SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ TISZAÚJVÁROS

Készítette: Mezei István H-HÁRMAS BT Miskolc 46/37 37 25 [email protected]

2006

TARTALOM TARTALOM.............................................................................................................................. 2 JÖVİKÉP .................................................................................................................................. 3 ALAPELVEK ............................................................................................................................ 4 ÉRTÉKEK.................................................................................................................................. 5 JAVASLATOK.......................................................................................................................... 6 HELYZETKÉP ........................................................................................................................ 10 BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 10 Felhasznált források ................................................................................................................. 11 Általános adatok Tiszaújvárosról ............................................................................................. 12 Tiszaújváros helyzete a magyar településhálózatban............................................................... 14 1.1. Általános jellemzık.................................................................................................. 14 1.2. Demográfiai jellemzık............................................................................................. 17 1.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ....................................................................... 19 1.4. Költségvetési jellemzık ........................................................................................... 19 1.5. A szociális kiadások jellemzıi ................................................................................. 21 1.6. Kistérségi jellemzık................................................................................................. 23 1.6.1. Foglalkoztatás................................................................................................... 23 1.6.2. Lakhatás ........................................................................................................... 24 1.6.3. Egészségügyi szolgáltatás ................................................................................ 25 1.6.4. Szociális szolgáltatások.................................................................................... 25 1.6.5. Kistérségi igények a szociális gondozásra ....................................................... 25 A szociális ellátások jellemzıi Tiszaújvárosban ...................................................................... 26 Az ellátási kötelezettségek a szociális törvény szerint............................................................. 27 1.7. Pénzbeli ellátások..................................................................................................... 27 1.8. Természetben (is) nyújtható szociális ellátások ....................................................... 27 1.9. A törvényi kötelezettségek teljesítése Tiszaújvárosban ........................................... 28 1.10. A személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák .............................................. 32 1.10.1. Alapszolgáltatás: .............................................................................................. 32 1.10.2. Szakosított ellátási formák ............................................................................... 32 1.11. A törvényi kötelezettségek teljesítése Tiszaújvárosban ....................................... 33 Ellátási kötelezettségek a gyermekvédelmi törvény szerint..................................................... 40 1.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: ........................................................................ 40 1.2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:............... 40 1.3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:.......... 40 1.4. Az önkormányzatok kötelezı feladatai .................................................................... 41 1.5. A törvényi kötelezettségek teljesítése Tiszaújvárosban ........................................... 41 1.5.1. Gyermekjóléti szolgálat.................................................................................... 41 1.6. Lakossági igények a szociális gondozásra Tiszaújvárosban .................................... 47 1.7. Fejlesztési tervek kistérségi vélemények alapján..................................................... 47 MELLÉKLET .......................................................................................................................... 47

2

JÖVİKÉP

Legyen még sőrőbb a szociális háló

Indoklás Tiszaújváros önkormányzata folyamatosan törekedett arra, hogy a város lakóinak életszínvonalát lehetısegeihez mérten emelje. A város igyekezett meggátolni, hogy az egyének és a családok életszínvonalában szakadás, törés keletkezzen, hogy a meglévı különbségek ne növekedjenek, sıt ha lehet, csökkenjenek. Ehhez a pénzbeni- és a természetbeni ellátások egyre újabb formáit vezette be, illetve fokozatosan kiépített egy differenciált intézményi bázist a folyamatos személyes gondoskodás megvalósítása érdekében. A folyamatos fejlesztésre azért van szükség, mert az új jelenségekhez alkalmazkodni kell, másrészt a város demográfiai szerkezete erıteljesen módosulni fog az elkövetkezı években. Az eddig jellemzı fiatalos korszerkezet hasonulni fog az ország korszerkezetéhez, ez pedig az ellátások módosulását is maga után kell hogy vonja. A fokozatosan differenciálódó, egyre finomabb különbségeket, sajátosságokat figyelembe venni képes ellátási formák és intézményrendszer a továbbiakban nem fogja tudni nélkülözni a piaci jellegő szolgáltatásokat, illetve a civil szervezetek és különösen az egyházak tevékenységének bevonását szerzıdéses formában.

3

ALAPELVEK

Az alapelvek olyan megállapítások, amelyekben mind a döntéshozók, mind a szolgáltatások mőködtetıi, mind pedig a szolgáltatásokat igénybevevık alapvetıen fontosnak tartanak. • • • •

A családok támogatása, a családban élés feltételeinek biztosítása. Az egyén védelme, hogy minél inkább gondoskodó családi kötelékben élhessen. A helyi társadalom tagjainak zavartalan együttélése. A szubszidiaritás (támogató segítség) elvének gyakorlása, azaz mindent tegyen meg boldogulása érdekében az egyén és a család amit csak tud, a segítı rendszerek csak a hiányzó elemeket pótolják. • Legyen sokszereplıs a szociális rendszer. • A szociális ellátások színes, sokszereplıs hálózata folyamatosan változzon, alkalmazkodjon az igényekhez.

4

ÉRTÉKEK

1. A szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül. 2. A váratlan egyéni, családi események ne okozzanak jóvátehetetlen törést az egyén, a család életszínvonalában. 3. A szociális ellátások, szolgáltatások az életszínvonal megbomlott egyensúlyát vannak hivatva kiigazítani. 4. A helyi társadalom integráltsága, együttmőködése, összetartozásának erısítése, a helyi társadalom békéje érték, a szociálpolitika ennek egyik központi szereplıje.

5

JAVASLATOK

Tiszaújváros

A törvény szerint kötelezıen bevezetendı feladatok

Számítani kell rá, hogy a szociális információs szolgáltatásnak tovább kell finomodnia. Ezt két tényezı fogja erısen befolyásolni.

1

• a szociális ellátások szakmai színvonalának további növekedése, ami az adminisztrációs feladatok sokasodását is maga után vonja • a számítógépek világa mint az adminisztrálás legmodernebb eszköze is kényszerítı hatással lesz a szociális események gépi formájú rögzítésére, dokumentálására. A jövıben ki kell dolgozni a szociális munka során megjelenı esettípusoknak megfelelı regisztárciós, adatgyőjtı, adattároló és adatrendezı rendszert.

2

3

Pontosítani szükséges a fogyatékos, a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyekrıl a nyilvántartást, föl kell mérni azokat az igényeket, amelyek ebben a körben merülnek föl. A fölmérés eredményeként ki kell alakítani a velük való foglalkozás koncepcióját. Föl kell mérni a támogató szolgáltatás (fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása) iránti igényt, és mérlegelni kell a szakmai és pénzügyi lehetıségeket a bevezetés érdekében. A megoldás lehet piaci alapú, szerzıdéses jogviszony alapján, és lehet a kistérséget is magába foglaló területi hatáskörrel. Határidı: 2007. december 31.

4

Föl kell mérni a közösségi ellátások (a pszichiátriai és/vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben iránti igényt, és mérlegelni kell a szakmai és pénzügyi lehetıségeket a bevezetés érdekében. történı gondozása)

Határidı: 2007. december 31.

6

Önként vállalható feladatok

1

A létezı lakáskoncepció ajánlására lakbértámogatási rendszer kidolgozása.

2

A házi gondozásnak egy idıigényes formája iránt nı az igény (folyamatos házi gondozás). Sok esetben az ellátásra szoruló személy otthonában folyamatosan, több órás felügyeletet igényelne, amelyet a jelenlegi gondozói létszámmal nem képes biztosítani az intézmény.

3

Igény szerint hétvégi étkeztetés, ebédkihordás megszervezése.

4

Igény esetén föl kell mérni a kétmőszakos házi gondozás megszervezésének lehetıségét.

5

Gyermekvédelmi közvetítı (mediátor) munkábaállítása a szociális irodán. Feladata a felek (szülık és gyermek/ek) közti kapcsolat és a láthatás szervezése.

6

A fogyatékos gyermeket nevelı családok gondjainak enyhítése céljából új pénzbeni támogatási forma kidolgozása.

7

Mérlegelni szükséges a 18 évesnél idısebb (értelmi) fogyatékos személyek ellátása érdekében fogyatékosok napközi otthonának létrehozását.

8

Föl kell mérni és igény szerint meg kell szervezni a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek napközi otthonát.

9

Mérlegelni kell az idısek átmeneti elhelyezésén túl egy ápolási otthon kialakításának lehetıségét. Föl kell mérni az igényt és a szakmai és pénzügyi lehetıségeket a bevezetés érdekében. Megvalósítható már létezı intézmény bıvítésével, vagy létezı szolgáltatás továbbfejlesztésével.

Hospice ellátás iránti igény növekszik a szociális gondozók jelzései alapján. Ezt a gondozási formát ki kellene fejleszteni a városban, meglévı ellátási formára építve, a 10 meglévı szakmai bázist továbbfejlesztve. Itt szóba jöhet az „Ezüsthíd” Gondozóház, illetve a református egyház által fenntartott Nikodémus Idısek Otthona mint lehetséges bázisok. A szakmai színvonal elismertségét fokozhatja az elért eredmények továbbadása, bemutatása más közösségeknek, szakmai hallgatóságnak. Jó példával szolgál erre a 200511 ben megrendezett szakmai tapasztalatcsere mőhely, amelynek keretében a baba-mama klub bemutatására került sor a megyei szociális és gyermekvédelmi intézmények képviselıi, szakemberei elıtt. 12

Erısíteni szükséges a civil szervezetekkel és az egyházakkal eddig kialakított közös munkát és kapcsolattartást.

7

Kistérség

1

A jelzırendszeres házi segítségnyújtás tapasztalatainak értékelése dönti el a további fejlesztési lehetıségeket.

2

A kistérségi társulás keretében végzett kordinációs tevékenység gyakorlatba ültetése.

3

Bentlakásos idısek otthona létrehozása kistérségi szervezéssel, az alacsony(abb) jövedelmő idısek ellátása érdekében.

8

HELYZETKÉP

BEVEZETÉS A társadalom tagjai – ideális esetben – gondoskodó és védı köteléket jelentı családban élnek évezredek óta. A család – szintén ideális esetben – rokonsági és nemzetségi kötelékek védelme alatt áll, amely vérségi kötelékek összefonódnak szomszédsági-településiregionális, stb. együttmőködésekkel. Minden kor társadalma törekedett tagjainak védelmére, de minden kor társadalmában voltak olyan egyéni és közösségi adottságok, amelyek miatt ez az együttmőködés sérelmet szenvedett. Az egyének és a kisebb nagyobb közösségek megoldatlan ügyeit intézményesen elıször az egyházak törekedtek megoldani, majd az elvilágiasodás következtében állami-önkormányzati szervezetek vették át ezeknek az ellátásoknak a teljesítését. A mai Magyarországon is az egyénen és a családon túl elsısorban államiönkormányzati feladat az elesettek védelme, amihez törekednek minél nagyobb mértékben bevonni az egyházakat és a helyi közösségeket. Az 1993. évi III. törvény, a szociális törvény fogta elıször keretbe újból a polgári értékrend alapján a szociális ellátások rendszerét. A törvény módosításai az ellátások finomodását követték. Ezek sorába tartozott, hogy 1999-ben a fenntartó fogalmát pontosabban meghatározva három csoportot különböztetett meg: állami, nem állami és egyházi fenntartókat. Ezeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozta. A fenntartók szerepének megerısítése azért volt fontos, mert a fenntartóknak kell biztosítaniuk a tárgyi és személyi feltételeket, a biztonságos mőködés kereteit, valamint a szakmai és törvényességi ellenırzés elsı lépcsıjét. A 2001-es módosítás tovább bıvítette a fenntartó kötelezettségeit, többek között kötelezte szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére. Ez az állami fenntartók, az önkormányzatok számára jelent feladatot, mert az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módját, a más (nem állami és egyházi) fenntartókkal történı kapcsolattartás feladatait határozzák meg. 35. § Az Szt. 92. §-a a következı új (3)-(10) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fıvárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. (6) (A megyei, fıvárosi önkormányzat feladatit szabályozza.)

(7) A szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megelızıen véleményezteti az intézményvezetıkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, valamint a közalkalmazotti tanács(ok)kal, továbbá a megyei, fıvárosi önkormányzat a megyében, fıvárosban mőködı egyházi és a legalább ötven fı ellátását biztosító nem állami fenntartókkal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetıség szerint figyelembe veszi. (8) A települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei, fıvárosi önkormányzat elızetesen véleményezi. A megyei, fıvárosi önkormányzat és a megyei jogú város a szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére készíti el, amelyet az egyeztetı bizottság is megtárgyal.

(9) Amennyiben a települési önkormányzat és a megyei jogú város által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei, fıvárosi koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról. (10) A megyei, megyei jogú városi önkormányzat a jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a Szociális és Családügyi Minisztériumnak.” 90/A.§ Amennyiben az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, a megyei, illetve a fıvárosi közigazgatási hivatal felszólítja az önkormányzatot megfelelı határidı kitőzésére és a feladat teljesítésére.

Felhasznált források • • • • •

•

• •

KSH népszámlálási adatai KSH T-STAR adatai TÁH adatai, http://kozinfo.hu Szabó Györgyné, Várhelyi Krisztina, Tóth Kinga Dóra, Szabó Ervin: Szociális szükségletfelmérés és fejlesztési koncepció Tiszaújváros és a környezı települések kistérségében. REGITESZT. 2004. szeptember. Kézirat. Segédlet a települési önkormányzatok részére a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez. ESZCS Minisztérium Szociális Szolgáltatási Fıosztálya. Veszprém Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona, Külsıvat. 2004. Kézirat. http://szmm.gov.hu; Tiszaújváros önkormányzata képviselıtestületének rendeletei o A szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról o A személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáiról o A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásának szabályairól A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ szakmai beszámolói Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól. 2001-2005. Tiszaújváros önkormányzatának KSH-jelentése.

