Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása
Szociális szolgáltatástervezési koncepció
2006.
2 Tartalomjegyzék
S Z O C I ÁL I S S Z O L G ÁL T A T ÁS T E R V E Z É S I K O N C E P C I Ó Tartalomjegyzék
1 2
Bevezetés A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja:
3 3
Helyzetkép Helyzetkép - általános intézményi ellátottság - Demográfiai adatok -
3 4 5
A társulás gazdasági helyzete
6
Egészségügyi helyzet
7
Szociális szolgáltatások jellemzıi
8
A társult önkormányzatok közigazgatási területén mőködtetett szociális ellátások szerkezete, jellemzıi: Csongrád Város Csanytelek Község Tömörkény Község Felgyı Község
9 9 10 10 10
A kistérségi társulás helye a települések életében
10
A társulásos feladatellátás elınyei:
11
A térség szociális szolgáltatásainak elemzése (SWOT analízis)
11
A Társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások jellemzıi: Családsegítés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Közösségi ellátás
12 12 12 13 13
A kistérségi szolgáltatás szervezés új modellje:
15
Jövıkép
15
A Társulás által fenntartott szociális intézmények:
15
Fejlesztési feladatok:
17
Megvalósítandó program várható hatása
17
3 Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvény 92. § /3/ bekezdése elıírja, hogy amennyiben a települések, egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, akkor, ezen szolgáltatások tekintetében, a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A 92. § /4/ bekezdése a koncepció legszükségesebb tartalmi elemeire hívja fel a figyelmet, melyek különösen: a lakosságszám illetve a korösszetétel alakulása, szolgáltatások iránti igények, ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, a szolgáltatások biztosítására vonatkozó ütemterv, valamint a mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatok, együttmőködés keretei, a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. A 92. § /5/ bekezdése alapján, a társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A 92. § /8/ bekezdése elıírja, hogy a társulás által készített szolgáltatástervezési koncepciót a megyei önkormányzat véleményezi. A sztv. 2006. december 31. napjáig rendeli elkészíteni az önkormányzati társulás szolgáltatástervezési koncepcióját. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja: a.) bizonyos távra meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyeket a település a szociális szolgáltatások fejlesztése során követ, b.) részletezni azokat a konkrét célkitőzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kíván a társulás c.) elısegíteni a szociális törvény által bevezetésre került új típusú intézmények feladatainak ellátást d.) a szociális ellátórendszer kistérségi szintő bemutatása, illetve a társulási formában történı fejlesztési lehetıségek kidolgozása. Helyzetkép
2004. július 30-án megalakult a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása. A Társulás a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén, a Tisza jobb oldalán, a fıvárostól, mintegy 130 km-re, Szegedtıl illetve Kecskeméttıl közel azonos távolságra, mintegy 60-60 km-re található. Egyetlen fıútvonal, a Kiskunfélegyházát és Szentest összekötı 451-es sz., érinti a társulás területét. Sajnos autópálya nem halad át a társuláson, a legközelebbi csatlakozási lehetıség a kb: 25 km távolságra levı Kiskunfélegyházán lehetséges. A Társulás területének túlnyomórésze a Tisza jobb oldalán helyezkedik el, csak a Csongrádhoz tartozó ún. Nagyrét található a Tisza bal oldalán, a Kırös-zugban. A Tiszán történı átkelést a 451. sz. fıútvonal hídja, valamint a Csongrádon idıszakos jelleggel mőködı pontonhíd, illetve ennek hiányában a komp /dereglye/ biztosítja. Vasútvonalon mindössze Csongrádot lehet megközelíteni, bár ezen vasútvonal jövıbeni sorsa – az alacsony kihasználtság miatt – bizonytalan. A társulás területén a Tisza Volán Rt. biztosítja a tömegközlekedést. A települések közötti tömegközlekedés rugalmas, minden településrıl könnyen el lehet jutni
