Szociális ellátások – közmunka
Út a közmunkába Állástalanság esetén a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségre vezet az út. A kirendeltség a bejelentkezés (regisztráció) után ajánlhat munkalehetőséget, javasolhat munkaerő-piaci programban való részvételt, vagy támogathat valamilyen szakképzést. A regisztráció olyan fontos alapkötelezettség, amely nélkül nem lehet igénybe venni a munkaügyi kirendeltség szolgáltatásait. A központ az álláskeresőt átmeneti megoldásként a térségben induló közfoglalkoztatási programra (hétköznapi nevén: közmunkára) is behívhatja. Aki elvesztette bejelentett állását, maximum 90 napig álláskeresési járadékra jogosult, azt követően az önkormányzattól kérhet FHT-t, azaz foglalkoztatás helyettesítő támogatást. Figyelem: az ellátások feltétele az együttműködési kötelezettség teljesítése. Ez azt jelenti, hogy aki nem jelentkezik a megadott időpontokban a munkaügyi kirendeltségen, aki nem fogadja el az általuk felajánlott állást, vagy a közfoglalkoztatást, annak megszüntethetik a folyósított ellátását. A munkaügyi hivatal által felajánlott közmunkát el kell fogadni, ha az álláskereső a munka elvégzésére egészségileg alkalmas, és ha a várható kereset az álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, FHT összegét vagy a közfoglalkoztatási bér/garantált bér havi összegét eléri. Szakképesítéssel, diplomával is kötelező elfogadni egy esetlegesen felajánlott takarítónői állást! A közfoglalkoztatás céljával alapvetően ellentétes, ha azt álláshelyek kiváltására kívánják használni úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottakkal töltik be – figyelmeztetett jelentésében1 az ombudsman. A MUNKASZERZŐDÉS A közfoglalkoztatásra is a Munka Törvénykönyve2 szabályai alkalmazandóak, bizonyos eltérésekkel, melyeket a közfoglalkoztatási törvény3 ír elő. Például azt, hogy a közfoglalkoztatás csak meghatározott időre létesíthető, illetve próbaidő nem köthető ki. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ehhez minden közmunkás ragaszkodjon, és kérjen belőle egy példányt! Fontos, hogy ~ a munkakört (munkaköri leírással), ~ a munkaidőt, ~ a munkabért, ~ a közmunka kezdetét-végét, ~ a dolgozó munkahelyét tartalmazza a közfoglalkoztatott munkaszerződése. AJB-5630/2012 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
1
2
3 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról (Kftv.)
3
A foglalkoztató köteles tájékoztatni a dolgozót ~ a napi munkarendről, ~ a bérfizetés napjáról ~ az elszámolásának módjáról, ~ a főnöke személyéről. A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munka szempontjából lényeges. A munkáltató nem kötelezheti arra a foglalkoztatottakat, hogy családi állapotukról nyilatkozzanak, vagy ahhoz adják a beleegyezésüket, hogy őket kamerákkal megfigyeljék. A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. A munkaidő nyilvántartást (jelenléti ív) minden egyes munkavállaló vonatkozásában naponta kell vezetni, akképpen, hogy abból a ledolgozott munkaórák száma, a munkavégzés kezdő és befejező időpontja is ellenőrizhető legyen. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartamát is. Ez utóbbi kategóriába tartozik minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Így a munkaidő része, és így is kell nyilvántartani az egyéni védőruházat felvételét, vagy a műszak előtti vezetői eligazítást. A SEGÉLYEZÉSI SZABÁLYOK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG VAGY KERESŐTEVÉKENYSÉG ESETÉN 1. Meg kell szüntetni a szociális ellátására való jogosultságát annak, aki nem együttműködő, azaz ~ a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát nem fogadja el, ~ a közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen megszünteti, ~ annak a közmunkásnak, akit a munkáltatója rendkívüli felmondással „rúg ki”, ~ akit saját hibájából töröltek az álláskeresők nyilvántartásából, ~ aki az éves felülvizsgálat során, a megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban kereső tevékenységet nem folytatott.
