Szociológiai fogyasztáskutatások Strukturális meghatározottság, szabadon lebegő életstílusok vagy valami más?
Berger Viktor PTE BTK Szociológia Tanszék
Szociológiai fogyasztáskutatások 70-es,
80-as évektől elméleti kérdések/megközelítések: manipuláció
vagy fogyasztói kreativitás? (frankfurtiak vs Certeau, Hebdige) Uniformizálódás vs pluralizáló hatás fogyasztás és kulturális szemiotika (Veblen, Bourdieu, Sahlins) Az
empirikus vagy elméleti-empirikus munkák fő kérdése: miként függ össze a társadalmi szerkezet a fogyasztással/életstílusokkal?
Társadalmi struktúra és életstílusok A
társadalmi osztályok vagy rétegek egyben fogyasztási-életstílusbeli csoportok is? Két karakteres álláspont: a)
Az osztály- vagy rétegszerkezet meghatározza az életstílusokat
b)
az egyenlőtlen helyzetek meghatározzák a lehetőségeket és az ízlést Veblen, Bourdieu, Vester
az életstílusokat immár alig határozzák meg az osztályok és rétegek közti különbségek Életstílusok
„szabad” kibontakozása Beck, Schulze, Michailow, Hradil Osztály- vagy réteg- helyett életstílus-szemantika
Szociológiai fogyasztás- és életstíluskutatások Magyarországon A 90-es és a 2000-es évektől két szellemi központ látszott kialakulni a)
Tárki:
Rétegződésmodellek alapvető jelentősége Fogyasztás mint kiegészítés Vertikális társadalomkép à fogyasztás főleg hierarchikus mérése (több/kevesebb, gyakoribb! ritkább, birtoklás/nem birtoklás)
A fogyasztás vagy külön tipológiában jelenik meg, vagy a rétegződési modellben egy dimenzió a többi mellett Publikációk: Fábián – Róbert – Szivós (1998), Fábián – Kolosi – Róbert (2000a, b), Kolosi – Keller (2010), Róbert (2000)
Forrás: Fábián – Róbert – Szivós (1998: 90)
Szociológiai fogyasztás- és életstíluskutatások Magyarországon A 90-es és a 2000-es évektől két szellemi központ látszott kialakulni: b)
Kovách Imre kutatócsoportja Horizontális
különbségek nagyobb szerepe (nominális fogyasztásbeli különbségek) a fogyasztásnak van csoport- vagy rétegképző hatása Publikációk pl.: Csigó (2006), Csite – Kovács – Kristóf (2006), Kapitány – Karácsony – Kovách – Róbert (2007), Kovách (2006)
Életstílusok Magyarországon
Forrás: Csite – Kovács – Kristóf (2006: 284)
Közös elemek az eredményekben Szerző (megjelenési év)
Fogyasztási depriváltak aránya
Elnevezések
Fábián – Róbert – Szivós (1998)
34%
Képzetlen alsó osztályi miliő, falusias nyugdíjas miliő
Fábián – Kolosi – Róbert (2000)
59%
Deprivált szegény, jólakású deprivált
30%
Leszakadók, konzisztensen szegények, jó lakású szegények
25%, 30%
Ritkán fogyasztók (1998, 2004)
Csigó Péter (2006)
46%
Leszakadók, kizártak
Tardos Róbert (2008)
39%
Túlélés, harmónia
Kolosi – Keller (2010)
27%
Alsó fogyasztási csoport
Sági Matild (2010)
48%
nélkülözők
Bukodi (2006) Csite – Kovách – Kristóf (2006)
Van-e értelme az életstílusok szociológiai vizsgálatának? A
kérdést empirikusan vizsgáló publikációk szerint sem az osztály- és rétegződésmodellek, sem az életstílus-tipológiák nem tarthatnak igényt kizárólagosságra Mindkét
típusú modellnek van magyarázóereje bizonyos kontextusokban Nemzetközi szinten lásd pl.: Hartmann (1999), Rössel (2005), Otte (2004). Magyar viszonylatban: Bukodi (2006), Róbert et al. (2003 [2001]).
