Szociális gazdaság Magyarországon nemzeti helyzetjelentés 2010. Készítette: Horváth Olga
A program a South East Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Állam Társfinanszírozásával valósul meg
1
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
3
A szociális vállalkozási szektor alapvető jellemzői
3
A piacgazdaságtól a szolidáris gazdaságig.
3
Általános információk, a magyarországi szociális gazdaság születése
6
A szociális gazdaság, szociális vállalkozási szektor fő ismertető jegyei, jellemzői
8
Definíciós kísérletek
9
A szociális vállalkozási szektor mennyiségi jellemzői, ismertető jegyei Magyarországon 12 A szociális gazdaságok Magyarországon, mennyiségi mutatók, méret, struktúra
16
A szociális vállalkozások szervezeti és irányítási jellemzői A nonprofit szektorgazdasági ereje Magyarországon 19 A szociális vállalkozások fejlődését-fejlesztését irányító erők és korlátozó tényezők, jelenlegi keretfeltételek 24 A közösségi vállalkozások létrehozását és működését segítő és gátló tényezők, hatások Magyarországon
28
SWOT – analízis
28
Szociális vállalkozásokat elősegítő politikák/ intézkedések
29
Néhány példa a jó gyakorlatokra
38
Perspektívák
42
Irodalomjegyzék
43
Jogszabályok
45
2
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
Bevezetés A jelen összegző tanulmány több tanulmány másodelemzésére vállalkozott, illetve ezek alapján megpróbálja összefüggéseket feltárva a magyar szociális gazdaságot elhelyezni abban a gazdasági térben, melyet ma már csak a harmadik gazdaságként, vagy szolidáris gazdaságként emlegetnek A tanulmányban rövid áttekintést kívánunk adni a szociális gazdaság gondolat meghonosodásáról Magyarországon, illetve a nemzeti gazdaságba való beágyazódásról.
A szociális vállalkozási szektor alapvető jellemzői A piacgazdaságtól a szolidáris gazdaságig. A szociális gazdaság gondolat nem értelmezhető a szociális piacgazdaság „eszme” nélkül, ezért először magának a gondolat megszületésének eredetéhez próbálunk visszanyúlni, s be kívánjuk mutatni azt a fejlődési vonalat, amely elvezetett - ma már Európa gazdaságában komoly súlyt képviselő- harmadik gazdaság meghonosodásához. annak a nonprofit szektornak a fejlődése, amely elvezetett volna a szociális gazdaságok létrejöttéhez. A
szociális
piacgazdaság
követelményinek,
értékrendjének
meghatározása,
illetve
gyakorlatának kialakítása Ludwig Erhard nevéhez fűződik, aki II. világháborút követően nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megteremtette a szociális piacgazdaságot Magyarországon a rendszerváltás követően több cikluson átívelően megjelent a szociális piacgazdaság gondolta. Antall József az első szabadon választott kormány miniszterelnöke Erhardi 1 szellemben úgy vélte, hogy a társadalom szociális biztonságát a gazdaságságnak, és nem szociálpolitikának kell megalapozni. Példaként az a nyugati modell lebegett a szeme előtt, amelyben minden negyedik-ötödik állampolgár részvényes lehet, melyben a tulajdon természetes formája az értékpapír. "A gazdaság mindhárom szektorában - piaci, állami, nonprofit szektor - egyértelműen a verseny legyen a meghatározó alapelv" - határozza meg a legmarkánsabb irányt a hetvenöt Fidesz közeli értelmiségi által jegyzett Jövőkép című 1
Erhard : A szociális piacgazdaság követelményinek, értékrendjének meghatározása, illetve gyakorlatának kialakítása Ludwig Erhard nevéhez fűződik, aki nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is megteremtette a szociális piacgazdaságot II. világháborút követően nyugatnémet gazdasági csúcsminiszterként – kivitelezte.
3
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET gazdaságpolitikai elvgyűjtemény. A dokumentum krédója szerint ugyanakkor "olyan magyar piacgazdaságra van szükség, amely egyszerre szabadelvű, és egyszerre szociális". Ezekben a gondolatokban már megjelenik a szociális gazdaság eszméje, az a három pillér, amire a szociális gazdaságok építenek. Ezek a gondolatok a magyar rendszerváltás hajnalán születtek, akkor, amikor az első gazdasági szerkezetváltás következtében a munkanélküliség sokkolta a társadalmat. De ez az idea akkor csak gondolat. Ugyanezekben az években Európa a szociális gazdaság eszméjében a megrekedt szociális piacgazdaság fejlődésére talált gyógyírt. USA és Japán gazdaságát pedig meg sem érintették azok a folyamatok, amelyekkel a vén kontinens küzdött. Ezekben az években Amerikában és Japánban még szárnyalt a gazdaság Míg hazánk a rendszerváltás körüli teendőkkel volt elfoglalva, addig az Európai Unió a Maastrichti egyezménnyel,- amely a közös gazdasági pénzügyi unió alapjait teremtette megilletve később, a Római, Amszterdami, majd a Lisszaboni szerződésekkel a változásokat indított el a munkaügy, a foglalkoztatás terén. Ugyanis az egyre fokozódó munkanélküliség, a tartósan állás nélküli emberek megjelenése a munkaügyi rendszerektől új gondolkodási irányt követelt. Ez a gondolkodás érhető tetten az EU Fehér Könyvében (1993.) , amelyben a szociális gazdaságot úgy nevesítik, mint egyikét a XXI. századba vezető fejlődési utaknak. Az 1993-ban megjelent Fehér Könyvben fontosságot nyert a szociális dimenzió, amely a munkaerő foglalkoztatásával, fejlesztésével és mobilitásával kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, de ide tartoznak a társadalmi-munkavállalói alapjogok, a munkafeltételek, a munkaerőpiac, a foglalkoztatás, a munkaidő, a bér, a társadalombiztosítási rendszerek és ellátások, a munkavállalói érdekvédelem - a szociális dialógus, a hátrányos helyzetű rétegek problémáinak kérdései is. Ebben a dokumentumban az is megfogalmazást nyert, hogy a gazdaság és a szociálpolitika kérdéseit együttesen kell kezelni, és a két területen egymást is erősítő intézkedéseket kell hozni. A foglalkoztatásra külön hangsúlyt fektető Fehér Könyv, amely a "Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás. Kihívások és a XXI. századba vezető út" címet kapta
4
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET szorgalmazta a munkaerő-intenzív 2 beruházások fontosságát, az infrastrukturális fejlesztések, a környezetvédelmi és kulturális beruházások területén. Az 1995.évi Fehér Könyv a gazdasági és társadalmi kohézió elérésének egyik eszközét a foglalkoztatás növelésében látta. A társult országokkal kialakítandó kapcsolatok elvei között hangsúlyozta a egységes belső piac 3 szociális dimenzióját 4 , s a munkaerőt is a szociális dimenzió oldaláról közelítette meg. A Fehér Könyvet megelőzte az Európai Bizottság 1989-ben kibocsátott közleménye amely a vállalkozásokat a szociális gazdaságban: Európa határok nélküli piacaként értékelte. . Ugyanebben az évben az Európai Bizottság szponzorálta az első Európai Szociális Gazdasági Konferenciát (Párizs) és a XXIII. Főigazgatóság (Vállalkozáspolitika, elosztó kereskedelem, turizmus és szociális gazdaság) keretén belül létrehozta a szociális gazdasági osztályt. 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban és 1995-ben az Európai Bizottság támogatta a Rómában, Lisszabonban, Brüsszelben és Sevillában megrendezett Európai Szociális Gazdasági Konferenciákat. 1997-ben a luxemburgi csúcstalálkozó elismerte a szociális gazdaság vállalatainak a helyi fejlődésben és munkahelyteremtésben játszott szerepét, és útjára indította „A harmadik szektor és a foglalkoztatás” elnevezésű kísérleti intézkedést, amelyben
a
szociális gazdaság területét választotta hivatkozási területként. . Ekkorra már az EU országok szociális gazdasága komoly eredményeket könyvelhetett el. •
1995-ben már az EU. lakosságának 30-50%-a szoros kapcsolatban áll a szociális gazdasággal
•
A szolidaritáson alapuló befektetések mintegy 400 millió EURO-ra voltak tehetők
•
A Szövetkezeti bankok piaci részesedése az EU-ban már 17 % volt
2
Foglalkoztatást növelő beruházás A belső piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az integráció közös piacnál magasabb fokát jelöli, amikor a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetésén túl az egyéb, „nem vámjellegű", vagyis nem kereskedelmi célzatú, illetve a fizikai, pénzügyi és technikai korlátokat is felszámolják. 4 A szociális dimenzió az Európai Közösség foglalkoztatás- és szociálpolitikájával kapcsolatos politikáinak a gyűjtőfogalma. Napjainkban a szociális dimenzió helyett egyre gyakrabban használja a közösség az Európai Szociális Modell kifejezést, amely a tagállamok közös szociális értékeit, elveit és hagyományait hivatott kifejezni. 3
5
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A szociális gazdaság foglalkoztatási adatai az EU. Országaiban az alábbiak szerint alakult. (Forrás: CIRIEC, Provisional Results (April 1999) p. 11) Ország
Foglalkoztatottság (fő) Foglalkoztatottság (%)
Ausztria
233.662
8,0
Belgium
206.127
7,1
Dánia
289.482
13,8
Egyesült Királyság
1.622.962
8,4
Finnország
138.580
8,1
Franciaország
1.214.827
6,8
Görögország
68.770
3,3
Hollandia
769.000
16,6
Írország
151.682
15,8
Luxemburg
6.740
4,6
Németország
1.860.861
6,4
Olaszország
1.146.968
8,2
Portugália
110.684
3,5
Spanyolország
878.408
9,9
Svédország
180.793
5,8
Összesen
8.879.546
Az Európai Közösségben a szociális gazdaságok jelentőségét mutatta, hogy szinte a kezdetektől működött az Európai Parlamentben az európai szociális gazdasággal foglalkozó képviselők csoportja
Általános információk, a magyarországi szociális gazdaság születése Ez idő tájt Magyarországon újraéled a II. világháború előtt hagyományokkal rendelkező nonprofit szektor.
5
A szocializmus negyven éve alatt Magyarországon csak a politikailag
5
Módszer és gyakorlat: A nonprofit statisztika 10 éve 1992-2002. Készítették: Balogh Bence Mészáros Geyza - Sebestény István Bp. 2003 (Kézirat) http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc
6
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET többé-kevésbé
semleges
területeken
(sport,
kultúra)
működtek
egyesületek,
az
érdekképviseletek a pártálam által felülről irányítottak voltak. Alapítványokat 1949-ben megszüntették, létrehozásuk tiltott volt A nyolcvanas években, amikor gazdasági válság és a csőd (pl. 1982-ben majdnem kimerülnek a valutatartalékok és kis híján fizetésképtelenné válik az ország) fenyegette Magyarországot egyértelművé vált a hatalom számára, hogy a gondoskodó állam tovább nem fenntartható. Ezekben az években a magyarországi „szociális rendszer” minden eleme megingott. Fenntarthatatlanná váltak a természetbeni juttatások, jövedelmi különbségek láthatóvá válnak, a nyugdíjbiztosítás ezer sebből vérzett, már látható volt, hogy a felosztó kirovó rendszer a következő nemzedékek nyugdíját veszélyezteti. Ahogy nőtt lakosság elégedetlensége, a rendszer úgy lazult. A gazdaság területén az „új gazdasági mechanizmus”-nak köszönhetően Magyarország kommunista országként áttér a vegyes, majd a piacgazdaságra. Ebben a környezetben lassan, de megszerveződött az ellenzék, s elindultak azok a mozgalmak,
amelyek
később
bábáskodtak
a
nonprofit
szektor
kialakulásánál.
