Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYA. Készítették: Dr. Révész Magda Borbás László Buzsáki Tünde Gál Antal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

GYA GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS

Készítették: Dr. Révész Magda Borbás László Buzsáki Tünde Gál Antal

GYA.doc

Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

30/1. oldal


Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 4 1. A gyermekjóléti szolgáltatás tartalma .................................................................................... 6 1.1. A településhez való kapcsolódás..................................................................................... 6 1.1.1. A település önkormányzatának, szakmai szervezeteinek nyújtott szolgáltatások, a velük való együttműködés.................................................................................................. 6 1.1.2. A lakosságnak nyújtott általános preventív szolgáltatások ...................................... 7 1.2. Gyermekjóléti eseti munka – egyéni esetkezelés............................................................ 9 1.2.1. Gondozást nem igénylő szolgáltatások .................................................................... 9 1.2.1.1. Gondozást nem igénylő alapszolgáltatások....................................................... 9 1.2.1.2. Gondozást nem igénylő, szociális munkás által nyújtható speciális szakmai szolgáltatások ............................................................................................................... 10 1.2.1.3. Gondozást nem igénylő, speciális végzettségű szakember által nyújtott szakmai szolgáltatások ................................................................................................. 12 1.2.2. Gyermekjóléti szociális segítő munka.................................................................... 13 1.2.2.1. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka ... 14 1.2.2.1.1. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka belülről motivált gyerekkel, családdal ..................................................................... 14 1.2.2.1.2. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka kívülről motivált gyerekkel, családdal ..................................................................... 17 1.2.2.2. Gyermekjóléti szociális segítő munka kötelezett együttműködés esetén........ 17 1.2.2.2.1. Védelembe vétel....................................................................................... 17 1.2.2.2.2. Utógondozás............................................................................................. 20 1.2.3. Szolgáltatások közvetítése (pl. átmeneti gondozás, napközbeni ellátások, nevelési tanácsadó)......................................................................................................................... 20 1.2.4. Javaslattétel gyermekvédelmi intézkedésre ........................................................... 22 1.2.5. Felkérésre nyújtott szolgáltatások .......................................................................... 23 1.2.5.1. Környezettanulmány ....................................................................................... 23 1.2.5.2. Örökbefogadáshoz véleménykészítés ............................................................. 24 1.2.5.3. Magántanulóság véleményezése ..................................................................... 24 1.2.5.4. Hatósági visszajelzések ................................................................................... 24 GYA.doc


30/2. oldal


1.2.5.5. Egyéb szervezetek (pl. bíróság, rendőrség) felkérésére készített szakmai vélemény ...................................................................................................................... 25 1.2.6. Helyettes szülői hálózat szervezése........................................................................ 28 A szolgáltatás megszervezésének módja.................................................................................. 30

GYA.doc


30/3. oldal


BEVEZETÉS Munkacsoportunk deklarálja, hogy nem célunk támogatni, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás tartalma, elemei a jogszabályokból kikerüljenek. A szakmai sztenderdek (ha így akarjuk hívni őket) kiegészítői a – szakembereknek megfelelő keretet, s egyben szakmai szabadságot biztosító – jogszabályoknak. Nem szolgálja a gyerekek érdekét, s nem tükrözi az állami felelősségvállalást, ha nem kötelezően érvényes jogszabályban, hanem „csupán” szakmai anyagban szerepelnek az alkalmazandó módszerek, a segítő szakemberek feladatai, teendői. A gyermekjóléti szolgáltatás több színtű tevékenységet tartalmaz a településnek nyújtott szolgáltatásoktól a tényleges gyermekjóléti szociális segítő munkán át a szervezési feladatokig. E sokrétű tevékenység sorrendbe állításának sokféle lehetséges szempontja adódik. Mi a jogszabályi struktúrától eltérően olyan sorrendiséget választottunk, amely az általános, a település egészének szóló szolgáltatásokkal kezdődik, onnan „szűkül” az egyes gyerekekkel/családokkal való foglalkozásig, majd a különböző kliens-csoportok, illetve segítő szakemberek felé „nyitó” szolgáltatások következnek. A gyermekjóléti szolgáltatás elsődleges célcsoportja a településen élő 0 – 18 éves korosztály. Ehhez kapcsolódóan mindazon felnőttek is, akik a gyermekek sorsának alakulásában, alakításában szerepet vállalnak (szülők, egyéb családtagok, a gyerekeket, családokat körülvevő személyek, közösségek, szervezetek). Másodlagos célcsoport a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, illetve laikusok csoportja. Harmadlagos célcsoport a település alakításában résztvevők csoportja (Települési Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal alkalmazottjai). A gyermekjóléti szolgáltatást a következő elemekre bontottuk: 1.

A gyermekjóléti szolgáltatás tartalma

1.1.

A településhez való kapcsolódás

1.1.1.

A település önkormányzatának, szakmai szervezeteinek nyújtott szolgáltatások, a velük való együttműködés

1.1.2.

A lakosságnak nyújtott általános preventív szolgáltatások

1.2.

Gyermekjóléti eseti munka – egyéni esetkezelés

1.2.1.

„Gondozást” nem igénylő szolgáltatások

GYA.doc


30/4. oldal


1.2.1.1.

Gondozást nem igénylő alapszolgáltatások (pl. információnyújtás, tájékoztatás, ügyintézési tanácsadás, egyszeri segítő beszélgetés)

1.2.1.2.

Gondozást nem igénylő, szociális munkás által nyújtható speciális szakmai szolgáltatások

1.2.1.3.

Gondozást nem igénylő, speciális végzettségű szakember általnyújtott szakmai szolgáltatások

1.2.2.

Gyermekjóléti szociális segítő munka

1.2.2.1.

Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka

1.2.2.1.1. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka belülről motivált gyerekkel, családdal 1.2.2.1.2. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka kívülről motivált gyerekkel, családdal 1.2.2.2.

Gyermekjóléti szociális segítő munka kötelezett együttműködés esetén

1.2.2.2.1. Védelembe vétel 1.2.2.2.2. Utógondozás 1.2.3.

Szolgáltatások közvetítése (pl. átmeneti gondozás, napközbeni ellátások, nevelési tanácsadó)

1.2.4.

