SZOBORAVATÁS ( )

SZOBORAVATÁS (2011.08.27.)

A Corvus Corax dudászenekar Berlinbôl

Az SHE avatóbeszéde

Szolcsák Gyula polgármester

Corvus Corax koncert Molnár Gusztáv malomudvarán I.

Corvus Corax koncert Molnár Gusztáv malomudvarán II.

BRONZKOR A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Kárpát-medencei lándzsahegyek

Bronz karperec (Fûzesabonyi-kultúra)

Kárpát-medencei bronzeszközök: sarló, tokosbalta, vésô

Bronz csengettyûdíszek (Fûzesabonyi-kultúra)

IV. SOLYMOSI TURUL NAP

Bajusztól indított lövés

Bajai Turul Dalkör

Szertûz

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja

A solymosi MALOMKÕ negyedik számának tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Sólyom, Turul szobor avatás; Szoboravató beszéd (Dr. Kovács Tamás) Ferencházy Viktor: Sólyom szállt a toronyra Solymos Turul szobrának táblaavatója és táblaszövege (Dr. Kovács Tamás) Köszönet a sólyomtolljegyet váltó támogatóinknak! Ábrányi Emil: Él a magyar A helyi közösség tiltakozása ellenére a Vodafone felépítette mobil átjátszóantennáját! (Dr. Kovács Tamás) Cseh Tamás dombormû avatás a pincés malomban (Liktor Ferenc) Legendárium Bereményi elsô 25 évébôl (Ebner Béla, HEOL) Bronzkor a Mátrában és Solymos környékén (Tóth Károly) Emlékezzünk Atilla Nagykirályunkra (Dr. Kovács István) Egy idôs néni vallomásai a régi idôkrôl (Fulgus G.) IV. Solymosi Turul Nap (a szerkesztô) A Nándorfehérvári Diadal (Magyari Klára) Kommentár a Hunyadi család eredetéhez (a szerkesztô) Az SHE 2010-es Közhasznú Jelentése (Somodi Zoltánné) Füleki Gábor: Tavasz A Kerek-gyeppel történt (Asztalos Miklós) A Kerek-gyepi kôtáblákkal történt (Dr. Kovács Tamás) Terveink, közérdekû információk, az SHE munkájának támogatása

MALOMKÕRE HANGOLÓ Szeretett Magyar Honfitársunk! Szándékosan nem jellemzem azt az álságos és hamis világot, amit virtuálisan és valójában is gerjesztenek körülöttünk. Mindannyian ismerjük: benne élünk. Oly korban létezünk, amikor az embert teljesen leszoktatják a hagyományos értékekrôl, a munka szeretetérôl, egyáltalán a teremtô munkáról. Leszoktattak bennünket a zöldségeskertrôl, hobbikertrôl, háztájiról, mert elhitették velünk, hogy drága, nem éri meg. Átszoktattak bennünket a bevásárló központokba. A vidéki ember, aki évezredekig független életet tudott élni faluközösségeiben, s a tanyákon, most a szupermarketekben vásárol élelmet: sokszor csak élelmiszernek nevezett ipari termékeket. Ha baj lesz, az olcsó és egészségtelen bolti táplálék, pillanatok alatt drága lesz vagy nem lesz! És akkor mit eszünk, mit iszunk? Felkészültünk rá? Átszoktatták az embert a gázfûtésre, a villanyra, a vezetékes vízre. Mi lesz, ha mindez már nemcsak drága lesz, hanem egyik napról a másikra esetleg nem lesz! Átszoktatták az embert a normális közösségi életrôl, az együtt gondolkodásról a televízióra, a valóságsókra, az internetre, a Fecebok-ra, a manipulált és szigorúan ellenôrzött médiára. Arra, hogy ne gondolkodj, s ha gondolkodsz is, lehetôleg ne józanésszel tedd. Ne láss, csak nézz! Megpróbálják leszoktatni az embereket a családalapításról, a családi életrôl is. Rossz társadalmi példákat mutatnak a fiataloknak. A világhatalom atomizál. Normális mûködésre képtelen egységekre bontja az emberi civilizációt! A „minap” arra ébredtünk, hogy Vodafone mobil átjátszó antennát emelt az erdô széli házainktól 30 m-re. Ott, ahol elôtte is teljes térerô volt. Miért is? És mi jogon sugároznak bennünket a szellemi és testi egészséget megbontó elektromágneses sugarakkal, miközben meg sem kérdeznek róla senkit, hogy felállíthatják-e a szomszédban, bárhol az országban, az adótornyokat? És a hivatalos állami törvények ezt itt Magyarországon, az Európai Unióban, 2012-ben lehetôvé teszik! És ember, félj, mert jön 2012. Néhány éve világvége hangulatot keltenek, zûrzavart, mindennel idegesítik, frusztrálják az egyént és az emberi társadalmat. A háttérhatalom totálisan gátlástalanná vált. Köztársasági elnököket, rendszereket söpörnek el mondvacsinált indokokkal. Azt is gondolhatnánk, hogy mindez már a vég kezdete. De gondolkodjunk másképpen! Ne felejtsük el azt, hogy a gondolatnak teremtô ereje van! Láthatóan, közvetve munkánkon, tetteinken keresztül is, de ha hisszük, ha nem, közvetlenül is! Higgyünk Istenben, higgyünk imáinkban, meditációinkban, magunkban, a teremtô munkánkban, a szeretet és az összefogás erejében! Vissza kell nyúlnunk a hagyományos értékeinkhez, és a hagyományainkhoz! Történelmünk nagy személyiségeihez, sorsfordító, dicsô pillanataihoz. Ennek szellemében született meg újságunk mostani száma is. A múlt évben Solymoson sólyom, azaz helyesebben Turul szobrot állítottunk, az ôsi szimbolika szellemében, az idén ôsi írásunkra emlékezve rovás táblát állít egyesületünk. Követjük a jó példát. Kövessétek a jó példákat! Isten, Haza, Család! Klasszikus hagyományos értékeink. Szeretet, szerelem, házasság, gyermekek, boldogság, egészség, egység, pozitív teremtô gondolatok. Ez kellene, hogy áthassa a mag népének, a magyarságnak a világát! Példát kellene mutatnunk a világnak innen a Kárpát-hazából, a Szent Korona országából, a Föld szeretetközpontjából, ahol a Föld szíve dobog. Innen kell, hogy elinduljon újra a jó példa, a teremtô, világot megújító „mag ár”, amirôl a magyar népnevét régen is kapta. Legyünk hát méltók újra ôsi nevünkhöz! A szerkesztõ Impresszum: Lapkiadó: Solymos Hagyományõrzõ Egyesület, 3231 Gyöngyössolymos, Dózsa György út 41. Szerkesztõ: Dr. Kovács Tamás • Nyilvántartási szám: KÖH 163/894/1/2008. • Készült: 1200 példányban Nyomdai munka: Blackprint Nyomdaipari Kft, Budapest. • Borítóterv, nyomdai szerkesztési munkák: Õri Magdolna. Címlapfotó: Tavaszi Hérics • Nyomdaköltségek (nyomdai szerkesztés, nyomtatás) tájékoztatásul: 141.000,- Ft A cikkírók és a szerkesztõ díjazásban nem részesül, az újság társadalmi munkával születik. Egyesületünk honlapcíme: www.shegyesulet.hu • Egyesületünk bankszámlaszáma (Budapest Bank NyRt): 10103551-59364200-01001001

–3–

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja SÓLYOM, TURUL SZOBOR AVATÁS 2011. augusztus 27-én, sok munka, és hosszas elôkészületek után, a falunap alkalmából felavattuk Solymos Sólyom szobrát, ami nem más, mint maga az ôsi Turul madár, Magyarhon szent madara. A szoboravatón, Molnár Gusztáv, tagtársunk és barátunk jóvoltából nagyszerû hangulatot keltett zenéjével a Corvus Corax berlini hagyományôrzô zenekar. Középkori viseletben, dudákkal, zászlókkal vonultak be a térre, így megnyitva az ünnepet, és az avató után ugyanígy élô zenével kivonulva zárták a szoboravató aktust. Versek hangzottak el, melyek közül Ferencházy Viktor Sólyom szállt a toronyra címû költeményét itt is megelevenítjük. Beszédet mondott Szolcsák Gyula, Gyöngyössolymos polgármestere, és a Solymos Hagyományôrzô Egyesület nevében Dr. Kovács Tamás. Elénekeltük a Himnuszt, és a régi magyar himnuszt, a Boldogasszony Anyánkat, ôsi szakrális énekünket. Dr. Kovács Tamás elnökségi tagunk avatóbeszédét az alábbiakban olvashatják:

SZOBORAVATÓ BESZÉD „Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves solymosiak! Mindenek elôtt hadd tolmácsoljam Égerházy László fafaragó mûvész barátunk kérését. Elnézést kér a közösségtôl, amiért nem tud velünk lenni az ünnepélyes avatón, mert kötelezettségei szólították el, azonban lélekben itt van velünk. Két évvel ezelôtt egyesületi kiránduláson jártunk a Bodrog-közben és Erdôbényén. Sok-sok szebbnél-szebb szobrot láttunk, gyönyörködtünk, örült a szívünk. Ugyanakkor szomorúak is voltunk, mert szûkebb hazánkban, Solymoson, egyetlen köztéri szobor sem állt. Másfél évvel ezelôtt, december hónapjában szoboravatón álltunk a régen Mandolásnak nevezett részen. Nepomuki Szent János újjászületett szobrának avatásán. Felemelô pillanatok voltak azok. Solymosnak köztéri szobra született. Településünk egyházközössége eljutott oda, hogy valami szépet, maradandót adjon a falunak. Ez az alkalom bennünk is teremtô gondolatokat szült. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület is szeretne valami szépet és maradandót adni Solymosnak. Évek óta szedjük a szemetet községünk körül, kitisztítottuk, rendbe tettük a Bába-követ, rendben tartjuk a Kerekgyepet és a Bába-kô környékét. Amennyire erônkbôl futja. Kis fakeresztet állítottunk a falu Monostoránál. Az Isteni Egyháromság szimbólumát, Hármas Halmot és Kettôs Keresztet emeltünk a Kerek-gyepen. De jött a gondolat, hogy a faluban is kellene valami szépet és maradandót alkotnunk. Egy szobrot állítani. Egy olyan szobrot, aminél megdobban a helybeli, és az átutazó idegen szíve is, ha meglátja. Ha csak elmegy mellette, elmosolyogja magát! De szép. És munkába menet, és munkából jövet egy pillanatra boldogság költözik a szívébe. Ami a magyar hétköznapok taposómalmában igen nagy dolog. És aki megáll a szobor láttán, és közelebb megy, egy olyan szobrot lát majd, ami szimbólumrendszerén keresztül gondolatokat szül: mit is ábrázol ez, mit jelenthet az? Mindenkinek van mondanivalója: az egyszerûbb embernek, és a tanultnak, falubelinek és idegennek egyaránt.

Hát egy ilyen szobrot szerettünk volna Gyöngyössolymos közösségének ajándékozni. Gondolkodtunk, törtük a fejünket. Végül megszületett a nagyszerû ötlet: Solymoson Sólyom szobrot kellene állítani. Solymosnak sokszoros kötôdése van a sólyomhoz, az ôsi Turulmadárhoz: • A Sólyom elsôsorban a falu névadó madarát jeleníti meg. • A falu fölötti Kis-hegy, a Csák-kô, és a Mátra rengetege ôsi idôk óta sólyomfészkelô hely lehetett. Településünkön ezért foglalkoztak a solymászattal. Solymoson királyi solymászok éltek. A szobor rájuk is emlékezik. • A falu fölött van egy kolostorrom. Ezt a Monostort II. András királyunk alapította a Szent Sír ôrzôi lovagés szerzetesrend számára. Az alapítás históriája kötôdik a király sólymához. Szántai Lajos „A Két hollós” címû könyvébôl idézem a történetet: II. András király szenvedélyesen szeretett vadászni. A szeretett, szívéhez nagyon közel álló sólyommadarával a Mátra erdeiben ûzték a vadat. A király sólyma pedig elveszett. András király várta, de nem jött vissza. Mindenki a királyi sólymot keresi, de nem találják. Az uralkodót már hivatalos ügyei Budára szólítják, de nem megy, míg a madara elô nem kerül. Ekkor érkezett egy Gábor nevû szerzetes, aki II. András régi öreg vitéze volt. Gábor atya elhatározza, hogy elôkeríti a sólymot. Hat nap és hét éjszaka keresi a madarat, mire végre megtalálja, és elviszi a királyhoz. Embert próbáló feladat megtalálni egy elrepült sólyommadarat, és uralkodónk tudja, hogy mi ennek a madárnak az értéke. Gyakorlatilag felbecsülhetetlen: a szakrális király egybe forr a vadászsólymával. A Turul-nemzetség (sólyom nemzetség) szent madara a Turul. A király Gábornak felajánlja, hogy kívánhat bármit, most teljesíti! Gábor atya pedig a következôt kívánja: Sokan vagyunk olyan vitézek, akik már csak a szent élet útján járunk, és elmélkedô életet folytatunk. Megkérjük urunkat, hogy létesítsen számunkra kolostort és szerzetesrendet! A templomot és a monostort pedig azon a helyen építik fel, ahol a sólymot megtalálták, Solymos határában.