Megszerveződtek az első családsegítők, létrejött a Szegényeket Támogató Alap (SZETA), s néhány ártatlannak tűnő környezetvédelmi, tudományos, szakmai szövetségben is megjelent a későbbi politikai ellenzék. A civil társadalom intézményei is lassan jogot nyertek. 1987-ben a Ptk. 6 legalizálta az alapítványok jogintézményét. Az egyesülési jogról szóló törvényt 7 pedig 1989 januárjában fogadta el a Magyar Országgyűlés. Hamarosan megszülettek a pártok működéséről és gazdálkodásáról, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról rendelkező törvényeket is. Az ösztönzővé vált törvényi háttér és a pénzügyi támogatásokat lehetővé tevő új adózási rendszer hatására a nonprofit szervezetek száma, társadalmi szerepe és gazdasági súlya ugrásszerűen növekedett. 1997-ben a közhasznú szervetekről szóló törvény 8 meghatározta a nonprofit szervezetek közhasznúsági státusát az 1997. évi CXLIV. Törvény pedig egy sajátos gazdasági társasági formát a közhasznú társaságokat emelte be a gazdasági társaságok közé. Ezzel megteremtődött az a jogszabályi háttér, ami elindíthatta volna a harmadik gazdaság fejlődését Magyarországon is.
6
PTK, Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény törvénykönyv módosításában szabályozták az alapítványokat. ) 7 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 8 1997. évi CLVI. törvény
7
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
A szociális gazdaság, szociális vállalkozási szektor fő ismertető jegyei, jellemzői 2006-ban született meg az, EGSZB (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) felkérésére a CIRIEC(Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja)által készített jelentés9 , amely egy fogalmi és összehasonlító tanulmány a szociális gazdaság (SZG)helyzetéről az Európai Unióban és annak 25 tagállamában. A jelentést 2006-ban készítették, így nem foglalkozik Bulgáriával és Romániával, mely országok 2007. január 1-jén csatlakoztak az Európai Unióhoz. A vizsgálat megállapításainak rövid összefoglalása „Az EU 25 tagállamában 2005-ben több mint 240 000 szövetkezet folytatott gazdasági tevékenységet. Ezek a szövetkezetek a gazdasági tevékenységek összes területén megalapozott pozíciókkal rendelkeztek, különösen azonban a mezőgazdaság, a pénzügyi közvetítés, kiskereskedelem és lakhatás terén, valamint az ipari, építőipari és szolgáltatási ágazatokban, társult munkán alapuló szövetkezetek formájában. Ezek a szövetkezetek 3,7 millió embert foglalkoztattak közvetlenül, és 143 millió taggal rendelkeztek. Az egészségügyi és szociális jóléti önsegélyező társaságok több mint 120 millió ember számára nyújtottak segítséget és biztosítottak fedezetet. Az önsegélyező biztosítótársaságok piaci részesedése 23,7%.” 10 A vizsgálatban résztvevők azt állapították meg, hogy Európában a szociális gazdaság közvetlenül és közvetetten hatékonyan járult hozzá a szociális problémák megoldásához. Az elmúlt években a szociális gazdaság intézményei megerősödtek, a gazdaság növekedést mutatott, összehangolták a szolgáltatásokat az igényekkel, amelyekkel növelték a gazdasági tevékenység értékét, gondoskodtak a jövedelmek igazságos elosztásáról.
9
A CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja )által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére készített jelentés összefoglalása Elérhető: http://www.gyerekesely.hu/content/view/101/1/ 10 Lsd. Fenti tanulmány http://www.gyerekesely.hu/content/view/101/1
8
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A bizottság jelentése rámutatott arra is, hogy az elmúlt években a szociális gazdaságot mind nemzeti, mind pedig az uniós politikai és jogi környezetben elismerték. Ugyanakkor a jelentés kitért arra is, hogy bár a szociális gazdaság jelen van az EU tagországiba, de a szociális gazdaság feltérképezése, hatékonyságának elemzése nem könnyű feladat. A szociális gazdaság szervezeteit nem ismerik el külön intézményes területnek a nemzeti számlák rendszerében. A tisztánlátást gátolja az is, hogy mi módon különböztethető meg az üzleti vállalkozásoktól, a nonprofit szektortól, akkor, amikor a szociális gazdaságok nagyon jelentős részében jelen van az üzleti vállalkozás, de ott vannak a nem üzleti jellegű tevékenységet folytató alapítványok, egyesületek, azaz el lehet mondani, hogy a szociális gazdaság rendkívül sokszínű. Ez a sokszínűség megjelenik a definíciós kísérletekben is.
Definíciós kísérletek A szociális gazdaság megközelítésében - Európában- több irányzat működik: •
Vannak olyan irányzatok, amelyek a piaci és nem a nem piaci, kölcsönös érdeken alapuló vagy közérdekű tevékenységeket végző harmadik szektort a szociális gazdaság és a nonprofit szervezetek gyűjtőhelyeként definiálja.
•
A
nonprofit
szervezetek
koncepciója
szerint
a
nonprofit
szektor
olyan
magánszervezeteket foglal magában, amelyeknek szabályzatai rendelkezései megtiltják a szervezet alapítói, ellenőrzői vagy finanszírozói javára történő elosztását. •
A XX. sz. második felében kialakult szolidáris gazdaság koncepció pedig a három pillérre épül, a piac, az állam és a kölcsönösség pilléreire
A szociális gazdaságot az Eu 11 az alábbi kritériumok szerint határozza meg: •
Magánszektorokról van szó, azaz nem részei a közszférának, és nem tartoznak ez utóbbi ellenőrzése alá,
•
Formális szervezeti keretek között működnek,;
•
Döntéshozatali autonómiával rendelkeznek, szabadon választhatják, ellenőrizhetik, illetve szervezhetik meg tevékenységeiket;
• 11
Önkéntes tagsággal rendelkeznek;
Lsd. Idézett tanulmány : http://www.gyerekesely.hu/content/view/101/1
9
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET •
Bármilyen – esetleges – nyereség vagy nyereségtöbblet elosztása tagjaik között nem a tagok által befektetett tőkével vagy befizetett díjjal arányos, hanem a szervezet javára kifejtett tevékenységeik vagy a szervezettel történő együttműködésük mértékével.
•
Olyan jellegű gazdasági tevékenységet folytatnak, amely egyének, háztartások és családok szükségleteit elégíti ki. Ezért a szociális gazdaság szervezeteire úgy tekintenek, mint az emberek javát és nem a tőkét szolgáló szervezetekre.
•
Bár tőkét és egyéb nem pénzügyi jellegű forrásokat vesznek igénybe működésükhöz, nem a tőke érdekeit szolgálják.
•
Demokratikus szervezetek. Néhány önkéntes szervezet kivételével, melyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, a szociális gazdaság elsődleges szervezetei az „egy tag – egy szavazat” elvét alkalmazzák döntéshozatali folyamataikban, függetlenül a tagok által befektetett tőkétől, illetve megfizetett díjtól. A tagok a döntéshozatali hatáskör többségi vagy kizárólagos ellenőrzése felett rendelkeznek a szervezeten belül.
A szociális gazdaság beágyazódását az EU tagállamok gazdaságában
A CIRIEC 12 (A
Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztató Központjának vizsgálta mutatja. A kérdés, amit a CIRIEC vizsgált, arra keresett választ, hogy az EU tagországaiban az állami hatóságok a szociális gazdaságok, a tudományos világ mennyire ismeri a szociális gazdaságokat, a szociális gazdaság gondolatot
12
A CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja )által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére készített jelentés összefoglalása Elérhető: http://www.gyerekesely.hu/content/view/101/1/
10
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A kérdésekre adott súlyozott válaszok: Elfogadott Közepesen elfogadott Kevésbé elfogadott Országok Belgium Franciaország Írország Olaszország Portugália Ciprus Spanyolország Svédország
Állami hatóságok
Szociális gazdaságok
Dánia Finnország Németország Görögország Luxemburg Hollandia Egyesült Királyság Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Magyarország Lettország Litvánia Málta Lengyelország Szlovákia Szlovénia Forrás: : http://www.gyerekesely.hu/content/view/101/1
Tudományos világ
-
A jelentés szerint a szociális gazdaság ismertsége az egyes országokban eltérő. Az első csoportba azok az országok tartoznak - Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Belgium, Írország és Svédország- ahol a szociális gazdaság gondolatot ismerik, beágyazódott a gazdaságba. Sőt Francia és Spanyolországban törvény is elismeri ezen gazdaságok létjogosultságát. A szociális gazdaság gondolatot közepesen elfogadó országok Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország és az Egyesült Királyság, de ezekben az országokban a nonprofit és az önkéntes szféra és a szociális vállalatok együtt léteznek a szociális gazdaság fogalma alatt.
11
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, ahol a szociális gazdaság fogalmát alig, vagy egyáltalán nem ismerik, illetve csak most kezdik megismerni. Ezen csoportba tartozik Magyarország is.
A szociális vállalkozási szektor mennyiségi jellemzői, ismertető jegyei Magyarországon A kilencvenes évek közepére Magyarországon a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok ugyan megfordultak, a munkanélküliség csökkent, de a foglalkoztatottsági mutatók változatlanul elmaradtak az EU-s átlagtól. A munkanélküliség csökkenése ellenére a munkaerő-piacon megjelent tartós munkanélküliek a piac számára nem jelentettek foglalkoztatható munkaerőt. Egyre inkább láthatóvá vált, hogy a tartós munkanélküliség kezelésére, illetve csökkentésére sem a közszféra, sem pedig a vállalkozói piaci szektor önmagában nem tud hathatós válaszokat adni. Ekkor indul útjára a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kezdeményezéseinek támogatása, azaz a munkaerőpiac főáramlatán kívüli munkahelyteremtés. A munkaerőpiacon kívüli munkahely-teremtő kezdeményezések két fő típusáról írt Dr. Frey Mária 13 Ezek egyike a német, másik a francia modell. A német modell a munkaerő foglalkoztathatóságának javítását a második munkaerőpiacon, míg a francia modell a szociális gazdaság kiépítésétől remélte a munkahelyek bővítését. A második munkaerő-piaci foglalkoztatás Németországban olyan komplex megoldásokat kínált a munkanélküliség kezelésére, amelyben integrációs, képzési, szociális gondozási programok társultak a foglalkoztatás mellé. Ezen a modell eredményeként munkahelyek jönnek létre a szocio-ökológiai (üzemekben) szektorban. A szocio-ökológiai üzemek működése ma leginkább az osztrák szociális gazdaságot jellemzi.
13
Kihívás a nonprofit szervezetek számára:a kielégítetlen helyi szükségletek és kihasználatlan munkaerőkapacitások összekapcsolása www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/570_frey.doc
12
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A munkaerő-piac főáramán kívüli munkahely teremtés fő céljai a német modell szerint az alábbiak: •
Vállalkozás létrehozása, amely a kezdeti támogatások után önfenntartóvá válik.
•
Közvetítő – mentoráló szerep felvállalása, amelynek eredményeként a nem piacorientált
tevékenység
végzése
során
a
munkavállaló
képessé
válik
a
munkavégzésre, s ha már stabilizálódott, kiközvetítik őket. •
A védett munkahelyek létrehozása, amelyek olyan emberek foglalkoztatását vállalták fel, akik hosszútávon sem képesek integrálódni a nyílt munkaerőpiacra.
