Szociometriai vizsgálat Eötvös József Főiskola Sarok László Tanító II. évfolyam
Jakob Lévy Moreno (romániai születésű amerikai pszichiáter) nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria néven vált ismertté, és amely az informális (nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsoltatok alapján létrejött) csoportstruktúra feltárását szolgálja. Moreno alaptétele az volt, hogy a spontán társulások hálózata (a munkaközösségben kialakuló kapcsolatok) a státuszokból álló intézményes rendszerek (szervezetek, vállaltok, cégek, stb.) lappangó háttere. Véleménye szerint ugyanis az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. Célja az volt, hogy megpróbálja ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választások módszerével feltárja. Az általa kidolgozott szociometriai módszer, mint vizsgálóeljárás olyan kérdéseket tartalmaz, hogy fontos élethelyzetekben az adott egyén kit választana társául. Moreno gondolatrendszere szerint ezek a választások ugyanis megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásoknak, így az intézményi keretben kialakult lappangó kapcsolati hálózatrendszerről kaphatunk képet. Ezzel a módszerrel így kirajzolódnak a rokonszenvi kapcsolatok, az, hogy az adott munkaközösségben ki kit kedvel, kivel van közelebbi, bizalmasabb kapcsolatban. A válaszok alapján a megkérdezett egyének közötti csoportos kapcsolatok is megmutatkoznak, valamint az egyes személyek helyzete és szorosabb kapcsolatai az adott közösségben. Ez grafikusan is megjeleníthető, felrajzolható. Ezt nevezzük szociogramnak , mely a csoport érzelmi alapon kialakult kötődéseit tükrözi. A szociogramból következtehetünk a szimpátiaviszonyokra, de arra is, hogy mennyire funkcionál a csoport közösségként. Mérei Ferenc tovább dolgozta ezt a módszert, ezt nevezzük több szempontú szociometriának, mely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a csoportban, hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző funkcióiról. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladat megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Továbbá választ kaphatunk még olyan kérdésekre is, mint például olyan-e a közösség, hogy a tagok örömmel tartoznak bele, és ragaszkodnak hozzá, vannak-e elszigetelt, magányos egyének, akiknek nincsenek igazán kapcsolataik a közösségben. A több szempontú szociometriai felmérés révén nemcsak a rokonszenvi választásokat, hanem funkció-jellegű választásokat is vizsgálhatunk. Ez utóbbihoz olyan kérdések tartoznak, melyek a közösségi rátermettséget, egyéni tulajdonságokat és készségeket, valamint szakmai hozzáértést vizsgálják. A kérdéseket valóságos helyzethez kötve vagy általánosságban szokás megfogalmazni. A kérdőív kitöltése során az adott csoport, közösség tagjai tulajdonképpen szavaznak arról, hogy az adott tulajdonság, képesség tekintetében kit tartanak a legjobbnak. A szociometriai kérdőívek 10-40 kérdést tartalmaznak. A felmérés 9 éves kor felett írásban történik. Gyermekeknél szerepelhetnek negatív kritériumokat tartalmazó kérdések, felnőtteknél ezt nem célszerű alkalmazni. A kérdőív kitöltésekor fontos, hogy azon a helyen töltse ki a csoport, amely általában a közösségi életük színtere pl: az osztályteremben, munkahelyen, edzőteremben. Fontos informálni őket, hogy a kérdőívekbe nem tekinthet bele a közösség vezetője pl: osztályfőnök, edző, csoportvezető.
És fontos, hogy mindenki lehetőleg jelen legyen, hogy pontosabb összképet kapjunk valamint, hogy mindenki minden kérdésre válaszoljon. Vizsgálatomban a Mérai-féle több szempontú szociogramot használtam. Az általa vizsgált három fő szempont: 1. Rokonszenvi választások. 2. Közösségi rátermettség. 3. Egyéni tulajdonságok, készségek. A vizsgálat leírása A felmérést általános iskolások csoportjában szerettem volna elvégezni. Ideális csoportnak az ötödik osztályt választottam, ami korosztály szempontjából a 11-12 évesek körét jelenti. Vizsgálatom során azt feltételeztem, hogy a diákok az alsó tagozatból a felső tagozatba lépve jobban összekovácsolódnak és ez a szociogramon is majd jól megmutatkozik. A szociometriai felmérést a kiskunhalasi Szűts József Általános Iskola 5. b osztályának tanulóival végeztem. Tíz kérdéses rövid kérdőívet alkalmaztam. A tíz kérdés megoszlása a különböző szempontok között a következő volt: Rokonszenvi választások: 1,3. Személyi bizalomra vonatkozó: 5. Népszerűségre vonatkozó, érvényesülés kritériummal: 2. Funkció jellegű,
aktivitás kritériummal: 4. (döntésre vonatkozó) igazságosság kritériummal: 6.
