SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SÁTORALJAÚJHELYI KISTÉRSÉG

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2009

Sátoraljaújhely, 2009. június 25.

Csősz Béláné szociális szakértő

Sátoraljaújhelyi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

2008

Tartalomjegyzék Bevezetés

2.

I. Jogszabályi háttér I./1. Szolgáltatástervezési koncepció célja I./2. A koncepció struktúrája I./3. Célterületek I./4. Jövőkép

3. 4. 5. 5. 5.

II. A Sátoraljaújhelyi Kistérség bemutatása II./1. Természetföldrajzi jellemzők II./2. Területi jellemzők II./3. Demográfiai helyzet II./4. Sátoraljaújhely és térsége munkaerő-piaci folyamatainak főbb jellemzői II./5. Helyzetfelmérés – SWOT analízis

6. 6. 7. 8. 10. 15.

III. A kistérség településeinek feladat ellátási kötelezettsége III./1. Szociális alapszolgáltatások III./2. A kistérségben ellátott szolgáltatások III./3. Ellátási kötelezettség értékelése

17. 19. 21. 35.

IV. A kistérség fejlesztési elképzelései IV./1. Alapelvek IV./2. Értékek meghatározása IV./3. Célcsoportok IV./4. Jövőkép meghatározás IV./5. Fejlesztési irányok és elképzelések IV./6. Intézkedési javaslatok

38. 39. 39. 40. 41. 42. 43.

V. A koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása nyomán várt eredmények

45.

Összegzés Zárszó

46. 46.

1

2008


Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) meghatározza és szabályozza a szociális szolgáltatások rendszerét, meghatározza a fenntartó fogalmát, szabályozza annak feladatait, illetve az intézményekkel kapcsolatos teendőket. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg (állami, nem állami és egyházi), melyeknek szakmai és törvényességi feladatait részletesen szabályozza. Szerepük a fenntartás szervezésében meghatározó. A

törvény

2001.

évi

módosítása

az

állami

fenntartó

számára

szolgáltatástervezési koncepció elkészítését írta elő azzal a céllal, hogy a hiányzó ellátások megszervezése a nem állami és az egyházi fenntartókkal együttműködve váljon lehetővé. A Sátoraljaújhelyi Kistérség Szolgáltatástervezési Koncepciója elkészítésekor az volt a törekvés, hogy a térség szociális szolgáltatásainak átfogó áttekintése kerüljön

bemutatásra.

Ennek

érdekében

mindazon

intézményekkel

és

szervezetek-kel megtörtént a kapcsolatfelvétel, amelyek munkájuk során a szociális ellátórendszerrel bármiféle (akár törvényi kötelezettségből adódó, akár önként vállalt) kapcsolatba kerülnek. A beérkezett adatok értékelése és feldolgozása után olyan fejlesztési terv elkészítése volt a cél, amely segítséget nyújt az érdekelt feleknek munkájuk tervezéséhez és a napi gyakorlathoz, megteremti a még jobb együttműködés feltételeit és biztosítja az ehhez elengedhetetlenül szükséges információáramlást. A koncepció elsősorban az önkormányzat intézményeitől kapott, a hivatalos nyilvántartásokból származó, valamint a KSH és a Munkaügyi Központ felmérésein alapuló adatsorok felhasználásával készült. Összességében tehát a szolgáltatástervezési koncepció egy olyan tervdokumentum, amely a kistérség szociális szolgáltatásai stratégiájának, az ebből származtatott operatív programnak, illetve a lebontott fejlesztési projekteknek az alapja. A koncepció „csupán” az irányokat jelöli ki. A részletek az erre épülő stratégiában, operatív programban és a tervekben fognak megjelenni.

2


2008

I. Jogszabályi háttér Az Sztv. előírja a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat számára a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatás-tervezési koncepció elkészítését.

Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.

A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat ill. a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

A Sztv. meghatározza a koncepció tartalmát, a koncepció tartalmazza különösen: •

A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket.

•

Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról.

•

A szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit.

•

Az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

A társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz.

A szolgáltatástervezési koncepciót a társulás az elfogadást megelőzően véleményezteti a megyei önkormányzattal.

3


2008

I./1. A szolgáltatástervezési koncepció célja

A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének célja az volt, hogy a különböző szolgáltatások fejlesztése, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása és teljesítése egy átgondolt, megalapozott koncepcióra épüljön.

Jelen dokumentum célja, hogy:

-

A Sátoraljaújhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erőforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetőségekhez mért legmagasabb szinten.

-

Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ.

-

A Kistérségi Társulás részére készüljön olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányairól.

-

Jöjjön létre egy vagy több olyan szolgáltató a kistérségben, amely koordináltan működik, és lefedi a szociális szükségleteket a társulás irányítása, vagy ellenőrzése mellett.

-

Javuljon a közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottsága, kihasználtsága és finanszírozása.

-

Erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás.

-

Váljon nyilvánvalóvá Sátoraljaújhely város és a kistérség sokrétű kapcsolata és egymásra utaltsága, ez tükröződjön a közös szociális stratégiákban és intézményrendszerben.

-

A szektorsemlegesség elve alapján a nem önkormányzati feladatellátók nagyobb mértékben kapcsolódhassanak a szociális ellátásba.

4

2008


I./2. A koncepció struktúrája

-

A Kistérség településeinek általános jellemzői /szolgáltatott adatok alapján/.

-

A kistérségben településenként és a társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások, ellátások bemutatása.

-

A jelenleg működő szociális ellátórendszer.

-

Azon szociális szolgáltatások, melyeket az egyes települések önállóan nem képesek ellátni.

-

A fejlesztések irányai, ütemezése.

I./3. Célterületek

A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások működtetését, fejlesztését az alábbi területeket célozza meg: -

Szociális alapellátások fejlesztése, minőségi szolgáltatások nyújtása.

-

Időskorúak, egészségileg károsodottak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelőzése, elhárítása.

-

Fogyatékos

személyek

életvitelének

segítése,

támogató

szolgálat

biztosítása, társadalmi integrációjuk elősegítése érdekében.

I./4. Jövőkép

A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése a tradicionális értékek megőrzésével a térségben élők számára a minőségi élet feltételeinek biztosítását jelenti egy olyan ellátórendszer

megvalósításával,

amely

előírásoknak megfelel.

5

embercentrikus

és

a

jogszabályi


2008

II. A Sátoraljaújhelyi Kistérség bemutatása II./1. Természetföldrajzi jellemzők

Terület (km2) Lakónépesség Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Ipari szerkezetátalakítási térség Vidékfejlesztési térség Mérték szerint Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Települések száma Jogállás szerint Város Község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település Országos átlagot jelentősen meghaladó Típus szerint munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település Típus szerint

Forrás: Országos Területfejlesztési Hivatal

6

311 24162 Igen Nem Nem Igen Nem 19 2 17 15 13 15 13


2008

A kistérség településeinek rövid ismertetése A Sátoraljaújhely központú kistérség Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, a szlovák határ mentén fekszik. A kistérség települései a Tokaji-hegység északi részén, a Hegyközben (a Bózsva-patak és mellékvizeinek völgyeiben) találhatóak. A Sátoraljaújhelyi kistérség 19 települést foglal magába. Területe 31.100 hektár, azaz 311 km2, ami a megye területének mindössze 4,3 %-a. A kistérség 19 települése természet földrajzi csoportosítás alapján: -

Központi – Zemplén: Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta

-

Hegyközi – dombság: Füzér, Nyíri, Füzérkomlós, Füzérkajata, Filkeháza, Bózsva, Füzérradvány, Pálháza, Kovácsvágás, Vilyvitány, Felsőregmec, Alsóregmec, Mikóháza

-

Vitányi – rögök: Pusztafalu

-

Bodrogköz: Sátoraljaújhely

II./2. Területi jellemzők

A kistérség gazdasági központja egyértelműen Sátoraljaújhely. A legnagyobb foglalkoztatók a városban a dohányipar, fémfeldolgozás, textil- és konfekcióipar, borászat, húsipar ágazatokban tevékenykednek. A város gazdasági életében fontos szerepet tölt be a vasút is. A foglalkoztatás terén jelentős veszélyként említendők a konfekció-, ruhaipari cégek nehezedő helyzetéből illetve hullámzó, idényjellegű foglalkoztatásából adódó gondok. A kistérség más településein fontos megélhetési forrás az erdészet és a faipar. A kistérség kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, melyeket - megfelelő szálláshelyek és vendéglátóhelyek tekintetében) egyelőre csak részben használnak ki. A természeti és épített környezet egyaránt gazdag látnivalókban. Híres a füzéri vár, a füzérradványi kastély és fasor, a kőkapui várkastély, a széphalomi Kazinczy Mauzóleum. Több községben középkori eredetű templomokat és tájházakat is találhatunk. Sátoraljaújhely belvárosa az épületek stílusegysége révén kellemes kisvárosi hangulatot áraszt, a város környéki hegyek kirándulásra csábítanak. A Magashegyen sífelvonó és ülőszékes libegő működik, tetején kilátó áll.

7


2008

A kistérségen belül kiterjedt turistaút-hálózat található Sátoraljaújhely környékén, Kőkapunál, valamint a Nagy-Milic és Füzér térségében. Kőkapura a Pálházáról induló kisvasúttal is eljuthatunk.

