Szociális szolgáltatástervezési koncepció. Balatonalmádi Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2008

Szociális szolgáltatástervezési koncepció

Balatonalmádi Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2008.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés……………………………………………………………………………...3 I.1. Alapelvek...……………………………………………………………………….…...4 I.2. Értékek………………………………………………………………………………..5 I.3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata…………………….…………………….5 Balatonalmádi város általános helyzetképe…………………………………….…..6 II. Balatonalmádi város szociális szolgáltatásai…………………………………......12 III.1. A kötelezıen ellátandó alapszolgáltatások ……………....……………………..12 III. 2. Ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete…………………………..……......12 III. 2./A. A szociális szolgáltatást nyújtó intézményünk fejlıdésének történeti áttekintése………………………………………………………….……….....12 III. 2./B. A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ által ellátott alapszolgáltatások…………………………….…………………………….….13 IV. Szociális jövıkép, a város koncepciójának megvalósulása……………….……... 18 IV. 1. Az igényekhez igazodó fejlesztési szükségessége, irányai, ütemezése……….....19 V. 1.Záró gondolatok …………………………………………………………………….19 2. Záró rendelkezés …………………………………………………………………...19

2

Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény 70/E. §-a deklarálja a jogot a szociális biztonsághoz, az állampolgárok az öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetıségükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A jövı nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelısségtıl vezérelve az Országgyőlésünk megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, melynek célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A Szociális törvény elıírja, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció célja, hogy Balatonalmádiban a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttmőködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan mőködik. A minıségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, adekvált segítséget nyújtanak, a rászorulók számára a szolgáltatások széles körben hozzáférhetıek. Jelen koncepció tárgya tehát a város szociális helyzetének és ellátó rendszerének statisztikai mutatókon alapuló bemutatása és elemzése, az ezeken alapuló innovációs irányvonalak meghatározása, prioritások felállítása. Az anyag a szociálpolitika hatáskörébe tartozó problémákat, jelenségeket, a városi szociális intézményrendszert és ellátásokat vizsgálja. A szolgáltatástervezési koncepció középpontjában szociális törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások állnak. Csak szükség szerint, érintılegesen említjük a szociálpolitika fogalomkörébe tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásokat, vagy a munkanélküliség, egészségügy kérdéseit, miközben a város szociális ellátásáról való gondoskodás eddigi eredményeit részletezzük, a törvényekben megfogalmazottak és a város lakossági szükségletei szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatástervezési koncepció megvalósításának csak elsı lépése a koncepció egyszeri kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevık, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a városi szociálpolitikai kerekasztal párbeszéde. A koncepció elfogadását követıen figyelmet kell tehát fordítani a folyamatos tervezésre és a stratégia menedzselésére mind a hivatali, mind az intézményi struktúrán belül. Az elképzelések megvalósítása az alapvetı feltételt jelentı eszközök és a hatékony intézményrendszer kiépítése erısen függ a politikai és társadalmi szituációtól. A szolgáltatások fejlesztésében két alapvetı érték között kell egyensúlyt teremteni: - szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok támogatása, felzárkóztatása, feszültségek mérséklése - hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez maximálisan alkalmazkodó optimális irányba állítani Azokat a fı irányokat tartjuk továbbra is szem elıtt, amelyek elérésére ezidáig is törekedtünk, azaz a meglévı intézményeink tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos 3

megteremtését a jogszabály elıírásoknak megfelelıen, továbbá a városunkban felmerülı lakossági szükségletek kielégítését, amelyek igazodnak az egyes célcsoportok, speciális helyzetének és igényeihez, azaz a szükségletek és a szolgáltatások egyensúlyának megteremtését. Törekedni kell a szektorsemleges együttmőködés fejlesztésére, adott kérdésben hálózat építése, továbbá a szakmák, ágazatok közötti együttmőködésre (szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási), a források ésszerő használatára a problémák tartós megoldás érdekében. Törekedni kell a szociális munka, szaktudás és értékek következetes érvényesítésére, a társadalmi igazságtalanságok és egyenlıtlenségek mérséklésére. A jogszabály alapján a koncepció tartalmazza: - A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, - Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet az új szolgáltatások biztosításáról, - A szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, - Az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátások törvényben szabályozott formáit. I. 1. • •

•

• • •

Alapelvek

Minden rászoruló számára biztosítani kell a törvényben rögzített jogainak érvényesítését. Balatonalmádi Város minden lakójának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Az ellátást igénylık - nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvıképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére tekintet nélkül - jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. Balatonalmádi város Önkormányzata elutasít mindennemő elıítéleteken alapuló hátrányos megkülönböztetést. A helyi szociálpoltika elsıdleges feladata a védelem, amely egyaránt jelenti az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások fókuszában az ember, az egyén, a közösség, a család áll. Az önkormányzat és a szociális intézmény feladata az ellátást igénylı lakosság szociális jólétének megteremtése, figyelembe véve az önkormányzat felelısségének korlátait és mértékét. Az önkormányzat kiemelt feladata az egyenlıtlenségek mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése. Az ellátások biztosításakor a megfelelı bánásmód, a gyors és hatékony ügyintézés alapkövetelmény.

I. 2.

Értékek

Az értékek gondolkodásunk, cselekedeteink iránytői, amelyek különféle jelenségek megítélésében nyújtanak segítséget, befolyásolják világnézetünket, döntéseinket, áthatják erkölcsi felfogásunkat. Értékek, amelyeknek érvényesülniük kell a helyi szociálpolitikában, a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban.

4

•

Az önkormányzati szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül.

•

Az önkormányzati szociálpolitikának törekednie kell a relatív biztonság igényének érvényre juttatására is, vagyis arra, hogy valamilyen társadalmi „kockázat” bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala – lehetıség szerint – ne süllyedjen túlságosan nagyot.