4
Kereső tevékenységnek felelnek meg, azaz ezekkel teljesíthető a 30 napos munkavégzés, mint segélyezési feltétel: a) egyszerűsített foglalkoztatás, b) a háztartási munka, c) a közfoglalkoztatásban való részvétel, d) munkaerő-piaci programban való részvétel, e) legalább fél éves képzésben való részvétel, f) közérdekű önkéntes tevékenység. a.) Egyszerűsített foglalkoztatás (régi AM könyves, más néven alkalmi munka) lényege, hogy az Ön aznapi munkaviszonyát a munkáltatója bejelenti (pl. telefonon a 185-ös számon), fizeti a csökkentett közterhet, és az Ön bérét, amiről igazolást állít ki. A foglalkoztatottat csupán bevallási kötelezettség terheli. Ez lehet idény-jellegű munka: mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, vadászati, halászati és ehhez kapcsolódóan termékek anyagmozgatása, csomagolása, illetve turisztikai tevékenység, melyek egy évben egy munkáltatónál maximum 120 napig végezhetőek; illetve alkalmi munka. Alkalmi munka esetén egy-egy munkáltatónál legfeljebb 5 egymást követő napon át dolgozhat, s egy hónapon belül maximum 15 napig, egy éven belül pedig ez egy munkáltatónál összesen nem lehet több 90 napnál. b.) Háztartási munka lehet kizárólag magánszemélynél, ez esetben munkáltatónál végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás; ha a munkáltató a bejelentési és a havi 1000,-Ft összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettségének eleget tesz. A bejelentés telefonon és interneten is megtehető. f.) A közérdekű önkéntes tevékenységekről célszerű az önkormányzatoknál érdeklődni, jogellenes az a gyakorlatuk, ha ilyen jellegű munkát nem szerveznek, vagy nem tudnak felajánlani. Fogadó szervezet lehet még bármilyen civil és közhasznú szervezet, szociális vagy egészségügyi szolgáltató, közoktatási és közművelődési intézmény. A fogadónak nem kötelező díjazást adnia, de pl. költségtérítés adható. Az a., b., f. esetekben a 30 nap akár 2-3 napokból is összeadódhat.4 Viszont a felajánlott közmunkát ezután is el kell vállalni, ez az együttműködésnek és a további ellátásnak a feltétele.
4
Szoctv. 36. § (3)
5
Ha az aktív korúak ellátását a fenti okok, azaz az együttműködés hiánya miatt szüntették meg, az csak az ellátást megszüntető határozatot követő egy év után kérelmezhető újra, feltéve, hogy az együttműködés újra folyamatos, és megélhetése más módon nem biztosított, valamint kereső tevékenységet sem folytat. 2. Ha az ellátás keresőtevékenység miatt szűnt meg, úgy az ellátás bármikor ismételten kérelmezhető 36 hónapon belül, ha egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak. 36 hónap eltelte után viszont újra kötelező az előzetes együttműködés teljesítése az igényléshez (a kérelem benyújtását megelőző két évben az egy év együttműködés megléte). Ez az eljárás GYES, GYET, előzetes letartóztatás, elzárás, szabadságvesztés büntetése esetén, katonai szolgálatot teljesítése esetén, közoktatási, ill. felsőoktatási intézményben nappali tanulmányok folytatásakor, valamint 3 hónap időtartamot meghaladó kereső tevékenység esetén. Három hónapos kizárás a közfoglalkoztatásból:5 ~ a kiket tanköteles gyermekük mulasztása miatt szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztaltak, ~ a kik a helyi önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségüket nem teljesítik., ~ a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló álláskereső a megfelelő álláshelyre szóló állásajánlatot nem fogadja el. (A közfoglalkoztatási jogviszonyban nem álló álláskereső 3 hónapig nem közvetíthető közfoglalkoztatásba.) A kizárás kérdésében első fokon a járási foglalkoztatási szerv, másodfokon a megyei foglalkoztatási szerv hatósági határozattal dönt a Szabálysértési Nyilvántartási Rendszer adatai, valamint a jegyző igazolása alapján. AZ ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATRÓL A foglalkoztató vagy a munkaügyi kirendeltség a munkába lépést megelőzően „foglalkoztathatósági szakvéleményezésre” utalja a jelentkezőt. A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele. Ez meghatározza, hogy a közmunkás mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat kereső tevékenységet. A szakvélemény egy évig érvényes és több foglalkoztatónál is felhasználható. A vizsgálat az álláskereső számára ingyenes, annak díját a munkaügyi kirendeltség vagy a foglalkoztató állja. Üzemorvos „munkaköri alkalmassági szakorvosi vizsgálata” kérhető, ha a munkavégzés vagy munkaterhelés során bármilyen komolyabb betegség tünete jelentkezik (pl. allergia, keringési-, és cukorbetegség). Várandós közmunkásnak a várandósság idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmassági orvosi vélemény szerint eredeti munkakörében tovább már nem foglalkoztatható. 5
Kftv. 1. § (4) a.