II./3. Demográfiai helyzet

Népesség

A térség állandó népessége 2007-ben 24. 507 fő, 2008-ban 24.181 fő volt, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának 3,4 %-át teszi ki. A települések lakónépessége 2008-ban a következőképpen alakult: A kistérség legnépesebb települése 16.945 lakossal Sátoraljaújhely, amelyet Pálháza (1.158 fő), és Hollóháza követ, mindössze 1.040 fővel. A többi település közül 3 haladja meg az 500 főt (Kovácsvágás, Mikóháza, Füzér). A 200 főnél kisebb népességű települések Füzérkajata (134 fő), Vágáshuta (98 fő), Filkeháza (119 fő) és Nagyhuta (70 fő).

A települések korcsoportonkénti létszámának alakulása

2007. 01. 01. 2008. 01. 01. Település 60 – Összesen: 60 – Összesen: Alsóregmec 62 238 62 237 Bózsva 106 216 104 206 Felsőregmec 26 304 28 314 Filkeháza 29 117 29 119 Füzér 104 530 101 518 Füzérkajata 36 139 37 134 Füzérkomlós 72 412 54 398 Füzérradvány 82 419 82 416 Hollóháza 170 1 053 195 1 040 Kishuta 93 345 93 335 Kovácsvágás 111 658 106 652 Mikóháza 81 556 97 554 Nagyhuta 37 77 38 70 Nyíri 126 459 93 454 Pálháza 192 1 187 207 1 158 Pusztafalu 107 246 76 239 Sátoraljaújhely 3 321 17 154 3 163 16 945 Vágáshuta 48 97 31 98 Vilyvitány 78 300 84 294 Összesen: 4 881 24 507 4 680 24 181 Forrás: Magyar Államkincstár adatait felhasználva 8


2008

Korösszetétel

Pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 60%-a aktív korú, tehát 20-59 éves korú közé esik. (A megyei átlag ennél valamivel alacsonyabb 58,6 %-os.)

Néhány településen az aktív korú népesség aránya a 60%-ot is meghaladja (Hollóháza, Füzérkomlós, Pálháza, Sátoraljaújhely, Füzér), máshol viszont 50% alatt

van

(Pusztafalu,

Felsőregmec,

Vilyvitány,

Vágáshuta,

Nagyhuta).

Sátoraljaújhelyen az arány 60,8%, ami viszonylag kedvező. Érdemes megjegyezni, azonban, hogy ezen aktív korúak jelentős része valamilyen szempontból (pl. romák, fogyatékkal élők, alacsony iskolai végzettségűek, nők és/vagy ténylegesen inaktívak) hátrányos helyzetűeknek tekinthetők.

Aktív korúak aránya az állandó népességben

Forrás: Regionális Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kistérség adatait felhasználva

9

2008


Az időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya a kistérségben az állandó népesség 19,35%-a, ami foglalkoztatási szempontból kedvezőbb, mint a megyei 19,8%-os arány. Az időskorúak aránya a térségi átlag alatt van Felsőregmecen és Füzérkomlóson, ugyanakkor a 20%-ot is meghaladja Füzérkajatán, Pusztafaluban, Vágáshután és Nagyhután, ami szociális problémákat okozhat. Sátoraljaújhelyen az arány 18,6%, ami viszonylag kedvezőbb, mint a megyei átlag.

II./4. Sátoraljaújhely és térsége munkaerő-piaci folyamatainak főbb jellemzői

Az álláskeresők számának alakulása követte az országos, régiós szintű változásokat. 2007 őszétől 2008 tavaszáig hónapról hónapra növekedett, majd elkezdődött a létszámcsökkenés. Az előző év azonos időszakát vizsgálva közel 5 %-os a csökkenés a regisztrált állományban. Az elmúlt év májusi 3949 főről 2008. május végére 3760 főre mérséklődött a létszám. Az évközi hullámzással az év eleji és év végi emelkedéssel jelen körülmények között, ismert okok miatt hosszabb távon is számolni lehet. Május végi adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva Sátoraljaújhely városban 11,65 százalék, amely az országos átlagnak közel kétszerese.

A regisztrált álláskeresők számának évközi alakulása 2007–2008 (május hó) Összesen: 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Sátoraljaújhely 4335

4220

3949

3974

4050

4027

4055

4104

4228

3887

1337

1300

1351

1398

1424

1239

1341

1401

1422

1405

augusztus

szeptember

október

november

december

január

február

május

június

július

4112

1384

március

3923

1383

április

3760

1337

május


10


2008

A nyilvántartott álláskeresők összetétele

Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ területére kitekintve egyes megyékre vonatkozóan az alábbi létszámadatok szemléltetik a meglévő munkaerő-piaci helyzetet.

A munkaerőpiac meglévő problémáit (a teljesség igénye nélkül) általánosságban az alábbiak okozzák:

-

magas a lakosság inaktivitása,

-

alacsony a foglalkoztatás szintje,

-

gyakori a be nem jelentett foglalkoztatás (fekete, szürke gazdaság megléte),

-

alacsony bérjövedelmek, magas járulékterhek,

-

alacsony iskolai végzettségűek magas aránya,

-

munkavállalási hajlandóság hiánya,

-

szociális ellátórendszer juttatásai.

Az elmúlt időszak folyamataiban nem történ különösebb változás. Az álláskeresők megoszlását viszonylag stabil arányok jellemzik. 2008. május végén az ügyfelek 59,4 százalékát férfiak alkották, akiknek többsége fizikai munkát keresett. Az álláskeresők nemek szerinti összetétele

2500 2000

Férfi 2233 fı (59%)

Nı 1527fı (41%)

1500 Férfi 720 fı (54%)

1000

Nı 617 fı (46%)

500 0 Kirendeltségi körzet

Sátoraljaújhely


11

2008


A korábbi munkaviszony alapján fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok többségi aránya (89,9 %) érvényesül, amely alig mutat változást az egy évvel ezelőtti értékhez képest.

Nem változott az sem, hogy mind országos, mind megyei átlagot meghaladó az alacsony iskolai végzettségűek aránya. Szinte minden második nyilvántartott munkanélküli legfeljebb az általános iskolát járta ki, s ez jelentősen befolyásolja a munkanélküliség időtartamát. (8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik az álláskeresők 54 %-a.) Elhelyezkedési esélyüket jelentősen csökkenti a fentiekben vázolt körülmény.

A

munkaerőpiac

elsősorban

olyan

szakmával,

korszerű

ismeretanyaggal

rendelkező munkaerőt keres, amely képes megfelelni a magas műszaki színvonalú gépi eszközök, gyártósorok működtetéséhez.

A folyamatos fluktuáció mellett az álláskeresőknek kialakult egy olyan rétege, amely tartósan kiszorul a munkaerőpiacról. Többségük halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, elavult szakismeretű, idősebb életkorú, esetleg roma származású, ez jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon.

A legalább három hónapja regisztrált álláskeresők számára ettől az évtől 1.5 millió forint vissza nem térítendő támogatási lehetőség áll rendelkezésre, új egyéni vagy társas vállalkozás indításához, kiegészítve a 6 hónapig folyósítható minimálbér összegének megfelelő juttatással. Ennek ellenére mégis kevesen vállalják az önálló munkahelyteremtést, vállalkozás indítását. Nehéz teljesíteni a saját erő és a fedezet biztosítását, továbbá sokakat visszatart a megfelelő szakmai ismeret hiánya, a kudarctól való félelem.

12

2008

Sátoraljaújhelyi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Az álláskeresők ellátási forma szerinti megoszlása (2008. május)

Regisztrált munkanélküliek Ellátási forma

Kirendeltségi körzet

Sátoraljaújhely város

Száma

Megoszlása

Száma

Megoszlása

(fô)

(%)

(fô)

(%)

Ellátásban nem részesülők

849

22,58

308

23,04

Álláskeresési járadék

357

9,49

165

12,34

Álláskeresési segély

164

4,36

54

4,04

Nyugdíj előtti munkanélküli segély

5

0,13

0

0,00

Vállalkozói járadék

7

0,19

5

0,37

Rendszeres szociális segély

2 378

63,24

805

60,21

Összesen:

3 760

100,0

1 337

100,0


Az előző év májusához képest az egyes megoszlási viszonyszámok közel azonos értéket mutatnak. Az ellátásban nem részesülők körében tapasztalható némi csökkenés, a rendszeres szociális segélyezettek aránya viszont hasonló mértékben növekedett, mindkét térség vonatkozásában.