•

Az önkormányzati szociálpolitikában erısíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelızzük, megakadályozzuk az olyan „rossz” helyzetek, szituációk kialakulását, amelyeknek a késıbbiekben negatív következményei lehetnek. A szociális szolgáltatások és ellátások az utólagos korrekcióra, a megbomlott szociális egyensúly okozta kár(ok) enyhítésére hivatottak, illetve az eredeti állapotot próbálják meg visszaállítani.

•

A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak, a jogosult ott kapja és attól a szervezettıl a támogatást, ahol számára ez legjobban megfelelı, a humanitás követelményét szem elıtt tartva. Fontos azon kritériumnak való megfelelés, hogy az ellátás minden esetben egyénre szóló legyen.

•

Az önkormányzati szociálpolitika a teljes körő társadalmi integrációt segíti elı, azt erısíti. Mellızi a szegregált megoldásokat, amennyiben mégis ennek alkalmazására kényszerül, tényleges választási lehetıséget biztosít az érintetteknek, illetve családtagjaik számára.

•

A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikának két meghatározott alapkövetelmény. A hatásosság elvébıl fakadóan a jogosultak lehetı legnagyobb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyságból következıen a rendelkezésre álló racionális erıforrás felhasználásának a valóban rászorulókat kell hathatósan segítenie.

I.3.

A szolgáltatástervezési koncepció feladata

A szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy pontosan rögzítse és kijelölje: • Azokat a területeket, amelyeket az önkormányzati szociálpolitika befolyásolni kíván, • Azokat a lakossági szükségleteket, amelyek kielégítését az önkormányzat saját felelısségkörébe utal, • Azokat az értékeket, amelyek alapvetıen meghatározzák és irányítják az önkormányzati szociálpolitikát, • A szociális ellátások keretében kialakítandó eszközrendszert (intézmény, szolgáltatások, belsı szakmai koordináció), • A fejlesztési szükségleteket és célokat, azok elérésének lehetséges alternatíváit, valamint a végrehajtás lehetıségét.

5

Balatonalmádi város általános helyzetképe Balatonalmádi város a Balaton északi partján, a keleti medence egyik festıi szépségő helyén fekvı város. 7 km hosszú partszakasza egy félköríves formájú, Balatonba nyúló félszigetet követ, amelyet változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelnek körül, egyedülálló fekvést biztosítva a városnak. A város három irányból közelíthetı meg szárazföldi utakon, illetve a Balatonnal határos. A fı megközelítési irányok: Budapest felıl a 71. sz. fıútvonalon; Szentkirályszabadja illetve Felsıörs felıl; a harmadik irány Balatonfüred felıl szintén a 71. sz. fıútvonalon. Ebbıl következik, hogy a város meglehetısen nagy átmenı forgalommal bír, mely kiegészül a Budapest-Tapolca vasútvonallal is. Balatonalmádi négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérı településrészek, ill. önálló települések egyesítésével jött létre: • Vörösberény • Budatava • Almádi • Káptalanfüred Az egyes településrészek jellegükben teljesen eltérıek, azonban a folyamatos építkezések következményeként teljesen összenıve ma már szerves egységet képeznek. Vörösberény jellemzıen falusias beépítéső lakóterület, viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken fıként lakó, üdülı vegyes használattal, változó nagyságú telekméretekkel. Budatava újabb beépítéső terület, egy része szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülı vegyes használatú kertes területtel. Az északi részén a település egészének struktúrájától eltérı tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítéső területek is megtalálhatóak. Almádi vegyes használatú és beépítéső ill. telekmérető, központi jellegő településrész, felvállalva az igazgatási, oktatási, egészségügyi ellátási központ szerepét is. Káptalanfüred ma is nagyrészt üdülıterület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telekkel, a káptalani erdı még megmaradt fáinak köszönhetıen fıként erdı jellegő kerthasználattal. Összességében megállapítható, hogy Balatonalmádi város rendkívül összetett és sokrétő szerkezeti adottságokkal rendelkezik. Balatonalmádi ’’… fejlıdése töretlen ’’ – írják az 1988 . májusában kelt, a várossá váláshoz megfogalmazott pályázatban. S valóban (ha a fejlıdésen bıvülést értünk), az állandó lakosok száma lassan, de folyamatosan nıtt. Az 1970-es évek fejlesztései, az 1984-ben megkapott városi jogú nagyközségi státus, a körzetközponti szerepkör, a 80-as évek intézményi fejlesztései, s az 1989-es várossá válás optimista értékelésre adott okot. 1975-tıl telepszerő többszintes lakásokat építtetett a Nitrokémia és a Bauxitkutató Vállalat a dolgozói letelepítésére. 1987 és 1990 között 173 új állami lakás épült fel, családi házas övezeteket is kialakítottak. 1970-ben új postaépület, 1976-ban autóbusz-pályaudvar épült. 1987-ben adták át – egy késıbbi rendelıintézet létrehozásának reményében – az új orvosi rendelıt. 1986-ban készült a Mogyoró úti óvoda, 1988. szeptember 1-jén indult a tanítás a Kéttannyelvő Gimnáziumban, 1989-tıl kollégiummal is bıvült, 1988-ban adták át a Fórumot, 1989-ben készült el a Városháza átalakított épülete, 1991-ben kezdte meg mőködését a Városi Zeneiskola. 1990-ben – a rendszerváltozás kezdetén – intézményrendszerében, közigazgatásában kisvárosi léptékben kiépült, infrastruktúrájában jelentısen elmaradt, 8400 fı lakónépességő település volt Balatonalmádi. Míg a tanácsi rendszer az önkormányzatiságnak adta át a helyet, a szükségszerő gazdasági szerkezetváltás átalakította a foglalkoztatottság szerkezetét, a munkanélküliség és az infláció azelıtt nem ismert bizonytalanságot hozott a lakosságnak, s 6