Hazánkban is megjelentek ezek a munkaerő-piac főáramán kívüli államilag támogatott programok, - a közcélú és közhasznú foglalkoztatás - amelyek viszonylag rövididejű foglalkoztatást tettek lehetővé. Ezekhez a programokhoz nem társultak képzési, szociális támogatások, így ezek hatékonysága, eredményessége alacsony hatásfokú volt, hisz a tartós munkanélküli emberek foglalkoztathatóságának javítása nem történt meg, sok esetben pedig csak látszatfoglalkozatás történt. Lényeges különbségek a második munkaerő-piac és a magyarországi közfoglalkoztatási gyakorlat között, hogy míg második munkaerőpiac intézmény-rendszerré szövi a közhasznú foglalkoztatás szervezőit és ebből létrehoz egy szocio-ökológiai szektort, (Ausztriai modell) ami a nonprofit szférára korlátozódik és rendezőelve a tevékenység közérdekűsége, addig Magyarországon közhasznú 14 , közcélú 15 foglalkoztatás hatóköre nem korlátozódik a nonprofit szektorra, jelen van az állami és a forprofit szektorban is, nem intézményesül, forrásfüggő. Az OFA 16 támogatásával indultak el az első olyan projektek, amelyek tranzit foglalkoztatást vállaltak, amelyek már képzéssel, foglalkoztatással összekapcsolt foglalkoztatást biztosítottak, s a képzettség megszerzése, a foglalkoztathatóság javítását követően segítették a munkapiacra való kilépést. Mindezek mellett a második gazdaságban jelen voltak az államilag jelentős támogatással bíró célszervezetek 17 , szociális foglalkoztatók 18 , akik azokat a megváltozott munkaképességű 14
1991. évi IV. tv. 1993. évi III. tv. 16 OFA : Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 17 Célszervezet kijelölése az érintett kérelmére, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egyetértésével és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával mérlegelési 15
13
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET embereket foglalkoztatták, akik az akkori rehabilitációs szemlélet következményeként nem tudtak megjelenni az elsődleges munkaerő-piacon. A magyarországi szociális gazdaságok kialakulására hatással volt a francia szociális gazdaság modell is. Ennek megjelenő formája volt az önálló vállalkozás indítása céljából történő mikro hitelnyújtás 19 , a munkaerő-piaci alapból pályázható vállalkozóvá válás támogatása 20 , a bér és járuléktámogatások 21 , valamint az alkalmi munkavállalás22 útján történő foglalkoztatás. A szociális gazdaság fogalmát Frey Mária definíciója szerint határozzuk meg 23 . Ö olyan szociális-közösségi vállalkozásokként nevesítette a szociális gazdaságot, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy: o köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között o gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek o közérdeket szolgálnak o céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, amit a szociális küldetésüknek rendelnek alá. o magatartását a vállalkozó jelleg dominálja
jogkörben, a Pénzügyminisztérium döntése alapján történt. A célszervezetek jelentős állami támogatásban részesültek. A kijelölés feltétele az érintett munkavállalói kör tartósan magas, 60%-ot meghaladó aránya. A támogatás mértéke – az érintettek munkaképesség-változásának, fogyatékosságának mértékétől és a gazdálkodószervezet telephelyeinek számától függően – a minimálbér 135–360%-a, de éves szinten mérlegbeszámoló szerinti – alvállalkozói teljesítményekkel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett – nettó árbevételének 1,4-szeresét nem haladhatta meg.( szerző: 2006-tól a támogatási rendszer átalakult, a támogatások személyre és nem szervezetre irányulnak.) 18 Azok a szervezetek, akik megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztattak, de nem rendelkeztek célszervezeti statussal. (szerző. a támogatási rendszer 2006-tól átalakult.) 19 Mikrohitel: Az 1990-ben létrehozott Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) közhasznú szervezet legfontosabb feladata a hazai mikro- és kisvállalkozások fejlődésének elősegítése volt. 1992-től több mikrohitelezési program működött, valamennyi célja a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi és üzleti támogatása 20 Vállalkozóvá válás támogatása: a „munkanélküliként”, álláskeresőként nyilvántartottak részére nyújtott kamatmentes tőkejuttatás visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában, /havonta nyújtott vissza nem térítendő támogatás/) a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségei. 21 Bér és járuléktámogatás. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz, a munkáltatónak nyújtott támogatás munkahelyteremtés céljából. 22 Alkalmi munkavállalás. a munkaviszony olyan speciális formája, amelynek létesítésére, megszüntetésére, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mértékére és teljesítésére az általánostól eltérő, egyszerűsített és kedvezőbb jogszabályi rendelkezések vonatkoznak. A munkavállaló részéről a jogviszony létesítésének feltétele az alkalmi munkavállalói könyv kiváltása, amely a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. ( szerző: 2010-től egyszerűsített foglalkoztatás ) 23 Elérhető: http://foldrajz.ttk.pte.hu/munkaero/ppt/frey.ppt#343,4
14
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET o kifejezetten ambicionálják a munkahelyteremtést, főleg a hátrányos helyzetűek számára – foglalkoztatási elem nélkül nincs szociális vállalkozás! o autonómabbak: a fogyasztók sokszínűségére alapozva jutnak olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják önfenntartóvá válásukat. o olyan tulajdonosi struktúrával rendelkeznek, amely képes garantálni az összes érdekelt bevonását és az önigazgatást o a településekre fókuszálnak, együttműködnek a helyi közösséggel a szükségletek meghatározásában és kielégítésében o új szolgáltatások és innovatív termékek létrehozására koncentrálnak Frey definíciója szinte szó szerint megegyezik az EU definíciójával, egy lényeges szempont e definícióban azonban nem jelenik meg, mégpedig a magángazdaság mint tulajdonforma. Ennek valószínű az oka, hogy Magyarországon a szociális küldetést elfogadó termelő és szolgáltató gazdaságok között ott találjuk az állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat vagy az egyéb nonprofit szerveteket is. A szociális vállalkozások fogalmának Magyarországon létezik egy szűkebb értelmezése, amelyben azok a vállalkozások jelennek meg, amelyek kimondottan szociális szolgáltatások céljára jöttek létre, amely vállalkozások által nyújtott szolgáltatások engedélyezését az állami intézmények engedélyezésétől eltérő szabályozás rögzítette. 24 Tágabb értelemben a szociális vállalkozások mindazon vállalkozásokat jelentik, amelyek szociális küldetéssel bírnak, hosszabbtávon önfenntartók. Ezek közé soroljuk a szocioökológiai üzemeket és a termelő-szolgáltató üzemeket is. 2006-ban megszületett a 2006. évi X. törvény 25 a szövetkezetekről, majd ezt követően a kormány rendelet 26 is a szociális szövetkezetekről, így a szociális gazdaság egy újabb formája is megjelenhetett Magyarországon.
24
2010-ig a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet,majd a 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet Ez utóbbi rendelettel teremtődött meg a szektorsemleges szabályozás (szerző) 25 A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegy tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése 26 141/2006. (VI.29) korm.rend. 8. § (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, • amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése; • amely iskolaszövetkezetként működik.
15
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Ha a definíciók dzsungelében rendet akarunk vágni, akkor ma Magyarországon a szociális gazdaságot egy olyan gyűjtőfogalomként használjuk, amelybe beleértendők a szűkebb és tágabb értelembe vett szociális vállalkozások, s a szövetkezetek egyaránt. Ez a gazdaság az állam és a piac között helyezkedik el szociális küldetése. megvalósítása érdekében üzleti tevékenységet végez, önfenntartó.
A szociális gazdaságok Magyarországon, mennyiségi mutatók, méret, struktúra A szociális gazdaság szerepéről és jelenéről G. Fekete Éva, Frey Mária és Soltész Anikó munkáiból tudtunk információkat gyűjteni, ugyanis a Magyarországon a szociális gazdaságokra vonatkozóan nincs elkülönített adatgyűjtés. A szociális gazdaság adatai megjelennek a vállalkozások adataiban, illetve a nonprofit szervezetekről gyűjtött információk között is. Ezért ma nagyon nehéz arról pontos információt adni, kik a szociális gazdaság szereplői, mekkora a benne dolgozók száma, milyen tevékenységeket végeznek, mekkora gazdasági eredményességgel működnek. Bár ez utóbbiról információkat kaphatunk a nonprofit szervezetek közhasznúsági jelentéseiből. A leírtak alapján tehát nehéz arra vállalkozni, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogy az elmúlt években megszületett szabályozók milyen hatással vannak/ lesznek ezekre a szervezetekre. Frey Mária 27 a 90-es évek végén végzett kutatásait összefoglaló tanulmányában a nonprofit szektort két szempontból is fontos szereplőként nevesítette a szociális gazdasági stratégia kialakulásában. A nonprofit szektort vizsgálva, egyrészt mint egyre terebélyesedő munkáltatói körről beszél, másrészt pedig olyan szervezetekről, amelyek közhasznú feladatai ellátása során a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek foglalkoztatását felvállalta.
Ebben a szektorban a
tanulmány szerint 1993-ban alig 50 ezer fő dolgozott, 1998-ban már a foglalkoztatottak száma megközelítette a 80 ezret. •
(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az iskolaszövetkezet megnevezést.
27
Frey Mária : Kihívás a nonprofit szervezetek számára: a kielégítetlen helyi szükségletek és a kihasználatlan munkaerő-kapacitások összekapcsolása www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/570_frey.doc
16
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Ugyancsak Frey Mária tanulmányából tudjuk, hogy azoknak a nonprofit szervezeteknek a száma, amelyek munkaerő-piaci programokat valósítottak meg 2008-ban 206 működött az országban, alapítványi, illetve más nonprofit szervezeti formában. Ez az összes nonprofit szervezet alig fél százaléka volt. Jelentős fejlesztési forrást jelentett a nonprofit szervezetek számára, hogy 1998-tól Munkaerőpiaci Alapból támogatásban részesülhettek azok a foglalkoztatók, akik tartós munkanélküli embereket, pályakezdőket, vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztattak. Mindezek mellett megjelentek azok az ernyőszervezetek is, amelyek folyamatosan támogatták e szervezetek által megvalósított programokat, pénzelosztó, hálózatépítő, közösségfejlesztő funkciókon keresztül. Ezek az alábbiak voltak: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a Jóléti Szolgálat Alapítvány, a Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Alapítvány, Autonómia Alapítvány. A foglalkoztatási orientációjú szervezetek szerepét a hátrányos helyzetű marginalizálódott csoportok munkaerő-piaci integrációjában a foglalkoztatáspolitika is felismerte. Már többször utaltunk rá, hogy az OFA ezekben az években–több olyan program indított el, amelynek eredményeként ma is működő tranzit foglalkoztatók vannak jelen a munkaerő-piac főáramán kívüli szereplőként a tartós munkanélküli emberek foglalkoztatásában. Később ugyancsak az OFA bábáskodott a Strukturális Alapokból igénybevett támogatási programoknál is ( HEFOP 28 ) Az igénybe vehető támogatások ellenére sem mondható el, hogy a szociális gazdaság fejlődése ugrásszerű lett volna. A szociális gazdaság jelene és jövője Magyarországon kutatási 29 zárótanulmányban a szerzők megállapították, hogy 2002-ben a nonprofit szervezetek közel 50 ezres létszámából a KSH vizsgálatai szerint mindössze 200 nyilatkozott úgy, hogy foglalkoztatást végez. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány is csak mintegy 400-500 ilyen jellegű szervezetről tudott. 30
28
Humán Erőforrás Operatív Program Dr. Futó Péter, Hanthy Kinga, Lányi Pál, Mihály András, Dr. Soltész Anikó: A szociális gazdaság jelene és jövője Magyarországon -Kutatási zárótanulmány. 30 Gayer Gyuláné - Huber Béla: A nonprofit szektorról és a foglalkoztatásról, Munkaügyi Szemle 46. 2002. 2. sz. (43-47.) 29
17
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Petheő Attila 31 empirikus kutatásokkal kiegészített, szektort érintő tanulmánya a szociális vállalkozások számát Magyarországon 2009-ben is csak 500-600 vállalkozásra becsülte. A szektor fejlődését nehezítette, sőt sok esetben gátolta a bizonytalan gazdasági környezet, gazdasági gyors, szinte turbulens változása, a harmadik gazdaságot érintő átfogó és tudatos gazdaságpolitika és a keretrendszerek hiánya a támogatási rendszerek egyenetlensége, kiszámíthatatlansága. A szerző rámutatott arra is, hogy a legtöbb közösségi vállalkozás projektalapon szerveződött, s a támogatás elmúltával a fenntarthatóság kérdésessé vált. A tanulmány írója szerint nemcsak a gazdasági környezet, gyakran a támogatás hektikussága hibáztatható azért, ha egy program nem fenntartható. Gyakran előfordul, a pályázók sem a valós helyi lehetőséget figyelembe véve terveznek, nincs foglalkoztatói tapasztalatuk, és piaci értékteremtés vonatkozásában sem érettek meg az önfenntarthatóságra. Erre példa, hogy az OFA (Országos Foglalkoztatási Alap) által biztosított Equal 32 programban részt vett szervezetek közül is csak kevesebb, mint egynegyedük felelt meg szociális gazdaság kritériumainak. Az elmúlt években Magyarországon a fentieken kívül több kutatás is próbálkozott a szociális gazdaság szereplőinek feltérképezésével, de tekintettel arra, hogy a szociális gazdaság nem jelenik meg önálló szektorként, s sokszor maguk a kutatók sem azonos definíciók mentén dolgoztak, ez a sokszínűség lehetetlenné tette a tényleges állapotok pontos rögzítését. Már utaltunk rá, hogy Magyarországon a szociális gazdaságot, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását felvállaló nonprofit szervezetek, továbbá a ma még nagyon rövid múltra visszatekintő szociális szövetkezetek, s a rendszerváltás után újraszerveződő szövetkezetek, valamint a szociális vállalkozások alkotják. E szervezetek többsége nem magántulajdon, működésük a szociális gazdaságoktól elvárt demokratikus döntéshozatalt nélkülözi, általában e szervezeteket önkormányzat, vagy az állam hozta létre, vagy államilag jelentősen támogatottak, csak így képesek önfenntartásukat biztosítani.