–4–

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja • A sólyom tehát II. András királyunk solymosi kötôdésére is emlékeztet, és a monostoralapítás históriájára is. A szobor közepén megjelenô koronás királyfej tehát II. Andrást szimbolizálja, egy az általa veretett pénzérme alapján. • A sólyom pedig a ma helytelen kifejezésként használt Árpád-házi királyaink szimbóluma és szent madara. A sólyom, a Turul, a Kerecsen – innen a Karácsony szavunk is – a téli égbolt horizonton elbukó aranyszarvasát, a Napot, a téli napfordulón felemelô szent madár. A Turul Nemzetség pedig, ezt nem mi a kései utódok találtuk ki, hanem ôk, nagy királyaink hívták így saját magukat, a Nimród királytól eredô, Atilla királyunkat, és az egész Árpád-házat magában foglaló ôsi királyi nemzetségünk. A sólymunk királyfejével a Turul Nemzetségbeli szakrális királyaink sorára is emlékezünk, nemcsak II. Andrásra. A megszületett sólyomszobor egyéb szimbólumai: • A Nap, amit a baloldali szárnyon szereplô stilizált Napkereszt szimbolizál, és a jobboldali szárnyon szereplô Hold összetett jelképrendszer. • A szobrunkon elsô sorban azt jelenítik meg, hogy Solymos és környéke évezredek sora óta lakott település. Ezt régészeti leletek sokasága igazolja. Tehát az itt lakó ôslakosság ôseinek nagy része, a Kárpát-medencei magyarsághoz hasonlóan, évezredek, évtízezredek óta itt él a Mátraalján, és a Kárpát-hazában. Az igazi tudomány, a genetika, az ôsrégészet, a nyelvtudomány az utóbbi idôkben ezt igazolta és igazolja. • A Nap, a harcias férfi minôség, a tûz, a lélek szimbóluma. De a Nimród király Hunor fiától származó Hunok szimbóluma is. A Hold, a nôi minôség, a Boldogasszony, a víz, a szellem szimbóluma. A Nimród Magor, más néven Magyar fiától származó magyarokat szimbolizálja. • A Nap és a Hold Solymos jelenlegi címerében is szerepel. • A sólymunk alapmotívuma pedig az Árpádi honmegerôsítés (nem honfoglalás, hanem honmegerôsítés!) korából származó rakamazi nôi hajfonatkorong-pár anyasólyma a fiókák nélkül. • Ez a sólyom pedig képletesen Solymos életfája is, ami összeköti az eget a Földdel. • És a véletlenek összjátékának eredménye, hogy keletre néz, amint azt ôsi templomaink teszik a keleti oltártájolással. És így a felkelô Nap sugarai minden reggel bearanyozzák a falu Napmadarát. Az összetett szimbólumrendszert, mint a helytörténetet és ôstörténetünket jól ismerô emberek, fafaragó barátunkkal közösen fogalmaztuk meg.

Idôközben Sólyomtolljegyeket nyomtattunk, hogy a falu Sólymát „tollanként” tudjuk összerakni. Lassanlassan gyûlt a szükséges összeg. Néhány vállalkozás, az ôsbuda Várvédôi Egyesület, majd Gyöngyössolymos önkormányzata is az ügy mellé állt. Az önkormányzati képviselô testület és a polgármester úr segítségéért külön köszönet! Vállalkozók ajánlották fel segítségüket önzetlenül az erdôbényei daruzáshoz, és az Erdôbényérôl történô szállításhoz, majd a szobor Fô-téri helyére emeléséhez. Sok-sok önzetlen felajánlás, melyért majd mindenkit külön köszönet illet. A szobor melletti solymosi kôre, ami szintén önzetlen felajánlásból került elhelyezésre, hamarosan tábla kerül majd a fô támogatók, és az ügyet 10.000 Ft feletti összeggel támogatók listájával, az állíttató és a mûvész nevével, és egy szép gondolattal. A Solymosi Malomkô következô számában pedig minden támogató, minden Sólyomtolljegyet váltó jóérzésô ember neve feltûntetésre kerül majd. A szoborállítás egyesületünk anyagi lehetôségeit teljesen kimeríti. Sok szép megvalósítandó gondolat van még tarsolyunkban, és a Malomkô kiadása is komoly anyagi erôfeszítést jelent. Kérjük, hogy a szoborállítás kapcsán kiadott tolljegyek megváltásával, amely még a falunap alkalmával lesz forgalomban, támogassák a Solymos Hagyományôrzô Egyesület jövôbeli munkáját. Köszönjük! Zárásképpen az Égerházy László fafaragó barátunkkal közösen megfogalmazott godolatokat szeretném önöknek átadni: A normális gondolkodású ember rendben tartja a portáját. Szépíti, csinosítja a házát, udvarát. Ez az alapja mindennek. Ha valaki erre is képtelen, az képtelen a társadalmi életre is. De a normális ember a háza elôtt az utcát is rendben tartja, mert az is az élete része. Ha önzetlenség, és tenni akarás is szorult bele, akkor rájön arra, hogy a lakóhelyét és annak környezetét is szépíteni kell, karban kell tartani. Ha sok ilyen ember fog össze csuda dolgok születnek. És, ha az ember még tovább gondolja a dolgokat, és nem csak a lakóhelyének és közvetlen környezetének szeretne szépet és jót alkotni, örömet okozni, hanem az egész országnak, a hazájának, az már igen derék dolog, és ezt hívják igazán hazaszeretetnek! Fogadják sok szeretettel egyesületünk és az önzetlen támogatók közös ajándékát Solymos Sólyom szobrát! Hozzon színt és örömöt a hétköznapok szürkeségébe, és legyen méltó helye ünnepi emlékezéseinknek! És legyenek büszkék rá, hogy olyan faluban élhetnek, ahol ilyen szép dolgok születnek!”

A terv megszületése után pedig hamarosan megtalálták a Zemplén rengetegében a szoborhoz méltó öreg tölgyet, majd pedig a munka elkezdéséhez, lassan-lassan sikerült támogatókat megnyerni.

–5–

Dr. Kovács Tamás az SHE elnökségi tagja

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja FERENCHÁZY VIKTOR: SÓLYOM SZÁLLT A TORONYRA Ô vigyázza országodat Gondja lészen Magyar Honra, Ha kiáltását hallod Zúg a harang is, Szólít mindenkit, Indulj harcba, a sólyom vezet majd! Néped rablóit elôzzed földedrôl, Végy vissza mindent, Mert tiéd ez ôsi föld, S légy büszke, jó magyar! S el ne felejtsd: az isten temelletted, Boldogasszony védô szented, Ôrizzed a becsületet, Hazád, családod védelmezd, Segítsed meg a szegényeket, A vendéget vendégeld meg, Árulókat megbüntessed, A kényurakat elkergessed, Az ünnepet megszenteljed, Az ôsöket ne felejtsed, Istenedet megbecsüljed Boldogasszonyt el ne engedd! A Corvus Corax a szoboravatón

Vigyázzál a Magyar Honra, Istent, s néped el ne áruld, Szemed vesd a templomra, Ím, sólyom szállt a toronyra!

SOLYMOS TURUL SZOBRÁNAK TÁBLAAVATÓJA ÉS TÁBLASZÖVEGE 2011. december 18-án, gyakorlatilag a téli napfordulón avattuk fel a solymosi Turul szobrunk emléktábláját, melyen a szobor születését nagyobb összeggel támogató cégeknek, közösségeknek, az önkormányzatnak és magánembereknek mondtunk köszönetet, és néhány fontos gondolatot róttunk a táblára. Azért ekkor, mert hunszkíta-magyar ôseink a téli napfordulón (december 21.), Karácsonykor (kara-csong – nagy sötétség) röptették elôször az ifjú solymokat. A napfordulós sólyomröptetés szimbolikája a következô: a téli, megfáradt, horizonton elbukó napot, az aranyszarvast, a legsötétebb napon felemeli a Turul, a napmadár, s gyôz a fény a sötétség felett, a jó a gonosz felett, és innentôl kezdve hosszabbodnak a nappalok.

„Solymos Sólyom Szobrát Összefogással, Tollanként Rakjuk Össze” A szobrot állította: Fafaragómûvész: Fô támogatók:

SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET Égerházy László, Erdôbénye Gyöngyössolymos Önkormányzata • Ôsbuda Várvédôi Egyesület Kokoferm Kft • Takács Balázs Intertransport Kft

A szobrot legalább 10000,- Ft értékû munkával, anyaggal, összeggel, szellemiséggel támogatók: • Asztalos Miklós • Babiczki László • Benkô Attila • Bodnár Péter • Corvus Corax zenekar (Berlin) • Cseh Tamás Kör • Engel Sándor (Erdôbénye) • Dr. Erdei Antal • Füleki Menyhért (Gyöngyös) • Hegyi János (Gyöngyös) • Hibó Jánosné • Kiss Violetta • Koren Roland • Kovács Endre • Dr. Kovács István • Dr. Kovács Tamás • Kuncsik István • Liktor Ferenc • Lilakô Bánya Kft • Lovász András • Lupis Miklós (Gyöngyös) • Molnár Gusztáv • Papp Lajos • Szabó József • Somodi Zoltán és Edit • Szolcsák Gyula • Thomas Göbbels (München) • Tóth Imre • Tóth József (Renault) Köszönet a tolljegyeket megváltó barátoknak és minden jó szándékú magyarnak, akik segítségével a Kárpát Haza Magyarságának több ezer éves szimbóluma, a Turul Nemzetség (Árpád Ház) névadó szent madara, Solymos névadója, a Sólyom, a Kerecsen, a Turul hazaszállhatott Solymosra! Falunkba, mely királyi solymászok lakhelye és II. András királyunk rendház alapítása révén a Szent Sír Ôrzôi Lovag és Szerzetes Rend monostorának otthona volt.

–6–

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja KÖSZÖNET A SÓLYOMTOLLJEGYET VÁLTÓ TÁMOGATÓINKNAK ! „Mert a madarunkat tollanként rakjuk össze…” Külön ajánljuk az emléktábla által említett és az itt felsorolt tolljegyet váltó barátaink, ismerôseink, solymosi és solymoson kívüli összefogását jó példaként, hogy vannak még önzetlen célok, önzetlen emberek! Él még a Magyar Haza! Áljon itt e köszönôlista jópéldaként! És magát járatja le és sározza be az, aki ilyen nemes ügyekben is politikát sejt, sejtet, és a politikum mocskolódásának tárgyává, a saját szintjére próbálja lealacsonyítani! Név: ASZTALOS FANNI ASZTALOS LILLA ASZTALOS MIKLÓS BABICZKI LÁSZLÓ BALÁZS ZOLTÁN BALÁZS ZOLTÁN BEKKER KÁLMÁNNÉ BENKÔ ATTILA CZAKÓ ANDRÁS CSATHÓ ANTAL CSATHÓ ERZSÉBET CSOLLÁK IMRE DEMETER ORSOLYA DR. ERDEI ANTAL DR. ERDEI ANTAL DR. GANOFSZKY KORNÉLIA DR. SUHAJDA ÁGNES DR.CZINDER KÁROLY DR.KOVÁCS ISTVÁN DR.KOVÁCS TAMÁS FODOR GYÖRGY FODOR GYÖRGYNÉ FÜLEKI GÁBOR FÜLEKI ISTVÁN FÜLEKI MENYHÉRT HEGYI JÁNOS HIBÓ JÁNOSNÉ HIBÓ TIBOR HOPOCZKY GÁBOR HORVÁTH JÁNOS HORVÁTH TERÉZ HORVÁTH TERÉZ KARSAI BRIGITTA KARSAI MIKLÓS KIS VIOLETTA KOREN ROLAND KOREN ROLAND KOVÁCS ÁGNES KOVÁCS ENDRE KRÓMER MÁRTA LÁNG JÓZSEF LIKTOR FERENC LIKTOR TAMÁS BENCE LIKTOR ZSOMBOR PÉTER LOSONCZY BÁLINT LOVÁSZ ANDRÁS LUPIS MIKLÓS ÉS ANDREA MAKA FERENCNÉ

érték/Ft: 5000 5000 5000 5000 3000 2000 1000 10000 1000 3000 1000 250 1000 5000 500 5000 5000 1000 10000 10000 1000 1000 4000 1000 10000 11000 3000 2000 2000 2000 1000 500 3000 1000 5000 5000 5000 1000 10000 1000 1000 2000 1000 1000 1000 10000 10000 500

lakóhely: Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Budapest Gyöngyössolymos Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Budapest Budapest Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Budapest Gyöngyössolymos Baja Baja Gyöngyössolymos Budapest Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Pilisvörösvár Gyöngyössolymos Gyöngyöspata Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyös Gyöngyöspata

Név: MARCZIN ZSOLTNÉ MÁRKUS FERENC MATINY JÁNOS MIKOLA IMRE MITRÁN ATTILA MOLNÁR ANTALNÉ MOLNÁR GUSZTÁV MOLNÁR SÁNDOR ÉS NEJE NÁDUDVARI ISTVÁN NAGY GÁBOR NAGY GYULA NAGY GYULÁNÉ NAGY LÁSZLÓ NAGY MIKLÓS PAPP LAJOS PAPP TIBOR PETÔ GYÔZÔNÉ SÁNTA ISTVÁNNÉ SEBESTYÉN MARIETTA SIDLÓ CSABA SOMODI ENIKÔ SOMODI ZOLTÁN SOMODI ZOLTÁNNÉ SONKOLY ÁDÁM SÓS JÁNOS STELLI ILDIKÓ TÜNDE SZABÓ JÓZSEF SZABÓ JÓZSEF SZABÓ LÁSZLÓ SZALAI ISTVÁN SZALKA ZOLTÁN SZÉLNÉ NAGY ZSUZSANNA SZOLCSÁK GYULA TENKI DÁNIEL TENKI JÓZSEF TENKI MÁRTON TENKI ZSOMBOR TÓTH IMRE TÓTH JÓZSEF TÓTH KÁROLY UTRY ÁLMOS VÁGNER FERENC VARGA CSENGE VARGA KINCSÔ VARGA RÉKA VARGA VILLÔ VARGA ZOLTÁN VITÁRIS DÁNIEL MÁRTON

érték/Ft: 5000 1000 5000 1000 6000 5000 13000 1000 500 1000 1000 1000 1000 1000 10000 3000 1000 1000 500 4000 1000 10000 4000 500 1000 500 5000 10000 1000 5000 1000 5000 10000 1000 1000 1000 1000 10000 55000 2000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 500

lakóhely: Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyös Gy?r Gyöngyös Gyöngyössolymos Miskolc Gyöngyöspata Gyöngyös Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyös Budapest Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyös Budapest Gyöngyöspata Pilisvörösvár Pilisvörösvár Pilisvörösvár Pilisvörösvár Pilisvörösvár Gyöngyössolymos

ÁBRÁNYI EMIL: ÉL A MAGYAR Fessétek bár sötétre a jövôt, Mondjátok, hogy már torkunkon a kés, Beszéljetek közelgô, hosszú gyászról, Mély sûlyedésrôl, biztos pusztulásról: Engem nem ejt meg gyáva csüggedés! Szentûl hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Szükség van arra nemzetem, hogy élj! Mert bár hibád sok s bûnöd sorja nagy, Van egy erényed, mely fényt vet te rád, S melyért az Isten mindent megbocsát Hogy a szabadság leghûbb véde vagy! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Többet ki küzdött és ki szenvedettô Hiszen vértenger, temetô a mult! Vetettek rá halálos szolgaságot, Irtották szörnyen... ámde a levágott Törzsek helyén még szebb erdô virult. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ha minden nemzet fásultan lemond, S a szent rajongás mindenütt kiég, S a büszke jognak minden vára megdôl: A te szabadság-szeretô szivedtôl Új lángra gyúlad Európa még! Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar örökre élni fog!