Képesség szerinti választás: műveltség kritériummal: 8. testi tulajdonságra vonatkozóan: 9. Szakmai rátermettségre vonatkozó: 7, 10. Az osztály 15 főt számlál. Sajnálatos módon 3 fő nem volt jelen a kérdőív kitöltése közben betegség miatt. 12 fő részvételével végeztem el a vizsgálatot. A nemek szerinti megoszlás pont 50-50%, azaz 6 fiú és 6 lány. Életkorukat tekintve 11 és 12 évesek tehát jelentős korkülönbség nincs köztük. Az osztály negyede kissebségi származású. Az osztályfőnökkel történő beszélgetés során felhívta a figyelmemet, hogy nehézkes lesz a kérdőív kitöltése, mert vannak az osztályban olyan gyerekek, akik nem igazán tudnak még olvasni és a szövegértéssel is problémák vannak. Ebből adódott is némi problémám a tesztek kiértékelés során. Felhívtam a figyelmet, hogy csak olyan személyt válasszanak, akik jelen vannak az osztályban. Ez majd jól megfigyelhető István tesztjében, aki a rokonszenvi választásoknál a hiányzó személyeket választotta (de erre majd később visszatérek).
A teszt kitöltésekor az olvasási problémákra való tekintettel én olvastam fel a kérdéseket, és ha valamely kérdést nem értették, akkor hétköznapi példával magyaráztam meg. A gyerekek nagyon élvezték a tesztet és igyekeztek az elvárásaimnak megfelelni. Számomra úgy tűnt, hogy jól megértik egymást. Kölcsönösen szóhoz hagyják jutni egymást. És meg kell jegyeznem, hogy az együttműködésükkel alkotnak is, ha akarnak, amit bizonyít a teszt kitöltése után a tiszteletemre elénekelt rap zene, amit az osztály közösen írt.(mellékletben csatolom:). A vizsgálat során a következő kérdésekre kerestem a választ: 1. Milyen a csoportteljesítő képessége átlagos feltételek között? 2. Hogyan reagál a csoport váratlan, rendkívüli helyzetekben? 3. Milyen a csoporttagok közérzete, elősegíti-e a csoportlégkör, hogy képességeiket fejleszthessék, kamatoztathassák? 4. Van-e kialakult közvélemény, akadálytalanul áramlanak–e a hírek a csoportban? Eredmények A szociogram A kölcsönösségi táblázat megszerkesztéséhez az 1. és 3. rokonszenvi választást lehetővé tevő kérdéseket használtam. A táblázat adatai alapján megrajzoltam a szociogramot. A szociogramon a következő jelöléseket alkalmaztam: Minden személyt egy kör jelképez, a körbe írt betű pedig a személy nevének kezdőbetűje, amelyet a kölcsönösségi és a gyakorisági táblázatban kapott. Az egyes csoportokat számokkal jelöltem (1,2,3…). A szociogramon 3 csoport jelenik meg, melyeknek egymással nincs kapcsolatuk. Leginkább zárt az 1 jelű négyszög, amelynek tagja egymáson kívül nem választottak mást. A tagok kivétel nélkül kétszeres kölcsönös kapcsolatban vannak. Kétszeres kapcsolat erősíti egy kivétellel a 2 csoportot. Tagjai csoporton kívüli személyt nem választottak viszont D és PK között csak egyszeres kölcsönös kapcsolat van. Fontos megjegyezni, hogy a két fő csoport nemileg elkülönülnek, ugyan is az 1 csoport tagjai fiúk, míg a 2 csoport tagjai lányok. A 3 csoportot vettem a perem helyzeten lévőknek. A 3 csoportot 3 fő alkotja, akik lényegében nincsenek peremhelyzeten mivel a már korábban említett I (István) rendre a hiányzó személyeket választotta mind a két rokonszenvi választásnál így az ő választásait értékelhetetlennek kellet tekintenem. M (Mátyás) viszont választotta I (Istvánt) rokonszenvi kérdésben, de a választása nem volt viszonzott egy esetben sem. N (Nikolett) egy rokonszenvi kérdésben jelölte meg D (Diánát) viszont a választás nem volt viszonzott és más esetben sem választották N-t. Viszont N-t a többi kérdés vizsgálatakor sem választották így véleményem szerint az osztályban csak egy diák N van perem helyzeten.