32
Equal program munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelem támogatására (2006-) 18
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
A szociális vállalkozások szervezeti és irányítási jellemzői A nonprofit szektorgazdasági ereje Magyarországon A Szociális gazdaság kézikönyv 33 megállapításai, bár korábbi évek adataira épülnek viszonyítási alapul szolgálhatnak a szektor bevételeit illetően: A nonprofit szféra egésze - a civil szféra mellett ideértve az állami alapítású és forrású közalapítványokat, közhasznú társaságokat is - jobban állnak az önfenntartás tekintetében, mint a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek. A nonprofit szektor egésze 2003-ban 700 milliárd forintból gazdálkodott. Ez az összeg az alábbi bevételekből adódott össze: • több mint fele, a szervezetek saját tevékenységéből és tagdíjából • több mint 100 milliárd forint lakossági, vállalati vagy külföldi adományból • a
fennmaradó
rész
pedig
a
költségvetésből
(közalapítványok,
pályázatok,
önkormányzati támogatások, áfa-visszaigénylés, valamint az SZJA 1%) származott. 34 Az SZJA 1% -ból befolyt bevétel megközelítően 210 milliárd forint volt, a teljes évi költségvetése pedig a nonprofit szektornak 2002-es adatokhoz képest 100 milliárd forinttal nőtt. 2006-ban már 58 242 nonprofit szervezet működött Magyarországon 35 . A nonprofit szervezetek száma és megoszlása jogi formájuk szerint Magyarországon , 2006. 36 Jogi forma
A szervezetek száma
Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Munkavállalói érdekképviselet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény Egyesülés Összesen
33
megoszlása 20 819 1 645 30 071 483 1 059 2 398
35,7 2,8 51,7 0,8 1,8 4,1
1 620 38 109 58242
2,8 0,1 0,2 100
Csoba Judit- Frey Mária – G. Fekete Éva- Soltész Anikó : Szociális Gazdaság Kézikönyv (OFA- ROP HÁLÓZAT) http://195.70.62.5/ofarop/index.dw?mit=72&kiadvany_id=8 34 A MEH adatait Matolay Réka: Kalapprogram – pénz a civil szférának c. cikkében dolgozta fel, FigyelőNet, 2004. március 1.(http://www.figyelonet.hu/cikk.php?id=190&cid=76048) 35 Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nonprof06.pdf 36 Forrás: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2006. http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,183501&_dad=portal&_schema=PORTAL
19
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A szektor döntő többségét továbbra is a klasszikus civil szervezetek, a magánalapítványok (36%) és az egyesületek (52%) alkotják. A közalapítványok és közhasznú társaságok aránya 3–3, a szakmai, munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleteké pedig együtt 6 százalék volt. A magyarországi települések majdnem egynegyedében egyetlen civil szervezet működött. A 2005. évi KSH 37 adatfelmérés alapján a települések nagy százalékában 1-nél nagyobb, de 10-nél kisebb szervezetszámot regisztráltak. Ennél több nonprofit szervezet csak minden ötödik településen és kizárólag városban működött A nonprofit szektor 52 %-a a szabadidő és a hobbi (17%), az oktatás (14%), a sport (12%) és a kultúra(11%) tevékenységi területhez kötődött. Tevékenységcsoportok szerint az alapítványok zömében az oktatás (32%), a szociális szolgáltatás (15%) és a kultúra, területén tevékenykedtek. A társas nonprofit szervezetek többsége (54%) szintén három tevékenységi csoportba sorolható: szabadidős és hobbiklubok (26%), sportegyesületek (17%), valamint a szakmai, munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek (11%). A bevétellel rendelkező nonprofit szervezetek bevétele 2006. évben meghaladta a 896 milliárd forintot, ami a 2000. évben még csak 495 milliárd forint volt. Ugyanakkor az adatok alapján az is megállapítható, hogy az 500 ezer forintnál kisebb bevételű szervezetek aránya továbbra is magas, 44 százalék fölötti volt. A
bevételek
zöme
a
településfejlesztéssel,
gazdaságfejlesztéssel
foglalkozó
civilszervezeteknél jelent meg, súlyuknál fogva kisebb forrásokon osztoztak a szabadidős és sportszervezetek. Az állami forrás aránya 2000. évben még az összes bevétel 28 %- a volt, addig 2006-ra 42 % fölé emelkedett. E támogatások több mint 60 %-a közhasznú társaságok és közalapítványok kasszájába folyt be. Ez a két közhasznú szervezeti forma a szektor egészében csupán 6 %-ot képvisel. A civil szervezetekben 2003 és 2006 között több mint 14 százalékkal nőtt a munkát vállalók száma, amely mára elérte a 100 ezer főt. A főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 75 ezret. A munkavállalók 58 %-a közhasznú szervezeteknél, 18-18 % egyesületeknél, magán és közalapítványoknál dolgozott.
37
Nonprofit szervezetek Magyarországon 2006. http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,183501&_dad=portal&_schema=PORTAL
20
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET 2006-ban az önkéntes segítők becsült száma 438 ezer fő volt, ők körülbelül 50 millió munkaórát teljesítettek, munkájuk becsült értéke meghaladta a 42 milliárd forintot. Jellemzően nem jelent meg önkéntes munka a közhasznú társaságoknál az egyesüléseknél, közalapítványoknál, köztestületeknél. A magyarországi szociális gazdaság elemzése szempontjából fontos adat, hogy a nonprofit szervezetek vállalkozási bevétele 2005-ben 108 738,3 millió Ft., 2006-ban 106 869,3millió Ft., ami csökkenést jelez, de nem jelentőset a két év vonatkozásában. Összefoglalóan elmondható, hogy bár a nonprofit szektor pénzügyi súlya összességében jelentős volt Magyarországon - 2006 évben, 896 244,1 millió Ft,- amin belül az államtól származó bevétel 378 353,7 millió Ft volt, az összes bevétel több mint 40 %-a. Ez a gazdasági háttér a szociális gazdaságok fenntarthatósága oldaláról még mindig nem mondható stabilnak, a szektor jelentősen kiszolgáltatott az államnak. A nonprofit szektorban megjelenő munkaerő is jelzi a szektor jelentőségét. Legnagyobb arányban, - mint ahogy az állami bevételek aránya is a közhasznú társaságoknál a legnagyobb- ez a társasági forma foglalkoztatta a legtöbb munkavállalót, a szektorban foglalkoztatottak közel négyötödét. 2008-ban a nonprofit szektor tovább erősödött. A bevételek összege megközelítette az 1094 milliárd forintot, a 2000. évi495 milliárd forinthoz képest folyó áron több mint 120 százalékkal nőtt. Főleg a gazdaságfejlesztés területén működő szervezetek pénzügyi helyzete vált kedvezőbbé. A kedvező folyamatok mögött azonban az állami források növekedése áll. Míg 2000-ben a teljes
szektor
bevételeinek
28
százaléka
származott
állami
vagy
önkormányzati
költségvetésből, ugyanez az arány 2008-ban több mint 44 százalék lett. Ennek oka, hogy az állam egyre több feladatát szerződte ki az általa létrehozott nonprofit szervezeteknek. Ezekben az években a közel 485 milliárdos állami támogatás 65 százalékát a nonprofit vállalkozások és közalapítványok kapták, holott a szektor ezen szervezeteinek arány csak 6 % volt. Ezeken a szervezeteken keresztül kezelték az állami szervezek a közszférában megkívánt létszámcsökkentést, kötött létszám-és bérgazdálkodást. Így ez a növekedés nem elsősorban a foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteket erősítette. (szerző)
21
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya viszont 16-ról 11 százalékra csökkent. 2000 és 2008 38 között több mint 48 százalékkal nőtt a szektorban munkát vállalók száma, az összlétszám így megközelítette a 120 ezres értéket. Összegezve: A ma működő szociális gazdaságok fejlődésének az irányait úgy fogalmazhatjuk meg, hogy egyrészt a második munkaerőpiac szereplőiként megjelent nonprofit szervezetek különböző pályázatokkal növelve forrásaikat tranzit munkahelyeket hoztak létre.
E
szervezetek azokkal a szolgáltatásokkal egészítették ki a tevékenységüket, amelyek a benne dolgozó tartós munkanélküli emberek elsődleges munkapiacra való integrációját segítette. A megjelent
szolgáltatások
között
találjuk
a
képzést,
a
tanácsadást,
a
szociális
támogatásnyújtást, a mentális gondozást. 2009-ben az „Út a munkához” program tovább növelhette volna ezeknek a szolgáltatóknak a szerepét, azzal, hogy a „meghatározatlan idejű” bér és járuléktámogatással működő és fenntartható munkahelyeket teremt. Ez a foglalkoztatás bővítés az önkormányzatoknak az adott településen megjelenő feladatainak megoldásához járulhatott volna hozzá. azaz a közjót össze lehetett volna kapcsolni a hátrányos helyzetű emberek munkába történő bevonásával, új munkahelyek létrehozásával, úgy, hogy az adott település is gazdagodjon. Nem dolgunk itt a program kritikáját megadni, de azzal, hogy elmulasztotta a program elhelyezni ezt a tevékenységet a szociális gazdaság rendszerében, azaz a helyi szinten megjelenő kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel összekapcsolni nemcsak a szociális gazdaság szerves fejlődésének lehetősége szenvedett csorbát, de a foglalkoztatás is légüres térbe került. Ennek a felismerésnek lehetünk tanúi manapság, amikor is az Új Magyarország Programja keretében meghirdetésre került a Társadalmi Megújulás Programjában az Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok pályázat, amely a szociális gazdasági működés irányába terelgeti a fenti foglalkoztató szervezeteket. Természetesen jelen vannak azok a foglalkoztatók is a magyar gazdaságban, akik nem definiálják magukat szociális gazdaságként, noha tevékenységük jellege és formája teljes egészében kimeríti a szociális gazdaság, a szociális vállalkozás fogalmát. Rendszerint ezek a családi alapon szerveződő KKV 39 -k, Ők azok, akik a pályázati rendszerekben nem bízva – a pályázati rendszerekben való jártasság és tapasztalat hiányában, vagy korábbi negatív tapasztalatoknak köszönhetően a befektetett idő és energia megtérülését 38
A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2008-ban, Statisztikai Tükör I III. évfolyam 192. szám 2009. december
19.. 39
Kis- és középvállalkozások, amelyekről a szociális gazdaságot érintően nem áll rendelkezésre információ tekintettel arra, hogy a statisztikai számlarendszerben elkülönítetten nem jelenik meg.
