Felsıtárkány Község Önkormányzata 3324 Felsıtárkány, Fı út 101. szám
(TERVEZET)
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ felülvizsgálata FELSİTÁRKÁNY 2009.
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS 1.1. A koncepció jogszabályi alapja 1.2. A koncepció célja
3 3
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A település bemutatása 2.2.Az önkormányzat szociális feladat-ellátási tevékenysége 2.3. Pénzbeli ellátások 2.4. Szociális szolgáltatások
3 5 5 6
3. PROGNÓZIS 3.1. A település gazdasági fejlesztésének várható iránya 3.2. A szociálisan rászorultak számának várható alakulása 3.3. Az önkormányzat anyagi kondícióinak várható alakulása
7 7 8
4. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 4.1. A koncepció 4.2. A szociális szolgáltatások kiépítettsége 4.3. Feladatok, fejlesztési irányok
9 9 11
5. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK FINANSZÍROZÁSA
12
2
1. BEVEZETÉS 1.1. A koncepció jogszabályi alapja: Felsıtárkány Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§.(3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján alkotja meg a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szociális szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében a szolgáltatástervezési koncepciót. A koncepció 2 évre szól. A koncepció tartalmának aktualizálására az 1993. évi III. tv. 92. §. (3) bekezdése szerint a kétévenkénti felülvizsgálat során lesz lehetıség. Az évenkénti költségvetés lehetıségeinek függvényében kell dönteni a végrehajtásról vagy módosításról. 1.2. A koncepció célja: A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E.§. (1) bekezdése rögzíti, hogy „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” A szolgáltatástervezési koncepció a rászorultak részére a szociális biztonság megteremtését, a szociális szolgáltatások, az otthoni környezetben való gondozást segíti. 2. HELYZETELMEZÉS 2.1. A település bemutatása Felsıtárkány földrajzi fekvése A község a festıi Tárkányi-medencében, a Bükk hegység kapujában Heves megye északkeleti határán, Egertıl 12 km-re fekszik. A Tárkányi – medence a Várhegy és az İrhegy között fekszik 180-340 m tengerszint feletti magasságban. Hegyes – dombos vidéken, kötött agyag- és nyiroktalajon települt községben az Imókı patak folyik keresztül. A patak vízgyőjtı területe karsztos jellegő, a patakokat források táplálják. Legjelentısebb idıszaki források a község határában az Imókı – forrás, a Vöröskı forrás. A település legjelentısebb állandó vízforrása a Szikla – forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta. A községet koszorúként fogja körül a Bükk – hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk – fennsíkot délrıl szegélyezik. Felsıtárkány külterülete 90 %-ban erdıséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és –társulásokban rendkívül gazdag. Több száz virágos növény lelhetı fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, mely a község címerében is látható. A település mindenkori életét meghatározó erdıtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektıl az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdıés vadgazdálkodás folyik. A község gazdasági életére olyan mértékben rányomta a bélyegét a nagy kiterjedéső erdıség, továbbá az ásványi kincsek jelenléte, amilyen fokban más településen nem tapasztalható. A 3
lakosság – a gabonatermelésre alkalmas területek szőkössége miatt – az erdıvel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozott. Korábban a község lakói fıleg fakitermeléssel, faanyagfuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentıs volt a kıbányászat is a településen. Fıleg mészkı, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó. Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak, de néhány család jelenleg is foglalkozik mészégetéssel, faszénégetéssel. A településen a XVIII. században márványt is bányásztak, amit a környezı települések templomaiban használtak fel. Felsıtárkány község története A település elsı okleveles említése 1261-bıl való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A XIV- XV. században két részbıl tevıdött össze a település, Alsó- és Felsıtárkányból. 13301335 között az akkori Felsıtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsıtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-tıl újranépesült.1634-tıl a XX. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. A középkorban Feltarkan az egri püspökség birtoka volt, az 1261. évi birtokmegerısítı oklevél tanúsága szerint. A középkori Felsıtárkány a mai faluhelytıl északra, a kastélykert környékén feküdt. Ezen északi falurészhez tartozó Segedelem-völgyben II. Miklós egri püspök 1330 és 1350 között a kartauzi szerzetesek részére kolostort épített, s nekik adta a régi Felsıtárkányt. A török dúlás idején a falu teljesen elpusztul, és 1552 óta romokban van a segedelem-völgyi kartauzi kolostor is. 1694-ben népes jobbágyfalu, és ez idıben változott a neve véglegesen Felsıtárkányra. 1750 táján Barkóczy püspök megépíttette a Fourcontrasti kastélyt ( Gondőzı nevő kastélyát ) az általa Gyönyörvölgynek nevezett kastélykertben, majd a nezerénusok számára kolostort emeltetett. A kolostor romjai még ma is láthatók a falu északi határában a Barát-réten. 1944. december 10-én a község lakói számára véget ért a II. világháború. 1950-ben 17 fıvel megalakult a Dózsa Tsz, 1960-tól növekedett meg a tagok létszáma és ekkor már 1000 hektáros területen gazdálkodtak. 1983-ban beindították az általános iskola bıvítését és 1984. augusztus 20-ra készült el a beruházás. 1986-ra elkészült a község vezetékes ivóvíz hálózata, 1992-re megépült a vezetékes szennyvíz elvetés. 1992-ben felújításra került a volt pártház épülete, melybıl kialakításra került az egészségház. Az egészségházban két felnıtt orvosi körzet, egy fogorvosi rendelı, gyermekorvos, valamint anya- és csecsemıellátás mőködik. 1992. decemberében kezdte meg mőködését a gyógyszertár is. 1993. augusztus 20-án átadásra került a 12 x 24 m-es tornaterem. Az 1992-93-as tanévben bevezették a zeneiskolai képzést. Az infrastruktúra a községben kiépült. Megvalósult a közvilágítás korszerősítése, a vezetékes ivóvízrendszer, a gázszolgáltatás, a telefonhálózat, és a szennyvízcsatorna hálózat is kiépítésre került. Közszolgáltatás keretében, heti rendszerességgel győjtik és szállítják el a kommunális szilárd hulladékot. Alapvetı kereskedelmi és szolgáltató egységekkel rendelkezik a település. A munkalehetıség helyben korlátozott, kisebb az elhelyezkedés lehetısége. A foglalkoztatottságot kedvezıen befolyásolhatja a Berva völgy iparterületen betelepülı vállalkozások letelepedése. 4
Felsıtárkány kedvezı földrajzi fekvésének köszönhetıen a lakosság jelentıs része egri munkahelyekre ingázik. Felsıtárkány község területe: 3.617 ha (ebbıl belterület 262 ha, külterület 3.355 ha) A lakosságszám alakulása és korösszetétele Az állandó lakosság számának alakulása 1786 – 2009. év között 1786.év 1869.év 1949.év 1980.év 2000.év Év 1440 fı 2399 fı 3007 fı 3231 fı lakosságszám 862 fı
2008.év 3572 fı
2009.év 3617 fı
A település kedvezı földrajzi fekvésének köszönhetıen több irányból elérhetı, jó közúti közlekedési feltételekkel rendelkezik. A jó levegıjő, folyamatosan fejlıdı településre egyre több a beköltözı, folyamatosan nı a település lakosainak a száma. A korösszetétel A születések és halálesetek száma ÉV 2005. év Született 34 gyermekek száma Halálesetek száma 59
2006. év 32
2007. év 38
2008. év 32
36
52
46
A természetes népmozgalmi eseményeket figyelembe véve a halálesetek száma általában magasabb, mint a születések száma. Kormegoszlás 2008. december 31. én 0 – 18 éves 19 – 62 éves 63. évtıl Összes lakosság
755 fı 2280 fı 582 fı 3617 fı
20,9 % 63 % 16,1 % 100 %
A gyermekkorúak száma 572 fı, (14 év alattilak) arányuk az összlakosság 15,8 %-át teszi ki. A 63 éves és az ennél idısebbek aránya 16,1 %. 2.2. Az önkormányzat szociális feladat-ellátási tevékenysége Jelenlegi rendszer: az önkormányzat a településen lakók számára az alábbi ellátási formákat biztosítja az 1993. évi III. törvény végrehajtására alkotott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló5/2009. (III. 10.) számú önkormányzati rendelete alapján. 2.3. Pénzbeli ellátások: – Idıskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. –Aktív korúak ellátása: a hátrányos munkaerıpiaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. - Rendelkezésre állási támogatás (RÁT) - Rendszeres szociális segély
5