További elemzést végeztem a kölcsönösségi táblázat, a gyskorisági táblázat és a szociogram alapján. 1. Szerkezeti mutatók Centrális-marginális mutató. Mivel a társas mezőnek egyetlen tagja sem rendelkezik legalább négy kölcsönös kapcsolattal, nem alakult ki központ. A vizsgált osztály két nagyobb részre osztódik illetve egy perem gyanús harmadik részre. Már említettem, hogy a 3 fő közül egy értelmezés hiba miatt tévesztett és őt választották viszonzatlanul és befolyásolná az eredményt is véleményem szerint a hiányzó három fő, akivel lehetséges, hogy egy négyszögű kapcsolatot alkotnának. Ez esetben M lenne perem gyanús, aki ugyan választott, de őt nem választotta senki. De természetesen ez csak feltevés. ezért sajnálom, hogy nem volt jelen a hiányzó 3 fő. Akit viszont valóban peremhelyzetűnek ítélek az N, akinek ugyan volt egy viszonzatlan választása, de a többi kérdéseket megvizsgálva egyetlen esetben sem választották őt. A társas helyzetek arányítása
Kohéziós mutatók 1. Kölcsönösségi index: Annak a mutatója, hogy a társas helyzetben lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. A kölcsönösségi index jelen esetben 50% ami az átlag értéktől (85-90) jóval eltér, negatív irányba. Ez azt sugallja, hogy a közösség nem nyújt kellő biztonságot tagjainak. 2. Sűrűségi mutató: A közösség stabilitásának jelzője, amely megmutatja, hogy egy személyre hány kapcsolat jut. A sűrűségi mutató eredménye 2. Ez az érték magasan túlhaladja az átlag értéket, ami (0,9-1,1) stabil közösségre utal. 3. Kohéziós index: Ez által megállapítható, hogy milyen lehet a csoport együttes teljesítménye. Az osztály értéke 18,18. Az átlagérték (10-13) tartományba esik. A kapott érték jól mutatja, hogy együttes erőfeszítéssel kiemelkedő teljesítményre képesek. /Lásd. közösen írt dalszöveg/. 4. Viszonzott kapcsolatok mutatója: Értéke kifejezi, hogy az egyes választásokban mennyire tükröződik a realitás, illetve az egyén vágyai. Átlag értéke 50 és 60 között helyezkedik el. Jelen esetben ez az érték 40, ami bizonytalanságot jelez. A csoporttagok nem ítélik meg reálisan a csoporttagokhoz fűződő kapcsolataikat, ugyanakkor a vágyaikat sem engedik érvényre jutni.
2. A csoport légkör mutatója Ez a mutató azt tükrözi, hogy a közösségi feladatra való alkalmasság eldöntésekor rokonszenvi indíttatás, vagy a csoportnorma vezérli a választást. Harmonikus közösségről akkor beszélünk, ha a rokonszenvet szubjektív megítélés, személyes vonzalom határozza meg, a funkcióra vonatkozó kérdésekben viszont egységes a csoport véleménye, azaz kisebb a szóródás, mint a rokonszenvi kérdésekben, A csoport légkörmutatójának megállapításához a következő kérdéseket vettem figyelembe: Rokonszenvi: 1,3,5. Funkció jellegű: 4,6. A matató 2,3-4,4. A funkció oldal kevésbe szóródik, mint a rokonszenvi a kettő szinte független egymástól. Ennek alapján elmondható, hogy a csoporton belül a közösségi választások objektív szempontok alapján történnek, a csoporthoz igazodva, míg a személyes vonzalmakat a szubjektív viszonyulások határozzák meg, nem a közvélemény. 3. Választási koincidenciák Az elemzett osztály normáira, belső értékrendjére lehet következtetni a választási koincidenciák vizsgálatával. Azt mutatja meg, vajon mely tulajdonságok bírnak kiemelkedő jelentőséggel a csoport értékrendszerében. Az elemzésnél a szubjektív motiváció együtt járását vizsgáltam a következő tulajdonságokkal: Együtt járás Aktivitás, mint érték: 4.
48%
Igazságos döntés, mint érték: 6.
56%
Intellektuális képesség, mint érték: 8.
60%
Népszerűség (érvényesülés), m. érték:2.
76%
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy az aktivitás nem játszik vezető szerepet a rokonszenvi választásokban. Az intellektuális képességek, a műveltség valóban értéket képvisel ebben a közösségben. Az érvényesülés képessége is kiemelkedő, tehát ez is befolyásolja a választást. 4. Jelentőség és szerep Jelentőség érték Jelentősnek az a személy tekinthető a közösségben, akit a társai sokszor választanak szociometriai kritériumok alapján. Jelentősége lehet pozitív vagy negatív, mindenesetre sokat szerepel társai tudatában. Észreveszik, foglalkoznak vele - azaz jelentőséggel bír. Az általam vizsgált osztályban a jelentőség határa 37,8 össz - választás.Ezt egyetlen személy közelítette meg D 37-el. A másodrendű jelentőséget 28,35 szavazatot 3 személy is elérte T, Z, Zs.