Ki a saját pártos dühét kiállta, Annak nem árthat többé idegen! Hányszor harsogták kárörömmel: Vége! S csak arra szolgált minden veresége, Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen. Ezért hiszem, akármit mondjatok, Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk, Ki trónusán bírói széket ûl! És hogyha minden búra, bajra válik, Romok között is hirdetem halálig, Erôs, nagy hittel, rendületlenûl: Legyen bár sorsunk még oly mostoha, Él a magyar s nem veszhet el soha!

–7–

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja A HELYI KÖZÖSSÉG TILTAKOZÁSA ELLENÉRE A VODAFONE FELÉPÍTETTE MOBIL ÁTJÁTSZÓANTENNÁJÁT! „VODAFON! CSAK RÓLAD SZÓL!” 2011 nyarán egy alkalommal több autó, melyek közül néhány Vodafone felíratú volt, jelent meg a Csákkôi úton. A Kis-hegy oldalában „gyönyörködtek a táj szépségében”. 2011 szeptemberében az ÉMÁSZ hejszíni terepfelmérést tartott. Az egyik utcabeli barátunk megkérdezte, hogy mi járatban vannak? És a válasz ledöbbentette a barátunkat is, majd azután mindenkit: „Nagyteljesítményû Vodafone mobil átjátszó antenna tápkábel fektetéséhez végeznek környezettanulmányt!” Azonnal összeültünk néhányan, tiltakozó levelet fogalmaztunk meg, majd ehhez néhány napon belül közel 200 helyi lakos aláírásával tiltakozó aláírási ívet is mellékeltünk. A levelet és az aláírási íveket hivatalos formában (a Solymos Hagyományôrzô Egyesület által szervezetten) megküldtük a gyöngyössolymosi önkormányzatnak, a gyöngyösi építéshatósági irodának, mint a helyileg illetékes engedélyezô szervnek, a Vodafonnak és a kecskeól tulajdonosának, akik az antennatelepítéshez a területet és az ingatlant adták. A tiltakozó levél lényegesebb pontjait az alábbiakban idézzük: „…Megdöbbenve hallottuk ezt a számunkra nagyon rossz hírt! Ezúton szeretnénk tiltakozásunkat kifejezni. A Csákkôi út összes lakóháza nagyon közel lesz az antennához. Csak azért nem számítunk hivatalosan szomszédnak, mert egy kb. 3 m széles út választ el bennünket attól a telektôl, amelyen az antennát tervezik felépíteni. Sajnos a káros sugaraknak ez a 3 m nem akadály, ezért ha törvényileg nem is vagyunk szomszédok, a valóságban igen! Tiltakozásunk okait a következôkben foglaljuk össze: 1. Mindenki tisztában van azzal, hogy egy ilyen antenna környezete az elektromágneses hullámok terhelése miatt káros hatásnak van kitéve. Nem kényszeríthetnek bennünket arra, hogy ilyen káros környezetben éljük le az életünket. 2. Ingatlanunk nagyon sokat vesztene az értékébôl, ha az antenna felépülne. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy a házaink eladhatatlanná válnának. Ez a családjaink jövôjét nagyon károsan befolyásolná. Az így ért kárt nem tudnánk semmivel sem pótolni. 3. Azért építkeztünk 20-25 évvel ezelôtt Gyöngyössolymoson, hogy tiszta levegôjû, egészséges környezetben éljünk. Nem csak a mi egészségünk forog veszélyben, de a gyermekeinké is! Az itt felépített házainkra és életünkre tettük fel életünk munkáját. Nem akarunk elektroszmogban élni!!! 4. A falu gyermekközösségei nagyon gyakran járnak a Kis-hegyen kirándulni, tanulmányozni a növényeket, állatokat. Óvodás csoportok szoktak a hegyoldalon sétálni, gyönyörködni a tájban. Turistaút is vezet erre. Ki fog ezután majd erre kirándulni? Senki sem vágyik arra, hogy telefonantenna mellett sétálgasson, fôleg gyermekkel.

5. A Solymos Hagyományôrzô Egyesület a Kis-hegy ezen sziklagyepes területét természetvédelmi területté szeretné nyilváníttatni a különleges növényflóra miatt. Ritka ez a rioliton és riolittufán kialakult mátrai növénytársulás. 6. A Mátra lábánál esztétikailag sem illik bele ez az antenna a környezetbe, tájidegen. Még számos indokot lehetne felsorolni, ami miatt tiltakozunk az antenna megépítése ellen. Mi, mint helyben, a Csákkôi úton és a Kis-hegyen élô érintett lakosok, minden eszközzel megakadályozzuk az átjátszó antenna lakóterületünk melletti felépítését! Ha a Vodafon ragaszkodik az antenna építéséhez, javasoljuk, hogy tegyék valamelyik hegy tetejére, olyan helyre, ahol nincs a környéken lakóház! Ennyi emberség legyen bennük!..." A gyöngyösi építéshatósági idoda levelünkre válaszolt, és megemlítették, hogy a HRSZ. 013/1. számú külterületi ingatlanon nincs bejelentve semmiféle antennatelepítési szándék. Majd helyszíni szemlével megerôsítették, hogy nem épült ott semmi. A gyöngyössolymosi önkormányzat képviselôtestületének döntése után, amely úgy határozott, hogy a Vodafone antenna tápkábelének fektetéséhez csak akkor adnak közterület használatba vételi engedélyt, ha a VODAFONE a helyi lakosság beleegyezését megkapja, úgy tûnt, hogy az ügy megvétózásra került! Annyit sikerült elérnünk e hathatós lakossági tiltakozással, hogy a nagyteljesítményû átjátszóantenna helyett 2012 márciusában, villám gyorsan, 1,5 hét leforgása alatt építettek egy kisebb teljesítményû átjátszót, aminek csak egy egyszerû, légkábeles egyfázisú áramellátása van! Az aláírásos tiltakozás ebben az értelemben véve már mindenképpen meghozta gyümölcsét! Mindez azonban újra a legnagyobb csendeben, nagy megdöbbenésünkre történt, az említett külterületi ingatlan kisállattartásra engedélyezett istállóépületén. Az építési hatóságnak természetesen semmiféle engedélykérelmet nem nyújtottak be, így semmirôl nem tudtak. A hatóság a helyi lakosság bejelentésére 2012. március 29-re helyszíni szemlét rendelt el. Ami megtörtént, és eddig igazán semmi következménye sincs. Közben kiderítettük, hogy az adót ráadásul Natura 2000 madárvédelmi környezetvédelmi területre telepítették, és a terület lejtôs sztyepp növénytársulásában 10 védett és védendô növényfaj is él. Tehát jogosultak vagyunk felvenni a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Parkkal és a környezetvédelmi hatóságokkal is, amit egyébként a közelmultban szintén megtettünk. A lakosságot a tehetetlenség állapotába lealacsonyító magyarországi törvényi háttér módosítása érdekében – tehát nemcsak saját ügyünket illetôen –, az egyik helyi parlamenti képviselôt is megkerestük,

–8–

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja aki nagy szerencsénkre éppen Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke is egyben. A parlamenti képviselô- és párt-elnök úr készségesen segítségünkre sietett! Tôlünk telhetôen elláttuk a szükséges háttér-információkkal (engedélyeztetés alóli kibúvók, kiskapuk; szomszédjog joghézagai stb.). Reméljük, hogy sikerül az ügyben, mármint az egész haza lakosságának mobil „adóügyében” a törvényi háttér dolgait rendezni! Elôre is hálás köszönet a munkájukért! Jelenleg itt tart az ügy. Ami ezekben az átjátszó antenna ügyekben megdöbbentô, hogy több száz vagy több ezer ember egyetnemértése ellenére egy-egy nemtörôdöm vagy rosszindulatú, vagy egyszerûen csak szerencsétlen család haszonszerzése, és egy multi aljas üzletének egymásra találása miatt, néhány százezer forintért tôlünk függetlenül eladják az egészségünket és nyugalmunkat! Nem akarunk elektromágneses szmogot „szívni”!!! Nem akarunk rákot, mentális problémákat, allergiát, az ingatlanjaink értékcsökkenését (mert az ingatlanszakértôk szerint ez is komoly realitás)!!! Itt hívjuk fel minden tisztelt politikusunk figyelmét a joghézagra, hogy itt Magyarországon a multi telefontársaságok oda telepítik az antennáikat, ahova akarják, csak egy helyi „szerencsétlent” kell szerzôdô féként megtalálniuk, aki akár a saját háza tetejére is felszerelteti az átjátszó antennákat, a helyi lakosságnak pedig gyakorlatilag hivatalosan se beleszólása az ügybe, sem

pedig jogorvoslati lehetôsége nincs! És ezeket a „szerencsétleneket” még meg is versenyeztetik, hogy letörjék a havi bérleti díjakat! Németországban és más kultúrált Nyugat Euró-pai államokban ez természetesen nem így mûködik! A következôt pedig ne felejtse el senki, csak, hogy a mindenki által ismert mesébôl idézzünk: Ha a farkas már betette a lábát a nyitott ajtón, akkor a farkas már bent van a házban. Ha az antenna felkerült, akkor egy kis hatás-szünet után könnyen arra ébredhet a helyi lakosság, hogy a száz méterre lévô 20 kV-os vezetékrôl egy-két nap leforgása alatt tápkábelt építettek ki egy nagyteljesítményû antenna beüzemeléséhez, amit közben gyorsan, frissen, mindenféle hatósági engedély nélkül át is adtak! Mert a „VODAFONE CSAK RÓLAD SZÓL!” HÁT PONTOSAN NEM RÓLAD SZÓL! A helyi lakosság azonban protestál, és nem hagyja magát az ilyen terrorisztikus cselekményektôl kész helyzet elé állíttatni! Addig nem nyugszunk, amíg az átjátszó antenna leszerelésre nem kerül! Szereljék máshová! El innen! El a lakóházak közelébôl! El az általános iskoláktól, óvodáktól! És nagyon bízunk benne, hogy a törvényi hátteret illetôen is megszületnek a kívánt változások! Dr. Kovács Tamás Solymos Hagyományôrzô Egyesület

CSEH TAMÁS DOMBORMÛ AVATÁS A PINCÉS MALOMBAN 2011. január 22-én a magyar kultúra napján, amely Cseh Tamás születésnapja is egyben, a Gyöngyössolymoson alakult országos, illetve határainkon túl is elismertséget szerzett CSEH TAMÁS Kör vezetôjének, Liktor Ferencnek (aki egyesületünk elnökségi tagja is egyben), szervezésében sor került a magyar dalnok elsô emlékmûvének avatójára a solymosi pincés malom épületében. Az eseményrôl az MTV1, a DUNA TV, a gyöngyösi és az egri városi telvízió is beszámolt. A dombormû Égerházi László erdôbényei szobrászmûvész alkotása. A következôkben a megnyitó beszédet olvashatják a tisztelt olvasók: „Tisztelettel köszöntök mindenkit! Szervusztok, HAU Füst fônök! Nagyon köszönöm, hogy itt lehetünk, hogy eljöttek, hogy eljöttetek! Most, Cseh Tamás születésnapján és a magyar kultúra napján megemlékezünk. Megemlékezünk, mert tetszik, nem tetszik, testileg nincs itt velünk Tamás. A Nagy Szellem elszólította, az örök vadászmezôkön feszíti az íj húrját, s a tábortüzek mellett pengeti a gitár húrjait. Ünneplünk, ünnepeljük a születést, a születéseket. A Tamásét, és a Géza és Tamás közös „gyermekeinek” születését. És megköszönjük neki, nekik, hogy mi itt most együtt lehetünk, hogy találkoztunk. A daloktól sokkalsokkal többet kaptunk, kapunk, mint azt gondoljuk, gondoltuk. Azt mondanám, a dalok életre keltek. Teremtenek: eseményeket, találkozásokat, gondolatokat. Ez a folyamat 40 éve indult és már megállíthatatlanul halad elôre.