Hasonlóságok a fogalmi szinten Kettős
szelekció feltételezése
Anyagi életkörülmények Ízlések, preferenciák (Bourdieu-nél: habitus) Vö. ábra…
Az
ízléseket az objektív helyzetek alakítják, hozzájuk idomulnak (ezért van értelme a depriváltak esetén is e látásmódnak)
A
(koherens) ízlés pedig a fogyasztói döntéseket vezérli
A
„radikális” modellek sem szakítanak e fogalmisággal, csupán áthelyezik a súlypontokat
A kettős szelekció modelljei Az opciók összessége
A lehetőségek által szelektált opciók
Fogyasztói döntés
Döntések alapján: homogén életstílusok
1. szűrő: anyagi életkörülmények
2. szűrő: preferenciák, „habitusok”
Lehetséges-e más fogalmiság? Bernard Lahire (2004, 2011, 2012 [2001]): szakítani kíván a kettős szelekció monolitikus modelljeivel és előfeltételezéseikkel
(objektív helyzetek monologikus „szocializáló” logikája; preferenciák ellentmondásmentessége; koherens életstílus)
Ehelyett: Pluriszocializáció Heterogén diszpozíciók Tipikusan heterogén („disszonáns”) fogyasztási mintázatok (okok: preferenciák is heterogének, de gyenge is az összefüggés preferenciák és gyakorlatok között)
Módszertan A
statisztikai elemzés nem nélkülözhető! De mellette más módszerek is, amelyek képesek feltárni a szocializáló miliők hatását és a fogyasztásra befolyást gyakorló tényezőket: interjúk résztvevői megfigyelések követés
dokumentumelemzés
ismerősökkel
interjúzás
Az újrafogalmazás előnyei/hátrányai Pozitívumok: Differenciáltabb
kép Eltűnik egy kevésbé termékeny vita Negatívumok: Nagy
költségvonzat, nagy idő- és energiaráfordítás Makrokép nem a megszokott
Hivatkozott és továbbvezető irodalom Adorno, Theodor W. (1990 [1947]): A kultúripar. In Theodor W. Adorno és Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Budapest: Atlantisz, 147–200. Beck, Ulrich (1999 [1983]): Túl renden és osztályon? In A társadalmi rétegződés komponensei. Angelusz Róbert (szerk.). Budapest: Új Mandátum, 418–468. Bourdieu, Pierre (2010 [1979]): A habitus és az életstílusok tere. Replika (72): 49–94. Bukodi Erzsébet (2006): Társadalmunk szerkezete különböző nézőpontokból. In Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Kovách Imre (szerk.). Budapest: Napvilág, 109–159. Bukodi Erzsébet és Róbert Péter (2000): Vagyoni helyzet – kulturális fogyasztás. In Társadalmi riport 2000. Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György (szerk.): Budapest: TÁRKI, 346–376. Csigó Péter (2006): Kereskedelmi média és késő modern individualizáció. In Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Kovách Imre (szerk.). Budapest: Napvilág, 311–346. Csite András, Kovách Imre és Kristóf Luca (2006): Fogyasztói csoportok az ezredforduló Magyarországán. In Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Kovách Imre (szerk.). Budapest: Napvilág, 253–291. De Certeau, Michel (2010 [1980]): A cselekvés művészete. A mindennapok leleménye I. Budapest, Kijárat. Fábián Zoltán, Róbert Péter és Szivós Péter (1998): Anyagi-jóléti státuscsoportok társadalmi miliői. In Társadalmi riport 1998. Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 72–91.