4 Csongrádra és Szegedre is, sıt Csongrádi átszállással gyakorlatilag az ország minden nagyobb városa megközelíthetı. A területen négy település található, melyek közül egy – Csongrád – rendelkezik városi ranggal, míg a többi település – Csanytelek, Felgyı, Tömörkény, - község. A terület évezredek óta lakott helynek számít, ahol honfoglaló ıseink is megtelepedtek, és több települést hoztak létre. A Tisza és a Körös találkozásánál lévı földerıdítmény Csongrád – a település, majd az államszervezéskor a megye névadója lett. A tatárjárást követıen a terület lassan éledt újjá / pl: Csanytelek még 1421-ben is néptelenül álló pusztaság volt/ és ehhez minden bizonnyal az a tény is hozzájárult, hogy a megye székhelye Szegedre helyezıdött át. A török megszállás idıszaka szintén jelentısen visszavetette a terület fejlıdését. A török uralom után nem sokkal, a terület nagy része a Károlyi-család tulajdonába került, és elkezdıdött a népességgyarapodás és a lassú fejlıdés idıszaka. A települések a XIX. Század második felében önállóvá váltak, Csongrád pedig városi rangot kapott. A vasútépítések, illetve a Tisza szabályozása, az azt követıen tartósan mővelés alá vonható területek mértékének emelkedése jelentıs munkaerıket kötött le Az 1848-49-es események, illetve a két világháború a népességszám alakulásra - és a terület fejlıdésére - szintén jelentıs – negatív – hatást gyakorolt. A második világháború után bekövetkezı országos eseményekbıl a térség sem vonhatta ki magát, itt is megtörténtek az államosítások, megalakult a tanácsrendszer, létrejöttek a termelıszövetkezetek. Csongrád 1965-ben járási jogot kapott, 1985-ben városkörnyéki székhely lett, és az ezzel járó jogosultságok illetékességi területe kiterjedt Csanytelekre, Felgyıre és Tömörkényre. Ezen szervezıdések központi elhatározásból történtek. Az 1989-90-es rendszerváltás után, az 1990. ıszén megtartott demokratikus önkormányzati választásokat követıen mind a négy településen megalakultak az önkormányzatok, melyek saját intézmények fenntartásával járultak hozzá a lakosság közszükségleteinek kielégítéséhez. A településeken jelentıs infrastrukturális fejlıdések történtek /pl: vezetékes gázfőtés, telefonhálózat kiépítése, tornatermek építése/, melyek megvalósításához nem egy alaklommal igen szoros önkormányzatok közötti együttmőködésre volt szükség. A jogszabályok által biztosított lehetıségek keretei között, felismerve annak lehetıségét, hogy a települések közötti együttmőködés hatékonyabb feladatellátást és esetenként eredményesebb érdekérvényesítést tesz lehetıvé a négy település 2005. tavaszán létrehozta a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulását, melynek keretei között nagy volumenő pályázatokban történı részvételre, illetve a mindennapi feladatok ellátásra kiegészítı állami normatíva igénybevételére nyílik lehetıség. A jövıbeni lehetıségek – tekintettel az Európai Uniós pénzekre - még szélesebbek, viszont ezek igénybevétele további együttmőködést igényel. A társulás feladatait jelenleg a Társulás illetve Csongrád Város Önkormányzata által kötött megállapodás alapján Csongrád Város Polgármesteri Hivatala látja el. Helyzetkép - általános intézményi ellátottság Minden település önálló önkormányzattal és polgármesteri hivatallal rendelkezik. A települések mindegyikén mőködik saját óvoda, általános iskola, melyek fenntartása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám, illetve az alacsony központi költségvetési normatíva mellett, egyre komolyabb anyagi megterhelést jelent. Bölcsıde kizárólag Csongrádon található. Középiskola – Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, Sághy Mihály Szakközépiskola és a Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola - kizárólag Csongrádon található, melyek fenntartója a Csongrád Megyei Önkormányzat. Felsıfokú
5 oktatási intézmény - fıiskola, egyetem - nincs a társulás területén, felsıfokú szakképzésre a Batsányi János Gimnáziumban van lehetıség. Csongrád város intézményi ellátottsága: Bíróság, illetve saját Ügyészség található, továbbá Körzeti Földhivatal. Rendırség Csongrádon és Csanyteleken található. Az APEH-nek, továbbá a társadalombiztosítás szerveinek havi rendszerességgel van ügyfélfogadása a városban. A városi intézmények illetékességi területe megegyezik a társulás területével. A közszolgáltatók közül csak a DÉMÁSZ Rt. szolgáltató tart ügyfélfogadást Csongrádon, a DÉGÁZ Rt. legközelebbi kirendeltsége Szentesen található. - Demográfiai adatok A Csongrádi Kistérség Csongrád Megye legkisebb területő társulása, mindössze négy település alkotja. Lakosságszámát tekintve szintén a kisebb társulások közé sorolható /a megyében csak a kistelei, illetve a mórahalmi kistérséget elızi meg/. A társulás lakosságszámának alakulását, a népszámlálási adatok alapján, az alábbi táblázat szemlélteti: 1900 1949 1970 1990 2001 Csongrádi Kistérség 28.855 34.164 30.582 26.763 25.225 A táblázat alapján megállapítható, hogy a kistérség lakosságszáma folyamatos csökkenı tendenciát mutat, mely valószínőleg a jövıben is folytatódni fog. A házasságkötések számának alakulását több tényezı / pl: demográfiai tényezık/ befolyásolja.