Javaslattétel gyermekvédelmi intézkedésre

1.2.5.

Felkérésre nyújtott szolgáltatások

1.2.5.1.

Környezettanulmány

1.2.5.2.

Örökbefogadáshoz véleménykészítés

1.2.5.3.

Magántanulóság véleményezése

1.2.5.4.

Hatósági visszajelzések (ide tartozik az átmeneti nevelésben levő gyerek ügyében született „üres” visszajelzés, amikor a szülők nem hajlandók együttműködni, illetve ide tartozik a tartós nevelésben levő gyerek ügyében írt automatikusan tartalmatlan, üres éves visszajelzés is)

1.2.5.5.

Egyéb szervezetek (pl. bíróság, rendőrség) felkérésére készített szakmai vélemény

1.3.

Gyermekjóléti csoportokkal végzett munka

GYA.doc


30/5. oldal


1.4.

Gyermekjóléti, közösségi szociális munka

1.5.

Szakmai szervezési feladatok

1.5.1.

Jelzőrendszer működtetése

1.5.2.

Helyettes szülői hálózat szervezése

2.2.

A szolgáltatás megszervezésének módja

1. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS TARTALMA

1.1. A településhez való kapcsolódás 1.1.1. A település önkormányzatának, szakmai szervezeteinek nyújtott szolgáltatások, a velük való együttműködés Annak érdekében, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatainak végrehajtása során biztosíthassa a megfelelő ellátást, a településen élő gyermekek és családjaik szükségleteire adott helyi választ, a szolgáltatás alakítását, fejlesztését mindenképpen szükséges megelőznie egy helyzetfelmérésnek, a helyi szükségletek, sajátosságok alapos ismeretének. Ez teszi lehetővé a gyermekek és családok szükségleteire a helyi válasz megkeresését, a különböző helyi szolgáltatások megszervezését. A gyermekjóléti szolgálatoknak nagyon fontos, meghatározó, központi szerepet kell betölteniük a települések gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, a helyi szükségletekhez igazításában, fejlesztésében. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat a település szakmai közéletében való aktív részvételével elősegíti, hogy a település szakmapolitikájában érvényesüljenek a gyermekek jólétét, a gyermekek érdekeit szolgáló szempontok. Felismeri a településen jelentkező általános jelenségeket, problémákat, reagál azokra, megoldásokat keres, javaslatokat készít. A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a gyermekeket és fiatalokat érintő koncepciók (pl. gyermekvédelmi koncepció, ifjúsági koncepció) kidolgozásában, továbbá a szakmai közélet különböző, gyermekek jólétét is érintő fórumain (pl. szociális kerekasztal, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, bizottsági munka stb.).

GYA.doc


30/6. oldal


A folyamatos szakmai párbeszéd és együttműködés ösztönzésével hozzájárul a településen a gyermekvédelmi szemlélet formálódásához, egységesebbé, hatékonyabbá válásához.

1.1.2. A lakosságnak nyújtott általános preventív szolgáltatások A gyermekjóléti szolgálat általános preventív szolgáltatásokat biztosít a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése érdekében. A szolgáltatás szervezésénél és működtetésénél a preventív jelleg érvényesülésének alapfeltétele, hogy: –

a gyermekjóléti szolgáltatást minden településen biztosítani kell.

–

az alapellátás terjedjen ki a településen vagy településrészen élő bármely gyermekre, a gyermekek minden korosztályára,

–

a figyelembe veendő szükségletek összességére.

–

elérhetősége biztosított legyen és közismertté váljon a település lakói számára.

A lakosságnak nyújtott általános preventív szolgáltatások főként az elsődleges, primer prevenciót szolgálják. Ennek célja, hogy mérsékelje a gyermekek helytelen irányú és ütemű fejlődését; megelőzze a fenyegető ártalmak kialakulását. Enyhítenie kell a veszélyeztető körülményeket, csökkentenie azok hatását s új eseteik előfordulási arányait. Az erőfeszítések két területre összpontosulnak: megváltoztatni a környezetet és erősíteni az egyén, család problémamegoldó készségeit. Területei: A. Tájékoztatás nyújtása A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatást nyújt: 1. Működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a gyvt.-ben meghatározott személyeket és intézményeket. E tájékoztatás a működés során rendszeres és folyamatos kell legyen. 2. Az alábbi jogokról, támogatásokról és ellátásokról:

GYA.doc


30/7. oldal


Mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát és a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról. A gyermekjogi képviselő személyéről és a vele való kapcsolat felvételének módjáról Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást, konfliktuskezelő szolgáltatást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, ezen tanácsadási, szolgáltatási formák igénybevételének lehetőségéről, céljáról és feltételeiről. Az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő szervezetekről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal, területi gyermekvédelmi szakszolgálat ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról. Az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. Az átmeneti gondozás lehetőségeiről, igénybevételük módjáról. A településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, azok programjairól. A tájékoztatás úgy szervezi, hogy a település valamennyi lakosa, illetve a tájékoztatás célcsoportjai és a jelzőrendszeri tagok is folyamatosan, könnyen hozzáférhessenek ezen információkhoz. Ennek érdekében a tájékoztatási formák széles körét alkalmazhatja: helyi médiák, szóróanyagok, információs táblák stb. formájában. A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek – fejlettségétől függően – önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. B. Szabadidős programok szervezése A gyermek számára olyan szabadidős programokat szervez, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák, illetve megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket,

GYA.doc


30/8. oldal


hogy adjanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket.