11

Általános adatok Tiszaújvárosról A hagyományos, földrajzi értelemben vett nézet szerint Tiszaújvárosnak kedvezı fekvése van, mert Magyarország északkeleti részén helyezkedik el két folyó, a Sajó és Tisza találkozásánál. Mivel ez a hely a hegyektıl már messze van, tipikus alföldi tájnak minısíthetjük. A város külsı részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen híd ível át és közúti kapcsolatot teremt Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék között. Tiszaújváros a 3as számú fıútról Nyékládházánál a 35-ös, Debrecenbe vezetı útra letérve közelíthetı meg. Vonattal a Miskolc-Tiszaújváros-Tiszapalkonya-Erımő vonalon érhetı el. Tiszaújváros és Miskolc között – a Budapestre induló InterCity-vonatokhoz csatlakozva – InterPici-járatok is közlekednek. Mondhatjuk, hogy a sokféle közlekedési eszköz jelenléte közlekedési csomóponttá formálta a várost. Ezen kívül helyi buszközlekedés segíti az iskolába járókat és a munkába igyekvıket. Az Alföld iparosítását kitőzı politikai akarat formálta a Tiszaszederkény melletti területet várossá. A fı cél az ipartelepítés volt, ehhez igazították a szükséges munkaerı számát, minıségét. Vegyipar, energiaipar és olajipar adta/adja a város létezésének fı okát, fejlesztésének értelmét. Mindmáig a város dinamikus fejlıdésének alapja a gazdaság fejlıdése, amelyet a TVK Rt., AES Tisza Erımő Kft., valamint a MOL Rt. biztosít. Ma modernnek tekintett nézet szerint még fontosabb, hogy a város autópálya közelében van. Budapestrıl az M3-as autópályán érhetı el, és a leágazástól számítva csak kb. 3 km-t kell haladni a 35. számú fıúton a városig. 1997-ben az önkormányzat foglalkoztatás-politikai okokból, de térségfejlesztési és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve zöldmezıs beruházással 140 hektáron ipari parkot létesített, amellyel kedvezı körülményeket teremtett az ipari és kereskedelmi vállalatok letelepedéséhez. A feltételek valóban kedvezıek, mert teljes körő az infrastrukturális kiépítettség (elınyös közúti, vasúti és folyami szállítás), gördülékeny a beruházási rendszer, adókedvezményeket kapnak a vállalatok, hogy letelepedjenek. Kiemelkedı Tiszaújváros humán-infrastruktúrája (oktatás, egészségügyi és szociális helyzet). Tiszaújvárosban nem található kórház, de a szakorvosi ellátás széles körő, amit a környezı települések lakossága is igénybe vesz. Nevelési-oktatási és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények hálózata épült ki a városban az elmúlt évtizedekben. Ezt a magas színvonalú ellátottságot biztosítja az 5 tagintézménybıl álló óvoda, az Általános és Mővészeti Iskola, a Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményei, a középiskola és a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ, amely sokféle szociális ellátást biztosít intézményein keresztül. A város infrastrukturális ellátottsága teljesnek mondható. A közüzemi vízhálózatba és a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 97,4, illetve 96%, a megye városaihoz képest is magas a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya. Mivel ma már a vezetékes telefonok száma nem alkalmas különbségtétel kimutatására a városok között, az ISDN vonalak és a kábeltelevízió elıfizetéseket lehet ilyen célra fölhasználni. Az országos átlag szerint az ISDN vonalak száma ezer lakosra a hasonló lélekszámú városokban fele ekkora a statisztikák szerint, azaz 43, míg Tiszaújvárosban 86. A kábeltévés elıfizetésekre is ez jellemzı, itt is kétszer akkora értéket találunk. 395 elıfizetés ezer lakosra, míg az országos átlag csak 194. A város népsőrősége magas városodottsági szintet mutat, 373,74 fı él km2-ként. A magasabb házak arányát a statisztika úgy méri, hogy közli a négy és több lakásos lakóházak arányát a földszintesekhez és az 1-3 lakásosokhoz képest. Ez a mutató Tiszaújvárosban 26,6%. Az országos átlag szerint az ilyen népességő városokban 3,7% az arány, az óriási különbség abból adódik, hogy Tiszaújváros nem szerves fejlıdéssel létrejött, hanem un. új 12

építéső város. Megyénkben, de az egész Észak-Magyarországon is csak Kazincbarcika közelíti meg, 20,8%-kal. A magas népsőrőség, akárcsak a négy és több lakásos lakóházak magas aránya is magas beépítettséget jelez, ami azonban nem jelent egyenletes beépítettséget. A magasházas, sőrő beépítettség az un. új városra érvényes. Itt valóban minden közel van, a lakó- és a szolgáltató funkciók össze vannak szövıdve, az élık és itt dolgozók mindent kényelmesen elérnek. Ehhez a belvárosias részhez képest megfelelı távolságban vannak az ipari üzemek, habár a távolság és az erdısáv ellenére vannak környezetvédelmi szempontból megoldatlan kérdések. A városnak azonban ezen túl van öröklött szerkezeti gondja, mert magán viseli az új város keletkezésének körülményeit. A három városrész három különbözı értékrendszert képvisel, amit a köztük lévı néhány km-es távolság, ha fokozatosan gyengülı mértékben is, de még mindig érzékeltet. Egyik városrész az óvárosnak mondott eredeti falu, Tiszaszederkény. A két településrész közti fizikai távolság nem nagy, de a társadalmi távolság megmaradt. A faluban végrehajtott fejlesztések fokozatosan az új város kertvárosává formálják ezt a településrészt. A szederkényi városrészben, tulajdonképpen a faluban lakik a város cigányságának nagyobb része. Ez nem telepszerő elkülönülést jelent, de bizonyos utcák magukon viselik az ebbıl adódó különbségeket. Az ı integrálódásuk jelenti az itt zajló másik fontos folyamatot. Az erımő lakótelep a másik, kissé távolabb esı városrész. A hıerımő építésekor lakótelepet is építettek a közelébe, ennek a várostól való fizikai távolsága szintén nem nagy, de nem vált az új város szerves részévé ez a településrész sem, egyelıre. Mind a szederkényi, mind az erımő városrészt buszközlekedés köti az új városhoz. Korábbi felmérésekben is fölmerült, hogy a növekvı személy- és teherforgalom miatt érdemes lenne kerékpárút kijelölésével, és az egyéb forgalomtól való elkülönítésével, esetleg ahol szükséges, új kerékpárút építésével segíteni a kerékpárral közlekedıket. A lakosság szociológiai összetétele különleges, épp a felülrıl, párt- és állami akarattal szervezett várostelepítés miatt. Ez elıször is demográfiailag teremtett különleges helyzetet, mert a munkaképes korosztályból toboroztak munkaerıt, valamint azért, mert munkaerıt toborozván válogatták a munkaerıt. Így magasabb lett a beköltözık iskolai végzettsége, illetve a szükséges szakmákra koncentrálódott. A jelenség máig érezteti hatását, mert a 2001es népszámlálás alapján is 48,7% azok aránya, akik akkor 18 évesek vagy ennél idısebbek voltak és legalább középiskolai érettségivel bírtak, illetve 15,4% azoké, akik 25 évesek vagy idısebbek voltak és felsıfokú oklevéllel rendelkeztek. Mindkét mutató csak Miskolcon magasabb ennél a megyében (52,6%, ill. 17,3%), a régióban pedig Egeré (57,3%, ill. 22,2%). A város jelentıs anyagi eszközöket fordít a folyamatosan növekvı családi és sorházas lakásépítési igények kielégítésére. Szakaszosan minısítik belterületté az építkezésekhez szükséges területeket. 1998-ban adták át az európai színvonalú sportcentrumot és a közvetlenül mellette található strand- és termálfürdıt.

13

Tiszaújváros helyzete a magyar településhálózatban 1.1.

Általános jellemzık

Az egyes települések, pont azért mert térben helyezkednek el, egyediek, saját belsı szerkezettel, ennek megfelelıen saját belsı társadalommal rendelkeznek. Azonban az egyes települések helyzetének elemzéséhez, értelmezéséhez viszonyítási pontokat kell találnunk. Kézenfekvı, hogy hasonló nagyságú településeket keressünk. Tiszaújváros lakosainak száma 17207 fı volt a 2001-es népszámlálás szerint, ennek megfelelıen adódik a lehetıség, hogy hasonló nagyságú városokat keressünk, amelyeknek feltételezhetıen hasonló helyzete van, tehát hasonló szociálpolitikai teljesítménnyel is rendelkeznek. 1. Kisvárosok népességszáma Püspökladány Berettyóújfalu Fót Dunaharaszti Százhalombatta Tiszaújváros Mezıkövesd Kisvárda Balmazújváros Hajdúnánás Tapolca

Fı 15946 16116 16276 16561 16602 17207 17836 17877 17974 18055 18222

Népességük alapján úgy raktuk sorrendbe a településeket, hogy Tiszaújvároshoz képest öt közvetlenül kisebb és öt közvetlenül nagyobb települést győjtöttünk ki a táblázatba. Így adódik egy olyan település-csoport, amely alkalmas arra, hogy összevessük jellemzıiket. Azonban önmagában a demográfiai ismérvek nem elegendık a települések összehasonlítására, mert egyéb belsı tulajdonságaikra nem ad választ. Összesen 15 mutató alapján végeztük el azt a számítást, ami szélesebb kitekintéssel segít megkeresni Tiszaújváros helyzetét a 2004-es KSH adatok szerint meglévı 274 város között. A 2. táblázat az eljárást van hivatva bemutatni. Egy-egy mutató alapján sorrendbe állítottuk a városokat, ügyelve arra, hogy az egyes mutatók adatait átszámítsuk egy fıre. Így például országosan a legjobb, azaz a legmagasabb egy lakosra jutó helyi adót Budaörsön tudta beszedni az önkormányzat, a második Százhalombatta volt, a harmadik pedig Tiszaújváros. A társas vállalkozásokat tekintve Tiszaújváros a 77. a sorrendben, de ide írtuk az öt nála magasabb értékkel bíró település megfelelı adatát és a nála kisebb értékekkel bíró öt település adatát. Emellett közli a táblázat az elsı három és a sereghajtó három település adatait is. A személyi jövedelemadóra vonatkozó adatot azért mutatjuk be, hogy példázzuk, vannak olyan adatok, amelyek önmagukban nem alkalmasak arra, hogy következtetést vonjunk le belıle. Ilyen adat még az átengedett bevétel is. Mindkettı jellemzıje, hogy nem a tényleges jövedelmi adatokat tükrözi, hanem már az adóerıképességet kiszámító képlet alapján jöttek létre. A mutatók kiválasztásakor ezért az ilyen „mesterséges”, pontosabban számított adatokat, nem vettük figyelembe, vagyis emiatt nem 17, hanem csak 15 általános mutató segít tájékozódni. 14

2. Városok sorrendje néhány mutató alapján Egy lakosra jutó helyi adó (Ft) 1 Budaörs 241,649 2 Százhalombatta 232,042 3 Tiszaújváros 144,427

100 állandó lakosra jutó társas vállalkozás (db) 1 Budaörs 12,0 2 Budapest 11,6 3 Szentendre 9,9

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82

Paks Hévíz Zalakaros Budapest Répcelak Bábolna Balatonfőzfı Visegrád Balatonföldvár Sárvár Gödöllı

272 Nagyecsed 273 Dombrád 274 Cigánd

131,578 118,803 99,977 94,966 92,273 85,244 81,197 76,700 74,601 71,529 71,379 2,441 2,410 2,103

Pécel Bóly Balatonboglár Villány Kiskunhalas Tiszaújváros Kalocsa Nagykanizsa Szentgotthárd Szigethalom Szarvas

272 Battonya 273 Nagyecsed 274 Cigánd

Egy lakosra jutó szja (Ft) 1 Hévíz 124,600 2 Zalakaros 103,245 3 Badacsonytomaj 101,349

4,2 4,2 4,1 4,1 4,1 4,1 4,0 3,9 3,9 3,9 3,9

263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273

Paks Fót Dunaharaszti Mór Jánossomorja Tiszaújváros Jászfényszaru Bábolna Szentgotthárd Lábatlan Budaörs

0,8 0,8 0,7

274 Százhalombatta

22,666 22,425 21,887 21,337 18,984 18,590 13,632 13,275 10,697 8,332 1,094 -4,600

3. Tiszaújváros a 274 város között 15 mutató alapján Sorrend 3 48 59 77 79 83 88 97 112 132 149 159 171 193 227

Mutató Egység egy lakosra jutó helyi adó 144,427 100 állandó lakosra jutó könyvtári olvasó, fı 21 1000 állandó lakosra jutó ált isk ped 10,4 100 állandó lakosra jutó társas vállalkozás 4,1 100 állandó lakosra jutó ált isk tanulók száma 10,814 100 állandó lakosra jutó jogi sz. gtársaság 1,7 100 állandó lakosra jutó j sz nélküli gtársaság 9,4 100 állandó lakosra jutó szg száma 28 egy lakosra jutó szocpol 12,147 egy lakosra jutó felhalmozás 32,179 100 állandó lakosra jutó pénzbeli juttatás 8,536 100 állandó lakosra jutó kisker üzletek száma 0,83 egy állandó laksora jutó szoc. segély 1,243 1000 állandó lakosra jutó mn száma 30 egy állandó lakosra jutó átmeneti segély 0,145 Elhagyandó mutatók 268 egy lakosra jutó szja 18,590 269 egy lakosra jutó átengedett bevétel 22,645

A 3. táblázat jól példázza, hogy Tiszaújváros a mutatók alapján igen sokféle módon jellemezhetı, mert szórtak az adatok. Azonban jól látható, hogy a gazdasági mutatók alapján inkább az elsı száz helyezésen belül van, tehát a jobb anyagi körülményekkel jellemezhetı városokhoz hasonlít, viszont a szociális kiadásai alapján inkább a városok középsı harmadába sorolódik. A 4. táblázat arra tesz kísérletet, hogy 8 kifejezetten gazdasági fejlettségre utaló és 36 szociális és egészségügyi mutató alapján kigyőjtött, többszörös adatközeliség miatt hasonló 15

városok sorrendjét bemutassa. Láthatóan a gazdasági mutatók alapján más település-sorrendet kapunk, mint az egészségügyi-szociális mutatók alapján. 4. Tiszaújváros a városok sorában 8 gazdasági mutató alapján fennálló hasonlóság Bicske Dabas Kalocsa Kiskunhalas Paks Pásztó Pécel Szarvas Szentgotthárd Szigethalom

36 szociális- és egészségügyi mutató alapján fennálló hasonlóság Baktalórántháza Borsodnádasd Celldömölk Eger Jászárokszállás Kaposvár Kapuvár Körmend Mezıkövesd Mór Tata Tiszavasvári

Az egészségügyi és szociális kiadások szórtsága alapján azt mondhatjuk, hogy a gazdaságilag fejlettebb városokhoz képest, amelyekhez fejlettsége alapján tartozik a város, nagyobb szociális terheket vállal. Érdemes az értelmezéshez fölhasználni a 2004-es lakossági fölmérést is, amely szerint Tiszaújváros a saját kistérségében, tehát a sokkal kisebb lélekszámú falvak között nem emelkedik ki, nem ugrik ki lakosai, vagyis a családok havi bevételei tekintetében, sıt Sajóörös vizsgálatba bevont családjai magasabb bevételekkel rendelkeztek. A fölmérésben a kérdıívekkel fölkeresett, tehát a reprezentatív mintába került háztartások adatait találjuk. Ha ezt a két egymástól független megállapítást összevetjük, abból arra a következtetésre juthatunk, hogy Tiszaújvárost egy sajátos kettısség jellemez. Egyrészt a város területén megtelepedett üzemek miatt az önkormányzat jelentıs adóbevételekhez jut, másrészt lakosai, a jó munkalehetıségek ellenére, inkább közepes és kevésbé magas színvonalon keresnek, tehát általánosan fogalmazva, tömegesen nem bírnak kimagasló jövedelmekkel. Ez az oka annak, hogy a város kénytelen viszonylag magas szociális költségvetéssel kiegészíteni évrıl évre lakosai hiányzó jövedelmét. Ez a városok rangsorában közepesnek minısülı szociális kiadástömeg viszont alkalmas a szociális ellátások magas színvonalának biztosításához. A táblázatokból az is világos, hogy a város általánosságban az intézményei fönntartásához, mőködtetéséhez használja föl bevételeit, és nem lakosainak gazdagsága biztosítja azt a jövedelmet, amibıl a különféle ellátásokat meg tudná szervezni. Valószínősíthetı, hogy az a gazdaságpolitikai koncepció, amely szerint piaci alapra kellene helyezni a lakossági ellátások többségét, nem lenne ebben a városban sem életképes, mert erre a fent bemutatottak szerint a lakosság vásárlóereje, fogyasztási színvonala nem elég magas.