2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
Csanytelek Csongrád Felgyı Tömörkény 11 69 6 10 8 95 1 8 10 108 10 9 85 4 4 9 71 2 5 Forrás: Polgármesteri Hivatalok adatszolgáltatása
A munkanélküliség kapcsán megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresık száma 2004. óta emelkedı tendenciát mutat. Ennek okai összetettek. Egyrészt szerepet játszik, az a tény hogy a munkahelyek száma továbbra sem emelkedik, lényegesebb munkahelyteremtı beruházás nem történt a Társulás területén. Másrészt szerepet játszhat az a körülmény is, hogy a tartós munkanélküliek részére biztosított, többször újraszabályozott, aktív korú rendszeres szociális segély megállapításának elıfeltétele a Munkaügyi Központnál történı álláskeresıként történı nyilvántartásba vétel, továbbá a meghatározott módon történı kapcsolattartás is. 2001. 2002 2003. 2004. 2005. Regisztrált álláskeresı
855
852
813
927 1.023
Ebbıl: Csongrád
640
603
585
656
712
88
102
101
125
148
Csanytelek
6
Felgyı
47
50
54
60
54
Tömörkény
80
97
73
86
109
Forrás: Munkaügyi Központ, Csongrád
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Nyugdíj elıtti segély Közhasznú foglalkoztatás Alkalmi munkavállalói könyv
17
17
11
6
8
204
204
173
136
150
57
83
303
536
992
Forrás: Munkaügyi Központ, Csongrád
A nyugdíj elıtti, álláskereséssel kapcsolatos segélyezésben részesülık száma 2001. óta a felére csökkent. Sajnos a közhasznú foglalkoztatottak száma - a csökkenı központi támogatás miatt - jelentıs mértékben lecsökkent, pedig ezen foglalkoztatás szerepe a tartósan álláskeresık /egy évnél régebb óta regisztráltak/ esetében igen fontos. A Társulás területén folyamatosan emelkedı tendenciát mutat az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezık száma, mely folyamat hátterében igen összetett okok állhatnak /pl: fekete - szürke - gazdaság szerepe/
A társulás gazdasági helyzete
A Társulás területe mezıgazdasági tevékenységre kiválóan alkalmas. A napsütéses órák éves száma országos viszonylatban is igen magas. A termıföldek minısége megfelelı. A szántóterületeteken túlnyomórészt gabonát – búza, árpa, kukorica – termelnek, de számottevı a napraforgó termelés is. A földmőveléshez igénybe vehetı uniós támogatás javíthat ezen ágazat jövedelmezıképességén. Jelentıs mind a szabadföldi, mind a fóliasátras kertészkedés is, melyekben különbözı zöldségféléket - paradicsom, uborka, paprika – termelnek. A szılıtermesztésnek illetve a borászatnak Csongrádon vannak komoly hagyományai. A Társulás területén nagyobb kiterjedéső erdıség – a Tisza árterét leszámítva – nem található. Az állattenyésztés egyre kisebb jelentıséggel bír a települések életében. A tejcsarnokok sorozatos bezárása a szarvasmarha-tenyésztés, míg a sertés felvásárlási árának idıszakos hullámzása a sertéstartás helyzetét tette egyre kilátástalanabbá. Az unós támogatások itt is segítséget nyújthatnának, viszont a hosszabb megtérülési idı miatt - illetve a korábbi negatív tapasztalatok hatására - kérdéses, hogy ebbe az irányba történik-e beruházás. A mezıgazdaságra épülı élelmiszeripar Csongrádon játszik jelentısebb szerepet / malom, vágóhíd és húsüzem/. A könnyőiparnak jelentıs hagyományai voltak a társulás területén, viszont szerepe, napjainkban - tekintettel a jelentıs távol-keleti importra - egyre inkább halványul. A Társulás legnagyobb befektetıje a Masterfoods Magyarország Kft. Több kft, illetve egyéb kisebb vállalkozás is mőködik a területen, viszont ezen vállalkozások munkaerıigénye számottevıen nem emelkedik
7 A Társulás területén a legnagyobb foglalkoztatóknak az önkormányzatok minısülnek. A lakosság széleskörő közszükségleteinek kielégítése érdekében az egyes önkormányzatok több, különbözı intézményt tartanak fenn /pl: iskolák, óvodák, bentlakásos otthonok, szociális intézmények stb/. Egészségügyi helyzet A javuló lakhatási körülmények és az emelkedı életszínvonal eredményeképpen az elmúlt században jelentısen emelkedett az átlagéletkor, viszont egyáltalán nem mellékes, hogy ezen hosszabb élettartamból mennyit tölt el az ember egészségesen, illetve betegen. A társulás lakosságának egészségügyi helyzetére a kedvezıtlen demográfiai körülmények mellett a gazdasági, társadalmi változások, a munkanélküliség alakulása, különbözı káros szenvedélyek illetve az egészségtelen életmód is igen nagy hatást gyakorol. A régió lakosságának egészségügyi állapota a kedvezıtlen korstruktúráknak is a következménye. A társulás minden településén biztosított a háziorvosi ellátás, melyet vállalkozási formában látnak el. Szakrendeléseket a csongrádi dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézményben vehetnek igénybe a betegek. Fekvı-betegellátási intézmény nem található a társulás területén. Mentıállomás szintén Csongrád városban található. A leggyakoribb megbetegedések: a magas vérnyomás, cukorbetegség, a máj különbözı megbetegedései, asthma, rosszindulatú daganatos betegségek. Ezen betegségek egy része egészséges életmóddal megelızhetı, illetve a rendszeres idıközönként elvégzett szőrıvizsgálatokkal idıben