Az álláskeresők kor szerinti összetétele

Térség 55-59 év ; 263 f ı (7,0%)

Sátoraljaújhely 59 év f ölött; 33 f ı (0,9%)

19 év alatt; 151 f ı (4,0%)

55-59 év ; 93 f ı (7,0%)

59 év f ölött; 12 f ı (0,9%)

19 év alatt; 5 f ı (0,4%)

20-24 év ; 522 f ı (13,9%)

50-54 év ; 431 f ı (11,5%)

50-54 év ; 156 f ı (11,7%)

25-29 év ; 490 f ı (13,0%)

45-49 év ; 386 f ı (10,3%)

20-24 év ; 104 f ı (7,8%)

25-29 év ; 216 f ı (16,2%)

45-49 év ; 137 f ı (10,2%)

30-34 év ; 206 f ı (15,4%) 40-44 év ; 486 f ı (12,9%)

30-34 év ; 493 f ı (13,1%)

40-44 év ; 204 f ı (15,3%)

35-39 év ; 505 f ı (13,4%)

35-39 év ; 204 f ı (15,3%)


13


2008

Az álláskeresők életkor szerinti összetételéről elmondható, hogy 31 százalékuk 30 év alatti, míg közel egyharmaduk 45 év feletti. A pályakezdők száma május végén 449 fő, amely az iskolai év befejezése után várhatóan tovább fog növekedni. Elhelyezkedési esélyeik nem javultak. Rendszerint minden 9-10. álláskereső e csoportba tartozik. A pályakezdők összetétele továbbra is rendkívül kedvezőtlen, minden második fiatal legfeljebb az általános iskolát járta ki, többen be sem fejezték azt. A térségi munkáltatók nagy számban továbbra sem kínálnak munkahelyeket a regisztrált álláskeresők számára. A szolgáltató szektorban, kereskedelemben fordul elő gyakrabban létszámfelvétel. A települési önkormányzatok viszont élnek a közjellegű foglalkoztatás adta lehetőséggel. A munkaügyi központi finanszírozású közhasznú támogatás keretein belül havi átlagban közel 300 fő folytathat átmeneti jellegű munkát, ezáltal bérjövedelemre tesznek szert. Sátoraljaújhely és intézményhálózata jelenleg 69 fő foglalkoztatása után részesül támogatásban.

14

2008


II./5. Helyzetfelmérés – SWOT analízis

Általános és a szociális ellátásra kiterjedő helyzetfelmérés a szolgáltatástervezési koncepció előkészítéséhez.

ERŐSSÉGEK Viszonylag

nagyszámú

GYENGESÉGEK értelmiségi Az értelmiségi réteg összetétele (zömében

réteg Sátoraljaújhelyen

humán képzettségűek, kevés a műszaki

Középfokú oktatás Sátoraljaújhelyen

szakember)

Képzési- és átképzési lehetőségek a A végzős fiatal diplomások elvándorlása a felnőtt munkanélküliek számára A

turizmus

műveléséhez

több

térségből

ágazatának Nagymértékű elöregedés

szükséges

adottságok A szakképzett, de hosszabb ideje munka

megléte

nélkül lévők között sok a mentálisan

A szociális ellátások igénybevételét jól leépült munkavállaló szabályozó helyi szociális rendeletek

Magas a szociális támogatásból élők

Kiépült alapszolgáltatások az idősek között számára

a

csak

erre

az

életmódra

berendezkedettek aránya, akiknek nincs

Szociális szakemberek magas szintű munkavállalási készségük szaktudása és elhivatottsága Rendelkezésre

álló

szabad,

képezhető munkaerő Szociális

intézmények

kapacitása,

kedvező

mutatók Elhivatott

Munkahelyek hiánya és Kedvezőtlen struktúrával

korösszetétel rendelkező

és

etnikai

lakosság

és

megfelelő munkaerő ellátottsági Ellátó rendszerből hiányzó ellátási formák (pl. nappali melegedő)

és

szakmailag

képzett intézményvezető

magasan Elavult, nem szociális célra létrehozott épületekben elhelyezett intézmények Előírásoknak

nem

megfelelő

tárgyi

feltételek Jelentős

várakozói

létszám

a

tartós

bentlakásos intézményeknél A szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége 15

2008


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Képzési kapacitás térségen lehetőségének bővítése

belüli A kistérség általános versenyképessége tovább csökken

Fiatal diplomások régióba telepítése és Oktatási alapok hiányában a megtartása munkaerőpiacon egyre több alulképzett munkavállaló jelenik meg Az oktatásban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásával népesség felzárkóztatása

a

cigány Az anyagi háttér és a társadalmi környezet hatására egyre többen Távoktatási képzési formák kerülnek perifériális helyzetbe, sokak számára elkerülhetetlen a teljes elterjesztése leszakadás és morális leépülés A Sátoraljaújhelyi Ipari Park fejleszA fokozódó szociális feszültségek tésének lehetősége hatására mind többen próbálnak legális EU-s források hatékony bevonása munka helyett illegális tevékenységből megélni. A szolgáltatási szektor erősítése EU-konform szövetkezeti formák létre- A vállalkozások tőkeszegénység miatti versenyképtelensége fokozódik, újabb hozása a mezőgazdaságban munkahelyek szűnnek meg A szociális ellátórendszer tudatos A szociális intézmények tárgyi fejlesztése feltételeinek hiányosságai a működési Civil szervezetek, és egyházak engedélyek megszűnéséhez vezethetbevonása a szociális ellátásokba nek Hátrányos csoportokkal szembeni A lakosság elöregedése gyorsabb negatív szemlélet megváltoztatása ütemű, mint a szociális intézményi Valamennyi rászorult részére az férőhelyek bővítési lehetőségei indokolt mértékű szociális ellátás A lakosság mentális állapotának biztosítása romlása, az elszegényedés mértékének növekedése Pályázati lehetőségek Jogbiztonság hiánya A fenti SWOT táblában feltüntetett erős és gyenge oldalak, a megfogalmazott kitörési pontok és az elkerülendő veszélyek, de a legfontosabbnak vélt jellemzői, meghatározói

a

kistérségnek.

Megállapítható,

hogy

rövidtávon

olyan

ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely a kistérség számára – relatíve – gazdaságosan üzemeltethető, mégis a lehető legnagyobb hatékonysággal az alapszolgáltatások körében bír. Hosszú távú célként egy olyan ellátórendszer kialakítása „kívánatos”, amely képes biztosítani az ellátások teljes spektrumát, az esélyegyenlőség és a szükségletek kielégítése érdekében, s amely a progresszív ellátás szintjeit úgy hozza létre, hogy a helyi, mikrotérségi, kistérségi, nagyvárosi, megyei és régiós ellátás egymásra épül. 16


2008

III. A kistérség településeinek feladat ellátási kötelezettsége Fontos kiemelni, hogy „a helyi önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása”. Így a helyi önkormányzat feladatait és hatásköreit tekintve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a mérvadó, amely alapján a települési önkormányzat feladata, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás.

Ezt kiegészítik a szociális törvényben rögzítettek, amely szerint: 1. A települési önkormányzat köteles biztosítani a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) állandó lakosainak számától függő szociális szolgáltatásokat, d) az a)-c) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést.

2. Állandó lakosainak számától függő szociális szolgáltatások Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani…

17

2008


A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.” A szociális szolgáltatások megszervezésének kötelezettsége

2000 fő állandó lakos alatt

Alapszolgáltatások

Falu- tanyagondnok

600+60 fő alatt X X

Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátás Támogató szolgáltatás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások

2000 főnél több állandó lakos



X X X

X X X X

X X X X X X X

A kistérségi települések lakosságszámából következően a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint az étkeztetés és házi segítségnyújtás a kistérség valamennyi településén Felsőregmec,

kötelezően Filkeháza,

ellátandó Füzér,

alapszolgáltatás

Füzérkajata,

(Alsóregmec,

Füzérkomlós,

Bózsva,

Füzérradvány,

Hollóháza, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Sátoraljaújhely, Vágáshuta, Vilyvitány). Sátoraljaújhelynek, mint a kistérség gesztortelepülésének 10000 főnél több állandó lakosa van, ezért az előzőekben felsorolt alapszolgáltatások mellett a családsegítés, a nappali ellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kötelezően ellátandó szolgáltatás. A támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások 2009. január 1-jétől központi pályázati működési támogatásból megvalósítható alapszolgáltatás.

18


2008

III./1. Szociális alapszolgáltatások

Szakmai szempontok, prioritások

A szociális szolgáltatások legfontosabb szakmai szempontjait az ellátottak érdekei határozzák meg. Az ellátottak számára minél magasabb szinten kell biztosítani az emberi méltósághoz való joguk, az egyetemes emberi jogaik és az Alkotmány által biztosított jogaik érvényesülését, az Sztv-ben és a végrehajtási rendeletekben foglalt előírásoknak megfelelő szociális ellátását.

Fő szempontok az etikai, emberjogi alapelvek feltétlen tiszteletben tartása, a minél magasabb szakmai színvonal elérése, a humán erőforrások minőségi fejlesztése és a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások minél hatékonyabb felhasználása.

Alapszolgáltatások

Falugondnoki szolgálat: célja, az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. 600 lakosnál kisebb településen lehet működtetni.

Étkeztetés: keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

Házi segítségnyújtás: keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében biztosítani kell az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő 19


2008

ellátást A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a gondozási szükséglet indokolja a szolgáltatás biztosítását.

Családsegítés: Szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Feladata: Jelzőrendszer működtetése, programok szervezése, adósságkezelés, aktív korú nem foglalkoztatottakkal való foglalkozás. 2000 fő lakosságszám alatt a hozzájutás lehetőségét kell biztosítani, 2000 fő feletti településeken kötelezően ellátandó feladat.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Az alapszolgáltatás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek jelzése alapján, az önálló életvitel fenntartása mellett a felmerülő krízishelyzetek elhárítása. A szolgáltatás elsősorban a 65 éven felüli korcsoportra terjed ki.