16

1.2.

Demográfiai jellemzık 5. 21 város demográfiai jellemzıi, 2004 0-17 évesek aránya Eger 16,92 Szentgotthárd 17,37 Kaposvár 17,63 Kapuvár 17,70 Jászárokszállás 17,83 Tata 17,94 Pásztó 18,50 Celldömölk 18,55 Magyarország 19,24 Mór 19,36 Körmend 19,46 Lábatlan 19,52 Paks 19,86 Tiszaújváros 19,98 Budaörs 20,06 Borsodnádasd 20,11 Bábolna 20,72 Jánossomorja 20,84 Kerekegyháza 20,86 Százhalombatta 21,59 BAZ megye 21,61 Tiszavasvári 24,59 Baktalórántháza 26,70

18-59 évesek aránya Borsodnádasd 54,38 Jászárokszállás 56,63 Tiszavasvári 58,26 BAZ megye 58,58 Baktalórántháza 59,38 Magyarország 59,89 Kerekegyháza 60,45 Pásztó 60,66 Lábatlan 61,00 Kaposvár 61,01 Celldömölk 61,24 Tata 61,43 Kapuvár 61,91 Szentgotthárd 61,92 Eger 62,17 Jánossomorja 62,17 Budaörs 62,79 Körmend 63,41 Paks 64,09 Mór 64,24 Százhalombatta 65,07 Bábolna 65,45 Tiszaújváros 66,30

60-x évesek aránya Százhalombatta 13,34 Tiszaújváros 13,72 Bábolna 13,83 Baktalórántháza 13,91 Paks 16,05 Mór 16,40 Jánossomorja 16,99 Körmend 17,13 Tiszavasvári 17,15 Budaörs 17,15 Kerekegyháza 18,69 Lábatlan 19,48 BAZ megye 19,81 Celldömölk 20,21 Kapuvár 20,39 Tata 20,63 Szentgotthárd 20,71 Pásztó 20,84 Magyarország 20,87 Eger 20,92 Kaposvár 21,35 Borsodnádasd 25,52 Jászárokszállás 25,54

A demográfiailag Tiszaújvároshoz hasonló városokból kiválasztva az 5. táblázatban látható 21-et azt találjuk, hogy Százhalombattához, Bábolnához hasonlóan azzal a jelenséggel kell szembenéznie Tiszaújvárosnak, hogy az országos átlaghoz képest még fiatalos a korszerkezetük. Magas arányú ezekben a városokban az aktív korú népesség (18-59 évesek), viszont ellentétet, végletességet mutatnak a fiatalok és az idısek adatai. Közel 20% a 17 éves vagy annál fiatalabb népesség, de nem éri el a 14%-ot a 60 éves és idısebb népesség. Hosszabb távon azonban le fog játszódni bennük az a folyamat, ami népességük korszerkezetét hasonlóvá fogja tenni az országos átlagtól, mert az egyének és családok viselkedésétıl nem tudják magukat függetleníteni. 6. Népesedési folyamatok Tiszaújvárosban

1970–1979 1980–1989 1990–2001

Élve születés

Halálozás

2758 3065 2290

540 936 1288

Természetes szaporodás (+), ill. fogyás (-) 2218 2129 1002

Vándorlási különbözet 5426 -2121 -2480

Tényleges szaporodás 7644 8 -1478

A népszámlálások közötti tíz éves szakaszokban jelentıs változások történtek a város népesedési állapotában. 1970 és 1980 között magas születési számok és jelentıs bevándorlás növelte a város lakosságát. 1980 és 1990 között habár nıtt a születések (és a halálozások) száma, azonban az elvándorlás lett az új és meghatározó jelenség. Ténylegesen csak 8 fıvel nıtt a város népessége ebben a tíz évben. 1990 és 2001 között a meghatározó jellemzıje az lett a városnak, hogy lecsökkent a születések száma, tovább nıtt a halálozások száma és szintén tovább nıtt az elvándorlás. Emiatt már ténylegesen nem szaporodásról, hanem 17

fogyásról kell beszélnünk. Egy város közvéleménye azonban sokszor nem érzékeli a népességfogyást. Ennek lehet több oka is, de épp a korábbi években elkészült lakásfelmérés adataiból látszik, hogy a fokozatosan emelkedı életszínvonal miatt az egy lakásra jutó lakosok száma, arány csökkent. Tehát növekvı lehet a lakások száma, miközben azokban kevesebben laknak, de kényelmesebben. De bekövetkeznek olyan élethelyzetek is, amikor például egy-egy sajnálatos válás esetén szükség van újabb lakásra. A két legutóbbi népszámlálási adat alapján látható, hogy a köztük eltelt 10 év alatt jelentısen nıtt az idısek aránya. A népesség kormegoszlásának módosulását mutatja a 7. táblázat, amely szerint a fiatalos korszerkezető városok is kezdenek hozzásimulni az országos átlaghoz. 7. A 60 éves és efölötti népesség arányának változása, 1990, 2001 Jászárokszállás Borsodnádasd Mezıkövesd Kerekegyháza Szentgotthárd Ország összesen Kapuvár Celldömölk Pásztó BAZ összesen Kaposvár Tiszavasvári Tata Jánossomorja Eger Budaörs Baktalórántháza Lábatlan Körmend Paks Mór Százhalombatta Bábolna Tiszaújváros

1990 25,7 22,0 21,4 19,8 18,3 18,2 18,2 18,1 17,5 17,4 16,8 16,2 16,0 15,4 15,4 14,8 14,0 14,0 13,9 13,1 12,3 9,4 9,1 5,9

Borsodnádasd Jászárokszállás Mezıkövesd Szentgotthárd ország Kerekegyháza BAZ Kaposvár Kapuvár Pásztó Celldömölk Eger Lábatlan Tata Tiszavasvári Jánossomorja Körmend Paks Budaörs Mór Baktalórántháza Bábolna Tiszaújváros Százhalombatta

2001 26,2 26,1 23,2 20,8 20,4 20,1 20,0 19,9 19,8 19,7 19,3 18,9 18,8 18,6 17,5 17,5 16,0 15,8 15,5 15,4 13,1 12,5 12,2 11,2

A 8. táblázat mutatja most már csak Tiszaújváros esetében azokat a részletes adatokat, amelyek alapján ki lehet következtetni, hogy elhúzódó, lassú, vagy lökésszerő változás fog-e a közeljövıben bekövetkezni, ha a nagy létszámú középkorosztály nyugdíjas lesz. A táblázat párhuzamosan mutatja az 1990-es és a 2001-es adatokat, egymás alá sorolva a korosztályokat. 8. Tiszaújváros lakónépessége korcsoportos bontásban két népszámlálás alapján összesen 0-13 14-24 25-39 40-59 60-x fı fı % fı % fı % fı % fı % 18685 4758 25,5 3186 17,1 5458 29,2 4185 22,4 1098 5,9 1990 0-14 15-29 30-44 45-59 60_x fı fı % fı % fı % fı % fı % 17207 3067 17,8 4260 24,8 4021 23,4 3762 21,9 2097 12,2 2001

18

A két népszámlálás közötti tíz évben Tiszaújváros elvesztett 1478 fıt, népességének 7,9%-át. A lecsökkent népességen belül is csökkent a gyermekkorúak aránya 25,5%-ról 17,8%-ra. Ez figyelmeztetı jel a jövıt illetıen, amit elfed az a jelenség, hogy a korábbi magas gyermeklétszám miatt a fiatal felnıttkorba lépık aránya megnıtt 17,1%-ról 24,8%-ra. Valószínő, hogy a 25 és 49 éves két korosztály a leginkább érintett az elköltözés miatt, emiatt számuk és arányuk is csökkent. Az 1990-ben 40-59 éves korosztály az eltelt tíz esztendıben kezdett átlépni a nyugdíjas korba, ez már látszik a 60 éves és efölötti népesség létszámán. Most 35-49 éves az a magas létszámú 1990-es korosztály, amely 10 év múlva kezdi még gyorsabban növelni a nyugdíjasok létszámát. İk 1970 után születtek, de ıket már kisebb létszámú korosztályok követik, illetve az elvándorlás csökkentette már azóta a létszámukat. A szociálpolitikai intézkedések miatt szükséges, hogy az idısek számának változását minden évben gondosan elemezzék. 1.3.

Foglalkoztatottság, munkanélküliség

A szociálpolitikának kiemelt területe a munkanélküliekkel való foglalkozás. A városban mőködı munkaügyi kirendeltség folyamatosan figyeli, elemzi a város és a kistérség munkaügyi folyamatait, jelentéseikben beszámolnak a változásokról. Eszerint az Tiszaújváros különleges helyzetben van. Az országos munkanélküliségi mutatók néhány év óta emelkedni kezdtek, 2006 májusára 7,5%-ra nıttek, megyénkben viszont a sokkal magasabb munkanélküliség miatt a nyár közeledtével megjelentek a szezonális munkák, amelyek következtében a decemberi 56700 fıs munkanélküliség (19%) lecsökkent 49588-ra (16,6%). Mind az országoshoz, de különösen a megyei adatokhoz képest Tiszaújvárosban sokkal kisebb arányú a munkanélküliség, 5% alatti, dacára annak hogy sok körülmény kedvezıtlenül változott. Ilyen volt a sorkatonai szolgálat megszőnése, a „nagyberuházások” befejezıdése, a TVK, a Poli Sec létszámleépítése. Közben viszont új munkahelyek is létrejöttek, áruházak épültek, más üzemekben bıvültek a munkalehetıségek. Külsı szemlélık számára meglepı, hogy ebben a városban, ahol korábban három nagy üzem határozta meg a foglalkoztatást, a kis- és középvállalkozások képezik a legnagyobb foglalkoztatói bázist. Ennek oka, hogy a nagy üzemek kis egységekre tagolódtak. A munkanélküliek esetében az alacsony iskolai végzettségőek helyzete a legnehezebb, nekik inkább a másodlagos, illetve a szezonális munkapiacon vannak nagyobb esélyeik, illetve az önkormányzat által szervezett munkaalkalmakon. A középfokú végzettségőek közül a szakmunkás végzettségőek elınye, hogy vannak betöltetlen állások, illetve a szakismerettel rendelkezık hamarabb találnak megfelelı munkát. Megjelentek a felsıfokú végzettséggel rendelkezı diplomás munkanélküliek is. A két utóbbi csoport elınye, hogy viszonylag hamar átképezhetık megfelelı, a piac által igényelt szakmákra, ha az egyénnek van erre hajlandósága.

1.4.

Költségvetési jellemzık

Az egyes önkormányzatokat költségvetésük alapján megkülönböztetni, típusokba sorolni hosszadalmas és nehéz feladat. Azonban az eddigi kiválasztott példák alapján néhány észrevételt főzhetünk az önkormányzati költségvetésekhez. A TÁH 1999 és 2004 közötti adatokat tett közzé, ezek alapján a következı észrevételeket tehetjük.

19

9. A bevételek és a kiadások belsı aránya Tiszaújvárosban néhány mutató segítségével Bevételek belsı aránya Kiadások belsı aránya Helyi adók Állami hozzáj. Felhalmozás Eü és szoc ebbıl a szoc: Oktatás Kultúra Kommunális

1999 2000 2001 2002 2003 2004

23,12 28,53 32,09 34,49 31,04 42,04

10,23 16,33 17,54 22,28 29,09 26,00

23,37 17,51 9,05 12,47 6,23 9,82

45

5,50 10,55 11,14 12,40 14,34 14,56

1999

2000

2,41 4,32 4,25 4,50 5,23 5,30

2001

2002

10,50 18,04 20,69 21,52 27,04 23,91

2003

1,87 2,70 2,90 2,81 3,01 3,06

1,19 1,93 2,10 2,23 2,09 1,17

2004

40 35 30 25 20 15 10 5

is Ko m m un ál

ss té Ku l

Ok t

atá

z.

s

lis ciá Sz o

és s

zo c

s Eü

m oz á ha l Fe l

ájá oz z ih Ál lam

He l

yi a

dó k

ru lás

0

Tiszaújváros bevételeiben valóban nagy szerepet játszanak a helyi adók, amelyeknek az aránya mindig nagyobb volt a bemutatott években az állami hozzájárulásnál. Ehhez hasonló bevételi sajátosságokkal rendelkezik Budaörs, és a mellékletben bemutatott Százhalombatta is. Mezıkövesd az alacsony helyi adóval rendelkezı városokra példa, de tudjuk, ezek vannak többségben. Tiszaújváros ebben a körben úgy bír más jellemzıkkel, hogy a helyi adóbevételei és az állami hozzájárulás is évente változtak, szerencsére növekedtek. A kiadásokat szemrevételezve azt láthatjuk, hogy különbözı stratégiákat követtek az önkormányzatok. 10. A bevételek és a kiadások belsı aránya Budaörsön Bevételek belsı aránya Helyi adók Állami hozzáj.