felismerhetı. Fontos lenne, hogy az emberek minél nagyobb számban vegyenek részt a különbözı szőrıvizsgálatokon, mert a kezdeti idıszakban diagnosztizált betegségek jobbeséllyel gyógyíthatók, és így kedvezıbbek az életkilátások. Fontos leszögezni, hogy az egészségügyi állapot és a szociális rászorultság szorosan összefüggnek egymással. Egy egészséges ember képes a teljes munkaidıs foglalkoztatásban részt venni, és így hozzájutni a saját, valamint a családja megélhetését biztosító jövedelemhez. Egy tartósan beteg ember könnyebben kikerül a munkavilágából, ahová utána sokkal nehezebb visszajutnia, viszont így könnyen a szociális ellátórendszer segítségére szorulhat. Sajnos az elöregedéssel együtt emelkedik a fogyatékkal élık száma is. A fogyatékos ember számára elengedhetetlen a környezete segítsége, továbbá az, hogy jogait fokozottabban elismerjék, és védelemben részesítsék. A fogyatékosok legfontosabb jogai: - akadálymentes, biztonságos környezet, - közérdekő információkhoz való hozzáférés, - közlekedési eszközök használatának lehetısége, parkolási feltételek biztosítása, - a támogató szolgáltatáshoz és a közösségi ellátáshoz való hozzáférés lehetısége. A fogyatékkal élıkrıl pontos statisztika nem áll rendelkezésre, mindössze a fogyatékossági támogatásban részesülık számát lehet pontosan megállapítani. Ez szerint a Társulás területén 2005. december 31. napján fogyatékossági támogatásban részesülık száma, településenkénti, illetve nemenkénti bontásban:
8
Férfi Nı
Összes
36 46 82 Csanytelek 147 180 327 Csongrád 7 11 18 Felgyı Tömörkény 22 40 62 212 277 489 Összesen Forrás: Magyar Államkincstár
A perifériára szorult lakossági csoportot a hajléktalanok jelentik. A Társulás területén továbbra sem jellemzı a jelenlétük. Szociális szolgáltatások jellemzıi A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szerveket a többször újraszabályozott Sztv. Határozza meg. A szociális törvény 86. § alapján: „(1) A települési önkormányzat köteles biztosítani: a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kettıezernél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezernél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezernél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az átmeneti elhelyezési formákat, e) ötvenezernél több állandó lakos esetén az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A települési önkormányzatok az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják.” A szociális törvény 134. § (1) bekezdése szerint: „ A települési önkormányzatoknak az alapszolgáltatási formák biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2007. december 31-ig kell gondoskodniuk. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a szociális törvényben meghatározott egyéb ellátási formák mőködési feltételeit teljes körően még nem teljesítették,
9 -
a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2007. december 31-éig, - a szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2007. december 31-éig, - a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2008. december 31éig kell gondoskodniuk, azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a 2002. december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza.
A társult önkormányzatok közigazgatási területén mőködtetett szociális ellátások szerkezete, jellemzıi: Csongrád Város Lakosságszáma: 18.567 fı. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokat az önkormányzat a Szociális Ellátások Intézménye 6640 Csongrád, Vasút u. 92. szám alatti székhelyő intézmény keretén belül mőködteti, valamint a 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévı Piroskavárosi Idısek Otthona Csongrád KHT-val 6640 Csongrád, Szent Imre u. 19.
Szociális Ellátások Intézménye az alábbi szociális alapellátásokat biztosítja: • szociális információ szolgáltatás, • étkeztetés, házi segítségnyújtás, • családsegítés, • jelzırendszeres házi segítségnyújtás, • támogató szolgáltatás, • nappali ellátás, • közösségi pszichiátria ellátás (engedélyeztetése folyamatban van), • tanyagondnoki szolgáltatás (engedélyeztetése folyamatban van). A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: • átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás – Szociális Ápoló Otthon Csongrád, Vasút u. 92., férıhely: 30 nı • ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás – Gondviselés Háza Csongrád, Vasút u. 92. Férıhely száma: 29. A szociális szolgáltatások közül a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés és az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, Gondviselés Háza mőködési engedélye határozatlan idıre szól. A többi szolgáltatás mőködési engedélye határozott idejő, mivel a jogszabályban meghatározott mőködtetési feltétellel nem rendelkeznek, melynek oka személyi és tárgyi feltételek meglétének hiánya. A szociális alapszolgáltatások tekintetében a tárgyi feltételek többsége várhatóan teljesül, amennyiben a csongrádi képviselıtestület döntése értelmében a Szociális Ellátások Intézménye megkapja a Csongrád, Fı u. 64. sz. alatti ingatlant.