– Lakásfenntartási támogatás: annak a személynek állapítható meg, akinek a háztartásában együtt élı személyek a Felsıtárkányban elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban élnek és körülményeik, jövedelmi viszonyaik megfelelnek az önkormányzat rendeletében elıírt feltételeknek. – Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás –Átmeneti segély: a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került valamint idıszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére nyújtott támogatás. Természetbeni ellátások: – Köztemetés: a haláleset helye szerint illetékes polgármester intézkedése az elhunyt személy eltemettetésérıl, ha nincs, vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. – Közgyógyellátás: a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. 2.4. Szociális szolgáltatások Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák – Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésrıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. – Házi segítségnyújtás: A szolgáltatás azokat illeti meg, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk hozzátartozóik nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtási és az étkeztetési feladatokat az Önkormányzat látja el, 2 fı gondozó alkalmazásával. Mindkét szociális alapellátás mőködési engedéllyel rendelkezik. A házi segítségnyújtás tevékenysége nem kötıdik szociális intézményhez. Az étkeztetés a szociális törvényben megfogalmazott elıírásoknak megfelel. – Családsegítés: életvezetési, családvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdı családok, ill. személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. Gyermekjóléti Szolgálat Felsıtárkány Község Képviselı-testülete 1998. július 6. napjával hozta létre a Gyermekjóléti Szolgálatot. Az intézmény személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szolgáltatást alapellátásként biztosítja. A községben a szolgáltatás 1998. júliusában kezdte meg tevékenységét. A szolgálat mőködési engedéllyel rendelkezik. A Gyermekjóléti Szolgálat 2007. július 1. napjától feladatait a Felsıtárkányi Általános Mővelıdési Központ intézményi egységeként az általános iskola épületében látja el.
6
Szakosított ellátási formát biztosító, nappali ellátást nyújtó intézmény: – Idısek Otthona: 28 férıhelyes, szakosított ellátást biztosító, ápolást – gondozást nyújtó szociális intézmény, amely az Önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján biztosítja a községben a 1993. évi III. törvény 86. §. (2) b.) pontjában meghatározott nappali ellátást. A saját otthonukban élık részére biztosítja a lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, napi kétszeri étkezésre, társas kapcsolatokra, alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. Szakosított ellátási formát biztosító, nappali ellátást nyújtó intézmény: az idısek otthona. Feladatellátás szakmailag önálló intézményben történik, gazdálkodás szempontjából önálló szervezet, Békés Otthon Alapítvány, néven, az 1993. évi III. törvény 56. §-ában meghatározott feladatait az Önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján látja el. – Támogató szolgálat : A településen a Többcélú Kistérségi Társulás látja el feladat ellátási szerzıdés alapján. 3.PROGNÓZIS 3.1. A település gazdasági fejlesztésének várható iránya A község 3355 ha külterülete lehetıséget nyújt gazdasági terület, ipari park kialakítására. Az önkormányzat tulajdonát képezı 8 ha terület is alkalmas az ilyen irányú fejlesztésre. Az önkormányzat ösztönzi a fejlesztési elképzelések mielıbbi megvalósulását. A településszerkezeti terv már jelöli a tervezett ipari területet. A foglalkoztatottságot kedvezı módon befolyásolja a Berva – völgyben új vállalkozások letelepedése a községben. 3.2. A szociálisan rászorultak számának várható alakulása A lakosság 18,1 %-a, 659 fı 60 év feletti. Ez is indokolja, hogy különös figyelmet kell fordítani az alapellátások fejlesztésére, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítására. Korösszetétel 2009. 0 – 14 éves 15 – 18 éves 19 – 40 éves 41 – 60 éves 61. évtıl Összes lakosság
572 fı 183 fı 1196 fı 1007 fı 659 fı 3617 fı
15,8 % 5,1 % 33,1 % 27,8 % 18,2 % 100 %
Aktív korúak ellátásában részesülık száma 2009. szeptember hónapban 54 fı Férfi 28 fı Nı 82 fı összesen A 60 év feletti lakosság korcsoportos megoszlása 2008. december 31-én korcsoport férfi nı 94 fı 111 fı 61 – 65 év 64 fı 95 fı 66 – 70 év 44 fı 69 fı 71 – 75 év 7
összesen 205 fı 159 fı 113 fı
76 – 80 év 81 – 85 év 86-90 év 91 év felett Összesen
28 fı 15 fı 4 fı 2 fı 251 fı
69 fı 40 fı 21 fı 3 fı 408 fı
97 fı 55 fı 25 fı 5 fı 659 fı