6
BÉREZÉSI 1x16 2015. január 1. napjától a közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén ~ havibér alkalmazása esetén 79.155,- forint/hó, ~ hetibér alkalmazása esetén 18.200,- forint/hó, ~ napibér alkalmazása esetén 3639,- forint/hó. Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén az ügynevezett garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén ~ havibér alkalmazása esetén 101.480,- forint/hó, ~ hetibér alkalmazása esetén 23.330,- forint/hó, ~ napibér alkalmazása esetén 4666,- forint/hó A magasabb bér csak akkor jár, ha a munkakör igényel szakképesítést vagy iskolai végzettséget! Mezőgazdasági munkás, utcaseprő, takarító munkakörben a normál bér jár akkor is, ha a dolgozónak érettségije vagy szakmája van. A munkavezetőkre magasabb bértábla vonatkozik, havibér alkalmazása esetén 87.090,-forint a közfoglalkoztatási bér, illetve 111.660,- forint a garantált közfoglalkoztatási bér. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb ös�szege 79.155,- forint/hó, garantált közfoglalkoztatási bér legkisebb összege pedig 101.480,- forint/hó. Részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Például napi 6 órás munka esetén 79.155,-Ft helyett, annak 6/8-a, azaz 59.366,-Ft a bér. Állásidőre (vagyis amikor munkaidőben nem tudja a munkáltató foglalkoztatni a közmunkást) naponta 1160,- forint jár a közmunkásnak. A fent megjelölt összegek mind bruttó bérek, azaz ebből még levonásra kerülnek a közterhek! 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról
6
7
A munkaszüneti napokat is bele kell számolni a beosztás szerinti munkaidőbe, így ezekre a napokra is jár díjazás. Fontos tudni, hogy a foglalkoztató kérésre köteles pénztári/készpénzes kifizetést is biztosítani, a közmunkás nem kötelezhető bankszámla nyitására és fenntartására.7 A bérkifizetéshez a foglalkoztató minden esetben bérelszámolási lapot, illetve bérrészlet kifizetéséről szóló igazolást ad, mely alapján elszámol a teljesített munkaidővel, fizetett és nem fizetett távolléttel, betegszabadságra járó bérrel. A bérből való levonásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A foglalkoztató a közmunkással szemben fennálló követelését (pl. kártérítés) a közfoglalkoztatási bérből csak a közmunkás hozzájárulásával vonhatja le. Hivatalos tartozás (pl. adóhivatal vagy más adó módjára behajtandó tartozás, pl. súlyadó) a bér egyharmadáig vonható, gyerektartásdíj vagy több letiltás a bér feléig terjedhet. A KIMARADÁS SZABÁLYAI A közmunkások számára évente 20 munkanap szabadság jár, ha a munka év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Egyelőre sem az évek számának növekedése, sem egyéb körülmények (egészségi állapot, gyermekek, fiatalkor) nem jogosítanak pótnapokra. A közfoglalkoztatottat a szabadsága tartamára a bér, illetve garantált bér illeti meg. A szabadság kiadásáról a foglalkoztató (vagyis arról, hogy mikor és milyen részletekben adja ki az előírt szabadságot) a közmunkás hozzájárulása nélkül dönthet. A közmunkást egész évi munkára 15 nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság tartamára a bér, illetve garantált bér 70%-a jár. Ezt követően – orvosi igazolás alapján – táppénz következhet, melyre a dolgozót a bér, illetve a garantált bér 50%-a illeti meg, hossza a korábban bejelentett, adózott biztosítási időtől függ. Teljesítménybérezés esetén ezen összegeket a megelőző 4 hónap átlaga alapján kell számítani, amennyiben 4 hónap még nem telt el, az általános szabály az irányadó. Részmunkaidős foglalkoztatás estén a szabadság és a betegszabadság tartamára a fenti összegek időarányos része jár.