1999 2000 2001 2002 2003 2004

42,41 51,32 73,63 59,73 67,88 63,18

13,91 11,17 10,82 11,41 16,19 14,84

Felhalmozás

Kiadások belsı aránya Eü és szoc Szoc Oktatás

29,47 25,67 14,45 30,88 22,90 29,95

8,84 8,34 5,18 3,36 4,40 3,68

20

3,29 3,05 2,26 3,06 4,01 3,35

17,57 15,12 12,36 18,18 21,63 17,87

Kultúra

2,55 2,40 1,97 2,80 3,34 3,28

Kommunális

1,79 1,08 1,20 1,31 1,84 2,32

80

1999

70

2000

2001

2002

2003

2004

60 50 40 30 20 10

is Ko m m un ál

z. Ku l

té

ss

s atá Ok t

lis Sz o

és s Eü

ciá

zo c

s m oz á ha l Fe l

ájá oz z ih Ál lam

He l

yi a

dó k

ru lá s

0

Budaörs mindig magas fejlesztési kiadásokat produkált, a legalacsonyabb arány is 14,45% volt, de ez számított a kivételnek. Minden más évben meghaladta a beruházások aránya a 22%-ot. Az is valószínősíthetı, hogy 2001-ben valamilyen egészségügyi intézményétıl megvált, mert ettıl kezdve az egészségügyi és a szociális kiadások egymás mellé simultak, pontosabban a szociális kiadások megemelkedtek. Az oktatási kiadások ebben a városban a legkisebb arányúak, de általánosnak mondható jelenség, hogy minél magasabb egy város saját bevétele, fıleg a helyi adóbevétele, annál kisebb megterhelést jelent számára az oktatás. Fordítva is igaz a tétel, mert minél inkább az állami hozzájárulásra kényszerül támaszkodni egy város, annál nagyobb arányban viszi el bevételeit az oktatás. Erre Mezıkövesd a példa a mellékletben. Tiszaújváros esetében azt látjuk, hogy a fokozatosan csökkenı beruházási, felhalmozási arányokkal párhuzamosan az intézményi kiadások növekedtek. A felhalmozási kiadások átlagosan 13% körüliek voltak, de egy magas, 23% fölötti szintrıl kezdtek csökkenni, nem egyenletesen. Viszont az intézményi kiadások arányosan, fokozatosan növekedtek, megtorpanás csak az oktatásban figyelhetı meg 2004-ben. Mind az egészségügyi, mind azon belül a szociális kiadások egyenletesen nıttek az évek során. Megjegyzendı, hogy a kulturális kiadások, a szórakozásra költött pénz minden városban stabil kiadásnak minısíthetı, sıt fokozatosan emelkedı arányú. A városok rájöttek, hogy fokozódó igény van közösségi-kulturális rendezvényekre, hogy a város lakói jól érezzék magukat. Az „unalmas kisváros” megnevezéstıl igyekeznek szabadulni a városvezetık. Tiszaújvárosban ez valószínőleg a sport köré szervezıdik az 1990 óta meggyökeresedett hagyomány szerint, Mezıkövesden a matyó kultúra köré. 1.5.

A szociális kiadások jellemzıi

A fentieknek mintegy összegzése annak a megvizsgálása, hogyan aránylik egymáshoz az alább részletezendı intézményi ellátások költsége és a pénzbeni-természetbeni kiadások, a klasszikus értelemben vett szociális kiadások összege. A 16. ábra érzékelteti a különbséget, amely szerint az intézményi kiadások, azon belül is elsısorban a személyi kiadások fokozatosan növekednek, miközben a szociális kiadások kis mértékben csökkennek, illetve csak 2005-ben nıttek jelentısebben. Az intézményi kiadások fokozatos növekedését nem csak az okozza, hogy a mindenkori folyó árak adják az értékeket, amelyekbıl nincsenek leszámítva az inflációs hatások, hanem az is beleszámít, hogy az intézmények fenntartása (minden intézmény fenntartása) folyamatosan drágult. Az épületek fenntartása (főtés, világítás), a személyzet bérének kigazdálkodása minden önkormányzat számára sok fejtörést okoz. A költséghatékonyság kiszámítását nehezíti, hogy ágazatonként eltérı jellemzıket kell 21

mérlegelni. (Az oktatási intézmények fajlagos kiadásai összevethetetlenek a szociális intézmények fajlagos kiadásaival.) Igazából az segítene reális kép kialakításában, ha a fentebb bemutatott városcsoportok összehasonlító elemzésével rendelkeznénk. 11. Az intézményi és a szociális (pénzbeni és természetbeni) kiadások összehasonlítása, eFt 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

intézményi kiadások

szociális kiadások

2001

226 777

241 359

2002

261 047

219 466

2003

301 943

213 668

2004

355 184

205 693

2005

378 706

254 086

2001

2002

22

2003

2004

2005

1.6.

Kistérségi jellemzık

Tiszaújváros helyzetének bemutatása a magyar városszerkezeten belül új szempontokat vetett fel, de mégsem tekinthetjük kizárólagos megközelítési módnak, mert ez a város is – a többihez hasonlóan – kis települések közül emelkedik ki, központja, vonzáskörzete a körülötte elhelyezkedı kisebb településeknek. Errıl a vonzásról különbözı térképeket készíthetnénk. Ilyen lenne az iskolákba járók állandó lakóhelye szerint készített hálózat, a legkülönfélébb szolgáltatásokat igénybe vevık lakóhelyei alapján készített térkép. El lehetne készíteni az egészségügyi, a közigazgatási és egyéb ellátási formákat, mint pl. a pihenés, az üdülés, a szórakozás, a sport, stb. lehetıségeit igénybe vevık állandó lakóhelye szerinti térképeket is. Ha erre most nincs is módunk, és különösen nincs módunk ezek összehasonlítására a Tiszaújvároshoz hasonló városok adataival, a népszámlálás foglalkoztatottakat bemutató adatsorai alkalmasak ennek a fontos területnek a jellemzésére. A népszámlálás foglalkoztatottakat bemutató adatsoraiból kiderül, hogy mint munkaadó város, sok más településrıl vonzza a bejárókat, ami összességében egy agglomerációs viszony meglétét jelentheti. Vagyis nem egyszerően kistérségi jelenségrıl van szó, ahol a régi járási rendszerhez hasonlóan a városnak bizonyos ellátási feladatokat kell nyújtania a körülötte lévı falvak számára, hanem egy sokkal szorosabb együttélésrıl a város és a mellette lévı, sıt lassan vele összenövı településekkel, amelyek lakosai életvitelszerően kapcsolódnak mindkét helyszínhez. Laknak a faluban/városban, de dolgozni, szolgáltatásokat igénybe venni már a szomszéd településre, fıleg a vonzásközpontnak minısülı városba mennek. Mivel tömeges használatról van szó, az ilyen módon kétlakiak és kibocsátó településeik érdekeinek, szándékainak és céljainak megismerése is a város feladata. Tiszaújváros kezdettıl fogva kezelte ezt a jelenséget, hiszen amikor nem volt építkezésre lehetıség a városban, akkor a környezı falvakba költöztek ki a családi házra vágyók, de dolgozni és iskolába menni azt továbbra is Tiszaújvárosba jártak.

1.6.1. Foglalkoztatás 12. A foglalkoztatottak száma munkavállalásuk helye szerint, 2001. február 1. ebbıl helyben lakó Helyben foglalkoztatott lakóhelyén dolgozó bejáró (fı) bejáró (%) eljáró (fı) Miskolc 77134 56017 21117 27,4 5387 Felsızsolca 1108 563 545 49,2 1660 Tiszaújváros 11711 6734 4977 42,5 721 BAZ megye városai összesen 154386 110537 43849 28,4 23787 6500 4671 1829 28,1 1824 15000-19999 fıs városok átlaga Forrás: Helyzetkép a régió városairól. Észak-Magyarország. KSH, Miskolc, Eger, Salgótarján 2005.106.p.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a városban dolgozó 11 711 fı 42,5%-a, azaz 4977 fı más településrıl naponta bejár ide dolgozni. Ez az arány a megye városait illetıen 28,4%, Miskolcon 27,4%, a Tiszaújvároshoz hasonló népességő városokban 28,1%. BAZ megyében csak Felsızsolca kivétel, mert az itt dolgozó 1108 fıbıl 49,2%, azaz 545 fı jár be naponta dolgozni, miközben 1660 fı naponta eljár(!) feltehetıen Miskolcra dolgozni. A Tiszaújvárosba bejárók hatalmas aránya arra enged következtetni, hogy valószínőleg sokan örülnének közülük valamilyen tiszaújvárosi lakhatási lehetıségnek, amit ık maguk önerıbıl 23

nem képesek megvalósítani. Ez lehet tulajdon, de lehet bérlemény is. Erre a lehetıségre a város lakáspolitikai koncepciója ajánlást tett, illetve a város lakásrendelete szabályoz is.

1.6.2. Lakhatás A foglalkoztatás mellett a lakhatás a másik fontos jellegzetesség. Errıl készült egy lakossági felmérés 2001-ben, valamint erre alapozva egy lakáspolitikai koncepció is 2005ben. A két dokumentum megállapításaiból a következı megállapításokat tehetjük az agglomerálódásra vonatkozóan. Ezekbıl körvonalazódik, hogy Tiszaújváros az agglomerálódásnak egy sajátos típusával jellemezhetı. Bevándorlás, beköltözés: A város formálásakor sokan beköltöztek a környezı falvakból. Nekik megmaradtak a rokoni kapcsolataik, amelyek folyamatos kapcsolattartást jelentenek. Elvándorlás, kiköltözés: Idıközben felnövekedett egy olyan alacsonyabb jövedelmő réteg a városban, akiknek a városi letelepedés drága, ezért a környezı falvakban vásárolnak ingatlant maguknak. Kiköltöznek a fiatalok pl. Oszlárra, Sajóörösre, ahol olcsóbban tudnak lakáshoz jutni. A régi paraszti portákat felosztják, az üresen maradtakat felvásárolják. Ennek következtében például a tısgyökeres sajóörösiek aránya kevesebb mint felére esett vissza. Ennek az az oka, hogy Tiszaújváros épülésekor nem volt lehetıség építési engedélyt szerezni családi házra, ezért a szomszédos falvakban építkeztek a családi házra vágyók. Idıközben az is bekövetkezett, hogy a tiszaújvárosi telek- és lakásárak magasra emelkedtek, így az új lakáshoz jutás olcsóbb lett vidéken. Ez tehát nem a klasszikus agglomerációs kivonulás a zöldövezetbe, a jómódúak kiáramlása a városból a vonzó zöld környezetbe, a falusi családi házba. Ezt a jómódhoz köthetı kiköltözést a fokozatosan bıvülı kertváros biztosítja, bent a városban. Inkább az alacsonyabb jövedelmőek kiköltözésérıl van szó, de ez nem a kifejezetten szegények elköltözését jelenti, mint más városokban, akik menekülnek a magas költségek elıl, hanem a foglalkoztatottak rétegét, akik magasabb lakásosztályba akarnak lépni, vagy fiatalok esetében egyáltalán lakáshoz akarnak jutni. A fı oka ennek a jelenségnek az, hogy míg a város a szolgáltatások terén igen széles kínálatot biztosít minden itt élı és itt dolgozó lakosának, és a bejáróknak is, a város lakáskínálata meglehetısen szők, nem alkalmazkodik a sokféle jövedelmi- és élethelyzethez. Ezen törekszik változtatni a 2006-os lakásrendelet. A város lakásépítésrıl és lakásvásárlásról szóló rendelete szerint nemcsak a tiszaújvárosi, hanem a sajóörösi és a sajószögedi lakosok is kaphatnak pénzbeni támogatást ahhoz, hogy a városban építkezzenek, vagy lakást vásároljanak, ha legalább egy éves tiszaújvárosi folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek, vagy legalább öt éve itt tanulnak. (Számunkra itt most a rendeletnek csak az a része fontos, amely az agglomerálódás bizonyítéka, mert a rendelet más illetıségőeknek is megadja támogatást, ha egy éve itt dolgoznak, illetve ha öt éve itt tanulnak.) A város szociális bérlakásainak száma csekély, 47 lakás maradt a privatizáció után önkormányzati kezelésben, ebbıl 15 szolgálati lakás (2005 májusi adatok). A szociális bérlakásokban valóban a legszegényebbek élnek, magas eladósodottsággal. Valószínősíthetı, hogy azok a családok, akik ezekben a lakásokban élnek, szétszórva a város különbözı háztömbjeiben, életmódjukban nem tudnak alkalmazkodni a tömbházakban szükségszerően kialakuló rendhez, az együttélést megkönnyítı normákhoz. A szociális bérlakásoknak egy másféle típusában kellett volna kialakítani számukra lakhatást, nem a „nagyvárosi bérházakban”. Ennek is megvan azonban a veszélye, mert ilyen olcsóbb sorházakban könnyen megindulhat egy szlömösödési, egy gettósodási folyamat. Az ide költözık csapdába kerülnek, mert nem tudják eladni házaikat, lakásaikat, illetve náluk jobb módúak ide nem költöznek. 24

1.6.3. Egészségügyi szolgáltatás A kistérségnek nyújtott szolgáltatások közül ki kell emelni a tiszaújvárosi rendelı intézet szakorvosi ellátását, amit a környezı települések lakói is igénybe vesznek. A városban ezen kívül van mentıszolgálat, amely a sürgıs esetekben segítséget tud nyújtani. Tiszaújváros ugyanakkor ügyeletes orvost és a fiókgyógyszertárat biztosít Tiszapalkonyán.

1.6.4. Szociális szolgáltatások A jelzırendszeres házi segítségnyújtás valósult meg pályázat útján 2006 júliusától, de ténylegesen teljes kapacitással csak augusztustól valósult meg ez a szolgáltatás. Az indulás óta eltelt idı még kevés a tapasztalatok megfogalmazására. Az biztos, hogy a kapcsolattartás, a kijárás a távolságok, az utazások miatt nehéz és költséges. A kistérségi társulás keretében végzett kordinációs tevékenység szakmai koncepciója már elkészült, most következik az egyeztetés, a gyakorlati megvalósítás, az egyes települések igényeinek fölmérése.

1.6.5. Kistérségi igények a szociális gondozásra Az agglomerálódás jele a szociális szolgáltatások széles körő igénybevétele, mert a kötelezı alapellátási feladatokat sok település nem teljesíti. A kistérség falvaiban elég kevés szociális szolgáltatást tudnak nyújtani, az étkeztetésre és a gyermekjóléti szolgáltatásra korlátozódnak az ellátások. A hátrányos helyzető gyermekek integrációja érdekében szélesebb körő családgondozást és gyermekvédelmi munkát lenne szükséges végezni a kistérségben. A heti egy-két napos részfoglalkozásban feladatait ellátó munkatárs kevés, hiányoznak a megfelelı felsıfokú végzettségő szakemberek, logopédus, gyógypedagógus, pszichológus. Az idısek elhelyezése is nehéz, pl. gondozóházi elhelyezésre várnak Oszláron, addig a hozzátartozók látják el ıket. A házi segítségnyújtás keretén belül támogató szolgálatot szeretnének Tiszaújvárosban szervezni, mert ez a kistérség központja. A jelzırendszeres házi segítségnyújtást a fogyatékkal élıkre is ki szeretnék terjeszteni, amit kistérségi szinten kellene megoldani, a támogató szolgálattal együtt. Ugyanígy szükség lenne egy bentlakásos idısek otthonára a kistérség számára. Erre a betegek miatt is szükség lenne, akik 1-2 hónapig igényelnének a kórházi kezelés után a bentlakásos gondozást. A felsorol igények megvalósítása azonban hosszadalmas folyamat eredményeként történhet meg, mert részben költségvetési feltételektıl, részben szakemberek biztosításától függ.

25

A szociális ellátások jellemzıi Tiszaújvárosban

Az ellátási kötelezettségek a szociális törvény szerint 1.7.