A településen kb. 120 fı súlyos mozgáskorlátozott személy él. Az egyéb fogyatékossággal élı személyekrıl, szenvedélybetegekrıl, pszichiátriai betegekrıl nem áll pontos adat rendelkezésünkre. A településen a szenvedélybetegeket az alkoholisták alkotják. Felkutatásuk problémás lehet, mivel senki sem vallja magát annak, a család pedig sok esetben titkolja. Ellátási kötelezettség körébe nem tartozó, de az egyes ellátotti csoportok sajátosságainak megfelelı, speciális szükségletekbıl adódó feladatot, illetve segítséget jelenthet az Egri Kistérség Többcélú Társulása településein együttmőködési megállapodás alapján tevékenykedı „JÖVİÉRT” Alapítvány, illetve a Medicin-Liget Alapítvány Támogatói Szolgálata. 3.3. Az önkormányzat anyagi kondícióinak várható alakulása Felhalmozási és tıkejellegő bevételek a költségvetés minimális, 1,7 %-át teszik ki. Az önkormányzatnak értékesíthetı vagyontárgyai, ingatlanai vannak. Az állami hozzájárulások és átvett pénzeszközök növekedése nem várható. A normatív állami támogatások és a csekély jellegő bevételek az intézmények mőködésére szőkösen elegendıek. A helyi adóbevételek területén várható változás, a tervezett jogszabályváltozások, illetve a gazdasági válság hatása miatt. Az elmúlt években végzett pályázati munka eredményeként községünk jelentıs bevételi többletforráshoz jutott, ezek közül a jelentısebbek: - Felsıtárkányi turisztikai és sportfesztivál - 2007. augusztus 18-20. napján valósult meg. A projekt költségvetése : teljes költségvetés : 5.000.000,- Ft Támogatás : 1.500.000,- Ft - Illegális hulladéklerakók felszámolása - 2008. 08. 11. – és 2008. 12.31. között valósult meg. A projekt költségvetése : teljes költségvetés : 2.366.720,- Ft Támogatás : 1.892.720,- Ft - Tárkányok találkozója - 2008. július 19-20. napján valósul meg. A projekt költségvetése : teljes költségvetés : 5.000.000,- Ft Támogatás : 1.750.000,- Ft Az önkormányzat 2009. évben is több pályázati lehetıséggel élt, Ezen pályázatok eredményességérıl, támogatás megítélésérıl nincs információnk. A legjelentısebb benyújtott pályázataink: - Óvodabıvítés és felújítás - Tájház felújítása - Játszótér kialakítása
8
4. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 4.1. A koncepció A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92.§.(3) bekezdésének felhatalmazása alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót kell készítenie, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodnak. A szolgáltatástervezési koncepció módosítására, aktualizálására a törvény szerint a kétévenkénti felülvizsgálat során lesz lehetıség. A koncepció fı célja a szociálisan rászorultak részére a szociális biztonság, szükségletek és az ellátórendszer összhangjának megteremtése. A szolgáltatástertervezési koncepció célja az, hogy a jogszabályokhoz igazodva megtervezze és e terv alapján kiépítse és mőködtesse a községben élı lakosok szükségleteit szolgáló szociális ellátások rendszerét. Olyan ellátórendszer kiépítése kívánatos, amely saját lakókörnyezetében biztosítja a minél szélesebb körő, egyénre szóló igények kielégítését, elısegíti más szolgáltatásokhoz való hozzájutást, komplex módon valósítja meg a szociális védıháló teljessé tételét. A szolgáltatások biztosítása fıként a gyermekekre, az idısekre, a fogyatékos személyekre, a pszichiátriai betegekre és a szenvedélybetegekre terjedjen ki, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak. 4.2. Az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások kiépítettsége Alapellátás : - gyermekek napközbeni ellátása (óvodai nevelés, étkeztetés, iskolai napközi) - gyermekjóléti szolgáltatás - étkeztetés (szociális étkeztetés) - házi segítségnyújtás (meleg ebéd kiszállítás, ápolás, gondozás, bevásárlás, gyógyszeríratás, ház körüli munkák elvégzése) a) gyermekek napközbeni ellátása A települési önkormányzat Általános Mővelıdési Központjának két épületben mőködı óvodájában és napközi otthonos iskolájában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. A 3-6 éves korosztály részére az Óvoda gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról, melyhez a személyi és tárgyi feltételeket a települési önkormányzat képviselı testülete éves költségvetésében biztosítja. Az óvoda két épületben mőködik 120 férıhellyel, kihasználtsága 99 % -os 119 gyermek jár az intézménybe. Az Általános Mővelıdési Központ tagintézményébe az Általános Iskolába 2009/2010. tanévben 185 fı tanuló beiratkozása történt meg. Sok itt élı gyermek folytatja általános iskolai tanulmányait Eger városban. A községi általános iskolában ısztıl 25 fı elsı évfolyamos diák kezdte meg tanulmányait. Rendszeresen 130 tanuló veszi igénybe az iskolai étkeztetést. A kistérségben társulás keretében mőködik a gyermekek átmeneti otthona és a családok átmeneti otthona és a helyettes szülıi hálózat.