új gazdasági környezetet teremtett az amúgy is útját keresı önkormányzatnak. Ilyen körülmények között az önkormányzatnak az elıre menekülést kellett választania. Balatonalmádi az 1989-es várossá nyilvánítása idıpontjában infrastrukturális ellátottság területen eléggé elmaradt az akkori városi átlagtól, de még a szomszédos kisebb települések ellátottsági színvonalától is. Jelentısebb fejlıdés a 90-es évek derekától kezdıdött meg a pályázatokon elnyert állami támogatásokból, a környezetvédelmi célú japán hitel igénybevételébıl, és nem utolsó sorban az állampolgárok pénzügyi hozzájárulásából. A település villamos energia ellátása teljesnek mondható, nem csak a település belterületén, de a korábbi zártkertek területének nagy részén is biztosított a villamoshálózathoz történı csatlakozás. 2003. évben befejezıdött a közvilágítás korszerősítése, melynek részeként megtörtént a világító testek cseréje, a korszerő berendezésekbıl adódó energia megtakarítás némi közvilágítási hálózatbıvítésre is lehetıséget ad a beruházási költségek törlesztésének befejezését követıen a 2009. évtıl. A város ivóvízellátását az állami tulajdonú Dunántúli Regionális Vízmő Rt. kezelésében lévı vízkiviteli mővek, ivóvíztározók és elosztó hálózat biztosítja. Az építıközösségi formában megvalósult Öreghegyi hálózatbıvítés eredményeképpen a település belterületén az ivóvízellátás teljesnek mondható, jelentıs hálózatfejlesztések valósultak meg lakossági forrásból a belterülethez csatlakozó volt zártkerti területeken is. A szennyvízelvezetést ugyancsak a DRV Rt. kezelésében lévı regionális rendszer biztosítja, oly módon, hogy a települési hálózatról összegyőlt szennyvizek egy nyomott hálózaton keresztül a Balatonfüzfın lévı szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahonnan a tisztított szennyvíz a Balaton vízgyőjtı területérıl kívülre kerül elvezetésre. A már említett közmőfejlesztési ütemben a korábbi 40 %-ot sem elérı csatornázottság közel 80 %-ra emelkedett. További 14 km-es szennyvízcsatorna győjtıhálózat vízjogi engedélyét beszerezte az önkormányzat, egyidejőleg céltámogatási igényt nyújtott be. A mintegy 570 millió forintos beruházás 60%-os állami támogatással megvalósult. Ennek eredményeként további 843 ingatlan szennyvízcsatorna ellátása biztosított. A szennyvízcsatorna hálózat befejezı munkáinak tervei elkészültek, az utolsó mintegy 10%-os csatornázottsági hiány megszüntetése pályázati úton elnyert támogatással valósítható meg. A 90-es évek elején megkezdıdött a település földgázellátása a Balatonfüzfı és Balatonalmádi között kiépített nagyközép nyomású vezetékkel. A japán hitelnek és a lakosság anyagi áldozatvállalásának köszönhetıen a település belterületén a gázellátottság megközelíti a 80 %-ot. A még ellátatlan területek hálózat bıvítése lakossági hozzájárulással folyamatos. A szolgáltató beruházásában átépült a város telefonhálózata, amely a település belterületén valamennyi ingatlannál biztosítja a hálózathoz történı csatlakozást, ezen túlmenıen a volt zártkerti területek nagy részén is kiépült. Az önkormányzattól független gazdasági társaság lakossági hozzájárulás befizetése mellett kiépítette a település kábeltévé hálózatát. A legmostohább helyzető közmő a csapadékvíz elvezetés, amely a település belterületi úthálózatának alig 20 %-án kiépített. A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága szorosan összefügg a település úthálózatának állapotával. A több mint 100 km belterületi útnak mintegy fele tekinthetı kiépítettnek, de a jelentıs közmőépítések miatt ezek állapota sem kielégítı. Kétévente egy-egy jelentısebb helyi közút felújítására van pénzügyi fedezete az önkormányzatnak, néhány kisebb utca felújítását lakossági hozzájárulással végzi el az önkormányzat. Járda csak az úthálózat mintegy 1/3-án, elsıdlegesen a településközpontban és az országos fıútvonal mellett található. Jelentıs állami támogatások igénybevételével épült meg a Balaton körüli kerékpárút településen belüli szakasza és 2002-ben a Veszprém - Szentkirályszabadja – Balatonalmádi közötti kerékpárút építése is befejezıdött.

7

Összességében elmondható, hogy a 90-es évek közepétıl jelentısen fejlıdött a település infrastrukturális ellátottsága, de további feladatként adódik a szennyvíz-csatornázottság teljessé tétele, a közutak állapotának javítása és ezzel együtt a csapadékvíz elvezetés megoldása. Az 1990-es évek gazdasági átalakulása még hangsúlyosabbá tette az idegenforgalom szerepét a város életében, ma már helyben jelentıs ipar, mezıgazdaság nincs. Így a vendégforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatás fejlıdése vált jellemzıvé. Az utóbbi években az idegenforgalom csökkenı tendenciát mutat. A városban egy óvoda, kettı általános iskola, egy zeneiskola és egy megyei fenntartású középiskola mőködik. A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár a város közösségi mővelıdésének és nyilvános könyvtári ellátásának a meghatározó intézménye. A civil szervezetek tevékenysége is szorosan kapcsolódik az intézmény tevékenységéhez, partneri együttmőködésben valósulnak meg programok, helyi események. A közösségi feladatok megoldásában kiegészítik egymást. Az egészség az egyén életminıségének és önmegvalósításának alapvetı feltétele, amely döntı hatással van a családra, a munkára. Az egészség fejlesztését, megırzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével együtt képes szolgálni. Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, valamint az otthonában történı ellátását. Az egészségügyi ellátórendszer városunkban két részbıl épül fel: alapellátás és járóbetegszakellátás. Az alapellátás: a beteg lakóhelyén biztosítja, hogy a választás alapján igénybe vehetı, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétıl, korától és betegsége természetétıl függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Járóbeteg-szakellátás: a beteg folyamatos ellátását, gondozását végzı orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerő egészségügyi ellátás, fekvıbeteg-ellátást nem igénylı krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. A településen az alapellátás feladatait 4 felnıtt háziorvosi praxis, 2 házi gyermekorvosi praxis, 3 védını, 2 fogorvosi praxis látja el, valamint folyamatos ügyeleti szolgáltatás mőködik. A városban két gyógyszertár látja el a lakosságot. Egyes betegségek felismerését és gyógykezelését, utógondozását járóbeteg-szakrendelés keretében vállalkozó szakorvosok látják el. Balatonalmádi város állandó lakónépessége 2003. évi 8509 fırıl 2004. január hó 1. napjára 8.666 fıre, 2006. január hó 1. napjára 8817 fıre, 2007. január 1. napjára 8884 fıre, 2008. január 1. napjára 8986 fıre növekedett. A város demográfiai helyzete (népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak jelenlegi aránya) évrıl évre minimálisan változik. Belterületi önkormányzati lakótelkek nincsenek, a belterületbe vonás lehetıségei korlátozottak. Balatonalmádi lakónépességének korcsoportonkénti megoszlását a következı táblázat szemlélteti az év január 1-i állapota szerint: Életkor szerint 0 – 17 éves 18 – 59 éves 60 – X éves Összesen Ebbıl 20 – 30 éves Inaktív (0 –17 és 60 – X)