1.2. Gyermekjóléti eseti munka – egyéni esetkezelés 1.2.1. Gondozást nem igénylő szolgáltatások 1.2.1.1. Gondozást nem igénylő alapszolgáltatások A gyermekjóléti szolgálat által nyújtott valamennyi szolgáltatás során tájékoztatási kötelezettség van a szolgáltatást igénybevevő felé: a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell az ellátás tartamáról és feltételeiről és az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról. A gyermekjóléti szolgálat feladatainak megvalósítása során eseti segítség nyújt, ha feltehetőleg a megoldásra váró probléma egy, két alkalmat igénylő segítő beavatkozással kezelhető, azaz nem indokolt a gondozási folyamat elindítása. A gondozást nem igénylő alapszolgáltatás formái: Információnyújtás: Az intézményhez forduló személy részére szakmai ismereteket nem tartalmazó tájékoztatás nyújtása. Tájékoztatás: A gyermekjóléti segítő szakember segíti a klienst egy probléma vagy cél megoldásához szükséges ismeretek átadásával. Tájékoztatást nyújt az adott problémakörökhöz kapcsolódóan különösen az alábbi témakörökben: Gyermeki, szülői jogok, kötelezettségek, Gyermekek, családok életminőségét javító támogatások, ellátások, szolgáltatások. A szociális válsághelyzetben levő várandósság Örökbeadás, örökbefogadás Átmeneti gondozás

GYA.doc


30/9. oldal


Gyermekjóléti alap-, gyermekvédelmi szakellátások, iletve gyermekvédelmi hatósági intézkedések Szabadidős programok. Ügyintézési segítség: A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál. Tanácsadás: A gyermekjóléti segítő szakember segíti az igénybvevőt egy probléma vagy cél felismerésében és megítélésében, valamint az annak kezelésére vagy elérésére alkalmazható alternatívák mérlegelésében. Fajtái: közvetlen tanácsadás, alternatívák felvázolása, célok megfogalmazásának segítése és a szükséges információ megadása. Egyszeri segítő beszélgetés: Célja, hogy a beszélgetés során az igénybevevő értse meg saját érzéseit, élethelyzetét, s a segítő közreműködésével találja meg saját megoldását elakadása feldolgozásához. Egyéb szolgáltatás nyújtása: Megvalósulhat telefonhasználat, fénymásolási lehetőség, Internet használat biztosítása, természetbeni juttatás stb. formájában. 1.2.1.2. Gondozást nem igénylő, szociális munkás által nyújtható speciális szakmai szolgáltatások A gyermekjóléti szolgáltatáshoz tartozik az általános feladatokon túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása, illetve az ezekhez való hozzáférés biztosítása. Ezek: –

Kapcsolattartási ügyelet

–

Kórházi szociális munka

GYA.doc


30/10. oldal


–

Utcai és lakótelepi szociális munka

–

Készenléti szolgálat

E szolgáltatásokat a 40 000-nél nagyobb lakosságszámú település, illetve a megyeszékhely kötelező jelleggel helyben biztosítja. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében mindent meg kell tenni azért, hogy valamennyi településen élő gyerek hozzáférjen ezekhez a szolgáltatásokhoz. Kapcsolattartási ügyelet Célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása. Lehet az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás /mediáció/ biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása. Lehet önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása. A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja. Kórházi szociális munka Célja

a

szülészeti-nőgyógyászati

osztályon

a

kórházi

segítő

szakemberrel

együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele. Az egészségügyi intézménnyel kötött szerződés rögzíti a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját. A gyermekjóléti központ az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja. Utcai és lakótelepi szociális munka

GYA.doc


30/11. oldal


Célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, illetve a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A gyermekjóléti szolgálat az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, vagy a saját szolgáltatási körében szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat, melyekbe lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja. Készenléti szolgálat Célja a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával szervezhető úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. 1.2.1.3. Gondozást nem igénylő, speciális végzettségű szakember által nyújtott szakmai szolgáltatások Célja: A gyermekkel és családjával végzett szociális munkához (családgondozás) kapcsolódóan, azt kiegészítve, vagy önálló szolgáltatási modulként a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, továbbá a családi konfliktusok megoldásának elősegítése (különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében). Formái: Mediáció (közvetítés): A konfliktuskezelés egyik lehetséges módszere, amelyet a felek önkéntesen vesznek igénybe. A mediáció az a folyamat, amelynek során független szakember, ún. mediátor (közvetítő, közbenjáró; speciálisan képzett szakember) segíti a feleket a kölcsönösen elfogadható egyezség, kompromisszum elérésében.

GYA.doc


30/12. oldal


A megoldandó konfliktusok, gyermekvédelmi problémák jellegét tekintve a mediáció alábbi típusait alkalmazza: gyermekvédelmi közvetítői eljárás, kamaszmediáció, kapcsolatügyeleti mediáció. Családterápia: A képzett családterapeuta olyan beavatkozása, mely a családot egységes egészként kezeli. E megközelítés az egyének alkotta teljes rendszerre összpontosít, és a személyközi kommunikációs kapcsolatokban megkísérli a szerepek tisztázását, az adaptív viselkedések megerősítését. Családi konzultáció: A képzett családkonzultáns olyan beavatkozása, amely a családon belül előforduló együttélési, kapcsolati problémákban való segítségnyújtást célozza a családdal való együttes beszélgetés során, a család rendszerszemléletű megközelítésére támaszkodva. Kapcsolatügyelet: A gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti kapcsolatot segítő speciális szolgáltatás. Semleges helyet, barátságos légkört, igény esetén szakmai tanácsadást biztosít a szülőknek nevelési gondjaik megoldásában. A Kapcsolatügyelethez

fordulókkal

történő

előkészítő

beszélgetések

után,

a

kapcsolatügyeleti mediáció során a szülők és/vagy a gyermek(ek) kapcsolattartási megállapodást kötnek. A megállapodás betartásáról rendszeresen konzultálnak a résztvevőkkel. A kapcsolatügyelet munkatársai speciálisan képzett mediátorok.