9
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban / kedvezményben részsülık
2006. év 2007. év 2008. év 114 fı 112 fı 125 fı
A településen a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülık számában éveken át stagnálás volt tapasztalható, a illetve több esetben a családok szociális helyzetében bekövetkezett változások miatt jogosultságukat elvesztették. A községben a vállalkozó házi gyermekorvos és a két védını látják el az iskola-egészségügyi feladatokat. b) gyermekjóléti szolgáltatás A községben a szolgáltatás Felsıtárkány Község Önkormányzatának fenntartásában 1998. júliusában kezdte meg tevékenységét. A Gyermekjóléti Szolgálat 2007. július 1. napjától feladatait a Felsıtárkányi Általános Mővelıdési Központ intézményi egységeként az általános iskola épületében látja el. A szolgálat mőködési engedéllyel rendelkezik, részben önálló költségvetési szervként mőködik. A feladatot 1 fı gyermekjóléti szolgáltató látja el napi 8 órában. A fogadóórái: hétfı, kedd, szerda, csütörtök: 8 - 11 óráig vannak. Feladata a gyermek testi, lelki egészségének családban történı nevelésének elısegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a gyermek családjából történı kiemelésének megelızése, illetve a kiemelt gyermek visszahelyezésének elısegítése. A szolgáltatás keretében történik a családgondozási feladatok ellátása is. Gondozási tevékenységei: Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek életkörülményeit, szociális helyzetét, veszélyeztetettségének mértékét. A veszélyeztetettség megelızésének illetve idıben történı felismerésének érdekében észlelı és jelzırendszert épít ki és mőködtet, melyben részt vesz a megelızésben érintett valamennyi intézmény, hatóság, szakember, aki, vagy amely a gyermekkel kapcsolatban áll. A településen élı szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett vagy krízishelyzetbe került emberek, családok segítése életvezetési gondjaik megoldásában illetve a krízishelyzet megszüntetésében való segítségnyújtás. Információnyújtás, tanácsadás, segítı beszélgetés, közremőködés hivatalos ügyekben, közvetítés más alap, oktatási és egészségügyi szolgálatba, gyermekek és családok alapellátásban való gondozása, védelembe vétel estében való gondozása. A szolgálat tevékenységét az érintettek megismerték, elfogadták és igénylik a szakember munkáját.
Gondozási esetek száma Védelembe vett gyermekek száma
2006. év 20 fı 3 fı
2007. év 13 fı 3 fı
2008. év 22 fı 11 fı
c) Étkeztetés, házi segítségnyújtás A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az alábbi formákat biztosítja a települési önkormányzat: étkezés, házi segítségnyújtás, Az alapellátást 2 fı ebédkihordó és házi gondozó látja el. Az étkeztetés és házi segítségnyújtás mőködési engedéllyel rendelkezik.