2003. 1387 5183 1939 8509 1451 3326

2004. 1393 5251 2022 8666 1474 3415

2005. 1382 5276 2113 8771 1464 3495

2006. 1362 5290 2165 8817 1416 3527

2007. 1446 5333 2105 8884 1401 3551

2008. 1413 5388 2185 8986 3598

8

Lakóhellyel rendelkezık száma életkor szerint: 2004. 2005. 2006. 2007.

2008.

Életkor szerint 0 – 2 éves 3 –5 éves 6 –13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 –54 éves 55 – 59 éves 60 - 69 éves 70 - 79 éves 80 – X éves Összesen

Fı 211 189 526 86 80 104 116 4652 702 1234 744 342 8986

Fı 182 161 635 94 101 110 110 4604 647 1064 661 297 8666

Fı 196 179 581 114 98 102 112 4625 651 1127 677 309 8771

Fı 209 183 551 103 112 99 105 4625 665 1152 692 321 8817

Fı 200 188 534 84 320

5304 2218 8848

A gazdasági rendszerváltás elıtt az aktív keresık a megyeszékhelyen kívül a Nitrokémiánál és a Főzfıi Papírgyárban biztos munkahelyet találtak, az aktív keresık fele helyben dolgozott /Bauxitkutató Vállalat, Budatava Ipari Szövetkezet (230 fı), Kommunális Szolgáltató Üzem (200 fı), TSZKER (68 fı), Hungar Hotels (183 fı), stb. / 1986-ban: - az iparban foglalkoztatottak száma: 1242 fı, - építıiparban : 99 fı, - mezıgazdaságban: 70 fı, - szállításban: 53 fı, - kereskedelemben: 447 fı, - a többi ágazatban: 539 fı. A gazdasági változások hatása a térségben azt eredményezte, hogy nagyobb létszámú, jelentıs munkáltatóknak – a fentieken kívül – ma már elsısorban az üdülési szezonhoz kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek tekinthetık. A gazdasági szerkezetváltás átalakította a foglalkoztatottság szerkezetét, különösen az évtized elején. Ez Balatonalmádiban azt jelentette, hogy az állami vállalati szférából kikerülı aktív korúak egy része magánvállalkozásba fogott. Érvényes vállalkozói igazolvánnyal 1990-ben 95 fı, 1993ban már 583 fı rendelkezett.1990 és 1993 között kiváltott 583 érvényes engedélyre 1055 “váltás”: megszőnés, módosítás, más tevékenységbe kezdés, szőkítés, stb esett. Ebbıl nyilvánvaló, hogy sokan piaci ismeretek nélkül, mozgatható tıke szőkében, mintegy kényszerbıl fogtak vállalkozásba. Ez a mozgás az évtized végére lelassult, kiegyenlítıdött, de részarányuk a foglalkoztatásban az elaprózódás felé mutat. Az egyéni ill. jogi személyiség nélküli vállalkozások részaránya a mőködı vállalkozásokból 1997-ben 67 % , 1998-ban 65%, de ezek 2/3-a csak szezonális jelleggel üzemel. Az aktív korú lakónépesség egy része a szezonális munkából él, a meghatározó része azonban ingázó, mivel a településen a szolgáltató ágazaton kívül kevés a munkaalkalom. A városban nincs ipari üzem és mezıgazdasági termelıszervezet. A városban található munkaalkalom elsısorban a turizmushoz, a vendéglátáshoz, kereskedelemhez köthetı.