Egy nyár telt el azóta, hogy magunkra maradtunk a dalokkal. Ne szomorkodjunk, mert aki Tamást ismerte, tudja, ô mindig vidám, életkedvelô, mosolygó és sugárzó személyiség volt. Ezt bizonyítják az életrôl elmondott gondolatai is. Legyen ez jelzés számunkra! Cseh Tamás az életrôl: „…Az élet csoda. Minden távozó idôs ember tudja ezt. Akármilyen nehéz élete volt is valakinek, ha belül nem csordul túl a méreg és a gonoszság, akkor tudnia kell, az élet maga a csoda. Lüktetô bizsergés, ami a bogarakban, a fákban, bennünk ott motoz, és akárhogy csúsztunk, másztunk, bukdácsoltunk, ezt kell, hogy érezzük. Káprázat. Igen, káprázat. Nem tudhatom persze, hogy akit a balsors egész életében üldöz, az így köszön-e el, de én igen.

–9–

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja Kalapot emelek az élet elôtt, és odaát elhencegek vele. És ha azok ott, olyan lények, hogy van módjuk élni, hát én rábeszélem ôket, próbálják meg, megéri. Nemcsak a saját sorsomra gondolok, hanem mind-annyiunkéra. Ahogy tápászkodtunk, együtt mozdultunk, özönlöttünk, bele a háborúba, és ki onnét, fogcsikorgatva elkezdtünk és újra kezdtünk, és eufóriában nyargaltunk, és belegázoltunk most a pénzbe, és ahogy a nyáj most elveszetten csörömpöl, térdig jár a pénztengerben, és hiába, még mindig szép, még így is szép.” A felavatandó dombormûrôl szólnék még néhány szót: ez a mû, szimbolikus mû, az erdôbényei, a gyöngyössolymosi Cseh Tamás. Senki ne várja, hogy egy háromdimenziós kópiáját fogja látni Tamásnak. Az utalásokkal, a faerek futásával, a fában megfaragott húrok rezgésével és a többi rejtett kis jelképpel ez Tamás emlékezete egy olyan helyen, ahol a CSEH TAMÁS Kör megalakult 2009-ben. Ami méltó a dalokhoz és azok elôadójához. És itt, ebben a középkori malomházban, egyszerû, csendes, kitûnô helye lesz. És mindig jön majd valaki, így fognak a dalok tovább élni egyre szélesebb körben. És itt van, itt lesz Tamás velünk! Nem tennék hozzá semmit. Nincs is mit. Legyen egy dal a beszéd vége: legyen az a dal, amelyet olyan kevesen ismernek és alig találtuk meg a szöveget is, még Bereményi Géza sem emlékezett rá, de ime megmenekült és itt van négy sora a fába vésve…

Dal a nagyszerûségérôl a halaknak. Hálás köszönettel a felidézett sorokért Verebélyi Tibornak!” Liktor Ferenc Cseh Tamás Kör alapítója Bereményi Géza- Cseh Tamás: Dal a nagyszerûségérôl a halaknak „Most alszom én, és úgy lepnek el az álmok, mint a nagyszerû hideg halak, és egyszer majd megmozdul minden, még ott is a fû alatt.” Ez úton is köszönetet mondunk a dombormû támogatóinak!

A Bereményi Est néhány elôadómûvésze (jobbról balra): Müllhauser Martina, Kátai Zoltán, Sonkoly Balázs.

LEGENDÁRIUM BEREMÉNYI ELSÔ HUSZONÖT ÉVÉBÔL CSEH TAMÁS KÖR – Dalok szóltak, gyertyák gyúltak Gyöngyössolymoson (2012.02.11.). És most huszonöt éves lettem! Köszönöm szépen! zárta szavait Bereményi Géza író, filmrendezô, Cseh Tamás elválaszthatatlan szerzôtársa, az énekes emlékét híven ápoló gyöngyössolymosi CSEH TAMÁS Kör és a helyi mûvelôdési ház közös, szombati rendezvényén. Eddig jutott ugyanis a mesélésben, melyet közel százan hallgattak a Gárdonyi Géza Mûvelôdési házban. Az író ezúttal élô szóban, személyes hangon beszélte el élettörténetét, melyet Legendárium címû könyvében,

vagy a legendás Eldorádó mozijában megénekelt hajdanán. Az emlékezô közönség többek között megtudhatta, hogyan mentette meg az író életét egy rúd arannyal nagyapja – az Eldorádó címû filmbôl jól ismert Sanyi bácsi –, amikor a kis Géza diftériás volt. S azt is hogyan kezdett novellákat, dalokat, forgatókönyveket írni, s ez miként változtatta meg egy év leforgása alatt az életét. De az elsô negyed század elmesélésével még nem ért véget a történet. A tervek szerint Bereményi újra eljön majd Gyöngyössolymosra és folytatja élettörténetét. Érdemes figyelemmel kísérni az eseményeket szervezô Cseh Tamás Kör honlapját – a www.cstk.uw.hu-t –, le ne maradjanak az érdeklôdôk a következô alkalomról. Fölcsendültek persze a dalok is Kátai Zoltán, Mülhauser Martina, Pásztor Csaba és az Illés-Vizler András-Sonkoly Balázs duó jóvoltából, majd a gyöngyössolymosi Pincés malomban folytatódott az emlékezés, ahol a legendás énekes dombormûve mellett a CSEH TAMÁS Kör szellemi atyja, Liktor Ferenc szólt az egybegyûltekhez. Szimbolikus, hogy ekkor felhangzott egy dal. Egy dal, amihez a sors keze tekerte oda a magnószalagot. Gyöngyössolymoson sercegve szólalt meg Cseh Tamás hangja: „Én magam csak elbukásig, eldôlök és jön majd másik, hej...! Nincs vége úgy sem...” Cikk: HEOL: Ebner Béla

– 10 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja BRONZKOR A MÁTRÁBAN ÉS SOLYMOS KÖRNYÉKÉN Akkor még minden más volt. Bôvizû patakok mosták, sôt férfiaik is szívesen viseltek ékszereket (nyakperecet, vágták a völgyeket. Kristálytiszta vizükben ôstulkok hatal- függôket, karpereceket, ruhatûket, övdíszeket, pitykéket). mas gímszarvasok, bölények oltották szomjukat. Nem A férfiak presztizsfegyvereket is készíttettek maguknak, zavartatták magukat, hiszen a farkas falkák csak télen hogy fitogtassák gazdagságukat, s asszonyaik még fanyalodtak rájuk, s a hatalmas barnamedvék is degeszre kézzel formázott, de igényesen díszített edényeket ehették magukat a nyár gyümölcsivel. akasztottak házaik legszembetûnôbb A bükk és tölgyfák rengetegei kis répontjaira. teket, tisztásokat rejtegettek az avatatlan, Ünnepnapokon elôkerültek az arany kíváncsi szemek elôl. ékszerek is, melyek ragyogó sárga A patakok zúgóiban, tavaiban méterfénye a Napot jelképezte. A Napot, nél is nagyobb csukák ûzték az apróbb mely egész életüket végig kísérte halakat. fényével, melegével. Ôt imádták s Ma Mátrának hívjuk ezt az idilli tájat, áldoztak is neki féltett kincseikkel: s ez a vidék a bronzkori ember lakhebronzzal, arannyal, borostyánnal, tenlye volt. Ôk voltak itt az élet urai, de a geri kagylókkal. Mi sem bizonyítja ezt Bronz nyílhegyek a Mátrából rengetegbe soha nem mentek egyedül. jobban, mint hogy a Kis-hegyen kôbáMár rendelkeztek a bronzöntés tudományával. Eszközeik, nyászás során számos bronz depóleletet találtak. Ezen szerszámaik szinte korlátlan lehetôséget adtak nekik. depó leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. Száz évek Hogy kik voltak azok, akik rájöttek arra, hogy a már jól teltek el vidékünkön viszonylagos nyugalomban s ismert rézhez kevés ón hozzáadásával kemény, kopásálló, fejlôdésben. A törzsek létszáma, s a települések száma az öntôformát pontosan kitöltô fémet kapnak, már soha megsokszorozódott. A jelenlegi kis Magyarország terünem tudjuk meg, de tisztelet nekik. letén településeik száma elérte a 3000-et is. A törzs öntômesTörzsi központoterei s bronzková- kat hoztak létre, mecsai igen megbe- lyeket szinte gyûrûcsült emberek vol- ként fogtak körül a tak, nagy tisztelet kisebb-nagyobb falövezte ôket. vaik. Ezekrôl a közA környékünkön pontokról mi maiak élô törzsek fôleg a kultúrákat nevezpatakok völgyeiben tünk el. telepedtek meg, A jelenlegi Észak melyek ivóvízzel Magyarországon a és élelemmel is el- középsô bronz-korSolymosi bronz karperec (Kiétei-kultúra) Solymosi bronz nyakperec (Kiétei-kultúra) látták ôket. Sokan ban a hatvani, füzestalán nem is tudják, hogy a halakon kívül szívesen fo- abonyi majd késôbb a pilinyi, kiétei kultúrákat. Egyazon gyasztották az édesvízi kagylókat, és a mocsári teknô- kultúra, azonos szokások, hiedelmek, eszközök, istenek söket is. Öntômûhelyeiket a Tarma- és egy nép az egész Kárpát-medencében. Dobogó-hegyen építették meg. A Mátra A bronzkor középsô szakaszának bôven ellátta ôket rézérccel, de az ónt végén az utazók és kereskedôk rossz Erdélybôl vagy a mai Angliából szerezhíreket hoztak. A rokon törzsek messziték cserekereskedelem útján. messzi telepeit ismeretlen hordák Eszközeik segítségével megváltoztatdúlták, fosztogatták, s kezd vége szaták a környéket. Bronzbaltáikkal nagy kadni az idilli életnek. Föl kellett erdôs területeket irtottak ki legelôknek készülniük a támadásaikra. Az alföldi és szántóföldeknek. Földjeiken tönkeemberek árkokat mélyítettek, s sáncobúzát, lencsét, borsót, árpát termeszkat húztak lehetôleg dombokon, ha tettek, s ezeket ôrlôköveken dolgozták találtak. A Mátra béli törzsek a leglisztté. A felesleget nagyméretû homkézenfekvôbb anyaggal, a kôvel dolbáredényekben vagy szigetelt vermekgoztak. Jól védhetô hegytetôkön irdatben tárolták. Legelôiken birkát, szarvaslan kôgátakat raktak, s eldugott hegySzakrális ruhadísz bronzból marhát legeltettek, s disznókondákat csúcsokon mentsvárakat emeltek. makkoltattak a hegyek között. Környékünkön ilyen volt a Kis-hegy, a Dobogó, az Háziállataikon kívül még vadászott állatok húsát is Eremény, az Óvár, a Benevár-bérc, a Tekeres-tetô, a fogyasztották, s prémjüket, bôrüket, csontjukat, agan- Hajnács-kô, Markazon pedig a mára már víz alá került csukat, tülküket is felhasználták. monumentális földvár. Hatalmas munka, ami bizonyítja Házaik kisebb családi és nagyobb közösségi házak azt, hogy a Mátra környéke milyen népes volt. Mégsem voltak. Igényesek voltak az öltözködésükre, asszonyaik volt elég az emberfeletti teljesítmény, hiszen a

– 11 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja Halomsíros kultúra népe szinte ellenállás nélkül szágulPénzük még nem volt, de bronz balta, karika, és rúddott végig vidékünkön. Ôk már lovakon hadakoztak, pénzeket etalonként, súlymérôként és értékmérôként harci kocsikat használtak, s még fejlettebb öntô techni- használták. Számrendszerük valószínû volt, mert egyes kájuknak köszönhetôen jóval hoszkincsleletekben többször elôfordul a szabb, tökéletesebb kardokkal vívtizenkettes szám ismétlôdése fôleg tak. Dicstelen útjukat leégett falvak, arany ékszereknél és gyûrûpénzekerôdítések, temetetlen holtak a napnél. Közben újabb népcsoportok jainkban is elôkerült „kincsleletek” érkeztek kelet felôl, ôket már ismerjelezték. A túlélôk mocsarakba, erjük. Ôk hozták nekünk a vasöntés dôkbe menekültek. De az élet ment tudományát. Kiméreknek és cimmetovább, s láss csodát, a hódítók bár reknek nevezték magukat. Mi nemes egyes szokásaikat az ôslakosok át- Finoman megmunkált bronz ruhatûk (Kiétei-kultúra) egyszerûséggel csak Preszkitáknak vették, asszimilálódtak az itteniekkel. nevezzük ôket. Ôk az igazi szkíták Együtt éltek, együtt vívták az egyre elôhírnökei. De ez már egy másik gyarapodó harcaikat, s együtt temettörténet. keztek. Ez már a bronzkor késôi szaTiszteletre méltó ôsök, emlékezkasza, a SZÉP bronzkor csodálatos zünk rájuk büszkeséggel, hiszen ôk eszközök, fegyverek, ékszerek, szertanították egész Nyugat-Európát, s számok, edények. Sajnos nem tudolyan örökséget hagytak ránk, mely juk, milyen nyelven beszéltek, hoa világon egyedülálló, s bármennyire gyan nevezték magukat s másokat. is próbálják tôlünk elvenni, a mienk. Igen kevés alakábrázolást találni Tóth Károly hagyatékukban, s errefelé írásos ábKöszönetet a Dobó István Vármúzeumnak Bronzkori cserépedény (Hatvani-kultúra) és a Pásztói Múzeumnak! rázolás nem került elô.