7 Mt. 158. § (3) „A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat.”, az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-3025/2012. számú ügyben: „hangsúlyoztam a jelentésben, hogy a törvény alapján a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat. A pénztári kifizetés lehetőségének biztosítása minden közfoglalkoztató számára kötelezettség, amelynek a közfoglalkoztatottak esetében kiemelten fontos, garanciális szerepe van.”
8
A közmunkás fizetés nélküli szabadságra mehet akkor is, ha átmenetileg máshol legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap határozott idejű munkaviszonyt létesít8. E szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közmunkás az átmeneti munkaszerződését a közfoglalkoztatójának a szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatassa. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a dolgozó a munkavégzéshez kapcsolódóan képzésen is részt vesz. A közmunkás igazolt és fizetett távollétre jogosult9 keresőképtelensége esetén, a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, piaci munkához kapcsolódó állásinterjún való részvétel tartamára10. MUNKAKÖRÜLMÉNYEK A foglalkoztató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, illetve a közmunkásnak azt a költségét megtéríteni, amely a munka teljesítésével indokoltan merült fel. A közmunkást csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár (ld. Az orvosi alkalmassági vizsgálatokról) A foglalkoztatónak egészséges és biztonságos munkakörülményeket kell teremtenie. Ez a hatályos munkavédelmi törvény11 szerint egyrészt a munkához szükséges munkaruha, bakancs, védőfelszerelés, megfelelő műszaki állapotban lévő szerszámok biztosítását jelenti. Ezen túlmenően a munkahelynek tisztának, megfelelő megvilágításúnak, nem túl zajosnak, rovar- és rágcsálómentesnek kell lennie. A munkáltató munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember segítségével, a jogszabályok keretei között határozza meg, hogy milyen tevékenységekhez, munkakörökhöz milyen fajta és védelmi képességű védőfelszerelést biztosít. Sok olyan munkakör van, amelynél a munkavégzés jellege miatt a munkáltató kötelezően előírja meghatározott munka- vagy formaruha, esetleg védőfelszerelés használatát, ami nem tekinthető megkülönböztetésnek. Annak azonban nincs alkotmányosan elfogadható indoka, hogy kizárólag a közfoglalkoztatottaknak kell külön „közcélú foglalkoztatás” felirattal ellátott mellényt viselniük.12 A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülKftv. 2. § (3a) Mt. 55. § 10 Kftv. 2. § (3c) 8
9
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvtv.) Forrás: http://www.ajbh.hu
11
12
9
ményei megkívánják,hogy azt ne csak egy személy, hanem többen is használják, biztosítani kell, hogy ez ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. Hibás védőeszköz cseréjéről, javításáról, valamint annak karbantartásáról, pótlásáról és megfelelő higéniás állapotáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Nemcsak a munkavezető, hanem a dolgozó is köteles ellenőrizni a munkaeszközök megfelelő állapotát. A dolgozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné saját vagy mások életét, testi épségét,egészségét. Azonban a munkára továbbra is rendelkezésre kell állnia. Kötelező a betanítás és betanulás az adott munkakörre, a munkaeszközök szakszerű és biztonságos használatára! Hat órát meghaladó napi munkaidő esetén a közfoglalkoztatottnak ugyanúgy jár a napi húsz perc munkaközi szünet, mint a munkavállalóknak. Fontos tudni, hogy a munkásoknak különösen nagy hidegben vagy kánikulában óránként 5-10 perc pihenőidő, ivópohárban forró édes tea/hűsítő ital, szükség esetén fűthető pihenő- és étkező hely, megfelelő tisztálkodó- és mellékhelyiség jár. Távoli munkahely esetén13 a foglalkoztató a közmunkás lakóhelyétől a munkavégzés helyéig térítésmentes szállítást köteles