Étkeztetésben részesülık száma
2006. év 26 fı 10
2007. év 21 fı
2008. év 18 fı
Házi segítségnyújtásban étkeztetésben részesülık száma Térítési díjat fizetık száma Térítési díjat nem fizetık száma
és
Szociális gondozók száma Részmunkaidıs dolgozók száma
4 fı
2 fı
7 fı
26 fı --
21 fı --
18 fı --
2 fı 1 fı
2 fı 1 fı
2 fı 1 fı
2006. év 37 fı 145 fı 114 fı
2007. év 37 fı 163 fı 112 fı
2008. év 39 fı 137 fı 125 fı
3 fı 3 fı 12 fı 12 fı 8 fı 4 fı 120 fı -158 fı 87 fı 35 fı 36 fı
3 fı 2 fı 30 fı 16 fı 11 fı 5 fı 75 fı 1 fı 112 fı 65 fı 19 fı 28 fı
11 fı 2 fı 31 fı 13 fı 11 fı 2 fı 104 fı 2 fı 99 fı 71 fı 8 fı 20 fı
Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátások
Rendszeres szociális segélyezettek Mozgáskorlátozottak támogatása Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban Védelembe vettek Idıskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj - alanyi jogon - méltányossági jogon Átmeneti segély Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány - alanyi - méltányos - normatív
4.3. Feladatok, fejlesztési irányok Az önkormányzat fenntartásában lévı intézmények felújítása, bıvítése, rekonstrukciója, elengedhetetlenül szükséges a további zavartalan mőködéshez. A jelenlegi Egészségház épületének bıvítése, akadálymentesítése (a gyermekorvosi rendelı áthelyezése a régi Polgármesteri Hivatal épületébe). A Felsıtárkányi Napköziotthonos Óvoda programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve, a saját óvodára vonatkozóan (területi, tárgyi feltételeknek, adottságoknak megfelelıen) van kidolgozva. A program elengedhetetlen tárgyi feltételei közé tartozik egy új foglalkoztató helyiségek, illetve a tornaszoba kialakítása. A községben egy tagintézmény keretei között két épületben mőködik óvoda. Az óvoda kihasználtsága folyamatosan növekszik, jelenleg 99 %-os, a gyereklétszám 119 fı. Mind a beruházás, mind pedig az óvoda üzemeltetése jelentıs költségmegtakarítást vonna maga után az óvoda egy épületen belüli üzemeltetése. Az infrastruktúrális fejlesztés elısegítené már az óvodában meglévı különbségek kezelését, megelızését. Az Ady Endre utcai épület nyújt lehetıséget a bıvítésre, ezért ezt az épületet három új foglalkoztató szobával és a hozzá tartozó vizesblokk kialakításával kívánjuk fejleszteni. Az épületen belül pedig a helyiségek átalakításával lehetıség nyílik egy tornaszoba, illetve a kiszolgáló helyiségek kialakítására. A Fı úton lévı óvoda területi adottságai miatt a bıvítésre nem alkalmas. 11
Ezirányú elképzeléseinket pályázati források igénybevételével kívánjuk megoldani. Folyamatos és fontos feladat az aktív korú nem foglalkoztatott lakosok támogatása munkahelyteremtı beruházások betelepülésének támogatásával. Szolgáltatások fejlesztése A szociális alapellátások fıbb irányelvei: - igazodjon a lakosság szükségleteihez - vállaljon jelentıs szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megırzésében, - minden rászoruló számára hozzáférhetı legyen, - közvetlen létszükségleti feladatokat lásson el, - a szociális gondoskodás intézményrendszerének részét képezze azzal, hogy a helyi, a lakossághoz földrajzilag legközelebb esı intézményben nyújtson ellátást, teljes mértékben igazodjon a jogszabályokban megfogalmazott elvárásokhoz. A speciális alapellátási feladatok biztosítása a településen csak társulási formában elképzelhetı, hiszen ezek a speciális ellátást igénylı lakosok száma rendkívül alacsony a településen élık között. 5. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK FINANSZÍROZÁSA A központi költségvetés a település által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásához, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák mőködéséhez és fejlesztési költségeihez az állam az alábbi támogatásokkal járul hozzá.: - állandó lakosok után járó szociális célú normatív támogatás - kötött felhasználású foglalkoztatási támogatás - idıskorúak járadékához, aktív korúak ellátásához, lakásfenntartási támogatáshoz, alanyi jogon járó ápolási díjhoz, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez (90 %-os, illetve 100 %-os ) fedezetet biztosít. - a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatás.
A településen mőködtetett szociális alap és szakellátás kielégíti a lakosság jelenlegi szükségleteit, a hatályos jogszabályoknak megfelelıen biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek.
12