1.2.2. Gyermekjóléti szociális segítő munka A gyermekjóléti szociális segítő munka során olyan segítő kapcsolatot kell létrehozni, mely a gyerek kedvezőtlen helyzetét oly módon változtatja meg, hogy az a gyerek fejlődése szempontjából legalább elfogadható legyen. Optimális esetben az érintett gyerek és családja motivált a változtatásra. Előfordul, hogy a gyerek motivált, családja azonban nem, vagy fordítva. A legnehezebb helyzetet az jelenti, amikor sem a gyerek, sem családja nem motivált a változtatásra. Azokban az esetekben, amikor a családtagok között van a változtatásra motivált személy, őt lehet elsődleges partnernek tekinteni a segítő folyamatban. (Az alábbi részletezésben

GYA.doc


30/13. oldal


eltekintünk a különböző családtagok különböző motiváltságának külön-külön való taglalásától.) 1.2.2.1. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka 1.2.2.1.1. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka belülről motivált gyerekkel, családdal Feltétele: –

A gyerek (család) önként, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának, illetve bárki másnak a javaslatára jelentkezik a gyermekjóléti szolgálatban, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának írásos jelzése alapján kezdeményezett megkeresésre nyitottan reagál. (Ebben az értelemben ide tartozik az a kapcsolat-felvételi mód is, amikor más szolgáltatás, vagy ellátás igénybevétele során válik szükségessé a gyermekjóléti szociális segítő munka igénybevételének szükségessége.)

–

A gyerek (család) a gyermekjólét szolgálatról való tájékoztatás meghallgatása után nyilatkozik annak megtörténtéről

–

Az adott családban találunk olyan problémát, gondot, amely a gyerekkel kapcsolatos, vagy közvetlenül hat rá, s amely a gyermekjóléti szolgálat kompetenciájába tartozik, vagy amelynek megoldásában a gyermekjóléti szolgálat segíthet.

–

A gyerek, illetve a család kéri, vagy elfogadja a segítséget.

Szakellátásban részesülő gyerek esetén a vérszerinti szülőkkel való együttműködés ebbe a csoportba sorolható. Hiszen mindaddig, amíg a szülő nem válik belülről motiválttá a változtatásra annak érdekében, hogy a gyerek hazakerülhessen, addig gyermekjóléti szociális segítő munkáról nem, csupán adminisztratív tevékenységről beszélhetünk. Gondozási terv készítése A gyerekkel, családdal közösen annak megfogalmazása (szükség esetén írásban való rögzítése), hogy a problémák megoldásában kinek mikor milyen lépéseket kell megtenni, miben kell változtatnia, kinek kivel kell esetleg felvenni a kapcsolatot. A terv része az érintettek kapcsolattartásának gyakorisága, helye. Fontos: természetesen a gyermekjóléti segítő szakember írásos feljegyzései a fentieket abban az esetben is tartalmazzák, ha azt a családdal együtt nem foglalja írásba, nem íratja alá.

GYA.doc


30/14. oldal


A gondozási terv tehát feladatokat, felelősöket (a gyermekjóléti segítő szakember tennivalóit is), dátumokat, illetve határidőket tartalmaz. Az együttműködés kereteinek kialakulásakor a gyermekjóléti segítő szakember megkezdi a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartási rendszer megfelelő adatlapjainak folyamatos töltését. Gondozási folyamat A gondozási folyamat elemei lehetnek: –

segítő beszélgetés, problémafeltárás a gyerekkel (otthonában, a gyermekjóléti szolgálatban, vagy más helyen)1;

–

segítő beszélgetés, problémafeltárás a szülőkkel, vagy a szűk család egyéb tagjaival (otthonában, a gyermekjóléti szolgálatban, vagy más helyen);

–

segítő

beszélgetés,

problémafeltárás

a

szülőkkel

és

a

problémahordozó

gyerek(ek)kel együtt (otthonukban, a gyermekjóléti szolgálatban, vagy más helyen); –

egyéb személyek bevonása, felkeresése (pedagógus, védőnő, barátok, rokonok stb.) szükség szerint a gyerek (család) előzetes tájékoztatásával, véleményük kikérése után.

A gyerekkel, családdal való segítő munkát (gondozási folyamatot) a gyakorlatban sok minden befolyásolja. Gyakran tűnnek fel ad hoc problémák, olyan megoldandó gondok, melyek az eredeti tervben nem, vagy nem pontosan szerepelnek. Amíg a fő probléma nem változik meg, nem szükséges a gyerekkel, családdal új gondozási tervet készíteni, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene azt időről időre szükség szerint módosítani, kiegészíteni. A segítő szakembernek, a gyereknek/családnak, s a segítő folyamatban részt vevő egyéb személyeknek (legyenek szakemberek, vagy laikusok) tudniuk kell, merre haladnak a közös munka során. Mindezektől függetlenül a gyermekjóléti szociális segítő szakember feladata félévente legalább egyszer áttekinteni a gondozási tervet.

1

Tudnunk kell, hogy alapvető különbség van a család otthonában történő, illetve a gyermekjóléti szolgálatban megvalósuló

beszélgetések között. A helyszín kiválasztásában elsődleges szempont mindig a gyerek (család) legyen, ne pedig a segítő szakember saját komfortérzése (bár ez is lényeges szempont).

GYA.doc


30/15. oldal


A gondozási folyamat lezárása, átalakulása Tudni kell a gondozási folyamatot a megfelelő időben lezárni. Amikor a gondozási tervben megfogalmazott problémák rendeződnek, a segítő folyamatot le kell zárni. Tájékoztatni kell a gyereket, családot arról, hogy új probléma jelentkezése, vagy a most kezelt probléma újrajelentkezése esetén a segítő szakember nyitott újra együttműködni a gyerekkel, családdal. A család további egészséges működésének fenntartása érdekében fontos, hogy a gyerek, család értse és megértse, kinek mi volt a szerepe a gondok megoldódásában, csökkenésében. Lehetséges az is, hogy a gondozási folyamat azért fejeződik be, mert a család elköltözik, vagy a gyerek másfajta ellátásban fog részesülni. Ezekben a helyzetekben az eset átadásáról, illetve továbbküldéséről a gyereket (családot) részletesen tájékoztatni kell. (Ilyen helyzet áll elő akkor is, ha a gondozási folyamat azért alakul át, mert a gyerek (család) az adott gondot az önkéntes együttműködés során nem tudja, vagy nem akarja megoldani, de eredmény remélhető a védelembe vételtől.) Esetkonferencia Esetkonferenciát abban az esetben hív össze a gyermekjóléti segítő szakember, ha a gyerekkel,