10 A személyi és a szakképzettségi feltételek biztosítását a Sztv. 134 §-a értelmében folyamatosan, de legkésıbb 2007. december 31-ig szükséges teljesíteni. Az intézmény a társulástól, pályázat eredményeként a Gondviselés Házában férıhely bıvítésére 8.700.000 Ft támogatást kapott illetve az alapszolgáltatási feladatok ellátására 2.880.000 Ft biztosított a társulás. Csanytelek Község A település lakosságszáma: 3003 fı. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátások a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ 6647 Csanytelek, Kossuth u. 39. keretén belül került megszervezésre integrált formában. A biztosított alapszolgáltatások: szociális információs szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás, családsegítés. Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmény, férıhely 23 fı, határozott idejő mőködési engedély birtokában mőködik. Határozott idıre szóló mőködtetés oka: a tárgyi feltételek hiányosságai. A szociális alapszolgáltatások esetében a nappali ellátás tárgyi feltételei nem felelnek meg az elıírásoknak. A bentlakásos intézmény esetében szintén a tárgyi feltételek hiányoznak, továbbá nem megoldott a mosás az intézmény ellátottjai részére. Tömörkény Község A település lakosságszáma: 1.911 fı. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokat az önkormányzat integrált ellátás keretében biztosítja, alapellátási szolgáltatások: házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás, szakosított ellátási forma: ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Gondozási Központ, Rózsafüzér Szociális Otthon engedélyezett férıhelye 47 fı, amelybıl 21 emelt szintő ellátott, mőködtetése határozott idejő. Határozott idıre szóló mőködtetés okai a hiányzó személyi és tárgyi feltételek. Felgyı Község A település lakosságszáma: 1.428 fı. Mőködtetett alapszolgáltatások: étkeztetés, házi gondozás, szociális információ szolgáltatás. Az önkormányzat a szociális szolgáltatásokat a Polgármesteri Hivatal keretén belül mőködteti. A kistérségi társulás helye a települések életében A kistérségi társulások új intézményei a közigazgatásnak. A többcélú kistérségi társulás nem cél, hanem olyan eszköz, amely segítséget nyújthat az önkormányzati feladatok ellátásához, magasabb színvonalú közszolgáltatások biztosításához.
11
A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat térségi együttmőködést igénylı szociális feladat és hatáskörök ellátásáról.
A társulásos feladatellátás elınyei: • • • • • • • • •
Integrált szolgáltatások alakíthatók ki, szervezeti és területi integráció szempontjai ezen a szinten összekapcsolhatók. Hatékonyabban biztosíthatók a szolgáltatások ugyanazon szolgáltatás több ember számára juttatható el a megfelelı erıforrások koncentrálásával. Az integráció javítja az ellátás minıségét, több szakember kerül a rendszerbe. A társulási forma lehetıséget hordoz a hatékonyabb és a térséget jól lefedı szolgáltatások létrehozására a területi egyenlıtlenségek kiküszöbölése érdekében. Az ellátásszervezés hatékonysága nı, ami nagyobb mozgásteret biztosít a helyi közösségeknek, a forrásokhoz, a jogokhoz, a javakhoz, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nagymértékben nı. A társadalmi kirekesztıdés kockázatának megelızése erısödik. A legveszélyeztetettebbek segítésére több erıforrás jut, a szereplık mozgósíthatósága erısödik. Erısödik a civil kontroll – az érdekképviselet. A szociális ellátások területén a társulásos feladatellátás elınyei hatványozottan érvényesülnek.
A kistérség tagjai Csongrád, Felgyı, Tömörkény és Csanytelek önkormányzata felismerve a kistérségben rejlı elınyös lehetıségeket 2006. évben már több szociális szolgáltatást a Csongrád Város Önkormányzata által fenntartott Szociális Ellátások Intézményével kötött külön megállapodás alapján kistérségi formában látják el. Ezen szolgáltatások az alábbiak: • Családsegítés (Felgyı, Tömörkény, Csongrád területe) • Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (Felgyı, Tömörkény, Csongrád, Csanytelek területe) • Gyermekjóléti szolgáltatás (Felgyı, Tömörkény, Csongrád területe) • Gyermekek átmeneti otthona szolgáltatás (Csongrád, Felgyı, Tömörkény, Csanytelek területe) 2007. január 1-tıl bevezetendı új szolgáltatások: • Támogató szolgáltatás (Felgyı, Tömörkény, Csongrád, Csanytelek területe) • Közösségi ellátás (Felgyı, Tömörkény, Csongrád, Csanytelek területe) A térség szociális szolgáltatásainak elemzése (SWOT analízis)
Erısségek: -
a már létrehozott szociális intézményrendszerek, települések vezetıi részérıl tapasztalható maximális elhivatottság a szociális rendszer fejlesztésére,
12 -
aktív részvétel a pályázatokon magasan képzett, elhivatott szakemberek foglalkoztatása.