A fentiek alapján felírható a tagolódási sor:
Jelentős személy:
1 fő
Másodrendű jelentőséggel bír:
3 fő
Nem képvisel jelentőséget:
8fő
Ennek alapján a jelentőség index:
33%
Szerepképződés Egy közösség életében fontos lehet, hogy bizonyos feladatokkal éppen a megfelelő csoporttagot bízzák meg. Ehhez egyrészt arra van szükség, hogy felismerjék, ki a legmegfelelőbb ember az adott feladatra (azaz a tagok képességeinek alapos ismeretére), másrészt arra, hogy a megfelelő ember hajlandó legyen eleget tenni a felé irányuló elvárásoknak. Ez a két tényező a szerepképződés alapja. A szerepképződés elősegíti a csoporton belül a differenciálódást és a hatékony működést. Arra, hogy kinek lehet körülhatárolt szerepe a csoportban, a gyakorisági táblázat adatai alapján lehet következtetni. jelen osztályban a szerephatárt 7 esetben érte el valamely csoporttag, ez 5 fő között oszlik meg. A szerepindex kiszámításához az utóbbi adatot vettem figyelembe, értéke 41%. Optimális esetben a közösség minden tagja kap valamilyen szerepet. Ez az optimális állapot itt nem igazán érvényesül. A szerepindex értéke csaknem a másfélszerese a jelentőség indexnek, ez arra utal, hogy a személyes tulajdonságok ebben az osztályban csak részben jutnak érvényre.
Összefoglalás, véleményalkotás a csoportról kapott adatok tükrében Az általam vizsgált általános iskolai osztály szociogramja alapján jól megállapítható, hogy a vizsgálat során jelenlevők két nagy csoportra és egy perem gyanús csoportra oszlik. A lányok töltik be az egyik csoport tagjait és a fiúk pedig a másik csoport tagjait. A 3 csoportból csak egy főt N-t tekintem perem helyzeten lévő diáknak, mivel az ő esetében egyszer sem irányult választás felé. István figyelmetlenségből a hiányzó embereket sorolta fel ezért ő értékelhetetlenség miatt helyezkedik el a perem helyzeten. Matyi pedig választotta Istvánt, ami viszonzatlan volt. Igaz rokonszenvi kérdések esetében nem irányult felé választás, de más kérdésekben választották. Ezért Matyit sem tekintem valódi perem helyzeten lévő diáknak. Azonban a szociogram arra enged következtetni, hogy két klikk működik az osztályban, amely nemek szerint különülnek el. A szociogramon ezért jelölöm a nemeket, amely valóban jól tükrözi a fiúk és a lányok elkülönülését. Feltételezésem elhamarkodott volt mikor azt feltételeztem, hogy majdnem egy év a felső tagozaton összekovácsolja az osztályt, ugyanis a kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a közösség még nem elég stabil, nincs meg az összetartás (maximum a klikkeken belül) és tagjainak nem nyújt kellő biztonságot. A rokonszenvi és egyéb kritériumokban a választások azt mutatják, hogy részben szimpátia és részben a valódi képességek alapján hozzák meg. Válaszadásuk még nem elég stabil. Befolyásolják válaszadásukat a baráti viszonyok. De ennek ellenére a kérdések egy részénél az egyén képessége alapján hozzák meg döntésüket, ami fejlődést jelent. A felmérés csak akkor lett volna számomra teljes, ha a hiányzó 3 fő is jelen van, mert így számomra tisztázatlan maradt I helyzete. A csoportteljesítő képességét átlagos körülmények között átlagosnak mondanám. Azonban rendkívüli helyzetben átlagon felüli teljesítményre képesek együtt./Lásd dalszöveg/. Amely az iskolai Ki, Mit Tud-on aratott sikert, ami a teszt elkészítése előtt került megrendezésre. Említésre méltó még a lányok esetében, amely a 2-es a szociogramon. Ebben az esetben PK központi helyet foglal el a lányok klikkjében, könnyen elképzelhető, hogy vezetővé váljon. A lányok csoportjában aktív és gyors információáramlást tartok valószínűnek. Mellékletek Kérdőív Szociogram Kölcsönösségi táblázat Gyakorisági táblázat Számítások