családdal

több

szakember

foglalkozik,

s

több

mindenki

közös

együttműködésének összehangolása szükséges a gondok enyhítéséhez, megszüntetéséhez. Az esetkonferencia legfontosabb résztvevői az érintett gyerek, illetve családtagjai. Meghívásuktól, jelenlétüktől csak különösen indokolt esetben lehet eltekinteni. Az esetkonferenciát a családdal foglalkozó gyermekjóléti segítő szakember hívja össze. A megbeszélést lehetőleg az esetkezelésben nem érintett, így kívülálló gyermekjóléti segítő szakember vezeti. Az ő feladata a megbeszélés mederben tartása, annak elérése, hogy a megbeszélés végére megállapodás szülessen, vagy az esetlegesen eltérő álláspontok tisztázódjanak, egyértelművé váljanak. Az esetkonferenciára kizárólag azokat a személyeket kell meghívni, akik a tárgyalandó problémák megoldásában szerepet vállalhatnak. Az esetkonferenciáról mindig készül írásos emlékeztető. Az emlékeztetőt lehetőség szerint olyan személy írja, akinek az esetkonferencia során kizárólag ez a feladata.

GYA.doc


30/16. oldal


Az elkészült emlékeztetőt minden, az esetkonferencián részt vevő személy megkapja. 1.2.2.1.2. Önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka kívülről motivált gyerekkel, családdal Feltétele: A gyerek (család) a jelzőrendszer valamely tagjának, vagy bárki másnak a javaslatára jelentkezik ugyan a gyermekjólétiben, valamely hatóság, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának írásos jelzése alapján kezdeményezett megkeresést ugyan nem utasítja el, de a jelző személy által megfogalmazott gondot nem tartja valósnak, vagy annak hátterében külső körülményeket, vagy személyeket okol. Az ilyen típusú gyerekekkel, családokkal végzett gyermekjóléti szociális segítő munkában a szakembernek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a gyerek/család motiváltsága belsővé váljon. Ha ez mégsem sikerül, a tervkészítés, gondozás, lezárás folyamata akkor is hasonló a belülről motivált segítő folyamathoz, azonban ekkor újra és újra meg kell fogalmazni, tudatosítani kell (lehetőleg a gyerekkel, családdal együtt), hogy miért fontos együtt dolgozniuk a segítő szakemberekkel, hisz a gyerek gondjainak megszüntetése, csökkentése a gyerek legfőbb érdekét szolgálja. 1.2.2.2. Gyermekjóléti szociális segítő munka kötelezett együttműködés esetén 1.2.2.2.1. Védelembe vétel Alkalmazás A védelembe vétel során a hatóság a gyermeket (és szülőjét) folyamatos hatósági kontroll alá helyezi, egyúttal segítő szakembert rendel ki a fennálló veszélyeztető probléma megoldása érdekében. A védelembe vétel csak a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével, továbbá tárgyalásos eljárás keretében (melyen a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársa is részt vesz) alkalmazható jegyzői intézkedés. Az önkéntes együttműködés hiánya esetén csak akkor vehető védelembe a gyermek, ha egyébként a veszélyeztetettség ténye is fennáll. Védelembe kell venni a gyermeket, ha a veszélyeztetettséget a szülő (törvényes képviselő) a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges ellátás önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja. Egyúttal feltételezhető, hogy a veszélyeztetettség családi

GYA.doc


30/17. oldal


környezetben, a szülő felügyeleti jogának megtartásával, gyermekjóléti szociális segítő munka eszközével megszüntethető. Védelembe vehető a gyermek a szabálysértési hatóság, a nyomozóhatóság illetve a rendőrség, ügyészség és a bíróság jelzése alapján, jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslat A védelembe vételt többnyire a gyermekjóléti szolgálat jegyzőnek benyújtott írásbeli javaslata alapján induló eljárás. A javaslattétel részletes szabályait az 1.2.4. szakasz tartalmazza. Egyéni gondozási-nevelési terv A kirendelt családgondozónak a védelembe vétel jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjának alkalmazásával egyéni gondozási-nevelési tervet kell készítenie. A terv elkészítésébe be kell vonnia a gyermeket, a szülőt, más érintett személyeket és szükség esetén egyéb szakembereket. A szülő és a gyermek által megismert és aláírt tervet a családgondozó tájékoztatásként megküldi a jegyzőnek (nem kell jóváhagyatni), továbbá egy másolati példányát a családnak. Fontos, hogy a tervben feladattal megbízott minden érintett írásban megkapja a tervből rá vonatkozó információkat. A védelembe vételt megelőző családgondozás gondozási tervét és tapasztalatait is szem előtt tartó egyéni gondozási-nevelési tervnek minden esetben tartalmaznia kell: –

a veszélyeztető körülmények megjelölését,

–

a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek, esetleg más személy vagy szervezet feladatait, határidők megállapításával,

–

a család részére szükséges ellátásokat,

–

a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,

–

a

segítséget

nyújtó

szervezetek,

illetve

személyek

megjelölését,

feladataik

meghatározásával együtt, –

a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket.

Családgondozó feladata

GYA.doc


30/18. oldal


A védelembevétel keretében folytatott családgondozás – a hatóság által szerepkörében megerősítve, s egyben megnövekedett feladat- és eszközrendszerrel, de – tartalmilag alapjaiban megegyezik az 1.2.2.1. pontban bemutatott, önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munkáéval. Célja: –

a gyermek, illetve a szülő fogadják el, és vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazottakat, továbbá működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében,

–

a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására,

–

a veszélyeztetettség megszüntetését követően a védelembevétel mielőbbi megszüntetése.

