SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLAT

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLAT

2011.

TARTALOMJEGYZÉK

I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL .....................................................................................................2 II. A LEGUTÓBBI FELÜLVIZSGÁLAT ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK ................................................................................3 II.1. A TÁRSADALMI- ÉS A GAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI ......................................3 II.1.1. A demográfiai változások...................................................................................3 II.1.2. A gazdasági környezet változása .......................................................................5 II.2. A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK ....................................................................................10 II.3. A JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI .............................................................................11 III. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ELLÁTÓRENDSZER ....................12 III.1. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE.....................................................................12 III.1.1. Az egyes ellátási formák .................................................................................15 IV. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZER A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN.........26 IV.1. A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ TERÜLETI KÖZPONTJAI .....................................................................................................................28 IV.1.1. Igal és Környéke Alapszolgáltatási központ ..................................................29 IV.1.2. Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona .....30 IV.1.3. „Esély” Alapszolgáltatási Központ.................................................................33 IV.1.4. Integrált Szociális Központ.............................................................................35 IV.1.5. Mernyei Integrált Szociális Központ..............................................................36 IV.2. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI HÁLÓZAT A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN.............................38 V. INFORMÁCIÓK KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ELLÁTÓRENDSZERÉRŐL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK...........................................42 V.1. KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, MINT ELLÁTÁSRA KÖTELEZETT ....................................................................................................................42 KÖTELEZŐ ELLÁTÁSOK .......................................................................................................43 VI. INFORMÁCIÓK SOMOGY MEGYE ELLÁTÓRENDSZERÉRŐL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK ............................................................................................46 VI.1. A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT, MINT ELLÁTÁSRA KÖTELEZETT ................46 VII. ÖSSZEGZÉS ..............................................................................................................48 MELLÉKLETEK...............................................................................................................49 JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE ...................................................................................54

1

I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 92.§ (3) bekezdése értelmében „A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében… élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.” A jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben megalkotta a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet a 105/2007. (XI.12.) sz. határozatával a Társulási Tanács elfogadott. A koncepció soron következő – valójában csak 2009-ben esedékes - felülvizsgálatát azonban megelőzte egy 2008-ban elvégzett soron kívüli, melyet a Somogy Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága indítványozott 2008. január 30-i ülésén, felhívva a figyelmet arra, hogy az újabb revízió elkerülhetetlen „a területszervezésben-, valamint a szociális ágazati jogszabályokban 2007. decemberében bekövetkezett, lényeges változásoknak megfelelően.”1 A 2008-ban, az említett felhívásnak eleget tevő aktualizált és újragondolt koncepciót a Társulási Tanács a 87/2008. (VIII.26.) sz. határozatával fogadta el. Mivel az Szt. szerint a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a társulás a törvény értelmében kétévente felülvizsgálja és aktualizálja, tekintet nélkül a 2008-ban soron kívül elvégzett aktualizálásra, a 2009-ben a törvényi előírásoknak megfelelően, a soron következő felülvizsgálat is lefolytatásra-, majd a Társulási Tanács 76/2009. (IX.01.) sz. határozatában elfogadtatásra került. Mivel a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás nem tart fent szociális intézményt, s a szociális szerveződésére is mindösszesen a mikro – térségi, mikro - körzeti szintű intézményi társulások dominanciája a jellemző, így az esedékes, többé már nem törvényi előíráson alapuló, 2011. évi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót érintő felülvizsgálati eljárás során, figyelembe véve az önkormányzati feladatellátás kereteit meghatározó szociális törvény változásait, továbbá az ellátások iránti lakossági igényeket, a jelenleg szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi- személyi feltételeit; az aktualizálást elvégeztük, a változásoknak megfelelően módosítottuk, a vonatkozó legfrissebb adatokat összegyűjtöttük. Az elmúlt két évben magvalósított feladatokat és a jövőre vonatkozó elképzeléseket, terveket, célokat összefoglaltuk.

1

Somogy Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága: Előterjesztés a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezéséről

2

II. A LEGUTÓBBI FELÜLVIZSGÁLAT BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

ÓTA

ELTELT

IDŐSZAKBAN

II.1. A TÁRSADALMI- ÉS A GAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI

II.1.1. A demográfiai változások Megyei áttekintés: Somogy az ország ötödik legnagyobb megyéje. Területe 6036 km2, lakónépessége 334 ezer fő. A népsűrűséget tekintve a legritkábban (55 fő/km2) lakott megyék közé sorolható. Az ország 3135 településéből 245 Somogyban van. A Somogy megyei és ezen belül a kistérségi adatok tendenciái nem térnek el érdemben a regionálisan vagy országosan megfigyelhetőktől, azaz itt is a születésszám folyamatos csökkenése és a halálozás kismértékű ingadozása, illetve az ebből adódó népességcsökkenés látható. Születés és halálozás Somogyban, I. féléves adatok: 3000 2500

2292

2345

2483 2247

2308

2351

2000 1500

1445

1354

1339

1289

1233

1179

1000 500 0 2006

2007

2008 élveszületés

2009

2010

2011

halálozás

A természetes népmozgalom hatására az év első hat hónapjában 1182 fővel fogyatkozott a megye népessége, amely az előző év azonos időszakában regisztrált természetes népességfogyáshoz képest mintegy 10%-os növekedést jelentett. (Országosan is jelentős mértékben gyorsult a természetes fogyás üteme, 23,6%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.)2

2

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Somogy megye, 2011/2. KSH 2011. szeptember.

3

A kaposvári kistérség helyzete: A kistérséget összesen 54 település alkotja, ebből (Kaposvárt nem számolva) 11 az 1000 főnél nagyobb népességű, vagyis a térség egyértelműen aprófalvas (42 település 1000 főnél kisebb lélekszámú, a 2011. szeptember 20-i adatok szerint). A településtípusok szerinti lakónépesség megoszlás az elmúlt években a következő változást mutatta (minden évi szeptemberi adatok): 2008 67746 15046 17517 100309

Kaposvár MJV 1000 fő felett 1000 fő alatt Összesen:

2009 67464 14912 18082 100458

2010 67663 13740 18728 100131

2011 68018 11206 21037 100261

A kaposvári kistérség lakónépességének megoszlása település-kategóriák szerint:

21%

11% 68%

Kaposvár MJV

1000 fő felett

1000 fő latt

Mint a fenti táblázatból és diagrammból látszik a kistérség népességének több, mint két harmada a megyeszékhelyen él, miközben a legnagyobb számban jelen lévő kistelepülések mindössze a lakosság nagyjából egyötödét adják – ráadásul a nagyobb települések közül is néhány (például Hetes vagy Mosdós) csak alig haladják meg az ezer fős határt. A változások ugyanakkor nem a népesség összesített számának változásában, de nem is (a rendre csekély, néhány ezrelékes mínuszt mutató) migrációs különbözetben mutatkoznak meg, inkább a kistelepülések demográfiai súlyának mintegy 20%-os növekedésében. Erre magyarázatul szolgálhat egyfelől a korfa változása, vagyis az elöregedés, másfelől pedig a gazdasági válság, és az annak nyomán súlyosbodó materiális egzisztenciális problémák, melyek jó eséllyel szorítják az alacsonyabb megélhetési költségeket ígérő kistelepülések felé a nehezebb anyagi helyzetben lévőket.

4

Népmozgalom: A (jelenleg rendelkezésre álló) 2010-es KSH-adatok alapján az élveszületések száma 833, a halálozásoké 1397, ez is az általános népességfogyási tendenciát erősíti. A belföldi vándorlási különbözet nem jelentős, együttesen mindössze -29, ám a sok, kis mértékben negatív különbözetű település mellett figyelmet érdemel Kaposvár +122-.es értéke, valamint a Kaposhomok – Baté – Mosdós vonalon mutatkozó kétszámjegyű többletek.

Az ezer főre jutó természetes szaporodás/fogyás illetve a belső vándorlási különbözet, településtípusonként:

Kaposvár MJV 1000 fő feletti 1000 fő alatti

Szaporodás/fogyás - 3,58 - 9,63 - 9,22

Belső vándorlás 1,64 - 4,01 - 4,56

Mint a fenti táblázatból is kiolvasható, a megyeszékhelyet nem számítva a népességfogyás és az elvándorlás hasonló mértékben sújtja a kisebb, de egymástól eltérő méretű településeket. A kistérségi átlagtól pozitív irányba legfeljebb egy-egy, Kaposvárhoz közeli vagy sajátos (pl. turisztikai) vonzerővel bíró település tér csak el, mint pl. Juta vagy épp Gálosfa.

II.1.2. A gazdasági környezet változása A lokális gazdaság állapotát tekintve az egyik legfontosabb mérőszám a gazdasági vállalkozások száma. 2011. június végén Somogy megyei székhellyel nyilvántartott gazdasági szervezetek száma megközelítette az 59 ezret. Jelentős többségük (73,2%) egyéni vállalkozás formájában működött, megyei részarányuk magasan az országos hányad (59,6%) fölött alakult. A munkavégzés jellegét tekintve folytatódott a korábbi évek tendenciája: az egyéni vállalkozók 32%-a főfoglalkozásúként, 42%-a munkahely mellett mellékállásban, míg 26%-a nyugdíjasként folytatott gazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezetek második legnagyobb csoportját jelentő társas vállalkozásokból Somogyban a vizsgált időszakban több mint 11 ezret számláltak. (Ez az összes bejegyzett gazdasági szervezet 18,7%-át jelentette, míg országosan ez az arány 32,6%-ot tett ki.) A társas vállalkozási formák közül a kft. a legelterjedtebb, ebből Somogyban 6826-ot, míg a második legkedveltebb társulási formából – a betéti társaságokból – 3540-et jegyeztek. A Somogy megyében nyilvántartott vállalkozások egyharmada (33,1%) a mezőgazdaság valamely területét jelölte meg főtevékenységének. Emellett a legtöbb vállalkozást magába foglaló nemzetgazdasági ágnak a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás bizonyult 16,3%-kal. A társas és az egyéni vállalkozások között azonban nagy különbség volt az ágazati szerkezetben. Míg az egyéni vállalkozások kétötöde (39,7%) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, illetve közel egyötöde (18,5%) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedett, addig a társas vállalkozások több mint ötöde (22,2%) a kereskedelem, gépjárműjavításban, százból 12,5 vállalkozás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén és egytizede (10,3%) az építőiparban volt bejegyezve. 3 Az ipari tevékenységhez kapcsolódó fontosabb adatok (Somogy megye, 2011. június 30.) Somogy

3

KSH Statisztikai tájékoztató, Somogy megye, 2011/2

5

Országos

Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) Ipari termelés változása (előző év=100%) Ipari értékesítés változása (előző év=100%) Gazdaságilag inaktív népesség (előző év=100%)