Pénzbeli ellátások • idıskorúak járadéka (a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás), • rendszeres szociális segély (a hátrányos munkaerıpiaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás), • lakásfenntartási támogatás (a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk • • •

1.8.

lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás), ápolási díj (a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás), átmeneti segély (a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére nyújtott, rendeletben meghatározott átmeneti segélyt). temetési segély (biztosítja, hogy a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodó személy, illetve családja létfenntartását ne veszélyeztesse a temetési költségek viselése).

Természetben (is) nyújtható szociális ellátások • • • • • • • • • • • • •

lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély élelmiszer, tankönyv, tüzelı segély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás, köztemetés, közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás

27

1.9.

A törvényi kötelezettségek teljesítése Tiszaújvárosban

A város a 2000-ben megalkotott 13. számú rendeletében fogalmazta meg elıször átfogóan a szociális ellátások belsı, saját településére vonatkozó szabályait. A rendelet a pénzben és természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit szabályozza. Ezt a rendeletet az azóta eltelt idıben rendszeresen megújították. A rendelet módosítására évente többször sor került, ami jele annak, hogy az önkormányzat kiemelt figyelmet szentel a szociális ellátásoknak. Az ellátások lebonyolítását a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálata, valamint a szociális és egészségügyi iroda végzi. Az ellátásokat az érintett lakosokon kívül kezdeményezhetik a szociális partnerek is, úgymint a szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézmények vezetıi, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat. Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt szervezett a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulására és figyelemmel kísérésére. A kerekasztal tagjai a) a város szociális intézményeit mőködtetı fenntartók képviselıi (a polgármester vagy megbízottja, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, az önkormányzat jegyzıje vagy megbízottja), b) az intézmények és társadalmi szervezetek képviselıi (a Humánszolgáltató Központ vezetıje, az egyházak képviselıi, az idısügyi tanács, a civil tanács, az ifjúsági tanácsadó testület és a nagycsaládosok egyesületének elnöke).

28

Pénzbeli támogatásban részesült (fı) 900

2001

2002

2003

2004

8 1827 15 4321 15 3924 24 6415 35 10035

Ápolási díj (méltányossági alapon)

Ápolási díj (alanyi jogon)

804 40647 808 40427 672 36578 569 34602 533 34437

13 2567 11,2 1728 19 3976 20 1398 21 5005

Egyéb pénzbeni támogatás

2005

5 1062 5 1045 3 759 3 793 3 844

Temetési segély

2004

154 23379 168 28173 177 27959 136 22426 146 26530

Átmeneti segély

2003

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

2002

Idıskorúak járadéka

fı eFt fı eFt fı eFt fı eFt fı eFt

2001

Rendszeres szociális segély

13. Pénzbeli ellátások 2001-2005 között

291 2840 301 2789 288 3206 275 2619 414 6262

124 1890 125 1890 110 1710 109 1665 110 1695

4957 41359 4230 36066 3979 32469 3840 36080 6277 40582

A pénzbeni támogatás összege (eFt) 45000

2005

800

40000

700

35000

600

30000

500

25000

400

20000

300

15000

200

10000

100

5000

0

2001

2002

2003

2004

2005

0

R. szoc. s.

Idıskorúak járadéka

R. gyv. Tám. Áp. Díj, alanyi Áp. Díj, mélt.

Átmeneti s.

Temetési s.

R. szoc. s.

Idıskorúak járadéka

R. gyv. Tám.

Áp. Díj, alanyi

Áp. Díj, mélt. Átmeneti s.

Temetési s.

Tiszaújváros teljesíti a törvényben elıírt kötelezettségeit a pénzbeli és a természetbeni támogatások juttatása tekintetében. A pénzbeli támogatások közül a lakhatási támogatást természetben nyújtja, erre a törvény lehetıséget ad. A táblázatból és a grafikonból látható, hogy a rendszeres szociális segélyben és az idıskorúak járadékában részesülık száma viszonylag állandó. Nıtt az ápolási díjjal segítettek száma mind az alanyi jogon, mind méltányossági alapon történı kifizetések esetében. Az átmeneti segélyben részesítettek száma is viszonylag állandó volt, de 2005-ben van egy hirtelen emelkedés. A kifizetett összegek is hasonló mozgást mutatnak. Hasonló volumenő évrıl évre a rendszeres szociális támogatásra, az idıskorúak járulékára és a temetési segélyekre kifizetett összeg, viszont folyamatosan emelkedik az ápolási díj összege. Az átmeneti segély összege a létszámváltozással egyidıben, azaz 2005-ben jelentısen emelkedett.

29

2002 2003 2004 2005

fı eFt fı eFt Fı eFt Fı eFt fı eFt

1541 35892 1321 29413 1185 26175 1487 20166 778 26882

Természetbeni támogatásban részesült (fı)

42 1250 2929 53226 2983 43856 4598 65523 4350 67299

3 171 2 195

2 222

A természetbeni támogatás összege (eFt) 40000

1800 1600

Egyéb természetbeni támogatás

25 2184 58 4079

756 5772 747 6335 542 5772 589 6365 529 6387

Köztemetés

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

2001

Adósságcsökkentési támogatás

Lakásfenntartási támogatás

14. Természetbeni támogatások 2001-2005 között

2001

2002

2003

2004

35000

2005

1400

2001

2002

2003

2004

2005

30000

1200

25000

1000

20000 800

15000 600 400

10000

200

5000

0

0 Lak. Tám

Adósságcs. T.

R. gyv. T.

Köztemetés

Lak. Tám

Adósságcs. T.

R. gyv. T.

Köztemetés

A természetbeni ellátási lehetıségek közül Tiszaújváros önkormányzata négy fajtát részesít elınyben. A lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a köztemetést és az egyéb természetbeni támogatási formákat. A lakásfenntartási támogatást kezdetben csökkenı mértékben juttatta az önkormányzat az igénylıknek, majd 2004-ben ugrásszerően több, illetve 2005-ben ugrásszerően kevesebb igénylınek adott ilyen támogatást. Új támogatási formaként bevezette az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást, ami valószínőleg a 2004/2005-ös kezdı évek után, a tapasztalatok elemzésével fog a jövıben nagyobb jelentıséget kapni. Külön kell szólni az egyéb támogatásokról. Az egyéb támogatások mindkét formában jelen vannak az önkormányzat gyakorlatában. Mind a pénzbeli, mind a természetbeni forma igen jelentıs kiadási tétel, ezért a fenti grafikonok nem is tartalmazzák, mert a többi ellátási formát elnyomná nagy mérete. Az alábbi 14. táblázat és grafikon külön mutatja az idevonatkozó adatokat. Tiszaújváros önkormányzata láthatóan ezzel a támogatási formával valósítja meg azt a törvényi lehetıséget, hogy a saját szabályzata, önkormányzati rendelete alapján saját költségvetése terhére osszon támogatást az általa jogosulnak megnevezett lakosok, lakossági csoportok között. Ebbe a támogatási formába beletartozik több, a törvényben is említett természetbeni támogatási forma, mint például a tankönyvtámogatás, az átmeneti segély ide tartozó típusa. Emellett az önkormányzat ide sorolta a bursa hungarica támogatást, a 30

gyógyszertámogatást, a gyermekétkeztetési támogatást, a kamatmentes kölcsön adását, az évvégi egyszeri támogatást, a szemétszállítási díj és a kábeltévé elıfizetési díjtámogatását. A város szociális rendelete szabályozza a jogosultság feltételeit mind az idısek, mind a családosok vanatkozásában. A 16. táblázat és az ábra adatai alapján jól látható, hogy a növekvı összeget a természetbeni hozzájárulás formájában juttatta el az önkormányzat a célcsoportnak.

Pénzbeni (eFt)

Természetbeni (fı)

Természetbeni (eFt)

2001 2002 2003 2004 2005

Pénzbeni (fı)

15. Egyéb pénzbeni és természetbeni támogatások

4957 4230 3979 3840 6277

41359 36066 32469 36080 40582

42 2929 2983 4598 4350

1250 53226 43856 65523 67299

80000 70000

2001

2002

2003

2004

2005

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Pénzbeni_fı

Pénzbeni_eFt

Természetbeni_fı

Természetbeni_eFt

Ha a vizsgálatba bevont 5 év során támogatásban részesített személyek átlagos száma és a kifizetett összegek átlagos nagysága alapján sorrendet állítunk, akkor azt találjuk, hogy legtöbben az egyéb támogatási formákban részesültek, ezt követi a lakásfenntartási támogatás, stb. A legnagyobb összeget az egyéb támogatásokhoz besorolt pénzbeni és természetbeni támogatások jelentik, külön-külön is, ezt követi a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Csak a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás bontja meg a sorrendet. 16. A támogatási formák sorrendje a vizsgált öt év átlagai alapján Támogatási forma fı Támogatási forma Egyéb pénzbeni támogatás 4656,6 Egyéb természetbeni támogatás Egyéb természetbeni támogatás 2980,4 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Lakásfenntartási támogatás 1262,4 Egyéb pénzbeni támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 677,2 Lakásfenntartási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 632,6 Rendszeres szociális segély Átmeneti segély 313,8 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres szociális segély 156,2 Ápolási díj (alanyi jogon) Temetési segély 115,6 Átmeneti segély Ápolási díj (alanyi jogon) 19,4 Ápolási díj (méltányossági alapon) Ápolási díj (méltányossági alapon) 16,84 Temetési segély Adósságcsökkentési támogatás 16,6 Adósságcsökkentési támogatás Idıskorúak járadéka 3,8 Idıskorúak járadéka Köztemetés 1,4 Köztemetés

31

eFt 46230,8 37338,2 37311,2 27705,6 25693,4 6126,2 5304,4 3543,2 2934,8 1770 1252,6 900,6 117,6

1.10. A személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

A szociális törvény szerint az önkormányzat a következı személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat köteles biztosítani:

3000 fölött +

2000 fölött +

Minden település

1.10.1. •

szociális információs szolgáltatás (célja: ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık

• •

megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.) étkeztetés (biztosítja a legalább napi egyszeri meleg étkezést azoknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani), házi segítségnyújtás (alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzése)

•

családsegítés (a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás)

•

nappali ellátás (hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, önmaguk ellátására részben képes személyek számára biztosít napközbeni tartózkodást)

• • 10000 fölött +

Alapszolgáltatás:

• •

támogató szolgáltatás (fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása) jelzırendszeres házi segítségnyújtás (a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás) közösségi ellátások (a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása) idısek átmeneti elhelyezése – ez már szakosított ellátás! (azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek kerülnek ide, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni.)

A szociális törvény kötelezi az önkormányzatokat a fenti szolgáltatások biztosítására, de ezeken kívül is felsorol ellátási formákat, amelyeket önként vállalhat az önkormányzat. Ilyen nem kötelezı alapszolgáltatás az utcai szociális munka (biztosítja az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését).

1.10.2.

Szakosított ellátási formák

A szociális törvény megfogalmazza a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formákat is. Ezek fı jellemzıje, hogy teljes ellátást nyújtanak az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek számára. Ez napi legalább háromszori étkeztetést, szükség szerint ruházatot, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, lakhatást jelent. Együttesen bentlakásos intézménynek nevezzük ıket. 32

• ápolást, gondozást nyújtó intézmény, o idısek otthona, o pszichiátriai betegek otthona, o szenvedélybetegek otthona, o fogyatékos személyek otthona, o hajléktalanok otthona (olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítja, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.)

• rehabilitációs intézmény,

pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye lakóotthon (8-12 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, ideértve az autista személyeket is, illetıleg szenvedélybeteget befogadó intézmény), átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak, kivéve a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét és átmeneti szállását) o idıskorúak gondozóháza; o fogyatékos személyek gondozóháza; o pszichiátriai betegek átmeneti otthona; o szenvedélybetegek átmeneti otthona; o éjjeli menedékhely; o hajléktalan személyek átmeneti szállása. o o o o

• •

1.11. A törvényi kötelezettségek teljesítése Tiszaújvárosban

A város képviselıtestülete 2000 óta évente többször is felülvizsgálja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló helyi rendeletét, amely szabályozza az ellátások egyes formáit, az ellátást nyújtó intézményrendszert, az ellátó és a jogosult közötti jogviszony fıbb elemeit, az önkormányzatnak az intézménnyel kapcsolatos fıbb feladat- és jogköreit. Tiszaújvárosban a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátás, valamint a gyermekjóléti alapellátás 2000 óta integrált intézményi formában valósul meg. A szolgáltatások igénybevételét a Humánszolgáltató Központ biztosítja. A központ a következı egységekbıl áll: • • • • • •

családsegítı szolgálat gondozási központ (idıskorúak alap- és nappali ellátásának biztosítása) „Ezüsthíd” gondozóház hajléktalanok átmeneti szállása központi étterem központi irányítás

A felsorolt intézményeken túl a Humánszolgáltató Központ a Tisza-parti városrészben mőködteti az idıskorúak és fiatalok által igénybe vehetı szabadidıházat. A szabadidıház, valamint a hajléktalanok átmeneti szállása nem kötelezı önkormányzati feladat. A város intézményi ellátottságának szintjét növeli, hogy a református egyház 2004ben létrehozta a Nikodémus Idısek Otthonát 49 férıhellyel. A megvalósuláshoz az önkormányzat térítésmentesen az egyház rendelkezésére bocsátotta az ingatlant, és készpénzzel is segített. Ezen kívül a Széchenyi-terv és az egyházkerület anyagi segítsége járult hozzá az intézmény létrehozásához. A városban létrehozott szociális intézmények mindegyike rendelkezik érvényes mőködési engedéllyel. Tevékenységüket a polgármesteri hivatal mint fenntartó, a közigazgatási hivatal mint felettes hivatal (szociális- és gyámhivatal), a Miskolci Családsegítı 33

Szolgálat Regionális Módszertani Központja és a Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központja mint szakmai szerv ellenırzi. A város érdekképviseleti fórum létrehozását szabályozta szociális rendeletében. Eszerint a szociális intézmények telephelyein (idısek klubjai, gondozóház, hajléktalan szállás) az intézményi jogviszonyban állók jogainak és érdekeinek érvényesülését érdekképviseleti fórum segíti elı. A fórum tagjai az intézményi ellátást igénybe vevık választott képviselıi, az ellátottak hozzátartozóinak választott képviselıi, a szakmai egység dolgozóinak képviselıje és a fenntartót képviselı szociális és egészségügyi bizottság elnöke. Az érdekképviseleti fórum feladata a szakmai programok, az éves munkaterv, a házirend és az ellátottak részére készült tájékoztatók elızetes véleményezése. A fórum megtárgyalja az intézményben élık panaszait, tájékoztatást kérhet az intézményvezetıtıl az ellátottakat érintı kérdésekben. Amennyiben jogszabálysértésre utaló jeleket talál, kezdeményezheti a fenntartó intézkedését. A Humánszolgáltató Központ éves beszámolói 2003 óta egyre részletesebben és alaposabban tájékoztatják a képviselıtestületet a részegységekben folyó munkákról. Szociális információs szolgáltatás A város szociális ügyekkel foglalkozó intézményei (polgármesteri hivatal, szociális és egészségügyi iroda, humánszolgáltató központ), valamint a szociális ügyekben érintett egyéb intézmények (pl. óvodák, iskolák, gyermekorvosi ellátás, védınık, házi orvosok, rendırség, stb.), civil szervezetek (Máltai Szeretetszolgálat), egyházak közösen felelısek a város szociális ellátásáért a képviselıtestülettel együtt. Az ehhez szükséges információk továbbadása a lakosok, az érdekelt személyek és társadalmi csoportok felé különféle csatornákon valósul meg a helyi hírközlı eszközöktıl kezdve a hivatali rendeletek számítógépes honlapon való megjelenésén át a szociális ellátórendszer tagjainak személyes indormációnyújtásáig. A szociális ellátások nyilvántartó- és számlázó programja nem népszerő a dolgozók körében. 1. Meg kell vizsgálni, milyen kifogások merültek föl a programmal kapcsolatosan. a. A gépek száma, elhelyezése, a használatot biztosító kényelmi szempontok. b. A gépek teljestménye. c. A használt program gyakorlatiassága, praktikussága. d. A használók ismeretei, gyakorlottsága, „iskolázottsága”. 2. Az észrevételeket rendszerezni kell és ütemtervet kell készíteni arról, hogy a felvetıdött problémákat hogyan lehet megoldani. Étkeztetés A szociális étkeztetés évenkénti összefoglaló adatait a fenti táblázat 20 éves korcsoportonként és nemenként is bontja. Ez a belsı részletezettség tovább erısíti az eddig állandónak látszó férfi-nı egyharmad-kétharmad arányt. A korosztályok „szélein”, azaz a 1839 és a 80 évesek, illetve e fölöttiek esetében nagyjából állandó létszámot tapasztalunk. A derékhadnak számítható 40 évesek és idısebbek esetében vannak azonban jelentıs és szélsıséges változások, ami különösen 2005-ös adatok alapján nyilvánvaló. Nem is annyira a férfiak, mint inkább a nagyobb ellátotti létszámot jelentı nık esetében.