Gyengeségek: -
Társulási formától való idegenkedés /mind a települések, mind az intézményvezetık részérıl/, mely lassú és nehézkes döntéshozatalt eredményez, Anyagi források feltárásának nehézségei Dolgozók továbbképzése anyagi okok miatt akadozik, Beruházásokhoz szükséges önrész elıteremtésének nehézségei.
Lehetıségek (az intézményi rendszer társulási fenntartásba történı átszervezése esetén): -
lehetıség nyílik a kiegészítı normatívák igénybevételére, fejlesztési, továbbképzési lehetıségekre teremtıdik forrás, új szolgáltatások rugalmas bevezetése, területi egyenlıtlenségek kiküszöbölése, lehetıvé válik a személyi és tárgyi feltételek teljesítése, és ezáltal, megvalósulnak a határozatlan idıre szóló mőködési engedélyek feltételei.
Fenyegetettségek: -
demográfiai tényezık alakulása, magán cégek megjelenése a piacon, központi normatívák (alap-, illetve kiegészítı) csökkenése.
A Társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások jellemzıi: Családsegítés A családsegítı szolgáltatás a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. Ezen személyes szociális szolgáltatást a kettıezer fınél népesebb településeken kötelezı jelleggel kell biztosítani. Jelenleg a társulás minden településén - tekintet nélkül a lakosságszámra - biztosított ezen ellátás. Csanytelek község önállóan látja el, míg Csongrád, Felgyı és Tömörkény vonatkozásában, 2006. január 01. napjától a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása és Csongrád Város Önkormányzat által fenntartott Szociális Ellátások Intézménye között létrejött megállapodás alapján történik a feladatellátás. Felgyı és Tömörkény önként vállalt feladatként biztosítja ezen ellátást, mert a települések lakosságszáma nem éri el a kettıezer fıt.
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıkorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
13 Ezen szolgáltatás biztosítása Csongrád vonatkozásában kötelezı, míg a községek önkéntes vállalásuk alapján látják el. 2006. január 01. napjától a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása és Csongrád Város Önkormányzat által fenntartott Szociális Ellátások Intézménye között létrejött megállapodás alapján történik a feladatellátás. Jelenleg 80 jelzıkészülékkel mőködik a szolgáltatás. A tapasztalatok igen pozitívak, a szolgáltatás bevezetése óta eltelt kettı évben a lakosság megismerte ezen szolgáltatást, és igénybe is veszi. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóágának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Ezen szolgáltatás biztosítása szintén kizárólag Csongrád város esetében kötelezı, viszont a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása és Csongrád Város Önkormányzat által fenntartott Szociális Ellátások Intézménye között létrejött megállapodás alapján az intézmény Csanytelek, Felgyı és Tömörkény területén is biztosítja a feladatellátását, melynek indulónapja: 2007. január 01. napja. Közösségi ellátás A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. Ezen ellátási formát Csongrád városnak 2007. december 31. napjáig meg kell szerveznie, hiszen számára kötelezıen ellátandó feladat. Jelenleg ilyen ellátási forma nem mőködik, viszont a 2006. február hónapban tartott társulási ülésen a települések vezetıi kinyilvánították, a közösségi ellátás társulási formában történı megszervezésének és ellátásának szándékát. Csongrád város közigazgatási területén jelenleg a Piroskavárosi KHt. látja el a pszichiátriai közösségi ellátás feladatait. A Szociális Ellátások Intézménye 2007. január 01. napjától tervezi bevezetni ezen ellátási formát, a társulás területére kiterjedı hatállyal. A mőködési engedély megkérése jelenleg folyamatban van. A következı év nagy feladata, hogy a községek lakosai is megismerjék ezt a lehetıséget, és lehetıség szerint minél nagyobb arányban vegyék igénybe. A társulás önkormányzatai a jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettségüket teljesítették : • Csongrád: jogszabályban elıírt kötelezettségeit teljesíti, nem kötelezı feladatellátás a Szociális Ellátások Intézménye, Gondviselés Háza, valamint a Pirokavárosi Idısek Otthona Kht. keretében biztosított idısek gondozását szolgáló tartós bentlakásos intézmény. • Tömörkény: jogszabályban elıírt kötelezettségeit teljesíti, ezen túlmenıen gondoskodik nappali ellátásról, és a bentlakásos intézmény mőködtetésérıl is illetve a családsegítést, valamint a jelzırendszeres házi segítségnyújtást társult formában látja el. • Csanytelek: jogszabályban elıírt kötelezettségeit teljesíti, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás és az ápolást, gondozást nyújtó idısek otthona nem kötelezı feladatellátás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás társult formában látja el. • Felgyı: jogszabályban elıírt kötelezettségeit teljesíti, ezen felül a családsegítést és a jelzırendszeres házi segítségnyújtást társulásban látja el.