73.5 102.1 101.4 102.2

124.9 108 101.7 99.1

2011 I. félévében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek Somogy megyei telephelyein a termelés folyó áras értéke megközelítette a 241 milliárd Ft-ot, ami volumenében 2%-kal volt több, mint a megelőző év azonos időszakában. Országosan – hasonló szervezeti körben – a kibocsátás volumene 8%-kal növekedett. A megyék közül egyedül Komárom-Esztergom mutatója jelzett mérsékelt, 3%-os csökkenést, két megyében stagnálást, míg a többiben 2–26%-os bővülést regisztráltak. 2011 január–júniusában Somogy a megyék sorában a 12. helyen szerepelt az egy lakosra jutó ipari termelést (758 ezer Ft) tekintve. A területi különbségeket jól érzékelteti, hogy – a Magyarországon folyó autógyártás egyik meghatározó színterén – Komárom-Esztergom megyében az előbbi érték ötszörösét teljesítették, míg a sort záró Baranyában alig felét.4 Egy aprófalvas térségben természetesen a mezőgazdaság is alapvető fontosságú lehet (bár a kistérség lakóinak közel 70%- a városban, Kaposváron él) és ez a megye esetében is így van. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztésben a gabonafélék, elsősorban a kukorica dominál (melynek vetésterülete és mennyisége az országos átlagnál magasabb), ezzel együtt viszont a kalászosok, takarmánynövények és zöldségéfélék részesedése az országos átlagnál alacsonyabb (együtt kb. az összes termelés felét teszik ki). Az állattenyésztésen belül a sertéstenyésztés legjelentősebb, miközben a szarvasmarha-tartás (illetve annak növekedése) is az országos szintet meghaladó.

II.1.2.1. Infrastruktúra Somogy megye a és a kaposvári kistérség is jellegzetesen aprófalvas terület, és (részben) ennek következtében infrastrukturális szempontból az országos átlagnál kevésbé fejlett. A széttagolt településszerkezet egyik legkomolyabb hátránya a közlekedésben érzékelhető. A megyén belüli települések egymás közötti közösségi közlekedési kapcsolatai (melyek a különféle intézményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából különösen fontosak) sok esetben lassúak és nehézkesek, a megyeszékhely vagy kistérségi központ elérése hosszú várakozással és/vagy átszállással lehetséges. (Ehhez jön a megyeszékhely és a főváros elégtelen közlekedési összeköttetése, mind köz- mind vasúton. Hisz Kaposvárt nem érinti autópálya és bár a Budapest-Zágráb-Rijeka vasúti fővonalon fekszik, ez a vonal az adott szakaszon csak egyvágányú és rossz állapotú.) Szociális szempontból alapvető fontosságú még a lakossági/háztartási infrastruktúra, melynek néhány jellemző mérőszámát az alábbi táblázat mutatja (a kistérség vonatkozásában, 2010 év végi adatok szerint): Épített lakások száma Lakásállomány 2010 végén Háztartási vilamosnergia-fogyasztók

4

u.o.

6

89 40890 48630

Háztartási vezetékesgáz-fogyasztók Ivóvízhálózatba kapcsolt lakás Szenyvízhálózatba kapcsolt lakás Személygépkocsi Kábeltévés háztartás Egy óvodapedagógusra jutó gyerek Egy általános iskolai pedagógusra jutó tanuló

31358 39884 30969 30314 24901 10.9 10

Az adatokból kiolvasható, hogy a vezetékes ivóvíz ellátottság közel teljes (az általános tendenciákkal összhangban), a csatornázottságban vannak hiányok (különösen a kisebb településeken), bár a javulás a korábbi időszakhoz képest itt is megfigyelhető, míg az informatikai infrastruktúra már kifejezetten problémás (a kábeltévés háztartások indikátornál még 50% felett van az ellátottság aránya, köszönhetően a megyeszékhely térségi túlsúlyának), a szélessávú internet-elérés lehetőségét biztosító telefonvonal már csak a háztartások nagyjából 10%-ban fellelhető. (Bár e mérőszám érvényessége kérdéses, mert a hálózati kapcsolatok ma már számtalan más módon, pl. mobilnet, kábeltévé stb. segítségével működtethetők.)

II.1.2.2. Foglalkoztatás Megyei áttekintés: Somogy megyében 2011 első félévében a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 68 158 fő alkalmazásban álló szerepelt a nyilvántartásokban, 0,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Országosan ezzel ellentétes tendencia érvényesült, 0,2%-kal bővült az alkalmazottak köre.5 Ezen adat elsősorban a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak 8,7%-os csökkenésével magyarázható. (Ez pedig különösen fontos lehet a kaposvári kistérség esetében, hisz a különböző költségvetési intézmények egy jelentékeny része koncentrálódik a megyeszékhelyen, illetve annak vonzáskörzetében.) A munkanélküliségi ráta Somogyban magasabb az országos, sőt a regionális adatnál is: · - Országosan: 10,8% · - Dél-Dunántúl: 11,8% · - Somogy megye: 13,3% Míg országosan a munkanélküliségi ráta 2010 első félévéhez képest 2,7%-al csökkent, a megyében 7,6%-al nőtt! Jövedelem: A somogyi munkavállalók átlagkeresete 165 559 Ft volt, míg nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset 211 381 Ft-ra gyarapodott. (Eközben a dél-dunántúli régióban 175 536 volt az átlagkereset) A havi nettó átlagkereset nominálisan 2,5%-kal (112 871 Ft-ra) emelkedett, ezen belül a fizikai dolgozóké 2,6%-kal (88 000 Ft-ra), míg a szellemi foglalkozásúaké mindössze 0,1%kal (145 240 Ft-ra) növekedett. Foglalkoztatás típusa: Jellemző a teljes munkaidős foglalkoztatás, a részmunkaidősök aránya mindössze 11% volt a vizsgált időszakban. 5

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Somogy megye, 2011/2. KSH 2011. szeptember.

7

A kaposvári kistérség helyzete: A megyei adatokon belül a kaposvári kistérség különféle mutatói valamivel pozitívabb képet mutatnak, köszönhetően nyilván a megyeszékhely (és megyei jogú város) centrális szerepének, az ott működő nagyobb vállalkozások és költségvetési intézmények pozitív foglalkoztatási hatásának. E mellet nem elhanyagolható tényező a könnyebben elérhető, sokszínűbb képzés is (melynek foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatása alapvető közhely), valamint a nagyobb városok, részben ehhez kapcsolódó, hosszú távú elszívó hatása is. Év 2011 2010 2009

A kaposvári kistérség összefoglaló foglalkoztatási adatai Lakónépesség Munkavállaló Gazdaságilag Nyilvántartott álláskereső korú aktív6 100261 66182 44234 6653 100131 66586 43753 6442 100458 66910 43185 6712

A fenti táblázatban szereplő alapadatokból is látszik, hogy a foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetben érdemi elmozdulás az elmúlt években nem történt. Hasonló mondható el a település-kategóriák szerinti összevetés alapján is, hiszen a megyeszékhely, az 1000 főnél nagyobb, illetve az annál kisebb népességű települések esetén sincs számottevő változás A nyilvántartott álláskeresők, illetve az egy évnél régebben álláskeresők számának alakulás a kistérségben: 7000

6712

6653

6442

5854

6000 5000 4000 3000

2096

2106

2020

1810

2000 1000 0 2008

2009

2010

Nyilvántartott álláskereső

2011

1 évnél régebben

A különböző típusú ellátásokat igénybe vevők száma az alábbiak szerint alakult, 2011. szeptemberében:

1139

Járadék típusú ellátás 6

Becsült érték

8

33%

357 0 1954 3450

Segély típusú ellátás Rendszeres szoc. segély RÁT/bérpótló Összesen:

10.4% 0% 56.6% 100%

A fenti eloszlásokból is jól látszik, hogy a legnagyobb arányban a Rendelkezésre Állási Támogatás / Bérpótló juttatás a meghatározó kategória, ami a magas (tartós) munkanélküliség egyik jellemző indikátora. Az adott időszakban, az ilyen típusú juttatásokban részesülők száma meghaladta az egy évnél régebben állást keresőkét, és közel harminc százaléka volt az összes nyilvántartott álláskeresőének A munkanélküliségi ráta Somogy megyében (A KSH 2011. szeptemberi adatai szerint) 17%, vagyis ez a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest. E számmal Somogy a hetedik a megyék negatív rangsorában (a legrosszabb a helyzet SzabolcsSzatmár-Beregben 24,6%-kal), és az országos átlag, vagyis 12,5% felett szerepel. 2011 közepén átlagosan 17 álláskereső jutott egy betöltetlen álláshelyre, de lehetőségek az iskolai végzettség kategóriái szerint differenciáltak: a legtöbb munkaadó fizikai munkára keresett alkalmazottakat, ám mivel eleve a képzetlen között a legnagyobb a munkanélküliség, így relatív helyzetük a legrosszabb. Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Somogyban, 2011 közepén (kerekített értékek):

44%

1

0%

20%

31%

40%

60%

21%

80%

4%

100%

8 általános vagy kevesebb

szakmunkásképző, szakiskola

érettségi

diploma

Kihívást jelentő csoportok a nyilvántartott álláskeresőkön belül, a kistérségben:

9

6653 - 100%

összes álláskereső 2417 - 36%

legfeljebb 8 általános 688 - 10%

pályakezdő 50 év feletti

1624 - 24% 921- 14%

25 év alatti 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Mint a fenti diagrammból is jól látható, a kistérségben az alacsony képzettségű álláskeresőké a legnagyobb azon csoportok közül, melyek munkaerő-piaci pozíciója, elhelyezkedési lehetőségei a leginkább problémásak. Ugyanakkor a megyei adathoz képest (lásd a z előző diagrammot) a helyzet kedvezőbbnek tűnik, ami a kistérség központi helyzetét tekintve nem is meglepő. Az általában is jellemző elöregedés miatt az 50 év felettiek arány jelenleg 24%, míg 2009-ben 21% volt, nominálisan magasabb regisztrált álláskereső-szám mellett is. Megyei szinten is (mint szinte bárhol) igaz, hogy a korcsoportok közül az 51-55 évesek vannak a legnehezebb helyzetben, Somogyban ők alkotják a legnépesebb kategóriát 3100 fővel.