biztosítani, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát meghaladja. Amennyiben a munkahelyre történő oda- és visszautazás meghaladja a napi hat órát, a foglalkoztató a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről köteles gondoskodni. Amennyiben a távoli munkahelyen a munkaidő a napi négy órát meghaladja, a közmunkásoknak napi egyszeri térítésmentes étkezés jár. Az információszabadságról szóló törvény14, illetve a kialakult adatvédelmi gyakorlat15 szerint munkahelyen, munkavégzési területen kamera és fényképezőgép a dolgozók munkavégzésének és munkahelyi viselkedésének megfigyelése és rögzítése céljából nem használható. Egyes önkormányzatok által a közmunkásokról készített felvételek ezért súlyosan sértik a közfoglalkoztatottak jogait. A közfoglalkoztatás során az egyik legfőbb gond a jelenléti ívek szabálytalan kezelése és az ezzel kapcsolatos ún. „naplehúzás” problémája. Bevett gyakorlat, hogy a nem megfelelő munkavégzés miatt fegyelmezési eszközként a munkáltató a közmunkás aznapi munkáját egyszerűen kihúzza a jelenléti ívben. E gyakorlat teljességgel jogellenes. Nem megfelelő munkavégzés esetén szankcióként kizárólag írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetésben részesíthető a munkavállaló, súlyos kötelességszegés esetén pedig a felmondás szabályai alkalmazhatóak, mely szankciók ellen jogorvoslatnak van helye. Az aznapi munka „lehúzása” és ezáltal annak ki nem fizetése nem alkalmazható szankció. 13
Ktv. 3. §
10
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 15 adatvédelmi biztos állásfoglalása/ügyszám: 2900/P/2009-3. 14
Ha a munkakörülmények nem megfelelőek, ha a munkáltató a kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a bánásmód embertelen és durva, érdemes a munkavédelmi felügyelethez fordulni. A bejelentést követően a munkáltató egy ellenőrzésre biztosan számíthat. A munkavédelmi szabályok megszegése esetén az illetékes hatóság a munkáltatóval szemben 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot is alkalmazhat. MUNKAHELYI BALESET Baleset estén a közmunkásnak azonnal értesítenie kell a felettesét. A teendőkről a munka megkezdésekor munkavédelmi oktatás keretein belül kell tájékoztatni a dolgozókat. Minden foglalkoztatónak kötelessége a nála történt balesetek kivizsgálása.16 Ennek során jegyzőkönyvet kell készítenie és határozatot kell hoznia, hogy elismeri-e a területén történt balesetet munkabalesetnek, vagy sem. Amennyiben a foglalkoztató a bekövetkezett balesetet nem ismerné el munkabalesetnek, úgy köteles erről tájékoztatni a sérültet (halál esetén a hozzátartozót) és tájékoztatnia kell a jogorvoslati lehetőségekről is. Munkabalesetnek nevezzük, amikor a dolgozó a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben balesetet szenved. Munkabaleset következik be akkor is, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó árufuvarozás, anyagmozgatás, üzemi étkeztetés, tisztálkodás, mosdóhasználat, illetve a foglalkoztató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri baleset a dolgozót. Kár eshet a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban is, de történhet személyi sérülés, vagy halál is. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a dolgozót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el. Az üzemi baleset elbírálása a társadalombiztosítási szerv hatáskörébe tartozik. A foglalkozási megbetegedések megítélése jellemzően orvosszakértői kérdés. Így amennyiben igazolható annak a munkavégzéssel történő összefüggése, annyiban a munkavállaló nem csupán tb. ellátásra lesz jogosult, hanem kártérítést is követelhet a munkáltatójától. A munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett vagyoni és nem vagyoni károkat a foglalkoztatónak teljes körűen meg kell térítenie.17 Így a dolgozó elmaradt jövedelmét és más vagyoni kárát (például: gyógyszerek, telefonszámla költség, rezsi többletköltség, ápolók-gondozók költsége, stb.). Amennyiben a munkahelyi baleset halálos kimenetelű, a dolgozó hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült valamennyi igazolható kára is kérhető. Az eltartott hozzátartozó (pl: kiskorú gyermek, idős szülő, házastárs) továbbá olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. E fizetési kötelezettsége alól a foglalkoztató csak ak16 17