A családgondozó a védelembe vétel időtartama alatt köteles a jegyzőt tájékoztatni (szükség szerint, illetve a felülvizsgálat keretében) a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülmények alakulásáról. Amennyiben a gyermek, vagy a szülő együttműködésének hiánya veszélyezteti az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósítását, úgy e tényt haladéktalanul köteles írásban jelezni a jegyzőnek, fel kell hívnia a szülő és a gyermek figyelmét az esetleges jogkövetkezményekre, továbbá szükség esetén javaslatot tesz (lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően) a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. Felülvizsgálat A védelembevétel hatékonyságát és indokoltságát a jegyző legalább évente egy alakalommal (kérelemre bármikor) felülvizsgálja, és eljárás keretében dönt a védelembe vétel fenntartásáról, megszüntetéséről, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás más módjának alkalmazásáról. A családgondozó a felülvizsgálat során írásban tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, továbbá szükség esetén a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. Megszűnés

GYA.doc


30/19. oldal


A védelembe vétel jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg, vagy kell megszüntetni. Ha a megszüntetés oka az, hogy a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, úgy szükségszerű (néhány esetet kivéve) az 1.2.2.1. pontban bemutatott, önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka további alkalmazása. 1.2.2.2.2. Utógondozás Az utógondozás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a szakellátás családgondozója látja el. Az utógondozást végző szakembert a Gyámhivatal határozatban rendeli ki. A gyermekjóléti szociális segítő szakember a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Lehetőség szerint az utógondozást az a szakember végezze, aki azt megelőzően a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást biztosította. A gyermekjóléti szociális segítő szakember feladata a gyermek családjába történő visszailleszkedésének,

lakókörnyezetébe

történő

beilleszkedésének,

tanulmányai

folytatásának segítése. Ennek megvalósítása érdekében együttműködik az érintett gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával. A kirendelt családgondozó az utógondozás eredményéről félévente, illetve az utógondozás megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal szükség esetén ezen túlmenően is kérhet a tájékoztatást az utógondozás alakulásáról. Az utógondozás során folytatott segítő folyamat tartalma más tekintetben megegyezik az 1.2.2.1. pontban bemutatott, önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munkáéval.

1.2.3. Szolgáltatások közvetítése (pl. átmeneti gondozás, napközbeni ellátások, nevelési tanácsadó) A gyermekjóléti szolgálatok e faladatának célja, hogy segítse a gyermeket alapvető jogainak érvényesítésében, azaz abban, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, fejlődését veszélyeztető helyzet

GYA.doc


30/20. oldal


elhárításához,

társadalomba

való

beilleszkedéséhez,

valamint

önálló

életvitelének

megteremtéséhez. Mivel e szerteágazó segítséget több szervezet, szakemberek végzi, a gyermekjóléti szolgálat az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést kell elősegítenie. Annak elérése, hogy a gyermekjóléti szolgálat által közvetített ellátások, szolgáltatások köre széles spektrumot öleljen fel, elsősorban szemléleti kérdés. Nem elégséges csupán a veszélyeztető helyzet elhárításához szükséges szolgáltatások közvetítése, szem előtt kell tartani a gyermek egészséges fejlődését biztosító egyéb szükségleteket, és az azok kielégítésére irányuló (preventív) szolgáltatásokat is. Amennyiben a gyermek érdekei azt kívánják, a közvetítendő szolgáltatásokat a szülők és más hozzátartozók számára is szükséges megajánlani. A gyermekjóléti szolgálat e feladatkörébe tartozhat különösen: –

preventív

jelleggel

a

családtervezési,

pszichológiai,

nevelési,

egészségügyi,

mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás; –

a településen elérhető szabadidős programok;

–

a gyermek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez kapcsolódó szolgáltatások;

–

családi konfliktusok esetén az érintett családtagok közötti közvetítést biztosító, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszert alkalmazó szolgáltatás;

–

ha a veszélyeztetettségét a gyermek, illetve hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a megfelelő egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás;

–

a gyermek veszélyeztetettségét valamely más gyermekjóléti (nappali ellátások, átmeneti gondozás), szociális (pl. családsegítés), egészségügyi vagy egyéb (pl. nevelési tanácsadás) ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, akkor az adott ellátás; igénybevételének kezdeményezése, és a hozzájutás elősegítése.

A

szolgáltatások

közvetítésének

elengedhetetlen

feltétele

az

önkéntességre

épülő

együttműködés. Ennek megfelelően, ha a gyermekjóléti szolgálat valamely szolgáltatás igénybevételét tartja indokoltnak, kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését. Amennyiben feltételezhető, hogy a kialakult veszélyeztetettség a javasolt szolgáltatás igénybevételével megszüntethető lenne,

GYA.doc


30/21. oldal


azonban az önkéntes igénybevételre nincs hajlandóság, úgy megfelelő mérlegelést követően hatósági intézkedés kezdeményezésére nyílik lehetőség (1.2.4. szakasz)

1.2.4. Javaslattétel gyermekvédelmi intézkedésre A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések kezdeményezése akkor válik szükségessé, ha az adott eset összes körülményeinek feltárása után a gyermekjóléti szolgálat úgy ítéli meg, hogy a kialakult veszélyeztetettség az önként igénybe vehető alapellátásokkal nem szüntethető meg. A gyermekjóléti szolgálat a Gyvt. által szabályozott gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül a gyermek védelembe vételére, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére tehet javaslatot. A jegyzőnél a gyermek védelembe vételét, illetve ideiglenes hatályú elhelyezését, a városi gyámhivatalnál a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét kezdeményezheti. A gyámhivatal felé tett javaslatról egyidejűleg tájékoztatni kell a jegyzőt is. Az írásbeli javaslattételt lehetőség szerint a gyermekjóléti szolgálat által e célból összehívott esetkonferencia előzze meg. A lefolytatott esetkonferencia megállapításai minden esetben épüljenek be a javaslattételbe. A javaslattétel a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján történik, melynek tartalmaznia kell: –

a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását,

–

a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési gyakorlatát,

–

a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat,

–

az addig biztosított gyermekjóléti alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,

–

a gyermeknek és a szülőnek addig tanúsított együttműködési készségének jellemzését.