II.2. A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A Kaposvári kistérség; 2004. június 29-ei megalakulása óta, az ország egyik legnagyobb statisztikai kistérsége. Nagyságból adódóan - illetve a térségek eltérő adottságai miatt szükséges volt a mikro-körzeti szintű lehatárolás, melynek következtében a földrajzi fekvést is figyelembe véve, három mikro-körzet alakult, az önálló szerepkörű Kaposvár Megyei Jogú Város mellett. A célszerűségi okokból történő „3+1”-es rendszer szerint kialakított mikro-körzeti szintű lehatárolás, azóta többször is átszervezésre került, minduntalan magával vonva ezzel a Társulási Megállapodás módosítását is. Legutóbb a felülvizsgálattal érintett időszak szempontjából is releváns átszervezésre 2010. évben került sor, melynek következtében Igal nagyközség – 2009. július 1-től város - helyébe, a Keleti-mikro-körzet új központjául Mosdós község lépett. A Nyugati-mikro-körzetben is történtek azonban változások, ahol jelenleg Osztopán község helyett Somogyjád község játssza a központi szerepet. Megemlítendő továbbá még az is, hogy Magyaratád község kiválva a Keleti-mikro-körzetből, a Nyugati mikro-körzethez csatlakozott. (A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás mikrokörzeti felosztását az 1. sz. melléklet szemlélteti.)

10

II.3. A JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI Az eredeti, a Társulási Tanács által 2007-ben elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció megalkotása óta eltelt időszakban a szociális törvényt több alkalommal módosították, és további változásai a közeljövőben is várhatóak. A módosítások egy része érintette a szociális szolgáltatásokat, így változtak az ellátási formák, a szolgáltatások köre, elnevezésük, tartalmuk, igénybevételük feltételrendszere, továbbá többször módosult a személyes gondoskodás megszervezésére kötelezettek köre is. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétől, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. január 1-jétől, az utcai szociális munka 2012. január 1-jétől nem képeznek többé kötelező önkormányzati feladatokat.

11

III. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ELLÁTÓRENDSZER

III.1. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, az önkormányzatok, nem állami szervezetek és egyházi szervezetek biztosítják. Az Sztv. meghatározza az önkormányzatok által ellátandó, a személyes gondoskodás körébe tartozó kötelező feladatokat. A személyes gondoskodás magában foglalja: - a szociális alapszolgáltatásokat és - a szakosított ellátásokat. 1. sz. táblázat: A szociális szolgáltatások rendszerének bemutatása Szociális alapszolgáltatások Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások

Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás

Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás

Hajléktalan személyek nappali ellátása Idős személyek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások Bentlakásos intézmény Tartós bentlakásos intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékkal élő személyek otthona Hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmény Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékkal élő személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

12

Lakóotthon Fogyatékkal élő személyek lakóotthona rehabilitációs célú lakóotthon ápoló-gondozó célú lakóotthon Pszichiátriai betegek lakóotthona - rehabilitációs célú lakóotthon Szenvedélybetegek lakóotthona - rehabilitációs célú lakóotthon Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Időskorúak gondozóháza Fogyatékkal élő személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Egyéb speciális szociális intézmény

A települési önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége állandó lakosainak számától függően változik. Valamennyi települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A lakosságszámtól függően kötelezően biztosítandó szolgáltatások: - 2.000 fő felett családsegítés, - 3.000 fő felett idősek nappali ellátása, - 10.000 fő felett szenvedélybetegek-, pszichiátriai betegek-, fogyatékos személyek-, hajléktalan személyek részére nyújtott nappali ellátás, - 30.000 fő felett átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások, - 50.000 fő felett utcai szociális munka.

A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról.

A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban – szükség esetén - a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.

A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem 13

rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. A megyei önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjed. Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást.

2. sz. táblázat: A települési önkormányzatok szociális szolgáltatási kötelezettsége az Sztv. szerint Szociális feladatok Tanyagondnoki szolgálat Falugondnoki szolgálat

2000 fő állandó lakos alatt

2000 főnél több állandó lakos

3000 főnél több állandó lakos

70-400 fő között 600 fő alatt, maximum 660 főig X

10.000 főnél több állandó lakos

30.000 főnél több állandó lakos

X X X X Étkeztetés Házi X X X X X segítségnyújtás X X X X Családsegítés Nappali ellátás X X X (Idős személyek részére) Egyéb nappali X X ellátás7 Átmeneti elhelyezést X nyújtó intézmények Utcai szociális munka Jelzőrendszeres házi X X segítségnyújtás Közösségi X X ellátások Támogató X X szolgáltatás Megjegyzés: a táblázatban a vastagon szedett ellátási formák biztosítása jelenleg kötelező.

50.000 főnél több állandó lakos

X X X X X

X

X X X X

A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja.

7

Pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali ellátása, továbbá a fogyatékkal élő és a hajléktalan személyek nappali ellátása

14

A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról önkormányzatok, illetve társulások közt létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.

III.1.1. Az egyes ellátási formák

III.1.1.1. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a szolgáltató segítséget nyújt az igénybe vevők részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A falugondnoki szolgáltatást bárki igénybe veheti szóban előterjesztett kérelemre. A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú – külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, 15

- szenvedélybetegségük vagy - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják: - az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani. A szolgáltatást igénybe vevő személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti.

4. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítés keretében biztosítani kell: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, 16

- az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha - a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A fővárosi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. Az adósságkezelési szolgáltatást megszervezheti önállóan, családsegítő szolgálat keretében vagy más intézmény, szervezet útján is.

5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A szolgáltatás igénybevételének feltétele a szociális rászorultság vizsgálata. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során, ha a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult - az egyedül élő 65 év feletti személy, - az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy - a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

6. Közösségi ellátások 17

Közösségi ellátás: - a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, - a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, - és a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítják: - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében még biztosítják: - a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, - a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

7. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), - az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-, szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, - egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

18

- segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, - a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet - az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, - az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Ha a szociális rászorultság határozott ideig áll fenn, a határozott idő leteltét követő 60 napig a felülvizsgálat alatt álló személy számára továbbra is a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani az ellátást.

8. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítják az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

9. Nappali ellátás Nappali ellátás: - a hajléktalan személyek nappali ellátása, - az idős személyek nappali ellátása, - a pszichiátriai betegek nappali ellátása, - a szenvedélybetegek nappali ellátása, - a fogyatékkal élő személyek nappali ellátása. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, - tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, - tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, - harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. 19

III.1.1.2. Szakosított ellátások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Az intézmények típusai - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, - ápolást, gondozást nyújtó intézmények, - rehabilitációs intézmények, - lakóotthon - speciális intézmény.

III.1.1.2.1. Bentlakásos intézmény

III.1.1.2.1.1. Tartós bentlakásos intézmény

III.1.1.2.1.1.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: - az idősek otthona, - a pszichiátriai betegek otthona, - a szenvedélybetegek otthona, - a fogyatékkal élő személyek otthona, - és a hajléktalanok otthona. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. 1. Idősek otthona Az idősek otthonában a napi 4 órát meghaladó, illetve egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Idősek otthonába a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehető. Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. 20

Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. A gondozási szükséglet vizsgálata értékelő adatlapon történik. A gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők, amelyeket már a kérelemben fel kell tüntetni: - a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak; - az ellátást igénylő egyedül él, és - nyolcvanadik életévét betöltötte, vagy - hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy - hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy - a fentieken kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak, - rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjfolyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy - munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak. Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. A közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja. Az igazolásokat a kérelemhez mellékelni kell, és a kérelemben fel kell tüntetni, hogy a gondozási szükséglet megállapítását az egyéb körülményekre tekintettel kérik. 2. Fogyatékos személyek otthona Fogyatékosok otthonában az a fogyatékos személy gondozható, akinek oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában. A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy 21

részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. 3. Pszichiátriai betegek otthona A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége - időskori vagy egyéb szellemi leépülés, - súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar, - szenvedélybetegség, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára. A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve - amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül - a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének – az intézménybe történő felvételt megelőző - három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges. 4. Szenvedélybetegek otthona A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez a területileg illetékes fekvőbeteggyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történő felvételt megelőző -, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges. 5. Hajléktalanok otthona A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

III.1.1.2.1.1.2. Rehabilitációs intézmény Rehabilitációs intézmény: - a pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye, - a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye, - a fogyatékkal élő személyek rehabilitációs intézménye, - és a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. A rehabilitációs intézmény a bentlakó önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézményben nem haladhatja meg a három évet, az elhelyezés időtartama külső szakértő véleményével alátámasztott, indokolt esetben legfeljebb két évvel 22

meghosszabbítható, ha a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült elérni, de az ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható, vagy az ellátott önálló életvitelének kialakítása további segítséget igényel, amely azonban utógondozói szolgáltatás keretében nem valósítható meg. A rehabilitációs intézményben elhelyezett ellátottak részére - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - kötelező előtakarékossági rendszert kell működtetni. A rehabilitációs intézményben minden esetben biztosítani kell a lakhatást, a textíliával való ellátást, és a mentális gondozást. Az utógondozás a rehabilitációs intézmény és a rehabilitációs célú lakóotthon által a társadalmi életben való részvétel, a munkavállalás és az önálló életvitel elősegítése érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás időtartama nem haladhatja meg a két évet. A rehabilitációs intézménybe történő bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv megállapítása alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem felelnek meg a rehabilitációs intézménybe, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben. Az egyéves időtartam eltelte után a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szociális szakértői szerv megállapítja, hogy az elhelyezést igénylő alkalmas-e a rehabilitációs intézményben történő elhelyezésre. Amennyiben a rehabilitációs tevékenység nem lehet eredményes, abban az esetben az ellátott más típusú intézménybe történő áthelyezését kell kezdeményezni a fenntartónál, aki köteles az ellátást igénybe vevőt más intézménytípusban elhelyezni. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a szenvedélybeteg, továbbá a hajléktalan személy esetén. 1-2. Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézmény és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Az intézménytípus azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget látja el, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket. 3. Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. 4. Hajléktalanok rehabilitációs intézménye A hajléktalanok rehabilitációs intézménye azoknak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek szociális ellátása ily módon indokolt, és akik önként vállalják a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.

III.1.1.2.1.1.3. Lakóotthon Lakóotthon: - a fogyatékkal élő személyek (rehabilitációs-, illetve ápoló-gondozó célú) lakóotthona, 23

- a pszichiátriai betegek (rehabilitációs célú) lakóotthona, - és a szenvedélybetegek (rehabilitációs célú) lakóotthona. A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai a következők: - fogyatékos személyek lakóotthona; - pszichiátriai betegek lakóotthona; - szenvedélybetegek lakóotthona. A lakóotthoni ellátás formái: - fogyatékos személyek lakóotthona esetében, - rehabilitációs célú lakóotthon, - ápoló-gondozó célú lakóotthon; - pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. A) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el: - aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt; - aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg; - önellátásra legalább részben képes; - lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. B) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít.