EMLÉKEZZÜNK ATILLA NAGYKIRÁLYUNKRA (KR.U. 401-453) Székelyek, Magyarok adták. Atilla halála után a szétesô birodalom népességének egy része egész Európában szétszóródva telepedett le. A mag a Kárpátmedencében van ma is! Nyelvünk is ezt bizonyítja. Az Atilla Nagykirály a Képes KróAranykor népeinek, kik nika szerint a Nimród Nemzet„egy nyelven és egyféleségbôl származik, melybôl a képpen beszéltek”– amint Turul Nemzetség (helytelenül a Biblia írja – több tízezer Árpád Ház) is ered: év tapasztalatát, tudását NIMRÓD (Gilgames); HUNOR; rögzíti a magyar nyelv, Bor; Dama; Keled; Keve; Bonmint egy virtuális windorfán; Belér; Kádor; Otmár; chester. Farkas; Miske; Ompód; Kölcse; Európa majdnem minLevente; Lél; Zámor; Zombor; den nemzetének mondaBalog; Bulcsu; Zsolt; Berend; világában megtalálhatók Kadocsa; Bodorfán; Bökény; az Atilláról szóló monCsanád; Budli; Beszter; Mike; dák, eposzok, és ezekben Opos; Etej; Szemény; Torda; mindig szeretettel emléBENDEGÚZ; ETELE (Atilla); Csakeznek rá, és mint saját 1. Nimród koronája (Kr.e. VIII. század) ba; Ed; Ügyek; Elôd; ÁLMOS; nemzeti hôsüket tartják ÁRPÁD; Zsolt; Taksony; Géza; Vajk (I. István), stb. emlékezetükben. Atilla birodalma a világ legnagyobb kiterjedésû birodalma, mely az Atlanti-óceántól a kínaiAz asszír-szemita patriarchális típusú katonabirodal- nagyfalig terjedt. Vajon a mai Európa asszír- szemita mak ellensúlyozására alakultak a védekezô matriarc- leszármazottai, politikai epigonjai, mire lesznek képesek hális típusúak, mint a Sumer, Pártus, Hun, stb. birodal- (Európai Unió)? mak. Ezek a még meglévô egynyelvû és egyféle beAtilláról nagyon sok „történész” írt, a legtöbb írás szédû nemzetek önkéntes politikai, gazdasági és azonban ugyanazzal az asszír- szemita gyûlölettel szól katonai szövetségével jöttek létre, az asszír- szemita róla, mint ahogyan Jézusról és Máriáról is. világuralmi törekvéseket ellensúlyozva és meggátolva. Modi indiai professzor amikor 1925-ben MagyarEzen szükségszerûségek vezettek a Hun birodalom, a országon járt, az alábbiakat mondotta: „Áldottak Hun, mint Nemzet kialakulásához, mely Hun hadsereg legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei. és Nemzet gerincét többségben a Szkíták, Pártusok, Félszázados tanulmányaim meggyôztek arról, hogy a Mottó: „Elvész a nép mely tudás nélkül való! Nem természeti törvény, hogy a történelmet hazugok és csalók írják!”

– 12 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja hunok feltétlenül a magyarok ôsei voltak – s így a mai magyarság az ôsi skythanépek egyedüli leszármazottai –, mely magyarságnak a törté2. Ordoszi hun korona (Kr.e. V.-III. század) nelme a ma élô összes nemzetek legôsibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, melynek dicsôsége a mai szomorú világot is beragyogja.” Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hôse, aki mint minden igazi hôs, lovagias és nagylelkû is volt, amit a Róma alól történô visszavonulásával legcsodálatosabban bizonyított be.” Atilla lerombolhatta volna Rómát, de nem tette. Az emberiség történelmének kulcskérdése Atilla és a hunok szerepének értékelése. Nemcsak azért mert a hunok az emberiség történelmében, kultúrájában a mai végveszélybe sodró iránnyal ellenkezô, felemelô szerepet játszottak, hanem azért is, mert az európai és ázsiai történelem legjelentôsebb államait a hun-magyar mágusok hozták létre! Pythagorasz tanítója és társai az ókori görög kultúra felemelését segítették, Stonehenge (ejtsd: Sztonhencs) íjászkirálya is szkíta-hun származású volt a Kárpát- medencébôl (fogzománc izotópos vizsgálat), stb-stb! Mivel az utóbbi évezredek alatt a történelem-hamisítás tudománya eredményesebben fejlôdött, mint a történelmi valóság megismerése, csak akkor jutunk közelebb célunkhoz, ha félretesszük a belénk sulykolt dogmákat, szemellenzôket, és igyekszünk megtisztítani elménket a gondolkodásunkat elsô lépéseknél gúzsba kötô elvárásoktól! Az Árpádi Magyarország, amely újra visszakerült nagyhatalomként az európai vérkeringésbe, Szent István korában elpusztította a magyarság emlékeit. I. István király ugyanis törvényt hozott, mely szerint: „Szilveszter pápa tanácsolása folytán határoztatott, hogy a régi magyar pogány írás megszüntetôdjék és helyébe a latin betûk használtassanak”. Atilla – Isten Kardjának várományosa –, ifjú korában mint minden hun-magyar harcos, játékos, de kemény kiképzésben részesült: lovaglás birkán, késôbb lovon, íjászat, kardforgatás, egyéb hadi 3. Az Attila-szoborcsoport Tullnban tudományok. Szellemi képzése is magas szintû volt: mágusok tanították nyelvek ismeretére, csillagászatra stb. A korabeli világ (Kelet-Római, Nyugat-Római Birodalom, stb…)

megismerését már gyermek korában elkezdte, hiszen kereskedôkkel bejárta azokat. Ifjú korában tökéletesen megismerte a birodalmakat irányító vezérek gondolkodását, ismerte és beszélte a korabeli nyelvek jelentôs részét. Kitûnt okosságával, bölcsességével, ügyességével, erejével és céltudatosságával. A római udvarban megismerkedett a birodalom szokásaival, erkölcsével, szervezeti felépítésével, stb. Itt ismerkedett meg barátjával, késôbbi legnagyobb ellenfelével Aetiussal (ejtsd: Éciusz), a Catalaunumi csata fôvezérével.

4. Az öreg szkíta átadja íját

Királlyá koronázása után is kikérte táltosainak véleményét a döntések meghozatala elôtt. Fôtáltosa Torda volt. Jól szervezett birodalma legtávolabbi részérôl is egy nap alatt elértek hozzá a hírek !!! A Hunok (Magyarok) birodalmának adózott Bizánc (Kelet-Római Birodalom) és Róma (Nyugat-Római Birodalom). A meghódított népeket hagyta önálló életük folytatására – velük szövetséget kötött! Az össz-európai rend fenntartása érdekében hadjáratokat vezetett. A rend fenntartása egyben a szkíta erkölcsök betartására is szolgált: „Isten Ostora volt!” A szkíták (a görögök hívták így az íjfeszítô népeket: hunokat, szé5. Szkíta gyógyítás kelyeket, magyarokat stb.) erkölcsét jól szimbolizálja három aranylelet képe. Mindhárom a Krím-félszigeten, Kercsnél, a Kul-Oba kurgánból került elô. A Kr. elôtt 4. századból valók. 4. kép: Az Idôs Szkíta átadja az Ifjúnak íját (tudását, tapasztalatát, tiszteletét stb. Rituális, 10,5 cm magas aranyozott ezüstedény reliefje. 5. kép: Szkíta táltos gyógyítása. Arany rituális váza reliefje. 6. kép: Szkíta testvériség. A két szkíta – ha tüzetesebben nézzük három szkíta ivókürttel: az egy férfifej az ôs tisztelete és „ôrködése” az ifjak felett, és a két profilfej, az utódok, egymás és az ôs tisztelete – az egy vér szövetsége. 5x3,7 cm-es aranylemez. Atilla Nagykirályunk több százezres seregei ott tûntek fel ahol a rend fenntartása azt igényelte. A sereg ellátása mintaszerû volt: ennyi ember, kétszer-háromszor

– 13 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja ennyi harci ló, igavonó lovak, egyéb állatok ellátása folyamatos haladás és harc közepette, magas szintû „élelmiszeripart és logisztikát” feltételez! A gyógyítás, a sebesültek szállítása, a fegyverek javítása, pótlása, újra gyártása erôs ipari hátteret igényelt! Egy nagy világbirodalom erkölcsös vezetése és népe tudott csak ilyet produkálni!

A testvérharc során meggyengült haderôket azután a gótok és a germánok több csatában legyôzték. A nagy Hun birodalom elemeire esett szét. Csaba (Irnek) leszármazottja, Árpád nagyfejedelmünk támasztja fel újra a nagyhatalmi Magyarországot, amit a 907-es Pozsonyi csatában meg is védelmez a magyarság (csata leírása a Malomkô 3. számában)!

Hadjáratai, Isten Kardjának birtokában, Isten Ostoraként: • Aetiussal a Nyugat-Római Birodalom fôvezérével közösen Az Atilla mondák megtalálhatók: 434 és 439 között a nyugatKomjáthi I., Mondák Könyve; európai fel-kelések leverésére Lengyel D., Régi Magyar Mondák (bagaudák, burgundok, nyugatiKönyve. Aki forrásirodalommal 6. Szkíta testvériség gótok) együtt, alapos tudományos tájé• Balkáni hadjárat 441-442: A Duna vonalától délre kozódásra vágyik: Szász Béla, Atilla Nagykirály címû öt nap járóföldre minden erôdítményt lerombolta- könyvében leli meg az igazságot, Bakay Kornél protott és a bizánci limest lejjebb állapította meg! fesszor bibliográfiájával! • Második balkáni háború 447. Bizánc késett adójával! Priskos retor követségbe érkezik Atilla udvarába: részletes feljegyzéseibôl ismerjük Atilla udvartartását, puritán életvitelét, magatartását, diplomáciáját belföldön és külföld irányában, stb… • Galliai hadjárat 451-ben Mauriacius-mezei csata (Catalaunumi csata) Aetius Nyugat-Római fôvezér ellen (100-150 ezer halott) • Itáliai hadjárat 452-ben Aquilea ostroma, Róma megkímélése! (Leó pápa, mint békekövet!) Feleségei és gyermekei: 1. Réka. Gyermekeik: Ilek, Dengizik, Irnek (Csaba királyfi). 2. Krimhilda (Ildikó) 3. Ardarich király lánya. Gyermekük: Geism (Geismus) 4. Hun nôtôl: Emnetzur, Ultzindur 5. Egyéb feleségek, ismeretlen nevû utódok Az Itáliai hadjárat után az Ildikóval történt esküvô és lakodalom éjszakáján Atilla meghalt. Halála lehetett természetes halál, de nagyobb a valószínûsége a bizáncirómai mérgezéses orvgyilkosságnak! Fiai nem tudták egybentartani a birodalmat: Dengizik (Aladár) és az Atilla által kijelölt utód, Ilek között kitört a testvérharc, amit bonyolíthatott a többi utód harci álláspontja! A testvérháborút az ármánykodó birodalmak, és az alárendelt népek szították (Nyugat és Kelet Római birodalmak, germánok, gótok). Az ármány – a zoroasztrizmus vallásában Arimán a gonosz-rossz istenség –, a régi és mai világot is romlásba döntô, megosztó, cselszövô, erkölcstelen, a hun-szkíta népektôl idegen, asszír-perzsa-sémita viselkedés. Felismerjük a párhuzamot a ma társadalmaiban?

7. Az ószajlai Attila kurgán

Sírjának helyét azóta is keresik. Dr. Tóth Sándor egri muzeológus és régész szerint elképzelhetô, hogy az ószajlai Atilla-domb (kurgán) alatt nyugszik! Dr. Kovács István multunkat kutató mérnök

A cikkhez tartozó képek forrásai: 1. Nimród koronája. Grandpierre K. Endre: Atilla és a hunok. 163. oldal. 2. Ordoszi Hun korona. Grandpierre K. Endre: Atilla és a hunok. 162. oldal. 3. Atilla-szoborcsoport Tullnban (internet). 4. Aranyozott ezüst váza reliefje. Az öreg szkíta átadja íját. Königsgräber der Skythen: 281. oldal. 5. Aranyváza reliefje. Szkíta táltos gyógyítása. The golden deer of Eurasia: 46/2 oldal. 6. Szkíta testvériség. Königsgräber der Skythen. 7. oldal. 7. Az Ó-szajlai Attila-domb. fotó: Dr. Kovács Tamás.