A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a javaslatban elegendő csak a veszély tényét és jellegét megnevezni. A többi adat mellőzhető, melyeket a hatóság felhívásától függően kell beszerezni. A védelembe vételre vonatkozó javaslatban minden esetben közölni kell, ki volt a gyermeket korábban gondozó gyermekjóléti szociális segítő szakember, egyúttal javaslatot kell tenni a védelembe vétel során közreműködő személyre. A gyermekjóléti szolgálat vezetője GYA.doc


30/22. oldal


elsősorban arra a szakemberre tesz javaslatot, aki a védelembe vétel előtt segítette a családot, de indokolt esetben másik családgondozó kirendelése is kezdeményezhető. A javaslat alapján a jegyző rendeli ki a családgondozót. Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a gyermekjóléti szolgálatnak a jegyző megkeresését követő 15 napon belül kell a fenti tartalmú javaslatát megtenni. Amennyiben a jegyző, vagy a városi gyámhivatal az általa folytatott eljárás alapján nem tartja indokoltnak a gyermekjóléti szolgálat által javasolt gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, úgy felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátására.

1.2.5. Felkérésre nyújtott szolgáltatások 1.2.5.1. Környezettanulmány A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat felkérésre környezettanulmányt készít. A gyámhatóság felkérésére a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját tölti ki. Gyámügyi eljárás során a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására az eljáró szerv felhasználhatja a gyermekjóléti szolgálat által – legfeljebb 6 hónapja – készített környezettanulmányt is. A nevelőszülői hálózat, illetve a helyettes szülő működtetőjének felkérésére annak megállapítása érdekében készít környezettanulmányt a gyermekjóléti szolgálat, hogy a nevelőszülőnek, helyettes szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására A környezettanulmány (helyzetértékelés) tartalmazza –

készítőjének megnevezését, az ügy tárgyát

–

helyét és időpontját

–

a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérési lehetőségét

–

az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, körülményeket és megállapításokat

GYA.doc


30/23. oldal


–

a meghallgatott személy, illetve képviselője, és a környezettanulmány készítőjének oldalankénti aláírását

Továbbá szükség szerint a gyermek –

lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,

–

gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,

–

háziorvosának,

védőnőjének,

az

illetékes

közoktatási

intézmény

vezetőjének

elérhetőségére vonatkozó adatokat. 1.2.5.2. Örökbefogadáshoz véleménykészítés A gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal felkérésre a gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít –

az

átmeneti

nevelésbe

vett

gyermek

szüleinél,

és

véleményezi,

hogy

az

örökbefogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e –

az örökbefogadási szándékkal jelentkező személy családi és lakáskörülményeiről

1.2.5.3. Magántanulóság véleményezése Az érintett közoktatási intézmény felkérésére a gyermekjóléti szolgálat véleményezi a magántanulói jogviszony létesítésére vonatkozó szülői kérelmet. Ha

a

gyermekjóléti

szolgálat

megítélése

szerint

a

tanulónak

hátrányos,

hogy

tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén a tankötelezettség magántanulóként történő teljesítését az iskola igazgatója a gyermekjóléti szolgálat véleményét kikérve, a helyzetértékelést figyelembe véve engedélyezheti. 1.2.5.4. Hatósági visszajelzések A gyermekjóléti szolgálat bármely, a gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzést fogad, különösen az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények részéről. A megtett lépésekről, a jelzett

GYA.doc


30/24. oldal


probléma megoldására vonatkozószakmai terveiről adatvédelmi kötelezettségei figyelembe vételével tájékoztatja a jelzést tevőt. A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében végzett szakmai tevékenység – családgondozás, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésre – esetén a gyermek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére

és

végigkísérésére

a

gyermekvédelmi

nyilvántartás

adatlapjainak

megküldésével biztosítja a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a hatóságok között a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést. 1.2.5.5. Egyéb szervezetek (pl. bíróság, rendőrség) felkérésére készített szakmai vélemény A gyermekjóléti szolgálat a gyermek érdekében eljáró hatóság, szervezet felkérésére az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során a gyermek körülményeire vonatkozó helyzetértékelést, környezettanulmányt készíthet. –

Csoportokkal végzett gyermekjóléti szociális segítő munka (egyelőre nem bontottuk ki)

–

Közösséggel végzett gyermekjóléti szociális segítő munka (egyelőre nem bontottuk ki)

–

Szakmai szervezési feladatok

–

Jelzőrendszer működtetése

A gyermekjóléti szolgálat alapvető prevenciós feladata ellátási körzetében a gyermekekkel kapcsolatba kerülő szervezetek, szakemberek bevonásával gyermekvédelmi információkat szolgáltató észlelő- és jelzőrendszer működtetése. A gyermekjóléti szolgálat célja a jelzőrendszer működésének biztosításával az adott településen a gyermekeket (egyénileg, vagy csoportosan) veszélyeztető tényezők időbeni feltárása, illetve a megismert gyermekvédelmi problémák szakmai kezelése. A gyermekjóléti szolgálat ellátási körzetében gyermekvédelmi információkat szolgáltató jelzőrendszert szervez, működtet, illetve a jelzőrendszeri tagok tevékenységét elősegíti és összehangolja. A gyermekjóléti szolgálat feladatai a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésével kapcsolatban: a) megkeresi a jelzőrendszer tagjait b) szervezi, működteti a jelzőrendszert

GYA.doc


30/25. oldal


c) ösztönzi a tagokat az együttműködésre, ennek érdekében esetmegbeszéléseket szervez, tanácskozást tart d) fogadja a jelzéseket, és a szükséges szakmai intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi a) Megkeresi a jelzőrendszer tagjait A gyermekjóléti szolgálat a hatékony együttműködés érdekében működéséről és elérhetőségéről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, a gyermekvédelmi jelzések fogadásának és szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a jelzőrendszer tagjait. A jelzőrendszer tagjai a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó szervezetek, személyek: –

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos),

–

szociális személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (különösen a családsegítő szolgálat, családsegítő központ), a bölcsődék,

–

a közoktatási intézmények (különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó),

–

a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat,

–

az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

–

a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

–

az egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok.