III.1.1.2.1.2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: - az időskorúak gondozóháza, - a fogyatékkal élő személyek gondozóháza, - a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, - a szenvedélybetegek átmeneti otthona, - az éjjeli menedékhely, - és a hajléktalan személyek átmeneti szállása Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. 24

1. Időskorúak gondozóháza Azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. 2. Fogyatékos személyek gondozóháza Azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. 3. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben, vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése, vagy fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem indokolt. 4. Szenvedélybetegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörzetében nem oldható meg. 5. Éjjeli menedékhely Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. 6. Hajléktalan személyek átmeneti szállása A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

III.1.1.2.2. Egyéb speciális szociális intézmény A megyei, fővárosi önkormányzat a megye, főváros területén ellátandó, intézményi keretek között gondozható, de speciális egyéni ellátást igénylő személyek részére - így különösen akik súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutatnak - külön-külön egyes ellátotti csoportok szerint - ide nem értve az időskorúakat - speciális intézményt alakít ki, amely az egyes ellátotti csoportok vonatkozásában legfeljebb húsz fő elhelyezését biztosítja. Az országban rendkívül kevés speciális intézmény működik.

25

IV. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZER A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, azaz a „társulási törvény” szerinti megfogalmazásban elérendő cél „a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele”. Alapelvként megfogalmazza továbbá azt is, hogy „a helyi önkormányzatok képviselőtestületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást”. E törvény határozza meg a társulási megállapodások típusait: - megállapodás egyes feladatok ellátásáról; - két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselőtestület, illetve annak szerve gyakorolja; - két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. Fontos kiemelni azonban, hogy „a helyi önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása”. Így a helyi önkormányzat feladatait és hatásköreit tekintve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a mérvadó, amely alapján a települési önkormányzat feladata, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. (A Kaposvári kistérség területén működő gyermekjóléti szolgálatokat a 3. sz. melléklet szemlélteti.) Ezt kiegészítik aztán még az Sztv-ben rögzített azon rendelkezések, melyek – a fentebb már említett módon - meghatározzák a települési önkormányzatok számára a lakosságszám függvényében a kötelezően biztosítandó szociális feladatokat. Az Sztv. ellátási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseiből azonban az is egyértelműen kiolvasható, hogy a települési önkormányzatok által ellátandó feladatok jelentős része csak a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok számára kötelező, így a lakosság nagy része számára ezeket a szolgáltatásokat a lakóhelyük szerinti önkormányzat nem köteles biztosítani, és az esetek nagy részében nem is képes nyújtani. Éppen ezért a törvény maga lehetővé teszi, hogy a szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthassa. A Kaposvári kistérség önkormányzatai élve ezen törvények adta lehetőségekkel, abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz a lehető legszélesebb körben hozzájuthassanak, s az önkormányzati források célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, képviselő testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötöttek 2006. év szeptemberében. 26

A társulás kiemelt feladatként a szociális és gyermekjóléti alapellátás együttes szervezését, a szociális ellátórendszer fejlesztése terén az egységes színvonalú, magas szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítését a lakókörnyezetben, ill. könnyen elérhető közelségben történő problémakezelés lehetőségének megvalósítását célozta meg. Egyéb feladatként pedig a társulás a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális, gyermekjóléti intézmények közös fenntartását célozta meg, valamint szociális- és gyermekjóléti intézményi ellátást vállalt. A változtatások ezen irányára természetesen jelentős hatást gyakorolt a központi finanszírozási rendszer alakulása is, hiszen a különböző önkormányzati érdekkörbe tartozó feladatok kistérségi keretek között történő ellátása esetén kiegészítő normatíva jár, így a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás szociális tevékenysége a jogszabály által meghatározott kiegészítő normatíva igénylés feltételeinek ellenőrzésére, s az ezzel kapcsolatosan tartott közös jogszabály értelmezésekre egyaránt kiterjedt. A kistérségben az ellátást jelenleg hat (5+1) intézményfenntartó társulás által működtetett intézmény biztosítja.

1. Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ Székhely: Igal 2. Integrált Szociális Központ Székhely: Kercseliget 3. Mernyei Integrált Szociális Központ Székhely: Mernye 4. Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona Székhely: Somogyjád 5. „Esély”Alapszolgáltatási Központ Székhely: Taszár 6. Kaposvár–Sántos Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Székhely: Kaposvár

27

IV.1. A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ TERÜLETI KÖZPONTJAI

3. sz. táblázat: A szociális alapszolgáltatási központok működési területei A Kaposvári kistérség szociális feladatokat ellátó területi központjai Az intézmény Neve

Fenntartója

Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ

Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás

Székhelye

Működési területe

7275 Igal, Szent I. u. 100.

Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Igal, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány

Integrált Szociális Központ

Kercseliget Község Önkormányzata

7256 Kercseliget, Kossuth L. u. 7.

Baté, Bőszénfa, Csoma, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Nak, Simonfa, Somogyszil, Szabadi, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál

Mernyei Integrált Szociális Központ

6 település Mernye gesztorságával

7453 Mernye, Petőfi u. 49.

Ecseny, Magyaratád, Mernye, Patalom, Polány, Szentgáloskér

7443 Somogyjád, Lenin u. 3.

Alsóbogát, Bodrog, Büssü, Cserénfa, Ecseny, Edde, Gálosfa, Gölle, Hajmás, Igal, Juta, Kaposgyarmat, Kazsok, Kisgyalán, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Orci, Osztopán, Pálmajor, Patalom, Polány, Ráksi, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Szentbalázs, Szentgáloskér, Újvárfalva, Várda, Zimány

7261 Taszár, Széchenyi u. 64.

Baté, Bőszénfa, Csoma, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Simonfa, Szabadi, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál

Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona

Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás

„Esély” Alapszolgáltatási Központ

14 település Taszár gesztorságával

Megjegyzés: Patalom 2011. szeptember 1-vel kilépett az intézményfenntartói társulásból.

Mint ahogyan azt a táblázat is szemlélteti; a szociális szolgáltatást végző intézmények területi határvonalai nem merevek, átjárhatóak Ennek következtében az egyik ellátó szolgálat területén egy másik szolgáltató is működik.

28

IV.1.1. Igal és Környéke Alapszolgáltatási központ

2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 1. Büssü 14 12 3 3 30 30 16 2. Felsőmocsolád 5 1 6 6 5 3. Gadács 1 1 0 0 4 3 0 4. Gölle 32 33 7 7 30 30 12 5. Igal 26 24 9 10 30 30 11 6. Kazsok 1 2 3 7. Kisgyalán 11 11 3 3 2 8. Magyaregres 4 4 6 9. Orci 4 4 3 10. Ráksi 8 5 3 2 5 11. Somodor 9 7 8 8 30 30 1 12. Somogyaszaló 3 5 5 4 13. Somogygeszti 24 6 6 6 25 11 14. Somogyszil 11 1 1 3 4 18 10 15. Zimány 9 4 4 3 Megjegyzés: 0: a szolgáltatás biztosítása megoldott, azonban igény hiányában jelenleg szünetel -: a szolgáltatás biztosítása más formában megoldott

Gyermekjólét

Nappali ellátás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Családsegítés

Házi segítségnyújtás

Települések

Étkeztetés

Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ Az ellátott szociális feladatok és az ellátottak létszámadatai

2011. 8 3 0 9 7 3 1 3 3 1 1 4 4 15 3

Az intézmény székhelye Igal városban található, azonban a nappali ellátás tekintetében Büssüben, Somodorban, és Göllében további három telephellyel rendelkezik.

29

IV.1.2. Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona

2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 1. Alsóbogát 8 7 1 1 19 X 13 13 0 X 14 2. Bodrog 0 8 9 9 15 X 12 10 0 X 4 3. Büssü 7 0 0 0 4. Cserénfa 0 0 19 X 0 2 25 X 0 5. Ecseny 8 9 8 6 2 6. Edde 2 2 1 0 19 X 9 8 0 X 2 7. Gálosfa 0 0 32 X 7 3 1 8. Gölle 9 9 16 12 9. Hajmás 0 0 52 X 0 3 25 X 17 10. Igal 0 0 18 14 11. Juta 8 11 13 15 19 X 14 11 26 X 8 12. Kaposgyarmat 0 0 11 X 0 0 19 0 13. Kazsok 0 0 2 1 14. Kisgyalán 0 0 5 6 15. Magyaratád 8 9 3 3 10 16. Magyaregres 9 9 3 3 17. Mernye 0 18 29 20 8 18. Mezőcsokonya 31 29 4 4 27 X 12 11 9 19. Orci 0 0 7 3 20. Osztopán 0 25 9 9 25 X 16 0 0 X 13 21. Pálmajor 0 20 0 17 22. Patalom 8 9 3 3 2 23. Polány 9 9 13 9 13 24. Ráksi 0 0 0 0 25. Somodor 0 0 0 0 26. Somogyaszaló 19 9 3 2 27. Somogygeszti 0 0 0 0 28. Somogyjád 13 16 23 98 X 78 78 25 X 13 24 28 29. Somogysárd 21 13 9 91 X 12 14 13 30. Szentbalázs 0 0 14 X 8 8 3 31. Szentgáloskér 8 9 9 7 7 0 32. Újvárfalva 10 0 0 20 X 11 9 0 X 7 33. Várda 15 10 18 25 38 X 11 14 0 X 6 34. Zimány 0 0 3 3 8

Gyermekjólét

Nappali ellátás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Családsegítés

Házi segítségnyújtás

Települések

Étkeztetés

Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona Az ellátott szociális feladatok és az ellátottak létszámadatai8

2011. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X -

A házi segítségnyújtásra vonatkozó adatok 2011. I. félévére vonatkoznak, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás számai pedig a 2011.11.15-i állapotot tükrözik. A szociális étkezésre vonatkozó adatok pedig, a 2011.10.31-i állapot szerint kerültek kimutatásra.