22
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET nem látva -, a maguk útját járják, s pályáztatói rendszerek köré szerveződő non-profit gyökerekkel rendelkező kutatócsoportok számára ők elérhetetlenek. De ott találjuk a szociális gazdaság szereplői között ma már a szociális szövetkezeteket is, amelyek a helyi igényekre reagálva helyi szükségleteket elégítenek ki. Ezeknek a szövetkezeteknek a létrejöttében jelentős finanszírozó és szakmai támogató szerepet vállalt az OFA. A szövetkezeti mozgalom eszménye Magyarországon a kádárizmushoz kötődően leértékelődött. 2006-ban éledt újra a szövetkezeti gondolat, megszületett a 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről, valamint a Kormány 141/2006. (VI.29) rendelete a szociális szövetkezetekről. A szociális szövetkezetek fejlődését jelzi, hogy 2010. május 21-én Kunbábonyban megalakult a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv), amelyet a következő tizenegy szociális szövetkezet alapított meg: •
Alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezet;
•
Aquarius Népfőiskola és Szociális Szövetkezet;
•
Brumm Szociális Szövetkezet;
•
Dél-Békési Falukép Szociális Szövetkezet;
•
Felső-Bácskai Szociális Szövetkezet;
•
Gerényesi Szociális Szövetkezet;
•
Nemesdédi Szociális Szövetkezet;
•
Olajütő Szociális Szövetkezet;
•
Reflex Szociális Szövetkezet;
•
Suli- Zsúr Szociális Szövetkezet;
•
Szekér Szociális Szövetkezet;
A bemutatott programok ellenére a magyarországi szociális gazdaság helyzetét jól mutatja, hogy míg már 1997-2000 között 40 , 41 8.880.000 teljes munkaidős állással egyenértékű munkahelyet regisztráltak az Európai Unióban, amely az összes fizetett állás 8%-a, mára már 10 % vagy azt meghaladó, addig Magyarországon a szociális gazdaság szektorban foglalkoztatottak aránya jelenleg is csak 2% körüli.
40 41
Munkavállalók, Szövetkezetek, Szociális szövetkezetek és MRP társaságok brüsszeli székhelyű szövetsége .CECOP [2002] p. 45.
23
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A szociális gazdaság munkaerő- piaci szerepvállalását illetően fontos hangsúlyozni, hogy a szociális vállalkozások sajátosságai közé tartozik, hogy foglalkoztatottjaik jelentős része, a munkaerő-piacon máskülönben marginalizálódott csoportként jellemezhető társadalmi rétegekből kerül ki. Ezért ma már evidencia Magyarországon is, hogy a munkaerő-piacról kívül rekedtek számára a harmadik gazdaság kínálhat munkalehetőségeket. Ennek a felismerésnek a terméke, hogy ma már a megjelenő szociális gazdaságok hallatják hangjukat, internetes fórumuk is van a működő és újonnan létrejött gazdaságoknak. http://forum.szocialisgazdasag.eu/do_topics3Szocilis-gazdasg-s-szocilis-szvetkezetekfruma.aspx
A szociális vállalkozások fejlődését-fejlesztését irányító erők és korlátozó tényezők, jelenlegi keretfeltételek A harmadik gazdaság Magyarországi állapotát több tanulmány elemezte. Ahogy korábban már utaltunk rá, a magyarországi nonprofit szektor, amely bölcsője lehetett volna a szociális gazdaságoknak, fejlődésében a II. világháború után megrekedt. 1987-ben, az akkor még pártállami keretek között Soros György támogatásra a kulturális, tudományos, oktatási tevékenységek területén - módosították a polgári törvénykönyvet, ez a módosítás tette lehetővé, hogy újra jogképes intézmény legyen az alapítványi forma. Ettől a pillanattól számítódik a magyar harmadik szektor létrejötte, megszületése.42 Így a még nagyon erős állami és a már épülő piaci szektor mellett a harmadik szektor azzal a küldetéssel indult útjára, hogy újfajta kínálatot jelentsen a közszolgáltatásokban. Tulajdonképpen az állam kudarca hívta életre ennek a szektornak a megjelenését, azzal, hogy a társadalmi gazdasági folyamatok következtében megjelenő problémákra a szabályozott, a tömegigényeket kielégítő állami közszolgáltatók nem tudtak válaszokat adni. Többek között ezekben az években vált nyilvánvalóvá, hogy a meglévő állami rendszerek (nagy ellátók) a társadalmi beilleszkedési zavarok okaira és kezelésére sem tudnak megoldást kínálni. A harmadik szektor megjelenésével nemcsak a közszolgáltatások területén szűnt meg az állami monopólium, hanem az addig kikezdhetetlen pártállami ideológia is „foszladozott” A PTK 42
1987-től a közhasznú társasági forma megszületésig az alapítványok az adománygyűjtő funkció mellett jelentős gazdálkodó szervezetek is voltak. ( szerző)
24
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET 1987. évi módosításával elvben lehetővé vált, hogy a magyar polgárok is szabadon válasszanak közszolgáltatót, döntsenek arról, hogy milyen közfunkciókat és közszolgáltatókat támogassanak. A harmadik szektor egy nagyon jelentős szereplője az egyesületek a II. világháború után – pártállami keretek között is- működő szerveződések voltak, tehát az 1989-ben megszületett egyesülési törvény nem új formát hozott létre, hanem levette a politikai gyámságot ezen szervezetekről. 1989-ben 8.000 egyesület működött Magyarországon. 43 A magyar harmadik gazdaság nagyon rövid idő alatt jelentős és gyors fejlődésen, növekedésen ment át. Kuti Éva 44 a szektor gyors fejlődésének okait a következőkben látta: •
Visszatérés a II. világháború előtti hagyományokhoz, trendhez
•
A társadalmi és a politikai átalakulás hatása
•
A jóléti szolgáltatások hiánya a megjelenő szükségletekre igények történő reagálás
•
Az állam áthárította a felelősséget a problémák kezelésében, szerkezetváltás
•
A túlélésért folytatott harc: a válság különböző szereplői így (is) harcoltak saját túlélésükért.
Harsányi László 45 kudarcelmélettel magyarázza a szektor gyors felépülését, megjelenését. „A nonprofit szervezetek reneszánsza arra mutat, hogy az állampolgárok tudatában voltak/vannak a harmadik szektor fontosságának. Pontosan érzékelik azt, amit egyébként a nemzetközi és az 1945 előtti hazai tapasztalatok is igazolnak, hogy tudniillik sem a piaci, sem az állami szektor nem alkalmas minden társadalmi igény, minden közszolgálat kielégítésére. A piaci (forprofit) szektor szerepe - meghatározás szerint - a nyereséget ígérő termelési és szolgáltatási területekre korlátozódik. Az állami szektor elsősorban arra hivatott, hogy az adott fejlettségi szinten minden állampolgár számára szavatolt, jól szabványosítható, illetve a társadalom egészét szolgáló közjavakról gondoskodjon. A nonprofit szektor szervezeteire marad minden olyan feladat, amelynek ellátására a piaci racionalitás és az állami felelősségvállalás viszonylag szűk korlátai között nem kerülhet sor. A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a 43
A statisztikákban társas vállalkozás címszó alatt szerepeltek. Kuti Éva: A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában. A nonprofit szektor Magyarországon (Tanulmányok), Nonprofit Kutatócsoport, Budapest 1992. 45 Harsányi László : A Harmadik szektor In: A non-profit szervezetek szerepe a helyi foglalkoztatásban, Agroinform Kiadóház, 1998 10.p 44 44
25
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET kisebb-nagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére. Egyrészt tehermentesítik az állami szektort, másrészt lehetőséget teremtenek annak társadalmi ellenőrzésére.+ 2001-ben a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület (NKE) közzétett egy tanulmányt 46 , amelyben modellezték a magyarországi szociális gazdaságok munkahelyteremtő lehetőségét. A kutatócsoport megállapítása szerint ha 2001-ben 100 ezer új munkahely jönne létre, és 200 ezer további munkahely regisztrációjára kerülne sor, akkor ez mintegy 36 Mrd forintnyi támogatást, többletkiadást igényelne. Ezt az összeget tovább növelnék a működtető intézmények költségei, illetve a szolgáltatásokat igénybevevőknek nyújtandó kedvezmények. A nem realizálódó adóbevétel 32 Mrd forint, ami azonban nem tekinthető tényleges veszteségnek, hiszen azok a jövedelmek, melyek különböző adókedvezményekben részesülhetnek, a szociális gazdaságon kívül nem jönnének létre. 50 ezer munkanélküli járadékos és további 50 ezer egyéb segélyben részesülő munkához juttatása 32 Mrd forintnyi megtakarítást eredményezne. így a tényleges többletkiadások összege valószínűleg 10 Mrd forint alatt maradna. Az elért eredmények, a munkahelyteremtés mellett ez a gazdaság - írták a szerzők - nagyban hozzájárulna a társadalmi feszültségek oldásához, javítanák a társadalmi befogadó készséget, a civil-állami párbeszéd pedig elősegítené a civil szféra mobilizálását, az állami szféra uniós minta szerint történő visszahúzódását, a szubszidiaritást.” A magyarországi harmadik szektorban a jogi és politikai környezet változását követően jelentős szerkezetváltás következett be, a 90-es években. A szektor gazdasági súlyát mutatja, hogy jelentősen megnövekedett az érdekvédelmet folytató szervezetek száma és a korábbihoz képest jelentősebb arányt képviselnek a gazdaságfejlesztési tevékenységet (ide tartoznak például a különböző szociális foglalkoztatók, a munkanélkülieket segítő nonprofit intézmények) folytató szervezetek (9%). A szektorban 2003 és 2006 között már több mint 14 százalékkal növekedett a munkát vállalók száma, s elérte a 100 ezer főt. A főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma is meghaladta a 75 ezret. A munkavállalók 58 %-a zömében gazdasági tevékenységet folytató közhasznú társaságoknál 18-18 % egyesületeknél, magán és közalapítványoknál dolgozott. 46
NKE (2001) 377. o., 379-380. o., A szociális gazdaság munkahelyteremtő képessége és helyi szintű mobilizálásának, illetve legális keretek közé terelésének lehetősége címmel
26
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A fejlődés ellenére azonban egyre több tanulmány hívta fel a figyelmet a harmadik szektor fejlődésének gátjaira. Dr. Futó Péter, Hanthy Kinga, Lányi Pál, Mihály András, Dr. Soltész Anikó (2005.) szerzők a magyarországi harmadik szektor helyzetét elemezve rámutattak arra, hogy e szektor fenntartható fejlődését, stabilitását hosszútávon csak az önfenntartás teremtheti meg. A szerzők rámutattak arra, hogy a magyarországi közösségi vállalkozásoknak. alig néhány szervezet esetében van esélye a fennmaradásra. A döntő többség nem képes a tartalékolásra, tőkeerejük gyenge. A fejlődésük gátja, hogy nincs stabil, hosszú távú piacuk, de kialakítása sem várható, hisz a szervezetekben dolgozók szakértelme a piaci működéshez nem professzionális, ugyanis nem birtokolják azokat a tudásokat sem , amelyek a piacra lépéshez, és bentmaradáshoz szükségesek. A napi működésükben keverednek a foglalkoztatási-piaci és szociális elemek, a kemény piaci viszonyok között nem felelnek meg a gazdaságosság követelményének. „ 47 A fenntarthatóság további gátja, hogy e szektor mögött Magyarországon nem áll banki szolgáltató, így likviditási gondjaikat képtelenek kezelni, nem tudnak beruházni, fejleszteni, gyakran a „vállalkozás’ folyamatossága is veszélybe kerül. Kockázataik mérsékléshez, kezeléséhez hiányzik a biztosítói háttér is, sok esetben függetlenségük az államtól csak illúzió. Hiányoznak vagy csak részben, korlátokkal működnek azok a támogatási formák is, amely e gazdaságok
piaci
működését,
a
kereslet
bővülését
segítené.