– 14 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja EGY SOLYMOSI IDÔS NÉNI VALLOMÁSA A RÉGI IDÔKRÔL A mai ember természetesnek tartja, hogy a mindennapi létfenntartásához szükséges termékek, eszközök automatikusan rendelkezésére állnak, csak be kell menni a boltba vagy a hipermarketbe, és megfelelô pénzmennyiség ellenében szinte minden hozzáférhetô, megszerezhetô, néha ugyan sok utánajárással, olykor tetemes árréssel, a háttérben lévô elôállítási folyamatokban óriási mértékû környezetszennyezéssel, ennek ellenére mindezért a vásárló sajnos sok esetben kétes minôséget kap. A régebbi idôkben, 60-70 éve mindez még egészen másképp festett. A hagyományos vidéki magyar parasztcsalád egy évezreden át gyakorlatilag önellátó volt, mindent megtermelt és elôállított, amire szüksége volt, abból, amit Isten és a természet adott. Ez a fenntartható rendszer még a XX. század elsô felében is szinte érintetlenül mûködött. Nagymamám ebben a korszakban született, gyermekkorában és fiatal felnôttként e szerint élt, a hagyományos önellátás eljárásait, módszereit ismerte és alkalmazta. Ezek nagy részét ma már a felejtés homálya fenyegeti, de sosem tudhatjuk, mikor lesz újra szükségünk rájuk, a fokozódó energiaválság miatt a talán nem is olyan távoli jövôben kialakuló és ismét önellátó posztglobalizált társadalomban. E hasznos és érdekes módszereket nagymamámmal beszélgetve gyûjtöttük össze, hogy megismerjük és újra alkalmazzuk ôket. – Mesélj arról, mama, hogyan készültek gyermekkorodban a tisztálkodási szerek, a szappan. – Az 1940-es években disznóöléskor félreraktuk a hulladékokat, a csontot és a zsírnakvalót, és abból fôztük sokáig kavarva a szappant. Ehhez elôtte hamulúgot készítettünk, azaz valamilyen rossz, régi fazékban vízzel fahamut forraltunk sokáig, majd annak a lúgjával fôztük a szappant katlanban, és ami a tetejére feljött, az volt a szappan, és azt leszedte anyám, lecsurgott a leve, és egy ládába öntöttük vászonruhára, ott megkeményedett és feldaraboltuk. Ez lett tehát a szappan, ezzel mosogattunk, mostunk mindent, nem volt mosószappan meg ilyenek. – Hogyan mostátok ezekben az idôkben a ruhákat? – A vászonruhák voltak régen a gatya, a pendel, a lepedô, és ezeket kilúgoztuk. Fa lúgzó volt, olyan, mint a káposztáshordó, az oldalán volt egy lyuk, azon lett kiengedve a víz a végén. A lúgzó fafedôvel le volt nyomatva, és abba víz és hamulúg volt öntve. A lúgzóban a ruha napokig ázott, olykor megnyomkodta nagyanyám, meg megforgatta benne, és utána a ruha a Nagy-patakban nagy kövön ki lett súkkal (sulyokkal) verve. Ez olyan volt, mint egy kis nyeles deszka. Így volt a mosás, fiam. – Fontos táplálékaink a tejtermékek. Hogyan készítettétek a különbözô tejtermékeket? – Otthon kecskét tartottunk, télire a hegyellést hordtuk a határból neki, és kijártak csordára a kecskék is. Reggel legelôször a teheneket hajtották, aztán a kecskéket, végül a malacokat csordára, arra fel a Fûtôházon felül a Paskomba, meg a Csigédre. Arrafelé mind legelô volt. A tehenek átjöttek ide a Haluskásra is. Tehénpásztor, kecskepásztor meg malaccsordás hajtotta ôket. A kecskék mikor megellettek, utána fejtük mindig a kecskét, a kis kecskékbôl meg mindig levágtunk kettôt húsvétra, kirántott hús lett belôlük. A kecsketej nagyon jó volt. Anyósoméknál meg tehenek is voltak. Korán volt a fejés.

A tehén, mikor megellett, utána több tejet adott, pesztejet, ezt a meleg tejet rögtön adtuk a zománcos zsétárból (sajtárból) a gyerekeknek, akik körülülték az edényt, és ették, csuda jó volt. Ez a tej nem forrt fel, összement, túróvá vált. Ha már rendes tejet adott a tehén, tejfel lett a tetején, és ekkor vajkészítéshez fogtunk, összegyûjtöttük a tejfelt a tej tetejérôl és köpülôvel vajjá köpültük. Mint egy famozsár, olyan a köpülô, de az alja szélesebb volt. Felfelé szûkült és felülrôl volt a teteje, külön tartozékként, és annak volt belül egy fedele, lyukkal a közepén, és a köpülôszár, amellyel vertük a vajat, alul kerek és lyukacsos volt, és azt a tetô elôtt tettük bele, mert másképp a tejfel kifutott volna. Olyan 80 centi magas volt ez. Talán egy-két helyen van még a faluban. Jó egy óráig tartott a köpülés, amikor már keményedett, már jó volt, összeállt a vaj, három liter tejfelbôl elég sok lett. Ekkor levettük a köpülô felsô részét, és kézzel kiszedtük a vajat hideg vízbe, meg is formáztuk, anyám a végén rányomta az ujjait, hogy ott maradjon a nyoma. Aztán a folyékony maradék lett az író, azt meg megittuk, nagyon egészséges volt. A túrót meg úgy készítettük, hogy megaggasztottuk az aludttejet meleg helyre téve, hogy túró legyen belôle, meg-megkavartuk és utána vászonruhába vagy vászonzacskóba öntöttük, kicsepegtettük, meg-megnyomkodtuk, így lett a túró. – Az egyik legfontosabb élelmiszerünk a kenyér. Az egész éven átívelt elkészítése a vetéstôl a kenyérsütésig. Hogyan történt ez a folyamat? – Ôsszel elvetették a búzát, a szántás lóval, ökörrel zajlott, utána nyár elején jött a kézi aratás. Mindenki a saját földjén aratott, vagy jártak aratni részibe, akiknek nem volt annyi földje. Ilyenkor az illetô a learatott búza egy részét megkapta fizetségként. Sommások is voltak, akik egy félévre elszegôdtek tanyára, cserébe búzát, ételt kaptak. A búzát aratáskor kévékbe, csomókba raktuk. Tata kaszált elôl, utána én markot szedtem, és a búzaszárból kötelet csinálva abba kellett tenni a markot a földön. Utána összekötötte tata, én meg hordtam össze csomóba a kévéket keresztbe négy ágra; a kalásszal befelé, hogy négyszer négy kéve legyen egymáson, hogy ne érje az esô. A tetejére még egy kévét tettünk, lekötöttük, hogy ne vigye el a szél. Az aratás után következett a cséplés. Ilyenkor használtuk a cséphadarót, meg olykor botot is, a cséphadaró nyelén szíj lógott, arra rászegezve a kisfa. Rozsbúza-csépléshez használták ezt, mert az elôbb ért, mint a búza, és liszt meg kellett a kenyérhez, ha a búza már fogytán volt. A kaszán is volt egy másfajta hadaró, hogy a búzát aratva szépen ledöntse oldalra a rendet. A kaszán pánt volt, ez mogyorófából volt görbítve. Megvolt itt mindennek a fortélya. A búzát már gôzcséplôgéppel csépelték. Összeálltak többen, vettek gépet, és náluk részibe lehetett csépelni. Kint álltak a kévék, majd csépléskor hordtuk be a rakodóba kazalba, a Sós-kútnál vagy a kertbe, ott is úgy raktuk, szalmával kifelé. Árpát, zabot is csépeltek, három gazdának a Mandulásban volt rakodója a kertben, a gépet odavontatták Hoffer-traktorral, vagy, ha kellett még négy ökröt is kötöttek eléje a meredek parton. Aztán jöttek a cséplômunkások, akiknek fôztek is. A cséplés után mindenki behordta szárítani a búzát a padlásra, vagy a kamrába.

– 15 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja Késôbb a búzát vittük a malomba, ott megôrölték, búzaliszt, korpa és gríz lett belôle, árpát is hajaltak, abból lett a gersli, részibe ôröltek mindent. Mi a Szlovencsák malomban ôröltettünk Gyöngyösön a Csárdaiskolánál. Solymoson három malom volt a Kis-patak mentén, egy a fenti a Szabadság-úton, egy a Kis-Rákóczi utcában, aztán a kovácsmûhelynél Papp Pali malma, ami ôrölt, és daráló is volt egyben, és a Dutka-közben volt még egy vízmeghajtású eszterga, ahol famozsarakat készített egy bácsi. Mindezek a téeszesítés után megszûntek a hatvanas években. – Mire használtátok fel a cséplés után megmaradó szalmát? – Az ágyakban lévô vászon- és csana-szalmazsákokat (csalánszövet-szalmazsákokat) megtömtük új szalmakor, cséplés után, egy évben egyszer. Nagyon jó volt rajta feküdni, fôleg frissen, mindig a legszebb búzaszalmával tömtük. Váltás ágynemû nem volt, mosáskor a puszta szalmazsákon aludtunk. – Hogyan történt aztán a kenyérsütés? – Fateknôben igény szerint kettôt vagy négyet dagasztottak, hat fért be a mi kemencénkbe, együtt sütöttem anyósommal. A búzakenyér szép nagy és tartós volt, két hétig is elállt. Az árpalisztbôl, vagy rozsliszt-búzaliszt keverékbôl sütött kenyér széthasadt. Mint a kelttésztát, addig kellett dagasztani, addig, míg le nem jött a kezedrôl a kovász, meg, ahogy mondták, ha már a padlás is izzad, akkor már jó, bizony, ez kemény munka volt. Az itthoni kemencénkben három-négy kenyeret, kalácsot is sütöttem. Egy asszony, Bence Veron néni építette a négyszögletes kemencénket téglából, körülrakta azzal, tatád hozott három óriási lapos követ a Kisföldekrôl, azt tette a fenekének Veron néni, ma is bent van az alapban. Körülboltozta agyaggal, körülbolthajtást csinált, elôl egy lyukat hagyott a füstnek, abba jött a füstcsô, úgy ment fel a füst a kéménybe. A boltív pelyvás-sós agyaggal volt kitapasztva, a kemencének vasajtaja volt. Hanyatt fekve kellett kitapasztani belülrôl öt-hat évenként. Nagy gömbölyû kenyeret sütöttünk benne. Felül pedig súber volt, ezt kellett elzárni, mikor már befûtöttünk, ha meg égni láttuk a kenyeret, ezzel kieresztettük a meleget. A régi hagyományú gürdsütéshez pedig nagy ügyesség kellett. – Az étkezéshez hasonlóan fontos dolog a ruházkodás. Hogyan készültek akkoriban a ruhákhoz való alapanyagokból a szövetek? – A fonás házilag történt. A kenderföldekrôl lekaszálták a kendert, áztatták, aztán, ahogy megszáradt, tilolták, majd héhejezték, azaz a héhelbe (gerebenbe) belecsapkodták, szétfésülték, így a gubancokat kiegyenesítették, ez a héhel nyeles kerek, szögekkel kivert deszka volt. Aztán a kendert a guzsaly rúdjára tették, emlékszem, anyám ült mellette a széken, az ujját meg-megnyálazva vette le a kendert a rúdról és az orsóra feltekerte, így vált az fonallá. Ezt aztán megszövette valakivel vászonná.

– Milyen ruhák készültek a kész vászonból? Hogyan nézett ki a népviselet? – Az asszonyok bôszoknyát hordtak, ami sima volt, lehetett fehér vagy fekete, de lehetett selyembôl is. Volt a pruszlik, ami fehér mellény volt, és babázáskor hordták, mert könnyen nyílt az eleje. Aztán volt a rekli, ami a mai blúz megfelelôje, puffos ujja volt néki, bélelték és kihímezték, zeimigli volt rajta, azaz apró gépelések apró gyöngyszerû gombokkal díszítve, és nagy mandzsettája, szintén gombokkal. Kötény és vászonpendely is volt. A meglett asszonyok pedig gyakran kivetkeztek saflokba (slafrokba), azaz hosszú szoknyába, a régieket átalakították ilyenné. A férfiruhák voltak a vászongatya, a cifra vászonpantalló, a szûk aljú posztó csizmanadrág, egyenesszárú kemény és görbeszárú puha csizma borjúbôrbôl, azaz finom bokszbôrbôl, és aki lovagolt is, annak sarkantyús volt. Fehér vászoning volt viseletes, kivarrott nyakkal és ujjal, fehér gyócsing (gyolcsing), mellény és kabát. Engem is gyócsinggel adott anyám férjhez, de már tésztás zacskót varrtam belôle. A hosszúing volt a hálóing. A gyócs (gyolcs) az kemény pamut, amit nehéz volt kimosni, áztatni kellett sokáig az egy hetes ingeket. – Milyen volt akkoriban a fûtés és a világítás? – A régi házunkban búbos kemence volt, és szurgyik (kuckó) volt a búbos és a fal közt, oda szerettünk húzódni, mert ott nagyon jó meleg volt. Az új házunkban kezdetben rakott masina volt, ezt téglából építették, a rej (sütô) a felsô részén volt, emlékszem, mi meg gyerekként fenn szerettünk ülni a tetején. Késôbb, akinél csak rakott masina volt, már szegénynek számított, mindenki vett aztán csikómasinát. Ezen fôztünk, ezen melegítettük a vizet a fürdéshez, és fateknôben fürödtünk. A világítás petróleumlámpával történt, ami lehetett álló, láncos, fali meg kocsilámpa. Ennél tanultunk, nem Internetnél. De nem is volt számla! A villanyt csak 1949 körül vezették be. – Milyen volt az oktatás, tanulás akkoriban? – Hat elemi volt a kötelezô, utána lehetett három ismétlô osztály, és jóval nagyobb szigorúság volt az iskolában, mint manapság. Az iskolából kikerülve meg leventelány-képzés volt 1940-tôl. A jegyzônô volt a fônökünk, Blanár Ödönné. A borozónál, a régi iskolában tartották egyszer egy héten. Volt szabályzatunk is, fôzôés varrástanfolyamok voltak, táncolni, énekelni is tanultunk ott 1944-ig. Fiúleventék is voltak. Csillik Bálint tanító úr oktatta ôket, és kellett nekik járni gyakorlatra fapuskával a Sós-kúti rétre a frontig. Utána meg tényleg be kellett nekik vonulni katonának, tatának is húsz évesen. Így folytak a dolgok akkoriban. – Köszönöm szépen mama, az elmesélt régi módszereket, amelyek nyújtanak némi bepillantást a régi életbe, a mai nemzedék okulására és életszemléletének alakítására. Fulgus G.