30

Megjegyzés: 0: a szolgáltatás biztosítása megoldott, azonban igény hiányában jelenleg szünetel -: a szolgáltatás biztosítása más formában megoldott X: az ellátásról nincs rendelkezésre álló adat

Alapszolgáltatási Központ Az intézmény 1997 óta folyamatosan bővülő szociális ellátásokat nyújtó integrált intézmény, melynek székhelye Somogyjádon található. Intézményfenntartó társulás keretében a szociális alapellátási feladatok közül szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást és gyermekjóléti feladatokat biztosít. A házi segítségnyújtás keretében az igénybe vevő embereknek minden napi önálló életvitelükhöz nyújtott rendszeres és folyamatos segítségnyújtást biztosítja, saját lakókörnyezetükben. A jelző rendszeres házi segítségnyújtást az egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló emberek számára, napi 24 órás folyamatos ügyelet biztosításával, azonnali segítséget nyújtó ellátásként biztosítja. Szociális étkezésben a szociálisan rászorultaknak napi egyszeri meleg ételt biztosít, helyben fogyasztással, elviteli lehetőséggel vagy kiszállítással megoldva. Nappali ellátásban, melyet székhelyén kívül további három telephelyén (Juta, Hajmás, Cserénfa), a nappali életritmust biztosító ellátást nyújt, melynek keretében lehetőség van pihenésre, szabadidő programokban való részvételre, közösségi társas kapcsolatokra, tisztálkodásra és étkezésre egyaránt. A családsegítés keretében az intézmény dolgozói leginkább az egyéni igényekhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítására helyezik a hangsúlyt, így - naprakész információk biztosítását, - tanácsadást, konfliktuskezelést, - ügyintézési segítségnyújtást, - életvezetési támogatást, - családgondozást, - klubok működtetését, - programok szervezését, és - különböző szolgáltatások, ellátások hozzáféréséhez vállalnak segítségnyújtást. Gyermekjóléti szolgáltatás során, a gyermekek védelme érdekében; - észlelő- és jelzőrendszer működtetését, - szervezési és gondozási tevékenység végzését, - segítséget kérő gyermekek és szülők fogadását, - a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárását, megoldási javaslatok készítését, vállalják a családdal közösen, továbbá - tanácsadást, tájékoztatást, - családgondozást, - hatósági beavatkozások kezdeményezését, és - a családok segítését végzik a családból kiemelt gyermek visszakerülésének érdekében.

31

A legutóbbi felülvizsgálattal érintett időszakot követően bekövetkezett változások a feladatok ellátásának módjában: -

2011. január 1-től az intézmény - somogyjádi székhelyén - Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központként látja el a feladatait, továbbá ettől az időponttól a családi napközi (7 fő férőhellyel), mint ellátási forma került be a tevékenységi körükbe, Somogyjád, Alsóbogát, Edde, Várda, Bodrog, Osztopán, Újvárfalva, Somogysárd, Mezőcsokonya és Juta ellátási területtel. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Fő feladata a 20 hetestől - 14 éves korú gyermekek napközbeni ellátása, gondozása az életkori és egyéni fejlődési ütemének szem előtt tartásával. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartásával, családias hangulatban. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és ebben a családi napközi kiegészítő szerepet és segítséget vállal. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az eljárás menetét, a fizetendő térítési díjakat a társult községek képviselő-testületeinek mindenkor hatályos „a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról" szóló rendelete szabályozza. A család segítése érdekében a szülők munkaideje alatt biztosítják gyermekeik számára a harmonikus, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó gondoskodást. Mindezt higiénikus, esztétikus, inger gazdag környezetben.

-

Változást jelent a továbbiakban még az is, hogy Pálmajor község 2011. szeptember 1jével kilépett az intézményt fenntartó társulásból.

Az innováció iránya: Az intézmény dolgozói jelenleg a meglévő szolgáltatások megtartására és minőségi fenntartására törekednek.

„Együtt könnyebb” Időskorúak otthona Az ápolást, gondozást, szakosított ellátást, azaz tartós bentlakást nyújtó intézmény, fenntartója Somogyjád Község Önkormányzata. Ellátási területén, mely elsősorban Somogyjád község közigazgatási területe, szabad férőhely esetén, azonban az ország bármely települése, 21 fő számára biztosítja szolgáltatásait. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes elsősorban idős emberek napi háromszori étkezéséről-, szükség szerint ruházattal, textíliával való ellátásáról-, annak tisztításáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásról, valamint lakhatásáról gondoskodik, 24 órás szakdolgozói felügyelet mellett Az ellátásra várakozók száma 2010-ben 7 fő, míg 2011-ben 6 fő. Az intézmény ellátási szerződés útján szociális szolgáltatás keretében takarítást, mosást, vasalást, 24 órás gondozói felügyeletet, szükség esetén, kérésre ápolást-, gondozást nyújt a településen működő nyugdíjasház lakói részére.

32

IV.1.3. „Esély” Alapszolgáltatási Központ

2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 1. Baté 10 10 9 7 9 10 30 30 1 2. Bőszénfa 15 7 9 8 8 3 9 3. Csoma 1 4. Fonó 7 3 4 5. Kaposhomok 7 5 9 7 17 23 7 6. Kaposkeresztúr 7 4 10 7. Kercseliget 19 8. Mosdós 7 9. Nagyberki 24 10. Simonfa 19 11 16 11 6 2 1 11. Szabadi 3 12. Taszár 32 17 18 13 8 13 60 60 7 13. Zselickislak 0 3 5 15 6 3 1 6 14. Zselicszentpál 3 7 5 5 2 0 Megjegyzés: 0: a szolgáltatás biztosítása megoldott, azonban igény hiányában jelenleg szünetel -: a szolgáltatás biztosítása más formában megoldott

Gyermekjólét

Nappali ellátás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Családsegítés

Házi segítségnyújtás

Települések

Étkeztetés

„Esély” Alapszolgáltatási Központ Az ellátott szociális feladatok és az ellátottak létszámadatai9

2011. 5 5 1 4 9 12 6 2 16 3 2 9 1 0

Az „Esély” Alapszolgáltató Központ otthonközeli ellátás keretében a nyugdíjaskorú vagy szociálisan rászorult lakosok számára nyújt szolgáltatásokat. A szolgáltatások a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítottak. Az intézmény által biztosított szociális ellátások: - Étkeztetés - napi egyszeri meleg étel a Taszári Általános Iskolából, kiszállítással (tanítási szünetben vállalkozótól). - Házi segítségnyújtás – ápolási-, gondozási tevékenység feladatok, pl.: takarítás, mosás, bevásárlás, ügyintézés, segítő beszélgetés. - Nappali ellátás (klub) - ünnepek megtartása, kirándulások, kézműves foglalkozás, felolvasás, beszélgetés, különböző szabadidős tevékenységek. Idősek klubja, az intézmény székhelyén Taszáron, és batéi telephelyén egyaránt működik.

9

A 2011. év adatai az étkeztetés és a házi segítségnyújtás tekintetében november hóban készült, év végi elszámolással kerültek meghatározásra, a december hónapra vonatkozó becsléssel.

33

Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, továbbá biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Mivel az egyes idős személyek különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük és aktivitásuk terén, az egyéni bánásmód biztosíthatja, hogy a klub tagjai a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően válhassanak a közösség tagjaivá. Így a megvalósítás alapvető feltétele, az időskorúak életkori és egyéni jellemzőinek ismerete, melyre tekintettel az intézmény dolgozói meglehetősen fontosnak tartják a mentálhigiénés ellátásra való fokozott hangsúly helyezését, melyet egyéni és csoportos foglalkozások keretében – különösen egyéni beszélgetés, örömtréning, pszichoterápiás játékok, beszélgető-kör, speciális fejlesztő foglalkozások szervezése egy-egy betegségtípus folyamatának lassítása, visszafordítása reményében - kívánnak megvalósítani. Az idősek klubja szolgáltatásai: - a klubhelyiségeikben napi- és hetilapok olvasására van lehetőség, - televíziót, rádiót, DVD-t, magnót biztosítanak rendeltetésszerű használatra, - sakk, társas-, és kártyajátékokra van lehetőség, - heti rendszerességgel kézműves foglakozásokat szerveznek az igényeknek, és az érdeklődésnek megfelelően, - megemlékeznek az ünnepnapokról, valamint a nemzeti, vallási, név- és születésnapokról, - ismeretterjesztő és egyéb előadásokat szerveznek, - kirándulásokat szerveznek, melyek költségeit részben önköltségből, illetve pályázatokból finanszírozzák, - egészségügyi ellátás keretében lehetőséget biztosítanak vérnyomásmérésre, szakrendelésre időpontkérésre és kísérésre, heti egy alkalommal szakember közreműködésével testmozgásra, gyógytornára, egyénre szabott mentális gondozásra, - segítséget nyújtanak hivatalos ügyek intézésében, kérelmek megfogalmazásában, nyomtatványok kitöltésében. - A szabadidős programok keretében az idő hasznos eltöltése általában évszakokhoz kötődik, az egyéb programok azonban az évszakoktól függetlenül működnek.

A legutóbbi felülvizsgálattal érintett időszakot követően bekövetkezett változások a feladatok ellátásának módjában: 2009-es évhez képest a 2010. évben szükségessé vált a házi segítségnyújtás tekintetében a működési engedélymódosítása, amely az ellátandó létszám emelését is jelentette, így az eddigi 38 főről 72 főre emelkedett az ellátható személyek száma. Az innováció iránya: A családsegítő szolgálat keretein belül tervezik az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését, azonban a terv megvalósulása nagyon összetett, többszereplős, ezért a kivitelezési konkrétumok még folyamatban vannak. 34

IV.1.4. Integrált Szociális Központ

Nappali ellátás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Családsegítés

Házi segítségnyújtás

Települések

Étkeztetés

Integrált Szociális Központ Az ellátott szociális feladatok és az ellátottak létszámadatai

2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 1. Baté 11 10 2. Bőszénfa 6 1 3. Csoma 8 5 6 6 2 3 8 8 4. Fonó 10 10 11 12 16 13 20 20 5. Kaposhomok 1 1 6. Kaposkeresztúr 15 10 10 13 11 12 25 25 7. Kercseliget 27 26 16 15 5 5 12 12 35 35 8. Mosdós 25 23 10 11 5 5 25 26 25 25 9. Nagyberki 26 24 16 15 10 11 31 31 35 35 10. Nak 0 0 11. Simonfa 13 9 12. Somogyszil 1 1 8 13. Szabadi 5 2 4 2 2 5 7 14. Taszár 10 9 15. Zselickislak 3 0 16. Zselicszentpál 5 0 Megjegyzés: 0: a szolgáltatás biztosítása megoldott, azonban igény hiányában jelenleg szünetel -: a szolgáltatás biztosítása más formában megoldott

Az Integrált Szociális Központot, mint szociális szolgáltatót öt település önkormányzata (Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma és Mosdós) alapította 2006. január 1-jén az Sztvben meghatározott szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására. Az intézmény székhelye Kercseligeten található, de négy telephelyén (Nagyberki, Kaposkeresztúr, Mosdós, Fonó) biztosít idősek klubja keretében nappali ellátást. Az intézmény jogutódja a korábban hat település társulásában működő Alapszolgáltatási Központnak, melynek megszűnését követően a Gyermekjóléti Szolgálat kivált az Integrált Szociális Központból és a Taszár székhellyel megalakult „Esély” Alapszolgáltatási Központhoz csatlakozott. A Szolgálat azonban, a korábbi változatlan rendben fogadja az ügyfeleket a továbbra is együttműködő településeken.