9

A szociális ellátórendszer mőködését befolyásoló egyik tényezı a munkanélküliség alakulása a város állandó lakosainak körében. A vállalkozások jelentıs része szezonális jellegő, csak a nyári idıszakban foglalkoztatnak. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Balatonalmádi Kirendeltsége tájékoztatása alapján Balatonalmádi városban az aktív korú népesség: 5515 fı volt, 2005. januári zárónapon: 5692 fı, 2006. márciusi zárónapon: 5730 fı, 2007. januári 20-i zárónapon: 5792 fı, 2008. január 20-i zárónapon: 5820 fı. Aktív korú regisztrált munkanélküliek száma 2004. január hónapban: 228 fı, ez a létszám május hónapra: 186 fıre csökkent, 2005. januári zárónapon 274 fı, 2006. márciusi zárónapon 271 fı, 2007. január 20-i zárónapon: 325 fı, 2008. január 20-i zárónapon: 298 fı. Balatonalmádi városban munkanélküli járadékban részesülık száma: 2004. januári zárónapon: 101 fı 2005. januári zárónapon: 157 fı 2006. márciusi zárónapon 137 fı ( álláskeresési járadék, ill. segély ) 2007. januári zárónapon: 172 fı (támogatott álláskeresı) 2008. januári zárónapon: 166 fı (támogatott álláskeresı) Tárgyévek január 1. napja szerint, az inaktívak számának nemenként megoszlása a következı volt: 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 0 –18 és 61 – X inaktív férfi 1620 1656 1666 1709 0 – 18 és 61 – X inaktív nı 1795 1839 1861 1889 0 – 18 és 61 – X inaktív összesen 3415 3495 3527 3551 3598 A demográfiai adatokból megállapítható, hogy évrıl évre növekszik az idısebb korosztály létszáma, amely megmutatkozik a nyugdíj és a nyugdíjszerő ellátások növekedésében is. Balatonalmádi városban élı nyugdíj és nyugdíjszerő ellátásokban 2002., 2003., 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. január hónapban részesülık alakulását mutatja: Egy személy több ellátásban is részesülhet. A következı táblázatban megtudjuk, hogy a meghatározott ellátás fajtákból hány ember részesül. Ellátás megnevezése Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Özvegyi nyugdíj Árvaellátás Mg. Szövetkezeti járadék Baleseti járadék Átmeneti járadék Rendszeres szociális járadék Bányászok egészségkárosodási járadéka Rokkantsági járadék Házastársi pótlék Egyéb nyugdíj járadék stb. Összesen

2002 1652 394 574 80 4 8 7 67 1

2003 1680 421 579 68 5 13 7 64 1

2004 1694 428 589 74 5 12 6 70 1

2005 1751 420 588 78 5 13 9 69 -

2006 1787 427 596 76 3 13 10 63 -

2007 1841 423 616 70 3 12 10 58 -

2008 1887 417 632 75 3 13 9 64 -

4 25 380 3196

8 12 274 3132

11 11 254 3155

10 11 253 3207

12 9 251 3247

13 8 232 2502

13 7 205 2553 10

Minden rászoruló védelmét és létbiztonságát szolgáló szociális háló jelentısége az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására városunkban is felértékelıdött. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedvezıtlen körülmények között élıkbıl kerülnek ki (idısek, betegek, stb.). Az 1993. évben elfogadott, s azóta több alkalommal módosított – már hivatkozott – Szociális tv. a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, a mőködés szervezeti kereteit, a különféle ellátásokhoz való jogosultság feltételeit, illetve azokat a módszereket, amelyeket a rászorulók szükséglet kielégítésére hivatottak. Balatonalmádi város Képviselı - testülete a szociális törvény hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokról az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva megalkotta rendeletét, és a jogszabályi változásokhoz valamint a helyi igényekhez igazodóan folyamatosan karban tartja helyi rendeletét a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról. A következı táblázat az elmúlt évek pénzbeli és természetbeni támogatásának igénybevevıit tartalmazza. Támogatási forma

2001 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. év/fı év/fı év/fı év/fı év/fı év/fı év/fı szociális 19 19 22 25 28 27 28

Rendszeres segély Idıskorúak járadéka Ápolási díj alanya jogon Ápolási díj méltányossági alapon Lakásfenntartási támogatás Közcélú foglalkoztatásban részt vettek Temetési segély Átmeneti segély Köztemetés Közgyógyellátás Ebbıl alanyi Ebbıl méltányossági Ebbıl normatív Közlekedési támogatás Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

2 1 14

2 3 14

1 2 19

1 2 17

1 2 20

1 3 20

1 6 24

8 6

8 11

4 3

8 10

9 6

0 0

1 10

43 224 1 318 96 201 21 97 12

59 231 4 299 100 186 13 81 1

50 208 3 302 117 174 11 63 0

54 219 2 292 111 170 11 59 0

52 174 1 251 102 136 13 52 0

60 167 2 223 68 145 10 42 0

64 212 2 221 75 129 17 36 0

A Szociális törvényben rögzített pénzbeli és természetbeni ellátásokon túl a Képviselıtestület döntése alapján: • a 70 éven felüli lakosság a 1990-es évek eleje óta karácsonykor tartós élelmiszer csomagban részesült, az elmúlt években vásárlási utalvány formájában történt az ellátás; • a legrászorultabbak évrıl-évre 10-10 q tőzifát kapnak térítésmentesen;

11

• • • •

a korábbi évek gyakorlata szerint a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezetével kötött ellátási szerzıdést, melynek keretében a várpalotai Hajléktalan Szálló biztosít egy fı hajléktalan részére szállást és ellátást szükség esetén; a települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj megfizetésének támogatásában részesíti – kérelemre – a 70 év feletti egyedül élı balatonalmádi lakóhellyel rendelkezı személyt; a kamatmentes kölcsön részben vagy egészben vissza nem térítendı pénzbeli támogatást nyújthat – kérelemre – a rászoruló igénylıknek az elsı lakástulajdon megszerzéséhez a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén; tanulmányi ösztöndíj pályázat meghirdetése a rászoruló tanulók részére (Bursa Hungarica).

Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2007. december 1. napjától Magyar Vöröskereszt Várpalota Térségi Összevont Szociális Intézménye ( Várpalota, Mészáros L. u. 53. ) feladatellátásában ellátási szerzıdést kötött a szociális alapszolgáltatások közül utcai szociális munka ellátására. A szolgáltatás által ellátottak köre: hajléktalan személyek. Szociálpolitikai szempontból a tervezéseknél kiemelkedı relevanciával bír az idıskorú népesség arányának növekedése és az össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciát minden körülmények között szem elıtt kell tartani annak érdekében, hogy ne keletkezzenek a szociális ellátási hiányok miatt feszültségek.