Így
többek
között
adókezdemények, támogatott piaci működét biztosító szabályozások, a fizetőképes kereslet bővüléséhez vezető utak támogatása (pl. voucher rendszer bevezetése stb.) Továbbá a fenntarthatóság egyik nagyon komoly gátja az is, hogy bár léteznek támogatások, de azok nem a harmadik szektor által igényelt időben és helyen állnak rendelkezésre, gyakran pályázati formában vehetők igénybe, ami bizonytalan, de sokszor időben sem előzi meg az igényeket.
47
Dr. Futó Péter, Hanthy Kinga, Lányi Pál, Mihály András, Dr. Soltész Anikó A szociális gazdaság jelene és jövője Magyarországon Kutatási zárótanulmány Budapest, 2005. 37.p.
27
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
A közösségi vállalkozások létrehozását és működését segítő és gátló tényezők, hatások Magyarországon SWOT – analízis Erősségek • • •
Lehetőségek
Elkötelezettség, belső motiváció és tudatos
•
Új és előítéletektől mentes fiatal szektor
szerepvállalás a szervezetek részéről
•
Piaci szerepvállalási lehetőségek
Adott terület/célcsoport szükségleteinek és
•
Állami szolgáltatások átvállalása iránti igény
lehetőségeinek pontos ismerete
•
Közreműködés a termelékenység és a
Méretből és piaci helyzetből adódó gyors
versenyképesség növelésében
reakciókészség •
•
Újszerűség
Társadalmilag felelős vállalkozások elfogadása, befogadása, elismertség,
Nemzetközi tapasztalatok, azok adaptálása a hazai
megbecsülés, társadalmi támogatottság
viszonyokra sikeres volt, a jó gyakorlat motivál
•
Újszerű megközelítések, innovatív lehetőségek
•
Igénybe vehető Források bővülése ( EU források)
•
Jogszabályi feltétel szinte teljes mértékben kialakult
•
Szektorsemleges támogató környezet kialakulóban van.
•
A vidékfejlesztésben, a helyi igények megjelenítésében jelentős keresleti és kínálati potenciálok vannak.
28
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Gyengeségek •
Fenyegetettségek
Szektorközi jártasság és tapasztalat, szakmai
•
Együttes összefogás/lobbi erő hiánya
felkészültség hiánya
•
Az egyre szűkülő állami forrásokért való
•
Vállalkozói tapasztalatok és gyakorlat hiánya
•
Pályázatfüggőség
•
Nagy kínálat kicsi kereslet
•
Erőforrás és infrastruktúra hiánya, a
•
A pénzpiac- munkaerő-piac válsága kihat a
verseny mely kioltja az együttműködést
közösségi vállalkozásokra alkalmas
közösségi vállalkozások fenntarthatóságára •
szervezetek alultőkésítettek •
Fejlesztést segítő eszközök hiánya, likviditási
háttér. •
gondok •
Nincs a harmadik gazdaságot „ tápláló” banki
Hatékony marketing hiánya
A biztosítási piac nem jelenik meg a harmadik gazdaság mögött.
•
•
A harmadik gazdaságot támogató rendszerek csak részben vannak jelen a magyar szabályozókban.
•
Késnek, vagy el sem indultak azok a programok, amelyek a támogatási rendszer gyakorlatának kialakulását segíteni.
•
Nincs inkubációs háttér, az ernyőszervezetek, szövetségek nem működnek, a szektor érdekérvényesítése gyenge.
Szociális vállalkozásokat elősegítő politikák/ intézkedések Jogszabályi környezet Magyarországon a rendszerváltás hajnalán megszülettek azok a jogszabályok, melyek a harmadig gazdaság létrejöttének előfeltételeit megteremtették. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja azokat a szervezeteket, amelyek a Polgári Törvénykönyv 48 1993. évi módosításával 49 jöttek létre.
48 49
1959.évi IV. tv. Az 1993. évi XCII. törvény a közalapítványt, a köztestületet és a közhasznú társaságot illesztette a Polgári
Törvénykönyvbe
29
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Egyesület
Köztestület
Alapítvány
Közalapítvány
Alapítók
Jogi és magánszemélyek
Törvény
Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok
Csatlakozás lehetősége, tagság
Belépés önkéntes, befogadás az alapszabály szerint
A csatlakozás önkéntes, elfogadása alapító okirat szerint
Társasági jog szerint
Cél, alaptevékenység
Alapszabályban meghatározott cél
Törvényben előírt kötelező tagság vagy önkéntes belépés Tagsághoz kapcsolódó közfeladat
Jogi és magánszemélyek, kivéve az országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok A csatlakozás önkéntes, elfogadása alapító okirat szerint Tartós közérdekű cél
A társadalom közös szükséglete kielégítése
Gazdasági tevékenység lehetősége Jogi személyiség megszerzése
Csak kiegészítő tevékenységként
Jogszabály alapján állami vagy önkormányzati feladat Csak kiegészítő tevékenységként Bírósági bejegyzés és hivatalos közzététel Ügyészség és Állami Számvevőszék
Cégbírósági bejegyzés
Az alapító döntése szerint
A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
Bírósági bejegyzés
Törvényességi felügyelet
Ügyészség
A vagyon sorsa megszűnés után
Alapszabály rendelkezése, vezetőség döntése szerint, azok hiányában közérdekű célra Feloszlás, egyesülés, feloszlatás útján
Az alapító törvénynek megfelelő Bírósági bejegyzés Az alapító törvényben megjelölt hatóság Alapító törvény szerint
Csak kiegészítő tevékenységként Bírósági bejegyzés Ügyészség
Alapító okirat rendelkezése, bírósági döntés alapján hasonló célú alapítványba
Alapító okiratban Közfeladatmeghatározott cél ellátása iránti megvalósul, idő igény megszűnt, eltelik, feltétel vagy más módon bekövetkezik, ill. hatékonyabban megszüntetés kielégíthető egyesítés útján Forrás: Harsányi László: harmadik szektor In: DemNet füzetek 1998. 12.p. Megszüntetés
Törvénnyel
Közhasznú társaság Jogi és magánszemélyek
Elsődleges tevékenység
Cégbíróság
A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
A fenti szervezetek létrejöttét az államtalanítás szándéka kísérte, az a cél, hogy az állam korábban állami feladatokat nem állami szervezetekre bízzon úgy, hogy a fölöttük lévő ellenőrzési jogot továbbra is fenntartsa. A Polgári Törvénykönyv 1997. évi módosítása vezette be a közhasznú társaság intézményét is . A PTK 57. §-nak definiciója szerint „A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági
30
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Gazdasági társaságokról szóló Törvénynek 50 ( továbbiakban GT.)a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” A fenti módosítással a megszületett az a gazdasági társasági forma, amely a harmadik gazdaságot útjára indította. Napjainkig a GT jelentős változásokat élt meg, s 2006. 51 évben új törvény született, amely a nonprofit gazdasági társaságok működését meghatározta, s lehetővé tette, hogy bármilyen társasági formában létrejöhessenek nonprofit gazdasági társaságok. Ugyancsak 1997-ben fogadta el a Magyar parlament a közhasznú szervezetekről szóló törvényt 52 , amely mára több módosítás után a közhasznú szervezetek körét az alábbiakban határozza meg: „Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett •
társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
•
alapítvány,
•
közalapítvány,
•
köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi,
•
országos sportági szakszövetség,
•
nonprofit gazdasági társaság,
•
a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia,
•
európai területi együttműködési csoportosulás,
•
nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
•
közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet”
A nonprofit szervezetek és a gyarapodó számú egyházak léte megkívánta a finanszírozás szabályozását is. Így 1996-évben megszületett az 1996. évi CXXVI sz. törvény, amely 1%os törvényként vált ismertté, amely már lehetőséget ad a polgároknak, hogy szolgáltatókat szabadon támogassanak. A törvény rögzítette (45.§ ) hogy a magánszemély nyilatkozatban 50
1997. évi CXLIV. törvény 2006. évi IV. törvény 52 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről 51
31
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része egy százalékáról közhasznú tevékenységet folytató szervezet javára. Az 1%-ot igénybe vehették az egyházak, alapítványok, szociális szolgáltatást nyújtó állami és önkormányzati intézmények, de nem lehettek alanyai és ma sem lehetnek a Közhasznú tevékenységet végző gazdasági társaságok. 1993-ban a szociális Törvény 53 -ben már megjelenik a nem állami fenntartó fogalma, a nem állami szervezetek szociális szolgáltatásokban való részvételét pedig a 188/1999- ( XII. 16.) sz. kormányrendelet szabályozta. Ettől az időponttól a harmadik szektor szereplői közvetlenül vehették igénybe a szociális szolgáltatásnyújtás után járó állami normatív hozzájárulást. A szektor támogatottsága mellett ugyanakkor ezek a szabályozások nem egy esetben súlyosan sértették a szektorsemlegességet, azzal, hogy külön finanszírozási feltételekhez kötötték a támogatást, az ellenőrzések gyakorisága az állami szektortól eltérően alakult, csak az önkormányzattal kötött ellátási szerződés birtokában finanszírozta az állam az ellátást. Ezek a szabályok a csatlakozást követően szinte kivétel nélkül lazultak, s mára egy viszonylag szektor semleges szabályozás működik. 2003. évben a parlament megszavazta a „Civiltörvény” 54 , amely létrehozta a civil alapot, azzal a céllal, hogy a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, forrásokat biztosítson. E törvény definiálta a civil szervezet fogalmat is, amelynek alapján civil szervezet: „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt); A definícióból kiderül, hogy a civil fogalmat a törtvény leszűkíti az egyesületekre, alapítványokra, de nem határozza meg civilként azokat a nonprofit gazdasági társaságokat sem, amelyek magánvagyonból jöttek létre. Az 1997. évi CLVI. törvény 6.§-a tételesen felsorolja a közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezményeket, megjelöli a kedvezmények típusait és azok legfontosabb jogforrásait is. 53 54
1993. évi III. tv. 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról
32
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET Általánosságban igaz, hogy a kedvezmények alapvetően a közhasznúsági státuszt megszerzett szervezeteket illetik meg. A harmadik szertor adózására vonatkozó szabályokat számtalan jogszabály 55 rögzíti, amelyekben való eligazodás sok esetben problémát jelent a kevés professzionális tudással rendelkező harmadik gazdaság szereplőinek. Néhány szabályt 56 e helyen is ismertetünk, betekintést engedve a magyar nonprofit, harmadik szektor adózásának rendjébe. Generális szabály, hogy •
a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenysége után a harmadik gazdaság szereplőit társasági adómentesség; vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény; helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény; illetékkedvezmény; vámkedvezmény; egyéb – kedvezmény illeti meg.
•
A közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevő a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességet kap.