34

17. Szociális étkeztetés 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Korcsoport Férfiak 18 - 39 15 15 14 11 14 10 40 - 59 90 80 83 65 83 74 60 - 79 176 96 90 81 90 79 80 - x 6 14 14 9 14 10 Összes férfi: 287 205 201 166 201 173 % 29,44 23,09 22,69 23,51 22,69 27,24 Korcsoport Nık 18 - 39 22 14 14 13 14 11 40 - 59 279 221 210 172 210 121 60 - 79 354 387 406 320 406 290 80 - x 33 61 55 35 55 40 Összes nı: 688 683 685 540 685 462 % 70,56 76,91 77,31 76,49 77,31 72,76 Összesen létszám: 975 888 886 706 886 635

Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtást kevés férfi igényli, ezért számuk ingadozásából nem lehet komoly következtetéseket levonni. A nık nagyobb számban igénylik ezt a gondozási formát, és az életkori csoportokat nézve elsısorban a 60 és 79 év közöttiek igénylik elsısorban a melléklet részletesebb korcsoportos bontásából viszont tovább finomíthatjuk az észrevételeinket, mert abból kitőnik, hogy nem is annyira a 60-69 év közöttiek, hanem inkább a 70-79 évesek és a 80 év fölöttiek adják a gondozottak többségét. Tehát a házi gondozás kifejezetten az idıs nık ellátási formája. A gondozási tevékenységet a város 5 körzetében 5 szociális gondozó végzi. A rendszer kialakult, a helyettesítés megoldható. Változást a jogi szabályozás 2005-ös megváltozása hozna, mert a körzetek számát 23ra kellene növelni, és emellett változott a normatíva kiszámítása is. A normatíva csak az ellátott lakásán töltött idı után fizethetı. Tehát még az eljutás, a közlekedés is kimarad, egyéb felkészülést, elıkészületet nem is említve. 18. Házi segítségnyújtás 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Korcsoport Férfiak 18 - 39 1 1 2 1 40 - 59 2 3 60 - 79 8 1 7 5 7 9 80 - x 7 2 4 4 4 5 Összes férfi: 15 4 12 13 12 17 % 17,44 7,02 18,46 18,57 18,46 20,73 Korcsoport Nık 40 - 59 1 2 5 6 5 7 60 - 79 34 29 28 26 28 38 80 - x 36 22 20 25 20 20 Összes nı: 71 53 53 57 53 65 % 82,56 92,98 81,54 81,43 81,54 79,27 Összesen létszám: 86 57 65 70 65 82

35

Családsegítés A 2000 fınél nagyobb lélekszámú településeknek a szociális alapellátás keretében kötelezıen mőködtetniök kell a családsegítés intézményét. Tiszaújvárosban a következı fı elemekbıl építkezik a családsegítés. • Megelızı tevékenység, amelyet a hálózatba szervezett jelzırendszer segít. Ennek tagjai maguk a családgondozók, illetve a társintézetek, az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, társadalmi szervezetek, egyházak magánszemélyek. • Általános segítı szolgáltatások.

19. A szolgáltatást igénybe vevık a hozott probléma típusa szerint A hozott probléma életviteli családi-kapcsolati lelki-mentális gyermeknevelési anyagi foglalkoztatási egészségkárosodással kapcsolatos ügyintézés, segítségkérés tájékoztatási igény egyéb

Alkalom (db) 7 20 26 15 44 92 12 84 121 49

A felsorolt problémák évrıl évre változnak, tükrözik a városlakók gondjainak változását. A 2005-ös évben a foglalkoztatással kapcsolatos gondok nıttek meg jelentısen, de a legtöbbször tájékozódás, tájékoztatási igény miatt keresték föl a családsegítıt. • Adósságkezelési szolgáltatás. Ez a szolgáltatási forma 2004-tıl létezik. Az igénybevétel feltétele, hogy az adósságcsapdába került egyén/család mőködjön együtt az önkormányzat, a családsegítı megfelelı szakemberével. • Pár- és családterápiás támogató program mőködött 2005 elsı feléig. Sikeresen szolgálta a családi konfliktusok kezelését. • Jogi és pszichológiai tanácsadás. Mindkét szolgáltatás iránt nagy az érdeklıdés. A jogi tanácsadás iránt folyamatosan nagy az igény, a pszichológus teljes munkaidıs jelenlétének szükségességét pedig az éves forgalom bizonyította. • A baba-mama klub 2003 óta fejti ki tevékenységét. A nyitott csoportba változó létszámmal jelennek meg az érdeklıdık. Segít a gyermekek közösségbe illeszkedésén. • Ifjúsági információs pont lehetıséget ad a fiatal korosztály bevonására esetleg fölmerülı szociális gondjaik megoldására. Nappali ellátás A 3000 fınél népesebb településeken kötelezıen el kell látni a hajléktalan személyek, illetve a otthonukban élı, önmaguk ellátására azonban csak részben képes személyek napközbeni tartózkodását. A hajléktalan ellátás esetében a város ennél többet teljesít, mert 36

hajléktalan szállót tart fenn. A másik lakosságcsoport esetében pedig három idısek klubját mőködtet. A klubokhoz önszervezıdı körök kapcsolódnak, akiknek a tagjai résztvesznek az intézmény szabadidıs programjaiban, de önálló programokat is szerveznek. 20. Idısek klubja Korcsoport 40 - 59 60 - 79 80 - x Összes férfi: % Korcsoport 18 - 39 40 - 59 60 - 79 80 - x Összes nı: % Összes (fı):

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Férfiak 1 4 2 2 2 2 24 25 24 21 24 24 2 1 2 1 2 1 27 30 28 24 28 27 28,42 29,70 27,18 24,49 27,18 27,27 Nık 1 11 10 11 6 11 11 52 54 59 63 59 52 5 7 5 5 5 8 68 71 75 74 75 72 71,58 70,30 72,82 75,51 72,82 72,73 95 101 103 98 103 99

A részletes korcsoportos bontásból az is kiolvasható, hogy a férfiak esetében elsısorban a 70-74 éves korosztály van jelen nagyobb létszámban, a nık esetében viszont a 60-64 éves korcsoport. Azonban valamilyen oknál fogva 2005-ben erısen megváltozott ez a felállás, mert hirtelen jelentısen lecsökkent ennek a korcsoportnak a jelenléte, és megnıtt a 65-74 év közöttieké. A nıknél hasonló arányú csökkenés volt a 75-79 évesek soraiban is. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények 21. "Ezüsthíd" Gondozóház Az ellátást igénybevevık száma nemenként és korcsoportonként Férfi Nı Σ

2000 2001 2002 2003 2004 2005 5 7 8 9 7 5 34 33 27 34 34 30 39 40 35 43 41 35

2000 2004 2005 Korcsoport Férfiak 40 - 59 2 1 65 - 69 4 3 3 80 - 89 1 2 1 Összes férfi: 5 7 5 % 12,82 17,07 14,29 Korcsoport Nık 40 - 59 1 60 - 64 24 14 11 80 - 89 9 20 19 Összes nı: 34 34 30 % 87,18 82,93 85,71 39 41 35 Σ

Az „Ezüsthíd” Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, 1998 óta mőködik, ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik, férıhelyeinek száma 44, kihasználtsága kissé változik évrıl évre, 76 és 86% között. A gondozottak közül a férfiak jellegzetes korosztálya a 37

65-69 éveseké, a nık idısebb korban kerülnek ide nagyobb számban, elsısorban a 80 évnél idısebb korosztály. 22. Hajléktalanok átmeneti szállásának lakói Ellátottak száma (fı)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 14 14 12 14 13 15

A hajléktalanok átmeneti szállásának ideiglenes mőködési engedélye van, 15 fıre. Az ellátottak mindegyike férfi. Az önkormányzat önként vállalt feladatként látja el ezt a szolgáltatást és új hajléktalan szálló építését is tervbe vette. A szociális szolgáltatások igénybevétele A 24. táblázat hat év szociális szolgáltatásainak adatait mutatja. Az összegzı esetszámok évrıl évre csökkenı eseteket jeleznek, de ez elsısorban az étkezés miatt alakult így, mert a házi segítségnyújtás – ha erıs ingadozásokkal is, de az utóbbi években 70-80 körüli esetszámmal létezik, az idısek klubja pedig még ennél is kisebb ingadozással 100 körüli létszámmal mőködik. 23. Szociális szolgáltatások 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Étkeztetés 975 888 886 769 720 635 Házi segítségnyújtás 82 57 59 70 82 73 Idısek klubja 95 101 103 98 110 99 Összesen 1152 1046 1048 937 912 807

Ha az életkor 20 éves korcsoportjai szerint, valamint nemek szerinti bontásban vizsgáljuk meg a gondozásban részesülık összetételét, akkor a következıkre mutathatunk rá (25. táblázat).

24. A szociális alapszolgáltatást igénybevevık száma nemenként és korösszetétel szerint. 2006. augusztus 31-i állapot Házi Szociális étkeztetés segítségnyújtás Korcsoport 18 - 39 40 - 59 60 - 79 80 - x Összes férfi: % Korcsoport 18 - 39 40 - 59 60 - 79 80 - x Összes nı: % Összesen (fı):

12 65 90 10 177 27,66

1 1 9 4 15 22,06

8 113 299 43 463 72,34 640

1 5 31 16 53 77,94 68

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Férfiak

Nappali ellátás - idısek klubja

Σ

3 10 12 25 19,23

2 27 1 30 29,41

13 71 136 27 247 26,28

1 8 56 40 105 80,77 130

1 10 52 9 72 70,59 102

11 136 438 108 693 73,72 940

Nık

38

Általánosan jellemzı, hogy a férfiak és a nık elhalálozási életkora jelentısen különbözik. Az özvegy nık száma jóval magasabb a férfiakénál, ennek megfelelıen a szociális ellátórendszerben is sokkal nagyobb a nık száma a férfiakhoz képest. A táblázatban jól látszik ez a demográfiai különbség, mert a nık minden ellátási formában 70% fölött részesednek, a férfiak ennek megfelelıen 30% alatt. Az is látható, hogy a férfiak – akár özvegyek, akár nem – inkább vágynak az idısek klubjának társaságot is adó gondozására, mint a nık. Más szemszögbıl is nézhetjük a jelenséget: az idıs asszonyok – egészségi okok miatt is – jobban ragaszkodnak otthoni környezetükhöz, mint a férfiak, ez a jelzırendszeres szolgáltatás, illetve a házi segítségnyújtás igénybevételének arányaiból látszik. A melléklet még részletesebb életkori bontása rávilágít, hogy a férfiak esetében a 7075 éves korcsoport, nık esetében pedig inkább a 65-75 éves korcsoportok azok, amelyek leginkább jelen vannak a gondozás különbözı típusaiban.

Adatok, becslések a fogyatékos, a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyekrıl A tiszaújvárosi védınıi szolgálat nyilvántartása szerint a városban 6 súlyos értelmi fogyatékos gyermek van, A felnıtt korú súlyos értelmi fogyatékos személyek száma a háziorvosok jelzése alapján 16 fı, de ez csak becslés, mert nincs róluk nyilvántartás a felnıtt háziorvosi körzetekben. 25. A pszichiátria szakrendelésen és gondozóban 2005. december 31-én gondozott szenvedély betegek száma nemenként, korcsoportonként és diagnózisonként

35-54 éves 55-64 éves 65-X éves Összesen

Alkoholos abúzus és függıség Férfi Nı 3 1 2 1 1 6 2

Alkoholos pszichózisok Férfi 5 2

Nı 2 1

7

3

Összes gondozott Férfi 8 4 1 13

Nı 3 1 1 5

Kábítószer fogyasztókat nem kezelnek a rendelıintézetben. A kábítószer fogyasztókat minden esetben a miskolci drog ambulanciára irányítják. Viszont a városban rendszeresen tanácskozik a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum.

39

Gyermekjóléti szolgálat Ellátási kötelezettségek a gyermekvédelmi törvény szerint 1.1.

Pénzbeli és természetbeni ellátások:

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (jogosultság megállapítását jelenti gyermekétkeztetés normatív kedvezményének és pénzbeli támogatásnak igénybevételére) b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (a gyermeket gondozó család segítése, amikor idıszakosan létfenntartási gondok merülnek föl), c) gyermektartásdíj megelılegezése (jogerıs bírósági határozatot követıen biztosít támogatást, ha nem lehet a megítélt összeget átmenetileg behajtani), d) otthonteremtési támogatás (az átmeneti vagy tartós nevelésbıl kikerült fiatal felnıtt lakáshoz jutását, tartós lakhatásának megoldását segíti elı), e) kiegészítı gyermekvédelmi támogatás (erre a támogatásra a gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult).

1.2.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) gyermekjóléti szolgáltatás (szociális munkával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését) b) gyermekek napközbeni ellátása (bölcsıde, hetes bölcsıde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, nyári napközis otthon vagy napközis tábor, nappali felügyelet) c) gyermekek átmeneti gondozása (teljes körő ellátást, akár éjszakai bentlakást is biztosít).