Támogató Szolgálat: A támogató szolgálat gyakorlatilag a fogyatékos személy részére személyi segítő szolgálatot lát el az alábbi területeken: a társadalmi életben való teljes részvételben segítség, az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

Közösségi ellátás: keretében biztosítani kell –

a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,

–

a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,

–

a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,

–

a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,

–

az

orvosi

vagy

egyéb

terápiás

kezelésen,

szolgáltatásban,

szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, 20

2008


–

megkereső programok szervezését, az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

Nappali ellátás: Az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelő napi, életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, és helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint

helyet

biztosít

a

közösségi

szervezésű

programoknak,

csoportoknak. Biztosítja, hogy a szolgáltatást nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. A fogyatékosok nappali intézményi szolgáltatásait a fogyatékkal élők vehetik igénybe.

III./2. A kistérségben ellátott szolgáltatások

Településenként

Mikóházi körjegyzőség települései

Alsóregmec: A településen falugondnoki szolgálat működik. A település lakóinak közel egynegyede 60 éven felüli, beteg idős ember, akiknek mindennapos segítséget nyújtanak a szolgálat pályázaton nyert új autóját is igénybe véve. Az étkeztetést önerőből biztosítják, normatív támogatást nem vesznek igénybe, de minden rászorulónak jut meleg ebéd, amit házhoz szállítanak. A feladatokat Mikóházával társulva végzik. A házi segítségnyújtást az idősek kb. 30%-a veszi igénybe. Ellátásukról kistérségi megállapodásban rögzített feltételek mellett a Sátoraljaújhelyi Egyesített

Szociális

Intézmény

(a

továbbiakban:

ESZI)

munkatársai

gondoskodnak (1 főállású és 1 tiszteletdíjas gondozónő). A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 2 fő veszi igénybe. Alsóregmecen az ESZI a családok megsegítését és a gyermekjóléti ellátást is végzi a kistérségi megállapodás alapján. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást. 21


2008

Felsőregmec: Lakóinak nagy része (kb. 90%-a) roma származású. 2007-től teljesen felújított roma közösségi ház működik. A megüresedett ingatlanokat megvásárolva, többgyermekes családok költöztek a településre, így a fiatalok száma megnőtt (37%). Az időskorú lakosságról az önkormányzat falugondnoki szolgálat működtetésével gondoskodik, működési engedélye határozatlan idejű. A rászorulók étkeztetésben részesülnek, a szolgáltatást az önkormányzat önerőből biztosítja, normatívát nem vesz igénybe. Az egyszeri meleg ebédet házhoz szállítják. Felsőregmecen az ESZI munkatársai biztosítják a házi segítségnyújtást (9 főnek) és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (2 fő). A

családsegítő

szolgálat

96

főnek

segített

életvezetési,

életviteli,

foglalkoztatással kapcsolatos problémáik megoldásában. (Gyermekjóléti ellátást 1 fő vett igénybe.) Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Mikóháza: Mikroközpontként biztosítja a körjegyzőséghez tartozó településeknek az oktatási-nevelési

intézmények

igénybevételét.

Alsóregmeccel

társulva

falugondnoki szolgáltatást működtet, önkormányzati fenntartóként. A rászoruló lakosság az intézmény konyhájáról kedvezményezetten napi egyszeri meleg étkezést kap, házhoz szállításáról is gondoskodik az önkormányzat. Igénybe veszik az ESZI szolgáltatását, így biztosítanak ellátást 14 főnek házi segítségnyújtással, továbbá 3 fő jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is igényel. Az ESZI családsegítő szolgálata kihelyezett ügyfélfogadási irodáján 28 fő vett igénybe szolgáltatást. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

22


2008

Vilyvitány: A kevesebb, mint 300 fős település, lakóiról falugondnoki szolgálat biztosításával gondoskodik. Az önkormányzat az ellátáshoz végleges működési engedéllyel rendelkezik. Közalkalmazott (1 fő) gondoskodik arról, hogy az idős, beteg, elesett emberek orvoshoz jussanak, gyógyszert kapjanak, ügyeiket elintézhessék. Az étkeztetést az önkormányzat saját forrásból biztosítja, és a szükséget szenvedőknek házhoz szállítja. A kistérség tagjaként a település lakói számára az ESZI házi segítségnyújtást (15 fő), jelzőrendszeres segítségnyújtást (3 fő) biztosít. A családsegítő szolgáltatását 25 fő igényelte. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Kovácsvágás körjegyzőség települései

Kovácsvágás A településen a tényleges falugondnoki feladatokat pályázaton nyert kisbusz segítségével végzik. A jármű vezetésével közfoglalkoztatású munkatársat bíztak meg, kihasználva e program lehetőségét. A napi egyszeri meleg ételt a rászorulóknak (21 fő) Pálházáról szállítják, ahol az Alapszolgáltatási Központban szociális konyha működik (végleges működési engedéllyel). Házi segítségnyújtást (10 fő), jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (4 fő) és a családsegítést kistérségi megállapodás alapján az ESZI feladatellátással biztosítja a településen. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Vágáshuta 2008-ban önkormányzati fenntartással falugondnoki szolgálatot hoztak létre. 1 fő közalkalmazott látja el a feladatokat. Az alig 100 fős település különlegessége a három részre tagolódása, melyet a felszíni formák alakítottak ki. Faluközpont Dolina: itt találhatók a középületek Kispart: a falu egy része és a templom (temető) 23


2008

Nagypart: a falu legmagasabb része, a hegygerincen húzódik Az ESZI munkatársai házi segítségnyújtásban részesíti (15-16 fő) a rászorulókat, valamint jelzőkészüléket helyezett ki (1 fő) az azt igénylőnek. Az intézmény kihelyezett családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást is nyújt. Az étkeztetést Füzérradvány településen működő Idősek klubjából vásárolva biztosítják a rászoruló igénylőknek. Az ételt Vágáshuta falubusza szállítja a település lakosaihoz. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta, Nagyhuta körjegyzőség

Filkeháza: A kis lélekszámú településen (119 fő) a falugondnoki szolgálatra nincs igény. Pálháza közelsége, és az ott működő Alapszolgáltatási Központ körzeti feladatokat ellátva jól koordinálja a házi segítségnyújtási feladatokat, és ellátja a településen azokat, akik a szolgáltatást életkoruk, élethelyzetük, egészségi állapotuk miatt ezt igénylik (12 fő). Étkeztetést megállapodás alapján a pálházai Alapszolgáltatási Központ szociális konyhájáról biztosítják (11 fő). Az étel kiszállítását a Pálháza tulajdonában lévő személygépkocsival végzik. A lakosság nem igényelte a jelzőkészülékek felszerelését. A Pálházával kötött társulási megállapodás keretében látják el a családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatást.

Füzérkajata: Az országhatár közelében fekvő falu hegyekkel körülvett zsáktelepülés. Pálházával társulási megállapodást kötve biztosítják az étkeztetést. A szociális konyháról kiszállítják a település lakosai részére (12 fő) a meleg ebédet. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatást is a Pálházán működő Alapszolgáltatási Központ nyújtja a megállapodás kereteinek megfelelően. A település önkormányzata saját fenntartásban működteti a falugondnoki szolgálatot (végleges működési engedéllyel rendelkezik), és az idősek számára nappali ellátást nyújtó idősek klubját. 24

2008


Ez az intézmény 50 férőhelyen ad lehetőséget a napközbeni tartózkodásra. A munkatársak házi segítségnyújtásban részesítik az arra rászorulókat (10 fő). Jelzőkészüléket jelenleg nem igényel senki.

Kishuta: A lakosság közel egyharmada idős ember, egyedül élő, beteg, a falugondnoki szolgálatra nagy szükség volt, ezért 2009-ben az önkormányzat létrehozta a szolgálatot. Saját forrásból és normatív támogatásból finanszírozza a fenntartását. Gondoskodnak azokról, akik saját magukat ellátni nem tudják, és egyszeri meleg étkeztetésüket sem tudják megoldani. Pálházával kötött megállapodás alapján a Körzeti Alapszolgáltatási Központból kiviszik a településre az ebédet (19 fő). A házi segítségnyújtást (12 fő) , a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (1 fő) és a családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatást az ESZI munkatársai végzik. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Nagyhuta: A falu önkormányzata Pálháza Körzeti Alapszolgáltatási Központtal társulási megállapodást

kötött

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

szociális

alapszolgáltatások biztosítására. Az étkeztetést (14 fő), házi segítségnyújtást (14 fő) és a családsegítést, mint alapszolgáltatást a településen a Központ munkatársai látják el. Az alacsony lélekszámú településen nincs falugondnoki szolgálat.

Füzérradvány: A településen (végleges működési engedéllyel rendelkező) önkormányzati intézményként működik a falugondnoki szolgálat. Célja a szociális feladatok ellátásában közreműködni. Az

étkeztetést

önkormányzati

intézményből

saját

településüknek

és

megállapodás alapján Vágáshutának is biztosítják, kiszállítással és elhordással (50-60 fő). Füzérradvány 35 férőhelyes Idősek klubját működtet, amely intézmény szakmai központként irányítja és koordinálja az étkeztetést, a házi segítségnyújtás 25

2008


alapszolgáltatási feladatokat. Az intézmény végleges működési engedéllyel rendelkezik, személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos jogszabályi követelményeknek. A családok megsegítésére és a gyermekek védelmére kistérségi társulásban Pálháza Körzeti Alapszolgáltatási Központ intézményét veszik igénybe.