A jelzőrendszer tagjai a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség

megelőzése

és

megszüntetése

érdekében

kötelesek

egymással

együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. b) Szervezi, működteti a jelzőrendszert A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek veszélyeztetettségének enyhítése érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése a jelzőrendszeri tagok részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, együttműködésük megszervezése, továbbá a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése. A gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszerrel összehangolva folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit, szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, GYA.doc


30/26. oldal


gyermekjóléti és szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét; segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. A jelzőrendszer tagjai észlelik az adott településen a gyermekvédelmi problémákat, továbbított jelzéseikkel elősegítik a preventív szakmai intézkedések megtételét, a gyermekjóléti szolgálat által koordinált szakmaközi együttműködésükkel a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságát erősítik. A gyermekjóléti szolgálat aktív vezetésével a jelzőrendszernek kettős funkciója van: a helyi társadalom szintjén (mezoszinten) a településen élő gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárása, és azok megoldására javaslat készítése; illetve az egyén/család szintjén (mikroszint) az egyes gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, illetve időben történő felismerése, és megszüntetése érdekében az összehangolt szakmai intézkedések megtétele. c) Ösztönzi a tagokat az együttműködésre A gyermekjóléti szolgálat a prevenciós feladatok hatékony ellátása érdekében a gyermekvédelmi

problémák

megoldásánál

ösztönzi

a

rendszerszemléletű

szakmai

megközelítést, ezért alapvető elvárás a jelzőrendszer keretében megvalósítandó szakmaközi együttműködés. Ennek érdekében jól működő kapcsolatrendszer kiépítése szükséges. A

gyermekjóléti

szolgálat

a

jelzőrendszer

tagjainak

folyamatos

együttműködése,

tevékenységük összehangolása érdekében szakmai konzultációkat szervez: éves gyermekjóléti tanácskozást, és szakmaközi megbeszéléseket tart. Szakmaközi megbeszélés A gyermekjóléti szolgálat szakmaközi megbeszélést tart a gyermekvédelemben érintett szervezetekkel, szakemberekkel való együttműködés erősítése, az információ áramlás elősegítése, a jelzőrendszeri tagok tevékenységének összehangolása érdekében. A megbeszélésen elhangzottakról feljegyzés készül. A szakmaközi megbeszélés az esetmegbeszélés formája a helyi gyermekvédelmi rendszer szintjén. A jelzőrendszer hatékony működését segíti elő a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, mely meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal kerül megrendezésre. Gyermekjóléti Tanácskozás

GYA.doc


30/27. oldal


A gyermekjóléti szolgálat minden első negyedévben települési szintű gyermekjóléti tanácskozást szervez. A tanácskozáson a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, és áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, illetve szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. A tanácskozás résztvevői: a jelzőrendszer tagjainak képviselői, a települési önkormányzat képviselői (polgármester, képviselő-testület tagjai), a polgármesteri hivatal képviselői (jegyző, gyámhatóság munkatársait), a településen gyermekjóléti alap-, gyermekvédelmi szakellátást biztosító

intézmények

képviselői,

a

fiatalkorúak

pártfogó

felügyelője,

a

megyei

gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor. d) Fogadja a jelzéseket A jelzőrendszer tagjai ismerik fel a gyermekek problémáit, tisztában vannak kompetencia határaikkal, s jelzési kötelezettségüknek. A jelzőrendszer tagjai kötelesek a gyermek veszélyeztetettségének fokától függően jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál, vagy súlyos veszélyeztető ok esetén hatósági eljárást kezdeményezni. A gyermekjóléti szolgálat felhívja a jelzőrendszer tagjait jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére. (Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.) A gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer tagjainak bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség enyhítése, megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt.

1.2.6. Helyettes szülői hálózat szervezése A helyettes szülői ellátás során a gyermekjóléti szolgálat célja a gyermek gondozását korlátozó életviteli problémák kezelése, a családot helyettesítő ellátás harmonikus biztosításának elősegítése, illetve a gyermek veszélyeztetettségének, és családból való kiemelésének megelőzése. A gyermekjóléti szolgálat a család megtartó erejének növelésével fejti ki preventív tevékenységét, tehát a gyermek szüleitől való – tartós – elválasztásának megelőzésére törekszik. GYA.doc


30/28. oldal


A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai keretében A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a helyettes szülőnek jelentkező személyek felkutatásában, illetve tájékoztatásában a helyettes szülőként ellátandó feladatokról, a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat szervezheti a – legalább három helyettes szülőt foglalkoztató – helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, illetve nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. A helyettes szülői ellátás során a gyermekjóléti szolgálat a szülőt, a családot erősíti szerepében: a veszélyeztetett gyermek teljes körű ellátása mellett a krízishelyzetbe jutott szülő megsegítésén keresztül. Együttműködés A átmeneti ellátás gondozási folyamata során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, és a helyettes szülői tanácsadó szorosan együttműködik a család, gyermek helyzetének megnyugtató rendezése érdekében. A két szolgálat konzultációk során értékeli az eseményeket, történéseket, a család aktuális helyzetét. A szolgáltatás a szakmai team összehangolt munkájára épít. A team tagjai a helyettes szülők, a hsz. tanácsadó, a családgondozó és a szülő.

GYA.doc


30/29. oldal


A SZOLGÁLTATÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK MÓDJA … Záró megjegyzés Az eddig elvégzett munkánkból néhány pont kifejtése hiányzik. –

Nem volt időnk az 1.3, illetve az 1.4 kidolgozására. Ezek kifejtése mindenképpen bonyolult feladat, hisz az adott település adottságaitól, nagyságától, az elérhető szolgáltatásoktól függ, hogy a gyermekjóléti szolgálat maga végzi-e ezeket a munkaformákat, vagy csupán ismeri azokat, s róluk tájékoztatást ad.

–

A 2. pontot pedig nem csupán a rövid határidő miatt nem fejtettük ki, hanem azért nem, mert információnk és reményeink szerint a gyermekjóléti szolgáltatás megszervezésének módjában 2007-ben alapvető változtatások várhatóak.

Javasoljuk, hogy munkánkat szakmai véleményezésre a megyei szociális és gyámhivatalok alapellátási referenseinek, illetve a megyei módszertani gyermekjóléti szolgálatoknak küldjék meg elsődlegesen.

GYA.doc


30/30. oldal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYA. Készítették: Dr. Révész Magda Borbás László Buzsáki Tünde Gál Antal

Recommend Documents