Balatonalmádi Város szociális szolgáltatásai III.1. Kötelezıen ellátandó alapszolgáltatások Balatonalmádi város a saját területén a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény alapján alapellátás keretébe tartozó feladatok ellátásáról. A törvény által elıírt ellátási formák a következık: Alapszolgáltatások • étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • családsegítés, • nappali ellátás (Idısek Klubja) III.2. Ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete a) A szociális szolgáltatást nyújtó intézményünk fejlıdésének történeti áttekintése A Képviselı-testület 1994. június 30-i ülésén döntött az Idısek Klubja létrehozásáról, elkészült annak Alapító Okirata, valamint a létrehozási, mőködési költségtervezetnek a testületi ülésre történı elıterjesztése. Az elıterjesztett tervezet alapján a Képviselı-testület elfogadta az Idısek Klubja Alapító Okiratát. Az 1995. szeptember 28-i ülésén a Képviselı-testület megtárgyalta az Önkormányzat szociális intézmény- és ellátórendszerét és az Idısek Klubja, valamint a gondozói hálózat összevonásával – Gondozási Központ néven – egy egységes, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezı intézmény létrehozásáról döntött.

12

A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatot / továbbiakban: Szolgálat / Balatonalmádi Város Képviselı-testülete 223/1998. (XII.22.) önkormányzati határozatával 1998. decemberében a Városi Gondozási Központ jogutódjaként hozta létre. Az 1995 óta, a Gondozási Központban mőködı három szociális szakfeladat mellett - úgymint szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, Idısek Klubja - három másik kapott helyet: a családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatás; a védınıi szolgálat; az anya, csecsemı és gyermekvédelmi szolgáltatás. Az új szociális intézményben az alapító az általános gyakorlattól eltérıen, sajátos szakmai megfontolásokra alapozva két egészségügyi alapellátásba tartozó feladatot is elhelyezett, ezek fentiek közül a védınıi szolgálat valamint az anya, csecsemı és gyermekvédelem. A Szolgálat 2000. január hó 12. napjától rendelkezik mőködési engedéllyel. A Szolgálat létrehozásával egy olyan intézmény vált elérhetıvé Balatonalmádiban, amely az alapellátás szintjén az ellátott személy önkéntességére és együttmőködésére alapozottan – a családi élet bármely problématerületén a szelektív jogosultság elvének mellızésével – minden odafordulónak személyorientált segítséget nyújt. A balatonalmádi kistérség önkormányzatai – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján – abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerőbb és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást és szolgáltatást. Testületeik döntései alapján társulási megállapodást kötöttek. A társulás neve: Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása (KBTT). Balatonalmádi Város Önkormányzata (mint feladatellátó önkormányzat) és Alsóörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata, Litér Község Önkormányzata, Felsıörs Község Önkormányzata és Balatonfőzfı Város Önkormányzata képviselı-testületei között – a KBTT keretein belül - a szociális és gyermekjóléti feladataik közös ellátására 2006. december 20-án Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulást hoztak létre. A társult felek 2007. február 1. napjától a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, és a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott kötelezı szociális alapellátási feladatok, és gyermekjóléti alapellátásokat a Balatonalmádi Város Önkormányzata által alapított Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ közös fenntartásával látják el. A társulásban fenntartott intézmény mőködésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselı-testülete gyakorolja. A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében ellátott feladatok 2007. február 1. napjától: - szociális alapszolgáltatási feladatok közül: családsegítés Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja települések közigazgatási területén, - szociális alapszolgáltatási feladatok közül: házi segítségnyújtás, nappali ellátás Balatonalmádi, Szentkirályszabadja települések közigazgatási területén, - gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekjóléti szolgáltatás: balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja települések közigazgatási területén. - Balatonalmádi Város Önkormányzata családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás és gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek átmeneti gondozása körében a helyettes szülıi ellátás kötelezı feladatainak ellátása, valamint az alapító okirata szerint az egészségügyi, védınıi szolgálat feladatainak ellátása az intézmény fenntartásával, feladatarányos költségek viselésével. A feladatellátás:

13

-

2007. április 1. napjától: a szociális alapszolgáltatási feladatok közül : házi segítségnyújtás, nappali ellátás Litér és Felsıörs települések közigazgatási területével, 2007. május 31-tıl a gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekjóléti szolgáltatás: Balatonfőzfı település közigazgatási területével bıvült.

b) A Szolgáltató által ellátott alapellátások körébe tartozó alapszolgáltatások Balatonalmádi település közigazgatási területén A szolgáltató szociális alapellátás részeként általános szociális és mentális ellátást nyújt, valamint prevenciót szolgáló mentálhigiénes tevékenységet folytat. Elısegíti a családban az átmenetileg sérült vagy hiányzó funkciók helyreállítását. Nyitott intézményként mőködik bármilyen problémával küszködı, segítségre szoruló állampolgár közvetlenül igénybe veheti. A törvény definiálja a „rászorultságot”, ebbıl adódóan minden olyan személynek az alapellátások körében, a lakókörnyezetben szolgáltatást kell biztosítani, aki ezt igényli és egészségi állapota, kora, jövedelmi helyzete miatt arra szükségese. Az ellátást igénylık csoportját tehát a szolgáltatások szempontjából bıvíti, és kiegészíti a fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg és a hajléktalan személyekkel. •

Étkeztetés (szociális étkeztetés)

Az alapellátás e formája városunkban 1995 óta mőködik. A szolgáltatás a város egész területét lefedi. Az étkeztetés három formában történik: étel kiszolgálásával és helyben fogyasztással, étel elvitelével, valamint lakásra szállítással. Az étel lakásra szállítása kismotorral, kerékpárral történik a városon belül. Feladata: azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A szolgáltató lehetıséget biztosít továbbá a településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére, illetve segítséget nyújt a saját lakóhelyükön történı étkezés biztosítására. A szociális étkeztetéshez szükséges ételt a szolgáltató három helyrıl biztosítja az igénylıknek. A szolgáltatást igénybevevık számát minden év december hó 31. napi állapotában az alábbi táblázat szemléltet: Étkezés formái Helyben fogyasztja az ételt Lakására szállítják Étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is