Füzérkomlósi körjegyzőség települései

Füzérkomlós: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítására 1999-ben létrehozta a Gondozási Központot, azért, hogy a szociálisan rászorulók saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelüket megtarthassák, valamint az egészségi, mentális

állapotukból

származó

problémáik

megoldásában

segítséget

kaphassanak. A Gondozási Központ étkeztetést (26 fő), házi segítségnyújtást (17 fő), családsegítést végez. Működtet egy 44 férőhelyes nappali intézményt, ahol időseket (17 fő), pszichiátriai betegeket (21 fő), és szenvedélybetegeket (6 fő) látnak el. A Gondozási Központ működési engedélye határozatlan idejű, személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény finanszírozása az önkormányzati és az állami normatív támogatással biztosított. Az ESZI-vel kistérségi megállapodást kötöttek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítására. A Gondozási Központ megállapodás alapján, Füzérkomlóson kívül Bózsva, Pusztafalu, Nyíri, Füzér településeken lakók étkeztetését is felvállalta, a községi önkormányzat főzőkonyhájáról, kiszállítással.

Bózsva: A szociális alapszolgáltatásokat a falugondnoki szolgálat segíti, Füzérkomlósról saját gépkocsival szállítják a meleg ebédet az étkezést igénybe vevőknek. A

kötelező

alapszolgáltatási

feladatok

ellátása

a

kistérségi

társulási

megállapodás alapján az ESZI feladata. Házi segítségnyújtást (16 fő), és 26


2008

jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (2 fő), a családsegítő és gyermekvédelmi szolgáltatást az ESZI munkatársai végzik. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Nyíri: A településen az idősek aránya meghaladja a 20%-ot, ez fokozottabb odafigyelést igényel az önkormányzat részéről. Az önkormányzat fenntartóként falugondnoki szolgálatot, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást, házi segítségnyújtást (28 fő) és Idősek klubját működtet (30 férőhely). A feladatellátást állami normatív támogatással és önkormányzati önerővel biztosítja. A meleg ebédet Füzérradványból szállítják. A főzőkonyha megállapodás alapján végzi a feladatot.

Füzéri körjegyzőség települései

Füzér: A kötelező feladatellátásnak az önkormányzat saját erőből és különböző társulási megállapodások alapján tesz eleget. A falugondnoki szolgálat (1 fő) közalkalmazott munkatársa segíti a szociális feladatellátást. Létrehozta és működteti „Ács István” Gondozási Központ-ot, amelynek végleges működési engedélye feltételezi a személyi és tárgyi feltételek meglétét. Az idősek klubja (25 férőhely) gondoskodik a magányos idős emberek nappali ellátásáról. Az önkormányzat az étkeztetést Füzérkomlóssal kötött megállapodás alapján biztosítja. Az ESZI kistérségi intézményként házi segítségnyújtást (24 fő), jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (1 fő), családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a településen élőknek. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

27

2008


Pusztafalu: A településen az idősek aránya a lakossághoz viszonyítva meghaladja a 30%-ot. Falugondnoki szolgálatot és Idősek klubját működtet az önkormányzat. Működési engedélyük végleges. Füzérkomlóssal kötött megállapodás alapján az étkeztetést az ottani főzőkonyháról biztosítják a lakosság számára. A kistérségi megállapodás értelmében a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a támogató szolgáltatást az ESZI segítségével biztosítják. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Hollóháza: A településen nincs falugondnoki szolgálat. A kötelezően ellátott szociális alapszolgáltatások biztosítására a többcélú kistérségi társulásban rejlő lehetőségeket kihasználva az ESZI szolgáltatásit veszik igénybe. Ügyfélfogadási

helyet

és

időpontokat

biztosítanak

a

családsegítő

és

gyermekjóléti feladatokhoz, a házi segítségnyújtás (32-33 fő), a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (4 fő) és a támogató szolgáltatás feladatait az intézmény munkatársai látják el. A településen nincs igény a nappali ellátási forma biztosítására. Az ESZI a településen biztosítja a Támogató Szolgáltatást.

Pálháza: „2005-ben városi rangot kapott és ezáltal az ország legkisebb városává lett… Eddigi fejlődése során ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi és szociális mikroközponttá vált.” A

lakosság

szociális

szükségletei

ellátásának,

valamint

a

jogszabályi

feltételeknek megfelelő intézmény működtetésével, mikrotérségi központként tesz eleget önkormányzati kötelezettségének. Társulási megállapodás alapján: Étkeztetést nyújt: Pálháza,

Filkeháza,

Füzérkajata,

Kishuta,

településeknek, kiszállítással, saját járművel.

28

Nagyhuta,

Kovácsvágás

2008


Házi segítségnyújtást biztosít: Pálháza, Filkeháza, Nagyhuta településeken. Családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást lát el: Pálháza, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Nagyhuta településeken. A Körzeti Alapszolgáltatási Központ alkalmazottainak (11 fő) száma és a tárgyi feltételek

megléte

határozatlan

idejű

működési

engedély

kiadását

eredményezte.

Sátoraljaújhely: A Többcélú Társulás gesztor települése az ország legészakibb részén elhelyezkedő város, 10 ezer fő feletti lakosságszámmal. Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik, műemlékekben és műemlék jellegű épületekben gazdag. A XVIII. sz-ban épült az a barokk stílusú épület, amely ma a „városháza”. A kistérség kulturális, gazdasági központja. A város önkormányzata oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális intézményeket működtet. Jelentős az idegenforgalma, a színes, gazdag kulturális programok tartalmas kikapcsolódást kínálnak az idelátogatóknak. A város lakóinak szociális biztonságát, szociális szükségleteinek kielégítését, a személyes gondozást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást biztosító intézmény, az ESZI működtetésével teszi lehetővé.

Az integrált intézményként működő költségvetési szerv tevékenységi köre: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - családsegítés és gyermekjóléti feladatok, - nappali ellátást biztosító idősek klubja, - nappali ellátást biztosító fogyatékosok napközi otthona, - idősek otthona, - támogató szolgáltatás, - szenvedélybetegek közösségi ellátása.

29

2008


Az intézmény - a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása megállapodása alapján (2005. 07. 01.) - működési területe: Házi segítségnyújtás, családsegítő szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás, támogató szolgáltatás vonatkozásában: Alsóregmec, Bózsva, Felsőregmec, Füzér, Hollóháza, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza, Pusztafalu, Sátoraljaújhely, Vágáshuta, Vilyvitány. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a fogyatékosok nappali ellátása vonatkozásában: a statisztikai (3508-as) körzethez tartozó településeken. Étkeztetést,

idősek

klubját

és

szenvedélybetegek

közösségi

ellátását

Sátoraljaújhely város közigazgatási területén élőknek biztosít. Az Idősek Otthona kapacitását Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosai vehetik igénybe. Sátoraljaújhely Város önkormányzatának kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatási feladatai:

Ellátási forma:

Biztosított:

Étkeztetés

x

Házi segítségnyújtás

x

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

x

Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás

x

Közösségi ellátás

x

Támogató szolgáltatás

x

Nappali ellátás

x

Nem biztosított:

Sátoraljaújhelyen a támogató szolgáltatás és a szenvedélybetegek közösségi ellátása 2008. december 31-ig kötelező önkormányzati feladat volt. 2009. január 1-től pályázat útján nyert támogatással tovább működtetik. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti

szolgáltatás

esetében

a

Hegyköz

11

településén

és

Sátoraljaújhelyen az intézmény szervezi és koordinálja a feladatellátást. Azokon a településeken, ahol korábban nem volt szolgáltatás, megszervezte és beindította a szolgálatot, ahol pedig már volt, ott a helyi szakemberek

30


2008

bevonásával tovább folytatta a feladatellátást. Ugyanez jellemzi a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást.

Új szolgáltatásként a társulás keretein belül elindította a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak ellátását, amely az idős lakosság körében kedvező fogadtatásra talált. 50 db jelzőkészülék került kihelyezésre, melynek használata térítésmentes volt. A térítési díj bevezetése a készülékek iránti igényt csökkentette.

Az intézmény telephelyei és férőhelyei

1.) Alapszolgáltatási Központ intézményei A.) Telephely: 3980 Sátoraljaújhely, Hősök tere 10. Idősek klubja nappali ellátás, 40 férőhely Idősek klubja házi segítségnyújtás Idősek klubja étkeztetés Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (50 db jelzőkészülék) Szenvedélybetegek közösségi ellátása B.) Telephely: 3980 Sátoraljaújhely, Hunyadi utca 8. Idősek klubja nappali ellátás, 40 férőhely Idősek klubja étkeztetés Fogyatékosok Napközi Otthona, 20 férőhely Támogató Szolgálat 2.) Ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézményi egység. Telephely: 3980 Sátoraljaújhely, Köveshegy 20. Idősek Otthona bentlakást nyújtó intézményi egység, 62 férőhely.

Az intézmény valamennyi telephelyére rendelkezik működési engedéllyel, amelynek követelménye a személyi és tárgyi feltételek jogszabályi előírásainak megfelelni. A működési engedélyek személyi feltételei adottak, azonban a tárgyi feltételek nem minden esetben teljesültek. Ennek következménye, hogy az 31

2008


intézmény egységei határozatlan (végleges) és határozott idejű működési engedélyt kaptak. Az integrált intézmény fejlesztésének irányát a működési engedélyben megjelölt hiányosságok határozzák meg, melyekhez a pénzügyi forrást az intézmény elsősorban pályázati lehetőségekből kívánja igénybe venni..