35

IV.1.5. Mernyei Integrált Szociális Központ

1. 2. 3. 4. 5. 6.

2010. 2011. 18 13 Ecseny 15 12 Magyaratád 60 48 Mernye 3 3 Patalom 22 19 Polány 17 Szentgáloskér 23

2010. -

2011. 2010. 13 11 35 7 19 18

2011. 2010. 13 14 18 10 16 15 -

2011. 2010. 0 0 68 0 0 0

Nappali ellátás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Családsegítés

Házi segítségnyújtás

Települések

Étkeztetés

Mernyei Integrált Szociális Központ Az ellátott szociális feladatok és az ellátottak létszámadatai

2011. 0 0 98 0 0 0

Megjegyzés:

0: a szolgáltatás biztosítása megoldott, azonban igény hiányában jelenleg szünetel -: a szolgáltatás biztosítása más formában megoldott

A Mernyei Integrált Szociális Központot hat település önkormányzata (Mernye, Ecseny, Polány, Magyaratád, Patalom és Szentgáloskér községek) alapította 2009. január 1-jén, a községek lakosainak egyéni igények szerint történő szociális alapellátása érdekében. A szociális szolgáltató az idősek saját lakókörnyezetben való maradása, a családok kiegyensúlyozottabb életvitele, a konfliktusos helyzetek feloldása, a társadalmi és szociális hátrányok mérséklése érdekében működtetett szolgáltatásokat biztosít. A biztosított alapszolgáltatások: - az étkeztetés, - a nappali ellátás (idősek klubja), és - a családsegítés. Az intézmény székhelye egy irodaépületből (a korábbi TSz iroda) került kialakításra Mernyén. Az épület akadálymentesen megközelíthető, és a mozgáskorlátozottak számára használható mellékhelyiség is biztosított. A telephellyel egy épületszárnyban található könyvtárszoba (könyvek, folyóiratok, internet) szélesíti a nappali ellátás szolgáltatásainak körét. Az étkeztetés során a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezést más módon megoldani. A nappali ellátással (idősek klubja), a napközbeni tartózkodás lehetőségén túl, a társas kapcsolatok kezdeményezését, fenntartását, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítését, igény szerint az ellátottak napközbeni étkezésének megszervezését biztosítják. A klub szolgáltatásai, az étkezés kivételével térítésmentesek. 36

A klub szolgáltatásai különösen kiterjednek: - igény szerint étkeztetés biztosítására, - szabadidős programok szervezésére, - szükség szerint az egészségügyi ellátás megszervezésére, a szakellátáshoz való hozzájutás segítésére, - szükség esetén más szociális alapszolgáltatáshoz való hozzá jutás segítésére (pl. házi segítségnyújtás) - hivatalos ügyek intézésének segítésére, - munkavégzés lehetőségének szervezésére, - életvitelre vonatkozó tanácsadásra, életvezetés segítésére, - speciális önszerveződő csoportok támogatására, működésének, szervezésének segítésére, - tisztálkodási, mosási, vasalási, varrási lehetőség biztosítására, - televízió, rádió, cd lemezjátszó, magnó használatára, - sajtótermékek (napilapok, heti lapok) megtekinthetőségére, - könyvek, társasjátékok, kártya biztosítására, - felvilágosító előadások szervezésére az egészséges életmód témakörében, - rendszeres vérnyomás-, és vércukormérésre, és testsúly ellenőrzésre, - hivatalos ügyek intézésének segítésére, - kapcsolattartásra a családdal, háziorvossal egyaránt. A családsegítés keretében, a családsegítő szolgálat feladatai közé tartozik a humánjellegű civil kezdeményezések támogatása és ösztönzése, az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátások megszervezése, új szociális ellátások/speciális ellátások bevezetésének kezdeményezése. A családsegítő szolgálat feladata továbbá a szociális és a lélektani válságkezelés (krízisintervenció), az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció), az életminőséget javító szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzáférés segítése, a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése.

A legutóbbi felülvizsgálattal érintett időszakot követően bekövetkezett változások a feladatok ellátásának módjában: Az intézményben a nappali ellátás engedélyezett létszáma 2011. február 2-tól 50 főre bővült.

Az innováció iránya: Rövidtávon nem tervezik új ellátás bevezetését, de közép illetve hosszú távon felmerült a különböző segítő csoportok indításának igénye, mint például - munkanélküliek álláskereső csoportja - adósságcsapdában háztartásvezetés, - fiatalok esetében – tanulási, magatartási problémák kezelésére – korrepetálás, személyiségfejlesztés, pályaorientáció Továbbá hasznosnak tartanák az adósságkezelés szolgáltatás bevezetését – akár a Kistérség egészét lefedően is-, de ennek megvalósulása az intézmény keretein belül forráshiány miatt, jelenleg nem valószínű. 37

IV.2. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI HÁLÓZAT A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

Településnév

Tanya- és falugondnoki szolg.

Szociális étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Családsegítés

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Idősek nappali ellátása

4. sz. táblázat: A szociális alapszolgáltatások biztosításának formái a Kaposvári kistérségben

Alsóbogát Baté Bodrog Bőszénfa Büssü Cserénfa Csoma Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Fonó Gadács Gálosfa Gölle Hajmás Hetes Igal Juta Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposvár Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Mosdós Nagyberki Orci Osztopán Patalom Polány Ráksi Sántos Simonfa Somodor Somogyaszaló Somogygeszti

Önk. Esz. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk.

IT IT Önk. IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT Önk. IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

38

Településnév

Tanya- és falugondnoki szolg.

Szociális étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Családsegítés

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Idősek nappali ellátása

Somogyjád Somogysárd Somogyszil Szabadi Szentbalázs Szentgáloskér Taszár Újvárfalva Várda Zimány Zselickislak Zselicszentpál

Önk. Önk. Önk. Önk. Önk. Önk.

IT IT IT IT Önk./IT IT IT Önk. IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT IT

Megjegyzés: A táblázatban a falu- és tanyagondnoki szolgálat adatai a 2011. évet tükrözik. Önk.: önkormányzat fenntartásában biztosított ellátás Esz.: ellátási szerződés alapján biztosított ellátás (Menedék Alapítvány) IT: intézményfenntartó társulás útján biztosított ellátás

A Kaposvári Kistérségben, amely a települések számát és a lélekszámot tekintve a megye legnagyobb kistérsége, a kötelezően biztosítandó szociális étkeztetést, házi segítségnyújtás feladatok valamennyi település tekintetében ellátottak. Ezeknek az ellátásoknak a többségét mikro-térségi szinten a mikro-társulások látják el. Nem kötelező feladatellátásként a családsegítés valamennyi település tekintetében szintén ellátott feladat, illetve a kistérségbe tartozó önkormányzatok jelentős része biztosítja az idősek nappali ellátását és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is.

5. sz. táblázat: A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások a Kaposvári kistérség területén Intézmény neve, ellátás típusa

Székhely

Fenntartó

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthona Ezüstjuhar Szociális Központ – Hetes Község Hetes Ezüstjuhar Önkormányzata Nyugdíjasház Csertán Márton Otthon

Liget Időskorúak Otthona

Férőhelyek száma

Ellátási terület

50 fő

Somogy megye

Kaposvár

Kaposvári Református Egyházközösség

70 fő

Magyarországi Református Egyház működési területe

Kaposvár

Kaposvár – Sántos Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás

60 fő

Kaposvár, Sántos

39

Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kht. Idősek Otthona Kiss Ferenc Református Idősek Otthona Somogy Megyei Önkormányzat Dr. Takács Imre Szociális Otthona Park Szociális Otthoni telephelye Alapszolgáltatási Központ „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona Zselici Rózsakert Idősek Otthona

Kaposvár

Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kht.

150 fő

Elsősorban helyi, megyei, majd országos

Mosdós

Magyarországi Református Egyház

66 fő

Elsősorban helyi, megyei, majd országos

Patalom

Somogy Megyei Önkormányzat

103 fő

Somogy megye

Somogyjád

Alapszolgáltatási Központot fenntartó Társulás

21 fő

Somogy megye, elsődlegesen Somogyjád

Szentbalázs

Igaz Béke Egyház

36 fő

országos

Borostyán Időskorúak Otthona

Várda

Borostyán Időskorúak Otthona Alapítvány

22 fő

országos

Ikafalvi Farkas Béla Idősek Otthona

Taszár

Kaposvári Református Egyházközösség

58 fő

Elsődlegesen Somogy megye

Új Remény Idősek Otthona

Nagyberki

Szeretet Hit és Gondviselés Egyház

42 fő

országos

Pszichiátriai betegek otthona Somogy Megyei Önkormányzat Dr. Somogy Megyei Takács Imre Patalom 35 fő Önkormányzat Szociális Otthona Park Szociális Otthoni telephelye Lakóotthon Fogyatékkal élő személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Napsugár Integrált Ssociális Intézmény

Kaposvár

Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete

12 fő

Somogy megye

országos

Megjegyzés: A színnel kitöltött cellák, a Somogy Megyei Önkormányzattal, mint ellátásra kötelezettel való kapcsolódási pontokat jelzik.

Szakosított ellátás biztosítására a kistérség települései közül egyedül Kaposvár Megyei Jogú Város kötelezett, mely feladatának eleget is tesz. Idősek otthona azonban további 10 intézményben működik a kistérség területén. Az intézményfenntartók között egyaránt

40

megtalálhatóak a települési önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak és a megyei önkormányzat is. A kistérségben szociális szakellátást működtet a Magyar Vöröskereszt Nyitott Kapu Gondozási Központja, amely 40 férőhelyen éjjeli menedékhelyet, 10 férőhelyen átmeneti szállást tart fenn hajléktalanok számára. A háziorvosi szolgálatok kapcsolata a szociális alapszolgáltatással informális és jelentős eltérést mutat a kistérségen belül. A kistérségben valamennyi szociális alapszolgáltatást nyújtó intézményeknek kiemelkedően jól működő kapcsolata van a falugondnoki szolgálatokkal (A tanya- illetve a falugondnoki szolgáltatás településszintű ellátottságát a 2. sz. melléklet szemlélteti), melyet a települési önkormányzatok működtetnek. A szociális alapszolgáltatás és szociális szakellátás kapcsolata a települési önkormányzat által működtetett intézmények kivételével informális, együttműködés egy-egy ellátott esetében tapasztalható.