Fábián Zoltán, Kolosi Tamás és Róbert Péter (2000a): Fogyasztási csoportok. (TÁRKI Társadalompolitikai tanulmányok 20.) Budapest: TÁRKI, 1–40. Fábián Zoltán, Kolosi Tamás és Róbert Péter (2000b): Fogyasztás és életstílus. In Társadalmi riport 2000. Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 225–259. Hartmann, Peter H. (1999): Lebensstilforschung. Darstellung, Kritik und Weiterentwicklung. Opladen: Leske und Budrich. Hebdige, Dick (1995 [1988]): A stílus mint célzatos kommunikáció. Replika (17–18): 181–200. Hradil, Stefan (2011 [1987]): Társadalmi helyzetek és miliők: egy fejlett társadalom struktúrájának elemzése. In Társadalmi rétegződés olvasókönyv. Gecser Ottó (szerk.). Budapest: ELTE, 395–426. Kapitány Balázs, Karácsony Gergely, Kovách Imre és Róbert Péter (2007): Társadalmi szerkezet – szociológiai modellek. Századvég (44): 165–192 Kolosi Tamás és Keller Tamás (2010): Kikristályosodó társadalomszerkezet. Társadalmi riport 2010. Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 105–138. Kovách Imre (2006) (szerk.): Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Budapest: Napvilág. Kovách Imre (2006): Paradigmaváltás, társadalmi szerkezet és egyenlőtlenség. In uő. (szerk.): Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Budapest: Napvilág, 11–18. Lahire, Bernard (2004): La culture des individus. Dissonances culturelles et distinction de soi. Párizs: La Découverte: 737–739. Lahire, Bernard (2008): The Individual and the Mixing of Genres. Cultural Dissonance and Selfdistinction. Poetics 36(2–3): 166–188. Lahire, Bernard (2012 [2001]): A habituselmélettől egy pszichológiai szociológia felé. Replika (79): 45– 66. Lahire, Bernard (2011): Das Individuum und die Vermischung der Genres. Kulturelle Dissonanzen und Selbst-Distinktion. Berliner Journal für Soziologie 21(1): 39–68.
Michailow, Matthias (2008 [1996]): Individualizáció és az életstílusok kialakulása. Replika (64–65): 55–78. Otte, Gunnar (2004): Sozialstrukturanalysen mit Lebensstilen. Eine Studie zur theoretischen und methodischen Neuorientierung der Lebensstilforschung. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften. Róbert Péter (2000): Az életstílus meghatározottságának változása, 1982–1998. Szociológiai Szemle 10(2): 17–37. Róbert Péter, Wessely Anna, Babarczy Eszter, Hadas Miklós és Kemény Vagyim (2003 [2001]): Kultúra és társadalom. (Kerekasztal-beszélgetés konferencián: 2001. május 17.) Fordulat (2003/március): 110–154. Rössel, Jörg (2005): Plurale Sozialstrukturanalyse: Eine handlungstheoretische Rekonstruktion der Grundbegriffe der Sozialstrukturanalyse. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften. Sági Matild (2010): Kulturális szegmentáció: „mindenevők”, „válogatósak”, „egysíkúak”, és „nélkülözők”? Az „omnivore-univore” modell alkalmazhatósága Magyarországon. In Társadalmi Riport 2010. Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 288– 311. Sahlins, Marshall D. (2010 [1976]): A kultúra és a gyakorlati ész. La Pensée Bourgeoise – A nyugati társadalom mint kultúra. Replika (72): 17–48. Schulze, Gerhard (1992): Die Erlebnisgesellschaft. Kultursoziologie der Gegenwart. Frankfurt am Main – New York: Campus. Tardos Róbert (2008): Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok: külön világok? Egy tipológiai kísérlet körvonalai. Századvég (50): 1–46. Veblen, Thorstein (1975 [1899]): A dologtalan osztály elmélete. Budapest: KJK. Vester, Michael et al. (2001): Soziale Milieus im gesellschatlichen Strukturwandel. Zwischen Integration und Ausgrenzung. (2. bővített kiadás.) Frankfurt am Main: Suhrkamp.