Kimutatás az ellátásokról T E L E P Ü L É S

F A L U G O N D N O K I

Alsóregmec Bózsva Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Hollóháza Kishuta Kovácsvágás Mikóháza Nagyhuta Nyíri Pálháza Pusztafalu Sátoraljaújhely Vágáshuta Vilyvitány

T Ö Ö Ö

T Ö Ö Ö Ö Ö

É T K E Z T E T É S

H Á Z I S E G Í T S É G

C S A L Á D S E G Í T Ő

N A P P A L I E L L Á T

T Á M O G A T Ó S Z

Ö T T T T/FK T T T Ö T T T T/P T/P T/P T T T Ö T T/P Ö T/P Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö T/P Ö Ö T T T T/P T T Ö T T/P T T T Ö T T T T/P T/P T/P T/FK Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö T T T Ö T Ö T T Ö T T/FR T T T Ö T T T Forrás: szolgáltatott adatokból saját készítés

Ö: önkormányzati fenntartásban működő intézmények T: társulásban ellátott alapszolgáltatási feladatok (ESZI) T/FK: társulásban Füzérkomlóssal T/P: társulásban Pálházával T/FR: társulásban Füzérradvánnyal 32

J E L Z Ő R E N D S Z

T T T T T T T T T T T T T T T T T T T

K Ö Z Ö S S É G I

Ö

O T T H O N A

I D Ő S E K

Ö

2008


Finanszírozási helyzet

A Magyar Köztársaság költségvetése az egyes szociális feladatok ellátására normatív hozzájárulást biztosít. A hozzájárulás a társulásban résztvevő önkormányzatok lakosságszáma, valamint az ellátottak száma alapján igényelhető. A normatíva lehívására a gesztor önkormányzat jogosult. Sátoraljaújhelyi Kistérségi Többcélú Társulása a többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatása jogcímen ösztönző normatíva igénylésére jogosult a szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok vonatkozásában. Sátoraljaújhelyi Kistérségi Többcélú Társulása külön megállapodás alapján szervező

tevékenységével

Gyermekjóléti

Alapellátás

segíti

Sátoraljaújhelyi

Szolgáltatási

Kistérség

Társulásának

Szociális

megfelelő

és

szintű

feladatellátását. Az ezen a jogcímen igényelt ösztönző normatívát támogatás értékű kiadásként a társulás rendelkezésére bocsátja.

A társulás tárgyévi kiadásai, valamint a normatív támogatás és támogatás jellegű bevételek közötti különbözetet a társulásban résztvevő önkormányzatok hozzájárulása fedezi. A társulásban résztvevő települések következő évi hozzájárulása a lakosságszám arányában kerül megállapításra. A működés bevételeit és költségeit a társulás költségvetése tartalmazza, amelyet minden évben a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel hozott határozattal fogadnak el. A társulás települési önkormányzatok által elfogadott költségvetése az Egyesített Szociális Intézmény költségvetésének részét képezi. Az intézményvezető köteles gondoskodni arról, hogy a számára biztosított költségvetési előirányzaton belül gazdálkodjon.

A szolgáltatások pénzügyi forrásainak növelése, egyben a saját hozzájárulás csökkentése érdekében, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza esetében is indokolt a kistérségi feladatellátásban részt venni. A most érvényben lévő társulási megállapodások fenntartása, amelyek lakosságszám szerinti teherviselésre épülnek, továbbra is indokolt.

33

2008


A szociálpolitikai rendszer – beleértve a szociális segélyezést is – optimális működésének záloga a gondozási megalapozottság, a foglalkoztatási helyzet pozitív iránya. A szociális biztonság megteremtése csak a stabil gazdaság, a helyes jogi szabályozás és közös akarat pilléreire épülhet.

Az önkormányzatok

mindenkor számítanak a központi költségvetés támogatására, hiszen a működőképesség megőrzéséhez szükséges az anyagi források folyamatos biztosítása, aminek az alapja egyrészt az állami normatíva /változás ezen a téren is várható/, ami a jelenlegi központi költségvetés szerint a kistérségi ellátások saját intézménnyel való ellátásakor a legmagasabb. A szociális szolgáltatások fejlesztésének

„hagyományos”

forrásait

napjainkig

a

szakminisztériumok

pályázatai és intézménykonstrukciós programja, a központi címzett támogatások, a megyei területfejlesztési tanácsok pénzforrásai, a kistérségi felzárkóztató programok biztosították.

Másik pillér a külső források bevonása a működtetésbe, a fejlesztési programok megvalósításába. A célok elérése érdekében – az említett forráslehetőségek mellett – az EU csatlakozást követően számba kell venni azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyek felhasználása, lehetőségeket teremthet. Itt elsősorban gondolunk a 2007-2013 közötti időszak rendelkezésre álló fejlesztési forrásokra, mint az ESZA + Új Magyarország Vidékfejlesztési Alap (ÚMVP) s az NFT 2 keretében megvalósuló szociális területet átfogó Operatív Programok a TIOP, TAMOP (5.6. intézkedés) a Regionális OP-k valamint az ÚMVP (Leader, ami az 1000 fő alatti települések egyik kitörési pontja lehet.) s az ezekhez kapcsolódó akciótervekre. A kis lélekszámú települések kitörési pontjai lehetnek a válságkezelő programokon való részvétel: szociális földprogram, OFA élhetőbb falukért, ill. szociális gazdaság létrehozásának programjai, valamint a már meglévő szociális gazdaságok - fejlesztése vagy erősítése. (rehabilitációs szolgáltatások, foglalkoztatási

kapacitás

megteremtése,

ellátásának fejlesztése stb.)

34

bővítése,

gyermekek

napközbeni

2008


III./3. Ellátási kötelezettség értékelése

Az idősek száma és aránya az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtt. Az élettartam meghosszabbodásával ez az arány emelkedő tendenciát mutat. A társadalom idősödésével együtt nő az egyedül élők száma. Ez a változás új feladat elé állítja a szociális ellátórendszert.

Az étkeztetés, mint alapszolgáltatás, komoly segítséget jelent a rászoruló idős népesség számára (Bár a 2003. évi törvény módosítása következtében más – akár kiskorú - rászorult személyek számára is biztosítható ez az ellátás.) Kötelezően biztosítandó alapellátási forma, a fenti táblázat mutatja, hogy a teljes kiépítettség tapasztalható, valamennyi településen működtetik.

Szociális alapszolgáltatásként az egészségi állapotuk miatt rászorulók számára biztosított a házhoz szállítás, a rászorulók napi egyszeri meleg étellel való ellátása. Helyben fogyasztással és elvitellel is igénybe vehető a szolgáltatás. Többnyire óvoda, iskola, főzőkonyha, illetve Idősek klubjának konyhájáról történik az étkeztetés. Az étkeztetés igénybevételét alapvetően a szolgáltatás biztosításának formája, a térítési díj mértéke, az étel minősége, választhatósága (diétás étkezés lehetősége) határozza meg. Egyenlőtlenség forrása lehet: biztosított-e a különböző diétás étkezés lehetősége? Integrált kistérségi ellátásnál, új szolgáltatók bevonásával az étkeztetés megoldható, a kínálat bővíthető.

A házi segítségnyújtás, mint ellátási forma a kistérségben teljes körűen kiépült a táblázat kimutatása szerint. Az önkormányzatok saját fenntartású intézményekkel (pl.

Nyíri,

Füzérradvány,

Füzérkomlós,

Füzérkajata),

illetve

kistérségi

megállapodásban rögzítettek szerint a megbízott intézmény nyújtja a szolgáltatást (Pálháza, ESZI). A családsegítés kiterjed a kistérség településein lakó népességre. Pozitívumként értékelendő, hogy valamennyi település lakosságának biztosítják az ellátást, bár jogszabály nem írja elő kötelezően a kistérségben résztvevő települések számára (kivéve Sátoraljaújhely). Krízis esetén a kistelepüléseken élő családgondozók 35


2008

elérhetősége biztosított: telefonszáma a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláin megjelenítésre került.

Nappali ellátás: az Sztv. a 3000 főnél magasabb lélekszámú településeken írja elő kötelező feladatként, a táblázat szerint azonban több kisebb település az elmagányosodás elkerülése végett az időskorú lakosság részére idős klubot működtet. Kistérségi feladat átvállalás esetén e klubok az egyéb alapszolgáltatások decentrumaivá válhatnának.