2001 37 23 7

2002 38 23 8

2003 21 17 48

2004 35 36 37

2005 51 35 35

2006 45 25 40

2007 51 35 51

A szolgáltató az étkeztetés kapcsán jelentkezı igényeket kielégíti, várakozó nincs. •

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében: a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

14

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házigondozási tevékenységet a hivatásos gondozók mellett társadalmi gondozók alkalmazásával biztosítják az intézményben. A házi segítségnyújtás feladatait hat fı házi gondozó – ebbıl 1 fı szervezı gondozó – hat gondozási körzetben látja el. A házi gondozók munkáját 6 fı tiszteletdíjas társadalmi gondozó segíti. A szakképzett foglalkoztatottak száma 5 fı volt tavaly, idén egy fıvel növekedett. A 2004. elsı félévében a gondozási idı összesen 3292,5 óra, 2005. évben 10950,5 óra, 2006. évben 12033,5 óra, 2007. évben 10551 óra volt. A házi gondozó tevékenysége rendkívül sokrétő. A klasszikus gondozási feladatok mellett egyre erıteljesebben mutatkozik a házi betegápolás - a jelenlegi egészségügyi ellátáson kívüli - iránti igény. A házi gondozó a feladat ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevevı fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen, meglévı képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szolgáltatás lelki gondozói tevékenységgel egészül ki. A házi segítségnyújtásban részesülı személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet készít a házi gondozó. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A Szolgálatnak szoros kapcsolata a megyei szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézményekkel. Az elmúlt három évben a gondozotti létszám alakulását minden év december hó 31. állapot szerint szemlélteti a táblázat: Évek

Házi segítségnyújtás

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

23 25 8 9 8 15 16

Étkeztetésben és házi Összesen segítségnyújtás 7 30 8 33 48 56 37 46 35 43 40 55 51 67

Az ellátási év során a szolgáltatást igénybevevık létszámának alakulása folyamatos mozgásban van. Az év során egy-két hónapban lecsökken az igény, az év többi részében pedig az ellátotti átlag két-háromszorosára nı. A hatékonyság és a színvonal javítását szolgálja a szakképzett és a lakossági szükségletek szempontjából is elegendı dolgozó alkalmazása, valamint az egészségügyi és szociális ellátás összehangolt mőködése, az idıs emberek, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal történı komplex ellátása. •

Családsegítés

A családsegítı szolgáltatás általános és speciális segítı szolgáltatása keretében a Szolgálat segítséget nyújt a területen élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok 15

megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. A Szolgálat az általános segítı szolgáltatásokon túl speciális segítı szolgáltatást nyújt: • Ilyen szolgáltatás az aktív korúak, tartós munkanélküliek segítı programja, amely többek között segíti az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülık kikerülését a támogatottak körébıl. A Megyei Munkaügyi Központ Balatonalmádi trénerjeinek közremőködésével. • Lakhatásában veszélyeztetett személyek hajléktalanná válásainak megelızése. Ennek kapcsán a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítik az egyéneket, családokat, valamint a különbözı közösségi csoportokat problémáik megoldásában, jólétük megteremtésében és szociális környezetükhöz való alkalmazkodásban. Feladatkörükbe tartozik a tanácsadás, szociális ügyintézés, mentális gondozás, információ közvetítés, krízisintervenció. Együttmőködik a különbözı szolgáltatást végzı civil szervezetekkel: - A szenvedélybetegek ellátásába: a szekszárdi Nyírı Gyula Rehabilitáció Intézettel és a budapesti székhelyő foglalkoztatási terápiát biztosító Emberbarát Alapítvánnyal, - A megváltozott munkaképességőekkel kapcsolatban: Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületével. A családsegítést igénybevevık számának alakulása: •

2001. év folyamán:

63 fı

•

2002. év folyamán:

79 fı

•

2003. év folyamán:

52 fı

•

2004. év folyamán:

53 fı

•

2005. év folyamán:

58 fı

•

2006. év folyamán: 54 fı

•

2007. év folyamán: 56 fı

Éves forgalom a forgalmi napló adatai alapján: 2001. évben: 431 esetbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma:111 fı tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 25 fı 2002. évben: 438 esetbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma 120 fı tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 27 fı 2003. évben: 512 esetbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma 130 fı tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 33 fı 2004. évben: 845 eset ebbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma: 508 fı tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 337fı 2005. évben: 843 eset ebbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma: 305 fı tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 247 fı 2006. évben: 1002 esetbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma: 127 fı

16

tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 73 fı 2007. évben: 1261 esetbıl tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma: 135 fı tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 62 fı A családsegítı tevékenységben foglalkoztatottak száma: 2 fı. •