14
A társulás tagjai azonban jellemzı módon a mőködtetés során egyre több nehézséggel kell, hogy megküzdjenek, annak érdekében, hogy a szolgáltatásaik jogszabályban meghatározottak szerint mőködtessék. Felvetıdik a kérdés, mit és hogyan támogatunk? Mit finanszíroz az állam, és mi, amit lehetıségként az állampolgárnak kell megvásárolnia, ha igénybe akarja venni a szolgáltatást? A demográfiai mutatók figyelembevételével, a népesség egészségügyi helyzete alapján a jelen és a jövı nagy kihívása a szociális rászorultakról való gondoskodás. A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulás területén a 60 éven felüliek aránya az összlakossághoz képest: 25,1 %, amely jelentısen meghaladja a Csongrád Megyei kistérségek átlagát (mely: 21,7 %). Az intézményi elhelyezésre várakozók létszámát az alábbi táblázat szemlélteti: Várakozók száma Ápoló Otthon (Csongrád)+ 12 Fı Gondviselés Háza (Csongrád) 54 Fı Piroskavárosi Idısek Otthona (Csongrád) 21 Fı Remény Idısek Otthona (Csanytelek) 13 Fı Gondozási Központ, Rózsafüzér Szociális Otthon 7 Fı (Tömörkény) Összesen: 107 Fı
Intézmény
(az Intézmények által beküldött, 2006. december 5-én rendelkezésre álló adatok alapján)
A munkaerı-piaci helyzet a térségben nem túl kedvezı, mind a pályakezdıket, mind a 40-45 év felettieket komoly probléma elé állítja a munkahely-keresés kérdése. Ezen korosztályok tömegesen kerülnek be a szociális ellátó rendszerekbe. A szociális ágazat egyik legjelentısebb gondja az önkormányzati rendszerre nehezedı ellátási kötelezettség. A jogalkotó ugyanis folyamatosan növeli a települési önkormányzatok felelısségét, úgy, hogy azok döntı többsége a fejlesztéshez az anyagi erıt a normatívákban nem kapja meg, így az önkormányzatok a rájuk ruházott szolgáltatási feladatokat egyre nehezebben tudják ellátni. (mőködtetés feltételeinek biztosítási, személyi, tárgyi feltételek). A lakosságszámra alapozó ellátórendszer nem veszi figyelembe a településszerkezetbıl fakadó elérési problémákat (pl. külterületi, tanyai lakosság nagy száma). Az ellátórendszer problémáit a területi szemlélet bevezetése oldja meg a kistérségi szolgáltatás szervezés keretein belül racionálisabb a helyi igényekhez jobban idomuló, s egyben az önkormányzatok által fenntartható ellátásokat hozhat létre. Mind a mőködtetésrıl, finanszírozásról szóló hosszú távú ágazati elképzelések mind a közép és hosszú távú fejlesztési tervek, az ellátó rendszer területi állapú alakításával számolnak. Célszerő tehát a szociális védelmi rendszer minden elemét a területi alapú szolgáltatásszervezési modellhez hangolni.
15 A fentiek alapján a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulás területén mőködı szociális szolgáltató rendszer struktúrájának áttekintése indokolt, annak érdekében, hogy hatékonyabb humán erıforrás gazdálkodás, valamint fenntartható finanszírozás valósuljon meg. A kistérségi szolgáltatás szervezés új modellje: A kistérségi szolgáltatás szervezés új modelljét úgy érdemes megalkotni, hogy az integrálja a szociális munka és a szociálpolitikai korszerő és hatékony módszereit, rendjeit és azokat egységes, kezelhetı és áttekinthetı rendszerré formálja. Így a területi szemlélet mellett kiépíthetı: • rugalmas és biztonságos szervezet • kliensorientáltabb szolgáltatás-nyújtás (a szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz, • hozzáférés esélyeinek növelése, • hangsúlyozottabbá váljon a saját környezetben történı gondozás, • a minıségbiztosítás, • bizonyítékokon alapuló szociális munka, • teljesítmény alapú finanszírozás, • civilek részvétele erısödik. Jövıkép A fentiek figyelembevételével az alábbi struktúra kialakítása indokolt: globális cél : A Társulás által fenntartott szociális intézmények:
A fenti átalakítás eredményeképpen az egyes intézmények (a Piroskavárosi Idısek Otthona Kht. kivételével) a jelenlegi struktúrában kerülnének ismételten létrehozásra már a Társulás fenntartásában.