IV. SOLYMOSI TURUL NAP 2011-ben a korábbi évekhez hasonlóan megrendeztük az egyesület Nagyboldogasszony napjához kötôdô ünnepnapját, a Solymosi Turul Napot. Magyari Klára történelemtanár barátunk elôadást tartott a Nándorfehérvári Diadalról és a Hunyadi családról, és vedégünk volt a bajai Turul Dalkör is. Zártkörû rendezvény keretében énekeltünk, ettünk, ittunk, máglyát is gyújtottunk, és végre mindannyian jól is éreztük magunkat. Nem voltak részegek, ételelhordók, és távol volt a politika is. Ezt a szép hagyományunkat az idén is folytatni fogjuk a tagság és barátaink lélekemelésére és boldogságára. a szerkesztô

– 16 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 1456-ban Hunyadi János gyôzelmet aratott a török fölött – talán ennyi ami eszünkbe jut errôl az eseményrôl. Pedig ez a gyôzelem óriási volt, egy hatalmas túlerôt sikerült visszaverni, nem csak fegyverekkel, hanem szívvel-lélekkel és óriási hazaszeretettel. Mi is történt itt? Hunyadi János, aki 1446-52 között az ország kormányzója volt már tíz éve vezette a török ellenes küzdelmet. Származását tekintve – egy Hunyadi kutató szerint – eddig 13 nézet került napvilágra. Az 1407-körül született Hunyadi lehet Zsigmond király törvénytelen gyereke, valamint egy havasalföldi gazdag család utódja, akik Erdélyben kaptak birtokokat. Egy harmadik nézet szerint, Verebi Péter erdélyi alvajda fia, akit a szentkúti víz gyógyított meg egy súlyos sérülésébôl és hálából templomot emeltetett e helyen, ami nem más mint Mátraverebély-Szentkút. Azt gondolom, hogy Hunyadi János családfája egy külön elôadás története, egyet azonban biztosan leszögezhetünk: bármilyen vér is csörgedezett ereiben cselekedetei igaz magyar hazafiról tanúskodnak.

1456. április 7-én értesültek a magyarok, hogy a szultán Nándorfehérvár támadására készül. A várat 5000 zsoldos katona védte Szilágyi Mihály – Hunyadi sógora – parancsnoksága alatt. Megindult a keresztesek toborzása a ferencesek és Kapisztrán János tevékenységének köszönhetôen. Fôként a déli megyék lakói – Bács-Bodrog, Csanád, Baranya – jöttek, hisz ôk érezték magukon leginkább a török veszélyt. Július 2-án még 3-500 emberrôl beszéltek, de 10 nap múltán már 18 ezerrôl, akik közül sokan még nem forgattak fegyvert. A gyülekezô helyet a közeli Szalánkeménre tette át Kapisztrán, mert a török felvonult. Június 4-én megkezdte a vár ágyúzását, s elzárta a Dunát is. Ez azt jelentette, hogy a várba bejutni nem lehetett. Bár hadászatilag az erôdítmény jól védhetô volt, de az utánpótlás be nem jutása a töröknek kedvezett. Az ellenség létszáma 70-100

ezres szárazföldön, s egy 200 egységbôl álló flotta 64 erôs, gyors hadigályával. S mi volt nekünk? A várvédôkön és a kereszteseken túl Hunyadinak 10000 jól képzett fegyverese melyhez, a macsói bán dandárja csatlakozott, valamint Hunyadi két párt híve figyelô állásban várakozott. Történt ez annak ellenére, hogy a király meghirdette a nemesi felkelést. Miután a török elzárta a Dunán a várba bejutás lehetôségét, 240 kereskedelmi dereglyét Hunyadi átalakíttatott hadihajókká, melyek július 14-én ráúsztak a török hajókra. 5 órás küzdelem bontakozott ki, a partról az ellenség nem kaphatott utánpótlást, mert a magyar vezér fedezte a hajókat, s ezzel sikerült megosztani a török flottát. 3 hajó elpusztult, 4 foglyul esett, a többi súlyosan megrongálódva elmenekült, s 500 török a vízbe fulladt. Ezzel a hajózárat feloldotta Hunyadi, bejutott a várba, ahol éjjel-nappal szervezte a védelmet. Július 21-én napnyugtakor indult a döntô támadás, s a reggelig tartó harcban 3 nagy török rohamot sikerült visszaverni. Itt emelkedett ki Dugovics Titusz, aki élete árán is megakadályozta a lófarkas-zászló kitûzését (Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása). Július 22-én a török nem támadott. A magyarok kezdtek kiszivárogni a várból, s délután 4-6 óra között bontakozott ki a roham. A szultán csapatösszevonásaival összezárta a mieinket. A pillanatot kihasználva az ôrizetlen török ágyúkat Hunyadi elfoglalta és lôtte a törököt. Az éj beálltával a harc befejezôdött, reggelre a török elment és csak az üres sátrak maradtak. „...ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen..., paraszti kéz verte le...” – írta Thuróczy krónikájában. A sok temetetlen hulla miatt kitörô pestis járvány Hunyadi Jánost is elragadta augusztus 11-én. A gyorsan emelkedô pálya a végekrôl indult és ott is fejezôdött be. Történelmünkben sok dicsô esemény van, de mi magyarok – lelkületünknél fogva – hajlamosak vagyunk mindig a kudarcokat felemlegetni. Visszatérésünk régi bátor énünkhöz jövônk egyik záloga. A dicsôségek, a nagy tettek, a hôsi múlt felemlegetése, a pozitív példák mutatása erôt ad és összekovácsol bennünket, melyre napjainkban legalább olyan szükség van, mint bármikor a történelmünk folyamán. Magyari Klára történelem tanár

– 17 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja KOMMENTÁR A HUNYADI CSALÁD EREDETÉHEZ Hunyadi János Magyarország kormányzója, nagy török elleni diadalok megvívója. Az egyik legkiemelkedôbb magyar államférfi! Fiára Hunyadi Mátyásra, legnagyobb királyaink egyikére ez ugyanígy igaz. Magyari Klára tanárnô említi, hogy a Hunyadi család eredétere vonatkozóan 13 verzió látott napvilágot. Ebbôl velünk általános iskolai tanulmányaink között a román származáselméletet „tanították”. A család eredettörténetének tisztázatlansága a mai magyar tudományos „akkádémiai” történelemkutatás, történetudomány egyik nagy szégyene. Hunyadi János csupán 556 éve halt meg. Nem a Neandervölgyi ember eredetét keressük, nem Nimród királyunk származása a kérdés, nem egy spárta melletti helóta család pedigréjét szeretnénk tisztázni, hanem egy nem régebben, mint 556 éve eltávozott vezérünkét, akit követôen fia Hunyadi Mátyás volt a király, kinek királysága idején a család erdete biztosan megfelelôen dokumentálásra került. Tehát újra csak oda lyukadtunk ki, amit annak

idején Telleyrand, Napóleon tanácsadója javasolt a császárnak, arra a kérdésére, hogy mit tegyen a magyarokkal: „– Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!” „A habsburgok 1848-49. után magukévá tették és megvalósították Talleyrand elméletét, és sajnos ma is ez folyik.” Hihetetlen, hogy ilyen kivételes képességû államférfiakat, a Mátyás királyt is adó Hunyadi család eredetét 13 különbözô származáselmélet között maszatolják szét! Ugyanaz történik, mint a magyar nyelv ôsisége, a magyarság Kárpát-medencei eredete, Árpád és Attila nagykirályunk, tehát a hun-magyar folytonosság stb. témájában. Maszatolás, a történelem átírása, összezavarása, a multunk elvételére irányuló törekvés!

a szerkesztô

A SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET 2010 ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE (A Malomkô III. számában az SHE 2009-es közhasznú jelentése jelent meg, a mostani számban a 2010-es)

1. Számviteli beszámoló: A Heves Megyei Bíróság a 2125 nyilvántartási szám alatt 2008. március 11-én közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, ezért közhasznú jelentés készítésére kötelezett. Az egyesület egyszeres könyvvezetést alkalmaz, ezért közhasznú egyszerûsített beszámolót (1715/ B nyomtatványon) köteles készíteni, mely a jelentésünk 1. sz. melléklete, ami áll a mérlegbôl, és a közhasznú egyszerûsített beszámoló eredmény-levezetésébôl. 2. Támogatások: Az egyesület 2010-ben 50.000 Ft támogatást kapott Gyöngyössolymos önkormányzatától. Ezenkívül gazdasági társaságoktól 202000 Ft-ot, civil szervezetektôl pedig 149048 Ft-ot, magánszemélytôl pedig 37000 Ft-ot. Összesen 438048 Ft támogatást kapott az egyesület 2010-ben. Ebben az évben e támogatások egy részét használtuk csak fel, a szobor faanyagának megvásárlására 102000 Ft-ot, a tolljegyek nyomdai költségére 28 700 Ft-ot költöttünk.

megrendezett III. Solymosi Turul Nap ünnepségére (28.700,-Ft), ill. a decemberben megjelent Solymosi Malomkô címû újságunk 3. számának kiadására fordítottuk (115.920,-Ft), továbbá az elôzô pontban említett Sólyom szobor költségére (130.700,-Ft). A Solymos Hagyományôrzô Egyesületet és közhasznú tevékenységünket népszerûsítô nyomdai szóróanyag elkészítésére 76.960,-Ft-ot költöttünk. 4. Cél szerinti juttatások kimutatása: Szervezetünk nem nyújtott ilyen juttatást. 5. A közhasznú szervezet vezetô tisztségviselôinek nyújtott juttatások: Az egyesület vezetôje, vezetôsége és minden tagja önkéntes munkát végez, így azért semmilyen juttatásban nem részesül. 6. A közhasznú tevékenységrôl szóló rövid tartalmi beszámoló. Az egyesület Alapszabályban leírt céljainak megfelelôen 2010-ben a következô közhasznú tevékenységeket folytattuk:

3. Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás: Az egyesület vagyona 158.838,- Ft-al nôtt 2009-hoz viszonyítva, így 2010. december 31-én 305.403,-Ft volt a pénzeszközünk. Ebbôl bankszámlán 154.852,-Ft, házi pénztárban 150.551,-Ft volt. A vagyon felhasználását a mérleg és az eredmény-levezetés tartalmazza. Bevételeink az elôbb felsorolt támogatásokon kívül még tagdíjbevétel volt 91.400,-Ft, így összesen 529.448,-Ft bevételünk volt 2010-ben. Kiadásunk 370.70,- Ft volt, melyet a 2010. aug.15-én

– 18 –

– Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés – Kulturális tevékenység: A Solymos Hagyományôrzô Egyesület 2010-ben a következô kulturális eseményeket rendezte meg, illetve egyéb rendezvények szervezésében segítséget nyújtott a Gárdonyi Géza Mûvelôdési háznak és a település önkormányzatának: – Csillagösvényen film vetítése – Horthy Miklós kiállítás és emléknap megrendezése

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja – A Cseh Tamás Kör és Solymos Hagyományôrzô Egyesület által közösen szervezett Cseh Tamás zenei életmû kiállítás megrendezése – Molnár V. József elôadása a Boldogasszony ünnepkörrôl – Petô Imre elôadása a hun-szkíta nyelvrôl – Hagyományainkhoz hûen megrendeztük 2010. aug.14-én a III. Solymosi Turul Napot, ahol kulturális mûsorral is kedveskedtünk a hallgatóságnak Kátai Zoltán és Varga B. Tamás zenei összeállításával. – A solymosi falunapon is felvállaltunk részfeladatokat – Kulturális örökség védelme: A Cseh Tamás Körrel közösen Cseh Tamás szobor (dombormû) állítás a Malomban. – Természetvédelem, állatvédelem Szemétgyûjtések szervezése, a környezô erdôk, pihenôhelyek, védett területek (Bába-kô) cserjételenítése, fûnyírás, ôsvénykialakítás, karbantartás.

Az egyesületünk által kitisztított területek: a Kerekgyeptôl a gázlóig, a Nagy-patak falu fölötti partja, Haluskás. 2010. Április: szemétgyûjtés a Bába-kônél, turista ösvény kialakítás és karbantartás 2010. Május: Fûnyírás a Kerek-gyepnél és a Bábakônél, Csepegô-forrás fölötti ösvény rendbe tétele, Matiny János bácsinak segítettünk a Malomtól a Kerek-gyepig haladó turista ösvény kialakításában. 2010. Július-agusztus: 6-8 alkalommal Bába-kô, Kerek-gyep rendbe tétele, fûnyírás, parlagfû mentesítés, a patak partjának kitisztítása. Az új turista ösvény ünnepélyes átadása. 2010. Október: szemétgyûjtés a falu körül, az általános iskolával összehangoltan. Az iskolának egyesületünk biztosította a védôkesztyûket és szemeteszsákokat.

A falu környezetében az alábbi idôpontokban szerveztünk szemétgyûjtéseket, tájrendezô akciókat:

Gyöngyössolymos, 2011. május 24. 2010. Március: A Nagy Gyula Általános Iskola tanáraival és diákjaival összehangolt szemétgyûjtés megszervezése. Az iskolának egyesületünk biztosította a védôkesztyûket, szemeteszsákokat.

FÜLEKI GÁBOR: TAVASZ Megrezzen a föld, hûs szellô megremeg, friss forrás elôtör, iramló vízerek, hópázsitfoltoknak tünedezô rongya, bunda foszladozgat, élô nedvbe vonva. Rézsút sütsz még, Napunk, ám egyre délcegedsz, jöjj áldott sugarunk, ûzz csillogó jeget, fald fel, míg fénylesz benne, örökléted, add át az elemeknek, sarjadj, élet! Kedves téltemetô, búvó csodatevô, bújj hát vígan elô, tavaszba nevetô! Rügy pattan az ágon, méhraj zsong virágon, éberré lett álom, öröm, lengsz világon. Madárnép csicsereg, tollász melegedve, többé nem didereg, csipogni-dermedve, szarvasfalka szalad, riad már a vadkan, minden éled, szabad, virul száz alakban. Lélegzik az ôshegy, szellô fésüli dús koronáját, csókot suttog a Nap, megy terelni rajzó pille-nyáját, alkonyi páracsend, rezzen a lég, csoda villan, béke a kint s bent, tiszta nagy ég, hol az itt: van.