Nappali ellátás: Idısek klubja

Feladata elsısorban az, hogy a saját otthonukban élık részére biztosítsanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére. Szociális és mentális szempontból támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes idıskorúak gondozását végzik. Idısek Klubja 2006. évben 30 engedélyezett férıhellyel, 2007. évben 40 engedélyezett férıhellyel rendelkezett. Idısek Klubjában az alkalmazotti létszám 2 fı. 2004. évben a taglétszám: 20 fı, 2005. évben 33 fı, 2006. évben 35 fı, 2007. évben 39 fı. Az étkeztetést is igénybevevık létszáma 2001. évben 28 fı, 2002. évben 19 fı, 2003. évben 23 fı. 2004. évben 28 fı, 2005. évben 19 fı, 2006. évben 26 fı, 2007. évben 17 fı. A klub nyitott, problémamegoldó. Törekszenek arra, hogy színes és sokrétő programot biztosítsanak azoknak az idıseknek, akik közösségi együttlétre vágynak. A következı közösségi programokat nyújtja a szolgáltató az Idısek Klubjában: - elıadás sorozatok : a) érdekes aktualitások b) közéleti fórum c) egészségmegırzés - gyógypedikür - lelkitámasz - klubdélutánok - csoportos foglalkozás - különbözı versenyek szervezése - kirándulások szervezése - környezı települések klubjaival kapcsolattartás A szolgáltató ellátottai részére a jogi tanácsadást, és pszichológiai tanácsadást is nyújt, a feladat ellátása során együttmőködik a helyi civil szervezetekkel. Az Idısek Klubja a Balatonalmádi, Györgyi D. u. 11. szám alatti ingatlanból 2004. december 31. napjával átköltözött a Balatonalmádi, Városház tér 4. (Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár) sz. alatti épületbe. A személyes gondoskodások elsı lépcsıfoka az igénylı saját otthonában nyújtott szolgáltatások. Az idısek száma erıteljesen növekedett, az általános egészségi állapot romló tendenciát mutat, a bentlakásos intézmények zsúfoltak. Mindezen tények szükségessé teszik a hatékony együttmőködés lehetıségeinek kidolgozását a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ és tevékenykedı szakápolási szolgáltatást nyújtó, ill. a háziorvosok között. Ezen a területen elsısorban a kórházi fekvıbeteg ellátást biztosító intézményekkel alakult ki kapcsolat. Valamennyi alapellátási forma esetében erıteljesen megjelenik a törvényben az együttmőködési kötelezettség a szociális intézmények és szolgáltatók, valamint az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, ill. munkaügyi intézmények között.

17

Ezen szolgáltatások tevékenységének összehangolása - a szolgáltatást igénybevevı személy érdekében – a személyes gondoskodást nyújtó intézmény feladata, abból a célból, hogy egyre komplexebb, többirányú és az egyén élethelyzetére speciálisan alkalmazandó segítséget kapjon. A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ folyamatos együttmőködést alakított ki a munkaügyi intézményekkel. A településen a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A kapott jelzés alapján a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ, mint családsegítés szolgáltatást nyújtó feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket családsegítés céljáról, tartalmáról.

IV. Szociális jövıkép, a város koncepciójának megvalósulása IV.1. Az igényekhez igazodó fejlesztés szükségessége, irányai Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatástervezési koncepció megvalósításának csak lépése a koncepció egyszeri kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevık, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a városi szociális kerekasztal párbeszéde. A szolgáltatások fejlesztésében két alapvetı érték között kell egyensúlyt teremteni: - szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok támogatása, felzárkóztatása, feszültségek mérséklése, - hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez maximálisan alkalmazkodó optimális irányba állítani. Cél, hogy a különbözı szolgáltatások ne csak adminisztratív, kötelezı minimum szintjén teljesüljenek, hanem valóban a problémát kezelni képes hatékonysággal mőködjenek. A feladatok meghatározásánál figyelembe alapkoncepcióban kitőzött feladatokat.

vettük

a

megfogalmazott

célokat,

az

A feladatok és a fejlesztési irányok közül az alábbi intézkedéseket emeljük ki: o A helyi szociális rendelet karbantartása, a jogszabályi változások és a helyi igények szerinti módosítása. o A szociális problémák kihívásaira elengedhetetlen a közös reagálás, tenni akarás, az állami, önkormányzati, a helyi közösségi és az egyén saját szintjén is. Elvárható a helyi közösségek bekapcsolódása a város szociális ellátásába, a civil kezdeményezések, az önszervezıdı csoportok szerepvállalása. o Fejleszteni szükséges mind a lakossági tájékoztatási rendszerét, mind a szociális szakma és az ágazatok közötti információs rendszer mőködési szabályait. Ennek keretében szükséges a szociális szolgáltatástervezési koncepció közzététele a város honlapján. o Szociális Kerekasztal mőködtetése, rendszeres összehívása. o A hazai és uniós pályázati lehetıségek kihasználása a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. o Balatonalmádi város, mint kistérségi központ szerepvállalásának vizsgálata a szociális szolgáltatások tekintetében, a kistérséghez tartozó települések igényeinek figyelembevételével. A létrehozott intézményfenntartó társulás által mőködtetett

18

intézmény mőködésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök gyakorlása, a szolgáltatások magasabb színvonalának biztosítása érdekében lehetséges együttmőködés kereteinek vizsgálata, elemzése, figyelemmel a szolgáltatás hatékony mőködtetésére. o A Közép-dunántúli Regionális Operatív Program keretében szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése témakörben a KBTT a tag településekkel együttmőködve pályázatot nyújtott be a szociális és gyermekjóléti alapfeladatok ellátási körülményeinek javítására a településeken mőködı szolgáltatási helyek fejlesztése érdekében. A szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztésére vonatkozó pályázatokon való további aktív részvétel. A koncepcióba foglalt feladatok végrehajtása nyomán várt eredmények: 1. 2. 3. 4. 5.

A jogszabályi feltételrendszer maradéktalan teljesítése. Az ellátási kötelezettség teljesítése. Az intézmények mőködıképességének megırzése. Az intézmények nyújtotta szolgáltatások minıségi fejlesztése. Önkéntesek és helyi közösségek bekapcsolása.

V. 1. Záró gondolatok Ez a koncepció reményeink szerint lehetıséget nyújt a különbözı szempontból perifériára került embereknek abban, hogy néhány új szociális szolgáltatási forma bevezetésével életük minıségébe változás álljon be. Kérjük valamennyi szervezetet, intézményt, ezen szemlélettel olvassák, illetve segítsék a rászorultakat. Nem engedhetı meg az, hogy sérült embertársaink Alkotmányban biztosított szociális jogai csorbuljanak. Egy ország, egy város akkor tud igazán megfelelni állampolgárainak, ha a többség a kisebbség problémáit elıtérbe tudja helyezni.

V. 2. Záró rendelkezés Balatonalmádi Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata a Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselı-testületének jóváhagyásával, annak napján lépett hatályba. Balatonalmádi Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezetési koncepciójának felülvizsgálatát a Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 183/2008.(VI.26.) Öh határozatával hagyta jóvá. Balatonalmádi, 2008. június 27.

/: Keszey János :/ polgármester

19