• A közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget
érintő
kedvezmény,
illetve
személyi
jövedelemadó
kötelezettséget érintő kedvezmény, tartós adományozás esetén pedig a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg. •
A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
• Ha azonban a közhasznú szervezetnek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn, a kedvezmények igénybevételére nem jogosult. A vállalkozási tevékenységből származó bevételei után a közhasznú szervezeteknek nem kell nyereségadót fizetnie, ha az nem haladja meg összes bevételének 10%-át, de legfeljebb a 20 millió forintot. Kiemelkedően közhasznú szervezet esetében ez az arány az összes bevétel 15%a. Kivételt képeznek ez alól a közhasznú társaságok, amelyek a kedvezményezett tevékenységük arányában részesülnek adókedvezményben.
55
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, 56 az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, stb
33
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A közhasznú szervezeteket még számos, különböző jogszabályokban biztosított kedvezmény illeti meg. Így például az SZJA törvény szerint az SZJA fizetési kötelezettség alól mentes annak a személygépkocsinak a használója, illetve üzemeltetője, amelyet betegségmegelőző és gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület ténylegesen ezekre a célokra üzemeltet. Mára már huszonnyolc cél alapján szerezhető különböző kedvezményekre és mentességekre jogosító közhasznú és kiemelten közhasznú szervezeti státusz. Jogszabályok szabályozzák az állami források felhasználásával az átláthatósággal, összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat is. Megteremtődtek az elszámolás, a közpénzek ellenőrzésének intézményei is. A harmadik szektort érintő számviteli és a adózási szabályok elemzése kapcsán azt is meg kell említeni, ahogy a szabályozókból is kitűnik a legtöbb kedvezményből kikerültek, vagy soha nem is voltak kedvezményezettjei a közhasznú társaságok, mai néven a nonprofit gazdasági társaságok. Ez a szabályozás nagymértékben nehezíti a foglalkoztatási célú azon közösségi vállalkozások fenntartását, amelyek valamilyen nonprofit gazdasági társasági formában működnek. 2006-ban az akkori kormány előterjesztette a szövetkezeti törvényt 57 , majd elfogadta a szociális szövetkezetekről szóló kormányrendeletet 58 . Kiss Péter miniszter az előterjesztésben az alábbiakkal ajánlotta a törvényt elfogadásra: „….törvényjavaslat olyan szervezeti keretnek tekinti a szövetkezetet, amely képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, a szociális, a közösségszervező funkcióval.”; „…..a szövetkezet pedig az együttműködésre képes közösségekben
meglévő
társadalmi-gazdasági
erőforrásokat,
amelyek
egyébként
az
erőforrásokat
egyének
elkülönült
mobilizálja. működésével
Olyan nem
érvényesülnének. „ A szövetkezetekről szóló törvény megalkotása két szempontból történelmi jelentőségű. Egyrészt a rendszerváltás után 16 évvel rehabilitálta a szövetkezeteket, másrészt utat nyitott a szociális szövetkezetek létrehozásához. „A szövetkezet a jogalkotók szándéka szerint „a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amelyben a tagok önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket személyes
57 58
2006. Évi X. törvénya szövetkezetekről 141/2006. (VI.29) kormány rendelete a szociális szövetkezetekről
34
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET közreműködésük és vagyoni hozzájárulásuk által, demokratikus önkormányzat keretében, a tagok érdekeit szolgáló alap- és vállalkozási tevékenységet folytatva, valósítják meg „ Az első lépés megtörtént a támogatott piacok irányáéba is. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) kapott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletet 59 alkotott a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól is, amelyben
kimondta,
hogy
„árubeszerzésekre
és
szolgáltatás
beszerzésekre
irányuló
közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő a részvétel jogát fenntarthatja a védett műhelyek 60 számára. Erre a tényre az eljárást megindító hirdetményben hivatkozni kell.” Korlátja ennek a szabályozásnak, hogy Magyarországon a tartós munkanélküli, komplex hátrányokkal
bíró
munkavállalókat
a
vizsgáló
szerv
nem
tekinti
megváltozott
munkaképességűnek. Ebbe a csoportba csak a munkaképesség meghatározott mértékű megváltozása esetén sorolják be a munkavállalókat, a fogyatékosság okán, illetve a fizikális és mentális tartós akadályoztatás miatt
61
Így azok a foglalkoztatók akik a munkaerő-piaci
kirekesztettség miatti hátrányokkal küzdő munkavállalókat foglalkoztatnak e támogatásban nem részesülhetnek. A megváltozott munkaképesség vonatkozásában jelentő szemléletváltásra lenne szükség Magyarországon, s a kirekesztettség következtében létrejött mentális-fizikai állapot miatti munkaképesség változás okozta állapot rehabilitációját is el kellene ismerni. A szociális gazdaság fejlődését előmozdító politikák között meg kell említenünk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány tevékenységét. A közalapítványt 1992. június 30-án hozta létre a Munkaügyi Minisztérium, 1997. január 1-i közalapítvánnyá történő átalakításakor az alapítói köre kibővült a Magyar Köztársaság Kormányával. Kiemelten közhasznú jogállását 1998-ban jegyezték be. A szervezet ezt követően is megtartotta az OFA betűszót, ami az alapításkori nevéből származik (Országos Foglalkoztatási Alapítvány). Az OFA pályázati programjai hazai 59
302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Védett műhelynek minősül az Európai Unió tagállamában vagy a Kbt. 1. § (4) bekezdése alapján nemzeti elbánásban részesülő államban letelepedett szervezet is, amely ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaz. 61 az, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek. [ILO 159.sz. Egyezmény – a foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról (1983)] Aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. [1991. évi IV. törvény (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról)] (Fogyatékos (fogyatékossággal élő) személyek , tartósan akadályozott személyek a munkaerőpiacon) 60
35
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET finanszírozásúak, támogatásukhoz forrást a Munkaerő-piaci Alap biztosít. Küldetése a munkanélküliség enyhítésének, a foglalkoztatás bővítésének a szolgálata, amivel fontos szerepet tölt
be
a
hazai
foglalkoztatáspolitikai
intézményrendszerben.
Számos
a
közösségi
vállalkozásokat megalapozó programot indítottak el az elmúlt években. Ezek közül kiemelésre érdemesek a képzési és foglalkoztatási tranzit projektek, amelyek a 204-ben elindultak EU támogatással. Az első tervezési ciklusban – a csatlakozást követően 2004-2007. a HEFOP/2.3.1 "Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása", valamint a HEFOP/2.3.1. "Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások" című programok előkészítését támogatták, amelyek talaján megszülettek a tranzit foglalkoztatási programok. Közülük néhány ma is fenntartott közösségi vállalkozás, s mint jó gyakorlatok segítik a szociális gazdaság meghonosítását hazánkban. A HEFOP 2.3.1. sz. program célkitűzései az alábbiak voltak: •
a hátrányos helyzetű emberek különböző csoportjainak adottságaihoz, szükségleteihez igazodó és igazolható eredményeket felmutatni képes integrált megközelítésű alternatív képzési projekt létrejöttének elősegítése; alacsony iskolai végzettségű emberek számára szakképesítés megszerzésének támogatása
•
az integrált megközelítésű, alternatív képzési modell intézményesülésének elősegítése;
•
minél több hátrányos helyzetű, munkanélküli ember tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése;
•
alacsony iskolai végzettségű emberek számára lehetőséget biztosítani az állam által elismert szakképesítés megszerzésére;
•
a munkanélküliek segítését szolgáló helyi erőforrások növelése az alternatív képzést vállaló non-profit szervezetek és más szervezetek, önkormányzatok, intézmények, vállalkozások együttműködése révén;
A HEFOP/2.3.2 program elsősorban a foglalkoztathatóság javítása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal segítette a munkaerő-piaci integrációt. Ebben a programba akkor belépő szervezetek ma is jelen vannak a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók között, ahol komoly piaci pozíciókat foglalnak el. Az EQUAL (2004-2006) Közösségi Kezdeményezés célja pedig olyan újszerű, innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése volt nemzetközi együttműködés keretei
között,
amelyek
hozzájárulnak
a 36
munkaerőpiachoz
kapcsolódó
hátrányos
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET megkülönböztetés
és
egyenlőtlenségek
megszüntetéséhez,
úgy,
hogy
támogatott
kezdeményezések az Európai Foglalkoztatási Stratégiához és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem közösségi stratégiájához illeszkedtek. Magyarországon az EQUAL rendelkezésre álló teljes összege a 2004-2006-os időszakra 40 389 513 euró volt, amelyből 30 292 135 eurót az Európai Szociális Alap, 10 097 3781 eurót pedig a központi költségvetés biztosított. Az EQUAL Program keretében támogatott területek az alábbiak voltak. •
Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák munkaerőpiacra jutását segítő új módszerek és szolgáltatások kidolgozása, kipróbálása,
•
A "Második esély iskola" módszereire építő oktatási és szakképzési formák kialakítása lemorzsolódott fiatalok számára,
•
Munkanélküli és inaktív fogyatékossággal élők integrált képzését és foglalkoztatását segítő új eszközök kidolgozása, kipróbálása,
•
A munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelem új eszközeinek kidolgozása,
•
Az emberkereskedelem megelőzése és fölszámolása a munkaerő-piaci és társadalmi integráció elősegítésével,
•
Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása és képzése a foglalkoztathatóság javítását szolgáló új módszerek kidolgozásával, kipróbálásával,
•
Idősebb munkavállalók munkavállalásának és munkában maradását segítő új módszerek kidolgozása, kipróbálása,
•
A megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiacra való beilleszkedését szolgáló, ún. köztes munkaerőpiac kialakítására irányuló fejlesztések,
•
A nők munkavállalásának segítése és a foglalkozási szegregáció csökkentését szolgáló módszerek kifejlesztése,
•
A menedékkérők foglalkoztathatóságának javítását és beilleszkedését segítő új módszerek és szolgáltatások kialakítása.
Az eredmények értékelésének, elterjesztésének valamint a tapasztalatcserének fő színterei a nemzeti szinten működő tematikus hálózatok és az EU-szintű úgynevezett európai tematikus csoportok voltak. Az EU- szintű együttműködések, a nemzetközi együttműködés jelentős hozzáadott érték és innováció forrásai voltak. A közösségi vállalkozásoknak egy nagyon jelentős előképe a szociális földprogram, amely 1992-től a vidék esélyteremtésére szolgáló szociálpolitikai eszközként volt jelen a magyar szociálpolitikában. Napjainkban ez a program talán a helyére került a gazdasági minisztérium gondozásában. Számos kistelepülés kapott e program keretében termőföld 37
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET használatot, illetve különféle eszközöket mezőgazdasági tevékenység folytatásához.. A program természetbeni juttatásokon keresztül lehetőséget teremtett a háztáji jellegű mezőgazdasági kistermelésre, állattartásra a családok munkára történő aktivizálásával a helyi erőforrások kihasználására építve. A program működtetői a településeken elsősorban az önkormányzatok vagy azok többcélú kistérségi társulásai, illetve az önkormányzatok által létrehozott nonprofit szervezetek voltak. Idővel a településeken a szociális földprogram a helyi szociális ellátórendszer részévé vált. Mára már a programok többsége az önellátáson túl piaci értékesítésre is berendezkedett. 2009-ben 10 megyében, 44 kistérségben, 194 településen folyt szociális földprogram, elsősorban Magyarország leghátrányosabb térségeiben. A kedvezményezettek közel fele roma származású volt. A bemutatott programok egyrészt az EU tagországaiban bevált jó gyakorlatok átültetésével, másrészt a innovatív megoldásaikkal lendületet adtak a magyarországi szociális vállalkozások fejlődéséhez. Mindehhez hozzájárultak azok a jó gyakorlatok, amelyek nemcsak újszerűségével, hanem fenntartható fejlődésükkel is példaként szolgálnak.