Mvt. V. fejezet Mt. XIII. fejezet
11
kor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 9. A KÖZMUNKÁBÓL VALÓ kizárás ÉS A FELMONDÁSI SZABÁLYOK18 1. A közfoglalkoztatási jogviszony a szerződésben meghatározott időben lejár. 2. Időközben megszüntethető: a.) közös megegyezéssel (vagyis a foglalkoztató és a dolgozó közös akaratából), b.) rendes felmondással és felmondási idő alkalmazásával a foglalkoztató csak szűk körben és indoklás mellett mondhat fel. Ilyen indok a munkavállaló képességein alapulhat, vagy ha a munkaviszony elháríthatatlan külső ok miatt már nem tartható fenn, esetleg csődeljárás, felszámolás esetén. A dolgozó csak akkor mondhat fel, ha a körülményeire tekintettel a további munkavégzés lehetetlen lenne, vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. ha más piaci munkát talált, elköltözik, egészségi állapota megakadályozza a munkakör ellátásában, pl. várandós lesz). c.) Azonnali hatályú felmondással élhet a foglalkoztató és a dolgozó, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a felmondás indoka nem valós, ha elkésett, vagy egyéb más okból azt a dolgozó kifogásolja, ellene 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A foglalkoztatás megszűnésekor (kilépés) a dolgozó a rábízott anyagokat, eszközöket, munka- és védőruhát, védőfelszerelést az előírt rendben köteles átadni és a foglalkoztatóval elszámolni. A foglalkoztatónak legkésőbb a kilépés utáni ötödik munkanapon ki kell fizetnie a közmunkás bérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat, köztük a munkáltatói igazolást. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK ÚJ RENDSZERE Az állam által nyújtandó szociális ellátások feltételrendszerét a Szociális törvény szabályozza. Az önkormányzat által nyújtott ellátásokról a Szoctv. úgy rendelkezik, hogy „a képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt.” 18
Mt. 10. fejezet
12
Ellátás neve
Kinek jár?
Ki adja?
ÁLLAMI ELLÁTÁSOK 1. Időskorúak járadéka
A nyugdíjkorhatárt betöltött személynek.
Járási hivatal
2. Aktív korúak ellátásán belül: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, kivéve, ha egészségkárosodási vagy gyermekfelügyeleti ellátásban részesül. Ha saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Nem minősül keresőtevékenységnek, a közfoglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munka! Megszüntetik az ellátást, ha az illető nem működik együtt, a számára felajánlott közmunkát nem fogadja el, vagy ha neki felróható okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából!
Járási hivatal
Aktív korúak ellátásán belül: Egészségkárosodási ellátás
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki egészség- károsodott személynek minősül.
járási hivatal
Aktív korúak ellátásán belül: Gyermekfelügyeleti ellátás
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.
járási hivatal
3. Ápolási díj
A hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
járási hivatal
13
ÖNKORMÁNYZATI ELLÁTÁSOK Települési támogatás
a) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Képviselő testület, önkormányzati rendelet alapján
Rendkívüli települési támogatás
Akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
Képviselő testület önkormányzati rendelet alapján (hajléktalanok esetében fővárosi önkormányzat). Kérelemre és hivatalból (pl. iskola, gyámhatóság, jelzésére) is adható!
14
Kiadó: Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 1082 Budapest, Üllői út 68. Szerző: dr. Ammann Zsuzsa A kiadványban szereplő fotó R Barraez D´Lucca munkája. Forrás: www.flickr.com