41

V. INFORMÁCIÓK KAPOSVÁR MEGYEI ELLÁTÓRENDSZERÉRŐL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

JOGÚ

VÁROS

V.1. KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, MINT ELLÁTÁSRA KÖTELEZETT Az Sztv. 90. § (2) bekezdése értelmében „a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá - előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani.” 6. sz. táblázat: A megyei jogú város szolgáltatási kötelezettsége az Sztv. szerint Kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatások Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Utcai szociális munka 10 Nappali ellátás Hajléktalan személyek nappali ellátása Idős személyek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása Nem kötelező szociális alapszolgáltatások Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás11 Közösségi ellátások12 Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás Támogató szolgáltatás13 Kötelezően ellátandó szakosított ellátások Idősek otthona Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Időskorúak gondozóháza Fogyatékkal élő személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása A MJV saját területén köteles a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok 10

2011. december 31-től kikerül a kötelezően ellátandó feladatok közül. 2010. január 1-től kikerült a kötelezően ellátandó feladatok közül. 12 2009. január 1-től kikerült a kötelezően ellátandó feladatok közül. 13 2009. január 1-től kikerült a kötelezően ellátandó feladatok közül. 11

42

közül legalább két további intézménytípus feladatait is biztosítani.14

Kaposvár Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak ellátásában a legutóbbi felülvizsgálati időszakot követően történt változásokat, illetve a véghezvitt fejlesztéseket a következő kronologikus felsorolás szemlélteti: A 2009. évben véghezvitt fejlesztések, és változások: · A támogató szolgáltatás feladatellátása kikerül a kötelező feladatok közül, ez évtől pályázati rendszerben működik, KMJV Önkormányzata a Napsugár Egyesített Támogató Szolgálat, valamint a Kolping Támogató Szolgálattal kötött ellátási szerződés keretében továbbra is ellátja e feladatot. · A szenvedélybetegek közösségi ellátása, valamint a pszichiátriai betegek közösségi ellátása ugyancsak kikerül a kötelező feladatok közül 2009. január 1-jétől, azonban ezen két ellátást a megnyert pályázati forrásból tovább működtetik. · A kötelező feladatként jelentkező fogyatékos személyek gondozóháza ellátást feladat ellátási szerződéssel a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete látja el. · A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készülékszáma 70-ről 90-re bővült. · Az INDIT Közalapítvány szenvedélybeteg ellátója január 1-jétől szenvedélybetegek közösségi ellátása helyett alacsonyküszöbű ellátást nyújt. A 2010. évben véghezvitt fejlesztések, és változások · A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kikerült a kötelező feladatok köréből 2010. január 1-jétől, pályázati forrásból tovább működtetik. · A Szociális Gondozási Központ Béke utcai székhelyén pályázati forrásból elkészült a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes bejárat. · Megtörtént a Liget Otthon nyílászáró cseréje, valamint az orvosi rendelő teljes körű felújítása saját forrásból. A 2011. évben véghezvitt fejlesztések, és változások · A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készülékszáma 90-ről 95-re bővült. · A közösségi ellátásokra 2011. december 31-ig rendelkeznek támogatási szerződéssel (állami finanszírozással), 2012. évre pályázatot nyújtottak be, amelynek eredménye még nem ismert. · A hajléktalanok éjjeli menedékhelye 9 női férőhellyel bővült. · a költséghatékonyabb működtetés érdekében döntés született 2012. évtől a szociális és gyermekjóléti intézmények integrált működtetéséről.

7. sz. táblázat: KMJV által 2011-ben működtetett ellátási rendszer, a szolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek felsorolásával KÖTELEZŐ ELLÁTÁSOK AZ ELLÁTÁST NYÚJTÓ ÖNKORMÁNYZATI AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATKÖRÉBE INTÉZMÉNYEK, ILLETVE SZERZŐDŐ TARTOZÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

● étkeztetés ● házi segítségnyújtás

PARTNEREK

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Szociális Gondozási Központ Szociális Gondozási Központ

14

Ezeket a feladatokat a Somogy Megyei Önkormányzat és Kaposvár Megyei Jogú Város 2006-ban megkötött feladat-ellátási szerződés alapján biztosítja.

43

● családsegítés ● utcai szociális munka nappali ellátások: ● idősek nappali ellátása

SzocioNet DDRMHSZK Magyar Vöröskereszt Sm-i Szervezete Szociális Gondozási Központ, „Liget” Időskorúak Otthona „Gyöngyfa” Napközi Otthon INDÍT Közalapítvány HIÁNYZÓ Magyar Vöröskereszt Sm-i Szervezete

● fogyatékosok nappali ellátása ● szenvedélybetegek nappali ellátása ● pszichiátriai betegek nappali ellátása ● hajléktalanok nappali melegedője SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: ● időskorúak gondozóháza HIÁNYZÓ ● fogyatékos személyek gondozóháza Mozgáskorlátozottak SM Egyesülete ● pszichiátriai betegek átmeneti otthona HIÁNYZÓ ● szenvedélybetegek átmeneti otthona HIÁNYZÓ ● éjjeli menedékhely Magyar Vöröskereszt Sm-i Szervezete ● hajléktalan személyek átmeneti szállása Magyar Vöröskereszt Sm-i Szervezete ápolást, gondozást nyújtó intézmény: ● idősek otthona Liget Időskorúak Otthona ● pszichiátriai betegek otthona Somogy Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat ● szenvedélybetegek otthona ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK AZ ELLÁTÁST NYÚJTÓ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK, ILLETVE SZERZŐDŐ

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

PARTNEREK

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Szociális Gondozási Központ · jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások ● pszichiátriai betegek közösségi ellátása ● szenvedélybetegek közösségi ellátása ● szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása

támogató szolgáltatás

Szociális Gondozási Központ SzocioNet DDRMHSZK INDIT Közalapítvány Mozgáskorlátozottak SM Egyesülete Kolping Szociális Intézményfenntartó Szervezet

Megjegyzés: a táblázatban félkövér betűvel jelölt ellátások jelenleg biztosítottak.

A pszichiátriai- és szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása, valamint a gyermekvédelmi szakellátás a Somogy Megyei Önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés alapján biztosított.15

Kaposvár-Sántos Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás 15

A Somogy Megyei Önkormányzat az általa fenntartott pszichiátriai betegek otthonaiban, illetve szenvedélybetegek otthonaiban Kaposvár város közigazgatási területéről érkező ellátást igénylők számára 10-10 férőhelyet biztosít.

44

A többcélú kistérségi társulás megalakítását követően a finanszírozási szabályokkal összhangban került kialakításra a szociális szolgáltatások köre és az együttműködés formája. Ennek megfelelően a többcélú kistérségi társulás keretében Kaposvár 2005-től biztosítja Sántos községben a családsegítést, a házi segítségnyújtást, és gyermekjóléti szolgáltatást. Kezdetben az integráció legalacsonyabb fokán álló feladat-ellátási szerződés keretében, majd a magasabb szintet jelentő KaposvárSántos Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás keretei között működnek az ellátások. 2007. januártól a feladatok köre bővült a pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátásával, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással és az időskorúak nappali ellátásával, 2008. áprilisától pedig a szociális étkeztetéssel is. A Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlés a 2007. évi koncepció elfogadásakor támogatta a Kaposvár város és Sántos község által közösen fenntartott intézmények ellátási területének szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító kistérségi irányú bővítését, azzal a feltétellel, ha erre a pénzügyi szabályozórendszer megfelelő pénzügyi forrást biztosít. Az azóta eltelt időben bekövetkező változások miatt a vizsgált mikrotérségi központi szereppel kapcsolatos bővítési lehetőségek némiképpen beszűkültek. Kaposvár agglomerációs területéhez tartozó Kaposszerdahely, Kaposújlak és Kaposmérő 2008. január 1-jétől a Kadarkúti kistérség részét képezi, emiatt az ellátásokba történő bevonásuk már nem időszerű.

45

VI. INFORMÁCIÓK SOMOGY MEGYE ELLÁTÓRENDSZERÉRŐL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

VI.1. A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT, MINT ELLÁTÁSRA KÖTELEZETT Az Sztv. 88. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében „a megyei önkormányzat… köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles”, továbbá „a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról.” A 90. § (1) bekezdése szerint „a megyei önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjed.” A megyei önkormányzat ellátási kötelezettségét a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások vonatkozásában a szakosított ellátási formák biztosítása jelenti. 8. sz. táblázat: A megyei önkormányzat szolgáltatási kötelezettsége az Sztv. szerint A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások Bentlakásos intézmény Tartós bentlakásos intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthona (demens személyek ellátása) Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékkal élő személyek otthona Hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmény Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékkal élő személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Lakóotthon Fogyatékkal élő személyek lakóotthona rehabilitációs célú lakóotthon ápoló-gondozó célú lakóotthon Pszichiátriai betegek lakóotthona - rehabilitációs célú lakóotthon Szenvedélybetegek lakóotthona - rehabilitációs célú lakóotthon Egyéb speciális szociális intézmény

Somogy megye mind a 11 kistérségének a figyelembevételével megállapítható, hogy a Somogy Megyei Önkormányzat szinte maradéktalanul eleget tesz törvényben foglalt ellátási kötelezettségének, hiszen biztosítja az ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátást valamennyi ellátotti csoport részére, valamint szenvedélybetegek részére a rehabilitációs célú lakóotthoni ellátást. A megyei önkormányzat által kötelezően biztosítandó, hiányzó ellátási formák: - pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek lakóotthoni ellátása, - speciális ellátási igényű gondozottak számára kialakítandó intézmény.

46

Az ellátási kötelezettség teljesítése érdekében 2007-ben a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete és a Somogy Megyei Önkormányzat közt létrejött feladat-ellátási megállapodás értelmében az egyesület az általa fenntartott nagyatádi Fészek Szociális Szolgáltató Központ és Lakóotthonban a megye egész területére kiterjedően vállalja mozgásfogyatékos személyek ápológondozó célú lakóotthoni elhelyezését. Az ellátási kötelezettség teljesítése szempontjából további előrelépést jelent, hogy a tabi Somogy Megyei Önkormányzat Dr. Takács Imre Szociális Otthona esetében sikeresen elnyert uniós pályázat keretében speciális intézmény került kialakításra 2010-ben.