Néhány példa a jó gyakorlatokra 1986-ban az akkor még pártállami társadalmi és gazdasági szabályozók mellett létrejött az Összefogás Ipari Szövetkezetet, amely mára az egész országra kiterjedő hálózattá fejlődött: 24 telephelyen, nagyjából 700 értelmi fogyatékos - halmozottan fogyatékos és pszichiátriai beteg embernek ad munkát országszerte. A csömöri központban kialakított, sajátos igényekre tervezett apartman házakban 70 fogyatékos ember, munkavállaló számára teremtettek lakóhelyet. A nemzetközi Schwab Alapítvány „Az Év Társadalomtudatos Vállalkozója” díját 2006-ban e szervezetnek ítélte. A 2008 NESsT–Citi Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Verseny magyarországi nyertese a szekszárdi Kék Madár Alapítvány Ízlelő elnevezésű étterme lett. Az étterem HEFOP 2.3.1. program keretében valósult meg, s ma már az integráció és a munka világára való felkészítés terén egyedül álló szerepet tölt be, képzési és munkalehetőséget biztosítva a fogyatékkal élő munkavállalóik számára.
38
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET 2009-ben a NESsT–Citi Társadalmi Vállalkozásfejlesztői Verseny Díjátadás során a Magyarországon a legkiválóbb üzleti tervet készítő szervezetnek járó 10 ezer dolláros díjat a budapesti Csoport-téka Egyesület kapta. Ők a munkaerőpiacon gyakran többszörös hátránnyal rendelkező személyek munkahelyi re-integrációján dolgoznak. A magyarországi szociális vállalkozásokról készült nemzeti jelentést egy-egy olyan sikeres programbemutatással zártuk, amelyek az utóbbi években egy- egy jelentős díjra is érdemesnek bizonyultak. Mellettük számtalan olyan közösségi vállalkozás működik, ami beágyazódott a helyi gazdaságba, munkát, megélhetést biztosít tagjainak úgy, hogy szociális küldetését fenntartva folyamatosan fejlődik. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a programok az ISEDE –NET honlapon bemutatkozva tagjaivá váljanak az ISEDE-NET hálózatnak. Két kiemelt intézkedés Mező A tervezet/intézkedés/ szabályozás neve az eredeti nyelven A kiadó szervezet Végrehajtó szervezet A végrehajtó szervezet jogállása: A finanszírozás forrása Uniós pénzügyi hozzájárulás A tevékenység időtartama -Kezdődátum -Záródátum Tervezet/intézkedés/szabály ozás típusa Tervezet/intézkedés/szabály ozás célkitűzése Tervezet/intézkedés/szabály ozás rövid leírása
A megszólított célközö(n/s)ség
Magyarázat 141/2006. (VI. 29.) Korm. Rendelet a szociális szövetkezetekről A Magyar Köztársaság Kormánya Nem releváns Nem releváns Nem releváns ! nem Év 2006.(06.29)-től hatályos Kormányrendelet A szociális szövetkezetek működését szabályozó jogszabály A rendelet célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak, olyan speciális szervezeti forma - szociális szövetkezet- létrehozásával, amely magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit és olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak. . A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet 39
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET A munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében - különösen a hátrányokkal rendelkező társadalmi csoportok esetében - a szövetkezés, a szövetkezeti formában való jövedelemtermelés megoldást jelent. Országos Az érintett földrajzi terület Tervezet/intézkedés/szabály Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek szociális szövetkezetek - a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a ozás relevanciája vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. ! Nem releváns ! Értékelés Megteremtette a jogszabályi keretet a szövetkezetek A tervezet/ intézkedés/ létrehozásához. Várhatóan a szövetkezetek a szociális gazdaság szabályozás jövőbeni jelentős szereplőivé válnak a vidékfejlesztés területén kilátásai Magyarországon További releváns információ http://www.nfu.hu/doc/5
Mező A tervezet/intézkedés/szabályozás neve az eredeti nyelven A kiadó szervezet Végrehajtó szervezet A végrehajtó szervezet jogállása: A finanszírozás forrása Uniós pénzügyi hozzájárulás A tevékenység időtartama -Kezdődátum -Záródátum Tervezet/intézkedés/szabályozás típusa Tervezet/intézkedés/szabályozás célkitűzése
Tervezet/intézkedés/szabályozás rövid leírása
Magyarázat TÁMOP-2.4.3.B-2-10/1 Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Konvergencia régiók ESZA Nonprofit kft. ESZA Nonprofit kft és a mindenkori nyertes pályázó(k) Állami,tulajdonú nonprofit kft az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja ! Igen Év 2010 Év kb.2014 09. Pályázat A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá1 válásának elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása. A projekt járuljon hozzá a munkavállalást gátló és a család, valamint a munkavégzés összehangolásából fakadó nehézségek feloldásához a közösségszervezés, közösségfejlesztés a szociális szövetkezet szociális, oktatási, kulturális funkciója által. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaságban olyan szükségletek kielégítésére törekszenek, amelyeket a piac, illetve az állami szektor nem elégít ki. Tevékenységükben meghatározó a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való 40
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
A megszólított célközö(n/s)ség
Az érintett földrajzi terület Tervezet/intézkedés/szabályozás relevanciája
Értékelés A tervezet/intézkedés/szabályozás jövőbeni kilátásai További releváns információ
törekvés. A szociális szövetkezet ötvözi a gazdasági társaságokra, valamint a társadalmi szervezetekre jellemző vezérlő elveket: a profit és a szociális, kulturális célok egyesítésével tölti be foglalkoztatást bővítő, munkahelyteremtő, közösségszervező szerepét. A munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében – különösen a hátrányokkal rendelkező társadalmi csoportok esetében -, valamint a feketegazdaság visszaszorításában a szövetkezés, a szövetkezeti formában való jövedelemtermelés megoldást jelenthet. Ehhez azonban szükséges, hogy segítő, támogató rendszerek működjenek, többletforrások jelenjenek meg ezen a területen. Jelen pályázati konstrukcióhoz kapcsolódóan az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (továbbiakban OFA) kiemelt projektje nyújtja a térítésmentes szakmai támogató-tanácsadó szolgáltatást. Jelen pályázati kiírás keretében pályázni kizárólag jogerős cégbírósági bejegyzéssel rendelkező a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8.§-a szerinti szociális szövetkezetek (kivéve iskolaszövetkezetek) jogosultak. ) Országos A hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak újbóli munkába állásának, foglalkoztatása és szövetkezeti taggá válásának elősegítése, valamint a foglalkoztatás bővítése a helyi szükségletek kielégítésére, helyi piaci igényekre fókuszáló tevékenységgel, illetve tevékenységbővítéssel továbbá a szociális szövetkezetek gazdaságos működésének segítése az önfenntartóvá válásuk megalapozása érdekében Rendszeresen értékelik Megszakításra kerül, folytatódik, változik? Miért? A támogatott pályázatok várható száma: 40-50 db
41
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
Perspektívák A 2007-2013. évre szóló tervezési ciklusban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kulcsszavak a versenyképesség, innováció, gazdaság-, fenntartható fejlődés humánerőforrásfejlesztés. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és az ehhez kapcsolódó intézkedések a Társadalmi Operatív Programokban (TÁMOP) kaptak helyet.
A Regionális Operatív
Programokban (ROP) a gazdaságfejlesztés- és a társadalmi kohézió erősítése szerepel. Az elmúlt hónapokban több olyan pályázati kiírás is megszületett, amely a szociális gazdaság gondolat és gyakorlat elterjesztését meghonosodását támogatja Magyarországon. Kiírásra került a TÁMOP 1.4.3. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok, amelyek a hátrányos helyzetű emberek alternatív képzését és foglalkoztatását támogatják, továbbá a szociális gazdaság, közösségi vállalkozás létrehozására irányuló programelem is. Ugyancsak megteremtődött annak a lehetősége is, hogy a korábban OFA támogatással működő szövetkezetek EU forrásokhoz is hozzájussanak. Az ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Programjában pedig többek között az alábbi prioritások szerepelnek. o
a fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése;
o a vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, o Helyi közösségek fejlesztése A LEADER források pedig olyan térségfejlesztési stratégiák megvalósítását támogatják, amelyek a helyi közigazgatás, a vállalkozók és civil szervezetek összefogására épít, közösségeik kezébe tényleges döntéshozatali jogkört ad. Ezek prioritások jelzik, hogy a magyarországi közösségi vállalkozásoknak bölcsője, gerjesztője lehet a vidékfejlesztés.
42
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
Irodalomjegyzék 1. A CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutatóés Tájékoztatóközpontja )által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére készített jelentés összefoglalása Elérhető: http://www.gyerekesely.hu/content/view/101/1/ 2. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2008-ban, Statisztikai Tükör I III. évfolyam 192. szám 2009. december 19..
3.
„A szociális gazdaság regionális feltételrendszere Magyarországon”Kutatási összefoglaló. Témavezető : G. Fekete Éva , Miskolc 2006. http://www.google.hu/search?q=G.Fekete+%C3%89va&hl=hu&rlz=1G1ACEW_HU HU388&ei=07dNTIfZN4nLOLv0rbsJ&start=10&sa=N
4. Breznovits István- Kovács István: A szociális gazdaság helyzetének elemzése Magyarországon, Kézirat, 2010 5. Csoba Judit- Frey Mária – G. Fekete Éva- Soltész Anikó : Szociális Gazdaság Kézikönyv (OFA- ROP HÁLÓZAT) http://195.70.62.5/ofarop/index.dw?mit=72&kiadvany_id=8 6. Dr. Futó Péter, Hanthy Kinga, Lányi Pál, Mihály András, Dr. Soltész Anikó: A szociális gazdaság jelene és jövõje Magyarországon-Kutatási zárótanulmány. 7. Fehérkönyvek ( Az EU dokumentumai) http://europa.eu/documentation/official-docs/white-papers/index_hu.htm 8. Európai szociális dimenzió fogalomtár http://e-oktatas.barczi.hu/moodle/mod/glossary/view.php 9. G.Fekete Éva: Kultúra és területfejlesztés http://www.mmi.hu/szin/szin10_3/dr_g_fekete.rtf 43
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET 10. Harsányi László : A Harmadik szektor In: A non-profit szervezetek szerepe a helyi foglalkoztatásban, Agroinform Kiadóház, 1998 10. 11. Kihívás a nonprofit szervezetek számára:a kielégítetlen helyi szükségletek és kihasználatlan munkaerő-kapacitások összekapcsolása www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/570_frey.doc 12. Kuti Éva: A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában. A nonprofit szektor Magyarországon (Tanulmányok), Nonprofit Kutatócsoport, Budapest 1992. 13. Lisszaboni Szerződés (Az európai unióról szóló szerződés és az Európai unió működéséről szóló szerződés egységes Szerkezetbe foglalt változata) http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/lisszaboni_szerzodes/ 14. Matolay Réka: Kalapprogram – pénz a civil szférának Figyelő Net, 2004. március 1. 15. Módszer és gyakorlat: A nonprofit statisztika 10 éve 1992-2002. Készítették: Balogh Bence Mészáros Geyza- Sebestény István Bp. 2003 (Kézirat) http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc 16. Nonprofit szervezetek Magyarországon 2006. http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,183501&_dad=portal&_schema=PORTL 17. Új Magyarország Fejlesztési Terv http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2
44
Nemzeti helyzetjelentés ISEDE-NET
Jogszabályok 1. 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 3. 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 4. 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, 6. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, 7. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény, 8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, 9. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 10. 2006. Évi X. törvény a szövetkezetekről 11. 141/2006. (VI.29) kormány rendelete a szociális szövetkezetekről 12. 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. 1991. évi IV. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 14. Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 15. 1989. évi II. törvény a közhasznú szervezetekről 16. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 17. 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, 18. 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 19. 141/2006. (VI.29) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekről 20. 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól
45