1.3.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:

a) otthont nyújtó ellátás (az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára teljes körő ellátás biztosítása), b) utógondozói ellátás (gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás fiatal felnıtt számára, ami teljes ellátást biztosít), c) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez).

Az alaptevékenység keretében gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el • • • • •

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a védınıi szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos), a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (a családsegítı szolgálat), a közoktatási intézmények (a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó), a rendırség, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A felsoroltak célja a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése.

40

1.4.

Az önkormányzatok kötelezı feladatai

Minden település

A gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a település területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése a helyi önkormányzat feladata.

20000 fölött +

10000 fölött +

•

1.5.

a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében • a gyermekjóléti szolgáltatást, • a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsıde), • szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást.

•

gyermekek átmeneti otthona

A törvényi kötelezettségek teljesítése Tiszaújvárosban

A város képviselıtestülete 2000 óta évente többször is felülvizsgálja a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény helyi végrehajtását szabályozó rendeletét. Ebben megállapítják az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások formáit, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módjait, feltételeit és garanciáit. Az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni ellátások keretében rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, gyermekétkeztetési díjkedvezményt, tankönyvtámogatást nyújt. Tiszaújvárosban a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül a következıket teljesíti az önkormányzat: • Gyermekjóléti szolgálat • Gyermekek napközbeni ellátása o Bölcsıdei alapellátás o Óvodai ellátás o Oktatási intézményekben napközis ellátás • Gyermekek átmeneti gondozása

1.5.1. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat igénybevételére a Humánszolgáltató Központon belül van lehetıség. Tájékoztatást nyújtanak a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról, mentálhigiénés tanácsadást nyújtanak, támogatják a szociális válsághelyzetben lévı várandós anyákat, szabadidıs programokat szerveznek, esetmunkát 41

végeznek a családsegítı munkatársaival, segítik a hatósági munkát, összehangolják a veszélyeztetettség megelızését és a védelembe vétel családgondozói tevékenységét a szociális iroda és a gyámhivatal tevékenységével. Többletszolgáltatásokat nyújtanak a pár- és a családterápia végzésével, pszichológus tanácsadásával. Közös szakmai programokat tartanak a családsegítıvel Titokszobát mőködtetnek, ami a tizenéves korosztály segítését jelenti a középfokú intézményekben. Ez magába foglalja a problémamegoldást, a segítı szervek szolgáltatásainak bemutatását. A fiataloknak ingyenes internetes hozzáférést biztosítanak. Keresik a lehetıséget az önsegítı kortárscsoport szervezésére. Baba-mama klub A Családi Nap több szervezet közös rendezvénye. Egy-egy témakör középpontba állításával felhívják a figyelmet a probléma fontosságára. Ilyen témák voltak a kábítószerek használatának megelızése. Szakmai tapasztalatcsere mőhely Az önkormányzat megszervezte a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert. Tagjai: • • • • • • • • • • • •

Vásárhelyi Pál Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvoda Vásárhelyi Pál Általános Mővelıdési Központ Általános Iskola Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Napköziotthonos Óvoda Eötvös József Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium ÁNTSZ Városi Intézete Városi Rendelıintézet Védınıi Szolgálata Tiszaújvárosi Gyámhivatal Munkaügyi Központ Tiszaújvárosi Kirendeltsége Városi Rendırkapitányság Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Pártfogó Felügyelı és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

A bölcsıde az alapellátáson túl a következı többletszolgáltatásokat nyújtja: • Idıszakos gyermekfelügyelet (átmeneti gondozás) • Otthoni gondozás (napközbeni gyermekgondozás) • Játszócsoport (gyermekek részére szülıkkel együtt) A város bölcsıdéjében érdekképviseleti fórum mőködik az ellátásban részesülık jogainak és érdekeinek érvényesítésére. A fórum tagjai az ellátásban részesülı gyermekek szülei vagy képviselıi, az intézmény dolgozóinak képviselıje és a fenntartó képviseletében a szociális és egészségügyi bizottság elnöke. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a panaszokat, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, a szakmai ellenırzést ellátó megyei gyámhivatalnál, véleményt nyilváníthat a gyermekeket érintı ügyekben, javaslatot tehet a szolgáltatások tervezésérıl, egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjét illetıen. A gyermekek átmeneti gondozása teljes körő ellátást jelent ideiglenes jelleggel a szülı akadályoztatása esetén. Ez az ellátási forma helyettes szülıi hálózat révén valósul meg.

42

Gondozási esetek Alapellátott család Alapellátott gyermek . Védelembe vett család Védelembe vett gyermek Visszahelyezés érdekében gondozott család Visszahelyezés érdekében gondozott gyermek Összesen család Összesen gyermek

2002 2003 2004 2005 62 63 70 65 135 127 158 143 18 23 15 15 34 42 27 29 3 5 5 5 6 10 11 11 83 91 90 85 175 179 196 183

A gyermekjóléti szolgálat gondozási esetei azt mutatják, hogy nagyjából 60-70 család alapellátásáról kell folyamatosan gondoskodni. Hatékonyságán múlik a megelızés sikeressége. Ezzel az ellátási formával törekednek megelızni a veszélyeztetettség kialakulását. A védelembe vett családok száma 20 alatt van a családokkal való kapcsolattartás és a megelızı munka eredményeképpen. Nyilvántartott gyermekek létszáma a kapcsolatfelvétel módja szerint gyermek által kezdeményezett szülı által küldött saját intézmény által küldött jelzırendszer által küldött hatóság által jelzett együttmőködésre kötelezett

Σ

2002 2003 2004 2005 1 1 0 46 43 33 23 53 39 82 96 5 57 54 33 37 29 24 20 34 34 2 15 175 203 196 187

A kapcsolatfelvétel módjában jelentıs változások történtek az elmúlt években. Erısen lecsökkent a szülık által küldött gyermekek száma. Különösen fontos, hogy a szolgálat munkájának köszönhetıen a hatóság által jelzett esetek és az együttmőködésre kötelezettek száma erısen csökkent. Átvette szerepüket a sokkal humánusabb megoldás, a saját intézmény, azaz a gyermekjóléti központ tevékenysége, illetve a közösen kialakított jelzırendszeres észrevételezés. A forgalmi adatokat több csoportba osztottuk. Más csoportosítás is elfogadható, itt a fı szempont annak a bemutatás volt, hogy számok mögül egy formálódó, állandóan fejlıdı gyermekjóléti szolgáltatás bontakozik ki. A csoportbontás segítségével a szakmaiság növekedését érzékelhetjük. Általános adnak tekinthetjük a megjelenések számát, ami egyrészt egy erıs növekedést mutat, másrészt pedig egy magas esetszám (1600 fölött) ingadozik. A magas szám a megelızı tevékenység fokozott hatékonyságát jelzi. A komoly, hatósági ügyek megelızése ekkor történhet meg, mert ilyen alkalmakkor lehet fölfedni a súlyosnak induló ügyeket, amelyeket a szakmai beavatkozás segítségével lehet megoldani. A szolgálat legfontosabb tevékenységei közé sorolhatjuk a kapcsolattartást biztosító tanácsadást, az információnyújtást, a beszélgetéseket a családlátogatással és a csoporttevékenységgel együtt. Ezek alapozzák meg a segítı tevékenységet. Láthatóan a segítı beszélgetés kapott egyre nagyobb hangsúlyt, szemben az inkább tájékoztató jellegő információnyújtással. A csoporttevékenység igen nagy szakmai hozzáértést kíván, illetve szükség van a gyermekek egymást elfogadó csoportjára. A kettı egyensúlya hoz sikert a segítı munkában. 43

Forgalmi adatok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 1. Szolgálatnál megjelent kliens 523 1012 1602 1641 1504 1764 Szolgálatnál megjelent segítı 172 219 591 465 464 505 2. Információnyújtás, tanácsadás 305 734 1529 836 667 1314 Segítı beszélgetés 1134 764 1045 1067 1213 1576 Családlátogatás 294 384 604 586 441 643 Csoporttevékenység 3 12 10 14 18 19 3. Szolgáltatás közvetítése 7 5 508 190 152 180 Intézménynél történt ügyintézés 211 374 794 642 661 700 Családi pótlék – ügyintézés 1 10 1 15 7 8 Egyéb ügyintézési segítség 117 108 201 947 487 354 Dologi javak közvetítése 26 25 61 105 15 36 Esetkonferencia, esetmegbeszélés 58 99 141 143 302 372 Koordinátori értekezlet 1 1 6 6 8 6 4. Gyámhatósági eljárásban meghallgatás 22 24 21 5 24 22 Védelembe vételi tárgyalás 10 21 39 21 9 17 Részvétel elhelyezési tárgyaláson 2 0 0 0 0 0 Átmeneti nevelés felülvizsgálata 0 0 1 0 0 1

A harmadik csoportba az ügyintézés-jellegő tevékenységek kerültek, ami azt mutatja, hogy egyre több szolgáltatást tud maga a gyermekjóléti szolgálat ellátni, emiatt egyre kevesebb szolgáltatást kell közvetíteniük. Az esetmegbeszélések a munka szakmaiságát hivatottak emelni. Itt történik az egyéni-szakmai munka közösségi-szakmai munkává fejlesztése. A kordinátori értekezlet a külsı szervezetekkel való kapcsolattartást, az együttmőködés megszervezését, szinten tartását jelentik. A kordinátori értekezletek témakörei • A Családsegítı Szolgálat és az idısellátás együttmőködésének alternatívái • A veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszer 2003. évi munkájának értékelése • A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és más civil szervezetek közötti együttmőködés formái és további lehetıségei • A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat és az Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat esetegyeztetı megbeszélése, aktuális témák, javaslatok • Kisgyermekeket ellátó intézmények esetegyeztetı megbeszélése, (várandós anyák tájékoztatása, családvédelemmel kapcsolatos információk, a bölcsıde jelzırendszerbe történı bekapcsolódásának lehetıségei, gyakorlati tapasztalatok, a „Babamama”-klub mőködésének beszámolója) • A veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszeren belüli észrevételek továbbítása, különös tekintettel az igazolatlan iskolai hiányzásokra, a magántanulói státusz engedélyezésével kapcsolatos teendıkre. Titokszoba mőködtetésének tapasztalatai.

A negyedik csoportba a gyermekvédelem hivatali feladatai sorolódtak. A védelembe vételi esetek számának csökkenése, alacsony szinten történı állandósulása a tudatos és szervezett szakmai felfedı és megoldó tevékenység, a családokkal való kapcsolattartás következménye.

44

Gyermekek érintettsége a kezelt problémák szerint anyagi (megélhetéssel, lakhatással összefüggı) gyermeknevelési családi konfliktus magatartás-, teljesítmény-, kapcsolati zavar szülık vagy család nem megfelelı életvitele szenvedélybetegség gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség szülıi elhanyagolás családon belüli bántalmazás fogyatékosság, retardáció Összesen

2002 2003 2004 2005 110 113 137 115 92 100 163 118 71 79 75 56 55 56 80 76 63 68 102 81 38 45 67 33 34 42 65 33 28 22 65 52 25 22 24 11 11 8 12 16 527 555 790 591

Lány

Fiú

Az igénybevevı gyermekek száma életkor és nem szerint 2003 2004 22 22 31 35 41 43 94 100 Σ 0-5 21 23 6-13 40 35 14-17 29 33 85 96 Σ 0-5 6-13 14-17

A gyermekek életkori adatai alapján láthatjuk, hogy több fiúgyermek küszködik nehézségekkel, illetve a fiúknál a kamaszkor a kockázatosabb, több figyelmet igénylı életkor, a lányok esetében inkább a 6-13 évek közötti életszakasz. Az intézmények által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek Intézmények Gyermekjóléti Szolgálat "Napsugár" Bölcsıde Vásárhelyi Pál ÁMK Óvoda Vásárhelyi Pál ÁMK Iskola Napközi Otthonos Óvoda Általános és Alapfokú Mővészeti Isk. Ped. Szakszolg. Eötvös József Gimnázium Szakképz. Isk. és Kollégium Védınıi Szolgálat

Nyilvántartott gyermekek hátrányos halmozottan helyzető hátrányos 169 (86,2%)

veszélyeztetett 27 (13,8%)

A GYJSZ-nak jelzett esetek száma

Összes létszám 196 123 56 100 635

26 (46,4%) 40 (20%) 78 (12,3%)

11 (19,6%) 20 (20%)

2 (3,6%) 18 (18%) 2 (0,3%)

5

1840

400 (21,7%)

97 (5,3%)

50 (2,7%)

5

1550

453 (29,2%)

89 (5,7%)

6

20

5

A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartása szerint a Vásárhelyi Pál ÁMK óvodájában van a legtöbb hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzető gyermek. A veszélyeztetettekkel együtt közel 70% (69,6%), ez az iskolában kissé alacsonyabb mértékő, 58%.

45

A „Napsugár” Bölcsıde kihasználtsága és feltöltöttsége 2003 2004 % % Kihasználtság Feltöltöttség Kihasználtság Feltöltöttség Január 52,78 75 78,57 116,03 Május 91,25 117,6 100,5 134,16 Szeptember 82,27 106,12 60,15 78,25 December 55,87 117,38 37,9 89 Hónap

A bölcsıde 2004-ben újraindította rehabilitációs csoportját, ahol halmozottan hátrányos, fogyatékos gyermekek részére nyújtanak szakszerő ellátást. A csoport munkáját konduktor és gyógypedagógus segíti.

46

1.6.

Lakossági igények a szociális gondozásra Tiszaújvárosban

A demográfiai adatok mellett a lakossági megkérdezések nyújtják a legtöbb információt arról, milyen igények merültek föl a szociális ellátások kapcsán. A 2004-es szociológiai felmérés a kistérséget vizsgálta, viszont ebbıl a vizsgálatból kiemelve a Tiszaújvárosra vonatkozó válaszokat, körvonalazódnak bizonyos várakozások. Az önkormányzat kiemelkedıen fontos szerepe derül ki akkor, amikor a kérdezık azt firtatták, hogy kihez fordulna a megkérdezett, ha segítséget akarna kérni. A válaszokból kiderült, hogy az önkormányzat kapta a legmagasabb értéket, 38,3%-ot, ezt követte 26,8%-kal a barát és az ismerıs, 20,1%-kal a munkaügyi központ, 13,4%-kal a munkahelyi szervezet, 9,4%-kal a családsegítı és gyemekjóléti központ, 7,4%-kal magánszemélyek, 6%-kal a szociális gondozó. A város sajátossága, hogy mind a civil szervezetek, mind az egyházak csak alacsony számú említést kaptak. A 2004-es felmérésbıl az is kiderült, hogy különféle szociális szolgáltatásokra van igény. A megkérdezettek közül több mint 5% említette a következı ellátási formákat mint lehetséges fölmerülı igényeket, a magas arányútól haladva az alacsony arányú említések felé: étkeztetés, bevásárlás, fürdetés, gyógyszerkiváltás, haj- és körömvágás, takarítás, apróbb ház körüli javítások, mosdatás, mosás, gyógyszerbeadás A felsorolás a személyes gondoskodás tipikus eseteit tartalmazza, amely szolgáltatásokat a családsegítı el is lát. Ha azonban az igények tovább nınek, akkor érdemes elgondolkodni azon, vajon van-e mód és lehetıség a hétvégi ellátás megszervezésére, illetve két mőszakos gondozás megindítására. Az óvatosságra azért van szükség, mert épp a legtöbbször emlegetett étkeztetés kapcsán kell megjegyezni, hogy évek óta csökken az étkezést igénybevevık száma. Tehát az érzelmi, elképzelt igények és a valóságos igények között elég nagy a szakadék. 1.7.