Támogató szolgálat: elősegíti a saját lakókörnyezetben maradást, az önálló életvitelt, s a sérült ember önállóságának megőrzése mellett, a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérését s a lakáson belüli speciális segítségnyújtást. A kistérségben élők számára elérhető szolgáltatás, szükséges a teljes körű igényfelmérés, hogy az esetlegesen jelenleg nem ellátottak is megkaphassák a szolgáltatás lehetőségét. Szenvedélybetegek közösségi ellátása: az önálló életvitel fenntartásához, a meglévő képességek megtartásához, fejlesztéséhez, a szociális és mentális gondozáshoz nyújt segítséget, Sátoraljaújhelyen élő szenvedélybetegek részére. Mind a támogató szolgálat, mind a közösségi ellátás 2009. 01. 01-től kikerült a kötelezően ellátandó alapszolgáltatási feladatok közül. A szolgáltatás pályázati támogatással történő tovább működtetése megoldott.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: nem kötelező, de felvállalt ellátás, amit a kistérség Intézményi Társulás és az Egyesített Szociális Intézménnyel kötött megállapodás útján lát el. Az intézményi felmérés szerint az ellátást igénylők számának növekedése igazolja a szolgáltatás létjogosultságát. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az

ellátást

igénybe

vevő

személynél

történő

gyors

megjelenésre

és

segítségnyújtásra. Az ellátásba bekapcsolt településeken az igényfelmérést követően folyamatosan került kiépítésre a szolgáltatás, melynek fejlesztése szakmai indokok és ellátotti igények figyelembevételével: a testen viselhető kiegészítőkkel történő felszereléssel valósítható meg.

36

2008


Az alapszolgáltatási formák megléte és elérhetősége közvetve jelentős hatást gyakorol a szakosított ellátások igénybe vételére.

Az Sztv. módosítása a gondozási szükséglet fogalmának bevezetésével jelentősen csökkentette a bentlakásos intézményekbe jutás lehetőségét, s ezzel tovább növeli az alapellátások fontosságát.

Nem kötelező feladatellátás, a szolgáltatáshoz való hozzáférés

Sátoraljaújhely ápolást-gondozást biztosító tartós bentlakásos idősek otthonát működtet. Az intézményi egység működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe. A sátoraljaújhelyi kistérség valamennyi településének lakója, amennyiben kérelmét leadta és gondozási szükséglete megfelel (4 órát meghaladó) az idősek otthona szakmai elvárásainak, férőhely birtokában a szolgáltatást igénybe veheti. Átmeneti intézményi elhelyezést (max. 6 hónapra) vehetnek igénybe azok az idős, beteg emberek, akikről hozzátartozójuk időszakosan nem tud gondoskodni, és akiknek ezt egészségi állapotuk, szociális helyzetük indokolttá teszi. Az elhelyezést az Egyesített Szociális Intézmény Idősek Otthona biztosítja.

Sátoraljaújhely területén a szociális ellátást színesíti a civil szervezetek intézmény-fenntartóként való megjelenése.

1. „Szent Erzsébet" Segítő Kezek Közhasznú Egyesület Támogató Szolgálata.

A támogató szolgálat fogyatékos személyek részére személyi segítő szolgálatot lát el, és szállító szolgálatot működtet. Az önkormányzatnak nincs feladat-ellátási szerződése az egyesülettel. 2. Magyar

Máltai

Szeretetszolgálat

Egyesület

Gondviselés

Háza

Hajléktalanok Nappali Melegedője. Az intézmény 35 férőhelyen nyújt segítséget, mely feladatot a Sátoraljaújhelyi Önkormányzat Képviselő Testülete anyagilag is támogat. Sajátos célcsoportként a hajléktalan embereknek nyújtanak segítséget ahhoz, hogy napközben kulturált körülmények között töltsék el idejüket. 37

2008


Biztosítják a fűtött, barátságos, közösségi együttlétre alkalmas helyiséget, étkezést, tisztálkodást, ruházat tisztításának lehetőségét, mentális segítséget, és a szociális ügyek intézésében való segítséget.

A kistérség településein a hajléktalanság nem jellemző, a hagyományos családszerep még érvényesül a kis lélekszámú településeken. Rokonok, barátok, szomszédok segítenek az átmenetileg fedél nélkül maradt embereken. Befogadják a kisházba, nyári konyhába, üresen maradt egyéb épületrészbe. Nagyobb településeken, így Sátoraljaújhelyen is, megjelentek a hajléktalan emberek. Az Egyesület látóterében 40-50 hajléktalan személy van.

3. Szent Anna Szeretetotthon 2004-től 38 férőhelyen emelt szintű ellátást biztosít az idős, beteg emberek részére. Ellátási területe az egész országra kiterjed. A lakók többsége azonban Sátoraljaújhelyből, és a kistérség településeiből érkeztek. Az intézményben házaspárokat is tudnak fogadni, ez jelentősen befolyásolja a szolgáltatás iránti igényt.

IV. A kistérség fejlesztési elképzelései

A kistérség helyzetelemzésére épülő intézkedési tervben a fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához elengedhetetlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük a szociálpolitikai elveket és értékeket, és azokat a célcsoportokat, amelyek érdekében

tevékenységünket

kifejtjük,

akik

számára

az

ellátásokat

és

szolgáltatásokat biztosítjuk, akiknek szükségleteit kívánjuk kielégíteni. Ezek összhangja biztosítja, hogy a szociális ellátások, szolgáltatások olyan rendszerét tudjuk kiépíteni, amely figyelembe veszi a szociális ellátások alanyainak igényeit, a szolgáltatást biztosítók lehetőségeit, az Uniós elvárásokat és a Nemzeti Fejlesztési Terv - a szférát érintő operatív programjainak prioritásait.

38

2008


IV./1. Alapelvek

A jelen koncepció egyik célja egy kistérségi szociális közpolitika, valamint az érintett települések szociális közpolitikájának kialakítása (továbbfejlesztése) összehangolása, ezért fontos megemlíteni néhány alapelvet: •

Szociális biztonság: ne fordulhasson elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak, megteremtése állami feladat.

•

Hatékonyság: valóban azokhoz kerüljön a szolgáltatás, akik arra rászorultak.

•

Egyenlő hozzáférés elve. Lényege, hogy az ország bármely területén élő ellátásra szoruló személy másokkal azonos feltételekkel (ellátási színvonal, térítési díj kategóriák, elérhetőség, bejutás időtartama) jusson intézményi ellátáshoz.

IV./2. Értékek meghatározása

A helyi szociálpolitikában, illetve a szociális szolgáltatások biztosítása terén feltétlenül érvényesülnie kell a szociális, és a relatív biztonság alapelveknek, hiszen az ellátások és a szolgáltatások alapvetően a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak. Fontos, hogy a szolgáltatások az arra rászorulók számára differenciáltan, egyénre szabottan, a szükséges és elégséges mértékig, azonban azt nem meghaladva kerüljenek biztosításra. Ezen

célkitűzések

megvalósítása

érdekében

elengedhetetlen

a

szolgáltatások

szubszidiaritásra épülő megszervezése, azaz az ellátásokról az egyén által a legalacsonyabb igazgatási szinten elérhető szerven keresztül kell gondoskodni.

Ahhoz, hogy a fenti feladatokat megfelelően, hatékonyan és minőségileg lehessen ellátni, települési szinten is erősíteni kell a társadalmi integrációt, biztosítani kell a szektorsemlegesség elvének érvényesülését, illetve bővíteni kell a lakosság számára rendelkezésre álló információs csatornákat.

A társulás ezek mentén kívánja ellátni szociálpolitikai feladatait, amelynek célja a társadalmi igazságosság és a szolidaritás megteremtése úgy, hogy a kistérség minden

39

2008


települése „élhető” legyen, ahol az önkormányzatok biztosítékot vállalnak arra, hogy a társadalmi különbségek kezelésében minden rászorulónak segítséget nyújtanak.

IV./3. Célcsoportok

Célcsoport

Szakmai célkitűzés

Többgyermekes családok,

Családi védelmi funkciók erősítése,

veszélyeztetett gyermekek

családi nevelés alapvető feltételeinek biztosítása, prevenció erősítése

Egyedülállók, időskorúak,

Alapvető létfenntartási, gondozási

nyugdíjasok

feltételek és körülmények biztosítása

Marginalizálódott csoportok,

Szülői gondoskodáshoz szükséges

Krízishelyzetben lévő gyermekes

feltételek megerősítése, korrekció a

anyák, hajléktalanok

krízishelyzetekhez, alapvető létfeltételek biztosítása

Fogyatékkal élők

Társadalmi integráció erősítése, akadálymentes környezet megvalósítása, személyi segítés feltételeinek kialakítása

A családsegítéshez, mint alapszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamennyi településen biztosított. A szakképzett munkavállalók alkalmazása alapvető feltétele a prevenciónak, a védelmi funkciók megerősítésének, illetve a krízishelyzetben

lévő

családok

megsegítésének.

Az

egyedülállók

és

időskorúak részére a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás felajánlása nyújt lehetőséget a szükségletek kielégítéséhez. A fogyatékkal élők részére a Támogató Szolgálat megtartása fontos feladat. Az akadálymentesítés a szolgáltatásfejlesztés fő iránya. A hajléktalanok ellátására a civil szervezetekkel való együttműködés, valamint új nappali szolgáltatás kialakítása nyújthat lehetőséget.

40


2008

IV./4. Jövőkép meghatározás

–

Elő kell segíteni a társult településeken élők szociális biztonságának növelését, az életminőség javítását, és e területeken a települések közötti jelentős színvonal különbségek csökkentését.

–

A szociálpolitikai eszközök igénybevételével az önszerveződő közösségek támogatásával is segíteni kell a kistérség népességmegtartó erejének növelését.

–

A szociális ellátórendszer célszerű fejlesztésével erősíteni kell a családban gondolkodás elvét, segíteni a többgenerációs nagycsaládok számának növekedését.

–

Biztosítani kell az idős emberek részére a méltó életkörülményeket lehetőség szerint a saját, megszokott környezetükben.