Somogy Megyei Önkormányzat Park Szociális Otthona és Módszertani Intézménye (Patalom)

Az intézmény székhelye Patalomban található. Az idősek ápolása-gondozása tekintetében a férőhelyek száma 103, míg a pszichiátriai betegek ápolása-gondozása 35 férőhellyel megoldott. Az intézmény a megye többi intézményéhez képest jobb tárgyi, építészeti feltételek között, kisebb ellátotti létszámmal működő intézmény. Épületének nagy előnye, hogy újabb építésű (nem átalakított kastélyépület, mint a legtöbb megyei intézmény), de a mai kor követelményeinek már nem felel meg (tetőszerkezete felújításra szorul – a projekt pályázati források bevonásával talán megvalósítható), így a jövőben jelentős felújításokra, és átalakításokra szorul. Ennek ellenére az ellátás magasabb színvonalú nyújtásának jobbak a feltételei, melyeket az intézmény ki is használ ellátottai javára (komfortosabb elhelyezés, kiszolgáló egységek). A régióban a módszertani feladatokat 2008 második felétől konzorcium látja el, azonban az intézmény meglévő kapcsolatrendszerének kihasználása és kamatoztatása az intézmények szakmai munkájának javára fordítható, ennek megfelelően az intézmény továbbra is megyei szintű módszertani feladatokat lát el a fenntartó által meghatározott feladatok tekintetében. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött a regionális módszertani feladatokat ellátó SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humánszolgáltató Központ Gesztorszervezetével az ápolási díjjal kapcsolatos, az étkeztetés és házisegítségnyújtás vonatkozásában a szociális szolgáltatók szakmai ellenőrzésével kapcsolatos, az idősek nappali ellátása vonatkozásában a szociális intézmények szakmai ellenőrzésével kapcsolatos, valamint az idősek gondozóháza és az idősek otthona vonatkozásában a szociális intézmények szakmai ellenőrzésével kapcsolatos szociális módszertani feladatok ellátása céljából. Az intézmény vonatkozásában megvalósult a komplex akadálymentesítés, melyet elnyert pályázati támogatás biztosított. Az intézmény felvállalta demens centrum kialakítását is - a pszichiátriai férőhelyek számának csökkentésével -, ami jelenleg 20 férőhellyel üzemel.

47

VII. ÖSSZEGZÉS

A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció megalkotása a szociális szolgáltatások vonatkozásában, egy teljesen új gondolkodási módot igényelt mind a Társulás, mind az Intézmények részéről, melynek okán tevékenyen részt kellett vállaljunk a szociális munkában, az „élet” által indikált új szervezeti formák és intézmények közös létrehozásában, majd működtetésében. A törvényi kötelezettségeinket maghaladóan célunk valójában az volt, hogy a kilátásba helyezett közigazgatási struktúra átszervezését megelőzően, reális képet adjunk, mind a Kaposvári kistérségben működő szociális szolgáltatások rendszeréről, mind pedig a jogszabályi- és finanszírozási környezetről, rávilágítva egyben a működő ellátórendszerek esetleges hiányosságaira is, mellyel segítséget kívánunk nyújtani, az estlegesen helyünkbe lépő szakemberek számára, felhívva figyelmüket azonban arra, hogy a mindenkori koncepció az értékválasztást és a közös fejlesztési – működtetési szándékot fejezi ki, a résztvevők vélemény azonosságával, a kívánatos, a kijelölt célok és prioritások tekintetében egyaránt. Hisszük, hogy csak a „közös gondolkodás” vezethet el ahhoz, hogy a jelenleg meglévő és funkcionáló szolgáltatások továbbra is egyenletesen, minőségileg fejlődhessenek, s a valóban arra rászorulók igényeit szolgálhassák. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció módosítása – a területi és jogszabályi változásoknak való megfelelés mellett - szükséges volt annak érdekében, hogy lássuk, hogyan alakult a szociális alapszolgáltatások biztosítása a legutóbbi felülvizsgálat elvégzése óta eltelt időszakban, illetve hogyan történik a szociális feladatok megszervezése és ellátása a Kaposvári kistérségben. Teljesen pontos képet a szociális szférában folyamatosan bekövetkező változások miatt nem kaphattunk, de összefoglaltuk a kistérség szociális ellátórendszerének fő jellemzőit. Sorra vettük az alapszolgáltatási központok, az önkormányzatok és egyéb szolgáltatók által ellátott szociális szolgáltatásokat, a feladatok ellátásának módját, az igénybevevők számát, összegyűjtöttük az alapszolgáltatási központok, és a Társulás által megvalósított feladatokat, hogy látható legyen, milyen változások történtek, és milyen eredményeket értünk már el. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás és Kaposvár Megyei Jogú Város területén a szociális alapszolgáltatásokhoz (Kaposváron a szakosított ellátásokhoz) való hozzáférés teljes körűen biztosított. Akadnak azonban még hiányosságok, ezért további célokat tűztünk ki, és terveket fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy a jövőben még szélesebb körű lehessen az ellátás.

48

MELLÉKLETEK

49

1. sz. melléklet: A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás mikro-körzeti felosztásáról 2010. év szerint17

2008. év szerint16 1.

Keleti-mikro-körzet

1.

Baté Büssü Csoma Fonó Gadács Gölle Igal Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Magyaratád Mosdós Nagyberki Orci Patalom Ráksi Somogyszil Szabadi Taszár Zimány 2.

16 17

Keleti-mikro-körzet Baté Büssü Csoma Fonó Gadács Gölle Igal Kaposhomok Kaposkeresztúr Kazsok Kercseliget Kisgyalán Mosdós Nagyberki Orci Patalom Ráksi Somogyszil Szabadi Taszár Zimány

Nyugati-mikro-körzet Alsóbogát Bodrog Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Hetes Juta Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Osztopán Polány Somodor

2.

Nyugati-mikro-körzet Alsóbogát Bodrog Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Hetes Juta Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Osztopán Polány

2008. ápr. 29-ei állapot szerint, a Társulási Tanács 61/2008. (IV.29) határozata alapján. 2010. aug. 31-ei állapot szerint, a Társulási Tanács 59/2010. (VIII.31.) határozata alapján

50

Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Szentgáloskér Újvárfalva Várda

3.

Somodor Somogyaszaló Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Szentgáloskér Újvárfalva Várda

Surján-Zselici mikro-körzet Bőszénfa Cserénfa Gálosfa Hajmás Kaposgyarmat Sántos Simonfa Szentbalázs Zselickislak Zselicszentpál

3.

„+1” Kaposvár

Surján-Zselici mikro-körzet Bőszénfa Cserénfa Gálosfa Hajmás Kaposgyarmat Sántos Simonfa Szentbalázs Zselickislak Zselicszentpál

„+1” Kaposvár

Megjegyzés: a félkövér betűvel szedett településnevek a mikro-körzeti központokat jelölik, míg a piros betűvel írt településnév az új belépőt jelöli.

51

2. sz. melléklet: A tanya- illetve a falugondnoki szolgáltatás településszintű ellátottságáról

1. Alsóbogát 2. Bodrog 3. Bőszénfa 4. Büssü 5. Cserénfa 6. Csombárd 7. Ecseny 8. Edde 9. Felsőmocsolád 10. Fonó 11. Gölle 12. Hajmás 13. Juta 14. Kaposgyarmat 15. Kaposkeresztúr 16. Kercseliget 17. Kisgyalán 18. Magyaratád 19. Magyaregres

X (Szőlőhegy, Péterpuszta) X X X X X X (József A. és Ady E. utca területe)

X

X (Mernyeszentmiklós)

X X X X X X X

X X X X X X

Tanyagondnoki szolgálat

X X X X X X X X X X X (Imánpuszta) X

X

27. Somogyaszaló 28. Somogygeszti 29. Somogyjád 30. Szentgáloskér 31. Újvárfalva 32. Várda 33. Zselickislak 34. Zselicszentpál

Falugondnoki szolgálat

X X X X X X X X X X X (Imánpuszta) X X (Szőlőhegy, Péterpuszta) X X X X

20. Mernye 21. Orci 22. Patalom 23. Polány 24. Sántos 25. Simonfa 26. Somodor

Tanyagondnoki szolgálat

Települések

Falugondnoki szolgálat

Falugondnoki és a tanyagondnoki szolgálatok 2009. évben 2011. évben

X X X X X X X (Antalmajor) -

52

X (Antalmajor) X X X X X X X

3. sz. melléklet: A Kaposvári kistérség területén működő gyermekjóléti szolgálatok Intézmény neve

Székhely

Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ

Igal

Szociális Alapszolgáltatási Központ

Kaposmérő

SzocioNet Dél-dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ

Kaposvár

Alapszolgáltatási Központ és „Együtt könnyebb” Időskorúak Otthona

Somogyjád

„Esély” Alapszolgáltatási Központ

Taszár

Ellátott települések Igal, Kazsok, Ráksi, Somodor, Magyaregres, Somogyszil, Gadács, Büssü, Orci, Zimány, Kisgyalán, Gölle, Felsőmocsolád, Somogygeszti, Somogyaszaló Hetes, Csombárd (Kaposmérő Kaposújlak, Kaposfő, Kisasszond, Kiskorpád, Gige) Kaposvár, Sántos Somogyjád, Alsóbogát, Cserénfa, Gálosfa,Hajmás, Edde, Juta, Kaposgyarmat, Mezőcsokonya, Osztopán, (Pálmajor), Bodrog, Somogysárd, Szentbalázs, Újvárfalva, Várda, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Patalom Taszár, Kaposhomok, Baté, Fonó, Kaposkeresztúr, Bőszénfa, Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál, Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Mosdós

53

JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységről, valamint a telepengedélyezés rendjéről 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 175/2003. (X.28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről 211/2003. (XII.10.) Korm. rendelet az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről 49/2005. (III.23.) Korm. rendelet a közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításáról 1015/2005. (II.25.) Korm. rendelet a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 54

118/2006. (V.12.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet módosításáról 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 340/2007. (XII.15.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 8/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

gondoskodást

végző

személyek

11/2000. (X.18.) SzCsM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről 25/2004. (IV.16.) EszCsM rendelet a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 9/2001. (XII.20.) SZCSM rendelet módosításáról 31/2007. (XII.21.) SZMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet módosításáról 32/2007. (XII.21.) SZMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII.29.) OM rendelet módosításáról 33/2007. (XII.21.) SZMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 1/2005. (I.19.) FMM rendelet módosításáról 35/2007. (XII.21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet módosításáról 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 37/2007. (XII.22.) SZMM rendelet egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 55

38/2007. (XII.22.) SZMM rendelet szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 17/2007. (V.3.) SZMM rendelet módosításáról 27/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásának szabályairól 80/1999. (XII.28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeiről 14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 2/2005. (III.4.) ICSSZEM rendelet az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról 25/2006. (VI.26.) EüM rendelet a közgyógyellátásra jogosult megállapításához szükséges készítmények kiválasztásának szabályairól

gyógyszerkeretének

1083/2000. (X.13.) Korm. határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1034/1992. (VII.1.) Korm. határozat módosításáról

56