Fejlesztési tervek kistérségi vélemények alapján

A 2004-es kérdıíves felmérés szerint a kistérségben a következı igények merültek föl a szociális ellátás fejlesztésére: • Munkaszervezet létrehozás a szociális ellátások kistérségi fejlesztésére (ez a kordinációs tanács már létrejött) • Települések közötti elektronikus kommunikációs rendszer kiépítése • Integrált gyermekjóléti alapellátás közös megszervezése • Gyermekjóléti szolgálat biztosítása, kordinátor beállítása, szakmai tanácsadás • Bölcsıdés korú gyermekek napközbeni ellátása, 12 férıhely kistérségi célokra • Támogató szolgálat bevezetése fogyatékosok számára • Szociális otthon férıhelyeinek bıvítése • A református egyház által fenntartott emelt szintő szociális ellátás férıhelyeinek bıvítése

47

MELLÉKLET

Néhány önkormányzat költségvetésének fıbb jellemzıi

Tiszaújváros 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Helyi adók Állami hozzájárulás Felhalmozás Eü és szoc Szociális Oktatás Kult és sz. Kommunális 23,12 10,23 23,37 5,50 2,41 10,50 1,87 1,19 28,53 16,33 17,51 10,55 4,32 18,04 2,70 1,93 32,09 17,54 9,05 11,14 4,25 20,69 2,90 2,10 34,49 22,28 12,47 12,40 4,50 21,52 2,81 2,23 31,04 29,09 6,23 14,34 5,23 27,04 3,01 2,09 42,04 26,00 9,82 14,56 5,30 23,91 3,06 1,17

Százhalombatta 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Helyi adók Állami hozzájárulás Felhalmozás Eü és szoc Szociális Oktatás Kult és sz. Kommunális 38,83 7,07 19,88 6,56 2,51 15,38 5,40 1,20 41,14 8,39 23,01 8,30 2,47 19,84 6,59 1,60 32,68 7,89 17,80 7,67 2,47 18,55 5,62 1,66 39,10 9,74 28,01 7,50 2,57 18,84 6,03 1,47 52,44 19,35 6,11 11,70 3,97 28,84 8,32 1,74 48,29 11,92 6,10 8,20 3,03 14,56 5,11 1,09

Budaörs 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Helyi adók Állami hozzájárulás Felhalmozás Eü és szoc Szociális Oktatás Kult és sz. Kommunális 42,41 13,91 29,47 8,84 3,29 17,57 2,55 1,79 51,32 11,17 25,67 8,34 3,05 15,12 2,40 1,08 73,63 10,82 14,45 5,18 2,26 12,36 1,97 1,20 59,73 11,41 30,88 3,36 3,06 18,18 2,80 1,31 67,88 16,19 22,90 4,40 4,01 21,63 3,34 1,84 63,18 14,84 29,95 3,68 3,35 17,87 3,28 2,32

Mezıkövesd 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Helyi adók Állami hozzájárulás Felhalmozás Eü és szoc Szociális Oktatás Kult és sz. Kommunális 6,59 37,17 10,93 13,13 4,92 23,34 3,57 0,20 9,80 32,66 10,41 13,20 4,81 22,33 3,54 0,38 9,55 31,94 10,84 12,36 4,48 21,91 3,75 0,31 8,45 34,08 13,48 13,01 4,57 22,41 3,36 0,30 6,27 34,30 29,62 11,17 3,89 21,28 2,78 0,08 7,72 33,35 12,92 13,35 5,28 23,95 1,86 0,65

48

60

50

40

40

35

30

25

20

15

20

10

10

5

0

0

49 2000 2002

un ál is

Ko m m

un

is

z.

ál

ss

2003

m

sz .

té

2002

Ko m

és

2001

Ku lt

s

2001

K ul

lis

at á

ciá

zo c

2000

O kt

Sz o

és s

s

1999

O kt at ás

1999

Sz oc iá lis

80

sz oc

30 Eü

60

és

2004 m oz á

40

Eü

Budaörs ha l

0

Fe l

10

oz ás

ók

15

áj ár ul ás

ad

20

oz z

yi

30

ih

He l

35

Fe lh a lm

Ál l am

is

z.

2004

ih oz zá já ru lá s

2003

yi ad ók

ss

Ko m m un ál

té

2003

He l

is

2002

m un ál

z.

s

2002

Ko m

té ss

2001 Ku l

lis

atá

ciá

Ok t

Sz o

és sz oc

s

2001

Ku l

2000

at ás

lis

Eü

ru lás

dó k

m oz á

ájá

yi a

ha l

oz z

Fe l

ih

He l

2000

Ok t

ciá

sz oc

1999

Sz o

és

70

Eü

Ál lam

1999

m

oz zá jár ul ás

Fe lh al m oz ás

ih

yi ad ók

45

Ál la

Ál lam

H el

Tiszaújváros Százhalombatta

50

2004

25 40

30

20

5 10

0

Mezıkövesd

2003 2004

A szociális alapszolgáltatást igénybevık száma nemenként és korösszetétel szerint 2006. augusztus 31-i állapot Szociális étkeztetés Férfi 18 - 39 éves 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen férfi: Nı 18 - 39 éves 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen nı: Összesen (fı):

Házi segítségnyújtás

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

Nappali ellátás Idısek Klubja

12 65 22 21 30 17 10

1 1 1 1 2 5 4

1 2 7 12

2 6 8 10 3 1

177

15

25

30

8 113 83 96 71 49 39 4 463 640

1 5 4 8 7 12 13 3 53 68

1 8 1 7 27 21 38 2 105 130

1 10 6 22 19 5 8 1 72 102

Szociális segítı 1

Házi gondozó 5

3

Gondozók száma Tiszteletdíjas gondozó 23

Idısek Klubja: Mőködési engedély: 2007. december 31-ig. Engedélyezett férıhelyek száma 3 telephelyen összesen 95 fı. Férıhely kihasználtság mértéke 74 %. Nyilvántartott várakozók száma 0 fı.

50

Klubvezetı 3 Szociális gondozó 3

Szociális étkeztetés nemenként és korösszetétel szerint 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Férfi 18 - 39 éves 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen férfi: Nı 18 - 39 éves 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen nı: Összesen létszám: Szociális gondozó (fı)

15 90 58 58 40 20 4 2 287

15 80 31 31 20 14 7 7 205

14 83 27 30 13 20 10 4 201

11 65 22 22 17 20 5 4 166

14 83 33 24 20 13 7 7 201

10 74 20 21 24 14 10 173

22 279 120 125 59 50 20 13 688 975 1

14 221 120 119 74 74 40 21 683 888 1

14 210 150 109 100 47 25 30 685 886 1

13 172 110 103 57 50 20 15 540 706 1

14 210 150 109 83 64 30 25 685 886 1

11 121 87 88 81 34 37 3 462 635 1

A szociális étkeztetésben részesülı ellátottak létszáma ételkiadó helyenként 2005. december 31.-i állapot szerint Ételkiadó helyek „İszirózsa” Idısek Klubja tálalókonyha „Tiszaszederkény” Idısek Klubja tálalókonyha „Napsugár” Bölcsıde fızıkonyha „Tisza-parti” Szabadidı Ház Széchenyi Ált. Iskola fızıkonyha Központi Étterem fızıkonyha Összesen:

Σ

40

Helyben étkezık (klub) 47

64

8

30

102

60 19 122 330 635

65 73

22 99

82 19 122 395 807

Kihordásos

51

Házi segítség nyújtás

87

Házi segítségnyújtás nemenként és korösszetétel szerint 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Férfi 18 - 39 éves 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen férfi: Nı 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen nı: Összesen (fı): Házi gondozó (fı)

1 1

1

4 3 4 3 15

1 1 1 4

2 1 2 2 2 2 12

1 3 1 15 15 20 16 71 86 5

2 5 4 10 10 12 10 53 57 5

5 5 5 9 9 15 5 53 65 5

2 2 1 1 2 1 2 2 13

1 2 1 2 2 2 2 12

17

6 7 7 7 5 10 15 57 70 5

5 6 4 9 9 15 5 53 65 5

7 5 6 12 15 17 3 65 82 5

3 2 1 6 5

A házi segítségnyújtás ellátása a lakosság igénye szerint Teljes gondozás az ebéd házhoz szállítása nélkül 9 Részgondozás, mentális gondozás az ebéd házhoz szállításával 21 Mentális gondozás az ebéd házhoz szállításával 52 Összesen 82

52

Nappali ellátás - Idısek Klubja nemenként és korösszetétel szerint 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Férfi 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen férfi: Nı 18 - 39 éves 40 - 59 éves 60 - 64 éves 65 - 69 éves 70 - 74 éves 75 - 79 éves 80 - 89 éves 90 - x éves Összesen nı: Összesen (fı): Gondozók száma: Klubvezetı Szociális gondozó

1 6 6 7 5 1 1 27

4 7 6 6 6 1 0 30

2 5 4 8 7 1 1 28

2 5 4 6 6 1 0 24

2 5 4 10 5 1 1 28

2 7 8 7 2 1 0 27

11 15 17 10 10 3 2 68 95

10 20 15 9 10 5 2 71 101

11 18 18 12 11 3 2 75 103

6 20 14 15 14 3 2 74 98

11 20 16 10 13 3 2 75 103

1 11 5 23 20 4 7 1 72 99

3 3

3 3

3 3

3 3

3 3

3 3

Az idısek klubjai és a hozzájuk csatlakozó önszervezıdı körök tagjainak számáról "İszirózsa" Idısek Klubja Tiszaújváros, Irinyi út 4. "Tiszaszederkény" Idısek Klubja Tiszaújváros, Bocskai út 31. "Tiszavirág" Idısek Klubja Tiszaújváros, Mátyás király út 34. Összesen

53

Klubtagok száma Körtagok száma 47 120 30 78 22 35 99 233

"Ezüsthíd" Gondozóház Az ellátást igénybevevık száma nemenként és korcsoportonként Ellátottak száma XII. 31-én ebbıl: Férfi (korcsoportok szerint) -39 40 - 59 60 - 64 65 - 69 70 - 74 75 - 79 80 - 89 90 - x

2000 2001 39 40 5

7

2002 35

2003 43

8

9

2004 2005 41 35

1 2 1 1

Nı (korcsoportok szerint) -39 40 - 59 60 - 64 65 - 69 70 - 74 75 - 79 80 - 89 90 - x Kihasználtság, évi % Várakozók száma

34

33

1 6 2 5 11 9

27

34

7

5

2

1

1 1 1 1 1

1

34

30

2 1

1 1 3 2 3 2 7 6 14 16 6 3 76,00% 86,06% 84,95% 78% 6

2

Ellátotti létszám alakulása az „Ezüdthíd” Gondozóházban, 2005 Összesen

Ell.jog.száma Gond.száma Átlag létsz. Kihaszn. % Kihaszn. % 12.520 12.185 34 fı 78,00 75,87

A jogviszony megszőnésének módjai és számszerő adatai az „Ezüsthíd” gondozóházban 2005-ben Öszesen

Más intbe költözött Otthonába költ. Elhunyt 10 fı 30 fı 11 fı

54

Hajléktalanok átmeneti szállásának mőködésére jellemzı adatok Ellátottak száma Kihasználtság (%) ebbıl férfi: 30 - 40 40 - 50 50 - 60 60 - x ebbıl nı: 30 - 40 40 - 50 50 - 60 60 - x

2000 2001 2002 2003 2004 2005 14 14 12 14 13 15 91,4 89,37 79,7 2 3 9 1 2 1 -

55

Súlyos értelmi fogyatékos gyermekek száma és kormegoszlása Életkor 1 éves 6 éves 8 éves 12 éves 13 éves Összesen:

Fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı 1 fı 6 fı

2005. évi forgalmi adatok a pszichiátria szakrendelésen és gondozóban: Megnevezés Gondozott megjelenés Nem gondozott megjelenés Összes forgalom

Fı 1 363 3 224 4 587

Pszichiátriai betegség miatt beutalt betegek, gondozottak száma, 2005 Megnevezés Kórházba utalt Pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett Egyéb intézménybe beutalt Összesen

56

Fı 42 4 55 101

Alkalmazotti létszám és szakmai végzettség egységenként 2005.december 31. Ezüsthíd Gondozóház fı Szakdolgozók száma Takarító Szakács Konyhalány Portás Összesen

11 4 2 2 2 21

Általános szociális munkás 2

Felnıtt szakápoló 3

Szociális gondozó és ápoló 1

Általános betegápoló

Általános ápoló

3

1

Csecsemı és gyermekápoló 1

Napsugár Bölcsıde fı Szakgondozó Csecsemı és gyermekgondozó Ált.ápoló Gyermekápoló Szakdolgozók száma 14 1 9 3 1 Takarító 4 Szakács 2 Konyhalány 2 Összesen 22 Családsegítı Szolgálat fı Szakdolgozók száma Gyermekjóléti csgond. HÁSZ szakalkalm. Szoc.asszisztens Összesen Gondozási Központ fı Szakdolgozók száma 7 Házigondozók 5 Takarító 4 Összesen 16 Központi Étterem

fı

Szakács Konyhalány Élelmezésvezetı Szociális gondozó Összesen

3 4 1 1 9

3 4 6 1 14

Szociálpolitikus 2

Szociális munkás 1

Szociális munkás

Szociálpedagógus

Mentálhigiénikus 1

Tanító Ált. ápoló

3

1 4

Mentálhigiénikus 1

Mentálhigiénikus

Szociális munkás

Szociális asszisztens 1

Szociális asszisztens

Szociális gondozó és ápoló

Szociális gondozó 2

Szociális gondozó és ápoló

Szociális gondozó

1 Központi irányítás fı Intézményvezetı 1 Gazdaságvezetı 1 Humánerıgazdálkodó 1 Élelmezésvezetı 1 Gazd.ügyintézı 4 Foglalkoztatásszervezı 1 Titkárnı, adminisztrátor 2 Mosónı 1 Varrónı 1 Gépkocsivezetı 1 Karbantartó 1 Összesen 15 Mindösszesen 97

57

1

Általános ápoló 2 5

Általános ápoló