– 19 –

Asztalos Miklós SHE elnök

Somodi Zoltánné SHE titkár

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja A KEREK-GYEPPEL TÖRTÉNT! 2011. Húsvétján, egy szép napon, bulizni indultak a fiatalok. A falu legszebb szabadtéri közösségi területének illemhelye bánta. Az alkoholtól megerôsödött fiatalok közé keveredett egy régi, öreg harcos társ, id. Godó Miklós is. Ezt követôen baltával teljesen szétverték és elégették valakik a WC-t! Mondhatnám azt is, hogy könnyû volt nekik, mert a WC nem üt vissza. Késôbb, az esemény után, az ott lévôk közül senki nem vállalta a rombolásban való részvételt. Egymásra mutogatott mindenki. Ezért azoknak a nevét, akik akkor ott voltak, közzé tesszük. Bizonyára van közöttük olyan is, aki tényleg nem vett részt a rombolásban, csak csendesen nézte. Tôlük azt kérdezném! Mit tettek ellene? Mivel próbálták megakadályozni ezt a szégyenletes dolgot? Tehát a már említett Godó Miklóson kívül Bátor Patrik, Tóth Dávid, Deme Richárd, Deme Henrik, Bodó Ádám, Dénes Dániel, Szûcs Ádám voltak jelen!

Reményeink szerint a lelkiismeret munkálkodik mindazokban, akik ezt tették! Az érintettek szüleitôl, és az érintettektôl azt várjuk, hogy jóvátétel gyanánt, Gyöngyössolymos faluközösségének bocsánatát kiérdemelve állítsák vissza az eredeti állapotot! A baltával felaprított és eltüzelt, egyébként igényesen megcsinált fa WC-t építsék újra. Csaknem felnôtt gyermekeiket feltétlenül vonják be az építésbe. Hogy ôk is érezzék a felelôséget, és igazán magukénak érezzék a Kerekgyepet! És valamire akkor tudnunk igazán vigyázni, ha mi magunk dolgoztunk meg érte! Ha eljön az idô, és nem is oly sokára, akkor majd nekik kell vigyázni értékeinkre, közösségi tereinkre, településünkre, országunkra, és nekik kell majd példát mutatni a következô generációnak, s rajtuk keresztül az utána következôknek! Asztalos Miklós

A Kerekgyep sok-sok ember önzetlen munkájával született. Az ott lévô illemhelyet id. Matiny János építette saját pénzén, a saját 76 éves két keze munkájával, annak idején 60.000,-Ft-ból!

A KEREK-GYEPI KÔTÁBLÁKKAL TÖRTÉNT! A fenti eseménytôl idôben, reméljük, hogy a személyektôl is függetlenül a következô sajnálatos dolog történt. A minap, 2012.04.02-án, a gyermekeimmel sétáltunk a Kerek-gyep mellett, amikor a fiaim hívták fel a figyelmet rá, hogy a Babiczki-kô felíratú táblát – mellyel kedves barátunknak, tagtársunknak ily módon köszöntük meg a faluközösség nevében is azt, hogy a Kerek-gyep megszülethetett – lefeszítették, és eltûntették a nagy fûzfa alóli szikláról. Ez a bûncselekmény (az elkövetôk érezzék a súlyát !!!), a kétévvel korábbi Hármas Halom tábla lefeszítésével teljesen azoonosan történt (lásd a baloldai képet), valószínûleg ugyanazon személy(ek) által elkövetve! Miért jó ez így? Kinek okoz ez örömöt? Milyen elborult elméjû emberek is járnak ide? Jó lenne, ha ezen mindenki elgondolkodna, és az ügyben illetékesek megváltoznának, hacsak nem teljesen visszafordíthatatlan a személyiség-torzulásuk! Más: Mindenki, aki jól szeretné magát érezni a természetben, jöjjön ki a Kerek-gyepre, és érezze jól magát! A szemetet, amit kihozott magával, viszont vigye mindenki haza, hogy az utánunk ide érkezôk is élvezhessék a természet szemét nélküli szépségeit! Vérteskozmán járva láttuk egy táblán a következô feliratot: „Rendes ember nem szemetel, a többinek meg tilos!” Dr. Kovács Tamás

– 20 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja SOLYMOS HAGYOMÁNYÔRZÔ EGYESÜLET ESEMÉNYNAPLÓ (2011. - 2012. MÁJUS-IG) 2011. 01. 22. . . . . Cseh Tamás szobor állítás 2011. 01. 26. . . . . Elnökségi ülés 2011. 01. 27. . . . . Önkormányzati Képviselô Testülettel történô egyeztetés 2011. 03. 10. . . . . A természet templomában, Dr. Kovács Tamás fotókiállítása 2011. 03. 12. . . . . Szemétgyûjtés. Malomárok ösvény, Kerek-gyep, gázló, Csepegô-forrás 2011. 03. 25. . . . . Tûzgyújtás és megemlékezés: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Tavaszi Napforduló 2011. 04. 10. . . . . Felsô-Cserkô - szemétszedés 2011. 05. 14. . . . . A Kis-hegy felsô és középsô ösvényének cserjétlenítése 2011. 05. 26. . . . . Éves Közgyûlés 2011. 06. 04. . . . . Trianon megemlékezés 2011. 06. 07. . . . . Bába-kô rendbetétel: Fô- és cserjenyírás, szemétszedés 2011. 08. 07. . . . . Kerek-gyep – szemét szedés, fû- és cserjenyírás 2011. 08. 13. . . . . A Kerek-gyep rendbetétele 2011. 08. 14. . . . . IV. Solymosi Turul Nap 2011. 08. 23. . . . . Sólyom szobor talapzati vasmunkák 2011. 08. 24. . . . . Sólyom szobor szállítás és a szobor felállítása 2011. 08.25. . . . . . Szobor emléktábla kövének elhelyezése 2011. 08.26. . . . . . Corvus corax koncert 2011. 08.27. . . . . . Turul szobor avató 2011. 09. . . . . . Több alkalmas íjászati oktatás gyerekeknek 2011. 10. 08. . . . . Szemétgyûjtés, fûnyírás – Malomárok ösvény, Kerek-gyep, gázló, Csepegô-forrás

Tarmaerdô

Kereszt a Máriácska fölött

2012. 02. 11. . . . . Bereményi Est - A Cseh Tamás Kör, Gárdonyi G. Mûv. ház és az SHE közös rendezvénye 2012. 03. 21. . . . . Napfordulós összejövetel 2012. 03-04-05. . . Solymosi Malomkô szerkesztési munkák 2012. 04. 13. . . . . Szemétszedés a Kerek-gyepen 2012. 04. 22. . . . . Íjászat és szemétszedés a Kerek-gyepen; Turul szobor füvesítés 2012. 05. . . . . . Szemétszedés a Kerek-gyepen több alkalommal. 2012. 05.29. . . . . SHE Taggyûlés.

A Nagy-patak

Naplemente Solymos fölött

– 21 –

A Solymos Hagyományörzõ Egyesület idõszaki lapja TERVEINK, KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK, AZ SHE MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSA ROVÁSÍRÁSOS TELEPÜLÉSTÁBLA ÁLLÍTÁS: Az idei falunap alkalmából egyesületünk ünnepélyes keretek között rovásos SOLYMOS táblát állít majd a falu két végén, a 2012-es falunap programjának szerves részeként, melyhez kapcsolódóan ôsi írásunk történetével kapcsolatban neves elôadó meghívását is tervezzük. MONOSTORI EMLÉKHELY KIALAKÍTÁS: Az idén lesz 800 éves a Monostor, II. András királyunk alapítása nyomán. Az önkormányzattal karöltve emlékhely kialakítását tervezzük a hely szellemének és maradványainak tiszteletben tartása mellett, melynek avatása szintén a falunap egyik programpontja lehet. KIS-HÍD A FÛTÔHÁZAKNÁL-NEM A HIDAT KELL ELBONTANI, HANEM A PILLÉRT KELL KIJAVÍTANI: Néhány éve id. Matiny János bácsi vezetésével kis hidat építettek a Csepegô-forrás mellett. Azóta sokan – túristák, fûtôháznál lakók – használjuk ezt a gyaloghidat. Nagyon jó helyen van, és a patak nagyobb vizállásánál kilométereket kell gyalogolni, ha feljebb, vagy lejjebb át szeretnénk kelni a vizen. Felrôppent a hír, hogy a pillér alámosottsága miatt el akarják bontatni a hidat. Ezt a hidat nem elbontani kell, ahnem, ha mûszaki probléma lép fel, azt ki kell kijavítani. Az alámosott pillért kell megerôsíteni, megerôsíttetni. A KEREK-GYEP FOKOZOTT ELLENÔRZÉSE ÉS MEGFIGYELÉSE: A Kerek-gyepen és környékén az utóbbi 1,5 évben tapasztalt minôsíthetetlen viselkedés, rongálás, gyepre történô behajtás miatt sûrûbb jelenléttel és a hely megfigyelésével (több helyrôl személyesen és képrögzítéssel, ha szükséges a feljelentésekhez a természetkárosítás miatt) fogjuk a környéket védelem alá helyezni. Nem fogjuk szó és intézkedés nélkül hagyni a helyhez nem illô viselkedést! SZEMETELÉS A TELEPÜLÉSEN KÍVÜL: Aki kirándulni megy a falun kívülre, vigye haza a magával hozott csomagolóanyagokat, mert amit tele ki tudunk hozni, azt üresen könnyebben haza tudjuk vinni. A csikkeket se dobálják szerte szét, ha mód van rá, mert még ez is illúzióromboló a természetben, különösen, ha százával fordulnak elô egy-egy helyen. Ezt aztán képtelenség mások után összeszedni, és ezeken a helyeken kisgyermekek is játszanak, akik nem szeretnénk, hogy mások után szedjék vagy egyék a csikkeket. A SZEMÉTGYÛJTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN: 2011-ben tavasszal és ôsszel a Solymos Hagyományôrzô Egyesület 9-10. alkalommal szervezte meg az aktuális félévi szemétgyûjtést. Köszönet általános iskolánk minden diákjának, tanárának, földinknek és tagtársainknak, akik a szemétmentesítô akciókon részt vettek.

AZ SHE ÁLTAL 2011-RE TERVEZETT SZEMÉTGYÛJTÉSEK IDÕPONTJAI: 2012. 10. 06. szombat (esônap 10. 07. vasárnap). Találkozó 9h-kor a nagy iskolánál.

HULLADÉKLERAKÁSSAL KAPCSOLATOS JEGYZÕI INFORMÁCIÓK: Szeméttelep: Heves-megyében a közelben nincs kommunális lerakó. Van egy átrakó állomás Hatvanban, ahová valószínû, hogy csak hulladékszállító cégek szállíthatnak. Ave Hatvan. Tel: 70/371-91-16. Nyitva tartás: H-P 816 óráig. A másik „közeli” telep tulaja Jobbágyiban a Szuha-Kft. A harmadik telep Egerben van. Jól látható, hogy a lakosság alkalmankénti nagyobb mennyiségben képzôdô szemete nem egyszerûen helyezhetô el. Ebben a témában szükséges az önkormányzat hatékony segítsége. Az évenkénti lomtalanítás erre a problémára nem jelent megoldást. Sittlerakó helye, elérhetôsége: A gyöngyösi 0217/24 helyrajzi szám alatti, a 30-as fôút mellett, a városon kívül, a Közép-szurdokban található kommunális hulladéklerakó fogadja az inert bontási hulladékokat. Hulladék akkumulátorok, fáradtolaj leadása: Varga 2003. Kft. 3200. Gyöngyös, Bethlen G. út 25.; Tel.: 301-711 vagy 500-200. A gyöngyösi 3-as út melletti MOL benzinkútnál akkumulátort és fáradtolajat le lehet adni.

A SOLYMOS HAGYOMÁNYÕRZÕ EGYESÜLET MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSA: Ha egyesületünk munkája, elképzelései szimpátiát váltottak ki Önbôl, és lehetôsége engedi, kérjük támogassa munkánkat. Akár a konkrét munkavégzésben való részvétellel, mely egyesületi tagságot is jelenthet, akár anyagilag (ami történhet a személyi jövedelemadó 1% SHE-nek történô felajánlásával is), mert a Malomkô kiadása, az újságban említett és egyéb itt említésre nem került elképzeléseink, terveink anyagi forrásokat is igényelnek. Az SHE támogatására befizetett összeg az adóból leírható, mivel közhasznú egyesület vagyunk. Ez esetben kérje, hogy befizetési igazolást állítsunk ki a támogatási összegrôl. Egyesületünk bankszámlaszáma: 10103551-59364200-01001001 (Budapest Bank Ny Rt)

– 22 –

A HELYI VÉDELMET SEM ÉLVEZÔ CSÁK-KÔ ÉS CSÁKI-TETÔ SZÉPSÉGEI

A Csák-kô egyedi szikla-alakulatai

A Csák-kô sziklagyepe A Csáki-tetô sziklagyepe

A KULTÚRTÖRTÉNETI VÉDETTSÉGRE IS ÉRDEMES MALOMKÔ-BARLANG

Íjászat a Kerek-gyepen

Íjászat a Kerek-gyepen Ördögszekér a Natura 2000 területen

NÉHÁNY KÉP A SOLYMOSI KIS-HEGY NATURA 2000 TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETÉN FELÁLLÍTOTT VODAFONE MOBIL ÁTJÁTSZÓ ANTENNÁJÁRÓL

Így válik érthetôvé a lakosság felháborodása

SOLYMOS SÓLYOM, TÖRTÉNELMI ÉS SZAKRÁLIS NEVÉN TURUL SZOBRÁNAK TÖRTÉNETE KÉPEKBEN

A szobor törzse

Égerházy László fafaragó

Az elsô fejszecsapások: a rönk háncsolása

A Sólyom szárnya

Szállítás elôtt

A szobor a Takács Balázs Intertransport Kft autóján

Engel Sándor daruzás közben Erdôbényén

Bodnár Péter és Takács János daruzás közben Solymoson

Molnár Gusztáv és Kovács Endre helyére illeszti a solymot

Kovács Endre összehegeszti a két talapzati elemet

A munka végeztével Kovács Endre, Bodnár Péter, Molnár Gusztáv, Kovács István, Kovács Tamás