–

Elő kell segíteni a speciális élethelyzetben levők: fogyatékkal élők, pszichiátriai, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek életvitelének, társadalmi integrációját.

–

Elő kell segíteni a kistérségi társulás, helyi önkormányzatok, intézmények és egyéb szolgáltatók együttgondolkodását a jó munkakapcsolat kialakítását és fenntartását a szociális ellátó rendszer hatékony és humánus működése érdekében.

–

A szakmailag jól képzett, egységes és kiegyenlített kistérségi ellátás megszervezésével a szolgáltatások hatékonyságát, míg a „kliensközeli” és egyénre szabott ellátások biztosításával annak humánus voltát kell biztosítani.

41

2008


IV./5. Fejlesztési irányok és elképzelések

A Kistérségi Társulás megalakulása óta, a szociális intézményi ellátás területén lényeges átalakítások történtek. (kistérségi ellátási szerződés, intézményi társulás stb.) ill. jelenleg is folyamatban vannak. Mindezek egy megkezdett innovációs folyamat jelei. A fejlesztési irányok a megkezdett megújulási folyamat folytatásának lehetőségéről is szólnak, azonban a fejlesztés csak abban az esetben vállalható, ha a többletfeladatok finanszírozása megoldható. A fejlesztési feladatok megvalósításában a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás jelentősége és felelőssége megnőtt a nem kötelezően ellátandó szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében.

A kistérséghez tartozó településeken nyújtott szolgáltatások korszerűsítése, az ellátások fejlesztése önkormányzati vagy társulási formában kivitelezhető. Pályázati források felhasználásával, önkormányzati önerő biztosításával az alábbi településeken – figyelembe véve az ott élők szociális szükségleteit – kívánnak élni a fejlesztési lehetőségekkel: Mikóháza, Alsóregmec, Vilyvitány, Kovácsvágás. Az

idősek

napközbeni

ellátásának

biztosítására,

preventív

jelleggel

az

elmagányosodás megelőzése érdekében idősek klubját szándékoznak létrehozni, mely intézménynek közösségmegtartó szerepet szánnak.

Pálháza, mikrokörzeti feladatainak magasabb színvonalon történő ellátása érdekében új alapszolgáltatási központ létrehozását tervezi.

A településeken már meglévő intézményekhez alapszolgáltatási központokhoz való hozzáférést a fogyatékkal élő emberek számára is biztosítani kell (pl. Füzérkomlós). Az intézményi működések biztonságos feltétele az akadálymentesítés, mely kötelezettségének legkésőbb 2012. december 31-ig eleget kell tenni.

42

2008


Sátoraljaújhely

Önkormányzata,

az

Egyesített

Szociális

Intézmény

tárgyi

feltételeinek javítása, és a működési engedély érvényessége miatt az alábbi fejlesztéseket kívánja megvalósítani: -

Idősek Otthona: a szintek közötti akadálymentes közlekedés kialakítása;

-

Idősek Klubja (Hősök tere): fürdőszoba felújítása és akadálymentesítése, a nyílászárók cseréje, főbejáratának akadálymentesítése;

-

Szociális Étkeztetés és Házi Segítségnyújtás (Hősök tere): főbejárat akadálymentesítése;

-

Családsegítő

Szolgálat:

nyílászárók

cseréje,

főbejáratának

akadály-

mentesítése.

A tárgyi feltételek javításának, fejlesztésének, korszerűsítésének megvalósítási lehetősége az EU és hazai pályázati források igénybe vétele, melyekhez az önkormányzatoknak önerőt kell biztosítani.

IV./6. Intézkedési javaslatok

A Kistérség stratégiai fejlesztési irányainak megvalósulását szolgáló javaslatok:

-

Szociális alapellátás kistérségi szintű koordinálása, ellátása: - a szociális szolgáltatások megszervezésének lehetséges módozatai.

-

Szolgáltatások működőképességének megőrzése: - a kistérség által ellátott szolgáltatások működésének fejlesztése. - a működéshez szükséges anyagi források koncentrálása.

-

Szociális szolgáltatások fejlesztése, új típusú ellátások bevezetése: - a

meglévő

szolgáltatások

fejlesztése,

minőségi

szolgáltatások

biztosítása. -

Szakmafejlesztés, módszertani fejlesztés, minőség: - szakma fejlesztés – szakmai érdekérvényesítés, szociális kerekasztal létrehozása, - módszertani fejlesztés: tervezés, szociális térkép készítés, - minőségi munka.

43

2008


Szociális tervezői tevékenység

A szakmai érdekérvényesítés céljából létre kell hozni a Kistérségi Szociális Kerekasztalt, nemcsak a koncepció összehangolása miatt, de a jövőbeni fejlesztések érdekében is fontos az együttgondolkodás.

A fejlesztéseknek elengedhetetlen részét képezi a személyi feltételek biztosítása. A szociális szférában végzett szakmai tevékenység gyakran fizikailag is, és szinte minden munkakörben lelkileg is igen megterhelő. A megfelelő munkaterek kialakítása, korszerű módszerek és eszközök alkalmazása a dolgozók munkáját segítik, hozzájárulva a színvonalasabb szakmai tevékenységhez. A szociális munkában különösen nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott dolgozó. A pszichés elfáradás, a kiégés elleni védekezést jelentik a pontos kompetencia határok, a rendszeres

továbbképzések,

szupervíziók.

Elengedhetetlen

az

erkölcsi

elismerés, a méltányos bérezés. A fenntartó kötelessége a szakemberek képzéséről és továbbképzéséről gondoskodni.

Integrált kistérségi adatbázis létrehozása: amely tartalmazza mind a lakosság mind az ellátások adatait, mind az intézmény hálózat adatait. Célja: a ténylegesen vagy potenciálisan – jelenleg különböző szereplőknél – meglévő adatok, információk elérhetőségének javítása, az adatkezelők képzésével és a rendelkezésre álló technika javításával biztosítva az adatok komplex rendszerbe szervezését és rendelkezésre állását, de egyúttal a korrekt adatkezelést és adatvédelmet is.

Szociális térkép készítése: A szociális szféra egészére vonatkozóan a kistérségben nem történt átfogó és részletes adatgyűjtés, csupán a lakosság töredékére terjedt ki a jelen koncepció alapját képező vizsgálódás.

A leglényegesebb adatbázist a begyűjthető statisztikai jelentések /kistérségi iroda, KSH, önkormányzatok/ és intézményi információk adták, ami ugyan elégséges a jelen koncepció ősszállításához, de a kistérség teljes szociálpolitikai ellátását felölelő anyag elkészítéséhez megfelelően részletes és célzott adatgyűjtést 44

2008


igényelne. A mindenkori valós szükségletekhez igazodó szociális gondoskodás realizálására – beleértve az adekvát segélyezést is – egy folyamatosan karbantartott szociális térkép elkészítésére lenne szükség. Bár a kistérségben erre vonatkozóan voltak törekvések, de az egész kistérségre kiterjedő szociológiai felmérésen alapuló szociális térkép segítséget tudna nyújtani a döntéshozóknak egy költség-hatékony szociális szolgáltatási rendszer meghatározásában.

A szociális alapszolgáltatások tekintetében elengedhetetlen az ellátások minőségi fejlesztése. A szakminisztérium a Szociális Minőségügyi Műhelyt bízta meg a szolgáltatások standardizálásával, mely eredményeképp elkészültek a szociális szolgáltatások

mennyiségi

és

minőségi

minimum

standardjai,

amelyek

bevezetésével a költség-hatékonyság elvén kimutathatóvá válik az ellátások forrásigénye. A Szociális Minőségügyi Rendszer bevezetésétől várható a munka színvonalának emelkedése és hatékonysága. Ugyanígy elkészültek az egységes ellenőrzési eljárásrendek.

V. A koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása nyomán várt eredmények –

A Kistérség minden egyes településén azonos minőségű szolgáltatás biztosított lesz.

–

A kistérség lakói számára elérhetőek lesznek a magas színvonalú, igényes szociális szolgáltatások.

–

A társulásban történő szolgáltatás, ellátás terén kiemelt figyelmet kapnak a gyermekek,

a

családok,

az

idősek,

a

fogyatékkal

élők

és

más

marginalizálódott helyzetben lévő csoportok. –

A különböző szolgáltatási formák összehangolása az erőforrások optimális kihasználását és a hiányok pótlását teszi lehetővé.

45


2008

Összegzés A Sátoraljaújhelyi Többcélú Kistérségi Társulás eleget téve törvényben megfogalmazott kötelezettségének, elkészítette a térség szociális szolgáltatástervezési koncepcióját.

Célja, hogy a térség lakosságának minél teljesebb körben nyújtson szociális szolgáltatásokat, biztosítsa a lakóhelyhez legközelebb - az igényekhez/szükségletekhez igazodó magas színvonalú - hozzáférhető és átjárható szociális ellátórendszert, megvalósítva így a szociális biztonsághoz való jog érvényre jutását.

Zárszó Végül fontos megjegyezni, hogy a korszerű és humánus kistérségi szociális ellátásnak csak az első lépése a kistérségi koncepció kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevők, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a kistérségi szociális kerekasztal párbeszéde. A Koncepció elfogadását követően figyelmet kell fordítani a folyamatos tervezésre és a stratégia menedzselésére, mind a hivatali, mind az intézményi struktúrán belül.

46

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents