLKÜLI az a munkaerő felmérésben megkérdezett 1574 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, illetve már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – ILO definíciója alapján); jogi értelemben az illetékes munkaügyi hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően együttműködő kliens tekinthető munkanélkülinek. MUNKATAPASZTALAT a fiatal megismeri a munka világát illetve, hogy miből áll egy meghatározott munka vagy szakterület. MUNKATAPASZTALATTAL EGYBEKÖTÖTT KÉPZÉS a résztvevők a foglalkoztatás során végzett (termelő vagy szolgáltató) tevékenységük közben, s nem attól elkülönítve, sajátítják el azokat a szakmai ismereteket, amelyekre sikeres szakmunkásvizsgájukhoz szükségük van; lehetővé kell tenni azt is, hogy a fiatalok folyamatosan részt vehessenek a képzés alapját jelentő termelést vagy szolgáltatást kísérő tervező, szervező, adminisztrációs stb. tevékenységekben (pl. az egyes tevékenységek, termékek tervezésében, az árkalkulációban, az anyagok és más egyebek beszerzésében, vásárlásában, szállításuk megszervezésében, az értékesítésben stb). MŰHELYMUNKA az azonos témában dolgozó szakemberek között intenzív formában zajlik, úgy, hogy egy adott témában egy vagy több alkalommal megbeszélik a témával kapcsolatos véleményüket, ha kialakulni látszik valamilyen konszenzus, akkor az rögzítésre kerül; a munka végére kialakul a mindenki számára elfogadható munkaanyag, termék. NAPIREND egy fiatal egy adott napjának előre tervezett és írásban rögzített teljes programja, strukturáltan, időhöz kötötten, órarendszerűen tartalmazza napi feladatait, a foglalkozásokat,
10
tanórákat és szabadidős tevékenységeket, melyeken részt kell vennie, valamint saját programjait is; segítséget nyújt az életvezetés strukturálásában. NORMATÍVA – adott tevékenység ellátására a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg. ÖNSEGÍTŐ CSOPORT olyan nem hivatásos egyének önkéntes társasága, akik közös szükségletekkel vagy problémákkal bírnak, és akik hosszabb periódusokra összejönnek, hogy egymást kölcsönösen támogassák és kicseréljék információikat azokról a tevékenységekről és formákról, amelyeket a problémamegoldás érdekében hasznosnak találnak. PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLI – a 25. életévét ill. felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. PARTNERSÉG a Strukturális Alapokról szóló szabályozás (a Tanács 1260/1999/EK rendeletének 8. cikke) hangsúlyozza a partnerség szükségességét a Strukturális Alapokból finanszírozott programok előkészítése, benyújtás előtti véglegesítése, végrehajtása, finanszírozás és értékelése során; a programmegvalósítás során a partnerintézmények képviselői saját szakterületükön segítik az előrehaladást; a projekt kezdete előtt megkötött dokumentum magában foglalja az adott partnerekhez tartozó feladatokat, a felelősség és hatásköri kérdéseket. PÁLYAORIENTÁCIÓ egy olyan folyamat, amely a résztvevők egyéni igényeinek figyelembe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legtöbb információ nyújtása révén; ha a több szakma indul egyszerre, akkor alkalmat kell adni arra, hogy a résztvevők, valamelyik szakma melletti elköteleződésük előtt, a gyakorlatban is kipróbálhassák magukat azokban a tevékenységekben, amelyek érdeklik őket és nem igényelnek szakképesítést; a döntést megkönnyítheti egy szakmai kiránduláson, kiállításon való részvétel is. PREVENCIÓ (DROG) megelőzés, mely arra törekszik, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív, egészséges életvitel kialakítására és a drogok visszautasítására; módszerei: korrekt tájékoztatás, ismeretek nyújtása, attitűdváltoztatás, felvilágosítás, kortárssegítés, támogató beszélgetések. PROGRAM – egy átfogó cél elérése érdekében kidolgozott stratégiából levezetett, közös megvalósítási és monitoring rendszerben megvalósítandó intézkedéseket konzisztens módon egybefoglaló terv; a program az intézkedések végrehajtása mellett azok folyamatos és szisztematikus koordinációs, ellenőrzési, monitoring és értékelési tevékenységét is magába foglalja.
PROJEKT olyan egyszeri komplex feladat, amely meghatározott cél elérésére irányul, meghatározott idő és költségkorlátok mellett. PROJEKTCIKLUS – a projekt tervezésének és végrehajtásának folyamata; szakaszai: programozáshelyzetelemzés, azonosítás fejlesztési tevékenységek kiválasztása, kidolgozáskonkretizálás, finanszírozás, megvalósítás, értékelés.
PSZICHOSZOCIÁLIS TÁMOGATÁS – az intézményben fontos a kedvező pszichés klíma kialakítása, olyan pszichés környezet megteremtése, amelyben a fiatalok bizalommal
11
fordulnak problémáikkal a személyzet tagjaihoz, sérült önértékelésük illetve önmagukról alkotott képük pozitív irányban változik, önbizalmuk erősödik; amennyiben lehetséges a családtagokkal való kapcsolat kiépítésének is nagy szerepe van, a családban illetve a szűkebb környezetben meglévő szociális hátrányok enyhítése, pszichés problémák megoldása az ő közreműködésükkel képzelhető el hatékonyan.
(RE)SZOCIALIZÁCIÓ – társadalomba való visszavezetést jelent; társadalmi beilleszkedési zavarok miatt negatív magatartást tanúsító, a társadalmi életéből kiszakadt személy beilleszkedésének irányítása, visszavezetése, komplex tevékenység; intézményesített tevékenység, amely részben állami feladat, részben a civil szervezetek és az egyházak vállalása RÉSZVÉTEL ELVE annak biztosítása, hogy a működtetésben résztvevő szereplők a döntéshozatalban is egyenrangú félként vehessenek részt; törekedni kell a célcsoporthoz tartozók aktív bevonására is. ROMA az EU tagállamainak teljes területén elismeri különféle területtel nem rendelkező identitások jelenlétét; a roma, sinto és kalo népesség összességét a Roma Nemzetközi Unió 5. Konferenciája (2000. július, Prága) úgy definiálta, mint “területtel nem rendelkező, területi igényeket nem támasztó roma nemzet”; magyarországon a romákat etnikai kisebbségnek tekintik. ROMA PROGRAM – célja, hogy elősegítse a cigányság társadalmi integrációját és a nyitottság megtartásával az etnikumok közötti és etnikumon belüli feszültségek csökkentését; olyan komplex programok tartoznak ide, melyekben teljesen vagy nagyrészt roma emberek vesznek részt, melyek a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatottság és jövedelemtermelő képesség növekedését, az oktatási színvonal és képzettség emelkedését, az emberjogi sérelmek orvoslását és megelőzését segítik. SEGÍTŐ SZAKEMBER a fiatalok igény és szükséglet szerinti segítése, nevelése, oktatása a felvételtől a programból való kilépésig; a személyközpontúságnak és a személyiségfejlődésének alárendelt pedagógiai munka; az emberi szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében segít azoknak, akik erre a fennálló körülmények között önmaguk erejéből nem képesek; segít a fizikai (lakhatás, élelem, ruha stb.) szükségletek kielégítésében, segíti a klienseket abban, hogy hasznos tevékenységhez, gondoskodáshoz, működőképes emberi kapcsolatokhoz, fejlődéshez és jogokhoz jussanak; a segítő szakember feladata a munkahelyi szocializáció elősegítése, a munkaerőpiaci elvárások közvetítése; feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, motiválása, érdekvédelme, a helyi társadalom a szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG szervezésének célja egyrészt, hogy bevonási csatornaként működjön, másrészt a közösségfejlesztés egyik eszköze; segít a tartalmas szabadidő eltöltésében, a társas kapcsolatok kialakításában, ismeretszerzésben, jutalmazó eszközként is működik; a következőkben néhány gyakoribb szabadidős tevékenység került kiemelésre: hagyományőrzés, sport, film, kézműves, vetélkedő, zene, főzés, kirándulás, internet, tánc, erdei iskola, rajz, irodalom, mozi, színház, tábor, dráma, lovaglás, újság és weblap szerkesztése, fotókiállítás, szerepjáték, színjátszás; a lehetőségek mérlegelése mellett, ezeket a tevékenységeket érdemes a fiatalokkal együtt megtervezni; támogató családi háttér esetén motiváló hatású lehet a családtagok bevonása is. SZAKMAI GYAKORLAT a fiatal az elméleti tantárgyak tanulása mellett, a szakmai gyakorlat során beletanul a munkafolyamatokba, a gyakorlati tanár illetve a cég munkatársai megismerik képességeit, így kölcsönös elégedettség esetén a vállalat időt és pénzt
12
takaríthat a munkaerőfelvételi folyamatban; a szakmai gyakorlat alkalmával a fiatal önismerete is fejlődik, megtapasztalhatja, milyen csapatban dolgozni, megismerheti egy vállalat kultúráját, s valós munkahelyi szituációkban érzékelheti, hogy milyen kompetenciákban, kulcsképességekben kell még fejlődnie, illetve milyen jellegű munka motiválja. SZAKMAI HÁLÓZAT – egy adott szakmai témával foglalkozó szervezetek strukturált együttműködése, partnersége, melynek célja az információáramlás elősegítése, a közös szakmai standard kialakítása, az adott szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében. SZAKMAKÖZI ÖSSZEFOGÁS – a fiatalok sikeres társadalmi, munkaerőpiaci integrációjával foglalkozó, társszakmákban dolgozó szakemberek közös munkája, hálózati kapcsolatépítése és együttműködése; célja, a tagok együttműködésének elősegítése, munkájuk hatékonyabbá tétele; a szakmaközi összefogás elősegítheti a közös fogalomhasználat kialakítását, a nézetkülönbségek tisztázását, valamint az információcserét. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS – a személyiség érésére, alakulására ható, hosszan tartó rendszeres fejlesztő tevékenység; az egyéni tudásrendszer kialakítása a segítő kognitív fejlesztő feladatai közé tartozik, mely további szociális igényeket is felvet és a következő pedagógiai célokban ölt testet: · a fiatal megismeri önmagát, szűkebb és tágabb környezetét; · a konstruktív életvezetéshez szükséges értékek birtokába jut, alkalmazkodik, és figyelembe veszi a körülötte élőket; · rendelkezik a 21. századi kompetenciákkal; · képes választani az alternatívák közül; · belső szükségletből cselekszik; · morálisan, szakmailag és motivációi tekintetében is felkészült a felnőtt életre. SZEMÉLYKÖZPONTÚSÁG – a modell szervezése során az egyik fő szempont az egyéni szükségletek figyelembevétele; mivel jelenleg az oktatásiszakképzési rendszer és az elsődleges munkaerőpiac kevésbé alkalmas arra, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok problémáira reagáljon, a cél, hogy a pszichoszociális gondoskodás révén az egyéneket átsegítse azokon a nehézségeken, amelyeket hátrányos helyzetük generált, így lehetőséget kapnak, hogy kilépjenek abból a körből, amelyet a mentális problémák és a szociális hátrányok kölcsönös egymásra hatása jelent. SZEMÉLYKÖZPONTÚ GONDOLKODÁS Carl R. Rogers (19021987) személyközpontú irányzata a „harmadik erő" a lélektan területén a pszichoanalízis és a behaviorizmus mellett. Ez a megközelítés célul tűzi ki az egyén nagyobb függetlenségét és integrációját de nem abban bízik, hogy ezek az eredmények megvalósulnak, ha a tanácsadó segít a probléma megoldásában. A középpontban az egyén, nem a probléma áll. Nem egy külön probléma megoldása a cél, hanem az egyén fejlődésének a segítése, hogy a jelenlegi problémával és a későbbiekkel harmonikusabban meg tudjon birkózni. Ha egy probléma megoldásánál az egyén önállóbban, megbízhatóbban, nem olyan zavartan, szervezettebben integrálódik az újabb problémákat is így fogja majd kezelni. Nagyban épít az egyénnek arra az ösztönére, hogy fejlődjön, egészséges legyen, alkalmazkodjon. "A terápia nem abból áll, hogy valamit
teszünk az egyénnel, vagy rávesszük, hogy tegyen valamit önmagával. Ehelyett szabaddá tesszük a normális növekedésre, fejlődésre, megszüntetjük az akadályokat, hogy újra előre tudjon menni”. Rogers elmélete az embert szabad, döntésképes lénynek tekinti, kinek alapvető impulzusai nem egoisztikusak, hanem pozitívak. A növekedési folyamat, hogy a legegyedibb emberré váljunk, egy élethosszig tartó feladat. A lelki zavarok okainak az inkongruenciát, a belső torzult mintákat tartja, cél hogy ezt a kongruencia váltsa fel a személyiség és a self dinamikus, önszabályozó rendszerében. A kongruenssé vált személy képes az adaptív beilleszkedésre, és tartós szorongás nélkül tud élni. A fejlődét elősegítő légkörnek három feltétele van a terapeuta részéről. Az első az őszinteséggel,
13
valószerűséggel van kapcsolatban ez a kongruencia. Ha a kliens azt tapasztalja, hogy a segítő hagyja, hogy olyan legyen amilyen akkor ő is rátalál erre a közvetlenségre. A második fontos attitűd a változásra alkalmas légkör megteremtésére, az elfogadás vagy törődés a feltétlen pozitív megbecsülés. A kapcsolat harmadik előmozdító jellegzetessége az empátiás megértés. Ez azt jelenti, hogy a mentor pontosan érzékeli a kliens által átélt érzéseket és ezek személyes jelentését, és ezt elmondja a kliensnek. A kliens változási folyamata a terapeuta attitűdjének tükörképe. SZENVEDÉLYBETEGSÉG a szenvedélybetegségek (addiktológiai kórképek) fogalmába tartoznak azok a magatartászavarok, amelyek bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztását foglalják magukba, a szertõl függõség (dependencia) alakul ki abban az értelemben, hogy a személy nem tud lemondani e szerek használatáról, akkor is fogyasztja, ha a testi, pszichés, vagy szociális ártalmait érzékeli, és ha a szer fogyasztását környezete ellenzi, vagy tiltja. SZERZŐDÉSES RENDSZER az esetkezelés és egyénre figyelés kerete, eszköze, melyet a fiatal az intézménnyel köt, de konkrét tartalmát mentorával közösen alakítja ki és fogalmazza meg; a szerződéseknek két formája lehet: az alapszerződés és az eseti szerződés; az alapszerződés megkötésére a fiatal intézménybe kerülése után kerül sor, ez a szerződés rögzíti az alapelvárásokat (pl. mennyi ideig akar ide járni, milyen tantárgyakat tanul, ki a mentora, milyen foglalkozásokon vesz részt, stb.), módosítására természetesen a fiatal vagy mentora kérésére, javaslatára lehetőség van; eseti szerződés kötésére bármikor sor kerülhet az év során; az eseti szerződés lehet tanulmányi (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti szerződés, esetleg a fiatal által kezdeményezett életmódszerződés; ezen túl tartalma lehet bármi más, a fiatal vagy mentora által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos azt szerződésben rögzíteni. Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik fiatal és mentora közt, vagyis elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél aláírja. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul. A szerződésben ki kell térni a szerződésszegés következményeire is. A szerződés biztosítja az elvárások egyértelműségét, s hogy egymástól különálló ügyek nem keverednek (pld. nem keverednek tanulmányi és viselkedési problémák). SZOCIÁLIS ÜGYINTÉZÉS – a programban résztvevő fiatalok számára segítségnyújtás a hivatalos iratok beszerzése, pótlása, valamint a helyi önkormányzat és a civil szervezetek által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás érdekében.
SZUPERVÍZIÓ a segítő munka, folyamatos háttérszolgáltatása; az intézménytől független, külső szakember nyújtja, melynek ellenőrző, értékelő funkciója nincs; középpontjában a mentor munkájának tartalmi kérdései, folyamata, vagy kapcsolati tényezők vannak; segítséget nyújt a mélyebb önismeret, a szakmaiság elsajátításában, gyakorlásában. lehetőséget biztosít a személyes mentálhigiénére s azon keresztül tanulásra, fejlődésre; fajtái: · · ·
egyéni szupervízió: szakmai személyiség és kompetencia fejlesztése csoportos szupervízió: a csoport tagjai különböző intézményekben dolgoznak. team szupervízió: a team hatékonyságát akadályozó belső viszonyok feltárása, feldolgozása
A szupervízión való rendszeres részvételnek fontos szerepe van a projektben dolgozók kiégésének megelőzésében, illetve annak felismerésében, tudatosításában; a mentorok
14
team munkában dolgoznak, melynek szerepe az operatív munka mellett az is, hogy a szupervízió belső fórumaként funkcionáljon.
SZÜLŐCSOPORT, HOZZÁTARTOZÓI CSOPORT a célcsoport közvetlen hozzátartozói számára szervezett rendszeres csoportos beszélgetés, melynek célja a hozzátartozók saját problémáinak feltárása, megbeszélése.
TANÁCSADÁS a szociális munkás intervenciójának egy típusa, melynek során a szociális munkás segíti kliensét egy probléma vagy cél felismerésében, megfogalmazásában és megítélésében, valamint az annak kezelésére vagy elérésére alkalmazható alternatívák mérlegelésében, közvetlen alternatívák felvázolásában, információk megadásában; formái lehetnek: jogi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés, életviteli, mentálhigiénés, pályaválasztási, pályakorrekciós, orientációs, ifjúsági, egészségi, tanulásmódszertani, munkaerőpiaci.
TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK: K OOPERATÍV TANULÁS – csoportos tanulás, amely során a diákok a tananyagot csoportban együttműködve, közösen dolgozzák fel; mivel tanulás közben a csoporttagok kölcsönösen függnek egymástól, motiváltak a közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik; ez a tanulásszervezési módszer alkalmas arra, hogy a különböző hátterű és képességű gyerekeket a pedagógus integráltan taníthassa. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ TANULÁS – a tanulási folyamatban a diák nem passzív befogadóként vesz részt, hanem tevékenykedések során, saját élményként éli át és sajátítja el a tananyagot. DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét figyelembe vevő tananyag elrendezés, mennyiség, feladatok, követelmények és értékelés; ez a tanulásszervezési módszer biztosítja, hogy a heterogén csoportban egyszerre valósuljon meg az integrált oktatás és az egyéni fejlesztés. FRONTÁLIS OKTATÁSI MÓDSZER – olyan tanulásszervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított diákok tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében; a tanítástanulás folyamata egyoldalú, a tanár a tudás forrásaként van jelen, a tanulók passzív résztvevők; ez a módszer a tanulás lehetőségét biztosítja, de a feltételeket nem, csak azok vesznek részt, akik tudnak és akarnak; eltérő a tanulók érdekeltsége, részvételük intenzitása. TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI tartósan munkanélküliek azok, akik a megyei munkaügyi központok kirendeltségein minimum 12 hónapja (16 25 évesek esetében 6 hónap) regisztrált munkanélküli emberek, illetve ha nem regisztráltak, minimum ugyanennyi ideje nem állnak munkaviszonyban. TÁRSADALMI (RE)INTEGRÁCIÓ a célcsoport számára, a sajátosságaik figyelembevételével olyan komplex szolgáltatási rendszer kialakítása és működtetése, amely segítségével munkavállalóként sikeresen léphet fel a munkaerőpiacon; képessé válik a számára
15
megfelelő munkahely kiválasztására, megszerzésére, megtartására; a munka világában szerzett pozíció a társadalmi tagság legerősebb legitimáló tényezője, de nem egyedüli tényezője; a társadalmi (re)integráció (mely szűkebb, mint az integráció) ott merülhet fel, ahol valóban a társadalmi életben való újbóli részvételről beszélhetünk. TEAM összeszokott szakmai munkacsoport; a programvezetés egy meghatározott cél vagy szolgáltatás magas szintű nyújtása érdekében végzett integrált és koordinált munkája; a team vezetője felelős a találkozások megszervezéséért, levezetéséért, a tagok ösztönzéséért és motiválásáért, a tagok egyéni erőfeszítésének összehangolásáért; a team üléseinek célja, hogy a teamtagok összehangolják munkájukat a fiatalok problémáinak megoldása érdekében. TEAM MUNKA a team a minden résztvevő által fontosnak tartott ügy érdekében együtt tevékenykedő és gondolkodó szakmai csoport; tagjai a mentortanárok, akik tanítanak és egyben segítő kapcsolatot tartanak fenn a fiatalokkal; a team munka a fiatalok gondozásának és oktatásának, a komplex ifjúságsegítő intézmény működtetésének alapvető feltétele és módja. TEAM ÜLÉS a programot, intézményt működtető mentortanárok csoportjának heti rendszerességű (lehetőleg állandó időpontban történő) megbeszélése, ahol a szakmai munka minden területéről beszélnek és döntéseket hoznak. TEHETSÉGGONDOZÁS a tehetség meghatározását, a tehetségfelismerést és a tehetségfejlesztést magában foglaló pszichológiai, pedagógiai tevékenység; tárgya, tág értelemben, a tehetség kibontakoztatása, melybe beleértjük azoknak a tulajdonságköröknek a meghatározását, amik a tehetséget alkotják, valamint a tehetségfejlesztést, a tehetséges tanulók iskolai és iskolán kívüli nevelését, képzését, az életpályájukról való gondoskodást, a tehetségek védelmét, és az oktatás irányításra, pedagógiai képzésre, szülők orientálására háruló következményeket. TERÁPIA bármely rendellenesség, betegség esetében az okok megszüntetését célzó eljárás; a terápia gyógykezelés, illetve a betegségekkel foglalkozó tudományág; a terápia, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége; a betegség összes okának a megszüntetése. TERÁPIÁS CSOPORT olyan csoportfoglalkozás, melynek célja elsősorban a terápiás változás; a csoport szerveződésének alapját a tagok személyes igényei alkotják, a közös gondok, problémák vagy tulajdonságok alapján; a szerepek a csoportban az interakciók során alakulnak, nyitott kommunikáció jellemzi, a közlések erőteljesen bizalmasak, magán természetűek, a kitárulkozás magas fokú; az eredményesség kritériuma, hogy a tagok elérike a terápiás célokat. TRÉNING olyan kiscsoportos (1215 fő), külső csoportvezető által irányított intenzív foglalkozás, mely előre meghatározott téma vagy témák köré csoportosítva, rendszeres időközönként vagy tömbösítve kerül megtartásra; a csoport tagjai védett helyzetben kifejthetik véleményüket, megismerhetik másokét is; a tréning ideje alatt a résztvevőknek lehetősége nyílik egyéni és csoportos, szóbeli és írásbeli feladatok megoldásra is; a csoport számára biztosítani kell a megfelelő felszereltséggel rendelkező, zavartalan fizikai környezetet; a tréningen általában hangsúlyos a gyakorlatorientált készség és képességfejlesztés; leggyakoribb tréning fajták: kommunikációs, önismereti, álláskeresési, állásmegtartó, tanulásmódszertan, színház stb. TUTORRENDSZER a tömegoktatás ellensúlyozására jött létre; s tutori rendszer során minden fiatal választ egy témát, és a szaktanár (tutor) irányításával dolgozza ki; a résztvevő
16
aktivitására épít, aki rendszeresen beszámol az eredményéről, segítséget kérhet, konzultálhat; a tutorrendszer előnyei, hogy a fiatal önállósága, egyéni felelőssége nő, az érdeklődési területének megfelelő témát választhat, lehetőséget nyújt az adott témában való elmélyülésre; az oktatók személyesen, különkülön is odafigyelnek a fiatalokra, rendszeres kapcsolatban vannak velük, figyelemmel követik egyéni fejlődésüket, érdeklődésüket; a későbbiekben ezt felváltja a felügyelt önálló tanulás, kísérletezés és tanítás intézményes lehetősége. UTÁNKÖVETÉS – a programból kilépő fiatalok élethelyzetének, munkaerőpiaci státuszának követését jelenti; a szervezet számára azzal a haszonnal jár, hogy értékelhetik a projekt sikerét, és az eredményeket, tapasztalatokat felhasználhatják a következő projekt tervezése során; aprogramokban használt módszerek a következők: · egyéni beszélgetés személyesen, írásban kérdőív segítségével vagy telefonon; · csoportos formában, mely során felhasználható a csoporttagok tapasztalatai; · a munkaadók megkeresésével, tájékozódás a fiatal munkahelyi beilleszkedéséről. UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA , TEREPMUNKA – célja az ellátatlan, az intézményi ellátásból kiszorult, az intézményekkel szemben bizalmatlan fiatalok felkutatása, szociálismentális segítése, lehetőség szerint bevonása a programba; a program munkatársainak tájékozódniuk kell a helyi környezetben, hogy hol találhatóak meg azok a helyek, amelyeket az iskolából lemorzsolódott fiatalok szívesen felkeresnek, pl. bevásárló központok, elhagyott épületek, játszóterek stb. UTÓGONDOZÁS folyamat, amely azt a célt szolgálja, hogy a bizonyítvány megszerzését követően a projektekből kilépők segítséget kapjanak az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, az új munkahelyükre történő beilleszkedéshez és az esetleges egyéni, családi, munkahelyi problémáik, kríziseik megoldásához; a segítő folyamat lezárását követő szakasz, melynek során a fiatal fokozatosan leválik a programról, egyre inkább önállóan oldja meg a problémáit. ÜGYELET a jelentkezők fogadására kialakított rendszer; feladata a jelentkezők regisztrálása, tájékoztatása, az első beszélgetés lebonyolítása egy előre egyeztetett időpontban; az intézmény teljes személyzete tud felvilágosítást és időpontot adni, de ügyeletesként, az első beszélgetést a mentortanárok végzik; az Első Beszélgetés célja, hogy a jelentkezni kívánó a lehető legteljesebb és legalaposabb tájékoztatást kapja az intézmény működéséről, a jelentkezés feltételeiről, a felvételi folyamatáról; a mentor ügyeletes feladata e tájékoztatáson túl, hogy érzékelje, feltérképezze a fiatal aktuális állapotát, a problémáit és annak vezető tünetét, megállapítsa, milyen krízisben van, valamint átgondolja a segítő kapcsolat lehetséges formáit; e találkozáson kerül sor a jelentkezési adatlap kitöltésére, ami a jelentkezőre és családjára vonatkozó tényeket tartalmazza; az Első Beszélgetés szóbeli megállapodással zárul, mely körvonalazza az együttműködési lehetőségeket, és pontosan rögzíti a további kapcsolattartás módját, formáját és időpontjait (pl. visszajelentkezés konkrét időpontban, más iskola keresése, feladatok elvégzése stb.); az ügyeletes a találkozás végén az adatlap hátuljára vezeti fel tapasztalatait, személyes benyomásait, a további gondozással kapcsolatos elképzeléseit, melyek az ügyeleti stábon a jelentkező megbeszélésekor támpontot adnak. ÜGYFÉL /FIATAL azokkal az akadályokkal definiálható, melyekkel ezek a fiatalok életük során szembekerülnek; a hátrányos helyzet nem valami belülről fakadó elégtelenség, inkább helyzetből adódó faktorok egyfajta konstellációja, amivel a fiataloknak fel kell venniük a harcot; az akadályok megfosztják a fiatalokat a formális, a nem formális oktatási és a munkaerőpiaci részvételtől, a mobilitástól, attól, hogy feljogosítva érezzék magukat arra, hogy aktív polgárként részt vegyenek a társadalom életében, hogy a társadalom részének érezzék magukat.
17
VÉDETT FOGLALKOZTATÁS azon személyek számára biztosít nem piaci elvárású munkalehetőséget, akik átmenetileg vagy véglegesen korlátozott gazdasági teljesítményre képesek, illetve akiknek egészségi állapotuk miatt tartós nehézséggel kell megküzdeniük a munka világában; a védett foglalkoztatás legszámottevőbb lehetősége, lehetséges eredménye a betanulás, beilleszkedés után a nyílt munkaerőpiacra, a normál foglalkoztatásba történő visszatérés
18