16 Az átalakítás szakmai szempontjai: - az intézmények önállósága nem változik, azonban a szakmai szempontok fokozottabban elıtérbe kerülnek. Az egyes intézmények között a munkaerı szükséglet rugalmasan szervezhetıvé válik, illetve a szakmai programok elıkészítésében, új szolgáltatások bevezetésében az érintett intézmények folyamatos egyeztetést végezhetnek. - Az átalakulás egy lépésben megvalósítható. - Az ellátottak utaztatása elkerülhetı, a felmerülı szükséglet a településen kerül ellátásra, így a települések lakosainak érdekei nem sérülnek. - A társulás keretein belül a lakosok részére szélesebb körő ellátási formákhoz történı hozzáférés is lehetıvé válik, amely szolgáltatások ellátása nem minden teleülés esetében kötelezı feladat. - Új vezetıi szint létrehozása nem szükséges. - A jelenlegi intézményvezetık az átalakulás alatt megbízással látnák el feladatukat, a létrejövı négy intézmény vezetıi posztját pályázat útján kell betölteni. Az átalakítás gazdasági szempontjai: - Mint fenntartó, a társulás leigényelheti az ellátásokhoz kapcsolódó alap és kiegészítı normatív támogatásokat. - Az egyes intézmények önálló gazdálkodása továbbra is megmarad. A társulás, az önkormányzatok helyett, az intézmények részére az erre a célra elkülönített bankszámlára folyósítja a vonatkozó alap és kiegészítı normatívák összességét, amely felhasználásáról az intézmény szabadon dönt. - Az egyes intézmények gazdálkodását jelenleg a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatala végzi, amely az átalakítást követıen annyiban változna, hogy megállapodást kellene kötni a hivatalokkal az adott feladatellátás érdekében. - A kiegészítı normatíva az önkormányzati hozzájárulások összegét részben vagy teljes mértékben kiválthatja. - A gazdálkodásból keletkezett többletrıl az érintett önkormányzat bevonásával célszerő dönteni, azzal a feltétellel, hogy a többletforrást elsısorban a szolgáltatások minıségének növelésére kell fordítani. - Abban az esetben, ha az alap és kiegészítı normatíva nem fedezi az intézmény költségeit, a hiányt a tulajdonos önkormányzatnak kell biztosítani. Finanszírozás Az intézmények jelenlegi fenntartása a települések részérıl igen komoly anyagi hozzájárulást igényel. Az 1. számú melléklet bemutatja a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat alapján igényelhetı kiegészítı normatíva lehívásának lehetıségeit, településenként, szociális alapszolgáltatási illetve intézményi feladatellátás esetén. A táblázatból látható a várható többletfinanszírozás mértéke, településekre vetített hatása. A 2. számú melléklet bemutatja a finanszírozás várható alakulásait, amennyiben a települések önállóan vagy társulási formában látják el a feladatot. Minden település esetén látható, hogy a kiegészítı normatíva minden intézmény esetében részben vagy teljesen kiváltja az önkormányzati hozzájárulás mértékét a jelenlegi feladatok vonatkozásában. A települések jelenlegi intézményi rendszerét bemutató elemzés alapján megállapítható, hogy a mőködési engedélyek egy része sajnos határozott idıre szól. A társulási fenntartás létrejötte
17 esetén, az igénybe vehetı kiegészítı normatíva segítségével teljesíteni lehet a határozatlan idıre szóló mőködési engedély feltételeit. A finanszírozási kérdések vizsgálatakor, valamint az intézményi átalakítás elemzésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a költségvetési tervezet szerint a jelenlegi formában, tehát a megállapodások alapján történı feladatellátás esetén 2007. évben nem lesz lehetıség kiegészítı normatíva igénybevételére a Társulás részérıl. Megállapítható tehát, hogy a jogalkotók mindenképpen az intézményfenntartó társulás létrejöttét szorgalmazzák. Fejlesztési feladatok: A Társulás feladatkörében: - a társulási fenntartású intézményrendszer létrehozása és mőködtetése - az intézmények mőködésének törvényességi ellenırzése - szakmai munka színvonalának folyamatos figyelemmel kísérése, emelése - széles körő információ szolgáltatás - intézmények közötti együttmőködés - lakosság tájékoztatása - pályázatokon való aktív részvétel - intézményi struktúra hatékony mőködése, folyamatok elemzése, Megvalósítandó program várható hatása A társulási formában megszervezésre kerülı intézményi rendszer létrejöttével minden lakos számára, lakóhelytıl függetlenül elérhetı; megkülönböztetés nélküli, minden igényt kielégítı, a jogszabályi követelményeknek maximálisan megfelelı szociális ellátórendszer jön létre. A közép, illetve hosszabb távú cél az, hogy a jogszabályban meghatározott szolgáltató rendszer megvalósuljon. Kialakuljon egy egységes, egymáshoz illeszkedı, egymásra épülı, magas színvonalú ellátásokat nyújtó, a lakosság igényeihez igazodó, differenciált szolgáltatásokat biztosító ellátórendszer. Ezen intézményrendszer már a Társulás fenntartásában fog mőködni, azonban továbbra is szoros kapcsolatban fog állni az önkormányzatokkal, a civil szervezettekkel és a helyi lakossággal.
